A KIRÁLY MEGÉRKEZÉSÉRE VÁRÓK A KŐSZEGI VASÚTI PÁLYAHÁZNÁL SZEPTEMBER 16-ÁN. Erdélyi M. fénykép

E nagy hadgyakorlatok alatt sok fényes ünnepség folyt le Kőszeg városában. A vasúti állomáson és a katonai reáliskolában, hol az uralkodók laktak, feledhetetlen jelenetek fordultak elő. Királyát igazán csak a magyar tudja ünnepelni,

Kőszeg város csinos díszítéseiből bemutatjuk a két diadalkaput…

Megörökítettük ama megkapó jelenetet is, mikor Vilmos császár rohamra vezette huszárjait. A kőszegi nagy hadgyakorlatok alkalmával a Vilmos német császár nevét viselő 7-ik huszárezred a déli hadsereg keretébe lőn beosztva, hol kitűnően megállta helyét. Vilmos császár, a hol a helyi viszonyok megengedték, többnyire huszárezredénél tartózkodott, sőt ennek két századát a hadgyakorlatok második napján egy kitűnően sikerült rohamra vezette az ellenfél lovasságával, a dragonyosokkal szemben. Vilmos császár az osztály bal szárnyán lovagolt. A szembe rohanó két lovas csapat egymástól alig húsz lépésnyi távolságban állott meg, a mint a trombitajel fölharsant.

Ez a jelenet örökre felejthetetlen marad mindnyájunk előtt, a kik szemtanúi voltunk.

1893. 38. Kőszeg város bemutatása…

http://epa.oszk.hu/00000/00030/02063/pdf/02063.pdf

Lébény

1858. 52. Ráth Károly: A Libényi templom.

Mosony megye öt nevezetes épületei egyike, a Libényi kath. parochíalis templom, melly a XIII ik század első évtizedében épült. Utána korra nézve e megyében a Magyaróvári vár áll legelöl…E templom és a monostor építését év szerint határozottan állítani nem lehet, annyi azonban bizonyos, hogy II. Endre király 1208-dik évben a Héderváriak ezen alapítványát megerősité, melly oklevél záradékában két alapító neve is előjön, u. m. az egyik Csepán István fia ekkor már mint az ország nádora és Bácsmegye főispánja, a másik Póth, mint mosony megyei főispán; — említtetik még a többek közt Péter győri püspök és az ismeretes Bánk Bán is…1271-ben Ottokár cseh király Mosony városát a földdel egyenlővé tevé adott hite daczára, Gvercsellen várát lerontá annyira, hogy most helyét sem tudjuk kikutatni, Óvárt megvívta s letarolta. Ekkor semmisittettek meg azon falvak (villa) és puszták (praedium),

de a libényi remek egyház: hogyan-hogyan se — épségben maradt. —A mohácsi vész után a Benczések elhagyták e nyilt helyet, félvén a törökök gyakori berontásaitól és pusztításaitól, mig 1594-ik évben a következő eset adta elö magát…néhány ezer török Györ-Szent-Mártonra, a Pannonhalmi vár és monostorra rontott…

Lakosai száma 1853-ban 1336 kath., 580 ev. protestáns, 17 zsidó, 214 kath. iskolába járó gyermekkel. Nyelvre nézve legnagyobb rész magyar, sokkal kevesebb német. E helységtől nyugatra már magyar helységet nem találhatni Mosony megyében. A régi monostor nyoma is elenyészett. E nevezetes templom építészeti és történeti terjedelmes leírását illő helyén veendi az illyenekben gyönyörködő t. olvasó közönség. ( Dr. Lányi Károly: Magyarföld Egyháztörténetei, 1844.)

Libényi egyház homlokzata

Magyar-Óvár

1857. 20. Zombori Gusztáv: Magyar-Óvár leginkább mezőgazdasági tanintézetének és ésszerű gazdálkodási rendszernek köszöni, hogy neve nemcsak hazánkban s az összes birodalomban, hanem a távolabb külföld egyes országaiban is dicséretesen ismeretes. Bizonyítja azt a gazdasági növendékek ide zarándoklása a hon s külföld

legkülönfélébb vidékeiről. Hírének terjedését még inkább remélhetjük

ezentúl, miután a fejedelmi bőkezűség (mint azt e napokban lapjaink is közölték) a magyaróvári gazdasági intézetnek oly terjedelmet adott, mely a legmagasabb e szakbeli igényeknek is képes megfelelni. Mosony megyének messze terjedő rónáján, a Győr és Pozsonyba vezető országúton, mind a két várostól egyenlő távolságra

fekszik a 2500 lakost számláló szabadalmazott, s csinosan épült Magyaróvár mezőváros, egy, a Lajta által képzett szigeten. A város környéke szép, lakosai magyarok és németek, s földmivelésböl, marha, gabona-kereskedésből, és mesterségből élnek, s igen vagyonosak. Magyaróvár hajdan erősített város volt, és a Lajta vizétől egészen körül kerittetett, s igy környéke csupa posványság,

viz, és bozót vala; most pedig a vizek több csatorna segedelmével a

Dunába eresztetvén, helyükön a legszebb kertek láthatók.

Nevezetesebb épületei: az igen szép urasági kastély, a nagy és derék kath. szentegyház, a vármegyeház, a kath. gymnasium, sóház, vendégfogadó. Régi vára, mely már a magyarok kijövetelekor fennállott, már most ugyan nem erős, és csak

magánháznak használtatik, de az uradalom azért jó karban tartja; falaiba igen sok kőtábla van építve, melyeken olvasható felírások láthatók. Mellette van a 14 kerekű hires urasági malom, s a gőzműveiért szemléletre méltó sör-, és pálinkaház…

A várat első Ferdinándtól kezdve egész Mária Teréziáig mindég mindig magyar

királynék birták. Mária Terézia végre Krisztina föherczeg asszonynak,

szász-tescheni Albert Kir., herczeg nejének ajándékozá. Erről szállott mostani birtokosára, Albrecht cs. kir. főherczegre, Magyarország fökormányzójára.

Magyar-Óvár

Miskolc

1878. 38. Hoitsy Pál: MISKOLCZI VÉSZ: RÉSZLET A SZINVAPARTRÓL, rajz

Miskolczot elpusztitott vihador…a vészes orkánt, mely Miskolcz s néhány más városaink felett múlt hó 30—31-én elvonult, ne tartsuk helyi keletkezésű szélnek, mely vállaira véve a közép tengertől jövő felhőrétegeket, elszállítja azokat oly tájak fölé, hol a hűsebb levegő nagyobb mennyiségben sűríti meg páráikat, hogy mint esőcseppek aláhulljanak.

A két irány a Mátrában csapott egymásra; hogy mind a két irány czentruma-e, vagy hogy a nyugotról jövő vihador czentrumát a keleti förgeteg széle kapta-e meg, azt elhatározni bajos lenne, s az eredményre nézve majdnem mindegy. Az éjszaki szél lehűtötte a vihador czentrumának összetorlódott, s víz-párákkal rendkívül telitett felhőtömegét, ugy hogy a pára nem maradhatott többé pára, esnie kellett. Esnie kellett pedig rohamosan, mert hisz a felhőréteg nem lassanként hűlt le, hanem hirtelen, a mint a hideg északi széllel érintkezni kezdett. A vihador ugy látszik Miskolcznál foszlányokra szakadozott, s megtörve az észak-keleti szél ellenállása által, eredeti egységes irányát is elveszítette…

A világ művelt országaiban mindenütt találunk intézeteket, melyeknek feladata az idő, különösen pedig a viharok előrejelzésében áll; a franczia vagy amerikai gazda a hivatalos időjóslatot nézi meg előbb, mintsem a másnapi mezei munkához kiadná rendeleteit, s Norvégia utolsó falujának halásza is megnézheti a faluházán, hogy a legközelebbi 24 óra alatt csolnak-jával mi vár a habok között reá. Csak nálunk nem történik ez ügyben semmi, nálunk, kik mezei gazdaságunkkal, édes mindenünkkel legfőbb mértékben az idő szeszélyétől függünk. Csak minálunk nem akarják az ügy fontosságát belátni, a hol az egy miskolczi eset által többet vesztettünk, mint a mennyibe az egész intézmény fentartása évek hosszú során keresztül kerül.

1898. 23. Kossuth szobrának Miskolczon a múlt május hó 30-ikán történt ünnepies leleplezése esős időben, de igen nagy közönség lelkes részvétele mellett ment végbe.…

Az ünneplést befejező lakomán elhangzott lelkes felköszöntők sorában kellemes meglepetést okozott Adrienne kisasszony, Orosz Béla földbirtokos fiatal leánya szellemes pohárköszöntőjével, melyben miskolczi nők honleányi kegyeletét ügyesen tolmácsolta.

1898. 23. 393. oldal Miskolc Kossuth szobor leleplezése

http://epa.oszk.hu/00000/00030/02312/pdf/02312.pdf

Barna Hugó fényképe után.

Nyíregyháza

1857. 41. T. E.: Nyíregyháza .

Nyíregyháza városa fekszik Szabolcs megyében, Tokajtól 4, Nagy-Kallótól l , Debreczentöl 6 mérföldnyi távolságra, egy nagy rónaságon; földje többnyire homokos. E város, mint a

református régi góthmodoru szentegyház homlokzatán még l770-ik évben tisztán olvasható volt, s jelenleg ismét tökéletesen olvasható, (mert 1830-ik évben a betűk kijavíttattak), a felirás tanúsítása szerint 1400-ik év óta áll fenn, és csakugyan egyháztól (amint azt

a város czimer-rajza mutatja) veheti elnevezését, minthogy akkoriban egy üldözött vallásfelekezet titkon egy nyirfa-erdőben végezte volna isteni tiszteletét. Mások szerint e város helyén hajdan egy kunyhóban pásztorok és juhászok laktak, de ezek elszaporodván,

a gróf Károlyi család (mellytöl egy utolsó rátafizetés által nem régen váltatott meg a város) részökre nyírfák között kunyhó helyett egy házat építtetett, és innét venné eredetét s elnevezését. A templom hátulsó, tojásdad alakú boltozatán következő felirás szóról szóra tisztán olvasható : „Templum hocce reformátormatorum Deo Sacrum renovatum est anno 1654. per Mathiam Vay, loci pastorem…

Nyíregyháza

A lakosság száma (a legutolsó hiteles statistikai adatok szerint) 16,845 lelket számlál, ebből róm. kath. 2894, görög-kath. 1828, evangélikus 11,256, református 621,

zsidó 246. Kiterjedésére nézve 43,973 holdat teszea; — itt a külső

telkeket szállás-foldeknek szokták nevezni…Egyedül a sóstói türdö magyar honunkban, melly olly nagy mennyiségű szikesvizet tartalmaz, (tavaly azon fürdői szikesviz — egy üvegben vizsgálatul Pestre küldetett — eredményéről még mit sem tudok),

ott van a nagy szódagyár, egypár év előtt még nagyban főztek benne, de jelenleg pör alatt van, s az üzlet azért állíttatott meg. Ezen viz (az orvosok bizonyságai szerint) igen üdvös hatást gyakorol, főleg csúzos, köszvényes és küteges bajokra nézve…

Hazafiúi érzelmeiknek is többször adják e város értelmes polgárai tanujeleit s még alig néhány hónapja, hogy a város azon nagyobbszerü adakozásáról emlékeztünk, melylyel

nemzeti tudományos közintézetünk, a ra. akadémia pénzalapjának neveléséhez járult. — Az alakuló vasút hálózat még fontosabb vidéki központtá teendi Nyíregyházát s reá még mozgalmasabb élet, még szebb jövendő vár. Adja az ég, hogy az egyszerű alföldi városból

minél csinosabb, díszesebb magyar város emelkedjék, s lakosai jólétben és értelmességben példányul szolgálhassanak az egész vidék fejlődésének.

Pannonhalma

1891. 45. 741. Váczy János: KAZINCZY PANNONHALMÁN.

A széphalmi mester rendkívüli hatásának nem utolsó tényezője volt az a simulékonyság s vallási türelemmel párosult fönnkelt gondolkozás, melyek Kazinczy jellemében korán kifejlettek… Daykától elkezdve Guzmicsig a legkiválóbb magyar kath. papok es szerzetesek barátságát élvezte, eszméiket irányította és munkásságuknak tért hódított. Még, mint fiatal író annyira el volt ragadtatva Lovasi Benedek Sz. Ferencz-rendi szerzetes szónoklatától, hogy protestáns barátait nem egyszer vezette be a templomba, a neki oly nagyon tetsző prédikácziókat hallgatni. Mikor nősülni akart: jegyesének katholikus volta épen nem volt akadály előtte a házasságra nézve s leányait a legszigorúbb vallási formák közt nevelte. Egyik leányát maga kísérte el a templomba, hogy a bérmálás szentségét... Szívesen is fölkereste az irodalomban működő papokat és szerzeteseket, Baróti Szabót, Rájnist, Révait, Daykát, Pyrkert, Czuczort, Fabchichot, Guzmicsot, stb. és tapasztalatait jellemző vonásokkal örökítette meg leveleiben s úti rajzaiban, a melyeknek egyik legérdekesebb lapját épen Pannonhalmáról írt sorai teszik.

Kazinczy mióta Guzmics Izidorral megismerkedett: mindig élénken vágyódott a Bakony- és Vértes-hegyek, meg a Kárpátok övezte kis-magyar síkság déli hátterén emelkedő domb-lánczolat híres, nevezetes főmonostorát meglátogatni, a melynek történelmi múltja a messze hajdankorba nyúlik vissza, egész az avarok koráig, mikor a főapátság helye a Szent-Mártonhegy nevet viselte…Kazinczy vágya csak halála évében, 1831-ben teljesült, mikor Pesten tartózkodott egy ideig s innen rándult el Győrbe és Pannonhalmára. Az akkori főapát, Kovács Tamás kifejezte abbeli kívánságát Guzmics előtt, hogy sokért nem adná, ha Kazinczyt vendégül fogadhatná azon a helyen, melyet az Arpád-házbeli szent királyok is meglátogattak, s hol annyi emléke van a lezajlott századoknak s elviharzott nagy eseményeknek. Kazinczyt valóban nemcsak hű baráti szíve ösztönözte ez útra, hanem a főapátság gazdag ereklyéi és könyvtára s a monostor híres alapító-oklevelének láthatása is.

Ápril 7-én indult meg a széphalmi mester Győr felé…Pannonhalmáról mihelyt Pestre ért, azonnal leírta úti élményeit, s e dolgozatáról Szemere azt ítélte, hogy az még sikerültebb, mint erdélyi levelei. Kazinczy szerénykedve monda, hogy tollának minden érdeme a meleg ömledezés, és hol írhatna ő melegebben, mint mikor Pannonhalmáról szól, a hol oly felejthetetlen napokat töltött.

Valóban azok után, a mit Guzmicsról s más rendtagokról följegyzett, mindegyikre ráillett az a véleménye, melyet Czuczorról mondott egyik útitársának: "L'habit est noir, mais l'ame est blanche.” (Ruhája ugyan fekete, de lelke tiszta fehér.)

1891. 45. 728. oldalon: A pannonhalmi főmonostor

Pápa

1859. 22. Bosznay Viktor: Pápa hajdan és jelenleg. Pápa egy a régibb s nevezetesebb szabadalmazott városok közöl, — termékeny rónaságon, a Bakonyból eredő Tapolcza-folyó bal partjáni emelkedettségen. Környéke, határa nem tartozik a regényes tájakhoz, — egyforma síkság terül el körülötte, kivévén délkeletről, honnét a Bakony nagyobb magaslatai tova ellátszanak; délre a síkság fölött kékellik szabályos alakú tetőjével a nevezetes

Somló-hegy s nyugatra Ságh. A város alapittatása, vagy felépíttetése s annak ideje — mindeddig homályban van; annyit tudunk, hogy kezdetben hajdu-város volt,

egy kapitány parancsnoksága alatt. Első szabadalmát nyerte Erzsébet királynétői 1439-ben, — ujakkal bővítette szabadalmait a kiváltságait I. Ulászló király 500 pápai

polgárnak azon vitézségéért, mellyel magukat kitüntették Dózsa

hadainak Veszprém és Fehérvér közt pusztító maradványa legyőzésében, a

miért a lakosság adómentes is lett — Zápolyának egy a város levéltárában

máig is látható oklevele szerint — 1715-ig, mig a rendes katonaság felállittatott…

Mátyás király lakóháza Pápán.

Pápa városa, mint város a Gara nemzetségé volt először, s csak is a Gara Miklós által bírt

rész nyert először város nevet. A Garák korába esik azon vár építtetése is, melly miatt Pápa is nyögte nagy részben a török uralom jármát, harczok színhelyévé varázsoltatván

át azáltal, s melly a későbbi időkben a jelenleg is álló diszes, várépület alapja is lőn…

Még nevezetesek a nagy Mátyás király hajdani lakháza, melly az akkori időben legszebb épület volt Pápán, s még az irodalom fejlődése elősegítésében magának nagy nevet vívott tudós Páriz-Pápai születésháza. — A két utóbbi épület rajzát szintén közöljük. A város iparát tanúsító adatokul megemlítem gyárait is, nevezetesen, van egy szabadalmazott kőedénygyára, számos munkásokat foglalkodtatván. Mayer György tulajdona. — Továbbá van két pipagyára, szeszgyára, gőzerőre alkalmazva. Bővizű folyama a Tapoloza, melly hajdan szabályszerű meder nélkül levén, mintegy tóvá alkotta a most sokat érő úgynevezett tókerteket…. E folyam számos malmot hajt, köztök a nevezetes tüzes, vagy ma — 10 kerekeért — tizes malmot, a város felső részén, — s a Tapolczafői útban egy ujmodoru, vagy szerkezetű gépezettel ellátott papirosmalmot…Most az utczák köveztetése és szabályos elrendezése mellett a város minden részéni tisztaság eszközlésével, Pápa városa uj életre serken.

Pécs

1866. 14. Pécs és vidéke. Somogyból Szigetvárnál lépjük át a baranyai

határt, s rá is lehet ismerni mindjárt, hogy ez a megye, melybe léptünk, „igen áldott föld termékeny voltára", e édes hazánk egyik legkellemesebb vidéke…

Nevezetesb épületek benne a négy csonka tornyu püspöki székesegyház, az olasz izlésü püspöki palotával. Fölséges épület ez, négyszögü faragott kövekből

rakva össze, belülről pedig földalatti s oldaltemplomaival s ezekben drága márvány-oltáraival. Harangjai Magyarhon egyik legszebb összhangzású

harangjai közé tartoznak. Ezelőtt 15 év körül rakták fel a templom ormára az apostolok óriás szobrait, mely faragványok az épületet még nagyobbszerüvé varázslák. Nevezetes épületei közé tartoznak a lyceum, seminárium a csinos

két tornyu templommal, az irgalmasok és irgalmas nénikék koródái, a tébolyda, a megye- és városház vigyázó toronnyal, a város temploma, egy török mecset, karcsu magas erkélyes tornyával…a legépebben fennmaradt törökkori épitészeti műveknek egyike a szóban forgó pécsi mecset és torony…Temetője egy a legszebbek közül Magyarországon.

Nevezetes ezen város jó vizéről, mit a hegyi forrásból csövek vezetnek a piaczi kutakra és magánházakhoz. Kellemes sétánya a püspöki lak előtt található…

B. V.

1888. 31. DR. GERECZE PÉTER: A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ KÜLSEJE.

A Pécsett közelebb restaurált székesegyház nemcsak a magyar, hanem az egyetemes műépítészeinek is monumentális alkotása. Múltjáról azonban, fájdalom, ma még alig tudunk többet, mint a mit nagytudományú leirója, Henszlmann Imre összehasonlítások utján és a stil sajátosságaiból meg tudott állapítani. Ő nem ad igazat azon hagyománynak, mely a mostani dom építését Péter királyunknak tulajdonítja. Szerinte a régi dom 1064-ben teljesen leégett és alapfalai a püspöki palotától a mostaninak déli kapujáig terjedtek. A mostani templomnak alapköve pedig a XII. századnak legfeljebb utolsó vagy utolsó előtti tiz évében, valószínűleg 1187 és 1219 közt tétetett le…

A pécsi székesegyház ó-keresztény bazilika, melynek alaprajzában még nem látjuk nyomát a symbolismusnak, azaz nem kereszt alakú, mint a későbbiek, vagy a görög bazilikák. Tornyainak elhelyezése pedig, mint Henszlmann kimutatta («Pécs középkori régiségei)) 1.1869.901.), egyedüli magyar építési sajátosság, melyet Szt-István székesfehérvári bazilikájának építője valamely még akkor épen álló római kastrum alaprajzából vehetett át, abból a czélból, hogy a tornyok szükség esetén védelmül is szolgálhassanak. Szembetűnő azonban, hogy a négy torony merev odaállítása a négy sarokra fejletlen műizlésre vall, s igaza van Henszlmannak, ki szerint ez olyan hiba, minőt e templomok fejlödöttebb építése korában másutt már nem követtek el.

A templom külsején építési tekintetben csak három oldal jöhet tekintetbe. A nyugati homlokzat nemes egyszerűségével, érthető világos felosztásával és harmonikus egységével tesz hatást. Két főrészre oszlik: A három hajó közös homlokzatára, mely a mellékhajók ereszéig emelkedik, s a főhajó és födelének kiemelkedő homlokzatára: a rakványra. A tornyok, mint két zordon őrálló emelkednek a díszes külsejű templom mellett jobbra és balra. A homlokzat előreszökő, sima talapzatán a két szélső pilaszter közti tér egész hosszában hat, kettős attikai lábakon nyugvó oszlop emelkedik, a melyek fölött ót nagy félkörív alkot díszes árkádot…

A déli kápolna-sor párkányzatára már Pollák pesti építő, ki a dómot e század elején eléktelenítette, tizenkét apostol-szobrot helyezett. De azokat a képfaragó Bartalics József olyan arányokban faragta ki, hogy inkább látszottak óriásoknak, mint apostoloknak. Schmidt építőmester is apostol-szobrokat helyezett ide, a melyeket Kiss György mintázott és faragott fehér homokkőbe.

Ezek oly módon vannak a déli fal párkányzatán elhelyezve, hogy a két apostol-fejedelem, Péter és Pál közbül, a kapu fölött balra és jobbra áll; a többi pedig balról kezdve így következik:

1. Fülöp. Körszakállú, java korában levő férfi, ki mély áhítattal tekint az égre. Tunikája fölé jobb vállán fibulával összekapcsolt dús szegélyű palást borul. 2. Jakab az ifjab…

1891. 23. A király Pécsett. A pécsi dóm ünnepélyes fölavatása e hó 22-ikén megy végbe. A király jun. 21-én reggel 7 órakor érkezik Pécsre, 9-kor fogadja a káptalant és papságot. Június 22-én reggel 7 órakor kezdődik a konszekráczió, mely után ő felségét a püspöki rezidencziából a papság szent misére a bazilikába és onnan megint visszakíséri.

A felszentelésre Pécsre érkeznek a következő előkelő egyházi méltóságok: Sommerveck Dániel hildesheimi püspök Németországból, Hidassy Kornél szombathelyi, Bende Imre beszterczebányai, Bubics Zsigmond kassai, Meszlényi Gyula szatmári, br. Hornig veszprémi, Dessewffy Sándor csanádi, Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök és Vaszary Kolos pannonhalmi főapát s remélni lehet, hogy a bécsi pápai nunczius is leérkezik.

Sopron

1858. 31. Zombory Gusztáv: Sopron városa. A Duna és Dráva folyók közt elterülő föld, – a régi Pannonia – több évszázadon keresztül, a népvándorlás és ezzel karöltve járó pusztitások következtében, folyton, hol hanyatló, hol virágzó uralmak szinhelye volt. – A mai Sopronmegye területe is tizennyolcz század előtt egy részét képezé Pannoniának, s miután Tiberius teljesen leigázta, a nagy római birodalom illir tartományaihoz csatolta; római törvény, adó és tanács alá vetette, praetorok és legatusok uralkodtak egyesitett polgári és katonai hatalommal a legyőzőtt különböző faju népeken. Nagy Konstantin császár azon vandal seregeket, mellyeket Geberich góth király szétvert, s melly körülbelől 300,000-re ment, felfogadta Pannoniába, s mint alattvalóit tulajdon seregei közé osztotta, hol azután 60 évig békés életet éltek.

Az V. század elején a nyugoti góthok foglalták el Felső-Pannoniát, és midőn Alarik a nyugoti góthokkal Olaszországba költözött, Attila foglalta el az elhagyott Pannoniát. – Attila nagy birodalmának elenyészte után, a keleti góthok lakták Pannoniát. I. Jusztinian császár alatt kedvezőbb fordulatot vett e tartomány; ő a keleti góthok hatalmát megszüntette, s a longobardokat fogadta fel Pannoniába….Végre 900-ik évben midőn az Ázsiából kivándorlott őseink e szép hazát föllelték, az egész Rába és Fertő-tó vidékét is Árpád, a magyarok fejedelme, foglalta el. Pannonia lakossága azon időben a góthok utódjaiból, longobardok- és gepidákból, továbbá avarok, bolgárok, oláhok és különböző ajku szlávokból, ugyszinte a Nagy Károly által behozott németek utódaiból állott…

Sopron városa igen szép völgyben fekszik az ugynevezett Léver hegység közöt, a völgyet, az itt egyesülő Spittel és Ikva patakok nedvesitik, mellyek partjait és átalában az egész várost gyönyörü gesztenyés-, szőlős-, gyümölcsöskertek és erdők veszik körül…

Van itt egy r. kath. gymnasium, s egy evang. lyceum nagy könyvtárral, egy katonanevelde, két katonai laktanya nevezetes lovagdával; domokosok és orsolya nevezetes szüzek zárdája…nemkülönben a hires soproni aszalt és préselt gyümölcsből is nagy mennyiséget szállitanak mindenfelé; heti és évi vásárain is erős kereskedés fejlődik ki; különösen – gabonával és marhával; közép számitással évenként 40,000 darab szarvasmarhát és 80,000 sertést vehetni föl…

A városhoz nyolcz jómódu falu tartozik, és az ugynevezett Brennberg nagy kőszénbányáival, mellyekből évenkint nagy mennyiségü kőszenet ásnak, 1760 óta van már nyitva, és jelenleg több jeles gép használatával naponként 200 embernél többnek ad foglaltosságot.

A soproni mulatóhelyek és kerteken kivül, a város szép környéke is érdekes pontokat nyujt kisebb-nagyobb kirándulásokra, ugymint a regényes fekvésü Bánfalvára (Vandorf), vagy a Fertő partjain fekvő Balf (Wolfs) és Boz (Holling) helységekbe, vagy Eszterházára, Fraknóra, stb. mellyekről mint mindemegannyi érdekes tájakról lesz még alkalmunk bővebben szólani.

1910. 2. A SOPRONI ÚJ SZÍNHÁZ.

SOPRON VÁBOSA régi kulturális hagyományainak hódolt, mikor egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy régi színházát átalakíttatja…A régi soproni színház 1834-ben leégett B 1841-ben építettek helyébe újat, azt, a melynek helyébe a mai került. Ez a színház is a német színészet számára épült, de már 1846-ban magyar szinészek is játszottak benne

és ettől fogva a németek mellett mind gyakrabban hallátszott magyar szó a soproni színpadon. hogy aztán a legújabb időkben kiszorítsa a németet. Az új színházban már - így határozta város tanácsa — állandó német színtársulatnak –nem lesz helye….

Sopron

A KOLOSTOR-UTCZA, HÁTTÉRBEN A VÁROSTORONYNYAL. A MEGYEHÁZ-TÉR, OLDALT A KECSKÉSTEMPLOM.

SOPRON1 KÉPEK. — Jelfy Gyula fölvételei.

Szegszárd

1858. 1. P. Zs.: Szegszárd.

…E város földének porába vegyülve nyugszanak I. Béla királyunk hamvai,

az erős karú hős Béláé, ki bátyja, I. Endre király trónjának támasza volt…

Ezen Béla, kire áldással emlékezhetik minden magyar, 1063-ban

Stegszárdon temettetett el, az általa épített kolostorban. Nevezetes ujabban

e város arról U , hogy itt született 1812-ben Garay János, hazánk elhunyt koszorús

költője…Szegszárd Tolnamegye fővárosa, megyei törvényszékkel

a több képző és jótékony intézettel. Lakosai számát többre teszik

10,000-nél. — Épületei közt legemlitésreméltóbb a rom. kath. templomés megyeház…

A szegszárdi kolostort s apátságot I. Bélla király alapította 1063-ik évben

a szent Benedek szerzetesek számára. Királyunk, itt lőn eltemetve… 1774-ben

Mária Terézia az apátsághoz tartozó jószágokat s igy Szegszárdot is a magyar királyi egyetemnek ajándékozá

Szegszárd

Székesfehérvár

1862. 46. Fekete János: Egy szó a székesfehérvári ásatások ügyében. Bemutatjuk a

székesfehérvári ásatások térrajzát Sz.F. épitész ur által természet után felvéve…ki a'

megkezdett ásatások eredményében távolban kiván gyönyörködni, azt az ásatások művezetőjének, régészeti jeles szaktudósunk Henszlmann Imre urnak a Magyar Sajtóban megjelent több rendű becses közleményei figyelmes elolvasására kérjük…

Bámulattal állunk a szent helyen, melyen Szt. István az apostol király, s az igazságos Mátyás mig élt járdala s midőn megholt benne eltemettetek..

Nékünk a hitetlen török által szétrombolt egyház szétszórt köveiből Pantheont,

Mausoleumot kell épitenünk, melyben nagy királyaink felfedezendő drága

csontjai, egy múltjában gazdag nemzethez illően elhelyeztessenek…a szent egyház

fekvését jelző márvány padolatokat s oszloptalajokat rejtő kiásott gödrök pedig, az idök tanujául, földszinig téglafallal köritendök vasrostéllyal körül rácsozandók, mert ha mi nagy tétlenségünk miatt reá nem érünk is, nagy királyaink sirjait meglátogatni lesz még idö, midőn lángolóbb érzelmü maradékaink, a magyarnak orokre szent emlékek látogatására messze tájról el fognak jőni!

…Nem válunk meg ősi dicsőségünk némán nyilatkozó köveitől, mig városunk

nevében, — melyet ugy hiszem az egész haza oszt — Henszlmann Imre régészeti

jeles tudósunknak, — azon bámulandó buzgalmáért, mellyel az ásatásokat

müvezényli, reggeltől estig fáradatlanul személyesen…

1862. 46. 544. oldal Székesfehérvári ásatások

http://epa.oszk.hu/00000/00030/00455/pdf/00455.pdf

Vác

1857. 42…Növekedését azonban I. Gézának köszönheti, kinek porai is itt nyugosznak.

Tatár pusztítás alatt siralmas napokat kellett átélnie, mert falai leromboltatván

lakosainak nagy része is lemészároltatott….

Váci székesegyház

Althán Karoly 1756-ban egy nagyobb szerű egyház építéséhez fogott; halála után

Pedig Forgács P. folytatta de ez sem végezheté be, mert mit ő Althannal épitett, a

püspöki székben őt követő Eszterházy Károly széthányatta s 1760-ban a mostani

székesegyház alapját vetette meg; ámde tervét ez sem viheté ki, mert két

év múlva az egri megye kormányára küldetett s kezdett müvét csak utóda,

az áldott emlékű Migazzi Kristóf végezé be…1772. augustus 15-én

szűz Mária és az. Mihály arkangyal tiszteletére felszenteltetett…Előtte piacz, átellenben püspöki lak, oldalt a papnövelde, s kegyes rendiek épülete, hátul pedig a kanonokok lakai környezik. K…ly J…s.

Kazinczy: Utazás PANNONHALMÁRA, ESZTERGOMBA, VÁCRA, 1831. /mek/

Délre Vácon valánk. - Társam, nagy barátja a virágoknak, a püspöki kertecskét akará

megtekinteni, hol piroslott a salvia splendida. Onnan a Migazzi által új alakba öntött lak

szobáit, és osztán a templomot, hol hat öreg kanonok egy tüzes arcú fiatal succentorral

éneklék zsolozsmájokat, kórusi hangjaikon. A belőlről és előlről igen szép és nagy

templomnak semmi képe nincs, ami érdemlene figyelmet, s elbarnulva állanak az elsőn

kezdve az utolsóig, barnák már a festéskor is. Az egyik oltár tabernákuluma előtt

irtózatos mázolatban álla a Mesterség egyik legbájosabb míve, a Madonna della Seggiola

- és azt senki sem ismeri blaszfémiának a mesterség istenség ellen s e szent helyt.

A templomnak minden festéseit ki kellene hányni; egyedül a kardinális Migazzi

muzívmunkájú profilképe érdemli a megtartást, és három társaié.

1861. 36. Pestről a középponti Kárpátok felé és vissza. Vácz 1860.. Aug. 20

Váczot 17 év óta nem láttam, s több uj épületen kivül, melyek azóta magánkényelemre emelkedének, a haladásnak nem egy nyomára találtam. A boldogult emlékű gr. Nádasdy püspök ajándékozta, és országos tébolydának szánt épület a kormány által legújabb időben fegyenezházzá lön egészen kiépítve, s használhatóvá téve. A közlekedés a fővárossal a vaspálya által nem kissé élénkült, mely a magyar s német gőzössel naponkint visz a fővárosba és vissza. A kereskedelem élénkült, az azóta itt megtelepedett mintegy 100 zsidócsalád által; mi akkor oly ritka tünemény volt! Ellenben hiányzik az akkori számos tanulóifjúság…

Váczi emlékkapu

Szembetűnő itt egy, az utcza közepén álló emlékkapu is, mely Mária Terézia királyné ittléte tiszteletére állíttatott.

1861. 37. …Váczról kiérve ama tekervényes hegyi utra jutánk, mely Katalin, Szende és Rétság felé visz, s mely Váez völgyét festőinek söt tündérinek mutatá. A két Dunaág között fekvő Sz. Endre sziget, és a hegyek lejtői fölött úszó ködök, midőn a nap elsö sugarai elől mintegy elszegyénülve páraságukon, eltünedeznek— sajátságos tünemények a fővárosiak elött; mert ily élvezethez a szük látkörü udvarok és utczák nagy falai között soha sein jutnak.

Hegy és völgy nyájasan ölelkeznek erre, erdők, gyümölcsösök és rétek smaragdzöldje jótékonyan hat a szemre…

Veszprém

1893. 17. Szomaházy István: VESZPRÉM. Ha Magyarország jobban beleesnék a turisták útjába, Veszprémben több hotel volna kettőnél, az angol beszéd nem volna ritkaság a Bakony e félreeső városában. Veszprém környékének természeti szépségei okvetetlenül fölgyújtanák a Baedecker úr hivatalos lelkesedését, s a híres palotai csacsikon, melyek a hegyes-völgyes város apró kordéjait húzzák, gyakran hosszú liverpooliak bocsátkoznának le a várhegy lejtőjén. Veszprém nem tartozik a közönséges vidéki városok közé; szűk utezái, sziklás hegyi ösvényei, középkorias várbástyája még most is tele vannak romantikával…

Sok száz esztendővel azelőtt, hogy Szent István az első veszprémi püspököt kinevezte, mikor még büszke római katonák hajtották rabigába a népeket, itt, a Bakony völgyében már fegyveres csapatok ütöttek tanyát..... Az 1887-iki tűzvészt valahogy kiheverte Veszprém ; most szép cserépzsindelyes házak állanak a Temető-hegy fennsíkján, bár az építkezés nemigen történhetett meg erősebb telekkönyvi beavatkozás nélkül. De mi volt ez a tűz a mostanihoz képest? Kétszáz ház romokban hever, s többnyire jómódú emberek állanak megrongyolt ruhában az útszélen. Vagyonos kereskedők elpusztultak, szegény mesteremberek sírva nézték, a mint szerszámaik porrá váltak a lángok között. A lutheránus templom magas fala összeomlott, a lutheránus és zsidó iskola földig égett. A pap, a tanitó sápadtan bolyongnak az utczákon. A szorgalmas, tarsolyos kis csapat hosszú időkre kivonult a megkopott padok közül, a spirituszba rakott kígyók, a kitömött madarak csúnya tűz-halált szenvedtek. Vájjon mikor zendül föl megint a lelkes ének e derék kis diákok ajkain ? Éljenek bár száz esztendőt, a veszprémiek sohasem feledik el ezt a borzalmas negyven-nyolcz órát…

Visegrád

1856. 5. Szt. László király alatt emlékszik a történet legelőször Visegrádról,

ki is Salamont egyik tornyába záratta, melly torony ez okból mai nap is Salamon tornyának hivatik. Romjait képünk mutatja. Róbert Károly Visegrádra tevén királyi lakhelyét... E vár termeiben támadta meg Károly családját Zách Feliezián. Itt lakott Károlynak

fia Nagy Lajos is, kinek birodalma az időben legnagyobb volt egész Európában, kiterjedvén Adriától a Keleti tengerig….

Itt ölte meg Forgács Kis-Károly királyt. Zsigmond Budára tevén át királyi lakát, Visegrád feledésbe sülyedt, mig nem Mátyás király fényét újra felemelé. Ez időben Oláh Miklós szemtanú állítása szerint, bámulatra méltók voltak függő erkélyei, disz-, gyümölcs- és vadaskertjei, alabástrom és márvány vizömlényei körül véve a Múzsák szobraival, melly ömlenyből ünnepélyek alkalmával veres és fejér bor csergedezett…Visegrád nemcsak maga, de környéke is sok történeti nevezetességgel bír. Igy a környékben fekvő Dömösön még romjai láthatók Arpádvárnak, hol I. Béla királynak is állt egy vadászkastélya;itt szúrták ki Almos herczeg és fia Béla szemeit…

Nem-magyar városok /és községek/

Aknaszlatina

Bécs

Betlér

Brüsszel

Bukarest

Cheops gúla

Hamburg

Havanna

Hongkong

London

Moszkva

New York

Olmütz

Peking

Prága

Rozsnyó

San Francisco

Spalato

Spielberg

Szentpétervár

Tokio

Urga

Velence

Washington

Zára

Aknaszlatina

1896. 32. Akna-Szlatina csinos bányászfalu az itt sebes folyású Tisza jobb partján fekszik egy hátas fennsíkon, a mélyről szép kilátás nyílik a környező hegyekre s az azokon túl fokozatosan magasabbra tornyosuló zordon havasokra. A fennsík alját ismeretlen mélységekig és távolságokig eltöltő gazdag só-telepekbe nyolcz akna van vágva, de csak ötben dolgoznak. Ezek közül a legnagyobbat s legszebbet néztük meg, a Kunigunda nevű bányát. A bánya főhivatalnokai ünnepiesen fogadták a ritka vendéget, Erdély Sándor minisztert. Az akna előtti térre két díszkaput és 30 díszoszlopot emeltettek, amelyeken nemzeti zászlók lobogtak…

A legkitűnőbb tiszta sót szolgáltató Kunigunda-, Miklós- és Ferenczbánya — mint egyéb adatokkal együtt Kremnitzky Amand fő-bányamérnök úr közli velünk, — folytonos művelés alatt állnak. A múlt század vége (1789), a jelen század eleje (1808) óta, s együtt 370—420 ezer métermázsa tiszta sót szolgáltatnak. Ezen kívül még 200—220 ezer métermázsa földes sót is aknáznak belőlük. Az ilyen földes sónak azonban csak mintegy 30°/o-a alkalmas az eladásra. A bánya gazdagságát illetőleg érdekes, hogy itt a só-test települése 2160 méter hosszúságban és 1700 méter szélességben ismeretes. Az ismeretlen vastagság nagyságáról némi fogalmat adhat az, hogy a Kunigunda-bányának már 157 méter mélységre ereszkedett a feneke, a nélkül, hogy akár a só-anyag gyérülése, akár vízfölfakadás fenyegetné…K.P.

Sóbánya

A KUNIGUNDA SÓBÁNYA BELSEJE A NAGY SÓ-PIRAMISSAL. — Paur Géza rajza

Bécs

1886. 4. A leégett Ringszinház helyén Bécsben a Schot-teringen épült kápolnát kedden, jan. 26-ikán fogja felszentelni Ganglbauer bibomok, bécsi érsek. Az ünnepélyen jelen lesz ő felsége a király, a Bécsben tartózkodó főherczegekkel.

1910. 21 Seress Gyula: A BÉCSI VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS.

A bécsi vadászati kiállítás gyönyörű alkalmat adott arra, hogy Magyarország bemutathassa a külföld előtt gazdagságát vadban és a természet szépségeiben…

A lépcsőházat Körösfői Aladár két nagy freskója díszíti, melynek egyike téli medve-vadászatot, másika középkori solymász-társaságot mutat. A csarnok egyik szárnyában csobogó kútnál két szép vadászkutya, — Stróbl Alajos budavári kútjáról valók. Az ablakok üvegfestményein Nagy Sándor vadász-jeleneteket komponált…

A magyar főurak és híres vadászok gyűjteményes kiállításai az épületen körülfutó tágas

folyosókban a magyar föld gazdagságának dokumentumai láthatók…

Képek a vadászati kiállításról: A KIRÁLY KÖRÚTJA A KIÁLLÍTÁSON. GUSZTÁV SVÉD KIRÁLY A KIÁLLÍTÁSON.

A hatalmas kiállítás rendezésének nagy munkáját Földi János főerdőtanácsos végezte.

Őt illeti a Bécsben szerzett pálma legszebb levele.

A MAGYAR PAVILLON A BÉCSI NEMZETKÖZI VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSON. — Weiner J. fölvétele

Betlér

1895. 45. 743. Markó Miklós: A BETLÉRI KASTÉLY.

Gömörmegye éjszakkeleti részében, a Sajó felső völgyének egy erdőkoszorúzta kies öblében, Bozsnyón felül pár negyedórányira van Betlér, az a kisded falu, melyet messze földön híressé tett a mellette emelkedő büszke grófi kastély, mely ez idő szerint gr. Andrássy Gézát ismeri urának, és a melyet közelebb Ottó főherczeg látogatása tett sűrű emlegetés tárgyává.

A nem magas, de meredek és erdős hegyektől szegélyezett völgyön igen jó országút és egy szárnyvasút halad el itt a Sajó mentén Dobsina felé. A vasútnak állomása is van Betlér mellett. A betléri kastélyt Andrássy Manó gróf, a jelenlegi tulajdonos édesatyja építtette saját terve szerint és személyes felügyelete alatt, tisztán e vidéki munkásokkal és iparosokkal…

A BETLÉRI KASTÉLY FŐHOMLOKZATA.

Az 1692. évszám valószínűleg az épület első részletének a keletkezése korát hirdeti.

A mai kastély pompás kétemeletes tornyos épület: homlokzata nyugotra néz , főbejárata éjszakra van. A főlépcsőház maga is igen érdekes, sőt nagyszerű, falai fel a mennyezetig mindenféle régi fegyverekkel, hadi szerekkel, régi zászlókkal, régi és újabb művészeti ritkaságokkal, régi és újabb olajfestményekkel vannak díszítve… Van itt egy könyvszekrény, mely Jókai összes műveivel van tele rakva …

A képtárral szomszédos a nagy szalon, ritka szép veresfenyű mozaik mennyezettel, díszes és kényelmes bútorokkal; ebből a teremből ajtó vezet ki a kastély homlokzatán levő tágas vas erkélyre, melyről gyönyörű kilátás nyílik a Sajó völgyére, az azt szegélyező hegyekre, az uradalmi gyárakra és bányaművekre, Betlér községére, a park előrészére, az abban levő hatalmas szökőkútra s a melléképületekre…

Ezt a ritkaságokkal és műkincsekkel telt kastélyt olyan nagyszerű park környezi, a milyen nem sok van széles e hazában. Kiterjedése 150 kataszteri hold s telve van a lehető legszebb facsoportokkal, a melyekben a fényűknek több mint 40 faja díszlik, köztük egy gyönyörű tiszafa-liget. Van a parkban három, óriási magas víz-sugarú szökőkút, hal-medenczével; két nagy s három kisebb tó telve pisztrángokkal… Az ezredévi kiállításra innen került egy óriás nagy medvebőr. Van a parkban aszfaltozott angol labdázó-tér, vasból épült, díszes, kupolás kerti házzal…

Brüsszel

1870. 30. Ludvigh János. (1812—1870.)

…Ludvigh életében bekövetkezett a nagy nemzeti csapás, s éj borult a hazára. Ludvigh nem menekült ki azonnal, csak 1850-ben, midőn Haynau elfogatási parancsot

adott ki ellene, vonult ki külföldre, s Brüsszelben keresett menhelyet; menhelyet

csupán és nem hazát, mint Várady Gábor monda koporsója felett, mert második hazát

a magyar nem talál sehol. Brüsszelben benső barátságban élt a szintén oda menekült

Jósika Miklóssal, s e barátság a száműzetés sok keserű óráját megédesítette…Legtöbb idejét arra fordította, hogy megismertesse a magyar viszonyokat a külföld előtt, s ellensúlyozza a rágalmakat, melyeket hazánkról akkor oly bőven terjesztettek. Folytonos figyelemmel kísérte mindazt, mi Magyarországban történt,

s előbb a Magyar Sajtódnak, utóbb pedig a Honnak volt brüsszeli levelezője…

Brüsszel, 1910. 3. 63. oldal

http://epa.oszk.hu/00000/00030/02927/pdf/VU_EPA00030_1910_03.pdf

BRÜSSZEL. A CZÉHEK HÁZAI.

Brüsszel, SAlNT-GUDULE TEMPLOM.

A VÚ-ban a templomról az itt is látható, akkori kép látható

Bukarest

1906. 26. MAGYARORSZÁG A BUKARESTI KIÁLLÍTÁSON.

1881-ben kiáltották ki az európai hatalmak beleegyezésével Károly román fejedelmet királlyá. Hogy ennek most betelt a huszonötödik jubileuma, a román nemzet nagy ünneppel üli meg. Az ünnep főrésze a Bukarestben rendezett kiállítás, melyben bemutatták az országnak a király uralkodása alatt tett nagy haladását s versenyre hivták a szomszédos államokat is. Magyarország is részt vesz ezen a kiállításon... Egyes hazai román nemzetiségi hangok s még inkább osztrák cselszövények igyekeztek ugyan megkeseríteni a magyaroknak a kiállításban való részvételt, de e hangokat ellensúlyozza a bár nem nagy terjedelmű, de igen csinos és jól rendezett magyar osztály sikere s az a szívesség és elismerés, melyet az ügyek intézésével megbízott magyarok a komoly román körök részéről tapasztaltak. Elől járt ebben maga Károly király és neje, Erzsébet királyné…

Jelfy Gyula fényképei a Vasárnapi Újság számára.

Cheops gúla /Kairó/

1870. 3. D. L.: A gúlák lábainál. Rómában lenni, s pápát nem látni, — Egyiptomba

menni, s gúlát nem mászni, — egyformán nagy szerencsétlenségnek tartatik…

Ott emelkednek szépen, sorban a Nilus partjain, magas fejeiket megviselte az idő, —de testök még legnagyobb részt ép, s lábaiknál állva önkénytelen tisztelettel hajlunk meg nagyságuk előtt. S e tisztelet kit illethetne méltóbban meg, mint épén azt, ki ez őskor nagyjai között is legnagyobb, ki azoknak elismert fejedelme, —a nagyszerü gúlát, mely ott áll elől, Kairótól balra, két más hadsegéde kiséretében — mig a többi, a nagy sereg zöme tiszteletteljes távolban marad el mögötte hosszu sorban a Nilus partjain. A gúlák fejedelme a legelől álló Cheops vagy Cephren-féle gula, ötödfél száz láb magas hegyével, melyhez 203 foku óriás lépcsősor vezet fől a tükör-simára csiszolt 13.4 holdnyi területű alapról. (Lásd az átmetszet rajzát a 36. lapon.) Ennek tetejére vágynak az utazók, hogy lássák róla felkelni a napot, mely itt látta egykor felkelni a Napóleonok napját. Ennek tetejére hágott fel a mi fejedelmünk is …

A király

A király a Cheops-gúlán, rajz / A civil öltözetű –zakóban, csizmában, kalappal - uralkodót négyen támogatják. G./

Meg-megtekintik, hogy mily magas az orom, — de bent, — oh azt nem sejtek, hogy ott bent mi lőhet. E gula nem temetkezési hely! Északi oldaláról egy főbejárás (A.) vezet a földalatti szikla-boltozatba (O.), hol a többi pyramisokban a királyi hullát szokták tartani, — de a Cheops-gula e sír szobájában soha semmi sem volt. A népmondák ugyan ugy magyarázzák a

dolgot, hogy ennek építője egy istentelen zsarnok fejedelem volt, ki még a templomokat is bezáratva, az egész ország népét a gula épitésére hajtatá, s ezért félve, hogy halála után kihányja a nép testét a sírjául szánt alkotmányból, másuvá temettoté el magát. E hir uralkodott e gula felől a legujabb időkig… A szellem kihalt, a váz megmaradt,— de még

ez is méltán vonz magához, hogy bámuljuk a mult nagyságát a gúlák lábainál.

Cheops-gula. — (Fénykép után, rajz.)

Hamburg

1892. 36 617. oldal…Nagy szerepet vitt, mint Hanza-város. 1890-ben 324 000 lakosú, külterületekkel: 620 000. Kikötőjében 17 000 hajó fordul meg évente. Lakóinak háromnegyed része kereskedő vagy iparos….A Friedrichruhe Bismarck állandó tartózkodási helye.

Képek: St Nicolai templom /XII.sz./; A tőzsde; A Resendamm-híd

Hamburg Szabad és Hanzaváros második legnagyobb városa, a hamburgi városrégió központi települése. Mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az agglomerációban. Wiki

Havanna

1898. 18. 297. Berecz Antal: KUBA SZIGETE.

Az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország közt már régebb idő óta fölmerült feszültség, mely háborúban tört ki, sűrű emlegetés tárgyává tette a viszálkodás igazi okát, Kuba szigetét…Az Atlanti-oczeánnak ez a szép szigete, melyről már Kolumbus azt mondotta, hogy ez a legszebb ország, melyet szem valaha látott, mely vidékeinek bája s termékeinek gazdagsága által a Föld legáldottabb országa, — nem nagyobb, mint hazánk egyharmad része... Partjai nagyobbára laposak és mocsarasak, ezen kivűl több helyen homokos korallzátonyok miatt hozzáférhetetlenek s különösen a déli partok mellett a korallszirtek valóságos útvesztővé csoportosulnak s a csempészeknek kitűnő menedékhelyül szolgálnak; mindazonáltal több tágas és biztos kikötője van a szigetnek. Ezek közt első helyen áll Havanna (Habana) szép kikötője, melybe több nagy kereskedelmi útvonal összefut…

A szigetnek fővárosa: Havanna, ( Cristobal de la Habana) 200,000 lakossal, a sziget éjszak-nyugoti partján; a kormányzónak és a római kath. püspöknek székhelye. A nagy kiterjedésével, czifra tornyaival, tarkára meszelt házaival, pálmacsoportjaival és gyönyörű hátterével kellemes látvány, melyet csak a kikötő mellé épített országos börtön és vesztő-hely zavar. Az óváros rosszul van kövezve, keskeny gyalogjárókkal ellátva, kivéve az Obispol utczát, hol legélénkebb a forgalom és legszebbek a kirakatok. …A Villa nueva színházban franczia előadások tartatnak, a Parque de Isabele-en az előkelő közönség találkozik… Az útczákon igen sok a kocsi, különösen elegánsak a volanták, nagy kétkerekű nyitott hintók, melyeken két ember ülhet, míg a vérvörös ruhába öltözött néger kocsis a gyeplős lovon szokott ülni…A templomok egyszerűek, de csinosak; a kereskedések nagy része barczelonai spanyolok kezében van, kik csak meggazdagodni mennek oda….A sziget eredeti lakói indiánok voltak s azoknak Hatuei nevű főnökétől foglalta el 1511-ben Velasquez Diego, ki aztán 1512-ben Baracoai és még öt-hat várost alapított; ugyanő elősegítette a négerek beszállítását; Mexikóval összeköttetésbe lépett s végre Kuba főkapitánya lett és a sziget felvirágzásának alapját megvetette. Velasquez 1524-ben meghalt….

Hogy az Egyesült-Államok népe és kormánya Kuba iránt oly szerfölött érdeklődik, annak oka: ott fekszik Kuba a nagy és hatalmas állam tőszomszédságában, oly hivatással, hogy annak idején a majd létesülő panamai, vagy honduraszi csatornán uralkodjék. Az Egyesült-Államok ezt a hatalmat bírni óhajtják; mert a két nagy oczeánt összekötendő csatorna még nagyobb fontossággal fog bírni, mint a suezi, s mert, a mely állam az ezen csatorna feletti uralmat kezébe keríti, egyszersmind ura lesz az ez által összekötött két oczeán kereskedelmének és tengeri forgalmának is.

Nagy kérdés, vájjon Európára nézve üdvös leend-e, ha ezt az uralmat az amerikai yankék-nek sikerülend magukhoz ragadni. Annyi bizonyos, hogy Spanyolország nem fogja Kubára költött millióit könnyű szerrel ott hagyni s zászlaját annak bérczeiről bevonni.

1898. 19. HAVANNA ERŐSSÉGEI…Ha spanyol forrásból eredő leírást olvasunk róluk, akkor bevehetetleneknek és meg nem közelíthetőknek vélhetnők azokat, míg némely amerikai jelentés szerint Havanna város majdnem védtelen és erősségei értéktelenek. Azonban az eddig történtek azt bizonyítják, hogy az amerikai kormány még sem becsüli olyan kevésre Havanna megerősítését, mert hadereje eddig óvatosan kerülte megtámadását…

Az utolsó két év alatt azonban a spanyol kormány nagy erőfeszítéseket tett, hogy Havannát újabb fölszerelésű védművekkel is ellássa. Ezek mindannyian az öblön kivűl, a bejárattól nyugatra és keletre, a tengerparton fekszenek. A La Punta erődtől nyugatra a tengerparton az erősségek egész lánczolatát emelték s a legjobb Krupp- és Armstrong-féle ágyúkkal szerelték föl…

A part menti ütegek kétségkívül igen erős hajóhad bombázásának is sikerrel tudnának ellenállni, annál is inkább, mert a szárazföldön elhelyezett ágyúkkal nagy távolságra fekvő czélpontokra sokkal biztosabban lehet lőni, mint a hajókon levő ágyúkkal. A hajó ugyanis, ha a legnyugodtabb tengervízen áll is, azért folyton ide-oda inog, mozog s ez az ingás átmegy az ágyúkra és a czélzást rendkívül megnehezíti…

A parti ütegeknek a hajókkal szemben meg van az a hátrányuk, hogy mig a hajók lassan folyton odább mozoghatnak, s így nem szolgálnak állandó czélpontúl: addig a parti ütegek egy helyben maradnak s a hajók ágyúinak állandó czélpontjai. Különösen a pár évvel ezelőtt lefolyt brazíliai forradalom alkalmával bebizonyult, hogy a gyorsan haladó hadihajók arájuk lövöldöző parti ütegek lövéseit szerencsésen kikerülhetik.... Az újabb erősségek igen gyorsan, hamarjában készültek s mint a Playa del Chivo képe is mutatja, csak gyöngén vannak ellátva széles, alacsony védősánczokkal, úgy, hogy a közelben partra szálló ellenség a hajók védelme alatt hátulról könnyen hatalmába keríthetné őket s akkor a város is kénytelen volna magát megadni. K- B.

Hongkong

1897. 13. B. Kemény Endre: LEVELEK KELET-ÁZSIÁBÓL. Hongkong

A khinai vizeken. 1897 január 23.

…Jan. 17-én reggel egy sűrű szigetcsoport közé érkeztünk, mely Hongkong-ot elzárja a kíváncsi szem elől mindaddig, a mig

helybe nem érkezik az ember, hogy váratlanul annyival nagyobb legyen a meglepetése.

A Hongkong előtt elterülő szigetcsoport gránitsziklákból áll. Növényzet alig látszik valahol, mint a khinai partokon általában.

Magát a várost csak akkor pillantja meg az eniber, mikor a hajó már benn van a kikötőben. Ez nem valódi kikötő, csak

a szelektől szigetek által jól védett tengeröböl; nem is mehet a hajó közvetlen a parthoz. Csónakon kell kiszállni belőle.

A csónakosok kivétel nélkül khinaiak; de ezeket a többi khinai annyira lenézi, hogy a szárazon megtelepedniök sem szabad.

Csónakjaikban laknak minden időben. Az asszony a kis gyereket kendőbe kötve hordja a hátán, s versenyt evez a férfiakkal; a

kormányos mindenütt asszony. Hongkong szigetét az angolok 40 éve, hogy elfoglalták Khinától. Akkor csak néhány halász

kaliba volt a parton, mint a többi szomszédos szigeteken, hol ma is csak azokat látni.

A számtalan sekélyvizű tengeröböl igen jó volt a halásznak, s annak idejében a tengeri rablóknak is, mert nagyobb tengeri

hajó nem üldözhette, s a khinai különben is a legügyesebb hajós népe a világnak. Hongkong a kikötőből igen szép látványt

nyújt. A part mentében palotaszerű középületek hosszú sora húzódik végig. Ez azonban jóformán csak egy utcza : azonnal

kezdődik a hegység, a melynek legmagasabb csúcsa, a Viktória-csúcs, 1800 láb magas. Igen meredek gránitszikla, mint többi

társai, de nem oly kopár, mint a többi. Negyven év alatt sikerült az angoloknak semmiből egy 200 000 lakosságú ragyogó,

gazdag várost alkotni itt; pedig sok nehézséggel kellett küzdeni; a legnagyobb volt mindannyi közt az egészségtelen levegő. Európai ember nem tudott itt megélni. Mindenek előtt a mocsarakat és el-posványosodott tengerpartokat töltötték fel, szárították ki. Ezen munkálatok ma is folyamatban vannak. Az alsó város egészen ilyen területen épült.

Építettek nagy költséggel vízvezetéket, a mely a városnak a legmagasabb pontját is ellátja egészséges vizzel. Az utczák

tisztasága páratlan, mint minden angol városban. Az utak kitűnő jó karban vannak. Igaz, hogy a lófogat nagy ritkaság.

Gyaloghintó tartja fenn a nagyon is élénk közlekedést. Ezen költséges és nagy kitartással folytatott munkával elérték azt,

hogy ma Hongkongban bátran települhet le európai ember. Mindamellett a gazdag európai ember palotáit és villáit a

hegyoldalba építi; a mi nagyon költséges, de felségesen szép, s nagyon egészséges lehet.

Ez adja meg a Hongkong páratlan szépségét. A hegy lábától a tetőig, szebbnél szebb paloták és hotelek díszlenek, művészileg

gondozott kertek között. Ez az igazi európai uri város. Itt nincs üzlet, ipar s azzal járó bűz, piszok, zaj.

Nem látni koldust sem. Itt minden lépten nyomon a rend, a tisztaság, a jó ízlés gazdagsággal párosulva mosolyog

Az angolnak Indiában nagyobbrészt bennszülött katonái vannak. Itt azonban mind válogatott angol katonát tart. Több oka

lehet rá. A khinai először is rósz katona; aztán jobban is gyűlöli az angolt, mint a hindu, s Khina ide alig egy

puskalövés. Indiában a rendőr bennszülött, s fegyver nélkül jár. Itt nagyobbára hindu s kevesebb khinai, de mind a kettő

fel van fegyverezve. Mindezekből látszik, hogy az angol itt kevésbbé érzi magát biztosan, mint millió hindu alattvalója

közt. Nem is csoda; bajos megállani egy világbirodalommal szemben, egy attól elvett kis szigeten, a hol alig lakik 3000

európai ember! Őrzi is ezt az angol jól; meg is van erősítve minden arra való pontja a hegyeknek s a partnak néhány

mérföldre több irányban. A khinai városrész olyan, mint mindenütt. Szűk utczák, szemét, sok bolt, stb. Annyival

rosszabb most már negyedik napja haladunk unalmas, borús időben, részben viharban Shangai felé. 24-ikén reggel ott

leszünk.

1882. 33. Faragó Ödön: KHINÁBÓL HAZAFELÉ

Japánon és Amerikán keresztül hazafelé veendem, uti élményeimből egy pár rövid kivonatot küldök a «Vasárnapi Újság»

számára. Ez igéretemet némileg beváltani igyekezem most, mikor a világ legkeletiebb országából, Japánból soraimmal

fölkeresem. Shanghait június 7-én hagytuk el a japáni társaság egyik ó-divatu gőzösén. A hajó fölszerelése stb. olyan volt,

ami a személyi biztonság kívánalmának épen nem felelt meg. De én s az utasok nagy része amerikaiasan vettük föl és ugy

gondolkodtunk, hogy «Menj előre s bízzál a gondviselésben.» Az idő sem igen kedvező volt, mert mikor kiértünk a

Yángtze torkolatához, akkor már oly erős szél fujt, hogy horgonyt vetve, a további utazással egyelőre fel kellett hagynunk.

Más napra szép időnk lett s mikor felöltözködve a hajó fedélzetére másztunk, már akkor hajónk a sik tenger hullámain

himbálózott. Útitársaink közül többen a tengeri betegség kellemes érzésének rabjai lévén, kabinjaikban maradtak…

A «Gaelic» egy 1700 tonnás, Liverpoolban épült angol gőzös, s a New-York és Anglia között hajózó «White Star» vonalhoz

tartozik. A Csöndes-oczeánon a közlekedést csak néhány évvel ezelőtt kezdette meg négy más hajóval, a mikor az amerikai

Occidental et Orientál társaság által kibéreltetett, hogy ezen a vonalon a Pacific Mail. társaságnak versenyt csináljon.

Meghatározott közlekedési vonala Hongkong és San-Francisko, Yokohama érintésével; az utat oda és vissza rendes

körülmények között 50 nap alatt teszi meg, a kikötőkben töltött időt ide nem számítva. A hajó vastag vas lemezekből épült,

teste négy elzárható vízhatlan részre oszlik, ami összeütközés vagy más szerencsétlenség esetében a hajót az elmerülés ellen

biztosítja. Gépe 400 lóerejü, de 1000 lóerőre felfokozható, teljesen uj szerkezetű berendezéssel; óránkint 15 földrajzi mérföld

járó képességgel. A vitorlázásra is egészen fel van szerelve, négy árboczon hordozva annyi vásznat, a mennyit csak megbírhat;

de ezek persze csak akkor nyittatnak és feszíttetnek ki, ha a szél kedvező irányú. Személyszállító képessége 1000 ember,

de csak 40 utasnak adhat első osztályú kényelmet, a többi hely már csak kivándorlóféle utasokra van számítva. A kabinok

a hajó közepére vannak épitve, mint ahol az ingás és himbálás legkevésbbé érezhető. Ez úttal csak 15 első osztályú vagyis

fehér utas van. A kivándorló osztályban utazik 600 khinai, kik igyekeznek az utolsó alkalmat felhasználni, mert már

Khinában is tudva van, hogy az amerikai kongresszus legutóbbi határozata szerint a mennyei birodalom fiainak az uj

világba vándorlás 10 évre betiltatott…

1890. 39.A posta Khinában. A khinai kormány rendeleteit a nagy birodalom különböző részeibe a

hadügyminisztérium felügyelete alatt álló küldönczök hordják szét, de magánosok leveleit

szabad átvenniök s így azok külön postarendszert szerveztek maguk részére. A jelentékenyebb városokban

mindenütt van egy vagy több postahivatal,, mely az átvett levelekért és értékekért felelősséget vállal.

A levélhordók rendesen gyalog közlekednek, de gyakran szamarakon is, melyek egész biztossággal haladnak

egyik állomástól a másikig. A küldönczök nyolczvan font teherrel egy óra alatt egy mérföldet, tesznek s

minden állomásnál felváltatnak. Rendesen igen erős emberek, kik keveset esznek, hogy munkaképességük

megmaradjon s kik különösen begyakorolvák arra, hogy éjjel se féljenek, a mi a nagyon babonás khinaiaknál

egész rendes dolog. Veszélyes helyeken vagy éjjel, katona-kíséretük is van, 4—5 főből, mely szám azonban

teljesen elegendő, hogy nagyszámú rablóbandát is megfélemlítsen. A levélszállítási dij igen csekély,

Pekingből Hankanba, mintegy 150 mérföldnyire, csak húsz krajczár. Különösen gyakran használják a

postát a kereskedők, nemcsak a váltókat, de készpénzt is ily úton küldik el.

London

1865. 46. A londoni csatorna-rendszer. London, mint mindenki előtt tudva van, egyike

a föld legnépesebb városainak. Hogy a roppant forgalom mellett, mely a világ első kereskedelmi városában

kifejlett, folyvást sok szemétnek és piszoknak is kellett benne összehalmozódni, a természet rendje

szerint történt, s minél inkább emelkedett a város, annál nagyobb mértékben volt tapasztalható ezen

árnyoldala is, mely utóbb vizét tisztátalanná, levegőjét egészségtelenné tette. A Temzébe nyiló számtalan

csatorna ronda tartalmával annyira megrontá a nagy folyam vizét, hogy belőle mind kipusztultak

a lazaczok, melyekből azelőtt a halászoknak oly gazdag jövedelmök volt; de a legkártékonyabb

hatást a megfertőztetett viz kipárolgása az egészségre okozta, nem is tekintve, hogy apály alkalmával

a Temze partja néhol az iszap közé lerakodott piszok miatt alig volt megközelíthető…

A gyüjtő-medenczéből 500 lóerőre készült gőzgép emeli a szemetet dagály alkalmával

a Temzébe, mely gép egy percz alatt 10 400 köblábat emel föl. Az épület maga, melyben e

gép müködik, s melyből egy terem képünkön látható, valóságos épitészeti nevezetesség. A

csatorna egy részét f. évi aprilban nyitották meg a használatnak, a Walesi herczeg, a Canterbury

érsek s több nagy tekintély jelenlétében; de még hátra van egy gőzgép fölállítása,

mely London legalantabb fekvő része csatornáinak tartalmát is az egy millió köbláb térfogatú

medenczébe gyűjtse….

A leleményes angolok még e nagy munkájokkal sem elégesznek meg, s hogy a Temze tökéletesen

tiszta legyen, most már azon törik fejőket, mikép lehetne e csatornák tartalmát, mint legjobb

trágyát fölhasználni, s ezáltal eddig használatlan maradt tőkét menteni meg a nemzetgazdaság

számára…

Földalatti vasut Londonban - Vasárnapi Ujság 1854-1860

epa.oszk.hu/00000/00030/00325/.../cim209001.htm

Az angol vasuthálózat középpontja London, honnan mintegy 16 irányban lehet az ország bármely részébe utazni.

A vasuti pályaudvarok rendesen a város szélén vannak, de a fővonalok azonkivül még a város középpontján is birnak

indóházzal. A város közepébe benyuló vasutvonalak azonban az utczai közlekedést nem gátolják. A külvárosokban, a

hol dombok emelkednek, az ily vasut a föld alatt, alagutakon át vezet, majd becsap a házak közé, a hol a mozdonyok

erős ivekre rakott hidakon dörögnek át; ha utczát kell keresztülvágni, a vasuti viadukt, három óriási kapuval ellátott

diadaliv alakjában jelenik meg…A londoni földalatti kivitele ellen a főnehézség azon füsttömeg volt, mely a

mozdonyok kéményéből kitódul, s mely az ily földalatti utat egy pillanat alatt ugy betöltené, hogy annak mélyében

sem ember, sem állat életben nem maradhatna. Azonban e bajon is segitett az angol tudomány, találékonyság, és

vállalkozási szellem. A kisérletek ugyanis bebizonyiták, hogy ha a mozdonyok csak apró állomásokat futnak be, nem

szükséges, hogy saját tüzkatlannal birjanak. Azért is a földalatti vasut mozdonyai az állomások helyén egy cső által

töltetnek meg gőzzel és forró vizzel, s magukkal csak annyi tüzelőt visznek, a mennyi a viznek és gőznek kellő

forróságában megtartására szükséges; a tüzelőszer fa-szén lesz, melynek alig van füstje, az ártalmas légnemü testek

pedig ily helyeken a sebes léghuzam által az alagut nyilásain kisodortatnak. munkálatok 1862. év végére befejeztetnek…,

A Vasárnapi Újságból vett híradás:

http://epa.oszk.hu/00000/00030/00342/datum09446/cim209452.htm

1878. 38. Hajóösszeütközés a Themzén…a világ legnagyobb városa London közvetlen szomszédságában ismétlődött

e rémitő eset, s ez ismétlődés épen helyi érdekénél fogva is kiváló nevezetességüvé lett. A Themzén közlekedő helyi

gőzösök egyike, a „Princess Alice" sülyedt el közel 800 utassal Woolwich közelében s nagyszámú utasai közül

alig másfél száz mentette meg életét. A közel 4 milliónyi lakosságú világváros minden részében volt sújtott fél…

Rajz, 1878. 600: A PRINCESS ALICE ÉS BYWELL CASTLE ÖSSZEÜTKÖZÉSE A THEMZÉN 1878. szept. 3-án

Moszkva

1895. 33. 536. oldal. Szádeczky Lajos: Moszkvában. Július 27 — augusztus 2.

…Közeledik Maszkva, kíváncsian lestük a nagy orosz «szent város» megpillantását. — Csakhamar fel is tűnt

aztán a rengeteg torony- és kupola-erdő a vasút vonala alatt hullámosan elterülő alacsony völgy ölén, messze

kiterjedve, de a távolból keveset mutatva. Kerestük benne a híres Kremlt, a várat, de ez sem volt kivehető, mert igen

kevéssé emelkedik ki a város fölött. A hol-legsűrűbb volt a kupolaerdő s a hol az aranyozott kupolák ragyogtak, ott

sejtettük inkább, mint láttuk az oroszok eme legszentebb helyét, történeti ős egyházi kincseik eme gazdag múzeumát.

A Rjezán-állomásnál (a hét közül a dél felé vezetőnél) kiszállván, a «Szlavjánszki-bazár» onnibuszán rázattuk magunkat befelé a botrányosan r03z kövezeten a külváros tűzfészek deszkaházai között.

No ennél a mi Budapestünk ugyancsak különb —• gondoltuk és mondtuk jól eső büszkeséggel. — De hát ez még csak külváros s korai az ítélet.

A Szadovája körútra érve, a híres *vörös kapu* ízléstelen barokk stílusával, vörösre festett falával, s fehér oszlopaival szintén nem ragadott el s a belvárosba vezető Mjasszniezkája főutczán sem találtunk megbámulni valót s valami szépet, megkapót. Két-három emeletes, igen egyszerű bérházak, néhány középület (távírda, posta) és sok templom, kolostor és kápolna.

A Lubjanka-térre jutva, előttünk állott a régi belváros, magas kőfalával, tornyos kapuival, bástyatornyaival. Ez már Moszkva, ilyen már másutt nincs ! A kapun belül már aszfalton gördül a Nikolszkája utczában elegáns omnibuszunk a háromemeletes nagy «Szlayjáuszki bazár» hotel elé, melyben 3Ö0 szoba fogadja magába a többnyire ide szálló külföldi utasokat.

Még néhány száz lépés, beljebb a rövid útcza másik végéig s a Krasznája-téren vagyunk, előttünk jobbra-balra műépületek, paloták, templomok, szobor (a Minin és Pozárszkié) s szembe a Kreml 20 méter magas fala, tornyos kapuival, kiemelkedő bástyatornyaival s mögötte a paloták, templom-és kolostor-kupolák tömkelegével.

Ez aztán az igazi Moszkva! Ez a bizarr kép egyetlen a maga nemében; olyan sajátságos, a minek párja nincs. Szép is, nem is, ki milyen szemmel nézi; de minden esetre nagyon érdekes, Különös ós a maga nemében nagyszerű.

Hát még, ha a másik'(a nyugati) oldalról, a Moszkva partjáról, vagy a Moszkva-rjecski hídról nézzük (a honnan legszebb) a Kremlt, onnan nézve senki sem tagadhatja, hogy a világ egyik legszebb panorámája áll előtte.

A Moszkva folyó partja felett közvetlenül emelkedik a lőrésekkel kicsipkézett várfal, hat bástya- és kapu-toronnyal. Bal felől legszélén emelkedik a császári kincstár (az Oruzsejnája palata), melyben a czári ház a világon e nemben leggazdagabb kincseit: a koronákat, trónokat, czári jelvényeket, arany-ezüst edényeket, fegyvereket, sok századok óta összehordott diadalmi jelvényeket és történelmi műkincseket őrzik. Ott van szent Vladimír koronája, a lengyel királyok trónja, koronája, a kazáni tatár khán és az asztrakháni koronája s egész hosszú sora a különféle czárok koronáinak, trónjainak, köztük «Kegyetlen» Iván czáré, Nagy Péteré, II. Kataliné.

Az első emelet harmadik termében a falon lengyel zászlók után ott van hatvannégy magyar zászló is 1849-ből. Nagyon restellik, hogy ezek itt vannak, szokták mondogatni a magyar látogatónak. Küldjék vissza, ha restellik, — felelte egyik honfitársunk…

A KREML DÉLI LÁTKÉPE A MOSZKVA FOLYÓ FELŐL. — Csehovszky moszkvai fényképész felvétele.

A czári palotától jobbra négy templom áll kupolás tornyokkal. A legkisebb és legközelebbi a Boldogasszony temploma, egy nagy aranyozott és nyolcz kisebb kupolával, a régi czárok esküvő és keresztelő—temploma, melyet legelőbb ül. András építtetett 1291-ben fából s mai alakjában Kegyetlen Iván czár 1554-ben kőből. (1863—67-ben restauráltatott).

E mellett jobbra emelkedik Mihály őrangyal temploma, a régi ezárok temetkező-helye egészen Nagy Péterig, a ki a későbbi czárokkal a szent-pétervári Péter és Pál templomban van eltemetve. 1333-ból származik, de többször leégett…

Félig Ázsia, félig Európa; de legfőképpen orosz a régi szokásokhoz, hagyományokhoz szívósan ragaszkodó, a nemzeti eszmék és ideák ápolója, a nyugati civilisatiónak nem barátja; az, a mi volt régen s a mi akar lenni a jövőben is: Oroszország szíve, központja, és az idegennek, európainak tartott hivatalos főváros Szentpétervár mellett is vezérszerepre törekvő világi és egyházi metropolisa.

New York

1890. 42. AZ ELEFÁNT-BAZÁR NEW-YORKBAN.

Az amerikaiak jól ismert hajlama a rendkívüliségek iránt több más példán kivül különösen szembetűnő abban a nagy

elefánt-bazárban, mely pár év óta áll New-York közelében, Coney szigeten, s melyet most képünkön is bemutatunk.

Coney sziget lapos, mocsaras hely, tájképi szépségek nélkül, de New-Yorknak, ezen óriási amerikai városnak, divatos

kiránduló és mulató he-ye. A nagy város milliói között nagyon kevés van, ki legalább egyszer-kétszer évenként el ne

látogatna ide a népmulatságok megtekintésére. A hajók másfél óra alatt igen olcsó áron szállítják ki az utasokat. Már a

parton egész sereg látnivaló fogadja az embert, akár csak a budapesti városliget népies mulató helyén, de természetesen

sokkal nagyobb méretekben és változatosságban. Bódék ós bódék váltják fel egymást s köztök nem egy a legelső a világon.

Van egy 300 láb magas torony is, melyet jóval az Eiffel tornya előtt építettek s melynek csúcsáról 100 kilométernyire lehet

látni. Vannak nagyszerű fürdőhelyek, körbemenő vasutak, muzeumokká alakított gőzhajók…

Az elefánt- bazár egy elefánt alakjára épített s borítékában is az elefánt színét utánzó épület, melynek egyes

termeiben boltok és korcsmák vannak elhelyezve….

Az amerikai világváros köznépének vasárnapi mulatságait itt tanulmányozhatja legjobban az idegen s ennek

a tanulmányozásnak jó tájékoztatásául szolgálhat az az óriási elefánt-bazár is, mely bizarr és ízléstelen ugyan,

de kétségkívül nagyszerű és a maga nemében eredeti épület.

A legnevezetesebb látnivaló azonban a képünkön is bemutatott nagy elefánt-bazár, melyet már az Európából

gőzhajóval jövő utasok a szabad tengerről is észrevehetnek...

Az elefánt- bazár egy elefánt alakjára épített s borítékában is az elefánt színét utánzó épület, melynek egyes

termeiben boltok és korcsmák vannak elhelyezve. A sajátságos épület 150 láb hosszú és 122 láb magas.

A látogatók a jobb oldali hátsó lábnál elhelyezett ajtón mennek be s csigalépcsőkön jutnak a regényesen díszített

ebédlőterembe…

1904. 31. FIUMÉTÓL NEW-YORKIG. New-York, 1904. július 6.

Ismételve megemlékezett már a Vasárnapi Újság arról az új tengerhajózási vonalról, melyen most már véglegesen

rendszeresítve, havonként két járat közvetíti a forgalmat Fiume ós New-York, illetve Magyarország és az

Egyesült-Államok között…A kéthetenként Fiúméba érkező hatalmas oczeánjáró gőzösöket tömegével látogatta és bámulta

meg a Fiúméban és környékén időzök serege és különösen sok nézője akadt a hajó utasai elhelyezésének... Ezeknek a

járatoknak is az adja meg szomorú érdekességét, hogy a Magyarországból Amerikába kivándorlók most már túlnyomólag

ezen a vonalon utaznak. Szívet facsaró látványosság ilyenformán egy-egy ilyen gőzös utasainak a felvonulása. Minden

egyes, kéthetenként induló gőzössel 600—1200 kivándorló hagyja el az országot. Férfiak, asszonyok, lányok, legények,

gyermekek, csecsemők vegyest…A június 15-ikén Fiúméból indult Ultonia nevű 9000 tonnás gőzössel, — mely egyike a

Cunard Line magyar-amerikai vonal járatait lebonyolító oczeánjáró hajóknak, ugyancsak vagy hatszáz kivándorló indult

Fiúméból. Korábban, már Triesztben vagy 180 osztrák, Palermóban pedig 160 olasz kivándorló szállott gőzösünkre,

melyen nem kivándorlás czéljából utazó magyarok is voltunk nyolczan a szalonosztályban…Utunk huszonkettedik napján,

épen az Egyesült-Államok legnagyobb ünnepén: a szabadság, a függetlenség ünnepén érkeztünk New-Yorkba. Az amúgy

is leírhatatlan érzést, mely az óceánról huszonegy napi tengeri utazásról érkezőket elfogta, midőn előbb a zöldülő partot,

majd a kikötői élet nyüzsgő forgalmát, a husz-huszonnégy emeletes felhőkarczolókat megpillantották, még hatványozta az

ünnepi mámor, mely ennek az óriási városnak minden lakosát eltöltötte…Zerkowitz Emil

1904. 34. New-York, 1904. július.…Riadó kiáltással üdvözlik a révhatóság pompás fehér gőzösét, mely a pilótát (révkalauzt) hozza gőzösünk fedélzetére, hogy átvéve a gőzös kapitányától a hajó vezetését, biztos kézzel irányítsa azt a homokzátonyok között a kikötőig…A new-yorki forgalom elképzelhetetlen annak, a ki saját szemeivel nem látta, saját füleivel nem tapasztalta. Nem az olasz sikátorok vásári zsivaja, kaczagó, könnyelmű koldusnépsógének tolakodó lármája ez. Az óriási üzletek ós közvetlen mellettük a kis bazáros boltja előtt, nem hajlonganak előttünk a vásárlásra ingerlő bőbeszédű eladók. Az amerikai nem kinál. Legalább élőszóval nem. Kirakataik, hirdetéseik beszélnek. Az eladó csak az árat mondja. Akkor sem hajlong. Ha tetszik, vásárol a vevő és akkor fizet, ha nem, hát nem. Fölösleges szót senki sem mond, még a köszönet szavát sem. Mert drága az idő. Ez az időkimélés, ez a takarékosság a drága idővel az, melyet épen az utczák

forgalmában is tapasztalunk….

Lábunk alatt a földalatti vasút robogását véljük, de csak véljük érezni, mert a földalatti vasút itt sokkal mélyebben van elhelyezve, mint nálunk Budapesten.

Most készül el a földalatti vasút kibővített hálózata. Egy részén 34 kilométer hosszúságban már meg is nyilt a forgalom, olyan arányokban a milyent ismét csak itt láthatni…Az avenuek magasvasutainak, a villamos vasutak és néhány mellékutczán még közlekedő lóvasutaknak forgalma, továbbá az átkelő kompgőzösöké, melyek a kocsik forgalmát is közvetítik a Hudson két partja között, már maga is rendkívüli…Az ötödik avenue hires milliárdosainak palotái, a gazdagságot és hatalmat egyaránt jelentő banképületek és office buildingek (irodaépületek), melyekben lakás egy sincs, de van ötszáz-nyolezszáz irodahelyiség) meseszerű fénnyel épülnek. Georgiái hófehér márvány-homlokzatok, akárhány palotánál az alapzattól a tetőzetig mind a négy oldalon, ezüstösen csillogó gránit, dél-jowai sárga márvány …Egy-egy felhőkarezoló építése elsőrangú látványosság nekünk, európaiaknak. Elébb elkészül az egész épület váza, a főfalak és oldalfalak váza, — csupa merő vasgerendák. — azután építik meg téglából a közfalakat, kőből, márványból a külsőfalakat, helyesebben rárakják, rásrófolják, ráragasztják a vasgerendázatra. Az ajtó félfákon és ablakfákon kivűl nincs egy darab fa sem ezeken az épületeken. Tíz-tizenkét lift száguld éjjel-nappal le-fel egy-egy ilyen épületben, melyek minden elképzelhető kényelemmel, fürdőkkel, központi postával, telefonnal, távíróval, kábel ujságokkal, melyek folyton kopogtatják hosszú papirtekercsekre a legújabb híreket, villam- és gázvilágítással fejedelmi módon fel vannak szerelve. Es fejedelmi pompától, gazdagságtól, a világvaros szédítő forgalmától és rettenetes nyomorúságától,

piszokjától ha szabadulni akarunk, egyszeriben a legpompásabb, legbizarabb hegyvidékre kerülünk, ha néhány órát vasúton, néhány félórát hajón a Hudsonon fölfelé utazunk. Bámuljuk a csodás, szép, a le nem bilincselt szabad természetet a sziklameredekeken épp úgy, mint ott lejebb a végtelen oczeán partján. Bársony-puhaságú fövenyén, lágyan zsongó habok andalító zenéje, avagy a felkorbácsolt hullámoknak dörgő zúgása közben.

Zerkowitz Emil

Olmütz

1890. 41. Sz. L. Mátyás uralkodása…1469 elején Csehországba tette át hadműveleteit s Prága elfoglalására indult.

Chrudim erődített városa előtt merészsége nagy veszedelembe sodorta. Cseh szolgának öltözve a város falait

kémlelvén, az őrség által elfogatott. Szerencséjére a cseh nyelvet tökéletesen bírta s a színlelésnek nagy mestere

lévén, annyira el tudta ámítani az őrséget, hogy gyanútlanul szabadon bocsátották. A Csehországban való előnyomulásban Mátyást Podjebrád

békealkudozásokkal s személyes találkozásaival tartóztatta fel egy időre…

AZ OLMÜTZI VÁROSHÁZ. Dörre eredeti rajzai.

…Mátyás a morvaországi harcztéren oly szerencsével folytatta a harczot, hogy a cseh királyfit, Viktorint, magát is

foglyul ejté és Trencsénbe, majd Visegrádba záratá…

* * *

http://www.parbeszed.com/main.php?folderID=859&articleID=4078&ctag=articlelist&iid=1

A XVI-XVIIII. században sok magyarországi diák látogatta a neves olmützi jezsuita akadémiát és sok

magyarországi jezsuita tevékenykedett az itteni rendházban és tanított az akadémián, amelyet Pázmány Péter is

támogatott anyagilag. Idővel felmerült a független magyar-morva jezsuita rendtartomány létrehozásának a lehetősége,

amely azonban csak terv maradt.

Apám naplójából /G/:

1925. 09. 29. mint cseh katona Olmützbe /Olomouc/ vonul be. Odafele megdöbbenve látja a Košice feliratot a

kassai állomáson.

Peking

1900. 25. 412. PEKING ÉS VIDÉKE.

Irta Cholnoky Jenő. Amikor Peking utczáin, csinos hölgyek társaságában kóboroltunk, az a megnyugvás vett

rajtam erőt, hogy íme, az ősi város megnyitotta kapuit az európaiak előtt s velük együtt valószínűleg az európai kultúra

is utat fog találni az évezredes falak közé…

Pedig mélyen gyökerezik ennek a népnek a szívében az európaiak iránti gyűlölet. Csak vissza kell tekintenünk arra a

félszázados küzdelemre az európai invázió ellen, a mi a császár nyári palotájának elpusztításával ért dísztelen befejezést s a melynek utójátéka a francziák tong-kingi veresége volt — s megértjük, hogy az írástudók és az intelligenczia, ha csak egy kicsit konzervatív hajlamú is, nem lehet barátságos az európaiak iránt. Nem mondom, hogy az európai kultúra iránt. Japán is fölvette az európai kultúrát, de azért ép oly ellensége az európaiaknak, mint a khinaiak.

…Milyen szépen is indult meg az európai kultúra bevitele Khinába — a szeretet vallásának védelme alatt! — És mivé fajult, és milyen hirtelen tönkrement a megnyert befolyás az önző üzérszellem betolakodása folytán !

A templomok, misszió-telepek, a vendéglő épülete a lazaristák telkén, mind abból a régi jó időkből származik. Az európai hatalmak követségeinek épületei már újabb dolgok, a melyeket az erőszak, a kényszerített barátság létesített.

A császár palotája és annak kertjei a tatárváros közepét foglalják el. Főbejárata délen van, a tatárváros déli középső kapujával szemben. Csúnya, erődítményszerű, vörösre mázolt épület. A palotából aztán már nem lehet sokkal többet látni. A mint képünk mutatja, hátul nagy messzeségben is látszik néhány magas tető. Ezek a palota egyes részeinek pompás aranysárga majolika tetői. A kert legészakibb részén áll az úgy nevezett Mé-san, vagy szénhegy, a mit zöld lombok és csinos filagóriák díszítenek.

…Az osztrák-magyar követség csak 1898-ban kapott palotát, valamivel távolabb a többitől, azon a nagy utczán, a melyen a legszebb és legnagyobb katholikus templom is áll, az u. n. Tung-tang, a melyet újabb hirek szerint a lázadók fölgyújtottak.

Szép szabályosak különben Peking utczái, mint a legtöbb síkföldi nagy városé, az utczák mind éjszak-déli, illetőleg kelet-nyugati irányúak.

A déli, khinai városrész rendetlenebb, de különben sem sok benne a lakóház, nagy része beépítetlen, igen tetemes részt pedig az ég temploma, és a

földmivelés temploma, — óriási parkok közepén — foglalnak el….

A rendetlen, poros utakon tolong a nép, nyüzsögve, kiabálva, csilingelve árulják holmijukat az utczai árusok, a pompás homlokzatú boltok előtt a felmagasított járda külső oldalát sátoros, vásáros nép foglalja el, lent a poros kocsiúton pedig csöndesen ballagó kétkerekű kocsik, kolompos tevekaravánok, lovas katonákkal kísért, hordószékből széttekintgető mandarin, majd valami különös menyegzői, vagy temető-menet kerülgetik egymást. Mind olyan különös, olyan idegenszerű. A tolongásban nyugodtan működik a borbély éles kése és zavartalanul fűrészelteti a fakereskedő a törzseket deszkává (a fürészmalmot még nem találták fel a khinaiak).

Teljes bátorsággal, minden sérelem veszélye nélkül lehetett ebben a tolongásban elkeveredni. Nem bántotta az embert senki, még a gyerekek sem csúfolták.

1900. 34. A KHINAIAK HUMORA.

Van a khinai irodalomnak, a mely sokkal gazdagabb, mint általában hinni szokták, egy terméke, melynek czíme

«Hsiao-Lin-Kuang» vagyis a «Nevetés könyvei), mely Pekingben nyomtatásban is megjelent. Ezt a művet a

khinaiak nagy becsben tartják. Csupa adomák, élezek, tréfák vannak benne, melyek közt nem egy akad olyan,

hogy nálunk is általánosan ismeretes, sok azonban érdekesen jellemzi a khinai nép gondolkozása módját.

Ebből a könyvből közlünk itt, angol forrás nyomán, néhány adomát.

Két ember, Csüng és Kung, melegszik a nyitott kályha mellett. Csüng, a ki nagyon nyugodt, de még

nagyobb mértékben beszédes férfiú, így szól Kunghoz, a ki meg felettébb heves vérű:

— Kedves Kung, van egy dolog, a mit nagyon szeretnék neked megmondani. Egy oly körülményre vonatkozik ez,

a melyet már régebben észrevettem és veled közölni kívántam. De, szem előtt tartva, hogy téged kissé heves és

czivakodó embernek tartanak, haboztam, hogy szóljak-e vagy sem ? Végre is meggyőződtem, hogy ha hallgatok,

ártok vele neked s ezért elhatároztam, hogy engedélyt kérek tőled, hogy szóljak róla.

— Mi az Csüng ? — kérdi a másik

- Ég a ruhád, Kung barátom, — felel nyugodtan Csüng.

— Az ördög vigyen el — kiált Kung dühösen fölugorva s látva, hogy a fele ruhája már elégett, — hát nem

tudtál előbb szólni ?

— No lám ! Milyen heves ember ! — mormogta Csüng, a mint tovább ment. — Valóban igaz, a mit róla beszélnek!

Ehhez hasonló az az adoma az angolról, a ki habozik szomszédját az égő ruhájára figyelmeztetni, mert nincs

neki bemutatva

A pokol ura egy ember lelkét, a kit nagyon bűnösnek talált, visszaküldte a földre, hogy éljen tovább és legyen szegény

irnok öt gyerekkel.

— De hiszen ez inkább jutalom, mint büntetés, — kiált fel egy angyal.

— Ne bántsd, — felel az ördögök ura : — öt gyerekes Írnoknak nehezebb a sorsa a földön, mintha a pokolban volna.

Csang és Csüng közösen akarnak rizslevest főzni.

— Add hozzá a rizst, én meg adom a vizet, — mondja Csang.

— Csakhogy akkor a hozzájárulás arányában mi jut neked? — kérdi Csüng.

— Hát majd add nekem a levét, a többi legyen a tiéd, — felel a ravasz Csang.

A tigris elfogott egy embert. A fia szalad nyilával utána, hogy lelövi.

Vigyázz fiam, — kiált az apa — csak a lábát lődd meg, mert úgy többet kapunk a bőréért!

* * *

1882. 35. Faragó Ödön hazánkfia, ki kilencz évet töltött Khinában mint ottani vámhivatalnok, s fokról-fokra emelkedve,

legutóbb Tientsinben, mint tengerészeti vámigazgatói jelentékeny és befolyásos állást foglalt el, e héten Budapestre

érkezett. A «Vasárnapi Ujság» olvasóinak többször volt alkalma e derék hazánkfiának Khinából irt érdekes leveleit

olvashatni, s Khinából hazafelé Amerikán át tett útjából irt leveleinek közlését mai számunkban fejezzük be.

Utolsó levele az angol partokról augusztus 6-án kelt, több mint két havi fárasztó utazás után. Londonban, majd Parisban

pár napig időzött, s Francziaországon, Bécsen keresztül sietett hazafelé. Azóta, hogy elhagyta Magyarországot, kilencz

év alatt, csak akkor beszélt magyarul, midőn gr. Zichy Józseffel és Ágosttal, majd gróf Széchenyi Bélával és

Lóczy Lajossal Khinában találkozott. Azonban folyvást olvasott magyar lapokat s az övéivel gyakran levelezett,

hogy a magyar nyelv gyakorlatából a messzi idegen földönki ne essék. S mint alkalmunk volt személyes találkozás

által meggyőződni, mit sem feledett el nyelvéből, s csak oly folyékonyan, tisztán beszél magyarul, mint kilencz évvel

ezelőtt. Sok érdekes dolgot beszél a khinai viszonyokról, és sok érdekes látnivalót hozott magával. Pompás albumjaiban

khinai és japáni nevezetességek, tájképek találhatók…Faragó számol be San Franciscóról is.

Prága

1880. 23. A király Prágában. Ő felsége e hó első napján reggeli 7 órakor érkezett Prágába s e hó 8-ikáig marad ott.

Minden nap egy-egy ünnep most a cseh fővárosban, hol az uralkodó látogatását politikai következményekkel kötik össze,

és szeretik reményleni, hogy ennél fényesebb ünnep is vár még Prágára, a cseh korona föltevésének ünnepe….

1890. 14. Szádeczky Lajos: MÁTYÁS KIRÁLY. 1440—1490.

Ma, ápril 6-ikán, négyszáz esztendeje, hogy Magyarország legnépszerűbb, legdicsőbb királya a sirba szállt. Épen

virágvasárnapját ünnepelte a keresztény világ, mikor a kereszténység akkor legünnepeltebb bajnoka az isteni-tisztelet

végeztével hir telén rosszul lett s rövid szenvedés után életét az örökkévalósággal cserélte fel…

A Mátyásra emlékező szöveget nagyszámú illusztráció egészíti ki:

Podjebrad. — A prágai városházán őrzött arczkép után rajzolta Dörre Tivadar

Podjebrad aláírása. (1452.jun. 14.)

http://epa.oszk.hu/00000/00030/01883/pdf/01883.pdf

… szerződés szerint Mátyás el fogja venni Garai nádor leányát, a nádor viszont mindent elkövet Mátyás

királlyá választatására. Hunyadi János özvegyének, Szilágyi Erzsébetnek sejtelme sem volt arról, hogy fia már

lekötötte kezét Prágában, az élelmes cseh kormányzó, Podjebrád, leánya számára; s midőn Mátyás

haza kisérésekor arról volt szó, melyik igéret valósuljon, szavát édesanyja kedvéért sem szegte meg…

1890. 41. Sz. L. Mátyás uralkodása…1469 elején Csehországba tette át hadműveleteit s Prága elfoglalására indult.

Chrudim erődített városa előtt merészsége nagy veszedelembe sodorta. Cseh szolgának öltözve a város falait

kémlelvén, az őrség által elfogatott. Szerencséjére a cseh nyelvet tökéletesen bírta s a színlelésnek nagy mestere

lévén, annyira el tudta ámítani az őrséget, hogy gyanútlanul szabadon bocsátották. A Csehországban való előnyomulásban Mátyást Podjebrád

béke-alkudozásokkal s személyes találkozásaival tartóztatta fel egy időre…

1901. 25. K. L.: PRÁGA. URALKODÓNK prágai látogatása a napokban Csehország fővárosára terelte a közfigyelmet.

A Moldava-menti aranyváros különben alig szorult a politikai időszerűség ajánlólevelére,

hogy érdeklődésünket magára vonja. Humboldt Sándor a maga idejében földrészünk

négy legszebb városa közé sorolta. Konstantinápoly, Lisszabon és Nápoly kétségtelenül tengerparti

fekvésükkel ragadják magukhoz a pálmát…Amily élénk a mai Csehország szellemi

munkássága a szépirodalom terén, ép oly eleven pezsgés tapasztalható a tudomány és művészet

birodalmában is. A meglepően gyors felvirúlású szépművészet ép a napokban kapott az uralkodó

bőkezűségéből új palotát….

KILÁTÁS A HRADSINRA.

Prága

Rozsnyó.

1864. 26. Rozsnyó Gömör megyének egyik legfestőibb fekvésü városa. Petőfi azt irja ugyan róla szeszélyes

uti rajzaiban, hogy hegyektől körülvéve ugy fekszik „mint koldus kalapjában a krajczár,"—ennek

ellenében azonban felhozhatjuk, hogy az ujabb kor egyik legjelesb tájfestésze,

az európai hirüvé vált Markó Károly, fiatal korában sokáig itt lakván, ezen

vidéken vált fogékonnyá a természet szépségeinek élvezésére…

A hetivásár napján, azaz pénteken délután és szombaton délelőtt a rozanyói buzavásár tere

teherkocsik és rakodó szekerek valódi tömkelegével van ellepve. Vidékről koronkint ide vándorlott tót ajku

bányászok letelepedésén kivül, e különféle érintkezés korcsositá el talán az itteni magyar nép nyelvét, annyira, hogy

számos tót és német szó került az ember ajkára…Az itteni népszokások között nevezetes az, hogy a farsang folytán

egymást felváltva, tartja meg minden czéh ifjusága, régebben egy egész hétig, most nehány napig tánczvigalmait s

ünnepélyes tisztujitását…A város további ismertetéséül el kell még mondanunk, hogy két hitfelekezet virágzó

főgymnáziuma van itt. Az osztályok egyetértő összeolvadását és társas mivelődését előmozdítja a „társalgási

egylet," mely az e vidéken birtokos gróf Andrássy György ur ő excja pártfogó elnöklete

alatt élénk virágzásnak örvend…A piacz hátterében a mult században létesitett

püspökség palotája van. Rozsnyó területe az előtt az esztergomi érsekséghez tartozott….A kertészet s

gyümölcstenyésztés ujabb időkben nagy lendületet nyert s a várost köröskörül a legjobb karban álló gyümölcsös

kertek veszik körül. U.

* * *

Személyes:…1944. karácsonyi ajándékokat Rozsnyón vásárolták a szülők. A karácsonyt Krasznahorka-váralján

töltöttük. A várban jártam, 1974. áprilisában, kassai néném meglátogatása alkalmából. 2000 tájékán csak a busz

ablakából láttuk, Betlér felé menet.

1886. 4. 62.MIKULIK JÓZSEF… Dobsina, Rozsnyó és Gömör megye protestáns egyházi élete múltjának

földerítésével szerzett érdemet. A múlt nyáron jelent meg egyik értékes, önálló kutatáson alapuló s szépen kidolgozóit munkája a régi magyar

kisvárosi életről s főleg Rozsnyó történetéről a mohácsi vészt követő időkben. Számos tanulmányt irt a Századokban

és aTörténelmi Tárban, a fővárosi hírlapokban s a Rozsnyói Híradóban…

San-Francisco

1871. 31. Sarlay Pál: Esti üzlet Snn-Franciskóban. (Eredeti közlemény Kaliforniából.)

A légszeszvilág mellett, egy üres árubódé fenekén guitarret pengető dalnok mindenféle zamatu

dallamokkal mulattatta, egészen dijtalanul, az őt körülvevő esti közönséget…

Fogjövési fájdalmakra universalis törlesztő olajat kell alkalmazni; Pratt-tól minden évben szoktam egy-egy üveggel

venni; oh ő igen „smart fellow" (ügyes ficzkó); gyára a Washington-utczában van San-Franciskóban…

Hosszabb idő óta Kaliforniában időzöm, Sacramento, Stockton, Petaluma, Benicia, Rnedwood-city, Fulsom, s több

számtalan helyoken…Amerika csodaszerü fejlődése csak a szabad intézmények lényegét tevő egyenlőség, s szólási

és cselekvési szabadság korlátlan gyakorlatából kimagyarázható. Attól , a ki magát orvosnak adja ki, senkinek sem

jutott eszébe oklevelét kérni, ha valaki hajlandó egy kovács, ács, vagy kedvező esetben borbélyból magát orvossá elő

léptetett egyén kezei közé tenni le egészségét, életét, ahhoz — amerikai fogalom szerint — senkinek

semmi köze…Az amerikai élet jellemzett sokoldalúsága, azon bámulatos gyors felfogás, és sajátságos belátás,

s a természetes ész ruganyossága …Egy szegleten egész szekér van transparontté alakitva; a jármű közepén égő mécs,

az oldalait borító vászonra pingált betűkben, egy uj találmány az Óriás Czement dicséretét beszéli a szemnek…

1871. 32. Kalifornia. Folytatás…Eleven cégérek, fényes és fénytelen állapotban ballagják be a város jártabb utczáit;

Ezeknek nem hivatása szónoklatot tartani; szerepük ellenkező, mint a villámvezető és világító toronyé; feladatuk,

az annyira szétforgácsolt figyelmet, a kezökben tartott, s hátaikra támasztott rud végpontjára erősített, kivilágitott kis

papirház fölé téríteni, vagy bolt felé vezetni a habozó vevőt, melynek tulajdonosával ők üzleti összeköttetésben állnak….

A Central-Pacific vonalon a vonatba ülve. Ómaháig csak egy sínpáron haladhat, ott azonban valóságos

vas hálózatot érvén el, a Missisippi völgy és az Atlanti-tenger között, Chicago és St.-Louis városok között elvonuló

vasúti irányokban kénye-kedve szerint válogathat …A pensylvániai „Central vaspálya" kitűnősége megbámulására

hivom fel a figyelmet. Ez azon egyedüli vonal, hol két pár sin fut, ezek ágyazata kőből áll, s egyetlen az

Egyesült Allamokban, melyen az utas a más vonalakon észlelhető oly ártalmas port kikerülheti. A pensylvániai central

vasút 354 mérföld hosszú, s a Pittsburg és Philadelphia között eső tért keresztül szegve, az atlanti dockoktól egész

az Ohio folyamig nyúlik. Ennek meghosszabbítása a 468 mérföld hosszú Pittsburg-Fort Wayne- és Chicago-vonal, a

Pittsburg és Chicago városok közötti helyeket érintve. Ezen 822 mérföld hosszú vonal együttesen a legrövidebb és

legjobb vasutat képezi Chicago és az atlanti tengeri városok közt. Biztosság tekintetében páratlan, kényelem

sehol sem lelhető fel oly mértékben, mint azon a vonalon, ott mindennemű elrendezésben a legfinomabb izlés

uralkodik. Az ezüst palota-kocsik, a legpazarabban vannak ezüstölve, fekete polírozott diófából áll a jármű váza,

selyemből és brüsszeli anyagból készitvék a szőnyegek, s bársonnyal bevonvák az ülések. — A lámpák

nagyok és díszesek, s ezüstből vannak gyártva A mosdó helyiségek magasak, térések s a legékesebbek,

itt-ott aranyozott díszítményekkel. — A nappal kényelmes ülések, alkonyat beálltával mintegy varázsütésre, uj,

kényelmesebb, teljes nyugalmat ajándékozó ágyakká változnak át. Az ebédlőtermek tágasak, s a legkövetelőbb

inyencz ízlése is teljesen ki van elégítve a természet áldásait ügyes vegyi kombináczióba hozni tudó szakács műértő

szakavatottsága által….

1875. 11. Új-Yorktól San-Franciskóig.

A csöndes-tengeri vaspályáról, a földnek ez idő szerint leghosszabb vasutjáról, már többször hozott lapunk leiró

közleményeket, a melyekben el volt mondva egyfelől az, hogy e vasút roppant hidjaival, utvezetékeivel és

alagutaival az újkor legnagyobb-szerű vállalatai közé tartozik, másfelől pedig elő voltak sorolva mind ama

rendkívüli előnyök, melyekkel az Uj-York és San-Fianciskó között kiépített vasútvonal az amerikai nagy

köztársaság anyagi jóllétének emeléséhez járult. Míg e vaspálya nem volt kiépítve, az Atlanti-tengertől a

Csöndes-óczeánig Észak-Amerika mérhetetlen rétségein s felhőkbe nyúló hegylánczain át hónapokig bolyonghatott

az utazó a rozzant postakocsikban és sohasem volt biztos a felől, hogy utazásának czélját elérheti. Ma beül

Uj-Yorkban Pulman kényelmes és diszes berendezésű szalon-kocsijába és San-Franciskóig, ha tetszik, akár

meg se álljon. Hajdan ádáz, bosszút lihegő „veres bőrűek" leskelődtek a megmérhetetlen prairie-ken és az

őserdők homályában a nyugot fele tartó vándor skalpja (fejbőre) után, ma pedig a 3353 angol mérföldnyi

hosszú vaspálya minden jelentékenyebb állomásán kényelmes hotelek várják az utasokat pompás vendégszobákkal,

ételekkel és frissítőkkel. Óriási különbség ez a hajdan és most között!

Nem lesz talán érdektelen, ha e világra szóló jelentőségű vasútvonal főbb állomásainak egymástól való távolságáról,

mérföldekben és órákban számítva, egy rövidke kimutatást ide igtatunk…

San-Franciskoban e vaspályához a Sandwich-szigetek felé rendesen közlekedő gőzhajók csatlakoznak, melyek 9

napi utazás után érnek Honolulu kikötőjébe…

Rajzcsoportozatunk a csöndes-tengeri vaspálya két kiindulási pontjának, Uj-Yorknak és San-Franciskónak

mozgalmas látványt nyújtó kikötőjét, továbbá a Nagy-Sós-tó északi öblén átvezető hidat, a Sziklás-hegység

egyik csúcsán keresztül fúrt nagyszerű alagutat s végre a prairiet, Amerikának e mérhetetlen terjedelmű rétségét

tünteti föl. A vonat végig robog, száguld szerteszét a mezőkön. A megrémült bölénycsorda bőszülten,

olykor-olykor egyenesen a vonatnak rohan, mely százával zúzza szét őket, de nem ritkán maga is kizökken

rendes kerékvágásából az utasoknak nem csekély ijedelmére s néha bosszúságára, mert olyankor rendesen több

órai késedelmet okoz, amíg a nehéz vonatot ismét a vágányra emelhetik. S. L.

1875. 11. 164. San Francisco, a képeken vasútvonal, alagút látható

http://epa.oszk.hu/00000/00030/01097/pdf/01097.pdf

San-Franciskoban a vaspályához a Sand-wich-szigetek felé rendesen közlekedő gőzhajók csatlakoznak, melyek

9 napi utazás után érnek Honolulu kikötőjébe; igy tehát Új-Yorkból 15 1/2nap alatt Honoluluban lehet az utazó.

San-Franciskóból japánba 19 nap alatt, Uj-Yorkból 25 1/₂nap alatt, Angolországból pedig 33—34 nap alatt lehet

Japánba utazni, tehát majdnem 3—4 héttel hamarább, mint a suezi csatorna felé; Yokohamából, Japán egyik

kikötő-városából Hongkongig vagy Shanghaig (Khina) 5—6 napi utazásra van szükség. E pár adatból kitetszik,

hogy a csöndes-tengeri vasút a földnek körülutazását is jelentékenyen megkönnyítette, ugy hogy azt, a mihez

azelőtt 6—7 hónap volt szükséges, ma már 80—90 nap alatt meg lehet tenni.

1882. 35 Faragó Ödön:…New-York, 1882. július 26.

Végre megérkeztem az amerikai kontinens legszebb városába, New-Yorkba, s szerencsésen megtettem a 9000

mérföldnyi utat (6000 mérföld gőzhajón, 3000 mérföld vasúton), a nélkül, hogy- valami baleset történt volna velem

San-Franciskóba érkeztünkkor az egészségügyi bizottság tagjai szigorú vizsgálatot tartották fölöttünk, melynek

eredménye az lett, hogy keményen megfüstöltek és késedelem nélkül partra szállani engedtek. Alig jutottunk

keresztül a vámhivatal helyiségein, midőn egy hírlapárus gyerek lármás hirdetése tett figyelmessé…

San-Franciskóban a Palace hotelbe szálltunk, mely a világon a legnagyobb vendégfogadónak mondatik. Több mint 1000

embernek adhat egyszerre lakást és élelmezést. Berendezése nagyszerű. Az amerikai leleményesség minden kigondolható

neme fel van használva, hogy a kényelem netovábbja el legyen érve. A szobák elektronikus lámpákkal vannak világítva.

Gőzerővel hajtott öt elevátor van itt működésben. Mindenütt gőzgép, ugy hogy ott tartózkodásom alatt minden perczen

vártuk, hogy ez a sok gőz a levegőbe röpit!... Utam San-Franciskótól New-Yorkig 10 napot igényelt; ebből 7 napot tisztán utazással, 3-at pedig a vidék szemlélésével töltöttem el. A világhírű Pullman-kocsikban éjjelre ágyat vetnek és az utas jól kialhatja magát. A Niagara-zuhatag valóban pompás látványt ád az utasnak; sak az a baj, hogy az embernek ott minden lépése pénzbe kerül.

Egy napi ott tartózkodásom alatt 25 darab arany dollárt húztak ki a zsebemből.

New-York rám nem tett oly nagyszerű benyomást mint vártam, s minden jóakarat daczára sem tudnám Parishoz vagy

Londonhoz hasonlítani. Hanem az a nevezetessége megvan, hogy itt jobban megtudják az embert zsebelni, mint bárhol.

A hőség pedig oly rendkívüli, a minőt még Khinában sem tapasztaltam. Meg kell említenem, hogy van egy gyönyörű nagy

kiterjedésű nyilvános kertje a város közepén, mit Central parknak neveznek. Erre már büszke lehet New-York; hanem került

is ám számos millióiba. A legelső újságban is, a mi kezeimhez jött, olvastam a «Magyar Egylet »-ről. Ugy látszik, hogy

egyik jogtalanul kizárt tagja által be van pörölve. Olvastam ott egy kis helyreigazítást is Reményi Edétől, kinek itt és nem

Budapesten tartózkodását sajnosán vettem tudomásul. Július 29-én indulok Liverpoolba a White Star vonal 5000 tonnás

gőzösén a «Germanic»-en.

Atlanti-oczeán. Germanic gőzös, 1882 augusztus 6.

New-Yorkot múlt hó 29-én este 5 órakor hagytuk el és most az irlandi partoktól mintegy 200 mértföld távolságra vagyunk.

Utunk rendkívül kellemetlen volt, s mi a hajón levő utasok csaknem kivétel nélkül tengeri betegségben szenvedtünk. Most

a tenger hullámtalan, felhasználom az alkalmat és megkísérlem az írást, noha az csak részben sikerül. Ma éjjel Quenstown-nál

megállunk s ott az európai málhát partra szállitják, azzal megy jelen levelem is; mi pedig folytatjuk utunkat Liverpoolba.

Május 29-én indultam el Tienteinből s azóta folyton utazom…

Spalato

1876. 44. Dalmáczia legrégibb városa s minthogy igen szép vidéken, az országnak meglehetősen a központján

fekszik, hajdan egyszersmind fővárosa is a Brazza szigettel átellenben fekvő Spa. lato vagy Spalatro, a római

Salona nevű város közelében…Miután Salonát az avarok 640 körül elpusztították, a város visszaszállingózó lakói

a szintén kirabolt palota falai között kerestek hajlékot, a mennyiben vagy a még meglevő régi szobákat és

termeket alaktották át lakásul, vagy pedig uj házakat építettek a téres udvarokon, míg aztán a későbben jövök

nem találván helyet a palota belsejében, .annak körfalai mellett külvárosokat építettek, a melyeknek utczái az

öböl mellett emelkedő Mária-hegy oldalán félholdat képeztek. A város meglepően szép s festői látványt nyújt

a tenger felől sziklaövezte hátterével, de ha egyszer a városba léptünk, kitűnik, hogy az nem egyéb, mint keskeny,

görbe és piszkos utczák zűrzavara, melyben mindazáltal is élénk forgalom és mozgalom uralkodik, mert Spalato

a török-olasz kereskedés fő lerakodó helye. Tarka-barka öltönyökben hullámzik a vásári közönség föl- s alá

az utczákon…

A templom belseje, melyet egyik rajzunk tüntet föl, valóban impozáns és nagyszerű látványt nyújt. Mikor a

keresztyén vallás birtokába vette a pogány templomot, ennek korábbi pompáját és szépségét nem rombolta szét.

E templomban van eltemetve IV. Béla királyunk két-leánya, Margit és Katalin. Síremlékükön Farlati szerint

(„Illyricum Sacrum", Ill-ik köt. 262 lap) e fölirat volt olvasható: ,,A nemes Katalin és a ragyogó Margit, IV. Bélának

Magyarország királyának és Lascaris Máriának, Görögország királynőjének leányai e sírban pihennek;

a kegyetlen tatároktól üldöztetve Klissza várában hunytak el és 1242-ben Spalatóba hozattak át."

Spalato története hazánk történetével sokszoros összefüggésben áll. A magyarok mindjárt bejövetelükkor

Árpád fejedelem alatt bevették. II. Endre magyar király uralkodása elején Spalatonak Domald nevű grófja az

összeesküvőket, kik Géza magyar herczeg fiaiért Görögországba akartak menni, elfogatván, őket a királyhoz

küldötte. 1217-ben II. Endre király itt szállt a tengerre 10,000 főnyi keresztes hadával. 1241-ben ide menekült

IV. Béla király a tatárok elöl az Ónodnál szenvedett vereség után. A város 1322-ben a velenczeiekhez pártolt,

de 1357. jul. 8-án a magyarok a velenczeiektől visszafoglalták.

Spielberg

1866. 17. Spielberg vára. Spielberg vára Morvaországban fekszik; keletkezése a középkor homályában vész el, s nevét csak a 13-ik századbeli okmányokban találjuk először. 1578-ban

tűz által elpusztíttatván, a törökök fenyegető közeledésére a várat újra fölépíték s megerősítették, úgy hogy már

1594-ben újra mint nehezen megvívható vár szerepelt. A vár fenntartása Brünn városának, mely azt egy tanácsosa által

kormányoztatta, sok költségébe került, mig az 1620. nov. 8-án történt fehérhegyi ütközet után, az eretnekség büntetése

gyanánt a várostól elvétetett, s ez időtől fogva mint állambörtön használtatott…

A Martinovics-féle ismert összeesküvés következtében, a nagy Kazinczy Ferencz és Verseghy, e börtön falai közt

voltak 1794-ben mint foglyok elitélve. 1805-ben francziák szállták meg Spielberget, rajta jelentékeny erősítéseket

tettek, a csak a pozsonyi békekötés után, 1806. januárban hagyták el azt. Azonban 1809-ben újra hatalmukba kerítek

s minden erősítéseit szétrombolták…Végre 1855-ben a foglyokat Spielbergből más várakba

szálliták s azóta e vár megszűnt állambörtön lenni. Most egy csapat gyalogság lakja…

Kazinczy: Fogságom naplója, mek…1795. Október 7. - Ebédre Brünnbe. - Kapitány Plecz megszólíta, ennénk végre a fogadóban. Vígan valánk, hívén, amit Novák nekünk elindulásunkkor monda, hogy úgy fogunk traktáltatni, mint Budán, minekutána Barkó bennünket a civilis felvigyázás alól által veve. Ebéd után megindula a két üveges hintó, a vár felé, mely éppen úgy áll Brünn felett, mint Pozsony felett a Schlossberg…

Földszint vala No. 1. az a szoba, hol velem báró Spielmann oberster (ki németesen Pesten tanulta meg a magyar nyelvet), és osztán a gouverneur szóla, s ennek folyosóján mentem a grádicsig. Ott le az alsó sorra. Még sem elég; újra le itt a grádicson a második sorra. A profósz elől, két gyertyával: én utána. Ámbár a profósz az egyik kezében egy gyertyát, a másikban egy másikat vive, teste mégis lábam elébe veté az árnyékot. Féltem, el találok esni. Jobbomat tehát tapogatózva a szobák falához, balomat a folyosóéhoz vetettem, de úgy kaptam vissza a balt, mintha kígyót illettem volna a fűben, mert a kőszikla penésze tenyeremen maradt. Itt azon szobát, mely e folyosón a negyedik vala, de a XIV. no. alatt állott, megnyitotta. Elijedtem, meglátván penésztől annyira általevett ajtaját, mint a pincéké lenni szokott, s amint benyitám az ajtót, megcsapott a penész bűze. Miolta a vár áll, soha ezt ki nem meszelték; a scorbuticus rab, gyomorszékén ülvén, a falra köpte nyálát, s az perpendicularis lineában folyt le, hol sápadtabb, hol veresebb színt hagyván a falon. Irtóztató volt látni. Az egyik oldalfaltól a másikig egy gerenda vala vonva, s arra hídlás, mint a lovak alatt az istállóban. Egyszerre léptem fel a hídlásra, ki nem állhatván a bűzt, s mentem az ablakhoz…A profósz az 1. nrus alá vitt által, mely szegletben van éjszak és nyugot felé, de úgy, hogy mellette még egy szoba lehetett, mert ablaka csak egy falon volt. Oda le szomszédom a híd felé az én kedves barátom Úza Pál volt, másfelé Szmetanovics; itt Rosti János. Míg könyveinket meg nem kaptuk, Úzával beszélgettem általkopogván a falon a betűket: a egy betű; b kettő; c három; k tíz; p tizenöt... s ezt oly gyorsasággal, hogy egy vasárnap reggeli hét óra óta tizenkettőig mindég disserálék a lélek halhatatlansága és a feltámadás mellett vagy ellen. Rosti elbetegesedett, a magány még inkább elmerítteté hipochondriájában; meg akará magát ölni. Verseket csináltaték vele, s az elméjét felderíté…

A FENYÍTŐHÁZBAN OBROVICON Brünn mellett, 1796

Direktor Schramek és a controlleur Grünersperg a grádics végén vártak; amaz egy setétzöld, aranyrojtos

Kutscherpelzben, medvével prémezve, öt púderes kolbászkával az egyik s másik füle mellett, a controlor ugyanannyi

papilottal, fejér moldon hálóruhájában. Nyájasan fogadtak. - Uraim - mondám -, az urak megpillantása nekem

vigasztalás; a szerencsétlen mindég örvend, mikor mívelt lelkű emberek gondviselése alá esik. De inkább odafenn a

várban sanyarogva, mint egy Zuchthausban szelídebben. Hogy idejutottam, az nekem halálom…

Ő felsége bennünket azért külde ide, mert úgy akarja, hogy valamikor az idő engedni fogja, a direktor kertjébe vitessünk ki, kiszellőzni magunkat; de itt status rabok kategóriájában fogunk tartatni. Odafenn azt nem merték, a Magyarország szomszédsága miatt. Itt is én esém az 1. nrus alá. Mellém Rosti jöve le, úgy Prusinszky, Újgyörgyi, Szlávy György.

Ablakunk kicsiny, és oly magasan, hogy ha oda akarék érni, székemet asztalomra kelle feltennem, s ha székemre felállék, alig fére könyököm az ablakhoz. Azon rostélyvas, de drótozat nélkül. Szobáinknak két ajtajok, két zárok; egyikhez a kolcs a direktornál, másikhoz a controlornál. Folyosónkon brünni katona; s szolgálatunkra három invalidus…

SZENT-PÉTERVÁR

1886. 4. A trónörökös és a pétervári akadémia. A pétervári akadémia Rudolf trónörökös ő fenségét tiszteletbeü tagjává

választotta. Az akadémia január 10-én tartotta nagy érdeklődés mellett évi diszülését. Jelen volt a közoktatási miniszter

s számos orosz főméltóság, a moszkvai és kiewi orth. metropolita s a pétervári r. kath. érsek. Az ülésen Bumakovszki

titkos tanácsos, akadémiai alelnök elnökölt. A szokásos jelentések előterjesztése után megkezdődtek a tagválasztások s

Rudolf trónörökös, tekintve sikeres irodalmi tudományos működését, legelső volt a megválasztottak között.

1889. 10. 159. BARANGOLÁS SZENT-PÉTERVÁRON

Eredeti levelek Szent-Pétervárról.

…Egy kis darab Olaszországot kapunk itt is. Hiszen imhol az úgynevezett Nikolája; ha pompás üvegtábláin betekintünk, csakugyan nem hinnénk, hogy Szent-Pétervár egyik utczá-ján vagyunk, és pedig tél közepén. Ott nyílik a temérdek gyöngyvirág, ibolya, nefelejcs, rózsa és más mindenféle üdén, vidáman, teljes színpompában…Van a szentpéterváriaknak egy olyan városliget-féle mulatóhelyük, mely hogy a hosszú telén se heverjen, hát ráépítik a jégpalotát, mely, mint említem, egy valódi palota minden kellékével és felszereléseivel az utolsó szegig el van látva csupa jégből. De még szobrokban sem szűkölködik: a fél mythologia képviselve van itt, s pedig művészi kivitelben. Junó, Vénus, Ámor — pompás névai jégből…

Ez estére Zichy Mihálynál leszünk, ki 1825-ben született, mi pedig viszünk magunkkal egy üveg 1825-iki bakatort, mit Zichy Géza gróf azért hozott magával Tetétlen-ről, hogy azzal hírneves hazánkfiát itt, az orosz fővárosban felköszönthessük. De a sok barangolás után jól is fog esni az az áldott hazai nedű, és kétszeres örömmel fogjuk éltetni az ecset nagy mesterét, kinek rendkívül kedves otthonában elfelejtjük, hogy Muszkaország és jég is van a világon.

Dr. ZÁVORY SÁNDOR.

Zichy Mihály, (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, az illusztrálás és a

magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője. A cárok udvari festője, húszéves korától – néhány éves párizsi és

rövid hazai megszakítással – haláláig, negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban…Wiki

Zichy Mihály, a Vasárnapi Ujság 1872. évi 2. számának illusztrációja

1877. 23. Sándor czár, a trónörökössel, és Gorcsakoff herczeggel az oláhországi csatatérre érkezett, s egyelőre Plojestiben lesz, a főhadi szálláson. A czár megérkezése egyszersmind a jeladás, hogy az orosz hadsereg kezdje meg a Dunán való átkelés véres művét. Pár nap alatt tehát a Duna mellől is fontosabb eseményekről kapunk híreket, mint az elmúlt hat hét alatt. A kis-ázsiai harcztéren a török fegyverek nem tudják visszatartani az orosz seregek előnyomulását. Május 30-án éjjel az oroszok megleptek egy 4000 főből álló cserkesz és kurd lovasságot, mely Karsz felé akart menni, s Begli-Achmed falunál szállt meg. Az oroszok minden oldalról megrohanták őket s lekaszabolták, nem adva kegyelmet senkinek…Az eddig érkezett hírekből bajos megtudni, ki a győztes. Konstantinápolyból azt irják, hogy a montenegróiak ellen intézett támadásoknak jó sikere volt.

1877. 23. Zichy Mihály jeles művészünk Budapestre érkezett Parisból. Bécsben átutazása alatt meglátogatta az ottani magyar egyletet, s mint a párisi magyar

egylet elnöke, átadta ez egylet tagjainak arczképet, melyet azok emlékül a Bécsi magyar egyletnek küldöttek.

1895. 2. ZICHY MIHÁLY MESSZE tőlünk, az orosz fővárosban, néhány nappal ezelőtt egy magyar művészt ünnepeltek szeretettel, tisztelettel. A legelőkelőbb körök, az orosz tudományos és művészi testületek a birodalom minden részéből elküldték üdvözletüket. Magyarország üdvözlete és tisztelete is megilleti ezt a nagy művészt, mert noha régen elszakadt tőlünk, azért soha sem szűnt meg igaz magyar lenni, s az ő félszázados művészi pályafutása mindig a legbensőbb érintkezésben maradt hazájával, s fényes képességével, előkelő szellemével hódolt költőinek. Zichy Mihályt, az európai hírű festőt ünnepelték Péterváron, hol oly régen él, hol a czárok udvari festője. Itt fejlődött ki tehetsége, itt lett a festővilág sajátságos eredetiségű egyetlen alakja, oly önálló, hogy tanítványai sincsenek, mert az ő szellemét, sokoldalúságát csak hozzá hasonló képességek bírnák megközelíteni. Itt töltötte el csaknem egészen azt a félszázadot — rövid megszakításokkal,- melyben a geniális szellem pezsgett és forrongott szakadatlanul…1847-ben így jutott az orosz fővárosba, különös életviszonyok közé, a hol a művészi központ hiányzott, s Zichy egészen magára maradt tehetségével…

Sokszor meglepett a magyar költők illusztrálásával. Ez a nagy szellem apadhatatlan szeretettel veszi körül magát a költőkkel, hogy felüdüljön és megtermékenyüljön. A hazai jeles irodalmi termékek mindig ott vannak nála. Petőfit, Aranyt, Madáchot elejétől végig ismeri. Jókai műveihez is nem egy ilusztrácziót készített. Legkitűnőbb illusztrácziói közé tartozik az a tizenöt kép, mely az Ember tragédiájának legfőbb jeleneteit illusztrálja…A művész félszázados jubileumához járuljunk mi is hozzá a tisztelet adózásával. A mi viszonyaink közt Zichy nem lehetett ereszen a mienk, de soha sem szűnt meg magyar lenni, a talán remélhetjük még, hogy fényes pályáját itthon fejezi be.

Tokió

1891. 23. AZ ASAKUSA-TEMPLOM TOKIÓBAN. / Ebben a lapszámban több, Japán-témájú írás olvasható. G./

Shiba, Uyeno és Asakusa a három legnagyobb templom Tokió (régi nevén Yedo) japán főváros ezernyi

temploma közt. Egész városok ezek, különösen az utóbbi, mely Tokiónak leglátogatottabb temploma, míg a

két első inkább a shogunok pompás sírjai által lett világhírűvé. Az Asakusa-templom Kr. sz. u. 628-ban

alapíttatott, de többször lángok martaléka lön. míg jelen alakjában lyemitsu shogun építtette föl 1642-ben.

A templom elöudvarában állandó országos vásár van, afféle Wurstl-prater, a hol csepűrágók, equilibristák,

íjjlövö-bódék, jong-leurök, bűvészek ütötték fel tanyájukat, kikhez a czivilizáczió elöharczosaként az amerikai

gyors fényképészet is letelepedett. Reggeltől estig ezer meg ezer asszony és gyermek tolong a széles udvaron s

annak oldalt elnyúló árnyas berkeiben. Egy járomalakú tori-nak nevezett kapun átlépve, jutunk a szent területre,

melyen husz-harmincz kisebb-nagyobb templom közepette emelkedik a két részből álló hatalmas vörös-lakk

oszlopokon nyugvó főtemplom, mindig telve ájtatos asszonyokkal. (Japánban a férfiak alig járnak templomba s a

_;lelki üdvösségük gondozását egészen a feleségeikre bizzák.) Mielőtt a templomba érne az ember, el kell

haladnia a Ni-o (két mennybéli király) szobrai előtt, melyeket tele aggatnak bocskorokkal azok, kik jó

gyaloglók akarnak lenni. Azontúl, drótrostély mögött, emelkedik, a szorongatottaknak, az

aszonyoknak és a gyermekeknek védszentje, a kihez ugy szokás imádkozni, hogy egy papírra nyomtatott

imádságot galacsinná rágnak s azt a drótrostélyon keresztül az istenre reáköpik. Ha a galacsin I a szobron ragad,

az ima meghallgattatott, hanem, akkor nincs kilátás a hatalmas isten jóindulatára.

Egy berekben elrejtve, faragott mivü oszlopokkal ékeskedő kis templomban áll a hires forgó könyvtár.

Ebben vannak elhelyezve az j összes buddhista szentkönyvek, szám szerint 6771 kötet s az egész óriási

könyvtár olyan ügyesen van egy czölöp tetejére alkalmazva, hogy még egy gyermek is könnyen meglódíthatja,

úgy, hogy háromszor megforduljon a saját tengelye körül. Ez pedig igen lényeges dolog, mert Fu-dai-shi

kánonja szerint, a ki ezt megcselekszi, az olybá veendő, mintha mind a 6771 kötetet elolvasta volna. Sz.

1891. 23. 367. Szemere Attila: A MIKADÓ.

Harmincz esztendejénél több, hogy Japán és Éjszak-Amerika közt megköttetett az első kereskedelmi egyezség,

melyet rövid időre reá követtek az Angliával, Franczia- és Oroszországgal kötött szerződések. Három évtizede

elmúlt, hogy japáni ifjak európai főiskolákat keresnek föl tanulás végett, japáni követségek székelnek az európai

fővárosokban, sőt a czivilizáczió már annyira tért hódított a messze szigetországban, hogy a japáni államférfiak

nagy előszeretettel keresik a kék, piros, fehér és zöld szalagocskákat... A jelenleg uralkodó dynasztia első tagja Jimmu-tenno császár volt, a ki Krisztus sz. e. 660-tól

585-ig uralkodott. Tőle kezdve, — mert az előtte uralkodó császárok már a legenda homályában vesznek el

— egész 1182-ig Krisztus sz. u. a japáni mikadó volt a Napország egyetlen és korlátlan uralkodója…Mutsuhito

császárnál nagyobb reformokat még nem hajtott végre országában egyetlen uralkodó sem. Alatta tört meg a

buddhizmus hatalma az országban, tért engedve a shintoismusnak, a japáni államvallásnak, ő semmisítette meg a

feudalizmust, egyesítve a kétszáznegyven kisebb-nagyobb herczegséget egyetlen állammá, s negyven évre szóló

törlesztendő államkötvényekkel kárpótolva a régi hübérurakat, ő építtette az első vasutat a yokohama-tokio-i vonalat, melyet csakhamar követtek az osaka-kiyotói, a nagasaki-kobéi, a tokio-niigatai vonalak. Rendeletet bocsátott ki, melyben dekretálta, hogy a mikadó nem isten, a mint ezt eddig köteles volt hinni minden jóravaló japáni, hanem ember…

1891. 23.A JAPÁNI NŐK. Irta Pierre Loti.

Alig hiszem, hogy európai ember — ha felületesen itel és nem igyekszik valóban tárgyilagos lenni, — a japáni

nökről helyes és igazságos véleményt mondhatna. Ezt — az ellentétek daczára — csakis khinai ember tehetné.

Mindamellett inkább felületes akarok maradni, nehogy a jelen rövid tanulmányon az idegen befolyás által létrejött

részrehajlás nyomai meglássanak. A szegény kis japáni nők nagyon csúnyák. Ezt a kissé durva állítást csak azért

bocsátom előre, hogy utóbb a gyönyörű kis kezeket, a rizsporral, arannyal és egyéb mesterséges szerekkel elcsúfított,

de mindamellett mégis bájoló arcvonásokat annál jobban eldicsérhessem. A szemek oly piczinyek, hogy az ember

alig látja. Két szűk vágás és ezekben mesés bájú, fényes, kaczér szemgolyók. Hát még azok a szemöldökök!...

Urga, Mongólia fővárosa

1898. 43. GRÓF ZICHY JENŐ LEVELE KHINÁBÓL.

Újabb levelet van alkalmunk közölni gróf Zichy Jenőtől, bátor és fáradhatatlan ázsiai utazónktól, ki minden pihenő

idejét fölhasználja, hogy magáról és utazása eredményeiről hírt adjon vagy barátainak, vagy a hazai hírlapoknak.

A .Vasárnapi Újság» szerkesztőjéhez újabban a mai számunkban közölt képekkel a következő levelet volt szíves

küldeni: Urga, 1898 szeptember 7. Tisztelt szerkesztő úr! Egy hete léptük át a .(Mennyei birodalom* határát.

Kiáchtától, a dél-szibériai határvárostól 362 versztre, a mongol alkirályságnak 3790 lábnyi magasságban fekvő

székhelyén vagyunk. Urga már igazi khinai város 46 000 lakossal. Itt székel a mongol uralkodó alkirály;

ez a budhista vallásnak mongolországi főszék-helye, a mennyiben a budhista vallás egyik élő' istene itt tartózkodik!

Ilyen élő istene a budhista vallásnak az egész khinai birodalomban mindössze három van: az egyik Tibetben Lhassza

városában, a másik Pekingben, és a harmadik itt Urgában. Itt az orosz kormány egy konzulátust (agent diplomatique)

tart. Mi ennek a házában lakunk. A konzul Chichmareff, a híres utazó, a ki a szentpétervári földrajzi társulat

kiadványaiban leirta az Alsó-Szelenga folyam vidékét, stb. Chichmareff úr igen kedves ember. Az orosz kormány

különben mindvégig roppant barátságosan viselkedett irányomban. Az orosz határnál elbúcsúztattak és egész

Urgáig az orosz kormány költségén szállítottak, katonai és hivatalnoki fedezettel elláttak, és még itt, Urgában is az

orosz kormány vendégei vagyunk, mert az orosz konzulátusnál szállásoltak el bennünket…

Innét Urgától 45 versztre kezdődik az az óriási fennsík, mely egész 5870 láb magasságig emelkedik és a melyben

1460 versztet kell vagy tevéken, vagy lovakon menni, míg az ember Khalgánnál újból emberektől lakott területre ér.

Ezt a vidéket nevezik a Nagy sivatagnak «Gobi»-nak; a mongolok «Shamó»-nak mondják (a rémítőnek) ezt a kietlen

vidéket. Khalgántól Pekingig még 320 versztnyi a távolság; de itt már rendes országúton és sűrűn lakott szép

vidékeken jár az ember. Az orosz délszibériai határtól ide Urgáig 4 napig jöttünk, pedig ugyancsak vágtatva jöttünk és

naponként korán indultunk, a mi különben nem volt nagymesterség, mert szabadban háltunk. Az éghajlat az

utunkban kellemetlen volt; nappal 38—40 foknyi hőség, éjjel pedig 0, — sőt egy éjjel 1 ½ foknyi hideg. A patak,

melynél háltunk, reggelre be volt fagyva. Napszúrás érte kezünket és orrunkat. Mire a Góbiból kiérünk, mind hárman

olyan színűek leszünk, mint az itteni mongolok. Ebben a Mennyei birodalomban annyira elmaradtak, hogy még

levélbélyegök sincsen. E levelemet a konzulnak holnap induló orosz futárja (minden 15 nap megyén egy ilyen)

viszi magával, orosz bélyeggel.

1899. 21. Csiki Ernő: GRÓF ZICHY JENŐ EXPEDICZIÓJÁBÓL. Urga, Mongólia fővárosa. Szeptember 6-ika volt,

mikor az 1750 méter magas «Chara mologojtu» hegyen át-és lehaladtunk, borzasztó rósz utakon a mongolok szent

városa felé. Az iszonyú hőséget nehezen tűrtük…

Urga látképe

Urga nem dicsekedhetik valami különös építkezésekkel. Utczái piszkosak, sárosak, kövesek és végig haladva rajtuk,

mást, mint magas czölöp kerítéseket nem látni. Az urgai mongolok ugyanis, leginkább lámák, foglalkozásuk folytán

lemondtak nomád életükről... Az imádkozás módja is nagyon egyszerű, mert egy szekrényt csak meg kell lökni, és a hányszor

tengelye körűi megfordul, annyiszor van elmondva a felirott imádság. Kereskedelemmel a khinaiak foglalkoznak

Urgában, kik már khinai házakban is laknak. Találunk azonkívül néhány kis orosz házat is. Igen érdekes a város

közepén levő nagy tearaktár, a Pekingből jövő és a Gobi-sivatagon átvonuló tevekaravánok végállomása.

Urgától Kjachtáig már ökrök által vont taligákon szállítják a teát…Szép épületei is vannak Urgának; ezek pedig az

isten gyanánt imádott Bogdo Gegem palotája és 4 villája a város környékén, továbbá a nagy láma - templomok.

Mindezeknek csak a külsejét láthattuk, mert európai ember be nem juthat beléjük. A khinai építészet remekművei ezek, melyeknél az aranynyal díszített és különféle szinű porczeílánból készült tetők különösen szépek. Feltűnnek még a nagy, egy, vagy másfél méter magasságú, színaranyból készült harangok is, melyek azonban csak a tető díszítésére szolgálnak.

Messze a városon kívül van az orosz konzulátus épülete, a kozákok kaszárnyája, orosz postahivatal és a

tolmácsok iskolája. Ezen telepet Urga piszkossága miatt helyezték oly távolra ki. Nem is volna kellemes európai

embernek Urgában lakni már az utczák közepén levő óriási szemétdombok miatt is,

1899. 27. GRÓF ZICHY JENŐ EXPEDICZIOJÁBOL. IV. Khinai és mongolországi képek.

A Vasárnapi Újság előző számaiban több képet mutattunk már be azok közül, a melyeket Zichy Jenő gróf ázsiai

utazásából magával hozott s közlés végett átengedett. Ezeknek kiegészítéséül ezúttal is bemutatunk még néhány érdekes

darabot Urga vagy Tha-Khurea, mint első közleményünkben («Vasárnapi Újság» 1899. évi 21.) már el volt mondva,

Mongolországnak legnevezetesebb városa; lakossága részint mongol, részint khinai eredetű, s minthogy a

Buddha-vallásúaknak a tibeti dalai láma és a sigaczei tésu láma után következő harmadik főpapja, a tharanta láma itt

székel: mintegy öt ezer láma él az itteni kolostorokban. Egyik urgai képünk egy ilyen lámát ábrázol…

***

Imamalom, az É.-i buddhizmus területén, főleg Tibetben és Mongóliában alkalmazott kerek, dobozalakú, fémből készült

szerkezetek, amelybe misztikus erejűnek tartott igéket, imaszövegeket helyeznek. Vannak kézi imamalmok és olyanok,

amelyeket pl. a háztetőn a szél v. patakok partján a víz forgat. Azt tartják, hogy az I. forgása mágikus módon kifejti a

szövegekben rejlő szellemi erőhatást az I. alkalmazójának lelki gyarapodására. Wiki

Urga. Révai lexikon, 1925.Mongolo. fővárosa, mongol része 15 000 a kínai 10 000. Lhassza után a legszentebb

város. A lexikon-kötetben még nincs Ulan Bator címszó.

Velence

1856. 13. Velencze. …Velencze utczáin kocsik helyett csónakok hordják a járókelőket, mert az utakat ott a tenger képezi. 450 kőhid vezet a csatornákon keresztül, mik 15,000 épület és palota oldalait mossák. E pompás paloták között legkitűnőbbek a Szent-Márk temploma, mellynek magas tornyába fel lehet

lovagolni, a Dogé (dózse) palotája, s az állambörtön, hírhedett

ólomtetőjével. Lakosai száma 140 ezer, kik közt 20 ezer koldus (hajdan

a gazdagok száma tett annyit). Fény korában Velenczét a választott

dózse (herczeg) kormányozta, ki azonban maga is függött

egy hatalmas és titokteljes tanácstól, mellyet tizek tanácsának híttak.

Amerika feltalálása s az afrikai partok körülhajózása azonban

elvoná Velenczétöl a kereskedelmi túlnyomosságot s attól fogva

hanyatlani kezde. A franczia háború megfosztá önállóságától, s a

békekötés Ausztria tartományává tette. Velencze népessége nem bir

ugyan már azon élettel, mellyel az aranykönyv és sohajhidak idejében,

de városának regényes szépsége még most is felkölti a költök

ábrándjait.

1857. 5. Velencze, ama hajdan hatalmas világváros, a lefolyt év utolsó

hónapjában megújult fényben ragyogott,midőn a Császári Felségek

hosszabb látogatásukkal szerencséltették….A mai számunkban közlött kép Velenczének egy részét ábrázolja, azon emlékezetes napon, mellyen Császár és Császárné ö Felségeik

e város falai közé érkeztek.

1875. 14. Velencze. Byron örökszép „Childe Harold-"jában megragadó költészettől átlengett sorokat szentel a mai Velenczének, mely a reginek árnyéka is alig lehet már. „Tasso dalai nem visszhangzanak többé Velenczében s a gondolás, feledve a vidám éneket, hallgatagon sikamlik tova csonakan …

Csak futó pillantást vethetünk a nehézkes byzanczi épületekről a XIV. század elegáns palotáira s ez utóbbiakról a hanyatlás tarka-barka emlékeire, melyeken a góth izlés a szyriai és arab füzérekkel van összekeverve. Minden városban először is egy emléket, egy kiemelkedő pontot keresnek szemeid. Szevillában ilyen a székesegyház, Granadában az Alhambra, Cordovában a mecset, Rómában a Colisseum, Pisában a temető, Florenczben a Signorella-tér, Velenczében pedig Szent-Márk tere. Nagyszerű lépcsőze-téhez érkezünk s elragadtatva állunk meg előtte. Velenczét lehetetlen lefesteni. Csak látni, érezni, csodálni, a szemeket a színeken jártatni és azután — hallgatni lehet itt. S. L.

1875. 14. 212. oldal Sz. Márk tér, Doge palota

http://epa.oszk.hu/00000/00030/01100/pdf/01100.pdf

Velence dicsérete (Childe Harold IV ének, részlet)

A Sóhajok Hídján megálltam egykor,

s úgy rémlett – mint ha varázspálca int – ,

palota és börtön közt a habokból

Velence műve fölbukkan megint

ködös szárnyán egy évezred kering

körém s haldokló dicsfény mosolyog rám

az időből, mikor Velence mint

királynő trónolt s a szárnyas oroszlán

sok tartomány szemét tudta márvány alakján…

…idegen kézben rozsdáll: puszta termek,

külföldi arcok emlékeztetik

folyvást Velencét, hogy kit és ki vert meg:

kecses falaira árnyat vet bamba felleg.

Várady Szabolcs

Washington

1858. 48. 568. A kapitol Washingtonban. Az Észak-amerikai köztársaságban legfontosabb épület az ország háza (kapitol) Washingtonban, melly egy halmon áll, de még nincs egészen befejezve. Egyike ez a világ legnagyobb építményeinek. Alapkövét 1793-ban sept. 18-án Washington tette le és szakadatlanul dolgoztak rajta, mig az angolokkal a háború kiütött, a melly alatt 1812-ben aug. 24-én az angol csapatok felgyújtották. Ez ideig négy millió tallérnál többet fordítottak rá.

A kapitol Washingtonban

http://epa.oszk.hu/00000/00030/00248/pdf/VU-1858_05_48_11_28.pdf

…A kapitol az amerikainak csaknem ugyanaz, mi a keresztyén hívőnek Jeruzsálem. Mint a köztársaság felszentelt középpontja, magában foglalja, annak főlevéltárát , diadaljeleit és kincseit; itt van a függetlenségi nyilatkozat, azon okmány, mely által a világtörténetben uj korszak lőn megnyitva…

1861. 34. 402. oldal. Washington városa. Észak-Amerika jelenleg véres harczok színhelye, az Egyesült-államok déli részei fegyvert fogtak az Unió ellen, melytől el akarnak szakadni. E körülmény kétségkívül fokozza érdekét jelen közleményünknek, mely az Egyesült-államok fővárosát, Washingtont, képben és leírásban ismerteti. Washingtonváros a Marylandtól elválasztott Columbia-kerületben fekszik a Potomac folyó mellett, és pedig mintegy 30 mérföldnyire ennek a Chesapeake-öbölbe ömlő torkolatától. Baltimorevárostól 9, Philadelphiától pedig 42 mérföldnyi távolság választja el, mely városokkal vaspálya által van összeköttetésben. Fekvése, melyet maga Washington elnök szemelt ki (a kitől nevét is nyerte) rendkivül szép, környékén kellemes halmok és völgyek, rétek, mezők és gyönyörű erdők váltakoznak, melyeket a széles Potomacon kívül több kisebb folyó szel keresztül. Maga a város azonban korántsem nyújt ily gyönyörű látványt. Valamennyi főutczái túlságosan

szélesek, de ezek közt csupán csak egy, a Pennsylvania-utcza van egész

hosszában házsorokkal beépítve; sok utcza még nincs kikövezve., sőt némelyek fűvel vannak benőve. A város csupán a közepén, a Kapitol, a kongresszus

széke és a „fehér ház," az elnök lakása közt képez egy tömör testet,

kiépített fő- és mellékutczákkal. A város többi részeiben csak egyes házcsoportok tűnnek fel, s az egész körül-belől oly képet nyújt, mint egy nagy

falu néhány palotával s egypár tuczat városi utczával…

Ha Washington a művészetnek, mondhatni, minden ágában igen alant áll (a színészet is nagyon középszerű, s a zenét csaknem kizárólag a katonai zenekarok képviselik); másrészről tudományos intézetei számosak és a legnagyobb elismerésre méltók. Itt a tudomány minden ága központosítva van olyképen, hogy jótékony hatása az egész Unióra kiterjed. Washington mintegy 60 000 lakost számlál, kik az alsóbb osztály és a rabszolgák kivételével, legtöbbnyire az Unió tisztviselői és vendéglősök, vagy az úgynevezett boardingházak tulajdonosai. A város sok tekintetben hasonlít a mi vásártereink vagy fürdőhelyeinkhez. Népessége részint álló, részint hullámzó. Ez utóbbihoz tartoznak a kongresszusi képviselők és szenátorok, ezek családjai és politikai barátai, s némely szerencselovagok; ezek teszik a várost élénkké, de csak a kongresszus alatt tartózkodnak itt... A jó izlés és finomság ezen urak nagy része előtt ismeretlen. A legtöbben dohányt rágnak az ülésteremben, s e rút szokásuk következtében az undorodásig bemocskolják a szép szőnyegeket…

Egy vagy más képviselő előadását nem ritkán káromkodás és szitkozódással fűszerezi… durvaságok csak a déli és rabszolgatartó államok fiai közt fordultak elő, mig az észak képviselői igen jól ismerik a parlamentáris illem szabályait, s azokhoz alkalmazkodni is tudnak. (A kapitol rajzát lásd V. U. 1858 : 48. sz.)

1886. 40. Fehér ház Wahingtonban…A rajz, melyet e lapon közlünk, a háznak északi homlokát ábrázolja; e közt és az utcza között mintegy 80 lépésnyi, virágokkal tarkázott gyeptér van, melynek közepén áll Jefferson Tamás bronz szobra…Nyári délutánokon itt mindenki élvezheti a tengerész - zenekar szép zenéjét s láthatja a presidenst és minisztereit, kik egyszerü polgári ruhában keverednek a nép közé. A presidens házánál se kivül, se belől nincs semmi ör. A közszobákba a látogatok szabadon mehetnek be bármikor…Az országgyülés ülése alatt a presidens hetenkint egyszer s a neje is egyszer szokott elfogadást tartani, hová mindenkinek szabad a bemenetel; az ajtók tárva nyitva állnak, s kik

a presidenssel kezet akarnak fogni, azt akadály nélkül tehetik. Ezen fogadásokon

roppant tolongás szokott lenni…Itt lehet látni a minisztereket, kormánytisztviselőket, kongresztagokat egyszerü polgári öltözetben, a külországok képviselőit érdemjelekkel diszitett aranyos egyenruhájukban,

az egyesült-állami katonatiszteket egyszerü egyenruhájukban, a külországi képviselők s egyéb külföldi s amerikai milliómosok nejeit s leányait pompás öltözetben, drága ékszerekkel terhelve…

Fehér ház Washington

Zára

1857. 42. Nemzeti dicsőségünkről beszélő falak, idvezellek!

Dalmáczia partjaira sok nagyszerű emléket rakott az idegen

dicsőség. A polai amphiteatrumon, a Diocletián palotáján, a Diána

templomán és sok másutt még tündöklik sugara, de ennek mi csak

látjuk fényét, de melegét nem érezzük…

A magyar trónon Kálmán király ült. Velenczében Ordelafo

Falier volt doge. Nagy volt akkor a magyarok birodalma : mélyen benn Croatia- s Dalmátiában. A velenczei köztársaság nagysága csúcsát élte. De határaik összevágtak s igy a barátság tartós nem lehetett: egyik fél nagy és hatalmas, a másik azzá szülemlö volt Kálmán király látta, hogy Velencze a tenger felett készül terjeszteni hatalmát. Ezt meggátlandó, Zára előtt sereggel megjelent…

E város sajátos rokonszenvvel volt mindig nemzetünkhez. Most

is nem fegyverének hódolt meg, de jöttének hirére már elüzé a velenczei

podestát s a magyar sereget örömzajjal fogadá falai közé…

II. István király (1116 - 1131)… 5 évre megköté a békét, Zára s több más helyek a magyarok birtokában maradván. Ez időtől kezdve Zára rokonszenve a magyarokhoz, benső ragaszkodássá nőtt, mintha vérünk, mintha távol testvér volt volna. S ennek olly szép példáit mutatja fel Velencze története, hogy öröm, bár futó pillantást vetni az évtizedekkel rohanó eseményekre…

Jelenben Zára, Dalmáczia legjelentékenyebb városa, 8 — 10 ezer lakossal s székhelye a cs. k. kormányzónak. Üzletekben élénk. Fő áruczikkei olaj és bor…

Prózafordítások

Aldrich
Csehov
Dosztojevszkij
Ellrich
Flaubert
Galsworthy
Gided
Hugo
Maupassant
Rayn
Spanyol folyóirat
Twain
Verne
Wharton
Williamson

Aldrich

1901. 2. EGY EL NEM MONDOTT TÖRTÉNET

Elbeszélés. Irta Thomas Bailey Aldrich . Angolból ford. S. A.

Az éjszaka telve volt a nedves levegőben lecsapódott virágillattal, a kert túlsó oldalán, egy pavillon alatt játszott a zene, a falombok alatt

száz és száz színes lámpa ragyogott. A hold fölkelt

már, a faágak fekete árnyékokat vetettek az aszfalt gyalogjáró egyes nyílt helyeire, mely jobbra-balra szökőkutakhoz, kávéházakhoz és

rejtett zugokhoz vezetett. Itt gyülekezik a nap hősége után Budapest előkelő társasága egy-két órai pihenésre, egy kis fagylaltra, friss levegőre.

Alig van olyan nemzete a világnak, mely nyári időben hozzá ne járulna viseletével, vagy valami más sajátossággal e festői tömkeleg élénkítéséhez.

Alig tizenkét lépésnyire a kis vasasztaltól, a melynél ültem, folyt a Duna, csaknem szorosan a part mellett. Ezen a helyen a víz sodra igen

erős, óránként öt-hat mérföldnyi sebességű. A tavaszi áradások, táplálva a Gellérthegyről lefolyó hótól és esőtől, azt hiszem, nem egyszer

teszik próbára a karcsú hidak pilléreit…

A sétálók tömege a zenekar emelvénye körül csoportosult; a szó szoros értelmében egyedül ültem ott, hallgatva a Strauss-keringő

hangjait s benépesítve a szemben levő hegyek tetőit turbános hordákkal, melyek ezt a helyet 1526-ban elfoglalták…

A következő hónapokban a történtek elenyésztek emlékezetemből s valószínűleg sohasem is bontakoztak volna ki a félig elfelejtett dolgok

tömegéből, ha a véletlen nem hozott volna megint a magyar fővárosba. A mint a keleti expresse-vonat közeledett Budapesthez, annak a

lánynak az emléke, a ki két év előtt belevetette magát a vízbe, hirtelen eszembe jutott és meg is maradt benne….

Bonyolultabb drámáról volt itt szó, mint a hogy én képzeletben kiszíneztem két év előtt. Akkor beértem azzal a szegényes bonyodalommal,

hogy valami szegény leány, kit elhagyott a szeretője. De most? A darab nem oly egyszerű már. Finomabbak a motívumai, a cselekvénye…

Thomas Bailey Aldrich (November 11, 1836 – March 19, 1907) was an American poet, novelist, travel writer and editor.

Csehov

1900. 9. A CSIZMADIA ÉS AZ ÖRDÖG.

Irta Csehov Antal. Orosz eredetiből fordította AmbrozovicsDezső.

  Karácsony előestéje volt. Mária már rég hortyogott a kemencze mellett, a lámpából teljesen kiégett az olaj és Nilov Fedor még mindig ott ült és dolgozott. Már rég félre dobta volna a munkát, s kiment volna az utczára, de a Kolokolnij-közbeli megrendelője, a ki vagy két hete rendelt meg nála egy fejelést, az este is a nyakán járt, s megparancsolta neki, hogy a reggeli istenitisztelet előttre készítse el a munkát.
       – Kutyának való élet! – dörmögött Fedor munkaközben…. Gyűlölt minden megrendelőt, de különösen azt, a ki a Kolokolnij-közben lakott. Ez egy komor tekintetű, hosszú hajú, sárga arczú ember volt, kék pápaszemet viselt és orrhangon beszélt. Valami szinte kimondhatatlan német neve volt. Hogy ki volt és mivel foglalkozott, azt senki sem tudta. Mikor Fedor két héttel azelőtt nála járt, hogy mértéket vegyen, a padlón ült és mozsárban tört valamit. Alighogy Fedor beköszöntött, a mozsár tartalma hirtelen fellobbant és fényes, piros lánggal égett, erős kén és pörkölt toll-szaggal. Fény áradt szét s a szoba megtelt sűrű rózsaszínű füsttel, úgy, hogy Fedor vagy ötöt tüsszentett; hazatérve elgondolta magában: „Istenfélő ember nem foglalkozik ilyen dolgokkal.”
       Mikor a palaczk kiürült, Fedor letette a czipőt az asztalra és elgondolkozott. Nehéz fejét föltámasztotta az öklével s elkezdett tünődni a szegénységén, nehéz, örömtelen életén, azután a gazdag embereken, nagy házaikon, fogataikon és tömérdek bankóikon. „Milyen szép volna, ha ezeknek a gazdag embereknek – hogy vinné el őket az ördög – a házai összedőlnének, a lovaik fölpukkadnának s a bundáik és czobolysipkáik tönkre pusztulnának! Milyen szép volna, ha a gazdagok lassanként szegényekké lennének, a kiknek nincs mit enniök, a szegény csizmadia pedig gazdag emberré lenne s ott pörlekednék karácsony előestéjén valami szegény csizmadiával.
       Imigyen ábrándozva, Fedornak egyszerre eszébe jutott a munkája, s fölnyitotta a szemeit.
       „No, tessék! – gondolta magában, a mint rápillantott a czipőkre. – A fejelésem már régen kész, s én még mindig itt ülök. El kell, hogy vigyem a megrendelőhöz!”…
       Fedor hallgatott s csak folyton köpdösött. De mikor találkozott Lebednik Kuzma városi csizmadiamesterrel, a ki így szólt hozzá: „Én gazdagon házasodtam, legényekkel dolgoztatok, te pedig szegény vagy, enned is alig van”, Fedor nem állta ki tovább, hanem utána iramodott. Üldözte mindaddig, míg a Kolokolnij-közbe nem érkezett. A megrendelője a saroktól a negyedik házban, a legfelsőbb emeleten lakott. Egy hosszú, sötét udvaron át kellett hozzá menni, azután fölkapaszkodni egy meredek és nyaktörős lépcsőn, mely csak úgy imbolygott a lépés alatt. Mikor Fedor belépett hozzá, úgy mint akkor két hét előtt, a földön kuporgott és mozsárban tört valamit.
       – Nagyságos uram, elhoztam a czipőket! – mondotta Fedor sötéten.
       A megrendelő fölkelt és szótlanul kezdte felpróbálni a czipőt. Fedor segíteni akarván neki, féltérdre ereszkedett és lehúzta az ócska czipőit, de rémületében hirtelen felugrott és az ajtó felé hátrált. A megrendelőnek emberi láb helyett lópatái voltak.
       „Hm! – gondolta magában Fedor. – Micsoda kaland!”
       Mindenek előtt keresztet kellett volna, hogy vessen magára, azután futva meneküljön, de eszébe jutott, hogy most találkozik először az ördöggel s alkalmasint utolszor is, s így ostobaság volna, ha nem aknázná ki az alkalmat. Erőt vett magán és elhatározta, hogy szerencsét próbál. A kezeit hátratéve, nehogy keresztet vessen magára, tiszteletteljesen elkezdett köhécselni és megszólalt:
       – Azt mondják, hogy nincs a világon az a pogány, a ki roszabb volna az ördögnél, én pedig úgy látom, Nagyságos uram, hogy az ördög igen művelt lény. Igaz, hogy az ördögnek farka és patái vannak, de viszont a fejében több az ész, mint igen sok diákéban.
       – Szeretem az ilyen munkásokat, – szólt a megrendelő. – Köszönöm csizmadia! Mit akarsz tőlem?
       A csizmadia tüstént elkezdett panaszkodni a sorsára. Azzal kezdte, hogy gyermekkora óta gyűlöli a gazdagokat...
       – Mit akarsz hát? – kérdi a megrendelő.
       – Arra kérném nagyságos uram, legyen kegyes, és tegyen engem gazdag emberré!
       – Parancsoljon. Csakhogy ezért el kell, hogy adjad nekem a lelkedet! Még mielőtt a kakasok megszólalnak, jer és ird alá ezt a papirost, a mely szerint eladod nekem a lelkedet….
              A mozsárban hirtelen láng lobbant föl, sűrű, rózsaszínű gőz áradt szét és erős kén- és égett toll-szag terjengett. Mikor a gőz szétszéledt, Fedor megdörzsölte a szemeit és látta, hogy ő már nem Fedor és nem csizmadia, hanem egy egészen más ember, gombos mellényben, új nadrágban, s hogy egy karosszékben ül valami nagy asztal mellett. Két inas nyújtogatta neki az ételeket és mélyen hajlongva így szólt:
       – Váljék egészségére, Nagyságos Uram!
       Micsoda gazdagság! Az inasok egy nagy darab báránysültet hoztak s egy tál ugorkát hozzá, azután egy serpenyőben sült libát, kevés vártatva pedig disznósültet tormával. S mindezt milyen szépen, milyen finoman! Fedor evett és minden tál étel előtt fölhajtott egy nagy pohár pompás vodkát, akár csak valami gróf, vagy tábornok ….Estére az ördög bevezetett hozzá egy magas és melles hölgyet piros ruhában s azt mondta neki, hogy ez az új felesége. Késő éjszakáig csókolódzott vele és mézeskalácsot evett. Éjjel pedig lágy, pelyhes párnákon fekve, ide-stova hánykolódott és sehogy sem tudott elaludni. Úgy elszorult a szíve.
       – Sok pénz van nálam, – szólt oda a feleségének, – vigyázz a tolvajokra. Jó volna, ha gyertyával kissé körüljárnál.
       Egész éjjel nem aludt és minduntalan fölkelt megnézni, megvan-e még a ládája. Reggel misére kellett mennie. A templomban mindenki egyforma, legyen bár szegény vagy gazdag. Mikor Fedor szegény volt, imigyen imádkozott a templomban: „Uram bocsáss meg nékem szegény embernek!” Ugyanezt mormogta most is, mikor gazdag volt. Mi volt hát a különbség? De meg halála után a gazdag Fedort se temetik gyémántba, meg aranyba, hanem ugyanabba a fekete földbe, mint akár az utolsó szegény embert. Ugyanabban a tűzben fog égni Fedor is, mint a csizmadiák. Mindez sehogy sem volt ínyére Fedornak, ehez járúlt még a jóllakottság, s így imádság helyett mindenféle gondolatok kavarogtak a fejében a pénzesládáról, a tolvajokról, s eladott, elveszett lelkéről.
       Boszúsan jött ki a templomból. Hogy elűzze kellemetlen gondolatait, mint ezelőtt megcselekedte, rágyújtott egy nótára. De alig hogy elkezdte, oda jött hozzá a rendőr, ós köszöntve őt így szólt:
       – Uram, nem szabad ám az utczán énekelni! Ön nem csizmadia!...
       – Uram, egy kis alamizsnát! – szólítottak meg a koldusok minden oldalról. – Adjon .
       Azelőtt, mikor még csizmadia volt, a koldusok rá se' hederítettek, most pedig szinte elállották az útját.
       Otthon meg az új felesege fogadta zöld kabátba és piros szoknyába öltözve. Szeretett volna kissé enyelegni vele, s már fölemelte a kezet, hogy kissé megveregesse a vállát, de az aszony boszúsan így szólt:
       – Paraszt! Ostoba! Tudsz is te bánni úri asszonyokkal! Ha szeretsz, hát csókold meg a kezemet, de verekedni… azt nem engedem meg.
       – „Tyüh, be kegyetlen egy élet! gondolta magában Fedor. – Még ez is élet!? Se énekelni, se harmonikázni, se asszonyokkal enyelegni . . . Tyűh-ha!”
       Alig hogy leült a feleségével teázni, ott termett a kék szemüveges ördög és így szólt:
       – Nos, Pantelejics Fedor, én az enyémet pontosan megtettem. Most írja alá a papirost és kövessen engem. Most már tudja, mit tesz az, gazdagnak lenni!
       Magával vitte Fedort a pokolba, egyenesen a tűzbe, hol apró ördögöcskék settenkedtek körülötte s kiabáltak:
       – Bolond! Mamlasz! Szamár!
       A pokolban rettenetes kénszag volt, úgy, hogy majd megfojtotta az embert.
       …Egyszerre eltűnt minden. Fedor felnyitotta szemeit s látta az asztalát, a czipőket s a kis pléh lámpát. A lámpaüveg fekete volt s a pislogó bélből, mint a kéményből, undorító gőz szállt föl. Ott állt mellette a kék pápaszemes megrendelő és boszúsan kiabált.
       – Bolond! Mamlasz! Szamár! Majd megtanítlak én, te semmirekellő ! Két hét előtt fölveszed a rendelést s a czipők még most sem készek. Azt hiszed, nekem van időm rá, hogy a czipők végett napjában ötször is hozzád szaladgáljak? Szemtelen ! Marha.
       Fedor megcsóválta a fejét és hozzálátott a czipőkhöz. A megrendelő még hosszú ideig szitkozódott és fenyegetőzött. Mikor végre lecsillapult, Fedor komoran megkérdezte:
       – Mondja csak uram, mi az ön foglalkozása?
       – Én bengáli tüzet és rakétákat csinálok. Pyrotechnikus vagyok.
       Harangoztak a reggeli misére. Fedor átadta a czipőket, átvette a pénzt és elment a templomba.
       Az utczán ide-stova száguldoztak a fogatok és a medvebőrös szánok. A gyalogjárón egyszerű emberek mellett kereskedők, úrihölgyek, katonatisztek tolongtak ... De Fedor már nem irigyelte őket s nem zúgolódott a sorsa ellen. Belátta, hogy szegénynek, gazdagnak egyformán rósz a sorsa. Egyiknek módjában van fogaton járni, a másiknak meg teli torokkal énekelni és harmonikázni, általánosságban azonban valamennyire ugyanaz vár, a sír – s az életben nincsen semmi olyas, a miért érdemes volna odaadni az ördögnek az ember lelkének akár legkisebb kis foszlányát is.

(1888. december.)

hu.wikisource.org/wiki/A_csizmadia_és_az_ördög

Dosztojevszkíj

1879. 40.A szerény asszony. Fantasztikus elbeszélés. DOSZTOJEVSZKI TÓDOR UTÁN Oroszból: Csopey László.

I. Ki voltam én és ki vala ö. ... A mig ő itt van — még minden jól van: hozzá mehetek s minden pillanatban megnézhetem ; de ha holnap kiviszik —- mit csinálok egymagamban ? Ő most még ott van a szalon-asztalon kiterítve, két Fhornbre-t készítettek számára; de holnap már künn a temetőben, a fekete sirban. Minduntalan járok s meg akarom ezt magamnak magyarázni. Már hat órája, hogy magyarázaton töröm a fejemet s még sem birom rendbe szedni gondolataimat. Elég az hozzá, hogy folyton járok, járok és kelek ... Hát az igy történt. Elmondok mindent annak rendje szerint. Rend! Uraim én nem vagyok író, s önök ezt be is látják, igy hát ugy beszélem el, a hogy tudom.

Ha tudni akarják, vagyis, hogy az elején kezdjem, ő néha-néha hozzám jött némely ingó-bingóságokat elzálogosítani, hogy kifizethesse a „Golosz" hirdetését, hogy igy és igy egy nevelőnő kész volna vidékre is kimenni s valami háznál tanítani és a többi és a többi. Ez ismeretségünk kezdetén történt, s én őt csakugyan ki sem is tüntettem mások fölött: jött, mint mások, addig van. Aztán kezdtem megkülönböztetni a többiektől. Aztán ő olyan karcsú, szőke hajú, középtermetű nő volt, velem szemközt mindig tartózkodó, mintha szégyelte volna magát. (Én azt hiszem, hogy minden idegen iránt ilyen volt, és magától értetődik, rá nézve egy volt, akár ez, akár az vagyok, t. i. ha nem mint üzlet-férfiu, hanem mint ember jövök tekintetbe.) Alig hogy megkapta a pénzt, rögtön megfordult és eltávozott. És mindig hallgatag volt. Mások ugy czivakodnak, rimánkodnak, ugy alkudoznak, hogy többet kapjanak; ez nem, a mit ajánlanak neki…

Nem feledtem el semmit! Mikor kiment, kész voltam elhatározásommal. Még aznap elmentem nyomozni, s megtudtam mindazt, mit eddig nem tudtam, mostani állapotát; előbbi helyzetét megtudtam volt Glyceriától, a ki nálok szolgált s a kit én néhány nap előtt megnyertem a magam pártjára. Ez a helyzet oly rémületes volt, hogy meg nem foghatom, mint volt képes nevetni, s ő, az elzálogosító, ki oly nyomott viszonyok közt élt, hogy lehetett kiváncsi Mephistopheles szavaira. De hát — a fiatalság ilyen! Ezt azonban büszkén és örvendezve gondoltam róla, minthogy itt nagylelkűséget láttam, hisz a romlás szélén is ragyogók a nagy Göthe szavai. Az ifjúság mindig, még a rossz utón is, legalább egy parányit nagylelkű. Vagyis én ezt csak ő róla, egyedül ő róla állítom. S a mi fő, ugy tekintek ekkor reá, mint a magaméra s nem kételkedtem hatalmamban. Tudják, mily szenvedélyesen édes az a gondolat, hogy valamiben nem kételkedünk!

De mi lesz én velem? Ha igy teszek, mikor szedem rendbe gondolatimat? Gyorsan, gyorsan föl — istenemuram, nem ez a dolog veleje! (Folyt, köv.)

1900. 42. Dosztojevszkíj: A szerény asszony IV.

Tervek és mindig tervek. Ki kezdte közülünk az ismerkedést?

Senki. Az első lépésnél mindjárt magától kezdődött. Említettem, hogy szigorúságomat megőrizve hoztam őt házamba, azonban az első lépésnél engedtem belőle valamit.

Mint menyecskének tudtára adtam, hogy a zálogok elfogadásával s a pénz kiadásával fog foglalkozni, s ő akkor semmit sem válaszolt. (Jól tessék ezt megjegyezni.) Mindez kevés volt, — hisz egész készségesen látott a dologhoz. Nos, igaz, hogy a lakás, a bútorzat — mind a régi maradt. A lakás két szobából áll: egy nagyobb teremből, hol a pénztár is körül van kerítve, s egy másik -ból, mely szintén tágas, ez a mi közös szobánk, ez hálószobánk is. Nálam a bútorzat nagyon silány; még tán nagynénjeinek bútorzata is jobb volt az enyémnél. A szentek szentje a kis lámpával abban a szobában van, a hol a pénztár; közös szobánkban van egy kis állvány, rajta néhány könyv, a kulcsok az én kezemben; no meg ágy, székek s asztalok is vannak. Még mint menyasszonynak megmondottam, hogy fentartásunkra vagy élelemre nekem, neki és Glyczériának, kit sikerült magamhoz édesgetni, naponkint egy rubel és nem több van megállapítva : „Harminczezerre van szükségem három év múlva, s csakis igy szerezhetünk pénzt." Ö nem ellenkezett, de én magam megjavítottam az élelmezést harmincz kopekkel….

Ellrich, August

1907. 20. 396. Iván Ede: NÉMET KÖNYV A MAGYAROKRÓL

Érdekesebb, szimpatikusabb s a mellett tárgyilagosabb könyv alig jelent meg Magyarországról, mint «Die Ungaren wie sie sind » czimű, a

XVIII. században megjelent német útleirás. Berlin egyik antikváriusának kirakatában fedeztem fel nemrég ezt a ránk nézve felette érdekes

és értékes elsárgult könyvet…Ellrich némi iróniával, de szellemesen jegyzi

meg, hogy azok a francziák, a kik Magyarországon utaztak s útleírásokban számolnak be tapasztalataikról, nagyon is franezia szemmel nézték az akkori Magyarországot, de az angolokról sincs jó véleménynyel. Bright akkoriban

hires «Travels from Vienna through Hungary» könyvéről pedid azt irja, hogy abból legfeljebbBright okulhatott.. .

Káromkodni is csak a magyar tud igazán – olvassuk a német könyvben. Ezen a téren valósággal virtuóz költő minden magyar, de lelkesedni és

szónokolni is csak a magyar tud. «Ha parlamentjük lenne, lefőznék a híres angol szónokokat.» A magyar kultúráról nincs sok mondanivalója.

A színészetről irva, megjegyzi, hogy a magyar nemzetben ki van fejlődve az érzék a színészet iránt, sajnos azonban, a magyarországi

színpadokon németül játszanak. Megemlékezik a kóbor színtársulatokról, melyek bekóborolják az országot és nyomorognak a dicsőségért. Láttam ilyen magyar előadásokat, melyek kiállják a versenyt a legjobb német előadásokkal

is. Állandó német színpadja csak Pestnek és Budának (Ofen) van. Ha tél idején befagyott a Duna, apró csónakokon kellett a színészeknek

átjárniok. Ha jégzajlás indult meg, már délután két órakor csónakba kellett szállaniok a pesti oldalon s bizony igen gyakran négy órára járt

az idő, mire átvergődtek. Ha köd volt is, megesett, hogy csak estére értek át s ezen idő alatt szenvedniök kellett a zimankós idő minden

zordságát. Előadás után ugyanezt az utat visszafelé megtenni! A színpadi herczegek, herczegnők, királyok és királynők örülhettek, ha éjfélre

a budai oldalra vergődhettek csónakjaikon . . .

A magyar dohányt a világ legjobb dohányának tartja s ebben látja okát a magyarok hires dohányzó szenvedélyének.

Die Ungarn wie sie sind - August Ellrich - Google Books

books.google.com/.../Die_Ungarn_wie_sie_sind.htm... Berlin, 1831. 219 oldal books.google.comhttp://books.google.com/books/about

Flaubert

Flaubert halálakor, 1880-ban csak Jókai hetilapja, a Vasárnapi Újság közölt pár jelentéktelen sort erről az eseményről.

Beszélő, Évfolyam 7, Szám 13. /1880-ban már nem Jókai lapja volt a VÚ. G./

1880. 22. 356. Flaubert Gusztáv, a nemrég elhunyt franczia író, igen lassan dolgozott. Asztala a szoba közepén állott s midőn egy mondatot leirt, rendesen felállott, pipáját megtöltötte, hátradőlt székében s elkezdett a mondat felett gondolkozni. Egy negyedóra múlva kitörölt egy szót, később ismét változtatott valamit rajta s nagyon meg volt elégedve, ha egy óra alatt összehozott egy mondatot, mely kielégítette. Nem csoda tehát, ha legutolsó regényét, mely már csaknem készen van, a «Bouvard et Pécuchet»-et tiz év alatt készítette

John Galsworthy

1914. 48. 898. A PATRICZIUS. regény. (Folytatás.)

Írta John Galsworthy. — Angolból Kendeffy Katinka

XII. Miltonnak olyan aczélos szervezete volt, mint Lady Casterleynek, ennél fogva gyorsan gyógyult. S mivel érdeklődött már az étkezések iránt, a hetedik napon megengedte az orvos, hogy j a Barbara felügyelete alatt Sea Houseba menjen.

A tenger partján, egy kis nyári lakban éltek; naphosszat feküdtek kunt a parton, vagy —mikor Milton már megerősödött — sétáltak s autóztak a fenyéreken.

A Barbara élesen figyelő szemének úgy tetszett, hogy elég nyugodt; tele tüdővel szívja magába a természetből mindazt, a mire szüksége volt, hogy helyreállítsa az egyensúlyt, mely az elmúlt esetek küzdelmeinek s összeomlásának hatása alatt — megingott. És mégsem tudott megszabadulni attól a gondolattól, hogy csak látszólag van ott, de valójában nagyon távol van tőle. Mikor ránézett, úgy tetszett, mintha egy üres házat látna, mely várja a lakó érkezését. Két héten keresztül egyetlen egyszer sem említette Mrs. Noelt. Csak az utolsó nap reggelén, mikor a parton fekve figyelték a tengeri— mondta az ő sajátságos mosolyával:— Az ember csaknem hajlandó elfogadni az ő teóriáját, mely szerint a régi istenek nem haltak meg. Látod őket valaha Babs; vagy te is olyan tompa vagy, mint én? Azoknak a karcsú vízi-nymphákhoz hasonló hullámoknak az inváziójában, melyek omló, hamvas hajjal vetik magukat a föld karjai közé, — valóban pogány kéj, kimeríthetetlen gyönyör volt, ott lüktetett körülöttük a szenvedélyes lágy odaadás az örök sors szeszélyének, csodás elismerése a kifáradhatatlan misztikus életnek…

XIII. Mikor Milton eljött, hogy köszönetet mondjon, Andrey Noel a szoba közepén várta. Fehér ruha volt rajta, mosolygott az arcza és mosolygott a sötét szeme. Olyan csendes volt, mint szélmentes napon egy fehér virág. Abban az első tekintetben elfeledtek mindent, csak boldogság lakott a lelkükben. A fecske az első nyári napon, mikor felfedezi a meleg, végtelen levegő-eget, elfelejti, hogy

ott lebeg órákon át az aranyos mezők felett, nem is madár többé, csak az új időszak lehelete. Még a fecske sem felejtheti el jobban a viszontagságait, mint ez a két emberi lény…Minden órának van lelke s annak az órának a szelleme az asszony feje fölött az ablakpárkányon nagy, gömbölyű vázában mosolygó hófehér virágok lelke volt…Alig vett lélegzetét, a mint ott feküdt s nézte a mozdulatlan ágakat, melyek sötét keretbe foglalták az ég bekandikáló gyöngyszemeit. — Nem elég a béke? — folytatta Milton a gondolatait — nem elég a szerelem? Nem tudok megnyugodni, megbékülni, mint a nők? Nem ez a megváltás, a boldogság? És minden egyéb csak hang és düh, a mely nem jelent semmit ?

És mintha félne, hogy elveszíti ezt a gondolatot, felugrott és sietve hagyta el a ligetet. Az egész, nagy mezőkből s erdőkből alkotott tájkép, melyet halvány útvonalak szakítottak meg, — ragyogott a délutáni nap fényözönében. Ez nem volt vad, szél-szántotta táj, nem ragyogott a bíbor és vörös minden árnyalatán, nem őrizték szürke sziklák; ez nem volt a szelek és vad-istenek hazája. Komoly, nyugodt volt minden és ezüstbe vesző aranyos fátyol lebegett felette. A zsákmányra leső héják éles, vontatott kiáltása helyett láthatatlan pacsirták a csendről zengtek hymnuszokat, még a tenger is — mintha kalandor szellem nem

érintené szárnyaival, — békében pihent a föld oldalán.

(Folytatása következik.)

John Galsworthy (Kingston upon Thames, 1867. augusztus 14. – London, 1933. január 31.) angol író és drámaíró, irodalmi Nobel-díjas. Híres műve a A Forsyte Saga (The Forsyte Saga, 1906–1921)

André Gide

1920. 1. A Vatikán pincéi, fordította Kőnig György. I. könyv. A tudós…

André Gide (Párizs, 1869. november 22. – Párizs, 1951. február 19.) francia író

Gide első könyve, amelyben a regény konvencióival számolt le az 1914-es A Vatikán pincéi (titka) volt. A műben megkérdőjeleződik az emberi tettek kiszámíthatósága és az ember kiismerhetősége is. A főhős, Lafcadio, az érdek nélküli kalandor sugallatának engedelmeskedik, amikor egyik nap kilök valakit a vonatból, a másik nap pedig megment egy gyereket. Gide az ok- és célszerű magatartás helyébe az indokolatlan cselekvést tette, amelyet már Dosztojevszkijnél is felfedezni vélt. Ezáltal A Vatikán titkai nem a hagyományos ok-okozati összefüggésekre építve mondja el a történetet, hanem egy logikailag kiszámíthatatlan cselekmény-vezetést valósít meg.

Nyugat 1923. 6.

Gyergyai Albert: Marcel Proust…A protestáns André Gide, a jelenkori Franciaországnak talán legkristályosabb elméje,…a Caves du Vatican Kőnig György fordításában magyarul is, napvilágot látott a boldogult Vasárnapi Újság hasábjain…

HUGO VIKTOR

1891. 45. Schöpflin Aladár: HUGÓ VIKTOR. 1802—1885. A FRANCZIA nemzet XIX. századi történetének legnagyobb dicsőségét, irodalmának egyik legnagyobb alakját, önnön nemzeti szellemének egyik legfényesebb megtestesülését ünnepelte e héten, Hugo Viktor születésének századik évfordulóján…

Képzeletét az újabb franczia történet legnagyobb alakja, Napóleon ragadta meg, majd mindinkább a köztársaság felé hajlott... Haraggal szemlélte III. Napóleon előtérbe küzdött ellene, a míg küzdhetett, s a vereség után a száműzetés keserű

sorsa jutott számára. Húsz évet töltött száműzetésben. Előbb Belgiumban volt, innen kiutasították s ekkor angol területre vonult. Jersey szigetére,

majd Guerneseybe. Az emigránsok kicsiny baráti körében, folytonos munkával töltötte itt napjait…

Hatása mély és tartós volt nemcsak a franczia nemzet irodalmára, hanem a külföldére is. Nálunk már Vörösmarty drámáin is…Nemzetünk iránt meleg rokonszenvvel viseltetett, szabadságharczunkat élénk figyelemmel kisérte, mint minden mozgalmat, mely a szabadság zászlaja alatt küzdött. Az emigráczióban több magyar hazafival éreztette rokonszenvét, köztük gróf Teleki Sándort barátságába fogadta. Méltó tehát arra, hogy a magyar nemzet is lerója tisztelete adóját a százados ünnepen. Művei nagy része le van fordítva magyarra is; költeményeit különösen Szász Károly fordította…

Maupassant

1909. 1. 20. Maupassant Versei. Jókai nyomda, 1903. Ára: 2 korona. Könyvismertető…Kosztolányi verseiben történetet, jeleneteket ír meg. A paraszt Venus édes testvére a Maupassant novellák alakjainak…Kosztolányi francia verseken nevelkedett.

Maupassant, Guy de: Versei és első elbeszélése, ford., bevezető:
Kosztolányi. Dezső, Budapest: Athenaeum, 1924, 139. oldal

Ebből a kötetből idézünk a versből:

…De hirtelen egy test testére hullt,

Két tűz-ajak tapadt rá az övére

S az ágyszerű gyepen bomolt övére

Forrt görcsösen két kar s feléje nyúlt…

Mindenki tudja, hogy ki a leányka,

De kérdeni mégsem merik a gyilkost,

Mért tette. Érzik, sejtik csodálva,

Hogy itt a titkos végzet működik most…

Feküdt a hulla a hó omladékon

S nem volt vakító bőrén semmi vérnyom;

Mivel a két eb, az ő hódolója,

Mert mozdulatlan volt, lenyalta róla…

De a falu jámbor, öregparasztja

Magáról a bivalybőrt leakasztja,

Befödte, hogy ne lenne teste pőre.

Megácsolták Szent Mihály lovát…

Jakab Payn

1880. 32. 530. A Cole kapitány utasa. Elbeszélés a tengerész életből. Angolból fordította Csurgó

Cole kapitányt ismeri minden ember, aki a Liverpool és Új-York között közlekedő Cunard-vonali társulat gőzöseit használja…A kapitány nagyban lenézte a szárazföldet…A divathölgyek valóságos bárkával utaztak…az új-yorkiak fényképezőgéppel, melyben undok szerek bűze érzett…/A sztori: csempészáru gyanúja miatt ki kell üríteni a hajót. G./

A Cunard Line (korábban Cunard White Star Line) az RMS Queen Elizabeth 2 (QE2) és az RMS Queen Mary 2 (QM2) óceánjárókat működtető hajózási vállalat. Wiki

Spanyolok a magyar irodalomról

1904. 7. 107. Seemann Gábor: SPANYOL FOLYÓIRAT A MAGYAR IRODALOMRÓL.

…Összeköttetésbe jutottam a La Lectura(Revista de Ciencias y de Artes, Madrid, Cervantes 30.) czímű tudományos és művészeti

haviszemle egyik dolgozótársával, a ki megküldvén nekem lapjok néhány füzetét, azok egyikében (1902 aug.) a magyar irodalom rövid ismertetését találtam…II. József idejében az írók három külön iskolához

tartoztak: a francziához, a latinhoz és a nemzetihez. Az elsőnek főképviselője Bessenyei György (Jorge Besinicus, 1747—1811) volt, a ki

olaszországi útjából, az olasz irodalom szeretetével s a franczia filozófiai iránytól áthatva tért vissza hazájába. A klasszikus irók az

ókori formák meghonosításán fáradoztak, a mely formák a magyar nyelvhez tökéletesen illettek. Ez az iskola a XVIII. század végén érte el virágzása tetőpontját, de nem volt az a népszerűsége, mint a romantikus iskolának, a

melyet Kármán József (Jósé Karmán), Csokonai Vitéz Mihály (Miguel Csokonoi) és Kisfaludi Sándor (Alejandro Kiscfaludi) képviseltek. Az

első számos költeményén kívül irta a Fanni hagyományai (El testamento de Fanni) czímű novellát, melyen meglátszik Werther befolyása. A második mély belátásu költő, lyrikus és drámaíró volt, stílusa eredeti és előkelő. Irt egy

komikus heroikus eposzt, melynek Dorottya vagy A dámák diadalma a farsangon (Dorotea ó el Triumfo de las damas en el Caraeval)…

Mark Twain

1897. 24. 378. Emberevés a vasúton. Elbeszélés. Fordította: S. V.

Betegség folytán a főhős rögeszméje, hogy embereket eszik, ezt meséli a vonaton. Az elbeszélés ma is él.

Mark Twain, válogatta: Lukácsy András Emberevés a vonaton. Humoros. Letehetetlen 700 Ft

Jules Verne

1876. 30, 471. Jules Verne: Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig. Verne legújabb műve. Átkelés az Irtisen…

Ogareff Iván, a cári hadsereg volt ezredese szibériai száműzetésének letöltése után - bosszúvágytól hajtva - föllázítja a vad tatár törzseket. Célja a szibériai tartományok leigázása és a cár öccsének - aki annak idején száműzte - meggyilkolása. A nagyherceg a szibériai Irkutszkban állomásozik, s a cár futárja, Strogoff Mihály vállalkozik a feladatra, hogy Moszkvából eljuttassa a híreket a bajbajutott országrészbe. A regény, az emberi akaraterőről, a kötelességtudásról és a bátorságról szól. Eredeti rézkarcokkal illusztrált reprint kiadás.

http://konyvtar.hu/konyv/6317

1880. 22. A GŐZHÁZ. VERNE GYULA REGÉNYE.

HUSZONEGYEDIK FEJEZET. Az égő erdőben.

Sir Edward Munro, Banks és én a hátulsó veranda fedele alatt maradtunk, nézve a tűz terjedését az erdőben; gyorsan s rémületesen harapózott az, a nagy fák csak ugy roskadtak bele a lángörvénybe, ágaik pattogtak, mintha folyvást revolvereket sütögetnének. Öt perez alatt az égés öt méternyivel jött közelebb hozzánk, s a lángok, a széltől űzve, szórva, nyaldosva, hihetetlen magasságig csaptak föl, ugy hogy a villámok keresztül-kasul jártak közöttök…

Minő gőznyomásunk van? kérdé Banks.

— Közel öt légköri nyomás, felelt Storr.

— Gyorsan, induljunk.

Fél volt tizenegyre. Banks és Storr a toronyban foglaltak helyet; a gőzmérséklőt kinyitották, a gőz a hengerekbe tolult, a gép el kezdett búgni, s eleinte csekély, de egyre növekedő sebességgel indult meg, ama hármas világitásnál melyet a villámló ég, az égő erdő s az elefánt villanyos szemei adtak.

Hod kapitány néhány szóval elbeszélte mi történt velők kirándulásukban. Vadállatnak nyomára sem akadtak. A vihar közeledtével az erdő annyira elsötétedett, hogy egészen elveszítették tájékozásukat. Az első villám ott lepte, mikor már három kis mérföldnyire voltak a szállástól…

Végre a gőzházból adott fütty-jelek, melyek élesebbek voltak a puskalövésnél, útba igazították őket. S egy negyedóra múlva mind a hárman szerencsésen megérkeztek a vaskocsihoz, — abban a perezben, mikor az már nem várhatott volna reájok tovább.

(Folyt, köv.)

1886. 4. 54. JULES VERNE: SÁNDOR MÁTYÁS, REGÉNY

FORDÍTOTTA: ÖRVÖS LAJOS, mek, / 1886-ban Huszár Imre fordította/

…Ekkor Pointe Pescade egy rémisztő vesszővel a vászonra mázolt vadállatokra mutatott. Nem mintha állatseregletet tudtak volna mutatni a közönségnek. De ezek a rettenetes állatok valóban éltek valahol Afrikában vagy Indiában, és ha Cap Matifou valaha is találkozik velük útja során, egyszeribe bekapja valamennyit. És ekkor Pointe Pescade megszokott rigmusait a Herkules megszakította a nagydobra mért ütésekkel, amelyek úgy hangzottak, mint az ágyúlövés.

- Ez itt a hiéna, uraim, tekintsék meg a hiénát, a Jóreménység fokáról való fürge és ragadozó állat, átugrik a temető falán, ahol zsákmányát szerzi.

Azután a vászon túloldalán, sárgálló vízben, kék füvek közepére mutatott.

- Nézzék csak, nézzék! A fiatal és érdekes orrszarvú tizenöt hónapos! Szumátrában cseperedett fel, és az átkelés idején félelmetes szarvával csaknem meglékelte a hajót. Azután az előtérben levő állatra mutatott, amely áldozatainak zöldes színű csontjai között állt.

- Itt látható, uraim, itt látható a rettenetes atlaszi oroszlán! A Szahara belsejében él, a sivatag forró homokján! A trópusi hőség idején barlangokba menekül! Ha talál néhány csepp vizet, odarohan, és csepeg róla, amikor továbbrohan! Közben a szeme kidúvad, ezért az oroszlán neve: dúvad.

De úgy látszott, hogy ez a sok erőfeszítés hiábavaló. Pointe Pescade hasztalanul kiabálta ki a tüdejét, Cap Matifou hasztalanul verte úgy a nagydobot, hogy majd szétrepesztette. A helyzet reménytelennek látszott.

Eközben több nagytermetű dalmát hegyi lakó végül is megállt Matifou atléta előtt, és szakértő szemmel vizsgálgatta.

Pointe Pescade csakhamar megragadta ezt az alkalmat, és kihívta a derék embereket, hogy mérkőzzenek meg vele.

- Tessék, uraim! Fáradjanak csak beljebb! Éppen a legjobbkor! Ilyet még úgysem láttak! A férfiúi erők nagy küzdelme! Viadal puszta kézzel! Egészen két vállra fektetésig! Cap Matifou kötelezi magát, hogy két vállra fekteti azokat a sportbarátokat, akik hajlandók megtisztelni őt bizalmukkal. A győztes tiszteletdíja egy gyapottrikó!... Talán önök, uraim? - kérdezte Pointe Pescade, s a három kemény kötésű fickóhoz fordult, akik egészen elképedve nézték őt.

De a keménykötésű legényeknek nem volt kedvük ahhoz, hogy kockára tegyék hírnevüket a küzdelemben, bármilyen dicsőséget jelent is ez a küzdő feleknek. Pointe Pescade így kénytelen volt bejelenteni, hogy amatőr birkózó híján ő maga küzd meg Cap Matifouval. Igen, az ügyesség mérkőzik itt meg az erővel!

- Tessék, uraim! Tessék! Csak egymás után! - kiabálta teli tüdővel a szegény Pescade. - Itt látható, amit még sohasem láttak! Pointe Pescade és Cap Matifou birkózása! A két provence-i iker! Igen... két iker... de nem egykorúak... nem is egy anyától!... Mi?! Pedig mennyire hasonlítunk... különösen én!

Egy fiatalember állt meg az emelvény előtt. Nagy komolyan hallgatta az elcsépelt tréfákat…

Wharton, Edith

1907. 20. 404. A VIDÁMSÁG HAZA. REGÉNY. (Folytatás.) Irta Wharton Edith; angolból fordította Schöpflin Aladár.

VIII. Az első ezerdolláros cheque, melyet Lily egy tintafoltos macskakaparás kíséretében kapott Trenortól, ép oly mértékben erősítette önbizalmát,

mint amennyire elsimította adósságait. Az eredmény igazolta a vállalkozást: Lily most látta, milyen bolondság lett volna, ha holmi gyerekes aggályok miatt megfosztotta volna magát attól, hogy elcsitíthassa hitelezőit.

Valósággal erényesnek érezte magát, mikor a pénzt apránként elosztogatta a kereskedők között s az a tény, hogy minden fizetést új megrendelés

követett, nem csökkentette önzetlensége tudatát. Hány asszony tett volna az ő

helyében megrendelést fizetség nélkül! Megnyugtatóan könnyűnek találta, Trenort jó hangulatban tartani. Hallgatni meséit, elfogadni

bizalmaskodását és nevetni tréfáin, —egyelőre ez volt minden, a mit tőle kivánt s az a helyeslés, melylyel Trenorné fogadta ezeket a figyelmességeket, megfosztotta őket a kétértelműség utolsó nyomától is. Trenorné

nyilván azt hitte, hogy Lilynek férjével való mind bizalmasabb barátkozása nem egyéb, mint az ő jóságának közvetett utón való viszonzása….

— Lilykém, édes, sohasem láttam még magát ilyen bájosnak! Olyan, mintha ép most valami nagy öröm érte volna. A fiatal hölgy, a ki ilyen módon fejezte ki

bámulatát ragyogó barátnője iránt, maga nem keltett ilyen szerencsés föltevéseket. Farish Gertrúd kisasszony valóban típusa volt a középszerűségnek

és a jelentéktelenségnek…

Kétségkívül senkinek sem kellene annyi belenyugvást

mutatni sorsába, mint a mennyit Farish Gerty ruhájának tartós szine és kalapjának alázatos formája elárult: ép oly ostobaság,

ha az ember elárulja a ruhájával, hogy tudja magáról, mennyire csúnya, mintha azt árulná el vele, hogy szépnek képzeli magát.

(Folytatása következik.)

Edith Wharton (born Edith Newbold Jones, January 24, 1862 – August 11, 1937; English, was a Pulitzer Prize-winning American novelist, short story writer, and designer.

A. M. Williamson.

1909. 1. 16. MISS RANDOLPH UTAZÁSA. REGÉNY.

Irta C. N. és A. M. Williamson.

Molly Randolph. levele atyjához. A «Fehér Oroszlán» tölgyburkolatú termében.

Coblham, Suerrey, november 12-ikén.

Kedves tündöklő fejű Angyalom! Reménylem, nem lesz kifogásod ellene, de

én minden tervemet megváltoztattam. Vettem egy automobilt vagy motorkocsit, amint itt nevezik ….Ennél jobb gépkocsi – ami barátom vett - nincs is a világon; tényleg nem is lehet más ahhoz egészen hasonló,

mert hisz külön az ő részére készült. Egyszerűen törhetetlen jószág, oly erős; a gép kétszer annyi ideig tart, mint bármely másfajtájú gép; egyik főelőnye, hogy hajtószijas és egy bámulatos, jockey-csigának elnevezett készülékkel bir, mely a sebességet szabályozza: következéskép a gördülése «kellemesebb», (ezt

a szót használta), mint a közönséges hajtókészülékű kocsiké, melyek — szerinte — rázósak, lármásak, könnyen eltörnek, és mindenféle alkalmatlanságot okoznak. Mire a lunch közepéhez értünk, már irigyeltem tőle a kocsiját és úgy képzeltem, hogy az egész élet mit sem ér, ha én azt a játékszert

meg nem kapom….

Az ö kocsijának kiállítása tömérdek költséges tökéletesítést kivánt; a czég számára nem fizetné ki magát, ha ilyen kocsikat a közönség használatára készítene…Most, a midőn ezeket irom, ismét Cobhamben

vagyunk és várjuk a bérkocsit, hogy a pályaházba hajtassunk. Mary néni azt mondja, hogy elment az eszem. Egészen kiábrándult a duke-jából és szédelgőnek tartja. Mellesleg megjegyzem, hogy a fényképet, mihelyt ki lesz

dolgozva, megküldöm neked, hogy láthassad leányodnak új gyi-te lovát, íme, érkezik a bérfogat, így hát Isten veled, öreg szentem!

Bűnös leányod' Molly

….Molly levele, Nov. 14. No hát, ne ijedj meg nagyon! Nem történt

semmi bajom, csak a mellékútra rontottunk és nekimentünk egy boltajtónak. Az én hibám volt, nem a kocsié. Ha nem volna oly nagyszerű kocsi, darabokra zúzódott volna, és talán mi is vele, így azonban csak betört az eleje,

no meg aztán a boltajtó is — egy kicsit. Kénytelen leszek kárpótlást fizetni a boltosnak, a ki rőföskereskedő és nem is haragudott olyan

nagyon, ki se szidott, mikor az ajtó üvegét betörtem…

Alice Muriel Williamson (1869 - September 24, 1933) British novelist.

Függelék

Jókai Mór: A tengerszemű hölgy - MEK

http://mek.niif.hu/00700/00703/html/jokai14.htm

V. fejezet…Gyönyörű kis társaság volt az, mely az „én időmben” a „közvélemény asztalát” délutánonként körülülte. Csupa fiatal írók. Pálffy Albert, Bérczy Károly, Pákh Albert, Obernyik, Lisznyai Kálmán, Degré Alajos; – néha, Pestre vetődtében, Tompa Mihály, aztán Irinyi József, a „Külföld” vezércikkírója, Emődy Dániel, a „Belföld” vezetője a „Pesti Hírlap”-nál, Királyi Pál, a „Jelenkor” főmunkatársa. No meg a groteszk humor képviselője, Lauka Guszti. Mindmegannyi „név”. De legismeretesebb valamennyi között Petőfié. – Az ő bevezetése mellett nekem is szorítottak helyet a „közvélemény asztalánál”. Így hítták a Pilvax kávéházban, a pénztár közelében levő hosszú asztalt.

…Francia könyveket olvastunk, Lamartine Girondisták története, Tocqueville Democratiája volt a bibliánk. – Petőfi Bérangert imádta, én Hugo Victorban találtam eszményképemet. Pálffy Albert volt a Sue Jenőnk, Degré a Paul de Kockunk, Irinyi Józsi a Girardin Emilünk, Pákh Albert a Jules Janinunk. – S az iskola könnyen veszedelmessé válhatott volna az adeptusokra nézve, ha szerencsére hozzá nem járult volna az új, eddig még járatlan irány, az irodalom népiessége…

Csengery Antalt, a „Pesti Hírlap” szerkesztőjét is táborunkban említjük, ki maga nem írt ugyan szépirodalmi műveket, de magas műveltséggel és általános irodalomismerettel bírva, egész csoportunkra jótékony befolyást gyakorolt.

Biztatva, buzdítva, velünk tartott az öregek közül Vörösmarty és Bajza, de különösen Nagy Ignác, akire most is olyan édesdeden emlékezem vissza. Ő volt a „Budapesti rejtelmek” szerzője…

XVI. fejezet…A „Délibáb” megbukott. Ahelyett a „Vasárnapi Újság”-ot szerkesztettem, a lapon megnevezett szerkesztő Pákh Albert helyett, aki Graefenbergben feküdt betegen. – Új nevem volt: „Kakas Márton”...

* * *

A Vasárnapi Újság és a fotográfia, 1854-1921 Szerző: Baki Péter

Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005

A Vasárnapi Újság a magyar középosztály meghatározó tájékoztató, ízlést formáló és ismereteket nyújtó hetilapja volt. Már indulásától, 1854-től közölt illusztrációkat, melyek között fényképekről készült metszetek is voltak. A nyomdatechnika fejlődésével megjelentek a klisékről nyomtatott fényképek, felbukkantak a hírképek, a festészeti eszközökkel hitelesített fotómontázsok (composite fényképek), majd az 1890-es évektől a képsorozatok, a riportok, a balkáni háborútól a haditudósítások, az 1. világháború idején a légi felvételek. A szerző bemutatja a korszak sajtótörténetét, a Vasárnapi Újság szerkesztési gyakorlatát, korszakait, fényképezéssel kapcsolatos írásait, legfontosabb fotográfusait és a fényképezéssel kapcsolatos reklámjait. A kiadvány függelékében a Vasárnapi Újság létezésének közel hetven éve alatt megjelent fotográfiai témájú cikkek repertóriuma, a publikáló fényképészek, metszők és rajzolók névsora, kis tematikus statisztika és a felhasznált irodalom jegyzéke található.

Az internetes portálok több alkalommal átveszik a Vasárnapi Újság fotóit. Pl. Bölöni Farkas Sándor arcképe a Vasárnapi Újságban (1871), Wiki-címszóhoz. G.

* * *

1857. 5. 44. old. Vidéki hírek. Máramaros-Sziget jan. 4.

Mi is készülünk a nagy farsangnak. Lesznek báljaink…Időjárásunk lágyas. Folyamaink tiszták a jégtől. Havasaink fejér köntösben

állnak. Vadaink nyugosznak az erdők rejtekében. Barmainkat nem bántja

veszély. Embereink természetes halállal szállnak a sírba. Piaczunk olcsóbb

mint ez előtt volt …A „Vasárnapi Újság," a más lapok előfizetői szépen megszaporodtak nálunk, mi annak a jele, hogy mi itt a magyarok Helvecziajában olvasni is szeretünk. Olly egyének is fizetnek magyar hírlapokra, kik nem birják e nyelvet teljesen. Több újsággal ezúttal nem szolgálhatok; de időnkint majd találkozunk. Kerti.

Apám emlékirataiból /G./: 1927, otthon. Máramarossziget közel volt. Más világ. Román királyság. A hatalom a papság és a katonaság kezében. Könnyen adtak határátlépő igazolványt. Az élelmiszer olcsó, az erkölcs mélyponton. Két nyilvánosház. Baia de Fer Vasfürdő. Itt a hölgyek fürdőszobával voltak kaphatók. Pornográf magazinok. Szodomai állapotok.

Nagy-Magyarország emlékmű Máramarosszigeten

A képen nagymamám és néném. Szigeti fényképész készítette. G.

* * *

Galambos Ferenc a Vasárnapi Újság bibliográfusa

Galambos Ferenc (rendi neve: Iréneusz, Budapest, 1920. okt. 21.) bencés szerzetes, tanár, szerkesztő. A Szt. Benedek Rend pannonhalmi főiskoláján és a budapesti Tudományegyetemen tanult. 1943-ban magyar és német nyelvből doktorált. 1944-ben pappá szentelték. 1946–47-ben a római Szt. Anzelm Egyetemen folytatta tanulmányait... 1969-től Burgenlandban él. Először Felsőőrött volt káplán, majd 1977-től Alsóőrön plébános, később esperes. 1969–85: gimnáziumi tanár Felsőlövőn. 1971 óta az Őrség című lap szerkesztője. 1988 óta az Őrvidéki Magyar Intézet igazgatója.

F. M.: A zsinat liturgikus reformja (1966); A megújult szentmise (Szabadka 1969); A magyar liturgikus mozgalom (1975); Aus dem Kulturleben in Oberschützen um die Jahrhundertwende (Oberschützen 1976); lm Dienste der Einheit (1988)

http://mek.niif.hu/04000/04038/html/g.htm

Galambos Ferenc: A pécsváradi apátsági uradalom községeinek iskolái 1775-ig. Baranyai helytörténet-írás: a Baranya Megyei Levéltár évkönyve Pécs, Baranya M. Lvt. 1969-1989.

Mohay Tamás publikációinak jegyzék (Ünnepi írások a 80 esztendős Galambos Ferenc Iréneusz tiszteletére

Elhunyt Dr. Galambos Ferenc, Iréneusz bencés atya

Galambos Ferenc, Iréneusz (többnyire Irén-nek szólított) bencés szerzetes, tanár és cserkészvezető 1920. október 21-én született Budapesten. 87 éves korban, szerzetesi életének 69. évében, 2007. április 2-án, a Pannonhalmi Bencés Főapátságon hazatért Mennyei Atyjához…Nem csak furulyázni tudott, a cserkészkürthöz is értett. 1967-68-ban a Burg Kastl-i magyar gimnáziumban tanított és volt Harangozó igazgató atyának a helyettese, majd a Várvidék-i Felsőőrnek plébánosa, ahol szintén igyekezett cserkészeket toborozni. Idős korára 2002-ben a pannonhalmi Bencés Főapátságra települt át.

(További megemlékezés t.k. itt:http://www.langos.at/newshu/news.php?item.82.3)

Cserkészélet 46

www.ujmagyarevezred.nl/ume-425.htm

Galambos Ferenc: 1910-1988. Bibliográfus, exlibris gyűjtő, költő. Elkészítette szinte valamennyi fontosabb folyóirat bibliográfiáját, repertóriumát

Kortárs 2004. 48. évf. 12. szám - EPA

epa.oszk.hu/00300/00381/00088/nagy.htm - Erősen érezhető ez a hiány a napi- és hetilapok esetében, amikor még a Vasárnapi Ujságnak is csak kéziratos repertóriuma ismert.

* * *

Galambos bibliográfus elődje: 1879. 16. 256., 259. Szinnyei repertoriuma a Vasárnapi Újságban, 1854. március 5. — 1879. március 2.

Részletek Szinnyei repertóriumából:

Arany János 1854, 55, 56, 57. 60, 62, 77, 78

Kazinczy Ferencz 1860, 63, 68, 69, 70, 73, 74, 76.

Köváry László 1856

Rómer Flóris 1860, 62, 63, 64, 65, 66, 68, 69, 72, 75, 76, 77.

Szilágyi Sándor 1855, 56, 64. 67,71,75,77.

* * *

Verseghy Ferencz 1869. Vértesi Arnold 1858,

60, 76. Vertler Mátyás 1858, 59. Vida Antal 1877. Vida István 1864. Vida József 1856, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 76. Vidats István 1860. Vidonyi Józsel 1878. Vidovich György 1856. Villási Pál 1869. Vincze Dániel 1870, 71, 73. Virágh Károly 1855, 56. Virághalmi Ferencz 1856, 57, 58, 59, 64. Viski K. Bálint 1871. Vitányi 1858. Vitkovics Mihály 1878. Vizi J. 1857. Vizkeleti Béla 1860, 61. Vladár Gyula, dr. 1858. Vladár Imre, Cs. 1869. Vojth Simon 1857, 58. Vothár Gyula, dr. 1858. Vörös István 1861. Vörösmarty Mihály 1861, 76. Vörösmarthy László 1857….

Xantus János 1868, 74, 78.

…. Zichy Antal 1866, 69, 70, 71. Zichy Géza, gr. 1877, 78. Zilahy Imre (Z. I.) 1864, 65, 66, 67. Zilahy Károly (K. K., Z—v K—Ív, Z. K.) 1854, 55,. 57, 58, 59, 60, 61. Zimmermann Károly 1859. Zolnay Dániel 1860. Zólyomi 1858, 60. Zombori Emöd 1867. Zom-l.orv Gedö 1860. Zombory Gusztáv (Z. G.) 1857, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 66, 66, 68, 69. 'Zrinyi Miklós, gr. 1870.

Zsigray István 1864. Zsindely István 1861. Zsögödi Tamás 1859. Zsutai János 1872.

Idősb Szinnyei József

* * *

1879. 16. 259. A Figyelő, szintén Abafi folyóirata, irodalomtörténeti tartalmával, ismételve volt már, érdeméhez képest méltatva lapunkban. Óhajtandó volna, hogy több kritikával válogassa meg közleményeit, s bizonyos színvonalat és határozottabb irányelveket tartson. Most megjelent füzete (VI. kötet 4. áprilisi füzet) a szokott kerékvágásban halad; czikkei közül most is a Dr. Jancsó Benedeké válik ki, Erdősi János nyelvészetéről alapos nyelvészeti fejtegetéseivel; Kerékgyártó Elek most sem igen tud valami újat mondani Tompa Mihály költészetéről. Csaplár Benedek Révai születéséről és családi viszonyairól hord össze nagy részben új adatokat s tisztáz egyet s mást, a mi az eddigi életíróknál s közelebb Bánóczinál is még homályban maradt. Jakab Elek Kazinczy hatását fejtegeti Bölöni Farkas Sándorra, az Észak-amerikai utazás híres Írójára. S kell-e mondanunk, hogy Édes Gergely nélkül ez a füzet sem maradhatott? Mikor múlik el már tőlünk ez a keserű pohár? A füzetet most is irodalomtörténeti repertórium fejezi be Szinnyei Józseftől.

A Vasárnapi Újság az irodalomtudományban

Tallózó az ezredévről, 1979

Tarr László: Magvető Kiadó, 1979. 463 oldal

Tarr válogatása jelentős részben /17 hivatkozást számoltam/ a Vasárnapi Újságból vesz át szöveget és képeket.

Madách, 1934

BALOGH Károly: Madách az ember és a költő. Bp. 1934. Balogh a 174. oldalon ír Madách rajzairól, megadja a forrásként használt Vasárnapi Újság 1897-es számát.

Gábor György: Ingress hegedűje c. könyvében /1972/ több Madách képet mutat be, ezek nem egyeznek a VÚ-ban közöltekkel. G.

1897. 51. P. M.: MADÁCH IMRE RAJZAI.

Leveleinél talán még érdekesebb életrajzi okiratok Madách Imre sajátkezű rajzai és festményei. Már alig hat éves korában egy kis rajzzal lepi meg édes anyját neve napjára «fiúi szeretetének és tiszteletének jeléül»... A kegyeletesen őrzött hagyaték mintegy 32 rajzot és 5 olajfestményt tartalmaz. Némi nagyobb ügyességre Madách Imre csak későbbi éveiben tett szert, de rajzolatai nem is önmagukban véve érdemelnek figyelmet, hanem annál érdekesebbek életrajzi, sőt mondhatnám, irodalmi szempontból. Semminemű műkedvelői komolykodás nem vezérelte Madách Imrét, hanem csak tiszta szórakozásból nyúl a rajzónhoz, krétához, rajztollhoz, vagy az ecsethez. Későbbi években gyakran csak a társaság mulattatására veti papírra humoros rajzolatait…

A magyar költő életéről alig alkothatunk — a Petőfiét kivéve — élénkebb és világosabb képet, mint Madáchéról…

P.M.

Vajda-monográfia

Vajda János (Pest, 1829. máj. 8. – Bp., 1897. jan. 17.): a 19. század második felének jelentős költője, publicista…1870-től haláláig a Vasárnapi Újságban és melléklapjában, a Politikai Újdonságokban jelent meg legtöbb írása…

mek.niif.hu/00300/00355/html/.../16294.htm

Vajda János monográfia. Magvető Könyvkiadó, 1954, és 1984. 499 oldal. A szerző bőségesen emlegeti a Vasárnapi Újságot, mind a törzsszövegben, mind a jegyzetekben, de a korszakban csak Gyulai lapját tartja egyedül jelentősnek. Egyoldalú állításainak cáfolata a Vasárnapi Újság 68 évfolyama.

A Vasárnapi Újságban jelent meg Vajda verse, 25 négysoros szakaszból áll:

1889. 10. Vajda János: A mayerlingi halott

Egy királyfi, szép, jó, kedves,

Eszményképe ifjúságnak,

A minőt olykor szerelmes

Szüzek álmaikban látnak.

Ép erős testben, lélekben;

Leventék virága, éke.

Sok nagy ország, nép egyetlen

Reménysége, büszkesége.

A mi drága e világon,

Mit kívánhat epedő szem,

A mi sok másnak csak álom:

Bírja mind valóban, bőven.

Szép fiatal felesége

Szende, mint húsvéti bárány.

Egy kis lány repes feléje,

Angyal, templomok oltárán.

Gazdagsága mérhetetlen.

Fellegvára, palotája

Edeni kert közepében

Annyi, hogy se szere száma…

Megtanulni, megkönnyezni,

Hogy mi hát e földi élet?!

Van-e sir, hol dics, fény, ennyi

Összeomlott, semmivé lett?

S jertek ide sorba mind ti,

A haláltól kik irtóztok,

És aztán nevessétek ki

E kimerült vén birkózót,

A ki itten eljátszotta

Legmerészebb mutatványát;

Kinek eztán a kunyhókba

Hanyatlását csak kaczagják.

Nézzetek e hamvvederre,

És ha jön a végső óra,

Jusson e kép eszetekbe,

S haljatok meg mosolyogva…

Várak omlanak, bedőlnek

Koronás fejek kriptái,

A rege még szól felőled:

Egyszer volt egy szép királyfi,

Kinek ágyát rózsakelyhek

S liliomokból vetették;

Kinek oly korán meg kellett

Halni, mert nagyon szerették.

A fenti monográfia írója / 308. o./ így mentegeti Vajdát:

„Első pillantásra talán meglepő A mayerlingi halott c. költeménye, amelyben az öngyilkos Rudolf trónörököst siratja el. Tudnunk kell azonban, hogy a trónörökös magyarbarát hírében állt, s ezért igen népszerű volt a nemzet széles tömegeiben. Alakját a nép is mondákkal szőtte körül. Jókai barátkozott Rudolffal, Tóth Árpád verset írt IV. Károlyhoz.”

A mentegető elhallgatja, hogy a vers hol jelent meg. Más témáit gondosan jegyzeteli. G.

Irodalomtudomány és kritika, 1981

Ebben a sorozatban jelent meg 1981-ben, irodalmunkat a kiegyezéstől a századfordulóig tárgyaló 430 oldal terjedelmű tudományos munka. Az akadémikus szerző a torzításban és elhallgatásban túltesz a Vajda-monográfia íróján. Váczy János nála „bőven jegyzetelt középszerű”. Elmulasztja említeni, miért bőven jegyzetelt? Többek között a 21 kötet KazLev szerkesztéséért. Hoitsy Pál /1850 – 1927/ a „liberális, polgári individualizmus híve”. Arról nem szól, hogy Hoitsy 16 éven át szerkesztette a Vasárnapi Újságot.

A szerző az elhallgatás módszerét önmagára is alkalmazza. A Balassi kiadónál, 1995-ben válogatott tanulmányait jelentette meg. Fenti könyvéből nem válogatott semmit.

* * *

Hatvany: Ady I. 1959. 417. oldal A Schöpflin eset

„Schöpflin életének volt egy értelmes pillanata, mikor a Vasárnapi Újság c. patinás, szinte rozsdás családi lap hajdani szerkesztőségében felismerte a kezdő Nyugatnak nem csupán esztétikai értékeit, hanem azoknak egyszersmind szociális jelentőségét is…”

* * *

Péterffy Jenő vitája a VÚ-ban

1866. 14. Valkó megye. (Még egy harmadik felelet gr. Zay Károly ur kérdésére.)

Szentiványi Márton ily czimű munkájában: „Dissertatio paralipomenonica rerum mentorabilium Hungariae" Tyrnaviae, 1699., a 7-dik lapon

ezeket írja Valkó megyéről:….

Szerém megye akkori határait igy adja elő az idézet munka:

„Comitatus Sirmiensis inter Danubium ad ortum…

E szerint nem elég szabatosan állítja Mitrovics Gyula ur a V. Ú. 1866. 13 dik számában, hogy „Valkó megye a mai Szerém megye"; hanem a föltett kérdésre helyesebben az a felelet: hogy „a hajdani Valkó megye a mai Verőcze vármegye délkeleti és a mai Szerém megye északnyugati részéből állott." E mellett bizonyítanak az Ortelius-féle mappák is, melyeket idézve a V. U. 11-dik

számában írja Debreczeni úr, hogy Valkó megye körülbelül a mai Verőcze vármegye táján feküdt. Péterffy J.

* * *

1866. 13. Valkó megye, Garavár. (Még egy felelet gróf Zay Károly törtőnelem-statistikai kérdésére)

Mennyire a rendelkezésem alatt álló források engedek, gondosan és élénk tudvággyal utána néztem a nemes gróf által közzétett történelem-statistikai

kérdésnek, s most legyen szabad elmondanom az eredményt, illetőleg a feltett kérdésre való feleletet. Hogy a kérdéses Walkó megye és Garavár fekvéséről kielégitő felvilágosítást nyerhessünk, ismernünk és tudnunk kell a mai tulajdonképi Tótország régibb történelmi és politikai felosztátását; tudnunk kell, mi volt hajdan Walkó megye s volt-e abban régen villa, castrurn Gara, mely

a gróf által idézett adománylevélben emlittetik. A régibb Sclavonia, mely mintegy 50 mérföld hosszan és 20 mérföld szélesen terjedt ki, az idők és politikai körülmények befolyása következtében — leginkább közigazgatás tekintetéből, — különféle felosztásokon ment keresztül. Fel volt osztva 8 megyére, melyek régibb történelmi munkákban herczegségeknek is neveztetnek , melyek név szerint a következők: Varasdi, Sagoriai, Crysiai, Zágrábi, Verovicai, Posicgai, Walpoi és Sirmiai. A négy első megye igen gyakran Horvátországhoz is számittatott…

Összevonva, feleletem a föltett kérdésre csak ez: Walkó megye ma Szerém megye, Garavár pedig Gorján és ez Veröcze megyében van.

Mitrovics Gyula.