2012. 04. 6. – 05. 04.

Vasárnapi Újság XI. Műszaki hetilap

Tartalom

Bevezetés

Hoitsy Pál

Mikszáth: Széll Kálmán

Műszaki hetilap

Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás

Mérnökök

Műszaki irodalom

Gépek

Országok, városok

Szobrok, emlékművek

Magyar irodalom

Függelék

Hírek

Új század

Hivatkozások a Vasárnapi Újságra

Bevezetés

Az enciklopédikus lap betöltötte a műszaki hetilap szerepét is. Megismerhetjük a 19. sz. iparát, különös tekintettel

az élelmiszer-előállításra. Bemutatják a kihalt mesterségeket: duna-vizes, szárazmolnár. Szakszerű technológiai

leírásokat olvashatunk a húsiparról, cukor- és sörgyártásról, a malmi műveletekről. Bemutat a lap gépgyárakat,

gépeket, a főváros vízellátását, a közlekedés fejlődését. Megismerjük a kor jeles mérnökeit, a műszaki

szervezeteket, szakkönyveket. A műszaki fejezetet az irodalom témakörből további szemelvények követik, majd

ország, város és szobrok következnek. Válogattunk Schöpflin semmitmondó recenzióiból is. A műszaki fejezetet a

természet-tudományos képzettségű, HOITSY PÁL / szerkesztő 1905 – 1921 között, a lap megszűnéséig/ írásaival

nyitjuk. Széll Kálmán ugyan nem volt a lap munkatársa, de miniszterelnöksége Hoitsy főszerkesztőségének idejére

esett és a lap többször foglalkozott vele.

Függelékben tovább folytatjuk a hetilap idézettségére vonatkozó dokumentumok bemutatását.

Műszaki hetilap

HOITSY PÁL, szerkesztő/1905 – 1921/

Hoitsy Pál 1850 – 1927

A Vasárnapi Újság-ban megjelent Hoitsytől: 1877. Leverrier, 1878. Pater Secchi, A Miskolcot elpusztított vihar,

1879. Edison, 1880. A szelekről, A talajváltozás által okozott földrengések és Zágráb esete, Budapesti középidő és

Válasz Heller Ágostnak, Napfoltok és Napkitörések, 1881. A ménesek világa, Balla Károly iratai, Új világosság, A

jelenleg látható üstökös, Csillagászok dolog közben, 1882. A Vénus átmenetele dec. 6., 1883, Újabb találmányok,

Villamos kiállítás, 1884. Kihaló emberfajok, Az ég pirkadása, 1887. A villám fotographiája, A holdlakók

napfogyatkozása, Ideális tájkép a Jupiter legbelsőbb holdjáról, 1889. Az Eiffel-torony, 1893. Puskás Tivadar,

A felhők, képekkel, 1894. Geológia és államalakulás, mutatvány. Wiki

Krenner Miklós: A magyar történőt jövő századai. Írta Hoitsy Pál. Erdélyi Múzeum. 1903. 20. 05.

* * *

1881. 35. ÚJ VILÁGOSSÁG!

A rabszolgaságot nem a világ hatalmasai törülték el, hanem a tudomány. Nem azok a kardcsörtető vitéz

hadvezérek, a kik kivont pallossal viseltek fölszabadító háborút a négerek fölszabadításáért s az alatt több embert

megöltek mint a mennyit fölszabadítottak, hanem azok a csendes magányukba vonuló nagy szellemek, a kik

felszabadították a testet a rabszolga nehéz igája alól. Mig szükség van a ; rabszolgára, addig lesz rabszolga mindig.

Mert hiszen önző és dölyfösségében szánalmat nem ismerő az ember!...

Watt, a ki a gőzgépet föltalálta, milliókat szabadított föl a munka emésztő terhe alól. A mit most gőzgépeink

végeznek, milliónyi rabszolgák végeznék különben….

Nem fecsérlés-e az, ha a hegyről alá zuhanó patak zúgó morajjal csapkodja a sziklafalat? S az ember nézi tétlenül

ezt az erőt! Nézi, miként válik rosszra, holott pedig jóra is fordíthatná! Az, a ki a szél erejét először fölfogta és

jóra fordítva szélmalmot alkotott, az, a ki az alázuhanó víz erejét a malomkerék hajtására először alkalmazta:

bizony, bizony nagyobb érdemeket szerzett az emberiség előtt, mint száz öldöklő csaták vérengző vezérei…

A villamosság is erő mint a többi. Mint az az erő, a mellyel súlyokat lehet rakni ide-oda, mint a világosság

vagy a hang. A villamosság gőzgépet is hajt. — nemcsak a felhőkből hull alá mint sújtó villám. De a gőzgép által

is lehet fölidézni villamosságot, olyat, a mely serczegö szikráit szórja széjjel. Mert erő, villamosság, fénysugár

vagy hang, ez mind egyre megy. Valamennyi a természetnek egy-egy szózata, mely az ember szelleméhez beszél.

Nem lehetne-e ezeket az erőket fölgyüjteni…

A forgó kerék világosságot szül a Gramme-féle gép által / korábbi számunkban ismertettük. H. P./.

A villamosságot keresztülvezetjük az ólom-lapokon, s az ólom-lapok, fölgyüjtik azt önmagukban. A mikor éppen

akarjuk, akkor tehetjük ismét villamosakká ezeket a lapokat. Csak kénsavas vízbe kell őket mártani. S a

fejlődő villamosságból lehet ismét erő, mely varrógépet hajt, szövőszéket tart mozgásban vagy talán épen a

cséplőgéppel dolgozik. A mint épen szükség van rá. .…

A mi unokáink, de talán mi is meg fogjuk még érni, hogy ezt az ingyen kapott villamosságot fogják kapcsolni a

vasúti vonatok elé, melyeket most se embererö huz többé, de a szenet, mely ezt teszi, nem kapjuk ingyen.

Ki kell hoznunk fáradtsággal a föld gyomrából. De a szelek erejét s a patakok esését megkapjuk ingyen. A mi

unokáink talán ebédjöket is a villamosság mellett fogják főzhetni, melyet a szélkerekek gyűjtenek föl, szobájukat

is annál melegítik, fájukat is azzal aprítják föl, cséplőgépeiket azzal hajtják, gőzekéiket vele húzatják, kocsijuk elé

ezt fogják ló helyett…

Hoitsy Pál.

1882. 17. AUTOMATA GÉPEK. Pár évvel ezelőtt a magyar fővárosban csodálatos sakkozó gépet mutattak, mely

azóta körutat tett a földgömb nagy részében s mindenütt akadt egy-két hívő, ki azt valódi remekműnek tartotta, mely

ügyes szerkezet által, bármely — az ellenjátszó által tett sakkhúzásra a megfelelő húzást magától megtette, mig mások

egyenesen csalásnak hitték. Nem első s nem is utolsó gép volt ez e nemben…

Egy gépezetet egyenesen a bécsi akadémia figyelmébe ajánlottak. Régi és igaz tehát e tekintetben is az öregek ismert

mondása: «Mundus vult decipi» («A világ akarja, hogy megcsalják»).

1882. 27. AZ ÖRÖKKÉ MOZGÓ GÉPEK TÖRTÉNETÉHEZ.

Több tudományos akadémia, köztük a magyar is, egyenesen alapszabályaiban intézkedik, hogy a perpetuum mobile

és a «quadratura circuli» tárgyában benyújtott tervezeteket még bírálatra se fogadja el. Ez intézkedés mutatja, hogy az

örökké mozgó gép föltalálása akadémiánk alapítása idejében is még sok embert zavart meg s hogy sok ember

lehetett általa koldus vagy őrült. Szerencsére, ma már ritkaság az ily tervező; de ki a találmányok történetében lapoz,

látni fogja, hogy ily gép alkotására mindig törekedtek az emberek s nem egyszer valóságos lázat idézett elő egyik

vagy másik találmány…Soha sem jő el az az idő, midőn kezünket nyugodtan ölünkbe tehessük s nézhessük, mint

dolgoznak helyettünk a gépek, melyeket őseink találtak ki s indítottak meg. S bizony az nem is volna jó dolog.

Legjobb az, hogy ha az ember munkás keze lesz a — perpetuum mobile.

1883. 1. UJABB TALÁLMÁNYOK.

Természettudományi értekezés Hoitsy Páltól.*

Találmányokat, fölfedezéseket minden korban tudott fölmutatni az emberiség. Sohasem többet és nagyobbakat, mint

egy század óta. De nem ez a számbeli súly jellemzi legkivált a jelen századot. A találmányok most kezdenek az

emberiség jótevői lenni, ez jellegzetes tulajdonuk. Jótevők abban az értelmében a szónak, hogy a munkát könnyebbé teszik,

s azt az ember helyett természeti erőkkel végeztetik. Az eke és a szekér feltalálástól egész a gőzgép koráig aludt az emberiség.

A munka terén nem tudta mi a haladás. A vízi kerék és szél-vitorla után egész a gőzmalomig nem töltötte ki semmi az

ezredéves időközt. A középkor eszközöket, szerszámokat alkotott, melyek által gyorsabbá lett a munka, de nem alkotott

gépeket, melyek természeti erőkkel végeztették a munkát s megkímélték az embert a dolog izzadságától.

Ezt a gőzgép tette legelőbb…Gőzgépek nélkül, mai viszonyok között, annak a mélyen sajnált munkásosztálynak a sorsa

még szomorúbb lenne, mint a minő jelenleg. Avagy talán azoknál a mesterségeknél, melyeknél a dolog természeténél fogva

gépeket alkalmazni nem lehet, vagy legalább eddig nem sikerült, a munkások állapota jobb? Semmivel sem….

* A nagy természet és a kicsiny ember czim alatt a Franklin-társulat kiadásában a napokban megjelent könyvéből.

Kikiáltási ár: 1400 HUF aukció időpontja: 2011.11.15.

Fejezet-címek a könyvből: Helyünk a mindenségben; Örök mozgás; Véges tudás; A hold és a holdlakók

1883. 3. ÚJABB TALÁLMÁNYOK. Természettudományi értekezés Hoitsy Pál. (Folytatás.)

Az újkornak van egy más gépe, egy más találmánya is, mely a természet erőit munkáltathatja az ember helyett:

az elektro-dynamikus gép. Nem kell a czifra névtől megijedni, a gép maga igen egyszerű. A villamosság használtatik

föl általa a munkához. Oly erő, mely nagy bőségben van meg a természetben, vagy legalább nagy

mennyiségben állíttatik elő tisztán természeti forrásokból. Egy savas vízbe mártott horgany- és szénlemez, mialatt

maga magát megemészti, az elektriczitásnak vagy villamosságnak erős áramát hozza létre, s ez a villamosság az

elektro-dynamikus gép által mozgató erővé változik. Ily gépet több alakban állítottak elő, egyik leghasználhatóbb ezek

közül az, melyet egy párisi asztalos, Grammé adott neki. Kevéssé van még használatban, a kezdet nehézségein nincsen

még túl. De hogy a jövőben ez is mivé fog válni az emberiség számára, mutatja az, hogy az elektriczitást, mint hajtóerőt

használják már kisebb vasúti kocsik, sőt vonatok mozgásban tartására is.

A villanymotor egy motorként működő villamos forgógép, amely az elektromágneses indukció elvén alapuló

eszköz, az elektromos áram energiáját mechanikus energiává, forgó mozgássá alakítja. Wiki

Az időnek és a térnek nem tud urává lenni az ember. Ezek figyelmeztetik legsajgóbb módon, hogy földhöz tapadt…

A találmányoknak egész sokasága támadt egymás után, melyek az idő és a tér elleni küzdelemben az embert

győzelemre segítik…

A kéz megnyom egy billentyűt, ez által a villamosság áramlani kezd s az ellenkező oldalon maga vonja le a billentyűt.

A kezet levesszük a billentyűről, a villamos folyam megszűnik, s az ellenkező hely billentyűje is helyére ugrik vissza.

A mozgatás gyorsabb vagy lassúbb váltakozása szerint jelöljük az egyes betűket, s azokból alkotjuk össze magukat a

szavakat. Megértethetjük magunkat e jelek közvetítésével a nagy távolságokon keresztül, s barátunk, ki a földnek épen

ellenkező felén tartózkodik, megérti gondolatainkat, melyeket vele közleni kívánunk.

Alig, hogy szélesebb alkalmazást nyert a telegráf, megszületett testvére a telefon. Amaz jeleket visz át egyik helyről a

másikra, ez magát a hangot viszi….A fonográf is azon alapszik, hogy a hang nem egyéb mint rezgés. A rezgést

közönséges mozgássá alakíthatjuk át…

1883. 4. ÚJABB TALÁLMÁNYOK. Természettudományi értekezés Hoitsy Pál. (Vége.)

….A hírlapírók által rendezett farsangi mulatság alkalmával a redoute egy félreeső termében igen jól lehetett hallani

az operai előadást, melyet az nap a nemzeti színházban adtak. Vegyük csak, mennyivel nagyobb-szerű lenne ez

fonográf alkalmazása által! Nem volna e a találmányok között egy is fontosabb, mint az, mely egészen megvalósítva

ugyan még nincs, de a melynek megvalósítására az első_/ lépés meg van téve : a villamosság raktározása. Értjük ez

alatt azt, hogy a villamosságot össze lehessen gyűjteni valamely anyagban, s szabadon bocsátani tetszés szerint.

Az ember elviheti magával a villamos lapokat oda, a hol munkakifejtésre szüksége van, s e munkából annyit használ

föl, a mennyi igényének épen megfelel. Felhasználhatja szobájában, hogy a varrógépet hajtsa, vagy hogy

esztergapadját, szövőszékét mozgásban tartsa, akár fát apríthat vele, s este kivilágíttathatja az egész lakást.

A villamosságnak ép az az egyik jellemző tulajdona, hogy igen könnyen alakítható át hajtóerővé, vagy fénnyé. …

A víz és a szél egészen ingyen dolgozik. Ez előnye a gőzgép fölött, mely természeti erőket használ föl ugyan, de a

tüzelő beszerzéséhez némi — habár a hatáshoz mérve csekély — emberi munka mégis szükséges. A másik, a mit

tekintetbe kell vennünk az, hogy a villamosság ereje mindenben pótolhatja a gőz erejét. A hol a gőzgép használható,

mindenütt használható az elektro-dinamikus gép is, sőt ez utóbbit használhatjuk ott is, p. o. földalatti fúrásoknál,

a hol amaz a tüzeléshez szükséges levegő hiányában és a kiállhatatlanná váló füst miatt: felmondja a szolgálatot.

Gyárak olcsóbban hajthatók, városok világítása majdnem ingyen eszközölhető, s maguk a kisebb háztartások

folytonos munkaerővel láthatók el, a mint egyszer a villamosság raktározása teljesen sikerül….

1900. 3. CSILLAGÁSZAT AZ UTOLSÓ SZÁZAD ALATT.

Kopernik óta igazi forradalmat senki sem támasztott a csillagászatban.

Mikor ő kifejtette a maga rendszerét, kábultság fogta el az elméket. A mit eddig a világrendszer felől tudni véltek,

csalóka álomképnek bizonyult. A Föld, melyet eddig a világ központjának tartott az emberiség, egy utolsórendű

égitestecskének jelentéktelen pozicziójára süllyedt alá…

De a míg elődeink azt hitték, hogy az úgynevezett állócsillagok teljes mozdulatlanságban állanak öröktől fogva és az

időknek végtelenségéig az égboltozatnak egy ugyanazon a helyen, a mi századunk kimutatta, hogy a legtöbb csillag

változtatja helyét. Oly iszonyú távolságban vannak tőlünk e csillagok, hogy mialatt földünk közel háromszáz

millió kilométernyire távozik pályájának egyik pontjától a szemben fekvőig, azalatt a csillagok távolságához képest

ez alig észrevehető helyváltoztatás, s ók mozdulatlanul látszanak állani…

Maga a mi Napunk is mozog. Magával viszi egész rendszerét, a Földet, a Jupitert a Saturnust és a körülötte

keringő üstökösök egész rendszerét, egy olyan pályán, melynek csak irányát ismerjük körülbelől, de középpontja és

tartama ismeretlen szemeink előtt.

És míg a régi világ embere a világ mozdulatlan középpontjának tartotta a Földet, mely körűi minden forog, s az éj

apró mécseseinek tekintette a csillagokat, melyek megenyhítik éjszakáink Idétlenséget: addig, ami szemeink előtt

megnyilatkozott az igazi mindenség, a maga végtelenségében, melynek határai nincsenek, s melyen belől minden

mozog, minden él és egy pillanatra sincsen sehol pihenés.

H.P. /Hoitsy Pál/

1900. 4. A GÉPTAN AZ UTOLSÓ SZÁZAD ALATT.

…Egy tudomány se tett az utolsó század folyamán akkora haladást, mint az, mely a gépekkel foglalkozik: a mechanika.

A régi ember kevés számú s igen egyszerű géppel dolgozott. S azok a gépek, melyeket a XIX. század készen talált,

közhasználatban voltak régen. Századok múltak el, hogy e téren nem tűnt fel figyelemre méltó felfedezés…

Legnevezetesebb gépeinket a gőz tartja mozgásban; de nem minden gépeinket. Az emberi munka könnyítésére fedeztek fel

oly gépeket is, melyeknek működését nem a gőz táplálja. Elias Howe felfedezte az első varrógépet, mely által sok millió

nőnek a munkáját tette könnyűvé, s melynek hajtására elégséges az emberi erő. De a nagy munkát végző legerősebb gépeket

mégis a gőz ereje mozgatja.

Mióta az ember e földön lakik, — vajh ki tudja, hogy hány évezrede lehet — egész a múlt század végéig csak egy új erőt

tudott befogni maga helyett a munkára: a gőz erejét. A mi századunkban több ilyen erőt fogott igába. Ilyen a kőolaj, a

benzin és a gáz ereje. Motorokat szerkesztettek a mechanikusok, melyekben a nevezett anyagok robbanásakor keletkezett erő

átalakítható munkává. Sikerűlt a villamosságot is hajtóerővé átváltoztatni. Az első erre szolgáló géppel Grammé párisi

asztalos lépett világ elé. De a feltalálás dicsősége nem őt illeti. A budapesti egyetem egykori fizika tanára, Jedlik Ányos,

jóval előtte szerkesztett ilyen gépet, melyet arra használt fel, hogy üveg lemezkéket vonalozzon vele. Találmányával hallgatott,

de gépének első eredeti példánya megvan ma is a budapesti egyetem fizikai múzeumában.

Vége felé hajlott a XIX. század, mikor sikerűit cseppfolyóssá tenni a levegőt, s mikor egy oly gépet is szerkesztettek, mely

munkává alakítja át a cseppfolyós levegőhöz kötött erélyt…Ezek a gépek csak egy végtelen csekély részét értékesítik annak

az energiának, mely a természetben rendelkezésünkre áll. P. 0. a khemiai affinitás oly bőséges tárháza az energiának, mely

szinte kiapadhatatlannak látszik, és a melyhez az ember hozzá sem nyúlt ez ideig. A mechanika óriásit haladt egy század alatt,

múltja rövid, jövője sokat ígér. H. P.

1901. 1. Lakott világok…Ha azt állítanók, hogy csak a mi földünknek vannak lakói, ez ép oly együgyűség volna, mint ha azt hinnők, hogy csak azok a vértestecskék végzik a fentebb leírt funkcziót, a melyek épen a nagyító üveg lencséje alatt vannak, a többi pedig egész más, s nem szolgál semmire. Csak épen azért, mert mi nem látjuk. A világegyetem egy nagy egész: minden kölcsönös viszonyban van mindennel, semmi a világon nincsen teljesen elkülönítve. Ha az életet magában foglaló földet beleplántálnék a holt anyaggal telt mindenségbe, úgy benépesítené a világegyetemet, mint a hogy egy marék magtól körös körül az egész mező kizöldül…

A tudósok kutatásai azt bizonyítják, hogy a mi földünkön 500 millió év óta van élet, de ennek az időköznek valószínűleg csak utolsó tizedrészében született meg az első ember, a föld élő lényeinek legtökéletesebbike. Más égitesteken azonban bizonyára végtelenül tökéletesebb lények vannak, elképzelhetetlenül fölöttünk álló szellemi képességekkel, melyek talán már régen megkísértették, hogy velünk összeköttetésbe jussanak: ha ugyan nem látták be ennek lehetetlenségét ép úgy, mint a hogy mi nem próbálunk szellemi összeköttetésbe jutni a földön mászó rovarral. Magában véve az ilyen szellemi összeköttetés más világokkal épp úgy lehetséges, mint a hogy manapság Marconi készüléke segítségével kilométerekre tudunk érintkezni egymással drót nélkül. Meglehet, hogy csak a nyitját nem tudjuk sokféle jeleknek, melyeket talán felénk küldenek más világok lakói, szánakozva a mi korlátoltságunkon, hogy nem vesszük észre.

A földön kívül lakó lények szemei lényegükben nem lehetnek mások, mint a mi szemeink, ha mindjárt tökéletesebbek is.

A mi földünk fejlődésének története párhuzamosan halad a világegyetem többi égitesteinek fejlődésével.

Hoitsy és Péterfy

Vörösmarty gimnázium

Péterfy Jenő dr. 1876 - 1899 23 magyar, német

Hoitsy Pál 1877 - 1880 3 matematika

www.vmgsuli.hu/.../05_IV_IGAZGATOK_TANAROK_MELTATAS.

Nyugat 1931. 10. FIGYELŐ Tudomány és kritika

Schöpflin Aladár: PÉTERFY JENŐ DRAMATURGIAI DOLGOZATAI

Magyar Irodalmi Ritkaságok 2. sz.

Péterfy Jenőt nem a színház iránti érdeklődés tette színházi kritikussá s nem valami dramaturgiai meggyőződés

propagálásának vágya. Sohasem titkolta, hogy sokkal köznapibb ösztönzés vitte rá, hogy beálljon színházi

kritikusnak s még kevésbé titkolta, hogy ez a mesterség terhére van. A paupertas audax adta kezébe a kritikusi tollat. Nem is

forgatta tovább három évnél. 1879 őszén lépett be, - Hoitsy Pál ajánlatára - az Egyetértés szerkesztőségébe s

1882 őszén írta utolsó kritikáját.

Nyugat repertórium /1958/ 441. Magyar Géniusz. Cholnoky Viktor: Hazaszeretet és természettudomány.

Hoitsy Pál könyve. 1903. jan. 18. 1-4 oldal

Zimándi: Péterfy Jenő élete és kora (1972). A monográfia részletesen foglalkozik Hpitsy és Péterfy kapcsolatával.

1899. 46. PÉTERFY JENŐ. 1850—1899.

Váratlan gyász érte a magyar irodalmat. Nem a nagyközönség előtt folyton szereplő kiválóságok egyikét döntötte

le a halál…Péterfy Jenő, a ki a múlt héten egy Horvátországon átrobogó gyorsvonaton főbe lőtte magát, kevesek által

ismert, de eme kevesek által különösen nagyra tartott egyéniség volt....

1872-ben tanári oklevelet nyert, melylyel a belvárosi főreáliskolában szerzett magának állást, honnét később a VIII.

kerületi, zerge-utczai főreáliskolához került. A magyar és német nyelvet s az ezekhez tartozó irodalmakat tanította…

Értékes és érdekes ember dőlt ki vele. Élete delelőjén állott még csak. Szellemi öröksége azonban így is méltóvá teszi,

hogy emlékét megőrizzük.

* * *

Széll Kálmán (Gasztony, 1843. június 8. – Rátót, 1915. augusztus 16.) politikus, miniszterelnök /1899 – 1903/,

pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1899. 12. Mikszáth: Széll Kálmán és családja /vezércikk, képekkel. G./

…Kedves Miklós / A főszerkesztő. G./. Hiszen te nem Széli Kálmánról vársz tőlem adatokat, hanem Bátótról. És

igazad is van. Mert Széli Kálmánról essay-féle dolgot, írni vagy már késő, vagy még korán. Nem azért, mintha nem

lett volna eddig is egész államférfiúi egyéniség, de azért, mert te se közlöd egy palotának a fotográfiáját a

Vasárnapi Újságban, a melyre most kezdenek egy második emeletet építeni…

A földszint többi részét a vendégszobák, Széli Kálmán dolgozószobája és egy nagy szalon foglalja el, melynek falát a

Széll szép lányának, Bonának, Benczúr által festett arczképe ékesíti. Fesztelen, vidám levegő van e szalonban nyaranta,

mikor a család együtt ül ebéd után. A vendég gyorsan lesz otthonossá és beszédessé. S ebben nagy

érdeme van a kegyelmes asszonynak, ki olyan causeur, a minők csak a nagy franczia asszonyok lehettek. Úgy tudja

magát idomítani a vendégei észjárásához, hogy az már több mint ügyesség, az bravour; kitalálja az illető

egyéniségéhez képest valami finom ösztönnel, hogy az miről szeret beszélni, s ha az aztán megszólal, olyan élénk

érdeklődést tud mutatni annak az elbeszélt lappáliái iránt, mintha a legérdekfeszítőbb dolgokat hallaná a világon….

Széli Kálmán megrezzen é fészkelődik a széken. Jnnek a tehenek, - mondja fölélénkülve.

Látszik, hogy szeretne kimenni, tűkön űl. Szeretné megtudni, hogy a kedvenczeivel mi történt, hogy folyt le délutánjuk,

mik a gulyás megfigyelései, nem lett-e a rózsaszínű üszőnek semmi baja?

A kolomp egyre közelebb, közelebb hangzik. S ez a legokosabb idő búcsúzni. Hát én is búcsúzom tőled, kedves

Miklós, csatlakozván a régi statusférfiúi iskolához, azaz begombolkozva kijelentem, hogy nem mondhatok többet.

Nem újságírói szemmel néztem meg Bátótot. Majd ha egyszer magáról Széli Kálmánról, az itteniről kell írni, azt

szíesen elvállalom.

M—thK n.

1900. 49. SZÉLL KÁLMÁN IFJABB ÉVEIBEN. Képek Széllről és családjáról.

1915. 34. SZÉLL KÁLMÁN. 1845-1915

Szokássá lett, Széli Kálmánt úgy jellemezni, mint Deák Ferencz iskolájának legtehetségesebb

tanítványát, sőt mint a magyar állam bölcs hagyományainak letéteményesét. Sokan általában őt tartották ma már

az egyetlennek, a ki ez iskola tanításait képviseli s hiven őrizi. És ő maga is, nemcsak nem tiltakozott ez ellen a felfogás

ellen, hanem dicsőségét találta benne, mely neki láthatólag is jól esett. Pedig ez a beállítás hamis.

Széli Kálmán kitüntetett és dédelgetett kedvencze volt Deák Perencznek a nagy államférfiú utolsó éveiben. Az élet mindennapi

vonatkozásaiban is legközelebb állott hozzá. Feleségül birta Vörösmarty Mihálynak a nagy költőnek leányát Ilonát, a

ki gyámleánya volt Deák Ferencznek….

SZÉLL KÁLMÁN. Benczúr Gyula festménye.

Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás

Élelmiszer ágazatok

Cukor

Hús

Tej

Malom

Sütő

Sör, bor

Gyümölcs

Hűtés

Szolgáltatás

Áramszolgáltatás

Vízellátás

* * *

Cukorgyártás

1856. 39. 339. A répa-czukor készítésének módja.

Mielőtt a czukor készítése módját tárgyalnám, olvasóim figyelmét a czukorrépa reszelő gépezetre kívánom

kiterjeszteni.

I. A reszelő nevezetesebb részei :A) reszelő henger födele, mellyet a hengerről le lehet venni. Ennek azért

szükségeskép mozoghatónak kell lennie, mivel a henger minden reszelés után a fogak közé ragadt répától jól ki-és

megtisztítandó : igy kimélhetvén meg csak a fogakat a rozsdától.

B) Maga a reszelő henger. Ez áll egy alaphengerből, melly mint a hoszszu metszés mutatja, keresztfákra van alkotva.

Ezen alaphenger körlapján léteznek a fűrész fogú reszelő vasak, mellyek keményfából készült egyforma

szélességű fácskák közé szoritvák a henger szélein levő két vasabroncs által

C) Azon nyilas, mellyen a répát a reszelőhengerhez nyomkodhatni.

D) Azon fiók, mcllybe hull a reszelt répa. Ez puha fából van készülve, belől pedig bádoggal fedett ; egy párkányon

fiók módjára kihúzható és betaszítható. A reszeléshez öt ember szükséges. Három a reszelőt hajtja, egy, a

főforditónál E, kettő pedig a segéd mozdonyrudaknál fogva; negyedik a répát adogatja és a reszelt répát fiókbul

kiszedegeti; az ötödik nekie kezébe adogatott répát a C nyíláson a reszelő hengerhez nyomkodja…

II. A Prés. A) a hátulsó mozgatlan oldal; a csavarok — 1, 2, — ebbe vannak megerösitve.

B) Az első mozgó oldal, melly a csavarokon — 1 , 2, — tartózkodik s a préseléskor

a hátulsó felé közeledik. C) A rács vas vesszei, mellyek az első B oldal aljához vannak szegezve, hátsó végül

pedig, a hátsó A oldal alján vasból készült lyukakon előre és hátra mehet.

A srófanyák D ugy vannak az első oldallal összekötve, hogy azt a kisrófoláskor magokkal húzzák…

Maga a préselés igy megy véghez : A párkányos asztalra reá teszünk egy sövényt, erre reá fektetünk egy

reszelt répával félig töltött zacskót, s a zacskónak nyilt végéből annyit aláhajtunk, hogy az rövidebb legyen valamivel

a sövénynél; s ekkor a három élű fával a répát tökéletesen elegyengetjük a zacskóba. Az elegyengetés után a

zacskót a sövénnyel együtt a prés rácsára helyezzük…

III. A szűrő. Ennek az edény tulajdon i fenekén kivül két mozogható lyukacsos feneke van; az alsó 2 rövid lábakon áll,

a felső 3 pedig spódium 0 tetején fekszik. Maga az edény épen fenekén egy csappal 4 van ellátva…

IV. Az üst. Ez abban különbözik más üstöktől : 1. Hogy széles és lapos. 2. Kinyúló hosszú orra van.

3. Elölről a tengelye van, melly a katlanba helyzett vasfészekbe fekszik. 4. Hátul egy vaskarikája van…

XIV. Maga a főzés. A kipréselt nyers répalevet azon frissibe tel kell az üstre tölteni, s abba egész 75 C. tél kell

melegitni. Ezen melegség pontjánál bele kell önteni a már előbb forró vizzel megoltott s tejsürüségig

feleresztett meszet, szüntelen kevervén a bele töltés alkalmával a répalevet…

1856. 40. folytatás. Hévmérőt, saccharometrumot, agyagot és spodiumot (ennek mázsája

3 ft. 30 kr. v.) szükségeskép szerezni kelletik. Európában, hol a czukornád nem terem, jelenleg csaknem minden

Országban igen nagy mennyiségű ezukrot főznek a szóban forgó növény nedvéből,

nagy gyárakban, s igen szép haszonnal…

A különbség a nád-és a répaezukor készítésében röviden ide megy ki:

a) A répának kisajtolt levében sokkal több idegen rész van, mint a czukornádéban, van nevezetesen benne

többféle növénysavany, és különösen salétrom-savanyos sók. Ezért a répa levének kitisztálása nehezebb és

bonyolultabb, mind a ezukornád loveé s többféleképen van szokásban.

a/ A franezia gyárakban a répának gyöngén felmelegitett levéhez mészvizet öntenek…

b/ A német és cseh gyárakban a répának kisajtolt levéhez még hidegen kevés higitott angol kénsavanyat töltenek…

Szarka József, m.-szigetin gymn. tanár.

1863.37. Az alföldi czukorgyár Debreczenben.

…E gyárban, még a legkeményebb téli hónapokban is, midőn a szükölködés tetőpontját éri el, s kenyérkeresetre

hiányzik az alkalom, folytonosan 7—800 ember talál foglalkozást…

A mechanikai szerkezetet 6 gőzgép hozza mozgásba. A répalé elpárolgása gőz által eszközöltetik, még pedig nagyobb

részt zárt üstökben, légszivattyúk használatával. A répalé tisztításához szükséges spodium magában a gyárban

készül, még pedig oly mennyiségben, hogy abból sok szállittatik még csehországi és morva gyárakba is. A megkivántató

csontok összegyűjtése által a közel vidék szegényebb lakosai jelentékeny keresetforráshoz jutnak.

E gyárban gépészek, lakatosok, kovácsok, asztalosok, kádárok, bognárok s egyéb mesteremberek

is találnak foglalkozást, miután minden igazítás, sőt kisebb uj szerkezetek is itt készíttetnek.

A debreczen vidéki répa igen ezukordus, s 10—12 százalék ezukoranyagot tartalmaz.

Tüzelőanyagul kőszenet használnak, melyet részint Diósgyőrből hoznak…

* * *

A répa-cukor gyártás főbb műveletei és anyagai /a folyamatábra alapján, egyszerűsítva/ 2006-ban, 150 év múlva. G

Cukorrépa,

úsztatás, szeletelés, édes szelet, diffuzió, ↓

nyers-lé

sűrítés, főzés, kristályosítás

pép

centrifugálás

nyers cukor

finomítás, szárítás, osztályozás, őrlés, préselés

kristály-, por-, kockacukor

1877. 22. A czukor és czukornád. A czukor egy idő óta érezhetőleg megdrágult, s ez áremelkedést a társadalom

minden osztálya meg szokta sinyleni. Oly átalanosan elterjedt fogyasztási tárgygyá lett az a polgárosultság

előhaladásával, hogy naponkénti használatát fényűzésnek tartani még a legszegényebb sorsú embernél sem jutna

eszébe mostanában senkinek….

A czukornád mikor ki van fejlődve és meg van érve, körülbelül 12 láb magas és 2 hüvelyknyi átmérőjű. Mihelyt a

növény virágzásnak indul, a levelek azonnal hervadni kezdenek és elhalnak, a nád pedig megváltoztatja szinét. Az érett

nádat levágják, nyalábokba kötik s malomba viszik, hol nagy hengerekkel összetörik s nedvét az alul fölállított hatalmas

kádakban fogják föl. E nyers czukor készítését a világ egyetlen más részében sem vitték oly nagy tökéletességre, mint

Mauritius szigetén…Mikor a czukorlé szemcsésedése /kristályosítás, G./ végbe ment, a melyhez a szerint kell rövidebb

vagy hosszabb idő, hogy mily nagyságú kristályokban óhajtják a czukort előállítani, mely azonban többnyire négy órát

szokott igénybe venni, a czukort fateknőkön át nagy vas medenczékbe hagyják lefolyni, hogy kihűljön, azután

a „turbine" okon (központfutó gépezetü vízi kerekek), melyek perczenként 1000-et fordulnak, keresztülhajtván, a

czukorból minden szörp-alkatrészt kisajtolnak…

Trinidadon s néhány más nyugat-indiai szigeten hatalmas központi czukorgyárakat állítottak föl részint egyes

társulatok, részint maguk a kormányzóságok. E gyárakba küldik a szigeteken levő egyes termelök czukornádjaikat és

vannak uradalmak, melyek naponként 40—50 akónyi czukrot állítanak elő.

Amint a mai folyamatábrából látható, a korabeli technológia hasonlít a jelenlegire. A „turbine” nem sajtolja, hanem

Centrifugálja a kristályt és a szörpöt. Akkor még nem elektromos motor, hanem vízikerék hajtotta a centrifugát. G

1896. 46. CHOCOLAT MENIER. A világ legnagyobb gyára. Naponkénti eladás 50 000 kg.

Kapható minden fűszer és csemege-kereskedésben és czukrászdában.

Cacao van Houten. Jóságának és tisztaságának köszöni világhírét és rendkívüli kelendőségét.

Houten kakaó a kakaobab teljes tápláló erejét megtartja.

* * *

Húsfeldolgozás

1901. 18. A RÉGI MAGYAR MÉSZÁROSSÁG EMLÉKEI.

Hazai iparunk ősi emlékei közt alig van, mely annyira nemzeti hagyományok és erkölcsök

talajából sarjadzanék ki, mint a mészáros mesterség. Jellemző sorokkal bizonyítja ezt Kraszna

vármegyének egy 1765-diki szabályrendelete : «A világiakra tartozandó dolgok közt, úgymond

ez a rendelet, legfőbb kötelessége az embereknek a magok egészségekre való vigyázás, mely

főképen az ételből és italból áll. Mint hogy pedig a Magyar Nemzetnek eledelei között első

a Hús, tehát az arra való szorgalmatos vigyázás szükségesképpen megkívántatik>> így vezeti

be a mészáros-ipar űzésére vonatkozólag alkotott rendszabályzatát egy magyar törvényhatóság,

mikor még korlátlan joggal uralkodott a helyi piaczokon az élelmi szerek árai s a termelő

munka minden feltételei megszabására. A mészáros ipar régi virágzó állapotáról fogalmat

nyújthat, hogy már 1376-ban csupán Pozsonyban nem kevesebb, mint 28 mészárszéket

találunk, melyeknek jogait s kötelességeit részletesen irták körűi a fennálló szabályok…

Tiltva volt a mészárosoknak marháikat igába fogni s később elcsigázott állapotban vágni le. Nemkülönben

megengedhetetlen volt a húsnak azon melegiben kimérése…

Sok elavult szokás korlátozta még a régi mészárosokat. így a bányavárosokban a faggyút

senkinek sem adhatták el előbb, míg a bányászok elővételi jogukat nem gyakorolhatták a

szappanhoz és gyertyához szükséges mennyiségre. Bozsnyó városában is így volt, de itt

péntek délután három órán túl már mindenki szabadon vásárolhatott a megmaradt faggyúból.

Némely helyeken a marha nyelve a bírónak volt törvényes illetménye.…V.

1873. 40. Mintaistálló…Az istálló három osztályra van elkülönítve, t. i.: lovak, szarvasmarhák és sertések számára,

A nem hivatott gazda is első tekintésre át fogja látni a berendezésnek és a czément alkalmazásának czélszerüségét.

A portlandi czémenttel födött hidlás, a szép koczka-lapok a márvány-czément, melylyel a falak borítva vannak,

könnyű szerrel tisztán tarthatók, mi már magában is elég ajánlás arra nézve, hogy a gazdasági , s főleg

istálló-épületekhez ily anyagot alkalmazzunk. A ló- és marha-jászlak szép, simára csiszolt márványdarabokból

készültek. Átalán véve az egész istálló a lehető legczélszerübben, legcsinosabban van berendezve s a

szellőztetési szerkezet szintén sikerültnek mondható.

1872. 36. Figyelmeztetés gazdák számára a marháknál most járványos száj és patabetegség ügyében.

Jármay Gusztáv gyógyszerész urnak Pesten. Vacs, szeptember hó 4-én 1869.

Tekintetes úr! Bátorkodom uraságodat figyelmeztetni arra, hogy mily nagy becscsel bír a pata és szájbetegségek

ellen alkalmazott gyógyszer a most uralgó járvány alkalmával, különösen szilaj állatoknál, melyeket nem lehet jól

kezelni. Pusztánkon a szájbetegség elharapódzott egy csordában, a megbetegedett állatok a szer használatára

10 nap alatt meggyógyultak, a csorda egészséges része tökéletesen ment maradt a járványtól. Egy birkanyájban

ugyanezen szájbetegség ütött ki, hat nap alatt a szer használatára az állatok meggyógyultak, s az egészségesek

mentek maradtak a járványtól.

Egy tehéncsordában egy éjszakán át 3 darab marha betegedett meg, miután a szer az ivóvízbe tétetett, többé egy

marha sem betegedett meg s a betegek is 8—10 nap alatt felgyógyultak. Felkérem uraságodat a jó ügy és a

gazdászat érdekében ezen szert az újságokban hirdettetni, hogy lehetséges legyen a gazdákon ily könnyű módon

segiteni. Tudok egy évet, midőn a szájbetegség oly elterjedt volt, hogy lovak, sőt emberek is megbetegedtek bele

és ezen szer különösen az embereknél kitűnően hatott; tehát e szer minden állat fajnál, sőt még embereknél is

kitűnően használ. Szelid beteg állatoknál elegendő 8—10 cseppet az állat nyelvére csepegtetni, reggel és este;

egészséges állatoknál egyszer napjában óvszerül. Az egész környék, minden gazda és pásztor nem győz eléggé

csodálkozni e szer hatása felett. Szomszédságúnkban, hol a hason-szenvészetre /sic/ nem sokat tartanak, a

járvány már hat hete dühöng, roppant sok bajba kerül az állatok mosása és mégis igen sok állat éhhalállal

veszett el. Teljes tisztelettel maradok uraságodnak, tisztelője

Lakner György, állatorvos.

1866. 1. Hamburgi, londoni, párisi, müncheni és bécsi érmekkel kitüntetve.

A KORNEUBURGI MARHAPOR marhabetegségek s marhavész ellen; az ellenállási erőt gyámolítja s

Különösen lovaknál a mirigy, torokfájás, bélgörcs és zabálási hiány eseteiben hatásos. Szarvasmarháknál az

altesti bántalmak minden nemeiben használ. Kapható Pesten: Tőrök József gyógyszerésznél…

1867. 4. A sertések érvágásáról. Közelebb egy gyakorlati becsü kis könyv jelent meg Pesten e czim alatt:

Gyakorlati s elméleti sertéstenyésztés. Irták Dely Mátyás és Dely József állatorvosok…Belül és pedig

oly részén kell az érvágást alkalmazni, a hol sejtszövet kevés van ilyen hely a vérdus szájpad.

Ha tehát a sertés érvágást kiván, ledöntjük és gerinczre forditjuk, két ember két oldalról

állván, egyik mellső s hátulsó lábát fogva, a lefordulásban és felkelésében megakadályozzák,

két férfi pedig a fejénél állva, egy gömbölyü, elegendő vastag botot a sertés szájába téve, azt jól a

zápfogak felé tolva, a fejet vele lenyomják, azonkivül egyik kezökkel a fülét szinte a földfelé

lenyomva, a fej ide-oda történhető rángatásat meggátolják, most már jő a műtevő, mindkét oldalán

éles, hirtelen hegyes késsel, és a kitátott szájpadlásnak mindjárt a metszőfogak megett levő gömbölyü

emelkedés alá elülről hátrafelé irányozva félhüvelyk mélyen lapos szurást tesz.

/ A vágástechnológia szerint a kést a nyaki ütőérbe szúrják. G./

Mire a vér azonnal kibuggyan; ekkor a sertés felbocsátandó, mindig kap annyi vérfolyást,

a mennyit a természet helyesnek lát, a szükséges vérmennyiség megcsonkítása nélkül eltávolitani.

Megtörténik, hogy a vér néha egyik, vagy mindkét orrlukon is kibuggyan; de nem kell tartani semmi rosz

következesétől…szerencsétlenség, mely a kés mélyen behaladásával előállhatna,

meg nem történik, egyszersmind, hogy nemcsak sertésen, de minden nemü háziállaton is a legczélszerübb

érvágó-késül alkalmazható, és hogy igen kis helyen elfér; végre, ha kése talán eltörnék

is, akármelyik kovács vagy lakatos által megújítható.

1873. 15. A hús eltartásának módjai….Legegyszerűbb mód a húst fris állapotban sokáig eltartani az, hogy csupán

sóval behintve légmentesen elzárt hordócskákba tegyük. Frisen levágott állatokból szép, tiszta húsdarabokat

(természetesen csontok nélkül) kellő besózás után e czélra készitett hordókba kell sorjában egymásra rakni, ugy hogy

a húsdarabok közt üres tér ne maradjon ; ekkor a hordókat légmentesen elzárva hűvös pinczébe kell tenni. Nem szabad

feledni, hogy a hordók helyzetét eleinte mindennap, később minden két-három nap legalább egyszer kissé meg kell

változtatni. Különösen a friss szalonna és disznóhús tartható el ily módon igen sokáig. Például olyan disznóhúst, melyet

még karácsonykor vágtak, augusztusban teljesen ép állapotban lehet elfogyasztani. A hus kinézése üde és tiszta fehér,

ize pompás, kifogástalan. De ha egy hordót egyszer használat végett fölnyitottunk, a hus nem áll sokáig s hamar el kell

fogyasztani, mert a fölnyitásnál a lég hozzá jutását nem lehet többé meggátolni. Ezért az edények nagyságát egészen

ama háztartás szükségletéhez kell alkalmazni, melynek számára a tartalom szánva van. Ez az eljárás, melyet a

legegyszerűbb házi nő is könnyen megtanulhat, Felső-Ausztriában egy idő óta igen el van terjedve.

Végre a nyers hus épentartására Baudet is tett kísérletet phenyl-oldattal s kisérletének eredményét a

„Moniteur Scientifique"-ben tette közzé, ügy találta, hogy a hus zárt edényekben hónapokig eltartható, ha azt

előbb 0.5 százaléknyi vizes phenyl-oldatba mártjuk. Ez eljárás mellett a hús csak épen annyit változik,

hogy kissé megbarnul, és sonka ízt kap. Baudet ugy véli, hogy erős oldat is elégséges; továbbá a hús akkor is

eltartható, ha ily oldattal megnedvesített faszéndarabok közé teszik s ajánlja, hogy Dél-Amerikából ily módon

elkészített húst szállítsanak Európába; a húst kaucsuk-zsákokba kellene ily módon elrakni és igy egyszerre

kaucsukkal is hússal is elláthatnék világrészünket, melynek mindkettőre |annyi szüksége van.

1900. 14. Geley József: BUDAPESTI VÁGÓHÍD A PÁRISI VILÁGTÁRLATON.

….Egyik képünk a marhaközvágóhid keresztmetszetét mutatja. Jobbról-balról vannak a tágas istállók a levágásra

szánt állatokkal. Az istállók mellett a fedett kocsibejárók láthatók; ott állanak fel hosszú sorban a mészárosok

fogatai a leölt és kitisztított marhahús felrakása végett.

A BUDAPESTI KÖZVÁGÓHÍD ÁTMETSZETI KÉPE.

A középső nyilasok a vágóhelyet, hűtő-csarnokot és mérlegelő helyet ábrázolják. Hasonló ehhez a sertésközvágóhíd, a melynek építését most fejezték be.

Az új vágóhíd keresztmetszetét feltüntető képünkön láthatók a forrázó üstök, a melyekben a leölt sertéseket gőzzel

leforrázzák, a tisztító és hűtő csarnokok, a melyekben a leölt sertéseket feldolgozzák.

Utánuk következnek a vásársarnokok. Ezek közül legsikerültebb a központi vásárcsarnok hosszmetszetü képe,

a mely a szerkezeti részeken kívül a forgalom elevenségét is láttatja. Ugyanehhez a csoporthoz tartozik egy

hatalmas térkép is, a melyen erős színekkel vannak megjelölve a vámvonalak, közélelmezési intézetek, fogyasztási

szövetkezetek, népkonyhák és más rokon tárgyak.

Külön csoport bár amazhoz tartozik — a vízművek képsorozata. A káposztás-megyeri végleges vízmű óriás telepe

sokakat fog érdekelni még az idegenek közül is. A nagy gépház, a melynek egyik hatalmas szivattyúja, mint a magyar

gépipar produktuma, természetben lesz a kiállításon látható, továbbá a nagy víztelep teljes berendezése,

a dunakeszi kútcsoport, a Duna alatt épült vízszállító alagutak a vízellátás érdekesebb tárgyai…

* * *

1885. 23.A tejgazdaság a mezőgazdasági csarnokban. I. rész

…Nálunk a tejgazdaság a mezőgazdaságnak még jóformán ismeretlen ága, s azért a fő-suly inkább a tejgazdasági

Üzlet különböző irányaiban való tájékoztatásra, a gazdaságnál szükséges eszközök, gépek ós segédanyagok

rendszerének ismertetésére s azok beszerzési forrásainak bemutatására van fektetve. A tejgazdaság négy fő

foglalkozási iránya a tejeladás, sajt- és vajkészités és tejsürités. E foglalkozási ágakat tükröztetik vissza: előszór egy

oláh juhászkaliba mellett látható havasi sajtkészitési telep, másodszor egy nagy üzemre gyárilag berendezett sajt és

vajkészitósi telep, még pedig működésben…

Látjuk Mármaros vidékéről a «caldare de urdite»-t (ordafőző rézüst), a «budelnik»-ot (sajtfogó ruha), a obata-lea»-t

(sajttörő) a «coffa-cofficiá-t (vajas és tejes kartos), a «galate de mulge»-t (fejőedónyek), üsttartó fákat, ordafogó

kosarat, ordaszedő kanalat, túró- és ordaberbenczét … tejszállitó kupák, tejes edények zománczozott bádogból,

Schmidt-féle vajalakitó prés, lefölöző kanalak, vajfurók, jégmedenczék, kézi vajgyurók hengerrel. Igen csinos vaj

formák láthatók fából a bécsi Pfannhausertől, madárkákkal, emberi alakokkal, de jól esik látnunk, a külföldi

gyártmányok e tömegében, hogy ilyeneket a hosszufalusi müfaragászati iskola is állit már elő csinos mintákkal,

valamint vaj-késeket s vaj szeletelőket is…óriási sajtkazánok, sajtprések láthatók, motorok, tejgyüjtö medenczék

1000—2000 literre, gőzfejlesztők, vaj-köpülők. Schmidt müncheni formaszoritója, tejmérlegek, turógyuró gépek,

palaczktöltő és tisztító készülékek s tejhütők. Ez utóbbiak közül ott látjuk a Lawrence-féle es a Köszler-féle eredeti

és módositott hűtőket…A tejvizsgáló készülékek közt érdekesek a / ma is alkalmazott/ Soxhlet-féle készülékek, melyek a tej

víztartalmának megállapítását könnyen végzik….

1885. 24. A TEJGAZDASÁG A KIÁLLÍTÁSON, II. rész

Ha a városi tejedéket közhasznosságuk szempontjából akarjuk vizsgálni, erre nézve mintául szolgálhat a budapesti központi tejcsarnok, mely külföldi, angol

és német szakértők tanúságai szerint is példányszevü berendezéssel bir…

A csarnokba érkezett tej jéghütőkészülék segítségével 2—4° C-ra hüttetik, mindaddig, mig a szállítás kezdetét veszi — egyetlen egy liter tejet sem bocsátanak forgalomba addig, mig legalább 1000 — de többnyire 2—4000 liternyi mennyiséggel össze nem lett keverve. Az edények és palaczkok mosásának oly fontos teendőire a helyiségben 2 nagy mosóhelyiség van berendezve, melyek egyikében 8 —10, a másikában 16 személy végzi a beküldött edények ós palaczkok tisztántartását.

A bádog edények kezdettől fogva a mödlingi Kleiner és Fleischmann czégtől lettek beszerezve…

A jelenleg már használatban levő üvegpalaczkok mindegyikére fel van jegyezve az ár, a tej mennyisége, aztán por-czellán-dugóval befödve, ólomplombbal elzáratnak, mely utóbbi a központi tejcsarnok betűivel s az illető nap keltével van ellátva. A tej -hordó személyzet e mellett egészen a vevő konyhájáig szállítja a tejet, hogy alkalmat nyújtson a plombnak személyes eltávolítás…

Dicséretes eredmények számába jöhetnek még a mármarosszigeti sajtszövetkezet groy-sajtja…

Magyarország nagyobb tejgazdaságaiból mintegy 6000 tehén teje árusittatik el a városokban, 3000 tehén teje pedig vajjá és sajttá dolgoztatik föl. Egy év alatt 14 millió liter tej jő forgalomba, körülbelöl 1 millió forint értékben ; 200 tehén teje pedig tejcsarnokokban értékesíttetik. Legtanulságosabb adat azonban, hogy csak a múlt év folyamán csaknem 20,000 métermázsára ment a behozott sajt mennyisége, a mi másfél millió forintnak felel meg. A tejkiállitás legszebb tanulsága, hogy mindé szükségletet honi sajttal lehetne fedezni, mely izletesség-ben, olcsóságban semmiben sem áll hátrább a külföldinél, föltéve, hogy kereskedő-köreink megragadják e részben is a kezdeményt.

V-i S.

1885. 25. III. /tejgazdaság folytatása/…Hatalmas sajtföző üst mellett a legújabb szerkezetű kézi köpülő van, körötte a tejhütők,

sajt-minták. De nemcsak a tejgazdaság négy főágára, a tej, túró, sajt és vaj készítésére szolgáló eszközök láthatók e

csoportban csaknem teljes számmal, hanem azonkívül a tej tudományos vizsgálására, elemzésére és a hamisítások

földerítésére való készülékek is…

1900. 12. A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet tejét ezentúl uj elzárásu palaczkokban hozza forgalomba,

hogy a visszaélések (hamisitás és más származású tejjel való újból megtöltése a palaczkoknak) megszüntettessenek.

Közvetlen házhozszállítás készpénzfizetés és elővétel mellett.

Leszállított árak. A teljes tej literje az eddigi 30 fillér helyett ezentúl 25 fillér. 50 literre szóló jegy füzet előre

váltása esetén 24 fillér. Ezen jegyfüzetek a szövetkezet pénztáránál kaphatók.

VII. ker., Rottenbiller-utcza 31. szám. A palaczkok parafalemez betéttel ellátott staniol kupakkal vannak ellátva.

Minden kupak fölületén a czég és a kibocsátás napja van kinyomatva.Más kiállítású vagy sérült kupakkal elzárt

Palaczk nem eredeti töltésű s visszautasítandó. Tejszín, vaj és túró is vitetik közvetlen házhoz, kisebb adagokban.

* * *

1868. 49. D – r.: A szárazmalom …A malomtája mindig nevezetes hely — s a molnár a faluban

mindig nevezetes egyéniség? —Vándorolt, országot-világot látott… Nincs a száraz molnárnak

semmi ellensége, csak, a hol szokásban van, a szélmalom, meg folyamok, patakos helyek táján a

vizi és patakmalom, no még újabb időben — mióta az emberek úgy elbódultak, hogy mindenen kapnak a mi új, a

gőzmalom. Az utóbbiakat, ha dicsérgetik a szárazmalmi molnár előtt, vagy kifakad és egyet

káromkodik, vagy szóra sem méltatja az ilyen beszédet…a szárazmalmi molnárok közt is igen nagy különbség van, a szerint a mint vagy

malomtulajdonos a molnár, vagy a más malmát vezeti….

Száraz malom. Greguss János rajza.

Egy-egy jómódú embernek pihent, jóvérű, kényes, kissé szilaj, a jó táplálék miatt kissé bokros természetű lovait

akarják malomba vezetni. — Megpróbálják először szépen csöndesen átlépi-e a kereket, s mikor

attól visszariad a ló, bekötik a szemét, s úgy vezetik más oldalról szépen halkan biztatgatva.

Az egyik néha már át is tette az első lábait, akkor visszafordítja fejét, hogy társa jön-e, s ilyenkor,

ha fejét az ereszbe vágja, úgy rándul vissza, hogy harmadik próbáig még meg is simogatják,

czirógatják a mégis nehezen szánja rá magát a gazda, vagy ha igen, nem sok hite van, hogy lesz

belőle valami. Végre mégis benn vannak a lovak, a mint befogják és megindítják, a malomzaj, a

kerekek katatása úgy megijeszti a lovakat, hogy úgy rohannak, majd összetörik a malmot — mindaddig,

míg csuk bele nem fáradnak s bele nem törődnek a munkába…kivált délutánokon a kártyázóknak, beszélgetőknek,

mulatozóknak szokott ülőhelye lenni…

A szárazmalom jelentése a középkorban minden olyan malom, melyet emberi vagy állati erővel hajtottak. Google

1872. 3. A debreczeni István-gőzmalom (Szücs István Debreczen történelméből.)

A mint az 1840-es években Pesten a József hengergőzmalom megalakult, oly czélból, hogy az elhanyagolt

hazai gabona-kereskedésnek a külföldiekkel tartalmasságra és finomságra méltán versenyezhető gyártmányok

készítése által sikeres lendület adassék, s amint e nyereséges vállalatnak híre Debreczenbe eljutott, e most

jelzett hengermalom mintájára építendő gőzmalom létesítésének eszméje Rádl József helybeli polgár kebelében

azonnal megfogamzott. Ö a szükséges adatokat előszerezvén, az előmunkálatokat, s részvénytársulat alakulásához

szükséges alapszabályok tervezetét Frank Antal mérnök által elkészíttetvén…

Pekár Imre gépészmérnök terve szerint épült a régihez hasonló, sőt őrlőképességben ezt felülmúló másik 10 köves

malom is, mely 1871-dik év márczius 4-kén teljesen elkészülvén, szakértők véleménye szerint, hazai mümalmaink

közt mind szerkezetre, mind gyártási aránylagos képességre nézve, az első helyet méltán megérdemli. E gőzmalomnak

Pesten, Bécsben, Triestben s más külföldi piaczokon is vannak állandó raktárai, 8 ezek az ottani gyártmányokkal a

versenyt előnyösön kiállják…

Pekár Imre gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, 1923. július 12-én hunyt el

Budapesten. Rozsnyón született 1838. december 8-án

1911. 30. Lambrecht Kálmán: EGY PUSZTULÓ ALKOTMÁNY: a szélmalom

Minden téren gyors a haladás, minden óra új felfedezést hoz s a régit, megszokottat, sutba

dobja. Különösen áll ez az iparra, a hol a kézi erőt kiszorította az állati, majd a gőz, ezt meg

a villany. Mindazok a gépek, a melyek, régi csillagzat alatt születve, nem birják a versenyt

— többnyire a jóság és szolidság rovására a gyorsaságban — idestova már csak a

múzeumokban lesznek láthatók….Szegeden még a millennium évében 91 szélmalom forgott: tíz év alatt egyharmada

elpusztult….Ingyen munkaerővel nagy munkát végez olyenkor, amikor fúj a szél. Szaporán őrli a búzát, kukoriczát, rozsot

finom lisztlánggá vagy durva darává, korpává. Néhol selyemszitát is forgat a nagykerék, de a szélmolnárok bevallása szerint

nénémasszonyók jobban szeretik a maguk szitálta lisztet. Szeles időben recseg, zúg az egész

alkotmány, ég a munka és bőven van mit fölönteni a garatra: jó, de meg gonosz értelmében

véve is. Ha pedig beáll a szélcsend, megindul a malom alján a szóbeszéd, a «mónár»

egyéb munka után lát…

Hatvitorlás szélmalom Kiskunfélegyházán.

Hollandiában nevezetes változáson ment át a szélmalom, a mennyiben malomházát kőből,

szilárdra építették, tetejét pedig a vitorlákka külön helyezték rá a malomházra, hogy

szélirány változás esetén csak az utóbbit kelljen forgatni…Nálunk napjainkban a közismert négyvitorlás

tornyos szélmalmon kívül hatvitorlás van Kunszentmiklóson és Kiskunfélegyházán, bástyás

vagy tornárzos pedig Turkevén és a Somogy megyei Felsősegesden…A czéhek kora letűnt; lehanyatlott — sok

egyébbel együtt a szélmolnárság is. A gőz, meg a benzinmotor gyorsabb ós állandóbb a

szélnél; az erejét hasznosító malom hovatovább feledésbe megy…

1859. 14. Koczó Pál cs. kir. kizárólagos szabadalom, gőzmalma, részletenkénti szita- és paraszt-őrlésre.

…A szabadalom-tulajdonosnak sikerült, magát a birodalom legelőkelőbb gépgyáraival olly módon összeköttetésbe tenni,

hogy a szükséges részek készítése saját felügyelete alatt történjék; melly összeköttetések által azon előnyös

helyzetben van, hogy, — a mí az általa építendő malmoknál a kivitel gyorsaságát, a gép szilárdságát és az árak olcsóságát

illeti, — ép olly kedvező eredményről kezeskedhetik, mint amillyenért a szerkezet czélszerüségéről jót áll.

A megrendelők tökéletes biztosítására a szabadalom-tulajdonos 10 000 auszt. frt. összeggel kezeskedik, hogy az általa

építendő malmok minden itt előszámlálandó előnyös tulajdonokkal teljesen birandnak.

Koczó Pál ur mult évben Pesten egy hatkövü mintagőzmalmot épített. — Vidats lat. gépgyáros tulajdona — egy új és

külföldön igen méltányolt előnyös terv szerint, melly malom mind szerkezetével, mind termelésével átalános elismerést vívott

ki. Miután az uj, kizárólag szabadalmazott terv készítése sikerűit, ezt összehasonlította az említett mintagőzmalommal,

s ugy találja, hogy egyenlő eredmény mellett a pesti mintamalom complicalt szerkezeténél fogva kilencz lóerővel többet

igényel, s már csupán ezen fölösleges emésztés kikerülése által az ő terve szerint évenkint 3000 auszt. frt. Van megkímélve.

1866. 15. A Pannonia-gőzmalom.

Hazai malom-iparunk az utóbbi évtizedben oly kiterjedést és tökélyesbülést nyert: hogy azt

Európának egy úgynevezett iparállama sem multa felül. A magyar liszt mindenfelé nagy kelendőségnek

örvend s nemcsak az egész ausztriai birodalomnak, déli Németországnak és Sveicznak

látja el összes szükségletét: hanem tetemes menynyiségben Egyiptomba s Dél-Amerikába is kivándorol.

A „Pannónia"-gőzmalmot illeti többi között az érdem, hogy ezen országokkal kereskedelmi

viszonyba lépett... A „Pannoniad-gőzmalom Pestnek északnyugoti részén, közel a Dunához fekszik. Egyszerű

s mégis izlésteljes gyári-stylben épült, 4 emeletes ház. Hossza 55° /?/; ezenkívül még egy két-emeletes

i melléképület is van hozzá ragasztva, mely raktárakból áll, mig homlokzati részében az irodákat

foglalja magában. A főépület előtt látjuk a gépházat, melyben két, Wolf-féle rendszer nyomán

szerkesztett 70—70 lóerejü gőzgép dolgozik mely 28 „járást" tart szakadatlan mozgásban s

melyek hetenkint 10,000 mázsa tiszta buzát őrölnek meg. Ezen két gőzgépen kivül még egy kissebb

is működik, mely éjjel-nappal szivattyúzza a vizet a Dunából s vezeti a gyárba.

Pannonia gőzmalom Pesten

A malom legkitűnőbb részét az úgynevezett tisztitó-gépek képezik, melyek berendezés tekintetében

mindazon kiváló tulajdonokat egyesitik magukban, miket e téren életbe léptetett az erőműtan.

Valamennyi gép, melyek e malomnál alkalmazva vannak: Ruston és Társa prágai gyárából

kerültek….

*

Az egykori Erzsébet Gőzmalom Rt. nyugdíjalapi bérházának 100. évfordulós emléktáblája. Az épületet a Pannónia

gőzmalom helyén emelték 1911-ben Wellisch Alfréd tervei alapján. Felavatva: 2011. december 13-án.

Hír a Vasárnapi Újságból. Ipar, gazdaság, kereskedés. (A pesti József hengermalom) múlt évben részvényeseinek 40

százalék osztalékot hozott. E zsiros falat kecsegtető illata több tőkepénzest azon gondolatra térített, miszerint jó volna

társulatba állni és egy második hengermalmot létesíteni.

* * *

1864. 4. Czélszerü javítás a kenyérsütésben.

Liebig tanár, egyik legkitünőbb német vagytudós, a kenyérkészités és javítás körül több

rendbeli vizsgálatot tett, és ezek azon eredményt szolgáltatták : hogy a frissen készitett

mészviz az egyedüli hatályos és ártalmatlan szer, mely által a rozs- és elegyes kenyér minémüsége,

még a csekélyebb minőségü liszteknél is, javitható, öt font liszthez a tésztakészitésnél egy font

hideg telitett (ge-ättigt), teljesen tiszta mészviz adandó. A liszthez először a mészviz, azután az

azonfelül megkivántató közönséges viz elegyittetik. Fris kovászhoz valamivel kevesebb, régihez

valamivel több mészviz vétetik. A mészviz által a kenyértésztában a savképzés és ezáltal a barna

kenyérben egy főok eltávolittatik, mely az érzékeny személyeknél emésztési zavarokat idéz elő;

és igy előállittatik azon tulajdonság, mely a fehér kenyeret könnyebben emészthetővé teszi. Végre

a mész a lisztben létező vilanysavval (Phosphoreaure) bizonyos mennyiségü vilanysavas meszet

(csontföld) képez, melynek hiánya a legtöbb kenyérfajban azon oknak tekintendő, melynél fogva

az állatok nem tarthaók meg életben, ha huzamosabb ideig kenyérrel tápláltatnak. És ha

dr. Benecke azon tapasztalata bebizonyul, mely szerint a vilanysavas mész a görvélyes (serophulosus)

gyermekeire jótékony befolyással van, ugy remélni lehetne, hogy az emlitett kenyér a

népek ezen nagy baján is segiteni fogna. De az emlitett módon készitett kenyér ezen physiologiai

hatásoktól egészen eltekintve is, könnyen emészthető, savaktól ment, tömött, ruganyos, apró likacsu,

nem vizenyős és valamivel nagyobb mennyiségü só hozzáadással kitünő izü. B

1862. 18. Kálmán Ferenc: A só előállítása.

A só egy a leghasznosb s szükségesb konyhai eszközök közöl. Ételünknek ez adja izét, nélküle sápadt szint öltene arczunk,

elbágyadnánk, elbetegesednénk…Máramaros megye Rónaszék nevü városának több aknája (sóbánya) van. Vannak

sóbányák Szlatinán is, (egy kis falu Mármaros-Szigetnek átellenében, a Tisza túlpartján) E két hely látja el sóval

majdnem egész országunkat, sőt jut belőle külföldre is. A só a föld alatt terem, még pedig egész hegyeket képez…

Szlatinának van hat, Rónaszéknek tizenegy aknája. Mindenik aknának nevet adnak, épen mint a gőzhajónak.

Rónaszéken sétáljunk le a „Ferdinand" nevű aknába. Csavarulatos lépcső vezet le bennünket 35 ölig, azután lajtorján érünk a

mélységbe…

Gondolkodtak már azon tudományos fők:vajon ki lehetne-e a tengerek körüli sóaknák hiányát pótolni azáltal, ha a tenger

vizéből nagy mennyiségben készítenének sót? Próbát tettek, de biz abból az sült ki, hogy ha bár az egész tenger vizét kifőzik is,

mégsem ér annyit, mint a mennyi költségbe kerül. Mily hálát adhatunk az Istennek, hogy minket e tejjel,

mézzel folyó áldott magyar hazába helyeztetett, hol minden szükségeinket fedezhetjük, nem úgy mint más tájak lakói,

kik sokszor szűkölködnek, mikor mi a bőség karjain csüggünk.

1900. 38. …A párisi magyar kiállítás egyik érdekessége, a magyar pékműhely is, mely a nagy iparcsarnok

közelében van. A falusi magyar boglya-kemencze szépen társul itt a legmodernebb pékműhellyel, a hol a honi

lisztből pompás czipókat és finom süteményeket sütnek a közönség szemeláttára, mely szertekapkodja, ha még

annyi volna is. A magyar pékműhely készítményei igen kapósak és népszerűek lettek Parisban, a hol bizony igen

száraz és ízetlen a rendes napi kenyér és sütemény.

*

1869. 13. Kiss Elek: A sörről . Ámbár a természet a vizet rendelte az emberek

és állatok átalános italául, mégis — tudjuk a történolemből — már a legrégibb időkben találtak

föl folyadékokat, melyeket kellemes izük, vagy a testre gyakorolt különös hatásuknál fogva

szorgalmasan készítettek, s előszeretettel élveztek…

A sör egy tökéletlenül erjesztett, s folyvást erjedő szeszes ital, mely nem közvetlenül édes növénynedvekből,

mint a bor, hanem keményítő tartalmú növény magvakból, komló hozzájárulásával készül.

….Név szerint árpa használtatik hozzá. A czirázásba indult árpa ugyanis sokkal nagyobb ezukorképző

erővel bir, mint minden más gabonanem, magát a keményítő tartalomban sokkal gazdagabb búzát

sem véve ki …második alkatrész a komló….Ha a maláta tökéletesen megszáradt, egy további műtétnek, az u. n.

erjesztésnek vettetik alá. Ez által nem csupán a malátában létező ezukrot és dextrint akarjuk föloldani, hanem a még

változatlan állapotban levő koményitőt ezukorrá átváltoztatni…

Rend szerint a maláta, erjesztés előtt, előbb egy malomban megtöretik, megdaráltatik. A vegylevet a sörfőző üstbe

teszik, s itt rövid ideig főni hagyják. A főzésnek az a czélja, hogy a vegyié ne csak konczentráltassék, hanem hogy

a komló kesernyéjével, mely most hozzá adatik, elegyüljön, s egyúttal a csersav által, melyet a komló tartalmaz,

minden a vegyiét elhomályosító, s eltisztátlanitó anyagok lerakodtatnak. — Az üstből az uj sör a hűsítőbe vándorol…

.

1914. 28. Fővárosi Sörfőző r.t. Kőbányán tisztelettel jelenti, hogy a sör-szálllításokat megkezdette. Szállít kiváló

minőségű, teljesen érett világos és sötét söröket hordókban és palackokban. Gyártelep: Budapest-Kőbánya,

Maglódi-ut 47.Telefon52-50, 52-51, 52-52. Városi iroda: Bpest, V.Erzsébet-tér 5.Telefon 159-98….

Képviseletek az ország minden jelentékenyebb helyén.

* * *

1858. 40.A bordeaux-i szüret

…A leszedett szőlőt puttony- vagy kosárban a borházba hordják. Itt megtiporják erős férfiak, kik a bortánczot kibirják.

E műtét, mint rajzunk (1-ső kép) mutatja, egy hosszú, vályu alaku asztalon történik. A szőlőszárt, vagy

csutkát gereblyével szedik ki. A lé csatornán csurog le, melly ezután nagy kádakba, a pinczébe (2-ik kép) kerül.

Francziaországban több helyen, mint Champagne és Claret vidékén, sajtó segélyével nyomják ki a szőlőlevet, a tiprásnak

különösen tisztátlansága miatt levén ellenei; de a bordeauxi borgazdák azt állítják, hogy az ember lábaival itt semmi eszköz

nem ér föl tökélyben; mi pedig a tisztátlan részeket illeti, ezek szűréskor és forráskor úgyis mind eltávoznak a borból.

A szőlő leve a nagy kádakban 20— 24 órai állás után erjedésbe kezd jönni…

A természetes borok alkatrészei különbözők minden borban. A következő alkatrészek különböző arányban minden borban

előfordulnak : viz, szesz, növénynyák, eczetsav, szénsav, kék és sárga festeny, ezukor, hímbor (Oenanthin), hamag-, mész- es

keserag- (Magnesia) bitartrat, hamagkénecs (Pottaschen-Sulphat) és olaj. Megkísértették vegyi uton határozni

meg, hogy valamelly borpalaczk tartalma megfelel-e elnevezésének; de e tekintetben gyakorlatilag sokkal több szolgálatot

tesz a borban sokat ázott emberi nyelv és iny. /A 472. oldalon szőlőtiprás látható, a kádban 12 ember tiporja a szőlőt. G./

1890. 44. Magyar borok…Elterjedt balhit, mintha valódi tokaji csak egy kis helyen, a Tokaji hegyen teremne, bár ezt a téves

hitet maguk a tokaji szőlőbirtokosok is táplálták annak a tilalomnak a révén, mely egész a múlt század végéig fennállott s

mely lefoglalással sújtotta a must és az aszúszőlő behozatalát a szomszédos helyekről a j Tokaji hegyre. Ép oly kevéssé áll

meg az is, a mit Windischnél olvashatunk, hogy a Grassal-kovics herczeg által Mária Teréziának felajánlott Terézia-hegy

lett volna a Hegyalja legjobb bortermő helye…

Hogy a múlt századokban Magyarország borfogyasztása sokkal jelentékenyebb volt, mint ma, alig szenved kétséget, ha

meggondoljuk, hogy sört alig ittak, kivéve az osztrák, morva, lengyel és sziléziai határszéleket, s néhány németajkú

bányavárost: Lőcsét, Selmeczet, Kassát, Pozsonyt stb. De Magyarország akkor ismert 30-féle borfajtája közt a hanyag és

okszerűtlen kezelés csak keveset tudott igazán értékessé tenni. A ménesit még említve sem találjuk. A bánáti borok

kezelése a legkezdetlegesebb gazdasági ismeretek színvonalain is alól maradt. Elégnek tartották, ha a kisajtolt mustot egész

éven át a szabad ég alatt, falevelekkel beborítva tartották, vagy pedig kecskebőr tömlőkben, sokszor a tűzhelyhez is közel

helyezték el, miután ez egyetlen szoba helyettesítette a pinczét, konyhát, padlást és kamarát is…

1867. 43. A magyar szesziparosok emlékiratot szándékoznak benyújtani a magyar pénzügyminisztériumhoz,

melyben hathatós érvekkel azt tüntetik ki, hogy a szeszadó czélszerü rendezése e fontos hazai iparra nézve életkérdés.

A nagyszámú aláíratok tehát azt kérik, hogy a kilátásba helyezett uj rendezés előtt a minisztérium egy

enquéte-et hívjon egybe, s annak véleményezését fogadja alapul az uj rendszerre nézve.

* * *

1902. 36. Gyümölcs-, főzelék- és húsconservákat, aszalt főzeléket ajánl a legjobb

minőségben az Első Kecskeméti Conservgyár Kecskeméten. Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

1864. 38. 391. A gyümölcs eltartása.

Mutatvány dr. Bardócz Lajos ily czimü dolgozatából : „Az élelmi szerek eltartása."

Átalanos nézetek. A romlás csirája az élelmiszerekben, tehát a gyümölcsökben is bennfoglaltatik,

mely csak kívülről jövő lökésre vár, hogy életre keljen és a pusztítás müvét megkezdje.

Ezen lökést a levegő, vagy inkább a benne foglalt éleny (oxygenium) adja meg. Ez

minden létező anyag legnagyobb ellensége. Az életen kétségkivül nem hatalmaskodhatik;

de mihelyt kialudt az élet az anyagból, azonnal zsákmányává lesz állat és növény

rágó fogaínak. Azonban önmagára maga is tehetetlen. Tehát szövetségesre van szüksége

belől és kivül. A pusztitó éleny egyik belső szövetséges társa a viz, mely majd mit den élelmi

szerben nagy mennyiségben foglaltatik. A friss hus 3/4 részben vizből áll…

A gyümölcsöket legfőkép háromféle alakban szoktuk eltartartani : megszáritva,

becsinálva és természetes alakjokban és minöségökben…

A gyümölcs-kamarának nem szabad északra feküdnie, hanem délre vagy keletre;

mert az északi lég a gyümölcsnek ártalmas. Továbbá a hideg ellen jól fel kell szerelve"

Tennie; mely czélra elég vastag falak, jól záró kettős-ajtó és táblával ellátott kettősablakok

szükségesek…A gyümölcsöt földalatti veremben is el lehet tartani, olyformán, mint a burgonyát.

E czélra a verem árnyékos helyen legyen…A franczia Chevet a gyümölcsök eltartására

egy módszert gondolt ki, mely számos kisérlet után igen czélszerünek bizonyult

be. Ez abból áll, hogy a gyümölcsök egy réteg oltott mészszel (száraz mészhydrat)

borittatnak be, mely elöbb szitán átbocsáttatott és a lég hozzájárulásától megóvatott.

E végre a gyümölcsök alkalmas edénybe rétegenkint rakatnak be…

1864. 39. 403….A diót dr. Percy vegytant- mütani- és gazdászati lexikona szerint következő módon

lehet eltartani. Az érett, tisztán megszáritott diót zöld héjával együtt száraz

homok közé kell rakni, az edényt be kell fedni és tiszta pinczében tartani. — Az eltartásnak

egy másik módja a következő. Az érett és kellőkép megszáradt dió zöld héjával

együtt köfazekakba teendő és közéje kiszárított törött só hintendő. Ez megtörténvén,

a fazék kőfedövel viz- és léghatlanul elzárandó és a földbe ásandó. A beásásnak

oly mélyen kell történnie, hogy a fagy a diónak ne árthasson. íly módon a dió jó

ideig és friss állapotban eláll…

1864. 40. 415…A gyümölcs száritás legalábbvaló eljárási módja abból áll, hogy a gyümölcsöt a napon

szárítjuk meg. önként értetődik, hogy az csak a nyári gyümölcsnél és csak a nyári

hónapokban történhetik…A gyümölcsnek sütö-kemenezében szárítása

már sokkal könnyebb és czélszerübb, mint a napon szárítás. Ezt két esetben lehet

eszközölni; vagy akkor, midőn a kenyeret a kemenezéböl kiszedtük, vagy akkor, midőn a

kemenezét különösen e czélra hevítjük meg….Mily szerkezettel kell egy czélszerü gyümölcs

aszalónak birnia, arról a jobb gazdasági könyvek kellő felvilágositást nyujtanak…

1864. 41. 428….A becsinálandó gyümölcshöz csak annyi czukrot adunk, mennyi annak eltartására okvetlenül

szükséges, s annak helyét annyi légköneggel pótoljuk (minek kellő keverés mellett kell megtörténnie,) mennyi a gyümölcs

izét helyreállítja. Ha esetleg kelleténél több légkönegfolyadékot vegyitettünk volna a gyümölcshöz, mi a szines gyümölcsnél

azáltal ismerhető meg, hogy a gyümölcs szine megváltozik, e bajon az által segithetünk,

hogy óvatosan eczetet vagy más savat csepegtetünk a gyümölcs közé….

A puha rongygyal minden nedvességtől megtisztogatott ép gyümölcsök gyümölcsös üvegekbe vagy szük nyilásu fazekakba

rakatnak, oly mennyiségben, hogy az edények tele legyenek. Ezek azután disznóhólyaggal oly gondosan elzáratnak

, hogy azokba se lég, se nedvesség be ne juthasson…. Ezután az edények egy üstbe állíttatnak, melynek fenekén fából

készitett rostély van…

A becsinált és befőzött gyümölcsöket a megpenészedéstöl és megromlástól az által szokták közönségesen megóvni, hogy

Minden edénybe finom czukorport hintenek, s ezután az edényeket hólyaggal vagy viaszos papirossal gondosan

bekötik….

Az ammónia, korábban légköneg, a nitrogén és a hidrogén vegyülete. Google

1885. 27. Eredeti gyári védjeggyel ellátott befőttes hólyag-papiros különösen alkalmas befőttes üvegek bekötésére,

mint számos év óta, ez idényre is legjutányosabb gyári áron kapható POSNER KÁROLY LAJOS

papir- és íróeszköz csász. kir. urdvari szállítónál.

* * *

1870. 50. Jégkereskedés.

A jég az utóbbi húsz év óta oly fontos áruczikké lőn a világkereskedelemben, hogy nélküle

a czivilizált nemzetek már el sem tudnának lenni…Olaszországot legnagyobb részben

az Aetna jégmezői látják el jéggel s minden télben apró hajórajok rakodnak meg Sziczilia partjainál,

hogy aztán onnan drága terhükkel Nápoly, Róma, Livorno, Genua s más kikötő-városik felé

elvitorlázzanak. — Németországot szintén az Alpok havas tetői látják el e szükséges portékával…

Bostonban a jégvágást egészen rendszeresen űzik. A „jégemberek," miután a havat gondosan eltávolították, egy

éles ekével vonalokat vágnak a jégre, melyek aztán kifúrészeltetnek. Az igy szabályos lemezekre

és koczkákva darabolt jeget különös eszközökkel és csigákkal a vizből kiemelik és faládákba

rakják. Ezelőtt csak emberi és lóerőt alkalmaztak e munkára, de ma már apró gőzgépeket

állítanak föl, melyek sokkal gyorsabban működnek. Uj-York államban a jeget főleg a Rockland-tóból vágják a

Hudson folyó mellett, mely körülbelül 100 000 tonna jeget szolgáltat. Uj-York városa maga 250

—300,000 tonna jeget hord ki évenként 6—700 hajón a déli államokba.

Egy holdnyi befagyott vízfelület sokkal magasabb nyereséget biztosit, mint ugyanekkora legtermékenyebb szántóföld.

Ámbár a bevétel itt is épen úgy ingadozik, mint a mi gabonatermelésünknél, s a fagynélküli év rósz év,

azonban átlagosan véve- egy holdnyi jégterület mégis behoz 500 dollárt…A jégkereskedés mind Amerikában, mind

Európában tetemesen emelkedett.

S. L.

1875. 5. Kiss Elek: A jég mint kereskedelmi czikk…New-York környékén a hideg évszakban

mintegy 3000 ember foglalkozik a jégmunkával. A munka a Hudson-folyón rendszerint akkor kezdődik, midőn

a jég 8—9 hüvelyk vastagságot ért el, a mi az uralgó téli hideg mellett elég gyakran előfordul…

A jég hüvelyk nagyságú koczkákra osztatik föl, a mi úgy történik, hogy e jegekre egy hüvelyk mélységű barázdát

karczol a jégbe. Ezt ismét más ekék követik, melyek az első eke barázdáit annyira mélyítik, hogy az elhatárolt

jégtáblák ugyan összetartanak, de a jégkalapács egy ütésére könnyen elválaszthatók egymástól.

A jéglemezeket aztán a nyílt csatornán, melyet a jégraktárakig nyitnak, lovakkal a raktárakig vontatják. A

lemezeket itt erre alkalmazott munkások rudakkal, csáklyákkal a jégház elé viszik, s az ekékkel koczkákra

osztott darabokra tördelik, melyeknek egyenlő térmértéke az elpakolást nagyon megkönnyíti.

A szétválasztott koczkákat aztán megfelelő gépek a jégházakba emelik, az oda alkalmazott munkások által.

Ha a raktár megtelt, a fölhalmozott jeget néhány lábnyi vastagságra szénával behintik, s a jégházat becsukják.

A kettős kül-falak közt levő űr fűrészporral van kitöltve. Ez a belső falakon átszivárgó viz által folyvást nedvesen

és hidegen tartatik, s igy a fölhalmozott jeget a légköri levegő s a nap sugarai behatásától elzárja.

E jéghazakból vitetik aztán a kivitelre szánt jég a hajókra.

1875. 8. Mesterséges jégkészités. A jég oly nélkülözhetlen fogyasztási czikké vált napjainkban, hogy annak

mesterséges utón való előállítására főleg az utóbbi években, sokféle módot találtak föl….

Jégkészitéshez megfelelő számú fafiókokat használnak, melyekbe igen erős és különösen e czélra szőtt

gyapotkelméből készitett s igy tehát bizonyos likacsossággal biró víztartókat illesztenek. Azután e víztartókat a

jéggé változtatandó vízzel megtöltik s az ily megtöltött víztartóval tele lévő fafiókokat négyesével egymás fölé

helyezik, a fagyasztó házban három-négy ablak fölnyitása által erős léghuzamot állitanak elő s ezt működni hagyják

mindaddig, mig a viz a gyapotviztartókban jéggé nem fagyott…Newarkban czélszerüen fölszerelt s jégveremmel is

összekötött fagyasztó házat állítottak föl, melynek rajzát érdemesnek véltük olvadóinkkal megismertetni.

A fagyasztó ház itt közvetlenül a jégverem fölött áll, ugy hogy a kész jégdarabokat rögtön le lehessen bocsátani

a jégverembe. Az egész fagylaló ház csak egyes oszlopokból áll, melyek egyszersmind a sátor-fedelet is tartják;

falait pedig fölvonható és lebocsátható gyékényszövet képezi, melyeknek segélyével a szabad légvonatot

bármely oldalról az épület belterébe lehet bocsátni..

G: A fenti képen látható kémény a gőzkazáné, mely feltehetően a kompresszort hajtja. A hűtőkörfolyamatban a kompresszor

áramoltatja a hűtőközeget. A folyamat vázlata:

Hűtőkörfolyamat egységei: elpárologtató, kompresszor, kondenzátor, hűtőközeg-adagoló

1903. 2. A jég valóságos életszükségletté lett már. Nem csak a mészárosok, czukrászok. vendéglősök,

tejárusok nem tudnának nála nélkül meg lenni, hanem az egyes háztartásokban sem nélkülözhetik nyáron a jeget s ezért a

jégvermek, jégraktárak száma mindenfelé rendkívül megszaporodott, a jég nevezetes kereskedelmi

czikké lett és sok szegény embernek ad téli munkát. Mesterségesen is gyártják ugyan a jeget, de

ez jóval többe kerül, mint a természetes, minélfogva tavaly nyáron rendkívül drága volt a jég,

mert pl. a csorbái tóról sok ezer métermázsa jeget szállítottak ugyan le vasúton a délibb

vidékekre főkép a fővárosba, de ez mind nagyon kevés volt s a szükséglet fő részét műjéggel elégítik ki…

A jégtáblákat némely helyen fűrésszel vagy jéggyaluval szabdalják fel szép egyenlő darabokra…

* * *

1864. 1. Diósgyőri vashámorok …A hires diós-győri papirgyár

Készít egy évben mintegy 10 ezer rizma meritett finom és közönséges író-papirost…

Az üveghuta a bükki erdőség közt, a Gyertyánvölgyön áll, s évenkint több ezer ft. értékü

üveget készit és küld szét a hazában. A vashámorok a Bükk hegység legregényesebb

bérczei közt vannak….

Diósgyőri vashámor, 1864. 1.

A legelső vashámort, a múlt század vége felé épittette a kincstár, s azóta egy egész teleppé

nőtte ki magát. Van benne fürdőház is, melynek vizét az olvasztó kályhákból és a hámorokban tüzesitett

vassal melegítik, s ideggyöngeségben szenvedőknek különös jótékonyságunak mondják.

Az olvasztó kemencze három öl magas. Hét hámor kettős tüzzel nyersvasat készit, három

hámorban pedig a vasat nyújtják. Van kovács-, lakatos-, szegverő- és vastengelyeket esztergályozó

mühelye. Ezen kivül vannak a hámorok szolgálatában ácsok, kőmüvesek, favágók, szénégetők,

fuvarosok, napszámosok, összesen mintegy másfélszáz ember. Készitenek éven át mintegy tiz ezer mázsa

mindenféle vasat, s ha megrendelései volnának és nem faszenet volna kénytelen égetni, képes volna

sokkal többet is előállítani.

1861. 4. A fónyi franczia malomkőgyár.

Egy nagy fontosságu, hazánkban uj, iparüzletre forditjuk olvasóink figyelmét. Hanem szükség elébb a tárgy lényege felöl

tiszta fogalmakkal bírnunk. A közönséges — mésszel vagy agyaggal kötött homok és porphyrféle — malomköveknél a

legnagyobb baj az, hogy azok többé kevésbé lágyak, eszerint nemcsak hamar kopnak (a pataki p. o. 2 — 3 esztendő közben

lejárja magát) és szinte naponkint igényelnek uj vágást vagy elitest, de azonkivül bele is morzsolódnak a lisztbe és azt

varczogóssá teszik, s a mi végre legrosszabb, hogy az ilyen kövek nem vágják, hanem csak lapítják vagyis szétmorzsolják a

gabna-szemeket, s eszerint a lisztet gyakran elégetik…

Fonyban áll tehát és müködik az elsö magyar franczia-malomkő-gyár, melynek mühelyét képünk mutatja / a képen látható

Pajtában a munkások egymás mellett kézzel, kalapáccsal formálják a malomköveket. G./

„Thrór és T. Eperjesen" czég alatt működik a gyár. Ezen gyárban eddigelé harmincz ember foglalkozik, mind helybeli

ügyes magyar emberek, egyedül a müvezető mester franczia. A gyár kövei mai napig már negyven bel- és

külföldi malomban járnak, (az utolsó küldemény Ódessába ment) tökéletes megelégedésükre a megrendelő birtokosoknak,

minek legvilágosabb bizonyítványa azon körülmény, hogy némely malmok másodszor, sőt harmadszor is ismétlék

megrendeléseiket. Sikeresen tétettek próbák közönséges vízimalmokban is…

1862. 7. Máramarosnak a londoni kiállításra szánt terményei.

M.-Sziget, jan. 30. A terményeket, melyeket a londoni gyűjteményes kiállítás érdekéből

e napokban Pestre szállíttatunk, itt Szigeten is kiállítottuk néhány napig közszemlére. Hogy minő hatása és haszna van az

ily kiállításnak, azt a példa, bár kicsiben, nálunk is megmutatta; mert a legszebb termények a kiállítás tartama alatt

küldettek be, egyik szerénységből, a másik azon gondolatban, hogy „küld oda más eleget", nem küldé be legszebb

terményeit, és így a valódi verseny csak a kiállítás megnyitásakor állott elő. Hogy küldeményünket a közönség legalább

vázlatilag megismerhesse, szolgáljon e rövid jelentés tájékozásul. Küldünk különféle szép áttatprémeket,

igen szép medve- és vaddisznóbőrt, magyar juh-gyapjut, szarvas-, őzés vadkecske-szarvakat.

Es itt sajnálattal kell fölemlítenünk, hogy a Vágner Lajos ur által több éven át nagy gonddal gyűjtött s Máramaros

dús-gazdag flóráját teljesen képviselő gyűjtemény még egészen öszve nem állíttathatott, s igy itteni

kiállításunkon nem szerepelhetett, azonban reméljük, hogy még idejében be fog küldetni Londonba.

A fanemüekböl több mint 80 képviseli Máramaros rengeteg erdőségeit, köztük bükk-, gyertyán-, hárs-, nyár-, tölgy-, egér-,

juhar-, nyír-, jegenye-, szilfa, kőrös-, féűenyő-, a nevezetes tiszafa (taxus baccata) az úgynevezett tamariska

(tamarix germanica) a pipa száraknak igen alkalmas törpefenyü (pinus pumilio) stb.

A fa-átmetszetek közt nevezetes egy a visói kir. kincstári erdőkből hozott, s a 6-ik öl magasságban elvágott, 4 láb

átmérőjű, árbócznak való fenyő.A fa magassága 30 öl, vastagsága 5 láb, magasságban Öt láb. Ilyen

fákkal megyénk több helyen és számtalan mennyiségben rendelkezhetik.

Küldünk igen szép kőrös-, szil-, egér- és nyárfa-hárcsákat (fournir) s

a világ bár melyik részében termettel bátran versenyezhető vadcseresnyefa

(prunus mahaleb) pipaszárakat. És ily kimerithetlen kincset rejtő s több mint 100 négyszög mérföldre

terjedő, sok helyütt szűzien őserdőknek holdja — annak daczára, hogy minden vidéknek van szállításra használható

folyója, vagy legalább duzzasztásra alkalmas patakja, sok helyen 5 ftjával árultatik.

Faépítményeink közül ott szerepelnek a bocskói kir. kincstári, másfél százados hajó-gyárban készült só-szállitó hajók

4500 mázsa horderővel, vizi átkelésre szolgáló hidasok, ladikok, s a folyók földuzzasztására készült nagy

zsibis, úgynevezett klaune. A só és ércz a leggazdagabban van képviselve. A közönséges konyhasótól a legszebb

sóvirágig és szines jegeezsóig minden változatossága látható a rónaszéki, szlatinai és sugatagi sóbányák terményeinek,

melyek az egész világot elláthatnák sóval végtelen időig.

A fehér és veres márvány, melyek elsője az Iza, utóbbika a Taracz és Talabor völgyön bőségben fordul elő, alabástromot,

gypszet, továbbá barna-kőszént, vizment foszt (anhydrit) sósavat, sályföldet, földszurkot (ezt finomitott naphta állapotban

is) földviaszt, vasas réz-kéneget, vasopált, barna-vasat, vaspátot, szines rezet, ólomfénylét,

termékként, ezüstöt, aranyat s a mi kedves gyémántunkat (crystallum montanum) tartalmaz.

Az ásványvizek között elől áll a minden ásványvizek királynéja a Suliguli,

környezvén őt a szinte kétszáz ásványvízforrások javából kiválasztott brébi, szekuli, jódi, draguméri, alexandri, borkuti,

szaplonczai, királymezői, viski különbféle vegyitékü és hatású gyógyvizek, melyeknek nagyobb

része ismeretlen nem csak a világ, de a magyar haza előtt is, nem azért, mert Máramaros távol és elszigetelve áll az

úgynevezett civilizált világtól, hisz Kalifornia messzebb van, mégis fölkeresték aranyját…Hogy a kézmüvek se maradjanak

egészen képviseletlenül, küldünk egynéhány gyapjúból szőtt szőnyeget.

Ezen keleties tarka szőnyegeknek nem az a fő érdemök, hogy rendkívül erősek, tartósak, hanem hogy egészen a nép

kezéből kerülnek ki. Falusi, többnyire román és orosz asszonyaink a juhtól gyapjút s a mezők illatos

rétéitől festő virágokat kérnek, s aztán az anyagot maguk fonják, szövik, várják, festik, míg a több heti, hónapi fáradság

egy 30—40—50 ft. értékű szőnyeggel jutalmazza meg a munkás kezeket…Végül a népviseletre nézve jeles fényképiró

hiányában ugy intézkedtünk, hogy Morvai J. festőművész öt-öt egyénből álló három t. i. magyar,

orosz és román csoportozatot festett. Ha fényképirónk lesz, s ha az ujabb költségeket megbirhatjuk, az e részbeni

közohajtásnak is igyekezni fogunk megfelelni. Fölküldött fa, növény, só és ércz-terményeinket stb. a kiállításon

használat után a nemzeti Múzeumnak küldetnénk.

…Ez alkalommal nem szabad hallgatással mellőznünk jeles hazánkfia Szaplonczay Zsigmond özvegye ő nagyságának

a kiállítás költségeinek begyűjtése körül tanusitott ernyedetlen buzgalmát, mert megyénk szegénységét s a nehéz

viszonyokat ismerve, csak

néhány száz forintot is összegyűjteni nem csekély feladat volt. Mindazok, kik küldeményeikkel kiállításunkat gyarapitni

s a kitűzött czélt, a szerfölött rövid idő daczára is, előmozditni szivesek voltak, fogadják a közügy nevében ez utón is

köszönetünket! Várady Gábor.

1896. 47. A KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK.

A vásárcsarnokok intézményének a közélelmezési viszonyok javítására való rendkívüli fontosságát felismerve, Budapest

székes főváros tanácsa majd egy évtizeden át foglalkozott a vásárcsarnokok létesítésének eszméjével, míg végre a

hosszas tárgyalások végeredményeképpen, 1892 nyarán nemzetközi tervpályázatot hirdetett egy a régi sóház telkén

emelendő központi vásárcsarnok épületére. A pályaművek közül a bírálóbizottság három egyenlő díjjal Pecz Samu

műegyetemi tanár, Escante és Gourmez párisi építészek, valamint Auger és Preil lipcsei czég terveit tüntette ki. A részletes tervek és költségvetés elkészítésével Pecz Samu tanár bízatott meg, ki hosszabb külföldi tanulmány után készült el e munkájával…

A főcsarnok magában foglalja a tulajdonképeni adás-vevésre szánt területeken, a vámház-körúti épületekben elhelyezett kezelési helyiségeken és egy vendéglőn kivűl, a csarnok végén, a vasúti bejárathoz közelebb eső részen elhelyezett vasúti és fogyasztási-adóhivatalokat. A baromfi-csarnok földszintes épületében, a főcsarnoktól lehetőleg elkülönítve, a baromfi- és tojás-kereskedést helyezték el, tért hagyva a vasút mentén az érkező árúk lerakodására…

A felülvilágító üvegtetőnek elkerülése azon megfontolásból eredt, mert felső világítás mellett a helyiségeket télen a tetőre eső hó elhomályosíthatta volna, nyáron pedig a napsugarak melegének nagyon ki lett volna téve. De nem csupán a világítás tette czélszerűvé a csarnoktetők ezen egymás fölé való rendelését, hanem a czélszerű szellőztetés is. Azonkívül oldalt szellőztető ablaksorok készültek…

A húsárusító helyek felszereléséhez tartozik egy márványlappal födött tölgyfa asztal

polczokkal és fiókkal, egy mérleg és egy vastartókeret a rekesz mennyezetén a hús felakasztására. Az innen a középső kocsiútig terjedő területen zöldség, gyümölcs, sajt, vaj, stb. élelmi szereknek vasból és tölgyfából készült nyilt rekeszei három-három polczezal foglalnak helyet. A főcsarnok végén vannak a halárúlóhelyek, melyeknek medenczéiben állandóan friss viz kereng. Minden árúrekeszhely számmal van ellátva s kellőleg gondoskodva van arról, hogy azon minden árusító neve czimtáblára irható legyen…

A csarnokba vezető vasúti vágánytól a középső kocsiútig terül el a nagyban való árusításnak szánt csarnokrész. E területen a csarnok elején és végén egy-egy vásárközvetítő-rekesz van elhelyezve, irodával együtt, dróthálóval befont vasvázas falakból, húsfogasokkal, halmedenczékkel és polczokkal berendezve; a vásárközvetítő rekesz előtt hagyott 7 méter széles szabad tér árverésre szánt terület…

A fővárosi tanács az élelmiszerek beszerzését és eladását a magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetére bizta s így a fogyasztók és termelők között közvetlen kapcsolatot teremtett, minélfogva a vásárcsarnok hasznaiban nemcsak a fővárosi fogyasztó, hanem a vidéki termelő közönség is részesülni fog.

Markó Miklós

* * *

1866. 26. RÖCK ISTVÁN GÉPGYÁRA

Pesten, Soroksári út 20. sz. ajánlja javított cséplőgépeit, kerekállványon tisztitással, zsákolással. Hozzá valóságos

hordozható mozdonyt, a nélkül, hogy kerekeiről le kellessék emelni. Van

továbbá Hensman-féle cséplő, kovácsolt rácsozott dobbal, mely soha sem törik; ugy szinte

amerikai (czövekes) nagy munkaképességgel, hozzá erőfokozott mozdony, szinte tisztító és zsákoló

rosta, mely minden cséplő mellett használható, — mind ez leszállitott áron.

Tökéletesen felszerelt őrlőmalmok, göz-, szél-, viz- és lóerőre, finom őrléshez való hengerrel,

részletei is külön-külön, állványok, kövek, a vasrészek suly szerint.

Mindenféle sajtók, u. m. élesztő-, keményítő-, bőr-, olaj-, nyomda kézi és gyors-, valamint

göngyölő-sajtók, végre burgonya-, zab-, malátazúzó és epodiumtörő.

Álló, fekvő vagy hordozható minden nagyságu gőzgépekre érkező megrendelések egész készséggel

teljesittetnek.

Elősorolt gépek nagyobbára készen kaphatók.

Gazdasági gépkészletem a legnagyobb választékban elismert jeleseégü Howard-féle ekék I-ső

számu 15 frt., 2-dik 13 frt., 3-dik 12 frt,, 4-dik l l frtért, aczél szántóvassal 1 frttal feljebb.

Rögtörők, boronák, irtókapák, töltögető, és kapáló-ekék, rétgyaluk, szénagyüjtők, morzsolok,

répavágók, mindennemü ezecskavágók és szórva-vetőgépek 12' 3 soros repcze- és kukoricza-vetéere,

RÖCK ISTVÁN, gyár-tulajdonos.

1874. 36. Havas Sándor gépgyára Pest, nádor-utcza 40. sz.; vasmacskák s csigagépek, fürészköszörülö-gép, lánczok,

hajó szükségleti készletek, gözfavágók s gözfűrészek berendezése; minden az e szakmába vágó javítások

elfogadtatnak s pontosan elkészíttetnek.

1893. 20. KOTZO PAL gépészmérnök BUDAPEST Üllői-ut 18. sz. Ajánl 2 - 4 lóerejü szöges cséplő-készleteket, továbbá

4, 5, 6, 8, 10 es 12 lóerejű sínes gőzcséplő-készleteket hozzá szalmarázókkal, alsó szelelővel ás rendkívül nagy felületű

rostákkal, árpahéjazó és választó-hengerrel. Fa- és szénfűtésre és eredeti szalmafűtő gőzmozdonyokat. Továbbá

R. Garret & Sons felülmúlhatatlan 40°/o tüzelőanyagot takarító Compound-gőzmozdonyait. Legjobbnak elismert

Brantfordi önműködő amerikai kévekötő aratógépeit. Eredeti amerikai szénagyüjtőit 1 vagy 2 ló befogására alkalmazható

kombinált rúddal. Sorvető ás szórvavető-gépeket es minden egyéb kisebb gazdasági gépet.

1894.9. Magyar királyi államvasutak gépgyára.

Gőzcséplő-garniturák Hengerkazános lokomobilok Sza1makazalozó gépek Gőz-kukoriczamorzsolók Stibor-körfüreszek,

mindig csak a m. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynökségénél

Budapest, VIII., József-körút 41. sz. a. rendelendők meg.

1896. 19. Ezredévi kiállítás…A mezőgazdaság és erdészet sokféle ágazatai fel tárják mindazt a vívmányt, a mit a földmívelés különböző ágai, a kertészet, a borászat, az állattenyésztés, az erdészet és vadászat terén elérnünk sikerült.

A mezőgazdasági területen czukor-ipar és a malom-ipar figyelemre méltó…

A Ganz gyár pavillonjával kezdődik az ipari csoportok bemutatása. Körülötte sorakoznak o bihar-szilágyi petroleum-ipar-, a budapesti ásványolaj- s a magyar petroleum-ipar-társulat apró pavillonjai.

A régi nagy iparcsarnok megújítva és kibővítve foglalja magába a nagy ipari csoportokat, u. m. az élelmi czikkek és szeszes italok, a vegyészet, az agyag- és üvegipar, a bőr-, ruházati és szövőiparok, az arany-ezüstművek és apró-áru ipar, végre a butor-ipar és lakberendezések nagyarányú csoportjait. Az iparcsarnokban főleg a szővő-ipari gépeknek működésben való bemutatása fogja a nagyközönséget érdekelni…

Jobbról és balról a négy kőbányai sörgyár vendéglője, a korzó mentén pezsgöspavillonok, egy finom kávéház; a középen a zenepavillon körül apró elárusitó-bódék a szivar, újság, stb. számára…

Áramszolgáltatás

1893. 20. A folyó évi június 5-én Budapesten megalakult Magyar villamossági részvény társulat

a nagyérdemű közönség tudomására hozza azt, hogy működését megkezdette. A magyar villamossági részvénytársulat

a Ganz és Társa, vasöntő- és gépgyár részvénytársasággal kötött egyezmény alapján a .Ganz és

Társa, czég- és Budapest fő- és székváros között a villamos világítás ügyében kötött szerződést átvette, s igy Budapest

fő- és székvárosában az emlitett szerződés értelmében a villamos világítást és erőátvitelt a magyar villamossági

részvénytársulat fogja szolgáltatni. E czélra központi villamos telepe Budapesten, a külső váczi-uton épül

és építése annyira előre haladt, hogy a magyar villamossági részvénytársulat központi villamos telepe már a folyó év

őszén üzembe vehető. Ez okból a magyar villamossági részvénytársulat már most elvállalja a lakásoknak, üzleteknek,

telepeknek és más helyiségeknek villamos világításra vagy ipari erő - szolgáltatásra való belső berendezését, valamint

elvállalja az általa épült, mint az esetleg más vállalkozók által netán már eszközlött villamos berendezéseknek a fő- és

székváros balpartján épugy mint jobbpartján fektetendő kábelhálózatához leendő csatolását és a villamos áramnak

annak idejében leendő rendes szolgáltatását. A magyar villamossági részvénytársulat ügykörébe felvette továbbá azt,

hogy Budapesten kivül, villamvilágitásra és központi villamtelepek felállítására más városokban és községekben is

engedélyeket szerez és ott, amennyiben a távvezetés szükséges, az általánosan kitűnőnek elismert Ganz-féle

transformator rendszert (Zipernowsky-Déry-Bláthy szabadalma) fogja alkalmázni. Tervezetekkel és költségelőirányzatokkal, valamint netalán kívánt ~

felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Jelentkezések budapesti központi villamos telepünkhöz való csatlakozás I

iránt elfogadtatnak ideiglenes irodánkban V., Thonet-udvar, II. em., II. lépcső, E

nemkülönben Ganz és Társa czég városi irodájában, (Gizella-tér, Haas-féle palota.)

1900. 20. AZ IKERVÁRI VILLAMOS TELEP.

Európa szerte ismert a szakkörök előtt az ikervári nagyszerű telep, hol a Rába folyó vizének esését használják fel villamosság

fejlesztésére, mely aztán vasútnak ad mozgató erőt, városokat világít, gépeket hajt, csépel, szánt, szóval bemutatja a villamos

technika minden csodáit. Négy éve működik már ez a nevezetes telep, de a hazában is — kivévén szakköreinket — mentől

kevesebben tudtak valamit létezéséről. S csak most lépett úgyszólván a nagy nyilvánosság elé, midőn Hegedűs Sándor

kereskedelmi miniszter a múlt hó végén a soproni villamos vasút megnyitására utazott, mely alkalommal megtekintette eme

villamos telepet, mely a vasút hajtásához szükséges erőt is szolgáltatja…

A műcsatorna mentén van a turbina-ház a turbinákkal. Az ide vezetett víztömeg öt turbinát hajt, a melyek mindegyikének

hatásképessége 330 lóerő. A turbinák hajtására nem szükségelt víztömeg oldalt az árapasztó zsilipen át levezettetik egy

beton viztörőbe, mely hat beton lépcsőfokkal fokozatosan vezeti a felesleges víztömeget a nyolcz méter magasságból az alsó

csatornába. A turbinák vizi kerekek, melyeket a keresztül haladó vízsugár hoz forgásba.

A turbinák hajtására fordított mechanikai erőt dinamo-gépek alakítják át villamos erőre. A turbinák forgó tengelye közvetlen

forgásba hozza a dinamo-gépek tengelyét, s ez által a dinamó-gépekben villamosság fejlődik.

A villamos áram néhány milliméter vastag rézvezetéken kering, a géptől ki a szabadba, a hol munkára van szükség, s

visszatér ismét a géphez, hogy zárt áramkört képez…Legjelentékenyebb azonban a villamosságnak kiváló szakértelemmel

való mezőgazdasági felhasználása. A szérűs kerteken cséplő motorokat hajt az áram, a melyek a cséplő-gépeket hozzák

mozgásba, a takarmány-készítő helyeken szecskavágót, darálót ós kukoricza-morzsolót is; a szántóföldeken szántó motorokat

hajt, a melyek az ekét vonják a barázda nyomán. Jelenleg 30 cséplő-motor dolgozik a különféle uradalmakban ; oly nagy

szám, a mire máshol sehol sem akadunk. A szántásra az ikervári uradalom van ez idő szerint berendezve.

E telep létesítésében s tervezésében az érdem első sorban Batthyány Lajos gróf hazafias áldozatkészségéhez, valamint

segítő társainak, Edelmann Sebő és Gothard Jenő ügyvezető igazgatóknak munkásságához fűződik, a kiket teljes joggal

ünnepeltek is a hatalmas mű nyilvános bemutatása alkalmával.

Dalmady Ödön

1902. 40. Csányi Károly: Az új országház és műszaki létesítményei…Az üléstermek nappali világítására magas oldalvilágítás

terveztetett. Mindegyik ülésteremnek ugyanis 12 a karzatok fölé helyezett óriási ablaka van. Esetleges éjjeli ülések alkalmára

a képviselőház ülésterme mennyezetére elhelyezett 137 darab izzólámpával ellátott csillár, a két karzat párkányára pedig

373 darab hasonló izzólámpával ellátott koszorú a főrendiházban e koszorúkon kívül még a mennyezeten levő hét darab,

Összesen 335 izzólámpával ellátott csillár szolgáltatja a szükséges világosságot. A pinczesor végül a fűtő- és

Szellőztető berendezésekhez szükséges helyiségeket, a raktárakat és az elektromos kapcsolótáblákat tartalmazza.

Két sorban a dobozok, két sorban pedig a kapcsolókarok láthatók…

Birchbauer K. amateur fölvételei után.

ELEKTROMOS KAPCSOLÓ TÁBLA AZ UJ ORSZÁGHÁZ PICZÉJÉBEN.

1904. 26. Szuk Géza: Dalny villamos telep…Dalny az úgynevezett szibériai vasút végpontja, négy évvel ezelőtt igénytelen

Khinai falu volt…tizennégy napi vasúti utazás után elhagyott és vad vidékeken az utazó megint európai környezetben

érzi magát. Az utczák szélesek, fákkal vannak beültetve, a házak villaszerűén épültek

kertekkel körülvéve…

/ DYNAMO-GÉPEK A DALNY-I VILLAMOS KÖZPONTI TELEPEN, az egyik kép;

A VILLAMOS KÖZPONTI TELEP KAZÁNHAZÁNAK / öt kazánnal/ BELSEJE DALNYBAN, a másik kép/

A villamos telepet, mint főszállító a budapesti Ganz-gyár rendezte be. Hozzájárultak még a villamos telep építéséhez

a Láng és Sehlick-gyárak; a Láng-gyár a gőzgépeket, a Schlick-gyár pedig a dokk-szivattyúkat

szállította. Az összes szivattyúkat mind villamos erő hajtja s a nehéz feladatot hazai mérnökeink fényesen oldották meg….

Vízellátás

1862. 18. Pest város ivóvize és levegője. Szakértők már évek előtt figyelmeztették Pest város hatóságát és lakosait azon,

az egészségre fölötte káros következményekre, melyek a fővárosi ivóviz élvezésével összekötvék, és komolyan sürgették

egy czélszerü vizvezetés létesítését, mely e bajon segíthetne, vagy legalább azt tetemesen csökkenthetné. Néhány hét előtt

végre örömmel vettük e hirt,; hogy Rottenbiller Lipót elnöklete alatt több szakértő ez ügyben tanácskozmányt

tartott, mely alkalommal a vitatás alapját egy, Preysz tanár által előterjesztett tervjavaslat képezé. E javaslat szerint a

dunaviz egy, a városhoz közel eső ponton szivattyuztatván, Hamburg példájára egy viztorony segélyével szükséges magasságra emeltetvén, azután saját

nyomásánál fogva a városba, a lakházak legfelsőbb emeleteibe vezettesék. íly módon naponkint mintegy 90 000 akó,

kavicsrétegek által tisztázott dunaviz vezettetnék a városba…

A vizhatlan zárak olyan kialakításúak, hogy az utcza kövezetébe rostély van épitve, melyen a viz és fövény

ömik a csatornába, s ez alatt a lefelé keskenyebbülő bádogszekrény van, melyet alól meggörbített fenék zár be oly módon,

hogy azt egy alkalmazott ellensúly nyomja fel…A csatornanyílások mostani vasrácsai igen sok dögleletes bűzt bocsátnak föl, mely,

kivált nyáron, megfertőzteti a levegőt.

1865. 5. A dunavizes…A házban napjában kétszer szokott megfordulni. Piros sipkája,

piros cseréppipája s piros orra messze elvirítanak. A kapu aljában vastagon kezdi rá mondókáját s lesi, mig valaki a

folyosón megjelen; ekkor a legvékonyabb diskantban, mely valahonnan a szomszédból látszik jőni, hirdeti árujának

hasonlíthatatlan voltát, s korholja a cselédeket, hogy miért nem a szép dunavizessel hordatnak maguknak dunavizet…

Szamara, még népszerűbb, mint ő maga.…

A dunavizes már kora hajnalban kezdi nehéz napi munkáját. A téli fagy beálltával foglalkozása

igen keserves, midőn a jégbe lyukat vágnia s terhével a meredek s csúszós parton fölkúsznia kell…

Rendesen feleséget s egy segédet tart, ki előre megy, s a rendeléseket átveszi, hogy az utána döczögő

járműből kevés vártatással szállítsa a vizes portékát. Míg a férfiú a puttonyokat rendeltetésűk

helyére viszi, az asszony az alatt a taligát őrzi. A puttony ára az emelet magasságával vagy a Dunához való távolsággal

áll arányban. Minden emelet egy krajczár különbség s így a váczi vagy országúton túleső utcza növeli a puttony árát…

1869. 1. A vízvezeték csöveinek lerakása halad, a Frohner szálloda és új-épület közti csap a városi

tanács, több képviselő és számos közönség jelenlétében megeresztetett, a siker minden tekintetben

kielégitő, miután a vizsugár az új-épület fedélzetét jóval felülhaladta, s igy 4 emeletes házak fedélzetéig

is elérő nyomással bír.

1869. 6. A pesti vizvezetés folytatására kért 940 ezer forintot a városi közgyülés a jelentés értelmében

megszavazta, s egyuttal elhatározta, hogy Lindley mérnök szólittassék fel, miszerint mielőbb

terjeszszen elő részletes tervrajzot és szorosabban körülirt szerződési javaslatot.

1873. 1. Gőz-vizfűtés. Baló Mátyás pesti főreál-tanodái vegytanár a fűtési rendszerek tárgyában dolgozatot adott be a városi tanácshoz.

Nagyobb épületek fűtésére csak központi rendszerek ajánlhatók, melyeknek általában egy tüzelő helyük és egy kéményük van,

és ezek ellenében a kemenczefűtés semmi előnnyel nem bir. A központi fűtőrendszerek következők: melegvíz-fűtés,

forró-viz-fűtés alacsony nyomással, ugyanilyen magas nyomással, gőzfűtés , gőzviztfűtés és légfűtés. A három első

rendszernél a melegség tova vezetésére a viz magasabb hőmérséknél való kiterjedése használtatik, a következő két rendszerűél

hő forrás a vizgőz, a hatodiknál a fölmelegített levegő. Ezen rendszerek közül szerző a gőz-vizfütés rendszerét ajánlja, mint

a mely a többiek fölött azért előnyösb, mert a fűtés nem szabad, hanem kötött meleggel eszközöltetik, mely meleg csak ott,

szabadul ki, hol a gőz folyékony vizzé sűrűsödik /kondenzációs hő, G./. A gőz-vizfűtés legegyszerűbb kezeléssel, legkevesebb

veszéllyel és bajjal jár, legolcsóbb, és a legnagyobb épületeknél is elegendő egy tüzelőhely…

1889. 21. A budapesti ivóvíz….Budapest fővárosának óriási arányokban történt emelkedése az utóbbi évtizedek alatt, ha

roppant összegekkel terhelte is a főváros költségvetését, de nem egyszer a fejlődés valóban biztató képével kárpótolt.

Világítása, kövezete, csatornázása, ha nem is mindenben, de részben a modern igények színvonalán állanak. Lóvasúti'

hálózata a fejlettségnek oly fokára jutott, hogy versenyezhet Európa bármely nagy városáéval. És mégis nem lehet tagadni,

hogy Budapest gyors és álomszerű fejlődése igen sokszor érzékenyen érintette a mindennapi élet kényelmét és súlyosan befolyásolta a főváros hygienikus érdekeit. Sehol sem tűnik ez annyira ki, mint j az ivóviz-kérdésnél, melylyel most már végre elérkezettnek látták az időt komolyan foglalkozni, miután a rósz ivóviz éveken át akadálytalanul ; szedte áldozatait a főváros minden rendű és rangú lakosainak köréből

Egy város víz-ellátása a helyi viszonyok szerint vagy természetes forrásokból, vagy ásott kutakból, vagy folyóból, tóból történhetik, s föltéve, hogy ezek a fogyasztás helye felett nem fekszenek elég magasan, vizmü segélyével emelik víztartó medenczébe. Ezt a vízműt ismét folyóvíz vagy gőz hajthatja, szívás és nyomás vagy mindkettő utján

A szűrés eszközlésére Budapest abban a kedvező helyzetben van, hogy Káposztásmegyeren kitűnő kavics áll rendelkezésére. Hogy állandó viz-szolgáltatásról legyen gondoskodva, a végből a víztartó oly magasan áll, hogy a viz saját nyomása által nemcsak a város minden részébe, hanem a házak födele fölé is elterjedhet, még pedig 92 méter magasba a Duna sempontja felett s a csövek mindig tele vannak. A viz elosztását viszont vagy kisebb csapok közvetítik, melyek szünetlenül folynak s minden órában egyenlő mennyiségű vizet szolgáltatnak, vagy nagyobb csapok, melyeket csak a szükséghez képest nyitnak meg s melyek gyorsan bocsáthatnak rendelkezésre nagyobb mennyiségű vizet. Ez esetben a lefolyt viz a gázórákóhoz hasonló vízmérő szerkezettel méretik meg….

Vízmérő három-| féle van használatban, jelesen: a Siemens és Halske-féle, azután a jobb Leopolder s végül a legújabb, legjobb és legolcsóbb Valentin-féle. A balparti szivattyugépektől kiinduló nyomócsö-| vek a Nádor-utczát elérve, itt két főcsőbe oszlanak, melyek egyike a Lipótvárost, belvárost, József- és Ferenczvárost, másika pedig a Lipótvárost, Terézvárost, Erzsébetvárost és Józsefvárost szelvén át, a Kálvária-hegy táján egymást érintik s innen kezdve a kőbányai utón egymás mellett haladván, igy érik el a Kőbányán fekvő magas nyomású modenczéket. A két főcsőből aztán a város utczáin mindenfelé elágazások futnak ki, ugy hogy a csőhálózat összes hossza 170 kilométert tesz ki s benne összesen 321 különféle méretű zárcsap, 1164 darab tűzcsap, 90 öblő-csap, 10 nyilvános vizelde és 17 ingyenes nyilvános kut foglaltatik…

Addig is, mig a végleges vizmű előkészítésének hosszú évekre kiterjedő munkálatai megoldást nyernének, mért ne lehetne azokat a háztulajdonosokat, kik drága pénzökért rossz és szüretlen ivóvizet kapnak, vízdíjuk elengedésével arra kötelezni, hogy Pasteur-féle vízszűrőket szerezzenek be, melyek Zel-lerin praktikus alkalmazásában minden tekintetben a czélnak megfelelők ? A fővárosi vízvezetéki viz, mint szűrt viz, külföldi szakértők véleménye szerint is legjobb minden szűrt vizek között s a baj csak az, hogy elégtelen. T. .

V—i o—r.

1888. 5. Várnai Sándor: Budapest hó alatt…Feltárultak a kanálisok és vízmedenczék torkai földalatti rejtélyeikkel,

fa-köpenyeikben kuczorogva ott vesztegeltek minden eshetőségre készen a hatalmas gőzgépek s targonczás emberek

látogatták sorra a szivattyúkat, gondosan meghintve durva szemű sóval a szájukat, talán hogy jobban emésszenek tőle !

SZIVATTYÚS GÉPHÁZAK AZ ALSÓ-DUNAPARTON.

1893. 40. Tiszta víz Budapesten. A fővárosi lakosoknak sok baja volt az ivóvízzel, mert a vízvezeték csak a város egy

részének adhatott szűrt, tiszta Duna vizet, a másik rész olyan állapotban kapta, mint a milyenben a Dunában hömpölygött

és nagyon sokszor oly csekély volt a nyomás, hogy a harmadik emeleten a csapok még nem is csepegtek. Augusztus

elseje óta azonban a káposztás-megyeri új vízszűrő telep működik, még ugyan nem az egész főváros számára adhat vizet,

de fokozatosan terjesztik tovább az eddiginél sokkal nagyobb átmérőjű csövek hálózatát. Budapest egészségügyére nézve

nagyon fontos ez, kivált ha egészen elkészül a végleges vízvezeték, mely a város minden részének megadja a tiszta ivóvizet.

A káposztás-megyeri telepen még most csak két kut működik, a többi szeptember elejére lesz oly állapotban, hogy szintén

szivattyúzhatják belőle a vizet. A két kut naponkint 25,000 köbméter vizet képes adni; éhez számítandó a budai és

Margit-hid fölött levő pesti kisegítő vízvezeték 5000 köbméter vize. Másik kisegítő vízmű az üllői uti népligetben épült,

s az már hetek óta működik a liget és tisztviselőtelep számára, tiszta és hideg vizet szolgáltatva.

* * *

1900. 20. Hazai ipartermékek kiállítása

…Mert azt kérjük és várjuk— írja a levélben az iparpártoló bizottság elnöke - a kereskedő uraktól, hogy üzletükben mindig előkelő ós bőséges helyet biztosítsanak a magyar czikkeknek, hogy hívják fel alkalmas módon a fogyasztó közönség figyelmét a magyar czikkekre, mert az iparosnak fődolga a jó és versenyképes árú előállítása, ennek a legszélesebb körökben való terjesztését azonban csakis a kereskedők erélyes és czéltudatos, kitartó és rendszeres közreműködésétől várhatjuk. Bódítsák meg folytonos tájékoztatásaik ós buzdításaik által a fogyasztót a magyar czikkek rendszeres vásárlása ás terjesztése ügyének; a fogyasztó közönség legszélesebb rétegeit érdekbe vonják B érdeklődésükéi megfelelő módok és eszközök révén állandóan ébren is tartsák..

1858. 50. A vaspályákról. Elmefuttatás. ASZALAY JÓZSEF.

….Utazásra honunkban, kinek magának lova nem volt, hajdan ugy nevezett rospontot vagy dilizsánczot használt.

A rospont ló-gözerőre levén számitva, percussioval járt, még mielőtt lőfegyverekre kezdek alkalmazni a percussiot.

A dilizsáncz pedig azért neveztetik szorgalom-kocsinak, mivel nem akarván csigázni lovát, néha szorgalommal

utánzá a csiga menetét; vagy tán azért, mivel az utasnak, ki haszonnal kivánván utazni, szorgalommal jegyze mindent

naplójába, erre neki elégséges, sőt fölösleges időt engedett. Ezt követék a gyorsparasztok és gyorskocsik. Minden

gyorsan, minden sietve; miként a nők is nyolez oldalú leveleik végére közönségesen ezt jegyzik : „síetve."

Az előtt, ha valaki Európát haszonnal akará beutazni, két évre volt szüksége. Most a gazdag, kiképzés végett fiát

Vaspályára küldi beutazni Európát és két hónap alatt valóssággal be is járja…

A vaspályák nemcsak városokat és országokat fognak közelebb érintkezésbe hozni egymással, hanem egyesiteni az

embereket is, és fonni új kötelékeket, ha nem is családi, de részvényes kötelékeket; és a részvényesek jobban

összetartanak, mint a vérek.

A szolnok-czeglédi útvonalon, hol hegyek és alagutak nincsenek, egy-egy mérföld kiállítása 450 000 forintba került.

Kérdés, mennyibe kerülne olyan út vonalán, mellyen, úgy lehet, még alagutak

is szükségesek volnának. Az élet-vaspályán sors az igazgató, szerencse a mérnök, véletlenség

a conductor,érzékek a mozdonyvezetők,szenvedélyek a fűtök, ész és okosság a pályaőrök…

1895. 51…Amerikában a városi vasutak: lóvasút, gőzvasút, kötélpálya, villamos. A járműveken óriási a

tolongás. A nyitott kocsi tetején és oldalán is utaznak az emberek…A lóvasutat fokozatosan villamosra cserélik.

Az arányok: 20 ezer km városi vasútból ezer-ezer a gőz- és a kötélpálya, háromezer a lóvontatású és 15 ezer km a villamos.

1869. 3. Gözhajózási utvonalak. Az utas- és teherszállító hajók, melyek Európa és Amerika között

közlekedtek, mindig bizonyos irányt követtek az Atlanti-tengeren keresztül vivő utjokban, azon

helyeket és vonalokat választva ki, melyeken legkevesebb veszély érheti őket. A gőzhajók jelenleg

7 útvonalon járnak Anglia és Amerika között, melyeket a jó tengerészeti abroszokon rendesen

kijelölve láthatunk, és e hét vonalon a hajók évenként összesen 1322-szer járják meg szokott utjokat.

1879. 48. A villanyvilágítást akarja alkalmazni a nagy csendes-tengeri gőzhajózási társulat gőzösei salonjainak

kivilágítására. A kísérlet, melyet a Glasgow -Liverpoolba menő Mondoza hajón tettek, oly jól sikerült, hogy

a British electric light Company-t azonnal megbízták, hogy ily világító készülékkel az összes hajókat ellássa.

Egyesületek

1866. 32. A magyar mérnök-egyesület három napon át tartott gyűlése, kedden délben érte végét. A tanácskozások

Hollán Ernő elnöklete alatt folytak. Az alapszabályok tervezete kevés módosítással elfogadtatott, s legközelebb az

illetékes hatóságok elé lesz terjesztendő. Az alapszabályok értelmében a technikai ügynek a szellemi és anyagi téren

előmozdítását, a következő eszközökkel akarja az egyesület elérni….

d) önálló szakmunkák kiadását elősegíti.

e) Oda fog törekedni, hogy időről időre külországokba küldött tagjai által a technika terén felmerülő haladásokról

tüzetesebb ismeretet szerezhessen.

f) Saját könyvtárt tart, melybe a nevezetesebb szaklapokat járatja…

Tevékenységét a következő osztályok szerint csoportosított tudományokra terjeszti ki:

I. Út, vasút és hídépítés.

II. Vizi építés.

III. Gépészet és gyáripar.

IV. Gazdasági és úrbéri mérés.

V. Építészeti és bányamértan.

VI. Középület-építészet…

Addig, mig az egyesület saját szaklapot indíthatna meg, közlönyéül Szathmáry Károly

„Magyarország anyagi érdekei'' czimü nemzetgazdasági lapját fogadta el…

1885. 24. A mérnök- és építész-egylet e hó 7-én tartotta közgyűlését, melyre a vidékről is számos tag jött fel.

A közgyűlés nagy érdeklődés közt folyt le, a mit főkép az idézett elő, mert az egylet egyik alapitója s tizenkilencz

év óta elnöke: Hollán Ernő tábornok lemondott s helyét kellé betölteni.

A közgyűlés a volt elnöknek jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott eddigi nagy buzgalmáért, megválasztok tiszteleti

tagnak, elhatározták, hogy nevére évenként háromszáz-forintos pályázatot hirdetnek s lefestetik arczképét. Az uj

elnök Tolnay Lajos, a magyar államvasutak igazgatója lett, 239 szavazattal. Hieronymi Károly, a volt alelnök, vele

szemben 123 szavazatot kapott. Meg akarták újra választani alelnöknek, de nem fogadta el. Megválasztották

Schwarzel Sándort, ki már a jelöltetés ellen is tiltakozott. Minthogy azután sem fogadta el az állást, uj szavazás volt,

melyből Ybl Miklós és Ambrozovics Béla nevei kerültek ki győztesen, mint alelnökök. A tisztuj itás előtt a választmány

jelentését hallgatták meg, mely az egylet virágzásáról sorolt föl adatokat. A tagok száma 1612-re emelkedett…

* * *

Mérnökök

Lippay János

Entz Ferenc

Entz Géza

Heller Ágost

Horváth Ignác

Jedlik Ányos

Klein Gyula

Korizmics László

Kruspér István

Lengyel Béla

Müller Béla

Semsey Andor

Steindl Imre

Stoczek József

Szily Kálmán

Zipernovszky Károly

1879. 48. K. T. K.: Magyar kertészet két századdal ez előtt…

1662-ben Zombori Lippay György volt az esztergomi érsek, kinek Pozsonyban terjedelmes birtokát, szép virágos

és gyümölcsös kertjét testvére Lippay János jezsuita gondozta. Ez a Lippay János a maga idejében a mezőgazdaság

és kertészet terén igazi tudományosan képezett szakember volt…

1662-ben jelent meg, Nagy-Szombatban Gazdászati örök naptára…

Az év minden napjára kitűzött munkarendszerben találunk olyan utasításokat, melyek maiglan is divatban vannak…

1879. 49…Lippay második munkájának czime ez:,,Posoni Kert, kiben minden kerti munkák, rendelések,

virágokkal, veteményekkel, fákkal, gyümölcsökkel és kerti csömötékkel való baimolódások, azoknak nemek,

hasznok, bécsinálások bőségesen magyar nyelven leirattattanak." E munka 1604-ben látott napvilágot…

A Corvinus egyetem budai campszán rendszeresen tartanak Lippay tudományos ülésszakot. G.

Entz Ferenc

1866. 35. dr. Entz Ferenc: A budai vinczellér- és kertészképezde.

Mire taníttassuk gyermekeinket kisebb földbirtok mellett? Ez ama fontos kérdés, mely minden jóravaló

szülőnek majdnem mindennapi gondjai közt helyet foglal. Nem értem egyébiránt itt azon szerencse

fiait a szülők közt, kiket jó sorsuk a földi javak bőségével megáldott, hanem azon számtalanokat,

kik szintúgy szivükön hordván gyermekeik jövőjét, mégis sorsuk szerénységével küzdve, gondok

közt kénytelenek keresni mindennapi kenyerüket. Ámde lássuk, vájjon ezen keserű szülői gondok

kutforrása sorsunk kérlelhetlen mostohaságában fekszik-e, vagy talán csak mi magunk

elfogultságában keresendő? Ha valamely angol családot féltuczat magzattal megtalálta áldani az Isten, kevésbbé

szállja meg aggodalom a bő házassági áldás jövendőjének biztositásáról a boldog házaspárt,

ellenben mily nagy már az aggodalom, ha magyar embernek 2—3 fia születik. S vájjon miért?

Azért, mert az angol apa rátanitja gyermekeit a takarékosságra, és rátanittatja azokat, kerüljön

az bármi nehéz áldozatjába is, jövendőbeli életpályájukon mindazon képességekre s kellékekre,

melyek azoknak szükségesek…

Magyar szülők, tanítsátok rá tehát mindenek előtt gyermekeiteket takarékosságra, és tanittassátok

rá mindazon gyakorlati tudományokra, melyekre szükségük van a kisebb gazdának, ha

szerényebb földbirtokon is becsületesen és gond nélkül el akar valamikor élni! Ugyané nézetek szempontjából

indult ki az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület, midőn most 7 éve budai birtokán a vinczellér és kertészképezdét

életbe léptette, hozzája csatolván pár év előtt a rendes pinczekezelés mesterségét is...

Bevétetett a gyakorlati tantárgyak közé a terjedtebb szőlőmivelés, bor-chemia és minta pinczekezelés, a nélkül,

hogy az ifjak befogadási feltételei, vagy azoknak tartási költségei felemeltettek volna…kik fiaiknak e téren jobb

jövendőt készíteni szándékoznak s intézetünk részletes programmját birni kívánnák, szíveskedjenek bérmentes

levelekben ily czim alatt alulirthoz fordulni: „Dr. Entz Ferencznek, az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, vinczellér-

és kertészképezde igazgatójának Budán.

E. F. mellszobra a BCE, budai campus, A-épület udvari bejáratánál áll. G.

1892. 8. ENTZ GÉZA 1842-ben Mező - Komáromban Veszprémmegyében született, hol atyja, dr. Entz Ferencz,

kinek neve később mint gazdasági íróé országszerte ismertté vált, akkor herczeg Batthyány enyingi urodalmának volt

orvosa. Családja 1849-ben Budapestre költözvén, itt kezdte és fejezte be középiskolai és egyetemi tanulmányait s

1867-ben orvos-doktorrá avattatott. Hajlamai az orvosi gyakorlat helyett a természettudományok müvelésére vezették

s 1867-től 69-ig Margó Tivadar tanár mellett volt az állattani és összehasonlító anatómiai tanszék segéde. 1869-ben a

kolozs-monostori gazdasági tanintézetben nyert tanári alkalmazást s itt működött a kolozsvári egyetem felállításáig

mint az állatos növénytan tanára. A kolozsvári egyetemnek 1872-ben történt felállításakor ez egyetemen nyerte el az

állattani és összehasonlító anatómiai tanszéket. 1889-ig a kolozsvári egyetemen működött ; két izben volt dékánja a

természettudományi karnak, az 1875/6-ik tanévben pedig az egyetem rektora. 1889-ben a budapesti József-műegyetem

hívta meg a Kriesch János halálával megüresedett állattani tanszékre, mely meghívást elfogadván, jelenleg ez

utóbbi tanszéken működik. A magyar tud. akadémiának 1883 óta levelező, 1889 óta rendes tagja; a természettudományi

társulatnak választmányi tagja…

1892. 8. HELLER ÁGOST 1843-ban Pesten született. A budai József-műegyetemen végezte a mérnöki tanfolyamot.

Miután a műegyetemi fizikai tanszék mellett két évig mint tanársegéd működött, tanulmányainak folytatására a

heidelbergi egyetemre ment, hol Kirchoff és Helmholtz tanítványa volt. 1870 óta a budapesti II. kerületi állami

fő reáliskolán a fizika tanára. 1875 óta a természettudományi társulat könyvtárnoka ; 1887 óta a magyar

tudományos akadémia levelező tagja. Irodalmi főbb müvei. A physika története Aristotelestől Newtonig,

pályakoszorúzott mű (kéziratban); Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Zeit, két kötet, (Stuttgart

(1882—84.), «A physika története a XIX. században.» (A magy. tud. akadémia megbízásából, a kir. magyar

természettudományi társaság kiadásában. Az első kötet megjelent 1891-ben a második sajtó alatt van);

Az időjárás. (a k. m. természettudományi társaság könyvkiadó-vállalatában.) Ezeken kívül számos értekezése

jelent meg a magyar tud. akadémia közleményeiben, kül- és belföldi tudományos folyóiratokban.

Horváth Ignác (Pest, 1843. júl. 25. - Budapest, 1881. ápr. 18.) - mérnök, műegyetemi tanár

Mérnöki diplomáját a pesti műegyetemen szerezte. 1866-67-ben a zürichi egyetemen folytatta tanulmányait, majd

két évet töltött Franciaországban az erőmű- és géptan tanulmányozásával. 1869-ben hazatért és a műegyetemen a

műszaki mechanika és alkalmazott hidraulika tanára lett. Korszerű vízsebességmérő műszert készített.

Vízmérései nemzetközileg is jelentősek. Hazai viszonylatban úttörő munkát végzett az anyagvizsgálat terén is.

Cikkeit nemcsak magyar, hanem francia s német szakfolyóiratok is közölték. 1874-től az MTA tagja.

Jedlik Ányos

1866. 16. …Jedlik István — az Ányos nevet csak mint szerzetes vette fel…1817-ben lépett be a benezésrendbe

Pannonhalmán…latin természettan írásába fogott, majd a természettudományok tanárának

diszes tanszékére neveztetett ekkor ki a magyar kir. Egyetemnél…a magyar tud. akadémia 1858-iki

nagygyűlésekor Jedlik Ányost egyszerre rendes tagjainak sorába emelte s a „Sulyos testek természettana"

czimü müvét nagy jutalomra méltatta. Jedlik, egyetemünk tanári karának nestora,

e kitüntetést valóban megérdemlé, egyike azon keveseknek, kik egyetemi tanügyünk javítása

körül nem szünnek meg munkálni. Igy 1854-ben a birodalmi kultus és közoktatási

miniszterium által azon bizottságnak neveztetett ki tagjává, mely a magyar tudományos

műnyelvnek — iskoláinkban oktatása és könnyítése végett —egyszerűsítése és kidolgozásával

foglalkozott. A Heckenast Gusztáv kiadásában megjelent „Német-magyar tudományos műszótár"

természettani, erömütani és vegytani része Jedlik tollából folyt…

*

1900. 20. A kir. József-műegyetem rektorává a jövő iskolai évre dr. Ilosvay Lajost választották meg, prorektorrá

K. Lipthay Sándort. A mérnöki és építészeti szakosztály dékánja Rados Gusztáv lett, a gépész-mérnöki szakosztály

K. Jónás Ödön, az egyetemes és vegyészeti szakosztály dékánja dr. Schmidt Sándor.

*

Bevezetés a szerves chemiába I. szénhidrogének Dr. Ilosvay Lajos Királyi M. term. tud. társulat, 1905. 303 oldal

bookline.hu. Rados Gusztáv, Raussnitz (Pest, 1862. febr. 22. – Bp., 1942. nov. 1.): matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja

Rados Gusztáv matematikus, a Műegyetem rektora (1911-1914) és a könyvtár igazgatója (1897-1933) születésének

150. évfordulója.

*

1892. 8. KLEIN GYULA született 1844-ben Eperjesen, hol atyja az evang. kollégiumon tanár volt; ennek korai

halála után anyjával és testvéreivel Lőcsére költözködött s ott végezte a gymnáziumot és ott tette le az érettségi

vizsgát. A növénytan iránti hajlama már korán mutatkozott s azért 1864-ben a bécsi egyetemre ment, hol három

éven keresztül természettudományokkal és kivált növénytannal foglalkozott. Utána állami ösztöndíjjal egy évet a

zürichi műegyetemen és egy évet a müncheni egyetemen töltött, mely utóbbi helyen Nágeli tanárnál kizárólag önálló,

mikroszkópi vizsgálatokkal foglalkozott, melyeknek eredményei a magyar tud. akadémia kiadványaiban, valamint

külföldi folyóiratokban is megjelentek. Hazatérve, 1869/70-ben a budapesti II-ik kerületi reáliskolánál mint póttanár,

az utána következő években a kir. József-műegyetemen előbb mint tanársegéd, azután mint a növénytan helyettes

tanára volt alkalmazva, 1872 óta pedig ugyanez intézetben mint a növénytan rendes tanára működik. A természet

tudományi társulatnak 1873 óta választmányi |tagja. 1883-ban a magyar tud. akadémia levelező tagjává választotta…

1857. 20. J. R.: Korizmics László.

Hazánk egyik legelismertebb gazdasági tekintélyének arczképe áll előtted, nyájas olvasó. E férfiú is azok sorába tartozik,

kiknek nevét hálásan emlitendi a boldog utókor, melly vissza fog pillantani azokra, kik Magyarország

értelmiségi s jóléti fejlődésének úttörői s utóbb vezérei és szorgalmas munkásai valának…

A pálya, mellyre eredetileg készült, a mezei gazdaság és a mérnökség volt…1849-ben inditá meg

a „Gazdasági Lapokat," melly jeles folyóirat mai napig fenáll…1851 évben volt Angliában is, mint a világ

iparmükiállitásnál a Magyar Gazdasági Egyesület képviselője. Haza jővén, utazása

nevezetes eredményeiről a „Gazdasági Lapok"-ban irt számos czikket. Általában e jeles lapok főleg töle vették és veszik

irányukat. Czikkei részint név nélkül, részint aláirása alatt jelentek meg.

Igy kezdé meg „Tiszaháti" álnév alatt az izgatást „Czimnélküli leveleiben" a „Mezei gazdaság könyve" ügyében, melly

terv azóta teljesen megvalósult…Neki köszönhető, hogy Magyarországon megjelentek ama roppant kötetek, aránylag olly

olcsó áron s olly gyorsan elhagyhatták a sajtót…

Levelek a szőllőből Korizmics Lászlótól (Pest, 1870). Nagyszámú munkáinak jegyzéke a Wikipediában. G.

1876. 2. KRUSPÉR ISTVÁN.

A JELEN időpontban, midőn hazánkban az eddig dívott s törvényes mértékek helyét a méterrendszer foglalja el, épen alkalomszerűnek találjuk, hogy olvasóinkat megismertessük azon nagyérdemű férfiúval, kinek a tanári s átalában a tudományos pályán kivívott érdemei mellett, épen a méter-rendszernek ugy tudományos, mint gyakorlati meghonosítása körül hazánkban elsőrendű szerep jutott, s ki e szerepnek is ép oly sikerrel s oly érdemteljesen felelt meg, mint élete és működése minden egyéb elébe tűzött feladatainak.

Kruspér Istvánról szólunk, műegyetemünk egyik legkitűnőbb tanáráról…

1850-ben először helyettes-, majd rendes tanárrá neveztetett ki a József-ipartanodához, mely intézet 1856-ban műegyetemi rangra emeltetett. Itt tűnt ki, hogy Kruspér valóban tanárnak született. Öt-hat-féle tantárgyat is adott elő és pedig mindeniket egyenlő alapossággal s a mi több azzal a neki sajátos világossággal, mely a hallgatók figyelmét megragadja s lehetetlenné teszi, hogy meg ne értsék. Azonban fő-, s most már egyedüli tantárgya a tulajdonképi földmérés és felsőbb geodaesia…

'Irodalmi munkásságának legérettebb gyümölcse: földmértana. Mélyen érezve egy, a magyarországi viszonyokhoz alkalmazott földmértani tudományos kézikönyv hiányát, maga irt s adott ki egyet 1869-ben…

Kruspér rendkívüli előadó a tanári széken. Tanítványai figy elmét, elméjét, érdeklődését, egészen .hatalmában tartja. Ép oly kedvesek s tanuságosak gyakorlati előadásai, mikor a tanterem helyett a szabad téren üti föl a mérő asztalt s vezeti a leendő mérnökök csoportját. Előadásait nyájas kedvvel tudja fűszerezni s az ő tanítványai nem hisznek az átalános tévhitben, hogy a mathesis száraz tudomány.

1892. 8. LENGYEL BÉLA 1844-ben Körös-Ladányban született Békésmegyében. A kir. József műegyetemen a

mérnöki tanfolyamot elvégezvén, a budapesti egyetemen a chemia beható tanulmányozását tűzte czéljául. Előbb

Than oldala mellett mint ösztöndíjas növendék, később mint tanársegéd működött a budapesti egyetemen.

1868-ban utazási ösztöndíjjal Heidelbergbe ment, hol a világhírű Bunsen Róbert laboratóriumában képezte magát

tovább, 1869-ben ugyanitt tanársegéddé lett. Hazájába visszatérve. előbb mint magántanár, nemsokára mint rendkívüli

nyilvános tanár tartott előadásokat. A hetvenes években rendes tanárrá neveztetett ki s ily minőségben működik a

budapesti egyetemen. A magyar természettudományi társulatnak első izben 1872-ben lett első titkára; újabban

1887-ben. A társulatban számos népszerű és szakszerű előadást tartott. Önálló munkái közül megemlítjük a

következőket: A hydrogén színképéről, Az utó világításról Geiszler-féle csövekben. Számos hazai ásványvíz

elemzése (többnyire az akadémia értekezésekben voltak közzétéve), A chemia tankönyve (1889). Társszerkesztője

a Természettudományi Közlönynek.

1896. 18. MÜLLER BÉLA, műszaki tanácsos. A mostani, ezredévei kiállításnak már a legelső alapvető

munkáiban részt vett s az első műszaki terveket s költségvetést ő dolgozta ki. Az eddigi kiállításokon szerzett

becses gyakorlati tapasztalatai őt predesztinálták ennek a kiállításnak műszaki vezetőjévé. És e hivatásának

rendkívüli kötelességtudással, ritka pontossággal és kiváló szakértelemmel tett eleget.

Technikai és építészeti szaktanulmányait a budai kir. József-műegyetemen végezte kitűnő eredménnyel. 1868-ban

tanulmányutat tett Németországban, Francziaországban és Olaszországban. Hazatérve Budapesten mint építész

működött s különösen 1872-től 1876-ig az akkori időben létesült sugárútépítő-vállalatnál fejtett ki nagy tevékenységet

mint építész és építésvezető. Az 1873-iki bécsi világkiállítás berendezésének és installácziójának munkáiban szintén

részt vett s a kiállítás egész szervezetét és berendezését tanulmányozta. 1879—1883-ig Szeged város

rekonstrukcziójában volt nagy része s ekkor Tisza Lajos kir. biztos biztatására államszolgálatba lépett. Szegeden

szerzett érdemeit ő felsége is elismeréssel jutalmazta. Alig fejezték be Szeged újjáalakítását, Müllert 1883 végén

meghívták az 1885-iki kiállítás műszaki ügyeinek vezetésére. E minőségben kifejtett példás buzgalma és elért

nagy sikere ismeretes. Ezek jutalmául orsz. középítési felügyelőnek nevezték ki. 1886— 1887-ben a

kereskedelmi minisztérium palotájának építkezéseit vezette. Időközben az európai nevezetesebb kiállításokat

tanulmányozta.

1892. 8. SEMSEY ANDOR 1833-ban Kassán született. Gymnáziumi tanulmányai bevégzése után

Magyar-Óvárra ment gazdasági akadémiára. Majd a híres hohenheimi intézetben folytatta gazdasági

tanulmányait, majd több német és hollandi mintagazda ság tanulmányozásával gyarapította ismereteit. 1866 óta

Budapesten lakik, hol egészen a természettudományoknak, nevezetesen pedig az ásványtannak szentelte magát.

Számos nagy utazást is tett, melyeket mindig tanulmányi czéllal kötött össze s alkalmul használt föl a nemzeti

múzeum ásványgyüjteményének gyarapítására. 1882-ben megvette a múzeum számára tízezer forintért a magyar

bányászatot illusztráló herczeg Eszterházy-féle híres gyűjteményt, 1884-ben hatezer forint árát választott ki a

franczia Beranget-féle gyűjteményből, mely különösen délmagyarországi ritka ásványairól volt nevezetes. Ugyanez

évben megvette a magyar királyi földtani intézet számára Coquand franczia tudós gyűjteményét, s egyéb

gyűjteményekkel és műszerekkel is gazdagította ez intézetet és vegytani laboratóriumát

1902. 36. STEINDL IMRE. 1839 — 1902.

…Steindl a legerősebb művészi egyéniségek egyike volt abban az építész-nemzedékben, melynek

munkájához a mai Budapest felépítésének dicsősége fűződik…Bécsbe, a képzőművészeti

akadémián a hírneves Schmidt Frigyesnek, a korabeli legnagyobb német építésznek, a bécsi városháza építőjének

volt egyik legkitűnőbb tanítványa…

A műegyetemen, melynek csaknem negyven évig volt tanára, úttörő munkát végzett az építészeti oktatás modern

alapokon való fejlesztésében s alapos készűltségű, művészi becsvágyú ifjú épitész-nemzedék

nevelésében. Tanári működésével egyidejűleg megkezdődött művészi pályája is. Első nagyobb

munkája e téren az aradi városházának terve volt, melylyel első díjat nyert….

Őt bízták meg a budapesti új városháza építésével, a budai kereskedelmi és iparbank is vele építtette

palotáját. Az állam két nagyszabású építkezést bízott rá: az állatorvosi főiskolát és a

műegyetemet, mind a kettőt kitűnő sikerrel fejezte be. Működésének azonban akkor érte el tetőpontját,

mikor az új országháza építését ő rá bízták…

1890. 20. STOCZEK JÓZSEF. 1819—1890.

NINCS még három éve, hogy a magyar műszaki tudományosságnak és szaknevelésnek hazánkban egyik legelőkelőbb

úttörője, Stoczek József, rendkívül meleg és szívélyes ünnepeltetések tárgya volt, abból az alkalomból, hogy a budapesti

József-műegyetemen elfoglalt tanárságának negyvenedik évét betöltötte… A Vasárnapi Újság is ismételve bemutatta arcképét

és ismertette élete pályáját hasábjain. …Tíz éven át, 1862-től 187á-ig, viselte a műegyetem igazgatói tisztét, s erre az időre

esnek azok a nagy és üdvös reformok, melyek e szerény kezdetű intézetet a valódi műegyetemek sorába s ezek között is

tekintélyes rangra emelték….

1867-ben az akadémia matematikai és természettudományi osztályainak lett elnöke, majd igazgató tanácsának tagja, végül

alelnöke. A reáliskolai tanárvizsgáló bizottságnak elnöke már 1863-ban lett. A természettudományi társulat, melynek ülésein

annyi tartalmas és élvezetes előadást tartott, s melynek elnöki tisztét hét éven át (1865—1872) viselte, tiszteletbeli tagjává

választotta, mint szintén a középiskolai tanáregyesület, a magyar mérnök-, és az országos iparegyesület is, melynek első

megalakulásától tizenhárom évig első alelnöke volt…Újabb dolgozatai közül fölemlítjük a rövided körök mérésére, a

színképelemzésekre, a Poisson-féle tételekre, a barometrikus magasságmérésekre, a meteorológiai megfigyelésekre s a

föld alatt vezetett vizek lehűtésére vonatkozókat…

Hallgató koromban gyakran siettem a Stoczek utcai előadóterembe. G.

1892. 8. 131. SZILY KÁLMÁN Izsákon, (Pestmegyében) 1838- ban született: alsóbb iskoláit szülői házánál, a

gymnázium két felső osztályát Pesten a piaristáknál végezte. Innen az akkor még egyetemi ranggal nem biró

József-ipariskolába lépett s az 1856. és 1857. évet itt töltötte, majd 1860-ig a bécsi műegyetemet végezte. Onnan

hazajővén, két éven át a budai műegyetemen Stoczek József mellett volt tanársegéd, a harmadik évben pedig a

kísérleti fizikát adta elő. Két évi szabadságot nyervén, külföldre ment, s egy évet Zürichben töltött, hol Clausius és

Zeuner, félévet Berlinben, hol Magnus, felet Heidelbergben, hol Kirchhoff előadásait hallgatta, és e hires tanárok

vezetése alatt dolgozott. 1865-ben visszatérvén, elfoglalta állását; 1869-ben a kísérleti természettan rendes tanárává

neveztetett ki a műegyetemen, a melyet 1872-ben a matematikai fizika tanszékével cserélt föl. 1872—1874. években

a dékáni, 1879-től pedig öt éven át a rektori méltóságot viselte s a műegyetem új épülete az ő rektorsága alatt készült

el s magának az intézetnek szervezete is az ő rektorsága idejében reformáltatott újból s a kor színvonalának

megfelelőbben. Tudományos és irodalmi munkássága sokoldalú, s főképen a mechanika és hőelmélet körébe vág.

Dolgozatai a magyar tud. akadémia kiadványaiban….Megindította a Természettudományi Közlönyt, melyet

szerkesztő-társaival most is szerkeszt; később alelnöke, azután újból első titkára lett a társulatnak, mignem 1880-ban

elnökké választatván.

Zipernovszky Károly

1887. 52. R:….A párisi opera villamvilágításának mechanikai szerkezetét is mindenekelőtt egy 34 méter magasságú

kémény képezi, mely kívülről láthatatlan s összeköttetésben áll öt robbanhatlan kazánnal, melyek az opera földalatti

helyiségeiben elhelyezve, a szükséges gőzt szolgáltatják azoknak a gépeknek, melyek a dynamo-elektrikus gépeket

működésbe hozzák. Két gőznyomásu gép hoz működésbe két nagy Edison-szerkezetű, 1000 lámpás villamfejtöt.

Minden dynamo-gép, épen mint a Zipernowsky-rendszernél, szabályozó szerkezettel áll összeköttetésben,

melyet egy ember könnyen kezelhet, s mely a villammennyiséget szabályozza.

1893. MTA közgyűlése…Harmadik osztály. (Természettudomány és mathematika.)…Megválasztásra ajánlja

a 3-ik osztály rendes tagnak Heller Ágostot, kisebbségben maradt Klug Nándor és Horváth Géza. A 10 üres

levelező tagsági helyre jelöltek közül csak Zipernovszky Károly, a Ganz-féle gyár villamossági osztályának

igazgatója, kapta meg a többséget.

1905. 52. DÍSZES TÉLIKERT A SZALONBÓL NÉZVE. (Zipernowszky Károly műegyetemi tanár szalonjában.)

Zipernowsky Károly. (Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.) magyar mérnök, a transzformátor egyik

Feltalálója. Wiki

Műszaki irodalom

1865. 53. Új borászati hetilap. A sz.-fehérvári ,,Borász csarnok" megszüntével Parragh Gábor

ismeretes borász indit meg heti szakközlönyt Barzó József tanár szerkesztése mellett „Szölöszet

és borászat" czim alatt. A szakba'vágó rendes rovatok betöltésén kívül, különösen gyakorlati

irány lesz a lapnak fő feladata; állandó rovatát képezi az ,,országos borcsarnok" mely megyénkint

tükrözi a mivelés alatt álló szólőföld területét; a kiválóbb bortermelő községeket vagy

hegyeket, a borok folyó árát; az egyes nagyobb pinczéket; a szerkesztőségnél eladásra bejelentett

nagyobb mennyiségű borokat, hogy borvásárlók is tájékozhassák magukat. A lapnak lesz vegyész

munkatársa, ki a borokat alkatrészei alapján ismerteti meg, hogy a borok bel és kereskedelmi

értéke megállapittathassék. Kiváló figyelem fordittatik az egyes vidékek borainak orvosi és életrendi

hatása tárgyalására is. Ara egész évre 6 ft.,félévre 3 ft.

**

1868. 48. Mezőgazdasági munkaerő-calamitas /= katasztrófa/ . Irta Kenessey Kálmán . Ára 40 krajczár

1870. 1. Elemi géptan. Írta Thüringer Ambró. 8-rét. Sok fametszetekkel. Füzve ára 48 pkr.

Az alkalmazás, mellyet a gépek napjainkban nyernek, s a haszon, mellyet azok a társadalomra olly bőven

árasztanak, világos tanubizonyságai annak, miszerint a géptan a legszükségesebb s leghasznosabb ismeretek közt

illő s méltó helyet foglal. Illy meggyőződésből jött létre e jelen munkácska, mellynek szerkezésében több, de

különösen Baumgartner és Burg hason tárgyu munkái szolgáltak forrásokul. Gépészeket képezni illy csekély

terjedelmi iratnak czélja nem lehetett; de igen ollyanokat előterjeszteni, miknek alkalmazása az életben olly gyakori,

olly mindennapi, s miket a mesterségében haladni kivánó kézmüves haszonnal olvashat, a most serdülő nemzedék

pedig – hacsak egészen hátra maradni nem akarunk – többé nem nélkülözhet. A munkának igen mérsékelt ára s az

előforduló tárgyaknak eléggé népszerü előadása remélni engedni, hogy míg az érdekben tárgyavatottabb kezekből

jobb munkák jövendnek létre, addig is jelen müvecske, mind főelemi- s alreal-iskoláinkban könnyen megszerezhető

hasznos kézikönyvül szolgálhatand. Ha irodalmunk e tekintetbeni hiányát némileg pótolni s az életbe vágó

tudományoknak olly igen kivánatos terjesztésére az utat csak résznyire is egyengetnie sikerült, ugy czélját elérte.

1885. 44. Műszaki Lapok címen új szaklapot szerkeszt Budapesten Révész Samu mérnök. A lap célja: ismertetni

a hazánkban létesített technikai munkálatokat, figyelemmel kísérni a technika haladását. Állást kíván foglalni

azokban az ügyekben, melyekben a magyar technikus műszaki és társadalmi tekintetben érdekelve van. A

mutatványszám már megjelent, s annak élén Kriesch János műegyetemi tanár intéz felszólítást a hazai

technikusokhoz a szaklap támogatására. Vasutak, vasúti hidak, stb. építésének ismertetése következik rajzokkal…

Az új vállalat újévkor indul meg, ha november közepéig elég pártoló jelentkezik, ami kívánatos.

Előfizetési ára egész évre 10 frt, évnegyedre 2 frt 50 krajcár.

1892. 5. A MAGYAR HÍRLAPIRODALOM 1892-BEN. Szaklapok.

Gazdasági Mérnök. Szerk. és kiadó-tulajdonos Gonda Béla. XVI. évf. Ára 12 frt.

Épitő Ipar. Szerk. Ney Béla; főmunkatárs Mihályfi József; a kiadó-tulajdonosok képviselője

Pártos Gyula. XVI. évf. Ára 8 frt.

Magyar Ipar. Az országos iparegyesület közlönye. Szerk. Mudrony Soma; főmunkatárs,

Gelléri Mór. XIII. évf. A hó első és második felében. Ára nem tagoknak 3 frt.

Vállalkozók Lapja. Szerk. és kiadó-tulajdonos Lakatos L.; társ-szerk. Bendik Géza. XIII. évf. Ara 8 frt.

A M. Mérnök- és Épitész-Egylet Heti Értesítője. I-zerk. Ney Béla ; kiadja: a Magyar Mérnök-és

Épitész-Egylet. XI. évf. Az egyesület tagjainak minden utánfizetés nélkül küldetik.

Bányászati és Kohászati Lapok. A m. kir. bányászati Akadémia közlönye. (Selmecz.) Szerk. Farbaky: István. XXV.

évf. Minden hónap 1. és 15-én. Ara 6 frt.

Technológiai Lapok. Szerk.,és kiadja Táborsky Ottó. IV. évf. Havonként kétszer. Ara 5 frt.

Id. SZINNYEI JÓZSEF, a m. n. múzeumi hírlap-könyvtár őre.

1893. 14. A természettudományi társulat könyvkiadó vállalatára most jelent meg a fölhívás, mely az újabb három

évi (1893—1895) sorozatra kéri a közönség támogatását…

A kiszemelt munkák következők: A kísérleti fizika kézikönyve, Roiti olasz munkája alapján Czogler Alajostól.

Revideálja Eötvös Loránd báró. Termesztett növényeink eredete, Decandolletől, számos rajzzal,

fordítja Pavlicsek Sándor, revideálja Mágócsy-Dietz Sándor. Az állatvilág háztartásáról, sorozatos előadások,

Entz Gézától…. Az északi madárhegyek tájáról, Herman Ottótól, számos képpel és színes műlapokkal…

1893. 40. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

A száraz építészet elemei gazdák, építészek és gazdasági tanintézetek hallgatói számára.

Irta Mika Károly kir. mérnök. 130 ábrával. (Falusi könyvtár 41. fűzet) Ara fűzve 50 kr.

1900. 2. A meteorológiai műszerek és elemek. Irta dr. Alföldy Dénes. A természettudományi könyvkiadó vállalat

dr. Laufenauer fentebb említett művével egyidejűleg adta ki e munkát, mint a X. cziklus második kötetét.

A kötet a meteorológiai önálló megfigyelésekhez szükséges előismereteket nyújtja, s nálunk valóban

hézagpótló munka. A könyvhős mely huszonnyolcz ábrával van illusztrálva, kilencz képes tábla is van csatolva.

1901. 1. A sertés Magyarországban. IRTA ENESEI DORNER BÉLA Ára 5 korona.

25 iv terjedelmű, 38 eredeti képpel illusztrált, kiváló szakmunka, mely a közgazdasági kérdések iránt érdeklődőknek

kiválóan fontos, az állattenyésztők, hizlalók, kereskedők s állatorvosoknak azonban nélkülözhetlen

kézikönyv. Előkelő szakirók által ajánlott közérdekű mű. Kapható a Franklin-Társulatnál, szerzőnél

Budapest, VII., Bethlen-uteza 45 és minden hazai nagyobb könyvkereskedésben.

1902. 5. Amerika gazdasági betörése Európába czímmel a Sribner's Magazine, Amerika egyik legtekintélyesebb

havi folyóirata, most érkezett februári számában érdekes gazdaság-politikai fejtegetést találunk,

mely az amerikai iparnak és gazdasági életnek az európai államokhoz való viszonyát és az ó-világ s

az új-világ közt kitörhető gazdasági harcz eshetőségeit tárgyalja…

Amerikának. Az Osztrák-Magyar- Monarchia állapotairól irva, kifejti azt a nyomasztó

hatást, melyet a monarchia gazdasági fejlődésére az ausztriai nemzetiségi viszály és a kiegyezés rendezetlensége

gyakorol. Ezt a helyzetet egyebek közt a következőképen rajzolja: «A dualisztikus monarchia

egy és mégis két részből álló állam. Ausztria népe kész arra, hogy felforgassa kormányát nyelvi

előnyökért; az ország húszféle nyelvet beszél, melyek mindegyike fölébe akar kerekedni a másiknak.

A monarkhia egyik fele gazdasági akadályokat állít a másik elé; Magyarország féltékenykedik Ausztriára,

Ausztria pedig nem birja megbocsátani Magyarországnak, hogy nálánál jobban virágzik.>>

További fejtegetése során konstatálja, hogy Magyarország csaknem kizárólag mezőgazdasági állam

lévén, az ipari versenyben csak Ausztria jöhet mint Amerika esetleges versenytársa szóba, de a

politikai viszonyoknál és a termelőképességét akadályozó egyéb tényezőknél fogva veszedelmessé nem

valhatik….Egy közlemény képei között ott találjuk a monarchia két vezér államférfiának: Goluchowsky gróf

külügyminiszternek és Széll Kálmán magyar miniszterelnöknek szép kivitelű arczképét, az utóbbiét díszmagyar

ruhában, kardosán.

1918.11. Ujj Gyula. Természettan. Akusztika ; K 2.—I. kötet: Mechanika. K 2.80

Ujj Gyula. Természettan. II. kötet: Fénytan. Hőtan. Mágnesség. Elektromosság. Kozmográfia K 2.80

Lenkei Ferenc. Geometria I. rész: Planimetria és trigonometria . K 2.—

Lenkei Ferenc. Geometria II. rész: Stereometria és analitika 2.—

Gépek

1859. 14. Koczó Pál szabadalmazott gőzmalma.

Koczó Pál gépész-mérnök a magas kormánytól cs. k. kizárólagos szabadalmat

nyert közvetlenül-ható géppel ellátott, egyszerűsített szerkezetű gőzmalmára,

s a megrendelők tájékozásául az építési költséget és a malom évenkinti

jövedelmét tapasztalati adatokkal felvilágosítván, e találmányát ezennel

mi is a közönség figyelmébe ajánljuk.

A szabadalom-tulajdonos terve szerint épült malmok a legegyszerűbb,

és legtartósabb szerkezettel birnak. Ezen egyszerű szerkezet czélja a lehető

legnagyobb erökimélés; minek legközelebbi eredménye az, hogy ezen malom

gépezete minden eddigi gőzmalmokénál kevesebb tüzelőszert emészt föl.

Viszonyítva ezen szerkezetet más malmokéhoz, nem csak azon előnyt nyújtja,

hogy egyszerűségénél fogva könnyen kezelhető, és szilárd alkotásánál fogva,

nem csak hogy minden jelentékeny javítgatást nélkülöz, de sokkal kevesebb

költséggel is felállítható.

A szabadalom-tulajdonosnak sikerült, magát a birodalom legelőkelőbb

gépgyáraival olly módon összeköttetésbe tenni, hogy a ezüksége9 részek készítése saját felügyelete alatt történjék; melly összeköttetések által azon előnyös helyzetben van, hogy, — a mí az általa építendő malmoknál a kivitel

gyorsaságát, a gép szilárdságát és az árak olcsóságát illeti, — ép olly kedvező

eredményről kezeskedhetik, mint a millyenért a szerkezet czélszerüségéről

jót áll.

A megrendelők tökéletes biztosítására a szabadalom-tulajdonos 10,000

auszt. frt. összeggel kezeskedik, hogy az általa építendő malmok minden itt

előszámlálandó előnyös tulajdonokkal teljesen birandnak.

(Koczó Pál ur mult évben Pesten egy hatkövü mintagőzmalmot épített.

— Vidats lat. gépgyáros tulajdona — egy nj és külföldön igen méltányolt

előnyös terv szerint, melly malom mind szerkezetével, mind termelésével

átalános elismerést vívott ki. Miután az uj, kizárólag szabadalmazott terv

készítése sikerűit, ezt összehasonlította az említett mintagőzmalommal, a ugy

találja, hogy egyenlő eredmény mellett a pesti mintamalom complicalt szerkezeténél fogva kilencz lóerővel többet igényel, s már csupán ezen fölösleges

emésztés kikerülése által az ő terve szerint évenkint 3,000 auszt. frt. van

megkímélve.)

Koczó Pál cs. kir. kizárólagos szabadalom, gőzmalma, részletenkénti szita- és paraszt-őrlésre.

1866.23. SZABÓ FERENCZ. gépész, ajánlja magát mindenféle malmok építésére,

úgymint: viz-, gőz-, ló-és szélerőre egyszersmind ajánlja újonnan föltalált

buzakoptató gépeit, melyek szakértő emberek által a legjobbaknak

ismertettek el; továbbá mindenféle javításokat ezélszerüen végez, s a megrendelők kivánatára

tervekkel is szolgálhat. Gyár: 5 pacsirta-utcza 3-ik sz. a. PESTEN.

1871. 53. TRAUGOTT FEINEL Bécsben. Kärtnerring. 2.

Húsvágó-gépe. 5 percz alatt legnagyobb tömeg húst apróra vágja, kolbásztöltésre stb. Legnagyobb szerű találmány

1 db. 6 ft. 50 kr.

Tojás-vizsgáló. Ha a tojást a vizsgálóra teszik, a belsőt tisztán látni,mintha nyitva volna…

Dugaszoló-gép. Hogy 1000 palaczkot 30 percz alatt dugaszolni lehessen, elégséges az amerikai dugaszoló-gép

1 db. 60 kr.

. Amerikai henger-gőzgépek szabályzóval. borszesszel fűthetők, dbja 1. szám 3 ft., 2. szám 4 ft., 3. szám

5 ft., 4. szám 6 ft…

1867. 4. A sárospataki KOVA-MALOMKÖVEK ÁRJEGYZÉKE.

Ezen malomkövek a londoni, pesti, s.-a.-ujhelyi iparkiállításokon mindenütt első rendű kitüntetésben részesültek.

Melyek kétfélék, u. m. fehér és sima őrlésre valók. A fehér őrlésre valók finom liszt készitésre nézve a franczia

kövekkel versenyeznek, sőt azoknál több százalékot hoznak be, és olcsóbbak.

A sima őrlésre valók pedig, melyek a bányák belsejéből került mindinkább keményebb és tisztább sejtes kovafajból

készülvén, jelenleg már annyira tökéletesedtek, hogy a Radványi gőzmalom haszonbérlői elmondhatják, miként ezeknél

már tökéletesebb malomkövek nem képzelhetők. Nálok egy pár 48" kő 24 óra alatt 150 pozsonyi mérőt őröl le.

A francziáknak sima őrlésre való alkalmatos kovakövök nem lévén,

ezek a kövek nem, csupán a sima őrléssel foglalkozó gőz- és mű-malmokban nélkülözhetetlenek, de minden egyéb

vizi-, szél- és szárazmalmokban is általános használatba kezdenek jönni, mint a többek közt Nyíregyháza jónak látta

a város minden száraz malmait ilyenekkel szerelni fel…

1866. 51. 621. Maderspach maghámozó gépe.

A malom-ipar vagyis az őrlés általános feladata az, hogy az őrlendő magból a lehetőségig

sok, jó és szép liszt állitassék elő. A legjobb és legszebb lisztet azonban csak azáltal nyerjük, ha azon mag, mely őrletés végett

a malomba vitetik, a por és föld- (apró göröngy) részektől, melyektől a gabona a közönséges tisztitás

után még sohasem ment, kellően megtisztíttatik; nem különben a gabona azon hüvelye, mely

a mag külrészét finom hártyaként borítja, vagyis a korpa, még az őrlés előtt gondosan eltávolittatik,

s a mag attól tökéletesen megszabadul.

Egybevágó vegytani bonczolások tanúsága szerint tartalmaz minden jó búza 94% lisztkészitésre

alkalmas alkatrészt; mindamellett a legjobb szervezetű malmoknál ritkán állittatik 70—80% lisztnél több elő, e szerint a

legkedvezőbb esetben 100 font tiszta búza után még 14 font liszt megy a hulladékok vagy is a korpába….

Az eddig használatban volt gabonatisztitó készletek, u. m. kupdad kövek (konische Steine),

porszelelő hengerek (Staubzilinder), koptató alak (Koppkegel), hengerrosta (Reiterzilinder) és több

bármi más nevű készületek, mind nem voltak elegendők, hanem a búzának még ezeken kivül

az úgynevezett emelt kövü (Spitzsteine) őrlési módon kellett keresztülfutni, hogy az a két végeken

levő szálkáktol (Bárt) és csiratakarótól (Keim), ha bár tökéletlenül is megtisztittassék…A hiányok legnagyobb részben az itten

megismertetett „Maderspach"- féle „maghámozó-gép" által orvosolhatók. Amint a rajzból látható, egy ily gép felállithatására

8 láb négyszög- és 8 láb magas tér kívántatik….A gép óránként 5 mázsa gabonát tisztit és hámoz 1,5— 2 lóerő felhasználása

mellett. Ha a gép egyszer megindittatott s a gabona befolyása szabályoztatott, minden más munka

vagy segély nélkül, a hámozást egyedül végzi a gép. Ha több ily gép szükségeltetnék,

ugy van intézve a gépek szerkezete, hogy ily esetben ugyanazon egy hajtó koronggal egyezerre

több gép is együttesen működhessék…/Az ábrán a gép hajtóműve /kúpkerék-hajtás és a faburkolat látható. G./

1861. 8. A högép. (Caloricus gép.)

Midőn a gőzgépek elkezdtek működni, azt vélte mindenki, hogy ezekben az emberi ész leleményességének elérte netovábbját, legvégső határát. Hisz nem határos-e a csodával, oly kocsikat látni, melyek roppant terheket a legnagyobb gyorsasággal szállitnak tova, s látni oly hajókat, melyek a folyam ellenébe eddig hallatlan gyorsasággal úsznak és vontatnak több

hajót maguk után — s mind e kocsik, hajók, önmagukból fejtik ki a szertelen vonó erőt, csupán fűteni kellvén azok gépét!

A gőzgép az, mely mind e csudákat mivelé, mely azonban mindamelett is felette távol áll a tökélytől! Fűtése költséges, kezelése tisztátalan, nehéz, szerkezete felette összetett, mesterkélt, ugy hogy a veszély ellen semmi biztosságot sem nyujt ezenkivül a gép igen nagy helyet foglal el s megszerzése nagy tőkét vesz igénybe. Többen törték fejüket e gép tökéletesítésén, s bár sok sikerült,

de teljesen czélt nem értek. Végre Amerikában Eriksson egy gépet állitott elő, melynek mozgatása nem a gőz, hanem maga a melegség, a hőség, a forró

lég, melyet a gőzgépnél a viz elgőzölésére forditnak. Ő tehát mellőzhette a kazánt, a vizet s egyéb részeket, miáltal gépe egyszerübb, kisebb, könynyebb, olcsóbb, könnyebben kezelhető, sőt, mint látható, kevesebb fútőszert

igénylő lett, mint a gőzgép.…

Kitünő ily gépeket készít jelenleg, a hamburg magdeburgi vasuttársulat gépgyára, Bukauban, Magdeburg mellett. Németorszagban már nagy számu könyvnyomdáknál működnek ily gépek s mint halljuk, egy pesti nyomda is intézkedett, hogy legközelebb ily caloricus géppel szereltessék fel. Ez lesz az elsö ilynemü példa hazánkban, melynek sikerére a most költséges, alkalmatlan gőzgéppel vagy még emberi erővel sok bajjal dolgozó nyomdatulajdonosaink igen kíváncsiak.

*

A hőerőgép a magas hőmérsékletű hőforrásból hőt vesz fel, egy részét átalakítja hasznos mechanikai munkává, a maradékot

pedig leadja az alacsony hőmérsékletű hőnyelő rendszerbe. A Wiki definícióját a VÚ 1861-beli képével szemlélteti. G.

*

1868. 6. Harangozási gép. Az eddigi közönséges istránggal való harangozás helyett, az általam kitalált és az erő

törvényeken alapuló hajtó-mozgató, csak egy ötödrész erőt kívánó, leginkább nagyobb harangokra alkalmazandó

vasgépemet a nemes egyházaknak ajánlom. Ilyen gép ma a kisújszállási ref. templomtornyán, egy 22 mázsás

harangon két ember helyett, egy ember könnyen s kényelmesen harangozik. A munkát erősen, jutányos áron, s gyorsan elvégezni ígérem. Szarvas jan. 16. 1868....

1881. 35. 526. Grosmann triör

A gabonatisztító triör ma is használatos és a szakgéptan tárgya. A forgó hengerbe adagolják a gyomnövény

magokkal szennyezett gabonát. A méretkülönbség és a centrifugális erő hatására a két anyag más ponton távozik a

hengerből: a gyomnövény magot vályúban forgócsiga hordja ki a forgástengely vonalában, a tisztított

gabona a hengerpalást alsó részén lép ki. 1881-ben a hengert még kézzel forgatták. A képen ún. “kitörés” látható a

hengerpaláston, a belső szerkezet megmutatására. G.

1894. 26. A VILLAMOS MUNKAGÉP-KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN

…Látható egy nagy húsvágó készülék. Egy terjedelmes korong az alja, erre ráteszik a húst s akkor 9 nagy, köralakú

széles kés ráereszkedik, s villám által hajtva, elkezd a húson gyorsan, de teljesen zaj nélkül, olyan ringó mozgást*

végezni, mint valami bölcső. így azonban természetesen, csak épen a késéi ele alatt lenne megvágva a hús, hanem

hát a villamos erő a hústartó nagy korongot is csendesen, de folytonosan körben forgatja, minél fogva a hús minden

része érintkezésbe jut a késekkel s csakhamar össze is lesz szép apróra vágva. Ekkor belekerül egy másik eszközbe,

ott hirtelenében «virsli »-vé lesz, aztán pedig a villamos főző edényekben egy pár percz alatt megfő, csak épen enni kell.

Vannak kiállítva igen csinos főző-edények is…

* Ringagép, a Gubacsi úti Húsipari Múzeumban látható. G.

Országok, városok

Budapest

1898. 28. Az új és a régi magyar főváros….A török világban a hajóhíd épen ott volt, a hol most az eskütéri hidat építik. A Rudas-fürdőnek innen származott a német neve: Bruck-Bad…

Hidak keletkeznek a Duna fölött, a vasút számára is kettő…

A RÉGI HAJÓHID BUDA ÉS PEST KÖZÖTT. 1820. metszet után

Duna part ékessége volt a szegényes Pestnek és Budának is, de jó részt csak, mint festői látvány.

A budai oldalon a királyi palota kertje alját is apró házak szegélyezték és egy nagy

kőfal. A pesti oldalon egy sor palota állt ugyan, csupa két-három emeletes házakkal, de maga a

part itt is, mint Budán, szemétdomb volt. Ide hordtak minden hulladékot…

A főurak kicsinylik, rosszul érzik itt magukat, inkább Bécsben laknak. Más fővárosokat az uralkodók és

a herczegek bőkezűsége emel föl századokon át, mig Budapestet évtizedeken keresztül is csak ritkán

látogatták meg fejedelmek…

1887. 21. Szent Lukács fürdő, Budán (Meleg és langyos kénsavas hévizek).

A természeti adományok gazdagsága, melyek a Szt.-Lukács fürdő területén összegyűlnek,

csak most kezdik a t. orvosi kar és a gyógyulást kereső közönség figyelmét fölkelteni. Csodálatra méltó ezen

fürdőhely forrásbősége s azoknak különböző összetételük. 21° R.-tól 50˚ R-ig változnak a nagyszámú források,

melyek e területen fakadnak és melyek 1 16o 475 köbláb kénsavas hévvizet szolgáltatnak minden 24 órában.

Első helyen felemlítendő a Szt.-Lukácsfürdő legfontosabb gyógyfürdői az iszapfürdők (láp)…

A Szt.-Lukácsfürdő gőzfürdője (külön női és külön úri), melyek az uszodákkal összeköttetésben állanak,

különböző medenczékben tartalmazzák a Szt.-Lukácsfürdő erős gyógyhatású forrásait, melyek közül különösen a

timsós forrás felemlítendő. — Berendezésüket illetőleg a két gőzfürdő egyesíti az újkor tudományos vívmányait

pazar előkelőséggel. Szt.-Lukácsfürdő bír ezeken kívül még nagy számú külön kő-, márvány-, porczellán- és

kádfürdőkkel és ha hozzá számítjuk még a szegények rendelkezésére álló közfürdőt, nem kevesebb mint

1100 ember találhat üdülést és gyógyulást ugyanazon idő alatt e roppant kiterjedésű fürdő-telepen. A lóvasutakon

kombinált út- és fürdőjegyek 50 kron a kocsi vezetőknél válthatók.

Sétányok, ősfákkal árnyékolt kert és a 48° R. meleg ivókút áll a fürdővendégek rendelkezésére egész nap.

Jó és olcsó vendéglő, posta-, távírda- és telephon-állomás. Lakások végett az alulirt igazgatósághoz tessék fordulni.

Dr. Schwarz Arthur, rendelő-főorvos. A Szt.-Lukácsfürdő igazgatóság

A Réaumur-fok  (jele °R). Átszámítás: l °R = 0,8 °C

1911. 29. KÖZLEKEDÉS A RÉGI PESTEN. — A székesfővárosi múzeumban lev6 egykori eredetiek után.

1. Az első lóvasút. — 2. Átkelés a Dunán, télvíz idején. — 3. Az első fiakker. - 4. Teherszállító lóvasut a

Rákosmezején. — 5. A hajóhíd a múlt század elején.

Chicago

1893. 31. ÓRIÁS KÖRHINTA CHICAGÓBAN.

Az amerikai minden dologban szereti az óriásit, bármily bizarr legyen is az…

Ugyanaz a körhinta, vagy ismertebb nevén «Ringelspiel», melyet a budapesti városligetben a szakácsnők és

Mesterlegények annyira szeretnek, csakhogy legalább hétszer oly nagy, mint az itteni legnagyobbak. A chicagói

óriás körhinta átmérője 76 méter s rajta 36 kocsi jár fel s ugyanannyi lefelé, mindegyik, öt ablakos, két ajtós s

40 üléssel ellátott. Minden kocsi tetején külön forgó tengely van. Az egész körhinta súlya 1200 tonna s a hajtást

földbe épített ezer lóerejű gőzgép végzi a kerék keleti oldalán. Szerkezete olyan, mint az angol földalatti vasutaknál

használt gőzgépé. Minden kocsit külön tengely és láncz köt össze a gép keretével s ezenkívül megvan a

veloczipédekéhez hasonló szerkezet is…

ÓRIÁS KÖRHINTA CHICAGÓBAN.

Ferris György nevű pittsburgi mérnök eszelte ki, egyáltalán nem veszélyes mulatság….A kerék 20 percz alatt fordul meg

egyszer; a ki akarja, a másik forgásra is bennmaradhat. A szállítási dij fejenként fél dollár…

1866. 49. Dömös helység (a Duna partján). Pestről a leggyakoribb s

legszebb kirándulások egyik czélpontját képezi Visegrád és vidéke a Duna mentében. Nyáron át külön gőzhajózási

kirándulások is rendeztetnek e vidékre, de mindinkább szaporodik azon touristák száma is, kik e tájat

az év kedvező szakában gyalog szokták bekalandozni…Vőrösvár igen csinos falu s még a régi vasúttalan

világból hires jó vendégfogadóval bir…Dömös egyik legkedvesebb mulatóhelye volt

I. Béla királynak, a mi valóban becsületére vált a természet szépségeit élvezői tudott ízlésének.

Béla unokája Álmos Dömösön nagyszerű prépost ságot alapított. Kálmán király pedig itt tartotta

fogságban Álmos és Béla herczegeket s itt fosztotta meg szemök világától.

Végül eljöttek a törökök, kik elpusztították mind a helységeket, mind a prépostságot…

Johannesburg

1899. 53. EGY MAGYAR TANÍTÓ DÉL-AFRIKÁBAN. Irta Kumlík Emil.

A Dél-Afrikáról szóló irodalom azóta, hogy a két kis boer köztársaság az angol világbirodalommal

háborúba keveredett, rendkívüli arányokat öltött…

Dél-Afrika legtöbb városában kitűnő vízvezetékek vannak, az ártalmas nyugati szelek ellen pedig többnyire

a természetes fekvés (nagyobb hegyek közelsége) védi meg a lakosságot. Az angolok ós a hollandiak

rendkívül óvatosan jártak el nagyobb telepeik megválasztásánál. A vidéken élő boerok meg bámulatos módon

edzettek az időjárás veszedelmeivel és kellemetlenségeivel szemben. A boerok lehetőleg kerülik a városokat.

Az uitlánder-ékkel (idegenekkel) szemben bizalmatlanok, sőt gyanakvók…

Dohánygyárak és sörfőzők nincsenek. Egy meglehetős silány minőségű, külföldről bevitt szivar ára 60—90

krajczár, egy üveg pasteurizált exportsör 2 frt 40 kr…. Felkerestük a Johannesburg közelében fekvő Robinson-bányát.

A bejárat körül csupa síkföld van. Belsejébe ferde aknán keresztül lehet bejutni. Ottbenn szakadatlanul

robbantják a kemény kvarczot s a bányából a föld színére kiszállítva ökölnagyságú darabokra vagdalják a

nyersanyagot és fémtartalma szerint rendezik. A csekély aranynak gyors és biztos fölismerése egy ily

kődarabon nem könnyű feladat…

1911. 29. MACAO. A hongkongiak kedvencz kirándulóhelye a hajón négy óra alatt elérhető kis portugál

gyarmat, Macao. Egy sziklás félszigeten, két egymást szög alatt metsző hegygerincz lábainál

terül el. A két halmon fekvő város világos szinű emeletes házaival, templomaival, kedves benyomást tesz a szemlélőre…

Macao már századok óta hires portugál gyarmat, melynek falai közt hajdanában megfordult

a hires hittérítő Xavéri Szent Ferencz, ki a közelben is halt meg, a portugálok évszázadokon

át 500 taelt fizettek Khinának Macao birtokáért, 1848-ban azonban az akkori

kormányzó Ferreira do Amara beszüntette a fizetést s kidobta a khinai hivatalnokokat.

Az erélyes kormányzót utolérte végzete, a menynyiben a khinaiak legyilkolták. 1887 óta azonban

Khina hivatalosan is elismerte Macao önállóságát és a portugálok szuverenitását.

A 80 000 lakosú tiszta, kedves város kilencztized része ma is khinai. Csupa gömbölyű kavicsos kövezetu szúk utczákon

rázattuk eleinte magunkat…

A játékbarlangokban folyik a khinaiak kedvencz szerencsejátéka, az úgynevezett «Fan-Tan». Macaóban lenni és nem

játszani, az olyan dolog, mint pl. Montecarlóban lenni és nem játszani…

Pazar fényben úszik a parton végesvégig a sok emeletes palota, a másik oldalon Kaulun

lámpáit látjuk ragyogni, ellőttünk, s körülöttünk pedig a hajók, dzsunkák és számpánok

imbolygó lámpásai ragyognak a tengeren….

Dr. Bozóky Dezső. cs. és kir. sorhajó-orvos.

1911. 29. F. Z.: A TRETJÁKOV-KÉPTÁR MOSZKVÁBAN.

Míg az orosz irodalom termékei diadalmas pályafutásukban egész Európa olvasóközönségét

meghódították és szerfelett nagy hatással voltak az egész modern irodalomra, az orosz képzőművészet

modern korának alkotásai meglehetősen ismeretlenek maradtak. Egy-egy kiemelkedőbb

művész neve, így Verestsaginé, Repiné, Somoffé ismertté vált ugyan, de egészben mégis

csak az maradt sorsa az orosz festészetnek is, mint századunk magyar festészetének: alig

egy-két alkotása lett a kultúra közkincse…

Annak, ki a XIX. század orosz festészetével megismerkedni akar, elsősorban a moszkvai

Tretjákov-képtárt kell felkeresnie, mely a legnagyobb és legértékesebb modern orosz képgyűjtemény.

Két gazdag moszkvai posztókereskedő alapította ezt a képtárt. Egyikük csak

nyugoteurópai képeket gyűjtött, így kerültek a gyűjteménybe Munkácsytól, Menzeltől, Meissoniertől

is képek, a másik kizárólag orosz képeket vásárolt. 1893-ban Moszkva városa örökölte

a gyűjteményt, mely több mint ezerötszáz képből áll, melyekből lapunk egy barátja, ki

Moszkvában járt, néhánynak reprodukezióját elhozta magával…

Sidney

1893. 39. FERENCZ FERDINÁND FŐHERCZEG FÖLDKÖRÜLI ÚTJA.

Irta a «Vasárnapi Ujság» számára egy tengerésztiszt az «Erzsébet» födélzetén.

Sydneyben. (I. közlemény.) Május 16-ikán értük el Port-Jacksont, az

ausztráliai kontinens belsejébe mélyen benyúló, százszorosan elágazó öblöt, a melynek déli oldalán 1778-ban

szállott partra egy, az angol kormány által száműzött rabcsoport. Akkor az a föld még alig, hogy fel volt fedezve.

Egy új, ötödik világrészt, hazájukról elnevezték Uj-Hollandiának…

Megalakult az első rabtelep; Sydney-Cove-nak nevezték el. Néhány száz nyomorult viskó, bennük elvadult emberek,

körülöttük vad bozót….Új-Déli-Wales tartománynak fővárosa Sydney…

Első sorban aranytelepeinek köszönheti a gyarmat példátlanul gyors felvirágzását. Meglehetős

számban vándoroltak ki Uj-Déli-Walesbe a fegyenczeken kívül (kiknek oda telepítése különben 1839-ben megszűnt)

európaiak, különösen angolok és írek: 1851 óta, mely évben az első aranytélepet felfedezték s azóta 1880-ig

500 millió frtnyi értékű aranyat nyertek, a szerencse vadászoknak úgy szólván népvándorlása irányult oda…

RÉSZLET SYDNEY VAROSÁBÓL. Fénykép után.

Sydneyben éjjel minden nyilvános helyiség bezáratik pontban 11 órakor. Egy perczczel 11 után egy «bar»-ban sem lehet egy csepp italt se kapni, mert minden «barkeeper» jól tudja, hogy súlyos pénzbüntetéssel sújtatnék, ha meg nem tartaná a zárórát.

Az ausztráliai társadalom, bár hasonló körülmények és viszonyok alatt alakult meg, mint az amerikai, nagyon is kedvezőleg különbözik attól. Az amerikaiak nagy tulajdonságait: a szünetlen tevékenységet, az akadályt nem ismerő erélyt, a társadalmi szokások szabadabb jellegét itt is megtaláljuk; de mig a yankee hideg és zárkózott, semmi másra sem gondolva, mint a dollárra: addig az ausztráliai barátságos, udvarias, közlékeny és előzékeny…

Tobolszk

1880. 2. Az orosz száműzöttek statisztikája. A szentpétervári «Golosz» január 1-ső napján megjelent számában a következő statisztikát közli a múlt évben Szibériába deportáltakról: 1879. máj. 1-sejéig a tyumei (Tobolszk kormányzóság) központi fegyházban volt összesen 789 személy. Ezekhez jött máj. 1-sejétől okt. 1-sejéig 18 304 személy. Ezen idő alatt gőzhajón Szibéria belsejébe szállítottak 9067 férfit, 176 két-éves és két éven aluli gyermeket és 1306 két tizenötéves gyermeket, összesen 10 549 személyt. Ugyanezen idő alatt gyalog tovább hajtottak: Tobolszkon keresztül 6781 személyt, s Permen keresztül 236 személyt.

1898. 29. Tobolszk, július 3-ikán 1898. GRÓF ZICHY JENŐ UTAZÁSA ÁZSIÁBAN. ….Igen tisztelt szerkesztőség!

Ma veszem a «Vasárnapi Ujság»-ot itt, a világ legridegebb és legszomorúbb vidékén, a melyet bizony méltán neveznek «nagy temető»-nek. A czivilizált világnak itt valóban teljesen vége van.

Sietünk is el innen. Ma még megnézzük a nagy gyűjtő-fogházat s holnap indulunk Omszkba, honnan majd Tomszkba megyünk.

Ide mellékelve küldök egy csapat fényképet. Legnagyobb részt kirgizeket ábrázolnak, a kik Asztrakhántól fölfelé, szemben a «kalmuk-steppé»-vel, a Volga folyam bal partján az úgynevezett «kirgiz-steppéket (sivatagokat) lakják föl egészen Uralszk, Orenburg és Szamara városokig. A kirgizeken kivűl küldök csuvaszokat, mordvinokat, cseremiszeket és tatárokat ábrázoló fölvételeket. ..

Elsők leszünk, a kik Szibéria és a Gobi-sivatag állatországát a tudományos világ előtt föltárjuk. Különben az Ural vidékén is igen sok állatot gyűjtöttünk. De most, kedves Miklós barátom, Isten Önnel I Hazafias üdvözlettel tisztelő hive:

Zichy Jenő.

Szobrok, emlékművek

1872. 3. A nemzeti múzeum kőemlékei.

…A római módon elrendezett emlékkövek magas, négyszögű, felül oromzattal biró táblákból szoktak állani. Ezek orma közepén egy rózsa, néha oldalt delphinek fordulnak elé; ez alatt van a képes négyszögű lap, hol a halottak, néha haton is előállíttatnak, és oszlopoktól körülvétetnek; az alakokat arczképeknek alig lehet mondani. Ez alatt ismét egy alacsonyabb mező van, rendesen a halotti áldozat rajzával, azaz: a háromlábú asztalkán, vagy többön is, a pogácsákkal, gyülmölcsökkel tele rakott kosarak állnak és két áldozótól körülvétetnek; vagy pedig vadászati jelenetek, majd szekerek, katonák fegyverzetükben és lovaikkal is ábrázoltatnak. A sirkő alsó részén van a történelem tekintetéből legfontosabb: a felírás…

Római kori kőemlék

1880. 52. Emléktábla Verseghy Ferencznek. A szolnoki olvasókör választmánya elhatározta, hogy Verseghy Ferencznek, régi költőink egyik jelesbbjének szülőházát emléktáblával láttatja el s arczképét valamelyik hazai művész által olvasóterme számára elkészítteti. Az emléktábla leleplezésének ünnepélyét a jövő tavaszra tervezik.

1898. 30. A nyíregyházi Bessenyei-szobor. Bessenyei György, a híres gárdista-költő szobrának mintáját Kallós Ede szobrász elkészítette. Az országos képzőművészeti tanács és Szabolcs megye kiküldöttei e hó 19-ikén tekintették meg, minden tekintetben sikerültnek találták s a művésztől, az elismerés kifejezése mellett, hivatalosan átvették. A szobrot, mely a természetben hat méter magas lesz, még a nyáron érczbe öntik s ünnepélyes leleplezését október közepén tartják meg Nyíregyházán.

1900. 32. Nagy Géza: SZENT ISTVÁN KORÁRA VONATKOZÓ EMLÉKEK.

…A bambergi székes-egyházba a XIH. században H. Endre király sógora, Meráni Egbert révén, a ki bambergi püspök volt, több magyar vonatkozású tárgy került. Ilyen a szentek sorában Szent István szobra, mely a közép-kori német szobrászat legkiválóbb alkotásai közé tartozik…

SZENT ISTVÁN SZOBRA A BAMBERGI SZÉKESEGYHÁZBAN.

1901. 34. A KASSAI ORSZÁGOS DALÜNNEP

…Az ünnepi mise után az egykori Sas-vendéglő épülete elé vonult a közönség, hol Kazinczy a múlt század 80-as éveiben megszállt volt. A kassai Kazinczy kör hazafias kegyelete emléktáblával jelölte meg ezt a házat.

KAZINCZY EMLÉKTÁBLÁJÁNAK LELEPLEZÉSE KASSÁN. Zs. J. amateur fényképe után.

Az emléktábla, mely Gönczy Lajos kassai szobrász műve, Kazinczy fejének bronz reliefje kis babérkoszorúval. Fölirása ez:

Városunk falai között ebbe a házba szállott először A XVIII. század 80-as éveiben Kazinczy Ferencz.

Megjelölte a kassai Kazinczy-kör 1901 aug. 48.

Tompa Mihály Babás J. fölvétele után.

TOMPA MIHÁLY SZOBRA RIMASZOMBATBAN. — Holló Barnabás szoborműve.

1893. 31. Dr. Váczy János: TOMPA MIHÁLY.

Arany, Petőfi, Tompa szép triumvirátus, s ha dicsőségünk nem lesz is oly nagy, mint a római triumvirátusé volt, de érdemünk, úgy hiszem, lesz annyi, ha több nem— ezt írja a többi közt Petőfi Arany Jánoshoz intézett második levelében…Hármuk közül Tompa lépett föl legelőbb s Arany János legutoljára...Tompának költői hatása csak a nemzet elnyomatásának gyászos napjaiban emelkedett a tetőpontra....Az önkényuralom súlyos napjaiban egyfelől hitet és reményt akart önteni íróinkba, később azonban a fájó biztatás elégiái hangját a kétségbeesés, a legmélyebb honfi bánat, a kitartásra, a szenvedések békességes tűrésére buzdítás ódáival váltotta föl. Megzendült lantján a Gólyához, Pusztán, Levél egy kibujdosott barátom után, Pusztuló erdő, Az öreg szolga, Sírboltban, Új Simeon, a Sólyom...

A nemzet általános hangulatát oly művészileg fejezte ki, büszkesége marad irodalmunknak, s neve minden bizonnyal a jelen század magyarjainak kiváló jeleseié között fog említtetni.

Tompa Mihály: Pusztuló erdő (1859.)

Boritva halmot, völgyet, bérczet:
Messzebbre mintsem a szem érhet,
Ágával a felhős magasba,
Gyökével a mélységbe hatva,
S erőt vevén a cseplye- s tüskén:
Az ősi erdő álla büszkén….

És most az erdő egyre ritkul,
Szil s tölgy megválnak lombjaiktul;
A büszke csert, bár élte hosszú,
Bár fennáll még: már őrli a szú…

Rosszul fakadt, növése görbe,
Nem fel siet, de a töbörbe.
Ha dús sarjban nincs ifjulása:
Elvész az erdő, bárki lássa.

1910. 6. 129.oldal A PÁRISI GYUJTOGATÓK.

(Az 1871-iki kommün lázadás.) Ismerteti RÁKOSI VIKTOR.

V. FEJEZET. A Vendôme-oszlop ledöntése.

A forradalmak a rombolást is a pozitív programpontok közé sorolják. Egy jól sikerült, hatásos rombolás felér egy közepes alkotással. Forradalmi elv fabula rasát csinálni az új alkotások számára. S a forradalmaknak mindig ez a könnyebb része, a nehézségek akkor állnak be, ha a régi helyébe újnak teremtésére kerül a sor. A kommün két nevezetesebb rombolást vitt

véghez : földdel egyenlővé tette Thiers párisi házát és ledöntötte a Vendôme-oszlopot…

A VENDôME-OSZLOP LEDÖNTÉSE. — Egykorú metszet.

Courbet-t mint kommüntagot, a haditörvényszék is felelősségre vonta, a hol meglehetősen gyáván viselte magát. A kommün politikájával minden közösséget, érte minden felelősséget megtagadott és kijelentette, hogy a Vendôme oszlopot azért döntötte le, mert nagyon sértette művészi érzékét, mert nem egyéb, mint Traján oszlopának értéktelen utánzata. Nem is ítélték többre, mint hat hónapi börtönre. A 354,000 frankot pedig sohse hajtották be rajta. (Folytatása következik.)

Magyar irodalom

Arany János

Bessenyei György

Beöthy Zsolt

Bródy Sándor

Bp. Szemle

Erdélyi írók

Heltai Jenő

Herczeg Ferenc

Kaffka Margit

Kazinczy Ferenc

Kemény Zsigmond

Kisfaludy és Petőfi Társaság

Koszorú

Petőfi franciául

Vajda János

1915.31. Arany János Összegyűjtött munkái. Emlékkiadás 12 kötetben, 8-rét alakban, félbőr kötésben 160 kor.

Összes munkái, hátrahagyott iratai, levelezése. Első teljes kiadás. Életrajzzal

és jegyzetekkel. 12 kötet Díszkötésben 130 kor.

Összegyűjtött munkái. Kisebb alak. Hét kötetbe kötve 58 kor.

Müvei. Uj kiadás hat kötetben, 16-rét alakban, vászonkötésben 45 kor.

16-rét alak. 7 kor. 50 fill. Kisebb költeményei, Vászonkötésben — Ugyanaz. Kis 8-rét alakban. Díszkötésben 8 kor. 50 fill….Toldi-trilógia. Nagy 8-rét alakban. Díszkötésben 12 kor. Őszikék. Elzevir gyémántkiadás, merített papiroson. Második kiadás. Díszkötésben 3 kor. 60 fill. Elbeszélő költemények. Díszkötésben 11 kor…Prózai dolgozatok. Díszkötésben 11 kor.

Shakespeare-fordítások. Díszkötésben 10 kor. Aristophanes vígjátékai. Két kötet. Díszkötésben 20 kor. Hátrahagyott versei. Díszkötésben 12 kor.

Hátrahagyott prózai dolgozatai. Díszkötésben 12 kor. Levelezése író barátaival 2 kötet. Díszkötésben 21 kor. Megrendelhető: Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) r.-t.-nál, Budapest, \ 1 . ker., Andrássy-ut 31. szám.

1890. 25. Dr. Váczy János: BESSENYEI GYÖRGY ÉS ŐSEI. /Vezércikk, képekkel. G./

…A magyar költők és államférfiak életében, — hogy a külföldiekről ne is szóljunk, — mindenütt kimutatható a születés és nevelés körülményeinek elhatározó volta. Bessenyei György pályájára — mint Széli Farkas most megjelent könyvében* kimutatja, — nem csekély hatással volt az, hogy ő egy régi tős-gyökeres nemes családból származott, a mely a Bocskayakkal, Rákócziakkal Ilosvayakkal, Telekiekkel volt összeköttetésben….

Néhány nevezetes adatot, a melyet a Széll Farkas könyve először derít föl, lehetetlen hallgatással mellőznünk. így például most már egészen bizonyosra vehetjük, hogy Bessenyei György 1747-ben született s 1765-ben lépett a testőr-ezredbe…

Széll Farkas reá fáradságos munkát fordított, s tapintatosan deríté föl irodalmunk történetének néhány homályos vagy téves adatát. Az ily munka, — meg vagyunk győződve, — a régi múlt iránt érdeklődőknek csak elismerésével s méltánylatával találkozhatik….

*Széll Farkas: A nagybesenyői Bessenyei-család története. Írta és oklevéltárral ellátta. U. ott, 1890. Két arczképpel és hasonmásokkal. (Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.). Szinnyei

1906. 23. Irodalmi kincsek…A czímlapon ott van mindegyikben a szerző arczképe. Az öt kötet mindegyike egy-egy irodalmi szempontból is nevezetes

mű vagy gyűjtemény; az első közülük, mintegy bevezetője az egész vállalatnak: Beöthy Zsoltnak A magyar irodalom kis tükre czímü tanulmánya, most már harmadik kiadásban. Nagy művészettel irt összefoglaló képe ez a magyar irodalom, vagy jobban mondva a szellemi élet egész fejlődésének, élvezettel olvassuk újra meg újra…

1894. 26. Bródy Sándor regényei és elbeszélései. Bródy Sándornak, az újabb irodalmi generáczió egyik kiváló és irói egyéniséggel biró elbeszélőjének szépirodalmi műveiből egyszerre tizenkét kötetet hozott forgalomba a magyar nyomda. Regények, elbeszélések fölváltva következnek…A szerző a naturalista irány híve, de csak előadásában és leírásaiban, gondolkozásában, érzésében már nem az. Szépen ír, gondolatbőség áll rendelkezésére. A gyűjteményben levő művek ezek: A kétlelkű asszony», regény egy kötetben…Két szőke asszony regény egy kötetben; Rejtelmek két kötet elbeszélés ; Apró regények, szintén elbeszélések, két kötetben és végül Éjszaka, tíz elbeszélés egy kötetben. Ara egy-egy kötetnek 80 kr.

1913. 12. Schöpflin Aladár: Bródy Sándor: Királyok, a Magyar Szinházban.

…Bródy Sándor a legegyszerűbb, néha szinte a dráma kezdetleges korára

emlékeztető fogásokkal dolgozik, minden darabjának olyan naivitásai vannak, a melyeket szánakozva kerülne el minden színpadi mesterember… Három kis darabja közül, melyet a Magyar Színház most tűzött műsorára, nem új, csak a harmadik. Az első kettőt láttuk már vagy tiz év előtt a Nemzeti Szinházban. Akkor megbuktak…Három kis darabja közül az első, A fejedelem Bethlen Gábort viszi színpadra, nem a hadjáratok és diplomácziai

cselszövények diadalmas hősét, hanem az öregedés tragikumával vert férfit. A fejedelem betegeskedve, megtört testtel üldögél karosszékében, olvastatja diákjával a bibliát...A színészek közül csak Kürthy és Réthey voltak teljesen helyükön: az előbbi erővel teljesen, meggyőzőn és jellemző árnyalással játszotta a fejedelmet, az utóbbi az iródiák alakjából csinált igen jó genre alakot. Gombaszögi Frida nagy tetszést kelt…

1892. 5. A Budapesti Szemle februári füzetét Heller Ágost tartalmas dolgozata nyitja meg A természettudományok helyzete az irodalomban czímmel. Azt fejtegeti ebben, hogy a természettudományok helyzete az irodalomban kedvezőtlenebb, mint a minő megilletné. Nincsenek ugyanis olyan munkák, a melyek a természettudományok eszméit az emberiség eszmevilágának többi tudományaival kapcsolatba hoznák. Hogy ez sikerüljön, értekező szükségesnek tartja először azt, hogy a főiskolákon a szaktudományok mellett irodalomtörténeti és tudománytörténeti tanulmányokkal is foglalkozzanak, hogy a fizikai világnézet kialakulása bölcseleti mélységgel elvégre is sikerülhessen…

1894. 26. BUDAPESTI SZEMLE. A TARTALOM-ból:

A szlavóniai magyarokról. — Balassa Józseftől. Baross Gábor rendszere és művei. Szabó Jenőtől. Stratnm és substratum. A Balkán félsziget genealógiája. Hasdeu-Petriceicn D. után románból. — Román Sándortól.

Néhány történeti észrevétel Hasdeu tanulmányára. — Marczali Henriktől.

A botrány. Regény. (IV.) — Álarcon Péter után, spanyol eredetiből. — T. I.

Költemények: Erdőben. — Békásy Helén. — Tót népdalok. I —V. — Fordította Czeczkó Antal. Molière élatrajzának irodalma. — Haraszti Gyulától.

1900. 10. A Budapesti Szemle márcziusi kötete tartalmas czikkeinek elsejében "Társadalmi múzeum és munkás-statisztika czím alatt Mandello Gyula azt fejtegeti, hogy a megfigyelésen alapúló legbecsesebb adatokat, melyek a szocziális ügyekre vonatkoznak, tegyük mi is szemlélhetőkké, mert a szemléltetés jobban felvilágosít mindenkit, mint a statisztikai adatuk. Van már három , kereskedelmi. mezőgazdasági és közlekedésügyi múzeumunk ; ezekből most már kifejlődhetik a társadalmi múzeum... A szépirodalmi közlemények ko/t egy új orosz regény első része olvasható: «Szerelem», irta Patapenko, oroszból fordítottá Ambrozovics Dezső; továbbá Kozma Andortól Katonák czímű költemény, mely a Kisfaludy-társaság legutóbbi ünnepélyes közgyűlésén oly élénk tetszést aratott. Ezeket követi Morvay Győző tájékozottságról és gondosságról tanúskodó czikke Madách életrajzáról és költészetéről…a Tud. Akadémia pártfogása mellett jelenik meg Gyulai Pál szerkesztésében. Ara egész évre 24 korona, félévre 12 korona.

1891. 3. Új tanár a budapesti egyetemen. A király a budapesti egyetemen megüresedett egyik klassica-philologiai tanszékre

dr. Hegedűs István kolozsvári egyetemi nyilvános rendes tanárt nevezte ki, hasonló minőségben…

1892. 5. Erdélyi írók és művészek almanachja, szerkesztették Fekete Béla és Miskolczi Henrik. Budapest-Kolozsvár, a Révai-testvérek kiadása. Almanachok, a naptári piros ívvel ellátva, egy csomó író dolgozatával…Nem kevesebb, mint 56 író, írónő, tudós, színész, színésznő és művész van együtt e kötetben, mindeniktől rövidebb dolgozattal, költeménnyel s mindenik dolgozat mellett kis alakban az illető írónak fotográfiai képe fénynyomatú, kissé szürke halvány másolatban… Az erdélyi származású írók közül nem kisebbek, mint Gyulai Pál, Salamon Ferencz, Szász Károly, Szilágyi Sándor hiányoznak….

1910. 5. Írók, színészek és egyéb csirkefogók. Könyvének már a czime is rávall Heltai Jenőre, az elmés, könnyed, vidám filozófiáju íróra, a ki csak úgy

játszik azzal, a mit s a miről ír, kicsúfolja alakjait, el nem árulja a világért sem, hogy komolyan vesz bármit..Az iró olyan szeretetreméltóan tudja kis történetkéit elmondani, olyan jól elmulattat velük, hogy rá sem érünk a fejünket csóválni, ha még oly szigorú erkölcsbirók volnánk is. Ez Heltáinak saját külön írói művészete, a mely két forrásból táplálkozik:

abból az egyéni szeretetreméltóságból, a mely minden írásából, akármennyire elrejtőzik is az iró a mögé, a mit ir, akaratlanul is elősugárzik és finom, kristályos forma-művészetéből, a mely úgy tünteti fel minden munkáját, mintha csupa játék volna, holott a pontosan figyelő meglátja, mekkora intelligenczia eredménye

1911. 6. Heltai Jenő könyvei. Hova tovább húsz esztendeje lesz, hogy Heltai Jenő verseivel először találkoztunk. 1892-ben jelent meg első kis könyve,

ezt hamar követte a második, de azóta nem jött újabb…Heltai Jenő annak idején új hangot próbált a magyar lírákban, a könnyelmű, vidám, érzelmességét

elmésségbe rejtő bohém-romantikát, a melyben meleg és heves érzések dolgoznak, de mintha szégyelné őket, maga is tréfál velük, a mely elvet

minden ünnepélyességet, minden pózt, nem titkolja ifjúi könnyelműségét sem a szerelemben, sem másban. Formában frissek, pattogok, ötletesek, a versei…A költőnek nem kell okvetlenül ünnepélyesnek lennie, s nem kell mindig túlságos komolyan vennie önmagát és a saját érzéseit, játszani velük s így felébük kerekedni ép oly művészet lehet…Nem mind egyforma elmések ezek a mesék, de van nem egy közöttük, a mely a maga igénytelen, csak úgy odavetett formájában az emberi lélek nagy és sötét rejtelmeire czikáztat

hirtelen világosságot.

1910. 1. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A királyné futárja. Herczeg Ferencz néhány fényes sikert aratott történeti tárgyú munkáival, az Ocskay brigadérosnak köszönheti a legzajosabb, a Pogányoknak s a Bizáncznak legmélyebb sikereit. Most ismét a multakba ment legújabb regénye tárgyáért: a franczia forradalom kitörésének pillanatában kezdődik A királyné futárja története. Az irót nyilván az a kiáltó ellentét vonzotta, amely a finomkodó, kecsesen erkölcstelen, elpuhult

rokkoko udvari világ s a forradalmárok vad, kegyetlen, mindent stilus nélküli világa közt van s mely a lélekrajznak nagyon érdekes, a legnagyobb művészek erejéhez méltó problémákat ad fel…

Herczeg nagy biztonsággal kerüli el a kettős veszedelmet : sem szatírát nem ad, sem édeskéssé nem válik. Meg tudja láttatni velünk, hogy a hercegnő

csakugyan hiszi, hogy a csakugyan természetes pásztorélet, a melyet gondosan mosdatott és fésült birkái között él, a nélkül, hogy elleplezné a saját szkepszisét. A regényben általában sok a finomság… Innocent Ferencz rajzolt hozzá néhány illusztrácziót, melyek épen édeskés kivitelükkel fognak tetszésre találni.

/A két Herczeg kritikát Schöpflin írta. G./

1912. 7. Herczeg Ferenc: Napváros. Tizenegy novellát ad s valamennyi, ha nem is egyenlő értékű, az iró színvonalán áll. egy-kettő pedig közöttük legjobb novellái mellé állítható. Különösen a kötet első novellája : a Napváros, mely a napfénynek. az életörömnek diadalmas erejét jeleníti meg az élettől elzárkózó puritán komorsággal szemben. Szatirikus élével érdekes a Békék a kútban, amely finom vonásokban mutatja meg a lomba, szűkös kisvárosi élet ambicziót, munkakedvet elernyesztő, csüggesztő hatását…Újabb időben szatírája élesebbé,

keserűbbé s egyúttal mélyebbre hasítottba lett volna: kegyetlenebbül bánik el alakjaival s nem marad velük szemben a szeretetreméltó… Új novelláskönyvének csaknem minden darabjában van valami fantasztikus elem. akár a mesék, akár a bizarr természettudományi ötletek birodalmából, akár máshonnan veszi anyagát.

Kaffka Margit

Kaffka Margit (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő. Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”nak nevezte…Wiki

1906. 23. Uj könyvek: A gondolkodók és egyéb elbeszélések; irta Kaffka Margit. Budapest, Athenaeum ; ára 2 korona.

1906. 23. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET

A gondolkodók. Azokat a nőket kell a gondolkodók alatt érteni, a kik kiemelkedtek már a régi asszony szűk, hagyományok által korlátozott értelmi

köréből, a kiknek agyveleje a tudományos munkában, a kenyérért folyó küzdelemben edződött, de a szivük még a régi asszony szive, ép oly fogékony a szerelem lázas fellobbanását, emésztő kínjai és titkos gyönyörei iránt, ép úgy szenved és vergődik, eped és ujjong, ép úgy hullámzik, mint a többi nőké szokott — mióta a világ. A modern nő nagy problémájának ez a gyökere s ezt ragadta meg. Kaffka Margit új könyvében, a mely tizenhárom elbeszélést köt egy csokorba. A leány feljön Pestre diáknak, keményen tanul, nem akar olyan lenni, mint a többi közönséges lányok, a kiket elszédít egy

fiatal ember látása — s mégis beleszédül egy okos fiatalemberbe. A míg azt hiszi, csak jó pajtásság, két értelmes ember objektív érdeklődése fűzi őket

össze, — máris szerelmes. S mikor ennek tudatára jut, csak úgy belesírja könnyeit a párnájába, mint a falusi kis lányok. A leány diákok internátusában

este összebújnak a lányok, s akaratlanul is a szerelem

előttük többé-kevésbé rejtelmes kérdése körűl foly a beszéd…

Kaffka Margit előadási módjának még vannak bizonyos apró szögletességei,

de gyors, erélyes léptekkel halad a teljes művészi kialakulás felé…

1907. 7. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET

Kaffka Margit könyve. (Versek). Budapest, A t h e n a e u m ; á r a 3 k o r.

Irótollal foglalkozó magyar nőben talán még sohasem forrott oly erővel a művészet heve, mint Kaffka Margitban. Akár novellában,

akár versben ír, mindig egy szilaj, a maga útjait kereső, a maga igazságaiért vergődő, bátor lélek dolgozik benne s képzelete erőteljes szárnyalását

szokatlanul éles intelligenczia támogatja. Ez az asszony meglepően sokat tud …Kétségtelen, hogy vannak a Kaffka Margit egyik-másik versében erőltetettségek, akad néha homály is, a mikor a szó és a gondolat nem simul össze eléggé s az olvasó zavarban marad az iránt, hogy mit akart a költő mondani.

Az ilyen foltok azonban csak mélyítik a teljesen sikerült versek nemes színpompáját. A kötethez Sassy Attila rajzolt fejléczeket és vignettákat

s az ő műve a költőnő pasztel-arczképe is a könyv elején.

1910. 6. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

Csendes válságok. Ez a czim csak az első novella czime ugyan Kaffka Margit könyvében, de egyképen ráillik a kötet mind a tizennégy novellájára. Kaffka Margit nem külső történeteket ír meg, nem arra veti a súlyt, a mi az emberrel, hanem arra, a mi az emberben történik…A színjáték mögött, melyet az előadás sajátságos, egyéni és néha meglepően gazdag hajlékonysága tesz még színesebbé, gyakran megjelenik egy kíváncsi asszonyi fej, befelé néző, de azért a külsőségeket is jól meglátó szemekkel, mozgékony orrczimpákkal…

Kaffka Margit magasan felette áll a többi írónőknek. Ő minden egyenetlenségével is ma már mint kész művésznő áll előttünk, a ki uralkodik a formán, a mely nem nyűg neki, hanem a kifejezés biztos eszköze.

Kaffka két regénye a Vasárnapi Újságban

A Nyugatban is két regénye jelent meg: A Mária évei 1912-ben és a Hangyaboly 1917-ben. A Vasárnapi Újságban egy évvel korábban jelent meg folytatásos regénye, a Színek és évek. 1914-ben Az állomások. Az Új Magyar Irodalmi Lexikon hallgat errő.

Nyugat 1912. 20. Kaffka Margit: Mária évei

1917. 1. Kaffka Margit: Hangyaboly

1911. 29. SZÍNEK ÉS ÉVEK. REGÉNY. Irta Kaffka Margit.

I. Szép, nagy csendesség van körülöttem jóideje már. Messzire tőlem csak megy tovább az élet, baj, osztozás, iparkodások és ha néha kicsit felé nézek, elcsudálkozom, hogy az életet most élő emberek milyen gyerekesen kíváncsiak rá, hogy mi fog velük történni holnap vagy holnapután. És furcsa elgondolni, hogy a mostani dolgok a fiatalok számára ép olyan újak és érdekesek, mint nekem a harmincz évvel ezelőttiek. Az én mostani látásommal nézve már világos, hogy a sokféle emberi hajszában és változásban nagyon sok a játékos szándék. A hogy a gyerek azt mondja: boltocskát játszom, vagy papát, vagy tengeri vihart, — úgy játszza belé magát a felnőtt ember is a czélratörő, a szorgos, a léha, a szenvedélyes, vagy a gyűlölködő szerepébe/Valamivel ki kell tölteni az időt; el kell hitetni magunkkal egy s más dologról egy időre, hogy az fontos. Mert különben egybekulcsolt kezekkel ülnénk az útszélen és talán ez volna a természetes, — minden egyéb csak maga-hitető fontoskodás…

A regény befejező része az 1911. 53. 1066. oldalon jelent meg. G.

1914. 14. Kaffka Margit: Állomások. I. — Ecco ! Butorszállitó-compagnie... küldök tőle emberek holnap! — mondta gyorsan, hibás, idegenes kiejtésével a férfi. — Kérem mondani, ne törjenek össze!

— Igen ! — felelt halkan Éva. A küszöbön állt es bólintott. — A gyerekek?

— Lefeküdtek, nem kellene zavarni már. Minden vasárnap délelőtt beküldőm őket Marissal magához. — Erdősor, numero 50. – Tudom…

A szülői ház; igen, valami örökké nagyon laza, külsőleg öszszetartott

és véletlenszerű volt náluk ez: néhány ember egy fedél alatt élése. A család soha nem eszmény, mindig züllő, komolyan se vett, inkább kicsúfolt állapot.

Hogy ő első, ösztönös gyerek-szégyellősségével borzadt már mindentől,

a mi érzelgés, szóvaljókodás, kifejezett gyengédség ; szegény mama

volt az oka ennek, vagy inkább, a hogy véle apa ellentétbe helyezkedett. Mert az apja tetszett neki…

1918. 51. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

A révnél. Kaffka Margit új novellás könyve viseli ezt a czimet. Az irónő még jóval halála előtt rendezte sajtó alá ezt a könyvet, türelmetlenül

várta megjelenését…. Asszonyi élete az utóbbi időben ért nyugvóponthoz egy szép és boldog házasságban. Nyugtalan lelke most talált volna megnyugvást …Néhány novellájában az anya szól, a gyermeki léleknek és észjárásnak ismerője és finom megértője s formai szempontból is különösen figyelemreméltó az Iskolások czimű novella,.ti moly a kis parasztlányok beszédén keresztül világítja meg egv falusi démon alakját…

* * *

Földes Anna: Kaffka Margit, Pályakép, Budapest, Kossuth, 1987.

121. oldalon hivatkozik a VÚ 1906. 23. kritikájára.

129. A Színek és évek VÚ-ban való megjelenését tévesen, 1912-re teszi. Az első részlet 1911. 29. 574. oldalon

jelent meg. A vége az 53. szám 1066 oldalán. A regény utolsó sorait Ady: Egy utolsó égiháború c. verse követi.

129. Földes /pontatlanul/ említi Móricz írását:

Nyugat 1912. 3.

Móricz Zsigmond: Kaffka Margit

Kaffka Margit asszony a Vasárnapi Újságban megírt egy regényt, amely most fejeződött be dec. 31-én, kötetben még nem jelent meg; a címe Színek és évek s az én érzésem szerint ezzel a regénnyel ő eddigi írói útjának a csúcsára ért s egyszersmind olyan magaslatra, ahova asszonyíró nálunk még soha. Kaffka Margit ebben a regényében kész, pompásan szárnyas, minden ballaszttól megszabadult írói tehetséggel jelenik meg s egyszerűen felrepül írónő társai közül…

Talán ebben a mi furcsa korunkban, mikor - ha nem forradalommal is, de forrongással van tele a legifjabb generáció - s mikor az ifjú férfiak egyszerre csakúgy buzognak a lírától: az elbeszélő irodalom a nőket fogja megragadni. Kaffka Margit regénye nemcsak nagy siker, de nagy ígéret is erre.

*

183. Földes monográfiájában az Ady-múzeum II.- ben megjelent Kaffka levelet említi. Idézet a Dóczy-Földessy kötet 201. oldaláról:

Kedves Ady Endre! …Hogy a két regényem tetszett magának, annak nagyon örülök. A készülni kezdődő harmadik regényemért is ígért a Franklin hosszú alkudozás után és becsmérlés után 1000 koronát a Vasárnapiban való fél évi megjelenésért, s a könyvért…szőröstül bőröstül…

A Dóczy kötetben Kaffka levele előtt egy Ady-levél olvasható feltehetően öccsének. A postabélyeg szerint 1913. 06. 12. Drága Lajoskám…A Vasárnapi Újságnak hat szép verset írtam, de levonták az előleget…Fáj, hogy édesanyám nem ír, talán haragszik reám. Annust csókolom, és téged, drága Lajoskám, sokszor-sokszor Endrétek.

Ugyancsak a 183. oldalon:…Az Állomások első változatát 1914-ben, ugyancsak folytatásokban közli a Vasárnapi Újság.

244. oldal. A révnél. Vasárnapi Újság 1918. dec. 22. név nélkül Schöpflin Aladár írása.

* * *

1900. 2. Kazinczy Ferencz levelezésének gyűjteményéből közelebb már a kilenczedik kötél jeleni meg, magában foglalván 1811 júliusától 1812 június végéig keletkezett 233 levelet, melyek közül 119 magától Kazinczytól való. E nagy érdekű levelek egy része az 1811—12. országgyűlésről, más része pedig a Kazinczy személyével s működésével kapcsolatos irodalmi törekvésekről szól. Mint az előbbi kötetekben: itt is együtt találjuk az egykorú irodalmi, politikai és társadalmi küzdelemnek minden kiemelkedőbb mozzanatát. A bő bevezetéssel, jegyzetekkel is ellátott vastag kötetet az Akadémia irodalomtörténeti bizottsága megbízásából dr. Váczy János teszi közzé. Ára 5 frt.

1891. 3. KAZINCZY LEVELE ANYJÁHOZ.

Ismeretes, hogy Kazinczy Ferencz a miatt került fogságba 1794. decz. 14-én, hogy a Martinovics Ember és polgár czimü kátéját átolvasta s nem jelentette föl a müvet. Nem kevésbbé ismeretes, hogy fogságáról külön naplót írt,

melyet legteljesebben a «Vasárnapi Ujság» közölt. A levél, mely alább közvetkezik, érdekes kiegészítő adat a naplóhoz. Brünni fogságából írta e levelet Kazinczy anyjához, hová Spielbergböl vitetett. A mily kétség és aggodalom között foglalta el Kazinczy a számára kirendelt czellát először: épen oly megnyugtató volt ránézve a börtön ellenőrének, Grünerspergnek szívessége…A kik Kazinczy fogságának történetét közelebbről ismerik, tudják, hogy Kazinczy majd rajta vesztett ez ártatlan közlekedési módon. Ugyanis Szlávy János, Kazinczynak fogolytársa, másféle utón küldött levelet bátyjának, s ez a levél a hatóság kezébe kerülvén, elárulta, mint kedveznek a foglyoknak a felvigyázók…Követkerzik mutatványul Kazinczy levelezése sajtó alatt levő II. kötetéből, mely az akadémia kiadásában a jövő tavaszszal jelenik meg. Kazinczynak ezen 1798. január 10-én kelt levele:

Legkegyesebb Anya!

Hopf Fabrikans úr deczembernek 28-dikán 150 fontot tett le az Asszonyom Anyám nevében számomra a Director kezénél,

s én azt a mindenkori szokás szerint quietáltam, noha a pénz nem jut az én kezembe…

Az átalag iránt az a kérésem volna, 1. hogy te válaszd meg magad, hogy ürmös ne legyen aszú helyett, sőt vagy újhelyi vagy toronyi legyen, hogy midőn kedvezést keresek, haragot ne vonjak magamra, s legalább 1796-dik esztendőbeli legyen,

mert az épen újjal baj lehet vagy itt vagy az úton... 2. midőn a bor a furmányosnak által adatik, vagy még előbb te irj ide, hogy tudhassuk, kinél fog letevődni Pozsonyban s ne halaszd elindítását, hogy míg tart a föld fagya, elérkezhessen. (Kazinczy itt még arról tudósítja, hogy Grünerspergtől ki szenvedélyes virágkertész volt, plántákat fog küldeni haza és ezek iránt ad utasításokat, aztán így folytatja :) A széphalmi ház előtt való két ákáczomra nagy gondod legyen, s írd meg, ha élnek-e. Mandolát ültettél-e ?

Az asszonyám egészségére fő gondod legyen. Ennél féltőbb kincsünk nincs és nem lehet. Érjen akármely veszély, csak asszonyám éljen, csak asszonyám egészséges legyen! írj, öcsém, ha levelemet vetted, s élj szerencsésen !

Közli : DR. VÁCZY JÁNOS.

1893. 20. MTA nagygyűlése…Az 500 frtos Lévay-díjat (Berzsenyi életrajza) dr. Váczy Jáuos tanár, lapunk dolgozótársa nyerte.

1901. 34. A kassai Kazinczy-kör évkönyve 1898—1901.

Szerkesztették Gerlóczy Géza és Kovács Zsigmond. A kötetben először is a kör történetét látjuk megírva, aztán pedig a kör életére vonatkozó közlemények következnek. A legnagyobb részt azonban szépirodalmi dolgozatok — köztük több figyelemre méltó — töltik meg. A csinos keménykötésű könyv ára 2 korona.

1907. 7. Báró Kemény Zsigmond tanulmányai Az essay-t, mint sajátlagosan modern irodalmi műfajt, mások csekély számú és félsikerű kísérletei után;

tudvalevőleg Kemény Zsigmond vitte be a magyar irodalomba. Az ő jelent és multat egyforma erővel átfoglaló nagy elméjének kiválóképen megfelelt ez

a műforma, a mely nemcsak széleskörű, hanem a lélekbe mélyen beszívódott, annak minden tekintetben tulajdonává vált, nagy tudást, emelkedett szempontokat s a forma belső művészete iránti kifejlett érzéket tételez fel. Kemény tanulmányai, bár egy letűnt kor talajából sarjadzottak ki, ma sem avultak el…e tanulmányok új három kötetes kiadásban jelentek meg Gyulai Pál gondozásában. A gyűjtemény bővült is, mert több oly dolgozata van

benne Keménynek, melyek a két kötetes első kiadásból hiányoztak, pedig becsüknél fogva megérdemlik, hogy megóvassanak a feledéstől. A rég ismert

tanulmányokat is érdemes újra elolvasni, mert pl. Széchenyiről és a két Wesselényiről ma sem tud az irodalom jobbat és jellemzőbbet nyújtani, mint

a mit róluk Kemény írt. Gyulai rövid bevezetést írt a kötet elé.

1892. 5. A Kisfaludy-társaság febr. 3-ikán tagválasztó ülésre gyűlt össze…

Ajánlva voltak rendes tagoknak: Almási Tihamér, Ambrus Zoltán, Hegedűs István, Herczegh Ferencz, Jakab Ödön,

Kozma Andor, Murai Károly, Pasteiner Gyula, Petelei István, Bákosi Viktor, Szabolcska Mihály. Külső tagnak :

Hermann Antal, Spóner Andor…

Kitűzték egyszersmind az új pályakérdéseket, melyek a következők: 1892-re «A magyar politikai szónoklat története*

(ismételt kitűzés 500 frt jutalomra); «Arany János életrajza* művelt körök számára…

1881. 28. A Koszorú július havi füzete első helyén Petőfinek A gyüldei ifjakhoz, czimü tüzes költeményét hozza, mely eddig csak töredékesen volt ismeretes, s a költő összes költeményei közt azzal a megjegyzéssel jelent meg, hogy .nem hiteles szövegű.. Várady Antaltól következik egy rövidebb tanulmány, Tinódi Sebestyénről, Szilády Áron nyomán ; elmefuttatás Frankenburgtól «Homiliák» czim alatt, költemény Rudnyánszky Gyulától, egy kisebb rajz Balázs Sándortól, és egy nagyobb rajz .Hullámzó Balaton közepén. (Mészöly Gézának a Balaton festőjének ajánlva) Kisfaludy Atalától, kinek arczképe is mellékelve van ; s végül az irodalmi részben néhány ismertetés.

1900. 1. A Petőfi-társaság nagygyűlése. A Petőfi-társaság jan. 6-án tartja nagygyűlését a Magyar Tudományos

Akadémia dísztermében. A nagygyűlés tárgysorozata a következő: Nemzeti kegyelet (elnöki megnyitó beszéd)

Bartók Lajostól. Titkári jelentés, Szana Tamástól. Vörösmarty emlékezete, Endrődi Sándortól. Az új század

(költemény), Inczédy Lászlótól. Új élet (elbeszélés) Tolnay Lajostól. Költemény, Koróda Páltól. Utolsó

találkozásom Petőfivel, Jókai Mórtól. A hét kövér esztendő (verses dialóg), Makai Emiltől. Nyári délután

víg elbeszélés Rákod Viktortól. Elnöki zárszó. Az ülés 10 órakor kezdődik.

1900. 2. / A következő lapszámban beszámolnak a tervezett ülés megtartásáról. G./ A PETŐFI-TÁRSASÁG NAGYGYŰLÉSE. Január 6-ikán az Akadémia díszterme egészen megtelt közönséggel a Petőfi-társaság

nagygyűlésére. Az ülésnek kiváló érdeket kölcsönzött, hogy Petőfiről nagy kortársa, Jókai Mór tartott visszaemlékező fölolvasást…

1866. 1. 3. Dumas és Petőfi.

Dumas Sándor, a nagyhírű franczia regényíró, kit e lapok múlt évi utolsó számában bővebben ismertettünk, a karácsonyi ünnepek után ismét visszaérkezett Velenczéből Pestre, de decz. 28-ra. tervezett második nyilvános előadását közbejött akadályok miatt meg nem tarthatván, visszautazott…

Dumas kivánatának teljesítésével egy perczig sem akarunk késni s egyelőre a „Falu végén kurta kocsma" czimü mű fordítását közöljük, mellé tevén egyúttal az eredetit is.

Le Cabaret.

Un petit cabaret s'ouvre au bout du village,

Son dos touche au Samoche, et s'il ne faisait noir,

II pourrait dans son eau se mirer du rivage,

Aussi bien que dans un miroir.

Mais l'obscurité vient, tout se tait,tout sommeille.

La nacelle est muette et s'amarre au pilier,

La nuit se fait partout, seul, le cabaret veille

Et continue á babiller.

Instrumens etdanseurs font trembler lachaumiére,

Le Zibalmoche frappe en rude travailleur,

Les garcons vont eriant: fleur d'or, belle höteliére!

Monté du vin et du meilleur.

Vieux comme mon grand-pére et chaud comme ma belle,

Plus fort, bohémien! tu deviens négligent:

Danpons, quand je devrais, aprés la ritournelle,

Rester sans souffle et sans argent.....

Personne ne répond, mais la rnusique cesse,

Lesverres sontvidés, plus de chantc plus de eris.

On souhaite tout bas le bonsoir á l'hőtesse,

Et chacun rentre en son logis.

Dumas Sándor

1866. 1. Dumas ítélete Felekinéröl. A híres franczia író közelebbi Pesten mulatása alkalmával ismételve meglátogatta nemzeti színházunk első rangú jeles tagját, Felekiné asszonyt, hogy művészete irányában újra kifejezhesse tiszteletét. Dumas ugyanis már ittléte első szakában Paul Jones és Bánk bán előadásainál jelen volt színházunkban, s mint később nyilvános helyeken és magán körökben kijelenté, különösen Felekíné vonta magára figyelmét. Dicséretekkel halmozá el jeles művésznőnk művészi felfogását, előadása melegségét a nemességét, finom mimikáját, s bevallá, hogy ily külső és belső tulajdonokkal művésznőnk bármely franczia színpadnak is díszére válnék.

1885. 24. 380. Vajda János: A GYAPJU-UTCZAI SZÍNHÁZBAN.

Ha egy irtózatos szél- és jégvihar, minő félszázadokban egyszer fordul elő, a szántóföldek lejtőiről a kalásszal együtt a termő réteget is lesodorja, évek sora kell hozzá, míg a kemény meddő földágyakon ismét televényes talaj képződik. A mi legutóbbi forradalmi zivatarunk ilyen nagy pusztítást vitt végbe a magyar szellemi közélet virányain. «Nagy sírása sokáig látszott meg az ugaron.» Sok, igen sok szesz és gáz égettél a csaták téréin, a börtönök fenekén, a vérpadon...

Egyéb mivelési ágak közt a színművészet látszott sokáig a legalaposabban letaroltnak. Talán sok jó tehetség elesett időnek előtte a valóságos csatatéren, a ki a világot jelentő deszkákon később jóval nagyobb hatással, halhatatlanul tudott volna meghalni…

Kezdtünk bús-komolyakká lenni a mindinkább erőre kapó gondolattól, hogy talán a mi keleti származásunk szomorú folyománya az, mely szerint a komikum műfaja nálunk soha sem is lesz kellőleg kifejlődve, betöltve.

Avagy talán e nélkül még el is lehetnénk, úgy a hogy az angolok elvannak nagy zeneköltők, művészek nélkül?..

Budapestünk hatalmasan, amerikai ütemben növekedik. Már-már még idegen, és pedig nem mindig barátságos ajkak is, bár még csak gyöngéd udvariasságból, világvárosnak kezdik emlegetni. A versenytárs, Bécs részéről ez már valóban gondolkozóba ejthet bennünket, vájjon nincs-e benne valami igaz ? Hiszen ez ma-holnap nem csak egy politikai köz-, és nagykereskedelmi góczpont, de valóságos élvezet-város, az epikurok eldorádója lehet.

Három igen fontos czikkben megelőzheti a világ minden nagy városát: a nőnem szépségében, az asztal élveiben, és a gyógyforrások sokaságában….

Ez egy oly este volt, midőn a vidámság édes bűbájú istennői ringattak álomba, melynek képein szakadatlanul hallatszottak át e kedves szellemek templomának tündér csengettyűi.

1885. 28. Vajda János: MAGYAR DALCSARNOK.

Ez év bizonnyal a szerencsésebbek közé tartozik a főváros életében. A gyarapodás tetemes és sokféle. Némelyek félnek is egy kis viszszaeséstől, a mi olyatén hangulatot kelthet, mint a minő a nagy éji tivornya után veri le az embert lábairól, melyekkel sokat tánczolt…

Ha a színházakat hazánkban nemcsak izlés-nemesitő, de magyarosító intézményeknek tekintjük kezdet óta, és pedig jogosan: bizonyos, hogy a mi a magyarosítást illeti, e föladatnak a vidám múzsa sokkal nagyobb sikerrel tehet szolgálatot, mint fenségesebb nővére, a tragédiáé.

A vidámság vonzóbb, az egészségre jótékonyabb, és a szaporaságnak leghatékonyabb föltétele. Nemcsak nyelvtani, de fizikai értelemben is képes növelni a nemzet létszámát. Nemcsak az állatvilág, de az emberi társadalom képe is azt bizonyítja, hogy a fürge, vig, könnyüvérü kedélyes fajok szaporák, és egyre jobban terjeszkednek a hallgatag, nomád fajok rovására….

Elevenné, tarkává, vidámmá, univerzálissá igyekezzünk tenni fővárosunkat, a hol minden föltalálható legyen és pedig lehetőleg a legjobb, legkedvesebb minőségben.

Az elevenség már megvan, utczáinkon éjfél után 2 órakor is csörömpöl a lóvasúti kocsi, holott Bécs és a nagy német városok nappali képe is nehézkesebb, merevebb. De ha mi többet kurjogatunk, a németek, angolok, francziák, kiváltképpen olaszok többet nevetnek. A komikumban ez idő szerint kissé gyöngék vagyunk. Pedig épen most lenne rá legnagyobb szükségünk.

A német zengerájokat nem tolhatjuk ki mással, mint jó komikai előadásokkal. Mert aránylag még ez volna a legolcsóbb, a hol tudniillik ez a nemzet géniuszából bőven kikerül.

A magyar dalcsarnok nagy lábon van berendezve. Belépti dijai magasak és mégis — olcsók Eddigelé majd mindig teli volt, de ugy tetszik még ez esetben is alig hoz biztató nyereséget…

A balet, mostani minőségében, leggyöngébb oldala a dalcsarnoknak. Ennek tagjai már csakugyan nem vesztenének, ha övig érő csizmaszárt húznának.

Martens macska-duettje még az 1870-iki évből ismeretes. Ugy tetszik ő volt az, a ki ugyanakkor a tiroli énekeseket is parodizálta. Es ez | utóbbi darabja még geniálisabb alkotás volt, mint a macska-duett, mely végre is csat egy, igaz hogy szerencsés ötleten alapszik. A Taciano román nővérek közt a legkisebb hét éves, alig magasabb a súgólyuknál, de 17 óv érettségével és nyugalmával dalolja a Körösi lányt…

Függelék

Hírek

1866. 23. Intés az Amerikába költözni akaró magyaroknak. New-York máj. 15.

Tisztelt szerkesztő ur. — Az utóbbi időkben gyakran és számosan érkeznek ide magyarok (magyarul beszélők és nem beszélők,) néha egész családok, de többnyire nőtlen fiatal emberek, professzió és pénz nélkül, nem tudom mi októl

indítva. Elhagyják, nem kényszerítve, a hazát, hol nekik „élni és halni kell" s hova még azok is, kik itt vannak, visszavágynak; azt tartom, valami

Amerikáról szóló csábító mesével elámítva, talán azt híve, hogy itt a fák levele egy-egy arany dollár, melyet a szél leráz s nem kell az embernek egyebet tenni, hogy gazdaggá legyen, csak a lehullott aranyokat zsákba szedni.

A nagy vízen valahogy egyhónapi nyomor és szenvedés után átjutnak az amerikai partra, szétnéznek, arczuk komorul, az álmodott aranynak

szinét csak a gazdag pénzváltók rak-ablakában láthatják, munkát nem kaphatnak, mert semmi professziójuk nincs, vagy nem lévén erős munkához

szokva, azt itt nem tehetik, mert nem bírják; az ország nyelvét nem beszélik, pénzök nincs, éheznek, fáznak, szerencsések ha fedél alatt kopasz

talajon nyújtózva láthatják álmukban a gazdagságot…Jó szolgálatot fog ön

tenni azoknak, kik aranyálmok, szép remények által csábítva, mesterség vagy tőkepénz nélkül ide költözni akarnának, az által, ha becses lapja által ezen jó indulat diktálta sorokat azoknak szemei elé juttatja, meg fogja ön ez által menteni őket a keserű csalódástól, megbánástól, nyomortól,

s az itteni jó szivü, de szegény magyarokat egy kellemetlen dilemmától.

Egy New-yorki magyar.

1866. 35. Az emberi-nem nemesbítése. Castellane gróf, a franczia női akadémia ismeretes alapitója egy sajátságos tervet adott elő. Ugyanis

az emberi nem látható physikai hanyatlását megakadályozandó,

erre „szépség-kiállítást" rendezendőnek vél. Az ország minden megyéje, e

Parisban tartandó emberkiállításba, néhány évi időközben, a megyebeli 3 legszebb leányt és ifjút lenne beküldendő, kiknek választása a megyei

hatóság szépészeti érzékének hagyatnék fenn. Ily módon Parisban közel 500 fiatal leány és legény találkoznék. — E tömegből egy e végre kinevezendő

szépészeti bizottmány a legszebb 12 leányt és ifjút kiválasztaná. E 24 extra szépség közöl azután ismét egy másik bizottmány a legislegszebb

leányt és ifjút jelölné ki, kik a szépség királyának és királynőjének kikiáltatván, mint ilyenek az ez alkalommal rendezendő ünnepélyen a legkiválóbb tiszteltetésben részesülnének. Az ünnepély elmultával pedig egy alapitandó „szépség- és emberi-nem-nemesítő egylet" költségén a szépség

fejedelempárjai összeházasittatnak…

1886. 47.Házassági ajánlat. Egy egészséges, jó erejében levő hatvan

évet már haladott, reform hitvallású és hatvanezer forintot érő, szabad rendelkezése alatt álló vagyon birtokosa, gyermektelen özvegyember óhajt magának házastársul egy egészséges, jó külsejű, szelid, szorgalmatos

és müveit 45 év körüli nőt, kinek megközelítőleg mintegy felényit érő

szabad rendelkezése alatt álló és pénzzé tehető vagyona avagy készpénze

volna. Melyről körülményes tudósítást j f. évi november hó utolsó napjáig D. G. czim alatt Debreezenben (poste restante) méltányos tisztelettel el fog várni a csendes és nyugalmas házasságot ajánló. D. G.

1868. 48. Szerkesztői mondanivaló. Máramaros-Sziget. Sz. L. Vettük a legujabbat is. A régiebbekhez az ábrák is meg vannak metszve, s közlésre várnak. Nem kell már soká várniok.

1869. 5. 68. Farsangi különlegességek. Dorottya-utcza 2-dik szám.

Magyar király czimű szállodával szemközt. Legújabb párizsiak, változatos kiállításúak

Falegyezők, simák és áttöröttek festésekkel és selyem részekkel

diszitve, Bokrétás legyezők. Fekete és Dominó legyezők.

Álarczok. Gyermek álarczok 10 krtól 50 krig.

Közönségesek urak és hölgyek számára Eredeti torzképek, állatfejek, híres egyéniségek arczképei…Tréfás pléh orrok 15 krtól 20 krig. Rizs-por 40 krtól 3 ftig. Arany, ezüst és gyémánt-hajpor

1885. 24. Víz által légzárolt szoba-űrszékek, melyek által a bűz tökéletesen

elzáratik, darabja 5 - 8 ft., kettős zárral, csinos szerkezetű, amely minden árnyékszékhez alkalmazható, s mely által a légvonal és a bűz tökéletesen eltávolittatik, darabja 10 ft.

E két tárgy királyi szabadalommal láttatott el. Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott…

1870. 17. A Margit - szigettel húsvét-hétfőn nyílt meg a közlekedés és sokan rándultak ki e szép szigetre, hol jelenleg nagyszerű fürdő-intézet épül.

A gőzösök naponként reggeli 6 órától fél l-ig, d. u. pedig 2-től ?-ig járnak óránként, Pestről az aldunasori plébánia-templom partjától s a Rudolf rakpart

kikötőjétől; Budáról pedig az első magyar gőzhajó-társasággal szemközt fekvő kiszállótól. A menetdíj oda és vissza 20 kr, ezenkívül a szigetre való beléptidíj 10 kr, ünnepnapon — mivel akkor zene is van — 20 kr.

1894. 26. Kossuth könyvtára. Június 21-én érkezett meg Turinból Budapestre Kossuth könyvtára a Nemzeti Múzeum számára huszonnyolcz ládában. Azonnal megkezdték a ládák felbontását, s felvitték a könyveket a Széchenyi-terem előszobájába. Kossuth könyvtára négyezernél több darabból áll és a mivelt irodalmak mind képviselvék benne, továbbá költők regényírók, tudományos művek, politikai munkák. Különösen sok oly munka van, mely az Egyesült Államok fejlődésére, alakulására vonatkozik. Ott vannak a magyar szabadságharccal foglalkozó könyvek, az ujabb idők politikai könyvei, a természettudományi társulat összes kiadványi; sok szépirodalmi magyar iró közt Jókai, Mikszáth kötetei. A franczia irók közül, ugy látszik Aragot és Flammariont szerette Kossuth legjobban, mert ezek művei mind megvannak. De ott van a Revue des deux mondes folyóirat minden kötete is, a miből azt látjuk, hogy Kossuth figyelemmel kísérte a világ folyását…Papírlapokra vetett jegyzetek is maradtak a könyvekben. A könyvtárt azzal a gonddal rendezik el, hogy még a benne talált jelölő papírszeleteket is ott hagyják.

Párbaj

1866. 13. Egy párbaj Pozsonyban. Mint a bécsi lapok irják, a szombat reggeli bécsi vonattal herczeg Lichnowski és gróf Nemes, két uri ember kíséretében

Pozsonyba érkeztek a ott a „Zöld fához" czimzett vendéglőbe szállottak. Körülbelül 2 óra felé elhagyták a szállodát két bérkocsiban, s a liget

felé mentek. Egy órával később gróf Nemes súlyosan megsebesülve tért vissza a szállodába, hol rögtön orvosi segélyben részesült. Csak később értesültek, hogy a herczeg és gróf között párbaj volt pisztolyra 20 lépésről….Lichnowski herczeg pisztolyokat választott s a párbaj helyéül a pozsonyi ligetet. Másnap reggel segédeikkel mindketten Pozsonyba utaztak. Lichnowski hg. este 6 órakor visszatért Bécsbe, volt az operaszínházban, s később a kaszinót ia meglátogatta. Gróf Nemesnek a golyó mellébe hatolt, s jelenleg Pozsonyban fekszik, hol felgyógyulását kétségbe vonják.

1866. 13. Párbaj. Érsekújvárról egy szomoru kimenetelü párbajról tudósitnak, mely a mult hó 30-ikán délelőtti órákban ment véghez. A kihívó fél

egy alig 20 éves magyar ifju, a kihívott pedig egy külszármazásu körülbelül 30 éves báró volt. A kihivotté lévén az első lövés, az ellenfelét lábán találta, mit emez fel sem vevén, a sorompóig közeledett, s ellenfelét mellén lőtte keresztül.

1866. 23. Érdekes párbaj. Az Eger a következő esetet beszéli: Földváron a napokban egy dzsidáskáplár összeveszett egy paraszttal, ki jelenleg

kukoriczacsősz s kiszolgált huszár; ezt a dzsidás kihítta párbajra, ki azt el ia fogadta oly föltétellel, hogy engedjenek neki a katonalovakból egyet

ez esetre választani s lovon vívjanak. A dolog a kapitány elé került, ki a vívást és a lóválasztást is megengedte. Meg lévén határozva a nap, többek

jelenlétében történt a mérkőzés, a mi nagyon rövid ideig tartott, mert a volt huszár ugy vágta nyakszirton a kard fokával a dzsidást, hogy az azonnal lebukott lováról…

1901. 18. A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak eshetőségei czímmel egy 112 lapra terjedő kis könyvet adott ki Cseresnyés Zoltán honvédhuszár-

főhadnagy. Munkájában nem párbaj-kódexet akar adni, hanem fejtegetéseket közöl azokról az eshetőségekről, melyeknek a párbajban a felek ki

vannak téve s azokról a lelki és erkölcsi tulajdonságokról,

melyekre szükség van, hogy a párbaj az emberre nézve veszélytelenül folyjon le. A könyv czéljáról a szerző maga mondja bevezetésében, hogy

«az a normális erők teljes fölhasználására akar útmutatást adni, arra nézve, hogy a párbaj, a küzdelem pillanatában a lelki erők öntudatos, erélyes

megfeszítésével miként érvényesüljön a testi, fizikai képesség oly irányban, hogy a veszély lehetőleg elkerültessék.>> Lovagias szellem lengi át a kis kötet

fejtegetéseit, melyeket még a párbaj ellenzői is érdeklődéssel olvashatnak. A könyvhöz báró Bothrner Jenő honvédhuszár-százados írt rövid, lelkes hangú előszót.

1901. 50. A PÁRBAJ SZÁMOKBAN.

…Olaszországban az új büntető törvény is elég volt arra, hogy 276-ról 116-ra szállítsa alá az évenként átlag fölmerülő párbajesetek számát…Királyi vérbeli herczegektől kezdve minisztereken, szenátorokon, képviselőkön, birokon, hivatalnokokon, hírlapírókon, ügyvédeken át egész az orvosokig, mérnökökig, állatorvosokig, művészekig minden élethivatás részes a párbajban. Elől állanak a katonák, évenként átlag 90-en. Köztük nem egy tábornok s főtiszt. Nyomban

következnek aztán a publiczisták, évenként 45-en. Az ügyvédek már csak 27-tel szerepelnek egy évben, a tőkepénzesek 16-tal…Olaszországban

az alapúl vett 20 évi időközben fölmerült 3918 párbaj közül 159 vívó-tőrrel vívatott, 3501 karddal és csak 244 pisztolylyal, míg 14 ben nem tulajdonképeni fegyverek szerepeltek, vagy amerikai párbajt vívtak. Az összes sebesültek száma 5090-re ment, ebből 1589 jelentéktelen, 2026 könmű, 1393 súlyos és

csak 20 esetben következett be tényleg halál…A párbajnak ez az aránylagos

veszélytelensége a legfőbb oka a párbajdüh elharapózásának. Könnyebb és olcsóbb áron alig lehetne a nyilvános szereplés dicsőségéhez jutni. Csakhogy, fájdalom, többnyire egy-egy értékes élet fizeti meg azt az árat, a melyért

annyian jutnak társadalmi polczhoz, népszerűséghez és tekintélyhez. V.

1902. 48. A PÁRBAJELLENES MOZGALOM EGY

VÉRTANÚJA. A párbajellenes mozgalomhoz, mely legújabban

Bourbon herczeg kezdeményezéséből s a magyar béke-egyesület határozata alapján nálunk is megindult, érdekes adalékot szolgáltat…

Egy czikk azért támadta meg az osztrák-magyar konzult, mert állítólag tilalmi időben vadászott. A czikk szerzőjéül a rögtön elküldött segédeknek

a bolgár szobranje egy tehetséges fiatal tagja, Czanov nevezte meg magát. A párbaj elkerülhetetlen volt. A segédek összeültek s megállapították a találkozás helyét és idejét. De mielőtt még a választandó fegyvernemre nézve döntöttek volna, Czanov haza ment s megirta végrendeletét, mely meglepő vallomásokat

tartalmaz elhatározása indokaira nézve. Czanov ugyanis mint fölvilágosúlt ember és mint törvényhozó, elvi ellensége volt a párbajnak. És mégsem vonhatta ki magát a közvélemény nyomása alól. Ebben állt helyzetének ellenmondása…

Czanov csak végrendeletében vallott be hogy régóta elhatározta magában, hogy ha kihívják, elfogadja a kihívást, megjelen a párviadal színhelyen, a lovagias mérkőzés minden szabályának eleget tesz, úgy tesz, mintha lőni akarna

de a döntő pillanatban, ha a vezényszót hallja pisztolyát eldobja…

Október 21-ikén végbement a párbaj. Sz. K. lőtt először, mire Czanov eldobta fegyverét s halálosan találva rogyott össze. Segédei lesújtva állották körűi hulláját sutolsó kívánságához képest közzétették végrendeletét. Most, mikor a párbaj eltörlése iránt világszerte megindult mozgalom mind szélesebb hullámokat kezd vetni, hadd idézzük föl Czanov emlékét, a ki vérével pecsételte meg azt az igazságot, hogy a férfias bátorság nem épen összeférhetlen

a párbaj szigorú elítélésével.

Nobel-díj

1901. 50. A NOBEL-DIJ NYERTESEI /Vezércikk, képekkel. G./

…A díjakat az idén adták ki először és hat kiváló tudóst és írót tüntettek ki. A fizikai dijat német ember kapta: Röntgen…Hollandi eredetű, de német egyetemen tanára vegytani díj nyertese, Van t'Hoff. 1852-ben

Rotterdamban született s 1894 óta a khemia tanára a berlini egyetemen. Egyike a mai khemiai tudomány legkitűnőbb mivelőinek….

A költői díjat a francziák legjelesebb élő lyrai költője, Sully Prudhomme kapta, kinek művei közül sokat műfordítások révén a magyar közönség is ismer. Sully Prudhomme Parisban született 1839-ben. A Bonaparte-lyceumban tanult

kitűnő sikerrel, majd a polytechnikum hallgatója lett. Családja kívánságára a creusoti kohóműveknél nyert alkalmazást, de csakhamar visszatért Parisba s a jogra iratkozott be. Hajlamának azonban ez az élethivatás sem felelt meg, búcsút vett tőle s íróvá lett. Az úgynevezett parnassusi költői iskolához csatlakozott…

Szeret elemezni, mint a hogy költészete általában nagyon hajlik a bölcsészet felé, s elméje örömest merül a philosophiai gondolatok mélységeibe…

Verseiben a forma tökéletessége az érzelmek nemességével s az eszmék mélységével párosul. Húsz év óta tagja a franczia akadémiának, a

becsületrend commandeurje s a rend tanácsának tagja…

AZ EST.

Sully Prudhomme költeménye.

Reggel, kezed kezembe téve

Haladtunk erdők ösvényén;

Délben az országútra érve,

Te jobbra tértél, balra én

Egünk többé már nem hasonló,

Tied fényes, enyim sötét ;

Te a napoldalt választottad,

Én az árnyékoson jövék ;

Rád nap nevet, gyémánt gyanánt ég

A föveny lábaid alatt,

Csak szürke por, csak barna árnyék,

A merre bús léptem halad …

Nem jöszsz-e majd, nyugtot keresve

Az út árnyas felére, lány,

Hozzám, ki rád ott várok estve,

Midőn beföd mindent az árny ?

Francziából: Vargha Gyula.

1905. 52. SIENKIEVICZ HENRIK, A NOBEL-FÉLE IRODALMI DIJ NYERTESE.

Ha az írókat a szerint ítélnők meg, hogy hányféle nyelven, hányan olvassák műveiket, akkor korunk írói közé a legislegelső helyek egyikére kerülne

a lengyelek ma élő legnagyobb írója: Sienkievicz Henrik. Nagy történeti regénye, a Quo vadis világszerte rendkívül nagy hatást keltett,

minden mivelt nyelven rengeteg sokan könnyeztek a szép keresztény rableány, Lygia szenvedésein, borzadoztak …A lengyel nemzet szenvedései közt is büszke lehet világhírre jutott fiára.mert Sienkieviczcsel jutott

európai elismerésre a lengyel regényírás, ép ugy mint Jókaival a magyar…

De az idegen olvasó képzeletét is rendkívüli mértékben felizgatja Sienkievicz csataképeinek romantikus színgazdagsága, elbeszélésének lioméri ereje, jellemzően rajzolt alakjainak sokasága. Szörnyű véresek e regények, holttestek halmain, elpusztult országrészek füstölgő lomjain keresztül halad meséjük, az ember megborzad a rémes vérözöntől, de a hatás, ha erős eszközökkel éri is el

az iró, mindig megragadja a lelkeket…

Új század

1899. 53. Halász Imre: AZ ÚJ SZÁZAD KÜSZÖBÉN.

A SZÁZADOK ELEJE ÉS VÉGE ritkán vág össze azokkal a világraszóló eseményekkel, melyeket mintegy a világtörténet mérföldmutatóinak tekinthetünk. A XIX. századdal nem kezdődött s végével nem záródik le egyszersmind történelmi korszak. A tizenkilenczedik század elején kellő közepében volt az emberiség egy oly átalakulásnak, melyhez fogható a kereszténység keletkezése és a reformáczió óta elő nem fordult. A franczia forradalom összetörte a középkor intézményeit, felszabadította az embert a középkori osztálytársadalom békóiból, kihirdette az emberi jogokat, uralkodó eszmé-kűl tűzte ki a szabadságot, testvériséget és egyenlőséget…

Napóleon bukása után Európa hatalmasai összeültek a bécsi kongresszuson, visszahelyeztették az elűzött régi dinasztiákat, a térképen nagyjából helyreállították az országok régi határait; de ez az Európa már nem a régi volt s a jogegyenlőség eszméje már mély gyökeret vert nemcsak a franczia nemzetnek, hanem többé - kevésbé valamennyi európai népnek tudatában.

Az osztrák, porosz és orosz uralkodók által kötött szent szövetség, melynek vezető lelke Metternich herezeg volt, megkísértette ugyan atyáskodó gyámság alatt tartani a népeket, elnyomni minden forradalmi kísérletet, csirájában elfojtani minden szabadabb gondolatot, de ez is csak ideig-óráig sikerűlt…

Mint 1815-től 1848-ig Metternich: úgy 1850-től 1870-ig III. Napóleon szőtte az európai nagy politika szálait, 1870-től 1890-ig Bismarck lett Európa vezető férfiává. Az új Európa felépítésének dicsőségében eleinte osztozott vele a nagy eszű Cavour is. Bismarck azonban óriási művének, az egységes német birodalomnak megalkotása után még két évtizeden át vezette az ügyeket….

Az, hogy Közép-Európa a rendnek és békének sziklaszilárd védőbástyájává tömörült, azt eredményezte, hogy sem a franczia boszúpolitika nyughatatlansága, sem az orosz hódítási vágy, mely 1877-ben újra kísérletet tett a török birodalom szétrombolására, nem volt képes megbontani világrészünk békéjét, és ma szinte lehetetlenségnek látszik, hogy valamely európai nagyhatalom európai területkérdések miatt háborúba keveredhessék egy másik európai hatalommal….

A német birodalom 1884-ben és 1885-ben négy terjedelmes gyarmatbirtokot szerzett Afrikában, azonkívül megszerezte Új-Guinea egy részét Ausztráliában, továbbá a Csöndes tengerben sok szigetet, melyekhez újabban Szamoa és két spanyol szigetcsoport megszerzése járult. De mindezeknél fontosabb Khinában való térfoglalása Kiao-Csan megszerzésével…

Az európai nemzetek e hatalmas terjeszkedése mindenütt Anglia hatalmi körébe ütközik, aki óriás mértékben nagyobbította hajóhadát, bár ezen a téren Francziaország, Oroszország és Németország lázas sietséggel haladnak nyomában….

A múlt század végén találta fel Watt a gőzgépet, e század első évtizedeiben Fulton a gőzhajót, e század harmadik tizedében Stephenson a lokomotivot, 1872-ben Graham Bell a telefont. Napóleon Fulton találmányát még holmi játéknak nyilvánította. És ime, a gőzerő, a vasutak, a gőzhajózás, az ezek nyomán soha sem sejtett mértékben kifejlődött nagyipar és világforgalom megváltoztatták az egész emberi társadalom életfeltételeit. A világ arcza egy évszázad alatt mintegy megifjodott; az élet, mely e század elején még csak az előkelő osztályokra nézve volt kellemes, a nagy tömegekre nézve ellenben állandó rabság és szenvedés volt, a nép alsóbb rétegeiben is derültebbé, elviselhetőbbé vált. Az emelkedő jólét verőfényéből esik egy-egy sugár a szegény ember életébe is….

A tömegek sorsának lényeges megjavítása az a nagy probléma, melyet a XlX-ik század a maga tudományos és technikai vívmányainak gazdag örökségével, mint tehertételt, szállít át a XX-ik századra. Ez a nagy végezel, melyért tovább fog dolgozni a tudomány s melyhez keresni fogja az utat a haladásnak soha nem nyugvó szelleme. Korunk nagy társadalmi betegségei, a vagyon és élvezetek telhetetlen hajhászása, az erkölcsi léhaság, a testi idegesség, a mindezekből sajadzó társadalmi gyűlölködés és az anarkhizmus őrülete késleltetni fogják a nagy czél megközelítését. …

1899. 53. Az esztendő utolsó napján. íme, ma éjféli tizenkét órakor búcsút mondunk az ó esztendőnek, hogy az újat üdvözöljük, a melyben oly sokan reménykednek, hogy talán jobb lesz, mint az elődje. Hogy azonban az ó-éwel együtt a tizenkilenczedik századtól is elbúcsúzunk-e, az nem bizonyos. Némelyek szerint holnap már a huszadik század fiai leszünk, míg mások szerint még egy évig csak a tizenkilenczediket tapossuk. De bármiként legyen is a dolog, annyi bizonyos, hogy világszerte nagyon sok íráshibát ejtenek mostanában, mert bizony eleinte nehezen szokik rá a kezünk az év kiirásá-nál, hogy az l-es után mindjárt ne 8-ast tegyünk, hanem 9-est. Híjába, ebben nőttünk fel, sokan ebben öregedtünk meg; nem csoda hát, hogy midőn majd 1900-at kellene irni, jó ideig még úgy kezdjük, hogy 18 . . . No, de így volt ez máskor is ; apránként mind jobban elszokik a 8 az 1 mellől, hogy régi helyét egy egész századra átadja a 9-nek. Az ezernyolczszázas évektől jelen számával búcsút vesz a Vasárnapi Ujság is, mely a századnak majdnem egész második felében: 45 éven át szolgálta a magyar irodalom és társadalom érdekeit, a mennyiben első száma 1854 márczius 5-ikén jelent meg. Mostani száma a 2392-ik.

1899. 53. Az új század ünnepe Berlinben. Vilmos császár elrendelte, hogy a XX-ik század első pirkadását fényes külsőségekkel ünnepeljék meg az udvarnál és Berlinben. Szilveszter estéjének utolsó órájában, éjfél előtt istentisztelet lesz az udvari kápolnában, melyet éjfélkor új-évi üdvözlő szertartáskövet a fehér teremben. Kora reggel katonai zenekarok járják be a város főbb útvonalait. Délelőtt a császár a tábornoki kart fogadja. Délben nagy katonai pompa közt újra fölszentelik a gárdacsapatok zászlóit.

Hivatkozások a Vasárnapi Újságra

Gergely – Szász: Kiegyezés után, Gondolat, 1978.

A 262 oldal terjedelmű könyv képpel mutatja be A hét és a Nyugat lapokat. A Vasárnapi Újságból /pontos megjelölés nélkül/ egy idézetet /213. oldal/ és 5 képet közöl. Az idézet és egy kép a Millenniumra vonatkozik. A további képek: 1867 koronázás, Wekerle tátogatása, főrendiházi ülés, Ferenc Ferdinánd

Megbíráltak és bírálók A cenzúrahivatal aktáiból (1780-1867) Mályuszné Császár Edit, 672 oldal 1985 Gondolat (Budapest)

35. oldalon:…A magyar zsurnalisztika legnagyobb sikerlapja…Nagy Miklós is szerencsés kezű lapvezér…mintája a Revue des deux Mondes.

La Revue des Deux Mondes est la plus ancienne /1829 - / revue vivante d'Europe, dans laquelle ont écrit toutes les grandes signatures depuis le XIXe siècle.

55. oldal : Pákh Albertről 3,5 sor.

585. Az 1861-ben megjelenő lapok jegyzéke, köztük a VÚ

588. A pesti pályaudvarokon árusított lapok, közöttük a VÚ

603. A VÚ c. Néplap szerkesztősége figyelmeztetésben részesül. Ennek oka az alábbi szöveg:

1861. 39. 566. Adó-executio Szarvason. Sept. 14-ről írják innen: A népek boldogítására készült alkotmány gyakorlati eljárásából mutatványképen számunkra is rendeztetett egy előadás, mely f. hó 2-án reggel kezdetvén, tartott egész mai napig. Eljöttek ők, hogy a törvényeihez tisztelettel és

feltétlen ragaszkodással viseltető közönségtől szuronnyal erőszakolják ki az

adót, mely e hazában mindenkire súlyosan nehezül, s melynek megfizetését

a vagyonos osztály is károsodással eszközölheti. Hát még a szegény és igen

csekély birtokú földmívelő, s a mesterség után élő kézműves osztály, kik

fáradságos nehéz munkájok által keresik mindennapi kenyeröket, s gonddal

tudják a téli évszakra szükséges élelmiszert megtakaritani. Most kénytelenek annak egy részét pénzzé fordítani, hogy a csupán elméletben létező,

gyakorlatilag azonban létesíthetlen „összbirodalom" mesés nagyságú kiadásai fedezéséhez kényszer útján járuljanak. Beváratott tehát az erőszak s

most habár keservesen is, de fizették a nehéz adót. A harácsolók maguk viselete tűrhető volt. Az erőszakolt adómennyiség a százezer forintot

kiteszi. Igaz, hogy voltak a lakosok között olyanok is, kik adótartozásaikat, még mielőtt az adóhajtók megérkeztek volna, félelmükben előre befizették, ezeknek száma azonban csekély, mert a nagy rész bevárta — a népeket

boldogító híres alkotmányban extra-paragraphussal privilegizált — emez

eljárást, melynek, úgy látszik, kettős czélja van. Még egy részről a

hatalomnak hasznot hajt, más részről az alattvalóknak egy „kis" fejtöréssel

járó szórakozást — még pedig drágán — szerez, s így elvonatva a politikától, nem érnek reá, holmi — az államegységet veszélyeztető bűnös gondolatokkal foglalkozni; de morális czéljának is kell lenni, ez pedig alighanem

az lesz, hogy ezen eljárás által az alattvalók a keresztényi erényekben, különösen a tűrés és szenvedésben gyakoroltatnak. — Igaz, — de ösmeretesek

az írás szavai is, melyek mondják: „tűrőké és szenvedőké a mennyeknek

országa." — p. — /A főszerkesztő, Pákh írása. G./

169. oldalon Rumy Károly Györgyről esik szó /1780 – 1847/. Rumy Kazinczy levelerzőtársa, a h 8 – 15 fejezetben olvashatunk róla. Vörösmarty Rmumyról írt epigammáját Mályuszné idézi:

Mit tótul gondolsz, elmondod konyha-latinul,

Rossz német nyelven végre lenyomtatod azt.

Tartson meg tova is bölcs szándékodban Apollon,

Tőled egy új Bábelt várhat az emberi nem.

* * *

Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban

Borgos Anna - Szilágyi Judit

NORAN KÖNYVEK KFT SZÍNES ÉS FEKETE-FEHÉR KÉPEKKEL
Oldalak száma: 482 Kiadás éve: 2011

Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie), Bohuniczky Szefi, Kádár Erzsébet, Kosáryné Réz Lola, Lányi Sarolta, Gyulai Márta, Kovács Mária / Kovács Máriától a h 12 – 1 fejezetben több szemelvényt közöltem. G./, és Reichard Piroska.

Hivatkozások a Vasárnapi Újságra:

76. oldal. A VÚ-ban megjelenik a Színek és évek

369. Kosáryné Réz Lola Filoména c. regényéről Schöpflin ír a VÚ-ban

384. A jegyzetben közli a Schöplin-idézetek VÚ-beli lelőhelyét: 1920. 11.

* * *

Vasárnapi Újság: irodalom, idézettség

A Vasárnapi Újságban számos írás jelent meg magáról a lapról /program, előfizetési felhívás, évforduló…/. Többségüket a korábbi fejezetekben ismetettem. Ebben a jegyzékben mellőzöm a VÚ-ban közölteket.

Magyarság, 1922. február 14. = Miért ölték meg a Vasárnapi Újságot?

http://epa.oszk.hu/00000/00030/00201/pdf/VU-1858_05_01_01_03.pdf

Évenként és számonként olvasható a Vasárnapi Újság. Lapozható, a kiválasztott szöveg leszedhető. G

A Vasárnapi Újság a Szabadságharc bukását követő abszolutista .

www.mtak.hu/download/2009_06_vasarnapi_ujsag.pdf - Minden www.mtak.hu találat letiltása

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
A történelmi előzményre visszatérve: a Vasárnapi Újság és a nyomába ... A Vasárnapi Újság születésénél hárman bábáskodtak: Pákh Albert mint szerkesztő

A Vasárnapi Újság (1854-1921) története

dea.unideb.hu/.../A%20Vasárnapi%20Újság%20(1854-1921)%20története... - Minden dea.unideb.hu találat letiltása

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
Írta: N Orosz – 2009. 2. Debreceni Egyetem. Informatikai Kar. A Vasárnapi Újság (1854-1921) története. Debrecen. 2009. Témavezető: Dr. Bényei Miklós egyetemi docens.

Balassi Kiadó - Vasárnapi Újság

www.balassikiado.hu/BB/product.php?id_product... - Tárolt változat - Minden www.balassikiado.hu találat letiltása

Zimonyi istván, Régi Magyar Könyvtár – Sor. szerk.: Kőszeghy Péter, RMKT XVIII. sz. – Sor. szerk.: Bíró Ferenc–Debreczeni Attila. Főoldal>Vasárnapi Újság .

Program és hitvallás - magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Gondolat, 1978. keményborítós, 186 – 188 oldal. „…hosszú időn át valóságos nemzeti intézménynek számított, s meghatározó módon befolyásolta jelentős rétegek világképét és tudásszintjét…”

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái c. munkájában és Abafi: Figyelő c. irodalomtörténeti és Hazánk c. folyóiratában (1876-1890) a hetilap gyakori forrás-megjelölés.

Irodalomtörténet A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata – 1912. I. évfolyam Pintér Jenő  szerkesztő. Folyóiratok szemléje rovatban szépirodalmi hetilapnak minősíti a Vasárnapi Újságot és rendszeresen ír róla.

Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon, 1925

A Franklinnál megjelent kétkötetes munka II. kötetében számos hivatkozást találunk a Vasárnapi Újságra.

BALOGH Károly: Madách az ember és a költő. Bp. 1934. Balogh a 174. oldalon ír Madách rajzairól, megadja a forrásként használt Vasárnapi Újság 1897-es számát.

Vajda János monográfia. Magvető Könyvkiadó, 1954, és 1984. 499 oldal.

Vajda Jánosné Bartos Rozália: Emlékirataim, Szépirodalmi, 1983. 491. oldal, többször említi férjének, a Vasárnapi Újság szerkesztőségben végzett munkáját.

Hatvany: Ady I. 1959. 417. oldal A Schöpflin eset

Zimándi Pius: Péterfy monográfia, 1972, hivatkozások a VÚ-ra és Péterfy tanártársára, Hoitsy Pálra

Levelek Hatvanyhoz, 1967, Molnár Ferenc levele, Bp. 1909. dec. 30

Tallózó az ezredévről, 1979 Tarr László: Magvető Kiadó, 1979. 463 oldal,

a Vasárnapi Újságból vesz át szöveget és képeket.

Vasárnapi Újság 1854–1921. Repertórium 1–8. köt. A Vasárnapi Újság írásai, írói, képanyaga. Összeállította: Galambos Ferenc. Kézirat. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1979.

Gergely – Szász: Kiegyezés után, Gondolat, 1978.

A 262 oldal terjedelmű könyv a Vasárnapi Újságból egy idézetet /213. oldal/ és 5 képet közöl

A Vasárnapi Újság (1854-1921) története Szerző(k): Orosz, Noémi Témavezető(k): Bényei, Miklós Kulcsszavak és tárgyszavak: folyóirat

DEENK Témalista::Irodalomtudomány::Magyar irodalomtörténet Létrehozás dátuma: 2009 Megjelenés dátuma: 8-jún-2009.  A Vasárnapi Újság hatvannyolc évfolyamos történetével, illusztrációs megoldásaival egyedülálló a magyar képes hetilapok sorában…URI: http://hdl.handle.net/2437/87770

http://dictionary.sensagent.com/vas%C3%A1rnapi+%C3%BAjs%C3%A1g/hu-hu/... A digitális Vasárnapi Újság…

Vasárnapi Újság 1860. VII. évfolyam 1-53. szám. 1860. jan. 1.-dec. 30.

Korabeli, aranyozott gerincű félvászon-kötésben. A gerinc szépen restaurálva.

2011. 11. 26. Kikiáltási ár: 24 000.- HUF

Vasárnapi Újság. 1876. XXIII. évfolyam.
Főszerkesztő: Nagy Miklós. Bp., 1876. Franklin. 850 p. Vászonkötésben.
20 000.- HUF

A Vasárnapi Újság és a fotográfia, 1854-1921 Szerző: Baki Péter

Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005

/Eddig legtartalmasabb forrás a hetilaphoz. G./