2012. 04. 6. – 05. 04.
Vasárnapi Újság XI.
Műszaki hetilap
Tartalom
Bevezetés
Hoitsy Pál
Mikszáth: Széll Kálmán
Műszaki hetilap
Ipar,
mezőgazdaság, szolgáltatás
Mérnökök
Műszaki irodalom
Gépek
Országok, városok
Szobrok, emlékművek
Magyar irodalom
Függelék
Hírek
Új század
Hivatkozások a Vasárnapi Újságra
Bevezetés
Az enciklopédikus lap betöltötte a
műszaki hetilap szerepét is. Megismerhetjük a 19. sz. iparát, különös
tekintettel
az élelmiszer-előállításra.
Bemutatják a kihalt mesterségeket:
duna-vizes, szárazmolnár. Szakszerű technológiai
leírásokat olvashatunk a húsiparról, cukor- és sörgyártásról,
a malmi műveletekről. Bemutat a lap gépgyárakat,
gépeket, a főváros vízellátását, a közlekedés
fejlődését. Megismerjük a kor jeles mérnökeit, a műszaki
szervezeteket, szakkönyveket. A műszaki fejezetet az
irodalom témakörből további szemelvények követik, majd
ország, város és szobrok következnek. Válogattunk
Schöpflin semmitmondó recenzióiból is. A műszaki fejezetet a
természet-tudományos képzettségű, HOITSY PÁL / szerkesztő 1905 – 1921 között, a lap megszűnéséig/
írásaival
nyitjuk. Széll
Kálmán ugyan nem volt a lap munkatársa, de miniszterelnöksége Hoitsy
főszerkesztőségének idejére
esett és a lap többször foglalkozott vele.
Függelékben tovább folytatjuk a hetilap idézettségére
vonatkozó dokumentumok bemutatását.
Műszaki hetilap
HOITSY PÁL, szerkesztő/1905 – 1921/
Hoitsy Pál 1850 –
1927
A Vasárnapi Újság-ban megjelent Hoitsytől: 1877. Leverrier, 1878. Pater Secchi, A Miskolcot
elpusztított vihar,
1879. Edison,
Válasz Heller Ágostnak, Napfoltok és Napkitörések,
jelenleg látható üstökös, Csillagászok dolog közben,
Villamos kiállítás, 1884. Kihaló emberfajok, Az ég
pirkadása,
napfogyatkozása, Ideális tájkép a Jupiter legbelsőbb
holdjáról, 1889. Az Eiffel-torony, 1893. Puskás Tivadar,
A felhők, képekkel, 1894. Geológia és államalakulás,
mutatvány. Wiki
Krenner Miklós: A magyar történőt
jövő századai. Írta Hoitsy Pál. Erdélyi Múzeum. 1903. 20. 05.
* * *
1881. 35. ÚJ
VILÁGOSSÁG!
A
rabszolgaságot nem a világ hatalmasai
törülték el, hanem a tudomány. Nem azok a kardcsörtető vitéz
hadvezérek,
a kik kivont pallossal viseltek fölszabadító háborút a négerek
fölszabadításáért s az alatt több embert
megöltek
mint a mennyit fölszabadítottak, hanem azok a csendes magányukba vonuló nagy
szellemek, a kik
felszabadították
a testet a rabszolga nehéz igája alól. Mig szükség van a ;
rabszolgára, addig lesz rabszolga mindig.
Mert hiszen önző és dölyfösségében szánalmat nem ismerő az ember!...
Watt, a
ki a gőzgépet föltalálta, milliókat szabadított föl a munka emésztő terhe alól.
A mit
most gőzgépeink
végeznek, milliónyi rabszolgák végeznék különben….
Nem
fecsérlés-e az, ha a hegyről alá zuhanó patak zúgó morajjal csapkodja a
sziklafalat? S az ember nézi tétlenül
ezt az
erőt! Nézi, miként válik rosszra, holott pedig jóra is fordíthatná! Az, a ki a
szél erejét először fölfogta és
jóra
fordítva szélmalmot alkotott, az, a ki az alázuhanó víz erejét a malomkerék
hajtására először alkalmazta:
bizony,
bizony nagyobb érdemeket szerzett az emberiség előtt, mint száz öldöklő csaták
vérengző vezérei…
A villamosság is erő mint a többi.
Mint az az erő, a mellyel súlyokat lehet rakni ide-oda, mint a világosság
vagy a hang. A villamosság gőzgépet
is hajt. — nemcsak a felhőkből hull alá mint sújtó villám. De a gőzgép által
is lehet fölidézni villamosságot,
olyat, a mely serczegö szikráit szórja széjjel. Mert erő, villamosság,
fénysugár
vagy hang, ez mind egyre megy. Valamennyi a természetnek egy-egy
szózata, mely az ember szelleméhez beszél.
Nem
lehetne-e ezeket az erőket fölgyüjteni…
A forgó kerék világosságot szül a
Gramme-féle gép által / korábbi számunkban ismertettük. H. P./.
A villamosságot keresztülvezetjük az
ólom-lapokon, s az ólom-lapok, fölgyüjtik azt önmagukban. A mikor éppen
akarjuk, akkor tehetjük ismét villamosakká
ezeket a lapokat. Csak kénsavas vízbe kell őket mártani. S a
fejlődő villamosságból lehet ismét
erő, mely varrógépet hajt, szövőszéket tart mozgásban vagy talán épen a
cséplőgéppel dolgozik. A mint épen
szükség van rá. .…
A mi unokáink, de talán mi is meg
fogjuk még érni, hogy ezt az ingyen kapott villamosságot fogják kapcsolni a
vasúti vonatok elé, melyeket most se
embererö huz többé, de a szenet, mely ezt teszi, nem kapjuk ingyen.
Ki kell hoznunk fáradtsággal a föld
gyomrából. De a szelek erejét s a patakok esését megkapjuk ingyen. A mi
unokáink talán ebédjöket is a
villamosság mellett fogják főzhetni, melyet a szélkerekek gyűjtenek föl,
szobájukat
is annál melegítik, fájukat is azzal
aprítják föl, cséplőgépeiket azzal hajtják, gőzekéiket vele húzatják, kocsijuk
elé
ezt fogják ló helyett…
Hoitsy Pál.
1882. 17.
AUTOMATA GÉPEK. Pár évvel ezelőtt a magyar fővárosban csodálatos sakkozó gépet
mutattak, mely
azóta körutat
tett a földgömb nagy részében s mindenütt akadt egy-két hívő, ki azt valódi
remekműnek tartotta, mely
ügyes
szerkezet által, bármely — az ellenjátszó által tett sakkhúzásra a megfelelő
húzást magától megtette, mig mások
egyenesen
csalásnak hitték. Nem első s nem is utolsó gép volt ez e nemben…
Egy gépezetet
egyenesen a bécsi akadémia figyelmébe ajánlottak. Régi és igaz tehát e
tekintetben is az öregek ismert
mondása: «Mundus vult
decipi» («A világ
akarja, hogy megcsalják»).
1882. 27. AZ ÖRÖKKÉ MOZGÓ GÉPEK TÖRTÉNETÉHEZ.
Több tudományos akadémia, köztük a
magyar is, egyenesen alapszabályaiban intézkedik, hogy a perpetuum mobile
és a «quadratura circuli» tárgyában benyújtott tervezeteket
még bírálatra se fogadja el. Ez intézkedés mutatja, hogy az
örökké mozgó gép föltalálása
akadémiánk alapítása idejében is még sok embert zavart meg s hogy sok ember
lehetett általa koldus vagy őrült.
Szerencsére, ma már ritkaság az ily tervező; de ki a találmányok történetében
lapoz,
látni fogja, hogy ily gép alkotására
mindig törekedtek az emberek s nem egyszer valóságos lázat idézett elő egyik
vagy másik találmány…Soha sem jő el
az az idő, midőn kezünket nyugodtan ölünkbe tehessük s nézhessük, mint
dolgoznak helyettünk a gépek,
melyeket őseink találtak ki s indítottak meg. S bizony az nem is volna jó
dolog.
Legjobb az, hogy ha az ember munkás
keze lesz a — perpetuum mobile.
1883. 1. UJABB
TALÁLMÁNYOK.
Természettudományi
értekezés Hoitsy Páltól.*
Találmányokat, fölfedezéseket minden
korban tudott fölmutatni az emberiség. Sohasem többet és nagyobbakat, mint
egy század óta. De nem ez a számbeli
súly jellemzi legkivált a jelen századot. A találmányok most kezdenek az
emberiség jótevői lenni, ez jellegzetes
tulajdonuk. Jótevők abban az értelmében a szónak, hogy a munkát könnyebbé
teszik,
s azt az ember helyett természeti
erőkkel végeztetik. Az eke és a szekér feltalálástól egész a gőzgép koráig
aludt az emberiség.
A munka terén nem tudta mi a haladás. A vízi
kerék és szél-vitorla után egész a gőzmalomig nem töltötte ki semmi az
ezredéves időközt. A középkor
eszközöket, szerszámokat alkotott, melyek által gyorsabbá lett a munka, de nem
alkotott
gépeket, melyek természeti erőkkel
végeztették a munkát s megkímélték az embert a dolog izzadságától.
Ezt a gőzgép
tette legelőbb…Gőzgépek nélkül, mai viszonyok között, annak a mélyen
sajnált munkásosztálynak a sorsa
még szomorúbb
lenne, mint a minő jelenleg. Avagy talán azoknál a mesterségeknél, melyeknél a
dolog természeténél fogva
gépeket
alkalmazni nem lehet, vagy legalább eddig nem sikerült, a munkások állapota jobb? Semmivel
sem….
* A nagy természet és a kicsiny ember czim alatt a Franklin-társulat
kiadásában a napokban megjelent könyvéből.
Kikiáltási
ár: 1400 HUF aukció időpontja: 2011.11.15.
Fejezet-címek a könyvből: Helyünk a
mindenségben; Örök mozgás; Véges tudás; A hold és a holdlakók
1883. 3. ÚJABB
TALÁLMÁNYOK. Természettudományi értekezés Hoitsy Pál. (Folytatás.)
Az újkornak van egy más gépe, egy más találmánya is, mely a
természet erőit munkáltathatja az ember helyett:
az elektro-dynamikus gép. Nem
kell a czifra névtől megijedni, a gép maga igen egyszerű. A villamosság
használtatik
föl általa a munkához.
Oly erő, mely nagy bőségben van meg a természetben, vagy legalább nagy
mennyiségben állíttatik elő tisztán természeti forrásokból.
Egy savas vízbe mártott horgany- és szénlemez, mialatt
maga magát megemészti, az elektriczitásnak vagy
villamosságnak erős áramát hozza létre, s ez a villamosság az
elektro-dynamikus gép által mozgató erővé változik. Ily gépet
több alakban állítottak elő, egyik leghasználhatóbb ezek
közül az, melyet egy párisi asztalos, Grammé adott
neki. Kevéssé van még használatban, a kezdet nehézségein nincsen
még túl. De hogy a jövőben ez is mivé fog válni az emberiség
számára, mutatja az, hogy az elektriczitást, mint hajtóerőt
használják már kisebb vasúti kocsik, sőt vonatok mozgásban
tartására is.
A villanymotor egy motorként működő villamos
forgógép, amely az elektromágneses indukció elvén alapuló
eszköz, az
elektromos
áram energiáját mechanikus energiává, forgó mozgássá alakítja. Wiki
Az
időnek és a térnek nem tud urává lenni az ember. Ezek figyelmeztetik legsajgóbb
módon, hogy földhöz tapadt…
A találmányoknak
egész sokasága
támadt egymás után, melyek az
idő és a tér elleni küzdelemben az embert
győzelemre
segítik…
A kéz megnyom egy
billentyűt, ez által a villamosság áramlani kezd s az ellenkező oldalon maga vonja le a
billentyűt.
A kezet
levesszük a billentyűről, a villamos folyam megszűnik, s az ellenkező hely
billentyűje is helyére ugrik vissza.
A mozgatás gyorsabb vagy lassúbb váltakozása szerint
jelöljük az egyes betűket, s azokból alkotjuk össze magukat a
szavakat.
Megértethetjük magunkat e jelek közvetítésével a nagy távolságokon keresztül, s
barátunk, ki a földnek épen
ellenkező
felén tartózkodik, megérti gondolatainkat, melyeket vele közleni kívánunk.
Alig, hogy
szélesebb alkalmazást nyert a telegráf,
megszületett testvére a telefon.
Amaz jeleket visz át egyik helyről a
másikra,
ez magát a hangot viszi….A fonográf
is azon alapszik, hogy a hang nem egyéb mint rezgés. A rezgést
közönséges
mozgássá alakíthatjuk át…
1883. 4. ÚJABB
TALÁLMÁNYOK. Természettudományi értekezés Hoitsy Pál. (Vége.)
….A
hírlapírók által rendezett farsangi mulatság alkalmával a redoute egy félreeső
termében igen jól lehetett hallani
az
operai előadást, melyet az nap a nemzeti színházban adtak. Vegyük csak,
mennyivel nagyobb-szerű lenne ez
fonográf
alkalmazása által! Nem volna e a találmányok között egy is fontosabb, mint az,
mely egészen megvalósítva
ugyan
még nincs, de a melynek megvalósítására az első/ lépés meg van téve
: a villamosság raktározása. Értjük ez
alatt azt,
hogy a villamosságot össze lehessen gyűjteni valamely anyagban, s szabadon bocsátani
tetszés szerint.
Az ember
elviheti magával a villamos lapokat oda, a hol munkakifejtésre szüksége van, s
e munkából annyit használ
föl, a
mennyi igényének épen megfelel. Felhasználhatja szobájában, hogy a varrógépet
hajtsa, vagy hogy
esztergapadját,
szövőszékét mozgásban tartsa, akár fát apríthat vele, s este kivilágíttathatja
az egész lakást.
A
villamosságnak ép az az egyik jellemző tulajdona, hogy igen könnyen alakítható
át hajtóerővé, vagy fénnyé. …
A víz és a szél egészen ingyen
dolgozik. Ez előnye a gőzgép fölött, mely természeti erőket használ föl ugyan,
de a
tüzelő beszerzéséhez némi — habár a
hatáshoz mérve csekély — emberi munka mégis szükséges. A másik, a mit
tekintetbe kell vennünk az, hogy a
villamosság ereje mindenben pótolhatja a gőz erejét. A hol a gőzgép
használható,
mindenütt használható az
elektro-dinamikus gép is, sőt ez utóbbit használhatjuk ott is, p. o. földalatti
fúrásoknál,
a hol amaz a tüzeléshez szükséges
levegő hiányában és a kiállhatatlanná váló füst miatt: felmondja a szolgálatot.
Gyárak olcsóbban hajthatók, városok
világítása majdnem ingyen eszközölhető, s maguk a kisebb háztartások
folytonos munkaerővel láthatók el, a
mint egyszer a villamosság raktározása teljesen sikerül….
1900. 3. CSILLAGÁSZAT AZ UTOLSÓ SZÁZAD
ALATT.
Kopernik óta igazi forradalmat senki
sem támasztott a csillagászatban.
Mikor ő kifejtette a maga
rendszerét, kábultság fogta el az elméket. A mit eddig a világrendszer felől
tudni véltek,
csalóka álomképnek bizonyult. A
Föld, melyet eddig a világ központjának tartott az emberiség, egy utolsórendű
égitestecskének jelentéktelen
pozicziójára süllyedt alá…
De a míg elődeink azt hitték, hogy az
úgynevezett állócsillagok teljes mozdulatlanságban állanak öröktől fogva és az
időknek végtelenségéig az égboltozatnak
egy ugyanazon a helyen, a mi századunk kimutatta, hogy a legtöbb csillag
változtatja helyét. Oly iszonyú távolságban
vannak tőlünk e csillagok, hogy mialatt földünk közel háromszáz
millió kilométernyire távozik
pályájának egyik pontjától a szemben fekvőig, azalatt a csillagok távolságához
képest
ez alig észrevehető helyváltoztatás,
s ók mozdulatlanul látszanak állani…
Maga a mi Napunk is mozog. Magával
viszi egész rendszerét, a Földet, a Jupitert a Saturnust és a körülötte
keringő üstökösök egész rendszerét,
egy olyan pályán, melynek csak irányát ismerjük körülbelől, de középpontja és
tartama ismeretlen szemeink előtt.
És míg a régi világ embere a világ mozdulatlan középpontjának
tartotta a Földet, mely körűi minden forog, s az éj
apró mécseseinek tekintette a csillagokat, melyek megenyhítik
éjszakáink Idétlenséget: addig, ami szemeink előtt
megnyilatkozott az igazi mindenség, a maga végtelenségében,
melynek határai nincsenek, s melyen belől minden
mozog, minden él és egy pillanatra sincsen sehol pihenés.
H.P. /Hoitsy Pál/
1900.
…Egy tudomány se tett az utolsó
század folyamán akkora haladást, mint az, mely a gépekkel foglalkozik: a
mechanika.
A régi ember kevés számú s igen egyszerű géppel dolgozott.
S azok a gépek, melyeket a XIX. század készen talált,
közhasználatban voltak régen. Századok múltak el, hogy e
téren nem tűnt fel figyelemre méltó felfedezés…
Legnevezetesebb gépeinket a gőz
tartja mozgásban; de nem minden gépeinket. Az emberi munka könnyítésére
fedeztek fel
oly gépeket is, melyeknek működését
nem a gőz táplálja. Elias Howe felfedezte az első varrógépet, mely által sok
millió
nőnek a munkáját tette könnyűvé, s melynek hajtására
elégséges az emberi erő. De a nagy munkát végző legerősebb gépeket
mégis a gőz ereje mozgatja.
Mióta az ember e földön lakik, — vajh
ki tudja, hogy hány évezrede lehet — egész a múlt század végéig csak egy új
erőt
tudott befogni maga helyett a
munkára: a gőz erejét. A mi századunkban több ilyen erőt fogott igába. Ilyen a
kőolaj, a
benzin és a gáz ereje. Motorokat
szerkesztettek a mechanikusok, melyekben a nevezett anyagok robbanásakor
keletkezett erő
átalakítható munkává. Sikerűlt a
villamosságot is hajtóerővé átváltoztatni. Az első erre szolgáló géppel Grammé
párisi
asztalos lépett világ elé. De a
feltalálás dicsősége nem őt illeti. A budapesti egyetem egykori fizika tanára,
Jedlik Ányos,
jóval előtte szerkesztett ilyen
gépet, melyet arra használt fel, hogy üveg lemezkéket vonalozzon vele.
Találmányával hallgatott,
de gépének első eredeti példánya
megvan ma is a budapesti egyetem fizikai múzeumában.
Vége felé hajlott a XIX. század, mikor sikerűit
cseppfolyóssá tenni a levegőt, s mikor egy oly gépet is szerkesztettek, mely
munkává alakítja át a cseppfolyós levegőhöz kötött
erélyt…Ezek a gépek csak egy végtelen csekély részét értékesítik annak
az energiának, mely a természetben rendelkezésünkre áll. P.
szinte kiapadhatatlannak látszik, és a melyhez az ember
hozzá sem nyúlt ez ideig. A mechanika óriásit haladt egy század alatt,
múltja rövid, jövője sokat ígér. H. P.
1901. 1. Lakott világok…Ha azt állítanók, hogy csak a mi földünknek vannak
lakói, ez ép oly együgyűség volna, mint ha azt hinnők, hogy csak azok a
vértestecskék végzik a fentebb leírt funkcziót, a melyek épen a nagyító üveg
lencséje alatt vannak, a többi pedig egész más, s nem szolgál semmire. Csak
épen azért, mert mi nem látjuk. A világegyetem egy nagy egész: minden kölcsönös
viszonyban van mindennel, semmi a világon nincsen teljesen elkülönítve. Ha az
életet magában foglaló földet beleplántálnék a holt anyaggal telt mindenségbe,
úgy benépesítené a világegyetemet, mint a hogy egy marék magtól körös körül az
egész mező kizöldül…
A tudósok kutatásai azt
bizonyítják, hogy a mi földünkön 500 millió év óta van élet, de ennek az
időköznek valószínűleg csak utolsó tizedrészében született meg az első ember, a
föld élő lényeinek legtökéletesebbike. Más égitesteken azonban bizonyára végtelenül
tökéletesebb lények vannak, elképzelhetetlenül fölöttünk álló szellemi
képességekkel, melyek talán már régen megkísértették, hogy velünk összeköttetésbe
jussanak: ha ugyan nem látták be ennek lehetetlenségét ép úgy, mint a hogy mi
nem próbálunk szellemi összeköttetésbe jutni a földön mászó rovarral. Magában
véve az ilyen szellemi összeköttetés más világokkal épp úgy lehetséges, mint a
hogy manapság Marconi készüléke segítségével kilométerekre tudunk érintkezni
egymással drót nélkül. Meglehet, hogy csak a nyitját nem tudjuk sokféle
jeleknek, melyeket talán felénk küldenek más világok lakói, szánakozva a mi korlátoltságunkon,
hogy nem vesszük észre.
A földön kívül lakó lények szemei
lényegükben nem lehetnek mások, mint a mi szemeink, ha mindjárt tökéletesebbek
is.
A mi földünk fejlődésének
története párhuzamosan halad a világegyetem többi égitesteinek fejlődésével.
Hoitsy és Péterfy
Vörösmarty gimnázium
Péterfy Jenő dr. 1876
- 1899 23 magyar, német
Hoitsy Pál 1877
- 1880 3 matematika
www.vmgsuli.hu/.../05_IV_IGAZGATOK_TANAROK_MELTATAS.
Nyugat 1931. 10. FIGYELŐ Tudomány és
kritika
Schöpflin Aladár: PÉTERFY JENŐ DRAMATURGIAI DOLGOZATAI
Magyar Irodalmi Ritkaságok 2. sz.
Péterfy Jenőt nem a színház iránti érdeklődés tette
színházi kritikussá s nem valami dramaturgiai meggyőződés
propagálásának vágya. Sohasem titkolta, hogy sokkal
köznapibb ösztönzés vitte rá, hogy beálljon színházi
kritikusnak s még kevésbé titkolta, hogy ez a mesterség
terhére van. A paupertas audax adta kezébe a kritikusi tollat. Nem is
forgatta tovább három évnél. 1879 őszén lépett be, - Hoitsy Pál ajánlatára - az Egyetértés
szerkesztőségébe s
1882 őszén írta utolsó kritikáját.
Nyugat repertórium /1958/ 441. Magyar Géniusz. Cholnoky
Viktor: Hazaszeretet és természettudomány.
Hoitsy Pál könyve. 1903. jan. 18. 1-4 oldal
Zimándi: Péterfy Jenő élete és
kora (1972). A monográfia részletesen foglalkozik Hpitsy és Péterfy
kapcsolatával.
1899. 46. PÉTERFY JENŐ. 1850—1899.
Váratlan gyász érte a magyar irodalmat. Nem a
nagyközönség előtt folyton szereplő kiválóságok egyikét döntötte
le a halál…Péterfy Jenő, a ki a múlt héten egy
Horvátországon átrobogó gyorsvonaton főbe lőtte magát, kevesek által
ismert, de eme kevesek által különösen nagyra tartott
egyéniség volt....
1872-ben tanári oklevelet nyert, melylyel a belvárosi
főreáliskolában szerzett magának állást, honnét később a VIII.
kerületi, zerge-utczai főreáliskolához került. A magyar
és német nyelvet s az ezekhez tartozó irodalmakat tanította…
Értékes és érdekes ember dőlt ki vele. Élete delelőjén
állott még csak. Szellemi öröksége azonban így is méltóvá teszi,
hogy emlékét megőrizzük.
* * *
Széll
Kálmán (Gasztony,
1843. június 8.
– Rátót, 1915. augusztus 16.)
politikus, miniszterelnök /1899 – 1903/,
pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia
tagja.
1899. 12. Mikszáth: Széll Kálmán
és családja /vezércikk, képekkel. G./
…Kedves Miklós / A főszerkesztő. G./.
Hiszen te nem Széli Kálmánról vársz tőlem adatokat, hanem Bátótról. És
igazad is van. Mert Széli Kálmánról essay-féle
dolgot, írni vagy már késő, vagy még korán. Nem azért, mintha nem
lett volna eddig is egész
államférfiúi egyéniség, de azért, mert te se közlöd egy palotának a
fotográfiáját a
Vasárnapi Újságban, a melyre most
kezdenek egy második emeletet építeni…
A földszint
többi részét a vendégszobák, Széli Kálmán dolgozószobája és egy nagy szalon
foglalja el, melynek falát a
Széll szép
lányának, Bonának, Benczúr által festett arczképe ékesíti. Fesztelen, vidám
levegő van e szalonban nyaranta,
mikor a család együtt ül ebéd után. A vendég
gyorsan lesz otthonossá és beszédessé. S ebben nagy
érdeme van a
kegyelmes asszonynak, ki olyan causeur, a minők csak a nagy franczia asszonyok
lehettek. Úgy tudja
magát
idomítani a vendégei észjárásához, hogy az már több mint ügyesség, az bravour;
kitalálja az illető
egyéniségéhez
képest valami finom ösztönnel, hogy az miről szeret beszélni, s ha az aztán
megszólal, olyan élénk
érdeklődést
tud mutatni annak az elbeszélt lappáliái iránt, mintha a legérdekfeszítőbb
dolgokat hallaná a világon….
Széli Kálmán megrezzen é fészkelődik
a széken. Jnnek a tehenek, - mondja fölélénkülve.
Látszik, hogy szeretne kimenni, tűkön
űl. Szeretné megtudni, hogy a kedvenczeivel mi történt, hogy folyt le
délutánjuk,
mik a gulyás megfigyelései, nem
lett-e a rózsaszínű üszőnek semmi baja?
A kolomp egyre közelebb, közelebb
hangzik. S ez a legokosabb idő búcsúzni. Hát én is búcsúzom tőled, kedves
Miklós, csatlakozván a régi
statusférfiúi iskolához, azaz begombolkozva kijelentem, hogy nem mondhatok
többet.
Nem újságírói szemmel néztem meg
Bátótot. Majd ha egyszer magáról Széli Kálmánról, az itteniről kell írni, azt
szíesen elvállalom.
M—thK n.
1900. 49. SZÉLL KÁLMÁN IFJABB ÉVEIBEN. Képek
Széllről és családjáról.
1915. 34. SZÉLL KÁLMÁN. 1845-1915
Szokássá lett, Széli Kálmánt úgy jellemezni, mint Deák Ferencz iskolájának legtehetségesebb
tanítványát, sőt mint a magyar állam
bölcs hagyományainak letéteményesét. Sokan általában őt tartották ma már
az egyetlennek, a ki ez iskola tanításait képviseli s hiven őrizi. És ő
maga is, nemcsak nem tiltakozott ez ellen a felfogás
ellen, hanem dicsőségét találta benne, mely neki láthatólag is jól esett. Pedig
ez a beállítás hamis.
Széli Kálmán kitüntetett és dédelgetett kedvencze volt Deák Perencznek a
nagy államférfiú utolsó éveiben. Az élet mindennapi
vonatkozásaiban is legközelebb állott hozzá. Feleségül birta Vörösmarty
Mihálynak a nagy költőnek leányát Ilonát, a
ki gyámleánya volt Deák Ferencznek….
SZÉLL KÁLMÁN.
Benczúr Gyula festménye.
Ipar, mezőgazdaság,
szolgáltatás
Élelmiszer ágazatok
Cukor
Hús
Tej
Malom
Sütő
Sör, bor
Gyümölcs
Hűtés
Szolgáltatás
Áramszolgáltatás
Vízellátás
* * *
Cukorgyártás
1856. 39.
Mielőtt a czukor készítése módját tárgyalnám, olvasóim figyelmét a czukorrépa
reszelő gépezetre kívánom
kiterjeszteni.
I.
A
reszelő nevezetesebb részei :A) reszelő henger födele, mellyet a
hengerről le lehet venni. Ennek azért
szükségeskép mozoghatónak kell lennie, mivel a henger minden reszelés
után a fogak közé ragadt répától jól ki-és
megtisztítandó : igy kimélhetvén meg csak a fogakat a rozsdától.
B) Maga a reszelő henger.
Ez áll egy alaphengerből, melly mint a hoszszu metszés mutatja,
keresztfákra van alkotva.
Ezen alaphenger körlapján léteznek a fűrész fogú reszelő vasak, mellyek
keményfából készült egyforma
szélességű fácskák közé szoritvák a henger szélein levő két vasabroncs által
C) Azon nyilas,
mellyen
a répát a reszelőhengerhez nyomkodhatni.
D) Azon fiók,
mcllybe
hull a reszelt répa. Ez puha fából van készülve, belől pedig bádoggal fedett ;
egy párkányon
fiók módjára kihúzható és betaszítható. A reszeléshez öt ember szükséges.
Három a reszelőt hajtja, egy, a
főforditónál E, kettő pedig a segéd mozdonyrudaknál fogva;
negyedik a répát adogatja és a reszelt répát fiókbul
kiszedegeti; az ötödik nekie
kezébe adogatott répát a C nyíláson a reszelő hengerhez nyomkodja…
II. A Prés. A) a hátulsó mozgatlan oldal; a csavarok — 1, 2, — ebbe vannak megerösitve.
B) Az első mozgó oldal,
melly a csavarokon — 1 , 2, — tartózkodik s a préseléskor
a hátulsó felé közeledik. C) A rács vas vesszei, mellyek az első B
oldal aljához vannak szegezve, hátsó végül
pedig, a hátsó A oldal alján vasból készült lyukakon előre és
hátra mehet.
A srófanyák D ugy vannak
az első oldallal összekötve, hogy azt a kisrófoláskor magokkal húzzák…
Maga a préselés igy
megy véghez : A párkányos asztalra reá teszünk egy sövényt, erre reá
fektetünk egy
reszelt répával félig töltött zacskót, s a zacskónak nyilt végéből annyit
aláhajtunk, hogy az rövidebb legyen valamivel
a sövénynél; s ekkor a három élű fával a répát tökéletesen elegyengetjük
a zacskóba. Az elegyengetés után a
zacskót a sövénnyel együtt a prés rácsára helyezzük…
III. A szűrő. Ennek az edény tulajdon i fenekén kivül két mozogható lyukacsos
feneke van; az alsó 2 rövid lábakon áll,
a felső 3 pedig spódium 0 tetején fekszik. Maga az edény épen fenekén
egy csappal 4 van ellátva…
IV. Az üst. Ez abban különbözik más
üstöktől :
1. Hogy széles és lapos. 2.
Kinyúló hosszú orra van.
3. Elölről a tengelye van,
melly a katlanba helyzett vasfészekbe
fekszik. 4. Hátul egy vaskarikája van…
XIV. Maga a főzés. A kipréselt nyers répalevet azon frissibe tel kell az üstre tölteni,
s abba egész
melegitni. Ezen melegség pontjánál bele kell önteni a már előbb forró
vizzel megoltott s tejsürüségig
feleresztett meszet, szüntelen kevervén a bele töltés alkalmával a
répalevet…
1856. 40. folytatás. Hévmérőt, saccharometrumot, agyagot és spodiumot
(ennek mázsája
Országban igen nagy mennyiségű ezukrot főznek a szóban forgó növény
nedvéből,
nagy gyárakban, s igen szép haszonnal…
A különbség a nád-és a répaezukor készítésében röviden ide megy
ki:
a) A répának kisajtolt levében sokkal több idegen rész van, mint
a czukornádéban, van nevezetesen benne
többféle növénysavany,
és különösen salétrom-savanyos sók. Ezért a répa levének kitisztálása
nehezebb és
bonyolultabb, mind a ezukornád loveé s többféleképen van szokásban.
a/ A franezia gyárakban a répának gyöngén felmelegitett levéhez mészvizet
öntenek…
b/ A német és cseh gyárakban a répának kisajtolt levéhez még hidegen
kevés higitott angol kénsavanyat töltenek…
Szarka József,
m.-szigetin
gymn. tanár.
1863.37.
Az alföldi czukorgyár Debreczenben.
…E gyárban, még a
legkeményebb téli hónapokban is, midőn a szükölködés tetőpontját éri el, s
kenyérkeresetre
hiányzik az alkalom, folytonosan 7—800
ember talál foglalkozást…
A mechanikai szerkezetet 6 gőzgép
hozza mozgásba. A répalé elpárolgása gőz által eszközöltetik, még pedig nagyobb
részt zárt üstökben, légszivattyúk
használatával. A répalé tisztításához szükséges spodium magában a gyárban
készül, még pedig oly
mennyiségben, hogy abból sok szállittatik még csehországi és morva gyárakba is.
A megkivántató
csontok összegyűjtése által a
közel vidék szegényebb lakosai jelentékeny keresetforráshoz jutnak.
E gyárban gépészek, lakatosok,
kovácsok, asztalosok, kádárok, bognárok s egyéb mesteremberek
is találnak foglalkozást, miután minden
igazítás, sőt kisebb uj szerkezetek is itt készíttetnek.
A debreczen vidéki répa igen
ezukordus, s 10—12 százalék ezukoranyagot tartalmaz.
Tüzelőanyagul kőszenet használnak,
melyet részint Diósgyőrből hoznak…
* * *
A répa-cukor gyártás főbb
műveletei és anyagai /a folyamatábra alapján, egyszerűsítva/ 2006-ban, 150 év múlva. G
Cukorrépa,
úsztatás, szeletelés, édes szelet, diffuzió, ↓
nyers-lé
sűrítés, főzés, kristályosítás
pép
centrifugálás
nyers cukor
finomítás, szárítás, osztályozás,
őrlés, préselés
kristály-, por-, kockacukor
1877.
minden
osztálya meg szokta sinyleni. Oly átalanosan elterjedt fogyasztási tárgygyá
lett az a polgárosultság
előhaladásával,
hogy naponkénti használatát fényűzésnek tartani még a legszegényebb sorsú
embernél sem jutna
eszébe
mostanában senkinek….
A czukornád mikor ki van fejlődve és
meg van érve, körülbelül
növény virágzásnak indul, a levelek
azonnal hervadni kezdenek és elhalnak, a nád pedig megváltoztatja szinét. Az
érett
nádat levágják, nyalábokba kötik s
malomba viszik, hol nagy hengerekkel összetörik s nedvét az alul fölállított
hatalmas
kádakban fogják föl. E nyers czukor
készítését a világ egyetlen más részében sem vitték oly nagy tökéletességre,
mint
Mauritius szigetén…Mikor a czukorlé szemcsésedése /kristályosítás, G./
végbe ment, a melyhez a szerint kell rövidebb
vagy hosszabb idő, hogy mily nagyságú kristályokban
óhajtják a czukort előállítani, mely azonban többnyire négy órát
szokott igénybe venni, a czukort fateknőkön át nagy
vas medenczékbe hagyják lefolyni, hogy kihűljön, azután
a „turbine" okon (központfutó gépezetü vízi kerekek),
melyek perczenként 1000-et fordulnak, keresztülhajtván, a
czukorból minden szörp-alkatrészt kisajtolnak…
Trinidadon s néhány más nyugat-indiai
szigeten hatalmas központi czukorgyárakat állítottak föl részint egyes
társulatok, részint maguk a kormányzóságok.
E gyárakba küldik a szigeteken levő egyes termelök czukornádjaikat és
vannak uradalmak, melyek naponként
40—50 akónyi czukrot állítanak elő.
Amint
a mai folyamatábrából látható, a korabeli technológia hasonlít a jelenlegire. A
„turbine” nem sajtolja, hanem
Centrifugálja
a kristályt és a szörpöt. Akkor még nem elektromos motor, hanem vízikerék
hajtotta a centrifugát. G
1896.
46. CHOCOLAT MENIER. A világ legnagyobb gyára. Naponkénti eladás
Kapható
minden fűszer és csemege-kereskedésben és czukrászdában.
Cacao van
Houten. Jóságának és tisztaságának köszöni világhírét és rendkívüli
kelendőségét.
Houten kakaó a kakaobab teljes tápláló erejét megtartja.
* * *
Húsfeldolgozás
1901.
Hazai iparunk ősi
emlékei közt alig van, mely annyira nemzeti hagyományok és erkölcsök
talajából
sarjadzanék ki, mint a mészáros mesterség. Jellemző sorokkal bizonyítja ezt Kraszna
vármegyének egy
1765-diki szabályrendelete : «A világiakra tartozandó dolgok közt, úgymond
ez a rendelet,
legfőbb kötelessége az embereknek a magok egészségekre való vigyázás,
mely
főképen az ételből
és italból áll. Mint hogy pedig a Magyar Nemzetnek eledelei között első
a Hús,
tehát az arra való szorgalmatos vigyázás szükségesképpen
megkívántatik>> így
vezeti
be a mészáros-ipar űzésére
vonatkozólag alkotott
rendszabályzatát
egy magyar törvényhatóság,
mikor még korlátlan
joggal uralkodott a
helyi piaczokon az
élelmi szerek árai
s a
termelő
munka minden
feltételei megszabására.
A mészáros ipar
régi virágzó állapotáról fogalmat
nyújthat, hogy már 1376-ban csupán
Pozsonyban nem kevesebb, mint 28 mészárszéket
találunk, melyeknek jogait
s kötelességeit
részletesen irták körűi a fennálló
szabályok…
Tiltva volt a
mészárosoknak marháikat igába fogni s később elcsigázott állapotban vágni le.
Nemkülönben
megengedhetetlen
volt a húsnak azon melegiben kimérése…
Sok elavult szokás korlátozta még
a régi mészárosokat. így a bányavárosokban a faggyút
senkinek sem adhatták el előbb,
míg a bányászok elővételi jogukat nem gyakorolhatták a
szappanhoz és gyertyához
szükséges mennyiségre. Bozsnyó városában is így volt, de itt
péntek délután három órán túl már
mindenki szabadon vásárolhatott a megmaradt faggyúból.
Némely helyeken a marha nyelve a
bírónak volt törvényes illetménye.…V.
1873. 40. Mintaistálló…Az
istálló három osztályra van elkülönítve, t. i.: lovak, szarvasmarhák és
sertések számára,
A nem hivatott gazda is első tekintésre át fogja látni a
berendezésnek és a czément alkalmazásának czélszerüségét.
A portlandi czémenttel födött hidlás, a szép koczka-lapok
a márvány-czément, melylyel a falak borítva vannak,
könnyű szerrel tisztán tarthatók, mi már magában is elég
ajánlás arra nézve, hogy a gazdasági , s főleg
istálló-épületekhez ily anyagot alkalmazzunk. A ló- és
marha-jászlak szép, simára csiszolt márványdarabokból
készültek. Átalán véve az egész istálló a lehető
legczélszerübben, legcsinosabban van berendezve s a
szellőztetési szerkezet szintén sikerültnek mondható.
1872. 36. Figyelmeztetés gazdák
számára a marháknál most járványos száj
és patabetegség ügyében.
Jármay
Gusztáv gyógyszerész urnak Pesten. Vacs, szeptember hó 4-én 1869.
Tekintetes
úr! Bátorkodom uraságodat figyelmeztetni arra, hogy mily nagy becscsel bír a
pata és szájbetegségek
ellen
alkalmazott gyógyszer a most uralgó járvány alkalmával, különösen szilaj
állatoknál, melyeket nem lehet jól
kezelni. Pusztánkon
a szájbetegség elharapódzott egy csordában, a megbetegedett állatok a szer
használatára
10 nap
alatt meggyógyultak, a csorda egészséges része tökéletesen ment maradt a
járványtól. Egy birkanyájban
ugyanezen
szájbetegség ütött ki, hat nap alatt a szer használatára az állatok
meggyógyultak, s az egészségesek
mentek
maradtak a járványtól.
Egy
tehéncsordában egy éjszakán át 3 darab marha betegedett meg, miután a szer az
ivóvízbe tétetett, többé egy
marha sem
betegedett meg s a betegek is 8—10 nap alatt felgyógyultak. Felkérem uraságodat
a jó ügy és a
gazdászat
érdekében ezen szert az újságokban hirdettetni, hogy lehetséges legyen a
gazdákon ily könnyű módon
segiteni. Tudok
egy évet, midőn a szájbetegség oly elterjedt volt, hogy lovak, sőt emberek is
megbetegedtek bele
és ezen
szer különösen az embereknél kitűnően hatott; tehát e szer minden állat fajnál,
sőt még embereknél is
kitűnően
használ. Szelid beteg állatoknál
elegendő 8—10 cseppet az állat nyelvére csepegtetni, reggel és este;
egészséges
állatoknál egyszer napjában óvszerül. Az egész környék, minden gazda és pásztor
nem győz eléggé
csodálkozni
e szer hatása felett. Szomszédságúnkban, hol a hason-szenvészetre /sic/ nem
sokat tartanak, a
járvány már
hat hete dühöng, roppant sok bajba kerül az állatok mosása és mégis igen sok
állat éhhalállal
veszett el.
Teljes tisztelettel maradok uraságodnak,
tisztelője
Lakner
György, állatorvos.
1866. 1. Hamburgi, londoni,
párisi, müncheni és bécsi érmekkel kitüntetve.
A KORNEUBURGI MARHAPOR marhabetegségek
s marhavész ellen; az ellenállási erőt gyámolítja s
Különösen lovaknál a mirigy,
torokfájás, bélgörcs és zabálási hiány eseteiben hatásos. Szarvasmarháknál az
altesti bántalmak minden nemeiben használ.
Kapható Pesten: Tőrök József gyógyszerésznél…
1867.
Gyakorlati s elméleti sertéstenyésztés. Irták
Dely Mátyás és Dely József állatorvosok…Belül és pedig
oly részén kell az érvágást alkalmazni,
a hol sejtszövet kevés van ilyen hely a vérdus szájpad.
Ha tehát a sertés érvágást kiván,
ledöntjük és gerinczre forditjuk, két ember két oldalról
állván, egyik mellső s hátulsó
lábát fogva, a lefordulásban és felkelésében megakadályozzák,
két férfi pedig a fejénél állva,
egy gömbölyü, elegendő vastag botot a sertés szájába téve, azt jól a
zápfogak felé tolva, a fejet vele
lenyomják, azonkivül egyik kezökkel a fülét szinte a földfelé
lenyomva, a fej ide-oda
történhető rángatásat meggátolják, most már jő a műtevő, mindkét oldalán
éles, hirtelen hegyes késsel, és
a kitátott szájpadlásnak mindjárt a metszőfogak megett levő gömbölyü
emelkedés alá elülről hátrafelé
irányozva félhüvelyk mélyen lapos szurást tesz.
/ A vágástechnológia szerint a kést a nyaki
ütőérbe szúrják. G./
Mire a vér azonnal kibuggyan;
ekkor a sertés felbocsátandó, mindig kap annyi vérfolyást,
a mennyit a természet helyesnek
lát, a szükséges vérmennyiség megcsonkítása nélkül eltávolitani.
Megtörténik, hogy a vér néha
egyik, vagy mindkét orrlukon is kibuggyan; de nem kell tartani semmi rosz
következesétől…szerencsétlenség, mely
a kés mélyen behaladásával előállhatna,
meg nem történik, egyszersmind,
hogy nemcsak sertésen, de minden nemü háziállaton is a legczélszerübb
érvágó-késül alkalmazható, és
hogy igen kis helyen elfér; végre, ha kése talán eltörnék
is, akármelyik kovács vagy
lakatos által megújítható.
1873.
sóval behintve légmentesen elzárt hordócskákba tegyük.
Frisen levágott állatokból szép, tiszta húsdarabokat
(természetesen
csontok nélkül) kellő besózás után e czélra készitett hordókba kell sorjában
egymásra rakni, ugy hogy
a húsdarabok közt üres tér ne maradjon ; ekkor a hordókat
légmentesen elzárva hűvös pinczébe kell tenni. Nem szabad
feledni, hogy a hordók helyzetét eleinte mindennap,
később minden két-három nap legalább egyszer kissé meg kell
változtatni. Különösen a friss szalonna és disznóhús
tartható el ily módon igen sokáig. Például olyan disznóhúst, melyet
még karácsonykor
vágtak, augusztusban teljesen ép állapotban lehet elfogyasztani. A hus kinézése
üde és tiszta fehér,
ize pompás, kifogástalan. De ha egy hordót egyszer
használat végett fölnyitottunk, a hus nem áll sokáig s hamar el kell
fogyasztani, mert a fölnyitásnál a lég hozzá jutását nem
lehet többé meggátolni. Ezért az edények nagyságát egészen
ama háztartás szükségletéhez kell alkalmazni, melynek
számára a tartalom szánva van. Ez az eljárás, melyet a
legegyszerűbb házi nő is könnyen megtanulhat,
Felső-Ausztriában egy idő óta igen el van terjedve.
Végre a nyers hus épentartására Baudet is tett kísérletet
phenyl-oldattal s kisérletének eredményét a
„Moniteur
Scientifique"-ben tette közzé, ügy találta, hogy a hus zárt edényekben
hónapokig eltartható, ha azt
előbb 0.5 százaléknyi vizes phenyl-oldatba mártjuk. Ez
eljárás mellett a hús csak épen annyit változik,
hogy kissé megbarnul, és sonka ízt kap. Baudet ugy véli,
hogy erős oldat is elégséges; továbbá a hús akkor is
eltartható, ha ily oldattal megnedvesített faszéndarabok
közé teszik s ajánlja, hogy Dél-Amerikából ily módon
elkészített húst szállítsanak Európába; a húst
kaucsuk-zsákokba kellene ily módon elrakni és igy egyszerre
kaucsukkal is hússal is elláthatnék világrészünket,
melynek mindkettőre |annyi szüksége van.
1900. 14. Geley József: BUDAPESTI
VÁGÓHÍD A PÁRISI VILÁGTÁRLATON.
….Egyik képünk a marhaközvágóhid keresztmetszetét
mutatja. Jobbról-balról vannak a tágas istállók a levágásra
szánt állatokkal. Az istállók mellett a fedett
kocsibejárók láthatók; ott állanak fel hosszú sorban a mészárosok
fogatai a leölt és kitisztított marhahús felrakása
végett.
A BUDAPESTI KÖZVÁGÓHÍD ÁTMETSZETI KÉPE.
A középső nyilasok a vágóhelyet, hűtő-csarnokot és
mérlegelő helyet ábrázolják. Hasonló
ehhez a sertésközvágóhíd, a melynek építését most fejezték be.
Az új vágóhíd keresztmetszetét
feltüntető képünkön láthatók a forrázó üstök, a melyekben a leölt sertéseket
gőzzel
leforrázzák, a tisztító és hűtő
csarnokok, a melyekben a leölt sertéseket feldolgozzák.
Utánuk következnek a vásársarnokok.
Ezek közül legsikerültebb a központi vásárcsarnok hosszmetszetü képe,
a mely a szerkezeti részeken kívül a
forgalom elevenségét is láttatja. Ugyanehhez a csoporthoz tartozik egy
hatalmas térkép is, a melyen erős
színekkel vannak megjelölve a vámvonalak, közélelmezési intézetek, fogyasztási
szövetkezetek, népkonyhák és más
rokon tárgyak.
Külön csoport bár amazhoz tartozik — a vízművek képsorozata.
A káposztás-megyeri végleges vízmű óriás telepe
sokakat fog érdekelni még az idegenek közül is. A nagy
gépház, a melynek egyik hatalmas szivattyúja, mint a magyar
gépipar produktuma, természetben lesz a kiállításon látható,
továbbá a nagy víztelep teljes berendezése,
a dunakeszi kútcsoport, a Duna alatt épült vízszállító
alagutak a vízellátás érdekesebb tárgyai…
* * *
1885. 23.A tejgazdaság
a mezőgazdasági csarnokban. I. rész
…Nálunk a tejgazdaság
a mezőgazdaságnak még jóformán ismeretlen ága, s azért a fő-suly inkább a
tejgazdasági
Üzlet különböző irányaiban való tájékoztatásra, a gazdaságnál
szükséges eszközök, gépek ós segédanyagok
rendszerének ismertetésére s azok beszerzési forrásainak
bemutatására van fektetve. A tejgazdaság négy fő
foglalkozási iránya a tejeladás, sajt- és vajkészités és tejsürités. E
foglalkozási ágakat tükröztetik vissza: előszór egy
oláh juhászkaliba mellett látható havasi sajtkészitési telep, másodszor egy nagy üzemre
gyárilag berendezett sajt és
vajkészitósi telep, még pedig működésben…
Látjuk Mármaros vidékéről a «caldare
de urdite»-t (ordafőző rézüst), a «budelnik»-ot (sajtfogó ruha), a obata-lea»-t
(sajttörő) a «coffa-cofficiá-t (vajas
és tejes kartos), a «galate de mulge»-t (fejőedónyek), üsttartó fákat, ordafogó
kosarat, ordaszedő kanalat, túró- és ordaberbenczét … tejszállitó
kupák, tejes edények zománczozott bádogból,
Schmidt-féle vajalakitó prés, lefölöző kanalak, vajfurók,
jégmedenczék, kézi vajgyurók hengerrel. Igen csinos vaj
formák láthatók fából a bécsi Pfannhausertől, madárkákkal,
emberi alakokkal, de jól esik látnunk, a külföldi
gyártmányok e
tömegében, hogy ilyeneket a hosszufalusi müfaragászati iskola is állit már elő
csinos mintákkal,
valamint vaj-késeket s vaj szeletelőket is…óriási sajtkazánok,
sajtprések láthatók, motorok, tejgyüjtö medenczék
1000—2000 literre, gőzfejlesztők, vaj-köpülők. Schmidt
müncheni formaszoritója, tejmérlegek, turógyuró gépek,
palaczktöltő és tisztító készülékek s tejhütők. Ez utóbbiak
közül ott látjuk a Lawrence-féle es a Köszler-féle eredeti
és módositott hűtőket…A tejvizsgáló készülékek közt érdekesek
a / ma is alkalmazott/ Soxhlet-féle készülékek, melyek a tej
víztartalmának megállapítását könnyen végzik….
1885.
Ha a városi tejedéket közhasznosságuk szempontjából akarjuk
vizsgálni, erre nézve mintául szolgálhat a budapesti központi tejcsarnok, mely
külföldi, angol
és német szakértők tanúságai szerint is példányszevü
berendezéssel bir…
A csarnokba érkezett tej
jéghütőkészülék segítségével 2—4° C-ra hüttetik, mindaddig, mig a szállítás
kezdetét veszi — egyetlen egy liter tejet sem bocsátanak forgalomba addig, mig
legalább 1000 — de többnyire 2—4000 liternyi mennyiséggel össze nem lett
keverve. Az edények és palaczkok mosásának oly fontos teendőire a helyiségben 2
nagy mosóhelyiség van berendezve, melyek egyikében 8 —10, a másikában 16
személy végzi a beküldött edények ós palaczkok tisztántartását.
A bádog edények kezdettől fogva a mödlingi Kleiner és
Fleischmann czégtől lettek beszerezve…
A jelenleg már használatban levő üvegpalaczkok mindegyikére
fel van jegyezve az ár, a tej mennyisége, aztán por-czellán-dugóval befödve,
ólomplombbal elzáratnak, mely utóbbi a központi tejcsarnok betűivel s az illető
nap keltével van ellátva. A tej -hordó személyzet e mellett egészen a vevő
konyhájáig szállítja a tejet, hogy alkalmat nyújtson a plombnak személyes
eltávolítás…
Dicséretes eredmények számába jöhetnek még a mármarosszigeti sajtszövetkezet
groy-sajtja…
Magyarország nagyobb tejgazdaságaiból
mintegy 6000 tehén teje árusittatik el a városokban, 3000 tehén teje pedig
vajjá és sajttá dolgoztatik föl. Egy év alatt 14 millió liter tej jő forgalomba,
körülbelöl 1 millió forint értékben ; 200 tehén teje pedig tejcsarnokokban
értékesíttetik. Legtanulságosabb adat azonban, hogy csak a múlt év folyamán
csaknem 20,000 métermázsára ment a behozott sajt mennyisége, a mi másfél millió
forintnak felel meg. A tejkiállitás legszebb tanulsága, hogy mindé szükségletet
honi sajttal lehetne fedezni, mely izletesség-ben, olcsóságban semmiben sem áll
hátrább a külföldinél, föltéve, hogy kereskedő-köreink megragadják e részben is
a kezdeményt.
V-i S.
1885. 25. III. /tejgazdaság folytatása/…Hatalmas
sajtföző üst mellett a legújabb szerkezetű kézi köpülő van, körötte a tejhütők,
sajt-minták. De nemcsak a tejgazdaság
négy főágára, a tej, túró, sajt és vaj készítésére szolgáló eszközök láthatók e
csoportban csaknem teljes számmal,
hanem azonkívül a tej tudományos vizsgálására, elemzésére és a hamisítások
földerítésére való készülékek is…
1900.
hogy a visszaélések (hamisitás és
más származású tejjel való újból megtöltése a palaczkoknak) megszüntettessenek.
Közvetlen házhozszállítás
készpénzfizetés és elővétel mellett.
Leszállított árak. A teljes tej
literje az eddigi 30 fillér helyett ezentúl 25 fillér. 50 literre szóló jegy
füzet előre
váltása esetén 24 fillér. Ezen
jegyfüzetek a szövetkezet pénztáránál kaphatók.
VII. ker., Rottenbiller-utcza 31.
szám. A palaczkok parafalemez betéttel ellátott staniol kupakkal vannak ellátva.
Minden kupak fölületén a czég és a
kibocsátás napja van kinyomatva.Más kiállítású vagy sérült kupakkal elzárt
Palaczk
nem eredeti töltésű s visszautasítandó. Tejszín,
vaj és túró is vitetik közvetlen házhoz, kisebb adagokban.
* * *
1868.
49. D – r.: A szárazmalom …A malomtája mindig nevezetes hely — s a
molnár a faluban
mindig nevezetes egyéniség?
—Vándorolt, országot-világot látott… Nincs a száraz molnárnak
semmi ellensége, csak, a hol szokásban
van, a szélmalom, meg folyamok, patakos helyek táján a
vizi és patakmalom, no még újabb időben
— mióta az emberek úgy elbódultak, hogy mindenen kapnak a mi új, a
gőzmalom. Az utóbbiakat, ha
dicsérgetik a szárazmalmi molnár előtt, vagy kifakad és egyet
káromkodik, vagy szóra sem méltatja az ilyen beszédet…a
szárazmalmi molnárok közt is igen nagy különbség van, a szerint a mint vagy
malomtulajdonos a molnár, vagy
a más malmát vezeti….
Száraz malom. Greguss János
rajza.
Egy-egy jómódú embernek pihent,
jóvérű, kényes, kissé szilaj, a jó táplálék miatt kissé bokros természetű
lovait
akarják malomba vezetni. —
Megpróbálják először szépen csöndesen átlépi-e a kereket, s mikor
attól visszariad a ló, bekötik a
szemét, s úgy vezetik más oldalról szépen halkan biztatgatva.
Az egyik néha már át is tette az
első lábait, akkor visszafordítja fejét, hogy társa jön-e, s ilyenkor,
ha fejét az ereszbe vágja, úgy
rándul vissza, hogy harmadik próbáig még meg is simogatják,
czirógatják a mégis nehezen
szánja rá magát a gazda, vagy ha igen, nem sok hite van, hogy lesz
belőle valami. Végre mégis benn
vannak a lovak, a mint befogják és
megindítják, a malomzaj, a
kerekek katatása úgy megijeszti a
lovakat, hogy úgy rohannak, majd összetörik a malmot — mindaddig,
míg csuk bele nem fáradnak s bele nem törődnek a munkába…kivált
délutánokon a kártyázóknak, beszélgetőknek,
mulatozóknak
szokott ülőhelye lenni…
A szárazmalom jelentése a középkorban minden olyan
malom, melyet emberi vagy állati erővel hajtottak.
Google
1872.
A mint az 1840-es években Pesten a József hengergőzmalom
megalakult, oly czélból, hogy az elhanyagolt
hazai gabona-kereskedésnek a külföldiekkel tartalmasságra
és finomságra méltán versenyezhető gyártmányok
készítése által sikeres lendület adassék, s amint e
nyereséges vállalatnak híre Debreczenbe eljutott, e most
jelzett hengermalom mintájára építendő gőzmalom
létesítésének eszméje Rádl József helybeli polgár kebelében
azonnal megfogamzott. Ö a szükséges adatokat
előszerezvén, az előmunkálatokat, s részvénytársulat alakulásához
szükséges alapszabályok tervezetét Frank Antal
mérnök által elkészíttetvén…
Pekár Imre gépészmérnök terve szerint épült a régihez
hasonló, sőt őrlőképességben ezt felülmúló másik 10 köves
malom is, mely
1871-dik év márczius 4-kén teljesen elkészülvén, szakértők véleménye szerint,
hazai mümalmaink
közt mind
szerkezetre, mind gyártási aránylagos képességre nézve, az első helyet méltán
megérdemli. E gőzmalomnak
Pesten, Bécsben,
Triestben s más külföldi piaczokon is vannak állandó raktárai, 8 ezek az ottani
gyártmányokkal a
versenyt előnyösön
kiállják…
Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, 1923. július 12-én hunyt el
Budapesten. Rozsnyón született 1838.
december 8-án
1911. 30.
Lambrecht Kálmán: EGY PUSZTULÓ
ALKOTMÁNY: a szélmalom
Minden téren gyors a haladás,
minden óra új felfedezést hoz s a régit, megszokottat, sutba
dobja. Különösen áll ez az
iparra, a hol a kézi erőt kiszorította az állati, majd a gőz, ezt meg
a villany. Mindazok a gépek, a
melyek, régi csillagzat alatt születve, nem birják a versenyt
— többnyire a jóság és szolidság
rovására a gyorsaságban — idestova már csak a
múzeumokban lesznek láthatók….Szegeden
még a millennium évében 91 szélmalom forgott: tíz év alatt egyharmada
elpusztult….Ingyen munkaerővel
nagy munkát végez olyenkor, amikor fúj a szél. Szaporán őrli a búzát,
kukoriczát, rozsot
finom lisztlánggá vagy durva
darává, korpává. Néhol selyemszitát is forgat a nagykerék, de a szélmolnárok
bevallása szerint
nénémasszonyók jobban szeretik a
maguk szitálta lisztet. Szeles időben recseg, zúg az egész
alkotmány, ég a munka és bőven
van mit fölönteni a garatra: jó, de meg gonosz értelmében
véve is. Ha pedig beáll a
szélcsend, megindul a malom alján a
szóbeszéd, a «mónár»
egyéb munka után lát…
Hatvitorlás szélmalom Kiskunfélegyházán.
Hollandiában nevezetes változáson
ment át a szélmalom, a mennyiben malomházát kőből,
szilárdra építették, tetejét
pedig a vitorlákka külön helyezték rá a malomházra, hogy
szélirány változás esetén csak az
utóbbit kelljen forgatni…Nálunk napjainkban a
közismert négyvitorlás
tornyos szélmalmon
kívül hatvitorlás van Kunszentmiklóson és Kiskunfélegyházán, bástyás
vagy tornárzos pedig
Turkevén és a Somogy megyei Felsősegesden…A czéhek kora letűnt; lehanyatlott —
sok
egyébbel együtt a
szélmolnárság is. A gőz, meg a benzinmotor gyorsabb ós állandóbb a
szélnél; az erejét hasznosító
malom hovatovább feledésbe megy…
1859. 14. Koczó Pál
cs. kir. kizárólagos szabadalom, gőzmalma,
részletenkénti szita- és paraszt-őrlésre.
…A
szabadalom-tulajdonosnak sikerült, magát a birodalom legelőkelőbb gépgyáraival
olly módon összeköttetésbe tenni,
hogy a szükséges
részek készítése saját felügyelete alatt történjék; melly
összeköttetések által azon előnyös
helyzetben van,
hogy, — a mí az általa építendő malmoknál a kivitel gyorsaságát, a gép
szilárdságát és az árak olcsóságát
illeti, — ép olly
kedvező eredményről kezeskedhetik, mint amillyenért a szerkezet
czélszerüségéről jót áll.
A megrendelők
tökéletes biztosítására a szabadalom-tulajdonos 10 000 auszt. frt. összeggel
kezeskedik, hogy az általa
építendő malmok
minden itt előszámlálandó előnyös tulajdonokkal teljesen birandnak.
Koczó Pál ur mult
évben Pesten egy hatkövü mintagőzmalmot
épített. — Vidats lat. gépgyáros tulajdona — egy új és
külföldön igen
méltányolt előnyös terv szerint, melly malom mind szerkezetével, mind
termelésével átalános elismerést vívott
ki. Miután az uj,
kizárólag szabadalmazott terv készítése sikerűit, ezt összehasonlította az
említett mintagőzmalommal,
s ugy találja, hogy
egyenlő eredmény mellett a pesti mintamalom complicalt szerkezeténél fogva
kilencz lóerővel többet
igényel, s már
csupán ezen fölösleges emésztés kikerülése által az ő terve szerint évenkint 3000
auszt. frt. Van megkímélve.
1866.
Hazai malom-iparunk az utóbbi
évtizedben oly kiterjedést és tökélyesbülést nyert: hogy azt
Európának egy úgynevezett
iparállama sem multa felül. A magyar liszt mindenfelé nagy kelendőségnek
örvend s nemcsak az egész
ausztriai birodalomnak, déli Németországnak és Sveicznak
látja el összes szükségletét:
hanem tetemes menynyiségben Egyiptomba s Dél-Amerikába is kivándorol.
A „Pannónia"-gőzmalmot illeti
többi között az érdem, hogy ezen országokkal kereskedelmi
viszonyba lépett... A „Pannoniad-gőzmalom
Pestnek északnyugoti részén, közel a Dunához fekszik. Egyszerű
s mégis izlésteljes gyári-stylben
épült, 4 emeletes ház. Hossza 55° /?/;
ezenkívül még egy két-emeletes
i melléképület is van hozzá
ragasztva, mely raktárakból áll, mig homlokzati részében az irodákat
foglalja magában. A főépület
előtt látjuk a gépházat, melyben két, Wolf-féle rendszer nyomán
szerkesztett 70—70 lóerejü gőzgép
dolgozik mely 28 „járást" tart szakadatlan mozgásban s
melyek hetenkint 10,000 mázsa
tiszta buzát őrölnek meg. Ezen két gőzgépen kivül még egy kissebb
is működik, mely éjjel-nappal
szivattyúzza a vizet a Dunából s vezeti a gyárba.
Pannonia gőzmalom Pesten
A malom legkitűnőbb részét az
úgynevezett tisztitó-gépek képezik, melyek berendezés tekintetében
mindazon kiváló tulajdonokat
egyesitik magukban, miket e téren életbe léptetett az erőműtan.
Valamennyi gép, melyek e malomnál
alkalmazva vannak: Ruston és Társa prágai gyárából
kerültek….
*
Az egykori Erzsébet Gőzmalom Rt.
nyugdíjalapi bérházának 100. évfordulós emléktáblája. Az épületet a Pannónia
gőzmalom helyén emelték 1911-ben
Wellisch Alfréd tervei alapján. Felavatva: 2011. december 13-án.
Hír a Vasárnapi Újságból. Ipar, gazdaság, kereskedés. (A pesti József hengermalom)
múlt évben részvényeseinek 40
százalék osztalékot hozott. E zsiros falat kecsegtető
illata több tőkepénzest azon gondolatra térített, miszerint jó volna
társulatba állni és egy
második hengermalmot létesíteni.
* * *
1864. 4. Czélszerü javítás a kenyérsütésben.
Liebig tanár,
egyik legkitünőbb német vagytudós, a kenyérkészités és javítás körül több
rendbeli vizsgálatot tett, és
ezek azon eredményt szolgáltatták : hogy a frissen készitett
mészviz az egyedüli hatályos és
ártalmatlan szer, mely által a rozs- és elegyes kenyér minémüsége,
még a csekélyebb minőségü
liszteknél is, javitható, öt font liszthez a tésztakészitésnél egy font
hideg telitett (ge-ättigt),
teljesen tiszta mészviz adandó. A liszthez először a mészviz, azután az
azonfelül megkivántató közönséges
viz elegyittetik. Fris kovászhoz valamivel kevesebb, régihez
valamivel több mészviz vétetik. A
mészviz által a kenyértésztában a savképzés és ezáltal a barna
kenyérben egy főok
eltávolittatik, mely az érzékeny személyeknél emésztési zavarokat idéz elő;
és igy előállittatik azon
tulajdonság, mely a fehér kenyeret könnyebben emészthetővé teszi. Végre
a mész a lisztben létező
vilanysavval (Phosphoreaure) bizonyos mennyiségü vilanysavas meszet
(csontföld) képez, melynek hiánya
a legtöbb kenyérfajban azon oknak tekintendő, melynél fogva
az állatok nem tarthaók meg
életben, ha huzamosabb ideig kenyérrel tápláltatnak. És ha
dr. Benecke azon
tapasztalata bebizonyul, mely szerint a vilanysavas mész a görvélyes
(serophulosus)
gyermekeire jótékony befolyással
van, ugy remélni lehetne, hogy az emlitett kenyér a
népek ezen nagy baján is segiteni
fogna. De az emlitett módon készitett kenyér ezen physiologiai
hatásoktól egészen eltekintve is,
könnyen emészthető, savaktól ment, tömött, ruganyos, apró likacsu,
nem vizenyős és valamivel nagyobb
mennyiségü só hozzáadással kitünő izü. B
1862.
18. Kálmán Ferenc: A só előállítása.
A só egy a leghasznosb s
szükségesb konyhai eszközök közöl. Ételünknek ez adja izét, nélküle sápadt
szint öltene arczunk,
elbágyadnánk, elbetegesednénk…Máramaros
megye Rónaszék nevü városának több aknája (sóbánya) van. Vannak
sóbányák Szlatinán is,
(egy kis falu Mármaros-Szigetnek átellenében, a Tisza túlpartján) E két hely
látja el sóval
majdnem egész országunkat, sőt
jut belőle külföldre is. A só a föld alatt terem, még pedig egész hegyeket
képez…
Szlatinának van hat, Rónaszéknek tizenegy aknája. Mindenik aknának nevet adnak, épen mint a
gőzhajónak.
Rónaszéken sétáljunk le a „Ferdinand"
nevű aknába. Csavarulatos lépcső vezet le bennünket 35 ölig, azután
lajtorján érünk a
mélységbe…
Gondolkodtak már azon tudományos
fők:vajon ki lehetne-e a tengerek körüli sóaknák hiányát pótolni azáltal, ha a
tenger
vizéből nagy mennyiségben
készítenének sót? Próbát tettek, de biz abból az sült ki, hogy ha bár az egész
tenger vizét kifőzik is,
mégsem ér annyit, mint a mennyi
költségbe kerül. Mily hálát adhatunk az Istennek, hogy minket e tejjel,
mézzel folyó áldott magyar hazába
helyeztetett, hol minden szükségeinket fedezhetjük, nem úgy mint más tájak lakói,
kik sokszor szűkölködnek, mikor
mi a bőség karjain csüggünk.
1900. 38. …A párisi magyar kiállítás egyik érdekessége, a
magyar pékműhely is, mely a nagy
iparcsarnok
közelében van. A falusi magyar boglya-kemencze szépen
társul itt a legmodernebb pékműhellyel, a hol a honi
lisztből pompás czipókat és finom süteményeket sütnek a
közönség szemeláttára, mely szertekapkodja, ha még
annyi volna is. A magyar pékműhely készítményei igen
kapósak és népszerűek lettek Parisban, a hol bizony igen
száraz és ízetlen a rendes napi kenyér és sütemény.
*
1869. 13. Kiss Elek: A sörről . Ámbár a természet a vizet
rendelte az emberek
és állatok átalános italául,
mégis — tudjuk a történolemből — már a legrégibb időkben találtak
föl folyadékokat, melyeket kellemes
izük, vagy a testre gyakorolt különös hatásuknál fogva
szorgalmasan készítettek, s
előszeretettel élveztek…
A sör egy tökéletlenül
erjesztett, s folyvást erjedő szeszes ital, mely nem közvetlenül édes
növénynedvekből,
mint a bor, hanem keményítő
tartalmú növény magvakból, komló hozzájárulásával készül.
….Név szerint árpa használtatik
hozzá. A czirázásba indult árpa ugyanis sokkal nagyobb ezukorképző
erővel bir, mint minden más
gabonanem, magát a keményítő tartalomban sokkal gazdagabb búzát
sem véve ki …második alkatrész a
komló….Ha a maláta tökéletesen megszáradt, egy további műtétnek, az u. n.
erjesztésnek vettetik alá. Ez
által nem csupán a malátában létező ezukrot és dextrint akarjuk föloldani,
hanem a még
változatlan állapotban levő
koményitőt ezukorrá átváltoztatni…
Rend szerint a maláta, erjesztés
előtt, előbb egy malomban megtöretik, megdaráltatik. A vegylevet a sörfőző
üstbe
teszik, s itt rövid ideig főni
hagyják. A főzésnek az a czélja, hogy a vegyié ne csak konczentráltassék, hanem
hogy
a komló kesernyéjével, mely most
hozzá adatik, elegyüljön, s egyúttal a csersav által, melyet a komló tartalmaz,
minden a vegyiét elhomályosító, s
eltisztátlanitó anyagok lerakodtatnak. — Az üstből az uj sör a hűsítőbe
vándorol…
.
1914.
28. Fővárosi Sörfőző r.t. Kőbányán tisztelettel jelenti, hogy a sör-szálllításokat
megkezdette. Szállít kiváló
minőségű,
teljesen érett világos és sötét söröket hordókban és palackokban. Gyártelep:
Budapest-Kőbánya,
Maglódi-ut 47.Telefon52-50,
52-51, 52-52. Városi iroda: Bpest, V.Erzsébet-tér 5.Telefon 159-98….
Képviseletek
az ország minden jelentékenyebb helyén.
* * *
1858.
40.A bordeaux-i szüret
…A leszedett szőlőt
puttony- vagy kosárban a borházba hordják. Itt megtiporják erős férfiak, kik a bortánczot
kibirják.
E műtét, mint
rajzunk (1-ső kép) mutatja, egy hosszú, vályu alaku asztalon történik. A
szőlőszárt, vagy
csutkát gereblyével
szedik ki. A lé csatornán csurog le, melly ezután nagy kádakba, a pinczébe
(2-ik kép) kerül.
Francziaországban
több helyen, mint Champagne és Claret vidékén, sajtó segélyével nyomják ki a
szőlőlevet, a tiprásnak
különösen
tisztátlansága miatt levén ellenei; de a bordeauxi borgazdák azt állítják, hogy
az ember lábaival itt semmi eszköz
nem ér föl
tökélyben; mi pedig a tisztátlan részeket illeti, ezek szűréskor és forráskor
úgyis mind eltávoznak a borból.
A szőlő leve a nagy
kádakban 20— 24 órai állás után erjedésbe kezd jönni…
A természetes borok
alkatrészei különbözők minden borban. A következő alkatrészek különböző
arányban minden borban
előfordulnak : viz,
szesz, növénynyák, eczetsav, szénsav, kék és sárga festeny, ezukor, hímbor (Oenanthin),
hamag-, mész- es
keserag- (Magnesia) bitartrat, hamagkénecs (Pottaschen-Sulphat)
és olaj. Megkísértették vegyi uton határozni
meg, hogy valamelly
borpalaczk tartalma megfelel-e elnevezésének; de e tekintetben gyakorlatilag
sokkal több szolgálatot
tesz a borban sokat
ázott emberi nyelv és iny. /A 472. oldalon szőlőtiprás látható, a kádban 12
ember tiporja a szőlőt. G./
1890. 44. Magyar
borok…Elterjedt balhit, mintha valódi tokaji csak egy kis helyen, a Tokaji hegyen teremne,
bár ezt a téves
hitet maguk a tokaji szőlőbirtokosok is táplálták annak a
tilalomnak a révén, mely egész a múlt század végéig fennállott s
mely lefoglalással sújtotta a must és az aszúszőlő
behozatalát a szomszédos helyekről a j Tokaji hegyre. Ép oly kevéssé áll
meg az is, a mit Windischnél olvashatunk, hogy a Grassal-kovics
herczeg által Mária Teréziának felajánlott Terézia-hegy
lett volna a Hegyalja legjobb
bortermő helye…
Hogy a múlt századokban Magyarország
borfogyasztása sokkal jelentékenyebb volt, mint ma, alig szenved kétséget, ha
meggondoljuk, hogy sört alig ittak,
kivéve az osztrák, morva, lengyel és sziléziai határszéleket, s néhány
németajkú
bányavárost: Lőcsét, Selmeczet,
Kassát, Pozsonyt stb. De Magyarország akkor ismert 30-féle borfajtája közt
a hanyag és
okszerűtlen kezelés csak keveset
tudott igazán értékessé tenni. A ménesit még említve sem találjuk. A bánáti
borok
kezelése a legkezdetlegesebb
gazdasági ismeretek színvonalain is alól maradt. Elégnek tartották, ha a
kisajtolt mustot egész
éven át a szabad ég alatt,
falevelekkel beborítva tartották, vagy pedig kecskebőr tömlőkben, sokszor a
tűzhelyhez is közel
helyezték el, miután ez egyetlen
szoba helyettesítette a pinczét, konyhát, padlást és kamarát is…
1867.
melyben hathatós érvekkel azt tüntetik
ki, hogy a szeszadó czélszerü rendezése e fontos hazai iparra nézve életkérdés.
A nagyszámú aláíratok tehát azt
kérik, hogy a kilátásba helyezett uj rendezés előtt a minisztérium egy
enquéte-et hívjon egybe, s annak
véleményezését fogadja alapul az uj rendszerre nézve.
*
* *
1902.
36. Gyümölcs-, főzelék- és húsconservákat, aszalt
főzeléket ajánl a legjobb
minőségben az Első Kecskeméti Conservgyár Kecskeméten.
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
1864.
38.
Mutatvány dr. Bardócz Lajos ily
czimü dolgozatából : „Az élelmi szerek eltartása."
Átalanos
nézetek. A romlás csirája az élelmiszerekben, tehát a gyümölcsökben is
bennfoglaltatik,
mely csak kívülről jövő lökésre
vár, hogy életre keljen és a pusztítás müvét megkezdje.
Ezen lökést a levegő, vagy inkább
a benne foglalt éleny (oxygenium) adja meg. Ez
minden létező anyag legnagyobb
ellensége. Az életen kétségkivül nem hatalmaskodhatik;
de mihelyt kialudt az élet az
anyagból, azonnal zsákmányává lesz állat és növény
rágó fogaínak. Azonban önmagára
maga is tehetetlen. Tehát szövetségesre van szüksége
belől és kivül. A pusztitó éleny
egyik belső szövetséges társa a viz, mely majd mit den élelmi
szerben nagy mennyiségben
foglaltatik. A friss hus 3/4 részben vizből áll…
A gyümölcsöket legfőkép háromféle
alakban szoktuk eltartartani : megszáritva,
becsinálva és természetes
alakjokban és minöségökben…
A gyümölcs-kamarának nem szabad északra
feküdnie, hanem délre vagy keletre;
mert az északi lég a gyümölcsnek
ártalmas. Továbbá a hideg ellen jól fel kell szerelve"
Tennie; mely czélra elég vastag
falak, jól záró kettős-ajtó és táblával ellátott kettősablakok
szükségesek…A gyümölcsöt
földalatti veremben is el lehet tartani, olyformán, mint a burgonyát.
E czélra a verem árnyékos helyen
legyen…A franczia Chevet a gyümölcsök eltartására
egy módszert gondolt ki, mely
számos kisérlet után igen czélszerünek bizonyult
be. Ez abból áll, hogy a
gyümölcsök egy réteg oltott mészszel (száraz mészhydrat)
borittatnak be, mely elöbb szitán
átbocsáttatott és a lég hozzájárulásától megóvatott.
E végre a gyümölcsök alkalmas
edénybe rétegenkint rakatnak be…
1864. 39. 403….A diót dr. Percy vegytant-
mütani- és gazdászati lexikona szerint következő módon
lehet eltartani. Az érett,
tisztán megszáritott diót zöld héjával együtt száraz
homok közé kell rakni, az edényt
be kell fedni és tiszta pinczében tartani. — Az eltartásnak
egy másik módja a következő. Az érett
és kellőkép megszáradt dió zöld héjával
együtt köfazekakba teendő és
közéje kiszárított törött só hintendő. Ez megtörténvén,
a fazék kőfedövel viz- és
léghatlanul elzárandó és a földbe ásandó. A beásásnak
oly mélyen kell történnie, hogy a
fagy a diónak ne árthasson. íly módon a dió jó
ideig és friss állapotban eláll…
1864. 40. 415…A gyümölcs száritás legalábbvaló eljárási
módja abból áll, hogy a gyümölcsöt a napon
szárítjuk meg. önként értetődik,
hogy az csak a nyári gyümölcsnél és csak a nyári
hónapokban történhetik…A
gyümölcsnek sütö-kemenezében szárítása
már sokkal könnyebb és
czélszerübb, mint a napon szárítás. Ezt két esetben lehet
eszközölni; vagy akkor, midőn a
kenyeret a kemenezéböl kiszedtük, vagy akkor, midőn a
kemenezét különösen e czélra
hevítjük meg….Mily szerkezettel kell egy czélszerü gyümölcs
aszalónak birnia, arról a jobb
gazdasági könyvek kellő felvilágositást nyujtanak…
1864. 41. 428….A becsinálandó gyümölcshöz csak annyi
czukrot adunk, mennyi annak eltartására okvetlenül
szükséges, s annak helyét annyi légköneggel
pótoljuk (minek kellő keverés mellett kell megtörténnie,) mennyi a gyümölcs
izét helyreállítja. Ha esetleg
kelleténél több légkönegfolyadékot vegyitettünk volna a gyümölcshöz, mi a
szines gyümölcsnél
azáltal ismerhető meg, hogy a
gyümölcs szine megváltozik, e bajon az által segithetünk,
hogy óvatosan eczetet vagy más
savat csepegtetünk a gyümölcs közé….
A puha rongygyal minden
nedvességtől megtisztogatott ép gyümölcsök gyümölcsös üvegekbe vagy szük
nyilásu fazekakba
rakatnak, oly mennyiségben, hogy
az edények tele legyenek. Ezek azután disznóhólyaggal oly gondosan elzáratnak
, hogy azokba se lég, se
nedvesség be ne juthasson…. Ezután az edények egy üstbe állíttatnak, melynek
fenekén fából
készitett rostély van…
A becsinált és befőzött gyümölcsöket
a megpenészedéstöl és megromlástól az által szokták közönségesen megóvni, hogy
Minden edénybe finom czukorport hintenek, s
ezután az edényeket hólyaggal vagy viaszos papirossal gondosan
bekötik….
Az ammónia,
korábban légköneg, a nitrogén és a hidrogén vegyülete. Google
1885. 27. Eredeti gyári védjeggyel
ellátott befőttes hólyag-papiros különösen alkalmas befőttes üvegek bekötésére,
mint számos év óta, ez idényre is legjutányosabb
gyári áron kapható POSNER
KÁROLY LAJOS
papir- és íróeszköz csász. kir. urdvari szállítónál.
* *
*
1870.
50. Jégkereskedés.
A jég az utóbbi húsz év óta oly
fontos áruczikké lőn a világkereskedelemben, hogy nélküle
a czivilizált nemzetek már el sem
tudnának lenni…Olaszországot legnagyobb részben
az Aetna jégmezői látják el jéggel
s minden télben apró hajórajok rakodnak meg Sziczilia partjainál,
hogy aztán onnan drága terhükkel
Nápoly, Róma, Livorno, Genua s más kikötő-városik felé
elvitorlázzanak. — Németországot szintén
az Alpok havas tetői látják el e szükséges portékával…
Bostonban a jégvágást egészen
rendszeresen űzik. A „jégemberek," miután a havat gondosan eltávolították,
egy
éles ekével vonalokat vágnak a
jégre, melyek aztán kifúrészeltetnek. Az igy szabályos lemezekre
és koczkákva darabolt jeget
különös eszközökkel és csigákkal a vizből kiemelik és faládákba
rakják. Ezelőtt csak emberi és
lóerőt alkalmaztak e munkára, de ma már apró gőzgépeket
állítanak föl, melyek sokkal
gyorsabban működnek. Uj-York államban a
jeget főleg a Rockland-tóból vágják a
Hudson folyó mellett, mely
körülbelül 100 000 tonna jeget szolgáltat. Uj-York városa maga 250
—300,000 tonna jeget hord ki
évenként 6—700 hajón a déli államokba.
Egy holdnyi befagyott vízfelület sokkal
magasabb nyereséget biztosit, mint ugyanekkora legtermékenyebb szántóföld.
Ámbár a bevétel itt is épen úgy
ingadozik, mint a mi gabonatermelésünknél, s a fagynélküli év rósz év,
azonban átlagosan véve- egy
holdnyi jégterület mégis behoz 500 dollárt…A jégkereskedés mind Amerikában,
mind
Európában tetemesen emelkedett.
S. L.
1875. 5. Kiss Elek: A jég mint kereskedelmi czikk…New-York környékén a hideg évszakban
mintegy 3000 ember foglalkozik a jégmunkával. A munka a
Hudson-folyón rendszerint akkor kezdődik, midőn
a jég 8—9 hüvelyk vastagságot ért el, a mi az uralgó téli
hideg mellett elég gyakran előfordul…
A jég hüvelyk nagyságú koczkákra
osztatik föl, a mi úgy történik, hogy e jegekre egy hüvelyk mélységű barázdát
karczol a jégbe. Ezt ismét más ekék
követik, melyek az első eke barázdáit annyira mélyítik, hogy az elhatárolt
jégtáblák ugyan összetartanak, de a
jégkalapács egy ütésére könnyen elválaszthatók egymástól.
A jéglemezeket aztán a nyílt csatornán, melyet a
jégraktárakig nyitnak, lovakkal a raktárakig vontatják. A
lemezeket itt erre alkalmazott munkások rudakkal, csáklyákkal
a jégház elé viszik, s az ekékkel koczkákra
osztott darabokra tördelik, melyeknek egyenlő térmértéke az
elpakolást nagyon megkönnyíti.
A szétválasztott koczkákat aztán megfelelő gépek a jégházakba
emelik, az oda alkalmazott munkások által.
Ha a raktár megtelt, a fölhalmozott jeget néhány lábnyi
vastagságra szénával behintik, s a jégházat becsukják.
A kettős kül-falak közt levő űr fűrészporral van kitöltve. Ez
a belső falakon átszivárgó viz által folyvást nedvesen
és hidegen tartatik, s igy a fölhalmozott jeget a légköri
levegő s a nap sugarai behatásától elzárja.
E jéghazakból vitetik aztán a kivitelre szánt jég a hajókra.
1875. 8. Mesterséges
jégkészités. A jég oly nélkülözhetlen
fogyasztási czikké vált napjainkban, hogy annak
mesterséges
utón való előállítására főleg az utóbbi években, sokféle módot találtak föl….
Jégkészitéshez megfelelő számú fafiókokat használnak,
melyekbe igen erős és különösen e czélra szőtt
gyapotkelméből készitett s igy tehát bizonyos
likacsossággal biró víztartókat illesztenek. Azután e víztartókat a
jéggé változtatandó vízzel megtöltik s az ily megtöltött
víztartóval tele lévő fafiókokat négyesével egymás fölé
helyezik, a fagyasztó házban három-négy ablak fölnyitása
által erős léghuzamot állitanak elő s ezt működni hagyják
mindaddig, mig a viz a gyapotviztartókban jéggé nem
fagyott…Newarkban czélszerüen fölszerelt s jégveremmel is
összekötött fagyasztó házat állítottak föl, melynek
rajzát érdemesnek véltük olvadóinkkal megismertetni.
A fagyasztó ház itt közvetlenül a jégverem fölött áll,
ugy hogy a kész jégdarabokat rögtön le lehessen bocsátani
a jégverembe. Az egész fagylaló ház csak egyes
oszlopokból áll, melyek egyszersmind a sátor-fedelet is tartják;
falait pedig fölvonható és lebocsátható gyékényszövet
képezi, melyeknek segélyével a szabad légvonatot
bármely oldalról az épület belterébe lehet bocsátni..
G: A fenti képen látható kémény a
gőzkazáné, mely feltehetően a kompresszort hajtja. A hűtőkörfolyamatban a
kompresszor
áramoltatja a hűtőközeget. A folyamat vázlata:
Hűtőkörfolyamat egységei:
elpárologtató, kompresszor, kondenzátor, hűtőközeg-adagoló
1903.
tejárusok nem
tudnának nála nélkül meg lenni, hanem az egyes háztartásokban sem nélkülözhetik
nyáron a jeget s ezért a
jégvermek, jégraktárak
száma mindenfelé rendkívül megszaporodott, a jég nevezetes kereskedelmi
czikké lett és sok
szegény embernek ad téli munkát. Mesterségesen is gyártják ugyan a jeget, de
ez jóval többe
kerül, mint a természetes, minélfogva tavaly nyáron rendkívül drága volt a jég,
mert pl. a csorbái
tóról sok ezer métermázsa jeget szállítottak ugyan le vasúton a délibb
vidékekre főkép a fővárosba, de
ez mind nagyon kevés volt s a szükséglet fő részét műjéggel elégítik ki…
A jégtáblákat némely helyen fűrésszel
vagy jéggyaluval szabdalják fel szép egyenlő darabokra…
* * *
1864. 1. Diósgyőri vashámorok …A
hires diós-győri papirgyár
Készít egy évben mintegy 10 ezer rizma
meritett finom és közönséges író-papirost…
Az üveghuta a bükki
erdőség közt, a Gyertyánvölgyön áll, s évenkint több ezer ft. értékü
üveget készit és küld szét a
hazában. A vashámorok a Bükk hegység legregényesebb
bérczei közt vannak….
Diósgyőri vashámor, 1864. 1.
A legelső vashámort, a múlt
század vége felé épittette a kincstár, s azóta egy egész teleppé
nőtte ki magát. Van benne
fürdőház is, melynek vizét az olvasztó kályhákból és a hámorokban tüzesitett
vassal melegítik, s
ideggyöngeségben szenvedőknek különös jótékonyságunak mondják.
Az olvasztó kemencze három öl
magas. Hét hámor kettős tüzzel nyersvasat készit, három
hámorban pedig a vasat nyújtják.
Van kovács-, lakatos-, szegverő- és vastengelyeket esztergályozó
mühelye. Ezen kivül vannak a
hámorok szolgálatában ácsok, kőmüvesek, favágók, szénégetők,
fuvarosok, napszámosok, összesen
mintegy másfélszáz ember. Készitenek éven át mintegy tiz ezer mázsa
mindenféle vasat, s ha
megrendelései volnának és nem faszenet volna kénytelen égetni, képes volna
sokkal többet is előállítani.
1861.
Egy nagy fontosságu, hazánkban
uj, iparüzletre forditjuk olvasóink figyelmét. Hanem szükség elébb a tárgy
lényege felöl
tiszta fogalmakkal bírnunk. A
közönséges — mésszel vagy agyaggal kötött homok és porphyrféle — malomköveknél
a
legnagyobb baj az, hogy azok
többé kevésbé lágyak, eszerint nemcsak hamar kopnak (a pataki p. o. 2 —
3 esztendő közben
lejárja magát) és szinte
naponkint igényelnek uj vágást vagy elitest, de azonkivül bele is morzsolódnak
a lisztbe és azt
varczogóssá teszik, s a mi végre
legrosszabb, hogy az ilyen kövek nem vágják, hanem csak lapítják vagyis
szétmorzsolják a
gabna-szemeket, s eszerint a
lisztet gyakran elégetik…
Fonyban
áll tehát és müködik az elsö magyar franczia-malomkő-gyár, melynek
mühelyét képünk mutatja / a képen látható
Pajtában a munkások egymás
mellett kézzel, kalapáccsal formálják a malomköveket. G./
„Thrór
és T. Eperjesen" czég alatt működik a gyár. Ezen gyárban eddigelé
harmincz ember foglalkozik, mind helybeli
ügyes magyar emberek, egyedül a
müvezető mester franczia. A gyár kövei mai napig már negyven bel- és
külföldi
malomban járnak, (az utolsó küldemény Ódessába ment) tökéletes
megelégedésükre a megrendelő birtokosoknak,
minek legvilágosabb bizonyítványa
azon körülmény, hogy némely malmok másodszor, sőt harmadszor is ismétlék
megrendeléseiket. Sikeresen
tétettek próbák közönséges vízimalmokban is…
1862. 7. Máramarosnak a londoni
kiállításra szánt terményei.
M.-Sziget, jan.
e napokban Pestre szállíttatunk,
itt Szigeten is kiállítottuk néhány napig közszemlére. Hogy minő hatása és
haszna van az
ily kiállításnak, azt a példa,
bár kicsiben, nálunk is megmutatta; mert a legszebb termények a kiállítás
tartama alatt
küldettek be, egyik szerénységből,
a másik azon gondolatban, hogy „küld oda más eleget", nem küldé be
legszebb
terményeit, és így a valódi
verseny csak a kiállítás megnyitásakor állott elő. Hogy küldeményünket a
közönség legalább
vázlatilag megismerhesse, szolgáljon
e rövid jelentés tájékozásul. Küldünk különféle szép áttatprémeket,
igen szép medve- és
vaddisznóbőrt, magyar juh-gyapjut, szarvas-, őzés vadkecske-szarvakat.
Es itt sajnálattal kell
fölemlítenünk, hogy a Vágner Lajos ur által több éven át nagy gonddal gyűjtött
s Máramaros
dús-gazdag flóráját teljesen
képviselő gyűjtemény még egészen öszve nem állíttathatott, s igy itteni
kiállításunkon nem
szerepelhetett, azonban reméljük, hogy még idejében be fog küldetni Londonba.
A fanemüekböl több mint 80
képviseli Máramaros rengeteg erdőségeit, köztük bükk-, gyertyán-, hárs-, nyár-,
tölgy-, egér-,
juhar-, nyír-, jegenye-, szilfa,
kőrös-, féűenyő-, a nevezetes tiszafa (taxus baccata) az úgynevezett tamariska
(tamarix germanica) a pipa
száraknak igen alkalmas törpefenyü (pinus pumilio) stb.
A fa-átmetszetek közt nevezetes
egy a visói kir. kincstári erdőkből hozott, s a 6-ik öl magasságban elvágott,
átmérőjű, árbócznak való fenyő.A
fa magassága 30 öl, vastagsága
fákkal megyénk több helyen és
számtalan mennyiségben rendelkezhetik.
Küldünk igen szép kőrös-, szil-,
egér- és nyárfa-hárcsákat (fournir) s
a világ bár melyik részében
termettel bátran versenyezhető vadcseresnyefa
(prunus mahaleb) pipaszárakat. És
ily kimerithetlen kincset rejtő s több mint 100 négyszög mérföldre
terjedő, sok helyütt szűzien
őserdőknek holdja — annak daczára, hogy minden vidéknek van szállításra
használható
folyója, vagy legalább duzzasztásra
alkalmas patakja, sok helyen 5 ftjával árultatik.
Faépítményeink közül ott
szerepelnek a bocskói kir. kincstári, másfél százados hajó-gyárban készült
só-szállitó hajók
4500 mázsa horderővel, vizi átkelésre
szolgáló hidasok, ladikok, s a folyók földuzzasztására készült nagy
zsibis, úgynevezett klaune. A só
és ércz a leggazdagabban van képviselve. A közönséges konyhasótól a
legszebb
sóvirágig és szines jegeezsóig
minden változatossága látható a rónaszéki, szlatinai és sugatagi sóbányák
terményeinek,
melyek az egész világot elláthatnák
sóval végtelen időig.
A fehér és veres márvány, melyek
elsője az Iza, utóbbika a Taracz és Talabor völgyön bőségben fordul elő,
alabástromot,
gypszet, továbbá barna-kőszént,
vizment foszt (anhydrit) sósavat, sályföldet, földszurkot (ezt finomitott
naphta állapotban
is) földviaszt, vasas réz-kéneget,
vasopált, barna-vasat, vaspátot, szines rezet, ólomfénylét,
termékként, ezüstöt, aranyat s a mi
kedves gyémántunkat (crystallum montanum) tartalmaz.
Az ásványvizek között elől
áll a minden ásványvizek királynéja a Suliguli,
környezvén őt a szinte kétszáz
ásványvízforrások javából kiválasztott brébi, szekuli, jódi, draguméri,
alexandri, borkuti,
szaplonczai, királymezői, viski
különbféle vegyitékü és hatású gyógyvizek, melyeknek nagyobb
része ismeretlen nem csak a
világ, de a magyar haza előtt is, nem
azért, mert Máramaros távol és elszigetelve áll az
úgynevezett civilizált világtól, hisz
Kalifornia messzebb van, mégis fölkeresték aranyját…Hogy a kézmüvek se
maradjanak
egészen képviseletlenül, küldünk egynéhány
gyapjúból szőtt szőnyeget.
Ezen keleties tarka szőnyegeknek
nem az a fő érdemök, hogy rendkívül erősek, tartósak, hanem hogy egészen a nép
kezéből kerülnek ki. Falusi, többnyire
román és orosz asszonyaink a juhtól gyapjút s a mezők illatos
rétéitől festő virágokat kérnek,
s aztán az anyagot maguk fonják, szövik, várják, festik, míg a több heti,
hónapi fáradság
egy 30—40—50 ft. értékű szőnyeggel
jutalmazza meg a munkás kezeket…Végül a népviseletre nézve jeles
fényképiró
hiányában ugy intézkedtünk, hogy
Morvai J. festőművész öt-öt egyénből álló három t. i. magyar,
orosz és román csoportozatot
festett. Ha fényképirónk lesz, s ha az ujabb költségeket megbirhatjuk, az e
részbeni
közohajtásnak is igyekezni fogunk
megfelelni. Fölküldött fa, növény, só és ércz-terményeinket stb. a kiállításon
használat után a nemzeti
Múzeumnak küldetnénk.
…Ez alkalommal nem szabad
hallgatással mellőznünk jeles hazánkfia Szaplonczay Zsigmond özvegye ő
nagyságának
a kiállítás költségeinek begyűjtése
körül tanusitott ernyedetlen buzgalmát, mert megyénk szegénységét s a nehéz
viszonyokat ismerve, csak
néhány száz forintot is összegyűjteni
nem csekély feladat volt. Mindazok, kik küldeményeikkel kiállításunkat
gyarapitni
s a kitűzött czélt, a szerfölött
rövid idő daczára is, előmozditni szivesek voltak, fogadják a közügy nevében ez
utón is
köszönetünket! Várady Gábor.
1896.
A vásárcsarnokok intézményének a közélelmezési viszonyok
javítására való rendkívüli fontosságát felismerve, Budapest
székes főváros
tanácsa majd egy évtizeden át foglalkozott a vásárcsarnokok létesítésének
eszméjével, míg végre a
hosszas tárgyalások végeredményeképpen, 1892 nyarán
nemzetközi tervpályázatot hirdetett egy a régi sóház telkén
emelendő központi vásárcsarnok épületére. A pályaművek
közül a bírálóbizottság három egyenlő díjjal Pecz Samu
műegyetemi tanár, Escante és Gourmez párisi
építészek, valamint Auger és Preil lipcsei czég terveit tüntette ki. A
részletes tervek és költségvetés elkészítésével Pecz Samu tanár bízatott meg,
ki hosszabb külföldi tanulmány után készült el e munkájával…
A főcsarnok magában foglalja a tulajdonképeni
adás-vevésre szánt területeken, a vámház-körúti épületekben elhelyezett
kezelési helyiségeken és egy vendéglőn kivűl, a csarnok végén, a vasúti
bejárathoz közelebb eső részen elhelyezett vasúti és
fogyasztási-adóhivatalokat. A baromfi-csarnok földszintes épületében, a
főcsarnoktól lehetőleg elkülönítve, a baromfi- és tojás-kereskedést helyezték
el, tért hagyva a vasút mentén az érkező árúk lerakodására…
A felülvilágító üvegtetőnek elkerülése azon
megfontolásból eredt, mert felső világítás mellett a helyiségeket télen a
tetőre eső hó elhomályosíthatta volna, nyáron pedig a napsugarak melegének
nagyon ki lett volna téve. De nem csupán a világítás tette czélszerűvé a
csarnoktetők ezen egymás fölé való rendelését, hanem a czélszerű szellőztetés
is. Azonkívül oldalt szellőztető ablaksorok készültek…
A húsárusító helyek felszereléséhez tartozik egy
márványlappal födött tölgyfa asztal
polczokkal és fiókkal, egy mérleg és egy vastartókeret a
rekesz mennyezetén a hús felakasztására. Az innen a középső kocsiútig terjedő
területen zöldség, gyümölcs, sajt, vaj, stb. élelmi szereknek vasból és
tölgyfából készült nyilt rekeszei három-három polczezal foglalnak helyet. A
főcsarnok végén vannak a halárúlóhelyek, melyeknek medenczéiben állandóan friss
viz kereng. Minden árúrekeszhely számmal van ellátva s kellőleg gondoskodva van
arról, hogy azon minden árusító neve czimtáblára irható legyen…
A csarnokba vezető vasúti vágánytól a
középső kocsiútig terül el a nagyban való árusításnak szánt csarnokrész. E
területen a csarnok elején és végén egy-egy vásárközvetítő-rekesz van
elhelyezve, irodával együtt, dróthálóval befont vasvázas falakból,
húsfogasokkal, halmedenczékkel és polczokkal berendezve; a vásárközvetítő
rekesz előtt hagyott
A fővárosi tanács az élelmiszerek
beszerzését és eladását a magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetére
bizta s így a fogyasztók és termelők között közvetlen kapcsolatot teremtett,
minélfogva a vásárcsarnok hasznaiban nemcsak a fővárosi fogyasztó, hanem a
vidéki termelő közönség is részesülni fog.
Markó Miklós
* * *
1866. 26. RÖCK ISTVÁN GÉPGYÁRA
Pesten, Soroksári út 20. sz.
ajánlja javított cséplőgépeit,
kerekállványon tisztitással, zsákolással.
Hozzá valóságos
hordozható
mozdonyt, a nélkül, hogy kerekeiről le kellessék emelni. Van
továbbá Hensman-féle cséplő,
kovácsolt rácsozott dobbal, mely
soha sem törik; ugy szinte
amerikai
(czövekes) nagy munkaképességgel, hozzá erőfokozott mozdony, szinte tisztító
és zsákoló
rosta, mely minden
cséplő mellett használható, — mind ez leszállitott áron.
Tökéletesen
felszerelt őrlőmalmok,
göz-, szél-, viz-
és lóerőre, finom őrléshez való hengerrel,
részletei is
külön-külön, állványok, kövek, a vasrészek suly szerint.
Mindenféle sajtók,
u. m. élesztő-, keményítő-, bőr-, olaj-, nyomda
kézi és gyors-, valamint
göngyölő-sajtók,
végre burgonya-, zab-, malátazúzó és epodiumtörő.
Álló, fekvő vagy
hordozható minden nagyságu gőzgépekre érkező
megrendelések egész készséggel
teljesittetnek.
Elősorolt gépek
nagyobbára készen kaphatók.
Gazdasági
gépkészletem a legnagyobb választékban elismert jeleseégü Howard-féle ekék
I-ső
számu 15 frt.,
2-dik 13
frt., 3-dik 12
frt,, 4-dik l l
frtért, aczél szántóvassal 1 frttal
feljebb.
Rögtörők, boronák,
irtókapák, töltögető, és kapáló-ekék, rétgyaluk, szénagyüjtők, morzsolok,
répavágók,
mindennemü ezecskavágók és szórva-vetőgépek 12' 3
soros repcze- és kukoricza-vetéere,
RÖCK ISTVÁN, gyár-tulajdonos.
1874. 36. Havas Sándor gépgyára Pest, nádor-utcza 40.
sz.; vasmacskák s csigagépek, fürészköszörülö-gép, lánczok,
hajó szükségleti
készletek, gözfavágók s gözfűrészek berendezése;
elfogadtatnak s pontosan elkészíttetnek.
1893. 20. KOTZO PAL gépészmérnök BUDAPEST
Üllői-ut 18. sz. Ajánl 2 - 4 lóerejü szöges cséplő-készleteket, továbbá
4, 5, 6, 8, 10 es 12 lóerejű sínes
gőzcséplő-készleteket hozzá szalmarázókkal, alsó szelelővel ás rendkívül nagy
felületű
rostákkal, árpahéjazó és választó-hengerrel.
Fa- és szénfűtésre és eredeti szalmafűtő gőzmozdonyokat. Továbbá
R. Garret & Sons felülmúlhatatlan
40°/o tüzelőanyagot takarító Compound-gőzmozdonyait. Legjobbnak elismert
Brantfordi önműködő amerikai kévekötő aratógépeit. Eredeti amerikai szénagyüjtőit 1 vagy 2 ló
befogására alkalmazható
kombinált rúddal. Sorvető ás
szórvavető-gépeket es minden egyéb kisebb gazdasági gépet.
1894.9.
Magyar királyi államvasutak gépgyára.
Gőzcséplő-garniturák
Hengerkazános lokomobilok Sza1makazalozó gépek Gőz-kukoriczamorzsolók Stibor-körfüreszek,
mindig
csak a m. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynökségénél
Budapest, VIII., József-körút 41.
sz. a. rendelendők meg.
1896. 19. Ezredévi kiállítás…A mezőgazdaság
és erdészet sokféle ágazatai fel tárják mindazt a vívmányt, a mit a
földmívelés különböző ágai, a kertészet, a borászat, az állattenyésztés, az
erdészet és vadászat terén elérnünk sikerült.
A mezőgazdasági területen czukor-ipar és a malom-ipar
figyelemre méltó…
A Ganz gyár pavillonjával kezdődik
az ipari csoportok bemutatása. Körülötte sorakoznak o bihar-szilágyi
petroleum-ipar-, a budapesti ásványolaj- s a magyar
petroleum-ipar-társulat apró pavillonjai.
A régi nagy iparcsarnok megújítva és kibővítve
foglalja magába a nagy ipari csoportokat, u. m. az élelmi czikkek és szeszes
italok, a vegyészet, az agyag- és üvegipar, a bőr-, ruházati és szövőiparok, az
arany-ezüstművek és apró-áru ipar, végre a butor-ipar és lakberendezések nagyarányú
csoportjait. Az iparcsarnokban főleg a szővő-ipari gépeknek működésben való
bemutatása fogja a nagyközönséget érdekelni…
Jobbról és balról a négy kőbányai sörgyár vendéglője, a
korzó mentén pezsgöspavillonok, egy finom kávéház; a középen a zenepavillon
körül apró elárusitó-bódék a szivar, újság, stb. számára…
Áramszolgáltatás
1893.
a nagyérdemű közönség tudomására hozza azt, hogy működését
megkezdette. A magyar villamossági részvénytársulat
a Ganz és Társa, vasöntő- és gépgyár részvénytársasággal
kötött egyezmény alapján a .Ganz és
Társa, czég- és Budapest fő- és
székváros között a villamos világítás ügyében kötött szerződést átvette, s igy
Budapest
fő- és székvárosában az emlitett
szerződés értelmében a villamos világítást és erőátvitelt a magyar villamossági
részvénytársulat fogja szolgáltatni.
E czélra központi villamos telepe Budapesten, a külső váczi-uton épül
és építése annyira előre haladt, hogy
a magyar villamossági részvénytársulat központi villamos telepe már a folyó év
őszén üzembe vehető. Ez okból a
magyar villamossági részvénytársulat már most elvállalja a lakásoknak,
üzleteknek,
telepeknek és más helyiségeknek
villamos világításra vagy ipari erő - szolgáltatásra való belső berendezését,
valamint
elvállalja az általa épült, mint az
esetleg más vállalkozók által netán már eszközlött villamos berendezéseknek a
fő- és
székváros balpartján épugy mint
jobbpartján fektetendő kábelhálózatához leendő csatolását és a villamos áramnak
annak idejében leendő rendes
szolgáltatását. A magyar villamossági részvénytársulat ügykörébe felvette
továbbá azt,
hogy Budapesten kivül,
villamvilágitásra és központi villamtelepek felállítására más városokban és
községekben is
engedélyeket szerez és ott, amennyiben
a távvezetés szükséges, az általánosan kitűnőnek elismert Ganz-féle
transformator rendszert
(Zipernowsky-Déry-Bláthy szabadalma) fogja alkalmázni. Tervezetekkel és
költségelőirányzatokkal, valamint netalán kívánt ~
felvilágosításokkal szívesen
szolgálunk. Jelentkezések budapesti központi villamos telepünkhöz való
csatlakozás I
iránt elfogadtatnak ideiglenes
irodánkban V., Thonet-udvar, II. em., II. lépcső, E
nemkülönben Ganz és Társa czég városi irodájában,
(Gizella-tér, Haas-féle palota.)
1900. 20. AZ IKERVÁRI VILLAMOS
TELEP.
Európa szerte ismert a szakkörök előtt az ikervári nagyszerű
telep, hol a Rába folyó vizének esését használják fel villamosság
fejlesztésére, mely aztán vasútnak ad mozgató erőt, városokat
világít, gépeket hajt, csépel, szánt, szóval bemutatja a villamos
technika minden csodáit. Négy éve működik már ez a nevezetes
telep, de a hazában is — kivévén szakköreinket — mentől
kevesebben tudtak valamit létezéséről. S csak most lépett
úgyszólván a nagy nyilvánosság elé, midőn Hegedűs Sándor
kereskedelmi miniszter a múlt hó végén a soproni villamos
vasút megnyitására utazott, mely alkalommal megtekintette eme
villamos telepet, mely a vasút hajtásához szükséges erőt is
szolgáltatja…
A műcsatorna mentén van a turbina-ház
a turbinákkal. Az ide vezetett víztömeg öt turbinát hajt, a melyek
mindegyikének
hatásképessége 330 lóerő. A turbinák
hajtására nem szükségelt víztömeg oldalt az árapasztó zsilipen át levezettetik
egy
beton viztörőbe, mely hat beton
lépcsőfokkal fokozatosan vezeti a felesleges víztömeget a nyolcz méter
magasságból az alsó
csatornába. A turbinák vizi kerekek,
melyeket a keresztül haladó vízsugár hoz forgásba.
A turbinák hajtására fordított
mechanikai erőt dinamo-gépek alakítják át villamos erőre. A turbinák forgó
tengelye közvetlen
forgásba hozza a dinamo-gépek
tengelyét, s ez által a dinamó-gépekben villamosság fejlődik.
A villamos áram néhány milliméter vastag rézvezetéken kering,
a géptől ki a szabadba, a hol munkára van szükség, s
visszatér ismét a géphez, hogy zárt áramkört képez…Legjelentékenyebb
azonban a villamosságnak kiváló szakértelemmel
való mezőgazdasági felhasználása. A szérűs kerteken cséplő
motorokat hajt az áram, a melyek a cséplő-gépeket hozzák
mozgásba, a takarmány-készítő helyeken szecskavágót, darálót
ós kukoricza-morzsolót is; a szántóföldeken szántó motorokat
hajt, a melyek az ekét vonják a barázda nyomán. Jelenleg 30
cséplő-motor dolgozik a különféle uradalmakban ; oly nagy
szám, a mire máshol sehol sem akadunk. A szántásra az
ikervári uradalom van ez idő szerint berendezve.
E telep létesítésében s tervezésében
az érdem első sorban Batthyány Lajos gróf hazafias áldozatkészségéhez,
valamint
segítő társainak, Edelmann Sebő és
Gothard Jenő ügyvezető igazgatóknak munkásságához fűződik, a kiket teljes
joggal
ünnepeltek is a hatalmas mű nyilvános
bemutatása alkalmával.
Dalmady Ödön
1902. 40. Csányi Károly: Az új országház és műszaki
létesítményei…Az
üléstermek nappali
világítására magas oldalvilágítás
terveztetett.
Mindegyik ülésteremnek ugyanis
a képviselőház
ülésterme mennyezetére elhelyezett
137 darab izzólámpával ellátott csillár, a két
karzat párkányára
pedig
373 darab hasonló izzólámpával ellátott koszorú a főrendiházban
e koszorúkon
kívül még a mennyezeten
levő hét darab,
Összesen 335 izzólámpával ellátott csillár
szolgáltatja a szükséges világosságot. A pinczesor végül a fűtő-
és
Szellőztető berendezésekhez
szükséges helyiségeket, a raktárakat és az elektromos kapcsolótáblákat
tartalmazza.
Két sorban a dobozok, két sorban
pedig a kapcsolókarok láthatók…
Birchbauer K. amateur fölvételei
után.
ELEKTROMOS KAPCSOLÓ
TÁBLA AZ UJ ORSZÁGHÁZ PICZÉJÉBEN.
1904. 26. Szuk Géza: Dalny
villamos telep…Dalny az
úgynevezett szibériai vasút végpontja, négy évvel ezelőtt igénytelen
Khinai falu volt…tizennégy napi
vasúti utazás után elhagyott és vad vidékeken az utazó megint európai
környezetben
érzi magát. Az utczák szélesek,
fákkal vannak beültetve, a házak villaszerűén épültek
kertekkel körülvéve…
/ DYNAMO-GÉPEK A DALNY-I VILLAMOS KÖZPONTI TELEPEN, az egyik kép;
A VILLAMOS KÖZPONTI
TELEP KAZÁNHAZÁNAK / öt kazánnal/ BELSEJE DALNYBAN, a másik kép/
A villamos telepet, mint
főszállító a budapesti Ganz-gyár rendezte be. Hozzájárultak még a villamos
telep építéséhez
a Láng és Sehlick-gyárak; a
Láng-gyár a gőzgépeket, a Schlick-gyár pedig a dokk-szivattyúkat
szállította. Az összes
szivattyúkat mind villamos erő hajtja s a nehéz feladatot hazai mérnökeink
fényesen oldották meg….
Vízellátás
1862. 18. Pest város ivóvize és levegője. Szakértők már évek előtt
figyelmeztették Pest város hatóságát és lakosait azon,
az egészségre fölötte káros következményekre,
melyek a fővárosi ivóviz élvezésével összekötvék, és komolyan sürgették
egy czélszerü vizvezetés
létesítését, mely e bajon segíthetne, vagy legalább azt tetemesen csökkenthetné.
Néhány hét előtt
végre örömmel vettük e hirt,;
hogy Rottenbiller Lipót elnöklete alatt több szakértő ez ügyben tanácskozmányt
tartott, mely alkalommal a
vitatás alapját egy, Preysz tanár által előterjesztett tervjavaslat képezé. E
javaslat szerint a
dunaviz egy, a városhoz közel eső
ponton szivattyuztatván, Hamburg példájára egy viztorony segélyével szükséges
magasságra emeltetvén, azután saját
nyomásánál fogva a városba, a
lakházak legfelsőbb emeleteibe vezettesék. íly módon naponkint mintegy 90 000
akó,
kavicsrétegek által tisztázott
dunaviz vezettetnék a városba…
A vizhatlan zárak olyan
kialakításúak, hogy az utcza kövezetébe rostély van épitve, melyen a viz és
fövény
ömik a csatornába, s ez alatt a
lefelé keskenyebbülő bádogszekrény van, melyet alól meggörbített fenék zár be
oly módon,
hogy azt egy alkalmazott
ellensúly nyomja fel…A csatornanyílások mostani vasrácsai igen sok dögleletes
bűzt bocsátnak föl, mely,
kivált nyáron, megfertőzteti a
levegőt.
1865.
piros cseréppipája s piros orra
messze elvirítanak. A kapu aljában vastagon kezdi rá mondókáját s lesi, mig
valaki a
folyosón megjelen; ekkor a
legvékonyabb diskantban, mely valahonnan a szomszédból látszik jőni, hirdeti
árujának
hasonlíthatatlan voltát, s
korholja a cselédeket, hogy miért nem a szép dunavizessel hordatnak maguknak
dunavizet…
Szamara, még népszerűbb, mint ő
maga.…
A dunavizes már kora hajnalban kezdi
nehéz napi munkáját. A téli fagy beálltával foglalkozása
igen keserves, midőn a jégbe
lyukat vágnia s terhével a meredek s csúszós parton fölkúsznia kell…
Rendesen feleséget s egy segédet tart,
ki előre megy, s a rendeléseket átveszi, hogy az utána döczögő
járműből kevés vártatással
szállítsa a vizes portékát. Míg a férfiú a puttonyokat rendeltetésűk
helyére viszi, az asszony az
alatt a taligát őrzi. A puttony ára az emelet magasságával vagy a Dunához való
távolsággal
áll arányban. Minden emelet egy
krajczár különbség s így a váczi vagy országúton túleső utcza növeli a puttony
árát…
1869.
tanács, több képviselő és számos
közönség jelenlétében megeresztetett, a siker minden tekintetben
kielégitő, miután a vizsugár az
új-épület fedélzetét jóval felülhaladta, s igy 4 emeletes házak fedélzetéig
is elérő nyomással bír.
1869.
megszavazta, s egyuttal
elhatározta, hogy Lindley mérnök szólittassék fel, miszerint mielőbb
terjeszszen elő részletes
tervrajzot és szorosabban körülirt szerződési javaslatot.
1873. 1. Gőz-vizfűtés. Baló Mátyás pesti főreál-tanodái vegytanár a fűtési
rendszerek tárgyában dolgozatot adott be a városi tanácshoz.
Nagyobb épületek fűtésére csak központi rendszerek
ajánlhatók, melyeknek általában egy tüzelő helyük és egy kéményük van,
és ezek ellenében a kemenczefűtés semmi előnnyel nem bir. A
központi fűtőrendszerek következők: melegvíz-fűtés,
forró-viz-fűtés alacsony nyomással, ugyanilyen magas nyomással,
gőzfűtés , gőzviztfűtés és légfűtés. A három első
rendszernél a melegség tova vezetésére a viz magasabb hőmérséknél
való kiterjedése használtatik, a következő két rendszerűél
hő forrás a vizgőz, a hatodiknál a fölmelegített levegő. Ezen
rendszerek közül szerző a gőz-vizfütés rendszerét ajánlja, mint
a mely a többiek fölött azért előnyösb, mert a fűtés nem szabad,
hanem kötött meleggel eszközöltetik, mely meleg csak ott,
szabadul ki, hol a gőz folyékony vizzé sűrűsödik
/kondenzációs hő, G./. A gőz-vizfűtés
legegyszerűbb kezeléssel, legkevesebb
veszéllyel és bajjal jár, legolcsóbb, és a legnagyobb
épületeknél is elegendő egy tüzelőhely…
1889.
roppant
összegekkel terhelte is a főváros költségvetését, de nem egyszer a fejlődés
valóban biztató képével kárpótolt.
Világítása,
kövezete, csatornázása, ha nem is mindenben, de részben a modern igények
színvonalán állanak. Lóvasúti'
hálózata a
fejlettségnek oly fokára jutott, hogy versenyezhet Európa bármely nagy városáéval.
És mégis nem lehet tagadni,
hogy Budapest
gyors és álomszerű fejlődése igen sokszor érzékenyen érintette a mindennapi
élet kényelmét és súlyosan befolyásolta a főváros hygienikus érdekeit. Sehol
sem tűnik ez annyira ki, mint j az ivóviz-kérdésnél, melylyel most már végre
elérkezettnek látták az időt komolyan foglalkozni, miután a rósz ivóviz éveken
át akadálytalanul ; szedte áldozatait a főváros minden rendű és rangú
lakosainak köréből
Egy város
víz-ellátása a helyi viszonyok szerint vagy természetes forrásokból, vagy ásott
kutakból, vagy folyóból, tóból történhetik, s föltéve, hogy ezek a fogyasztás
helye felett nem fekszenek elég magasan, vizmü segélyével emelik víztartó
medenczébe. Ezt a vízműt ismét folyóvíz vagy gőz hajthatja, szívás és nyomás
vagy mindkettő utján
A szűrés eszközlésére Budapest abban
a kedvező helyzetben van, hogy Káposztásmegyeren kitűnő kavics áll
rendelkezésére. Hogy állandó viz-szolgáltatásról legyen gondoskodva, a végből a
víztartó oly magasan áll, hogy a viz saját nyomása által nemcsak a város minden
részébe, hanem a házak födele fölé is elterjedhet, még pedig
Vízmérő három-| féle van használatban, jelesen: a Siemens és
Halske-féle, azután a jobb Leopolder s végül a legújabb, legjobb és legolcsóbb
Valentin-féle. A balparti szivattyugépektől kiinduló nyomócsö-| vek a
Nádor-utczát elérve, itt két főcsőbe oszlanak, melyek egyike a Lipótvárost,
belvárost, József- és Ferenczvárost, másika pedig a Lipótvárost, Terézvárost,
Erzsébetvárost és Józsefvárost szelvén át, a Kálvária-hegy táján egymást
érintik s innen kezdve a kőbányai utón egymás mellett haladván, igy érik el a
Kőbányán fekvő magas nyomású modenczéket. A két főcsőből aztán a város utczáin
mindenfelé elágazások futnak ki, ugy hogy a csőhálózat összes hossza 170
kilométert tesz ki s benne összesen 321 különféle méretű zárcsap, 1164 darab
tűzcsap, 90 öblő-csap, 10 nyilvános vizelde és 17 ingyenes nyilvános kut
foglaltatik…
Addig is, mig a végleges vizmű
előkészítésének hosszú évekre kiterjedő munkálatai megoldást nyernének, mért ne
lehetne azokat a háztulajdonosokat, kik drága pénzökért rossz és szüretlen
ivóvizet kapnak, vízdíjuk elengedésével arra kötelezni, hogy Pasteur-féle
vízszűrőket szerezzenek be, melyek Zel-lerin praktikus alkalmazásában minden
tekintetben a czélnak megfelelők ? A fővárosi vízvezetéki viz, mint szűrt viz,
külföldi szakértők véleménye szerint is legjobb minden szűrt vizek között s a
baj csak az, hogy elégtelen. T. .
V—i o—r.
1888. 5. Várnai Sándor: Budapest hó
alatt…Feltárultak a kanálisok és vízmedenczék torkai földalatti rejtélyeikkel,
fa-köpenyeikben kuczorogva ott
vesztegeltek minden eshetőségre készen a hatalmas gőzgépek s targonczás emberek
látogatták sorra a szivattyúkat,
gondosan meghintve durva szemű sóval a szájukat, talán hogy jobban emésszenek
tőle !
SZIVATTYÚS GÉPHÁZAK AZ ALSÓ-DUNAPARTON.
1893. 40. Tiszta víz
Budapesten. A fővárosi lakosoknak sok baja volt az ivóvízzel, mert a
vízvezeték csak a város egy
részének adhatott
szűrt, tiszta Duna vizet, a másik rész olyan állapotban kapta, mint a milyenben
a Dunában hömpölygött
és nagyon sokszor oly csekély volt a nyomás, hogy a harmadik
emeleten a csapok még nem is csepegtek. Augusztus
elseje óta azonban a káposztás-megyeri új vízszűrő telep
működik, még ugyan nem az egész főváros számára adhat vizet,
de fokozatosan terjesztik tovább az eddiginél sokkal nagyobb
átmérőjű csövek hálózatát. Budapest egészségügyére nézve
nagyon fontos ez, kivált ha egészen elkészül a végleges
vízvezeték, mely a város minden részének megadja a tiszta ivóvizet.
A káposztás-megyeri
telepen még most csak két kut működik, a többi szeptember elejére lesz oly
állapotban, hogy szintén
szivattyúzhatják belőle a vizet. A két kut naponkint
Margit-hid fölött levő pesti kisegítő vízvezeték
s az már hetek óta működik a liget és tisztviselőtelep
számára, tiszta és hideg vizet szolgáltatva.
* * *
1900. 20. Hazai ipartermékek kiállítása
…Mert azt kérjük és várjuk— írja a
levélben az iparpártoló bizottság elnöke - a kereskedő uraktól, hogy üzletükben
mindig előkelő ós bőséges helyet biztosítsanak a magyar czikkeknek, hogy hívják
fel alkalmas módon a fogyasztó közönség figyelmét a magyar czikkekre, mert az
iparosnak fődolga a jó és versenyképes árú előállítása, ennek a legszélesebb
körökben való terjesztését azonban csakis a kereskedők erélyes és czéltudatos,
kitartó és rendszeres közreműködésétől várhatjuk. Bódítsák meg folytonos
tájékoztatásaik ós buzdításaik által a fogyasztót a magyar czikkek rendszeres
vásárlása ás terjesztése ügyének; a fogyasztó közönség legszélesebb rétegeit
érdekbe vonják B érdeklődésükéi megfelelő módok és eszközök révén állandóan
ébren is tartsák..
1858.
….Utazásra honunkban, kinek magának lova nem volt, hajdan ugy nevezett rospontot
vagy dilizsánczot használt.
A rospont ló-gözerőre levén számitva, percussioval járt, még mielőtt lőfegyverekre kezdek alkalmazni a
percussiot.
A dilizsáncz pedig azért neveztetik szorgalom-kocsinak, mivel nem akarván csigázni lovát,
néha szorgalommal
utánzá a csiga menetét; vagy tán azért, mivel az utasnak, ki haszonnal
kivánván utazni, szorgalommal jegyze
mindent
naplójába, erre neki elégséges, sőt fölösleges időt engedett. Ezt követék a gyorsparasztok és gyorskocsik. Minden
gyorsan, minden sietve; miként a nők is nyolez oldalú leveleik végére közönségesen
ezt jegyzik : „síetve."
Az előtt, ha valaki Európát haszonnal akará beutazni, két évre volt
szüksége. Most a gazdag, kiképzés végett fiát
Vaspályára küldi beutazni Európát és két hónap alatt valóssággal be is
járja…
A vaspályák nemcsak
városokat és országokat
fognak közelebb érintkezésbe hozni egymással, hanem egyesiteni az
embereket is, és fonni új kötelékeket, ha nem is családi, de részvényes kötelékeket; és a részvényesek jobban
összetartanak, mint a vérek.
A szolnok-czeglédi útvonalon, hol hegyek és alagutak nincsenek, egy-egy
mérföld kiállítása 450 000 forintba került.
Kérdés, mennyibe kerülne olyan út vonalán, mellyen, úgy lehet, még
alagutak
is szükségesek volnának. Az élet-vaspályán sors az igazgató, szerencse
a mérnök, véletlenség
a conductor,érzékek a mozdonyvezetők,szenvedélyek a fűtök,
ész és okosság a pályaőrök…
1895. 51…Amerikában a városi vasutak: lóvasút,
gőzvasút, kötélpálya, villamos. A járműveken óriási a
tolongás. A nyitott kocsi tetején és oldalán
is utaznak az emberek…A lóvasutat fokozatosan villamosra cserélik.
Az arányok: 20 ezer km városi vasútból
ezer-ezer a gőz- és a kötélpálya, háromezer a lóvontatású és 15 ezer km a
villamos.
1869. 3. Gözhajózási utvonalak.
Az utas- és teherszállító hajók, melyek Európa és Amerika között
közlekedtek, mindig bizonyos
irányt követtek az Atlanti-tengeren keresztül vivő utjokban, azon
helyeket és vonalokat választva
ki, melyeken legkevesebb veszély érheti őket. A gőzhajók jelenleg
7 útvonalon járnak Anglia és
Amerika között, melyeket a jó tengerészeti abroszokon rendesen
kijelölve láthatunk, és e hét
vonalon a hajók évenként összesen 1322-szer járják meg szokott utjokat.
1879.
kivilágítására. A kísérlet, melyet a Glasgow -Liverpoolba
menő Mondoza hajón tettek, oly jól sikerült, hogy
a British electric light Company-t azonnal megbízták,
hogy ily világító készülékkel az összes hajókat ellássa.
Egyesületek
1866.
Hollán Ernő
elnöklete alatt folytak. Az alapszabályok tervezete kevés módosítással
elfogadtatott, s legközelebb az
illetékes hatóságok elé lesz
terjesztendő. Az alapszabályok értelmében a technikai ügynek a szellemi és
anyagi téren
előmozdítását, a következő
eszközökkel akarja az egyesület elérni….
d) önálló szakmunkák kiadását
elősegíti.
e) Oda fog törekedni, hogy időről
időre külországokba küldött tagjai által a technika terén felmerülő
haladásokról
tüzetesebb ismeretet
szerezhessen.
f) Saját könyvtárt tart, melybe a
nevezetesebb szaklapokat járatja…
Tevékenységét a következő
osztályok szerint csoportosított tudományokra terjeszti ki:
I. Út, vasút és hídépítés.
II. Vizi építés.
III. Gépészet és gyáripar.
IV. Gazdasági és úrbéri mérés.
V. Építészeti és bányamértan.
VI. Középület-építészet…
Addig, mig az egyesület saját
szaklapot indíthatna meg, közlönyéül Szathmáry Károly
„Magyarország anyagi érdekei'' czimü
nemzetgazdasági lapját fogadta el…
1885.
A közgyűlés nagy érdeklődés közt
folyt le, a mit főkép az idézett elő, mert az egylet egyik alapitója s
tizenkilencz
év óta elnöke: Hollán Ernő tábornok
lemondott s helyét kellé betölteni.
A közgyűlés a volt elnöknek jegyzőkönyvileg köszönetet
szavazott eddigi nagy buzgalmáért, megválasztok tiszteleti
tagnak, elhatározták, hogy nevére évenként
háromszáz-forintos pályázatot hirdetnek s lefestetik arczképét. Az uj
elnök Tolnay Lajos, a magyar államvasutak
igazgatója lett, 239 szavazattal. Hieronymi Károly, a volt alelnök, vele
szemben 123 szavazatot kapott. Meg akarták újra
választani alelnöknek, de nem fogadta el. Megválasztották
Schwarzel Sándort,
ki már a jelöltetés ellen is tiltakozott. Minthogy azután sem fogadta el az
állást, uj szavazás volt,
melyből Ybl Miklós és Ambrozovics Béla
nevei kerültek ki győztesen, mint alelnökök. A tisztuj itás előtt a választmány
jelentését hallgatták meg, mely az egylet virágzásáról
sorolt föl adatokat. A tagok száma 1612-re emelkedett…
* * *
Mérnökök
Lippay János
Entz Ferenc
Entz Géza
Heller Ágost
Horváth Ignác
Jedlik Ányos
Klein Gyula
Korizmics László
Kruspér István
Lengyel Béla
Müller Béla
Semsey Andor
Steindl Imre
Stoczek József
Szily Kálmán
Zipernovszky Károly
1879. 48. K. T. K.: Magyar
kertészet két századdal ez előtt…
1662-ben Zombori Lippay György volt az esztergomi érsek,
kinek Pozsonyban terjedelmes birtokát, szép virágos
és gyümölcsös kertjét testvére Lippay János jezsuita gondozta. Ez a Lippay János a maga idejében a
mezőgazdaság
és kertészet terén igazi tudományosan képezett szakember
volt…
1662-ben jelent meg, Nagy-Szombatban Gazdászati örök
naptára…
Az év minden napjára kitűzött munkarendszerben találunk
olyan utasításokat, melyek maiglan is divatban vannak…
1879. 49…Lippay második munkájának czime ez:,,Posoni Kert, kiben minden kerti munkák,
rendelések,
virágokkal, veteményekkel, fákkal,
gyümölcsökkel és kerti csömötékkel való baimolódások, azoknak nemek,
hasznok, bécsinálások bőségesen magyar nyelven
leirattattanak." E munka 1604-ben látott napvilágot…
A Corvinus egyetem budai campszán
rendszeresen tartanak Lippay tudományos ülésszakot. G.
Entz Ferenc
1866. 35. dr. Entz Ferenc: A budai vinczellér- és
kertészképezde.
Mire taníttassuk gyermekeinket
kisebb földbirtok mellett? Ez ama fontos kérdés, mely minden jóravaló
szülőnek majdnem mindennapi
gondjai közt helyet foglal. Nem értem egyébiránt itt azon szerencse
fiait a szülők közt, kiket jó
sorsuk a földi javak bőségével megáldott, hanem azon számtalanokat,
kik szintúgy szivükön hordván
gyermekeik jövőjét, mégis sorsuk szerénységével küzdve, gondok
közt kénytelenek keresni
mindennapi kenyerüket. Ámde lássuk, vájjon ezen keserű szülői gondok
kutforrása sorsunk kérlelhetlen
mostohaságában fekszik-e, vagy talán csak mi magunk
elfogultságában keresendő? Ha
valamely angol családot féltuczat magzattal megtalálta áldani az Isten,
kevésbbé
szállja meg aggodalom a bő
házassági áldás jövendőjének biztositásáról a boldog házaspárt,
ellenben mily nagy már az
aggodalom, ha magyar embernek 2—3 fia születik. S vájjon miért?
Azért, mert az angol apa rátanitja
gyermekeit a takarékosságra, és rátanittatja azokat, kerüljön
az bármi nehéz áldozatjába is, jövendőbeli
életpályájukon mindazon képességekre s kellékekre,
melyek azoknak szükségesek…
Magyar szülők, tanítsátok rá
tehát mindenek előtt gyermekeiteket takarékosságra, és tanittassátok
rá mindazon gyakorlati
tudományokra, melyekre szükségük van a kisebb gazdának, ha
szerényebb földbirtokon is
becsületesen és gond nélkül el akar valamikor élni! Ugyané nézetek
szempontjából
indult ki az Orsz. Magyar Gazd.
Egyesület, midőn most 7 éve budai birtokán a vinczellér és kertészképezdét
életbe léptette, hozzája
csatolván pár év előtt a rendes pinczekezelés mesterségét is...
Bevétetett a gyakorlati
tantárgyak közé a terjedtebb szőlőmivelés, bor-chemia és minta pinczekezelés, a
nélkül,
hogy az ifjak befogadási
feltételei, vagy azoknak tartási költségei felemeltettek volna…kik fiaiknak e téren
jobb
jövendőt készíteni szándékoznak s
intézetünk részletes programmját birni kívánnák, szíveskedjenek bérmentes
levelekben ily czim alatt alulirthoz
fordulni: „Dr. Entz Ferencznek, az
Orsz. Magy. Gazd. Egyes, vinczellér-
és kertészképezde igazgatójának
Budán.
E. F. mellszobra a BCE, budai
campus, A-épület udvari bejáratánál áll. G.
1892. 8. ENTZ GÉZA
1842-ben Mező - Komáromban Veszprémmegyében született, hol atyja, dr. Entz
Ferencz,
kinek neve később mint gazdasági íróé országszerte
ismertté vált, akkor herczeg Batthyány enyingi urodalmának volt
orvosa. Családja 1849-ben Budapestre költözvén, itt
kezdte és fejezte be középiskolai és egyetemi tanulmányait s
1867-ben orvos-doktorrá avattatott. Hajlamai az orvosi
gyakorlat helyett a természettudományok müvelésére vezették
s 1867-től 69-ig Margó Tivadar tanár mellett volt az
állattani és összehasonlító anatómiai tanszék segéde. 1869-ben a
kolozs-monostori gazdasági tanintézetben nyert tanári
alkalmazást s itt működött a kolozsvári egyetem felállításáig
mint az állatos növénytan tanára. A kolozsvári egyetemnek
1872-ben történt felállításakor ez egyetemen nyerte el az
állattani és összehasonlító anatómiai tanszéket. 1889-ig
a kolozsvári egyetemen működött ; két izben volt dékánja a
természettudományi karnak, az 1875/6-ik tanévben pedig az
egyetem rektora. 1889-ben a budapesti József-műegyetem
hívta meg a Kriesch János halálával megüresedett
állattani tanszékre, mely meghívást elfogadván, jelenleg ez
utóbbi tanszéken működik. A magyar tud. akadémiának 1883
óta levelező, 1889 óta rendes tagja; a természettudományi
társulatnak választmányi tagja…
1892. 8. HELLER ÁGOST 1843-ban Pesten született. A budai József-műegyetemen
végezte a mérnöki tanfolyamot.
Miután a műegyetemi fizikai tanszék
mellett két évig mint tanársegéd működött, tanulmányainak folytatására a
heidelbergi egyetemre ment, hol Kirchoff
és Helmholtz tanítványa volt. 1870 óta a budapesti II. kerületi állami
fő reáliskolán a fizika tanára. 1875
óta a természettudományi társulat könyvtárnoka ; 1887 óta a magyar
tudományos akadémia levelező tagja.
Irodalmi főbb müvei. A physika története Aristotelestől Newtonig,
pályakoszorúzott mű (kéziratban); Geschichte
der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit, két kötet, (Stuttgart
(1882—84.), «A physika története a
XIX. században.» (A magy. tud. akadémia megbízásából, a kir. magyar
természettudományi társaság
kiadásában. Az első kötet megjelent 1891-ben a második sajtó alatt van);
Az időjárás. (a k. m.
természettudományi társaság könyvkiadó-vállalatában.) Ezeken kívül számos
értekezése
jelent meg a magyar tud. akadémia
közleményeiben, kül- és belföldi tudományos folyóiratokban.
Horváth Ignác (
Mérnöki diplomáját a pesti műegyetemen szerezte.
1866-67-ben a zürichi egyetemen folytatta tanulmányait, majd
két évet töltött Franciaországban az erőmű- és géptan
tanulmányozásával. 1869-ben hazatért és a műegyetemen a
műszaki mechanika és alkalmazott hidraulika tanára
lett. Korszerű vízsebességmérő műszert készített.
Vízmérései nemzetközileg is jelentősek. Hazai
viszonylatban úttörő munkát végzett az anyagvizsgálat terén is.
Cikkeit nemcsak magyar, hanem francia s német
szakfolyóiratok is közölték. 1874-től az MTA tagja.
Jedlik Ányos
1866. 16. …Jedlik István — az
Ányos nevet csak mint szerzetes vette fel…1817-ben lépett be a benezésrendbe
Pannonhalmán…latin természettan írásába
fogott, majd a természettudományok tanárának
diszes tanszékére neveztetett
ekkor ki a magyar kir. Egyetemnél…a magyar tud. akadémia 1858-iki
nagygyűlésekor Jedlik Ányost egyszerre
rendes tagjainak sorába emelte s a „Sulyos testek természettana"
czimü müvét nagy jutalomra
méltatta. Jedlik, egyetemünk tanári karának nestora,
e kitüntetést valóban megérdemlé,
egyike azon keveseknek, kik egyetemi tanügyünk javítása
körül nem szünnek meg munkálni.
Igy 1854-ben a birodalmi kultus és közoktatási
miniszterium által azon
bizottságnak neveztetett ki tagjává, mely a magyar tudományos
műnyelvnek — iskoláinkban
oktatása és könnyítése végett —egyszerűsítése és kidolgozásával
foglalkozott. A Heckenast Gusztáv
kiadásában megjelent „Német-magyar tudományos műszótár"
természettani, erömütani és
vegytani része Jedlik tollából folyt…
*
1900.
K. Lipthay Sándort. A
mérnöki és építészeti szakosztály dékánja Rados Gusztáv lett, a
gépész-mérnöki szakosztály
K. Jónás Ödön, az
egyetemes és vegyészeti szakosztály dékánja dr. Schmidt Sándor.
*
Bevezetés a szerves
bookline.hu. Rados Gusztáv, Raussnitz (
Rados Gusztáv matematikus, a Műegyetem rektora
(1911-1914) és a könyvtár igazgatója (1897-1933) születésének
150. évfordulója.
*
1892. 8. KLEIN GYULA
született 1844-ben Eperjesen, hol atyja az evang. kollégiumon tanár volt; ennek
korai
halála után anyjával és testvéreivel Lőcsére költözködött s
ott végezte a gymnáziumot és ott tette le az érettségi
vizsgát. A növénytan iránti hajlama már korán mutatkozott s
azért 1864-ben a bécsi egyetemre ment, hol három
éven keresztül természettudományokkal és kivált növénytannal
foglalkozott. Utána állami ösztöndíjjal egy évet a
zürichi műegyetemen és egy évet a müncheni egyetemen töltött,
mely utóbbi helyen Nágeli tanárnál kizárólag önálló,
mikroszkópi vizsgálatokkal foglalkozott, melyeknek eredményei
a magyar tud. akadémia kiadványaiban, valamint
külföldi folyóiratokban is megjelentek. Hazatérve,
1869/70-ben a budapesti II-ik kerületi reáliskolánál mint póttanár,
az utána következő években a kir. József-műegyetemen előbb
mint tanársegéd, azután mint a növénytan helyettes
tanára volt alkalmazva, 1872 óta pedig ugyanez intézetben
mint a növénytan rendes tanára működik. A természet
tudományi társulatnak 1873 óta választmányi |tagja. 1883-ban
a magyar tud. akadémia levelező tagjává választotta…
1857. 20. J. R.: Korizmics László.
Hazánk egyik legelismertebb gazdasági tekintélyének arczképe áll előtted,
nyájas olvasó. E férfiú is azok sorába tartozik,
kiknek nevét hálásan emlitendi a boldog utókor, melly vissza fog pillantani
azokra, kik Magyarország
értelmiségi s jóléti fejlődésének úttörői s utóbb vezérei
és szorgalmas munkásai valának…
A pálya, mellyre eredetileg készült, a mezei gazdaság és a mérnökség volt…1849-ben
inditá meg
a „Gazdasági Lapokat," melly jeles folyóirat mai napig fenáll…1851
évben volt Angliában is, mint a világ
iparmükiállitásnál a Magyar Gazdasági Egyesület képviselője. Haza jővén,
utazása
nevezetes eredményeiről a „Gazdasági Lapok"-ban irt számos czikket. Általában e jeles lapok főleg töle
vették és veszik
irányukat. Czikkei részint név
nélkül, részint aláirása alatt
jelentek meg.
Igy kezdé meg „Tiszaháti" álnév alatt az izgatást „Czimnélküli leveleiben" a „Mezei gazdaság könyve"
ügyében, melly
terv azóta teljesen megvalósult…Neki köszönhető, hogy Magyarországon
megjelentek ama roppant kötetek,
aránylag olly
olcsó áron s olly gyorsan elhagyhatták
a sajtót…
Levelek a szőllőből Korizmics Lászlótól (Pest, 1870).
Nagyszámú munkáinak jegyzéke a Wikipediában. G.
1876. 2. KRUSPÉR
ISTVÁN.
A JELEN időpontban, midőn hazánkban
az eddig dívott s törvényes mértékek helyét a méterrendszer foglalja el, épen
alkalomszerűnek találjuk, hogy olvasóinkat megismertessük azon nagyérdemű
férfiúval, kinek a tanári s átalában a tudományos pályán kivívott érdemei
mellett, épen a méter-rendszernek ugy tudományos, mint gyakorlati meghonosítása
körül hazánkban elsőrendű szerep jutott, s ki e szerepnek is ép oly sikerrel s
oly érdemteljesen felelt meg, mint élete és működése minden egyéb elébe tűzött
feladatainak.
Kruspér Istvánról szólunk, műegyetemünk egyik legkitűnőbb
tanáráról…
1850-ben először helyettes-, majd rendes tanárrá neveztetett
ki a József-ipartanodához, mely intézet 1856-ban műegyetemi rangra emeltetett.
Itt tűnt ki, hogy Kruspér valóban tanárnak született. Öt-hat-féle tantárgyat is
adott elő és pedig mindeniket egyenlő alapossággal s a mi több azzal a neki
sajátos világossággal, mely a hallgatók figyelmét megragadja s lehetetlenné
teszi, hogy meg ne értsék. Azonban fő-, s most már egyedüli tantárgya a
tulajdonképi földmérés és felsőbb geodaesia…
'Irodalmi munkásságának legérettebb gyümölcse: földmértana.
Mélyen érezve egy, a magyarországi viszonyokhoz alkalmazott földmértani
tudományos kézikönyv hiányát, maga irt s adott ki egyet 1869-ben…
Kruspér rendkívüli előadó a tanári széken. Tanítványai figy
elmét, elméjét, érdeklődését, egészen .hatalmában tartja. Ép oly kedvesek s
tanuságosak gyakorlati előadásai, mikor a tanterem helyett a szabad téren üti
föl a mérő asztalt s vezeti a leendő mérnökök csoportját. Előadásait nyájas kedvvel
tudja fűszerezni s az ő tanítványai nem hisznek az átalános tévhitben, hogy a
mathesis száraz tudomány.
1892. 8. LENGYEL BÉLA 1844-ben Körös-Ladányban született Békésmegyében. A
kir. József műegyetemen a
mérnöki tanfolyamot elvégezvén, a
budapesti egyetemen a chemia beható tanulmányozását tűzte czéljául. Előbb
Than oldala mellett mint
ösztöndíjas növendék, később mint tanársegéd működött a budapesti egyetemen.
1868-ban utazási ösztöndíjjal
Heidelbergbe ment, hol a világhírű Bunsen Róbert laboratóriumában képezte magát
tovább, 1869-ben ugyanitt tanársegéddé
lett. Hazájába visszatérve. előbb mint magántanár, nemsokára mint rendkívüli
nyilvános tanár tartott
előadásokat. A hetvenes években rendes tanárrá neveztetett ki s ily minőségben
működik a
budapesti egyetemen. A magyar
természettudományi társulatnak első izben 1872-ben lett első titkára; újabban
1887-ben. A társulatban számos
népszerű és szakszerű előadást tartott. Önálló munkái közül megemlítjük a
következőket: A hydrogén
színképéről, Az utó világításról Geiszler-féle csövekben. Számos hazai
ásványvíz
elemzése (többnyire az akadémia
értekezésekben voltak közzétéve), A chemia tankönyve (1889). Társszerkesztője
a Természettudományi Közlönynek.
1896. 18. MÜLLER
BÉLA, műszaki tanácsos. A mostani, ezredévei kiállításnak már a legelső
alapvető
munkáiban részt vett s az első
műszaki terveket s költségvetést ő dolgozta ki. Az eddigi kiállításokon
szerzett
becses gyakorlati tapasztalatai őt
predesztinálták ennek a kiállításnak műszaki vezetőjévé. És e hivatásának
rendkívüli kötelességtudással, ritka
pontossággal és kiváló szakértelemmel tett eleget.
Technikai és építészeti
szaktanulmányait a budai kir. József-műegyetemen végezte kitűnő eredménnyel.
1868-ban
tanulmányutat tett Németországban,
Francziaországban és Olaszországban. Hazatérve Budapesten mint építész
működött s különösen 1872-től 1876-ig
az akkori időben létesült sugárútépítő-vállalatnál fejtett ki nagy
tevékenységet
mint építész és építésvezető. Az
1873-iki bécsi világkiállítás berendezésének és installácziójának munkáiban
szintén
részt vett s a kiállítás egész
szervezetét és berendezését tanulmányozta. 1879—1883-ig Szeged város
rekonstrukcziójában volt nagy része s
ekkor Tisza Lajos kir. biztos biztatására államszolgálatba lépett. Szegeden
szerzett érdemeit ő felsége is
elismeréssel jutalmazta. Alig fejezték be Szeged újjáalakítását, Müllert 1883
végén
meghívták az 1885-iki kiállítás
műszaki ügyeinek vezetésére. E minőségben kifejtett példás buzgalma és elért
nagy sikere ismeretes. Ezek jutalmául
orsz. középítési felügyelőnek nevezték ki. 1886— 1887-ben a
kereskedelmi minisztérium palotájának
építkezéseit vezette. Időközben az európai nevezetesebb kiállításokat
tanulmányozta.
1892. 8. SEMSEY ANDOR 1833-ban Kassán született. Gymnáziumi tanulmányai
bevégzése után
Magyar-Óvárra ment gazdasági
akadémiára. Majd a híres hohenheimi intézetben folytatta gazdasági
tanulmányait, majd több német és
hollandi mintagazda ság tanulmányozásával gyarapította ismereteit. 1866 óta
Budapesten lakik, hol egészen a
természettudományoknak, nevezetesen pedig az ásványtannak szentelte magát.
Számos nagy utazást is tett,
melyeket mindig tanulmányi czéllal kötött össze s alkalmul használt föl a
nemzeti
múzeum ásványgyüjteményének
gyarapítására. 1882-ben megvette a múzeum számára tízezer forintért a magyar
bányászatot illusztráló herczeg
Eszterházy-féle híres gyűjteményt, 1884-ben hatezer forint árát választott ki a
franczia Beranget-féle
gyűjteményből, mely különösen délmagyarországi ritka ásványairól volt
nevezetes. Ugyanez
évben megvette a magyar királyi
földtani intézet számára Coquand franczia tudós gyűjteményét, s egyéb
gyűjteményekkel és műszerekkel is
gazdagította ez intézetet és vegytani laboratóriumát
1902. 36. STEINDL IMRE. 1839 — 1902.
…Steindl a legerősebb
művészi
egyéniségek egyike volt abban az
építész-nemzedékben, melynek
munkájához a
akadémián a hírneves Schmidt
Frigyesnek, a korabeli legnagyobb
német építésznek, a bécsi városháza építőjének
volt egyik legkitűnőbb
tanítványa…
A műegyetemen, melynek csaknem
negyven évig volt
tanára, úttörő munkát
végzett az építészeti oktatás modern
alapokon
való fejlesztésében s alapos
készűltségű, művészi becsvágyú ifjú
épitész-nemzedék
nevelésében. Tanári
működésével egyidejűleg megkezdődött művészi pályája
is. Első nagyobb
munkája e téren az aradi városházának
terve volt, melylyel első díjat nyert….
Őt bízták meg a budapesti új városháza
építésével, a budai kereskedelmi és iparbank
is vele építtette
palotáját. Az állam
két nagyszabású
építkezést bízott rá: az állatorvosi főiskolát
és a
műegyetemet, mind
a kettőt kitűnő sikerrel fejezte
be. Működésének azonban akkor
érte el tetőpontját,
mikor
az új országháza építését ő
rá bízták…
1890. 20. STOCZEK
JÓZSEF. 1819—1890.
NINCS még három éve, hogy a magyar műszaki tudományosságnak és
szaknevelésnek hazánkban egyik legelőkelőbb
úttörője, Stoczek József, rendkívül meleg és szívélyes ünnepeltetések
tárgya volt, abból az alkalomból, hogy a budapesti
József-műegyetemen elfoglalt tanárságának negyvenedik évét betöltötte… A
Vasárnapi Újság is ismételve bemutatta arcképét
és ismertette élete pályáját hasábjain.
…Tíz éven át, 1862-től 187á-ig, viselte a műegyetem igazgatói tisztét, s erre
az időre
esnek azok a nagy és üdvös reformok, melyek e szerény kezdetű intézetet
a valódi műegyetemek sorába s ezek között is
tekintélyes rangra emelték….
1867-ben az akadémia matematikai és természettudományi
osztályainak lett elnöke, majd igazgató tanácsának tagja, végül
alelnöke. A reáliskolai tanárvizsgáló bizottságnak elnöke már
1863-ban lett. A természettudományi társulat, melynek ülésein
annyi tartalmas és élvezetes előadást tartott, s melynek
elnöki tisztét hét éven át (1865—1872) viselte, tiszteletbeli tagjává
választotta, mint szintén a középiskolai tanáregyesület, a
magyar mérnök-, és az országos iparegyesület is, melynek első
megalakulásától tizenhárom évig első alelnöke volt…Újabb
dolgozatai közül fölemlítjük a rövided körök mérésére, a
színképelemzésekre, a Poisson-féle tételekre, a barometrikus
magasságmérésekre, a meteorológiai megfigyelésekre s a
föld alatt vezetett vizek lehűtésére vonatkozókat…
Hallgató koromban
gyakran siettem a Stoczek utcai előadóterembe. G.
1892. 8. 131. SZILY
KÁLMÁN Izsákon, (Pestmegyében) 1838- ban született: alsóbb iskoláit szülői
házánál, a
gymnázium két felső osztályát Pesten a piaristáknál végezte.
Innen az akkor még egyetemi ranggal nem biró
József-ipariskolába lépett s az 1856. és 1857. évet itt
töltötte, majd 1860-ig a bécsi műegyetemet végezte. Onnan
hazajővén, két éven át a budai műegyetemen Stoczek József
mellett volt tanársegéd, a harmadik évben pedig a
kísérleti fizikát adta elő. Két évi szabadságot nyervén, külföldre
ment, s egy évet Zürichben töltött, hol Clausius és
Zeuner, félévet Berlinben, hol Magnus, felet Heidelbergben,
hol Kirchhoff előadásait hallgatta, és e hires tanárok
vezetése alatt dolgozott. 1865-ben visszatérvén, elfoglalta
állását; 1869-ben a kísérleti természettan rendes tanárává
neveztetett ki a műegyetemen, a melyet 1872-ben a matematikai
fizika tanszékével cserélt föl. 1872—1874. években
a dékáni, 1879-től pedig öt éven át a rektori méltóságot
viselte s a műegyetem új épülete az ő rektorsága alatt készült
el s magának az intézetnek szervezete is az ő rektorsága
idejében reformáltatott újból s a kor színvonalának
megfelelőbben. Tudományos és irodalmi munkássága sokoldalú, s
főképen a mechanika és hőelmélet körébe vág.
Dolgozatai a magyar tud. akadémia kiadványaiban….Megindította
a Természettudományi Közlönyt, melyet
szerkesztő-társaival most is szerkeszt; később alelnöke,
azután újból első titkára lett a társulatnak, mignem 1880-ban
elnökké választatván.
Zipernovszky Károly
1887. 52. R:….A párisi opera villamvilágításának mechanikai
szerkezetét is mindenekelőtt egy
kémény képezi, mely kívülről láthatatlan s összeköttetésben
áll öt robbanhatlan kazánnal, melyek az opera földalatti
helyiségeiben elhelyezve, a szükséges gőzt szolgáltatják
azoknak a gépeknek, melyek a dynamo-elektrikus gépeket
működésbe hozzák. Két gőznyomásu gép hoz működésbe két nagy
Edison-szerkezetű, 1000 lámpás villamfejtöt.
Minden dynamo-gép, épen mint a Zipernowsky-rendszernél, szabályozó szerkezettel áll
összeköttetésben,
melyet egy ember könnyen kezelhet, s mely a villammennyiséget
szabályozza.
1893. MTA közgyűlése…Harmadik
osztály. (Természettudomány
és mathematika.)…Megválasztásra ajánlja
a 3-ik osztály rendes
tagnak Heller Ágostot,
kisebbségben maradt Klug Nándor és Horváth Géza. A 10 üres
levelező tagsági helyre jelöltek közül csak Zipernovszky
Károly, a Ganz-féle gyár villamossági osztályának
igazgatója, kapta meg a többséget.
1905. 52. DÍSZES TÉLIKERT A SZALONBÓL
NÉZVE. (Zipernowszky Károly műegyetemi tanár szalonjában.)
Zipernowsky
Károly. (Bécs, 1853.
április 4. – Budapest, 1942. november 29.) magyar mérnök, a transzformátor
egyik
Feltalálója. Wiki
Műszaki irodalom
1865.
53. Új borászati hetilap. A
sz.-fehérvári ,,Borász csarnok" megszüntével Parragh Gábor
ismeretes borász indit meg heti
szakközlönyt Barzó József tanár szerkesztése mellett „Szölöszet
és borászat" czim
alatt. A szakba'vágó rendes rovatok betöltésén kívül, különösen gyakorlati
irány lesz a lapnak fő feladata;
állandó rovatát képezi az ,,országos borcsarnok" mely megyénkint
tükrözi a mivelés alatt álló
szólőföld területét; a kiválóbb bortermelő községeket vagy
hegyeket, a borok folyó árát; az
egyes nagyobb pinczéket; a szerkesztőségnél eladásra bejelentett
nagyobb mennyiségű borokat, hogy
borvásárlók is tájékozhassák magukat. A lapnak lesz vegyész
munkatársa, ki a borokat
alkatrészei alapján ismerteti meg, hogy a borok bel és kereskedelmi
értéke megállapittathassék.
Kiváló figyelem fordittatik az egyes vidékek borainak orvosi és életrendi
hatása tárgyalására is. Ara egész
évre
**
1868. 48. Mezőgazdasági munkaerő-calamitas
/= katasztrófa/ . Irta Kenessey Kálmán . Ára 40
krajczár
1870. 1. Elemi
géptan. Írta Thüringer Ambró. 8-rét. Sok fametszetekkel. Füzve ára
48 pkr.
Az alkalmazás, mellyet a gépek napjainkban nyernek, s a haszon, mellyet
azok a társadalomra olly bőven
árasztanak, világos tanubizonyságai annak, miszerint a
géptan a legszükségesebb s leghasznosabb ismeretek közt
illő s méltó helyet foglal. Illy meggyőződésből jött
létre e jelen munkácska, mellynek szerkezésében több, de
különösen Baumgartner és Burg hason tárgyu munkái
szolgáltak forrásokul. Gépészeket képezni illy csekély
terjedelmi iratnak czélja nem lehetett; de igen
ollyanokat előterjeszteni, miknek alkalmazása az életben olly gyakori,
olly mindennapi, s miket a mesterségében haladni
kivánó kézmüves haszonnal olvashat, a most serdülő nemzedék
pedig – hacsak egészen hátra maradni nem akarunk –
többé nem nélkülözhet. A munkának igen mérsékelt ára s az
előforduló tárgyaknak eléggé népszerü előadása remélni
engedni, hogy míg az érdekben tárgyavatottabb kezekből
jobb munkák jövendnek létre, addig is jelen müvecske,
mind főelemi- s alreal-iskoláinkban könnyen megszerezhető
hasznos kézikönyvül szolgálhatand. Ha irodalmunk e
tekintetbeni hiányát némileg pótolni s az életbe vágó
tudományoknak olly igen kivánatos terjesztésére az
utat csak résznyire is egyengetnie sikerült, ugy czélját elérte.
1885. 44. Műszaki
Lapok címen új szaklapot szerkeszt Budapesten Révész Samu mérnök. A
lap célja: ismertetni
a hazánkban létesített technikai munkálatokat,
figyelemmel kísérni a technika haladását. Állást kíván foglalni
azokban az ügyekben, melyekben a magyar technikus
műszaki és társadalmi tekintetben érdekelve van. A
mutatványszám már megjelent, s annak élén Kriesch
János műegyetemi tanár intéz felszólítást a hazai
technikusokhoz a szaklap támogatására. Vasutak, vasúti
hidak, stb. építésének ismertetése következik rajzokkal…
Az új vállalat újévkor indul meg, ha november közepéig
elég pártoló jelentkezik, ami kívánatos.
Előfizetési ára egész évre 10 frt, évnegyedre 2 frt 50
krajcár.
1892.
Gazdasági Mérnök. Szerk. és kiadó-tulajdonos Gonda
Béla. XVI. évf. Ára 12 frt.
Épitő Ipar. Szerk. Ney Béla; főmunkatárs Mihályfi
József; a kiadó-tulajdonosok képviselője
Pártos Gyula. XVI. évf. Ára 8 frt.
Magyar Ipar.
Az országos
iparegyesület közlönye. Szerk. Mudrony Soma; főmunkatárs,
Gelléri Mór. XIII. évf. A hó első és
második felében. Ára nem tagoknak 3 frt.
Vállalkozók Lapja. Szerk. és kiadó-tulajdonos Lakatos
L.; társ-szerk. Bendik Géza. XIII. évf. Ara 8 frt.
A M. Mérnök- és Épitész-Egylet Heti
Értesítője. I-zerk.
Ney Béla ; kiadja: a Magyar Mérnök-és
Épitész-Egylet. XI. évf. Az egyesület tagjainak minden
utánfizetés nélkül küldetik.
Bányászati és Kohászati Lapok. A m. kir. bányászati Akadémia
közlönye. (Selmecz.) Szerk. Farbaky: István. XXV.
évf. Minden hónap 1. és 15-én. Ara 6 frt.
Technológiai Lapok. Szerk.,és kiadja Táborsky Ottó. IV.
évf. Havonként kétszer. Ara 5 frt.
Id. SZINNYEI JÓZSEF, a m. n. múzeumi hírlap-könyvtár őre.
1893.
évi (1893—1895) sorozatra kéri a közönség támogatását…
A kiszemelt munkák következők: A kísérleti fizika kézikönyve, Roiti olasz munkája alapján
Czogler Alajostól.
Revideálja Eötvös Loránd báró. Termesztett növényeink eredete, Decandolletől, számos
rajzzal,
fordítja Pavlicsek
Sándor, revideálja Mágócsy-Dietz Sándor. Az állatvilág háztartásáról, sorozatos előadások,
Entz Gézától…. Az északi madárhegyek tájáról, Herman Ottótól, számos
képpel és színes műlapokkal…
1893.
A száraz építészet elemei gazdák, építészek és gazdasági tanintézetek hallgatói
számára.
Irta Mika Károly
kir. mérnök. 130 ábrával. (Falusi könyvtár 41. fűzet) Ara fűzve 50 kr.
1900.
dr. Laufenauer fentebb említett
művével egyidejűleg adta ki e munkát, mint a X. cziklus második kötetét.
A kötet a meteorológiai önálló
megfigyelésekhez szükséges előismereteket nyújtja, s nálunk valóban
hézagpótló munka. A könyvhős mely
huszonnyolcz ábrával van illusztrálva, kilencz képes tábla is van csatolva.
1901.
1. A sertés
Magyarországban. IRTA ENESEI DORNER BÉLA Ára 5
korona.
25 iv
terjedelmű, 38 eredeti képpel illusztrált, kiváló szakmunka, mely a
közgazdasági kérdések iránt érdeklődőknek
kiválóan
fontos, az állattenyésztők, hizlalók, kereskedők s állatorvosoknak azonban
nélkülözhetlen
kézikönyv.
Előkelő szakirók által ajánlott közérdekű mű. Kapható a
Franklin-Társulatnál, szerzőnél
Budapest, VII., Bethlen-uteza 45
és minden hazai nagyobb könyvkereskedésben.
1902. 5. Amerika gazdasági betörése Európába czímmel a Sribner's Magazine, Amerika egyik legtekintélyesebb
havi folyóirata,
most érkezett februári számában érdekes gazdaság-politikai fejtegetést
találunk,
mely az amerikai
iparnak és gazdasági életnek az európai államokhoz való viszonyát és az ó-világ
s
az új-világ közt kitörhető
gazdasági harcz eshetőségeit tárgyalja…
Amerikának. Az
Osztrák-Magyar- Monarchia állapotairól irva, kifejti azt a nyomasztó
hatást, melyet a
monarchia gazdasági fejlődésére az ausztriai nemzetiségi viszály és a kiegyezés
rendezetlensége
gyakorol. Ezt a
helyzetet egyebek közt a következőképen rajzolja: «A dualisztikus monarchia
egy és mégis két
részből álló állam. Ausztria népe kész arra, hogy felforgassa kormányát nyelvi
előnyökért; az
ország húszféle nyelvet beszél, melyek mindegyike fölébe akar kerekedni a
másiknak.
A monarkhia egyik
fele gazdasági akadályokat állít a másik elé; Magyarország féltékenykedik
Ausztriára,
Ausztria pedig nem
birja megbocsátani Magyarországnak, hogy nálánál jobban virágzik.>>
További fejtegetése
során konstatálja, hogy Magyarország csaknem kizárólag mezőgazdasági állam
lévén, az ipari
versenyben csak Ausztria jöhet mint Amerika esetleges versenytársa szóba, de a
politikai
viszonyoknál és a termelőképességét akadályozó egyéb tényezőknél fogva
veszedelmessé nem
valhatik….Egy
közlemény képei között ott találjuk a monarchia két vezér államférfiának: Goluchowsky
gróf
külügyminiszternek és
Széll Kálmán magyar miniszterelnöknek szép kivitelű arczképét, az
utóbbiét díszmagyar
ruhában, kardosán.
1918.11. Ujj Gyula.
Természettan. Akusztika ; K
2.—I. kötet: Mechanika. K 2.80
Ujj Gyula. Természettan. II.
kötet: Fénytan. Hőtan. Mágnesség. Elektromosság. Kozmográfia K 2.80
Lenkei Ferenc. Geometria I. rész:
Planimetria és trigonometria . K 2.—
Lenkei Ferenc. Geometria II.
rész: Stereometria és analitika 2.—
Gépek
1859. 14. Koczó Pál szabadalmazott gőzmalma.
Koczó Pál
gépész-mérnök a magas kormánytól cs. k. kizárólagos szabadalmat
nyert
közvetlenül-ható géppel ellátott, egyszerűsített szerkezetű gőzmalmára,
s a megrendelők
tájékozásául az építési költséget és a malom évenkinti
jövedelmét
tapasztalati adatokkal felvilágosítván, e találmányát ezennel
mi is a közönség
figyelmébe ajánljuk.
A
szabadalom-tulajdonos terve szerint épült malmok a legegyszerűbb,
és legtartósabb
szerkezettel birnak. Ezen egyszerű szerkezet czélja a lehető
legnagyobb
erökimélés; minek legközelebbi eredménye az, hogy ezen malom
gépezete minden
eddigi gőzmalmokénál kevesebb tüzelőszert emészt föl.
Viszonyítva ezen
szerkezetet más malmokéhoz, nem csak azon előnyt nyújtja,
hogy
egyszerűségénél fogva könnyen kezelhető, és szilárd alkotásánál fogva,
nem csak hogy
minden jelentékeny javítgatást nélkülöz, de sokkal kevesebb
költséggel is
felállítható.
A
szabadalom-tulajdonosnak sikerült, magát a birodalom legelőkelőbb
gépgyáraival olly
módon összeköttetésbe tenni, hogy a ezüksége9 részek készítése saját felügyelete
alatt történjék; melly összeköttetések által azon előnyös helyzetben van, hogy,
— a mí az általa építendő malmoknál a kivitel
gyorsaságát, a gép
szilárdságát és az árak olcsóságát illeti, — ép olly kedvező
eredményről
kezeskedhetik, mint a millyenért a szerkezet czélszerüségéről
jót áll.
A megrendelők
tökéletes biztosítására a szabadalom-tulajdonos 10,000
auszt. frt.
összeggel kezeskedik, hogy az általa építendő malmok minden itt
előszámlálandó
előnyös tulajdonokkal teljesen birandnak.
(Koczó Pál ur mult
évben Pesten egy hatkövü mintagőzmalmot épített.
— Vidats lat.
gépgyáros tulajdona — egy nj és külföldön igen méltányolt
előnyös terv
szerint, melly malom mind szerkezetével, mind termelésével
átalános elismerést
vívott ki. Miután az uj, kizárólag szabadalmazott terv
készítése sikerűit,
ezt összehasonlította az említett mintagőzmalommal, a ugy
találja, hogy
egyenlő eredmény mellett a pesti mintamalom complicalt szerkezeténél fogva
kilencz lóerővel többet igényel, s már csupán ezen fölösleges
emésztés kikerülése
által az ő terve szerint évenkint 3,000 auszt. frt. van
megkímélve.)
Koczó Pál cs. kir.
kizárólagos szabadalom, gőzmalma, részletenkénti szita- és paraszt-őrlésre.
1866.23. SZABÓ
FERENCZ.
gépész, ajánlja magát mindenféle malmok építésére,
úgymint: viz-, gőz-,
ló-és szélerőre egyszersmind
ajánlja újonnan föltalált
buzakoptató gépeit, melyek szakértő emberek által a legjobbaknak
ismertettek el;
továbbá mindenféle javításokat ezélszerüen végez, s a megrendelők
kivánatára
tervekkel
is szolgálhat. Gyár: 5 pacsirta-utcza 3-ik sz. a. PESTEN.
1871. 53. TRAUGOTT FEINEL Bécsben. Kärtnerring. 2.
Húsvágó-gépe.
5 percz alatt legnagyobb tömeg húst apróra vágja, kolbásztöltésre stb.
Legnagyobb szerű találmány
1 db.
Tojás-vizsgáló. Ha a tojást a vizsgálóra teszik,
a belsőt tisztán látni,mintha nyitva volna…
Dugaszoló-gép. Hogy 1000
palaczkot 30 percz alatt dugaszolni lehessen, elégséges az amerikai dugaszoló-gép
1 db. 60 kr.
. Amerikai henger-gőzgépek
szabályzóval. borszesszel fűthetők, dbja 1. szám
1867.
Ezen malomkövek a
londoni, pesti, s.-a.-ujhelyi iparkiállításokon mindenütt első rendű
kitüntetésben részesültek.
Melyek kétfélék, u.
m. fehér
és sima őrlésre
valók. A fehér őrlésre valók finom
liszt készitésre nézve a franczia
kövekkel
versenyeznek, sőt azoknál
több százalékot hoznak be, és olcsóbbak.
A sima őrlésre valók
pedig, melyek
a bányák
belsejéből került mindinkább keményebb
és tisztább
sejtes kovafajból
készülvén, jelenleg
már annyira tökéletesedtek,
hogy a Radványi gőzmalom haszonbérlői elmondhatják,
miként ezeknél
már tökéletesebb
malomkövek
nem képzelhetők. Nálok
egy pár 48" kő 24 óra alatt 150 pozsonyi mérőt őröl le.
A francziáknak sima
őrlésre
való alkalmatos
kovakövök nem lévén,
ezek a kövek nem, csupán a
sima őrléssel foglalkozó gőz- és mű-malmokban
nélkülözhetetlenek,
de minden
egyéb
vizi-,
szél- és szárazmalmokban is általános használatba
kezdenek jönni,
mint a többek közt Nyíregyháza jónak látta
a város minden száraz malmait ilyenekkel szerelni fel…
1866. 51. 621. Maderspach maghámozó gépe.
A malom-ipar vagyis az
őrlés általános feladata az, hogy az őrlendő magból a lehetőségig
sok, jó és szép liszt
állitassék elő. A legjobb és legszebb lisztet azonban csak azáltal nyerjük, ha
azon mag, mely őrletés végett
a malomba vitetik, a
por és föld- (apró göröngy) részektől, melyektől a gabona a közönséges
tisztitás
után még sohasem
ment, kellően megtisztíttatik; nem különben a gabona azon hüvelye, mely
a mag külrészét finom
hártyaként borítja, vagyis a korpa, még az őrlés
előtt gondosan eltávolittatik,
s a mag attól tökéletesen
megszabadul.
Egybevágó vegytani bonczolások
tanúsága szerint tartalmaz minden jó búza 94% lisztkészitésre
alkalmas alkatrészt; mindamellett
a legjobb szervezetű malmoknál ritkán állittatik 70—80% lisztnél több elő, e
szerint a
legkedvezőbb esetben
Az eddig használatban volt
gabonatisztitó készletek, u. m. kupdad kövek (konische Steine),
porszelelő hengerek (Staubzilinder),
koptató alak (Koppkegel), hengerrosta (Reiterzilinder) és több
bármi más nevű készületek, mind
nem voltak elegendők, hanem a búzának még ezeken kivül
az úgynevezett emelt kövü
(Spitzsteine) őrlési módon kellett keresztülfutni, hogy az a két végeken
levő szálkáktol (Bárt) és
csiratakarótól (Keim), ha bár tökéletlenül is megtisztittassék…A hiányok
legnagyobb részben az itten
megismertetett „Maderspach"-
féle „maghámozó-gép" által orvosolhatók. Amint a rajzból látható,
egy ily gép felállithatására
mellett. Ha a gép egyszer
megindittatott s a gabona befolyása szabályoztatott, minden más munka
vagy segély nélkül, a hámozást
egyedül végzi a gép. Ha több ily gép szükségeltetnék,
ugy van intézve a gépek szerkezete,
hogy ily esetben ugyanazon egy hajtó koronggal egyezerre
több gép is együttesen
működhessék…/Az ábrán a gép hajtóműve /kúpkerék-hajtás és a faburkolat látható.
G./
1861.
Midőn a gőzgépek elkezdtek
működni, azt vélte mindenki, hogy ezekben az emberi ész leleményességének
elérte netovábbját, legvégső határát. Hisz nem határos-e a csodával, oly
kocsikat látni, melyek roppant terheket a legnagyobb gyorsasággal szállitnak
tova, s látni oly hajókat, melyek a folyam ellenébe eddig hallatlan
gyorsasággal úsznak és vontatnak több
hajót maguk után — s mind e
kocsik, hajók, önmagukból fejtik ki a szertelen vonó erőt, csupán fűteni
kellvén azok gépét!
A gőzgép az, mely mind e csudákat
mivelé, mely azonban mindamelett is felette távol áll a tökélytől! Fűtése
költséges, kezelése tisztátalan, nehéz, szerkezete felette összetett, mesterkélt,
ugy hogy a veszély ellen semmi biztosságot sem nyujt ezenkivül a gép igen nagy
helyet foglal el s megszerzése nagy tőkét vesz igénybe. Többen törték fejüket e
gép tökéletesítésén, s bár sok sikerült,
de teljesen czélt nem értek.
Végre Amerikában Eriksson egy gépet állitott elő, melynek mozgatása nem
a gőz, hanem maga a melegség, a hőség, a forró
lég, melyet a
gőzgépnél a viz elgőzölésére forditnak. Ő tehát mellőzhette a kazánt, a vizet s
egyéb részeket, miáltal gépe egyszerübb, kisebb, könynyebb, olcsóbb, könnyebben
kezelhető, sőt, mint látható, kevesebb fútőszert
igénylő lett, mint a gőzgép.…
Kitünő ily gépeket készít
jelenleg, a hamburg magdeburgi vasuttársulat gépgyára, Bukauban, Magdeburg
mellett. Németorszagban már nagy számu könyvnyomdáknál működnek ily gépek s
mint halljuk, egy pesti nyomda is intézkedett, hogy legközelebb ily caloricus géppel
szereltessék fel. Ez lesz az elsö ilynemü példa hazánkban, melynek sikerére a
most költséges, alkalmatlan gőzgéppel vagy még emberi erővel sok bajjal dolgozó
nyomdatulajdonosaink igen kíváncsiak.
*
A hőerőgép a
magas hőmérsékletű hőforrásból hőt vesz fel, egy részét átalakítja hasznos
mechanikai munkává, a maradékot
pedig leadja az alacsony hőmérsékletű hőnyelő
rendszerbe. A Wiki definícióját a VÚ 1861-beli képével szemlélteti. G.
*
1868. 6. Harangozási
gép. Az eddigi közönséges istránggal való harangozás helyett, az általam
kitalált és az erő
törvényeken alapuló hajtó-mozgató, csak egy ötödrész erőt
kívánó, leginkább nagyobb harangokra alkalmazandó
vasgépemet a nemes egyházaknak ajánlom. Ilyen gép ma a
kisújszállási ref. templomtornyán, egy 22 mázsás
harangon két ember
helyett, egy ember könnyen s kényelmesen harangozik. A munkát erősen, jutányos
áron, s gyorsan elvégezni ígérem. Szarvas jan. 16. 1868....
1881. 35. 526. Grosmann triör
A gabonatisztító
triör ma is használatos és a szakgéptan tárgya. A forgó hengerbe adagolják a
gyomnövény
magokkal
szennyezett gabonát. A méretkülönbség és a centrifugális erő hatására a két
anyag más ponton távozik a
hengerből:
a gyomnövény magot vályúban forgócsiga hordja ki a forgástengely vonalában, a
tisztított
gabona
a hengerpalást alsó részén lép ki. 1881-ben a hengert még kézzel forgatták. A
képen ún. “kitörés” látható a
hengerpaláston,
a belső szerkezet megmutatására. G.
1894.
…Látható egy nagy húsvágó készülék. Egy terjedelmes
korong az alja, erre ráteszik a húst s akkor 9 nagy, köralakú
széles kés ráereszkedik, s villám által hajtva, elkezd a
húson gyorsan, de teljesen zaj nélkül, olyan ringó mozgást*
végezni, mint valami bölcső. így
azonban természetesen, csak épen a késéi ele alatt lenne megvágva a hús, hanem
hát a villamos erő a hústartó nagy
korongot is csendesen, de folytonosan körben forgatja, minél fogva a hús minden
része érintkezésbe jut a késekkel s
csakhamar össze is lesz szép apróra vágva. Ekkor belekerül egy másik eszközbe,
ott hirtelenében «virsli »-vé lesz,
aztán pedig a villamos főző edényekben egy pár percz alatt megfő, csak épen
enni kell.
Vannak
kiállítva igen csinos főző-edények is…
*
Ringagép, a Gubacsi úti Húsipari Múzeumban látható. G.
Országok, városok
Budapest
1898. 28. Az új és a régi magyar
főváros….A török világban a hajóhíd épen ott volt, a hol most az eskütéri hidat
építik. A Rudas-fürdőnek innen származott a német neve: Bruck-Bad…
Hidak keletkeznek a Duna fölött, a vasút számára is
kettő…
A RÉGI HAJÓHID BUDA ÉS PEST KÖZÖTT. 1820. metszet után
Duna part ékessége volt a szegényes Pestnek és Budának is, de
jó részt csak, mint festői látvány.
A budai oldalon a királyi palota kertje alját is apró házak
szegélyezték és egy nagy
kőfal. A pesti oldalon egy sor palota állt ugyan, csupa
két-három emeletes házakkal, de maga a
part itt is, mint Budán, szemétdomb volt. Ide hordtak minden
hulladékot…
A főurak kicsinylik, rosszul érzik itt magukat, inkább
Bécsben laknak. Más fővárosokat az uralkodók és
a herczegek bőkezűsége emel föl századokon át, mig Budapestet
évtizedeken keresztül is csak ritkán
látogatták meg fejedelmek…
1887. 21. Szent Lukács fürdő, Budán (Meleg és langyos kénsavas hévizek).
A
természeti adományok gazdagsága, melyek a Szt.-Lukács fürdő területén
összegyűlnek,
csak most
kezdik a t. orvosi kar és a gyógyulást kereső közönség figyelmét fölkelteni.
Csodálatra méltó ezen
fürdőhely
forrásbősége s azoknak különböző összetételük. 21° R.-tól 50˚ R-ig változnak a nagyszámú
források,
melyek e
területen fakadnak és melyek 1 16o
Első helyen
felemlítendő a Szt.-Lukácsfürdő legfontosabb gyógyfürdői az iszapfürdők (láp)…
A
Szt.-Lukácsfürdő gőzfürdője (külön női és külön úri), melyek az uszodákkal
összeköttetésben állanak,
különböző
medenczékben tartalmazzák a Szt.-Lukácsfürdő erős gyógyhatású forrásait, melyek
közül különösen a
timsós
forrás felemlítendő. — Berendezésüket illetőleg a két gőzfürdő egyesíti az
újkor tudományos vívmányait
pazar
előkelőséggel. Szt.-Lukácsfürdő bír ezeken kívül még nagy számú külön kő-,
márvány-, porczellán- és
kádfürdőkkel
és ha hozzá számítjuk még a szegények rendelkezésére álló közfürdőt, nem
kevesebb mint
1100 ember
találhat üdülést és gyógyulást ugyanazon idő alatt e roppant kiterjedésű fürdő-telepen.
A lóvasutakon
kombinált út-
és fürdőjegyek 50 kron a kocsi vezetőknél válthatók.
Sétányok, ősfákkal
árnyékolt kert és a 48° R. meleg ivókút áll a fürdővendégek rendelkezésére
egész nap.
Jó és olcsó
vendéglő, posta-, távírda- és telephon-állomás. Lakások végett az alulirt
igazgatósághoz tessék fordulni.
Dr. Schwarz Arthur,
rendelő-főorvos. A
Szt.-Lukácsfürdő igazgatóság
A Réaumur-fok (jele °R). Átszámítás:
l °R =
1911. 29. KÖZLEKEDÉS A RÉGI PESTEN.
— A székesfővárosi múzeumban lev6 egykori eredetiek után.
1.
Az első lóvasút.
— 2. Átkelés a Dunán, télvíz idején. — 3. Az első
fiakker.
- 4. Teherszállító lóvasut
a
Rákosmezején. —
Chicago
1893. 31. ÓRIÁS KÖRHINTA CHICAGÓBAN.
Az amerikai minden dologban szereti az óriásit, bármily
bizarr legyen is az…
Ugyanaz a körhinta, vagy ismertebb nevén «Ringelspiel», melyet a budapesti
városligetben a szakácsnők és
Mesterlegények annyira szeretnek, csakhogy legalább
hétszer oly nagy, mint az itteni legnagyobbak. A chicagói
óriás körhinta átmérője
40 üléssel ellátott. Minden kocsi tetején külön forgó
tengely van. Az egész körhinta súlya 1200 tonna s a hajtást
földbe épített ezer lóerejű gőzgép végzi a kerék
keleti oldalán. Szerkezete olyan, mint az angol földalatti vasutaknál
használt gőzgépé. Minden kocsit külön tengely és láncz
köt össze a gép keretével s ezenkívül megvan a
veloczipédekéhez hasonló szerkezet is…
ÓRIÁS
KÖRHINTA CHICAGÓBAN.
Ferris György nevű pittsburgi mérnök eszelte ki, egyáltalán
nem veszélyes mulatság….A kerék 20 percz alatt fordul meg
egyszer; a ki akarja, a másik forgásra is bennmaradhat. A
szállítási dij fejenként fél dollár…
1866. 49. Dömös helység (a Duna partján). Pestről
a leggyakoribb s
legszebb kirándulások
egyik czélpontját képezi Visegrád és vidéke a Duna mentében. Nyáron át külön
gőzhajózási
kirándulások is
rendeztetnek e vidékre, de mindinkább szaporodik azon touristák száma is, kik e
tájat
az év kedvező
szakában gyalog szokták bekalandozni…Vőrösvár igen csinos falu s még a
régi vasúttalan
világból hires jó
vendégfogadóval bir…Dömös egyik legkedvesebb mulatóhelye volt
I. Béla királynak, a mi valóban
becsületére vált a természet szépségeit élvezői tudott ízlésének.
Béla unokája Álmos Dömösön
nagyszerű prépost ságot alapított. Kálmán király pedig itt tartotta
fogságban Álmos és Béla
herczegeket s itt
fosztotta meg szemök világától.
Végül eljöttek a törökök, kik
elpusztították mind a helységeket, mind a prépostságot…
Johannesburg
1899. 53. EGY MAGYAR TANÍTÓ
DÉL-AFRIKÁBAN. Irta Kumlík
Emil.
A Dél-Afrikáról szóló irodalom azóta, hogy a két kis boer
köztársaság az angol világbirodalommal
háborúba keveredett, rendkívüli arányokat öltött…
Dél-Afrika legtöbb városában kitűnő
vízvezetékek vannak, az ártalmas nyugati szelek ellen pedig többnyire
a természetes fekvés (nagyobb hegyek
közelsége) védi meg a lakosságot. Az angolok ós a hollandiak
rendkívül óvatosan jártak el nagyobb
telepeik megválasztásánál. A vidéken élő boerok meg bámulatos módon
edzettek az időjárás veszedelmeivel
és kellemetlenségeivel szemben. A boerok
lehetőleg kerülik a városokat.
Az uitlánder-ékkel (idegenekkel) szemben
bizalmatlanok, sőt gyanakvók…
Dohánygyárak és sörfőzők nincsenek. Egy meglehetős silány
minőségű, külföldről bevitt szivar ára 60—90
krajczár, egy üveg pasteurizált exportsör 2 frt 40 kr….
Felkerestük a Johannesburg közelében fekvő Robinson-bányát.
A bejárat körül csupa síkföld van. Belsejébe ferde aknán
keresztül lehet bejutni. Ottbenn szakadatlanul
robbantják a kemény kvarczot s a bányából a föld színére
kiszállítva ökölnagyságú darabokra vagdalják a
nyersanyagot és fémtartalma szerint rendezik. A csekély aranynak
gyors és biztos fölismerése egy ily
kődarabon nem könnyű feladat…
1911. 29. MACAO. A
hongkongiak kedvencz kirándulóhelye a hajón négy óra alatt elérhető kis
portugál
gyarmat, Macao.
Egy sziklás félszigeten, két egymást szög alatt metsző
hegygerincz lábainál
terül el. A két
halmon fekvő város világos szinű emeletes házaival, templomaival, kedves
benyomást
tesz a szemlélőre…
Macao már századok óta hires
portugál gyarmat, melynek falai közt hajdanában megfordult
a hires hittérítő Xavéri Szent
Ferencz, ki a közelben is halt meg, a portugálok évszázadokon
át 500 taelt fizettek Khinának Macao
birtokáért, 1848-ban azonban az akkori
kormányzó Ferreira do Amara
beszüntette a fizetést s kidobta a khinai hivatalnokokat.
Az erélyes kormányzót utolérte
végzete, a menynyiben a khinaiak legyilkolták. 1887 óta azonban
Khina hivatalosan is elismerte
Macao önállóságát és a portugálok szuverenitását.
A 80 000 lakosú tiszta, kedves
város kilencztized része ma is khinai. Csupa gömbölyű kavicsos kövezetu szúk
utczákon
rázattuk eleinte magunkat…
A játékbarlangokban folyik a
khinaiak kedvencz szerencsejátéka, az úgynevezett «Fan-Tan». Macaóban lenni és
nem
játszani, az olyan dolog, mint
pl. Montecarlóban lenni és nem játszani…
Pazar fényben úszik a parton
végesvégig a sok emeletes palota, a másik oldalon Kaulun
lámpáit látjuk ragyogni,
ellőttünk, s körülöttünk pedig a hajók, dzsunkák és számpánok
imbolygó lámpásai ragyognak a
tengeren….
Dr. Bozóky Dezső. cs. és
kir. sorhajó-orvos.
1911.
Míg az orosz irodalom termékei
diadalmas pályafutásukban egész Európa olvasóközönségét
meghódították és szerfelett nagy
hatással voltak az egész modern irodalomra, az orosz képzőművészet
modern korának alkotásai
meglehetősen ismeretlenek maradtak. Egy-egy kiemelkedőbb
művész neve, így Verestsaginé, Repiné,
Somoffé ismertté vált ugyan, de egészben mégis
csak az maradt sorsa az orosz
festészetnek is, mint századunk magyar festészetének: alig
egy-két alkotása lett a kultúra
közkincse…
Annak, ki a XIX. század orosz
festészetével megismerkedni akar, elsősorban a moszkvai
Tretjákov-képtárt kell
felkeresnie, mely a legnagyobb és legértékesebb modern orosz képgyűjtemény.
Két gazdag moszkvai
posztókereskedő alapította ezt a képtárt. Egyikük csak
nyugoteurópai képeket gyűjtött,
így kerültek a gyűjteménybe Munkácsytól, Menzeltől, Meissoniertől
is képek, a másik kizárólag orosz
képeket vásárolt. 1893-ban Moszkva városa örökölte
a gyűjteményt, mely több mint
ezerötszáz képből áll, melyekből lapunk egy barátja, ki
Moszkvában járt, néhánynak
reprodukezióját elhozta magával…
Sidney
1893. 39. FERENCZ FERDINÁND FŐHERCZEG FÖLDKÖRÜLI ÚTJA.
Irta a «Vasárnapi Ujság» számára egy tengerésztiszt az
«Erzsébet» födélzetén.
Sydneyben. (I. közlemény.) Május 16-ikán értük el Port-Jacksont, az
ausztráliai kontinens belsejébe mélyen benyúló,
százszorosan elágazó öblöt, a melynek déli oldalán 1778-ban
szállott partra egy, az angol kormány által száműzött
rabcsoport. Akkor az a föld még alig, hogy fel volt fedezve.
Egy új, ötödik világrészt, hazájukról elnevezték
Uj-Hollandiának…
Megalakult az első rabtelep; Sydney-Cove-nak nevezték
el. Néhány száz nyomorult viskó, bennük elvadult emberek,
körülöttük vad bozót….Új-Déli-Wales
tartománynak fővárosa Sydney…
Első sorban aranytelepeinek köszönheti a gyarmat
példátlanul gyors felvirágzását. Meglehetős
számban vándoroltak ki Uj-Déli-Walesbe a fegyenczeken
kívül (kiknek oda telepítése különben 1839-ben megszűnt)
európaiak, különösen angolok és írek: 1851 óta, mely
évben az első aranytélepet felfedezték s azóta 1880-ig
500 millió frtnyi értékű aranyat nyertek, a szerencse
vadászoknak úgy szólván népvándorlása irányult oda…
RÉSZLET SYDNEY VAROSÁBÓL. Fénykép után.
Sydneyben éjjel minden nyilvános
helyiség bezáratik pontban 11 órakor. Egy perczczel 11 után egy «bar»-ban sem
lehet egy csepp italt se kapni, mert minden «barkeeper» jól tudja, hogy súlyos
pénzbüntetéssel sújtatnék, ha meg nem tartaná a zárórát.
Az ausztráliai társadalom, bár hasonló körülmények és
viszonyok alatt alakult meg, mint az amerikai, nagyon is kedvezőleg különbözik
attól. Az amerikaiak nagy tulajdonságait: a szünetlen tevékenységet, az
akadályt nem ismerő erélyt, a társadalmi szokások szabadabb jellegét itt is
megtaláljuk; de mig a yankee hideg és zárkózott, semmi másra sem gondolva, mint
a dollárra: addig az ausztráliai barátságos, udvarias, közlékeny és előzékeny…
Tobolszk
1880. 2. Az orosz száműzöttek statisztikája. A
szentpétervári «Golosz» január 1-ső napján megjelent számában a következő
statisztikát közli a múlt évben Szibériába deportáltakról: 1879. máj. 1-sejéig
a tyumei (Tobolszk kormányzóság)
központi fegyházban volt összesen 789 személy. Ezekhez jött máj. 1-sejétől okt.
1-sejéig 18 304 személy. Ezen idő alatt gőzhajón Szibéria belsejébe
szállítottak 9067 férfit, 176 két-éves és két éven aluli gyermeket és 1306 két tizenötéves
gyermeket, összesen 10 549 személyt. Ugyanezen idő alatt gyalog tovább
hajtottak: Tobolszkon keresztül 6781 személyt, s Permen keresztül 236 személyt.
1898. 29. Tobolszk, július 3-ikán 1898. GRÓF ZICHY JENŐ UTAZÁSA ÁZSIÁBAN. ….Igen tisztelt szerkesztőség!
Ma veszem a «Vasárnapi Ujság»-ot itt, a világ
legridegebb és legszomorúbb vidékén, a melyet bizony méltán neveznek «nagy
temető»-nek. A czivilizált világnak itt valóban teljesen vége van.
Sietünk is el innen. Ma még megnézzük a nagy gyűjtő-fogházat
s holnap indulunk Omszkba, honnan majd Tomszkba megyünk.
Ide mellékelve küldök egy csapat
fényképet. Legnagyobb részt kirgizeket ábrázolnak, a kik Asztrakhántól fölfelé,
szemben a «kalmuk-steppé»-vel, a Volga folyam bal partján az úgynevezett
«kirgiz-steppéket (sivatagokat) lakják föl egészen Uralszk, Orenburg és Szamara
városokig. A kirgizeken kivűl küldök csuvaszokat, mordvinokat, cseremiszeket és
tatárokat ábrázoló fölvételeket. ..
Elsők leszünk, a kik Szibéria és a
Gobi-sivatag állatországát a tudományos világ előtt föltárjuk. Különben az Ural
vidékén is igen sok állatot gyűjtöttünk. De most, kedves Miklós barátom, Isten
Önnel I Hazafias üdvözlettel tisztelő hive:
Zichy Jenő.
Szobrok, emlékművek
1872.
…A római módon elrendezett emlékkövek magas, négyszögű, felül
oromzattal biró táblákból szoktak állani. Ezek orma közepén egy rózsa, néha
oldalt delphinek fordulnak elé; ez alatt van a képes négyszögű lap, hol a
halottak, néha haton is előállíttatnak, és oszlopoktól körülvétetnek; az
alakokat arczképeknek alig lehet mondani. Ez alatt ismét egy alacsonyabb mező
van, rendesen a halotti áldozat rajzával, azaz: a háromlábú asztalkán, vagy
többön is, a pogácsákkal, gyülmölcsökkel tele rakott kosarak állnak és két
áldozótól körülvétetnek; vagy pedig vadászati jelenetek, majd szekerek, katonák
fegyverzetükben és lovaikkal is ábrázoltatnak. A sirkő alsó részén van a
történelem tekintetéből legfontosabb: a felírás…
Római kori kőemlék
1880. 52. Emléktábla Verseghy
Ferencznek. A szolnoki olvasókör választmánya elhatározta, hogy Verseghy
Ferencznek, régi költőink egyik jelesbbjének szülőházát emléktáblával láttatja
el s arczképét valamelyik hazai művész által olvasóterme számára elkészítteti.
Az emléktábla leleplezésének ünnepélyét a jövő tavaszra tervezik.
1898.
1900. 32. Nagy Géza: SZENT ISTVÁN KORÁRA VONATKOZÓ EMLÉKEK.
…A bambergi székes-egyházba a XIH. században H. Endre
király sógora, Meráni Egbert révén, a ki bambergi püspök volt, több magyar
vonatkozású tárgy került. Ilyen a szentek sorában Szent István szobra, mely
a közép-kori német szobrászat legkiválóbb alkotásai közé tartozik…
SZENT
ISTVÁN SZOBRA A BAMBERGI SZÉKESEGYHÁZBAN.
1901.
…Az ünnepi mise után
az egykori
Sas-vendéglő épülete
elé vonult a közönség,
hol Kazinczy a
múlt század
80-as éveiben
megszállt volt. A kassai
Kazinczy kör hazafias kegyelete emléktáblával jelölte meg ezt a
házat.
KAZINCZY
EMLÉKTÁBLÁJÁNAK LELEPLEZÉSE KASSÁN. Zs. J. amateur fényképe
után.
Az emléktábla, mely
Gönczy Lajos kassai szobrász műve, Kazinczy fejének bronz reliefje
kis babérkoszorúval. Fölirása ez:
Városunk falai között ebbe a házba szállott először A XVIII. század
80-as
éveiben Kazinczy
Ferencz.
Megjelölte a kassai
Kazinczy-kör
1901 aug. 48.
Tompa Mihály Babás J. fölvétele után.
TOMPA MIHÁLY SZOBRA RIMASZOMBATBAN. — Holló Barnabás szoborműve.
1893. 31. Dr. Váczy János: TOMPA MIHÁLY.
Arany, Petőfi, Tompa szép triumvirátus, s ha dicsőségünk nem lesz is oly nagy, mint a római
triumvirátusé volt, de érdemünk, úgy hiszem, lesz annyi, ha több nem— ezt írja
a többi közt Petőfi Arany Jánoshoz intézett második levelében…Hármuk közül Tompa lépett föl
legelőbb s Arany János legutoljára...Tompának költői hatása csak a nemzet
elnyomatásának gyászos napjaiban emelkedett a tetőpontra....Az önkényuralom
súlyos napjaiban egyfelől hitet és reményt akart önteni íróinkba, később
azonban a fájó biztatás elégiái hangját a kétségbeesés, a legmélyebb honfi
bánat, a kitartásra, a szenvedések békességes tűrésére buzdítás ódáival váltotta
föl. Megzendült lantján a Gólyához, Pusztán, Levél egy kibujdosott barátom
után, Pusztuló erdő, Az öreg szolga, Sírboltban, Új Simeon, a Sólyom...
A nemzet általános hangulatát oly művészileg fejezte ki,
büszkesége marad irodalmunknak, s neve minden bizonnyal a jelen század
magyarjainak kiváló jeleseié között fog említtetni.
Boritva halmot, völgyet, bérczet:
Messzebbre mintsem a szem érhet,
Ágával a felhős magasba,
Gyökével a mélységbe hatva,
S erőt vevén a cseplye- s tüskén:
Az ősi erdő álla büszkén….
És most az erdő egyre ritkul,
Szil s tölgy megválnak lombjaiktul;
A büszke csert, bár élte hosszú,
Bár fennáll még: már őrli a szú…
Rosszul fakadt, növése görbe,
Nem fel siet, de a töbörbe.
Ha dús sarjban nincs ifjulása:
Elvész az erdő, bárki lássa.
1910. 6. 129.oldal A
PÁRISI GYUJTOGATÓK.
(Az 1871-iki kommün
lázadás.) Ismerteti
RÁKOSI VIKTOR.
V. FEJEZET.
A Vendôme-oszlop ledöntése.
A forradalmak a
rombolást is a pozitív programpontok közé sorolják. Egy
jól sikerült, hatásos rombolás felér egy közepes
alkotással.
Forradalmi elv fabula rasát csinálni az új alkotások számára. S a
forradalmaknak mindig ez a könnyebb része, a nehézségek akkor állnak be, ha a
régi helyébe újnak teremtésére kerül a sor. A kommün két nevezetesebb rombolást
vitt
véghez : földdel
egyenlővé tette Thiers párisi házát és ledöntötte a Vendôme-oszlopot…
A VENDôME-OSZLOP LEDÖNTÉSE. — Egykorú metszet.
Courbet-t mint
kommüntagot, a haditörvényszék is felelősségre vonta, a hol meglehetősen gyáván
viselte magát. A kommün politikájával minden közösséget, érte minden
felelősséget megtagadott és kijelentette, hogy a Vendôme oszlopot azért
döntötte le, mert nagyon sértette művészi érzékét, mert nem egyéb, mint Traján
oszlopának értéktelen utánzata. Nem is ítélték többre, mint hat hónapi
börtönre. A 354,000 frankot pedig sohse hajtották be rajta. (Folytatása
következik.)
Magyar irodalom
Arany János
Bessenyei György
Beöthy Zsolt
Bródy Sándor
Bp. Szemle
Erdélyi írók
Heltai Jenő
Herczeg Ferenc
Kaffka Margit
Kazinczy Ferenc
Kemény Zsigmond
Kisfaludy és Petőfi Társaság
Koszorú
Petőfi franciául
Vajda János
1915.31. Arany János Összegyűjtött munkái.
Emlékkiadás 12 kötetben, 8-rét alakban, félbőr kötésben 160 kor.
Összes munkái,
hátrahagyott iratai, levelezése.
Első teljes kiadás. Életrajzzal
és jegyzetekkel. 12
kötet Díszkötésben 130 kor.
Összegyűjtött munkái.
Kisebb alak. Hét
kötetbe kötve 58 kor.
Müvei.
Uj kiadás hat kötetben, 16-rét alakban,
vászonkötésben 45 kor.
16-rét alak. 7
kor. 50
fill. Kisebb költeményei, Vászonkötésben
— Ugyanaz. Kis 8-rét alakban. Díszkötésben 8
kor. 50
fill….Toldi-trilógia.
Nagy 8-rét alakban. Díszkötésben 12
kor. Őszikék.
Elzevir gyémántkiadás, merített papiroson. Második kiadás. Díszkötésben 3
kor. 60 fill. Elbeszélő költemények.
Díszkötésben 11
kor…Prózai dolgozatok.
Díszkötésben 11
kor.
Shakespeare-fordítások.
Díszkötésben 10 kor.
Aristophanes vígjátékai.
Két kötet. Díszkötésben 20
kor. Hátrahagyott versei.
Díszkötésben 12
kor.
Hátrahagyott prózai dolgozatai. Díszkötésben
12 kor.
Levelezése író barátaival 2 kötet. Díszkötésben 21 kor. Megrendelhető: Lampel R.
könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál, Budapest, \ 1 . ker.,
Andrássy-ut 31. szám.
1890. 25. Dr. Váczy János: BESSENYEI GYÖRGY ÉS ŐSEI. /Vezércikk, képekkel. G./
…A magyar költők és államférfiak életében, — hogy a külföldiekről
ne is szóljunk, — mindenütt kimutatható a születés és nevelés körülményeinek
elhatározó volta. Bessenyei György pályájára — mint Széli Farkas most megjelent
könyvében* kimutatja, — nem csekély hatással volt az, hogy ő egy régi
tős-gyökeres nemes családból származott, a mely a Bocskayakkal, Rákócziakkal
Ilosvayakkal, Telekiekkel volt összeköttetésben….
Néhány nevezetes adatot, a melyet a Széll Farkas könyve először
derít föl, lehetetlen hallgatással mellőznünk. így például most már egészen
bizonyosra vehetjük, hogy Bessenyei György 1747-ben született s 1765-ben lépett
a testőr-ezredbe…
Széll Farkas reá fáradságos munkát fordított, s
tapintatosan deríté föl irodalmunk történetének néhány homályos vagy téves
adatát. Az ily munka, — meg vagyunk győződve, — a régi múlt iránt érdeklődőknek
csak elismerésével s méltánylatával találkozhatik….
*Széll Farkas: A
nagybesenyői Bessenyei-család története. Írta és oklevéltárral ellátta. U. ott, 1890.
Két arczképpel és hasonmásokkal. (Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.). Szinnyei
1906. 23. Irodalmi
kincsek…A czímlapon ott van mindegyikben a szerző arczképe. Az öt kötet mindegyike
egy-egy irodalmi szempontból is nevezetes
mű vagy gyűjtemény;
az első közülük, mintegy bevezetője az egész vállalatnak: Beöthy Zsoltnak
A magyar irodalom kis tükre czímü tanulmánya, most már harmadik
kiadásban. Nagy művészettel irt összefoglaló képe ez a magyar irodalom, vagy
jobban mondva a szellemi élet egész fejlődésének, élvezettel olvassuk újra meg
újra…
1894. 26. Bródy Sándor
regényei és elbeszélései. Bródy Sándornak, az újabb irodalmi generáczió egyik
kiváló és irói egyéniséggel biró elbeszélőjének szépirodalmi műveiből egyszerre
tizenkét kötetet hozott forgalomba a magyar nyomda. Regények, elbeszélések
fölváltva következnek…A szerző a naturalista irány híve, de csak előadásában és
leírásaiban, gondolkozásában, érzésében már nem az. Szépen ír, gondolatbőség
áll rendelkezésére. A gyűjteményben levő művek ezek: A kétlelkű asszony»,
regény egy kötetben…Két szőke asszony regény egy kötetben; Rejtelmek két kötet elbeszélés ; Apró regények, szintén elbeszélések, két kötetben és
végül Éjszaka, tíz elbeszélés egy kötetben. Ara egy-egy kötetnek 80 kr.
1913. 12. Schöpflin Aladár: Bródy Sándor:
Királyok, a Magyar Szinházban.
…Bródy
Sándor a legegyszerűbb, néha szinte a dráma
kezdetleges korára
emlékeztető fogásokkal dolgozik, minden darabjának olyan naivitásai vannak,
a melyeket szánakozva kerülne el
minden színpadi mesterember… Három kis darabja közül, melyet a Magyar Színház most tűzött műsorára, nem
új, csak a harmadik. Az első kettőt láttuk már vagy tiz év előtt
a Nemzeti Szinházban. Akkor megbuktak…Három kis darabja
közül az első,
A fejedelem
Bethlen Gábort viszi színpadra,
nem a hadjáratok és diplomácziai
cselszövények diadalmas hősét, hanem az öregedés tragikumával vert férfit. A fejedelem betegeskedve, megtört testtel üldögél karosszékében, olvastatja diákjával a bibliát...A színészek közül csak Kürthy és Réthey voltak teljesen helyükön: az előbbi erővel teljesen,
meggyőzőn és jellemző
árnyalással játszotta a fejedelmet, az utóbbi az iródiák alakjából csinált igen
jó genre alakot. Gombaszögi
Frida nagy tetszést kelt…
1892.
1894. 26. BUDAPESTI SZEMLE. A TARTALOM-ból:
A szlavóniai magyarokról. — Balassa Józseftől. Baross Gábor
rendszere és művei. Szabó Jenőtől. Stratnm és substratum. A Balkán félsziget
genealógiája. Hasdeu-Petriceicn D. után románból. — Román Sándortól.
Néhány történeti észrevétel Hasdeu
tanulmányára. — Marczali Henriktől.
A botrány. Regény. (IV.) — Álarcon
Péter után, spanyol eredetiből. — T. I.
Költemények: Erdőben. — Békásy Helén. — Tót népdalok.
I —V. — Fordította Czeczkó Antal. Molière
élatrajzának irodalma. — Haraszti Gyulától.
1900.
1891. 3. Új tanár a budapesti egyetemen. A király a budapesti
egyetemen megüresedett egyik klassica-philologiai tanszékre
dr. Hegedűs István kolozsvári egyetemi nyilvános
rendes tanárt nevezte ki, hasonló minőségben…
1892. 5. Erdélyi írók
és művészek almanachja, szerkesztették Fekete Béla és Miskolczi Henrik.
Budapest-Kolozsvár, a Révai-testvérek kiadása. Almanachok, a naptári piros
ívvel ellátva, egy csomó író dolgozatával…Nem kevesebb, mint 56 író, írónő,
tudós, színész, színésznő és művész van együtt e kötetben, mindeniktől rövidebb
dolgozattal, költeménnyel s mindenik dolgozat mellett kis alakban az illető
írónak fotográfiai képe fénynyomatú, kissé szürke halvány másolatban… Az erdélyi származású írók közül
nem kisebbek, mint Gyulai Pál, Salamon Ferencz, Szász Károly, Szilágyi
Sándor hiányoznak….
1910. 5. Írók, színészek és egyéb csirkefogók. Könyvének már a czime is
rávall Heltai Jenőre, az
elmés, könnyed, vidám filozófiáju íróra, a ki csak úgy
játszik azzal, a mit s a miről ír, kicsúfolja alakjait,
el nem árulja a világért sem, hogy komolyan vesz bármit..Az iró olyan szeretetreméltóan tudja kis
történetkéit elmondani, olyan jól elmulattat velük, hogy rá sem érünk a
fejünket csóválni, ha még oly szigorú erkölcsbirók volnánk is. Ez Heltáinak
saját külön írói művészete, a mely két forrásból táplálkozik:
abból az egyéni
szeretetreméltóságból, a mely minden írásából, akármennyire elrejtőzik is az
iró a mögé, a mit ir, akaratlanul is elősugárzik és finom, kristályos forma-művészetéből,
a mely úgy tünteti fel minden munkáját, mintha csupa játék volna, holott a
pontosan figyelő meglátja, mekkora intelligenczia eredménye
1911. 6. Heltai Jenő könyvei.
Hova tovább húsz esztendeje lesz, hogy Heltai Jenő verseivel először találkoztunk.
1892-ben jelent meg első kis könyve,
ezt hamar követte a második, de azóta nem jött újabb…Heltai Jenő annak
idején új hangot próbált a magyar lírákban, a könnyelmű, vidám, érzelmességét
elmésségbe rejtő bohém-romantikát, a melyben meleg és heves érzések
dolgoznak, de mintha szégyelné őket, maga is tréfál velük, a mely elvet
hirtelen világosságot.
1910. 1. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A királyné futárja. Herczeg Ferencz
néhány fényes sikert aratott történeti tárgyú munkáival, az Ocskay brigadérosnak
köszönheti a legzajosabb, a Pogányoknak s a Bizáncznak legmélyebb sikereit.
Most ismét a multakba ment legújabb regénye tárgyáért: a franczia forradalom
kitörésének pillanatában kezdődik A királyné futárja története. Az irót
nyilván az a kiáltó ellentét vonzotta, amely a finomkodó, kecsesen
erkölcstelen, elpuhult
rokkoko udvari világ s a
forradalmárok vad, kegyetlen, mindent stilus nélküli világa közt van s mely a
lélekrajznak nagyon érdekes, a legnagyobb művészek erejéhez méltó problémákat
ad fel…
Herczeg nagy biztonsággal kerüli el a kettős veszedelmet : sem
szatírát nem ad, sem édeskéssé nem válik. Meg tudja láttatni velünk, hogy a hercegnő
csakugyan hiszi, hogy a csakugyan természetes
pásztorélet, a melyet gondosan mosdatott és fésült birkái között él, a nélkül,
hogy elleplezné a saját szkepszisét. A regényben általában
sok a finomság… Innocent Ferencz rajzolt hozzá néhány illusztrácziót, melyek épen édeskés
kivitelükkel fognak tetszésre
találni.
/A két Herczeg kritikát Schöpflin írta. G./
1912. 7. Herczeg Ferenc:
Napváros. Tizenegy novellát ad s valamennyi, ha nem is egyenlő értékű, az iró
színvonalán áll. egy-kettő pedig közöttük
legjobb novellái mellé állítható. Különösen a kötet első novellája :
a Napváros, mely a napfénynek. az életörömnek
diadalmas erejét jeleníti meg az élettől elzárkózó puritán komorsággal szemben.
Szatirikus élével érdekes a Békék a kútban, amely finom vonásokban mutatja meg a lomba, szűkös kisvárosi élet ambicziót,
munkakedvet elernyesztő, csüggesztő hatását…Újabb időben szatírája élesebbé,
keserűbbé s egyúttal mélyebbre hasítottba
lett volna: kegyetlenebbül bánik el alakjaival s nem marad velük szemben a
szeretetreméltó… Új novelláskönyvének csaknem
Kaffka
Margit
Kaffka
Margit (Nagykároly,
1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő. Ady Endre a
„nagyon-nagy író-asszony”nak nevezte…Wiki
1906. 23. Uj könyvek: A gondolkodók és egyéb elbeszélések; irta Kaffka
Margit. Budapest, Athenaeum ; ára 2 korona.
1906. 23. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET
A gondolkodók.
Azokat a nőket kell a gondolkodók alatt
érteni, a kik kiemelkedtek már a régi asszony szűk, hagyományok által
korlátozott értelmi
köréből, a kiknek
agyveleje a tudományos munkában, a kenyérért folyó küzdelemben edződött, de a
szivük még a régi asszony szive, ép oly fogékony a szerelem lázas
fellobbanását, emésztő kínjai és titkos gyönyörei iránt, ép úgy szenved és
vergődik, eped és ujjong, ép úgy hullámzik, mint a többi nőké szokott — mióta a
világ. A modern nő nagy problémájának ez a gyökere s ezt ragadta meg. Kaffka
Margit új könyvében, a mely tizenhárom elbeszélést köt egy
csokorba. A leány feljön Pestre diáknak, keményen tanul, nem akar olyan lenni, mint
a többi közönséges lányok, a kiket elszédít egy
fiatal ember látása
— s mégis beleszédül egy okos fiatalemberbe. A míg azt hiszi, csak jó
pajtásság, két értelmes ember objektív érdeklődése fűzi őket
össze, — máris
szerelmes. S mikor ennek tudatára jut, csak úgy belesírja könnyeit a párnájába,
mint a falusi kis lányok. A leány diákok internátusában
este összebújnak a
lányok, s akaratlanul is a szerelem
előttük többé-kevésbé
rejtelmes kérdése körűl foly a beszéd…
Kaffka Margit előadási módjának
még vannak bizonyos apró szögletességei,
de gyors, erélyes léptekkel halad
a teljes művészi kialakulás felé…
1907. 7. IRODALOM
ÉS MŰVÉSZET
Kaffka Margit könyve. (Versek).
Budapest, A t h e n a e u m ; á r a 3 k o r.
Irótollal
foglalkozó magyar nőben talán még sohasem forrott oly erővel a művészet heve,
mint Kaffka Margitban. Akár novellában,
akár versben ír,
mindig egy szilaj, a maga útjait kereső, a maga igazságaiért vergődő, bátor lélek
dolgozik benne s képzelete erőteljes szárnyalását
szokatlanul éles
intelligenczia támogatja. Ez az asszony meglepően sokat tud …Kétségtelen, hogy vannak a Kaffka Margit egyik-másik
versében erőltetettségek, akad néha homály is, a mikor a szó és a gondolat nem
simul össze eléggé s az olvasó zavarban marad az iránt, hogy mit akart a költő
mondani.
Az ilyen foltok
azonban csak mélyítik a teljesen sikerült versek nemes színpompáját. A kötethez
Sassy Attila rajzolt fejléczeket és vignettákat
s az ő műve a
költőnő pasztel-arczképe is a könyv elején.
1910. 6. IRODALOM ÉS
MŰVÉSZET.
Csendes válságok. Ez a czim
csak az első novella czime ugyan Kaffka Margit könyvében, de egyképen
ráillik a kötet mind a tizennégy novellájára. Kaffka Margit nem külső
történeteket ír meg, nem arra veti a súlyt, a mi az emberrel, hanem arra, a mi
az emberben történik…A színjáték mögött, melyet az előadás sajátságos, egyéni
és néha meglepően gazdag hajlékonysága tesz még színesebbé, gyakran megjelenik
egy kíváncsi asszonyi fej, befelé néző, de azért a külsőségeket is jól meglátó
szemekkel, mozgékony orrczimpákkal…
Kaffka Margit
magasan felette áll a többi írónőknek. Ő minden egyenetlenségével is ma már
mint kész művésznő áll előttünk, a ki uralkodik a formán, a mely nem nyűg neki,
hanem a kifejezés biztos eszköze.
Kaffka két regénye a Vasárnapi
Újságban
A
Nyugatban is két regénye jelent meg: A Mária évei 1912-ben és a Hangyaboly
1917-ben. A Vasárnapi Újságban egy évvel korábban jelent meg folytatásos
regénye, a Színek és évek. 1914-ben Az állomások. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon
hallgat errő.
Nyugat 1912. 20. Kaffka
Margit: Mária évei
1917. 1. Kaffka
Margit: Hangyaboly
1911. 29. SZÍNEK ÉS
ÉVEK. REGÉNY. Irta Kaffka Margit.
I. Szép, nagy
csendesség van körülöttem jóideje már. Messzire tőlem csak megy tovább az élet,
baj, osztozás, iparkodások és ha néha kicsit felé nézek, elcsudálkozom, hogy az
életet
most élő
emberek milyen gyerekesen kíváncsiak rá, hogy mi fog velük történni holnap vagy
holnapután. És furcsa elgondolni, hogy a mostani dolgok a fiatalok számára ép
olyan újak és érdekesek, mint nekem a harmincz évvel ezelőttiek. Az én mostani
látásommal nézve már világos, hogy a sokféle emberi hajszában és változásban
nagyon sok a játékos szándék. A hogy a gyerek azt mondja:
boltocskát játszom, vagy papát, vagy tengeri vihart,
— úgy
játszza belé magát a felnőtt ember is
a czélratörő, a szorgos, a léha, a szenvedélyes,
vagy a
gyűlölködő szerepébe/Valamivel ki kell tölteni az
időt; el kell hitetni magunkkal
egy s más dologról egy időre,
hogy az fontos. Mert különben egybekulcsolt kezekkel ülnénk
az útszélen
és talán
ez volna a természetes,
— minden
egyéb csak maga-hitető fontoskodás…
A regény befejező része az 1911.
53. 1066. oldalon jelent meg. G.
1914. 14. Kaffka
Margit: Állomások. I. — Ecco ! Butorszállitó-compagnie... küldök tőle emberek
holnap!
— mondta
gyorsan, hibás, idegenes kiejtésével a férfi. — Kérem
mondani, ne törjenek össze!
— Igen ! — felelt halkan Éva. A küszöbön állt
es bólintott. — A
gyerekek?
— Lefeküdtek, nem
kellene zavarni már. Minden vasárnap délelőtt beküldőm őket Marissal magához.
— Erdősor, numero 50. – Tudom…
A szülői ház; igen, valami örökké
nagyon laza, külsőleg öszszetartott
és véletlenszerű volt náluk ez:
néhány ember egy fedél alatt élése. A család soha nem eszmény, mindig züllő,
komolyan se vett, inkább kicsúfolt állapot.
Hogy ő első, ösztönös
gyerek-szégyellősségével borzadt már mindentől,
a mi érzelgés, szóvaljókodás, kifejezett
gyengédség ; szegény mama
volt az oka ennek, vagy inkább, a
hogy véle apa ellentétbe helyezkedett. Mert az apja tetszett neki…
1918. 51. IRODALOM
ÉS MŰVÉSZET.
A révnél. Kaffka Margit
új novellás könyve viseli ezt a czimet. Az irónő még jóval halála előtt
rendezte sajtó alá ezt a könyvet, türelmetlenül
várta megjelenését….
Asszonyi élete az utóbbi időben ért
nyugvóponthoz egy szép és boldog házasságban. Nyugtalan lelke most talált volna
megnyugvást …Néhány novellájában az anya szól, a gyermeki léleknek és észjárásnak ismerője és finom
megértője s formai szempontból is különösen figyelemreméltó az
Iskolások
czimű novella,.ti moly a kis
parasztlányok beszédén keresztül világítja meg egv falusi démon alakját…
* * *
Földes Anna: Kaffka Margit,
Pályakép, Budapest, Kossuth, 1987.
121. oldalon hivatkozik a VÚ
1906. 23. kritikájára.
129. A Színek és évek VÚ-ban való megjelenését
tévesen, 1912-re teszi. Az első részlet 1911. 29. 574. oldalon
jelent meg. A vége az 53. szám
1066 oldalán. A regény utolsó sorait Ady: Egy utolsó égiháború c. verse követi.
129. Földes /pontatlanul/ említi
Móricz írását:
Nyugat 1912. 3.
Móricz Zsigmond: Kaffka Margit
Kaffka Margit asszony a Vasárnapi Újságban megírt egy
regényt, amely most fejeződött be dec. 31-én, kötetben még nem jelent meg; a
címe Színek és évek s az én érzésem szerint ezzel a regénnyel ő eddigi írói
útjának a csúcsára ért s egyszersmind olyan magaslatra, ahova asszonyíró nálunk
még soha. Kaffka Margit ebben a regényében kész, pompásan szárnyas, minden
ballaszttól megszabadult írói tehetséggel jelenik meg s egyszerűen felrepül
írónő társai közül…
Talán ebben a mi furcsa korunkban, mikor - ha nem
forradalommal is, de forrongással van tele a legifjabb generáció - s mikor az
ifjú férfiak egyszerre csakúgy buzognak a lírától: az elbeszélő irodalom a
nőket fogja megragadni. Kaffka Margit regénye nemcsak nagy siker, de nagy ígéret
is erre.
*
183. Földes monográfiájában az Ady-múzeum II.- ben
megjelent Kaffka levelet említi. Idézet a Dóczy-Földessy kötet 201. oldaláról:
Kedves Ady Endre! …Hogy a két regényem tetszett
magának, annak nagyon örülök. A készülni kezdődő harmadik regényemért is ígért
a Franklin hosszú alkudozás után és becsmérlés után 1000 koronát a Vasárnapiban
való fél évi megjelenésért, s a könyvért…szőröstül bőröstül…
A Dóczy kötetben Kaffka levele előtt egy Ady-levél
olvasható feltehetően öccsének. A postabélyeg szerint 1913. 06. 12. Drága
Lajoskám…A Vasárnapi Újságnak hat szép verset írtam, de levonták az
előleget…Fáj, hogy édesanyám nem ír, talán haragszik reám. Annust csókolom, és
téged, drága Lajoskám, sokszor-sokszor Endrétek.
Ugyancsak a 183. oldalon:…Az Állomások első
változatát 1914-ben, ugyancsak folytatásokban közli a Vasárnapi Újság.
244. oldal. A révnél. Vasárnapi Újság 1918. dec.
22. név nélkül Schöpflin Aladár írása.
* * *
1900. 2. Kazinczy Ferencz levelezésének gyűjteményéből közelebb már a kilenczedik
kötél jeleni meg, magában foglalván 1811 júliusától 1812 június végéig
keletkezett 233 levelet, melyek közül 119 magától Kazinczytól való. E nagy
érdekű levelek egy része az 1811—12. országgyűlésről, más része pedig a
Kazinczy személyével s működésével kapcsolatos irodalmi törekvésekről szól.
Mint az előbbi kötetekben: itt is együtt találjuk az egykorú irodalmi,
politikai és társadalmi küzdelemnek minden kiemelkedőbb mozzanatát. A bő
bevezetéssel, jegyzetekkel is ellátott vastag kötetet az Akadémia
irodalomtörténeti bizottsága megbízásából dr. Váczy János teszi közzé.
Ára 5 frt.
1891. 3. KAZINCZY LEVELE ANYJÁHOZ.
Ismeretes, hogy Kazinczy Ferencz a
miatt került fogságba 1794. decz. 14-én, hogy a Martinovics Ember és polgár
czimü kátéját átolvasta s nem jelentette föl a müvet. Nem kevésbbé ismeretes,
hogy fogságáról külön naplót írt,
melyet legteljesebben a «Vasárnapi
Ujság» közölt. A levél, mely alább közvetkezik, érdekes kiegészítő adat a
naplóhoz. Brünni fogságából írta e levelet Kazinczy anyjához, hová Spielbergböl
vitetett. A mily kétség és aggodalom között foglalta el Kazinczy a számára
kirendelt czellát először: épen oly megnyugtató volt ránézve a börtön
ellenőrének, Grünerspergnek szívessége…A kik Kazinczy fogságának történetét
közelebbről ismerik, tudják, hogy Kazinczy majd rajta vesztett ez ártatlan
közlekedési módon. Ugyanis Szlávy János, Kazinczynak fogolytársa, másféle utón
küldött levelet bátyjának, s ez a levél a hatóság kezébe kerülvén, elárulta,
mint kedveznek a foglyoknak a felvigyázók…Követkerzik mutatványul Kazinczy
levelezése sajtó alatt levő II. kötetéből, mely az akadémia kiadásában a jövő
tavaszszal jelenik meg. Kazinczynak ezen 1798. január 10-én kelt levele:
Legkegyesebb Anya!
Hopf Fabrikans úr
deczembernek 28-dikán 150 fontot tett le az Asszonyom Anyám nevében számomra a
Director kezénél,
s én azt a mindenkori szokás szerint quietáltam, noha a pénz
nem jut az én kezembe…
Az átalag iránt az a kérésem volna,
1. hogy te válaszd meg magad, hogy ürmös ne legyen aszú helyett, sőt
vagy újhelyi vagy toronyi legyen, hogy midőn kedvezést keresek, haragot ne
vonjak magamra, s legalább 1796-dik esztendőbeli legyen,
mert az épen újjal baj lehet vagy itt
vagy az úton... 2. midőn a bor a furmányosnak által adatik, vagy még előbb te
irj ide, hogy tudhassuk, kinél fog letevődni Pozsonyban s ne halaszd
elindítását, hogy míg tart a föld fagya, elérkezhessen. (Kazinczy itt még arról
tudósítja, hogy Grünerspergtől ki szenvedélyes virágkertész volt, plántákat fog
küldeni haza és ezek iránt ad utasításokat, aztán így folytatja :) A széphalmi
ház előtt való két ákáczomra nagy gondod legyen, s írd meg, ha élnek-e.
Mandolát ültettél-e ?
Az asszonyám egészségére fő gondod
legyen. Ennél féltőbb kincsünk nincs és nem lehet. Érjen akármely veszély, csak
asszonyám éljen, csak asszonyám egészséges legyen! írj, öcsém, ha levelemet
vetted, s élj szerencsésen !
Közli : DR. VÁCZY JÁNOS.
1893. 20. MTA nagygyűlése…Az 500
frtos Lévay-díjat (Berzsenyi életrajza) dr. Váczy Jáuos tanár, lapunk
dolgozótársa nyerte.
1901.
Szerkesztették Gerlóczy
Géza és Kovács Zsigmond. A kötetben először is a kör történetét
látjuk megírva, aztán pedig a kör életére vonatkozó közlemények következnek. A legnagyobb részt
azonban szépirodalmi dolgozatok — köztük több figyelemre méltó — töltik meg. A
csinos keménykötésű könyv ára 2 korona.
1907. 7. Báró Kemény Zsigmond tanulmányai Az essay-t,
mint sajátlagosan modern irodalmi műfajt, mások csekély számú és félsikerű
kísérletei után;
tudvalevőleg Kemény
Zsigmond vitte be a magyar irodalomba. Az ő jelent és multat egyforma erővel átfoglaló
nagy elméjének kiválóképen megfelelt ez
a műforma, a mely
nemcsak széleskörű, hanem a lélekbe mélyen beszívódott, annak minden
tekintetben tulajdonává vált, nagy tudást, emelkedett szempontokat s a forma
belső művészete iránti kifejlett érzéket tételez fel. Kemény tanulmányai, bár
egy letűnt kor talajából sarjadzottak ki, ma sem avultak el…e tanulmányok új
három kötetes kiadásban jelentek meg Gyulai Pál gondozásában. A gyűjtemény
bővült is, mert több oly dolgozata van
benne Keménynek,
melyek a két kötetes első kiadásból hiányoztak, pedig becsüknél fogva
megérdemlik, hogy megóvassanak a feledéstől. A rég ismert
tanulmányokat is
érdemes újra elolvasni, mert pl. Széchenyiről és a két Wesselényiről ma sem tud
az irodalom jobbat és jellemzőbbet nyújtani, mint
a mit róluk Kemény írt. Gyulai rövid bevezetést írt a kötet elé.
1892.
Ajánlva voltak rendes tagoknak: Almási Tihamér, Ambrus
Zoltán, Hegedűs István, Herczegh Ferencz, Jakab Ödön,
Kozma Andor, Murai Károly, Pasteiner Gyula, Petelei István,
Bákosi Viktor, Szabolcska Mihály. Külső tagnak :
Hermann Antal, Spóner Andor…
Kitűzték egyszersmind az új pályakérdéseket, melyek a
következők: 1892-re «A magyar politikai szónoklat története*
(ismételt kitűzés 500 frt jutalomra);
«Arany János életrajza* művelt körök számára…
1881.
1900.
Akadémia dísztermében. A nagygyűlés tárgysorozata a
következő: Nemzeti kegyelet (elnöki megnyitó beszéd)
Bartók Lajostól. Titkári jelentés, Szana
Tamástól. Vörösmarty emlékezete, Endrődi Sándortól. Az új század
(költemény), Inczédy Lászlótól. Új élet (elbeszélés)
Tolnay Lajostól. Költemény, Koróda Páltól. Utolsó
találkozásom Petőfivel, Jókai Mórtól. A
hét kövér esztendő (verses
dialóg), Makai Emiltől. Nyári délután
víg elbeszélés Rákod Viktortól. Elnöki zárszó. Az ülés
10 órakor kezdődik.
1900. 2. / A következő lapszámban
beszámolnak a tervezett ülés megtartásáról. G./ A PETŐFI-TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSE. Január 6-ikán az Akadémia díszterme egészen megtelt
közönséggel a Petőfi-társaság
nagygyűlésére.
Az ülésnek kiváló érdeket kölcsönzött, hogy Petőfiről nagy kortársa, Jókai Mór
tartott visszaemlékező fölolvasást…
1866. 1. 3. Dumas és Petőfi.
Dumas Sándor, a nagyhírű franczia
regényíró, kit e lapok múlt évi utolsó számában bővebben ismertettünk, a
karácsonyi ünnepek után ismét visszaérkezett Velenczéből Pestre, de decz. 28-ra. tervezett második nyilvános
előadását közbejött akadályok miatt meg nem tarthatván, visszautazott…
Dumas kivánatának teljesítésével
egy perczig sem akarunk késni s egyelőre a „Falu végén kurta kocsma" czimü
mű fordítását közöljük, mellé tevén egyúttal az eredetit is.
Le Cabaret.
Un
petit cabaret s'ouvre au bout du village,
Son
dos touche au Samoche, et s'il ne faisait noir,
II
pourrait dans son eau se mirer du rivage,
Aussi
bien que dans un miroir.
Mais
l'obscurité vient, tout se tait,tout sommeille.
La
nacelle est muette et s'amarre au pilier,
La
nuit se fait partout, seul, le cabaret veille
Et
continue á babiller.
Instrumens
etdanseurs font trembler lachaumiére,
Le
Zibalmoche frappe en rude travailleur,
Les
garcons vont eriant: fleur d'or, belle höteliére!
Monté
du vin et du meilleur.
Vieux
comme mon grand-pére et chaud comme ma belle,
Plus
fort, bohémien! tu deviens négligent:
Danpons,
quand je devrais, aprés la ritournelle,
Rester sans souffle et sans argent.....
Personne
ne répond, mais la rnusique cesse,
Lesverres
sontvidés, plus de chantc plus de eris.
On
souhaite tout bas le bonsoir á l'hőtesse,
Et
chacun rentre en son logis.
Dumas
Sándor
1866.
1. Dumas ítélete Felekinéröl. A híres
franczia író közelebbi Pesten mulatása alkalmával ismételve meglátogatta
nemzeti színházunk első rangú jeles tagját, Felekiné asszonyt, hogy művészete irányában
újra kifejezhesse tiszteletét. Dumas ugyanis már ittléte első szakában Paul
Jones és Bánk bán előadásainál jelen volt színházunkban, s mint később
nyilvános helyeken és magán körökben kijelenté, különösen Felekíné vonta magára
figyelmét. Dicséretekkel halmozá el jeles művésznőnk művészi felfogását, előadása melegségét
a nemességét, finom mimikáját, s bevallá, hogy ily külső és belső tulajdonokkal
művésznőnk bármely franczia színpadnak is díszére válnék.
1885. 24. 380. Vajda
János: A GYAPJU-UTCZAI SZÍNHÁZBAN.
Ha egy irtózatos szél- és jégvihar,
minő félszázadokban egyszer fordul elő, a szántóföldek lejtőiről a kalásszal
együtt a termő réteget is lesodorja, évek sora kell hozzá, míg a kemény meddő
földágyakon ismét televényes talaj képződik. A mi legutóbbi forradalmi
zivatarunk ilyen nagy pusztítást vitt végbe a magyar szellemi közélet
virányain. «Nagy sírása sokáig látszott meg az ugaron.» Sok, igen sok szesz és
gáz égettél a csaták téréin, a börtönök fenekén, a vérpadon...
Egyéb mivelési ágak közt a színművészet látszott sokáig a
legalaposabban letaroltnak. Talán sok jó tehetség elesett időnek előtte a
valóságos csatatéren, a ki a világot jelentő deszkákon később jóval nagyobb
hatással, halhatatlanul tudott volna meghalni…
Kezdtünk bús-komolyakká lenni a mindinkább erőre kapó
gondolattól, hogy talán a mi keleti származásunk szomorú folyománya az, mely
szerint a komikum műfaja nálunk soha sem is lesz kellőleg kifejlődve, betöltve.
Avagy talán e nélkül még el is lehetnénk, úgy a hogy az
angolok elvannak nagy zeneköltők, művészek nélkül?..
Budapestünk hatalmasan, amerikai
ütemben növekedik. Már-már még idegen, és pedig nem mindig barátságos ajkak is,
bár még csak gyöngéd udvariasságból, világvárosnak kezdik emlegetni. A
versenytárs, Bécs részéről ez már
valóban gondolkozóba ejthet bennünket, vájjon nincs-e benne valami igaz ?
Hiszen ez ma-holnap nem csak egy politikai köz-, és nagykereskedelmi góczpont,
de valóságos élvezet-város, az epikurok eldorádója lehet.
Három igen fontos czikkben megelőzheti a világ minden
nagy városát: a nőnem szépségében, az asztal élveiben, és a gyógyforrások
sokaságában….
Ez egy oly este volt, midőn a
vidámság édes bűbájú istennői ringattak álomba, melynek képein szakadatlanul
hallatszottak át e kedves szellemek templomának tündér csengettyűi.
1885. 28. Vajda János: MAGYAR DALCSARNOK.
Ez év bizonnyal a szerencsésebbek
közé tartozik a főváros életében. A gyarapodás tetemes és sokféle. Némelyek
félnek is egy kis viszszaeséstől, a mi olyatén hangulatot kelthet, mint a minő
a nagy éji tivornya után veri le az embert lábairól, melyekkel sokat tánczolt…
Ha a színházakat hazánkban nemcsak izlés-nemesitő,
de magyarosító intézményeknek tekintjük kezdet óta, és pedig jogosan: bizonyos,
hogy a mi a magyarosítást illeti, e föladatnak a vidám múzsa sokkal
nagyobb sikerrel tehet szolgálatot, mint fenségesebb nővére, a tragédiáé.
A vidámság vonzóbb, az egészségre jótékonyabb, és a
szaporaságnak leghatékonyabb föltétele. Nemcsak nyelvtani, de fizikai
értelemben is képes növelni a nemzet létszámát. Nemcsak az állatvilág, de az
emberi társadalom képe is azt bizonyítja, hogy a fürge, vig, könnyüvérü
kedélyes fajok szaporák, és egyre jobban terjeszkednek a hallgatag, nomád fajok
rovására….
Elevenné, tarkává, vidámmá,
univerzálissá igyekezzünk tenni fővárosunkat, a hol minden föltalálható legyen
és pedig lehetőleg a legjobb, legkedvesebb minőségben.
Az elevenség már megvan, utczáinkon
éjfél után 2 órakor is csörömpöl a lóvasúti kocsi, holott Bécs és a nagy német
városok nappali képe is nehézkesebb, merevebb. De ha mi többet kurjogatunk, a
németek, angolok, francziák, kiváltképpen olaszok többet nevetnek. A komikumban
ez idő szerint kissé gyöngék vagyunk. Pedig épen most lenne rá legnagyobb
szükségünk.
A német zengerájokat nem tolhatjuk ki
mással, mint jó komikai előadásokkal. Mert aránylag még ez volna a legolcsóbb,
a hol tudniillik ez a nemzet géniuszából bőven kikerül.
A magyar dalcsarnok nagy lábon van berendezve. Belépti dijai
magasak és mégis — olcsók Eddigelé majd mindig teli volt, de ugy tetszik még ez
esetben is alig hoz biztató nyereséget…
A balet, mostani minőségében,
leggyöngébb oldala a dalcsarnoknak. Ennek tagjai már csakugyan nem vesztenének,
ha övig érő csizmaszárt húznának.
Martens macska-duettje még az 1870-iki évből
ismeretes. Ugy tetszik ő volt az, a ki ugyanakkor a tiroli énekeseket is
parodizálta. Es ez | utóbbi darabja még geniálisabb alkotás volt, mint a
macska-duett, mely végre is csat egy, igaz hogy szerencsés ötleten alapszik. A Taciano
román nővérek közt a legkisebb hét éves, alig magasabb a súgólyuknál, de 17
óv érettségével és nyugalmával dalolja a Körösi lányt…
Függelék
Hírek
1866.
23. Intés az Amerikába költözni akaró magyaroknak. New-York máj. 15.
Tisztelt szerkesztő ur. — Az
utóbbi időkben gyakran és számosan érkeznek ide magyarok (magyarul beszélők és
nem beszélők,) néha egész családok, de többnyire nőtlen fiatal emberek, professzió
és pénz nélkül, nem tudom mi októl
indítva. Elhagyják, nem
kényszerítve, a hazát, hol nekik „élni és halni kell" s hova még azok
is, kik itt vannak, visszavágynak; azt tartom, valami
Amerikáról szóló csábító mesével
elámítva, talán azt híve, hogy itt a fák levele egy-egy arany dollár, melyet a
szél leráz s nem kell az embernek egyebet tenni, hogy gazdaggá legyen, csak a
lehullott aranyokat zsákba szedni.
A nagy vízen valahogy egyhónapi
nyomor és szenvedés után átjutnak az amerikai partra, szétnéznek, arczuk
komorul, az álmodott aranynak
szinét csak a gazdag pénzváltók
rak-ablakában láthatják, munkát nem kaphatnak, mert semmi professziójuk nincs,
vagy nem lévén erős munkához
szokva, azt itt nem tehetik, mert
nem bírják; az ország nyelvét nem beszélik, pénzök nincs, éheznek, fáznak,
szerencsések ha fedél alatt kopasz
talajon nyújtózva láthatják
álmukban a gazdagságot…Jó szolgálatot fog ön
tenni azoknak, kik aranyálmok,
szép remények által csábítva, mesterség vagy tőkepénz nélkül ide költözni
akarnának, az által, ha becses lapja által ezen jó indulat diktálta sorokat
azoknak szemei elé juttatja, meg fogja ön ez által menteni őket a keserű
csalódástól, megbánástól, nyomortól,
s az itteni jó szivü, de szegény
magyarokat egy kellemetlen dilemmától.
Egy New-yorki
magyar.
1866.
35. Az emberi-nem nemesbítése.
Castellane gróf, a franczia női akadémia ismeretes alapitója egy
sajátságos tervet adott elő. Ugyanis
az emberi nem látható physikai
hanyatlását megakadályozandó,
erre „szépség-kiállítást"
rendezendőnek vél. Az ország minden megyéje, e
Parisban tartandó
emberkiállításba, néhány évi időközben, a megyebeli 3 legszebb leányt és
ifjút lenne beküldendő, kiknek választása a megyei
hatóság szépészeti érzékének
hagyatnék fenn. Ily módon Parisban közel 500 fiatal leány és legény találkoznék.
— E tömegből egy e végre kinevezendő
szépészeti bizottmány a
legszebb 12 leányt és ifjút kiválasztaná. E 24 extra szépség közöl azután
ismét egy másik bizottmány a legislegszebb
leányt és ifjút jelölné
ki, kik a szépség királyának és királynőjének kikiáltatván, mint ilyenek
az ez alkalommal rendezendő ünnepélyen a legkiválóbb tiszteltetésben
részesülnének. Az ünnepély elmultával pedig egy alapitandó „szépség- és emberi-nem-nemesítő
egylet" költségén a szépség
fejedelempárjai összeházasittatnak…
1886.
47.Házassági ajánlat. Egy egészséges, jó erejében levő hatvan
évet már haladott, reform
hitvallású és hatvanezer forintot érő, szabad rendelkezése alatt álló vagyon birtokosa,
gyermektelen özvegyember óhajt magának házastársul egy egészséges, jó külsejű,
szelid, szorgalmatos
és müveit 45 év körüli nőt, kinek
megközelítőleg mintegy felényit érő
szabad rendelkezése alatt álló és
pénzzé tehető vagyona avagy készpénze
volna. Melyről körülményes tudósítást j f.
évi november hó utolsó napjáig D. G. czim alatt Debreezenben (poste restante) méltányos
tisztelettel el fog várni a csendes és nyugalmas házasságot ajánló. D.
G.
1868. 48. Szerkesztői
mondanivaló. Máramaros-Sziget. Sz.
L. Vettük a legujabbat is. A régiebbekhez az ábrák is meg vannak metszve, s
közlésre várnak. Nem kell már soká várniok.
1869. 5. 68. Farsangi különlegességek. Dorottya-utcza
2-dik szám.
Magyar király czimű
szállodával szemközt. Legújabb párizsiak, változatos kiállításúak
Falegyezők, simák és áttöröttek festésekkel és
selyem részekkel
diszitve, Bokrétás legyezők. Fekete és Dominó legyezők.
Álarczok. Gyermek álarczok 10 krtól 50 krig.
Közönségesek urak és hölgyek számára Eredeti torzképek,
állatfejek, híres egyéniségek arczképei…Tréfás pléh orrok 15 krtól 20 krig. Rizs-por
40 krtól 3 ftig. Arany, ezüst és gyémánt-hajpor
1885.
24. Víz által légzárolt szoba-űrszékek, melyek által a bűz tökéletesen
elzáratik, darabja 5 -
E két tárgy királyi szabadalommal
láttatott el. Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott…
1870.
A gőzösök naponként reggeli 6
órától fél l-ig, d. u. pedig 2-től ?-ig járnak óránként, Pestről az aldunasori
plébánia-templom partjától s a Rudolf rakpart
kikötőjétől; Budáról pedig az
első magyar gőzhajó-társasággal szemközt fekvő kiszállótól. A menetdíj oda és
vissza 20 kr, ezenkívül a szigetre való beléptidíj 10 kr, ünnepnapon — mivel
akkor zene is van — 20 kr.
1894. 26. Kossuth könyvtára. Június 21-én érkezett meg Turinból Budapestre
Kossuth könyvtára a Nemzeti Múzeum számára huszonnyolcz ládában. Azonnal
megkezdték a ládák felbontását, s felvitték a könyveket a Széchenyi-terem
előszobájába. Kossuth könyvtára négyezernél több darabból áll és a mivelt
irodalmak mind képviselvék benne, továbbá költők regényírók, tudományos művek,
politikai munkák. Különösen sok oly munka van, mely az Egyesült Államok
fejlődésére, alakulására vonatkozik. Ott vannak a magyar szabadságharccal
foglalkozó könyvek, az ujabb idők politikai könyvei, a természettudományi
társulat összes kiadványi; sok szépirodalmi magyar iró közt Jókai, Mikszáth
kötetei. A franczia irók közül, ugy látszik Aragot és Flammariont szerette
Kossuth legjobban, mert ezek művei mind megvannak. De ott van a Revue des
deux mondes folyóirat minden kötete is, a miből azt látjuk, hogy Kossuth
figyelemmel kísérte a világ folyását…Papírlapokra vetett jegyzetek is maradtak
a könyvekben. A könyvtárt azzal a gonddal rendezik el, hogy még a benne talált
jelölő papírszeleteket is ott hagyják.
Párbaj
1866. 13. Egy
párbaj Pozsonyban. Mint a bécsi lapok irják, a szombat reggeli bécsi
vonattal herczeg Lichnowski és gróf Nemes, két uri ember
kíséretében
Pozsonyba
érkeztek a ott a „Zöld fához" czimzett vendéglőbe szállottak. Körülbelül 2
óra felé elhagyták a szállodát két bérkocsiban, s a liget
felé
mentek. Egy órával később gróf Nemes súlyosan megsebesülve tért vissza a
szállodába, hol rögtön orvosi segélyben részesült. Csak később értesültek, hogy
a herczeg és gróf között párbaj volt pisztolyra 20 lépésről….Lichnowski herczeg
pisztolyokat választott s a párbaj helyéül a pozsonyi ligetet. Másnap reggel
segédeikkel mindketten Pozsonyba utaztak. Lichnowski hg. este 6 órakor
visszatért Bécsbe, volt az operaszínházban, s később a kaszinót ia
meglátogatta. Gróf Nemesnek a golyó mellébe hatolt, s jelenleg Pozsonyban
fekszik, hol felgyógyulását kétségbe vonják.
1866. 13. Párbaj.
Érsekújvárról egy szomoru
kimenetelü párbajról tudósitnak, mely a mult hó 30-ikán délelőtti órákban ment
véghez. A kihívó fél
egy alig
20 éves magyar ifju, a kihívott pedig egy külszármazásu körülbelül 30 éves báró
volt. A kihivotté lévén az első lövés, az ellenfelét lábán találta, mit emez
fel sem vevén, a sorompóig közeledett, s ellenfelét mellén lőtte keresztül.
1866. 23. Érdekes
párbaj. Az Eger a következő esetet beszéli: Földváron
a napokban egy dzsidáskáplár összeveszett egy paraszttal, ki jelenleg
kukoriczacsősz
s kiszolgált huszár; ezt a dzsidás kihítta párbajra, ki azt el ia fogadta oly
föltétellel, hogy engedjenek neki a katonalovakból egyet
ez esetre
választani s lovon vívjanak. A dolog a kapitány elé került, ki a vívást és a
lóválasztást is megengedte. Meg lévén határozva a nap, többek
jelenlétében
történt a mérkőzés, a mi nagyon rövid ideig tartott, mert a volt huszár ugy
vágta nyakszirton a kard fokával a dzsidást, hogy az azonnal lebukott lováról…
1901.
főhadnagy. Munkájában nem párbaj-kódexet akar adni, hanem fejtegetéseket közöl azokról az eshetőségekről,
melyeknek a párbajban a felek ki
vannak téve s azokról a lelki és erkölcsi tulajdonságokról,
melyekre szükség van, hogy a párbaj az emberre nézve veszélytelenül folyjon le. A könyv czéljáról a szerző maga mondja bevezetésében, hogy
«az a normális erők teljes fölhasználására akar útmutatást
adni, arra nézve, hogy a párbaj, a küzdelem pillanatában a lelki erők öntudatos, erélyes
megfeszítésével miként érvényesüljön a testi, fizikai képesség oly irányban, hogy a veszély lehetőleg elkerültessék.>> Lovagias szellem lengi át a kis kötet
fejtegetéseit, melyeket még a párbaj ellenzői is érdeklődéssel olvashatnak. A
könyvhöz báró Bothrner Jenő honvédhuszár-százados írt rövid, lelkes hangú
előszót.
1901.
…Olaszországban az új büntető törvény is
elég volt
arra, hogy 276-ról 116-ra szállítsa alá az
évenként átlag fölmerülő párbajesetek számát…Királyi vérbeli herczegektől kezdve
minisztereken, szenátorokon, képviselőkön, birokon, hivatalnokokon,
hírlapírókon, ügyvédeken át egész az orvosokig, mérnökökig, állatorvosokig, művészekig minden élethivatás részes a
párbajban. Elől állanak a katonák, évenként átlag 90-en. Köztük nem egy
tábornok s főtiszt. Nyomban
következnek aztán a publiczisták, évenként 45-en. Az ügyvédek már csak
27-tel szerepelnek egy évben, a tőkepénzesek 16-tal…Olaszországban
az alapúl vett 20 évi időközben fölmerült 3918 párbaj közül 159 vívó-tőrrel
vívatott, 3501 karddal és csak 244 pisztolylyal, míg 14 ben nem tulajdonképeni
fegyverek szerepeltek, vagy amerikai párbajt vívtak. Az összes sebesültek száma
5090-re ment, ebből 1589 jelentéktelen, 2026 könmű, 1393 súlyos és
csak 20 esetben következett be tényleg halál…A párbajnak ez az aránylagos
veszélytelensége a legfőbb oka a párbajdüh elharapózásának. Könnyebb és
olcsóbb áron alig lehetne a nyilvános szereplés dicsőségéhez jutni. Csakhogy,
fájdalom, többnyire egy-egy értékes élet fizeti meg azt az árat, a melyért
annyian jutnak társadalmi polczhoz, népszerűséghez és tekintélyhez. V.
1902.
VÉRTANÚJA.
A párbajellenes mozgalomhoz, mely legújabban
Bourbon
herczeg kezdeményezéséből s a magyar béke-egyesület határozata alapján nálunk is
megindult, érdekes adalékot szolgáltat…
Egy czikk azért támadta meg az osztrák-magyar konzult, mert állítólag
tilalmi időben vadászott. A czikk szerzőjéül a rögtön elküldött segédeknek
a bolgár szobranje egy tehetséges fiatal tagja, Czanov nevezte meg
magát. A párbaj elkerülhetetlen volt. A segédek összeültek s megállapították a
találkozás helyét és idejét. De mielőtt még a választandó fegyvernemre nézve
döntöttek volna,
Czanov haza ment s megirta végrendeletét, mely meglepő vallomásokat
tartalmaz elhatározása indokaira nézve. Czanov ugyanis mint
fölvilágosúlt ember és mint törvényhozó, elvi ellensége volt a párbajnak. És
mégsem vonhatta ki magát a közvélemény nyomása alól. Ebben állt helyzetének ellenmondása…
Czanov
csak végrendeletében vallott be hogy régóta elhatározta magában, hogy ha
kihívják, elfogadja a kihívást, megjelen a párviadal színhelyen, a lovagias
mérkőzés minden szabályának eleget tesz, úgy tesz, mintha lőni akarna
de a
döntő pillanatban, ha a vezényszót hallja pisztolyát eldobja…
Október 21-ikén végbement a párbaj. Sz. K. lőtt először, mire Czanov eldobta
fegyverét s halálosan találva rogyott össze. Segédei lesújtva állották körűi
hulláját sutolsó kívánságához képest közzétették végrendeletét. Most, mikor a
párbaj eltörlése iránt világszerte megindult mozgalom mind szélesebb hullámokat
kezd vetni, hadd idézzük föl Czanov emlékét, a ki vérével pecsételte meg
azt az igazságot, hogy a férfias bátorság nem épen összeférhetlen
a párbaj szigorú elítélésével.
Nobel-díj
1901.
…A díjakat az idén adták ki először és hat kiváló tudóst és írót tüntettek
ki. A fizikai dijat német ember kapta: Röntgen…Hollandi eredetű, de német egyetemen tanára
vegytani
díj nyertese,
Van t'Hoff.
1852-ben
Rotterdamban született s 1894 óta a khemia tanára a berlini egyetemen. Egyike a mai khemiai tudomány legkitűnőbb mivelőinek….
A
költői
díjat a francziák
legjelesebb élő lyrai költője, Sully Prudhomme kapta, kinek művei közül sokat műfordítások révén a magyar közönség is ismer. Sully Prudhomme Parisban született 1839-ben. A Bonaparte-lyceumban tanult
kitűnő sikerrel, majd a polytechnikum hallgatója lett. Családja kívánságára a creusoti kohóműveknél nyert alkalmazást, de csakhamar visszatért Parisba
s a jogra iratkozott be. Hajlamának azonban ez az élethivatás sem felelt meg,
búcsút vett tőle s íróvá lett.
Az úgynevezett parnassusi költői
iskolához csatlakozott…
Szeret elemezni, mint a hogy költészete általában nagyon hajlik a
bölcsészet felé, s elméje örömest merül a philosophiai gondolatok mélységeibe…
Verseiben a forma tökéletessége az érzelmek nemességével s az eszmék mélységével párosul. Húsz év óta tagja a franczia
akadémiának, a
becsületrend commandeurje s a rend tanácsának tagja…
AZ EST.
Sully Prudhomme költeménye.
Reggel, kezed kezembe téve
Haladtunk erdők ösvényén;
Délben az országútra érve,
Te jobbra tértél, balra én
Egünk többé már nem hasonló,
Tied fényes, enyim sötét ;
Te a napoldalt választottad,
Én az árnyékoson jövék ;
Rád nap nevet, gyémánt gyanánt ég
A föveny lábaid alatt,
Csak szürke por, csak barna árnyék,
A merre bús léptem halad …
Nem jöszsz-e majd, nyugtot keresve
Az út árnyas felére, lány,
Hozzám, ki rád ott várok estve,
Midőn beföd mindent az árny ?
Francziából: Vargha Gyula.
1905. 52.
SIENKIEVICZ HENRIK, A NOBEL-FÉLE IRODALMI DIJ NYERTESE.
Ha az
írókat a szerint ítélnők meg, hogy hányféle nyelven, hányan olvassák műveiket,
akkor korunk írói közé a legislegelső helyek egyikére kerülne
a
lengyelek ma élő legnagyobb írója: Sienkievicz Henrik. Nagy történeti regénye,
a Quo vadis világszerte rendkívül nagy hatást keltett,
minden
mivelt nyelven rengeteg sokan könnyeztek a szép keresztény rableány, Lygia
szenvedésein, borzadoztak …A lengyel nemzet szenvedései közt is büszke lehet világhírre jutott fiára.mert
Sienkieviczcsel jutott
európai
elismerésre a
lengyel regényírás, ép ugy mint Jókaival
a magyar…
De az idegen olvasó képzeletét is rendkívüli mértékben felizgatja
Sienkievicz csataképeinek romantikus színgazdagsága, elbeszélésének lioméri
ereje, jellemzően rajzolt alakjainak sokasága. Szörnyű véresek e regények,
holttestek halmain, elpusztult országrészek füstölgő lomjain keresztül halad
meséjük, az ember megborzad a rémes vérözöntől, de
a hatás, ha erős eszközökkel éri is el
az iró, mindig megragadja a lelkeket…
Új század
1899. 53.
Halász Imre: AZ ÚJ SZÁZAD KÜSZÖBÉN.
A SZÁZADOK
ELEJE ÉS VÉGE ritkán vág össze azokkal a világraszóló eseményekkel, melyeket
mintegy a világtörténet mérföldmutatóinak tekinthetünk. A XIX. századdal nem
kezdődött s végével nem záródik le egyszersmind történelmi korszak. A
tizenkilenczedik század elején kellő közepében volt az emberiség egy oly
átalakulásnak, melyhez fogható a kereszténység keletkezése és a reformáczió óta
elő nem fordult. A franczia forradalom összetörte a középkor intézményeit,
felszabadította az embert a középkori osztálytársadalom békóiból, kihirdette az
emberi jogokat, uralkodó eszmé-kűl tűzte ki a szabadságot, testvériséget és
egyenlőséget…
Napóleon bukása után Európa
hatalmasai összeültek a bécsi kongresszuson, visszahelyeztették az elűzött régi
dinasztiákat, a térképen nagyjából helyreállították az országok régi határait;
de ez az Európa már nem a régi volt s a jogegyenlőség eszméje már mély gyökeret
vert nemcsak a franczia nemzetnek, hanem többé - kevésbé valamennyi európai
népnek tudatában.
Az osztrák, porosz és orosz
uralkodók által kötött szent szövetség, melynek vezető lelke Metternich herezeg
volt, megkísértette ugyan atyáskodó gyámság alatt tartani a népeket, elnyomni
minden forradalmi kísérletet, csirájában elfojtani minden szabadabb gondolatot,
de ez is csak ideig-óráig sikerűlt…
Mint 1815-től 1848-ig
Metternich: úgy 1850-től 1870-ig III. Napóleon szőtte az európai nagy politika
szálait, 1870-től 1890-ig Bismarck lett Európa vezető férfiává. Az új Európa
felépítésének dicsőségében eleinte osztozott vele a nagy eszű Cavour is.
Bismarck azonban óriási művének, az egységes német birodalomnak megalkotása
után még két évtizeden át vezette az ügyeket….
Az, hogy Közép-Európa a rendnek
és békének sziklaszilárd védőbástyájává tömörült, azt eredményezte, hogy sem a
franczia boszúpolitika nyughatatlansága, sem az orosz hódítási vágy, mely
1877-ben újra kísérletet tett a török birodalom szétrombolására, nem volt képes
megbontani világrészünk békéjét, és ma szinte lehetetlenségnek látszik, hogy
valamely európai nagyhatalom európai területkérdések miatt háborúba
keveredhessék egy másik európai hatalommal….
A német birodalom 1884-ben és
1885-ben négy terjedelmes gyarmatbirtokot szerzett Afrikában, azonkívül
megszerezte Új-Guinea egy részét Ausztráliában, továbbá a Csöndes tengerben sok
szigetet, melyekhez újabban Szamoa és két spanyol szigetcsoport megszerzése
járult. De mindezeknél fontosabb Khinában való térfoglalása Kiao-Csan
megszerzésével…
Az európai nemzetek e hatalmas
terjeszkedése mindenütt Anglia hatalmi körébe ütközik, aki óriás mértékben
nagyobbította hajóhadát, bár ezen a téren Francziaország, Oroszország és
Németország lázas sietséggel haladnak nyomában….
A múlt század végén találta fel Watt
a gőzgépet, e század első évtizedeiben Fulton a gőzhajót, e század harmadik
tizedében Stephenson a lokomotivot, 1872-ben Graham Bell a telefont. Napóleon Fulton
találmányát még holmi játéknak nyilvánította. És ime, a gőzerő, a vasutak, a
gőzhajózás, az ezek nyomán soha sem sejtett mértékben kifejlődött nagyipar és
világforgalom megváltoztatták az egész emberi társadalom életfeltételeit. A
világ arcza egy évszázad alatt mintegy megifjodott; az élet, mely e század
elején még csak az előkelő osztályokra nézve volt kellemes, a nagy tömegekre
nézve ellenben állandó rabság és szenvedés volt, a nép alsóbb rétegeiben is
derültebbé, elviselhetőbbé vált. Az emelkedő jólét verőfényéből esik egy-egy
sugár a szegény ember életébe is….
A tömegek
sorsának lényeges megjavítása az a nagy probléma, melyet a XlX-ik század a maga
tudományos és technikai vívmányainak gazdag örökségével, mint tehertételt,
szállít át a XX-ik századra. Ez a nagy végezel, melyért tovább fog dolgozni a
tudomány s melyhez keresni fogja az utat a haladásnak soha nem nyugvó szelleme.
Korunk nagy társadalmi betegségei, a vagyon és élvezetek telhetetlen
hajhászása, az erkölcsi léhaság, a testi idegesség, a mindezekből sajadzó
társadalmi gyűlölködés és az anarkhizmus őrülete késleltetni fogják a nagy czél
megközelítését. …
1899. 53. Az esztendő utolsó napján. íme, ma éjféli tizenkét órakor búcsút
mondunk az ó esztendőnek, hogy az újat üdvözöljük, a melyben oly sokan
reménykednek, hogy talán jobb lesz, mint az elődje. Hogy azonban az ó-éwel
együtt a tizenkilenczedik századtól is elbúcsúzunk-e, az nem bizonyos. Némelyek
szerint holnap már a huszadik század fiai leszünk, míg mások szerint még egy
évig csak a tizenkilenczediket tapossuk. De bármiként legyen is a dolog, annyi
bizonyos, hogy világszerte nagyon sok íráshibát ejtenek mostanában, mert bizony
eleinte nehezen szokik rá a kezünk az év kiirásá-nál, hogy az l-es után
mindjárt ne 8-ast tegyünk, hanem 9-est. Híjába, ebben nőttünk fel, sokan ebben
öregedtünk meg; nem csoda hát, hogy midőn majd 1900-at kellene irni, jó ideig
még úgy kezdjük, hogy 18 . . . No, de így volt ez máskor is ; apránként mind
jobban elszokik a 8 az 1 mellől, hogy régi helyét egy egész századra átadja a
9-nek. Az ezernyolczszázas évektől jelen számával búcsút vesz a Vasárnapi Ujság
is, mely a századnak majdnem egész második felében: 45 éven át szolgálta a
magyar irodalom és társadalom érdekeit, a mennyiben első száma 1854 márczius
5-ikén jelent meg. Mostani száma a 2392-ik.
1899. 53. Az új század ünnepe Berlinben. Vilmos császár elrendelte, hogy a
XX-ik század első pirkadását fényes külsőségekkel ünnepeljék meg az udvarnál és
Berlinben. Szilveszter estéjének utolsó órájában, éjfél előtt istentisztelet
lesz az udvari kápolnában, melyet éjfélkor új-évi üdvözlő szertartáskövet a
fehér teremben. Kora reggel katonai zenekarok járják be a város főbb
útvonalait. Délelőtt a császár a tábornoki kart fogadja. Délben nagy katonai
pompa közt újra fölszentelik a gárdacsapatok zászlóit.
Hivatkozások a Vasárnapi Újságra
Gergely – Szász: Kiegyezés után, Gondolat, 1978.
A
262 oldal terjedelmű könyv képpel mutatja be A hét és a Nyugat lapokat. A
Vasárnapi Újságból /pontos megjelölés nélkül/ egy idézetet /213. oldal/ és 5
képet közöl. Az idézet és egy kép a Millenniumra vonatkozik. A további képek:
1867 koronázás, Wekerle tátogatása, főrendiházi ülés, Ferenc Ferdinánd
Megbíráltak és bírálók A cenzúrahivatal aktáiból
(1780-1867) Mályuszné Császár Edit, 672 oldal 1985 Gondolat (Budapest)
35.
oldalon:…A magyar zsurnalisztika legnagyobb sikerlapja…Nagy Miklós is
szerencsés kezű lapvezér…mintája a Revue des deux Mondes.
55. oldal : Pákh Albertről 3,5 sor.
585. Az 1861-ben megjelenő lapok jegyzéke, köztük a VÚ
588. A pesti
pályaudvarokon árusított lapok, közöttük a VÚ
1861.
39. 566. Adó-executio Szarvason. Sept. 14-ről írják innen: A népek
boldogítására készült alkotmány gyakorlati eljárásából mutatványképen számunkra
is rendeztetett egy előadás, mely f. hó 2-án reggel kezdetvén, tartott egész
mai napig. Eljöttek ők, hogy a törvényeihez tisztelettel és
feltétlen ragaszkodással
viseltető közönségtől szuronnyal erőszakolják ki az
adót, mely e hazában mindenkire
súlyosan nehezül, s melynek megfizetését
a vagyonos osztály is
károsodással eszközölheti. Hát még a szegény és igen
csekély birtokú földmívelő, s a
mesterség után élő kézműves osztály, kik
fáradságos nehéz munkájok által
keresik mindennapi kenyeröket, s gonddal
tudják a téli évszakra szükséges
élelmiszert megtakaritani. Most kénytelenek annak egy részét pénzzé fordítani,
hogy a csupán elméletben létező,
gyakorlatilag azonban létesíthetlen
„összbirodalom" mesés nagyságú kiadásai fedezéséhez kényszer útján
járuljanak. Beváratott tehát az erőszak s
most habár keservesen is, de
fizették a nehéz adót. A harácsolók maguk viselete tűrhető volt. Az erőszakolt
adómennyiség a százezer forintot
kiteszi. Igaz, hogy voltak a
lakosok között olyanok is, kik adótartozásaikat, még mielőtt az adóhajtók
megérkeztek volna, félelmükben előre befizették, ezeknek száma azonban csekély,
mert a nagy rész bevárta — a népeket
boldogító híres alkotmányban
extra-paragraphussal privilegizált — emez
eljárást, melynek, úgy látszik,
kettős czélja van. Még egy részről a
hatalomnak hasznot hajt, más
részről az alattvalóknak egy „kis" fejtöréssel
járó szórakozást — még pedig
drágán — szerez, s így elvonatva a politikától, nem érnek reá, holmi — az
államegységet veszélyeztető bűnös gondolatokkal foglalkozni; de morális
czéljának is kell lenni, ez pedig alighanem
az lesz, hogy ezen eljárás által
az alattvalók a keresztényi erényekben, különösen a tűrés és szenvedésben
gyakoroltatnak. — Igaz, — de ösmeretesek
az írás szavai is, melyek mondják:
„tűrőké és szenvedőké a mennyeknek
országa." — p. — /A főszerkesztő, Pákh írása. G./
169. oldalon Rumy Károly
Györgyről esik szó /1780 – 1847/. Rumy Kazinczy
levelerzőtársa, a h 8 – 15 fejezetben olvashatunk róla. Vörösmarty Rmumyról írt
epigammáját Mályuszné idézi:
Mit
tótul gondolsz, elmondod konyha-latinul,
Rossz
német nyelven végre lenyomtatod azt.
Tartson
meg tova is bölcs szándékodban Apollon,
Tőled
egy új Bábelt várhat az emberi nem.
* *
*
Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a
Nyugatban
NORAN KÖNYVEK KFT SZÍNES ÉS FEKETE-FEHÉR KÉPEKKEL
Oldalak száma: 482 Kiadás
éve: 2011
Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie), Bohuniczky
Szefi, Kádár Erzsébet, Kosáryné Réz Lola, Lányi Sarolta, Gyulai Márta, Kovács
Mária / Kovács Máriától a h 12 – 1 fejezetben
több szemelvényt közöltem. G./, és Reichard Piroska.
Hivatkozások a Vasárnapi Újságra:
76. oldal. A VÚ-ban megjelenik a Színek és évek
369. Kosáryné
Réz Lola Filoména c. regényéről Schöpflin ír a VÚ-ban
* * *
Vasárnapi Újság: irodalom, idézettség
A Vasárnapi
Újságban számos írás jelent meg magáról a lapról /program, előfizetési
felhívás, évforduló…/. Többségüket a korábbi fejezetekben ismetettem. Ebben a
jegyzékben mellőzöm a VÚ-ban közölteket.
Magyarság, 1922. február 14. = Miért ölték
meg a Vasárnapi Újságot?
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00201/pdf/VU-1858_05_01_01_03.pdf
Évenként és
számonként olvasható a Vasárnapi Újság. Lapozható, a kiválasztott szöveg
leszedhető. G
A
Vasárnapi Újság a
Szabadságharc bukását követő abszolutista .
www.mtak.hu/download/2009_06_vasarnapi_ujsag.pdf -
Minden
www.mtak.hu találat letiltása
Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat -
Gyorsnézet
A történelmi előzményre visszatérve: a Vasárnapi Újság és a nyomába ... A Vasárnapi Újság születésénél hárman bábáskodtak: Pákh Albert mint szerkesztő