Vasárnapi Újság, VII. Városképek

 

 

 

Tartalom

 

Bevezetés

 

Városképek

 

          Abbázia

          Alsósztregova

          Arad

          Árva vára

          Besztercebánya

          Brassó

          Eperjes

          Fiume

          Fogaras

Huszt

          Kassa

          Késmárk

          Kolozsvár

          Komárom

          Körmöcbánya

Krasznahorka

Léva

          Lőcse

          Máramarossziget

Munkács

Nagybecskerek

Nagyszombat

Nagyvárad

Podolin

Pozsony

Rrivigye

Segesvár

Selmecbánya

Ungvár

Zólyom

Zombor

Zsolna

 

 

Függelék

 

VASÁRNAPI ÚJSÁG ILLUSZTRÁTORAI 1854-1858

 

Bibliográfiák, dokumentumok

          Szinnyei, Figyelő, II. 1876 - 1890

                        Hazánk, 1884 - 1889

          Berzeviczy: Az abszolutizmus kora, 1925

          Busa Margit: Kazinczy, 1981

          Zimándi Pius: Péterfy, 1972

          Levelek Hatvanyhoz, 1967

 

Elcsatolt megyeszékhelyek

Piarista gimnáziumok Magyarországon

Tiltakozás az Eiffel-torony ellen, 1887.

 

 

 

 

Bevezetés

 

 

Az enciklopédikus lap, irodalmi szempontból a Nyugat elődje, indulásától kezdve folyamatosan bemutatta

Magyarország városait, tájait, várait. Az ismertetők szerzői között találjuk P. Szathmáry Károlyt, akinek

szobra a Budai Várba vezető lépcsőnél látható. Ő 14 folytatásban / 1863. 37 – 48/ írta le a Tisza bölcsőjét, benne

Huszt, Máramarossziget városokat.

A lap első időszakában még nem voltak fotósok.  A Művészet, 1912. 5. számban megjelent a Vasárnapi Újság

illusztrátorainak névsora,  a Függelékben olvasható. A biográfusok és a bibliográfusok a Vasárnapi Újságot

forrásként jelölik meg, mind a művek, mind a róluk írt kritika tekintetében. Abafi Lajos /1880 – 1909/

hosszú éveken keresztül, egyidejűleg két tartalmas kiadványt szerkesztett. Szinnyei József mind a kettőbe

szállította címleírásait, köztük a Vasárnapi Újságból szemlézett írások adatait is. Ezekből készült válogatásom

ugyancsak a Függelékben olvasható.

 

 

 

 

                        Abbázia

 

 

1894. 13. A német császári család Abbáziában. Az időjárás csak néhány nap előtt kezdett fölmelegedni, addig a

császári család csak kevés kirándulást tehetett. Március 27-ikén délben József főherceg táviratot kapott

Fiúméban Vilmos császártól, hogy délután 3 órakor a «Christable» yachton Fiúméba jön, s kirándulásra

viszi magával a főherceget és családját Buccari felé. József főherceg vissza sürgönyzött, hogy örömmel várja

az Adamich-molón. A kirándulásnak legszebb idő kedvezett…

A császári család megérkezett Abbáziában esti 7 órára, másnap az ebédre gróf Széchenyi Imre,

a volt berlini nagykövet és neje is hivatalos volt…

 

A 15. században bencések alapítottak itt kolostort. A 19. századig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők

kezdtek építkezni a kolostor köré. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, 1884-ben a vasút

kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb

üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult.

Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették…Wiki

 

 

 

Alsósztregova

 

 

1900. 42. Szalay Károly: Madách szülőföldjén…Egykor virágzó, ma már szegény és kis falunak,

Alsó-Sztregovának egyetlen nevezetessége a Madách család ősi kastélya…A Madách-családdal női

ágon közeli rokon Rimay-család egyik nevezetes tagja, Rimay János XVII. századbeli költőnk is e

kastélyban született…Két kastélya van a Madách-családnak Sztregován. Az egyik, a régi, még Mátyás

király korából való, sőt egy donációs levél már 1430-ból emlékszik róla…A 689. oldalon A RÉGI

MADÁCH-KASTÉLY látható.

 

 

                    Madách Imre és Alsósztregova

 

1863. 3. A magyar tudományos akadémia január 13-ikán befejezett nagygyűlésében …tagokul választattak:

                  I. A philosophiai osztályba : rendes tagul Greguss Ágost. II. Nyelvtudományi osztályba : lev. tagoknak:

Madách Imre, Szemere Miklós, Lévay József. …

 

 

 

1864. 42. Madách Imre halála. /Fekete keretben/

Újabb ravatal áll ismét előttünk, egy újabb sír a hon földén, mely mellett fájdalommal kell megállanunk. E végzet teljes év, mely már annyi jelesünktől fosztott meg, ismét a tiszta, önzetlen hazafiság

egyik példányképét, s az irodalomnak egyik fölkent bajnokát szólítá közülünk el. Madách Imre, az 1861-iki országgyűlésen Nógrád megye képviselője, a Kisfaludy-társaság és a magyar t. akadémia tagja, az Ember tragédiájának lánglelkű költője, Alsó-Sztregován, hol csöndes visszavonultságban élt, e hó 5-ikén reggel

2 órakor elhunyt. Alig négy éve lépett a nyilvános élet sorompói közé; de oda most 42 éves egész életének tapasztalásait és tanulmányait hozta, s míg jellemének tisztaságát becsülte a társadalom, ítéletének erejét használta a közügy: addig lelkének magas röpülését örömmel üdvözölte s babérral jutalmazta a múzsa.

A veszteség, mely elhunytával irodalmunkat érte, annál nagyobb, mert munkás élete közepén kellett tőle válnia. Az „Ember komédiája," mint egy bevégezetlen szobor maradt utána hátra, melyről a balsors levette az alkotó kezet. Hűlt porait Alsó-Sztregován, e hó 7-kén adták át a sírnak, mely alkalommal nagy volt a részvevők, nagy volt a könnyezők száma. Érezve a veszteség nagyságát, midőn áldást kérünk hamvaira: egyszersmind vigasztalást keresve sóhajtunk föl, Csalomjainak az elhunyt nagy emlékezetére irt költeménye végsoraival, mondván:

 

De nem, nem halt meg ö! Nem hal meg a nemes,

Ki e dicső nevet viselni érdemes!

A szellem él s örök; csak a test porlatag,

Melynek pihenni jó a csendes föld alatt.

ő élni fog: míg él a hű emlékezet;

S nevére fényt a hír örök sugara vet.

 

A nekrológ írója: Csalomjai Pajor István
(Ipolynyék, 1821-1899, Balassagyarmat)

 

 

 

Staud Géza szerk.: Madách Imre összes levelei. II. 1942.

 

Madách Károly bátyjához, Madách Imréhez. A-Sztregova, 1853. július 15… A sztregovai gazdaságba behozandó

reformok előterjesztését azon időre hagyom, mikor haza fogsz jönni. Mindamellett, hogy

a gazdaságot csak novembertől viszem, annak minden csínját-bínját tökéletesen kiismertem, és

tökéletesen meg vagyok róla győződve, hogy csak úgy lehet célirányosan gazdálkodni…

 

Madách Károly bátyjához, Madách Imréhez. A-Sztregova, 1853. augusztus 10…Sztregován még

jelenleg is két ökörrel kevesebb van, mint volt…nem tudom, mit tegyek, pénz pedig nincs, hogy pénzes

által végeztethetnénk…Forgatni még senki sem forgatott, sőt boldog az, ki ugarlását tökéletesen bevégezte…

Légy szíves tudósíts mielőbb, hogy vagy, mit csináltok, és tudósíts kérlek e levelemben közölt, nézetem szerint

fontos, két tárgyról is rögtön, és másról is, ha valami kívánságod van valamely gazdasági tárgyban…

 

Madách Imre Henriczi Ágost ev. Lelkészhez. A-Sztregova, 1863. febr. 17.

Nagytiszteletű Lelkész Úr!A helybeli evangélikus egyház orgonájának befestését és fúvói huzályos szerkezetének nyomás által mozgásba hozhatóvá teendő átidomítását ezennel felajánlom és magamra vállalom….Madách

A szerkesztő, S. G. jegyzete: Madách a templom két oltárképét festette át saját kezűleg. G jegyzete: Gábor György Ingres hegedűje /1972/ c könyve Madách 7 festményének a képét közli.

 

 

 

1921. 1. Rákosi Viktor: Magyar Iliász. Regény a végekről. Uzonyi András naplója.

…Naplóm megírásához fogok — én, ifjabb Uzonyi András, állami elemi iskolai igazgató tanító Alsó-Sztregován, ebben a vág völgyi nagyközségben, mely azon a tájon fekszik, hol Hricsó és Lietava legendás váromladékai komoran néznek alá a sebesen tova futó folyóra…Alsó-Sztregova nagy és gazdag község volt, népe nagyobbrészt evangélikus, kisebb részben katolikus és még kisebb részben református. A lakosság nagyobbrészt tót, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül jóindulatú és kedves nép volt. Az állami iskola pompás épület, minden szükségessel tökéletesen fölszerelve. A nép nagyon szerette az állami iskolát és bár volt külön egy evangélikus felekezeti iskola is, az állami tanítókat is gazdagon dotálta, úgy, hogy én ennek az állásnak a megnyerésével egyszerre a jómódú emberek közé léptem, mert kitűnő földjeim voltak…A pallérok és kőművesek, akik Alsó-Sztregován az építőművészet anti-remekeit alkották…

Ahol Alsó-Sztregova van, ott Felső-Sztregovának is kell lennie. Ez a Felső-Sztregova egy kis község volt, tőlünk három kilométerre és közelebb a Vághoz, mint a mi falunk. A falu északi végén, egy magas dombon emelkedett a báró Sztregovayak ősi várszerű kastélya, melynek alapjait talán még a XIV. században rakták le. Ebben lakott a báró Sztregovayak hatalmas dinasztiája, a vármegye és messze környék leggazdagabb földesura…

 

 

 

                        Arad

 

 

 

1885. 11. AZ ARADI VÉRTANUK EMLÉKSZOBRA.

Az alkotmányos élet visszaálltával egyik első kötelességévé vált a nemzetnek összekötözgetni

történetének fonalát ott, a hol azt az erőszak megszakította s leróni háláját azok emléke iránt, a kik a haza szabad

alkotmányának védelmében hősi vagy épen vértanú-halált haltak.

A névtelen félistenek közül azoknak, a kik még életben maradtak, megadni az erkölcsi elismerést,

segitő kézzel emelni fel őket, a mennyiben az élet gondjai roskasztanák, visszahozni a sokáig tiltva volt

honvéd nevet s életbe hivni magát a honvéd-institucziót: azoknak pedig, a kik a dicsőséggel teljes, de

szomorú végzetű harcban a nemzet jogainak, a haza szabadságának védelmében életüket veszték,

kiengesztelni szellemüket, emléket emelni számukra nem csak a most élő nemzedék szivében, hanem hőstetteik,

haláluk színhelyén is: az mind a jogfolytonosság természetszerű követelménye volt, melyet lelkesedéssel karolt föl

a nemzet mindenfelé.

Az aradi gyásznap volt szabadságharcunk legszomorúbb napja. A névtelen félistenek vezérei közül tizenhármán

 veszték el ott életüket golyó és hóhérkötél által október 6-ának hajnalán. Önvédelmi harczunk tragédiájának e rettentő

 zárjelenete a magyar szabadság Golgothá-jává tette az aradi vérmezőt…

A szobormű egyes részei, nagysága és anyaga. A plasztikai részek: a Hungária, a négy mellékcsoport,

a 13 arczképérem és a két czimer úgynevezett ágyuérczből öntendők; a talapzat mauthauzeni szürke

gránitból faragandó, külső lapjain finoman csiszolva…

A szobor-bizottság átvévén a művész hagyatékából Hungária alakját, e jogánál fogva Zala György szép tehetségű

fiatal szobrászunkat bizta meg a félbehagyott mű befejezésével, ki ezt Huszár Adolf terve és mintája szerint

elkészíteni vállalkozott, úgy hogy a mű elkészültét és felállítását a szerződésben kikötött időre bízvást remélhetjük.

 

 

 

 

Árva vára

 

 

 

1857. 39. Árva vára

 

…A hagyomány szerint a fellegvárat templaríus szerzeti barátok építették; de bár

ki legyen első alapítója? Annyi bizonyos, hogy a XIV. században

Mátyás idejében már mint neves erősség szerepelt…Thurzó György 1616. elszenderülvén, fiára Imrére szállott

mind a vár mind az urodalom…

 

 

Árva vára

 

 

1866. 13. Árvavára. Egyik legregényesebb fekvésű és meglehetős ép karban levő régi várunk Árva vára, melynek

bővebb ismertetését s egy részletének rajzát a Vasárnapi Újság 1857. évi 39-dik számában

közlöttük ugyan, de ezúttal Keleti Gusztáv eredeti rajza után a vár és vidékének teljes látképét adhatjuk…

 

 

 

 

Beszterce

 

 

 

1857. 24. Zombory Gábor: Besztercebánya. Zólyom megye főhely:, igen kies vidéken épült régi szabad királyi bányaváros, s ezzé már IV. Béla király 1255-ben tette; fekszik 18 mérföldre Pesttől északra, a Garan jobb partján. Ez egyike azon régi magyar városoknak, mellyek a középkorí háborgós idejében nagyobb bátorság végett, s szükség esetében magokat védelmezendő falakkal kerítették be, s bástyákkal látták el... A belváros többnyire igen csinosan épült házakkal diszeskedik, különösen pedig említésre méltó a vásártér, hol az igen élénk hetivásárok szoktak tartatni, ezen piacz egyik szegletén van építve a csínos püspöki székesegyház, és az északi oldalnak közepén egy magas torony áll. E csinos város sok nevezetességgel is bir, ugyanis itt van a megye, és több cs kir. hivatalok széke; egy római katholikus püspök székhelye, mellyet Mária Terézia 1776-ban állított fel, s jóságokkal megajándékozván, megyéjét kiterjesztette egész Zólyom, Túrócz vármegyére, Nyitra és Bars vármegyéknek pedig kisebb

részére. — Továbbá van papnevelő intézete, három nevezetes romai katolikus, és egy evang. temploma, régi vár, gymnasium, bányaigazgatóság, réz és vasolvaszda, vashámor, répacukorgyár…

Nevezetessé teszi az 1620-ban itt tartott országgyűlés, mellyen Bethlen Gábor magyar királynak kiáltatott ki. 1478-ban Corvin Mátyásnak kedvencz helye levén, gyakran mulatott itt nejével Beatrix-szal.

 

 

1869. 31. Myskovszky Viktor: A besztercebányai vár. Beszterczebánya nemcsak Zólyommegyében, de hazánk egész felső vidékén, a csinosabb városok

egyike. Gyönyörű fekvése, szép — legtöbbnyire emeletes házai, csinos sétaterei, széles s

ti-ztán tartott utczái, számos monumentális középületei, napról napra élénkebb ipara és kereskedése,

majdnem fővárosi kinézést kölcsönöznek neki, — s ha valósul a tervezett garamvölgyi vasút,

ezáltal még szebb jövőnek néz elébe e valóban szép jövőt is érdemlő kis város…

 

 

                   

A besztercebányai vár. 425. oldal, második kép Myskovszky Viktor rajza

 

 

Képünk a várnak fönnmaradt részét mutatja, jobb oldalon látszik a várba vezető csucsives

kapu, s mellette nem messze a vár megmaradt őrtornya, melyben jelenleg a város legnagyobb harangja

függ. A vártérnek mintegy közepén áll a XlV-dik század elején épült régi templom. E templomon

levő csúcsíves styl azonban már kífejlettebb, mintsem azt a XlV-dik században épültnek lehetne

tartani, mely körülmény azt látszik bizonyítani, hogy ezen templom épitését és bevégzését a

XIV dik század hadi mozgalmai hátráltatták, s igy annak teljes elkészülte valamivel későbbi időből

való. A templom eredetileg csucsives boltozattal bírt, de az 1661-ben pusztított nagy tűzvész

után a jelenlegi fél körivü kupolás boltozatot nyerte, mely azonban sehogy sem illik a templom

csucsives szerkezetéhez…

 

 

 

Mikszáth: Beszterce ostroma.

»Óvári és Szentmiklósi gróf Pongrácz István, Nedecvár örökös ura, üdvözletét küldi Besztercebánya magisztrátusának! Báró Behenczy Károly nevű ifjú Estella nevű, tulajdonunkat képező leányzóval, kit hatszáz o. é. forintokért vettünk vala a zsolnai komédiásoktól, megszökvén, tartózkodása Besztercebányán vagyon, ennek folytán tehát felszólítjuk a nemes várost, hogy a leányzót haladéktalanul letartóztatván, e levelet átadó megbízott híveinknek, név szerint Szurina Pál őrmesternek és Komár György káplárnak kezeibe szolgáltassák. Kikhez is hajlandók maradtunk.

Gr. Pongrácz István«

 

 

 

Brassó

 

1869. 15.….Erdély legnagyobb, legiparosabb, legvirágzóbb városa, Brassó.

Még egy pillantást vetünk a térre, mely hátunk megett maradt a Székelyfölddel együtt, és

beleszállnak egy völgykatlanba, melyet ugy köritnek a hegyek, mint a foglyokat a győzők.

Egy domtetőről a fellegvár néz le mogorván a városra…Az oláhországi

kereskedők, kik üzleti összeköttetésben állnak a nyugattal, egész

városrészt laknak Brassóban. A tarkaságot és vidámságot, s különösen a

pénzt épon ezek, a „bojárok" kölcsönzik a városnak…

Brassót ugy ismerjük, mint oly várost, mely mindig az ország való érdekeit védelmezte s a magyar

ügyhez szitott. 1848-ban Brassó követei az elsők között voltak, kik pártolták az erdélyi

országgyűlésen az uniót.…A magyar lobogó 1849. jun. 20-ig lengett e város és a vár ormán. A magyar fegyverek

szerencséje ekkor aláhanyatlott, s rövid ostrom után ív felleg-vár is az oroszok kezébe esett.

Súlyos, hosszú idő után ismét Brassó volt az, mely annyi idegen elem között, s a reactiónak oly

galád játéka után, minő Erdélyben megkisértetett — elég bátorsággal bírt, hogy az elveszettnek

hitt magyar ügyhöz csatlakozzék. 1861 ota, valahányszor tevékenységre alkalmas tér nyílt, —

Brassó a kikiáltott szász város, az ősi és elidegeníthetetlen jogok, a szentesített törvények, — az alkotmány

megdönthetetlen alapjára állt. B.L.

 

 

1878. 36. R – S: A magyar orvosok és természetvizsgálók XVIII-ik nagygyűlése. II. Múlt közleményünkben akkor váltunk meg a természetvizsgálóktól, mikor Kézdi-Vásár-helyen pihenőre és szakülések tartására megszállottak. Ez aztán eredeti székely város, amilyen  nincs több!...Kovászna egy menkő nagy falu s eddigi építkezései épen nem mutatják, hogy hajlandóságot érezne átalakulni gyógyfürdővé. Most pedig le a sarukkal, uraim, mert olyan földre lépünk, a melyre még bebocsátnak útlevél nélkül. Brassó-vidéket  királyi hűbérként a német lovagok birták anno II. Endre. S ezeknek a jó uraknak úgy megtetszett a szép és gazdag föld, hogy fennhatóságát a pápának ajánlották, csakhogy a királytól és országtól elszakíthassák. Ugy megtetszett, hogy 600 esztendővel azután is keresték még a régi jussot…Brassóvidék 13 szász községe közül legközelebb fekszik Háromszékhez Prázsmár, melynek templomvárát képben is bemutatjuk…Jerünk Brassóba. Coronának hivják latinul, Kronstadt németül is; koronája valóban a vidéknek, fekvésénél fogva…A belvárost és Ó-Brassót leginkább szászok lakják, Bolgárszeget oláhok és Bolonyát magyarok. Különben össze vannak elegyedve mindenütt, s a 30 ezernyi lakosságnak körülbelől 1/4 részét képezi a magyar elem, valamivel ha többet a szász, mig a másik fele főként oláhból, a mellett németből, csehből, görögből, zsidóból telik ki…Épitészeti s történelmi tekintetből három templom érdemel nagyobb figyelmet; a három egyike a bazilika…

 

 

 

Brassó óváros és fellegvár

 

 

 

 

A templomot 1385-ben kezdették építeni, s építése folyt egy századon át. Költségeihez nemcsak a város és vidék, de az uralkodók s a külföld is hozzá járult. Zsigmond király az ország adójából 300 aranyat rendelt a templom építésére…

 

 

 

Eperjes

 

 

1865. 7. Zombory Gusztáv: Eperjes város jelene s múltja. Nagy Széchényink által „a négy folyó közt és hármas hegy alatti paradicsomnak" nevezett szép hazánknak kevés városa van, mely szebb és kellemesebb fekvéssel volna megáldva a természettől, mint Sáros megye dísze s fővárosa, a történetileg is Magyarország múltjában nagy szerepet játszó Eperjes…

A szent Miklósról nevezett igen régi s díszes gót modorú anyaszentegyház alapja a 10-ik vagy 11-ik században tétetett le, s Ulászló idejében megújíttatott…

1865. 8. folytatás…Eperjes már 1247-ben népes és virágzó helység volt, mint ezt a IV. Béla király által kiadott s Bártfa város levéltárában található okmány bizonyítja…V. László 1453-ban Eperjesnek új címert

ad. II. Ulászló alatt, midőn János Albert e vidéket 1491-ben elfoglalni iparkodott, Zápolya keményen megverte…1656-ban Eperjesen könyvnyomda is keletkezek; ekkor már az egész város az új vallást követte…1788-ban ismét majdnem az egész város leégett. De az ezután következett békés időkben Eperjes ismét fölépült sebeiből, s lassankint

előbbi fényére emelkedett s még szebben fölépült, mint az előtt.   Ekkor kivált a borkereskedés virágzott, s midőn Napóleon a varsói nagyhercegséget teremte, s a szárazföldi zárt behozta, Eperjes a kereskedésnek egyik főhelye lett. A lengyel, orosz és magyar urak, kik akkor a szomszéd bártfai fürdőt nagyban látogatták, a telet gyakran Eperjesen töltötték, s teli marokkal szórták a pénzt. Így meggazdagodtak az eperjesiek, de a fényűzési, játékot és ledérséget is megkedvelték.

 

 

 

 

1887. 20. EPERJES.

E hó elején végig röpült hazánkban a vörös kakas. A hol megszállt, siralom és pusztulás maradt a nyomában.

 Ama városok között, melyeknek helyén ma kormos falak bámulnak az égre, ott van felső Magyarország egyik

 legvirágzóbb, legszebb városa, Eperjes is, mely két évszázad óta volt éjszak felé egyik leghatalmasabb bástyája és

terjesztője a magyar művelődésnek.

A kies fekvésű város mindössze öt nagy és széles utczából áll s ezek közül három lett a lángok martaléka, köztük

a főutcza, Eperjes legszebb és legnagyobb köz- és magán épületeivel. Romokban hever az ágostai evangélikusok nagy

hirü kollégiuma is, mely már annyi vihart kiállt s mely csak két évtized előtt renováltatott.

A közrészvét fölébredt a rettenetes tsapás hírére s a magyar társadalom, elkezdve a királytól és a törvényhozástól

kinyujtá segítő kezét a szerencsétlenek felé. Országszerte foly a gyűjtés Eperjes, Nagy-Károly, Toroczkó, Kurtics

és a többi leégett községek javára, melyek legtöbbje a magyarságnak vala határvára egyúttal más ajkú nemzetiségek között.

Az eperjesi kollégiumra azonfelül külön is gyűjtenek.

Eperjesről és vidékéről, múltjáról és mai állapotáról s politikai és művelődési történetünkben viselt szerepléséről több

 izben jelentek már megkimerítő közlemények a «Vasárnapi Ujság» hasábjain. Ezekre tehát nem kívánunk

visszatérni ez alkalommal a midőn Eperjes látképét és az ágostai evangélikusok ottani kollégiumának rajzát bemutatjuk,

csupán regisztrálni kívánjuk a derék várost s benne az egész országot ért nagy csapást. A kinek isten könyörülő

szivet s némi vagyoni tehetséget adott, tudni fogja, hogy mit tegyen.

 

Eperjesen született: Greguss Ágost, Dessewffy Emil, Pulszky Ferenc…

 

 

 

 

Fiume

 

 

1869. 36. / – á - r - /: Fiume nem mindig állt a magyar koronával kapcsolatban, s nem közvetlenül a magyar korona jogán került a habsburgi dinasztia birtokába. De egykor, és pedig keletkezte első korszakában, s talán némi félbeszakításokkal, csaknem 300 évig magyar birtok volt. A hajdani Biográd, a mai Zara-Vecchia már Szent László idejében Magyarországhoz tartozott… Mária Terézia, a magyar tengerparti kereskedést fölvirágoztatandó, Fiumét 1777-ben egyesítette a magyar koronának eredetileg közvetlen Horvátországhoz tartozó tengerparti részeivel…Míg Fiume Magyarország kapcsolatában volt, t. i. az 1779-diki diplomától az 1809-diki francia foglalásig, s ismét 1822-től 1848-ig, az anyaország mindig fenntartotta és tisztelte a hozzákapcsolt szabad területnek külön- és önállóságát. Fiume sohasem volt egyszerűen csak valamely része, mint valamely megye, az országnak. Mint szabad tengeri kikötő és kereskedelmi hely, különállt az országtól…

 

 

A Fiumara folyó tengerbe ömlése.

 

 

A fiumei kérdés egyetlen helyes kulcsa e két eszmében fekszik:

 

külön, önálló helyzet bekebelezés nélkül;

és közvetlen kapcsolat Magyarországgal.

 

 

1910. 2. KÍNAIAK FIÚMÉBAN…hadi tengerészeti létesítmények tanulmányozására

KINAI KÜLDÖTTSÉG FIÚMÉBAN.  Harmath Károly felvételei. Schimidichen

Ödön amatőr-fölvétele.CSAISUN KÍNAI HERCZEG KÍSÉRŐIVEL A FIUMEI

TORPEDÓ-GYÁRBAN A TORPEDÓ-LANSZIROZÓ CSARNOKBA MEGY,

HOGY MEGNÉZZE A TENGERALATTI LÖVEGEK KILÖVÉSÉT.

 

 

 

Hőke Lajos: Az 1865-67. országgyűlés. Hazánk, történelmi közlöny. 1887. 287. oldal…A törvényhozás

 három városra fordít nagyobb gondot: Budapestre, a fővárosra, Fiumére, az ország egyetlen kikötőjére és az

árvíz-sújtotta Szegedre…Fiume népessége 22 000, ebből 13 000 olasz, 8000 horvát. Mindegyik nemzetiségnek

van gimnáziuma. A hajózási és kereskedelmi iskola olasz. Miután Magyarország e városára, koronájának egyik

gyöngyére Itália és Horvátország is igényt tart, nehogy úgy járjunk vele, mint Ausztria Trieszttel. Sok

kedvezéssel és áldozattal nagy virágzásra emelte Ausztria Triesztet, ennek dacára az Itáliához hajlik.

A magyar kormány a városnak anyagi segélyezése mellett a magyar szellemnek és nyelvnek, különösen

az olaszok közötti terjesztésén is munkálkodik, anyagi támogatás és adó-elengedés formájában…

 

 

 

 

Fogaras

 

 

 

1887. 8. Békés Gáspár / 1520 – 1579/

 

ERDÉLY történelme legérdekesebb alakjainak egyike: Kornyáti Békés Gáspár. Az erdélyi trónkövetelők

között (kiknek a fejedelmek korában mindig bővében volt ez ország) a legmerészebb s tán a legzseniálisabb…

…Báthory jól tudta, mi készül ellene Bécsben és Fogarasban. «Két éles kard nem fér egy hüvelybe!»

szokta volt mondogatni, s «jobb megelőzni, mint megelőztetni!» 1573. október elején összevonta hadait,

Alvincet és Enyedet egy csapással elfoglaltatta s Fogaras várában ostromzár alá fogta a lázadót.

Békés a vár hátsó kiskapuján szökve menekült s kibujdosott Magyarországra s onnan Bécsbe, fel a császárhoz.

 «Nem rövidült meg az úr karja», vígasztala magát szokott szójárásával.

Most kezdődött a nyílt harc Békés és Báthory között. A császár szívesen fogadta Erdélyből kiüldözött hívét…

 

 

FOGARAS VÁRA A VADAS-KERT FELŐL. A BÉKÉS GÁSPÁRRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNYHEZ.  Dörre Tivadar rajza.

 

 

 

 

Babits és Fogaras

KELEVÉZ ÁGNES:„RÓMAI SZÓ KOPIK A SZENNYES AJKON..."Itk, 2003. 4-5. Egy Babits-vers román--magyar viszontagságai

Kevés vers van a magyar irodalomban, amely politikailag ártatlanabb szándékkal íródott, s nagyobb vihart kavart volna, mint a Vásár című, melyet első, Fogarason töltött évében, 1908 késő őszén írt Babits Mihály.

Friss hótól pöttyös báránybőr süveg,
vásári pénz koppan a durva markon,
kilógó ing, zord búsa szemívek,
s római szó kopik a szennyes ajkon.

Sötét örménnyel alkud az oláh,
szekérre szórva hosszú szőrű szűre;
kis kutya befut a szekér alá
s gyáván vonít a tarka nép-sűrűre.

A vers keletkezésének körülményeiről barátjának, Szilasi Vilmosnak így emlékezik Babits: „Fogaras / 1908. / Közvetlen élmény után / azonnal; vásárnapon."

 

 

Huszt

 

 

1856. 7. Vámossy Mihály: A huszti-vár és környéke.

Alig van hely szép magyar hazánkban, melly történeti emlékekkel

ne ékeskednék; szemeink mindenütt találkoznak, majd a sik mezőn

emelt halmokkal, melyeknek nevei mondják,hogy rajtuk egykor

vad tatár, vagy török emelte  sátorát…Ugocsa megyéből jól csinált uton több kanyarulatok után feljut az ember az úgynevezett Hark hegytetőre, honnan az utast pompás kilátás gyönyörködteti…

A vár úgy tekintetett, mint a Lengyelországgal szomszédos, sóval gazdag Máramaros, s a só kezelésére valamint a jövedelem biztosítására fennálló erősség. Azonban használtatott úgy is, mint állami fogház…

László szükségesnek látta a határszélén egy várat emelni, hogy ez által birtokaik e részen is biztosítva legyenek az ellenség berobbanásai ellen. 1077.trónra lépett

László…1090-ben hozzá fogat a vár építéséhez…

A vár birtokához tartozott már 1320. Huszt, Visk, Técső

és Hosszú mező; 1435-ben pedig Szigeth is a vár birtokainak egy

részét tette. — Parancsnokai e várnak sokan voltak  / 1342 – 1766 időszakra mintegy 20 nevet sorol fel. G./

 

 

 

            Huszt, várrom

 

 

www.magyarvagyok.com › Rendületlenül › Reformkor

 

 

 

1862. 4. Huszt vár és város. (Máramaros megyében.) Hazánk regényesb

Részei közé tartozik Máramaros megye s ennek kebelében. Huszt

város vidéke. Huszt mintegy 3400 lakossal bíró magyar-rutén koronaváros, csinosan épült házsorokkal…A várigazgatók kapitány, praefectus, castellanus, inspector vagy commendáns czimmel birtak s hatalmuk igen nagy volt. A vár birtokában 5 falu volt. A vár utolsó kormányzója 1755 — 1766-ig Gervay Péter volt, kapitányi ranggal. Meghalt 1766. jan. 30-án. Halála után kevés

nappal a vár végpusztulása következett be Esti 8 órakor iszonyú égi háború támadván, a villám a vár több részébe beütött, a népség közül többeket agyonsujtott, s a mihez hozzáfért, azt felgyujtotta, ugy hogy a porrá égett várnak csak ég felé meredező, kormos falai maradtak meg. Azóta nem épült fel többé soha s az idö vas foga, napról napra nagyobb pusztitásokat visz rajta véghez.

 

 

1863. 37. A Tisza bölcsője. (Emlékül a jó máramarosiaknak.) Írta P. SZATHMÁHY KÁROLY. (Folytatás.) II. Földirati jegyzetek. Huszt.

…Hogy Huszt s átalában az egész magyar föld történeti emlékekben annyira szegény, nincs mit csodálkoznunk. Ennek oka először küzdelmes történetünkben, mely hazánk földét annyi izben tette tabula rasává, másodszor saját kegyeletlenségünkben fekszik, s hol oly három tényező, mint ellenséges kéz, kegyeletlenség és az idő foga egyesülnek, mi

maradhatna meg épségben?..

 

Sz. K. jegyzete: Lásd Szőlőssy Balázs Máramaros megye viszonyainak ismertetése. Pest 1856.  és Weuczel G. Kritikai fejtegetések Máramaros megye történetéhez 1857.

 

 

 

Kölcsey Ferenc: Huszt

 

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül.

 

 

Jókai Mór: A huszti beteglátogatók Magyar Elektronikus Könyvtár

http://mek.oszk.hu/07300/07315/

 

 

 

                        Kassa

 

 

1899. 36. A KASSAI ÚJ SZÍNHÁZ. /Kassáról olvashatunk a VÚ V. fejezetben /

AZ ÖRVENDETESEN HALADÓ, Szépülő Kassa városa ismét gazdagodott egy derék középülettel. Készen van az új színháza, melynek folyó évi szeptember á7-én tartandó ünnepi megnyitására már nagyban folynak az előkészületek. Az új színház a városnak a közepén, a tágas Fő-utca ligetes sétaterén, a pompás Erzsébet - székesegyháztól éjszakra s mintegy száz lépésnyire, azon a helyen emelkedik, a hol a régi színház állott…

Olyan nagyszerű csarnoka a magyar színművészetnek, amilyennel hazánkban egy más vidéki város sem dicsekedhetik, s amely elődjének fényes múltjához híven mindig hatalmas fejlesztője és terjesztője lesz a nemes ízlésnek, a magyar nemzeti szellemnek és a hazafiságnak. K. P.

 

 

 

Kazinczy: MAGYARORSZÁGI UTAK MISKOLCRÓL KASSÁRA

Kassa, 1789. jún. 19.  /mek/

 

…Kassának alsó kapujától a felsőig, és így 1070 lépésnyire, egy annyira széles utca nyúlik el, hogy azon a nagy templom is elfért, mégpedig nem hosszában, hanem keresztül rajta. Szerencséjére a városnak és minden jó ízlésű lakosinak, nem Friedrich építette azt, és így utcája nem schnurgrad épült, hanem irreguláris csavargású ellipszisre. - Centum capita appono (ezt a fogadás formuláját a vacsora mellett tanultam), hogy Berlin egyenes utcái, akármely punctum visust válasszon a néző rajta, nem fogják szemeit úgy gyönyörködtetni, mint midőn Kassának felső kapujában megáll, s a házak falain égő lámpásokat szinte az alsó kapu körül lévő házakig kiláthatja. Ami nekem első körülnézéssel leginkább tetszett, az a város nagy utcáját két ágban keresztülfolyó csermely-patakocska. Úgy nevezem én is ezt a kassaiak után, mert amint a vacsora alatt tapasztaltam, ezek nem tudják, hogy a pataknak, mely a Bach-tól jő (szintén úgy, mint a part a Bord-tól), igaz magyar neve a csermely. Micsoda nagy szolgálatra van az, ha tűz támad! Milyen nagyra a szemétkihordásban…

 

 

 

Kovách Miklós: A város és az író : Kazinczy Kassája és Kassa Kazinczyja, Madách kiadó, 1994.

Márai Sándor: Kassai polgárok

 

A 14. században játszódó dráma János mester, a kassai dóm kőfaragójának a tragédiáját állítja középpontjába. Az ő élete, érzelmi és emberi magatartása a vérzivataros időkben - a feudális anarchia közepette a nádor erőszakkal akarja elfoglalni a várost, amely igazsága tudatában fegyverrel védekezik - az igazi polgári helytállás példázata. Nagyon nagy dolog - vallja Márai -, ha valaki megérti a sors szavát, ám az a hős, aki saját sorsával is szembe tud szállni. Ezt sugározza nemcsak János mester élete, hanem a dráma igazi hősének, Kassa városának középkori története is.

ipon.hu/webshop/product/a_kassai_polgarok/64048

 

 

 

 

Késmárk

 

 

 

Gyönge violának letörött az ága,
Az én bánatomnak nincs vigasztalása.
Suhog a szél Késmárk felett,
Édes hazám, Isten veled!

Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába',
Elfogyott szegénynek minden katonája.
Suhog a szél Késmárk felett,
Édes hazám, Isten veled!

www.zeneszoveg.hu/.../gyonge-violanak-letorott-az-aga-zeneszoveg.

 

 

 

 

 

1859. 51. Zombory Gusztáv: Késmárk és a Tököli vár.

Régen nem volt olly nagy hire sz. k. Kézsmárk városának", mint napjainkban, midőn a magyarországi protestáns ügy fejlődési menetében ismét némi nevezetességre jutott. Azonban Kézsmárk

nevezetes város volt már a régi s későbbi időben is, a mit leginkább nagyszerű vidékének s az ottani főiskolának köszönhetett. A magyar irodalom két hőse, Kazinczy Ferencz és Kölcsey Ferencz

— hogy többeket ne emlitsünk — szintén ez iskola falai között töltöttek néhány évet. Két képben mutatjuk be ma e várost és vidékét…IV. Béla 1269. először ruházta fel szabadalmakkal, mit Lajos király 1380-ban megerősített, midőn itt a magyar- és lengyelországi rendek békekötés végett összegyülekeztek, ugyanekkor szabad királyi várossá is lett. — Később a szepesi városok főhelyévé tétetett, midőn Ulászló parancsára a szepesi gróf 1440-ben lakását Lőcséről ide tette át. Zsigmond király

az előbbi királyoktól nyert szabadalmaikat megerősítette, és a várost a harmincad alól felmentette. I. Mátyás alatt pedig még nagyobb tekintélyre emeltetett, ki itt többször megfordult…

 

 

 

Kolozsvár

 

 

 

Szép város Kolozsvár
Majd ott lakunk a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár...

          Kálmán Imre: Marica grófnő

 

 

 

 

Mátyás király szobor-avatása Kolozsváron

 

 

 

 

1902. 42. MÁTYÁS-ÜNNEPÉLYEK KOLOZSVÁRT. A régen kincses Kolozsvár ismét kincsessé vált: a magyar művészet remek kincsével gazdagodván a Mátyás-szoborban.

A leleplezési ünnepély a nagy király emlékezetéhez méltó kegyelettel ment végbe. Lehetett

volna még fényesebb, de lelkesebb alig lehetett. A király képviseletében József Ágost főherceg

jelent meg…Mátyás szülőházában néprajzi muzeumot rendezett be és avatott fel az Erdélyi Kárpát-

Egylet, a mely József Ágost főherczeg védnöksége alatt áll. Évek hosszú sorának buzgó munkája

gyűjtötte egybe Erdély népe szellemének sajátos alkotásait…A Ferencz József magyar kir. tudományegyetem immár 30 esztendős s jelenleg 1700- nál több hallgatója van, de méltó központi főépületet csak most kapott; eddig a régi gubernium ódon épületében szorongott,

s csak nemrég épültek fel az orvosi kar nagyszabású új épületei (klinikái)…A Mátyás-ünnepélyek sorát az igazságügyi palota felavatása fejezte be…

 

 

 

Komárom

 

 

1867. 26. Komárom.

A gazdag kereskedésű Győr és a magyar papi város, Esztergom közt, bortermő halmok koszorúzta terjedelmes völgyben, a Dunának dőlve fekszik Komárom, nagy városnak igénytelen, de a legnevezetesebb vár hazánkban. A múltból Komárom, kereskedését, különösen pedig hajóépítő mesterei

Ügyességét s az általuk épített hajók szépségét, jóságát s nagy számát méltán

büszkeséggel emlegetheti…Az 1518-ki országgyűlés 14-ik törv. cikke Rév-Komáromot, Munkáccsal és Tatával együtt a királyi konyha tartására rendeli; Komárom különösen tokkal és vizával tartozott szolgálni.— 1526-ban,a Mohácsnál veszett II. Lajos özvegye Budáról Pozsonyba menekülése alkalmával, szeptember 1-sőjét és 2-dikát egész kíséretével itt töltötte. — Itt jelent meg 1789. júl. 1-sőjén az első magyar tudományos folyóirat: a „Mindenes gyűjtemény"…

 

Jókai Komáromban:

http://www.youtube.com/watch?v=Rt5S5KfndCI

 

 

 

 

Körmöcbánya

 

1857. 9. Körmöcbányai vár.

Körmöc a bányavárosok főhelye, Bars megyének egyik szűk völgyében fekszik, s hét nagy hegy, annyira körülsánczolja, hogy az ide jövő vándor nem kis bosszúságára csak akkor láthatja meg, midőn észre veszi, hogy már Körmöczön, illetőleg Körmöczben van. Körmöcz épitöi a szászok valának s némellyek szerint a szász Érczhegyekben a Pleisse mellett fekvő Krimnicz és Shimnicz nevü helységektől vette nevét mind ez, mind Selmecz, honnét a lakosok ide költözvén, a nevet is elhozták magukkal. Noha sokan vannak, kik még a rómaiak alatti góthoknak köszönik Körmöcz alapítását. Már Kálmán király alatt 1100-ban szabadalmakkal láttatván el, királyi városok sorába iktattatott, a mint ez kitűnik I. Károly 1342 Visegrádon kiadott okleveléből. Mostani szabadságát pedig I. Károlynak köszönheti…

A többi bányavárosokból ide hordatott az arany s ezüst s itt

veretett pénzzé, a körmöczi arany, kivált a régi, szép szinéröl hiresedett

el. A várban, mellyet képünk mutat, pávák tartatnak, mindenkor

annak emlékére, hogy a szerencsétlen, IV. Béla alatt bejött tatárok

egy éjjeli megrohanását a városnak e madarak árulák el.

K . . . ly J . . . s.

 

 

 

 

1862. 36. Magyarországi és erdélyi bányahelyek.

(Folytatás)

 

…Körmöcbánya Selmecztöl északra mintegy 4 mérföldnyire,

zöldkő- és trachyt-hegyektől képezett mély völgyben fekszik.

Lakosai számát 6,000-re teszik. Nevezetességei közt megemlitendök

a várbeli régi góth egyház, a városi kéttornyú templom, a

papir-és kőedénygyár, a vitriolfőzöde, hol évenkint mintegy 400

mázsa vitriolt készitenek, az érczmosóda, melyhez a viz csatornán,

Turócz megyéböl vezettetik. Van két zárdája, gymnasiuma,

bányatörvényszéke és kórháza, különösen a bányászok

számára. Ki ne ismerné a szép körmöczi aranyanyat. Az itteni pénzverdében készítik..

A város főélelmi forrása a bányászat. Itt csupán csak egy

főért müvelnek, mely azonban 30—90 lábnyi vastagsággal

bir, mintegy 1800 öl hosszuságban ismeretes és többfelé elágazik.

E telér zöldkőben van s tölteléke főleg e kőzet szétmállott részeiből áll. Hellyel-közzel szabálytalanul és tulnyomólag kvarccal vegyitve vannak az erezek szétszórva, melyek főleg aranyat tartalmazó ezüstfényléböl, termésaranyból és nehány ezüstércböl állanak. E bányák évenkint mintegy 2 mázsa aranyat és 14 mázsa ezüstöt szolgáltatnak. A csekélyebb becsü érczekböl leginkább vas és ón ásatik.

 

 

 

 

Krasznahorka

 

 

Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya.
Tornyok ormán az őszi szél, rég múlt dicsőségről mesél.
Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha.

Harcosai mind pihennek bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este tárogató nem szól messze.
Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.

 

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/16682/magyar-notak/kraszn

 

                                                         * *  *

 

1857. 1. Sthymmel Samu: Krasznahorka…A csehek által elfoglaltatott: s húsz évi bitorlás után 1461-ben jutott vissza, az akkori birtokos Bebek István kezére.…1566 után elhagyta Bebek Ferencz Krasznahorkát, s Izabellához húzódott Erdélybe; itt azonban, a neki igért főméltóság helyett, erőszakos halálát leli…

. Az 1575-ik évben Krasznahorkán már Andrássy Pétert, mint várkapitányt találjuk, ki is azon időben Erdélynek leggazdagabb nagyja, a vesztett Békessy Gáspár pártján Báthory István ellen harcolván, s mint olyan, az utóbbitól száműzetve, birtokaitól is megfosztatott…

Nevezetes, az itt találtató régiségek tára, hol sok régi arcképen kívül, mindenféle a hajdankorban használt fegyverek, vértek, sisakok, s más hadi öltözetek láthatók…Krasznahorka jelenleg gróf Andrássy György birtokában van, kinek ősei a harc mezején arattak babérokat…

 

 

Krasznahorka vára

 

 

Jókai: A lőcsei fehér asszony. XXI. FEJEZET Krasznahorka

 

…Gömör vármegyének ez a híres sziklavára az Andrássy család székhelye. Magas, teke alakú hegy tetejéről uralja a körülfekvő síkságot, büszke tornyai, palotatetői réz rozsdától zöldek, ahol az aranyozás megszűnik rajtuk; a pirosra festett templomkupola kiválik az épülettömegből, mely a távolból nézve is tekintélyt parancsol. Bástyái nincsenek: a vár épületfalaival egyenesen a meredek sziklából emelkedik fel; a lejtő megmászhatatlan: se fa, se bokor rajta; csak az egyik oldalán vezet fel országút az egyetlen kapuhoz, melynek boltíve fölött három páncélos és koronás királyszobor emelkedik a lábai alá vésett emlékmondatok felett; ott csiripel körülötte a sok veréb, mintha ő tudná azt legjobban elolvasni…

A vár meg volt rakva erős helyőrséggel. Jól fizetett hajdúzsoldosok, páncélos drabantok voltak a várban, és azokon kívül egy csapat lovas tatárhad, egyetlen mohamedán hitű csoport a magyar hadseregben, akik önkényt álltak Rákóczi szolgálatába: vitézségben és kegyetlenségben

messze földön hírhedett harcosok…

Krasznahorka vára ebben az időben maga egy kis várossal fölért. Kaszárnyaépületeiben ezer harcos elfér, azok a földszinten vannak, és az emeletes véd-tornyokban. Hosszú istálló sorok nyílnak a belső udvarról a lovak és a vágómarhák számára, a konyha egy külön nagy épület, kéménye maga egy kis torony; hat szakács és tizenkét bébillér /kisegítő. G./ süt-főz ott a tengersokaságnak. Az őrseregen kívül még úri vendégnép nélkül sincsen soha a vár; azoknak a számára is egész lakosztályok állnak kényelemmel berendezve. - Cifra vasrácsajtó zárja el az úri lakosztályba vezető folyosót és lépcsőgádort, amiken keresztül a boltozatos termekbe lépünk be, akik még kíváncsiak vagyunk a fényes múltnak egy épen megtartott töredékét látni…

 

 

 

Léva

 

 

1867. 25. Léva vára.

Bars vármegyében, Nyitra és Selmec közt, mindeniktől 6 mérföldnyire, északkeleten található…E vár eredete a régiség homályába nyúlik fel. Maga a város a XII. század közepén kezdetleges gyarmat s a szomszéd baracskai templom fiókgyülekezete. A vár építésének idejét valószínű történet-nyomozások IV. Béla korára teszik, midőn e sok veszedelmen átment király a gyászos tatárjárás lehető ismétlődése ellen több alkalmas helyen erősséget rendelt építtetni. Annyi bizonyos, hogy a szomorú emlékezetű király-választási villongások idején ott állt már dombján. Róbert Károly alatt Léva a földúlt hazának erős bástyájává lőn, miután pedig Bars vára végképp elpusztult, birtokai a későbbi építésű Léva várhoz csatoltattak, és kormányzata tekintélyes harcfiakra bízatván….

Ma csupán tekintélyes rom, melynek lakható részét uradalmi tisztek tartják elfoglalva, s a Perec-parti hajdan híres erősségnek csupán emléke nyúlik fel a harci dicsőség korába.

 

 

Léva vára. Bars megyében. — Keleti Gusztáv eredeti rajza.

 

 

 

 

Lőcse

 

 

1880. 1. Ballagi Aladár: A lőcsei Thurzó-féle műemlékek.

A szepesi gyarmatosok által emelt városok megannyi sanctiariumai a hazai polgárosodásnak és szorgalomnak. Verejtékes munkájuk e vidéken nagyszerű műemlékeket hagyott ránk, melyek Szepes megyét a hazai régészek Mekkájává avatják. Nekünk egyetlen városunk sincs, mely ódonszerű külsejével Regensburggal vagy Nürnberggel vetekedhetnék. Egyfelől a pusztító hadjáratok, másfelől újabb kori építkezők rombolták le vagy alakították át középkori műemlékeinket. Még a legjobban megmaradtak a Tátra alji városok, mint a melyek legalább a török dúlásától nem szenvedtek. Nem is igen van hazánkban város, mely annyi műkincset rejtene falai között, mint Lőcse, Szepes megye fővárosa…A piacteret körülövező házak földszintjén félköríves árkádok vonultak végig, részint áruraktárul, részint arra szolgálván, hogy alattuk rossz időben is kényelmesen lehessen közlekedni…Csarnokos két háza volt a Thurzó-családnak a lőcsei főtéren…

 

 

 

A THURZÓ-HÁZ FOLYOSÓJA LŐCSÉN. 1880. 1. 9. oldalon a bal oldali ábra

 

 

Lőcse Magyarországon, a XV. századtól a XVII. végéig, vagyis a Thurzók korában, ugyanazt a szerepet játszotta, melyet Florenc az olasz földön, Villani leírása szerint, a Mediciek korában. 80 bankházzal nem dicsekedhetett ugyan, de falai mögött, jómódú polgárság körében vonta meg magát Európa kalmár-fejedelmi családjainak egyik leghatalmasabb dinasztiája, a bethlenfalvi Thurzó-család…

 

 

Mikszáth Kálmán A fekete város.

 

Részletek A fekete város 6. fejezetéből. G.

…Ezentúl majd mindég hektikus, vérköpős bírákat fogunk választani, akik a Róbert Károly privilégiumai szerint majd körülköpködik nekünk a szomszédos határokat. Hahaha, fel van találva a nagy arkánum. Lőcse így éri utol Londont, s földbirtoka egykor majd csak Kassa kapujánál fog végződni, hahaha…Nem a vagyon, hanem a száj mekkoraságához méretik a nyelvbírság Lőcsén, tudja azt Kegyelmed…

a katedrale-templom fala alatt Lőcse nagyjai pihenik örök álmukat….Mikor 1622-ben Bethlen Gábor a Magyarbród melletti táborból hazatérőben, Lőcsén akart pihenni, három szomszédos házat kellett kilakosítani és ajtókat törni a falakba, hogy szállást adhassanak neki. Ugyanebben az évben a II. Ferdinánd biztosai, Biber János váradi püspök és Révay Péter koronaőr erre hozván a Bethlentől átvett szent koronát, a legszebb magánházba, a Weissenbergerébe szállásoltattak; a püspöknek egy rendes szoba jutott, de Révay uram a koronával már csak egy kis kamrába szorult. De ezek a kis házacskák igen kedvesek voltak azért…

 

 

Krúdy Gyula: A lőcsei kakas, Magvető, 1962.

 

 

 

Dayka Gábor: II. Leopold Koronáztatására

Eleje egy nagyobb költeménynek, melyet készített T. Bárdosy János
a Lőcsei iskoláknak helybéli igazgatója 1792.

Üdvözlégy méltó Phoenixe Theresa porának
Te, kiben árva Hazánk egyedül helyezte reményét!
Ó Leopold! kit az Ég például külde világra…

 

 

 

 

Máramarossziget

 

 

1863. 37. A Tisza bölcsője. (Emlékül a jó máramarosiaknak.) Irta P SZATHMÁRY KÁROLY. (Folytatás) VI. Máramaros-Sziget.

Széles Magyarországon kevés helyen nyilik fel vonzóbb tájék az utazó előtt, mint midőn az utolsó halomra ér, mely eddig Szigetet elfödte szemei elől…

Két hatalmas folyó csapott itt össze, a Tisza és Íza, termékeny tért szegvén be két felöl, melyen a hívogató külsejű barátságos város, három völgy nyilatában fekszik…

Szigetnek megyei székhelylyé létele öszszeesik a megye polgárisodásával, melynek koráról már emlékeztünk. Smionchicz Innocentius szigeti kegyesrendi

iskolaigazgató s a Noctium Marmaticarum vigiliae s Memória supremorum Comitum Maramarosiensium szerzője, első főispánul Apor Andrást említi 1349-ből, kinek czimei között a .,Comes Máramarosiensium" is benn van. Öt követik 2. Apor, vagy Laczkfi Miklós…

44. Gróf Vay Ábrahám.. S az adminisztrátorok behozatalával

45. Szentpály László, mint adminisztrátor 1845-ben. Ezen adminisztrátorral érték Máramarost az 1848-iki események. 46. Sajói Mán József 1861., 1848-ban a megye egyik követe. Mi Szigetnek köztörténelmét illeti, városi

jogát 1352-ben Nagy Lajostól nyeri, azon alkalommal, midőn a többi négy város (Técsö, Huszt, Visk, Hosszú mezö) a Róbert Károlytól nyert szabadalom megerősítését kéri és veszi.

 

 

 

M.-Sziget város.

 

 

 

 

 

1863. 49….A róm. katholikusok jelenlegi egyháza csak 1806-ban fejeztetett

be ; azelőtt csak igen csekély épületük állván ott a Minoritáknak.

A múlt években csinosított egyház jelenleg igen csinos, vas

fedéllel ellátott torony és a szerzetnek tágas házával és gymnasialis

épülettel. Ez utóbbi azonban kényelmesnek épen nem mondható. A ház

nevezetes emberei közé tartoznak a már többször említett Swionchicz Innocent a múlt században, s az elfelejthetlen, kedves természettudós,

/Hanák Ker. János, ki Máramaros bérezem huzamosan gyüjtögeté a tudománykincseket. A zárdái kezelés alatt levő gymnasium jelenleg, ha jól tudom, öt osztályt foglal magában. A tudományos miveltséget a reformatio

koráig Máramaros és igy Sziget is alkalmasint a zárdák falai közöl vette; de az ujitott vallással egyszerre, úgy látszik, a köztanitó és nevelőintézetek ügye is lendületet vett. A szigeti ref. iskolának alapitója és A veszprémi Gizella kápolna homlokzata. fenntartója is közel egy századig maga a

városi egyház-község volt. Csak 1625-ben látjuk a viski partialis szinodus azon határozatát, hogy : „Szigeti uraim most ez egyúttal a közönséges pénzből építsék meg a scholát. Ezután pedig a nemesség a hajdúsággal és a város népe a só vágókkal együtt értsenek mind az építésben, mind a fizetésben.."

 

 

 

 

Máramarossziget, Asztalos Sándor és Móricz Samu hősök emlékműve, 1940.

A kisfiú jelen fejezet szerkesztője. Mellette húga, nénje és nagymamája. /Aknaszlatináról jöttünk át, a Tisza-hídon/

 

 

 

A város főterének végén találjuk a katolikus és a református templomot egyaránt.

Ez utóbbi kertjében áll Leövey Klára valamint Asztalos Sándor és Móricz Samu,

1848-as honvédtisztek emlékoszlopa

www.erdelyiturizmus.hu

 

 

 

1891. 4. Gy. A.  /György Aladár/ P. SZATHMÁRY KAROLY.  1831—1891.

…A Vasárnapi Újságnak közel 40 éve, csaknem alapítása óta, egyik legszorgalmasabb munkatársa volt…

Szilágyival együtt szerkesztette a Szigeti albumot az 1859-ben leégett Máramarossziget tűzkárosultjainak javára s innen írta a Vasárnapi Újságba terjedelmes cikksorozatát a szép Máramaros megyéről, a Tisza bölcsője cím alatt. Működésének egyik emléke még a ref. kollégium múzeumának és szép ásványgyűjteményének megteremtése. Máramaros-Szigetről 1863-ban Nagy-Enyedre hívták meg a történet tanárának…

 

 

Szász Károlynak a legszívesebb üdvözletet küldi Szilágyi István, Itk,1932. 1.

Romok közül és romok között írom e sorokat. Augusztus 10. óta csak lélekben él a szigeti egyház; testi képen többé nem létezik. Elsepert a gyilkos tűz kevesebb. mint 2 óra alatt mindent. Templom, torony mind elromolva, s elannyira el, hogy egy évtized kevés a 20—24 ezer pftnyi kár helyrehozására. Gimnáziumunk épen így, azzal a különbséggel, hogy a könyvtárt a gondviselés, lakóházamat az emberi megfeszített erő megmenté a pusztulástól Az ínség, s az első szükségek fedezése végett Szatmári Károly társammal egy Albumot szándékozom kiadni, mely januárra lenne megjelenendő…

!

Sziget, August. 22. 1859.

 

 

Szigeti album. Pest, 1860. Ráth. (8+324 p.+2t. kőnyomatok ) A szerkesztők az 1859-es máramarosszigeti tűzvész által okozott károk enyhítésére szánták a kiadásból befolyt összeget. A szerzők között találjuk Arany, Jókai, Tompa nevét is. A kőnyomatokon gróf Rhédey Klára és Sztojka László mellképei láthatók. Aranyozott gerincű, korabeli félvászon-kötésben. 8000.- Ft

 

 

Máramarossziget - MARAMAROSSZIGET.INFO - a múltidéző ...

www.maramarossziget.info/ - Tárolt változat

Minden www.maramarossziget.info találat letiltása

 

 

 

 

Munkács

 

 

 

 

1856. 39. A munkácsi vár, délnyugati oldala. A munkácsi zárda, észak-nyugati oldala. Két rajzot közöl a VÚ, más témájú szövegbe illesztve. G./

 

1891. 41. Munkácsy Mihály /Munkácson született. G./ szívesen látott vendége minden körnek, a hol csak megjelenik. Sok látogatást tesz, s őt is sokan keresik föl. A művész ezúttal azért jött haza. hogy tanulmányokat tegyen a honfoglalást feltüntető nagy festményéhez, népviseleti vázlatokat készítsen, tipikus alakokat keressen s fegyvereket és egyéb régiségeket tanulmányozzon…

 

 

Kazinczy 1800. augusztus 25. és 1801. június 28. között Munkácson raboskodott….

 

                   Kazinczy: Fogságom naplója /mek/ MUNKÁCS

1800.  Augusztus 25. tehát éjfél tájban felérénk a várba. Az országlás foglyainak külön épületjek van, három sor ablakkal. Mindenik sorban hét szoba…

A falakon öt kép vala festve egy bankócsinálásért itt szenvedő fogoly által. Az vizet önte vaskemencéjére, s annak rozsdájával dolgozá e képeket. Ecsete a seprőből tört vessző vala…

1801. jún. 26…Fogja-e hinni olvasóm, hogy én Munkácson szerelmes levelek írása által enyhítém nyomorúságomat? Közel Munkácshoz előtalálánk valamely tisztet, ki nekünk azt beszélé, hogy Munkácson egy proviant-officiernek oly szépségű leánya van, ki Bécsben is az első szépségek közé számíttatott, és akit Kassán egy ifjú Meskó el akara venni, s sok ezerekkel gazdagíta. Én, feljövém sétálásomból (a vár árkában), megpillantám a várból lemenő leányt, s ő engemet, s mindketten lángolánk…

 

Petőfi Sándor: A MUNKÁCSI VÁRBAN

Itt tüzé föl piros zászlaját a
Szabadságnak Zrínyi Ilona?
A szabadság hősinek tanyája
Íme, íme most rabok hona.
Semmi más, mint dönthetetlen kőfal,
Semmi más, mint lánccsörömpölések…

Hát ha még lenn volnék, hogyha ott lenn
Híznék rajtam testi-lelki féreg!
Bátran tudnék a vérpadra lépni,
Oh de ez a börtön... ettől félek.

Munkács, 1847. július 12.

 

 

Lehoczky Tivadar (Fiume, 1830. október 5. – Munkács, 1915. november 5.) uradalmi főügyész, régész, történész, néprajzkutató, Bereg vármegye történetének kutatója. Munkája:

Munkács vára 1848 – 49-ben. Hazánk történelmi közlöny, 1887. 81-96 és 247 – 261. /G. példánya/

 

 

 

 

 

Nagybecskerek

 

 

1906. 22. KISS ERNŐ. Szobra leleplezése alkalmából. Hazafiúi erényekben a szabadság egyik legderekabb katonájának emlékezetét ünnepelte május 27-én Nagybecskerek városa…Haynau, mint régi jó barátja és nagylelkűségének osztrák katonáskodásuk alatt gyakori élvezője, ki tudta volna eszközölni számára a kegyelmet, de egyenes jelleme nem tudta elviselni, hogy társainak vértanúsága árán biztosítsa életét s az utolsó percben, a tragédia legszomorúbb pillanatában hagyja el őket, kik a dicsőségben is osztályosai voltak. 1849 október 6-án golyó által kivégezték…

 

 

Jelfy Gyula fényképe a Kiss Ernő- szobor avatásáról.


 

Justh Gyula leteszi a képviselőház koszorúját.

 

 

Az 1906-ban felavatott Kiss Ernő-szobor, Nagybecskerek városháza előtt, most /2000/ I. Péter jugoszláv király szobra áll a helyén. Wiki

 

 

 

 

Nagybecskereki Piarista Gimnázium, 1846. - 1920. júl. 1-ig működött. Az 1843-ban alapított községi kisgimnázium a piaristák vezetése alatt 1846-ban nyílt meg. 1850: algimnázium 1861: vegyes tannyelvű: magyar és rum. 1868: a tanítás nyelve a magyar, segédnyelv a szerb és a rum. 1876-79: főgimnáziummá fejlesztették…/Katolikus lexikon/

 

 

 

 

 

Nagyszalonta

 

 

 

1882. 44. Arany emlékszám.

                    ARANY JÁNOS ÖNÉLETRAJZA. N.-Körös, jún. 7. 1855 /695. old./

.

….Bekövetkezvén a catastropha, mint magánegyén laktam Szalontán 1851. őszig, midőn Kőrösre meghivattam. Attól fogva itt vagyok. Szalontai tartózkodásom idejére esik a félév (1851 ^midőn többnyire Geszten tanyázva, Domokosnak órákat adtam a költészetben. A forradalom legyőzetése után kevesebbet dolgoztam…A hetilap 699. oldalán: A csonka torony Szalontán. Petőfi rajza látható.

 

 

 

 

1887. 9. A szalontai csonka-torony. Az Arany János által is megénekelt szalontai csonka-torony daczol az idővel, s még most is elég jó karban van. Az utóbbi időkben szóba jött, hogy e történeti emléket láthatólag is összeköttetésbe kellene hozni Szalonta nagy fiával, Arany Jánossal. Tudvalevő, hogy Szalontán a kegyelet a költőre vonatkozó ereklyékből Arany-szobát rendezett be. De ez csak ideiglenesen kapott helyet az iskolai épületben. Fölmerült az a terv, hogy a csonka-tornyot rendeznék be az ereklyék elhelyezésére, a hol háboríthatatlanul megmaradhatna.

 

 

 

1899. 36. AZ ARANY-ÜNNEPELY NAGY-SZALONTÁN.

Augusztus 27-ikén szép ünnepet tartottak Nagy-Szalontán, Arany János szülőhelyén. A híres hajdúváros nagy szülöttjének emlékezetére ereklye - gyűjteményt rendezett be, még pedig a város múltjával szoros kapcsolatban levő legrégibb épületében, a Csonka-toronyban. Ez a vármaradvány megújhodott és Arany ereklyéinek tárházává lett. Arany és Petőfi megénekelték e régi tornyot, mely az Alföld síkságán oly messzire ellátszik. A hajdúvárosban Arany neve és emléke az élő nemzedék előtt is nagyon ismeretes. A gyermekek szülőiktől hallottak a nagy-szalontai híres jegyzőről, ki aztán tovább ment a nagyvilágba. Ott él Nagy-Szalontán mint ref. lelkész és esperes, a költő veje is, Széll Kálmán, az élte tavaszán elhunyt Arany Juliska férje…

 

 

 

AZ ARANY-ÜNNEPÉLY NAGY-SZALONTÁN. Rácz Ignácz fényképe után

 

 

 

 

 

Arany János: Az ó torony

Nagy-Szalonta nevezetes város,
Mégsem olyan nevezetes már most
Mint mikor volt szabad hajdúfészek,
Benne lakván háromszáz vitézek.

Csonka torony nyúlik a felhőbe,
Rajta pihen a nap lemenőbe':
Rá- ráveti visszanéző fényét,
Mintha látnám ősapáim vérét.

Vérpirosan mért néz vissza a nap?
Azt jelenti, rút idő lesz holnap?
Óh, Istenem, hiszen elég bőven
Volt már részünk zimankós időben!

Hej csak itt is, e hitvány zugolyban,
Hány nemes szív vére ömlött hajdan!
Azt mondották, hazájokat védik,
Azt hivék, úgy áll fenn örökkétig.

S mi van abból, amiért fáradtak?...
A torony, mit durván összeraktak.
Áll a torony, mint valami Bábel,
Rajt' az idő nyomtalanul jár el.

Rajta pihen a féllábú gólya,
Vércse, bagoly örökös lakója,
Velök együtt a galamb is elfér,
Összeszokik, utoljára nem fél.

Rajta a gyom óriássá nő fel,
Hajba kap a szélvészes idővel.
Rácsap olykor, - hanem azt se bánja -
A mennydörgős mennykő buzogánya.

Csonka falán, viharos éjfélkor,
Boszorkányok nagy serege táncol,
S jeleül az éji vigadásnak,
Egy-egy köve földön hever másnap. -

(1850)

 

 

Nagyszombat

 

 

 

 

1880. 22. Fraknói Vilmos: PÁZMÁNY PÉTER. NAGYSZOMBAT városa fényes ünnepélynek vala színhelye 1635 nov. 13-án. A Pázmány Péter bibornok-primás által alapított egyetem e napon nyittatott meg…

Mária Terézia királynőnk, orvosi karral egészítette ki az intézetet..

 

Nagyszombatban született 1573. február 4-én Káldi György jezsuita atya, a legismertebb magyar katolikus bibliafordítás készítője. Itt hunyt el 1382. szeptember 10-én Nagy Lajos király.

1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított Nagyszombatban, ekkor a magyar kultúra központja volt.

 

 

Nagyvárad

 

1857. 39. Nagyváradi állandó magyar színház.

…Várad fényes jövőjénél fogva, több lelkes polgár halaszthatatlanná vált szükségessége…Tájékozásul, számos ügyfeleink számára, kívántuk e színház

helyiségére vonatkozó térrajzot, s a színházterv homlokrajzát is a tiszt, szerkesztőség szíves fogadására számítva, mellékelni..

 

Ady Endre emlékmúzeum, Nagyvárad.

www.welcometoromania.ro

 

 

 

Podolin

 

 

1861. 40. Pestről a középponti Kárpátok felé és vissza…

…XI. Podolin, sept. 1-én, 1860. Tegnap búcsút mondánk Tátrakiesd* minden szépségeinek s emlékül — fürdő leírást, rajzokat vagy helybeli s vidéki gyártmányt, az úgynevezett ostyepkát (hengersajtot) kivéve — nem kaphatván — a forró vágyat, hogy életünkben még egyszer meglátogatjuk e helyet, keblünkbe zárók. S elbúcsúzunk azon Tátrakiesdtöl, mely a királyorr vagy nagyszalóki csúcs közepe táján, a tenger szintje fölött 3014 lábnyi magasságon fekszik, mit azonban alig veszünk észre, mivel szemeink már megszokták az óriás csúcsokat méregetni. — E havasok, bármily oldalról tekintsük, kopaszok s ez időbeni hó mentességük dacára is — mi itt nagy ritkaság — mintegy őszbeborultak, mintha mindenkit figyelmeztetni akarnának több ezeréves létükre…Késmárk történetét leírja az 1859-ik évi Vas. Újság 51-ik száma, érdekes rajzokat is láthatunk. Az idevaló protestáns templom 1717-ben készült el… kevés város tölt be több lapot történetünkben mint épen Késmárk…

…a Poprádon ismét egy födött hídon átmenvén, messziről szembeötlik a podolini kegyesrendiek kéttornyú temploma és társháza, mely a magyarországi társházak között a legrégibb. Herczeg Lubomirszky Szaniszló alapította, mint Lubló-vár főkapitánya, 1642-ben. Itt tehát a magyar kegyesrend bölcsője, hol 1848-ig teljesítette szép hivatását. 1830-ig a viruló gimnáziumba a lengyel ifjúság is szép számmal gyülekezik, kik a várost is élénkítik, itt, mondom, most csak egy kegyesrendi atya él. A most holtnak látszó város lakossága többnyire műtakácsokból áll, kik a szepesi vászon jelentékenyebb részét készítik. Podolint Zsigmond király 1411-ben királyi várossá emelte, de ugyanazon évben a lublói medálommal, és Gnezda várossal, és más 13. szepesi várossal együtt zálogba adta az első Jagelló lengyel királynak, sógorának, 155 400 magyar aranyért. 1537-ben szabadalmait Zsigmond lengyel király megerősítette, valamint meg lőnek a többi 13 városnak kiváltságai is

1439-ben erősítve, mi által e városok a lengyel uralom alatt fönntarták szabadságaikat, míg a 11 többi szepesi város a magyar uralom viszontagságai között  azokat elveszti. Mária Terézia alatt, Lengyelország fölosztásakor, Magyarországhoz visszacsatoltattak… Podolin is hozzájuk csatoltatván. A kegyesrendűek társháza nemcsak várként magas kőfallal van kerítve és végtornyokkal ellátva, hanem csinos temploma szép oltárképpel bír, mely sz. Szaniszlót ábrázolja… A gót modorú plébániatemplomot 1295-ben alapították. A plébániának 1247 jobbára német ajkú és keveset kivéve, kath. vallású híve vagyon, mi már azért is föltűnő — minthogy a többi szepesi városokban, 3—4 kivételével ezek kisebbségben vannak. Sajátságos, hogy a házak sz. képekkel és szobrokkal vannak ékesítve, s emeletességüknél fogva hajdani jólétre mutatnak.

Végre az elárvult kegyesrendi ház kongó falaitól, és szíves kezelőjétől búcsút vevén, igen természetesnek találtuk, a város és vidék óhajtását, a kegy. rendű gymnasiumot — melyhez két századon át szokva volt — még egyszer megnyitva láthatni, mi némiképp ismét élénkitendné e szegénységgel küzdő és holt városkát. E reményük azonban csak boldogabb időben teljesülhet. — De vájjon jól szervezett reáliskolák nem emelendnék-e Szepes sokféle iparát még nagyobb virágzásra?...

(Folyt. köv.)

 

*A Döbrentei által divatba hozott „Tátrakiesd“ nevet még az 1860-as években is olvasni a lapokban. Ma Tátrafüred.

 

 

Krúdy Gyula: A podolini kísértet. Regény

VALAMI ELŐSZÓ-FÉLE

Sok esztendővel ezelőtt egy felsővidéki, kis szepességi városkának voltam a lakosa. Úgy hívják a városkát: Podolin. Közel a határszélhez, a Kárpátok alatt, mély völgyben feküdt a városka, és vasútnak híre-hamva se volt messzi vidéken. Ám a városka mégis útjába esett annak a nagy országútnak, amely keresztülvezet a határon, és így nem volt teljesen elzárva a külvilágtól. A furmányos-szekerek nagy csörömpöléssel döcögtek a városka kövezetén, amely még a középkorból maradt itten. Messzi földről jött vásárosok megpihentek az egyetlen vendégfogadóban, a Rókában, ahol az ivó sötét falain százesztendős felírások hirdetik, hogy itt valamikor lengyel hercegek mulatoztak. A derék Zsigmond király zálogba vetette Podolint tizenöt másik várossal együtt, és hosszú száz esztendőkig el volt szakítva a hazától a kis középkori város. Lengyel urak mulatoztak benne, és lengyel kapitányok parancsoltak a népességnek. De akármilyen soká tartott a podoliniak számkivetettsége, az ódon városházán az egymás után következő polgármesterek féltő gonddal őrizték a város régi, magyarvilág-béli pecsétjét, törvénykönyveit. Nagy Magyarországot sohasem felejtették el teljesen, és fájó szívvel gondoltak a messzi hazára, mint a száműzöttek gondolnak a honukra. A gazdagabb patríciusok Magyarországba küldték a fiaikat iskolába, és a régi krónikák akárhány polgármesterről tudnak, aki az iskolai tudományokat a debreceni nagy kollégiumban nyeldeste. A száz esztendők múltak, és a szegény podoliniak már azt hitték, hogy soha többé vissza nem váltja őket a haza a zálogból. Míg egyszer Mária Teréziának sok birodalmi tervei, ábrándjai közepette eszébe jutottak a szegény szepesi városok. Akkor már nagyon régen sínylődtek a városok az idegen zálogban. A nagy királynő egy szekér aranyat küldött a lengyel királynak a városok váltságdíja fejében, és a városok, közöttük Podolin is újra a magyar haza tartozékai lettek.

A hosszú középkori rabság azonban rányomta bélyegét a városkára. Az idegen uralom alatt a városka semmit sem fejlődött. Elég bajuk, gondjuk volt a lengyel királyoknak a saját országukkal, országuk városaival. Mit törődtek volna az idegen jószággal? Annyit tettek, hogy néhány lándzsás katonát küldtek a városka őrizetére, akik megvédelmezték a polgárokat a hegyvidéki rablóbandáktól. A várost magas kőfal vette körül, és a falakon négy kapu nyílott a négy égtáj felé. A Poprád ott szaladt el a bástyák alatt, mintha csak a Poprádot is zálogba csapta volna a könnyelmű Zsigmond: a Poprád is kifelé folyt Lengyelországba; keresztül a határszéli hegyláncokon, nagy magasságban járja be meredek útját; minden természeti törvény ellenére nem lefelé, hanem felfelé folyván. A piros pöttyös pisztrángok lengyel honnak csemegéi voltak, és a hűtlen folyó folyását már a nagy királynő sem tudta megváltoztatni. A Poprád örökre a lengyeleké maradt: örökre hűtlen hazájához, amelybe minden folyó befelé folyik, nem pedig kifelé…

A podolini háromszáz esztendős házak között, amelyek a piacteret négyszög alakban határolták, nem volt a legfiatalabb, de a legvénebb sem az az emeletes, keskeny, nyurga ház, amely csupán abban különbözött a többitől, hogy állandóan szép sárgára volt beföstve…A kapu felett három kőből faragott kutyafej emelte még a háznak külső díszét. Közönségesen Riminszky-háznak hívták a házat, és bennelakóját Riminszky Kázmérnak. Riminszky Kázmér volt a leggazdagabb podolini polgár…

 

Krúdy Gyula: Határszéli Podolin boldog évei

A pataki kálvinista professzorok példájára podolini kegyesrendi paptanárok is mozgalmat indítottak, hogy több száz esztendős kolostorukat elhagyhassák, a lengyel határszél felől közelebb jöjjenek az ország belsejéhez, esetleg Budapesthez, hisz mostanság mindenki a nagyvárosokba kívánkozik. A kultúra - mondják - Pesten lakik, vagy legalábbis a főváros közelében; Patak és Podolin (mily különös, hogy e két név egymás mellé kerül!) napi járóföldre esik a metropolistól, tehát a kultúrát alig élvezheti. Holott a régi emberek, ez iskolák alapítói nem minden okoskodás nélkül helyezik vala a magyarság védőbástyáit, a tanintézeteket a vegyes érzelmű és nyelvezetű lakosokkal megrakott határszélekre. Midőn szekeren vagy lóháton volt szokás utazni, egy-két heti utazásra volt szükség, hogy a diák Podolinba vagy Patakra érjen az alföldről. Tündérországon, Magyarországon át vezetett az út a határszélekre, és az utazó megtanulta hazáját csodálva szeretni. És a Magurán oly sziklakeményen csengett a magyar szó és magyar szokás, mint a sasok kiáltása visszhangzik a bércek között. A papok, tanárok, ifjak a határszélek csendességében egy új, szabad Magyarországról álmodtak. A régi bástyákon - Patakon és Podolinban is - Rákóczi Ferenc nevét találják; az álmok hőse, a magyar szabadság fejedelme lábnyomait nem takarta el a felejtés avarja.

Podolin, a szepesi fennsíkon fehérlő városka régi királyaink leveleiben  elemlíttetik, és sok száz esztendőn át borongott a városfalvak körül a lengyel világ emléke. Egy szent életű Lubomirski herceg építette a Poprád partjára a kolostort, és az akkori idők divatja szerint kőfalakkal megerősítette…

Algimnáziuma volt a városkának, amelyet néhány esztendő előtt egy ambiciózus szerzetes főgimnáziummá fejlesztett; a Magurán és a határszéleken született tót fiúknak nem kellett többé Késmárkra szekerezni, hogy tanulmányaikat folytassák. Nyakas, szabadságharcok emlékeit kultiváló és rendesen igazságtalanság miatt elkeseredett szerzetesek ették itt a száműzetés büntetésének kenyerét… A Szepesség némely részében, ahol az öregek még nem tudtak magyarul, és a "Szepesi Lapok"-at csak az ifjúság

olvasta: furcsa, vad, néha groteszk soviniszta magyarság volt divatban. A kincstár messze kiterjedő erdőségeinek hivatalnokai, a táblabírós szolgabírák, a jókedvű körjegyzők otthon még tótul beszélgetnek a feleségükkel, de künn az életben hangosan, szinte diadalmasan hirdetik magyar voltukat. Itt még büszkék voltak az emberek, hogy magyarok, hogy Rákóczi és Kossuth a rokonuk, hogy függetlenségi a követjük. Hogy magyarul tudnak beszélni, érezni, énekelni! Ez volt az élet büszkesége. Mialatt a haragos kedvű papok a magyar történelmet és a szabadságharcok emlékét ököllel verték a tót fiúk fejébe.

- A dédapátok még Rákóczi katonája volt! - mondották a messzi magurai fűrészmalmokból gyalog iskolába járó fiúknak. Az hallatszik, mint a régi hírlapíró írná, hogy Poprádra helyeznék a podolini főgimnáziumot, mert a kisvárosban nincs színház, még csak mozi sem, és a szerzeteseknek gallérjukat Késmárkra kell küldeni keményítés végett. Ez bizony nem ok arra, hogy a századok emlékét megbolygassuk. Olyan szép felhők Podolinban is vannak az égboltozaton, mint Poprádon. A hegyvidék e határszél felé úgy szépül, mintha azt akarná, hogy az utazó beleszeressen Magyarországba, mielőtt elhagyná. A tél Poprádon is hosszú, az ősz mélabúval ásít az egész szepesi fennsíkon, és mindenütt vannak új fiúk, akiket magyarrá kell nevelni.

(1916)

 

A podolini középiskolában tanult négy évig Krúdy Gyula, melyre a homlokzaton emléktábla emlékeztet. Wiki

 

 

 

Pozsony

 

 

1859. 36. Fehérhegységi úti képek. Első rész. Pozsonytól Szakolcáig fölfelé…                    

Pozsony a Duna felől, rajz

 

 

1862. 24. Zombory Gusztáv: Pozsony…Hazánk viszontagságos történetében nagy szerepet játszó régi nevezetes városaink egyike Pozsony…Az áldott Csallóközzel határos nagy, sík téren sűrű erdőségek, s a legszebb ligetek zöldkékes színben tűnnek fel a láthatáron…A mily eleven, zajos, s a mily fényes és nemzeti színezetű volt a pozsonyi élet az országgyűlések alatt, éppen oly csendes, egyszerű s magába vonult az most, mintha csak egészen más lélek szállott volna belé.

              Rajzok: Pozsony látképe, Főtemplom, Főpiac és városháza, Színház

 

 

 

1865. 34. Pozsony múltja és jelene.

…Épületei közül legelőször is az országházát kell említenünk, a Mihály-utcában…Az épület közepe táján erkély, mely fölött fekete márványtáblán e fölirat olvasható :

 

 

Curia Fisci Regli Hung. Regnante Maria Theresia, Austriae Archiduce Ut iuncta Clementiae Justitia in ea perenaet Amplior operibus a fundamentis exstruxit

A. R. S. MDCCLIII.

Futura deserit

Qui praesentia negligit.

          G. fordítása: Elveszti a jövőt, ki a jelent nem becsüli

 

…Némelyek szerint a székesegyházat László király emeltette 1090-ben; míg mások magától I. Istvántól származtatják, és ez is szt. Mártonnak levén szentelve, eredetét a sz. Márton hegyi bencés-apátsággal hozzák kapcsolatba. Legvalószínűbb, hogy építéséhez több magyar király hozzájárult, nevezetesen: Sámuel, Péter, András, Béla és Salamon, míg végre László alatt befejeztetett…

 

 

1865. 35. –y –s: Pozsony múltja és jelene. Második közlemény.

…A zárda helyén a római katolikus főgimnázium létezik, melynek díszét nem kevéssé emelték Pázmány törekvései, ki bele tanárokul a jezsuitákat vezette be…

A legrégibb nyomda nyomait Pozsonyban csak 1611-ben találjuk. …Polgári könyvnyomda-tulajdonos nyomára csak 1666-ban akadunk, midőn Gründer Gottfriednál néhány alkalmi verset nyomtak latin nyelven. Ez idő szerint Pozsony 4 nyomdával bír. Sokkal örvendetesebb jelenségekre találunk a hírlapirodalomra nézve. 1726-ban nyomták Pozsonyban Royer nyomdájában az első újságot, a híres Bél által latin nyelven szerkesztve…

 

 

1887. 11. A pozsonyi országgyűlés…érdeklődéssel fogja szemlélni a mai kor gyermeke ama helyiségeket, melyekben a nemzetünk történetében korszakot alkotó 1848-diki törvények is alkottattak s melyeket ez úttal egy 1844-iki rajz / a 181 oldalon több rajz látható. G./ után a hozzá csatolt egykorú német szöveg kivonatával olvasóinknak bemutatunk…

Pozsony, a német Pressburg, a hajdani quadok Anduetiuma, a nagy morva-birodalmi szlávok Vratislaburkja, midőn magyar határszéli várossá lön, bevándorlott bajorok és frankok által lett benépesítve s lakossága még manapság is csaknem tiszta német, a mennyiben 35 ezernyi lakosa között csak 1100 szláv s alig ugyanannyi magyar van…

Elevenebb, sajátságosan elütő színezetet nyer a kedélyes polgári élet Pozsonyban az országgyűlések alatt, melyek 1825 óta az alkotmány rendelése szerint 3 évről 3 évre itt tartatnak. Olyanformák ezek Pozsonynak, mint Lipcsének a vásár (Leipziger Messe), csakhogy sokkal hosszabbak és sokkal kevésbé jövedelmezőek….

Ámbátor a királynak fönnhagyatott az a joga, hogy az országgyűlést az ország határán belül akárhová összehívhassa s össze is hívta hol Visegrádra, hol Budára, hol Pestre: amióta azonban német császárok ülnek a magyarok trónusán, Pozsonyt találták a legalkalmasabbnak s így aztán az 1411 óta tartott országgyűlések legnagyobb része, nem kevesebb, mint 84, Pozsonyban tartatott…

 

Részlet az alaprajz feliratából: főherceg nádor asztala, asztal 16- 16 üléssel: zászlósok, főispánok, főpapok, levéltárnok, három görög katolikus püspök, gyorsírók, hírlapírók. A nők a karzaton foglalhatnak helyet. G.

 

 

1887. 11. Váczy János a pozsonyi 1848. márciusi eseményekről. A Függelékben olvasható.

 

 

1897. 20….Pozsony városához sok országos esemény fűződik már az Árpádok és a vegyes házakból származott királyaink korában is; de nagyobb fontosságra csak a mohácsi vész után, a török uralom alatt jutott, az országgyűlések és a királykoronázások színhelyévé s így az ország fővárosává lett és az is maradt egészen 1848-ig, mely fényes szereplését a rendi alkotmányból a képviseleti alkotmányba átvezető törvények megalkotása fejezte be. Azóta az ősi állásába visszahelyezett Budapest fő- és székváros mellett vidéki városi rangra szállott le; de mint legrégibb szab. királyi város és megyei székhely, ma is méltán elsőnek mondható társai között.

Pozsony városa épen a torkolatánál fekszik annak a rövid völgyszorosnak, a melyen át a Duna Ausztriából, Bécs felől országunkba belép. Az itt még zúgó sebes folyású Dunának a jobb partjára az Alpesek eltörpülő végei, a bal partjára pedig a Kis-Kárpátok jó magas és meredek záró bércei ereszkednek alá. Ezek a szemközti hegylábak alkotják a Duna kapujául szolgáló völgyszorost…

Pozsonynak nemcsak a külső képe, hanem a belseje is legnagyobb részt szép. Bár az igazi városi színezet sehol sem hiányzik benne, a régi részei és félreesőbb külső utcái nagyon elütnek az újabb, vagy újabban szabályozott részeitől, melyekben egymást érik a szebbnél szebb paloták és palotaszerű középületek, noha az ódon épületek közt is elég sok van, a melyek történeti nevezetességük mellett építészeti tekintetben is érdekesek, sőt részben művészi becsnek is. Természetesen legavultabb színű, a szűk és szabálytalan utcáktól szeldelt Belváros, mely a várhegy alatt szorong, minden részével elárulva, hogy olyan időkben keletkezett, a mikor az ellenségtől való védekezés érdeke minden terjengést tiltott…

Művelődés tekintetében Pozsony mindenkor az ország legelső városai közé tartozott. A tudomány, irodalom, sőt a művészet is sok művelőre talált és talál e városban. Itt indult meg 1780 január 1-én az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó, melyet Ráth Mátyás szerkesztett; de ugyancsak itt keletkezett és él még ma is a legrégibb magyarországi német újság is, a «Pressburger Zeitung», mely már 137-dik évfolyamában jár. Iskolák, tudományos és irodalmi társaságok régi idők óta terjesztik itt az ismereteket és fejlesztik a műízlést, valamint könyvtárak és különféle gyűjtemények is szép számmal vannak…

A Pozsonyban tartott országgyűlések közül különösebben nevezetesek voltak a következők: 1. az 1687-ki, melyen a Habsburg uralkodó család férfi-ága öröklési jogot nyert a magyar királyságra; 2. az 1723-ki, melyen a pragmatica sanctionak (örökösödés szentesítésének) nevezett törvény által az öröklés joga az uralkodó-ház leány-ágára is kiterjesztetett…

5. az 1830-ki, melyen, mint föntebb is említők, V. Ferdinándot, mint még trónörököst, atyja életében királlyá koronázták…

 

 

1897. 20. A POZSONYI KORONÁZÁSI EMLEKSZOBOR. A RÉGI KORONÁZÓ VÁROSBAN, Pozsonyban, a koronázási domb helyén, a hol a megkoronázott királyok a kardvágást tették meg, áll immár Mária Terézia királynő fehér márvány szobra, emlékéül a királykoronázásoknak, emlékéül egy nagy múltú uralkodónak. A szobrot Pozsony városa az ezredéves ünnepre rendelte meg…

Fadrusz Jánosnak ez első nyilvános emlékműve, a másik most készül Kolozsváron. A művész maga is pozsonyi fi, s a város támogatta…

 

 

 

POZSONY A DUNA FELÖL. Háry Gyula rajza

 

 

 

 

Kölcsey: Országgyűlési tudósítások. Pozsony, December 20-án 1832

 

Ismét pompa-nap. Vegyes ülés vala; s az egész országgyűlési test a tegnap megérkezett királyhoz ment, ki az érseki palotában trónusán megjelenvén, a királyi feladásokat általadá…Ez nap minden bizonnyal egyike Pozsonyban töltött legszebb napjaimnak. Estvéli négytől tízig szünetlen a derék férfi társaságában valék, s általa ismerkedém meg gróf Eszterházy Mihállyal, gróf Andrásyval, s az országgyűlés két híresével: Pázmándyval és Somsich Miklóssal. Az a sors mégsem éppen oly kegyetlen, mint a költő velünk örömest elhitetné! Évekig tartott szenvedésekért olykor-olykor vét egy szép estvét. Kevés! azt mondod. Elhiszem; de minden csak azzal érje be,

amije van.

 

Május 13-án 1833. Tegnap Árva és Krassó következnének előlülni; de az alnádornak névnapja vala; s őt köszönteni küldöttség rendelteték; és emiatt dolgaink nem folytanak…

Június 15-én 1833. Verőce és Ung vivék a héti előlülést…

Június 26-án 1833. Ne félj, mond egykor Wesselényi, isten a magyart mint választott népét nem hagyja el. Meg kell vallani: e választott nép semmivel sem jobb, mint ama másik, melyet Isten hosszú türelem után végre széjjelszórt. Azonban csakugyan nyilván valók rajtunk az isteni pártfogás jelei; mert anélkül, saját bűneink következésében, már régen el kellett vala sűllyednünk. De a hatalmasnak béketűrése még el nem fogyott…

Kölcsey Ferenc: Kölcsey Ferenc összes művei [Magyar ... - MEK

mek.oszk.hu/06300/06367/cedula.html

 

 

 

1866. 33. Egy párbaj Pozsonyban. Mint a bécsi lapok írják, a szombat reggeli bécsi vonattal herceg Lichnowski és gróf Nemes, két úri ember kíséretében Pozsonyba érkeztek a ott a „zöld fához"

címzett vendéglőbe szállottak. Körülbelül 2 óra felé elhagyták a szállodát két bérkocsiban, s a liget felé mentek. Egy órával később gróf Nemes súlyosan megsebesülve tért vissza a szállodába A gróf és a herceg között párbaj volt pisztolyra 20 lépésről. A párbaj okát illetőleg azt állítják, hogy midőn gr. Nemes pénteken este Bécsben a nemesi kaszinóba ment, s ott egy asztalnál leült, az asztal körül ülők mind felkeltek, s eltávoztak. Gróf Nemes erre haraggal kérdezte, vájjon e tüntetés neki szól-e? „Igen"-nel feleltek, s szóváltás fejlődött ki, melynek folyamában Lichnowski hg szidalmazta a grófot, mire ez a herczeget kihívta. Az erre rögtön következett békitési kísérletek eredménytelenek maradtak. Lichnowski herczeg pisztolyokat választott s a párbaj helyéül a pozsonyi ligetet. Másnap reggel segédeikkel mindketten Pozsonyba

utaztak. Lichnowski hg. este 6 órakor visszatért Bécsbe, volt az operaszínházban, s később a kaszinót is meglátogatta. Gróf Nemesnek a golyó mellébe hatolt, s jelenleg Pozsonyban fekszik,

hol felgyógyulását kétségbe vonják.

 

 

1866. 33. Hangverseny jótékony czélra.) A mult vasárnap Pozsonyban a  főrendüek hangversenyt rendeztek a csallóközi szükölködők javára.

 

 

 

 

Ortvay Tivadar 1892-1912: Pozsony város története I-VII. Pozsony. I.kötet, A legrégibb időktől az Árpád-házi királyok kihalásáig, Pozsony, 1892.

 

46. oldal…Szvatopluk birodalma kiterjedt délen a Dráváig s azt tartjuk, hogy Pozsony a szlávságnak e vidéken való terjeszkedése és megszilárdulása alatt nagyobb fejlődésnek indult, mint előbb…

322. – 333. oldal. …István / V. István 1270 – 1272., Árpád-házi király, fia Kun László. G./ betört Ausztriába és azt pusztította. Ottokár roppant sereggel Magyarország ellen indult…Útját a Morva felé vette, melyen hidat veretett. Ezen hadait átvezetve 1271. április 13-án átlépte az ország határait…Óvár és Mosony csakhamar Ottokár kezein vannak…István és Ottokár, a két király között a jövőben fennforgó tévedések békés úton egyenlítessenek ki…A békekötési okmányt István király Pozsonyban írta alá 1271. július 3-án, Ottokár pedig Prágában 1271. júl. 14-én…1273-ban Pozsony visszakerült a magyar király hatósága alá…/G. példánya/

 

Ortvay Tivadar (1843 - 1916.) történész, régész, római katolikus pap, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságot fejtett ki a Kárpát-medence földrajza, Pozsony és Temes vármegyék helytörténeti leírása terén…Wiki

 

 

 

 

 

Privigye

 

 

 

1864. 34. Ifj. Adamik György: A privigyei régi harang. Nem rég Nyitra megyéböl, Privigyéről egy régi harang rajzát s a következő magyarázó leírást vettük…Ezen itt rajzban közlött harang eredetije ismeretlen súlyú, 1111. évben öntetett, és a következő gót betűs felirattal van ellátva : ,,Ave Maria gratia plena, Dominus tecum, ora pro nobis Filium tuum. S. Mathaeus,

S. Lucas, S. Marcus..

A karmeliták templomából nem származhatott, mivel a karmeliták csak a 12-ik század közepén támadtak 2), és itt 1566-ban, azaz:

100 évvel a mostani kegyes rend ide hozatala előtt töröltettek el…

 

 

…hiszem, hogy a privigyeiek szívesen veendik ezen helyreigazítást,

Annál inkább, mert igy a sok találgatás is feleslegessé válik.  Harangászatunk érdekében szükség volna a dörzsetre, és akkor szabatosan lehetne

a dologhoz szólni. Rómer Flóris.

 

 

                                                   *  *  *

 

A piaristák 1666-ban telepedtek le és 1720-ban templomot építenek Privigyén…

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Privigye

 

Csaplár Benedek /1821 – 1906/ 1836. szept. 14. öltözött be Privigyén a piarista rendbe; ekkor már irt latin elégiákat és a német irodalommal is megismerkedett, sőt a tót nyelvben is jártasságot szerzett…Szinnyei

 

Halápi Konstantin 1752. jan. 8-án Privigyén halt meg, költő, piarista szerzetes (szül. Ungvár, 1698. aug. 15.). Tanulmányait többek közt Privigyén, Szentgyörgyön, Nyitrán folytatott tanulmányokat, 1746-tól haláláig Prvigyén volt rektor.   Gömöri Jenő Tamás 1890. okt. 31-én szül. Privigyén, lapszerkesztő, író, költő, közíró (megh. Bp., 1969. dec. 5.). Bécsben és Pozsonyban élt, ahol 1921-ben Tűz címmel irodalmi lapot adott ki…

Érsekújvár

 1910. 1. A HÍD BELÜLRŐL. AZ ÉRSEKUJVÁR-KOMÁROMI ÚJ VASÚTVONAL MEGNYITÁSA.- Jelfy Gyula fölvételei.

 

 

Sepsiszentgyörgy

 

1875. 35. A magyar orvosok és természetvizsgálók XVIII-dik nagygyűlése Előpatakon, e sokat emlegetett erdélyi fürdőhelyen…

A vándorgyűlés látogatását fogadó helyek: Előpatak, Sepsiszentgyörgy, Málnás, Tusnád, Szent-Anna tó, Büdös-barlang', Bálványos-vár, Kézdivásárhely, Kovászna, Zajzon, Prázsmár és Brassó valóban oly gazdagok természeti kincsekben s a népjellemnek és társadalmi alakulásnak annyi érdekes vonását tüntetik fel, hogy nézni-, látni-, megfigyelni valója bőven lesz az ezernyi természetkedvelőnek. Mi kalauzul szegődünk olvasóink mellé, hogy bemutassuk képben és rövid ismertetésben ezen nagy-gyűlés némely főbb intézőjét és néhány kiválóbb tájékát…

Sepsiszentgyörgyre indul a nagy-gyűlés. Ez csinos, rendes s valóban figyelemreméltó székely város, több tanintézettel s nagy igyekezettel a művelődés felé. Most haragszik, mert elvették s a kézdivásárhelyibe olvasztották törvényszékét. Háromszéknek ez a közigazgatási központja, s székes háza előtt, melyben szintén lesznek szakülések, ott áll a háromszéki vitéz székely honvédek emléke. Temploma a város szélén esik, csinos domboldalon, melyről kellemes kilátás nyílik Háromszék legszebb síkjára…

Sepsiszentgyörgy 

 

  

Temesvár

 

1875. 41…Temesvár városának, mely közintézetekben nem gazdag, s csak polgárainak áldozatkészségéből tehet szert közművelődési eszközökre, valóban rendkívüli erőfeszítésébe került az új színház felállítása. Majdnem nyolcszázezer forintra volt szükség, hogy a belváros egyik legigénytelenebb helyére, a ,,harang"-hoz címzett ház telkére és a volt katonai lovarda porondjára egy palota emeltessék, melyben Thalia és Terpsychore menhelyet találhatnak.

Hányszor lepte el a csüggedés azon kicsinyhitűek keblét, kik soha sem bíznak saját erejükben és mások ernyedetlen törekvésében és szívós kitartásában sem tudnak megnyugodni. Hányszor szárnyaltak a legrosszabb hírek a már-már kivihetetlenné vált vállalatról, és — valljuk meg őszintén, — találkozott is elég olyan ember, kik a sötétségben tengődő férgek természetével bírván, örvendett azon, hogy a szellemi, művészi és társadalmi élet fejlesztésére szolgáló intézet létesülése kérdésessé tétetett!

A siker teljes öntudatában gyönyörködhetik Temesvár városa egész polgársága ez új intézetében, melynél csak az a kár, hogy most még nem a magyar múzsának szolgál szentélyül!

Az épület egy egész világ kicsinyben. Van benne színház, vigadó, szálloda, kávé- és fürdőház, hangversenyterem, közönséges ivó, stb. Homlokzata a péterváradi kapuval áll szemközt. Közvetlen közelében van a Hunyady-ház, a hajdani Hunyady-várkastély helyén épült tüzérségi laktanya és szertár, a másik oldalán szép kert egy kis filagóriával és az irgalmasok temploma.  A vasúttal Temesvárra érkezőknek már távolról szemükbe ötlik a szép, renaissance-stylben, Fellner bécsi építész tervei nyomán készült épület, mely a temesvári belső vár lerombolása után egy kis kerttel fog körülvétetni és szabályos térre nyílni…

A temesvári Ferencz-József színház nevét 1872-ben kapta, a midőn Ő Felsége az árvíz által sújtott Dél-Magyarországot és a magyar határőrvidéket beutazta. E színház egyik leghathatósabb tényezőjévé válhatnék a magyar nyelv és nemzeti eszme terjesztésének hazánk délkeleti részében. Ezt kívánni s erre törekedni kell a dél-magyarországiaknak.

  

 

Temesvári új színház 

1