A Vasárnapi Újság XII. Műszaki hetilap II.

2012. 05. 08. – 05. 31.

Bevezetés

Műszaki hetilap II.

Üzemek, létesítmények

Gépek

Távközlés

Energia

Személyek

Könyvek

Hírek

Összegezés a Vasárnapi Újságról

Irodalom

Bevezetés

A hetilapban végig követhetjük a technika fejlődését, az ipari forradalomtól a robbanó motor megjelenéséig. Megismerhetjük a lóerő hatására működő szárazmalmot, a sínpályát maga előtt lerakó gőz-kocsit és a gőzzel vetélkedő „petróleum-motort”. A gőzt a villamos áram váltja. Már az 1850-es években felismerik a geotermikus energia jelentőségét, mint a jövő erőforrását. Jó korán kezdtek aggódni a szénkészlet elfogyása miatt. Végig járhatjuk a híradástechnika fejlődését a szikra-távírótól a telefonközpontig. Ha nem akadt más szerző, a mindenes P. Szathmáry Károly írja meg és rajzolja le a telegráfot. Többnyire a legjobb szakemberek mutatják be a technika világát. Róluk külön megemlékezünk arcképcsarnokunkban. 1857-ben nem a minisztérium, hanem egy báró ír ki szakkönyv-pályázatot. Ennek szövegét, benne minden adattal, a mainál sokkal világosabb formában, szakember fogalmazza.

Műszaki hetilap II.

Üzemek, létesítmények

1855. 4. A találmányok története. Irta BALLAGI KÁROLY. VII. rész

Malmok.…Mózes idejében az aegyptom-beliek kézimalmokat használtak…

A vízimalom most már számos eröműtani ismereteink következtében meglehetős tökélyre van vive…Kétféle vízimalmot ismerünk : alulcsapót és felülcsapói. Alulcsapó vízimalomnak nevezzük azt, mellynél valamely mozgó víztömeg a malomkereket alul érinti. Ezt ott használják, hol elegendő viz van, melly folyásával (esésével) olly erőt fejt ki, hogy a malmot folytonos működésben tartja, például nagy folyókon vagy sebesfutásu patakokon. — Felülcsapó pedig az ollyan malom, mellynél a viz a malomkereket felülről érinti. Ezt használják leginkább, hol kevés a viz arra nézve, hogy önmozgása ált"

a malmot hajtsa. Ennek szerkezete tehát ollyan, hogy a viz nemcsak fo

lyása, de súlya által is hat. Az illy kerekeknél nem lapátokat, hanen

egyes ládácskákat használnak, mellyek vizzel megtelvén, ennek súlya i

egyszersmind sebességi ütése által hozatnak mozgásba….

A szélmalom az ujabb találmányok egyike, körülbelül 700 éves:…

A szélmalmok erős szélben szintúgy működnek, mint gyenge szellőben.

Ezt az által eszközölték, hogy a szárnyakat összehúzható és

kiterjeszthető vitorlákkal látták el. Lcgjobbaknnk bizonyultak be eddigelé

a hollandi szélmalmok, mellyeknél az egész fedél a szárnyakkal

együtt arrafelé forditható, a honnan a szél fú. Nálunk a szélmalom nem tudott

meghonosulni… Olly malom is találtatott fel,

melly sulyok által mozgattntik, hasonlag a toronyórához, de nem igen

terjedt el…

A gőzmalom a legújabb idő szüleménye. Ez mind a vizi-, mind a szélmalmot fölöslegessé teszi, mert egyetlen egy gőzmalom számtalan más malmok helyét pótolhatja. Hazánk némely nagy városaiban illy gőzmalmok működnek, mint Pesten, Aradon, Csabán, de általánosan nincs kellőleg méltányolva, vagy

ha van is, némely nagy és népes magyar városban ocsmány önérdek és

szűkkeblűség gátolják e megbecsülhetetlen találmány életbeléptetését…

1855. 46. Stuttgartban egy vállalkozó kenyérgyárat állított fel. A

kenyér fontját a szokott árnál 1 kr-ral olcsóbban árulja — s 24 óra alatt

1600 mázsa kenyeret süt. Az egész gyár készüléke egy dagasztógép és

Több, szüntelen fűtött sütő-kemencze. A dagasztógép egy 4 láb hosszú

teknő, mellyben a tésztát egy henger dagasztja, emberi kezeknél

gyorsabban és jobban; a dagasztáshoz szükséges forró vizet csövek

vezetik hozzá. E gépet emberi kezek hajtják, de gőzerővel is könynyen

hajtható volna…A gyár a vevőknek nem győz eleget tenni, mindamellett, hogy szakadatlanul működik éjjel, nappal.

1865. 13. A kenyér-gyárakról, VÚ. I.-ben olvashatunk: A dagasztógép egy vas pléhböl készült hengerből áll, melyben egy szárnykészülettel ellátott forgótengely van alkalmazva, mely egy forgattyú segélyével hajtható…

1857. 22. Érkövy Adolf…1837-ben az „Ismertető'' czimü gazdasági

közlönyben terjedelmesebb értekezéseket közölvén. — 1840-ben az

Ismertető függelék-lapját A gazdasági literatúrát szerkeszté. Dolgozott a

Magyar Gazda lapban… Német-, Franczia- és Angolországot,

továbbá Belgiumot is beutazta, s a gözerömüves cséplőgépeknek hazánkbani

elterjedésére sokat tett az által, hogy magának is két illy gépet vévén, jelszavához hiven, másoknak részért csépeltetett. Ekkorig hazánkba

15, átalában 8 lóerejü gözerömüves cséplőgépet hozott be. Ugyan azokat

repeze cséplésre is alkalmazta. Legújabban az Angolországból vett malmokat hozta gőzerővel mozgásba, s hol azelőtt a ló kínzó szárazmalom 4—8

lóval naponkint csak 10—12 mérő őrlési eredményt adott, most gőzerővel naponkint 80—100 mérő őröltetik, ugyan azon erö még egy fűrész szerkezetet

is hajtván. Még 1852-ben a csongrádi Tisza szabályozási társulat elnökévé választatván…

1862. 51. Ganz vasöntödéje Budán. Nemcsak a fővárosban, de az egész hazában és birodalomban a legnevezetesebb ipartelepek közé számítandó Ganz A. budai vasöntödéje, melynek egy részletét mellékelt rajzunkban kívántuk némileg megismertetni. A kiterjedt gyári épületek még nem régiek s az egész üzlet mai hírét és jelentékenységét legföképp tulajdonosa, a néhány évtizeddel ezelőtt Sveiczból hazánkba vándorolt s azóta itt derék magyar honpolgárrá vált Ganz A. fáradni nem tudó buzgalmának, s előre törekvésének köszönheti, ki egyszerű vasöntő munkásból tekintélyes és gazdag magyar iparossá küzdötte fel magát…

Ganz vasöntödéje Budán.

Az öntödében hetenkint több ezer mázsányi öntött vasmű készül 5 nagy olvasztó-kemenczében s 8 kisebben. A gépműhelyben mintegy 90 munkás dolgozik, ennek középpontja egy nagy terem, mely 10 ölnyi széles és 100 lábnyi hosszú, és sajátszerűen készült tetöje által felülről nyeri a minden irányba

egyformán szolgáló világosságot. A látogatót leginkább ezen szabadon álló tető lepi meg, melyet semmiféle, a munkát gátoló oszlopok nem tartanak s az egésznek áttekintését nem is zavarják. Ezen műhelyben 30-nál több segéd

és szerszámgép, és 2 gőzgép van 27 lóerővel. A vasúti közlekedéshez szükséges s az épités körül alkalmazható mindennemű vastárgyak a legnagyobb mérv szerint és számban készülnek…

1863. 12. A kassai szeggyár…Az újabb időkben e gyár működési ereje

tetemes gyarapodást nyert azáltal, hogy egy nagyszerű lakatos mühelyt kötöttek

vele össze, melyben minden fajta ablak- és ajtó vasak, lakatok, reteszek, pántok,

készittetnek nagy választékban és mennyiségben. Azonfelül a mult évben egy csont-zúzdát is állitottak itt; ebben csontlisztet készitnek ( melyet a czukorgyár nagy kiterjedésű répa-földeinek trágyázására itt a legjobb sikerrel használnak…

A kassai szeggyár belseje

A rajzon hat gépet ható transzmissziós tengely látható. A gépeket nők kezelik. A mennyezet fa szerkezetű. G.

1871. 46. 574. Kiss Elek: A sörről…A sörgyártás részletes és szakszerű leírása, kép nélkül. Korábbi fejezetben ismertettük. G

1858. 38. Czukorgyártás. 1857- 58-ki gyár-évszakban f. é. jul. végéig az egész

birodalomban czukorgyártási czélra 10 595 700 m. répa volt megadóztatva.

Ebből Magyarországra 1 268 961 mázsa esik. Mind ez összesen 119 gyárban

lőn feldolgozva, miből Magyarországban 21 van, Erdélyben 1. A birodalomban

eszközölt répaczukor-termelés kedvezőbb esetben alig tesz 7—800 ezer

mázsát. Francziaország csaknem négyszerte ennyit termel. Egyébiránt a répaczukor-gyártás jövője mindenek felett a vám és adókulcs szabályzatán fordul meg a kellő intézkedések mellett Francziaországgal egyedül Magyarország is előnnyel vetélkedhetnék.

A mindenkori kormány elutasító magatartása, nem megfelelő keménysége a külföldi tulajdonosokkal szemben, valamint a versenyhivatal következetlen döntései egyaránt hozzájárulhattak ahhoz, hogy leépült a magyar cukoripar. Mfor.hu-háttér. Ezt már 1858-ban tudták. G.

1871. 37 és 36. Sz. B.: A cukorgyártás története…A görögök, rómaiak ismerték a cukrot. Kínában Európa előtt 2000 évvel már fogyasztották. A cukornád Egyiptomon át került be Szicíliába, Spanyolországba. Termesztésének az éghajlat szab határt. Répacukrot előbb a németek /1796/, majd Napóleon idejében a franciák kezdtek gyártani. /G. összefoglalója/

1860. 29. Pap Zsigmond: Olajgyár Nagybányán….Korbuly Bogdán orvos és Marosfi Jakab urak tapasztalták, hogy a gépek- és világításhoz kellő nagy mennyiségű olaj fogyasztása ezen bányakörnyéknek egyik szükségletét képezi…Az olajgyár hire Nagybányán és már október óta elterjedt. Az ízléssel felépült és teljesen felszerelt gyár a legtisztább olajat termeli a határban és vidékén termett repczéböl. A vizerövel hajtott gépet, melylyel évenkint 3000 mázsa olajat lehet gyártani, Knutzen J. G. Pesten készitette; a gyári épület rajzát pedig Schmidhammer ur, a kincstári bányászatnál mümester. A vállalkozók egyik érdeme, hogy magyarok; másik érdeme, hogy legyőzték a pénzügyi nehézségeket…

1860. 36. A magyaróvári uradalomban levő műmalom, melyet gőz és viz

hajt, naponkint 600 mérőt őröl, azt el is adja. Van itt egy fejőde is (Schweizerei)

több száz jeles hollandi marhával, melyek után naponkint 4—600

itcze tejet küldenek a vasúton Bécsbe eladás végett, a többiből pedig strachino

sajtot készitenek, mely ott helyben fontonkint 50 kron kel s igy kapós,

mert minőségre teljesen pótolja az olaszországi hasonló nemű sajtot.

1860. 36. Gőzmalom. Nagyváradon Dunkl Ferencz gőzmalmot építtet, mely

az ottani számos nagyobb szerű vállalatok közt méltó helyet foglal el. /Ennyi. G./

1867. 5. Az első magyar kendergyár, Apatinban…melyhez hasonló Francziaországban, Belgiumban, Angliában és a Rajna vidékeken létezik ugyan, de egész Ausztriában eddig még sehol sem. Ezen gyárat egy tevékeny hazánkfia, Stern Tivadar magán mérnök építette…

A gyár 24 óra alatt 200 mázsa nyers kendert képes ugy átidomitani, hogy az azonnal piaczra vihető. Az eljárás igen egyszerű és abban áll, hogy legelőször is a nyers kendert gőzzel melegített vízben, különösen e czélra készült medenczékben áztatják, mi által a kender enyves része ernyedésnek indulván, köt-erejét veszti és a kenderszálak a pozdorjától elválnak. Az áztatás nálunk

még mindig igen kezdetleges és az egészségnek nagyon ártalmas módon, többnyire az ősz hűvös napjaiban folyó- vagy álló-vizekben történik, hol nyolcz napot is vesz igénybe. A kendertermelők az itt szükséges vigyázat miatt órákig

kénytelenek a vizben gázolni, s a bácsi kendertermelő vidékeken, igen gyakori tüdőbajok is innen magyarázhatók. Mindezen kellemetlenségek a meleg vízzel

való áztatásnál elesnek és az áztatás mindamellett csak egy, legfeljebb másfél napig tart. Az áztatott kendert azután hengerek között kisajtolják, hogy

a száritó kamarákban annál hamarább száradjon. A száraz kendert csomagokban a tilolóra, azaz: törőgépre teszik, mely a fás részeket: a pozdorját, összezúzza, oly módon, hogy az ezen kezelés alól kikerült kender már közönséges kötelekre használható. Hogy a csepütől és a pozdorjától tökéletesen megszabadittassék, a.megtört kendert a sajtoló gépre teszik; végtére a puhitó gépen a kivánt lágyságot és puhaságot nyeri. Ezután gondosan osztályozva kötegekben elszállítják…A gyárban 100 lóerőt kifejtő gőzgép dolgozik, mely tiz törőgépet, 108 sujtológépet, egy puhitógépet és az áztató medenczéket vizzel tápláló

központfutó-szivatyut hajt…Mérnök hazánkfiának, Stern Tivadar urnák sikerült Bácskában egy ottani földbirtokosokból álló társulatot alakítani,

melynek szándéka Palánk környékén is ily gyárat életbe léptetni.

1871. 29. Egy óriási tejes pincze. Kopenhágából Roeskilden és Schlagelsén keresztül a vonat a Walby-féle urodalom mellett robog el. E birtokon a legérdekesebb példánygazdászatot találhatni….A tejes pincze berendezése igen czélszerü. A nagy és szép tér finoman kövezett. Északi részén magas ablakok láthatók, keleti s déli részén kisebb nyilasok vannak, ez utóbbiakban vékony deszkahengerek saját tengelyeik körül a léghuzam következtében folyvást forognak; a meleg lég fakéményeken keresztül száll el a pinczéből. A tej lefölözésére a szolgálók egy gereblye alakú eszközt használnak.

Tejes pincze a Walby-urodalomban.

A tejet úgy eresztik le, hogy az edény egyik oldalát csiga segélyével emelik föl.

1871. 30. A sajt-pinczében. A sajtot, mint tudva van, tej túrójából készitik,

miben, ha benn maradt a vaj zsíros része, a sajt ízesebb és kövérebb. Legjobb sajt az, mely lefölözetlen tejből állittatik elő. A sajt minősége leginkább ettől függ, habár elég jó sajtot készíthetni, még a lefölözött tejből is. Elsőben is a tejet az úgynevezett tejoltóval megoltják, hogy a túrós részt elválaszszák a többi

elemektől. A tejoltó, mint a gazdák jól tudják, a bornyúnak tejben jól megáztatott gyomrából készül. Ez a gyomornedv oltja meg legkönnyebben

a tejet; ezenkívül szoktak még e czélra eczetet, vagy sósavanyt is használni. A levágott bornyú gyomrát jól kitisztítva és megsózva, jól bezárt edényben tartják. A gyomornedvet igy egy évig is el lehet tartani, s ebben oly nagy oltó erő rejlik,

hogy egy tallér nagyságú darab hatvan font sajtra való tejet olthat meg.

Ha aztán oltóra van szükség, az egészet, vagy csak a gyomor egy részét vizben vagy tejben jól megáztatják, mindaddig, mig a folyadék kellő gyomornedvet vett föl magába, s ez oltja aztán meg igen rövid idő alatt a tejet. E végett azonban tejet föl kell melegiteni. A túró apró darabokra töretik szét az úgynevezett sajtkéssel, aztán az edényt lefödve hagyják, mindaddig, míg a túró le nem ülepszik. Ez eljárás után a savót leöntik a tetejéről, azután, hogy savórész ne maradjon benne, erősen kisajtolják. A kellő sózás el nem maradhat. Mikor jól kitisztult a savótól, mintába teszik, s még egyszer kipréselik. Az igy elkészített sajtot szabad légjáratú helyre teszik, hogy megszáradjon, s kellőleg megérjen, hogy pedig érlelődése egyformán menjen véghez, több izben megforgatják.

Ha a lefölözött esteli tejet a reggeli friss fejéssel keverik össze, hollandi és svájezi félkövér sajtot állithatni elő. Kétszer lefölözött, s már savanyodásnak

indult tejből készítik Németországon az úgynevezett kézi sajtokat. A hires parmesan sajt a lombardi gazdag legelőnek köszönheti különös jó izét, három-négy évig hagyják állani, mig aztán a vásárba viszik.

Sajt-pincze a Walby-urodalomban

Képünk a múlt héten már ismertetett Walby-féle urodalom sajtpinczéjét ábrázolja. A tér közepén egy nagy kád látható, melybe a sajt készítésére

szánt tejet öntik. A tejet ugy savanyitják meg, hogy a gőzgép csövén keresztül vezetik oda a gőzt. Azután a túrót zsákokba tömik, melyeket a pincze oldalán levő sajtó mellett láthatunk. A sajtó kipréseli a nedves anyagot. Ily módon naponként negyven darab úgynevezett holsteini sajtot állítanak elő. Mint a tej-pinczében, ugy itt is a legnagyobb tisztaság uralkodik. K.

1906. 31. A sajt-készítés műhelyéből….. A kezdésmindig az, hogy a tejet sajtüstbe öntik és 28—35 fokra hevítve ojtót kevernek bele. Azután

lehűtik és mikor az ojtóval preparált tej megalszik: fölaprítják. Ez egy igen fontos és sokféle módon történő művelet, a melynek a megtörténte után a sajtot oldalt lyukakkal ellátott ládákba öntik, a lyukak arra valók, hogy a savó kifolyjék rajtuk. A sajt másfél hónapig is ott marad a ládákban, azután kendőkbe burkolják és fokozódó nyomású prés alá teszik. A kendőt, ahányszor teleszívódott savóval, leveszik, a sajt fölületét ilyenkor mindig meghintik sóval

és friss kendőbe burkolják. Ez az eljárás eltart legalább négy hónapig, de sokszor fél esztendeig is, míg azután a sajt megázott, vagyis sóval

teleszívódott és megkapta a maga határozott izét. A legtöbb és legfinomabb sajtot Svájcz és Francziaország adja a világnak, de az utolsó másfél évtizedben a sajttermelés nálunk is óriási módon föllendült. Vannak magyar sajtok, amelyekből sok százezer korona árút visznek a külföldre is.

1913. 31. HOGY KÉSZÜL A LIPTÓI TÚRÓ.

…Egyszerű fából készült fazékban fél óráig áll az összeöntött tej, a melynek mennyisége huszonöt liter. Délután a juhpásztor minden edénybe borjú gyomorból készült sajátságos folyadékot önt. Egy evőkanállal mindegyik fazékba. Ez a folyadék fiatal borjuk gyomrából készül, egy hétig áll langyos vízben és klyagának, oltónak nevezik a pásztorok. A klyagával kevert juhtej 20—25 perczig áll a kunyhóban, és ezalatt lyukas fakanállal folyton keverik.

Ekkor egy sűrű tömeg képződik a tejben, ezt az edény fenekére szorítják, a felül maradt savót leöntik, a keményebb, sajtszerű anyagot vászonzacskóba csomagolják s a kunyhó falán levő szögre akasztják. A még benne maradt savó két nap alatt kicsepeg a vásznon keresztül és a visszamaradt nyers juh-turó kibontva a polczokra kerül, ahol 7—9 napig áll. A polczokon megérik a túró, vastag réteget kap, de ezt a sárgásszínű, repedezett réteget lehámozzák róla és csak a visszamaradt porhanyós anyagból készítenek liptói túrót, még pedig úgy, hogy azt nagy teknőben összegyúrják és sóval keverik…

A hordóalakú formákat összekötik, egy hét alatt megkeményedik abban a sajt, ezt kiveszik a formából, füstre teszik, két hét alatt egészen barna lesz

már és ilyenkor a juhpásztor tovább adja a formát a kereskedőnek, mert kész az ostyepka. A sajt kiválasztása után az edényben visszamaradt zöldes színű, savószerű folyadékot, s ennek magyar elnevezése nem igen akad, úgy

hívják, hogy: zsendicze…

* * *

1902. 50. A VASÚTI ÉTKEZŐBEN. Vájjon hitték volna-e a régiek, hogy olyan

idő következik be valaha, a melyben úgyszólván a távolság is megszűnik ?

Pedig a vasúti közlekedés rendkívüli kifejlődésével csakugyan bekövetkezett ez az állapot. A hova hajdan hetekig kellett sok baj, veszedelem közt utazni, ma néhány óra, vagy pár nap alatt ott vagyunk s idestova Budapestről kéthárom

hét alatt Ázsia keleti partjaira juthatunk már, a honnan régente csak évek alatt vergődhettek el a szilaj lovas népek is Európa határaira Szóval mondhatni: a távolság napjainkban megszűnt: de megszűnt az utazás sok mindenféle

kellemetlensége és veszedelme is…

Vasúti étkezőben

Hanfstaengl F. fényképe és kiadványa. (München.). Seiler J. festménye.

Egy csomó ember felszáll a gőzölgő vonatra, a másik csapat kiszáll s tódul amazok helyét elfoglalni a váróteremben. Némelyek táskájukat keresik,

mások az újságárusok iránt érdeklődnek, némelyik pedig valamelyik felfedezett ismerősé nek örvendez s kikérdezi pontosan : honnan jön, hova megy, hogy vannak odahaza? Mígnem egy újabb füttyentés szétválasztja őket s az

újonnan érkező gőzös megint más embereket hoz és visz…

Gépek

1858. 39. Felhívás, a hazai gépészet érdekében.

A Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóság választmányi határozata nyomán,

kedves kötelességének tekinti az egyesület elnöksége gazdasági gépészetünk

érdekében hazafiúi tisztelettel felkérni:

I. Hazai gépészeinket, hogy szíveskedjenek az általuk készített vagy

kiállított gazdasági gépek és eszközök lajstromát, s a gépeknek lehetőleg

kimerítő leírását időről időre az egyesület gépészeti szakosztályával közölni,

s ezzel kapcsolatban a hazai gép-statistika megindíthatása végett segédkezet

nyújtani annak hü előadása által, hogy :

a) mennyi és millyen gépeket adnak el gépészeink, följegyezvén átlagos

árukat is;

b) melly vidékre és mellyik gazdaságba szállítottak eddig, s reményiének

eladni a jövőben legtöbb gépet és gazd. eszközt;

c) a gépekhez szükségelt anyagot honnan és milly áron szerzik bc

gépészeink;

d) hány munkást vesznek igénybe, s milly gépekkel dolgoznak ők

maguk is.

Hazafiúi tisztelettel szólítja fel aluirt elnökség továbbá :

II. Birtokosainkat, nevezetesen országos Egyesületünk vidéki tagjait,

méltóztassanak az ország minél több vidékéről az Egyesület számára ndatokat

gyűjteni az iránt;

1) hol működnek hazánkban gazdasági gépek: cséplők, aratók, szecska-,

répa és burgonyavágók, darálók, morzsolok, rosták, sorba-és szórvavetők,

trágyahányók, mosók, gyűjtők, olajpogácsa-törők, magzuzók, vajköpülők stb.

2) Milly rendszerrel vannak a gépek készítve, s kitől szereztettek és

milly áron…

b) A vontató eszközökről, millyenek a szekerek, szántó-, porhanyitó- és

töltögető-ekék, boronák, rögtörők, hengerek, magtakarók, barázda-és sorhuzók

stb. Ide vonatkozólag szükséges volna megtudni például, hogy hazánk

külön részeiben minő ekék vannak használatban, fa-vagy vaseke? millyen

szerkezetű és súlyú?...

A vonatkozott irányban közhasználatra beküldendő adatokat, az Egyesület

titoknoki hivatalához kérjük utasítani. Pesten, 1858. sept. 20. — Gróf

Károlyi István, mint a Magy. Gazd. Egyesület elnöke.

1855. 46. Francsek Károly hazánkfia egy olly gépet talált ki, melly a

gabonát mindennemű idegen vegyüléktől de főkép a konkolytól megtisztítja.

A magyar gazdasági egylet ideiglenes választmánya kísérletet tett

e géppel, melly 10 órai működés alatt 23 mérő gabonát tisztogatott meg.

De ha a gép nagyobb mérvben készül 50 sőt 100 mérőt is kitisztit annyi

idő alatt. Egy illy gép ára nagyságához képest 100; 180; 280 pfton

kapható Pesten Farkas gépésznél, kivel a feltaláló szövetkezett, miután

gépére szabadalmat nyert. Meg vagyunk győződve, hogy gazdáink,

minden ösztönzés nélkül is sietni fognak e gépet beszerezni, mert ők

tudják legjobban mennyire emeli a gabona árát, ha az tiszta, szemenszedett,

ment minden szeméttől. Es kivált nagyobb birtokosok, hogy gabonájukból

a konkolyt kiirtsák, a gyomláltatásra csak egy év alatt is annyi

pénzt adnak ki, mellyen két illy gépet is szerezhetnek. Es igy e gépre

tett kiadásuk első évben kifizeti magát. De e gép hasznossága nemcsak a

termesztő, hanem a fogyasztó közönségre nézve is megbecsülhetetlen, ha

elgondoljuk, hogy a konkoly,- vadócz- s egyéb szeméttel vegyült gabona

lisztjéből készült kenyér milly ártalmas befolyású az egészségre.

1858. 4. Csallóközi úti képek…Kitűnő sajátsága Csallóköz vidékének, mire itt különösen figyelmeztetünk, kenyérsütő kemenczéi. (L. 4. kép.) Távolabb a házaktól, ház-magasságú kúpos épitvényeket látni, ollykor hasonló anyagból épült alacsonyabb fallal is körülvéve. Ezen épületek, minőt itt képünk is mutat, a hires csallóközi kenyérsütő kemenczék. Illy kemencze többnyire egyeseké, kik azt fizetés mellett többeknek is átengedik használatul, vagy haszonbérbe adják.

Nemzetgazdászati jelentékenységüket nem fejtegetjük; hasznaik szembetűnök,

s némileg már is pótolják az „István bácsi" második évi folyamában

ajánlott községi kenyérsütö kemenczéket, a mennyire közösen használva, természetesen a tüzelési költséget kevesbítik ; mi sok helyt a nagyobbára jó tüzelőfa híjában levő Csallóközben legközelebbi okot adhatott felállításukra is.

De e mellett a tűzveszély lehetőségét is kevesbítik, távolabb levén a házaktól;

s átalában mind azon kellemetlenségektől megmentik a földmives lakát,

mit a nyáron is hetenkint rendesen fűtött szobakemencze okoz…

Csallóközi kenyérsütő kemencze

1858. 21. Maszák Hugó: Ruganyos kerekek… a rázás csökkentése ruganyos kerekek által ugy történhetik, hogy a keréktalp és a tengely hintázó ruganyos összeköttetésbe hozatik, s ezáltal a tengely és kazán egy testté alakulván, ha ezek hintáznak is, a mozgatókar és részeinek törése rázásból nem fog eredni, egyrészről; de másfelöl, mozoghatóvá tétetvén a tengely a kerék körben, a mozdony a kisebb uti gödrökből is kiugrik, minden esetre azonban jó karban levő országút kívántatik…

Az ábra tágult agyat mutat, mert a küllők csak egy lábnyi hosszak, és agy helyett

egy belső talpba mennek, mellybe egy lemezkör alkalmaztatik…/A kerék tengelye körül kialakított gyűrűben rúgók helyezkednek el. A gyűrűt küllők kötik össze a merev abronccsal. G./

Ruganyos kerék

Gőz-kocsikra a leírtak is alkalmazhatók, csakhogy akkora rugók a perselyre és a lemezkőrre erősítendők…nyomatván egyszersmind a kocsiderék súlya által, hármas hatás következtében a tengely az előre való diagonalist követi, s

igy a keréknek forogni, és a mozdonynak szaladnia kell.

* * *

1888-ban Dunlop szabadalmat kapott egy olyan kezdetleges abroncsra, amelyet fia kerékpárjára gumitömlőből barkácsolt. Ez a kerékpárra szerelt gumiabroncs lett az őse a mai pneumatikus gumiabroncsoknak.

http://www.capribelt.hu/index.php?keret=hir&id=16&lang=hu

1860. 1. Dr. Soltész János:…A légsulymérő egy görbe / U-alakú, G./ csőből áll, melynek rövidebb szára palaczk alakulag végződik, a másik mintegy 30 hüvelyknyi hosszúsággal bir. Ennek vége légmentesen van bezárva, mialatt a rövidebbé nyitva áll. Tágassága 1 1/2 — 3 vonal közt lehet. Ezen csőt most megtöltjük higanynyal, még pedig ugy, hogy ha az függélyes állásba hozatik — zárt végével fölfelé — a higany fölötti térben sem lég, sem gőz ne maradhasson, mert ezen föltételtől függ a műszer jósága, s erről ugy leszünk bizonyosak, hogy ha a cső megfordíttatván, a higany annak egész felső végéig hág. Továbbá a

légsulyméröbe töltendő higanynak tisztának kell lenni, mit arról ismerünk meg, ha annak felülete tükrözik, ha papírhoz, üveghez nem tapad, s ezeken semmi nyomot nem hagy hátra. Tisztává ugy lehet a higanyt tenni, ha az gyenge parázstüzöu kifözetik, mely kezelés, főleg ha gyakran ismételtetik, fölötte veszélyes a higany gözölgése miatt. Az igy elkészült eszköz rendes állásba hozatván, mint azt ábránk mutatja, benne a higany, súlyánál fogva aláesik, s hogy ki nem foly, a levegő nyomása okozza. Azonban a csőben nem áll

mindig egyforma magasan a higany, mert a higanyoszlop majd rövidebb, majd hosszabb, ahhoz képest, a mint a lég nyomása gyengébb vagy erősebb…

1860. 35.Új találmányú gőz-kocsi. A skót lapok egy uj találmányú gőz-kocsit

magasztalnak, melyet a Caithneszi gróf saját utasitása szerint készíttetett

családja használatára, s melyen most a gróf neje és egy barátja társaságában

Skócziát utazza be. E gőz-kocsi a legnépesebb utczákon keresztül

robog, a nélkül, hogy valakit megsértene, s meredeken föl és le biztosan halad.

Könnyebb ezt megállítani, mint a lovas szekeret s oly gyors, hogy egy

óra alatt 18 mérföldet halad.

1863. 23. Hazai gépészeinkről.

1. Horovitz E. gázvezetési készülete.

…A gázcsövek készitése s vezetése, s a gáz-világitás mindinkábbi terjedése mellett érdekében áll a közönségnek, tudomással birni oly gépészről, ki

az efféle munkát jól és czélszerüen tudja készíteni. Mint ilyent nevezzük ezúttal Horovitz E. gépészt Pesten, ki már több ily vállalatokat legjobb sikerrel

vitt véghez. Vidékre külön is készit gáz-világítást, bizonyos folyadékos gáz-anyaggal, (flüssiger Gasstoff) mely czélra a tartalék-gáz-tartót oly

nagyságban készitheti, hogy az a lángok használata szerint egy hónapig is eltarthat; gáz-világításhoz mindenféle alakú lámpák, lángtartók,

vagy lángcsillár eszközöket készit; épen ugy, mint más olaj- vagy photogén világitásra is….

Gyárában különös figyelmet érdemelnek a kertek díszítésére szolgáló kéjlakok(Lusthauser), melyek ugy vannak készítve vasból és rostélyzattal, hogy azok mindig s akár mikor tetszés szerint egy helyről a másikra szállíthatók.

2. A rétöntözés és a rétöntöző-szivattyus fecskendők…

Ezen gép két hosszú guttapercha csővel van ellátva, melynek egyike a réthez (vagy megöntözendő helyhez) közel levő vizmederbe, t. i. kútba

patakba, folyóba vagy tóba eresztve, felhúzza a vizet, a másik csöve pedig a vizet kibocsátja azon helyre, hol a viznek további vezetésére a készületek, árkocskák által megtörténtek. Készítője ilyen gépnek Hoffmann J. P.

Pesten…Az emlitett gépész ur mindennemű kisebb-nagyobb

tűzfecskendőt és oltóeszközöket is készit; különben szándéka, a mostani Medárd vásár alatt egy rétöntözö-szivattyu-fecskendöt a köztelekre közszemlére és megtekintésre kiállítani. Ajánljuk az illetők figyelmébe. x.

1864. 48. Láczay Szabó Károly: A sárospataki kova-malomkő legujabb

vívmányai. Midőn ezelőtt öt évvel a magyar kova-malomkő-gyártást Sárospatakon megkezdettem, még akkor kevés gőzmalom létezett s ezek is leginkább finomliszt készitéssel foglalkoztak, a mihez minél keményebb kova-malomkövek voltak alkalmatosak; akkor tehát én is azon igyekeztem, hogy malomköveim a legkeményebb és tömörebb kovafajból készüljenek,…

Gőzmalmokra parasztos őrlésre való alkalmatos malomkő mind e mai napig

hiányzott. Ezen hiány kípótlását tűztem én ki feladatul. Kutatásnak indultam tehát, s fölfedeztem a legszebb lépes kovafajt, melyből készült kovamalomkövek a kitüzött czélra a legszigorubb követelést is kielégítik….

Még ez ideig jó rozs őrléshez alkalmatos malomkő nincs…Sárospatakon ezek is kaphatók tökéletes eredetiségökben; még azon előnynyel is birnak, hogy bennök mindenféle őrlésbeli képesség feltaláltatván, mellettök többféle követ nem szükség tartani…

1869. 29. Látzay hirdetése… A kövek kétféle minőségüek, minélfogva két osztályra osztatnak. Az I-ső osztályu sáros-pataki kövek keményebb fajuak lévén, nagy előnynyel használtatnak gőz- és mü-malmokban fehérőrlésre; már első fellépésűknél a franczia kova-malomkövekkel versenyre keltok és ezek roppant árát tetemesen leszállították, és amellett, hogy a franczia kövekkel egy sorba helyezhetők, sőt ezeket némely tekintetben, különösen tartósságra nézve, felülmúlják, ezeknél tetemesen olcsóbbak is. Vizi, szél és szárazmalmoknál alkalmasak…

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

epa.oszk.hu/02000/02030/.../HOM_Evkonyv_30-31_1_485-511.pdf

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
ban Láczay Szabó Pál volt a „Bányász Gazda".16 Láczay Szabó Károly a ... Láczay Szabó Károly 1854. február 7-től 1866. február 7-ig a Megyer-hegyi-bánya

1865. 23. A pesti gazdasági és gépkiállításból.

Jacob kettős őrlőmalma mindennemű gabona őrlésére alkalmas, még pedig mind lapos, mind finom őrlésre. A kész liszt mindjárt az oda készített zsákokba ömlik. E malom őrlő képessége nagyobb minden más malmokénál s miután

a hajtás erős szíjak által történik, a kijavítás szüksége is ritkábban fordul

elő. E malmok megszerzését különösen földbirtokosoknak ajánlják,

kik a cséplés után a gőzmozdonyt (lokomobilét) mindjárt a gabona

őrlésére, s a malom hajtására használhatják. Különben ez őrlő készülék minden más, gőz- és vízi malomféle szerkezetnél is használható. Az ily őrlőmalmok egy példánya a mozdonnyal együtt a kiállítás alatt folytonos működésben

van és nagy figyelemben részesül. Ugyanily malom működik folytonosan

Jacob Gr. Gép-raktárában is: Pest, Gyár u. 33.

Jacob G. kettős őrlőmalma a pesti kiállításban.

A mai malmok többszintesek. A legfelső szintre elevátorral vagy pneumatikus szállítás révén juttatják a gabonát, onnan a gravitáció oldja meg az anyagmozgatást, a zsák vállon cipelése helyett.

Hengerszék 2000-ben, a szakgéptan tárgy része. G.

1865. 51. Burgonyafőző-készülék. Britain legközelebb egy uj burgonyafőző készüléket talált fel, mely vastag bádogból van készitve, és minden közönséges üstbe beilleszthető. Ezen edény feneke több helyen keresztül van lyuggatva, hogy a viz belefolyhasson; s hogy a földön is jól állhasson, fenekéhez forrasztott

három lábbal van ellátva. A pléh-fazék felső szélén köröskörül egy

kiálló gyűrű forma toldalék van, melynél fogva a külső üst felső szélén nyugszik, fedele egészen szorosan záródik. Egy második fedél, mely csuklókkal

van ellátva s egy szétszedhető pléh-cső, mely a kifejlődő gőzt a kéménybe vezeti, szintén toldalékai ezen uj készüléknek. — A gőzt kivezető cső ugy van készítve, hogy hosszabbítani vagy rövidíteni és akárhova illeszteni lehessen,

sőt az utóbb említett felső fedéllel egészen mellőzni is lehet. A burgonya rövidebb idő alatt megfő, a viznek leszűrése egészen feleslegessé válik, a mennyiben a lyukas fenéken átcsurogva az üstben marad, továbbá, hogy a teljes megfőzés után is még sokáig megtartja a burgonya melegségét és nem

hűl ki olyan hamar, mint az eddig használt közönséges fazekakban.

1865. 51. A viz befolyása a főzelékek fövésénél. Ha a főzeléket egy részt lepárolt vizben, másrészt megsózott vizben fizzuk meg, a két étel között mind ízre, mind szagra, mind pedig finomságra nagy különbséget veszünk észre. A tiszta vizben főzött főzelék távolról sem bir azon jó ízzel és jó szaggal, melylyel a sós vizben főzött, és ez oly fokig terjed, hogy például a hagyma, mely lepárolt vizben főtt meg, úgyszólván izetlen és szagatlan, holott a sós vizben főzött hagyma, sós izétől eltekintve, bizonyos czukorféle izzel és kellemes erős hagymazamattal bír... B. L. /Bardócz Lajos/

1869. 38. A malom-bakter.A malomtulajdonosok és molnáraik között

fennforgó viszálkodások megszüntetésére Kövesdy Dani hazánkfia egy czélszerü ellenőrző gépet talált fel, melyre az orsz. m. gazdasági egylef vizsgálata

alapján szabadalmat is nyert. E gépnek, melyet feltalálója „malom-bakter"-

nek nevezett el, hivatása: a malmoknál venni szokott vámot részrehajlatlan ellenőrizni, vagyis számokkal hiven kimutatni mindazon őrlemények összegét, melyek nap, hét és hónapok alatt a garatba töltve megőrlöttek. A gép egészen érczből van, s egyszerüségénél fogva gőz-, vizi-, szél-, és száraz-malmoknál, a

vele adott utasításnál fogva, a nélkül, hogy a miatt a malom rendszerén valamit változtatni kellene, bárki is saját garatára bizton felerősítheti, hol őzen gép a nélkül, hogy a malomkővel összeköttetésben lenne, vagy azt a molnárnak valaha szabályozni kellene, mindenkor épen oly mennyiségben szolgáltatja a garatba feltöltött gabonát a rázóba /szita/ vagy mageresztőbe, a minőbon innen a molnár

által a kő alá bocsáttatik, és igy a gép minden felhúzás és olajozás nélkül mindaddig, de csakis addig működik, mig a garatban gabona van, és a

kő mozog. A gép a legsebesebb malmoknál is igen lassu mozgású, és számitó szerkezete 20 búzaszem sulya alatt már mozog; szóval itt

sem suly, sem sebesség nem levén, annálfogva természetesnek fogja találni bárki is, hogy e gép sok évekig teend szolgálatot, ha az erőszakkal szét nem

rongáltatik. Egy gépnek ára: itt helyben 42 ft. Megrendelhető a föltalálónál. (Pest, Czukor-utcza 1 sz.)

A képen garat, alatta hengeres test látható, ami a cellás adagolóra emlékeztet. G.

A cellás adagoló teljesítőképessége a fordulatszámmal és a cellák méretével szabályozható. Google

1871. 46….Amerikai szecskavágók. Ezen szecskavágók egy szilárdan összeállított fa-állványból állanak, melyeknek előrészén két öntött vas fogatlan hengerkerékre vannak a kések, szám szerint 4—3 és 2-re illesztve. Ezen hengerkerekek tengelyének két oldalán vannak hajtott és hajtókerekek alkalmazva. Ezen kézi hajtókerekek mellett van egy kis fogas korong, mely egy a szalma húzó alsó henger tengelyére illesztett nagy kerékbe vág, mely tengely másik végén szintén egy fogas kerék van, mely által a felső fogas henger

hozatik mozgásba. Ezen gépek egyszerű szerkezetük és tartósságuknál fogva igen kedveltek és talán magából a gyárból már pár ezer van Magyarországon

elterjedve. Ezen szecskavágóval a 4 és 3 késün lehet az elsőn negyed, fél és 1 hüvelyknyi hosszú szecskát vágni, a mint a négy késün 4, 2, vagy egy késsel vág az ember. A 3 késün pedig 3, 2 és egy késsel vág….A munka előtt különösen vigyázni kell arra, hogy a csavarok megerősítve, a tengelyek és perselyek tiszta faolajjal megolajozva s a gép por és piszoktól mentesitve legyen, különben hamar romlásnak indul. Ára ezen gépeknek:4 késü, lóerőre alkalmazható 220 ft.

és vág óránkint 250—300 véka szecskát…E gépek vágnak egyátalában

mindent, legyen az széna, szalma vagy kukoricza-szár. Ezen szerkezetű 2 késü szecskavágó az 1858-ki évi gazdasági kiállításon ezüst-eremmel jutalmaztatott szilárd szerkezete és könnyű kezelése miatt. Ezen amerikai szecskavágó-gépeket legújabban vasállványra is készíti a gyár különféle nagyságban…Vidats István gépgyára

.

Távközlés

1858. 35. Egy gépész nagyon egyszerű gépet talált fel, melly éjen át a gőzkocsikban az állomáshoz közeledéskor nagy lármát csinálna s az állomás nevét megvilágítaná. Ez által ki lenne kerülve azon baj, hogy 'sok utas éjnek idején elaludván, akarata ellen is tovább utazik, mint szándéka volt.

1858. 35. Tengeralatti távírdák. Amerika és Anglia közt végre elkészült a távíróvonal, ezúttal pedig a földön már eddig létező többi nagyobb távíróvonalak jegyzékét közöljük. Európában a következők

állnak fenn: Calais-Dover, Holyhead, Howth (Dublin mellett), Dover-

Middle-Kerke (Osténde), Oxfordness (Anglia), Haag, Fridericia (Jütland),

Middelfort (Fünen), Nybord (ugyanott), Korsaer (Seeland), Helsingor

(ugyanott), Helsingborg (Svéd), Lynington (Anglia), Newport (Wight sziget),

Spezzia (Piemont), Corso fok (Korsika), Teulada fok (Szardínia sziget),

Bona (Algír), Cagliari (Szardínia), Lavalette (Málta) és Corfu Málta.

Ezenkivül a Zuider tavon és a messinai tenger szoroson keresztül létezik

sodrony. Amerikában 1852-ben Cap Tementine és Carlton Head s 1856-ban

Puy (Űj-Foundland) és North fok közt állíttatott fel.

1854. 27. Argay J.: Villany-delejes távirat. (Telegraph)

Nagy volt az ámulat, midőn az első vasuti vonatok és egy előcsatolt mozdony, mint tüzló, több száz ember terhével néhány negyedóra alatt, mire a rendes postai szállítás ugyanannyi vagy még több órákat igényelt, több országok területén tovarohantak; a tudvágy mindenkit ösztönzött, ezen rendkívüli

Gyors utazási alkalommal vagy személyesen megismerkedni, vagy tapasztalni : miként történhetik az, hogy azon egy napon az ember Frankfurtban reggelizzen, és Baselben estelizzen, miután e két, város nyolczvan órai távolban fekszik egymástól. De mi a mozdonyok legnagyobb gyorsasága is, hasonlítva

ahhoz, mellyet a villanyos távírda kifejt…Különböző testekben, azoknak nemcsak dörzsölése, hanem érintkezése által is, bizonyos villanyosság fejlődik ki; nevezetesen ez uton különnemű fémek igen könnyen s hatással juttathatnak

villanyos állapotba. Vegyünk egy darabka horganyt, és egy darabka rezet; helyezzük az egyiket a nyelv hegyének fölébe, a másikat alája, ugy hogy mind a két fém a szájból kiálljon; ha ezek a szájon kivül egymással érintkezésbe hozatnak, az érintkezés perczében egyszerre valami savanyu iz terjed el

a szájban…A galvani villany folyadék több nevezetes sajátságain kivül

azzal is bir, hogy a vasat egy percz alatt delejessé teszi, ha vele érintkezik. Azonban ez ismét azonnal s ép olly gyorsan elveszti delejes sajátságát, mihelyt a villany megszűnik ráhatni. Ezen alapszik a lehetőség, valakit a távolban gyorsan

tudósítani…Mihelyt a sodronyok összeköttetése az oszloppal, pl. Brassóban

megszüntetik, ama patkóvas delej is elveszti delejes erejét, mivel a villamfolyadék megszakad s a magához húzott vasdarab lehullik. A hányszor történik Brassóban a láncz ezen nyílása és bekulcsolása, (mert igy is nevezik ezen galvani készületet sodronyaival) mindannyiszor ismétlődik Bécsben ezen

müvelet. A vasdarabkának ezen egyszerű mozgását eszközül

használták a közlekedésre…Jelen korunkban nemcsak a szárazföld helyeit hozzák távírdai vonalak által egymással összeköttetésbe, sőt egy közvetítő

sodronyt a tengeren keresztül, Anglia és Francziaország, Dover és Boulogne közt vezettek. Az egy guttaperchával bevont kötél által van bezárva. Mert a nedvesség ellen biztosító boríték hiányában, a galvani villanyfolyadék könnyen levezettethetik e sodronyokról. Ennek megakadályozására, a sodronyok

a vaspályák mentében nem magokra a fa rudakra, hanem

az ezekre alkalmazott agyag kalapocskákra vannak tekerve.

1855. 32. Villany-telegraf az egész föld korul. Angol vállalkozók utaztattak

most egy férfit a föld körül vizsgálatokat tenni egy az egész földet

körül veendő telegraf-sodrony helyiségei felett. E szerint a villanysodrony kezdődve Angliában menne Dánián a Fárőe szigeteken, Islandon,

Grönlandon keresztül Észak Amerikába. Másfelöl Sz.-Péterváron, Moskaun

keresztül az Ural hegyeken át Ázsiába, az orosz birodalmon végig

China (csin) határait érintve, Kamcsatkáig. Innen az aleuri szigeteken

át a Cook-uton Észak Amerikába, a csendes tenger partjain Kaliforniáig,

S. Franciskon át a nagy sós tóig a mormonok tartományában, a hol a

mar fennálló kaliforniai vonallal találkozik. Ekkor azután a fóld minden népeit

egy örökké hirt adó öv fogná körül. Talán akkor majd jobban fogják

szeretni egymást.

1856. 11. P. Szathmáry Károly: A távírdák (telegraphok) és azok fejlődésének

rövid története. Az első hosszabb távirdavonal Weatstone és Cooke által állitatott föl, az Edinburg és Glasgow közötti vaspálya mellett 1837-ben.

Ez a delejtönek erős villanyfolyam általi elhajlásán alapult,

melly ezen elhajlás közben oda alkalmazott csengetyüket hangoztatott

a e hangokból készült a távírda abc-je. De ide igen erős villanyfolyam kellett s ennek előállítása sokba került; azért örömestebb hajlottak a villanyfolyam másik tulajdonán alapulóhoz, hol t. i. csak lágy vas patkók delejesitésére volt

szükség. A delej forgó mozgására alkalmazott távírdák hősei az angol

Baine s a német Siemers és Halske; ez utóbbiak találmánya alkalmaztatik

a német távirdáknál inni napig. De legdivatosabbá lett Morse távirdája, mellyben a reá vezetett villanyfolyam által delejessé vált vas egy közelébe helyezett rudacskát, ez viszont egy irónt hoz mozgásba, melly az elébe vonuló papíron maradandó nyomot hagy; ugy hogy utoljára a papirszelet teli

van gyorsirati jegyekkel, csak le kell olvasni….S mivel e készület, a mellett hogy igen egyszerű, teljes távírásra is alkalmazható, jónak láttam ide mellékletül — ha gyarló módon is - lerajzolni.

Villanytelep B. állomáson

A felső kép az egyik állomásom harangkészületet ábrázol P P lágy vaspatkókkal….Az alsó kép a B állomáson lápkészületet (Tastapparat)

ábrázolja és csupán arra szolgál, hogy a T-ben kifejtett villanyfolyamot,

hol az egyik, hol a másik patkóhoz vezesse…

Szokásban levő abc-je pedig ennek a kis harang távirdának — a

nagy pontokat a nagy harang, a kis pontokat a kis harang ütései

nek tekintvén — következő…A villany nem szaladhat egy

húzómban világ végéig s kivált az alkalmazott gyöngébb telepek

mellett nagy távolságú utja közben annyira elgyöngülne, hogy

jelezni képes nem volna.

Azért ollyan átvevőket (Translator) találtak ki, mellyek a jelzett

hirt 10—20 mérföldnyi távolságra átvegyék s megerősítve

adják tovább….A különböző országok kormányai a sürgönyök szabályozása végett már több rendbeli egyezményeket kötöttek. Különösen megemlitendők Ausztriának Poroszország- és az összes német államokkal kötött távírda szerződmenye, melly csak napjainkban jött létre…

Mire vezethet a villany folyamok használata a világitás, gépek

és hadtani alkalmazásoknál, a képzelet sem érheti föl; az csak a

lángeszek szerencsecsillagában van följegyezve. De hogy mennyire vitték ezen irányokban már ez ideig, más alkalommal talán reá térünk.

A viliányosság és delejesség tanai a természettudományok költészete,

mellyet a legmagasabban szárnyaló szellem is élvezettel ölelhet föl.

1903. 13. Dr. P. D.: A DRÓTNÉLKÜLI TELEGRAFÁLÁS. HÉT ÉVE, hogy a fiatal olasz mérnök, Marconi Vilmos az első sikeres kísérletet tette…

A legutolsó és az eddig elért legnagyobb eredmény, hogy Marconi

a Kanadában lévő Kap Bretonból drótnélküli táviratot küldött a Poldhu fokon felállított állomásra, melyek egymástól 3000 kilométer távolságra feküsznek…

Ha valamely nagy feszültségű, például a Euhmkorff-féle szikra indítóval előállított áram körét megszakítjuk, akkor, a mint ismeretes, a

megszakítás helyén elektromos szikrák ugranak keresztül. Alkalmas feltételek esetén ez a kisülés oscilláló s elektromos hullámokat létesít, a melyek a fényhez hasonló sebességgel terjednek tova. Szóval a szikrából láthatatlan

elektromos hullámok indulnak ki, hasonlóan, mint például a lámpából a fényhullámok…

A feladó állomáson a kopogtatót lenyomjuk. A Euhmkorffon áram halad át. Az

oscillator gömbjei között szikrák ütnek keresztül. A szikrából kiinduló elektromos hullámoka térben tova terjedve, a felvevő állomásra jutnak.

Ott a coherert vezetővé tevén, a relais vasmagja elmozdul. A helyi második áramkör bekapcsolódik s a Morse-iró tűje a használatos papírszalagra nyomódik. A míg a feladó állomás kopogtatóját lenyomva tartjuk, a míg tehát

elektromos hullámok érkeznek a felvevő állomásra, a Morse-iró tűje lenyomva marad. Ha a kopogtatót eleresztjük, a szikrázás s vele együtt a hullámok megszűnnek, a kopogtatott coherer nagy ellenállásúvá lesz. Az áram megszűnik;

a Morse-irógép tűje felemelkedik. A kopogtató tehát és a másik állomás Morse-irójának tűje együttesen mozog s így módunkban van a kopogtató

különböző ideig tartó lenyomásával a szokásos — pont és vonásokból álló — Morse-jeleket továbbítani…

Képeink egy ilyen régebbit a Poldhu-fokról és egy újabbat a Glace Bay állomásról mutatnak be. Az utóbbinak fa tornyai beton alapon állanak s 75 méter magasak. Tetejüket gondosan szigetelt aczél kötél köti össze, erről függnek alá az egy vezetékbe összefutó csupasz rézdrótok. A közös vezetéket azután a

használat szerint a feladó- vagy a felvevő-szerkezettel kötik össze…

1904. 22. Sz. M.: A BUDAPESTI TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT

ÚJ KÖZPONTJA.

…Az új telefon-központ az úgynevezett «Common-battery» rendszer szerint rendeztetett be. Ezen rendszer sok fontos előnynyel bir. Az előfizetőnek a felhívás alkalmával nem kell csengetni, mert ha a hallgató kagylót a horogról

leemeljük, erre a központban e czélra alkalmazott kis villamos izzó-lámpa meggyullad, a mi a kezelőt figyelmessé teszi arra, hogy az előfizető beszólni óhajt. Ezen új rendszernél az összeköttetés létesítésére szolgáló zsinórba

az összekapcsolt két előfizető mindenike részére izzólámpa is van bekapcsolva, melyek a beszélgetések ellenőrzésére hivatvák. Ha a beszélgetést befejezték és mindkét előfizető a hallgató kagylót fölakasztotta a horogra, az összekötő

zsinórba kapcsolt mindkét lámpa meggyullad, mire a kezelő az összeköttetést szétbontja. A Common-battery rendszer további nagy előnye az, hogy a beszélgetés érdekében szükséges telepek nem az előfizetőnél vannak elhelyezve,

hanem az összes előfizetők a központban elhelyezett közös elemet használják…

A nagymező-utczai részen a kábel-folyosóból húzódik fel a kábel-torony, mely kisebb emeletekre osztva, a kábelek hordására vasszerkezettel van beépítve. Ugyanilyen állvány van a hajós-utczai részen is….

1906. 40. P.: A szikratávíró…Branly felfedezése óta a mi gyorsan élő korunkban is hat esztendőnek kellett eltelnie, a míg legelőször sikerült a drót nélkül való távírás. Mikor aztán az állomások távolát megnövelték, arra volt szükség, hogy messzire elható hullámok létesüljenek, melyeket nem akadályoznak

meg útjukban a közbeeső földi akadályok, a hegyek, a felbök. Erősebbé kellett tenni az elektromos hullámokat, mint a hogy a hegedű szekrénye messze hangzóvá teszi a négy húr gyenge hangját. E czélra az áramkörrel összekötött

légvezeték szolgál, a mely megfelelő vastagságú drótot köt össze a földdel és egy magasra nyúló árbóczczal, vagy ily drótok egész hálóját használja fel a villamos hullámok hatásának fokozására. E háló kellő méretezés és elhelyezés

mellett ugyanúgy erősíti az elektromos hullámokat, mint a hangvilla, vagy a hegedű szekrénye a hangot. Ily módon elérjük, hogy hatalmas méretű villamos hullámok szelik át a világ étherjét, a melyek óriási távolságon is megtartják

még elektromos hatásukat…Ismét a hangok világából vesszük az analógiát.

Ha két hangvilla közül az az egyiket megszólaltatjuk, akkor a másik is vele zeng, ha egyformán vannak hangolva, de csak csendesen zümmög, ha más az alaphangja. A mikor tehát azt akarjuk, hogy a drót nélkül való távírásnál

két állomás egymással összeköttetésbe lépjen, akkor egyformán hangolt, vagyis egyforma hosszú hullámokra kell beállítanunk mindkét állomást. Ez esetben a küldő állomás jeleit pontosan registrálja a vevő állomás. Minthogy az elektromos hullámok hoszsza nagy határok között változtatható, az egyes állomásokra másmás hullámhossz állapítható meg és így elérhető, hogy pontosan csakis a hívott állomás kapja a táviró jeleket. A szikra-táviró állomások száma egyre szaporodik és körülöttünk messze távolról jövő

üzenetek röpködnek, melyek elérik rendeltetési helyüket akkor is, ha az óczeán-járó hajókra szántuk. Hiszen ma már a tenger hullámain ringó hajó utasai sem nélkülözik a modern ember mindennapi kenyerét, az újságot, mert

a partról jövő, drót nélkül küldött híreket lenyomtatja és kiadja a hajó nyomdája.

* * *

1856. 32. Tóth Balázs: A londoni postahivatal.

A St. Martin — le Grande-i postahivatal legelső a világon. A főpostamester,

mint valami tábornok, táborkarával 20,000-re menő személyzet élén áll. Az öszszes birodalom postaügyeinek egy negyede itt végeztetik.

1854-ben érkezett s küldött levelek száma 20 milliót meghaladta…

A londoni postahivatal épületében 1152 hivatalnok nyer foglalkozást,…

Gyalogok, lovasok, targonczások, szekerészek egész nap szakadatlan mozgásban állnak, hogy a leveleket, al- és fiók postahivatalokból, a főhivatalba összehordhassák. A szerkesztők s kiadók

bokros elfoglaltatására is figyelem van fordítva, s hogy minél több idő és fáradság

legyen megkímélve, minden reggel posta targonczások jelennek meg

a kiadó hivatal előtt, s a már ekkor szétküldésre elkészített csomagokat átveszik,

s a központi hivatalba szállítják. A mintegy 150,000 re menő hírlappéldányok

— mellyek a londoni postával naponként szétküldetnek — osztályozása,

csomagolása e bélyegzése nem kis munkát s fáradságot vesz igénybe….

Természetes azonban, hogy a gyors kezelés mellett sok csomag feltörik,

sok boriték felszakad . . . s hogy illy bajok rendbe hozásával ismét több hivatalnok foglalkozik…

1856. 35. A londoni postahivatal. /Vége/

Lépjünk azonban most visszafelé, ép azon uton, mellyen ide jöttünk,

menjünk a hírlapok és levelek társaságában, természetesen gőzre bízván mi

is magunkat — a londoni postahivatalon keresztül . . . Kevéssel 6-óra után,

vörös egyenruhás emberek, vörös egyen ruhájú — talán festett — targonczákat

tolnak a hátulsó ajtóhoz, melyekből a különböző felvételi hivatalokban

gyűlt levelek és hirlap példányok ezrei adatnak át. . . minden levél, legalább

10 utat végez el, és mégis 200 ezer levél, a temérdek kezelő kezein minden

legkisebb zavar vagy tévedés nélkül megy keresztül. A kosarakból — a targonczák tartalmai — nagy asztalokra halmoztatnak fól, hol már a főhivatal

gyűjteménye több láb magos rétegeket képez. Az asztalt 15—20veres egyenruhás irnok állja körül, kik minden levelet a czimlappal fölfelé forditanak…

Az olcsó vitelbérnek Hill Rowland általi '.behozatala óta, gyakran a

legkülönösebb küldemények utaznak a postával. //u//ból jő Londonba egy

„tengeri sült rákkal" terhelt levél, egy másik Norwichhól indulva „eleven

fekete madarat'1 visz Chellenhamba, melly valóban átvétetett, kellő időben

megetettetett, ápoltatott s kellő helyen átadatott. Majd egy szeretetreméltó

anya egyetlen kedves magzatjának „egy palaczk epret" küld…

Néha a hírlapok egyes példányait „csak egyetlen egy szó becsempészésére"

használják azok szerteküldői, de melly titkos correspondentia, ha felfedeztetik,

a vitelbér kétszeres megtérítését vonja maga után. — Illy előre

nem látott kiadások számtalan fukarnak okoztak már egy kis bosszút.

Rowland Hill (postal reformer) - Wikipedia, the free encyclopedia

en.wikipedia.org/...Sir Rowland Hill ( 3 December 1795 - 27 August 1879)

1879. 44. /Címlapon, képpel./ SIR ROWLAND HILL,

A POSTAÜGY REFORMATORA.

1902. 2. SZILVESZTER ÉJJELE A BUDAPESTI FŐPOSTÁN.

Rendkívüli sürgés-forgás van az óv utolsó éjjelén a főpostán. Az óriás épület minden ablaka világos. Ezrével meg ezrével hozzák a leveleket, melyekben a főváros lakosai szerencsét kivannak egymásnak az újévre. Felviszik a levélcsomagokat az első emeletre, hol a levélkézbesítő-osztály van. Az összes

Budapestre érkező leveleket ez az osztály kézbesíti. Ha valami idegen körülnéz és látja az itt elhelyezett rengeteg sok levelet, biztosra veszi, hogy ezt nem lehet nyolcz—tiz nap leforgása előtt kézbesíteni. Pedig nem úgy van. A posta

az egész újévi forgalmat bárom nap leforgása alatt lebonyolítja. Azaz legkésőbb január harmadikán már mindenki kézhez kapja szerencse-kivánságokat

tartalmazó levelét. Éjjel-nappal szakadatlanul dolgozik a személyzet.

Deczember 28-ikán kezdődik meg a rendkívüli forgalom és fokozódik január 2-ikáig. A pályaudvarból nagy zsákokban érkeznek be a levélcsomagok, melyeket az asztalokra kiürítnek. Az asztalt körülállják a tisztviselők ós a rovancsolást végzik, azaz egy pillantást vetnek minden levélre, hogy jól van-e felbélyegezve,

egyidejűleg a levelező-lapokat külön választják a levelektől, mert igy könnyebb betűzni. Éjfélkor a csoportvezető kiadja a parancsot: Betűzöket átfordítni…

Reggel négy órakor bejönnek a levélhordók, kiveszik a szekrényekből azon utczákat, melyekben ők kézbesítenek, aztán tovább osztályozzák

a leveleket házszámok, emeletek és ajtók szerint, hogy reggel hét órakor teletömött táskával kiindulhassanak ós kézbesíthessék a sok boldogságot és szerencsét kivánó leveleket. Tájékozásul, hogy mily roppant ilyen tájon

Budapest levélforgalma, megemlítem, hogy a fővárosban deczember 30-tól január 3-ig ötszáz levélhordó mintegy hét millió levelet kézbesít.

Hegedűs Alajos.

1921. 18. Sz. K.: FÉNYTELEFON ÉS BESZÉLŐ MOZGÓFÉNYKÉP

…A leadó és felvevő telefonkagyló közt nem kell semmilyen drótösszeköttetés és tisztán a reflektor erősségétől függ a fénysugár…/Bővebben a 2. fejezetben/

Energia

1854. 1. Kőszénnel fűtés. Hazánknak több vidékén olly drága kezd

lenni a fa, hogy a tüzelő többe kerül, mint az élelmi szerek. Pesten jelenleg

egy öl fa alkalmas felvágatással együtt nem kevesebb, mint tizennyolca

p. forintba kerül. És ez igy van minden olly helyen, hol nagy a

fogyasztás. £ drágaságból semmi sem segít ki más, mint a kőszén. Két

mázsa legjobb kőszén ára 1 ft. 20 kr. p. és ez épen annyi ideig tart mint

fél öl fa. Tehát olcsóbb mindennemű tüzelő-szernél, még a szalmánál és a

tőzegnél is, hozzá járulván ez, hogy a szalmának nagy hely kell, a kőszén

pedig sok elfér egy szegletben. Pesten a legtöbb uri házaknál ezzel kezdenek

fűteni. Csupán arra kell ügyelni, hogy tüzelés előtt a szén be legyen

áztatva, igy elveszti kellemetlen szagát az égéskor. Kivül fűtő kemenczékben

egyszerű vaskosarat szokás alkalmazni, s ebbe rakván a szenet,

kevés ibrgácscsal alá lehet gyújtani, azontúl magától ég. Mind azok,

kik ezt használják, csak azon sajnálkoznak, hogy mért nem használták

már az előtt is? Angliában azt tartják, hogy a kőszénbányák becsesebbek

az aranybányáknál. Nem sokára mi is át fogjuk látni ezen mondás .igazságát

1854. 19. Dr. Hegedűs.: A kőszén s bányászata. I.

Vannak igazságok, mellyek nem rögtöni, s ezért meglepő feltűnésük,

hanem többször ismételt felemlités által ébresztenek figyelmet,

s lassan bár, de annál biztosabban emelkednek érvényre.

Ezen, a napontai tapasztalat által kellőleg igazolt'tény késztet

arra, hogy századunk iparának s ez által miveltségének egyik

főtényezőjéről, az e lapokban már többször felemlített kőszénről,

néhány közérdekű adatokat közöljek…

1854. 20. II. rész…A kőszéntelepek nem más mint vízözön előtti

óriás gyeptözeg telepek, mellyek az őskor buján termő virágtalan

vizi növényzete által, hasonló körülmények között, hasonló

módon keletkeztek, mint illyenek, csak kisebb mértékben, maiglan

szemeink láttára képződnek…

1854. 21. III. rész…A vas és kőszén, századunk műiparának

e- kél főtényezője, mellyek segélyével válik lehetővé, hogy az angol gyárak a Keletindiában vásárolt gyapjúból készült posztót, bár a Jóreményfokát, Afrika déli csúcsát, kétszer kell körül hajózni, a mi tetemes szállítási költségeket okoz,

daczára annak, hogy a hindu munkás az angolnál sokkal kevésbe kerül, a Kelet indiai uton készült posztónál olcsóbban bírják eladni…

Ha az angol köszénbánya-mivelés virágzó állapotját, ennek honunkbani silány állapotjával összehasonlítjuk, — s ha figyelembe vesszük azon körülményt, hogy ennek fejletlensége kőszéntelepeink roppant gazdagsága mellett, nagyrészt az eddigi hiányos törvényhozásban rejlik…

1918. 20. Sztrókay Kálmán: A SZÉN PROBLÉMÁJA.

A háború közvetve vagy közvetlenül számtalan olyan problémát vetett fel, a melyekkel azelőtt nem is igen mertünk komolyan foglalkozni. A háború megtanított arra, hogy semmit se tartsunk lehetetlennek és bebizonyította azt,

hogy a mikor muszáj, akkor a legnehezebb dolgok keresztülvitele is csak pénz-, energia- és adminisztratív kérdés. Ezek közé a problémák közé tartozik a széné is. Már régóta tudjuk, hogy a föld szénkészlete távolról sem kimeríthetetlen s aránylag nagyon rövid idő alatt ki fognak fogyni a szénbányák…

A szén hiánya nagy kiterjedésben okoz zavart a mindennapi életünkben. Nemcsak hogy nem tudtunk fűteni szénnel és minden pillanatban fenyegetett az is, hogy sötétségben maradunk és megáll a villamosközlekedés…

A szénnel való takarékoskodás első lépése az lenne, hogy a szén ne szerepeljen direkt fűtőanyagként, hanem csak a koksz, vagyis a szénből előbb fel kell dolgozni a világító gázt…A magánlakásokból eltűnnék a szénkályha s helyette gáz- és villamos kályhák kerülnének a lakásokba…Feltétlenül szükséges lesz a szénnek s általában minden energiának állami monopóliumba való vétele. Ahol csak lehet, pótolják egyéb energiaforrással…A víz maga is rengeteg munkát végezhetne el, de még a malmok is inkább gyári üzemre alakulnak át, habár a víz energiaszolgáltatása sokkal olcsóbb. Magyarországon a szénhez hasonló kincs az a sok földgáz, a minek újabban jöttünk nyomára…, A sármási földgáz egész Erdélyt képes lenne ellátni energiával minden czélra…A lényeg: minden gőzüzemnek elektromos üzemmé való átalakítása s az elektromosságnak a magánháztartásokba való teljes térfoglalása. A világító gáz sok tekintetben nehézkesebb az alkalmazásában, különösen vidéken, a hol messzire kell kiépíteni a vezetékeket s ezért csak nagyvárosokban jön számításba. A villamosság ezzel szemben a legnagyobb távolságokra is könnyen elvezethető

magas feszültségre transzformálva…

A városokból, falvakból eltűnik a füst, az egész világot sűrűn hálózzák be a villamos vezetékek, mint az egész emberiség éltető erei. A gőzvasút helyet ad a villamos vasutaknak s minden járásnak meg lesz a maga gáz- és villanyfejlesztő telepe, a honnan az utolsó falusi házat is ellátják az energia legkényelmesebb alakjával…

1856. 29. A pestvárosi gázvilágítás épületei a kerepesi kapun túl. /Csak kép/

1856. 30. A gáz Pesten. Edvi Illés Pál. Vidéki utazónak, ki Pestre jő és ennek utczáit járja, igen szembetűnők azon nagyszerű és roppant költséget igénylő készületek, mellyek a városban, minden utczáinak, házainak és boltjainak gázzal (azaz : mesterségesen kifejtett gyúlékony, éghető levegővel) leendő éjjeli kivilágosításához szemléltetnek; a külföldi nagy városok példája szerint…

A gáz kifejtése a városon kivül fog történni, tüzelés erejével, óriási

nagyságú kazánokból…

1857. 9…A világító gáz a kőszénből nyeretik, t. i. ennek égésénél fejlik ki, de még ekkor nem lehet használni, mert több más gáz is fejlik ki, mi részint

éghetlen, részint, ha ég is, az égést akadályozza, részint pedig az

egészségre ártalmas. A föladat tehát, ezen ártalmas gázoktól a világító

gázt megtisztitni, s ez számtalan bonyolult készületben történik,

t. i. a kőszénből nyert- gázoknak számtalan készületen kell keresztül

menni, hogy itt az idegen gázokat elhagyva, tökélyesen megtisztitva

állittathassék elő. Az egész kezelés pedig hármon alapul:

1-ször. A gáz kifejlesztése.

2-szor. Az igy kifejlődött gáz minden idegen, az égést részint akadályozó,

részint a lángot homályosító, részint az egészségre ártalmas részek, s illetőleg

gázoktól megtisztítása.

3-szor. Az igy megtisztitott s az égésre tökélyesen alkalmas gáz eltartása

mindaddig, mig rendeltetésére nem fordíttatik. E hármas kezelést lássuk egyenkint. (Folyt. köv.)

1857. 37. Dr. Tőkés: A jövő század találmányai…Annyi a föld gyomrában a tűz, hogy soha emberfiának fázni sem kellene, annyi benne a villószesz — Leuchtgas — hogy tán a napot is nélkülözni birnók, méhében olly sok a viz, olly rengeteg a termékenység. Hogy fűszálnak, szántóvető-embérnek sohasem kellene leimádkozni az esőt az égről. — Sőt a föld, mellyben nota bene felette sok is a kincs, ebbeli bőségességén, ha megsokallja, nemcsak a huszonnégy, vagy több tűzhányó hegyen — e biztositó szellentyükön által — ventile — ad túl, hanem a legforradalmibb úton, mint például földrengés által is réseket hasit magának. Ez óriási gőzkatlan eddigi szellentyűi nem elégségesek, ha belől mind

jobban szaporodik a gyúanyag. — Ez okból megszakad, hol itt, hol amott,

és a föld kérgét olly hullámzásba ejti, mint a millyenbe a vihar a tenger

vizét. Ilyenkor aztán túlságos mennyiségű tüz szabadul ki egyszerre, és

miután tüz esőt eredményez, sokszor valóságos áradások zuhognak le a földre.

Ha már most mesterséges szellentyüket alkalmaznánk, az egész földet kedvünkre láthatnék el fűtő és világító anyaggal. Egy franczia legújabban egész tudományos komolysággal földünk ..nagy nyomású roppant légszesz-mérőjének" számára az illy biztositó szellontyük mesterséges létesítését inditványozá, artézi tüzforrás-kulakat, hogy ezek segélyével a légszeszt : világító-, fűtő- és öntözési czélokra lehessen lecsapolni, minek következtében a sok szenet, coaksot, fát, turfát és az ezekkel járó költségeket megtakaríthatnék s a piszkot kikerülhetnők….A mérnökök keze alatt a mesterséges Vezuvok és Aetnák több meleget, életet eszközlenének a legridegebb, a legfagyasztóbb égaljban, mint a „geyserek", e forró források, Islandban, mellyek a bennlakókat meleg vízzel látják el….

1859. 21. Bower köszén-gáz készüléke. ( Térey Pál Angol - Skót

országi nap lójából . A légszesz- (gáz-) világítás ma már általánosan ismeretes, ezideig azonban kiválólag csak városokra szorítkozott…. Bower szabadalmazott készüléke által meg van fejtve a kőszén-készülék…

A kísérletek ez érdemben főleg olaj, vagy olajos részeket tartalmazó szilárd szénvegyületü testekkel történtek, de ha egybe hasonlitást teszünk a még most is légszesz előállításra használt közönséges olajjal, könnyű szerrel ki fog tűnni, miszerint kőszénből sokkal olcsóbb és tökéletesebb világ nyerhető mindaddig, mig a közönséges kőszén (angol) mázsája 1 ft. 15 pkr… A Bower-Porter-féle gépnek előnyei:

a) Kis helyet foglal el és olcsó.

b) Egyszerű szerkezetű, és igen kevés tégla építkezéssel járván

c) Csak három elkülönített részből áll, u. m - a tüzelőhely, melly a retortát

magában foglalja; —a kombinált készülék,melly tartalmazza a hydraulikus

sajtót, a koudensatort és tisztitót; — végre a légszesztartó.

d) Nem kivan fárasztó munkát, és bármelly tapasztalatlan és tanulatlan

ember kezelheti. A helyett, hogy a kőszén minden ügyelet nélkül egyenesen a retortába öntetnék, előbb egy külön szelenczébe rakatik, honnan a csavar segítségével, annak egyszerű forgatása által a retortába vezettetik; a kikerült coke hasonló műtétei után a retorta másik végén egy zárt edénybe felfogatva, a füst és kellemetlen bűz egészen mellőztetik.

Bower-Porter-féle gép kőszén-gáz fejlesztésére

A légszesznek közönséges módoni gyártásánál 20 mázsa közönséges (angol) kőszénből 8500 — 9000 köbláb légszesz kerül ki; mig a most leirt készülék által ugyanollyan minőségü kőszénből 10,500—11,000, tehát közel 20 perczenttel több légszesz állittatik elő. A már kifejlett légszeszt felfogó és tartó vaskalapok (holder’s) a készülékekhez aránylag következő tartalmuak és nagyságúak---

Angol-Skótországi utamban ezen uj légszesz-készülék (apparatus) leginkább azért tünt fel, mivelhogy azzal igen sok gazdaságban, kastélyban és istállóban találkoztam…

Kőszén-, fa-tüzelésű és villamos tűzhely

1854. 4. Kőszénnel fűtés..A fa mindig drágább lesz, de a természet segít kőszenekkel, tehát használjuk azokat, mert nem csak olcsóbb tüzelés lesz,

A köszén-fütés több füstöt okoz, többször kell tisztítani. A kőszenet tojás nagyságra kell darabolni, és jobb többször befutni, mint igen sokat egyszerre. Azért a tűzhely kicsiny legyen, hogy az ember ne rakhasson igen sokat…Alul forgács vagy gyujtófa teendő. Nem tesz semmit, hogy többé vagy kevesbbé kcll-e nedvesitni a kőszenet. Minél kevesebb és finomabb a hamu, annál jobb a kőszén…Vas kosárnál a léghuzam nem alulról, de többnyire oldalról a meleget elkergeti a kéménybe. Vaskosár csak kaminhoz illik, mint egész Angliában köszénfütésnél… kép úti-naplómból, 1844.oct.16. a London-bank iroda

termében láték több szintes vas-szekrényt, melyben a füst hosszú utat tesz meg…

1857. 33. Dienes L.: Amerikai takarék-tűzhely…Lássuk az ide rajzolt nagyobbik

amerikai tűzhelyt…

Amerikai takarék-tűzhely negyven személyre.

Mikor nem főznek sütnek rajta, kandalló szolgálatot tesz, a mire teljesen alkalmas és eléggé csinos. További ismertetésül szolgáljanak következő sorok :

Az egész tűzhely öntött-vasból áll négy alacsony lábon, s minden része

igen tiszta öntetü és csinos ízléssel készitett anyamintáról tesz tanúságot. A

mint a rajz is mutatja, sok részben hasonlít egy széles alacson ládához, mellynek

elejéhez egy táblaforma a) függelék van akasztva. Mindjárt e tábla fölött két egymással összehajló ajtócska van, mellyeket ha felnyitunk, ott ollyan régi

templomablakok ólomzatához hasonló rostélyon keresztül meglátjuk a tüzet,

melly sokkal izzóbb lesz, s hirtelenebben ég, ha az ajtócskák nyitva vannak, vagy ha zárva hagyjuk, és tetszés szerint lehet mérsékelni a tüzelést azon táblácska kiebb húzása, vagy egészen kivétele által, mellyről kifeledte fametsző ur a betűt, de a melly tisztán észre vehető… Igazi tűzhely, mert a felső ajtón rakják be a fát, itt ég az hamuvá s innen terjed az egészet hevitő meleg az egész szerkezet minden részébe. Azért bátran elnevezhetjük tüzelő kemenczének…Amerikában különféle nagyságban készítik, 40 személytől 8—10-ig lefelé. Kerül Magyarországba hozatva mintegy 100 p. fiba a vámmal együtt…

1884. 11. Kalmár Antal: VILLAMOS SÜTÉS, FŐZÉS ÉS FŰTÉS.

….A villamos fűtéshez nem kell egyéb, mini egy gombot megnyomni: szobánk azonnal melegedni kezd. Házunkban semmiféle gép zakatol, két erős sodronyon vezetett villamosság elvégez mindent A szükséges villamosságot alkalmas helyen akár a városon kívül állíthatjuk elő, honnan sodronynyal lakásunkba vezethetjük. Nincs sem tüz, sem füst. a kívánt kövei mégis rendelkezhetünk.

A villamos főzésnél is elégséges a villam folyam útját egy kézmozdulattal megnyitni. hogy a kívánt étel rövid idő mulva megfőjön…

Villamos főzőasztal                                       Villamos tűzhely Villamos kályha

Egy beiktatott helyen annál nagyobb hő fog fejlődni, minél nagyobb az ellenállás és minél nagyobb a villamfolyam ereje. /U = I. R, Ohm törvénye. G./ Miután pedig az ellenállás meghatározása és a. villámfolyam erősségének szabályozása egészen tetszésünktől függ, ennél fogva a hő előállítása is

de a hő nagyságának e határa a fűtés és főzéshez megkívántató hő nagyságának határán jóval túl esik... /Az ábrák leírása következik…G./

A villamos fűtésnek kisebb mértéke: a villamos melegítés, már gyakorlati alkalmazást is nyert. Storbeck A. berlini tyukász a kis csibéket villamosság utján, gyárilag kelteti ki a tojásokból. Azt hiszszük, rövid idő múlva még több is történik ezen a téren.

* * *

1861. 5. Új mesterséges világítás. Bunsen szerint az eddigi feltalált világító szerek közt legerősebb fényt ad a kesereny-sodrony, melyet egy közönséges szeszlámpa belébe dugva égetünk. Fényénél a napé csak 525-szörte világosabb, fény vegyi erejénél pedig a napé csak 36-szorta erősebb. Ez tehát oly világító szer, mely mellett a fényképészek éjjel is dolgozhatnak. Egy gyapot czérna vastagságú kesereny-sodrony akkora fényt terjeszt, mint 74 oly Milly-gyertya, melyből 5 darab megy egy fontra. Semmi külön készülék nem kívántatik hozzá, azon kivül, mely eszközli, hogy a sodrony motolájáról lefejlődjék s lassankint a lámpabélbe benyomuljon. E világitó szer azonban közönséges használatra még felette drága lesz, mindaddig, mig a kesereny (magnesium) olcsóbb termelését föl nem találják, fényképészek azonban már most is nagy előnynyel használhatják.

A gőzfütést és hidraulikus sajtó alkalmazását és az öntést a sztearin-gyertya gyártásában Milly hozta be, 1837. Bécsben. Google

1861. 19. Új találmányú világítás. Hassenstein gothai vegytanár kísérletet

tett, az eddig használt kőszén helyett kénesővel állítani elő villanyos világítást. Kísérlete tökéletesen sikerült. Az igy előállított világosság a naphoz

hasonlit. Hessenstein az első vegyész, ki ez angol találmányt a szárazföldön

érvényesítette.

1863. 42. A földolaj (petróleum)….Sokan aggódva tekintettek a jövőbe, hogy

majd idővel e dús jövedelmű források kiapadnak; ettől azonban egyelőre semmi okuk sincs tartani, miután még eddig — daczára a nagy fogyasztásnak

— nem adta magát elő eset arra, hogy valamely forrás gyöngült volna, vagyis, hogy kevesebb mennyiséget termelne, mint előbb…kishitü kedélyeket

képesek voltak nyugtalanítani, mintha a petróleum a teremtőtől a föld száraz anyagának táplálására rendeltetett volna, s hogy ezen tápanyag nagy mennyiségbeni folytonos elvonása, idővel a föld belszervezetére, és termékenyítési képességére nézve is káros befolyással lehetne.

Eddig azon hiedelemben voltak, mintha az eddigi úgynevezett „mérsék" (moderateur) lámpákban nem lehetne petróleumot égetni, és ezért külön szerkezetű lámpákat készitettek, melyek megszerzése azonban sokakat visszatartott ez olcsósága és tiszta világítási képessége által, átalánosan divatba jött földolaj használatától. De a nemrégiben tett kísérletek bebizonyiták, hogy a földolaj a régibb mérsék-lámpákban is, sőt még a konyha-lámpásokban is igen jól és sokkal előnyösebben használható…A fóldolajnak a vegyítése, jó karban levő lámpákban, még sajátságos bűzét is elveszti, ugyannyira, hogy a rendkívül érzékeny idegeket sem fogja többé kellemetlenül érinteni. Az a legnagyobb hibája, hogy gyulékonyságánál fogva igen veszélyes. Z. G.

1867. 17. 203. A petróleum a háztartásban és iparban.

Néhány év óta nálunk is igen kezd terjedni a petróleum használata, mit olcsósága, az olajjal szemben, melylyel mint világitószerrel lépett versenyre,

tökéletesen indokol. Igen átható terpentinféle szaga, különösen pedig gyulékonysága s föllobbanásának könnyen származható rósz következései

sokáig igen útjában álltak annak, hogy gyorsan közhasználatúvá váljék. Nevezetes olcsósága azonban s az olajénál aránylag erősb fénye

a szegényebb és munkás osztályt csakhamar megnyerték... Hogy a

petróleum, mely nyers állapotában közönséges hőmérsék mellett is tapasztalt gyulékonyságát veszitse, s ez által szállithatóbbá és veszély nélkül

kezelhetőbbé legyen, párolás (destillatio) alá vétetett…Gépkenésre keverik növényi vagy állati olajjal….Egy berlini szobafestő használja már a terpetín-

olaj helyett a petroleumszeszt, melyet különösen a fehér olajfestékekkel keverésre igen alkalmasnak talált…Tettek már kísérleteket arra is, hogy a petróleumot gőzgépek fűtésére használhatnák; de ez, ugy látszik, mégis drágább éganyag, mint a kőszén és kezelése is, habár ügyes beosztással, sok tekintetben

lehetővé vált, még sem teljesen megnyugtató s igy ez ügy továbbra is a kísérlet terén áll. K. A.

1874. 49. Sányi Lajos: Fölvonó gépek a nagyobb házakban…A korosabb férfiak és nők tudják, hogy semmiféle fáradság nem támadja meg oly nagy mértékben az életerőt, mint az, midőn egy magas ház harmadik vagy negyedik emeletére kell fölmenniük…A fölvonó gépek előnyével ama pénzbeli veszteséget állithatjuk szemben, a melyet a háztelek tulajdonosok szenvednek azáltal, hogy ezentúl kisebb területekre is lehet magas házakat építeni. Amit a ház terjedelemben vészit, helyre ütheti a magassággal, melyre az uj találmány behozatala mellett fölemelni lehet.

A gőzerő által mozgatott felvonó gép teljesen olyan szerkezetű, mint a többi emelő gépek, milyenek például az„elevátorok" (óriási gabonaraktárak, melyekbe a gabonát gőzerővel vontatják föl, vagy nálunk a budai gőz-sikló…

Amerikában a felvonó gépek a mozgató szerkezeten kívül egy csinosan bútorozott kis szobából álltak, melyben a föl-vagy leszállni akarók helyet foglaltak s mely éjjel gázfénynyel, nappal pedig metszett üvegü ablakok által voltak megvilágitva. Az ujabb szerkezetű gépeknél a mozgató erőt nem a gőz, hanem a víznek folytonos egyensúlyra törekvő tulajdonsága képezi…

A víz súlya, lenyomja a vedret s ezáltal a kocsi fölfele vonatik. A tetszés szerinti megállapodást egy dörzsfék eszközli, moly azonnal megkapaszkodik a vágányon, melyen a kocsi föl s alá halad…A veder légmentesen van a nagyobb csőbe illesztve, csupán akkora gyorsasággal emelkedhetik föl vagy ereszkedhetik alá, a mekkorával az alatta levő lég a kisebb csöven át kiszabadul s a fölötte, vagyis útja után keletkezett ür levegővel megtelik. Ez pedig a vezetnök által kezelhető szellentyüktől függ…

A felvonó alkalmazásba vétele hamar kifizetné a rá fordított költséget s a főváros lakóinak legnagyobb részére nézve mégis oly nagy áldás lenne, a melyért nem adhatnának elég hálát a gondviselésnek és a házi uraknak.

1886. 41. A SVÁBHEGYEN…ki-kitör a zűrzavaros zajból a fogaskerekű távoli füttye, a mint sipítva kapaszkodik a hegynek…

A FOGASKEREKŰ VASÚT SVÁBHEGYI INDÓHÁZA. Háry Gyula rajza.

A képen látszik, amint a füstölgő mozdony felfele tolja a kocsit. G.

135 éve indult el az első budai fogaskerekű

www.origo.hu/.../20090624-135-eve-indult-el-az-elso-

….A mozdonyok mindig a szerelvény völgy felőli végén voltak, kazánjuk és kéményük a völgy felé néztek, az egy év múlva beszerzett negyedik mozdony kazánja és kéménye a hegyoldal felé nézett.

www.sulinet.hu/oroksegtar/data/...a.../002_01.htm - Tárolt változat

...... pöfög, füstöl a gőzerejű fogaskerekű vasút

1896. 47.A SVÁBHEGY ÉS A KÁBELVASÚT.

…A kábelt egy központi erőtelepről hajtják olyan sebességgel, mint a villamos kocsiké. A rendkívül erős drótkötél (a mely tiz-tizenkétszeres biztosságú) egy óriás nagy keréken kezdi meg a pályáját, de már a gépteremben nagy kanyarulatokat tesz azokon az apróbb-nagyobb kerekeken, a melyek elvezetik rendeltetése helyére: a kábelcsatornába…

A képek között: Pauer Géza: A kábelvasút a Gellért- és a Naphegy között. G.

* * *

1855. 47.A nagyvilág népei. Közli Dr. HEGEDŰS.

…Az alsóbb osztályúak is vagy lóháton járnak vagy zárt kolyákban,

gyaloghintókon utaznak,—hintók, kocsik ismeretlenek, szekerek csak javak szállítására alkalmaztatnak. Ezek majd két kerekűek, majd csak egy de óriás kerékkel ellátott targonczák, a kocsis hátul jár, két rúd által tolván s kormányozván kutya vagy szamár által vonszolt járművét. Gyakran a szelet fogják be, a targonczára két kis árbócz levén alkalmazva, melly közé vászon vagy gyékényből készült vitorla van kifeszítve s mellynek czélszerü

alkalmazása által roppant munkát meggazdálnak, —a szél a mozgatási erők legolcsóbbja lévén. — Illy vitorlás targonczák azonban csak deszka-simaságú utakon használtatnak…

A „meggazdál” Mikszáthnál is előfordul. G /oogle/

1900. 20. A New-Yorkot és Brooklynt összekötő hidon közlekedő két villamos vasúti vonalon naponta 250—275 ezer ember fordul meg. A közlekedés különösen az esti órákban oly élénk, hogy a megálló helyeken a forgalom sokszor szinte lehetetlenné válik. Megjegyzendő, hogy a folyón tizenöt gőzhajó is jár…

*

1876. 5. Posta Sándor: A legkedveltebb világitó-szer I.

….Petróleumot nálunk is lehet találni Mura-Szerdahely mellett, de legújabban Máramaros-ban is födöztek föl petroleumforrásokat.

A legtöbb helyen ugy szedik, hogy a kőolajjal telitett rétegekbe, melyek kősóból, agyagból, homokkőből szoktak leginkább állani, kutakat fúrnak, néha 2—300 láb mélységre is; ezekben a viz és a kőolaj összegyűl, és a kőolaj, minthogy könnyebb a viznél, annak tetején úszik, honnan könnyen lemerhető. De nem kell gondolni, hogy e források a kőolajat mindig oly tisztán nyújtják, hogy azt világításra lehetne használni, hanem a kátránynemü anyagból lepárolás és többnyire kénsavval való kezelés utján képeztetik. A gácsországi petróleum csak 1853 óta készíttetik világositásra, jóllehet a boryszlavi források már régebben ismeretesek voltak.

1876. 7. Világítószer II.…A vasutak példája legszembetűnőbb bizonyítványa a petróleum-égetés gazdaságos voltának. Ezeknél minden oly lámpa, mely szilárd talapon áll, tehát nem kézi lámpa, a mivel t. i. jeleznek, petróleumra van készítve; már pedig ilyen lámpa 70—75 százalékát teszi a vasútnál levő összes lámpáknak. A világítási tartam pedig 4133 órát, vagyis az évnek majdnem felét teszi. Képzelhető, mennyi petróleum fogy el csak a magyarországi vasutaknál évenként, s ha egyéb nem volna is, egy maga a vasút is elegendő lenne a petróleum-használatot virágzásra emelni. Hogy a világítási szerek lajstromából épen a petróleum jutott itten élesebb bonczkés alá, ez csak onnan magyarázható, mert mostanában az uralkodik a legnagyobb földdarabon. A légszesz csak nagy városoknak jut osztályrészül, s ott is leginkább a kereskedelmi üzletek és csarnokok és nyilvános helyek vagy utczák kivilágítására szolgál; de a tudós asztalán, a mesterember egyszerű műhelyében és most már az utolsó parasztházban is a petróleumlámpa osztja nyájas világát; az foglalja el esténként a legfőbb helyet…

1879. 19. Villamos világítás. Edison, kinek nevével többször találkozik az olvasó, mint valami uralkodó német pottentátéval, ismét hallat magáról. Ezúttal az elektrikus fénynyel köti együvé nevét a fáma. Előbb lehetett már hallani, s mi is megemlékeztünk róla, hogy behatóbban foglalkozik e bámulatos feltaláló az elektrikus lámpák megjavításával s már akkor a legnagyobb reményeket kötötték működéséhez. Most ugy látszik ez mind megvalósul. Edison ugyanis márczius 25-én már kész találmányát mutatta be néhány barátjának s a tudomány képviselőinek. Ez alkalommal laboratóriuma Menlo-Parkban tündériesen volt kivilágítva 12 elektrikus láng által, melyek nemcsak hogy a gázt elhomályosították, hanem az eddig ismert elektrikus lámpák lángjait is messze túlhaladták ugy a fény erősségére, mint annak kellemes voltára nézve. A villamos áram előidézésére egy Gramme-féle gépet vettek használatba, melynek mozgásban tartására három lóerő volt szükséges. Tekintetbe véve a fény erősségét, melyet el lehetett érni, s az előállott költségeket, kitűnt, hogy a villamos világítás nemcsak jobb mint a gáz, hanem olcsóbb is. Az Európában eddig tett kísérleteknek pedig épen abban állott fő-fogyatkozásuk, hogy a költségek jóval magasabbra rúgtak mint a gáznál. Az Edison-féle berendezés mellett a gáz több mint kétszer kerül drágábba, mint az elektrikus fény.

Miben áll Edison találmányának lényege, azt egyelőre nem lehet tudunk, a mennyiben ő maga azt még nem tette közzé. Valami irídium és platina ötvény játssza benne a főszerepet, melynek olvadási pontja magasabb mint bármely eddig ismert testé, s mely a villamosság szolgálatában egész bámulatra méltó szerepet visz. Előbb egy lóerő alkalmazása által legjobb esetben négy elektrikus fényt lehetett kapni, ezen uj ötvény által legkevesebb 6-ot, de kedvező esetek mellett 11 -re reméli ezt Edison föl vihetni. Most a föltaláló avval foglalkozik, hogy a Gramme-féle gép helyett is egy uj villamosság-fejlesztőt állítson össze, mely hivatva lenne még lejjebb szállítani a költségeket….

GRAMME, franczia eszközkészítő és fizikus, l870-ben oly mágneselektromos gépet gondolt ki, mely az állandó irányú gerjesztett áramok fejlesztésének problémáját megoldotta.

leporollak.hu/tudomany/guillemi/GUIL1B-A.HTM -

1880. 5. Edison lámpája…Ha széndarabok vannak alkalmazva, azok bizonyos idő alatt elégnek, és igy ujakkal fölváltandók. Ez pedig igen kényelmetlen különösen az utczai lankáknál, melyeknél ily módon mindig sorba kell járni a lámpákat, s az elégett széndarabok helyett ujakat helyezni oda. Edison legújabb találmányában ezen is segített. Nála a szén nem ég, s így nem is ég el, hanem csak izzásba jő, s ez által világol. Kísérleteinél reájött, hogy a lámpakorom izzásba jővén a villamosság átbocsátása által igen szép s kellemes világosságot áraszt, keresni kezdett más hasonló anyagok után, melyek ily tulajdonnal még nagyobb mértékben bírjanak. S ilyennek találta a papír, különösen pedig a vastagabb papír szenét. Közönséges kártya-papir még legjobbnak bizonyult. Ezt Edison vékony csíkká szelve s patkó-alakulag összehajtva egy zárt edénybe teszi, az edényt valami 600 foknyira megmelegíti, mi által a papir egészen elszenesedik. Ezt a papir-szenet azután egy üvegedénybe helyezi, s az edényből a levegőt kiszivattyúzza a szén végeit pedig platin-huzallal köti össze…Az üvegedény alatt egy faállvány található. Amint a platin-huzalokon át villamosság megy a szénen keresztül, az izzásba jön, s igen kellemes világosságot ád, a nélkül, hogy ebben a nagyon is megritkított levegőben elégne.

Egy ilyen papír széndarab elkészítése alig kerül valami 40—50 krba, s mint a kísérletek mutatják, körülbelül 10 évig fogna eltartani.

             1882. 10. KERTÉSZET VILLAMOSSÁG SEGÉLYÉVEL.

Mái^- több izben volt lapunkban szó arról, hogy egyes kiváló tudósok, pl. az angol Siemens s a franczia Dehérain, minő kísérleteket tettek a villamos fény hatásával a növények fejlődésére. Mindketten megegyeznek abban, hogy a nyilt villamos fény, ha egyenesen éri a növényeket, lassankint elfonnyasztja és megsüti őket, másrészt azonban kellő óvatossággal alkalmazva a villamvilágitás a tenyésztésre nagy hatással van…

A párisi villamossági kiállításon, hol az üvegház rejtett helyen volt, s a növények igen kevés napfényt kaptak, a szept. 25-én idehozott uj növények azt mutatták, hogy egyelőre még nem lehet a napfényt teljesen nélkülözni s egyedül a villamos fény által keltetni ki a magból a sarjakat és azokat megnöveszteni….

Siemens kísérleteit Londonban a múlt télen át két üvegházban tette meg. Az egyik, félig a földbe süllyesztett üvegházat egy Iá—14 lábnyira fölötte alkalmazott lámpa világította meg…Mivel rézsodronyok által a villamos erőt távolabbra is lehet vinni s a gazdaságnál víz szivattyúzásra, favágásra, szárításra, csépelésre czélszerüen lehet fölhasználni. Pár ezer lábnyira még külön isolatio sem szükséges. A hordozható villamos gép, melynek súlya aránylag csekély s kezeléséhez nem szükséges viz, mint a gőzgépekhez, a gazdaságban előbb-utóbb folytonosan több helyet foglal. Ha tehát e gépeknek nappal elég dolguk van, éjjel az üvegház s a lakóhelyiségek villam által világítása aránylag kevésbe kerül, mivel a folytonos gőz aránylag mindig olcsóbb, mint a melyet éjjelre mindig eloltanak. Az éjjeli növénytenyésztés ennélfogva mintegy természetes kiegészítése lesz a gazdaságnak, ha villamos kezelésről van szó,

1883. 9. VILLAMOS UTCZAVILÁGITÁS. Partz rendszere.

Az elektrikus világitásnak egyik nagy-hibája abban áll, hogy utczai világításra eddigelé nem alkalmazható előnyösen. Az elektrikus fény nagyon vakítja a szemet, ha beletekintünk. Ha pedig tejüveget teszünk elé, akkor erejének egy nagy része veszendőbe megy, több lámpát kell alkalmazni, s ez által annak drága volta nagy mértékben fokoztatik. Ezeken a bajokon akar segíteni egy filadelfiai föltaláló, Partz rendszere, a melyet olvasóinknak bemutatunk.

E rendszer szerint az erős izzó szenet nem látja az ember, annak vakitó fénye szemét nem kápráztatja, és a fény erejét még sem fogja föl semminemű üveg. Ez el van érve az által, hogy az izzó széndarabok az utczakövezet alatt vannak elhelyezve egy kis fülkében, a honnan egy kicsiny kürtő vezet fel a magasba, s a fénysugarak egész kéve-alakban törnek elő. A földszinten egy 40-50 méter magasságú oszlop tetejében homorú tükör van elhelyezve, ugy hogy e sugarak mind reá essenek, s onnan mindenféle irányban szétszórassanak. Ez által voltaképen a homorú fémtükör szerepel ugy, mintha a fény forrását képezné. Minthogy pedig ennek sokkal nagyobb fölületén oszlik meg, s igy nem is annyira intenzív, a szemet tehát nem kápráztatja. Eddigelé e világítással csak kisebb próbákat tettek, de már ezek is elegendők voltak arra, hogy annak életrevalósága mellett bizonyságot tegyenek.

1883. 47. Az akkumulátor…Az elektrodinamikus gépek által való gerjesztéskor a mozgató erőt használjuk arra, hogy belőle elektromosság legyen. Egy gőz- vagy gázgép erejét, esetleg a ló, viz vagy szél hajtó erejét. Ez sem alkalmas a házi tűzhelynél, a családban való alkalmazásra, legtöbb esetben a háztartásban nem tudunk elhelyezni sem gőz- sem gázgépet, annál kevésbbé szélkereket vagy lovat. Oly módon kell itt alkalmaznunk a hajtó erőt, hogy az lehetőleg kicsi helyen elférjen, hogy zaj nélkül s az egészségre való ártalmas hatás nélkül dolgozzék. És erre csak az akkumulátor által vagyunk képesek. Ez az akkumulátor fémlapokból áll, melyeken keresztül hagytuk menni bizonyos ideig az elektromos áramot. A lapok ez által oly tulajdonságot vesznek fel, hogy savas vízbe mártva megnyerjük majdnem egészen azt az elektromosságot, mely rajtok keresztül áramlott. Ez által képesek vagyunk az elektromosságot máshol gerjeszteni, és máshol alkalmazni…

Az elektromosságot ily formájában is föl lehet használni hajtó erővé, mint más alakjaiban. Lehet gépeket hajtani vele, járműveket j mozgásban tartani — vagy világítani. Alkalmazása igen sokféle nemű. Most csak a legfontosabbakat kívánjuk kiemelni, s bemutatjuk azokat mellékelt rajzainkon is.

Az l-ső ábrában egy egész vonatot, a 2-ik-ban egy közúti kocsit lát az olvasó. Mindkettőt az elektromosság hajtja, mégpedig akkumulátorok segélyével….

Akkumulátor által hajtott jármű.

Szabászati gép, melyet akkumulátor mozgat.

Oly járműveket is lehet szerkeszteni, melyekkel tetszés szerint járhatunk szerte, a merre épen tetszik, a nélkül, hogy akár testünk erejét, akár valamely állat izomerejét kellene igénybe vennünk. Egy ily kisebb jármüvet, mely a mostan divatos vasparipák alakjára van szerkesztve, a 3-ik ábrában lát az olvasó. — A megtöltött akkumulátorok az utazó lábánál helyeztetnek el, s egy kicsiny géppel vannak összeköttetésben, melyben az elektromosság hajtó erővé alakul…

Mind oly alkalmazások ezek, melyek mellett az akkumulátor egy központi helyen, egy gyárban tölthető meg, s onnan hordatik szét a házakhoz naponta, mint a tejet a hogy széthordják. Az akkumulátorok által világosságot is gerjeszthetni, mely akár hajók, akár más helyiségek kivilágítására alkalmazható.

1900. 20. Dalmady Ödön: AZ IKERVÁRI VILLAMOS TELEP.

Európa szerte ismert a szakkörök előtt az ikervári nagyszerű telep, hol a Rába folyó vizének esését használják fel villamosság fejlesztésére, mely aztán vasútnak ad mozgató erőt, városokat világít, gépeket hajt, csépel, szánt, szóval bemutatja a villamos technika minden csodáit. Négy éve működik már ez a nevezetes telep…

Ikervári villamos telep, turbina-ház

Mesterséges vízesést létesítettek, a mi a sík vidéken elég hosszú műcsatorna építésével volt csak lehetséges. Öt kilométernyi műcsatorna vezeti a Rába vizét a vízeséshez, s onnan három kilométer hosszúságú csatorna vissza a Rábába. Hogy a víz e műcsatornába vezettessék, a vizet saját medrében mesterségesen duzzasztják fel. A duzzasztó mű 78 méter hosszú beton-építmény, három részből álló duzzasztó szerkezettel.

A duzzasztással 22 köbméter vízmennyiség szorítható másodperczenként a műcsatornába, melynek elején egy táblás zsilip van építve a műcsatornába ömlő vízmennyiség szabályozására. A műcsatorna mentén van a turbina-ház a turbinákkal. Az ide vezetett víztömeg öt turbinát hajt, a melyek mindegyikének hatásképessége 330 lóerő. A turbinák hajtására nem szükségelt víztömeg oldalt az árapasztó zsilipen át levezettetik egy beton viztörőbe, mely hat beton lépcsőfokkal fokozatosan vezeti a felesleges víztömeget a nyolcz méter magasságból az alsó csatornába. A turbinák vizi kerekek, melyeket a keresztül haladó vízsugár hoz forgásba. A turbinák hajtására fordított mechanikai erőt dinamo-gépek alakítják át villamos erőre. A turbinák forgó tengelye közvetlen forgásba hozza a dinamo-gépek tengelyét, s ez által a dinamó-gépekben villamosság fejlődik. A villamos áram néhány milliméter vastag rézvezetéken kering, a géptől ki a szabadba, a hol munkára van szükség, s visszatér ismét a géphez, hogy zárt áramkört képezzen…

A szombathelyi áramkör számára három turbina szolgáltatja a munkát hat dinamó-géppel, melyek együtt 9000 volt feszültségű áramot adnak; a soproniban két turbina négy dinamó-géppel 10 000 volt feszültségű árammal. Ez utóbbinak ment most végbe felavató ünnepélye; az előbbi még 1896-ban megnyílt.

Az áramkörben végig futó villamosság sokoldalú és változatos munkája, érdekes példája az emberi elme találékonyságának. Világítás, vasutak hajtása, ipar és mezőgazdaság mind a villamosságban találja fel itt mozgató erejét.

Nemcsak világít az áram, hanem hajtja a kastély vízvezetéki berendezését, öntözi a parkot, szökőkutakat táplál, s még a háztartásban is szerepet játszik: világítja a kocsik lámpáit, melegít vasaló vasat, hajfodorító vasat, szivargyújtót, forgat ventillátort…Jelenleg 30 cséplő-motor dolgozik az uradalmakban…

1901. 8. RÉGI ÉS MAI LÁMPÁK. A közlekedési eszközök kivételével alig változott meg oly gyökeresen valami más a társadalmi életben, mint a világítás módja és eszközei. Nem is kell vénembernek lennie annak, ki még jól emlékszik a faggyúgyertyákra, gyújtó szilánkokra, gyertyakoppantókra, aczél-kova

tűzszerszámra, a gyalog menők, vagy a kocsik előtt nagy sárban gázoló lámpásvivőkre, s általában sok mindenre, a mi ma már csak a lomtárakban van itt-ott s maholnap a régiségtárba kerül, mint érdekes kuriózum. Napjainkban

is együtt láthatjuk a gyertyát, csillárt, olajlámpát, villamos fényt, Auer-égöket, s más számtalan új meg új találmányt, melyek egymást gyorsan váltják fel. A nagyobb lámpakereskedésekben több száz fajtában válogathat a vevő s a mellett minden évben új meg új találmányt hirdetnek. A haladás tehát rohamos, oly rohamos, hogy tisztán a világítás módját és eszközeit tárgyazó szaklapok hetenkint folyvást új meg új érdekes anyagot képesek közölni. A rohamos haladás azonban jóformán csak a legutolsó században mutatkozik, midőn a

gázvilágítás s később a villamvilágitás napirendre került…Eené király leltárában

1770-ben egy üveges lámpát, mint valami nagyon értékes ritkaságot említenek fel. De azért a lámpa már ekkor igen közönséges eszköz volt s a középkor vége óta minden művelt államban voltak külön lámpakészitő czéhek. Az elegáns művészi lámpákat azonban csak megrendelésre készítették s igen sokba kerültek

; ez az oka, hogy a muzeumokban s iparművészeti gyűjteményekben is aránylag kevés művészi lámpa van. Még eddig nincs is sehol lámpamúzeum…

1903. 35. A rövidzárlat…A villamos világításhoz szükséges áram vezetésére

két rézsodrony szolgál, melyek a lámpában végződnek. Az ezen sodronyok által vezetett villamos áram az izzólámpában levő szénfonalon megy keresztül, miáltal a szénfonal fehérizzóvá lesz s világít, ha azonban a két

rézdrót az izzólámpa előtt, vagy az izzólámpa szénfonalának közbeiktatása nélkül, közvetlenül érintkeznék egymással, akkor beállna az u. n. rövid zárlat, a drótok végei rögtön megolvadnának, a drótok pedig rendkívüli mértékben felhevülnének. Hiszen a szén 3000 fokra is felhevül, ilyen hőfoknál pedig a réz elolvad s hogy gyújtó ereje mily nagy, felesleges bizonyítgatni. Ezért a «rövid zárlat» elkerülése tekintetéből legelső dolog a villamos világítási berendezéseknél úgy intézkedni, hogy a drótok fémje egymást közvetlenül ne érintse. E czélra szolgál a drótok elszigetelése. Az elszigetelés pedig abból áll, hogy a drótot előbb beónozzák, aztán guttaperchával bevonják, gyapottal körülveszik, a melyre még más elszigetelő borítékot, végül pedig vízmentes mázt is alkalmaznak…

A vezetékek egyes pontjain közbeiktatott ólombiztosítékot is használnak, mely mihelyt valahol a vezeték mentén esetleg rövid zárlat áll be, azonnal

megolvad, minek következtében az áram itt megszakadván, további veszedelem nem állhat be….Hiba azonban, hogy némelyek az áramvezető sodronyokat túlterhelik...

* * *

1903. 12. Szieberth Imre: MOTOROS KOCSIK A VASUTAKON. Újítás a vasúti közlekedésben. A vasúti technikának az utóbbi időben mutatkozó rohamos fejlődése a főbb vonalokon való közlekedésnek hatalmas lendületet adott. A modern vasútépítés nagy sebességű gőz-lokomotivokkal próbálkozik

s újabb ós újabb tipusú mozdonyok építése által igyekszik tökéletesíteni

a közlekedést, bár a sikert megnehezíti az a körülmény, hogy a lokomotív sebességének ós munkabírásának fokozását gátolják a meglevő

felépítmények. A közúti automobilok sebességét is állandóan fokozzák, úgy hogy pl. már a Serpollet-Gardner párisi czég közúti gőz-automobiljával 121 kilométer óránkénti sebességet ért el…

1900-ban elhatározták, hogy a kovácsháza-csabai keskenyvágányú vonalon motoros személykocsikat hoznak forgalomba. Tárgyalásba bocsátkoztak a Ganz és Társa Czéggel… külföldön együttesen tanulmányozták a már működésben levő motoros vasutakat s ennek eredményeképen a Ganz-gyár megbízást kapott egy keskenyv vágányú motoros kocsi építésére. Egyik képünkön bemutatjuk ezen kocsit, melyet 1902 májusban adtak át a forgalomnak. A kocsivezető állás, — melyen a közúti villamos kocsikéhoz hasonló indító- és fékemeltyűn kívül a kis álló kazán és két apró tápszivattyú van elhelyezve, — a kocsi első fülkéjét foglalja el. Itt helyezhető el a csekély mennyiségű szén és víz, mely 50 kilométernyi útra elegendő. Maga a gőzmotor lent az alvázban, egy légmentesen elzárt, félig olajjal megtöltött öntöttvas burkolatban működik s közvetlenül kapcsolva hajtja az első kerékpárt. A gép működése épen úgy szabályozható, mint akármelyik mozdonyé. Hasonlóképp szabályozható a menetiránya is, előre vagy hátra. A fűtés s általában a gépezet kezelése oly egyszerű, hogy azt a kocsivezető maga elvégzi. Külön fűtőre tehát, — mint a lokomotivokon -— nincs szükség. Nagyobb időközökben megtölti a töltőkályhaszerű kis vízterű kazán belső hengerét szénnel, faszénnel vagy kokszszal, a szerint, amint a kazánt a vidék tüzelőanyag viszonyaira való tekintettel, a megfelelő rostélylyal látták el, a hol. az sokkal tökéletesebben ég el, mint pl. a lokomotív tűzszekrényében s ennélfogva sokkal gazdaságosabban dolgozik amannál…

Az összehasonlítás kedvéért rendeltek egy benzinmotoros kocsit a

Daimler német czég által szállított motorral, mely kocsi az aradi Weitzer-

gyárban készült, rendeltek továbbá Ganznál egy gőzmótoros kocsit

De Dion-Bouton rendszerű motorral…. Az összehasonlítás a két kocsi közt a gőzmotoros javára ütött ki s a hazai vasutak közül többen rendeltek meg egy-egy kocsit a Ganz és Társa czégnél. Már is 10 új kocsi épül….

Nyugat 1940. 4. Nagy Lajos: A fizika úttörői Sztrókay Kálmán könyve

….Minden új találmánynak ellene vannak először is a régi érdekeltségek, hiszen üzleti érdekeiket veszélyezteti az újítás, azután a maradiak, akik elvből elleneznek minden újítást, nagyon is meg lévén elégedve a világgal, végre mindent elkövetnek ellene az önzetlenül írígyek, akik nem képesek elviselni, hogy másnak sikere legyen…

* * *

1901. 25. AZ AUTOMOBILOK TÖRTÉNETÉBŐL.

Több mint százados kísérletezés után megértük, hogy géppel hajtott bérkocsik járnak a nagyvárosok utczáin…Kisebb utakra a petróleum mutatkozik

czélszerűbbnek, de nagyobb terhek, vagy nagyobb számú utasok szállítása czéljából még mindig visszatérnek a gőzerő alkalmazásához,

mint a Scotte-féle omnibuszvonatoknál, a melyek 42 személy számára adnak

kényelmes ülőhelyet, s óránként 12—15 kilométer középgyorsasággal haladhatnak…

Ez idő szerint Francziaországban több, mint 600 kocsigyár 120 000 munkásnál többet foglalkoztat s az e gyárakban befektetett tőke legalább 100 millió frank és évenként több ezer motoros kocsit állítanak elő. Az automobil-ipar fő törekvése most, melynek minden találékonyságát szenteli: hogy olyan kisebb rendű motor-kocsit állítson elő, a melynek árát oly közepes vagyonú emberek is megbírhassák, a kik nem adhatnak egy hat lóerejű automobilért 10 000 frankot…Nevezetes esemény volt az automobil kocsik készítésére nézve 1898-ban a berlini kiállítás és az azzal kapcsolatos versenykocsizás Berlinből Lipcsébe és vissza. Ez a verseny és a kiállított kocsik vizsgálata június 1-től

2-ig tartott s benne csak könnyű és középnehézségű kocsik vettek részt: általában franczia, angol és német gyártmányok. A hajtóerőt tekintve, tizenhat villamos és 10 petroleumos, vagy benzines kocsi volt bejelentve, de a versenyen csak egy petroleumos és 11 villamos kocsi jelent meg, mintegy igazolásául annak, hogy a villamos hajtóerő sokkal tökéletesebb az égő

folyadékoknál.

1905. 17. OLDS MOBILES 8 lóerős 2 ülésü kocsi. olcsó vételára daczára minden kívánságot kielégít. Könnyű kocsi, a világ összes gazolin automobiljai között a legbirnevesebb és a legmegbízhatóbb. 2 személyt bármely

utón, sőt út nélkül is könnyen elvisz….Mielőtt automobilt vásárolna, kérjen tőlünk katalógust.

OLDS MOTOR WORKS Detroit, Michigan. Schreher Gusztáv és Társai

Vezérképviselök. Bp. IV. Eskű-ut 6. (15 13.) Garage: VI. Gyár-u. 31. ( 21 - 69 .)

*

Az első működőképes belső égésű motort 1860-ban a francia Étienne Lenoir szabadalmaztatta, míg az első négyütemű motor 1876 –ban Nikolaus August Otto (1832-1891) készítette el. 1884-ben Édouard Delemare-Debouteville elkészítette az első automobilt. A századfordulón megkezdődött az autók tömeges gyártása. Az amerikai Henry Ford 1903 –ban alapította meg a Ford Motor Company-t, mely elkészítette a Ford T-modellt. Wiki

1908. 42. Seress Imre: Léghajók és repülőgépek…Ma már olyan benzin-motorok vannak, a melyek harmincz kiló súly mellett ugyanannyi lóerőt képesek kifejteni. Ez évi májusban végre olyan kitűnő motort csináltatott Farman a repülősárkányához, hogy ez 40—50 kilométer óránkénti kezdősebességgel indulhatott. Ekkor törtónt az első nagy szenzáczió:

Farman mintegy hat perczig repült egyfolytában. Igaz, hogy nem jutott magasabbra 5—6 méternél, de kezdetnek elég volt ez is. Egy hét múlva versenytársa, Delagrange már negyedóráig repült, ujabb pár hét múlva pedig

Wright Orville Washingtonban hetven perczig, bátyja, Wright Wilbur másfél óráig maradt a magasban…

1911. 46. Szigma: A hétről…A kissármási földgáznál nagyobb, értékesebb,

irigyeltebb gazdasági világ-szenzácziója nem volt még ennek az évszázadnak. Semmiféle új aranymező fölfedezése nem hasonlítható és nem mérhető

hozzá…Mindenütt máshol a világon a készen kapott mérhetetlen munkaenergiára azonnal rátette volna a kezét a vállalkozás, a kihasználásnak, nem is a kedve, hanem kötelessége és az alkotó életnek egy nagyszerűen termékeny lendülete emelteti magát és magával egy egész országrészt a jólét, a gyarapodás magasságába. Minálunk csak azon vitázhattak az emberek egymással: mennyi lehet és mennyit érhet az, a mi naponta veszendőbe megy

belőle ?

Gázoltás, Kissármás

Csak a rossz terv az, a melynek értéke és haszna, ha — semmi se lesz belőle. Minálunk a kissármási földgáz-forrást egészen úgy kezelték, mint valami napi szenzácziót…

Kissármás volt Európában az első - Székelyhon.ro

www.szekelyhon.ro/archivum/.../3-evfolyam-78-szam

1917. 29. VILLAMOS ERŐ A TANYÁN.

….Be kell vonulnia a villamosságnak a tanyára is. s több helyen már be is vonult. Amíg azelőtt a cséplőgépet tűzveszélyes volta miatt a házak környékén nem szabad elhelyezni, addig ma a villamos-cséplőgépek a tanyai házak udvarán végzik a munkájukat, ha az egyik gazda gabonáját már elcsépelték, akkor a gépet átviszik a szomszéd ház udvarára, gép ott végzi tovább a munkáját. Ennél a cséplésnél nem történhetik robbanás, ez a gép nem gyújthat és egy mozdulással akármelyik gyerek megindíthatja, vagy elállíthatja a gépet. Külön szerkezetű gép sem kell a cséplésbe. Szabadkán például a régi rendszerű cséplőgépékre rászereltek akkumulátorokat, azokat összekapcsolták a villamos vezetékkel és a gép olcsóbb anyagfogyasztás mellett többet dolgozott, mint a régi metódus mellett Ma ez a változás elsősorban azért következett be és most Szabadkán elsősorban azért próbálkoztak meg a villamos-csépiéül, mert a cséplőgépek másik hajtóanyaga : a szén, nehezen szerezhető be. Az embereket a kényszerűség vitte rá erre a megoldásra, azonban a próba annyira

sikerült, hogy a háború után. a mikor a több termelést nálunk bevezetik, a villámon cséplés valószínűleg annyira általános lesz az országban,

mint a villamos áramnak a mezőgazdaság egyéb ágaiban való általános felhasználása.

Személyek

Bardócz Lajos

Bartha Sándor

Bugát Pál

Danielik János és József

Edvi Illés Pál

Érkövy Adolf

Fényes Elek

Hermann Ottó

Kazinczy Ferenc /évszázados ünnepe/

Kliegl József

Láczay Szabó Károly

Nádasdy Ferenc

Szkalnitzky Antal

Sztrókay Kálmán

Varsányi János

Vidats István

Xantus János

* * *

Bardócz Lajos

Bardócz Lajos, jogtudor, született 1832. aug. 9. Szászfaluban, Erdélyben; középiskoláit Kolozsvárott végezte 1853-ban; a pesti egyetemen 1858-ban a jogi tanfolyamot is befejezvén, letette az államvizsgálatokat és 1859-ben jogtudorrá avattatott… a kassai jogakadémiához a történelem és statisztika tanszékére neveztetett ki. 1865-ben szülőföldére költözvén, ott folytonos betegeskedéssel küzdve a mezei gazdaságnak és a természettudományoknak él.

Természetrajzi s ismeretterjesztő munkálatai a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Vasárnapi Ujság (1861-1872.), Magyar Ember Könyvtára (1863. II-IV. k.), Képes Ujság (1864-65.), Falusi Gazda (1864.), Ország Tükre (1864.), Hazánk és a Külföld (1865. 1871.) és a M. Néplapban. Kisebb közleményei B. L. betűk alatt jelentek meg.

* * *

1862. 51. Vegyes jegyzetek. Közli Dr. Bardocz Lajos.

Pókselyem-tenyésztés. Mondják, hogy Réaumur volt az első, ki azon gondolatra jött, hogy azon szálakból, melyekből a pók hálóját szövi, selymet készitsen. Minthogy a pókok között többen vannak, melyek tojásaikat gubókba göngyölik be, melyek a selyembogár gubóihoz hasonlitanak… A pók által készített szálakból selymet ép ugy lehet nyerni, mint a selyembogarak fonalaiból. Azon¬

ban a felfedezés a gyakorlati életben még sem használható : minthogy a

nyers anyag előállítása a selyem-tenyésztés ezen ágához rendkívüli nehézségekkel jár. A pókok ugyanis természetes állapotukban gubóikat annyira

el szokták rejteni, hogy azok feltalálása igen nehéz; sőt azokat gyakran

össze is szaggatják, és maguk körül szétszórják…

1864. 1. Nagyevők és kőfalók. Közli Dr. Bardócz Lajos.

Az emberek közt nemcsak egyébben, de az evésben is csudálatra méltó példákra akadunk. A telhetetlen gyomornak egyik bámulatos példája a vittenbergi nagyevő volt, név szerint Khale Jakab, ki kertészséggel foglalkozott…

II. Károly uralkodása alatt Londonban egy ember (valószinüleg Richardson volt) tiz-tizenkét mogyoró nagyságu követ nyelt el egyszerre, és Jakobaus meg is hallgatta, a mint a kövek a nyelőcsőben öszszekoczognak. Néha harmincz ily követ is elnyelt, melyek 24 vagy 48 óra mulva takarodtak ki belőle. De nemcsak követ evett e strucz-gyomru ember, hanem más természetellenes tárgyakat is

lenyelt…Példáink vannak rá, hogy némely embereknél valódi életszükséggé válik az ételeken kivül krétát, homokot enni…

1865. 2. A gazdasági gépek gyártása Angol országban. Dr. B. L.

1865. 13. A kenyérgyárakról /dagasztógép, sütőkemence/. Közli Dr. BARDOCZ LAJOS…h 12 – 4 fejezetben olvasható. G.

1887. 5. ALLOTRIOPHAGIA. Így nevezik embereknél és állatoknál azt a beteges hajlamot, melynél fogva valaki oly eledelek iránt táplál kedvet, melyek szervezetének szükségleteivel nem állanak összhangzatban, sőt attól idegenek. Különbözik ez a pantophayiától, mindent megenni vágyó falánkságtól, a mely

nem veti meg a jó táplálékot sem, hanem inkább mohóságában fordul a rendkívülihez, tehát alapjában épen az egészség túltengését mutatja, míg az allotriophag határozott ellenszenvvel van az egészséges táplálék iránt. Hogy jobban megértsük a különbséget, pantophag, azaz mód nélkül falánk a holló, a strucz, a czápa. Különösen a strucz gyomra vesz be mindent magába, úgyhogy találtak már benne több kiló rongyot, rézajtósarkakat, vaskulcsokat, réz- és vasszegeket, ólomgolyókat, pénzt, gombot, kavicsot és porondot. Nemkülönben a czápa, az oczeán e tigrise, minden élvezhetőt és élvezhetetlent fölemészt…

Többé-kevésbé mindnyájan rá vagyunk utalva, hogy allotriophagok legyünk. Legtöbb tápszereink tartalmaznak oly anyagokat, melyek élvezhetetlenek volnának magokban. Mi a só? Egy ércznemnek és légnemnek összetétele. Mi a saláta? Egy tál emészthetetlen farost, vagy cellulosa…Világos tehát, hogy bár az allotriophagia bizonyos határon túl beteges állapot jele, de szorosan véve senki sem lehet el nélküle s oly állapot, melyben a czivilizáltabb népek is kivétel nélkül osztoznak. B. L.

allotriophagia (görög) Nyalakodás, gyapjúrágás, tollcsipegetés következtében kialakuló tünetcsoport (állatorvosi) Google

* * *

Bardócz további írásai a VÚ-ban:

Az üstökösökről, dr. Bardócz Lajos. 1861. 342, 354, 866, 378, 388, 402

A Vezúv, Pompeji és Herculanum (képekkel). Dr. Bardócz Lajos. 1862.

181, 193,206,223, 230

Az állatok szellemi képességei. Dr.B.L.1863. 39…

A gazdasági gépek gyártása Angol-országban B. L 1865. 19

A méhszúrás, mint gyógyszer. B. L. . 1865. 31

Az üveg. Bardócz Lajos 1865. 42, 54, 66…

A főzésről, B. L. 1866. 1.

Az ivó-víz (3 ábrával). Dr. Bardócz L. 1871. 419, 430

BERTHA SÁNDOR.

1902. 2. BERTHA SÁNDOR Parisban élő jeles hazánkfia régebb idő óta folyton azon fáradozik, hogy hazánk viszonyait a külfölddel megismertesse s a rólunk ottan uralkodó téves fogalmakat eloszlassa. Ezen a réven lett

neve a hazában ismeretes, ez a működése tette őt népszerűvé s adott nekünk is alkalmat arra, hogy most, midőn legújabb műve a franczia könyvpiaczon a Plon et Nourrit előkelő párisi könyvkiadó czégnél megjelent,

az érdemes szerző arczképét bemutassuk. Új művének czime:

La Hongrie moderne (Az újkori Magyarország) s hézagpótló munka…Nem régiben egy nagy müvet adott ki Magyars et Roumains czímmel,

mely a magyarországi román ügyet ismertette, s nagy figyelmet keltett.

Ez a mű a román irredenta köreiben is sok port vert föl. Az újkori Magyarország

megírásával betetőzte működését, mely tiszta, önzetlen hazafisága miatt a legmelegebb elismerésre érdemes. Bertha Sándor a párisi magyarok társas életében is nagy szerepet játszik…b.a.

Bugát Pál

1865. 32. Dr. Bugát Pál . (1793-1865.)

A nagyszerü hadjáratban, mely a magyar nyelv uj birodalmának meghódításáért

Kazinczy vezérsége alatt folyt, egy fö dandárt, a természettudományok dandárát azon férfiu vezette, kinek arczképét ime közöljük: Bugát Pál…

A természettudományok mivelését előmozdítandó az egyetemen és akadémián kívül is — mely utóbbinak fölállása óta rendes tagja volt — külön társulatot indítványozott, mely mint Magyar Kir. Természettudományi Társulat csakugyan megalakult s máig is virágzik.Ő volt az első, ki tudományos műnyelvünket rendszeresen fejlesztette…A nemzetet helyesen szólni Révai tanitotta, szépen Kazinczy, müszabatosan Bugát. Ez az ö fényes érdeme, mely mellett minden hibája homályba borul; ez dicsősége, mely számára a nemzet háláját biztosítja.

1858. 43. 512. Dr. Bugát Pál: A kézművesi műszavak Összeszedésének szükséges volta, haszna és következései. Ha nyelvünkben minden a kézi mesterségekben szükséges műszavak nincsenek meg: akkor nyelvünket e részről nem mondhatjuk egésznek, melly hogy ez legyen, legelőször is tudnunk kell, mi van és mi nincs meg benne? Ezt csak kézművesi műszavaink szorgalmas összegyűjtése által érhetjük el, honnét ennek szükséges volta eléggé kitetszik…

Az előforduló műszók a tudományokban is használhatók, mi által a kézi mesterségek és reáltudományok egymással közelebb érintkezésbe hozatnak.

Azon kézművesnek, ki gondolkozni kezd a mesterségében előforduló

műszókról és kitételekről .eszméi, mesterségét illetőleg, világosabbak, minek

következtében müvei is tökéletesebbek leendnek…

Nagy szótárunk Czuczor és Fogarasy urak munkássága által immár elkészülvén,

abban sok kézművesi műszók biányzandnak, mellyek e nagy

munka második kiadásában ezen kézművesi műszótárból pótoltathatnak…

Danielik János

1860. 34. /Címlap/…Danielik János, született Murányban Gömör megyében, 1817. majus 20-kán. Iskoláit végezte Rozsnyón és Pesten. Az utóbbi helyen mint papnövendék az akkoriban ötödik évre fennálló magyar iskola elnöke volt, s már akkor több, figyelmet gerjesztett értekezést irt, melyek a „Munkálatok” IV és V. kötetében láttak napvilágot. 1836-ban s igy 19 éves korában a szépmüvészetek és bölcselkedés tudorává avattatott. 1839-ben a rozsnyói lyceumban a bölcselkedés és magyar irodalom rendes tanáraul lőn kinevezve, s mint ilyen, a következő 1840-ik évben pappá szenteltetett Kassán boldogemlékü Ocskay Antal püspök által….

1858-ban a magyar tud. Akademia tiszteleti tagjául választatott meg, s mint ilyen, 1860. mart. 19-én tartotta székfoglaló-beszédét. Tevékenysége számára tágasb és kihatóbb tér azonban a „Szent-István-Társulat”-ban nyilt meg, melynek alelnökeül, gróf Károlyi István mellé, az 1854-iki közgyülésen lőn megválasztva. Itteni működését ismeri a haza.

*

Danielik József, min. osztálytanácsos és postaigazgató, előbbinek testvéröcscse, szül. 1821. ápr. 5. Murányban Gömörmegyében; tanult Podolinban és Rozsnyón; a gymnasium bevégezte után önkéntes katona… Meghalt 1886. jún. 18. Pozsonyban

Danielik József - Ferenczy Jakab: Magyar írók. Életrajz-gyüjtemény. 4.500,-  Pest, 1856, Szent-István-Társulat, Emich Gusztáv könyvnyomdája. VI, 441, [1] p. 232 mm

A két Danielik nem műszaki. Danielik József Életrajzgyűjteményét gyakran forgatom. G.

Edvi Illés Pál.

1856. 48. …Kirándulásokat tett; például Weimárba, Gothába, Thüringiába, Osmanstádtba (Wieland sírjához). Hazafelé Bajorországon keresztül

vette útját, és a Duna hátán érkezett meg Bécsbe. Jenában tanulta be a

műszaki tudományok mellett az angol nyelvet….Föllépett mint

iró, a Magyar Kurirban, Kedveskedőben, a Tudományos Gyüjteményben, Koszorúban, Hébében…Első munkája a ..Vallástürelem példái, 1825. Küldött Rumi tudornak, mint valahai tanítójának és Döbrenteinek felszólítására egy csomag magyar népdalokat, angol nyelven kiadás végett…Újabb időkben a Vasárnapi Újság olvasói gyönyörködhettek folytonosan oktató szép czikkeiben, tmiknek patriarchális modora irányt mutat népíróinknak, mint kell és lehet a tudományos ismereteket az élettel kapcsolatba hozni…V. U. Sz.

1854. 26. Edvi Illés Pál: Hasznos tudnivalók a marhahúsról. /Marha-darabolási ábra/ …Hol a marhahúsnak fogyasztása és a tulkok leöldözése nagyban űzetik , legújabb időkben a bölcs kormányemberek ezen iparágra is kiterjesztették figyelmöket; és intézkedtek, hogy a marhahús fontjának egyenlő ára

eltöröltetvén, az háromféle osztályzat szerint határoztassék meg. Ennek alapja:

Első osztály: legbecsesebb hus-nemek ;1) Vesepecsenye, 2) rostélyos, 3) fehérpecsenye, 4) felsár széle, 5) fartő;

Második osztály: közép-becsü husnemek : 6) felsár, 7) hátszin, 8) lapoczkaszél, 9) hátszin vékony, 10)szegyszárny, 11) virágostarj ' a második és hatodik bordák között;

Harmadik osztály: legalsó rendü husnemek : 12) köröszt fartő, 13) lapoczka eleje, 14) nyak, a két első bordával, 15) szegyközép, 16) szegyfö, 17) dagadó, 18) csontos hátszin, 19) pofa.

1857. 5. Zsidó-iskola, az az: mit tanulhatunk a zsidóktól. EDVI ILLÉS PÁL.

…Hogy a zsidók szeretnek gyakran fürdeni, mosódni, és a fürdő-kádat

házi bútoraik közé számítják; — hogy vallásukhoz igen buzgók, és szent

könyveiket ugy becsülik, mint alig keresztyének az övéiket; — hogy maguk

között egyetértők,szinte az elszántságig; — hogy az ipart és világfutást mohón

űzik, egész életök czélja nem levén más, mint meggazdagulni minden áron…

Minden kétkedés, kifogás és ellenvetés nélkül tanulhatunk a zsidóktót

1) Kereskedni. Ok ebben olly mesterek, kiktől tanulni bármelly nemzetnek

sem szégyen; mert erre mintegy rászületvék, és a kalmárság őseredetileg

nekik már verőkben van. A Talmud is őket kiválólag a kereskedésre

utasítja, mint nemes életmódra; a mezőgazdaság- és baroratartásról csak

megvetőleg emlékezvén…

2) Életet és időt becsülni. Időkkel és órákkal, sábeszen kívül, senki sem

fösvénykedik ugy, mint a zsidó. Ő talán azon okból is, mivel kereskedő, kinél

sokszor egy órának elhanyagolása ezerckre rugó kárt okozhat, de mégis főképen

azért, mivel ő hetenként két szent napot ünnepelvén,azoknak elvesztett

drága óráit serénységgel kell pótolni…

3) Mértékletesen táplálkozni és józanon élni…

4) Gyermekeket tanittatni…

5) Nősülni is..

Érkövy Adolf

(Ehrstein, 1818. szeptember 28. – Keszthely, 1883. december 13.) jószágkormányzó, miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elsősorban mezőgazdasággal, iparfejlesztéssel foglalkozott.

Munkássága 1857. 22./ Lásd az „Üzemek” c. fejezetben. G./

Fényes Elek

1855. 40…Kiadta ezután költséges utazásokkal és nagy fáradsággal tett

gyűjtéseinek gyümölcsét, Magyarország leírását geographiai és statistikai tekintetben, mellyet az akadémia 200 aranynyal jutalmazott; továbbá Magyarország statistikáját, melly a maga nemében mai napig is egyetlen s több főiskolában kézikönyvül használtatik. Irt ezek mellett több iparunkat tárgyazó, továbbá geographiai müveket, mellyek mindegyikét szilárd igazságszeretet, haladási szellem és okos combinátió jellemzi…

Fényes Elek (Csokaj, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867) wiki

HERMAN OTTÓ

1915. 1. Ezekben a sötét napokban, minden érzésünket és minden gondolatunkat a háború és a harczokban részt vevő fiaink sorsa foglalja le. Hős harczosainké minden érdeklődésünk; másodsorba szorulnak még azok is, a kiknek

nyilvános élete egészen a nemzeté, a kik a köznek élnek s béke időn is a nemzet nagyságáért, fejlődéséért, haladásáért küzdenek. S jól van ez így, így is kell annak lennie….Hermán Ottó /1835 – 1914/ koporsójánál azonban egy perezre meg kell államink. Nem azért, mert ezt belső ügyünknek is tekintjük, ő levén lapunknak egyik legrégibb és egyik legérdekesebb munkatársa. Hanem azért, mert üresség marad utána…Volt hivatalnok, fotográfus, állattömő, gyári napszámos és minden egyéb. Békésebb időben akadni fog talán valaki, a ki megírja élete történetét

Nyugat 1920. 13-14.

Schöpflin Aladár: Herman Ottó…Tanítványa és munkatársa, Lambrecht Károly most szép életrajzi könyvben állított emléket gazdag és érdekes egyéniségének. Nagyobbára dokumentumokból, saját nyilatkozataiból és kortársak véleményeiből, anekdotikus jellemvonásokból és ténybeli adatokból…

LAMBRECHT KÁLMÁN: HERMAN OTTÓ: Az utolsó magyar polihisztor

mek.niif.hu/04300/04326/html/index.htm

1879. 44…Hermán Ottó ismét felszólalt a magyar orvosok s természetvizsgálók vándorgyűlése ellen s felhívja Szilyvel egyetértve Szabó Józsefet, hogy karácsonyra vagy húsvétra hívja össze Budapestre a magyar természetvizsgálók értekezletét, ugy a mint az „1841-ben a vándorgyűlések megállapításakor történt". Tehát megeshetik az is, hogy jövőre két konkurens természettudományi vándorgyűlés lesz.

Kazinczy Ferenc

1859. 44. Üljünk évszázados ünnepet…Legdrágább kincsünk, a nyelv, él és élni fog! Üljünk azért évszázados ünnepet, az úttörö bajnok születésének évszázados ünnepét! És ti kicsinyhitűek! Bátorodjatok! Mint eddig zengett, úgy ezután is fog zengeni nyelvünk, halmokon és völgyeken, örök időkig. F. M.

KAZINCZY FERENCZ RÖVID ÉLETRAJZA…

1831 tavaszán adá ki utolsó művét, útleírását gőzösön Pannonhalmára.

…A cholera terjedése haza szólitá Pannonhalomról Széphalomra. Aug.

18-án egy, Kishez Széphalomról küldött levelében leírja a cholera s a zempléni pórság véres dulongásait. „Én és az enyéimek élünk, de milly időkben!"…P

TÓTH KÁLMÁN: K. F. emlékezete

…S most eljövének ünnepedre,

Hogy kincsüket, zsákmányukat

Itt lábaidnál mind lerakják.

Az eszmék lengő zászlait,

Igét hivő ezrek hitét….

Mert mind te tőled származott:

Erő, vágy, sejtelem, tudat,

Mind eszméid virágai…

KÖLCSEY AKADÉMIAI EMLÉKBESZÉDE. — TART. 1832. ELEJÉN

…Szellem vala ö, melly a tespedő egészet olly sokáig csaknem egyedül elevenité; s lépcső, mellyen egykorúi magasbra hághassanak, s a szerencsésebb maradék tetőre juthasson…

Kazinczy Ferencz napja Pesten s vidéken…A Kazinczy-ünnepélyre lakoma is tartatott az ünnepély napján, csütörtökön 3 órakor, az Európa szálloda teremében….

1859. 45 / Több további lapszámban tudósítanak. Ezekből válogattam. G./ Kazinczy-ünnepélyek a vidéken. Kazinczy-ünnep Aradon…Örömtől dagadó kebellel értesítem önt, s ön által a nagy magyar hazát, hogy mi aradiak nemcsak meg nem törve, de még megfogyva sem vagyunk. Alig hangzott szét a hazában, miként hazánk fővárosa a halhatatlan Kazinczy évszázados ünnepélyét a nemzethez illően fogja megülni, bennünk is felébredt a vágy, a haza ezen fiának tartozó tiszteletünket nyilvánosan tanúsítani. Megültük tehát e napot…Fényes K.

1859. 48. A Kazinczy-ünnepélyt Konstantinápolyban is megünnepelte az ott

levő magyarság. Erre nézve a P . N . stambuli levelezője igy ir : „Halhatatlan

költőnk Kazinczy Ferencz százados ünnepét az idevaló magyarság is,

mód és körülményeihez képest szerény kis társaságban, még pedig Stambul

ős török házainak egyikében, megülte. Nagyszerű programról ugyan nem

szólhatok; több alkalomszerű szavalmány után Sz. D. honfitársunk a „Hazádnak

rendületlenül" páratlan szépségű költeményt megható hangon szavalta,

és ezen a külföldi magyarra különös benyomású verssel minden szemből könyűt

csalt ki.

1859. 49. Folytonosan érkeznek hozzánk tudósítások a vidék különböző részeiből Kazinczy-ünnepélyekről. Akik elkéstek, sietnek helyrepótolni a mulasztást. Nem mulaszthatjuk el, röviden följegyezni ez örvendetes tényeket,

bár az egyéb tudósításaink rovására történnék is. Az ünnepelt nagy férfiú

emléke megérdemli azt.

Alagya Kazinczy sírjánál czim alatt Főkövy Jozefa asszony magasztos

szellemű zeneművet szerzett, mellynek kiadásából begyülendő tiszta

jövedelem Kazinczy újonnan tervezett síremlékére fog fordíttatni.

1859. 50. Két pesti iparos, a Szabó Richárd „Kazinczy-albumára" előfizetvén

azon ajánlatot tevé ez úttal, hogy ők a Kazinczy-szobor létrejötte esetében

a szakmányukhoz tartozó munkát fizetés nélkül teljesitendik. A derék iparosok

nevei: Gerster és Frey.

1859. 52. Dobsina, dec. 12. Azon, a legforróbb hazaszeretetet tanusitó lelkesedésről, mellyel e varosban tegnap a Kazinczy-ünnepély megtartatott, hű képet rajzolni, tollam gyenge, s ugy a hazának elég megtudni azt: hogy Dobsina

városa lakosai ez alkalommal ünnepélyesen kimondták, mikép ők, — bár az eddigi viszonyoknál fogva, a magyar nyelvet, saját anyanyelvűkké tenni nem

lehetett — ezen honban idegen elemet nem képeznek…Ezen vallomás tettleges bebizonyításul a Kazinczy-alap nagyobbítására aláirás nyittatott, melly uton egy pár percz alatt több száz forint tétetett könnyező szemekkel a haza oltárára…az aláírási iv, a köznép kezei között kering. (Éljenek annak lelkes vezetői! Szerk.) D. V

Kliegl József

1857. 5…Kliegl 1835-ben lépett fel először gépész eszméivel… közöttük volt az a híres betűszedő gép, mellyröl egy országgyűlés népe sokat és lelkesen beszélt egy időben, pénzt is adtak össze szép számmal, de nem annyit, a mennyi elég lett volna egy illyen világ-érdekű eszme teljes életbe léptetésére. Ollyan búvárhajó tervet is mutatott be ugyanazon főúrnak 1835-ben, melly a víz alatt járhat, de elutasittaték tulcsigázott képzelödéseivel… Ollyan szerkezetű mozdonyt gondolt ki, melly le hegynek 1:4-hezi meredekségben is

képes barmelly ponton és pillanatban megállani; még ollyan vasutat is tervezett, a hol a mozdony magával vinné a síneket… Néhány hónapig, mig ingyen mutogatta találmányának működését — a mi pedig egy kis költséggel s tetemes

idővesztéssel jár — csak vetődött hében-korban egy-egy kíváncsi ember annak megbámulására; de mióta belépti dijat fogad el hosszas rábeszélés következtében, azóta hetekig sem látott, legalább kezdetben, egy látogatót. Nem rég hirdették a lapok, hogy Tomory ur figyelmét ébreszté fel a gyönyörű találmány, s hihetőleg pártolása alá veszi azt…Dienes Lajos

Kliegl József (Baja, 1795. december 25. – Pest, 1870. január 7.) magyar nyomdász, a nyomdai szedőgép feltalálója…1857-ben a kor népszerű hetilapja, a Vasárnapi Újság Kliegl Józsefet tehetséges és szegény feltalálónak jellemezte…Wiki

Láczay Szabó Károly

Malomkő-gyártó, bővebben itt, a Gépek c. fejezetben és a Google-ban olvashatunk róla.

Gróf Nádasdy Ferencz.

1857. 26. …Néhány sort szentelünk azon hazánkfiai emlékének, kik a válságos időkben mentő oszlopai valának a trónnak s birodalomnak s ezáltal hazánknak a nemzetünknek. Ezek sorában első helyen áll gróf Nádasdy Ferencz, a Mária-Terézia rend legkorábbi s legelső vitézeinek egyike….Ö és Serbelloni vivták ki 1757. június 14-én (tehát épen 100 évvel ezelőtt) a kollini ütközetet, hol Fridriknek több ezer poroszszal kevesedett meg ereje s következése az lön, hogy Prága az ostrom alul felszabadult és Csehországból a poroszok egészen kitakarodtak. E fényes győzelem emlékére alapitá Mária Terézia a jövő hőseinek számára a mai napig legnagyobb becsben álló katonai rendet, mellynek egyik méltó büszkesége volt a kollini hös is…

Nádasdy család - Wikipédia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nádasdy_család

A kastélyt 2012. 05. 27-én látogattuk meg. G.

Szkalnitzky Antal

1859. 51…Szkalnitzky Antalnak elhatározott szándéka, visszajöni körünkbe, s tanulmányait, tapasztalásait az elhanyagolt hazai műépítészet érdekeinek szentelni. Most Parisban folytatja tanulmányait, s mint több magyar lap rendes

előfizetője folyvást figyelemmel kiséri a hazai fejlődési mozgalmakat…

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész. A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest arculatának meghatározó építésze. Wiki

Sztrókay Kálmán

(Szabadka, 1886. dec. 21. - Bp., 1956. dec. 23.): író. Matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a bp.-i egy-en. Egy ideig a Földrengési Intézetben és a kiskartali csillagvizsgálónál dolgozott. Széles körű tudományt népszerűsítő működést fejtett ki…Netlexikon

Nyugat 1938. 5. Figyelő Nagy Lajos: A természet titkai nyomán
Sztrókay Kálmán könyve

Sztrókaynak a Vasárnapi Újságban megjelent írásai:

1912

Az április tizenhetediki napfogyatkozás (képekkel) Sztrokay Kálmán . 302

Tudományos mozi-fényképek (képekkel) Sztrokay Kálmán. 608

Hirtelen időváltozás (képekkel) Sztrókay Kálmán . 668

1918

A tudományok a háborúban. —Sztrokay "Kálmán 184

A nagy ágyú. Sztrokay Kálmán 228

A szén problémája. Sztrokay Kálmán . 310 /Az energia c. fejezetben. G./

A technikai fejlődés jövője. Sztrokay Kálmán . 687 / h 12 – 7. fejezetben olvasható. G./

1919

Elektromos távolbalátás. Sztrokay Kálmán 130

1920

1920. 10. A TAVASZI KÁNIKULA…A bonyolult jelenségeknél csak jó, ha valami rendkívüli akad, mert azt aztán jobban szemügyre lehet venni, talán a mostani rendkívüli kánikula is hozzá fog járulni ahhoz, hogy valamivel mélyebbre hatolhassunk be az időjárás ismeretlen törvényeibe

1921

Az asztrofizika új sikerei. Sz. K 72

Az elemek átváltoztatása. Sz. K. 115

Fénytelefon és beszélő mozgó fénykép. Sz. K 208

Varsányi János

1857. 22. Varsányi János mérnök hazánkfia egy jeles fényirati (photograph) készület segélyével évek óta hazánk ritkaságai és nevezetességei fölvételével foglalkozik; gyűjteménye már eddig is ritkabecsű és valódi történetkincs. Régi tervét valósítandó, közelebb hosszú útra indult egy nagyszerű nemzeti vállalat érdekében, hogy beutazza legelőbb az alsó-dunai vidéket s aztán rendszeres terv szerint hazánk egyéb történeti nevezetességű helyeit. Hazafiúi bizodalommal kéretik azért a magyar közönség, nyújtson segédkezet a küzdelmes pályán a vállalkozónak s közölje vele a nemzeti tudományosság érdekében azon helynek, hol megforduland. Régibb s ujabb földirati, statistikai, történeti, természet- és régiségtani érdekesb tárgyakat, adatokat, okleveleket, rajzokat, térképeket; úgyszintén a népszokások, viselet, erkölcsök, dalok, regék, mondák ismertetését juttassa el hozzá. Nem kételkedünk azon, hogy szép utjában mindenütt szives magyar vendégszeretetre fog találni. /”Mi újság?”-rovatban. G./

* * *

Varsányi János mérnökre több hivatkozást találtam, címszót vagy bővebb méltatást még nem. Nem vettem át valamennyi Google-találatot. G.

Paur Ivánnak /1806 – 1888/…az archaeologia volt kedvelt szaktárgya; gyakran fölrándult Bécsbe, a hol a szakkönyvtárakat búvárolta. Ekkor fűződött közte és Varsányi János mérnök közt az a szoros kötelék, mely később közös vállalataikban oly sok hasznot hajtott a hazai szaktudománynak…Szinnyei

Százhalombatta területén pedig a 19. században Varsányi János mérnök 122 halomsírt mért fel, tehát hatalmas szkíta központ volt itt.

www.magtudin.org/Friedrich%20-%20Szakacs%206.h

National Geographic - Civilizáció - Százhalombattai halomsírok

www.ng.hu/Civilizacio/.../szazhalombattai_halomsirok - Tárolt változat...és még több találat Varsányira. G.

Érdy János 1847. Maj. 3-án Kubinyi Ágoston muzeumi igazgató és Varsányi János mérnök társaságában a 352keázoi, helyesebben keveházi nagy hún temető 122 halmai közül négyet megásatott… ezeken égés-fekvetek valának, melyeken megégetett tetemek, sok szén, hamu, olvadt rézdarabok, vas nyilhegyek, s temérdek cserépdarabok találtattak.

vfek.vfmk.hu/00000097/root/0001/.../0004-36.html

* * *

Vidats István

1854. 41. Vidacs István iparos hazánkfia újonnan épült gépgyára, mellyről

már emlitést tettünk, jóformán egészen elkészült, s egy hét múlva, gőzgépe is kész lesz, melly egy liszt, s egy gubacs malmot hajtand egyéb kötelességei mellett. A ki a Kétnyul utczába vetődik, ha nem nézne is a czim után, könnyen rá ismerhet az uj gyárra, a szorgalmas kalapács csörömpölés, fűrész, reszelő, s istentudja hány féle szerszám ugyanannyiféle zugó-bugó zajáról. Ha egészen kész lesz ezen, magyar gazdáinkat napról napra czélszerübb és jelesebb gazdasági eszközökkel s gépekkel ellátó teljes virágzásnak indult intézet, még vissza térünk bővebb ismertetésére. Annyival kiváncsiabbak vagyunk Vidacs gőzmalmára, mert bizonyos kútfő után mondhatjuk, hogy azon malom, mellyet mult őszön Bánátban állita fel, olly szép lisztet őröl, hogy hozzá foghatót sem

Temesvárott, sem Becskereken nem képesek előállítani. Ezen gőzmalom

fűtése szalmával történik, és hasonlóképen Vidacs praktikus esze

jött legelőször azon gondolatra, hogyan kell a szalmatüzet folytonos szolgálatra

tetemes haszonnal alkalmazni.

1859. 9. Vidats István gépgyára Pesten…a ferenczvárosi kétnyul-utczában, jelenleg a legnevezetesebb iparvállalatok egyike hazánkban. Csekély kezdetből, mintegy 30 év lefolyása alatt, alapitójának kitartó erélye, szorgalma és ügyessége által hazai erőkből és eszközökkel, a magyar szín és jelleg teljes épségben tartása mellett, fokonként emelkedett, növekedett, gyarapodott…

Szecskavágók, darálók, répavágók, rosták, vető-és cséplőgépek, mozdonyok,

szénagyüjtők, kapálok, töltögetők, morzsolok, tégla- és borprések, gőzkazánok,

gőzgépek, gőz- és mümalmok s több efféle gépek hosszú sorát láthatjuk…

Az elhíresült Vidats-ekéknek legyen itt különös megemlítése, mellyek mindig

a legnagyobb pártolásban részesültek, annak bizonyságául, hogy ezen

Vidats-eke, melly a távol külföldet is e név alatt járja be, leginkább felel meg

a magyar gazda igényeinek. S említsük még meg az e gyárral összekötött

vasöntödét, melly minden e szakba vágó munkát felvállal s gyorsan és jutányosán teljesít…

Adja Isten, hogy a gyártók czéjukat minél biztosabban és sikeresen elérhessék!

1859. 30. Vidats István. /Címlap, a fenti képpel. G./

…„A magyar gazdasági gépészet apja;” mert ő előtte egész Magyarországban sehol sem volt ollyan gazdasági gépgyár, melly gyártmányai által országos hirre tudott volna szert tenni, s a gazdasági gépek és tökéletesitett eszközök használását olly átalánossá birta volna tenni, mint ez Vidats Istvánnak sikerült…

Vidats István 1802-ben született Kalocsán. Atyja ottani szabómester volt; tűz, viz, devalvatio, s a franczia háboru által sokszorosan kárositott meglehetős szegény állapotban…A gazdasági gépészet terére lépett, a mellett, hogy mindenféle gazdasági ezköz készitésére vállalkozott, – legszenvedélyesebb gondot forditott az eke kitanulására, melylyel annyira is haladt czélszerü módositásai következtében, hogy már 1844-ben több tekintélyes magyar gazda az ő ekéjét mondta a legjobbnak, 1846-ban pedig, mint fentebb emlitettük, a nagy iparmű kiállitáskor gépgyártmányaira s különösen ekéjére megkapta az arany érmet. – Ugyanakkor nevezte el az iparegyesület ünnepélyesen az ő általa szerkesztett és gyártott, s azóta hazánkban mindenfelé utánzott ekét Vidats-ekének; melly kitüntetés fölért az arany éremmel; de sőt még annál is nagyobb belbecscsel s nyomatékkal birt. – Vidats azon sjátságos viszonyba jutott a hazai gazdasági iparral, hogy amint az okszerü gazdálkodási kedv terjedt Magyarországon, a szerint növekedett az ő üzlete is, s megforditva: minél bővebb aratással fizetett Vidats-ekéi után a barázda, annál jobban lábra kapott országszerte a jeles földmivelő eszközök utáni vágy is; melly nem állapodott meg csupán a szántóvető eszközöknél, hanem a kukoricza-morzsoló-, szecska-, répavágó-, zuzó-, daráló- stb. gépeken s mindenféle rostákon kivül elhaladt egész a cséplőgépekig és műmalmokig.

Vidats üzlete már 1852-ben olly kiterjedésü lett, hogy előbb bérbe, azután örökül vett egy vasöntőgyárat; azzal átellenben nagy telket szerzett, hol most raktárai vannak, s az öntöde telkén akkora emeletes gyárat épitett, melly rendesen mintegy 100 munkást foglalkoztat, és két annyinál is többnek volna képes munkát adni.

Xantus János

Xántus János hazánkfia /1825 – 1894/ , az amerikai polgár és tengerészmérnök-kari kapitány, ki most körünkben tartózkodik s mult héten tartá nagyérdekü székfoglaló beszédét a m. Akadémia ülésében, jelenleg — és méltán — a legnépszerűbb nevek egyike hazánkban. Egyike ö is azon számosaknak, kik a balszerencse által a honból kizavartatva, a külföld távol országaiban, idegen viszonyok és nehéz küzdelmek között nem csak maguk számára voltak képesek, hatáskört és tisztes állást teremteni, hanem mind szellemi, mind erkölcsi tekintetben, hazájoknak is becsületére váltak. Xántus mint reményteljes, derék ifju 1848. elött csak barátai és szülőmegyéje körében volt ismeretes; neve akkor lön országosan ismertté és tiszteltté, midőn a mult évtizedben két jeles utazási munkája jelent meg Pesten, melyek egyike az Északamerikai államokat, másika különösen Kaliforniát tárgyazza…

Sem költséget, sem fáradságot nem kiméit, ha alkalma volt valamit szerezhetni hazai intézeteink számára, s igy történt, hogy a Nemzeti Muzeumot, a m. kir. Természettudományi társulatot, söt a tud. Akadémiát is részint gazdag

és ritka állat-gyűjteményekkel, részint becses könyvekkel megajándékozá,

s ezt — mint tőle hallottuk — ezután is tenni szándékozik. Ez az, a miért Xántus János a tudomány barátainak méltánylását oly nagy mértékben kiérdemelte.

Néhány hét Ceylon szigetén, Budapest, Franklin, 1877. Megjelent a Bp. Szemle 1877. évfolyamában, annak az on-line változatából vettük a részletet.

1870-ik év kezdetén az angol keleti postagőzhajó társaság Núbia nevű hajóján kelet felé utazván, tíz napig tartó folytonos szélvész és vihar után, egy forró januári nap reggelén érkeztünk a ceyloni partokhoz. Az egész postamálhát, a postával utazott angol tengerésztiszt még az előző napon fölhordatta a födélzetre, hogy rendezze. Gőzhajónk a kelet-indiai, chinai, ausztráliai, s kelet-afrikai postagőzösökkel összeköttetésben lévén, a posta nem kevesebb mint 1460 nagy bőrzsákból állt, a tengerésztisztnek tehát e zsákok rendezésével elég mulatság jutott ki….

A bérkocsit Ceylonban igen szép kényelmes jármű pótolja, melynek neve bándi.

Nagyon könnyeden épített kétkerekű elegáns födele s kocsi ez épen a kerékre helyzeti négy üléssel, melyek közül kettő előre, kettő pedig hátrafelé van arczczal fordítva. A kocsis a rúd tövéről hajtja egyetlen lovát, mely kettős rúd közé van kapcsolva. A kerekek rendkívül vékonyak s magasak, az utak s lovak pedig igen jók: az ember bámulatos gyorsasággal halad a bándin…

Mi a népnevelést illeti, erről bőségesen gondoskodott a kormány. Vannak elemi s népiskolák elég számmal, hogy gyermekét mindenki oda küldhesse, noha erre kényszerítve senki sincs. Az iskolák jól látogattatnak; bennök szingál s tamil nyelveken tanítanak, minden szükséges könyv e nyelvekre már rég lefordítva lévén, a szegény gyermekek minden szükséges könyvvel ingyen láttatnak el. Az angol nyelvet is tanítják ez iskolákban rendes tantárgyúi, mit a növendékek

rendkívüli szorgalommal s nagy ambitióval tanulnak. Az elemi- s népiskolákon kívül van Colombában gymnasium is, melyet az angolok collegiumnak neveznek, ebben a tanulók a középiskolai kiképeztetést nyerik s ezen iskolákból

a gyarmat tanártestülete sok kiváló erőt nyer, valamint minden képzelhető, ismereteket s némi tanúltságot követelő foglalkozás. A kormány, évenkint, minden ily collegiumból, a legjobb tehetségű 2—3 fiút Londonba küldi, s ott kiképezteti saját költségén, ügyvédi, orvosi, mérnöki, s más hasznos pályákra…

Midőn Ceylon független lévén, nemzeti királyok uralkodtak fölötte. Azok vérengző despoták voltak mind; akkor a király akarata törvény, ellenben, más mindenki egyaránt rabszolga volt; az emberek élete és vagyona a királyok szeszélyétől függött…

Könyvek

1857. 2. Báró Sina Simon. E naponkint ragyogóbb név, közli tisztelt hazánkfia Korizmits László ur a „Gazdasági Lapok" ez évi első számában a következő nagyérdekü tudósítást a báró felhívásáról:

…I. Dolgoztassák ki Magyarország földtani (geológiai) leírása, a tett kutatásokhoz képest, a lehető legtökéletesebben, tekintettel a Magyarország

rétegeiben előforduló palaeontologiai tárgyakra, a mezei gazdaságot

érdeklő adatok különös figyelembe vételével. - Díj : 100 arany.

II . Készíttessék egy olly eredeti, és a szerző saját tanulmányain s tapasztalásain alapult füvész-könyv, mellyből - Magyarországban vadul

növő, vagy mivelt - minden növényt, könnyen és biztosan megtehessen határozni. - Dij : 100 arany.

III. Készíttessék a hazai gazdaközönség számára egy ollv gazdasági

építészeti kézi-könyv, mellyben a gazdák, terjedtebb építészeti és számtani

előismeretek nélkül is, biztos kalauzt és használható tanácsadót bírjanak;

mellyben tehát világosan és érthetően elő legyen adva mindaz mi az anyagoknak helyes megítéléséhez szükséges, mind pedig, mi a gazdasági építészetnek elveit teszi, végül mi a rajzok és elöleges költségszámítások

végrehajtásához megkívántatik.…Díj: 100 arany…

A pályairók a szokott mód szerint, idegen kézzel írva, a szerző nevét

rejtő jeligés levélkék kíséretében, alulirthoz czimezve küldessenek be. A jutalomdíj, a kivánatnak legjobban megfelelő pályaműnek, competens szakértő

férfiak közremunkálásával fog oda ítéltetni. A pályairatok beküldési véghatárideje jövő 1858-ik1 év jan. hó utolsó napja. — Megjegyeztetik végül :

hogy a jutalmat nyerő munka, szerzőnek tulajdona marad. Kelt Pesten, 1856.

dec. 31. Korizmics László*.

*Korizmicsról: 1857. 20. / XI. fejezet/ és 1886. 41.

1858. 15. Építészeti magyar kézikönyvek. Debreczenben a rajzolás és épités

tudományának nyilványos oktatója, hites mérnők Beregszászi Pálnak, a

rajzolás és épités tudományáról irt, következő munkálatai még nála számos

példányban találtatnak : 1. Ácsí munkálatok, a fedelek ismeretéről és rajzolásáról 76 rajztáblával, kemény fedélben bekötve ára 6 ft. 24 kr. p. p- 2. Az

épületekre teendő költségek számbavétele, négyszeg és köb mértékekre kí

számítása; s ezzel egy kötetben, az épületeknek erős és alkalmatos lakássá

tételéről való értekezés, 4 rajztáblával, kemény fedélben bekötve ára 2 ft. 12

kr. pp. — 3. A mérnöki rajzolás kezdete, 8 rajztáblával, kemény fedélbe bekötve

ára 1. ft. 12 kr. p. p. — 4. A szabad-kézzeli rajzolás kezdete, 20 rajztáblával

lágy fedélbe bekötve ára 1. ft. p. p. — Ajánltatnak, mérnököknek,

B az építéssel foglalkozó egyéneknek, házi gazdáknak; ugyszintén ezen tudományokat tanulni s hozzá érteni kívánó ifjaknak.

1874. 8. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KÉZIKÖNYV. Vegytani és köz tapasztalatok nyomán irta dr. PERLAKY MIHÁLY. Számos fametszvénnyel.

Nagy 8-rét, 192 lap.) - Fűzve ára 1 ft. 50 kr.

Tartalom: Előszó. Első rész. Borvegytani előismeretek. Második rész. Szőlő-mivelés. Harmadik rész. Pincze-gazdászat. Első fejezet. 'A borkészítés. Második fejezet. A borkezelés.

E könyv s bortermelés minden ágát alaposan és népszerűen tárgyalja; a szerző által múlt évben irt és pályajutalmazott borászati kézikönyvet átdolgozva, itt kihagyással, ott bővítéssel, ujabb eszmékkel és gyakorlati útmutatásokkal czélszerüsitve, gazdagítva, magával a szőlő-miveléssel egészíti ki, hogy borászaink, kik szőlő-miveléssel is foglalkoznak mind a szőlő, mind a bormivelés lehetőleg teljes tanát ugyanazon tudományos alapra fektetve bírhassák.

1913. 10. A szikratáviró. A. Slaby tanárnak a német császár elölt tartott

felolvasása után átdolgozta Kreutzcr Géza mérnök. Ara K 1-20.

1913. 10. A természettudomány fcjlődénének történele. Két kötet. Irta

Wilhelm Bölsche, fordította Schöpflin Aladár. Ára K 2'40.

Mozgalmas rajza annak a küzdelemnek, melyet az ember a természet

megismeréséért vív évezredek óta…

Hírek

1860. 38. A világ legnagyobb városa…. London, Anglia, sőt, Európa fővárosa, mely részint lakosai óriási számánál, részint nagyszerű kereskedelme és gyáripara, roppant gazdagsága és egyéb tényezőknél fogva, melyek föltételei valamely város nagyságának, jogosan tarthat igényt „ a világ szive" elnevezésre. Lássuk már most e nagyságot számokkal kifejezve. A városok ez óriása, a néhány év előtt eszközlött összeirás szerint 2 362 236 lakost számlált, mely szám azóta a 2 ½ milliomot is jóval felülhaladhatta…

Ég a városban összesen 360 000 légszeszláng, melyeknek táplálására

naponkint 13 000 000 köblábnyi gázt gyártanak; ennek vezetésére összesen

1900 mfd. hosszú csövek szolgálnak. É roppant mennyiségű légszesz évenkint

4 millió st. fontba kerül. Egy másik földalatti óriási csövezeten /sic/80 millió

gallon viz vezettetik a házak és konyhákba évenkint, egy harmadik kolossalis

csatornarendszer pedig London minden piszkát a Themzébe vezeti….

Mindennap 125 ezer kocsi s mindenféle jármű robog keresztül a főutczákon;

vau 3000 cséza, 1000-nél több társaskocsi, 10 000-nél több teherhordó

szekér stb. A vidékről, a vaspályán kívül, három ezer kocsi és szekér hoz

he a városba naponkint élelmiszereket, és más hasonló czikkeket…Van 6371 nyilvános kéjhölgy…

1854. 25. A magyar-óvári cs. k. gazdasági intézetben oct. 16-án kezdődik

a tanév. A tanfolyam két évig tart. Minden évfolyam két szakból áll; a

téli szak oct. 16-án kezdődik s márczius 15-én végződik, a nyári szak

kezdete april 1-eje s vége aug. 31-e. Az első év két szakára külön külön

40, az utobbi évben külön külön 20 pft. fizettetik tandíjképen. Szegényebb

sorsú s érdemes növendékek szabad tanításban és segélypénzben

részesülhetnek. Bővebb felvilágositásokkal szívesen szolgál az intézeti

igazgatóság.

1860. 3. Lowe úr óriási, eddig legnagyobb léghajóján Amerikából Európába szándékozik átrepülni…A kosárban pamlag áll s e felett üvegablakok alkalmazvák. Téres ládákban az élelem áll; van benne kályha is, melyet nem fával vagy szénnel hanem mészoltás által fűtenek. E kályhában főzőkészülék is van alkalmazva. Visznek magukkal postagalambokat is, melyeket időről időre levelekkel Új-Yorkba visszaeresztenek…

1860. 42. Arany János felhívása a Kisfaludy Társaság ügyében.

A titoknoki jelentésből értesült már a tisztelt közönség, hogy a Kisfaludy-

Társaság, most, midőn újult erővel szándékozik félbenszakadt működését

megkezdeni, a süker reményét jó részben azon áldozatra kész honfiak

és honleányok buzgalmába helyezi, kik. mint a szépirodalom barátai, évenkint

négy forinttal ígérkeznek járulni a Társaság czéljainak előmozdításához.

A Társaság író tagjainak száma, megerősített alapszabályaink értelmében,

negyvennél magasbra nem emelhető ugyan, de az évdijat fizető pártolók

száma semmi által korlátolva nincs; söt épen a Társaság és igy az

irodalom érdekében áll, hogy minél többen seregeljenek köréje a haza lelkesei,

minden tekintet nélkül az egyéni állapotra. A négy forint évi díj

három évre igértetik meg, s minden évben előrefizettetik; az első négy forint

tehát már most, és a jelen év hátralevő havaiban folyvást elfogadtatik.

Pártolóinak a Társaság évenkint bizonyos mennyiségű könyvvel kedveskedik.

Egyelőre 80 ivnyi hasznosan mulattató olvasmányt igér minden

évben; de reméli, hogy ez ívszámot a pártolók arányához képest fölebb is

emelheti. A pártolóknak járó könyvekre nézve oly arányt állapított meg,

hogy ezeknek körül-belül két harmada könnyebb olvasmányt (regény stb.)

képezzen, Az ily módon kiadandó eredeti vagy fordított műveket, az igazgató

ajánlatára, maga a Társaság fogja kijelölni.

Mind az az iránti jelentést, hogy valaki a Társaság pártolói közé akar

lépni, mind a négy forint évi dijat, ez utóbbit rendes nyugta mellett, alulirt

igazgató fogadja el; szintén övé a felelősség, hogy a pártolók idejében pontosan

és hiány nélkül kapják meg a könyvilletékeiket. (Lakása : Üllői út és

3-pipa-utcza sarkán levő szögletházban, 11-ik szám, hová minden e tárgyú

jelentés, évdij fizetés, bérmentve utasítandó.) A könyvárusok, kik e vállalatnál

magukat érdekelni kivánják, előfizetők gyűjtése s beküldése által

vehetnek részt, 25 száztóli kedvezménnyel…

*

1866. XIII. évf. címlapján: körpecsét: A magyaróvári kegyes tanító rend könyvtáráé. Kézzel: D XI. 1.

Lila tintával: Post fata /”sorscsapás után”/ P. Francisci Semler Rector Bibliothecae Domus Magyar Óvár scola Piarium

/82 év múlva léptem be az óvári piarista iskolába. Anyám hímezte a címert a sapkára: MPOY/

M P O Y www.ezustforint.hu/index.php?... - Tárolt változat

MPOY ISKOLAJELVÉNY ZOMÁNC HIBA. ... Módosítsa a böngésző beállításait! M I N SZ ÖVCSATM U SZ 1907 1942. M P O Y. Kérdés felvetése a termékről

*

1869. 37. Az első magyar gőzhajó-társaság 2 személyhajóval PEST KALOCSA között folyó évi augusztus 27-étöl kezdve a további intézkedésig ideiglenes nappali járatokat indított meg Pestről Kalocsára. Indul a hajó Pestről naponkint déli 12 órakor, oda ér esti 6 órakor. Kalocsáról indul naponkint reggeli fél 6 órakor Pestre érkezik d. u. 3 óra után.

Pest, augusztus 27-én 1869. Az igazgatóság.

Kalocsáig 6, vissza Pestre 10 óra a menetidő. G.

1874. 9….A philadelphiai világtárlatra emelt torony karcsú, szellős épülete, a hogy az tervezve van; legközelebb áll hozzá a kölni székesegyház tornya, mely a templom talajától számítva 500 lábnyi magasra fog emelkedni, ha teljesen ki lesz épitve. A Kheops nagy gúlája 480, Michael Angelo legnagyobb műve, a római sz. Péter-templom kupolája 473, a Kephren gúlája 454, a strassburgi Münster pedig 438 láb magas, mely utóbbival a bécsi szent István-templom tornya (436 láb) és a landshuti Márton-templom tornya (434 láb) vetekednek. Már a londoni Pál-templom (375 láb) messze hátramarad e magasabb épületek mögött, s még szerényebb arányokban épültek az észak-amerikai nevezetesebb emlékmüvek, a Capitolium kupolája Washingtonban (287 láb), a Szentháromság-templom tornya Uj-Yorkban (286 láb) és a bunkers-hilli csata emlékére emelt gránitoszlop (221 láb). A bécsi köz-kiállítás körcsarnokának kupolája 348 láb magas. Az óriási torony tervét Clarké és Reeves polgári mérnökök készítették s ők vállalták föl a kiépítést is. Épitési anyagul az észak-amerikai kovácsolt vasat választották. A torony kerek lesz; átmérője alapjánál 150 láb, mely tetejéig 30 lábra rövidül…

Máramarossziget

A város átlagon felüli publicitást kapott. A X. fejezetben kiemeltük az 1855. okt. 7. keltű levelet. További hírek olvashatók a következőkben. G.

1855. 43. Iskolai és egyházi ügyek. Mármaros-Sziget. October 15. „Ugyan mi oka annak, hogy ama, hajdan szépen virágzott szigeti iskola, melly Magyarhonnak annyi derék lelkészt, tanárt és iskolárt, olly sok jeles ügyvédet, olly jó érzelmű polgárokat nevelt, most annyira megfogyatkozott erejében, hogy népe megfogytával, algymnasiummá kelte törpülnie?" Apadásának első oka „az ünnepjárás eltörlése." Ezen, különben igen nemes alapból indult intézkedés, a szegényebb ifjakat utasította ki az intézet kebeléből. Második oka sokkal többet ártott nekünk mint az első. Volt ez intézetnek egy világos fejű és tiszta érthető előadásu tanára; ez a tanár ur, a természetből igyekezett kimagyarázni az ős erőt, melly e világnak lételt adott, ezt mozgásba hozta és ennek változásait és eseményeit intézgeti. Szép czél volt a tanár ur előtt; de sok erőtlen lelket természetimádásba sűlyesztett; és nem lehet tagadni az igazat! veszett nevét

költötték az igaz hivők ez intézetnek, mert ennek növendékei, istentagadók,

vallástalanok, természet imádók! Ezért a kegyes lelkipásztorok

és iskolárok gyermekei távoztak el tőlünk oda, hol a vallás igazságait

dogmatice adják elő. Az iskolai év beállott. A gymnasium, most algymnasiummá lett, de ollyanná, mellynek nyilvánossá leendése bizonyos, minthogy már minden követelménynek elég van téve! Hogy a növendékek száma nagyon csekély : igen természetes! midőn azok között is, kik az intézet jelenét épen ugy ismerik mint én, a szülők előtt, kik a szigeti tanárok nevelési módszerét szeretik, nagy hidegen imígy prédikálnak: „A szigeti iskola már alig él, csak teng, az utóját járja." Ugyan kérjük egész szeretettel! Nem jobb lett volna-e azt mondani, a mi igaz, s igy szólani :

„A szigeti iskola egyet lépett hátra, algymnasiummá lett; de csak azért, hogy kevesebb számú, jól fizetett tárgy-avatott tanárokkal, öt hat év alatt visszaszerezze erejét, mellyet az idő viszontagságai meggyengítettek, de ki nem merítettek. Most ugyan, csak négy osztályban nevel; de, hogy e négy osztályt megnépesitse : lápintézetet (convictust) nyitott 16 személyre; melly tápintézetben két ifjú ingyen, hat növendék 60 pftért; nyolez egyén 90 pftért nyer kosztot, lakást, világítást, melegitést, és két atyai szelíd érzelmekkel teljes keblű tanár közvetlen felügyelése alatt, gondviselést illy módon az alsó osztályokban a növendékek száma folszaporodván, két év múlva már az V-öd azután a VI-od és igy tovább a Vll-ed Vlll-ad osztályokat is hozzá pótolja algymnasiumához, és lesz ismét teljes erőben működendő felgymnasiuma, melly

jelenben, a multak miatt néptelen vala." Igy kell vala beszélni édes

urak! mert a dolog igy áll! Ne vágjuk le magunk alatt a fát. A

szigeti iskola épen olly szükséges ide a szögletbe; mint a szegény ember

házába a harapás kenyér! Igen tisztelt szülők! El van hárítva minden akadály, melly a szigeti iskola szabad működését gátlaná, megvannak téve az intézkedések, mellyek által ez intézet hajdani méltóságát minden bizonnyal vissza szerezhetendi! Egyedül rajtatok áll ez intézet jövője; ti adhattok ennek

valódi életet hajlandóságtok melegével; ti ölhetitek meg, részvétlenségtek

hidegével. Küldjétek hozzánk egész bizalommal, mint hajdan tevétek

szivetek véreit, lelketek osztályosait, kedves gyermekeiteket : atyák,

barátok és testvérek tárják magzataitok felé ápoló karjaikat! Bartók Gábor.

Bartók Gábor, ev. ref. igazgató-tanár, szül. 1813. ápr. 14. Encsencsen, Szatmár megyében, Sárospatakon jogi s theologiai szakot végezte 1838-ban, Máramaros-Szigetre ment elemi tanitóúl. Szigetről 1856-ban Szatmárra hivták meg gymnasiumi igazgatónak, hol 1867-ig működött, midőn nyugalomba vonúlt. Meghalt 1876-ban aug. 3. Szatmártt. Szinnyei

1857. 5. Vidéki hirek. Mármaros-Sziget jan. 4.

Mi is készülünk a nagy farsangnak. Lesznek báljaink; majd látunk franczia tánczot, keringőt, polkát s meg egy kis csárdást is, ha ugyan Lukács bácsinak kedve kerekedik jó hajnalra láb alá húzni azt, amúgy ugrósan. Egy jó czélu bálunk már is volt a mult év végén kisdedóvodánk részére, mellyben a sorsjegyek szép kelendőségnek örvendtek. Színészeink ma játsszák a legutolsót. October közepétül vannak nálunk, meglehetős sikerrel mulattatták közönségünket, mire igen sokat tett a jeles Szathmári L—né játéka. Halljuk, hogy e jeles színésznő megválik e társaságtól s Kolozsvárra veszi útját. De hát ön Fejér ur, kivel pótolja ki e helyet? Időjárásunk lágyas. Folyamaink tiszták a jégtől. Havasaink fejér köntösben állnak. Vadaink nyugosznak az erdők rejtekében. Barmainkat nem bántja veszély. Embereink természetes halállal szállnak a sírba. Piaczunk olcsóbb mint ez előtt volt: a tiszta buza 18—20 v. ft., kétszeres 15—17 v. ft… A „Vasárnapi Újság," a más lapok előfizetői szépen megszaporodtak nálunk, mi annak a jele, hogy mi itt a magyarok Helvecziajában olvasni is szeretünk. Olly egyének is fizetnek magyar hírlapokra, kik nem birják e nyelvet teljesen. Több újsággal ez úttal nem szolgálhatok; de időnkint majd találkozunk. Kerti.

1857. 10. Vidéki hirek. Marmaros-Sziget, febr. 13. (Bál. Irodalom. Dühös ebek. Uzsora. Piaczi árak.) Számos dáridóink közül az „Erzsébet" kisdedóvoda-kórház- és a hangászkar javára adatott tánczvigalom érdemel említést, egyszersmind a hangászkar részére zeneszerek megszerzésére segély-aláírási ivek forogtak kézen. Hogy irodalmunk érdekében is szóljak, röviden meg kell említenem, miszerint városunk szokott lapjain a Pesti Naplón, Budapesti hírlapon Magyar Sajtón, Hölgyfutáron, Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokon, Katholikus és Magyar Néplapokon kivül a Vasárnapi és Hétköznapi könyvtárra, Nagy Tükörre, Napkeletre és számos irodalmi vállalatra is történtek előfizetések. Ez adatok irodalmunk mikénti pártolásának elegendő tanúi, sőt mi több a helybeli sajtó alól is kerül ki egy gyermekek számára irt mű „Sziv tolmácsa" czim alatt, melly Horkai tanár ur munkája. Néhány nap óta

átalános rettegésben tartják városunkat a dühös kutyák, mint értesültem,

több szerencsétlenség is történt, nevezetesen : egy asszonyt tetemesen megsértettek. Azonban intézkedett a városi hatóság a további szerencsétlenségek

meggátlása végett; s e végből az irtó háború mégis kezdedett a kóborló kutyák

ellen. Még egy tárgy az, miről szóllani akarok, a mi igen szomorú

jele a nép szegénységének, és ez az „uzsora" A falusi nép annyira megszokta

már hogy megnyugvással adózik a falu zsidajának, a minek több szomorú

áldozata is merült fel. Mikor fog létesülni egy takarék pénztár itt, melly

e nyomasztó iga alól kiszabadítsa a föld népét? A mi időjárásunkat illeti,

ez eddigelé langy volt, most azonban mintegy 6 nap óta beállott uj erővel;

farkasaink nyugton vannak, csupán a vadászok kopóit hordogatják el az erdőkön.—Piaczunkon a termények ára ez : buza tiszta 3 ft. 36 kr., középszerű

3 ft. 12 kr., kétszeres 2 ft. 48 kr., rozs 2 ft., árpa 2 ft. 12 kr., kukoricza 1 ft. 36 kr., zab 54 kr. p. p. pozsonyi merőnkint. D, S.

1858. 26. P. Szathmáry Károly, kit legközelebb a m.-szigeti főgymnasium

tanárává választottak meg, ismét egy érdekes történeti regényt irt „Bethlen

Miklós" czim alatt, mellyre az előfizetési ivek már szét vannak küldve. Megjelenési határidőül július vége van kitűzve. Az előfizetési pénz július

10-ig szerzőhöz. Pest, czukor-utcza 9. sz. utasitandó. Ara: 1.- pft.

1859. 43. Felszólítás a Szigeti Vészkönyv ügyében. *)

Vannak dolgok, mellyeknek sohasem szabad elavulniuk, vagy divatból

ki menniük; és kötelességek, melyek alól egyetlen felebarát vagy mivelt ember

sem vonhatja ki magát soha. Illy ügyre hívjuk fel most a magyar olvasó közönség figyelmét. A mármaros-szigethi egyház és iskola augusztus 10-én a lelkészi és tanári lakokkal együtt, dühöngő tűzvésznek estek áldozatul. Hazánk

egyik legrégibb építészeti emléke kiigazithatlan rom; a harangok ércznyelve

elnémult és azon épület, melly e vidékre századon keresztül a magyar miveltség

sugarait hinté, fedéltelenül szomorúan tekint szét a pusztulás felett.

* ) Ajánljuk e lelkes felhívást s a jótékony czélt t. olvasóink szives figyelmébe.

Szerk.

A mármaros - szigethi ref. egyház és isko1a. (Leégett 1859. aug. 10-én.)

Az egyházi épületek épen nem, — az iskoláéi a szenvedett és előre

kiszámithatatlan veszteséghez képest, felényire sem valának biztosítva.

E szerint a nemzeti mivelődés ügye, ha a részvét a nagy veszteséggel

egyenlő mérvben nem nyilvánul, tizedekkel lesz hátravetve. De meggyőződésünk, hogy az igazság Istene a csapásokat csak azért méri ránk,

hogy a keresztyén erények gyakorlására serkentsen, s az Ur háza csak azért

ontatott le, hogy fölépülve dicsőbb alakban hirdesse az alkotó dicsőségét,

nagyságát. Az nem lehet, hogy a láng nagyobb volt légyen, mint az eloltó könyü mennyiség, s mi ezt annyival kevésbé hiszszük, mert a részvét első hangjai

épen olly oldalakról jöttek, honnan azt várnunk alig lehetett. — Valláskülönbség

nélkül siettek szomszédaink a nagy csapás első szükségeinek fedezésére,

megemlékezve, hogy iskolánk is valláskülönbség nélkül osztá a művelődés

áldásos gyümölcseit minden időben. Szegény vidékünk azonban nem elég arra, hogy illy országos csapás súlyát elviselje : utat nyitunk tehát, hogy az ország minden lakosa a lehető legkevesb áldozattal s egyszersmind a nemzeti irodalom pártolásával járulhasson e szent ügyhöz. Szigeti Vészkönyv czim alatt egy történeti és szépirodalmi albumot adunk ki, mellynek jövedelme a nyomtatási költségeken kivül, egészben a leégett egyházat és iskolát illetendi. Hazánk minden nevesebb iróját felszólítottuk és ezennel fölszólítjuk a közreműködésre, s teljes hittel vagyunk, hogy e felszólítás remélt sikerében nem csalódván, a t. közönségnek csekély anyagig áldozatáért nemes szellemi élvet nyújthatunk.

Előfizetési ár postai szétküldéssel 3 uj forint. Megjelenési idö

1860 januárja. —Az előfizetések hozzánk M.-Szigetre utalandók, mégpedig

folyó év október végéig, hogy a nyomatandó példányok száma iránt

magunkat tájékozhassuk. Felszólítunk minden nemes érzésü honleányt és hazafit e szent ügy buzgó felkarolására. Szíves gyűjtőinknek tiz előfizetőre egy emlékpéldanynyal kedveskedünk. — M.-Szigeth, augusztus 15-kén 1859.

Szilágyi István, iskolai igazgató, P. Szathmáry Károly, tanár, a „Szígethi Vészkönyv szerkesztői.

1860. 25. A marmarosi gazdasági egylet. Marmaros megye értelmisége,

Szaplonczai József felhívására, maj. 28-án M.-Szigeten összegyülekezvén,

egy gazdasági egylet alakítását határozta el s a kivitelt egy választmányra

bízta. Az elnökségre átalános fölkiáltásra a szintén jelenvolt gróf Teleki

Sándor lőn előlegesen is fölkérve, ki is a megtiszteltetést elfogadta.

1894. 57. TALÁLMÁNYOK szabadalmazását eszközli minden államban Réthy János nemzetközi mérnöki és szabadalmi irodája, Budapest, Erzsébet-körút 2. sz. népszínház mellett. Legrégibb szabadalmi iroda.

* * *

További hírek:

1879. 49. Uszó jégheggyel ütközött össze november 7-én Nev-Foundland partjától nem messze egy óriási aczélgőzös, az Arizona. A nagy hajó 5000 tonnás erejű s nemrég készült nagy gonddal s a legújabb elvek szerint. Hozzájárult még ehhez, hogy a már olvadó jéghegy jóformán csak súrolta a hajó orrát s mindamellett azt egészen szétzúzta, ugy hogy a vasdarabok apró darabokban látszottak egyes kisebb jégtáblákon s a hajót New-Foundland partjára St.-John kikötőjébe csak nehezen lehetett bevonszolni. Szerencsére a hajó testének semmi baja sem volt s így a rajta utazó 149 idegen csak pár óráig tartó éjjeli ijedelmet szenvedett, s néhányat a lökés ágyából kidobott.

1902. 1. VASÚT EURÓPÁBÓL AMERIKÁBA. Alig, hogy az oroszok nagy erőfeszítéssel biztosították a szibériai vasútnak egészen Vladivosztokig

való kiépítését, máris újabb és még nagyobb szabású tervekkel állanak elő…

Az oroszok a Vladivosztok felé vivő vasutat ki tudták erőszakolni — az emberektől. Ellensége volt ennek a vasútnak minden Kelet Ázsiában

érdekelt nagyhatalom, — de az okosság és az erő győzött. Az Alaska felé vivő vasút megépítése közben azonban a természeten, a legnagyobb hatalmasságon kellene győzedelmeskedni, a mi itt aligha fog sikerülni.

AZ EURÓPÁBÓL AMERIKÁBA TERVEZETT VASÚT TÉRKÉPE

Térképünkön vastagabban van feltűntetve az a vasút vonal, mely — a fenti terv szerint, —a szibériai vasúthoz Irkutznál csatlakozva a Behring-szoroson át egész New-Yorkig vezetne…Budapestről is szárazon juthatnánk el New-Yorka, a mint egy pillantás a térképre világossá teszi. Budapestről ugyanis ma már el lehet vasúton Moszkvába menni, aztán a szibériai vonalra jutva, tovább Irkutzkig ; Irkutzktól pedig Jakuczkon s a Behring-szoroson keresztül vezetne el a tervezett

vonal New-Yorkba. Cholnoky Jenő.

Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.) író, földrajztudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1905. 1. MI ÚJSÁG? Az új-esztendővel megváltozik a kalendárium,

a bélyegző, tovább ugrik egyet az évszám az életkorban és a blankettákon, de más semmi sem változik. Az események a naptári változás iránt érzéketlenek.

Foly tovább minden, politika, háború, jómód, szenvedés, szerencse, szerencsétlenség, és jó reménységek a jóra változás iránt, mintha híre sem

volna sem ó-, sem új-esztendőnek. S azért mégis olyan fájó érzéssel válunk meg az enyészete felé közeledő esztendőtől ; a legtöbben ébren várják be

annak utolsó perczei elmultát is. Pedig bizony vajmi sokszor nincs mit sajnálni rajta. De azért így volt ez mindig s így is marad. Viszont az új-évet ismét

mindig oly reménykedve várjuk: Hátha jobb lesz, mint az előbbi! Sokan egész életükön át csalódtak e reményükben, egyik év olyan volt, annyi bajt hozott,

mint a másik, de a remény mégis újra ébred, minden új-évben. S tán ezért várja mindenki olyan örömmel….

1858. 12. Zombory Gusztáv: Mátyás temploma Budán…Ezen egyház első

építője legvalószínűbben I V . Béla király alatt a budai polgárság lehetett…E nagyszerű mű nem épült egy időben, hanem évtizedekre, sőt századokra terjedt teljes bevégzése, bizonyítja a torony felső része, mellyen láthatni,

hogy ujahb építmény és mellynek egyik ablakán Magyarországnak a

hollóval diazitett czimere azt látszik tanúsítani,hogy az építést Mátyás király

végezte be…

Mátyás temploma Budán.

Az 1849-ki várostrom alkalmával szintén megrongáltatott…

Összegezés a Vasárnapi Újságról

Az enciklopédikus hetilap időhorizontja / 1854 – 1921/ korszakokat, rezsimeket, életformákat ölel át. Szerkesztői, munkatársai, szerzői a legkiválóbbak közül kerültek ki. A névsor oldalakat tenne ki. Az enciklopédikus jelleg a szó legnemesebb értelmében valósult meg:

- Arany János, Entz Ferenc /a hazai kertészettudomány egyik megalapozója/ és Széll Kálmán mellett megtalálható a gőzzel hajtott gép hajtóművének műszaki rajza, vagy a Stoonhenge kultikus kőhalom;

- Pekár Gyula híg írásai után Kaffka Margit /akinek előbb jelent meg regénye a hetilapban és csak ezután egy másik a Nyugatban/, H. G. Wells mellett Dosztojevszkij vagy Verlaine is olvasható;

- a királyt fogadó díszkapu után az 1919-es figurák tetteinek bemutatása következik;

- a lapszámokból – különösen a kezdeti időszakban – a hazai technika-történet összeállítható. A 19-20 század fordulója táján felismerik az energia jelentőségét és a takarékossági igényt. 1854-ben azt írják a gőzmalomról: „ocsmány önérdek és szűkkeblűség gátolják e megbecsülhetetlen találmány életbeléptetését”

A hosszú életű hetilap írásait, képeit áthatja a nemzeti szellem. Az első időszakban az abszolutizmussal, később Trianonnal szemben lépnek fel. Gyűlölködő, uszító írást egyik lapszámban sem találtam. A nemzeti szellem, a hazafias hangütés mellett megfér az uralkodó és családja iránti mélységes hódolat.

A témaválasztásban tudatosság, szervezőkészség, széles körű kapcsolatrendszer nyilvánul meg. Pl. az ipari témakörben szinte a teljes élelmiszer-ágazatot bemutatják. A tematikához az olvasói javaslatok is hozzá járultak. Az írások érthetőek, a fogalmazás világos. A korai szakmai szövegek ízesek, gyanakkor érezhető a szaknyelv hiánya. Ennek kialakulásában is sokat tett a lap.

Az első irodalmi Nobel-díjasról szóló tudósítás után következik a díjazott, Sully Proudhomme verse, magyar fordításban. A Titanic katasztrófáját képek szemléltetik, köztük a kapitány fotója. Láthatunk képet a korabeli Sydney-ről vagy az egykori mongol fővárosról, Urgáról, amit a lexikonban sem nagyon találunk meg. A hetilap munkatársai, támogatói a világ minden tájára eljutottak és élményeikről beszámoltak. Ha nem volt magyar munka, idegenből vettek át szöveget.

Amikor A. Dumas Budapestre látogat; közölnek tőle Petőfi fordítást. Kaffka Margitnak előbb jelent meg itt regénye és csak ez után a Nyugatban is; Schöpflin ide többet írt, mint a Nyugatba. Alighanem Kosztolányi is.

Az írások többségét képek szemléltetik. Kezdetben művészek rajzolják a kastélyt vagy a gépet, később a fotósok veszik át az illusztráció készítését.

A lap késői szakaszában megszaporodnak a fotók, sok esetben csak a képaláírás olvasható. A Horthy-korszakról / amiből a lap csak két évet élt meg/ alig található szöveges értékelés, kép annál több. Sok zászló, díszmenet, egyházi szertartás. Tartalmas rövid írások helyett hosszú regény-részleteket közölnek, többször harmadrangú szerzőtől. Túltengnek Schöpflin többnyire semmitmondó kritikái, melyeket később ő maga sem vett fel kötetébe.

Mind a nyomtatott, mind az elektronikus irodalomban gyakori a Vasárnapi Újságra való hivatkozás, a lap képeinek átvétele. Sok neves személy képét a Wikipedia a hetilapból veszi. Ezekből magam is többet emeltem át. A forrás-használatra egy példát az alábbiakban láthatunk az autózás köréből.

Bővítettem a hetilap irodalom-jegyzékét is. A lapot sokkal többen ismerik, mint azt a papír-alapú irodalom alapján gondolnánk. Galambos Ferenc nemcsak a Nyugat, hanem a Vasárnapi Újság repertóriumát is elkészítette. A mai napig nem adták ki, még pdf- változatban sem. Éves tartalomjegyzék – amit maguk a szerkesztők készítettek - nem mindegyik évfolyamra található.

Ismételten felhívjuk a figyelmet egy monográfiára:

A Vasárnapi Újság és a fotográfia, 1854-1921 Szerző: Baki Péter. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005.

Magyarjarmu.hu – A hazai automobilizmus története és ...

http://magyarjarmu.hu/gepjarmukereskedelem/kereskedelem/
(Forrás: Vasárnapi Újság) ... (Forrás: Magyar Automobil Újság) .... Az érdeklődés hiánya, a Magyar (1912-től Királyi Magyar) Automobil Club anyagi lehetősége

Irodalom

A MAGYAR SAJTÓ TÖRTÉNETE, Akadémiai Kiadó, 1985. Főszerkesztő: SZABOLCSI MIKLÓS Szerkesztő bizottság: többek között: KOSÁRY DOMOKOS

Részletek: (II-1)Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849–1859

2. A második szakasz: 1853–1857; 3. A harmadik szakasz: 1857–1861

 IX. Enciklopédikus közművelődési lapok

1. A VASÁRNAPI ÚJSÁG (1854–1921)

…Hogy a Vasárnapi Újság nem külföldi példaképei epigonjává, hanem művelődéstörténetünk egyik ragyogó teljesítményévé, sajtóéletünk jellegzetesen magyar zamatú produktumává vált az évek során, azt Osvát Ernő típusú szerkesztőjén, Pákhon és az életműve délpontjára ért Jókain kívül, jól választott szerző- és munkatársi gárdájának köszönhette. A jeles szakemberek (Szilágyi Sándor, Pauler Gyula, Rómer Flóris, Vámbéry Ármin, Bartalits István) szomszédjaként helyet kapnak hasábjain a közepesek (Vas József, Ney Ferenc, Remellay Gusztáv, Székely József), sőt nem egy alkalommal a jó szándékú dilettánsok (Edvi Illés Pál, Válkai Imre, Luppa Péter, Édes Vince stb.) Nemkülönben az íróknál, Arany, Tompa, Vajda János, Jókai, Gyulai neve mellett ott szerepel Lévay, Sárosi Gyula, Tóth Kálmán, Lisznyai, Thaly Kálmán, P. Szathmáry Károly, illetve Hory Farkas, Virághalmi Ferenc, Kossa Gusztáv, Szakáll Lajos verse és elbeszélése is….

(II-2-444.) II. A DZSENTROID KÖZÉPOSZTÁLYI OLVASÓRÉTEG LAPJA, A VASÁRNAPI ÚJSÁG

• 1. KONZERVATÍV ÍZLÉS, MÉRSÉKELT FORMAI VÁLTOZÁSOK

• 2. MUNKATÁRSAK

• 3. A „JÓZAN HALADÁS TERJESZTÉSE” HELYETT A NEMZETI DICSŐSÉG SZOLGÁLATA

• 4. A „HAZAFIAS ÉRZÜLET” TOLMÁCSOLÁSA

• 5. NÉMETROKONSZENV – POLITIKAI ALAPON

…A Vasárnapi Újság a nyolcvanas évek végére kimerült, nem volt felismert missziója, nem voltak a szerkesztőjét és munkatársait izgató kérdések. A kiegyezési államformában berendezkedett magyar dzsentrit az azt kielégítő formában szolgálta…

• 6. AZ EGYÉN A NEMZETI ÁLLAMBAN

* * *

Népéletkép a 19. században - eOldal.hu | Katalógus

http://katalogus.eoldal.hu/weboldal/34159/kezmuvesek

2011. márc. 18. ... A kötetet Nagy Miklós, a Vasárnapi Újság szerkesztője állította össze. .... ötszáz népéletkép forrásai közül három néplap (Két Garasos Újság

…A közművelődési lapok között évtizedeken át meghatározó volt az 1854-ben, Jókai Mór, Gyulai Pál és Pákh Albert szerkesztésében megindított Vasárnapi Újság, mely a 19. századi magyar sajtó egyik legsikeresebb vállalkozásaként valóságos nemzeti intézménynek számított. Hivatását rövid idő alatt teljesítette, és sikere révén széles rétegek ízlését és világképét befolyásolta…

*

Lóna név eredete.

http://www.lona-tv.hu/tamananaptar

…A Vasárnapi Újság 1854-1922 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Olyan magyar néplap volt, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása…

*

A FELNŐTTKÉPZÉS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON

http://www.drfeherkatalin.hu/upld/AT5.pdf

A Vasárnapi Újság és szerepe a műveltség terjesztésében. Page 3. o. Néplapok

*

PREZENTÁCIÓ TÉMÁK Andragógiatörténet Február 22. Pethe ...

www.drfeherkatalin.hu/upld/ATprezT.pdf

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
A Vasárnapi Újság szerepe a műveltség terjesztésében. A Budapesti Népoktatási Kör. Március 14. A munkásság művelődési törekvései a dualizmus korában

*

Az apróhirdetések megítélése: erkölcs és szenzáció - Médiakutató

www.mediakutato.hu/cikk/2005_04_tel/04.../04.html - Tárolt változat

…A magyar nyelvű lapokban is (köztük a Vasárnapi Újságban is) egyre nagyobb számban jelentek meg hirdetések, illetve maga az apróhirdetési rubrika is.