Magyar írói arcképek

Németh László levelezése alapján

Budapest, 2004. június

Tartalom

Bevezetés

Élet és irodalom

Nyugat-Tanu

Egyetemi tanárság

A család

Két asszony

A lányok

A „megnyugtató megoldás”

Arcképek

Ady Endre

Áprily Lajos

Arany János

Babits Mihály

Berzsenyi Dániel

Csokonai Vitéz Mihály

Csoóri Sándor

Déry Tibor

Erdélyi József

Fenyő Miksa

Földessy Gyula

Hamvas Béla

Illés Endre

Illyés Gyula

Jókai Mór

József Attila

Juhász Gyula

Kaffka Margit

Karinthy Ferenc

Kassák Lajos

Kazinczy Ferenc

Krúdy Gyula

Madách Imre

Márai Sándor

Mécs László

Mészöly Miklós

Molnár Ferenc

Móricz Zsigmond

Nemes Nagy Ágnes

Nemeskürty István

Osvát Ernő

Petőfi Sándor

Pilinszky János

Révai József

Rónay György

Sárközi György

Sárközi Márta

Szabó Dezső

Szabó Lőrinc

Széchenyi István

Tamási Áron

Tóth Árpád

Vas István

Veres Péter

Vörösmarty Mihály

Weöres Sándor

Bevezetés

Márai és Illyés naplóiból összeállított Magyar írói arcképek c. gyűjtemény igazolta, hogy szubjektív forrásból teljesen más jellegű íróportré rajzolódik ki, mint a „komoly” stílusú tanulmányból. Ugyanez vonatkozik a levelezésre. Németh levelezését jól jellemzi Illés Endre a 1127. levelében:

…Örülök, hogy az érett ihlet, mérsékletes és pontos stílussal társult irodalomértés és szeretet, amely a hozzám írt magánleveleidben szinte pazarlásnak látszott, most fiatalabb nemzedékeket emlékeztet kiveszőben lévő erényekre…

Németh László élete levelekben, I.- III. / Osiris, 2000/ lapozása, olvasása adta az ötletet a levelek feldolgozására. A gyűjtést könnyíti, hogy a kötetekhez névmutató tartozik. Az Osiris-kiadás előzménye a Magvető-Szépirodalmi Kiadó 1993-as, azonos című kötete, amit figyelembe vettünk / miután az I. kötet előtt jelent meg, 0-val jelöltük/. Az Osiris kiadványát a Magvető folytatásának tekinti, a levelek számozását illetően is.

A kötetekben levő levelek írásának időpontja és számozásuk:

0. 1914 – 1948 1 – 762

I. 1949 – 1961 763 – 1771

II. 1962 - 1966 1772 – 2881

III. 1967 - 1975 2882 - 3838

Nemcsak Németh László szövegeit, hanem levelező-partnereiét is figyelembe vesszük. Esetenként „vendégszöveget” illesztünk be a portrékba, hasonlóan, amint azt tettük a Márai-Illyés naplók feldolgozásakor. Az idézet kódja, a levélével egyezik. A név nélküli szöveg Németh Lászlóé, a partnerek nevét feltüntetjük.

A válogatás, rövidítés jogával itt is éltünk.

Élet és irodalom

Nyugat - Tanu

23…Később nagyon keveset érintkeztem zsidókkal, s üldöztetésük, a hajsza ízléstelensége, gyermekkori emlékem megint feléjük hajtották rokonszenvemet. Ekkor nyerem meg a Nyugat-pályázatot. Én nem kerestem, ki zsidó, ki nem zsidó közülük, s lelkes levélben írtam meg nekik az én nagy hitemet a magyar irodalom jövőjében, s hogy minden erőm egy új nemzedék felszínre hozásának akarom szentelni. A Nyugatnak ennyi magyarság sok volt. Ők novellámban a társadalom kíméletlen s már-már cinikus kritikusát vélték horogra kapni, s az idiótaság határát súroló fanatizmusra bukkantak. A Nyugat engem légmentesen elzárt fiatalabb íróktól, a Nyugat körébe, mely mindenkinek nyitva áll, sosem eresztettek be, ellenben ismételten föláldozták délutánjukat, estéjüket, hogy farkasszem-diskurzusokban az ő emberükké idomítsanak. Ez a lelki vesztegzár végleg elkeserített. Láttam, hogy akármilyen érdemei voltak a Nyugatnak a múltban, őköztük sosem tehetek semmit sorsos társaimért. Pedig Osvát Ernő akkoriban engem túl is értékelt. Épp ezért a legkíméletlenebbül nyomott víz alá, amikor látta, hogy nem használhat…

100…Amikor Osvát az ismeretlenségből kiemelt / mint prózaírót emelt ki/, az első szavam az volt, hogy én nem vagyok „szép”-író, s elmentem a Protestáns Szemlébe kritikát írni. Mi volt akkor a Protestáns Szemle? Író számára a pokol. S a kritikus? Írócseléd. Cselédnek mentem a pokolba, mert valami önmagamat és másokat nevelő ösztön: a tájékozódás és irányítás szimultán ösztöne arra hajtott, hogy olyan élményeket, betekintéseket nyerjek, amilyeneket mint a Nyugatba beosztott szépíró sosem nyerhetnék. S a kritika jó iskola volt…

130…csináljuk a jövő évtől hárman: te, Tamási és én a Tanut…Elképzelhetetlen, hogy a ti bevonástok után ez a szám kétszeresére ne emelkedjék…Gondolkozz a dolgon, s jöjjetek át Mucával szerdán este…

134. /Szabó Lőrincnek/…A művek sorsáról egy szerkesztőbizottság dönt, amelynek Illyés, Halász, te és én lennénk a tagjai…

158…Illyés végre írt: „a lappal – ha olyan lesz, amilyennek álmodom – szívvel-lélekkel közösséget vállalok, semmi sem köt… nem kevesebbet várok tőle, minthogy mentse meg a magyarságot a biztos haláltól”…

163…A Tanut még egyszer felajánlottam azoknak a fiatal íróknak, akiket a legtöbbre becsültem, megint eredménytelenül…

197…Illyés is elutazott – hatósági engedéllyel Moszkvába…

250…Én amit csináltál, szerettem, s nemcsak „értékeidet”, magadat is. De teljesen lehetetlen, hogy barátságodon Féja Gézáékkal és Török Sophie-kkal osztozkodjam…

Az egyetemi tanárság

502…Hát persze: ez volt az a világi csábítás, amelyért egyetlen egyszer én is kérésre emeltem a két ujjamat. Az ejtett meg, hogy mindig ezt az állást tartottam a leggyönyörűbbnek; az én szememben ez a foglalkozás volt a foglalkozások királynéja. Az ember egyszerre: tanul, alkot és tanít. Harmincéves koromban ezért iratkoztam be a bölcsészetre…zavartak el a debreceni egyetem alól…Hát én erről többet tudni sem akarok…A katedrák különben is be vannak töltve, a pesti Benedek Marcellé, a debreceni Juhász Gézáé, a szegedi Sík Sándoré…

506…”A magyar irodalom művelése terén szerzett kiváló érdemeire tekintettel kivételesen hozzájárulok ahhoz, hogy az iskolafenntartó engedélyével középiskolákban magyar irodalomtörténetet taníthasson”…

528. /Illyésnek/…Amit a debreceni katedráról írsz, jóindulatú mosollyal olvasom. Annyi minden voltam már ebben az évben…s végül is óraadó vagyok Vásárhelyen…egy egyetemi katedra a legszebb rés lenne öregkoromra…nem viszem bele a szívem. / Juhász Géza nem akadály. A tanszéken meg is osztozhatunk…/

714…Illyéssel haza mentünk nagyapám falujába, Mezőszilasra. Ott mondták, hogy az általános iskola sehogy sem tud nyelv-matematika tanárt kapni…mért ne mennék vissza oda…

A család

Két asszony

Családjáról két levelező-partnerének ír részletesen: Gulyás Pálnénak és Sárközi Mártának /782, 784 és 849. levél. A többi G.P-néhoz/

695…Az első két évben nagyon jól megvoltam itt; de aztán idekerült Gigi; az igazgatónémmal összebarátkozott Ella; a család leszivárgott ide is utánam; most már itt is másképp néznek, mint idáig…

Ella úgy szerez nekem ellenségeket, hogy elmondja nekik, amit egy házastársi pillanatban, mint futó föltevést mondhattam előtte…

716…Én egyelőre Sárospatakon kötöttem ki…Hamarosan Magda is lejön. Egy nagyon jó hónapot töltöttem vele Vásárhelyen, de nem tudom, azóta mi lett az anyja mellett…

781…Egyszóval lakást szeretnék…Egy ideig gondoltam az anyámra, de ő egyre kibírhatatlanabbul önző lesz – pokolból pokolba nincs értelme menni. Úgyhogy önálló főbérlő akarok lenni, végre, negyvennyolc esztendős koromban…

784…egy főbérleti lakás az én viszonyaim közt csakugyan utópia. Anyám most szerzett egyet – s elkölti rá a gödi ház árát; énnekem azonban gyerekeim vannak…akkor élek a legkönnyebben, ha Gulyáséknál maradok. Itt úgyis gond Gulyás Pál épen megmaradt szobája, melyet mindig el akarnak venni; beköltözöm hát a halott csigaházába…

825…Nálunk különben Magda házassága a legnagyobb esemény; Ellát állandó felháborodásban tartja – olyan, mint Salamon példabeszédében az álanya, aki képes volna a gyereket szétvágatni. Ő sem tud belenyugodni, hogy elvesztette egy fiúval szemben a játszmát, s Magda azt választotta, s nem őt. Én aggódva várom az első heteket; lesz-e egy kis boldogságszínük…

849…A húsvét nekem is meghozta családi örömömet: Magda elválását. Nemcsak az elválást, hanem azt is, hogy én vagyok az oka. Mondanom sem kell, hogy a házasság befejezett dolog volt, amikor velem is közölték, legföllebb az ellen tiltakoztam, hogy a feleségem háborút indítson az ellen, akinek a lányát a kezére adja…Magda viszont teljesen el van rontva. Mindenki a kedvébe járt, jó hajlamú, jó képességű, de mesterségesen haszontalanná nevelt lány…aki három hónapig tűrt, s ahelyett hogy alkalmazkodott volna, egy napon otthagyta.

Az egészből végül is nekem volt egy kis hasznom. Két hetet itt volt velem…két hétig boldog voltam…

868…Vásárhelyen nem maradhatok. A családban nincs senki, aki a beteg gyereket ápolhatná, innen lentről meg nem futkoshatok fel minduntalan. Szó van arról, hogy anyámnál vagy Pest közelében helyezkedem el, Ella nagynénjénél – hogy minden percben elő lehessen rángatni. Ötvenéves koromra elértem, hogy csak gyereket ápolni vagy mosogatni vagyok jó…

870…pokoli sok dolgom van; otthon /Ella állásban van/ az egész háztartást én vezetem, 9 emberre takarítok, hatra főzök, Csillát ápolom, beszerzek, stb…

995…Szolnoktól szorongani kezdtem attól, ami rám vár. Szörnyűbb fogadott, mint amit vártam. Ella otthon volt még, Juditnál elolvasta a levelemet – az egész estét, reggelt átveszekedtük. Most anyámnál vagyok, hallgatom a panaszait, drukkolok, Ella milyen új aknát fog felém dobni…

1058…Major, úgy, ahogy van, bemutatja a Galileit!

Ez persze megint izgalmat jelent, főként, ha a bemutató előtt nyomtatásban meg nem jelenhet! De furcsa - éjszaka nem tudtam aludni, s nem ez jutott eszembe, hanem a család! Nem is a feleségem – hisz mióta a betegség megmutatta, hogy réges-rég nem szeret már, s én nem egy másik embernek, hanem egy makacsul védett női pozíciónak adtam oda az életemet: őrajta túl vagyok már. Hanem a gyerekek! Ágnes, s főleg Judit kegyetlensége. Magdának, aki betegségemben egyedül mutatott egy kis ragaszkodást, a szerencsétlensége, magát emésztő, pusztuló fiatalsága – Csilla, aki ezekre az emberekre marad…

1396…A karácsonyt mégiscsak itt fönn töltöm Pesten, s a Gellérthegyről, Gigiék lakásából küldöm jókívánságaimat…

Magunkról nem sok jót írhatok…

A családban nincs különös újság: Magda elvégezte a vegyészetet, s átképezte magát tanárrá, úgyhogy most egy középiskolában tanít természettudományi tárgyakat; Judit a Fizikai Kutatóintézetben dolgozik, s itthon, külföldön is jelenik meg cikke; Ágnes vegyészi állást kapott az egyik kórház laboratóriumában, s jódot határoz meg vérből; nagyon büszke rá, hogy komoly munkaerő lett. Csilla második gimnazista, év végén egy jója volt, de most azzal ijeszt, hogy nem lesz jeles rendű.

Így hát nekik sincs már szükségük rám…

1661…egy titkárnak is elég munka lenne: levelezésem, írói ügyeim intézni, s közben még nekem kell a kertet, magamat ellátnom, most a rosszullét idején Ella háztartását is. Azontúl örökös aggódásban élek, mivel borítom fel a lelki egyensúlyát, s három lakásom is lévén, a dolgaim mindig ott vannak, ahol nem vagyok, egyik helyről a másikra vándorolok…

2041…Ella nyáron kinn volt Amerikában, s most megint megújítja az útlevelét. Huszonkét év után én is beadtam az útlevélkérést; nem azért, hogy világot lássak /épp eleget láttam belőle/, hanem hogy valahol az idegenben kipihenjem a hazámat és a családomat…

Nálunk mindenki dolgozik. Ágnes elvált az urától, s a kislányával Ellához költözött; a műegyetemen most lépett elő első osztályú tanársegéddé. Judit külön kollégiumokat tart. Magda, aki szintén tanár, most szerez meg ösztöndíjjal valami magasabb egyetemi tanításra jogosító grádust. Így hát mindhárom nagylányom azt csinálja, amiről én álmodtam: egyetemen tanít…Csilla sokkal bőszebb diák lett, mint hittük; a vizsgáit mind jelesre rakja le, második helyezet lett a szövettan versenyen, s most fog belebolondulni a második szigorlatába. Mint feleség egyelőre rendkívül boldog; persze még csak féléves házas; házul az én Kékgolyó utcai lakásom kapta meg…

2867…A családban látszólag nincs nagyobb baj. – Judit hazajött Amerikából egy szerencsés tanulmányév után; Ágnes adjunktus a Műegyetemen, s szeretik; Csilla jelesekkel végzi az utolsó gyakorlati évet; Magdáék már másodszor voltak itthon Indiából, ahol a férje egy kohászati üzemet állít talpra, igen nehéz viszonyok között. Volna mivel megnyugtatni magunkat, hogy rendes gyerekeket neveltünk; de a kor bomlása behatol az ő életükbe is - /mint ahogy Maga is tapasztalhatta a gyerekein/ s én a halál egyik előnyének tekintem, hogy az ő élettörténetük végét nem kell megismernem már…

3101…Biztos Maga is úgy van, aggodalmaival érzékeli a családját. Mi most félig Magdáékért aggódunk, akik Nyugat-Bengáliában pokoli viszonyok közt végzik nehéz, felelős feladatukat, egy gyár felszerelését, beállítását. Az itthoniak, formailag mind megvannak, sőt jól vannak. Ágnes négyhónapos állapotos, s adjunktusi állásában s friss házasságában csak törékeny szervezete okoz gondot; Judit nagy, egyéves amerikai tanulmányútja után idén is járt Lengyelországban…Csilla ősz óta doktor, s ügyelései alatt izgulunk vele együtt…

3390…a karácsony nálunk az idén a szokottnál is nagyobb kavarodást hozott. Vőm halála, Ella és Csilla külföldi útja / menekülés a szörnyű emlékek s az emberek érdeklődése elől /, az én életem is földúlta – a bemutató, könyvmegjelenés amúgy is mindig melankóliás levertséget iktat az életembe…

A lányok

Magda, született. 1926

Judit 1932

Ágnes 1934

Csilla 1943

1046. /Magdának/…Én úgy látom, a most következő idők elég nehéznek ígérkeznek. Te már elvesztetted az állásod, Judit nem kap, Giginek az ösztöndíját vették el…Amellett várom a villámcsapást, hogy valamelyik vőt is elbocsátják…

1048. /Csillának/…Valószínű, hogy te már nem fogsz egyetemre járni; s ugye mégsem akarsz nővéreid mögött elmaradni. Akkor hát elsősorban őket kell kihasználnod, hogy amit ők tudnak, megtanuld tőlük: Judittól a matematikát, Magdától a nyelveket, Gigitől a vegytant…

1225. /Csillának/…Ígértednek, hogy nem akarsz író lenni, örülök; rossz apa lennék, ha e pálya szenvedéseitől vagy becstelenségétől nem óvnálak. Azt azonban nem bánom, ha „kis művésztársam” maradsz: a művészet nagy tisztulásokat, megkönnyebbedéseket hoz a léleknek…

1827. /Ágnesnek/…Abból a gyerekből, akibe én anyád mindent elbíró, könnyen vevő természetét láttam, egy mimóza felnőtt lett – az élet, úgy látszik, jobban megtört, mint a család. De egy családtagom hisztériázásában én már elvesztettem a nehezen összekapart kis egészségem, egy másikéban nincs erőm…

2392. /Juditnak/…Intelligenciád, nyelvtudásod, érdekeltséged s érdeklődésed a dolgaim iránt egyedül Téged tesz alkalmassá / a számba jöhető írókat is beleértve/, hogy munkásságom ügyintézője légy, úgy, de nemesebben, mint Virág, a Móriczé…

2580. /Juditnak/…Amit Kati Magdáról mond, elég szomorú: sajnos én is ezt láttam: folyton tesz-vesz, de teljesen értelmetlenül, s nem viszi semmire: a gyerekeit is elrontja. Lacikából lehetne embert nevelni, azzal türelmetlen – Nórának a rabja. S olyan tékozló lett, ő a skót, hogy anyu is sokallja…az egész élete az első házasság óta örökös kisiklás, s ez felőrölte az erényeit – örülnünk kell, hogy egészséges, szép asszony legalább ő maga…

2746. /Ágnesnek/ Kedves Adjunktus Asszony!

Tudod milyen külsőségeken kapó apa vagyok, s így megérted, hogy kinevezésed, amilyen váratlanul ért, olyan nagy örömet okozott. Ebben az esztendőben tán ez volt a legnagyobb örömem /ami persze érzelmi mérlegem sanyarúságát is bizonyítja/…

Itt Csilla vizsgadrukkjában élünk mindannyian. Olyan pánikban tanul, mintha ez volna az első s utolsó vizsgája…Magda perpetuum mobile természete itt is talál tevékenykednivalót…

2793. /Juditnak/…készülsz már haza, lélekben legalább. Ideje is. A nyarat a fiaiddal töltöttem: egyiküknek sem árt az anyai céltudatos foglalkozás. Laci fizikailag szép, erős…Zoltinak a számoláshoz mennyivel több érzéke van, mint neki…Kitűnő kis család…

A feleség

2310…Amíg kész nem vagyok, most már nem megyek hozzád, illetőleg ha az Epilógust a jövő hét végére be tudom fejezni: vasárnapra tán lerándulok …Közben megnézem az építkezést is, van-e remény, hogy a kőművesek június 1-re letisztulnak onnan. Nem irigyellek azért, amiben részed van. De esküdjünk meg, hogy ez igazán az utolsó…/Kiemelés: B.G./

A „megnyugtató megoldás”

616…Ami az egyetlen megnyugtató megoldás volna: a kivándorlás. A boldogságot nem is tudom elképzelni másképp: mint olyan országban, ahol senki sem ismer, valami egyszerű, erőmhöz mért munkából a legigénytelenebbül élni…

Ha ez nem megy…ipari munkát szeretnék kitanulni…könyvkötészet, tésztagyártás, gépi harisnya-kötés…

2367…magányos ember vagyok, akit az írók családja rég kizárt magából…

Arcképek

Ady Endre

17…Jelenleg például rendkívül humoros ambícióim vannak: Babitson át Ady fölé kerülni, Adyn túl megépíteni a magyar nyelvet.

22…Én például szívesebben hallgatnám Ady Endre versei a Magyar Színház színpadáról, mint Fodor László komédiáit.

197…egyáltalán nem látszik lehetetlennek, hogy a balt és a jobbat egyszerre vetjük ki állásaiból s megcsináljuk a harmadik oldalt, amelyiknek a szellemi apja tulajdonképpen Ady Endre volt…

352…Az igazi nagy forradalmár, az ősi és újabb verselő tendenciák hatalmas összegezője: Ady…Ady vívmányait a fiatalok nem tudták megemészteni

921 …Egy vers: individualitás, amelyre vissza kell emlékeznünk, mint egy markáns arcra. Adynak is vannak részletei, amelyeknek megvan a jó értelmük, de ha csak oldalutakon rá nem jövünk - szinte megfejthetetlenek. Az egész vers éles „egyénisége” azonban szinte nem is engedi, hogy amit nem értünk, észrevegyük. Mit jelent az, kérdezte Földessy a minap, hogy „szökött katonáimért most kapok bebocsátást a szívekbe”. Én csakugyan nem tudtam, hogy a „szökött katonák” a megírt verseket jelentik – de a vers megértésében ez sosem zavart…

954. /Illés Endre/ …ez már olyan Ady-méretű panaszkodás…

975…Nagyon kérlek – csináld meg ugyanezt Adyról is - /Hatvany Petőfi-könyvére utal/ , Földessy mily kitűnő komondora volt a költő küszöbének, és valóban sok titkába világított bele, épp ezt az egyszerű munkát nem végezte el…

1120. /Földessy Gyula/…Neked is az lett az osztályrészed, mint a Petőfié, Tolnaié s az Adyé. Légy büszke rá. Ez illeti meg a kivételes nagyságokat…

1949…most pedig az Ön / Kovalovszky Miklós/ Ady-könyvét kapom meg, mely két szempontból is érdekes, s számomra külön tanulságos: először azért a néhány aranyszemért, ami az emlékezések homályából, mint Adyra jellemző adat, kimosható; másrészt magáért a homokért is: azaz, hogy kik közt élt, honnan indult el az Új versek költője.

2008. /Jobbágy Károly/…Gondold át: hány – számunkra már semmit nem mondó nevű költő – dicsekedhetett azzal, hogy Ady írt könyvéről kritikát, s közületek hányan emlékezhetnek egy Babits- vagy Móricz-bírálatra. Ez megszűnt. Én, a 42 éves költő örülhetek, ha egy 26-28 éves fiatal titán fanyalog a verseimen és oktat „látásmódra”, „írásra ”.

Ady többek között a következőkről írt:

Aknay Tibor Rudnyánszky Gyula Jékey Aladár

Telekes Béla Mariai Ödön Halmágyi Samu

Ady Endre: Magyar és külföldi irodalom, Atheneaum, 1944

2126. /Varga József/…S végül – figyelmedbe ajánlva – küldöm kis könyvemet, amely azért műhelytanulmány, mert Ady-könyvem egy gondolatkörét dolgoztam ki benne, valóban a Te gondolataid világító fáklyája mellett.

2156. /Varga József/…Ady képzőművészeti érdeklődését próbáltam összegezni, s meglepő dolgok derültek ki. Páratlan gazdag szelleme itt is brillírozott: a nagyokat látta meg. S van egy Gaugin-portréja, amely teljesen a Te koncepciódat igazolja: a civilizáció nagy pártütőjét becsülte a tahiti Gauginban.

2792…De elhallgatásom itthon is alászállás az elfelejtésbe, ami megint nem magamért szomorú, hanem az emlékezetért, amely éppúgy kihullatja Aranyt és Adyt is, ahogyan engemet. / Csak az marad benn, amit kábításul ráöntenek./

3067…Az írót, irodalomtörténészt is jó emlékeztetni rá, mi történt Ady-fellépte körül a testvérművészetekben. A szecesszió őrá is jellemző; megnőtt bátorságára s a Kosztolányi – Illyés-féle írók idegeit később felborzoló stílus jegyeire is…

3094…a Halottak élént én nem sokkal a megjelenése után vettem meg, s mint írásaimból is kiderül, tán a legdöntőbb hatású kötet volt, amely valaha a kezembe került…

3428…Én mint író, irodalmunk problémájának tekintettem, hogy e szétforgácsolással, az Ady által megjósolt szétszóródással szemben mennyire tud kohézív, összetartó erőket létesíteni. Hisz a diaszpóra, a magyar is, lehetne a világot behálózó vérkeringés, amely nemzeti kultúránk eredményeit hintené széjjel, és az elszakadtak tapasztalatait adná vissza az itthon maradottaknak.

3433…Örülök, hogy Adyt mégiscsak élesztgetik itt-ott az országban; az az ellenszenv, amit az ifjúság tanúsít iránta, nagyon is beleillik abba a nemzeti kórképbe, amelyet én a kohéziós erők bénulásának nevezek…

3551. /Szabó István/ Adyról szólva megkockáztatom azt a véleményemet, hogy ő nem annyira költőnek, mint inkább gondolkodónak, mégpedig egzisztencialista gondolkodónak igazán nagy. Vele kezdődik potenciális világirodalmi rangunk…egzisztencialista módon nyúlt azokhoz az élményekhez, amelyek Jaspers óta minden filozófus munkájában találhatók. A lét, a semmi, a halál, a szorongás, ezek mind Ady szavai. Még azt is tudta csinálni, hogy a „hazát”, a „magyar sorsot” is belevonta az ő eredeti egzisztencialista világába…Talán ennyiből is látható, hogy az Ön tanulmánya sok mindent felkavart bennem…

3594…ki volt az az öt író, aki fejlődésemre legerősebben hatott…Ady – aki mint olvasgató diákot igaz, a könyvben tájékoztatást kereső olvasóvá tett… /a többi: Tolsztoj, Proust, Szophoklész és José Ortega/

Áprily Lajos

25. …Látom, hogy minden Erdélybe áthajított malomkövem ellenére is akadnak ott kritikaálló emberek, akik tévedéseim, szókimondásom mögött a jóindulatot s az őszinte ügybuzgalmat is észreveszik…

Kérem önt, mint erdélyi vezérírót s olyan embert, akiben, mint hallom, nem kell hiúságában megvágott ellenséget szimatolnom…

…Önöket – a sors paradox – kevesebb külső és belső gátlás akadályozza, mint minket, akik a klikkszempontokat ránk erőszakoló ellenirodalmi áram s a jaj-ezt-sem-szabad mimózaság undora ellenében akarjuk az új igazságokat elrebegni…

Arany János

347…a magyar múltban akkora kincsek fekszenek, hogy aki azoknak szenteli magát, bátran negligálhatja, ami körülötte ráfröcsög. Bartóknak nem kellett Huszkával foglalkoznia…Arany Jánosi „Szerénység”?…Úgy hiszem, alázatosabb ember vagyok Aranynál is, ti. őszintébb az alázatom. Másképp ki sem bírtam volna, amit kibírtam…

352…a Magyar ritmus-t veszem elő…a fejezetek…9. Híg magyarság és híg magyar verselés. Jambikus és ütemes vers s a benne vergődő magyaros alkatok /Vörösmarty; Arany verselő kínjai; Vajda/…

921…ha Arany Jánosról a halála óta senki sem hallott volna: a Toldi ma semmit se idézne fel a legtöbb művelt magyar ember fejében sem…

1217 /hódmezővásárhelyi gimnázium/…Egy ideig azt hihettük, hogy életedben - mutatis mutandis – intézetünk olyanféle szerepet töltött be, aminőt a nagykőrösi gimnázium az Arany Jánoséban: menedéket adott a korszak üldözött legnagyobb írójának…Te meg is szeretted intézetünket és egész városunkat…

1689 /Kristó Nagy István/…Arany János óta nem volt magyar író, akit életében így elismert volna az olvasóközönség, a hivatalos irodalmi élet és az államhatalom. Mert Herczeg Ferencet pl. elismerte a Horthy-ország…de sohasem fogadták el az irodalomértők. Adyt az utóbbiak fogadták el…Arany óta Te vagy az első…Miért aggódsz mégis?…

1745…úgy vagyok vele / mármint a harminc év előtti Tanú írójával/, mint az öreg rezignált Arany lehetett a szívében élő Petőfivel; sok hibájába, gyenge versébe belelátott, de azért messze maga fölött tudta, s meg nem tagadta volna: a hevét…

2616…Kristó…egyesítette a N.-szakértőt s a marxista kritikust. Minthogy azzal kezdte: elfogult, mert engem tart a legnagyobb magyar írónak…Arany óta nem volt magyar író, akinek a nagyságában hatalom, írók s a közönség ennyire egyetértettek volna. Hogy nem sült ki a szeme…

2771…Kristó pedig olyan nagy dolgokat mond, amelyeknek a valóságban kevés a fedezetük / pl. hogy Arany János óta senkiben sem egyeztek meg úgy az írók, olvasók, hatalom/, s kiváltják az ellenbizonyítást…

2904…Arany János óta én vagyok az első író, akinek a tiszteletében az írói világ, hatalom, közönség egyetért: még nagyobb képtelenség s még gyanúsabb, mint mások rágalmai…

Babits Mihály

8…”Az egészséges mondat egészséges gondolat” – mondja Babits M. és tökéletesen igaza van. Azt a gondolatot, amelyet nem tudunk frappánsan kifejezni, legjobb elhajítani. És keveset szószolni…Hihetetlen nehéz labirint a toll technikája…

Nagyon ajánlhatom neked Babits M. Irodalmi problémák című munkáját. Telve fennkölt gondolattal…Mo.-on ma / 1918/ ő Arany művészetének a tovább vivője…

306…Az irodalom: szó, azaz csalás vagy a legjobb esetben látszat, s én túl biztosan érzéseim tisztaságában olyan látszatokba lovagoltam be, amelyek elmarasztalnak. Mennyivel okosabbak, akik érzéseiket is költik, s emberségüket éppúgy kalkulálják, mint rímeiket. Egy Babitsnak, Illyésnek ez az előnye velem szemben. Ők nemeseknek fognak látszani, mert annak láttatták magukat…

az életem nem írói, hanem vallásos élet volt…

342…Hogy mi bajom? Egyszerre rohant meg a három baj, amiben az utóbbi években szenvedek: ország, feleség, szervezet…Mi ehhez képest az egész Babits-Szekfű-ügy?…itt tombol bennem, a betegség, az ellenem fordult házasság, s elsősorban mégis az ügy, ezek az igazi Szekfűk, Babitsok, inkvizítorok…

345. /Gulyás Pál/…Babitsot mindig méltányoltad képességei szerint, sosem voltál képes olyan kritikai justizmordra, mint ahogy ő intézte el Szabó Dezsőt…a legkisebb rezdülés se legyen arcodon, hogy Babitsék bűnösen bántottak…

401…szándékom volt a Babits emlékkönyv számára írni…én újabb tanulmányt alig tudnék szegény Mihályról írni; csak a régieket írhattam volna újra alá utolsó Babits-emlékem felvillantása kapcsán / egy asszír dombormű-alakká apadt ember a Vihar-bemutató páholyában/…Az is zavar, hogy amilyen kérlelhetetlen ember volt, nem bosszankodnék-e rajtam a rá emlékezők sorában…

1104 / Sárközy Márta/…Annyira értetlen vagyok a magyar irodalom világában annyira divatos haragszomrád-játékkal szemben, hogy máig sem tudom felfogni, hogy a különböző Babitsok, Szabó Lőrincek és egyéb kitűnő emberek miért töltötték az életüket egymás harapásával, mikor sokkal jobb lett volna mindegyik félnek, ha félre teszik az igazi vagy vélt sérelmeiket, és örülnek, hogy ilyen kitűnő barátaik vannak…

1414…Sokért nem adnám, ha írók személyes dolgairól soha nem írtam volna – „literátori” bírálatokba nem ugrok bele…le is számoltam ezzel a bennem is felbukkant ellenszenves típussal, melytől később annyit szenvedtem, s amelyet, ezt meg kell mondanom – elsősorban a Babits Mihály környezete nevelt ki bennem…

Berzsenyi Dániel

221. /Rédey Tivadarnak/…kellene egy Berzsenyi-tanulmány, de hamarosan, nem vállalnád el?…

259…Niklára utazom, Berzsenyi remeteségét megnézni…

292. /Gulyás Pál/…Berzsenyi könyvedért fogadd igazi hálámat…itt vagy Te igazán otthon…a Berzsenyi mű világít át a költő-sémán, s tényleg, a magyarsújtásos szobor megelevenedik…

852…Az is nagy dolog, hogy szépen szabad beszélnünk magyarul. A minőségnek milyen nagy tüntetés lehet egy jó Karenina- fordítás!…Olyasmi ez, mint amit a régi klasszikus költők csináltak, még a mi Berzsenyink is, akinek igazán nem a mondanivalója, csak a mondatai a fontosak…

1053…Az ihletet mindig úgy képzeltem /több: éreztem/, mint az agy bővebb átáramlását. Berzsenyi-könyvemben írtam, Móriczcal beszéltünk erről…

3420…a magyar görögségnek ő volt a legújabb hirdetője és költője-megvalósítója, olyanformán, mint Goethe és Hörderlin a német görögségnek…

Csokonai Vitéz Mihály

1256. / Kiss Tamás/…Hogy van drámai költeményed Csokonairól?

1908…Hogy egy-egy színházi bemutató milyen pokol a számomra: a megdicsért Útbaigazításból is láthatod. Így hát a legcélszerűbb – ha meg-megjelenő nagyobb műveim fala mögött magamnak vagy Csokonaival a huszonegyedik századnak írok…

2271. /Szilágyi Ferenc/…szó esett a sivatagra kertet álmodó Csokonairól is…Csokonairól Németh László már elmondotta a legfontosabbakat…

Csokonai, aki minden poklát megjárta a hazai semmibe-vétetésnek, s némaságon, betegségen, koldusságon át lett két évszázadra előre-világító géniuszunk – ő hagyta ránk ezt a „nemes bátorítás”-t is:

Légy te az, aki valál: mind megpukkannak irígyid,

Minthogy igaz, mindég győzni fog a te ügyed.

Nagy lélekre szokás alacsony lelkeknek ugatni,

Mert ki mivel nem bír, becsteleníti kívül…

2628…Ha meggondoljuk, hogy a magyar irodalom a szeretet s megbecsülés milyen „morzsáin” tengette magát kétszáz éven át, s néha még az ilyeneken sem…akkor…mérjünk…Csokonaiéval és Katona Józsefével – s aránytalanul gazdagnak, érdemtelenül megajándékozottnak érezzük magunkat…

3070. /Szilágyi Ferenc/ Csokonai legmélyebb ere is az országos gondokkal küszködő, a lehetetlennel birkózó heroizmus volt: „Amaz ellenkező fátum / egyébnek nevezni nem tudom/, mely a Caspium utolsó partjaitól mindétig nyomba kísérte magyar népünket, még máig sem szűnt meg annak fogyatékja ellen tusakodni. – Minden nemzeti characterünk, s mind az, ami a magyart tészi, enyésző félben vagyon, és maga után húzza hanyatló nemzetünket…Az olvasás nemzetünkben újra hűlni kezd; az új könyvek száma is minden esztendőben kevesebbedik, oda amaz elevenség, amely 1790 táján is úgy lelkesített bennünket: eltűnt, elrepült, s egész nemzetünk haldokló zsibbadásba vesztegel” – írta 1797-ben…

Egy Zrínyi- s egy Csokonai-dráma is nagy nyeresége lenne irodalmunknak…

3480…Életrajzom dokumentumai közt több tucatnyi verset találsz majd a belém fojtott líra darabjaiból s ezek, azt hiszem, megértetik veled, miért magyaráztam én olyan makacsul, s szinte rögeszme-szerűen ritmuselméletem, mely a kiharcolt s elejtett vívmány lényegét próbálta a magyar irodalomnak megmenteni. Nos, ez a forma ennek a készülő istennek volt a hangja: az Adyban megnyílt Európa alatti antropologikumot akarta a Berzsenyi, Csokonai lírájában megindított, lehúzott görögséggel egybe-forrasztani…

Csoóri Sándor

…régóta készülök megköszönni a segítségét…Ötvenhat után, az öt esztendeig tartó „irodalmi négerkedés” – korrektúrajavítás, rádió-összeállítás stb. mások nevén vagy a feleségemén – bármilyen agyafúrt pénzkeresési ösztönt fejlesztett ki bennem – a mostani vesztegzár olyan váratlanul ért, hogy föl se ocsúdhattam. Mintha csak nem is velem történtek volna a dolgok…

A vesztegzárat az Iszapeső c. kisregény váltotta ki.

Déry Tibor

2033. Tegnap aránylag jobb napom volt. A déli postával kaptam egy Wort in der Zeit –számot, Déry képével a borítékán. Benn azonban a Minőség forradalmáról volt igen szép tanulmány…

2056. /Schag Elemér/…Déry port vert fel. Mint éppen a mai Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, az idei Könyvkiadók Nemzetközi Díjának esélyesei között említették. Sikerének titkát különös vegyülékben találom: mediokritás + igényes unalom + S. Fischer Verlag…

2509. / Fodor András/…Nem gondoltam, hogy ezt az utadat is így megkeserítik; bár bizonyos jelekből következtettem rá. / Bezzeg, ha Déry Tibor kapott volna nemzetközi díjat!/

3048. /Kenyeres Gina/…a montparnasse-i temetőből kijőve / ahol Baudelaire sírjánál tettem eleget a kérésnek: prier pour eux / - egy könyvkereskedés nagy kirakatában szinte csupa Déry Tibor-könyvet láttam…

3151…A Lukács-interjúban sokkal több „kényes” pont volt, mint ebben, annál nem fájt a szerkesztőségnek a magyar kormány feje. Előszód meg sem közelíti dicséretében /bár nekem bőségesen elég, sőt sok is / a Déryét, akinek négy Nobel-díjat adtál az első mondatodban…Déryt, Lukácsot, Örkényt azonban szabad megvédeni…

Erdélyi József

23…Egész sereg embert ismertem meg, akik a döntő dolgokról hozzám hasonlóan gondolkoztak, s érezték, hogy a két hazug Magyarország közt egy harmadikat kell föltámasztanunk. Sajnos ezt a sok rokon érzést nagyon erélyes felsőbb gyeplők tartják féken, s ön / Földessy Gyula/ nem képzeli, mennyi rossz percet okoztam azoknak a szerkesztőknek, akik elég bátrak voltak engem megszólaltatni. Akit tehetségnek tartok, azért árkon-bokron át küzdök. Erdélyi József és Tamási Áron pozícióját az én kritikáim erősítették meg…Talán egész íróenergiámat szétpazaroltam ebben a harcban…

86. Kedves Jóska, ha van kedved, gyere be hozzánk szilveszter estére, ott lesznek Babitsék, Farkasék, valószínűleg Illyésék is…

100…Roppant keveset gondolkoztam magamon s nagyon sokat problémákon, így szellemem – noha stílusom és magatartásom hetykének látszhatott – „szerény” maradt. Ennek a szerénységnek a legnagyobb bizonyítéka lesz egykor az a hang, amelyen kortársaimról: Tamásiról, Erdélyiről, Illyésről, Pap Károlyról írtam…

379. /Móricz Zsigmond /…Ma elbocsátom leghívebb barátomat: Koprét. Aki legutóbb mint segédszerkesztő rátelefonált Erdélyi Jóskára az én tudtomon kívül, hogy egy sor rossz a versében, javítsa ki. Erdélyi erre megőrült, elkezdett ordítani, s letiltotta versét…

404. /Illyés Gyulának/…Egyre vigyázz: Nemzedékünknek van hét-nyolc elsőrangú tehetsége: rajtad kívül Erdélyi, Kodolányi, Tamási, Szabó Lőrinc, sokan ide sorolják Márait, Cs. Szabót / én nem ismerem eléggé őket/ ; van egy igen jó második vonala /Sinka, Veres, Gulyás, Erdei, Féja, Pap K., Halász/: építsd ezekre a folyóiratot, akkor is, ha egyikük-másikuk nem is dolgozik belé. Aztán következzenek a segédhadak, a nagyobbak veszekedéséből élők, a literátori bajkeverők. Az, hogy ki tartozik hozzád, nem a munkatársaktól függ, hanem tőled. Hogy milyen helyet tartasz fönn nekik…

1120…Illyés mondta egyszer, hogy Rákosival nagyon könnyű beszélni, mert állandóan ő beszél…nyilatkozatokat kértek az íróktól; ennek azonban most már nem volt értelme. Neki az sem tetszett, hogy Erdélyi fél-téglával verte a mellét…ő s Révai voltak azok, kik rossz politikának tartották: írókból vértanút csinálni, holott a kortársak, írók ehhez – a jelek szerint – könnyen hozzájárultak volna…

1819…Barátságomat Erdélyi Józseffel, a kiváló költővel…az bontotta el, hogy egy ifjúkori cikkemben minden dicséretet megadva nyelvészkedésének, s mégis csak „vad” nyelvésznek neveztem…

Fenyő Miksa

2027…Ez a hallatlan sértés / amely egy halkabb, de fájóbbal esett össze/ végleg átadott az irodalomtörténetnek, ha újra van ilyesmi…

A szerk. megjegyzése: Valószínűleg Fenyő Miksa: Mi bajom van Németh Lászlóval ? című cikkére való utalás /Irodalmi Újság, 1963. március 1./.

2053…Az utóbbi években tapasztalatom szerint semmiben sem értettek úgy egyet emigránsok, innen kinyúló nem hivatalos kezek s a hivatalosak is, minthogy az én munkásságomat véka alatt tartsák. Fenyő Miksa, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán cikkeit ismeri…ebből elképzelheti, hogy dolgoznak a kintiek…

2082. /Illés Endre/…kezembe került a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság néhány száma, s az egyikben Fenyő Miksa pimasz, utálatos cikke – Mi bajom van Németh Lászlóval?…orrfricskázó válaszom az Új Írás júniusi /1963/ számában jelenik meg…

…Mi baja van hát Fenyő Miksának Németh Lászlóval? A két kolumnás cikk magva: azért viszolyog tőle, mert Németh László is viszolygott Babits Mihálytól. Eddig rendben van. Fenyő Miksa viszolyog, szíve joga. De azt már nehezen fogadom el, hogy Németh László idegenkedése Babitstól olyan kulcs, amellyel ki lehet nyitni Németh egyéniségét, sőt életművét. Mert Fenyő nem állít kevesebbet: „Németh László irodalmi működésének vezérszólama, attól kezdve, hogy a Nyugatot otthagyta, tán 1933-ban, egész Babits Mihály 1941-ben bekövetkezett haláláéig – Babits oeuvrejének lekicsinylése volt.”…

Illés Endre: Az impresszionista kritika, Új Írás, 1963. június

2240…A bűn azonban, amelyet ellenem s mások ellen elkövettek: köztulajdon, lámpa, amely arcokba világít s később fegyver, amelyet a nép, ha lábra kap, használhat. S ezért rögzíteni kell – a „katolikus” lapszerkesztő* bírálatát éppúgy, mint az agg Fenyő, a londoni elnök, vagy a Szabolcsi-féle itthoni ideológusok – egy tőről fakadt merényletét…

*Rónay Gy: A kísérletező ember, Új Írás 1964. 2. B.G.

Földessy Gyula

28…Arany-tanulmányod nagyon tetszett. Két dologért irigyellek / s ez nemcsak erre a tanulmányodra vonatkozik/, az egyik az a következetesen végigvezetett vezérszempont, amely ha első pillanatra fiktívnek látszik is, de egy egységbe foglalja egy ember minden vonását s szinte égboltot von a szétzilált részjelenségek fölé; a másik az ezzel szinte ellentétes aprólékosság-tisztelet, amellyel a legkisebb adatot is mérlegeled…

180. /Fülep Lajosnak/…Földessy Gyulától kértem kisebb tanulmányt, írja meg személyes emlékeit a Tolnai-Vajda koráról. A tanulmány, mint láthatod, nem jó. Nagyon szeretem Földessyt, egyik legtisztább alakja volt a magyar irodalmi életnek; most is lelkesedve állt mellénk; jelentékeny deficit-fedezetet vállalt. De ha szívpuhítással kezdjük a szerkesztést, vége a folyóiratnak…nézd át…nem lehetne-e megmenteni belőle a Tolnai-részt; ha nem, vállalom a döfést…

190…Úgy hiszem, elég változatos a szám, Földessy a gyenge pont…

Hamvas Béla

3484 /Demény János/…Bartók…leveleiben sokat szerepel Hamvas Béla…Hamvassal egyébként, akinek nézeteivel nem érthetek egyet, illő volna valamit csinálni, különösen, hogy meghalt már. Nekünk, ellenfeleinek kellene őt felemelnünk. Hogy fellázadhassunk ellene, hogy vitázhassunk holt árnyával…

3573 / Demény János/…a legnagyobb formátumú, problematikusságában is félelmetes Hamvas Béla kéziratos életműve. Soha senkivel se kerültem ekkora ambivalenciába! Ki kellene hurcolni emlékét a mártírium barlangjából, hogy szabadon mérkőzhessünk vele; magyartalanságaival, miszticizmusaival. A Petőfi-Ady-Németh László „vonal” arisztokratikus bögyét nyomta. Ebben vesztésre áll…

Illés Endre

466…Műveletlen emberek meg-megdicsérik a dolgaimat; jobban sért, mintha támadnának. Mindig a saját félreértésüket dicsérik. Egy egyenrangú írótárs néhány szava / már az, hogy három-négy kötetemet egyfolytában el tudta olvasni/ azonban megerősít…

648…gondolhatod, hogy az ilyen agyoncsapott embernek, mint én, milyen jól esik az olyan levél, mint a tiéd…Te becsúsztattál néhány vallomásszerű mondatot a leveledbe…

662. /Illyés Gyulának/…féltem, hogy az Iszonnyal megint jogos gúnyolódásnak nyújtok céltáblát…Illés Bandi már elolvasta az egészet – ő is igen meleg, hatoldalas levelet írt. Ennek a műnek a létrejötte, ha csakugyan jó, nem az én érdemem. Móricz Zsigmond parancsolt rá a megírására…te zaklattál, hogy torzóban ne maradjon, s Illés Endre küzdötte ki a megjelenését…

690…Megijesztesz azzal a lehetőséggel, hogy tán más kezelheti a Révainál az ügyeimet. Már akartalak figyelmeztetni: aki hozzám jó volt, mind meghalt; csak az ellenségeim halhatatlanok…

851…Ha te irigyeltél engem a lendületért, amellyel a fordításaimnak esek, én meg irigyellek, hogy Stendhalt fordíthatod. Ő a legkedvesebb regényíróm…

Nagyon szeretnék egy szép napot valahol Budán együtt tölteni veled…gondolj rám néha, mint ahogy én is mindig számon tartalak azok közt, akikre érdemes és vigasztaló gondolni…

929…..A leveledet tehát majdnem úgy vártam, mint Galilei az eskü után az első arcokat…Tudtam, hogy vélekedtél Gyula darabjáról…Ha nem esztétikai, de erkölcsi rosszallást kell a hangodon éreznem, az élet egyszerűen elviselhetetlen lett volna a számomra. Így visszaadtad a jó lelkiismeretem bátorságát…

930…Laci, még mindig nagyon fiatal és nagyon érzékeny vagy! Fölényesebbnek, edzettebbnek kell lenned.

Ezzel az érzékenységgel túlságosan kiszolgáltatod magad barátainknak és ellenségeinknek…

979. /Illés Endre/…foglalkozásom… állandó vívóállást jelent; s nagyon fárasztó.

Naponta nyolc-tíz órát emberekkel tusakodni, akiket igen kevéssé becsülök; kéziratokkal foglalkozni, melyekbe bepillantani sem kívánok…

1044. /Illés Endre/…évekig színházi kritikákat írtam a B. H.-ba. Jóformán mindenről. Azt hiszem senki nem olvasta őket; de én rendületlenül írtam, legalább kétszáz kritikát; zavartalanul, s legelsősorban magamnak…

Ha semmire nem volt jó a színházasdi játékom, a színházszerelmem, arra igen, hogy pontosan tudjam: mennyire élne és szorongatna minden szavad, jeleneted a színpadon…

1199…1957. február 13…Mi legyen a következő kiadványunk? Bámullak kiadói elszántságodért, hogy a Tanúra gondolsz változatlan…én néhány nap alatt összeállítom a három kötetet /legalább 80 ív/; de hogy képzeled el a politikai jellegű cikkek megjelenését?…

1204…Ella lehozza a Tanú-anyagot, s megpróbálom a Minőség forradalmát újra, véglegesen összeállítani. Én jobban szeretném – ha ez jönne. Tán hangsúlyozni lehetne, előszóban vagy hátul jegyzetben, hogy ez már történeti anyag, s történeti hitelességgel kell adni…

1246…A legsimább megoldás az volna, ha minden könyved a szépirodalminál jelennék meg…nem tudom, meddig maradok a szépirodalminál. Meghagynak-e? A műszaki osztályra is áthelyezhetnek; négy évig már dolgoztam ott…

1259…mi az én iróniám titka? A gyanútlanság. Hiszem és vallom: csak a legjobb írásai jelentik az írót. De úgy látszik, én a pillanatnyi megingásaival próbálom jellemezni áldozataimat. Ismétlem: teljesen gyanútlanul…

1272…ha autós ember volnál, azt mondanám, ruccanjatok le egy vasárnap ide – de így nem merek ilyen kéréssel fárasztani. Líviának add át kézcsókom…

1301…rögtön kellemetlenkedem is. Lacikám, egyezz bele, hogy egy-két veszélyes szót, mellékmondatot töröljünk. Beleköthetnek, támadhatnak, a kiadót is, téged is…

a Könyvterjesztő bizalmas jelentése…: „A legkeresettebb élő magyar író Németh László. Az ő könyvei fogynak el legjobban, őt keresik a legtöbben.”

Hát ezért nem hagynak nyugton, Lacikám. Ez mindenütt fáj, mindegyik „szekértáborban”.

1302…természetesen beleegyezek minden változtatásba, amelyet te hajtasz végre…

Nagyon köszönöm Bandi a leveleidet. Arra jók voltak, hogy a barátság szilárd pontját újra elhelyezzék romló világomban. De ne írj…ilyen hosszú leveleket; mert mindig lelkiismeret-furdalást kapok tőlük…

1305…Nem Trisztánról s nem Szávitriről szeretnék írni. De mai novellatémáim megírhatatlanok…

1333…újabb / valóban múzeumba kívánkozó/ változtatásokat követelnek…megtagadom hozzájárulásomat. Így később, súlyosabb formában kell bejelentenem, hogy a kívánt változtatásokat személyem ellen irányuló, gonosz kötekedésnek tekintem, az előszót visszavonom, s az antológiáról többé hallani nem akarok…

1339…Az előszóra és az utószóra vonatkozó döntéseidet tudomásul veszem…

Bizonyára sok rossz tanácsot adhattam neked s ezt nagyon sajnálom. A jó tanácshoz némi jóstehetség is kell. Bebizonyosodott: rossz jós vagyok, akitől kár tanácsot kérni.

Aczélnak nem adom át üzenetedet. Gyakorlatlan vagyok üzenetek közvetítésében.

Azt kívánom, hogy pihenj és megnyugodj…

1363…Szerződéseid felbontását azonban értelmetlenségnek, sőt esztelenségnek tartom…

Ha mégis ragaszkodsz elhatározásodhoz: írd meg hivatalosan a kiadónak. Intézzétek ezt ketten – te és a kiadó. Tárgyaljon veled az igazgató; ismétlem – rombolni nem tudok; ebben nem veszek részt…

1465…Sehogyan sem tudom elfelejteni legutolsó leveled legkeserűbb mondatát: „ egy szovjet út hátszelével nem akarok magyar író lenni”.

Lacikám, akarod-e vagy sem: a legizgalmasabb, legizgatóbb, legérdekesebb, legjelentősebb magyar író vagy…

Illyés Gyula

99 /Gulyás Pál/…Illyés Gyula nemrég azt írta nekem, hogy vannak gondolatok, melyeket csupán mimikával / akármennyire majomszerűek is!/ lehet sejtetni – s talán ezek a legértékesebbek. Szerintem a leírt szó, a sakk-lépés-gonddal elhelyezett szó, mégiscsak a legtöbbet mondja, de azért némi igazsága van Illyés barátunknak…

100…Mint kritikus csodálkozva vettem észre, hogy elütő, fiatal írók mennyire hasonlítottak hozzám; Illyés az én versformámban szólalt meg…

252…lehetetlen, hogy Féja Gézával egy folyóiratban dolgozzam…azt fejleszti teóriává, amit Szabó Lőrinc és Illyés Gyula írtak, mondtak rólam, s hogy Kodolányi még nála is ocsmányabbul dolgozik…tudod…a Válasz legyen azoké, akik akár nemesek, akár nemtelenek, de itteni porondra van szükségük…

257…Az én tíz első írói évem nagy szerencsétlensége az volt, hogy a fiatal írónemzedéknek nem volt olyan vezéregyénisége, amilyenné újabban te kezdesz nőni…

273…lehet egy olyan mozgalomtól / Bartha Társaság/ várni még valamit, aminek a vezérségéről Illyés a Baumgarten-koncért habozás nélkül lemondott?…Ezt a mozgalmat…gyászossá tette az a temetőbogár hév, mellyel a műveltség nehéz útját kijárni rest fiatalok a magyar pusztulásra, mint gyors elhíresedési alkalomra, rávetették magukat…

280…Tudom, mit romlott az állapotom azután, hogy Illyéssel találkoztam…

432…Tegnap beszéltem Illyéssel a Magyar Csillag dolgában…mondataink közt félelmetes az egyetértés…én húztam át őt a „harmadik oldal”-ra, s csak jó képet kell vágnom hozzá, hogy mindez az ő találmánya…De lelkem mélyén: timeo Danaos. Vajon oktalan ez a gyanakvás?…

444. /Veres Péter/…Még Illyésben is „túlteng” az esztétikai szemlélet: a jól megírt lényegtelen csevegést / máraizmus/ ő is irodalmi rangra emeli…

512…Eötvös óta te vagy az első író, akinek miniszterséget kínáltak fel. Ez nem csak kitüntetés; ez a jövő előtt: felelősség is…mindenben segítségedre leszek…Flórának meleg üdvözlet…

523…Illyés akit én abban a tudatban bújtatva, hogy elsőül fog kiszolgáltatni: hevesen védte az írókat…

csak idén őszre kerültem dobogóra. Illyés akkor olyasmivel bíztatott: hogy eredményeim tán az egész magyar közoktatás keringésébe is bekerülhetnek, katedra álma is fölmerült. Ezen most mind túl vagyunk…katedra – csak az árulásért járna…

557…Kedves Márta…a folyóiratot okvetlen csinálja meg…Illyés periodikus természete szerint villámoljon és füstölődjön fölötte…

598…Illyés elutazott, anélkül, hogy utolsó sürgős kérdésemre válaszolt volna. Ez különben szokása: annak idején sem felelt arra, akar-e a Válasz N. L. színháza címen a náluk megjelenő darabjaimból füzetsorozatot indítani…

612…Cikkről, ameddig Gyula haza nem jön, szó sem lehet. Én ővele annak idején úgy állapodtam meg, hogy minden írásomat a kezébe adom, s ő választja ki, amit „politikus”-nak tart…

648…Cs. Szabó, Márai, általában a mi fajtánk: kellemes csalódást okozott, a népi írók! Illyés tulajdonképp nem a legrosszabb. Benne a csalafintasághoz van odüsszeuszi báj s az áruláshoz lelkiismeret, a többiekben ezt sem látok…

927. /Illés Endre/…Gyula két darabjában / Ozorai példa, Fáklyaláng/ nagyon rossz „időszerűséget” éreztem. Minden második hang és felhang a hatalomnak kedvező hang volt…

952…Gyulát kértem meg, hogy lépjen közbe a színháznál. Ez elég keserves lépés volt: hisz az utóbbi években nem volt meg a régi barátság köztünk…Gyula több nyomós lépést tett, hogy a darab /Galilei/ ügye mindjárt az elején el ne akadjon…

1007…A Galileiből lehullott egy kis egyfelvonásos…A Rádiótól is visszakértem. – De ők hozni akarják, éppen csak Illyéstől kértek előszót elé – Gyula is úgy látja -, hogy elbújtak a bátorságukkal mögé. Ez bánt! Mi Gyulával meglehetős eltávolodtunk, s egy fél év alatt már másodszor kell kinyargalnia mellettem. Joggal bosszanthatja…

1042…tavaszon elfogadom Gyula meghívását Tihanyba, nem az ő házába, hanem valami halászházba, amely fölött szintén ő rendelkezik…

1044 /Illés Endre/…Szerettem a színházat; de az utolsó évek nagyon elkedvetlenítettek. Fene tudja, de valahogy sárba ragadt az egész. Gyula darabjai ugyanúgy lehangolnak, mint Urbán Ernőé…

…Hogy erőlködik Gyula a magyar történelemmel, Kossuthtal, Dózsával – s Pósa bácsis meg Herczeg Ferenc-es eredményekig alig jut el – kétségbeejtő, egészen kétségbeejtő, milyen üres…

1045. Illyés bevezetőjét Németh László Petőfi-darabjához l. Petőfinél.

1082…Nagyon szégyellem, Gyula, hogy mint valami öreg csecsemőt, ebben az évben már háromszor kell dajkaként tisztába raknod. A Galilei-üggyel valóban én terheltelek, a másik kettőben azonban nem vagyok hibás. Több időt vesztegettél a Petőfi Mezőberényben / e jelentéktelen jószág / bevezetésére, felfedezésére, megvédésére, mint én a megírására…

1086. /Vekerdi László/…Az Illyés Gyula művészi és emberi kiállása még érdekesebbé és sokak előtt rokonszenvesebbé tette a Petőfi Mezőberényben ügyét…öreg „reakciósokat” láttam tűzbe jönni a „jó ügyért”, a Németh László és Illyés Gyula Petőfiéért…

1087. /Illyés Gyula/…Görgeyről én azonban túlságosan sokat tudok, s ez megzavart abban, hogy a te Árulódat fölmentsem; nagynak érezhessem. Görgeyt – sajnos - csak ellenségei túlságosan alacsony vádjai emelték fel; ő maga erőszakos, kisstílű stréber volt, remek idegzettel…

GÖRGEY…A magyarnak a most jövő években önérzetre lesz szüksége, s ha ezt nem merítheti azoknak a derék hősöknek a példájából, akik e háborúban tudtak harcolni s elbukni, meríti abból, hogy nem bukott el, csak árulás ejtette el…

GÖRGEY…Kossuth…csakugyan seregeket állított talpra. De ő azt hitte, hogy a föllelkesedett parasztok már katonák is. S a lelkesedéstől olyan csodákat várt, aminők mint csodák nem, csak mint fegyelem, képzés, biztos elhatározás gyümölcsei szoktak megteremni…

Németh László: Az áruló

1127…Illyés bevezetőt akar írni a drámáim elé. De nem vagyok már fiatal író, akit be kell vezetni. Még ha olyan ember írná, aki drámáimat szerette, kedvet csinált hozzájuk, tehát a társszerzőség jogán. Különben is: timeo Danaos!…

1189. /Illés Endrének/…két választásom maradt: vagy vállalom az idegeim és jó hírem maradványát elpusztító tisztet, vagy magamra veszem, hogy visszautasítsam…a nemzedék megmentésére kell vállalnom az áldozatot. A te leveled meggyőzött, hogy semmit sem mentenék meg, csak Gyulának tenném kényelmesebbé a továbburalkodást.

A lemondásnak persze meglesznek a súlyos következményei…ha Gyula beváltja fenyegetését s otthagyja a tanácsot, az írók haragja…

1197…A tanács meghiúsulását Gyula úgyis a nyakamba varrta / tizenkét éven át sosem kötötte magát hozzám, pedig egészséges voltam s ő elég sok dobogón ült/…

1204..A nemzedék engem is elszomorít. Annyira haragszanak rám, amiért egy-két dolgomnak némi sikere van…Gyuláról nem is beszélek: közvetve egyre hallom, milyen nagy bűn volt a Tanácsba be nem mennem…úgy állítanak be, mint aki „szanatóriumba menekült”. Kórlapomon…

1492…A fájdalom kiolvasztott a lírádból minden könnyebb elemet, s teret nyitott annak a mély gondolkozói erőnek, amelyet eddig inkább egy-egy megjegyzésedben, társalgás közben kiderülő lényeglátásodban csodáltam meg. Tájleírásaid páratlanok…most lettél, öregkorodra igazán albatrosszá, aki a magasban van otthon, s a fedélzeten, a matrózok közt csak csúszkál…

1689 /Kristó Nagy István/…Egyszer azt mondottad: kinek-kinek az életvitelét az szabja meg, hogy a kamaszkorból kikerülve, 17-18 éves korában milyen ideálok mellé kötelezi el magát. Ez az első választás a döntő…Ezért tartottad Illyést mindig kommunistának…

1743. /Illyés Gyula/…Az öregedés ellen sokan tornával – hiábavaló, úgy értve, hogy nem értéktermelő – karmozdulatokkal küzdenek…

1798. /Illyés Gyula Firenzéből/…orvosságul vettem be ezt az utazást, egyelőre semmi jó hatás, inkább fokozott nyugtalanság…

1922…egy miniatűr irodalomtörténetet kellett írnom…Ennek az áttekintésnek a rád vonatkozó része / egy sorral sem kevesebb, mint Petőfié, Aranyé, Adyé/ így kezdődött: ”Mindnyájuk közt /ti. a népi írók közt/ legsokoldalúbb s legteljesebb tehetség: Illyés Gyula. Hatvan éves korában még emelkedő költő…”

2105. Kedves Flóra!…nagyon köszönöm a kéziratot /Németh Lászlóról a francia olvasónak/…ott, ahol az 56-os szerepemről ír – az, hogy hitet tett a haladó eszmék mellett: külföldön s belföldön egyaránt félreérthető – mindkét helyen másképp. De az igazságnak is jobban megfelel, ha azt mondja el, hogy akit a szocializmus ellenségének tartottak számon, a szocialista vívmányok fenntartása mellett, vagy egyszerűen: a szocializmus mellett emelt szót…

2141…Köszönöm a dicséretet; Illyés ezt úgy fejezte ki, hogy infantilis vagyok…

3078…azt hiszitek, Illyés társasága az, ami miatt legutóbb nem vállalkoztam a vajdasági bemutatkozásra…Márpedig ez nincs így…

3310…A láthatatlanok terrorja…megfoghatatlan, de mindent megszálló réteg…sokat szenvedtünk tőlük…a modernizmus magasából minősítenek provincialistának. Illyés Fáklyalángja nekik Herczeg-darab…

3428…az a tekintélyem sincs meg az amerikai és a nyugat-európai magyarság közt, ami Illyés Gyulának…

3521. / Kerényi Károlyné /…Érdekes olvasmány került a kezembe, amikor kezdtem feldolgozni a sok hónapos restanciámat. Márai naplóinak legújabb kötete körül alakult ki egy irodalmi vita. Éspedig azáltal, hogy azt, amit Illyés Ebédjéről írt, többen nem akarták lenyelni. Ő maga persze nem vesz részt a vitában, gőgösebb annál. Nekem az tetszett, hogy Márai, akinek az írásait egyébként nem nagyon szeretem, az utolsó húsz év termését pláne nem, milyen hajszálpontosan ráhibázott az Ebéd gyengéire. És teljesen objektívan, mert ő nem elvszerűen kritikus Illyéssel szemben, de ezt a művét ugyanolyan olcsó ressentiment-os írásnak tartja, amilyennek mi is tartjuk, és amit senki nem mert eddig leírni…

Jókai Mór

2099…Ha Jókainak állítólag az egész ország segített, hogy regényeit megírhassa, engem – mintha összeesküdtek volna – az egész ország akadályoz. Ki az elrekvirált házát akarja visszaszereztetni, ki fordításairól íratna esszét, hogy bizonyos jutalmat megkapjon, ki az öt gyerekére hivatkozva / melyből kettő igaz/ csikar ki interjút belőlem…

2869 /Király István/…hajlik rá ez a nép, hogy ne nézzen a látszatok mögé, s mindig azokat vegye valóságnak. Nem véletlen, hogy Jókai mindmáig a legolvasottabb, legnépszerűbb írója. Mert – félre ne érts – a magam részéről nagyon szeretem Jókait, s szeretem a magyar „jókaizmust”, de abban teljesen igazad van: ez a „jókaizmus” csak úgy lehet igazán termékeny, ha beoltódik egy kis – s nem is olyan kicsi – kritikai komolysággal, felelősséggel. S ezt éleszti a Görgey: gondolkodóbb nemzetet akar…

József Attila

26 József Attilának. Tisztelt Uram! Elolvastam a verseit, műprimitívségük mögül kiérzem a fölényes művészt, de úgy találom, hogy hangvitele nem olyan nagyvonalú, amilyet ez a modor / mert modor/ megkívánna. Ebben a hangnemben, habár más formában, Bartalis már jórészt elélte Ön elől a levegőt. Föltétlen tehetsége méltánylásául szeretnék legalább egyet: az Istenem én nagyon szeretlek kezdetűt közöltetni. Kérem, ezt tartsa fenn nekünk. Üdvözli: N. L.

Istenem

Dolgaim elől rejtegetlek,

Istenem, én nagyon szeretlek.

Ha rikkancs volna mesterséged,

segítnék kiabálni néked.

Hogyha meg szántóvető lennél,

segítnék akkor is mindennél.

A lovaidat is szeretném

és szépen okosan vezetném.

…Ha nevetnél, én is örülnék,

vacsora után melléd ülnék

pipámat egy kicsit elkérnéd

s én hosszan, mindent elbeszélnék.

„…N. L. … J. A.-ról csak egy tanulmányt* írt, egy cirógatást, amelyből nem lehetett ráismerni a későbbi nagy költőre. Mondhatnám úgy is, hogy N. L. semmit nem ismert föl abból a költőből, aki neki lángelmetársa lett. Összes műveiben talán a nevét se írja le háromnál többször…” /Csoóri Sándor: Nem tollforgatók vagyunk…Magyar Nemzet, 2007. 09. 08. /

* N. L. J. A. : Nincsen apám, se anyám 1929.

298. /Gulyás Pál/…József Attila verseit nemrég megvettem a könyvnapi akción. Érdekel a Te véleményed. Ahogy lapozgattam a kötetet, arra gondoltam: mily friss indulatok, de mintha nem lenne pályájuk, az indulat erejével arányos pálya. Ezért választotta a síneket?…illik József A. verseihez ez a végső indulati kitörés…

1141. Az Akadémiai Könyvkiadónak

Az Új Magyar Múzeum számára kért cikkek közléséhez azzal a feltétellel járulok hozzá, hogy a cikkek alatt az én rövid jegyzetemet is közlik. A jegyzet szövege ez:

József Attiláról szóló cikkem, illetőleg cikktöredékem közlési engedélyét joggal megtagadhatnám. 1944 előtt írt tanulmányaim jelentős részét gyakorlatilag megsemmisítették, indexre tették, bezúzták, a könyvtárakban nem adják ki. Miért kegyelmezzek meg ennek a két, igen régi, igénytelen írásnak…az utóbbi években többet idézték, mint mindazt, amit életemben írtam. De nem akarom munkásságom legtávolabbi zugát sem a napvilág elől elrejteni…

A Tanúban megjelent cikkrészlet alakját, célzásait nemigen értheti meg, aki nem tudja, hogy az válasz József Attila dedikációjára, amellyel a bírált verseskönyvet megküldte nekem. A dedikáció így hangzik:

”Németh Lászlónak – Hamis tanúsághoz Igaz tanulságul”…

A „hamis tanúság” a Tanú első két száma volt…A cikkek közléséért honoráriumot nem kérek.

1310. /Béládi Miklós/…József Attilát mi ott láttuk a Nyugat és a többiek csillagképében…Weöres nagy költő, az igazi teremtő mégis József Attila, akinek költészetében leghaladóbb és legősibb találkozik, együtt van az avantgárd és a kalevalás népköltészet…Igaz, hogy az elméleti tájékozódása néha sivár absztrakcióba vész…egész nemzedék felnőtt, amely a két háború közötti kor lírai középpontjának József Attilát tekinti…

2972. /Fábián Dániel/…József Attilából jozefus homonculus literatust csináltak. Mindazt, amit a Bartha Miklós Társaságban csinált, elhallgatják…

3471. /Balogh Lászlónak/…Rég nyomaszt már, hogy könyvedet s a szép dedikációt megköszönjem. De egy József Attila-könyvről bajos úgy írnom, hogy a hozzá való viszonyomat ne érintsem. Hisz ő az én kritikusi „bűnöm”, s az, hogy mennyire bánom s mennyire vállalom ezt a bűnt, messzire vezetne…

Juhász Gyula

1182…Juhász Gyulát nem ismertem, egyike a Nyugat ritka íróinak, akit személyesen sohasem láttam, így emlékem sem lehet róla…

3547. /Kardos T. Béla/…Mindig szívesen emlékezem vissza a Bartha Miklós Társaságban hallott irodalmi előadásokra…felejthetetlen Juhász Gyula alakja, amint Ady Endre sírja fölött emlékbeszédet tartott…

3728. / Péter László/…Jól tudom, hogy Vásárhellyel szemben Szeged sohasem volt szívügye…volt ebben a városban más is – egy Tömörkény, egy Móra Ferenc, egy Juhász Gyula …

Kaffka Margit

17…Kaffka Margitban új a ritmus, de fárasztó az érces színezet. Különösen a sorvégi anapesztuszok idézik elő a gyászhimnusz benyomását. Rossz…

Karinthy Ferenc

2406…Még egyszer nagyon köszönöm a színészek megemlékezését: Karinthyét külön is / éltem legnagyobb sikerei közé tartozik, hogy velem szemben felfüggeszti a tréfacsináló kedvét/…

2454…Az én „bankettemen” Bessenyei nagy magyar hahoták közt ezzel a történettel mulattatott: Találkozik Tamásival. – Hová mégy? – Illés Bandi bemutatójára. – Holnap meg a Laci bácsié van. – Holnap? Nem tegnap volt? – Nem, holnap lesz. – Én azt hittem, mindennap van. B. olyan jónak találta, hogy K. Cininek is odaszólt: Add tovább…

3221…ma a rádióban is meghallgattuk az Árulót…Leányfalun ma, este…Mennék a Balatonhoz, de olyan jó itt, nincs szívem egy fél napra sem elhagyni a Dunát…

3473. Szegedi Nemzeti Színház fejléccel…elolvastam a Harc a jólét ellent, és Karinthy Cini is elolvasta…belevágunk a dologba, és teljes erővel bedobjuk magunkat, hogy átnyomjuk a különféle vizesárkokon és akadályokon…Lendvay Ferenc igazgató

Szeretettel köszönt! Karinthy Cini

3522…a Te remek Semmelweised…Szívből gratulálok, s örülök, hogy én lehettem a darabod egyik első olvasója…

3780…hallgattuk a II. Józsefet, s a darab egyre jobb, él és lüktet…Köszönjük meghatottan a Kísérleti dramaturgiát is, és külön a dedikációt. Ebben a rohadt irodalmi életben oly kevesekre vagyok „pali”, s milyen öröm és büszkeség, igazán, ez a számomra legértékesebb baráti és „atyai” jeladás. Hát akkor „fiúi” szeretettel…

Kassák Lajos

223. Basch Lórántnak…kérlek támogasd ezt a szegény Marconnayt, ha tudod, s Kassák természetes súlyának a tízszeresével feküdjön a lelkiismereteden…

379. /Móricz Zsigmond/ Márai?…szóbősége túlhalad mindent. Igen, de jött Kassák, aki annyira komolyan vette, hogy még nem is láttam, hogy valaki előtt ennyire leborult volna. Azt mondtam, ez komoly. Vesztemre találkoztam Máraival…mondtam neki, hogy Kassák éppen akkor milyet írt róla. Most már nem tehettem félre a cikket, ellenben jól jött, hogy Pogány Ö. Gábor magától megírt egy ellenkritikát…inkább csak ezt szerettem volna…

…Kétségtelenül egyedülálló egyéniség irodalmunkban, s ha szólni kell róla, nehezen találjuk meg a szavakat, melyekkel a felületes látszaton túl, a maga valóságában jellemezhetnénk. A modern magyar irodalomban talán ő az egyetlen, akit jobb szó híján, atmoszférikus írónak nevezhetnénk…

Márai ez idő szerint még töretlenül halad fölfelé az úton…

Kassák Lajos: Márai Sándor, Kelet Népe, 1940. aug. 1.

380. Veres Péternek…Két könyvedet is olvastam… „Mit ér az ember”-ről írni is akartam, de azzal az ürüggyel, hogy Kassáknak tanulmánya van ott róla, elhárították. A Kassák tanulmány meg is jött – de Márairól…

1925…Hernádi regényei…változatlanul igen komoly tehetségnek tartom, tán még inkább, mint a Péntek lépcsőin után…Az expresszionizmus idején, Kassákék fiatalkorában próbálkoztak már ezzel: vissza kellett térni az egyszerűbbhöz s természetesebbhez. – Akármennyire költői gazdagság, kitűnő megfigyelés van az ilyenféle stílusban; végül mégis a mechanizmus az, ami kikattog belőle…

3289. /Veres Péter/…Kristó Nagy Pista…bábáskodik az én legújabb ilyesféle cikkgyűjtemény-kötetem körül is. Immár három éve annak, hogy náluk van az anyag, és egy jó harmadát vagy tán felét ki kellett hagyni, mert közben annyira szaporodott, hogy messze túlnőtt az általam meghatározott 20 íven. Ki kellett / ezt „kellett”/ hagyni a Kassákról szóló nagyobb tanulmányfélét is, mert a kiadó / a Magvető/ adja ki a Kassák-életmű köteteit is, és szerintük lehetetlen, hogy egy ilyen írás ugyanott megjeleljen. Vagyis tovább folytatódik ez a furcsa misztifikáció Kassák körül, akiről pedig – mint mondják – te mondtad ki először az igazságot, hogy nincs érzelmi köze ahhoz a nemzethez, amelyben mégis íróvá, „festővé” és közéleti személyiséggé nőtt…

Kazinczy Ferenc

213…levelezésem már nagyobb, mint Kazinczyé volt, s a műfajt én, sajnos, nem tarthatom irodalminak, mert nagyon gyakorlati ügyekben kell irkálgatnom…

852…Eleinte csak pénzkérdés volt a számomra a fordítás: ma már örömet okoz, s leköt. Majdnem ugyanaz a helyzet, mint Kazinczyék korában. Akkor nem tudtak még, most meg nem lehet már eredetit írni; a fordításban azonban hajthat, burjánozhat a nyelv, s életjelt adhat az élet. Az is nagy dolog, hogy szépen szabad beszélnünk magyarul…

1204…A tanulmányom, sajnos, nagyon kis körben terjedt el…Mint Kazinczyék korában volt szokás, „barátaim karján szeretnék Helikon berkein lejteni”.

2212. /Illés Endre/…Nem élünk Kazinczy korában, nem írunk olyan könnyen levelet, mint ő…

3472. /Domokos Mátyás/…én abból a hasonlatból indulnék el, amit Kazinczyról írtál /Kisebbségben/, hogy ti. ő volt a felvilágosodás irodalmának a telefonközpontja, s Te, aki azzal az elhatározással indultál, hogy „a magyar szellemi erők organizátora” légy, írói sorsodban Kazinczy vállalkozásának a fordítottjára lettél kárhoztatva, a homályra és a magányra. Ezzel szemben, míg Kazinczy telefonközpontja éppen a kor két zseniális „hívására” maradt süket, a te magányban felépített műved a magyar szellemi élet / s egyáltalán a magyar élet/ „probléma-központja” lett…

Kemény Zsigmond

385 /Móricz Zsigmondnak/…Most már csak egy Kemény Zsigmondot kell szereznem, hogy valamelyest a múlt századdal is rendbe legyek. A Rajongók elé a tanulmányt könyvtári könyvekből írtam. Tegnapelőtt készült el: két ív körül van: de csak kivonata a Kemény-könyveknek. Nagyon köszönöm, hogy ezzel az előszóíratással Keményhez újból odavertél. Minél többet foglalkozom vele, annál jobban megszeretem…

Kosztolányi Dezső

49…Kosztolányi Dezső A Toll című folyóiratban nekiment a beteges Ady-kultusznak, de véleményem szerint a legvadabb Ady-rajongóknál is jobban elvetette a sulykot. Az ő tanulmányával szeretnék foglalkozni s az „Ady-bessz”-t egészséges irányba terelni…

Krúdy Gyula

A levelezésben nem találtunk Krúdyról érdemi szöveget. A következő kivételesen pótlék.

Krúdy Gyula is, mint kortársai közül annyian, évek előtt eldöntötte magáról, hogy ő kicsoda. Arcot vagy inkább maszkot eszelt ki, mely az irodalmi karneválban mint feltűnő és könnyen megjegyezhető, kellőképp érvényesülhet. Tehetség az, aki egyéniség. Nohát, ő csinált magának egyéniséget…

…A nagy időket az emberek észre sem veszik, a két királyi gyermek vadászni akar, enni és pénzt szórni. Mi közük a mohácsi vészhez? …Az író annyiban szól Mohácsról, amennyiben nem szól róla…

Németh László: Krúdy Gyula: Mohács, 1927

Madách Imre

175. /Gulyás Pál/…Most Madách-lázban vagyok, átcenzúrázom az egész szöveget. Arany mennyi helyen elrontotta, persze sok helyen javított is rajta…

731…Összes témáim közül a legnehezebbet választottam…Olyasféle feladat ez / bocsáss meg a hasonlatért/, mint az Ember tragédiájában a Madáché: ő tizenöt kis színdarabot írt egy nagyban. Ez ugyanannyi expozíciót jelent és ugyanannyi tetőpontot. Az olyan regényt, mint az Iszony, egyszer kell elindítani, aztán megy magától. Ezt azonban kilencszer…

Mind a kilenc fejezetnek van címe; a regénynek azonban még mindig nincs…

1209. /Benedek András/…sikerült végigolvasni a Történeti drámák nagyszerű két kötetét…

Ha a két kötetet egy pillanatra egységes műnek képzelem, van valami megrendítő hasonlóság hőseid és az Ember tragédiája Ádámja közt: ez az újra meg újra nekilendülő vágy, segíteni az emberiségen, amely már indulása pillanatában halálra van ítélve…messze magad mögött hagyod Madáchot…

2820. / Gigliola Spadoni/…mint már a Madách Tragédiája esetében is – az Ön drámáit olvasva azonnal éreztem, hogy a magyar író viszonya a történelemmel egészen más, hogy itt a művészet és a történelem jobban ismerik egymást…

Márai Sándor

Lásd még Illyésnél a 3521. és Kassáknál a 379. levelet.

2146…tűnődtem: honnan ismerős ez a stilizált körülményesség: Thomas Mann, Márai?

2249. / Pálóczi Horváth Lajos/…Bizonyára Neked is szemet szúrt, milyen gyatra, milyen primitív valami az élet fő motorja: a nemi szerelem…

De még legnagyobb íróink sem igen mernek szembenézni az emberi életnek evvel az alapvető és siralmas problémájával. Kettőt ismerek csupán, akik pedzegették: Ramuz…és Márai Sziget című kisregényében – bár utóbbit igazán nem szívesen idézem. Hiszen jó – mondom magamban – Márai enervált, kiaszott lelkű hedonista, aki csemcsegni való öncéllá, kéjtechnikává tette a fajfenntartás eszközét…

Mécs László

3547. / Kardos T. Béla, Brookmont/…mellékelten megküldöm a Mécs László-ügyben Veres Péter képviselő úrhoz és Illyés Gyula író és költő úrhoz intézett levelem másolatát azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék elősegíteni azt, hogy Mécs Lászlóval szemben a két évtizedes igazságtalanság megszűnjön, költészetét vegyék újjáértékelés alá, és útlevélkérését az illetékes hatóságok ne utasítsák el már negyedszer is.

Azok közé tartozom, akik a Bartha Miklós Társaságban részt vettek az Ady, Móricz Zsigmond estek rendezésében…

Az én könyvtáramban az ön minden műve megtalálható, de nem emlékszem, hogy bármelyikben is találtam volna Mécs Lászlóról szóló tanulmányt vagy értékelést…Szalatnai Rezső és Vas István cikkei már utalnak arra, hogy bizonyos újjáértékelés már megindulóban van. Nagyon kérem, szíveskedjék irodalmi befolyását ez irányban érvényesíteni…

Egy Mécs-előadó körút megnyithatná az óhazai és az amerikai magyarság közötti politikamentes kulturális kapcsolatok új szakaszát…

Mészöly Miklós

1195…Mészölyék hogy vannak? Hallom, Miklósnak megjelenik novelláskönyve; nagyon örülök neki. Nagy szeretettel és hálával gondolok vissza a náluk¹ eltöltött napokra.

1. A forradalom alatt néhány napot Mészölyéknél tartózkodott Németh László, akik Basch Lóránt Városmajor utcai házában laktak / Basch a földszinten, ők a második emeleten/.

1763…Mészöly Miklós, kiváló elbeszélőnk most járt Nyugaton: minden művét el tudta adni, darabját a télen Olaszországban bemutatják, s itt azt is alig érheti el, hogy a további könyveket, melyekre opciót kapott, kiengedjék…

2354. /Mészöly Miklós/…enyhe útilázban, aug. közepén megyünk, s még millió tennivaló addig. Főképp a regényt szeretném valahogy befejezni, hogy ne essek ki belőle, de tetű-lassan haladok. Ha lesz tiszta példányom, szeretnélek egy esszé-szerűség elolvasásával megterhelni: a tonalitás és atonalitás közérzetéről. Ha lesz időd s nem fáraszt…

3114. /Mészöly Miklós/ Kedves Laci!

Ali megmosta a fejemet, hogy túl szenvedélyesen vitatkoztam a „másik” partról – amikor Te amúgy is kedvetlen és kiábrándult voltál.

Szomorú lettem. Már csak azért is, mert azt a „másik” partot nem érzem igaznak. Ha jól értem magamat s magunkat, kimagyarázhatatlanul egy „parton” állunk. Hogy a nyelvünk és eszméink egy része más – ez éppen a ti nemzedéketek munkájának a gyümölcse is. Úgy teremteni hagyományt, hogy eleve lehetetlenné tegyük a visszafordulást / de nem az „észrevétlen”, azaz autonóm belőle-táplálkozást/, vajon nem ez a legtöbb?…

Elküldök egy Akzente-számot. A múlt évi bécsi konferencián nyekeregtem el németül ezt a kis szösszenetet – talán, ha csak távolról is -, de idevág: hogy egy-két dolgot hogyan látok, gondolok.

Mielőbbi munkakedvet kívánok…

Molnár Ferenc

3480…elmulasztottam különbséget tenni a kétféle világirodalom közt, aközt, amelynek a fogalmát Herdertől és Goethétől örököltük, s aközt, amelyet a kapitalista könyvkereskedelem sajátított ki árui jelzésére. A világirodalom, ahogy én értem, nemcsak a nemzeti irodalmak csúcsteljesítményeit ölelte össze, annak a csodálatos váltógazdagságnak is eredményrendszere, mely az európai civilizáció megújulásának forrása, hogy a közös problémákat mindig új népek felgyűlt tartalékainak a bevetésével oldotta meg. Az a világirodalom azonban, főként a kortársaké, melyet a mi közönségünk is bámul és elfogad, egyre inkább egy klubbá válik…Egy parazita képződménnyé vált ez a világirodalom…Az én külföldi kopogtatásaim arra az időre estek, amelyekben a régi herderi érdeklődés maradványait a klubszempont elnyomta…

…nagy hiba volna, ha a természetes úton kiválasztott nemzeti nagyságok helyét a klubtagságok tekintélye nyomhatná el. Mintha Móricz Zsigmondot Molnár Ferenc az értők szívéből is kiszoríthatta volna…

Móricz Zsigmond

183…kellemes ünnepeket kívánok, az enyémet az az ostoba Móricz kissé elrontotta…

216. Kedves Barátom…hatásköröm itt a stúdiónál csak a legújabb időkben alakult ki…helyes lenne, ha a legnagyobb magyar írók legszebb novelláit először a rádió olvashatná fel…elbeszélésedet…küld be ide a stúdióba…

242…azért is ragadtam meg az ürügyet, hogy írjak, mert ami nálam igen szokatlan, kívánkoztam most, hogy pár szót beszéljek veled. Tegnap olvastam el s fejeztem be San Remó-i naplódat, s koronként nagyon el voltam ragadtatva…Szeretném, ha egyszer kijönnétek a feleségeddel hozzánk Lányfaluba…

244…örömest találkoznék akárhol, de mégis inkább Pesten – Leányfalu sok időt vesz el, s az időből teljesen kifogytam -, nagyon szeretnék én is beszélgetni veled, vagy legalább ülni melletted…

245…magam is válságokban fetrengek, ha kifelé nem is látszik amiatt, mert az írógép kisegít, és ép termékenység képét mutatja. Talán olvastad legutóbbi cikkemet: „A kubikos”…Hogy tudnak ezek magyarul, s ez nem segít rajtuk ezer éven át…

Mit jelent harminc évi összes írásom? Annyit, hogy a vevők azt mondják: már van elég Móricz-könyvem, s detektívregényeket vesznek…nem írónak kellett volna lennem, hanem politikusnak, vagyis már nagyon régen vértanúnak…

248…valóságos patriárkai örömmel ülhetsz most művészeted teremtményei közt. A legnagyobb elégtételt: a közönséget, melyben mindaz tovább hat, te sem kaphattad meg természetesen, de ebben az országban senki sem. De a reménytelen alkotó és a cirkuszi próféta közül még mindig az előbbi a méltóságosabb és a szerencsésebb.

Úgy látszik, túl nehézkes emberek vagyunk ahhoz, hogy összekerüljünk. De legalább tartsd számon igaz ragaszkodásom…

368…botrányos hosszút hallgattam, de eléggé megvoltam téllel, munkával, s újabban Móricz Zs.-dal nyomorítva. A népfőiskola ügyét…titokban akartam tartani…Zsiga azonban puccsszerűen kipöffentette…

379…Majdnem kimaradt, hogy rólad beszéljek.

Hát Lacikám, én most olvastam a Szekfűről szóló írásodat. Rendkívül szép és jelentékeny. Roppant sajnálom, hogy nem láttam kéziratban. Én kiadtam volna. Ottlik akkor sem kotlik jobban ellenem…

424. /Gulyás Pálnak/…Olvastad Móricz bírálatát a Hídban a Másik mesterről? Ez mégiscsak valami, hogy Európa nagyobb /!/, aki másban, mint novellában gondolkozni sem tud: ennyire belebolondul egy regényembe…A tanulmányaimhoz mégis sosem tudott így hozzászólni. Egyszóval kell valami regényírói kvalitásomnak lenni, ha egy csak regényíró- hosszú barátság után – a regényemen át egyszer csak meglát…

…Németh László tizenhat év múlva megírta az akkori jelen perceit. Senki ennyire nem fészkelte magát a múlt élményeibe. Ha megérzem a tiszta élményt, vele szédülök és élem át a valóságot…

A legizgalmasabb könyv, amit olvastam. Húsz éve nem olvastam villamosban könyvet; ezt nem bírtam ki, hogy a zsebemben szunnyadjon, s túlolvastam magam az állomáson, ahol át kellett szállanom.

Híd, 1942. február 10.

844…Móricz Zsigmondot szeretném oroszra fordítani. Ez is nagyon vakmerően hangzik. Hisz én ki sem tudom nyitni a számat oroszul / amiben persze több a gátlás, mint a tudatlanság/… Ma épp a Hét krajcárral kísérletezem. Van itt egy ukrán tanárnő…

1097…Móricznál megtanultam, hogy a magamfajta embernek legjobb barátai mellől is le kell maradnia – amikor azok a halál utáni érvényesülés létrájára lépnek…

1298…Nagy merészség volt, ha önként tette, az irodalomért az állását otthagyni. Móricz Zsigmond is csak a Hét krajcár után merte megtenni, s íróknak kedvezőbb időkben…

1408…Móriczot azért csodáltam a legjobban, mert a Hét krajcár után ott merte hagyni az ötszáz koronás állását…

1414. /Basch Lórántnak, Babitsról és Osvátról szóló írására utalva/…Móricz tán nagyobb tehetség volt, közelebb is állt hozzám, s mégsem néz felém ilyen tisztán, egyértelműen az időn át…

1893…Sajnos huszonöt éve nem írtam novellát; az utolsót Móricz Zsigmond kedvéért a Kelet Népébe…

2132…Móricz írta egyszer s épp velem kapcsolatban, hogy a legnagyobb öröm: a rokon gondolkodás. Egy rokon gondolkodású / s nem a mi gondolatainkat visszamondó/ ember – megerősít bennünket önmagunkban…

2269…Az én javaslatom az volt, hogy a Shakespeare-kultusz történetének emlékei közt – közöljetek Móricz Sh.-ciklusából is valamit – s ahhoz csatoljátok a róla írt tanulmányom…s ha hosszúnak éreztétek vagy a Móricz okoskodásait /oktalan/ szégyelltétek; a második rész megáll mint önálló Sh.-tanulmány is…

2286./Simon Istvánnak/…Móriczcal vigasztallak, ha szükség van erre. Amikor a Kelet Népét megindította s bedobott engem is – s én bele is mentem, ahogy szoktam, a dologba. Egy pár szám után elejtettek, s egyetlen cikkemet három folytatásban hozta. Később aztán, amikor mindenki otthagyta, panaszkodott, hogy mért nem dolgozom neki. S én dolgoztam, mert beteg volt, egyedül volt, s kedves nagy ember volt. Az Iszony első fele ott jelent meg…

3411…Már mint Móricz Zsigmond fegyvertársa, egy népfőiskola céljaira akartam családi házunkat fölajánlani; néhány évvel ezelőtt egy tudománytörténeti múzeum megalapításáról leveleztem az akkori miniszterhelyettessel. Egyik tervem sem valósult meg…

Nemes Nagy Ágnes

1299. Kedves Ágnes!

…Pesten összeakadtam karácsonykor Mészöllyel, a Vérmező közepén Magáról beszéltünk.

Esztétikai méltatást sem akarok fáradt agyamból kisajtolni; csak azt írom meg, hogy könyve állandóan velem van / újabban versekkel gyógyítom magam: Babitscsal, Baudelaire-rel, tehát jó a társaság/, s mindig találok valami meglepetést benne. Két szubjektív okom is van, hogy örüljek neki. 1. Nem tudom hány éve már, hogy megismertem, azt hiszem asszony volt már, de volt Magában valami lányos tisztaság, szigor, intellektuális erély, ami a hősnőimre emlékeztetett: Nemes is, Nagy is…2…nagy vigasz számomra, hogy annyi tehetséges fiatalt látok megint – akik fölöslegessé teszik életemet…kórusvezetői szerepemet…

2710./Moldvay Győző/…Pilinszky Jancsi nem Szabóval szerepelt, hanem előbb, az Újhold /Lengyel Balázs/ ankétján…Lengyel költőnő feleségével, akinek neve azonban e pillanatban nem jut eszembe.

Egyébként Te a leánygimnáziumban…futottál össze vele először, meg is öleltétek egymást, s úgy indult a disputa…Te a következő napon egy magyarórát is tartattál vele…

Nemeskürty István

1706…a kezdő lépéseknél tartó filmstúdiónk megkéri: írjon számunkra forgatókönyvet…

Magamról annyit, hogy Magvető Könyvkiadónál dolgoztam és Bornemissza Péterről írtam egy könyvet…

2111…Vagy két esztendővel ezelőtt jelentkeztem Marton Endre nevében is, hogy egy film forgatókönyvének megírására rábeszéljem…Most, hosszú idő után, egy tehetséges és fiatal rendezőnk első filmjeként szeretné a könyv alakban is kiadott A nagy család című színművet filmre vinni. Arra kérem, adjon lehetőséget Hintsch Györgynek, hogy erről személyesen beszélgethessenek…

2122…Fiatal munkatársának, úgy hiszem, jó szeme van: A nagy családból jobb filmet lehetne csinálni, mint amilyen dráma lett…nem állok kötélnek. Ne haragudjon. Öreg és beteges vagyok…

2134. /Hintsch György/…A Nemeskürty István címére írt – lényegében nekem szóló – visszautasító levelét megkaptam. Belenyugodni nem tudok…

Kérem engedje meg, hogy felkeressem…

2163…hazajövetelem után beszámoltam Nemeskürtynek. Én a Szörnyeteg filmre vitelét szorgalmaztam…Nemeskürty az Utolsó kísérlet többi köteteit is figyelmembe ajánlotta.. Eddig a Gyászt és a Kocsik szeptemberbent tudtam elolvasni…jelentkezem…

2278…Van egy-két forgatókönyv-problémám, amit szeretnék megbeszélni Laci bátyámmal, mielőtt dramaturgiai tanács elé teszem a könyvet. Volt egy rész, amin nagyon nehezen vergődtem keresztül…

2334…Gondolom, várod már a film végét. Küldöm hát…

Nemeskürtyt üdvözlöm: kezébe kell vennie végre, ebben a szellemben, a magyar film ügyét. A kéziratom silabizálásából most próbát tarthat…

2892. /Kristó Nagy István/…Itt van az Áruló esete. Úgy hiszem, ez a „legkényesebb” műved…a nemzeti önvizsgálat alaposabb, mélyebb, összetettebb végrehajtása iránti igény, mint a mű fő tanulsága, az egész közvéleményben kibontakozik, s ehhez érdekesen járul hozzá Cseres regényének, illetve filmjének és Nemeskürty Mohács utánról írt könyvének hatása, melyek mintegy kiegészítik az Árulót…

Osvát Ernő

23…Láttam, hogy akármilyen érdemei voltak a Nyugatnak a múltban, őköztük sosem tehetek semmit sorsos társaimért. Pedig Osvát Ernő akkoriban engem talán túl is értékelt. Épp ezért a legkíméletlenebbül nyomott víz alá, amikor látta, hogy nem használhat…

100…Amikor Osvát az ismeretlenségből kiemelt / mint prózaírót emelt ki/, az első szavam az volt, hogy én nem vagyok „szép”-író, s elmentem a Prot. Szemlébe kritikát írni…

150. /Gulyás Pálnak/…ítéleteid / tudom, ellenszenves alak számodra/ Osvát Ernőre emlékeztetnek, a kritikai felfedezés formulázásbeli sűrítésén túl – valami lappangó írásképtelenségben is…

849…vőm…azt akarja megmutatni, hogy könyvemet kettőzött gonddal kezeli, de közben olyan stilisztikai leckéket ad, amilyeneket Osvát sem mert, huszonöt esztendős koromban…

Petőfi Sándor

1023…Debrecenben csak néhány napig maradtam. Az ottani folyóirat megriadt Petőfi-drámámtól s a maga árnyékától / különben épp ma adják elő a rádióban/.

1045…Elmondhatatlan, hogy ezzel a Petőfi Mezőberényben-nel kapcsolatban mennyire megaláztak. A Rádióban egy kis jóakaratú kör keresztülvitte a bemutatását; de ők is csak úgy, hogy Illyést kérték meg a bevezetőre – aki vállalta, de az ő különös udvariasan-durva, tapintatosan-tapintatlan modorán éreztette velem a bosszúságát, hogy ezt kizsarolták belőle…

1079…A Szabad Nép támadását¹ szenteste tudtam meg…ne foglalkozz drámáim kiadásának az ügyével…Minden publikálás csak újabb felületet ad ennek a vad népnek a megkínzásomra…

¹ „Kínos és sajnálatos eltévelyedés Németh László Petőfi-drámája, görbe tükör…”

1080…sokkal súlyosabb formában az én nevem hangzott fel a készülékben. A beszélő nagy hévvel magyarázta, milyen árulást követtem el a nemzetet behódolásra rábeszélő Petőfi Mezőberényben…megírásával…

2724. /Pálóczy Horváth Lajos/…veszekszem magamban Petőfivel: Te Sándor – mondom neki -, aki meg tudott írni olyan szénaillatú finomságokat, mint a Négyökrös szekér, meg olyan tömény érzékletességeket, mint A puszta télen – hogy követhetett el az olyan kamaszi idétlenségeket, mint azok az ihaj-csuhajos, mondvacsinált, modoros bordalaid…politikai verseid…mert verseidnek 80 %-a ilyen kamaszos rigmusfaragás…Nemhiába mondta róla Heine, hogy „kedves, közvetlen, de igen-igen felszínes”.

Pilinszky János

763…A közé a 4-5 ember közé számítlak, akivel szeretnék találkozni…van-e kedved velem találkozni. Ha igen, írj egy lapot…11-es autóbusz végállomásától…kétpercnyire lakunk…

828…A te természetedhez különben van egy külön kulcsom is: a magamé. Mindig úgy nézlek, mint aki a magam biológiai szubsztrátumát – még kényesebb, tehát még finomabb és még több szenvedéssel járó alakban hordozza…

láttam, hogy purgatóriumi köreid végén jársz már – leküzdted azt, amibe én belepusztultam volna…

…amit költészeted forrásáról mondasz, nagyon szép, s megmagyarázza, hogy írhatott egy húsz-nehány éves ember olyan verseket, amilyeneket csak negyven éven túl lehet írni…

Leveledet, ahogy kérted, elégettem…

847…nekem egyáltalán nem jelent anyagi terhet az ittléted, s a te idődből is futja…ha kedves neked az együttlétünk, jó lesz ezt az alkalmat kihasználnod. Szeretettel köszönt N. László

848…nagy örömmel várlak. Akkorra remélhetőleg az idő is javul, a veranda és az udvar is a miénk lesz, úgyhogy ha dolgozni akarunk, nem aggatjuk egymást…Természetesen ne egypár napra, hanem legalább egy-két hétre gyere, hozz le munkát is, hogy dolgozhassál…

855…nem is fontos, hogy lakásod legyen. Egyelőre, amíg kapsz megleszünk ketten az én szobámban…tudtommal nem horkolok, legföllebb néha oroszul beszélek…Ne törődj azzal, hogy nincs pénzed, nekem van…

Ha fürödni szoktál, hozz fürdőruhát; nagyon jó a strand; tán én is lejárok egyszer-másszor. Ha biciklizni szeretsz, kérd el a gyerekek biciklijét, ők úgysem használják. Könyvet nem kell hozni, a munkádon kívül…

1031…Amit írtál, nagyon meglepett. Én egyáltalán nem haragszom rád. Hallgatásoddal az őszön bekerültél – látszatra – azoknak a csoportjába, akik valóban gyilkos hajszát indítottak ellenem…

a legnagyobb „bűnöd”, ha már ilyet keresek hogy néha-néha elmondasz olyasmit, amit nem kéne…

…Németh minden kitűnősége mellett mennyi anakronizmust cipel magában…

Pilinszky János: Összegyűjtött levelei, Osiris, 1997. 245.sz. levél

1112. /Pilinszky János/ …Három éve nem írtam, s úgy látszott, minden erőfeszítésem hiába volt, hiába szabadultam ki egy lehetetlen lelkiállapotból, csak újabb válságba jutottam. Elmondhatatlan szükségem lett volna Rád, ehelyett még Téged is megbántottalak…sokat számítana a tudat, hogy mellettem állsz…

1144…nagy örömmel látom a Csillagban a verseidet. Mégiscsak feltört szádon a pecsét – a mérhetetlen fájdalom megtalálja útját a fél-megváltás, a mű felé…A versek nagyon szépek…

1415…Rossz sejtelemmel nyitottam szét a gyászjelentést; éreztem, hogy édesanyád halálhíre lesz benne…Tudom mennyire összenőttetek, s hogy halála, bár közben magad is férfi lettél, valóban elárvultan hagy…

1418. /Pilinszky János/ Végtelenül jólesett leveled, s különösen anyukára vonatkozó részei. Anyuka nagyon szeretett Téged…Csodálatosan halt meg, szinte testetlenül, és kimondhatatlan szeretetben…Nagyon tétovának érzem magam…az élettel nem tudom hányadán állok…

1534. /Pilinszky János/…Leveled nehéz pillanatomban érkezett, s újra beigazolta előttem, hogy milyen rendkívüli emberség lakik benned. Több mint tíz évvel ezelőtt kaptam Tőled egy hasonló levelet…a sírásra, amit kiváltott belőlem, ma is úgy emlékszem vissza, mint tizenöt év keserveinek a befejezésére…

1662. /Pilinszky János/…Nagyon nehéz idő után merek újra írni Neked. Nagyon nehéz, nagyon küzdelmes idő után, amiben csaknem elvesztem, s Téged valóban el is vesztettelek…én nagyon szeretném visszanyerni régi szeretetedet. Újból kívánok mindent kezdeni, s mint már annyiszor, most is fölmérhetetlenül sokat számítana a tudat, hogy mellettem állsz…

1678…Azt, hogy mennyire csalódtam benned, magad is láthatod, hisz a tanulmány, melyet a Magyar műhelybe újabb líránkról írtam, a Magvetőnél bizonyára megfordult a Te kezedben is; Weöres Sándoron kívül csak Veled foglalkoztam részletesen…

2213. /Pilinszky János/…Tegnap tettem le a könyvedet¹, ezt a megragadó, különös és kivételes munkatörténetben kibontott önéletrajzot…oly közelbe jutottam Hozzád, ahogy az életben talán soha. Ez különben a művek titka és sorsa is…

¹ A kísérletező ember

2638…A táviratok közül, amelyek Mezőszilason vártak, messze kivált a Te ajándékod…remélem, lesz alkalmunk találkozni is…

2871. /Pilinszky János/…Sokat gondolok Rád. Simone Weilt fordítom, s bizonyos vonatkozásokban több Veled rokon vonást fedeztem fel írásaiban…

3269…az ifjúkori válságot,…vagy megoldja az élet és akarat…vagy vállalnunk kell a létünkben hordott seb művészi, gondolkozói, magatartásbeli feldolgozását, ahogy például Pilinszky János – a legmagasabb szinten – feldolgozta…

3707…Jugoszláviából visszatérve meghatottan emeltem fel a Nagyvárosi ikonokat…mindenfelé találtam egy-egy emlékezetemben ragadt verset…új, szokatlan dolgok nehezebben találnak helyet bennem…

3708. /Pilinszky János/…Még évekkel ezelőtt hallottam, hogy csalódtál bennem, s ez visszahúzódóvá tett. Szégyent éreztem, hogy a lírán kívül nincs egyéb képességem…ha valakit szeretek a magyar irodalomban, az ma is Te vagy…

3731. /Pilinszky János/…Köszönöm mindazt, amit akarva s akaratlanul életre szóló ajándékként kaptam Tőled…

Pilinszky olyan nekem, mintha egy kicsit a testvérem volna. Ő még mindig abban az elragadtatott világban él, amit én korom előrehaladtával magam mögött hagytam.

Hegyi Béla beszélgetése Németh Lászlóval, Vigilia, 1975. 7.

Révai József

503…Mo.-nak nagy szerencséje, hogy olyan poglavnikokat kapott: mint Révai, Rákosi. /Örömmel olvasom a beszédeiket: látszik, hogy nem Mo.-on tanultak politizálni./

508…Mellékelek néhány sort Révaihoz. Már rég illett volna írni; de a címét sem tudom, s nem is akaródzott „dörgölőzni”. Most a kisgazdapárti győzelem után: tán nem látszik másnak, mint az illendőség megkésett reflexének. Légy szíves, írj címet rá, s küldd el neki. Ha helytelennek érzed, tépd el.

Flórának kézcsók…

523. /Veres Péternek/…akármi választ el titeket Kodolányitól, Sinkától – mégis milliószor közelebb estek hozzájuk, mint Horváth Zoltánhoz vagy Révaihoz…

616…Márta útján Révai is találkozásra hívott fel. Tán okos dolog volna egyszer összeülni vele. Hiszen mind a ketten ugyanazt akarjuk: hogy Magyarország engem elfeledjen. Beszéljük meg a módozatait…

627. /Várkonyi Nándor/…Hallottam Illyés, Lukács, Révaival való tárgyalásodról; hasznosnak hasznos, gondolom, de nem döntő…

680…Révai többször tett mostanában olyan nyilatkozatot / pl. az Eötvösben/, hogy ők engem is foglalkoztatni akarnak, de én szabotálom a demokráciát…

682…rám tették megint a srófot. Ez előre látható volt. Én Révainak írtam – alig két oldalnyit; de nem hiszem, hogy használ. Pedig énvelem megjárják…hajlandó vagyok…az igazi alkotó munkában mint csendestárs részt venni. De ha ezt az erkölcsi létminimumot sem hagyják meg nekem, úgy hozzájuk vágom az életemet, hogy egyetlen becsületes író nem dolgozhat többé együtt velük…

778. /Illyés Gyulának/…Írtam Révainak egy levelet; mint „íródiplomata” nézd át, el szabad-e küldeni. Szabad-e ennyire őszintének lenni…

914. /Révai Józsefnek/…A mai postával elküldtem két újabb fordításomat…érdemes lesz pihenőiben magyarul is belenéznie…

Tavalyi levelében volt egy kérdés – nem akarok-e eredetit írni -, melyre a kész művel szerettem volna válaszolni…a Nemzeti dramaturgiáján is átment egy színdarabom, amelyet kísérleti léggömbnek is tekinthetünk, érdemes-e eredeti művek írására fordítani az időmet…

950. /Benedek Andrásnak/…tiértetek fordultam Gyulához, hogy szűntesse be ezt az új Galilei-pört…a szerencsétlenség forrása ebben az ügyben Révai József távozása volt. Ő sosem követte volna el azt a politikai és humán ballépést, ami az én agyongyötrésem volt egy jóhiszeműen odanyújtott kéziraton át…

1343. /Ortutay Gyula/…Ha Téged nem is – ezt mindenki tudja - , de a népi írók jó részét valósággal kényeztette a Rákosi-Révai-Andics-féle művelődéspolitika. Ugyanakkor lenézte, gyanakvással, sőt gyűlölettel szemlélte munkásságukat. Díjakat, kitüntetéseket, protokollcímeket adott…

1780. /Keresztury Dezsőnek/…Azt az engedélyt, amit miniszterséged alatt adtál, több helyütt nyugtáztam, most megjelenő könyvemben névvel is. Hogy ki mentette meg az életem? Erre a babérra több kortárs pályázik. Te annak idején Révait nevezted meg, s azt hiszem joggal.

Nobel-díj? Ettől azt hiszem, csak Pesten félnek…

Rónay György

200…A másik csomag Rónay György, fiatal költő, néhány verse, azt hiszem, többet érő fiú, mint Gál Pistáék. Látszik rajta az iskola, de jó iskola…a megjelölteket, esetleg az Illyést utánzó epikai kísérletet, közölhetjük…

2243…Örley-tanulmány…Emlékezetemben mint rejtély maradt meg…Épp Rónay Györggyel voltak kinn nálam…/Mindkettőjüket akkor láttam utoljára/…

2254. /Bencze László/…olvasom az Új Írás februári számában Rónay tanár „úr” írását a Kísérletező emberről…speciálisan aljasnak, több. Rosszindulatúnak tartom. Vagy még annál is gonoszabbnak…

2259. /Hintsch György/…Olvastam annak a szegény Rónaynak az izéjét is. Nem tudom irodalmi fogalmakkal meghatározni; talán ez lehetne a műfaji meghatározás: egy szegény műfordítócska mérges nyelvöltögetései a nagy kortárs felé, aki volt olyan tapintatlan és többre vitte, mint ő. Aki gályarabságnak tekinti tíz év műfordítói tevékenységét, amiben Rónay páter elvtárs tevékenysége – több tehetség hiányában – ki is merül…Hogy fordít ez az ember, ha olvasni is csak így tud?…

2316…Én a Rónay-ügyet – s az írók viselkedését benne, úgy tekintem, mint kirekesztésemet a magyar írók családjából. Nincs kedvem tehát ennek a családnak bármelyik tűzhelyéhez odaülni…

2361. /Köpeczi Bócz István/…a „Rónayk” és a hozzá hasonló tetűk nem szabad, hogy ártsanak azoknak, s megfosszák azokat, akik itthon s túl, nagyon nehéz körülmények között, azon reménykednek, hogy most is értük dolgozol…

3479. /Veress Dániel/…Olyan folyóiratokat, mint a Kritika, Jelenkor – hogy az Új Írásról vagy Kortársról ne is beszéljek, felajánlani sem merem, alighanem fintorognának. Rónay Györgyöt persze le tudták anno adni…

3557. /Rónay György/ Kedves Barátom,

köszönöm, hogy nyilatkozol nekünk /Vigilia, 1975. júl./…Jó munkát, jó egészséget kíván és tisztelettel, szeretettel köszönt…

A Vigilia beszélgetése Németh Lászlóval…Németh László kérése volt, hogy életében lehetőleg ne jelenjék meg…/Ez teljesült, B.G./

Fájdalmasan érintett Rónay bírálata a Kísérletező emberről. Szememre vetette, hogy túlságosan is önmagammal vagyok elfoglalva, az olvasót egyáltalán nem érdekli a hipertóniám, az agykéreg-betegségem, hanem kizárólag a mű, amit eléje teszek. Ahelyett, hogy a betegségembe menekülnék, inkább a fiatal írókat buzdítsam, neveljem…Mintha Dosztojevszkijnek fölhánytorgatná az epilepsziáját…ha nem Rónay mondta volna! Ő ma az esszében verhetetlen, az élvonalat szinte egyedül jelenti… HEGYI BÉLA

Mi az, ami annyira feszélyez…Németh László modorában? Leginkább talán a föltétlen igazság hangsúlya, sokszor – mondhatnám – önteltsége: én mondom, tehát így van; én csak tudom. Nem látom benne az igazság kutatójának töprengését és szerénységét…

Rónay György: Napló, II. Magvető, 1989.

Sárközi György

252…egyike vagy annak a két-három embernek, aki tett értem valamit…minél előbb találkozhatunk…

273…kizárólag a jóságod iránti hála és megbecsülés az, ami a Válasz fedelére ráengedte a nevem…

290…Én Sárközinek már ősszel megmondtam, hogy nem írok többet a Válaszba, és semmi közöm hozzá, de mégsem vette le róla a nevem. Olyan jó barátnak bizonyult, s önzetlen szerkesztőnek…

601…az Athenaeum azon a címen, hogy Gyurinak 24 évig semmiféle vezető pozíciója nem volt náluk, csak a legminimálisabb nyugdíjat hajlandó nekem megszavazni, a Sarló viszont minden kommentár nélkül visszaküldi Gyuri már kiszedett „Összes verseit”…

705. /Illés Endrének/…Gulyás Pál, Zsiga bácsi, Sárközi Gyuri halála óta te vagy az egyetlen, akihez igazán húzódom a magyar irodalomban…

844…Sajnálom, hogy nem vagy közlékeny barát, Bandikám. Mindig csak a jót teszed, és sosem írsz magadról. Nemcsak, hogy nem írsz, de nem is beszélsz. Olyan tökéletes vagy? Sárközi Gyuri volt ilyen, de ő nem tökéletességből, hanem szomorúságból…

Sárközi Márta

540…elodázó levelem után, küldöm már a véglegest, lemondót: ne áltassuk tovább Stehlót, nem fogom elfogadni a zugligeti állást és semmilyen más állást ebben a hazában. Hallott a Kútmérgezőről, annak négy fal közt a helye…A maga szívességét azonban megőrzöm az emlékezetemben…Ha nem unja: írjon egyszer-egyszer…

552…végtelenül bánt, hogy nem talált már itt. Az még jobban, hogy azt hiszi, Maga elől mentem el…A zsilettet nagyon köszönöm; egy évre biztosítva az arcom civilizációja.

563…nem tudom, minek a jegyében születtem, talán a Marséban, hogy amikor enyelegni igyekszem, akkor is agresszivitást olvasnak a szavaimban. A szenvedésnek ez a legcsúnyább büntetése: meghamisítja az ember arcjátékát. Nevetésre nyitja a száját, s azt hiszik, marni akar.

…A Gyuri ruháját köszönöm. De gondolja meg, hogy most halt meg az apám…

578…Maga már félig külügyi ember…Sokat gondolkoztam a Maga római küldetéséről is. Most már Magának megindul a Válasz, s így nemigen illik elmennie…van tervem odakinn is az élelmessége számára / ami alkalmasint éppoly legenda, mint a legtöbb asszonyi élelmesség/…

587…Nagyon sajnálom, hogy múlt vasárnap nem volt otthon. Most én mondhatnám, hogy elment előlem, ha olyan érzékeny ember volnék, mint Maga…

601. /Sárközi Györgyné/…én egyet sem panaszkodtam még magának, pedig tudnék! Hogy csak szemelvényeket küldjek a panaszaimból: a Válasszal kapcsolatban naponta hol lekereszténybérenceznek, hol lezsidóbérenceznek a legkomolyabb és legfenyegetőbb formában…Azt is ecsetelik szívhez szóló formában, hogy apám egy krajcár nélkül érkezett ki Amerikába, ami nyilvánvalóan azért történik, hogy kinti óriási vagyona már Darvas Lilivel szerzett közös szerzeményként szerepelhessen, amiből engem ki lehessen zárni…

612…meglepve olvastam levelét; mindarról, amit írt – hogy veszekedtünk, haragudtam stb. – én semmit sem tudtam…Mint minden szellemes nő Sévignè óta, maga is az unalom ellen küzd: eseményeket teremt, ahol nincsenek

613…megint bűnbe estem. Kurta leveléből azt is látom, hogy magyarázkodásból megbántás lett…Maga minden szavamat másképp érti, mint ahogy én mondom. Sokkal komplikáltabbnak hisz, mint amilyen vagyok. Minden mondatomban rejtett tőröket keres; holott épp fordítva; sokkal élesebben fogalmazom a dolgokat, mint ahogy érzem…Amit szellemességről és unalomról írtam, nem úgy értettem, hogy Maga önnön unalma űzésére csinálja a Választ…

Kedves Márta, a mi útjaink úgyis messze ágaznak…én sem azért írok és kérlelem Magát, hogy ezt a mind nagyobb próbának kitett s végül úgyis fenntarthatatlan barátságot mentsem, hanem mert elviselhetetlen a számomra, éppen mert olyan kevés jóakaratban volt részem, hogy valódi jóakaratot megbánthattam. Kérem, higgye el, hogy ez, ha megtörtént, nem szándékosan történt…

616…Mártát sajnos, megbántottam. Ő mégiscsak nagyon a másik partról nézi a dolgokat, s ezzel / bármennyire bizonygatom, hogy semmi közöm az egészhez/ pillanatokra fel tud ingerelni.

Érdekel, mit láttál odakinn. Flórának kézcsókját küldi…

631…Hogy miért hallgatok? Nem udvariatlanságból vagy haragból, higgye el, hanem mert énnekem ezután már ez lesz a sorsom. Én a maga jóakaratáról meg vagyok győződve, de éppen annyira meg vagyok győződve arról is, hogy mindenféle magyarázgatással, közlékenységgel csak a helyzetemet rontanám. Az pedig elég rossz anélkül is…

636…nem is tudom, a köszöneten, mentegetőzésen vagy min kezdjem. Gyuri könyvének nagyon örültem, a maga bántódása, rosszkedve engem is bántott…írom az Iszonyt…

653…Bizony jó, hogy gondol rám. Én is gondolok a kis regényeire. Tán írok is…

657…Írjon már és vidámítson fel egy kicsit…

659…Amit az Iszonyról írt, megnyugtatott kicsit, bár attól félek, csak karitatív nyilatkozat …

Az Iszonyt ne dicsérje többet, mert megírom a Drága jó nyolcadik-ot – diákregényféle -, s abból magának is, nekem is sok bajunk lesz. Magának ki kell adnia, nekem ki kell kapnom miatta…

676…Kérem, írjon néhány sort – még ha rosszat is. A maga szentté avatása így is, úgy is biztosítva van…

692…az én szenvedő, vénasszony arcomhoz, úgy látszik, nem illik sehogy az enyelgés; Maga legalábbis mindig sértést érez mögötte, ha néha tréfálkozni próbálok…

Tökéletesen igaza van abban, hogy a Husz pocsék…

694…benézek a Válaszhoz a Madách utcába…ha ott van, lemehetünk beszélgetni egy eszpresszóba…

696…A maga levele is nagyon halotti lepelszerű volt; még ízbégi virágokat is hímzett rá…

702…Május elején Kaposvárt, Szilason, esetleg Tihanyban töltök néhány napot, akkor találkozhatunk…

709…Egyszer már megállapodtunk, Márta, hogy nem sürgetnek. Ne törődjünk most se a könyvnappal. Várják meg, amíg készen odaadhatom, akkor döntsék el, használhatják-e; igen vagy nem…

710…tegnap elküldtem egy eléggé feldúlt levelet…nagyon szégyellem a dolgot…ezt nem csinálom tovább. Tanítani nem lehet, írni nem lehet; a megaláztatásnak nem akar vége szakadni…képzelje el ilyen hangulatban vegytankönyvet gyártani!…beismerem, csütörtököt mondtam…

721…nagyon szégyellem, hogy csak most válaszolok Magának…

A leveleit nagy élvezettel olvasom, s újra és újra sajnálom, hogy nem gyűjtöttem őket. Ígérje meg, hogy másodpéldányt hagy ezentúl róluk…

726…Én most igen nyomorult vagyok, azért nem írok. Csalódtam a képességeimben. Legjobb lenne elsüllyedni…

781…önálló főbérlő akarok lenni, végre, negyvennyolc esztendős koromban…Nem tudom, van-e még dolga néha Szentendrén, tavaly említette, hogy jár ki, s tán tudna szobát keríteni…akkor lesz belőlem megint író, s így munkatárs is, ha azt érezhetem, hogy van valami fészekfélém…

784…nagyon köszönöm, hogy olyan buzgón utánanézett mindjárt a szentendrei lakásnak. Abból, amit ír, úgy látom, hogy egy főbérleti lakás az én viszonyaim közt csaknem utópia…Én is sajnálom, hogy nem találkozhatunk többet…

795…Írjon néha – most már nem mint szerkesztő, hanem mint barát,

kezeit csókolja: Laci

797. /Sárközi Márta/…Szentendrén…zárva volt az ingatlanközvetítő…Szentendre bűbájosan szép…

Most így élek tehát: reggel korán kelek, és elvágtatok a Lukács uszodába, ahol éppen nyitnak, kristálytiszta a víz, és a Boldizsár még csak borotválkozik, de még nem úszik. Ott eltársalgok a régi kabinossal Gyuriról, azután úszom egy óriásit, és úgy osztom be, hogy akkor lépjek ki a vízből, amikor Boldizsár a másik oldalon belép. Utána meghívom magam egy feketére…/Egy pikáns vicc következik, Mancika szereti a nyulat? – kezdettel. B.G./

Pihenje ki a pesti fáradalmakat, és nyaraljon egy kicsit! Nagy szeretettel és barátsággal üdvözli öreg barátja…

800…Levelén megint jót mulattam. Írnia kellene magának…Most, hogy nem szerkeszt, ez kárpótolná kissé a szerkesztésért s a műstoppolásért. Most úgyis csak egymásnak írhatunk. S ha Maga rossz viszonyba kerül az én kézirataimmal, én mint bába, nagy lelkesedéssel segíteném a Magáét…

803…A Választ akarom megköszönni…Nagyon szép volt ez a három évfolyam, s az egyedül a Maga érdeme. Gyuri büszke lenne a teljesítményére. Az abbahagyás pillanata is a legjobb, és nem sajnáljuk, inkább megkönnyebbült mindeni…

VÁLASZ

Szerkeszti: Sárközi György

Ára:1 pengő

III. évf. 4. szám 1936. április

Kéziratok a szerkesztő címére küldendők

VÁLASZ

1946.október

VI. évf. 1. szám

Felelős szerkesztő

Illyés Gyula

Egy szám ára 5 forint

A kéziratokat a következő címre kérjük:

Sárközi Györgyné, Budapest II. Nyúl u. 14.

811…Magával sokkal könnyebb levélben találkozni, mint életben…

Sokat gondolok Magára számos bajaiban…

821…nézzen be hozzám munka után, ha kedve van találkozni velem. Anyámnál lakom…

824…Mikor látom már egyszer? Azt ígérte, váratlanul is benéz. Ha biztosra akar jönni / bár én majd mindig itthon vagyok/, írjon egy levelezőlapot…

840…Napok óta készülök írni, nem azért, mintha mondanivalóm volna, hanem hogy egyszer már olyan embernek írjak, aki nem halálos beteg, nem halálosan boldogtalan, nem készül valami hallatlan őrültséget csinálni, nincs szüksége pénzre, nem követel tőlem sürgősen valamit…Az ember nagyon szerencsétlen lény. A boldogság ott van előtte, de a legkülönbeknek is csak őrültségeik elkopása nyitja föl rá a szemét…

…egyszer még memoárokat fog írni. Még öt év haladékot adok. Azalatt talán ösztönös freudizmusát is kinövi. Most még nagyon nagy a hajlam magában, hogy az embereket /Pilinszkyre gondolok például/ szerelmi életük túlzottan látott torzulásaiból magyarázza…

Hallotta, hogy az apja milyen nagy ember lett megint?…

849…Ha egyszer kedve jön, írja meg, hogy érzi magát kastélyában mint ítész és anyós. Én bizony egyhamar nem jutok föl Pestre…Tegnap múltam negyvenkilenc éves, most fordultam be életem, írói munkásságom és házasságom jubileumi esztendejébe. S életem summájának ezt látom: itt volt és nem köllött. Ha majd már a sírföliratoknál s a „memoárok”-nál tartanak, tartsa szem előtt ezt a lakonikus összegezést…

869…szombaton este nagyon örülnénk, ha eljönne hozzánk ½ 9-re; Bibóék, Borsosék is itt lesznek..

965…köszönöm a gyönyörű virágokat…Bocsánatot nincs miért kérnie; legföllebb a tanulságokat vonhatjuk le: Dunába kár vizet hordani, lelkiismeretét is fölösleges oda vinni, ahol egy életen át kelleténél több volt…

Kérem, ne terhelje amúgy is nehéz életét az én sorsommal…

1104. /Sárközi Márta/…Nem tudom miért, de a Maga néhány szavából, talán mert szeretném, ha így volna, nem haragot, hanem valamiféle jóindulatot véltem kiérezni, és mert én, hála a Mindenhatónak, nem vagyok magyar író és így nem vagyok sem sértődős, sem haragtartó, megragadom ezt a nagyon kétes s bizonytalan kis lehetőséget az emberi beszédre…

…az idén is csak útnak akartam indítani a hagyományos születésnapi könyvet, egy Jung-művet, amit Magának hoztam kintről, de…beleszaladtam Ellába és Csillába, és mindketten olyan fagyosak és barátságtalanok voltak, hogy nem mertem ezek után postára adni a küldeményt…nem tudom, én hiányzom-e Magának, de Maga nagyon hiányzik nekem, és igazán minden úton szívesen elindulnék, ha vezetne valahová…

1173./Sárközi Márta/…megszoktam, hogy egyedül álljak a véleményemmel, és bizony sűrűn fordultam szembe az általános lelkesültséggel…úgy fest a dolog, mintha éppen én, akinek a Maga személye, barátsága, sikere talán fontosabb, mint az ott összegyűlt társaság összes tagjainak együttvéve – éppen én lettem volna az ünneprontó, aki leszólja a darabot.

Szeretném tehát tisztázni: én nem a színmű Galileijéről beszéltem, hanem a rendezés Galileijéről…nem a színmű kritikája volt, hanem az előadásé…

1536…megjött a születésnapi könyv. Itt küldöm az első kötetet, amit ismertem /ezért hozattam meg Magának/, de a másodikat, ha nem haragszik, fölvágtam és el szeretném olvasni…

Maga hol tart a világnézetével: szegény Jungról és Pauliról elég gunyorosan nyilatkozott…

Lacikám, az én kedvemet rendkívül nehéz elvenni azoktól, akiket szeretek…amikor beteg volt, pontosan tudtam, hogy éppen úgy szeretem, mint azelőtt, és talán túl sem éltem volna, ha történetesen elviszi az influenza…

…barátomnak érzem és tudom Magát, és Maga is jól tudja, hogy ebben a szar világban és az egyre szarabbnak bizonyuló emberek között mi mégiscsak összetartozunk és számíthatunk egymásra…

Szabó Dezső

100…engem a legjobban érdekel: a folyóiratom. Hogy ettől Szabó Dezső-tanítványnak fogok látszani? Mihelyt csak látszat, már nem is baj. Szabó Dezsői-személyeskedéseknek ebben a folyóiratban nem lesz helyük…Szabó Dezső egész élete a helytelen írói magatartás fényes illusztrációja…

952…elkezdtem tűnődni, méltatlankodni, nem a hallottakon /pl. hogy akiben egy gerizd van Szabó Dezsőből, az egészen megrohad/, hanem a szándékokon…

2089…Az az ember, aki nem tudta elviselni, hogy oly nagy patriótát, mint Szabó Dezsőt, a magyar írók sorából – minden hibája ellenére – nyomtalanul kitörüljenek… /Erdei Sándor, Ferenc öccse/

Szabó Lőrinc

77…köszönöm, hogy küldeményeivel kisegített…fogalmam sincs, hogy most meg van-e sértve, vagy csak abban a csendes megvetésben részesít, amelyben a legbensőbb ügyeink körül kontárkodókat szokás. Önnek igaza van: a kritika kontár mesterség, de megvan az az előnye, hogy heroikus légkört, igen sok gyűlöltet támaszt a körül, aki komolyan űzi…

233…Ma beszéltem Kandóval. Esélyes jelöltje vagy a B.H. főszerkesztőségnek, Kozma vállalta a dolgot, egyetlen nehézség, hogy az Est-lapoknál voltál eddig. Ne reménykedj egyelőre, de ha különösebb kifogásod van / ami esztelenség volna/ szólj idejében, nehogy visszautasítsd a kész dolgot…

384…Ti persze ezóta benn meneteltek valahol a visszakapott földben. Bár tudnánk szilárdabb magyar határokat adni nekik: mint a nagyhatalmak megvont vagy megszolgált kegye. Ha Nagybányán mégy át véletlenül; gondolj rám: az a szülőföldem. Nem is annyira a testemé, mint a lelkemé. Az apám…ott volt tanár…

667…Ezt a nyomást az én érzékenységemmel nem lehet éveken, évtizedeken át elviselni…/Szabó Lőrinc az egy bölény – az ezt is bírja/.

778…Lőrinc szonettjeiben – nemhogy megolvad, de felgőzöl a forma. Egy gőzoszlop mindenik…

886. /Szabó Lőrincnek/…Illés Bandin kívül te vagy az egyetlen, aki valami jót mondott egy esztendei munkámról…

952…Lőrincnél a hallgató vagy félig hallgató írók összejövetelt tartottak, amelyre Lőrinc engem is meghívott…hogy a beteg Lőrincet meg ne bántsam, kapacitálására vele töltöttem az előző délutánt, s elszenvedtem mindent, amit Lőrinc rossz kedvében, pláne ha neheztel is, egy ember idegrendszere ellen el tud követni…

1124…Lőrinc minden lehető őrültséget elkövet önmagával szemben, s két trombózis után minden estélyen ott látható…

1206…Csodálatos ember vagy; rég tudod, hogy bizonyos értelemben utolérhetetlennek tartalak…

…rengeteg dolgom volt; többek közt az Örök barátaink köteteit rendeztem prés alá. Szörnyetegebb munka volt, mint gondoltam. A Huszonhatodik év április végére megjelenik; az Ö.b. meg a Tücsök könyvnapra…

1265…az üldöztetésben, megaláztatásban, a félelemben, időnként az enyhülés reményében, majd a legutóbbi években a betegeskedésben is elég párhuzamos volt az életünk. S én biztosra veszem, hogy bár a betegséget előbb kezdted, a halállal is megvársz…s évek múlva egy szép verssel viszonzod ezt a néhány prózai sort, megállapítva, hogy igazam volt. Olyan szép az új télikabátod, el kell nyűnöd még, Lőrinc…

A levél kelte:1957. szept. vége, Sz.L. okt. 3-án halt meg. B.G.

1759./Keresztury Dezső/…a Parasztpártba azért léptem be, mert meg kellett védeni az írókat – főként Kodolányit, Lőrincet és Téged – a meghurcoltatástól…

2859./Kabdebó Lórántnak/…keserves örökség most már a tiétek, s néhányotokon múlik, hogy lesüllyed-e vagy fölveti a nemzeti tudatot. Látom, hogy Szabó Lőrinccel foglalkozol. Ő is egyike azoknak, akiket szép csendesen ki akarnak iktatni a köz-emlékezetből. Nehéz, de szép feladat e könnyelmű felejtés s bűnös feledtetés ellen dolgozni…

3206. /Szabó Lőrinc levele Raffaelli Rafaella nővérnek/…Óh be jó volna rendben lenni a világgal és saját magunkkal! A személyes Isten hite kellene, a személyes megmaradásé, ami magukban megvan, s amit nem pótol semmiféle ráció. S ami, mint vesztett emlék és mint örök igény, akkor is tovább kísér bennünket, amikor már kiejtett irgalmából minden hit. Tudja, hogy én református vagyok, és hogy valamikor papnak szántak? Nem is mondhatom igazi materialistának magamat – nem elégít ki; sőt: kétségbe ejt!

És mennél inkább öregszem, annál inkább. Így aztán nem marad számomra más Isten, mint – ami úgyis a legtöbb s a legnagyobb – az ártani nem akarás, a szeretet…

Széchenyi István

407. /Illyés Gyulának/…én nem hiszem, hogy Széchenyi őrült volt /mondjuk: lényegesebben őrült volt, mint én ebben a pillanatban/. Lehettek átrándulásai az őrültségekbe; de közben írt „őrült” vallomásai: legföllebb egzaltáltak, de gyilkosan igazak…

1209. /Benedek András/…A szellem embere ez, úgyszólván a szellem megszállottja, majdnem aszketikus lény…Széchenyi aszketikus? Igen…

A Széchenyi-darab / szigorúbb címe ez lenne: Széchenyi Döblingben/ lenyűgöző képet ad egy nagy szellem vergődéséről a Bach-korszakban…

Tamási Áron

25…Tamási különösen érdekelne…szeretném együtt tudni mindazokat, akik az örök magyarság mai papjai, magok a hó alatt, s új szelleme…a magyar népnek…

206…A Válasz szerkesztőbizottságába…Erdély képviseletét Tamási vállalja…

348…Tamásinak mondtam a tavaszon, hogy még mindig inkább vele, mint Illyéssel, ha a tehetsége sokkal kisebb is, van benne valami buta, becsületes gőg. Egy hét múlva ódát írt VII. Gergelyről, most könyvet kér, s az Énekes madár bírálatában a mély magyarságot emlegeti. Tegnap különben megnéztem, az a darab valóban mély magyarság…

1177…nektek is azt ajánlom, ne dolgozzatok tovább, legalábbis ti, írók, párt gyanánt…a párt beszennyezett fogalom, amelyről értelmiség, munkásság hallani sem akar…

1185…Más kérdés, hogy ha csakugyan bajotok esik, főként neked, amit nem hiszek, mit teszünk a megsegítésedre. Gondolhatod, hogy ezt is meghánytam magamban, s megvan rá a tervem.

Ellától hallom, milyen izgalmakat áltatok ki. Részvéttel gondoltam Rátok…

1245. /Illés Endre/…Tamási Áronné járt nálam; bejelentette, hogy Áron „közlendő” cikket írt a Népszabadságba. Ráhagytam. Tudtam, hogy úgysem közlik. Így is történt. Azóta irodalmi életünk is mozdulatlan…

2520…a darabnak meg két tehertétele van. 1. Hogy legnagyobb értéke a magyarsága, s eljutottunk oda, hogy ez már nemcsak a literátorokból, de az úgynevezett művelt olvasóból is ellenszenvet vált ki; Tamási népszerűtlensége a kitűnő példa rá…

2771…Az értelmiség hivatásában Tamási darabjairól írtam…

2814. /Tamási Áron testvérei/…A Magyar Írók Szövetségéhez fordultunk kéréssel Bátyánk végrendeletével és síremlékével kapcsolatban. Kérjük támogatását. Mellékeljük Szervátiusz Jenő kolozsvári művész által készített síremlékterv másolatát…

Tóth Árpád /lánya/

921. Kedves Tóth Eszter, teljesítem kívánságát…Verseiben, természetesen azt kerestem először, ami az apa lányára vall. Úgy érzem, a tartalommal szinte szemben álló nyugodt zene az. Ez Tóth Árpádnál sem annyira a formai konzervativizmus meggondolása volt, mint az alkatban preformált, biztos dallam érvényesülése a versben. Ez lányának verseiben is megvan – azonkívül a képek telt színeiben is van valami, ami örökség lehet, egészében azonban nagyon másféle, más rokonságokat eláruló a költészete…

Verseiben sok tehetséget, kultúrát s szinte férfias küzdelmet érzek; de a részletek tán nem kötnék úgy le a figyelmet, ha jobban éreztetné mögöttük, fölöttük az egész verset…

2455. /Veres Péter/…Gondolom, a Tóth Árpád lányáról van szó. Nem ismerem, de azt hiszem, reménytelen eset. Nekem – bár restellem bevallani – már az apja is az volt. Csak azt a Vörös Istent ne írta volna! Nem tudom elhinni, hogy komolyan hitt benne…

Vas István

844…Vas Pista megküldte Nagy testamentumát. Olyan jó olvasni: a tanulmányt előtte tán még inkább, mint a verseket, pedig azok is szépek…Arkangyal-zene…

1037…Vas Pistát is kérem, hogy a Galileit ne adja tovább; nem akarom, hogy úgy tessen, mintha én a be nem mutatott darabot kézről kézre adatva terjeszteném…

1047…Az árulót juttassa el Vas Istvánhoz…- kérte s megérdemli, hogy aközé a két-három ember közé sorozzam, akinek megmutatom a darabjaimat…

1204. /Illés Endrének/…Vas Pistának mondd meg, most találtam meg egyik zsebemben a felesége levelét, amelyet utolsó látogatásunkkor hozott magával s nyomott a kezembe; néhány baráti sor az Égető Eszterről; nagyon köszönöm neki, hogy olyan szeretettel elnézéssel olvassa a munkáimat…

1223…most fog kiderülni, milyen balgaság volt, hogy az irodalom négy értékes hónapon át befogta a tulajdon száját. Kapni kellett volna már decemberben Vas Pistáék s az Európa folyóirat ajánlatán…

1737. /Fodor András/…Ungvárival fuzionált, teljesen kommercialistává lett Vas István…

Veres Péter

435. /Gulyás Pálnak/…A Veres Péterről és rólam szóló részt megrövidíteném. Veres Péternél Marx helyett mondj szocialistákat. Ha ő Szárszón könnyelműsködött is, mi ebben ne segítsünk neki…

443…Debrecen mellett átírták már a kis tanyát…nyáron már szabad lesz, a Debrecen környékiek Szárszójául…volna-e kedved egy-két hétre odaköltözni, az ifjúság közé?

444…A debreceni dolgot szeretném, ha megvalósulna, én is el-elmennék oda néha-néha. Nem nagy dolog ugyan a mai káoszban, de a szellem dolgai akkor is fontosak, ha zajtalanok…

műveltségem hiányait pótolgatva hozzájutottam Arisztophanész színdarabjaihoz is. Ez igen!…a Kerényiek és a német professzorok…mitikus marhaságokat zagyválnak össze a nekik érthetetlen nyers állati élet jelenségeiből…

523./Veres Péternek/…az ország fele, de inkább kétharmada kispolgár; ne felejtsétek ki, ne nyomorítsátok meg őket idejétmúlt szocializmussal…

A Parasztpártnak világos, egyenes politikát kell folytatnia. Az, hogy Te vetted át a párt vezetését: helyes…Te vagy az, akinek még ki sem kell nyitnia a száját, csak föláll, s már jelent valamit. A parasztság: magát láthatja benne…

546…Veres P. írt, kéri: vegyek részt a párt munkájában. De én igazán csak súgónak volnék alkalmas…

556. /Gulyás Pálné/…Ma volt a parasztpárt gyűlése. V. Péter hosszú beszédet mondott. Elszomorodtam. Ha az a sok-sok ember az ő megálmodott parasztsága lenne…

592…Ami a Parasztpártban történt, megerősíti zárótételemet, hogy a magyarság mindig s mindenütt a tulajdon erkölcsi alacsonyrendűsége miatt kerül alul. Hiába kedvez a szerencse, mi mindent elszajháskodunk…

594…Pétert én nagyra becsülöm, két kis cikke a Válaszban most is igen jó; de elsősorban ő a felelős érte, hogy a magyar forradalom megint megbukott. A hiúság a legerősebb benne /s némi gyávaság/, mint minden magyarban…

727…Nagyon örülök, hogy megint itt vagy köztünk az irodalomban. Emlékszel, két dolgot vártam tőled. Az egyiket nem válthattad be, de ez nem a te hibád, a nálunk erősebb sorsé. A másik a regény. Változatlanul hiszem, hogy kitűnő regényt fogsz írni. Nagyon jó kemény anyagod van…Téged nem rontott meg a politika, ez érzik minden írásodon…

895. Elolvastam az Úszó falut…pár fordítási hibára felhívom figyelmedet…”hombár”-nak fordítod a magtárt vagy csűrt…még nem sarjú, hanem az anyaszéna…”nyúltak a szőlőtőkék…” Inkább a vesszők nyúltak, a tőke lenn ül a földön, mint magad is tudod…

1011…”Énvelem a napos oldalon lévők közül Veres Péter viselkedett a legrendesebben.”…ki akarod facsarni belőlem, ami még kifacsarható; tehát fontosnak tartod, ami bennem van még…

1019…maradjunk abban, hogy úgy írj, mintha egyenesen nyomdába menne. Arról, hogy mehet-e, ráérünk azután beszélni. Hidd el nekem, én is tudom, mi az írói gond, s ha valamivel nyerem, az csak az, hogy az osztály legközepéből való vagyok és kezdettől kollektivista…

1042./Veres Péternek/…Először is köszönöm fáradozásodat a Bűn kiadása érdekében. Aláírtam, a szerződést, s megkaptam az első előleget…Bocsáss meg hogy sok bajodban én is zaklatlak…néhány művel gyarapíthatja e néhány perc a magyar irodalmat – míg sok más perc, amit ott ellopnak tőled, ennyire sem termékeny…

1202…amit az én sárban gázolásomról mondasz, nagyon tetszetős hasonlat, de csak akkor volna igaz, ha én is opportunista együttműködő lettem volna és nem osztályharcos forradalmár. Én azonban nem 1945 után „csatlakoztam” a kommunistákhoz, hanem mint agrárszocialista földmunkás, szövetségesük voltam azelőtt is. Sőt mi több: szocialista-kollektivista szemléletű – s ami több: ízlésű – vagyok ma is…

1258…Megkaptam…a cikket, s vele az észrevételeidet…túl skrupulózus vagy…

volt Sztálinnak egy igen okos mondása irodalomról szólva: Ne adj Isten, hogy valaha olyan helyzetbe kerüljünk, hogy az igazságot ne merjük megmondani.

Ez miránk, népi írókra is áll: végre mondjuk meg kandi jezsuitizmus nélkül, miben hogy gondolkozunk egymásról. Ebben én nyernék a legtöbbet, mert engem túlságosan kíméltetek s mindent magamnak kellett felfedezni…

1680…Itt a sajkódi csendben…jutok hozzá, hogy a gratuláló leveleket elővegyem, s az érdemesekre válaszoljak is…

Nagyon köszönöm, kedves Péter, hogy összetartozásunkat e buta évforduló ürügyén jelezted…

Németh László a „buta évfordulót” így kommentálja:

1663…A 60. születésnap, melyet szerettem volna titokban átvészelni, elég sok sürgönyt, levelet hozott…

1669…Köszönöm, hogy a Pen Club is megemlékezett a vészes évfordulóról, mely más állampolgárnál a nyugdíjjogosultságot, az írónál az önmagára való gyanakvás küszöbét jelenti…

1957…Úgy hiszem, egészen kivételes dolog – hogy valaki ennyi tapasztalattal, az emlékek ilyen özönével a fejében, szellemi frissességét, olvasói érdeklődését így megőrizte volna…

2483…Ella figyelmeztetett a Kortárs-részletre…Sokkal szebben történt, mint leírod. Aznap délelőtt engem is bevittek Féjával a rendőrségre. Amikor kiengedtek, üzentem Erdei Ferinek, hogy beszélni szeretnék vele. Nem jött el. Akkor kopogtattál be te késő este a spalettán, s öleltél át, amikor elmondtam, hogy a falnak állítottak, s én azt gondoltam: ez lesz a tarkólövés.

Azt sem felejtettem el, hogy a Karenina Anna közbenjárásodra jelenhetett meg…

2499. /Veres Péter/…a Kafkáról írott cikkem is, amely pedig olyan, mintha okos kormánymegbízásból írtam volna, mert hiszen éppen az ő embereiknek a szemét kellene nyitogatni, vagy 5-6 heti „vacakolás” után látott napvilágot. S úgy, hogy éppen a hazai utalások hiányoznak belőle. És elhalványult benne az is, hogy éppen az igazi írókat teszi tönkre, ha kimaradnak a történelemből vagy félretaszítódnak a közösség szellemi asztalától.

Ugyanakkor azok, akik képesek arra, hogy a fehér egereket, vagyis a reflexiózus hatások útján a síró-nevető vagy éppen az erotikus ingereket táplálják, beülik az irodalom mezőit…De hagyjuk…

2579…Nagy gyönyörűséggel olvasom könyvedet. Azt élvezem, hogy bár az évek során a legnagyobb olvasók egyike lettél, sosem csúszol az irodalom kész vágányaira; az olvasás inkább harc neked, gazdag tapasztalati világod szembesítése a könyvekben találttal – pontosan az, ami szerintem a gondolkozót teszi. Pallérozottabb íróink vannak – de kortársaim közt te vagy az egyetlen, igazi, a maga útját járó agyvelő. S amellett – s tán azért is kisebbítenek, gyűlölnek sokan – a magyarság legkarakterisztikusabb típusa – irodalmunkban.

2584. /Veres Péter/…Csehszlovákiába kell mennem egy írócsoporttal…csak Kassát és Pozsonyt vállaltam, ahol még – íróként – soha nem voltam. Itt legalább magyarul mondhatok valamit, és az, gondolom, méltó lesz önmagamhoz…Minden fordítás rossz, amit tőlem átvenni próbáltak. /Igaz is: te a fordításban nagy mester vagy és okos dolgokat írtál róla, miért nem tudnak engem jól átadni egy másik nyelven?/…

2911. /Veres Péter/…Végre lezajlottak az „ünnepségek”, a riporterek és a fotósok is békén hagynak, még a képviselő-jelölés első kínjain is túl vagyok...

Ezt a képviselőséget próbáltam lerázni, semmit sem szeretnék már csinálni, csak írni, írni, mert az a mániám, csak ennek van értelme, hisz „nem írtam ki magamat”, de azt mondták az illetékesek, hogy nem volna most éppen célszerű…

2975…Én a gondolataimat soha nem adhatom át a parasztjaimnak, viszont a „magas élethez” nincs élményanyagom. Nem tudnék tárgyi hitelt teremteni az embereim köré, ha a felső világba vinném őket. Ezért aztán meg se próbálom…

3010…a kis népek közül csak az marad meg, amelyik meg akar – „akar!” – maradni. És nálunk ezzel az „akar”-ral van baj. Ez egy primitív vegetatív tenyészet; még nem nemzet.

Ami benne nemzet volt, a köznemesség és a java értelmiség, elveszett, kiesett, vagy inkább ki hagyta magát ejteni a történelemből, a nép pedig megrekedt a „megélhetés-realizmus” sekély közegében…

3018…Puskin igenis sikerember volt…Stendhal is az volt, de még a regény-gyáros Balzac is, és mindenki, aki akkor valaki volt. A mai nyugati sikeremberek azonban már blöffölni kényszerülnek, még az olyan kivételes írótehetségek is, mint Dürrenmatt. Az egyszerűen elhangzó igaz szóra már senki sem figyel „abban a pokoli kultúrzajban”.

3095. /Veres Péter/…úgy érzem: elmondani mindent, amit lehet, és amíg lehet, mert az utánunk jövőkre nemigen számíthatunk…

3096…Én is bámulom öregkorod megőrzött erejét, bár többnyire csak hallok herkulesi tetteidről…Az, hogy írsz, sokat írsz – nem grafománia s nem kései becsvágy bugyborékolása -, hanem felelősségérzet, amelyet ennek a széthulló népnek a sorsa s kimondóinak a megritkulása tört fel benned…

3289. /Veres Péter/…Nem vetted át soha a korabeli publicisztika szólamrendjét, még ha ugyanazokról a dolgokról írtál, sem.

Én viszont – sajnos – sokszor és sok helyen átvettem. Nemcsak az autodidakta sorsból következett ez, hanem a mozgalmi elkötelezettségből és az ezzel járó ösztönös / ha nem ilyen lett volna, még rosszabb volna/ taktikázgatásból is.

3685…Veres Péterben én is egyikét vesztettem el az embereknek, akik puszta létükkel s időnként küldött üzenetükkel vigaszai voltak ennek az egyre üresebbé váló életnek.

Vörösmarty Mihály

1137. /Illyés Gyulának/…A magyar irodalom hasonlít egy kissé Vörösmarty költészetére: az öregkori /legalább a megtört kori/ líra a legjobb benne. Azt hiszem a te új verseid is ezt fogják bizonyítani…

1492. /Illyés Gyulának/…Már az első kötetedről is az jutott eszembe, hogy milyen gazdag a mi öregkori líránk, ebben pedig egész sora van a verseknek, főleg a szonettek közt, amelyeket az öreg Vörösmarty versei mellé lehet állítani…

2017. /Osváth Béla/…Illyés Gyula már elvállalta Vörösmarty Czilley és a Hunyadiak c. darabjának átdolgozását…

2421…a Tóbiás-interjúban idéztem az öreg Vörösmartyt. Esett, felbomló lelkű ember, s a Vén cigányt megírja még…

Weöres Sándor

639. /Sárközi Györgynének/…Nagyon kérem még arra is, küldené le nekem Weöres Sándor új kötetét, az előzőt most olvassuk a tanítványaimmal. Jól éreztem: ez a legnagyobb élő költőnk…

921…Itt azonban szó sincs arról a Weöres S.-féle bűvészetről, amely a költészet tiltott áruját próbálja grammatikán és logikán átcsempészni…

922…itt Szentendrén is együtt voltam egyszer Ferenczyékkel, s visegrádi alkotóházból átjött Weöres Sándor és Tamási áron is. Egy ma néma költőt dicsértem, hogy nemzedékünkben ő volt a legeredetibb. Eredetibb még Gulyás Pálnál is, kérdezte hirtelen Weöres S. Első eset volt ez, hogy egy kortárs költőtől ilyet hallottam. Pedig Weöres a ma élő legjobb, vagy legalábbis legigazibb költőnk…

2238. /Weöres Sándortól/…köszönöm szép ajándékodat, A kísérletező embert. Tilalmad ellenére elolvastam…Könyvedben csak úgy lehet járni-kelni, mint valaki lakásában. Valami távolról hasonlót tán Montaigne olvasásakor éreztem…Itt küldök egy csomó mondatstruktúra-játékot. Persze más versben, mint prózában…