h 12 – 26 Címlapok IX. 1877 – 1878.

2013. 07. 20. – 2013. 08. 01.

Tartalom

Bevezetés

Címlapok 1877 – 1878

Városok, várak

Egyveleg

Bevezetés

A lap tartalmát olyannyira a háború uralja, hogy a szerkesztők felkérik Herman Ottót, hogy kikapcsolódásként írjon az erdőről vezércikket / 1877. 28./. Az időközben zajló pápaválasztásnak / IX. Pius után XIII. Leo/ is nagy teret szentel a hetilap. A válogatott címlapokon fele-fele a személy és nem személy. Olvashatunk a párizsi világkiállításról, ahol Magyarország Ausztriával közösen jelent meg. A városok sorozatban zömmel nem hazaiakat láthatunk. Esetenként valamilyen esemény / természeti csapás, temetés/ alkalmából közölnek városképet. Változatos az egyveleg rovat. A tartalom csak a képpel illusztrált témákat tünteti fel. Érdekességek: párbaj, neves személy hagyatékának árverése, a Nőtan és A babonák könyve c. munkák ismertetése. Bemutatják a visszakapott Corvinákat.

Címlapok 1877 – 1878

1877. 13. RÓMA SZENT PÉTER ÉRC SZOBRA

16. GERSTER ETELKA

19. EMLÉKLAP A CORVIN-CODEXEKRŐL

22. A BUDAI HONVÉD-EMLÉK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE

27. RUBENS PÉTER-PÁL

28. két kép. KÉPEK AZ ERDŐBŐL

30. VIDDIN SÁNCAIN

41. TIZIAN. (SAJÁT FESTMÉNYE UTÁN.)

45. A HÁBORÚBÓL. A SÁNCTETÖN

1878. 7. RÓMA. ANTIK SZOBROK A VATIKÁNBAN

8. IX. PIUS TEMETÉSE

16. HECKENAST GUSZTÁV

20. GRÓF APPONYI ALBERT

23. VOLTAIRE.

24. FOGARASI JÁNOS

30. FAMAGOSTA VÁROS CYPRUS SZIGETÉN

42. STOLÁC

49. GÖRÖG-KELETI SZERTARTÁSÚ BOSNYÁK TEMETÉS

1877. 13.

A NAGYHÉT RÓMÁBAN

RÓMA ez idő szerint a pompa és a romok, a dicső, nagy emlékek és sajnálatra méltó pusztulás városa. Még ma is „Caput mundi"-nak (a világ fővárosának) nevezik, tehát oly büszke jelzővel ruházzák föl, amely kelleténél tán többet is fejez ki; de tény az, hogy ama százmillió ember előtt, kik a katolikus egyház hívei s a Vatikánban trónoló pápát tisztelik egyházi főnökük gyanánt, Róma még mindig „szent világváros". Azonban világi nagyszerűsége, hírneve és dicsősége rég oda van, s még mint az újjászületett Olaszország fővárosa is csak nehezen tudja kivívni megillető jelentőségét…A idegenek roppant sokasága első lépteit a Szt. Péter-székesegyház, a világ legnagyobb temploma felé irányozza. Tömérdekszer írták le már e nagyszerű épületet,,,

A pápa imádkozó székétől jobbra emelkedik, szent Péternek bronzból öntött szobra, mely előtt sok zarándok imádkozik, főleg a nagy hét alatt. A szobor, mint műalkotás csekély beccsel és jelentőséggel dicsekedhetik s valódiságát is nagyon kétségbe vonják a régiség-búvárok. Azt állítják, hogy tulajdonképpen Jupitert ábrázolja, kinek a villámok helyett a mennyország kulcsát nyomták a kezébe. Ámde akármint áll is a dolog: évről évre tömérdek búcsújáró látogatja meg,..

RÓMA A NAGYHÉT ALATT: SZENT PÉTER ÉRC SZOBRA

1839-ig a szertartást a Sixtus kápolnában végezték; akkor aztán XVI. Gergely a Szt. Péter templom nagy bazilikájába helyezte át, hogy az ünnepélyben az idegeneknek is nagyobb száma vehessen részt. A roppant templom kereszthajójában ilyenkor nagy néző állványokat emelnek. Boldog nők ülnek ott, kiket jó végzetük belépti jegyekhez juttatott. A templom hátterében áll a pápa trónszéke s kétfelől a bíbornokok számára szintén ülőhelyek vannak készítve; ezek mögött pedig állványok emelkednek a diplomáciai testület és a római főnemesek számára…

Húsvét vasárnapján reggel öt órakor, megdördülnek az Angyalvár ágyúi, s csakhamar megélénkülnek az utcák is. Az egész világ a szent Péter-templom felé tart, s különösen a nők tolongása szerfölött nagy. A bíbornokok, kik a Vatikánban gyűltek össze, fényes díszfogatokon érkeznek. Tíz órakor elhozzák a pápát is fényes, úgynevezett gestorialis székén; ekkor feltárul a templom főajtója és a menet katona-zene hangjai mellett a bazilikába vonul. A pápa tiarát, hármas koronát visel fején; mögötte a szolgák nagy pávatoll-legyezőket tartanak feje fölé; svájci testőrök a svájci hét katolikus kanton díszes lobogóit emelik. Az egész menet nagymértékben meglepő, gazdag és díszes; az egyház minden pompáját föltárja ekkor, és minden fényét, mely fölött még rendelkezik. A pápa fehér, arany hímzett öltönye valóban pompás látványt nyújt…

1877. 16.

GERSTER ETELKA

HAZÁNK egy derék leányának arcképét mutatjuk be ez alkalommal olvasóinknak, ki nevével a külföldön dicsőséget, a magyar névnek becsületet szerzett, s kire most igazi büszkeséggel tekinthetünk. Mielőtt maga haza érkezett volna, megelőzte híre. Ama diadalok híre, melyeket a külföld, különböző városaiban aratott. Mi, a kik itthon olvastuk az áradozó dicséreteket, magasztalásokat, fejet csóválva mondjuk:,,jó, ha fele igaz!" Mert valóban ritka művésznőről írtak még oly osztatlan elragadtatással, mint ő róla, s művészete delén is ritka művésznő kapott oly teljes koszorút az elismerésből, mint ez a kezdő. Elnevezték „művésznőnek, isten különös kegyelméből," ,,csalogányszavú csillagnak a művészet egén," elmondták olyannak, kit most „nincs is kivel összehasonlítani, mert csak Lind Jenny lehetett ilyen, vagy no, legfeljebb Patti, mikor még szende, fiatal leányka volt," s egy berlini lap felkiáltott: „mit bánjuk mi Bismarckot, isten hírével! Csak Etelka maradna itt!"

És nemcsak a sajtó jött ily lázba hallatára; de a közönség is. Különösen a berlini diadalai azok, melyeknél zajosabbakat nem minden művésznő nevezhet magáénak…A kisasszony föllépett a Nemzeti Színházban először a „Lammermoori Lucia" címszerepében…Az ,,Alvajáró"-val s „Lucia" ismétlésével még inkább megszilárdította diadala teljességét…

GERSTER ETELKA

1856-ben született Kassán, mely városnak már nem egy jelesünket köszönhetjük a művészet terén. Atyja ottani szappan-gyáros, tekintélyes polgár és városi képviselő volt; nyolc gyermeke közül két fitestvér most Amerikában él, az egyik, mint orvos Brooklynban, a másik mint mérnök a panamai földszoros átvágási munkálatainál. Egyik nővére, Kauser-Gerster Berta, az Egyesült-államok budapesti konzuljának neje…Marchesi asszony látta, hogy bátran fölléptetheti növendékét a színpadon is, s elszerződtette Velencébe a Fenice színházhoz. 1876 jan. 8-án lépett föl itt először színpadon, ,,Rigoletto"-ban, majd ,,Hamlet"-ben, „Faust"-ban és másokban. Gardini igazgató el volt ragadtatva általa, s elhatározta, hogy körútra viszi s több nagyobb városban bemutatja. A művésznő el is fogadta ez ajánlatot, s így ment el impresszáriójával előbb Marseilles-be, majd Genuába…Olaszországból Berlinbe ment, hol az olasz staggionénak ő képezte legnagyobb vonzerejét, s honnan csak a viszontlátás kikötése mellett akarták elereszteni, s még most is rajongva gondolnak reá. Így jött végre vissza hazájába, mint megkoszorúzott, diadalokat ült, elismert művésznő…Egy francia lap följegyzi róla, hogy beszél franciául, olaszul, németül, tótul, finnül és magyarul. A nemzeti színpadon most, mint vendég olaszul énekel, miután szerepeit a dalműnek e nemzetközi nyelvén tanulta be. Remélni akarjuk, hogy legközelebb meghalljuk hazája nyelvén is…

- R s

Gerster Etelka, férjezett nevén Gerster-Gardini, német nyelvterületen Elke Gerster (Kassa, 1855. június 25. - Pontecchio, 1920. augusztus 20.)

1877. 19.

CORVIN-EMLÉKLAP.

..../ 290. oldal/ A szerkesztőség által felszólítva, hogy állítsak össze egy lapot, mely a török szultán nagyszerű ajándékának a magyar nemzet által történt átvételére emlékeztessen, célszerűnek tartom összefoglalni e lapra ama jelvények képeit, melyek a Corvinák kézirataiban elszórva találtatnak és a melyek a Corvinák fölismerésére útmutatóul szolgálhatnak...

A kép közepére ős Budavárának legrégibb rajzát tűztük. Az alamizsnás szent János kápolnája mellett állott fényes könyvtári helyiségtől a tudomány sugarai terjednek a fővárosra, az egész országra. A pompás vár fölött, címertanilag jobbra lebeg az elfelejthetetlen nagy uralkodó címerpajzsa. Ott vannak az országnak egymást váltogató ezüst és vörös nyolc pólyája, mellette az apostoli kereszt, Dalmát országnak három koronás oroszlánfeje, Csehországnak ezüst kettősfarkú oroszlánja és a szívpajzsban a Hunyadi családnak kék mezőben, arany ágon álló, csőrében arany gyűrűt tartó, jobbra néző hollója. E címertől, mint illik, balra látjuk a tudósok és a tudományok iránt kiválóan érdeklődő és a királyi férjéhez egészen méltó Beatrix királyné négyelt pajzsát....

Mint a Corvin-kódexekben rendesen, a pajzsokat babérkoszorú övezi; ezen pedig közös keretben Mátyás királynak nyolc szimbóluma van elhelyezve, a mint azok a díszlapok kereteiben egyenként vagy csoportosan előfordulnak.

5

EMLÉKLAP A CORVIN-CODEXEKRŐL

Felül jobbra a sárkány lóg saját farka által megfullasztva, talán az ármánynak önmaga által tönkre tételét ábrázolván...Látjuk legfölül a Hunyadiak hollóját, ettől jobbra Horvátország őstáblás címere fordul elő; e mellett áll Halics két koronás pajzsa; balra Slavonia menyétes címere, a menyét fölött a korona, alatta a hatágú csillag, a mint ezeket a magyar királyok ezüst érmein találjuk; mellette Lodoméria kettős pólyás címere foglal helyet. A király arcképe mellett az osztrák fehér pólyás pajzs van; következik Hunyadiak címere, melyet mint besztercei grófok nyertek, t. i. a vörös koronás oroszlán, arany koronát tartva; majd a luzsicai tulok, a sziléziai fekete, örvös sas, és végre a morva, őstáblázott koronás sas zárják be a sorozatot...Háromszáz év előtt diadaljel gyanánt vitette el a fényes porta Sztambulba, hajdani dicsőségünk e maradványait. A világ előtt elzárva, a török uralkodók kincsesházában féltékenyen őriztettek. Nem volt pénzösszeg, nem volt hatalmi befolyás, mely azokat visszaszerezni képes lett volna. Egyes tudósok le-lerándultak Argonautákként az Arany-szarvhoz, hogy a tudomány e rejtett kincseit tanulmányozhassák, és legújabban is történtek készületek arra, hogy a valódi Corvin kódexek számát végre megállapítják. És íme, mai napon már sajátjának mondhatja a nemzet azt a kincset, melyről — nem levén reménye, hogy valaha megszerezhesse, már egész elszántsággal lemondani kész volt; bírja ősi sajátját, és Corvin-kódexei most már nagyobb számmal vannak, mint a minőben azokat akármely nagy, hírneves könyvesháza őrzi Európának.

Rómer Flóris Ferenc.

1877. 22.

A BUDAI HONVÉD EMLÉK

MÁJUS hó 21-ke emlékezetes nap történetünkben, szabadságharcunk történetében. E napon, — most múlt 28 éve — hajtották végre „névtelen félisteneink" azt a tettet, mely, mint katonai, mint fegyvertény a dicső tettek egyike, melyeket szabadságharcunk fölmutat. E napon vették be a honvédek Budát. Azok a hősök, akik halált megvető elszántsággal rohantak neki a meredek falaknak s ott lelték dicső halálukat: jeltelenül pihentek, azóta közös szűk sírjukban, a budai krisztinavárosi temető egy végső zugában, s nyugvó helyük is titok volt sokáig mindenki előtt, kivéve ama keveseket, kik kegyelettel őrizve a megemlékezést a hős halottakra, el-eljöttek ide fölkeresni őket. Elhagyott, ismertető jel nélküli volt e hely, míg, akik a hős ostromlókat halálra sebezték, azoknak emléke ott áll ércbe öntve, büszkén, a bevett vár terén…

Keskeny, hosszú a sírhalom, ahol az elesettek pihennek. Ennek közepén emelkedik a gúla-alakú szürke márvány-síremlék, négy golyón nyugodva, tetején égő bombát ábrázoló jelvénnyel. Egyszerű sírkő csak, monumentális igények nélkül, de egyszerűségében is nemes és kifejező. Talapzata négy oldalán domborműben faragott babér és cser koszorúk. Az egész négy méter magas.

A BUDAI HONVÉD-EMLÉK LELEPLEZÉSI ÜNNEPÉLYE, 1877. május 21-én

A sírkő négy oldalán a következő föliratok olvashatók. A homlok-oldalon:

Itt nyugszanak az 1849 május 21-én Budavára bevételénél elesett vitéz honvédek porai. Áldás emlékükre!

A hátsó oldalon: Az 1848/9-ki honvédek emléke éljen örökké!

A jobb oldalon: A honért és függetlenségért vérzettek el.

Végre a negyedik oldalon: Felállította a budai honvédegylet által kiküldött bizottság, 1877. május 21-én.

A közönség — közte Damjanics tábornok özvegye — körül állotta a síremléket, mire előlépett dr. Szénássy Sándor, 1848/9-ki honvéd-főorvos s az emlékbizottság elnöke, és rövid, egyszerű beszédben emlékezett meg az itt nyugvó bajtársakról. „Ide gyűltünk, úgymond, hogy áldást és békét kívánjunk a hősök porára s a nemzet kegyeletéből lerójuk szent tartozásunk egy részét irántuk." S ezzel előadta a síremlék történetét,,,

- rs

1877. 27.

RUBENS PÉTER-PÁL

/ A szöveg a 418. oldalon kezdődik. G./ Az idei Péter-Pál napján, június 29-én 300 éve, hogy a világ legnagyobb művészei egyike megszületett. Hol ringott bölcsője, soká eldöntetlen volt. Mint Homérosz születése fölött hajdan hét város, a Rubensé fölött is versengett kettő sokáig: Antwerpen és Köln; míg a vita egy harmadiknak, a kis Siegen-nek javára dőlt el, mely így lett aztán híressé. Rubens ősei antwerpeniek voltak. Először iparos család volt; tímárok és gyógyszerészek viselték legelőbb a Rubens nevet; a művész nagyapja is gyógyszerész volt. Apja János, mint Antwerpen város bírája s polgármestere jeleskedett…

Tíz éves korában apja meghalt, anyjával együtt eredetük városába, Antwerpenbe költözött, s a szép külsejű és nyájas, úrias modorú gyermek. De Ligne Margit, özvegy Lalaing grófné udvarában apród lett. Az apród azonban nem udvari életre, hanem a művészet szolgálatára vágyott, s arisztokratikus hajlamú anyja makacs ellenzése daczára Noort Ádám antwerpeni festő műtermében művész inas lett... Akkori szokás szerint a költőket és művészeket diplomáciai szolgálatokra is szokták használni…

RUBENS PÉTER-PÁL

A mantuai követséggel Spanyolországba került, honnan csak három év múlva tért vissza, miután az ottani festészetet épp úgy tanulmányozta, mint az udvari és politikai viszonyokat. Azután a herceg megbízásából Rómába ment, az ottani műremekekről másolatokat venni s utóbb ismét diplomáciai megbízatást kapott. Így követte hercegét, kettős minőségben, Genuába, így látogatta meg Velencét és Milánót, Firenzét és Bolognát. Az érzéki természetességet Rubensnél látjuk a tetőpontra emelkedve, de az olasz bujaság helyett erőteljesebb északi, és pedig sajátlagos flamand jellemvonással. Különösen szeretett festeni meztelen alakokat. Azokban a hús színezetét oly tökélyre vitte, hogy találóan mondták róla, hogy „vérrel fest"….Tanítványai és segédei, kiknek szellemén és ecsetjén feltétlenül uralkodott, az általa csak odavetett terveket és vázlatokat egészen az ő szellemében és modorában vitték ki s ő még az utolsó ecsetvonásokat adta meg a kész műre. Csak Medici Mária, nagylelkű pártfogója, életéből 21 nagy képet kellett festenie a Luxembourg palota számára, 39-et az antwerpeni jezsuiták templomának….Történelmi festményei: Medici Mária élete, V. Károly diadala, bibliai képei: Lót és leányai, — Zsuzsanna és a két buja öreg, az irtózattal határos tragikuma, oly képekben, mint a betlehemi gyermek-mészárlása, vagy Szent Lievin vértanúsága…

Múzeumunk képtárában saját kezétől semmi sincs; de iskolájából két művet mutatnak; egyik: katonákkal dőzsölő asszonyok, a másik egy öregember képe. De ahol műgyűjtemények, képtárak vonzzák az utazót: a Rubens nevének, kezének nem lehet hiányoznia. Planche Gusztáv, a művészek életrajzai közt, egyik legszebb fejezetét Rubensnek szenteli. Olaszország öt nagy mesterét: Leonardo da Vinci-t, Michel Angelot, Rafaelt, Tizianot és Correggiot elébe helyezi a szép kifejezésében; de szerinte is „senki sem múlta felül Rubenset, sőt el sem érte senki, az élet kifejezésében" s ez elég, mondja, hogy nevét ama nagy mesterek mellett is halhatatlanná tegye.

- á – r -

Peter Paul Rubens (Siegen, 1577. június 28. – Antwerpen, 1640. május 30. Wiki

Lechat, Henrik, Planche Gusztáv, Fromentin, Eugéne, A görög szobrászat;

Művészek csarnoka. (Rafáel, Michelangelo, Leonardo da Vinci.) Google.

1877. 28.

Herman Ottó: CSÖNDES HELYEN.

A NYÁRI nap heve hol tikkasztóan, hol szúrósan éri a nagyváros talaját, fölszáll róla s magával ragadja a tisztátlanság gőzeit, hogy megmérgezze a légkört, vele mindazt, a mi kárhoztatva van benne lélegzeni, élni. A szabadabb tér levegője már „balzsamosnak" tetszik az orrnak, a tüdőnek, mely már annyira eltompult, hogy a fojtó kőszén-bűzt is alig érzi. És nincs előle menekvés; nincsen semmi, amivel a bajt ellensúlyozhatná. Főképpen a társadalmat tudósító, mulattató rabszolgája: a valósággal az olvadozó aszfalthoz tapadt hírlapíró….Nekem a változatosság kedvéért — mert a lap tele van háborús dolgokkal — az erdőről kell írnom! Két kedves képet is adtak élőmbe, s ez felkölt bennem sok emléket. Az ember szinte oda vágná a tollat, s menne az erdők legmélységesebb csöndjébe. No de a végül is: rajta hát! add meg magad gyarló ember, hunyd be a szemedet, hogy ne lásd azt, a mi körülötted van s lássad az erdőt, úgy amint emléke benned él.

Milyen fölséges órák is voltak azok az erdei órák! A széleken köszöntött a rezgő nyárfa, melynek ingószárú levele még akkor is mozog, ha az arcod bőre meg sem érzi a fuvalmát; a levél egyik oldala hófehér, a másik télizöld; játéka kápráztat, mint a tarka kelme. Azután neki sűrűsödik a fa; egy-egy galagonya még perlekedik a létért a berkenyék s juharok között; a csipkebokor is belevegyül, ahol megteheti, mintha tüskéikkel meg akarnák nehezíteni a belépést, az erdő valóságos szentélyébe …

KÉPEK AZ ERDŐBŐL

Beköszöntének az alkonyat első árnyai. Az erdő szélén a feketerigó felkap a berkenye csúcsára, az erdő belsejében ugyanezt teszi a jávorokon a húros-madár s elkezdődik az erdő zenéje:

Tilió-tililió-tililió-tó

A kis pele fölébred nappali álmából, mert a rigódallal elkövetkezett az ő ideje is. Kis fejét kidugja az odúból, neszel; azután kiül az ágra, s kéz-szerű első lábaival szépen mosakodik. A nagy odvakból szinte rajzani kezd a sok éjjeli pillangó, némelyik úgy surran, hogy a szárnya, mint valami ködfolt veszi körül, mások csapkodva repülnek tova. Egy majdnem kereplő hang azt mondja, hogy a szarvasbogár szintén elindult, ott zsongja körül az egyes tölgyeket, nehéz a feje s csak úgy mártogatva halad. Az esti bogár zúgva siet, vaktában nekimegy a fa derekának, egyet koppan, lepottyan, azután ott kapálódzik a földön, mert a hátára esett. Ha jól oda nézünk, hát biz ő tele van hemzsegő atkákkal. A rigó szünetelni kezd, jele, hogy beesteledett. A koronák felett a denevér megkezdi csapkodó, kanyargó, néha bukfencező röpülését. Az erdő néma lett, a mély csendben hallszik a forrás bugyogása, s amint oda tekintenénk, ott áll az anyaőz, két kicsinyével. Az öreg neszel, a gidák tépik az ág hegyét, belekóstolnak a vízbe. Elvégre is a tárgyak képe elfolyik s beköszönt az éj teljes csöndje. Nagy távolból hangok érkeznek, olyanok, a melyeket nappal elnyelt az ébren levő erdő zaja. És amint jobban hallgatjuk, rendesen meg-megszakadó zajt hallunk, melybe folytonos kelepelés vegyül: a megszakadó zajt a patak vize okozza, mely az erdei malom keréklapátjain megtörik...És most, lássuk mit művel a cár?

1877. 30.

VIDDIN ÉS NIKÁPOLY.

A HALÁL perce kétségkívül sokkal érdekesebb a születésénél, és pedig úgy a nemzeteknél, mint egyes embereknél. A születéskor a Napóleonok és köznapi filiszterek alaktalan, csupasz embriója csak úgy hasonlít egymáshoz, mint egyik gombóc a másikhoz.

Úgy látjuk, hogy valamennyi csakis éppen a halál eshetőségére kalkulál, és lázas, alig titkolható mohósággal lesik mindannyian,hogy majdan mit tulajdonítsanak el a kimúlandónak örökéből, a mi gyöngéd érzelgősségünk vagy érzelgős gyöngédségünk nem változtatna semmit a pillanat komolyságán. Óhajtjuk az európai török állam sértetlen fönnmaradását, de éppen azért, reánk nézve érdekfeszítőbb e nagy múltú szomszédállam jelen élethalál-küzdelme, mint akik szintén vele azonos bajban sínylődünk…

Viddin hazánk történetében gyakran szerepel. Nagy Lajos magyar király 1365-ben elfoglalta, 1444-ben október 9-én I. Ulászló magyar király és Hunyady János vezérlete alatt a magyar sereg újból megszállotta. Ez idő óta hol a magyar korona területéhez, hol a török birodalomhoz tartozott. 1810 október 21-én, az oroszok is elfoglalták. Nemzetünk szabadság-harcaival szintén összeköttetésben áll Viddin. 1738. január 28-án Rákóczy József, II. Rákóczy Ferencz fia, innen intézett szózatot a magyarországi és erdélyi rendekhez. 1849. aug. 27-én Bem magyar tábornok és kísérete ide érkezett. Ugyanez évben szeptember 18-án a magyar menekültek Andrássy Gyula gróftól, ki akkor a független magyar kormány konstantinápolyi ügynöke volt, arról értesültek, hogy az osztrákoknak leendő kiadásukat csak úgy előzhetik meg, ha áttérnek a mozlim vallásra…

VIDDIN SÁNCAIN

Viddintől 105, Kuscsuktól 52 angol mérföldnyire a Duna bolgár országi partján fekszik Nikápoly városa és vára, mely ma már az oroszok kezében van. Elvesztése érzékeny csapás a törökökre nézve, minthogy az oroszok Nikápolyban egy másik teljesen biztos hídfőre, összeköttetési pontra és hadműveleti alapra tettek szert a Duna bolgár partján…

Nikápoly 20 000 lakosságának legnagyobb része, a török éppen úgy mint a bolgár, a halászat és földművelés mellett némi csekély üzérkedést is folytat. A városban pár csinos és gazdag fölszerelésű bolt van. Nikápoly lakosságának túlnyomó többsége török; 900 ozmán és 25 zsidó, de csak 30 bolgár háza van. Nikápolyhoz szintén fűződik néhány nevezetesebb történeti esemény. Itt nyerte meg Bajazet szultán azt a nevezetes csatát, mely dunai Bolgár ország sorsa fölött határozott. A fiatal, életerős ozmán hatalom, mely Gallipolinál lépett először Európa földjére, hódításainak körét mind nagyobb távolságokra terjeszti ki. 1388-ban Murád szultán elárasztotta Bolgár országot győzelemhez szokott seregével és Szizman cár családjával együtt Nikápoly eleste után kénytelen volt kegyelemre adni meg magát a törököknek. Azután Bolgár ország és Szerbia nem sokára meghódolt a szultánnak, ki a Rigó mezején az említett országok seregeit 1389-ben tönkre verte. Mircsa oláh fejedelem 1391-ben hódolt meg. Csakhamar ezután hazánkra került a sor, mert a török hadak már a következő évben Magyarország határát is átlépték.

Kossuth, 1849 augusztusban, több ezer társával török földre menekült. Néhány hónapot a mai Bulgária területén (Viddinben és Sumlában) töltött…Google

1877. 41.

TIZIAN. 1477—1576.

E KÉT évszám ama ritka (művészek életében kétszeresen ritka!) adatot állapítja meg, hogy Tizian 99 évet élt. Tavaly volt halálának harmadik, s az idén van születésének negyedik százéves fordulója. De mi 99 év a halhatatlansághoz képest, mely nevének s művészetének öröksége!...

„Piavében született, főhelyén a cadorei kerületnek, mely a velencei köztársaságnak állhatatos híve volt mindig, s már az ó-korban átjáróul szolgált a Németországba betörő rómaiaknak…Tizian előkelő s vagyonos családból származott. Apja, Vecellio Gergely, korán észrevette benne a művészi hajlamot…Bellini Jánosban, az akkori velencei iskola legkitűnőbb festőjében találta meg első mesterét, a ki a velencei iskola legsajátabb művészetét, a meleg színezést, a legmagasabb virágzásra emelte s akitől Tizian is elsajátította….

Mikor V. Károly 1530-ban Bolognában VII. Kelemen pápával találkozott s magát általa császárrá koronáztatta, Tiziant is meghívta oda s ült neki, hogy a 'kor első mestere megfesse arcképét. A kép annyira sikerült, hogy egy oszlopos csarnok bejáratánál kiállították…

Királyok, II. Szolimán szultán, két velencei dogé, három pápa (II. Gyula, VII. Kelemen, III. Pál), továbbá a mantuai, ferrarai, milanói, savoyai, florenczi berezegek is ültek neki. A császár őt örökös gróffá, az aranygyapjas rend vitézévé s nemessé tette…

TIZIAN. (SAJÁT FESTMÉNYE UTÁN.)

97 éves volt, mikor a dicsőség s fejedelmi kegy még egyszer benézett házába, III. Henrik francia király személyében, ki őt fölkereste, hogy magához hívja, A művész azonban megköszönte a király ajánlatát, de nem fogadta el.

Velencében kívánt meghalni. Neje majdnem félszázaddal megelőzte a halálban: egyetlen leánya is korán halt el. Fiai közül Horác, jeles festő, apját csakhamar követte, a pestis áldozata lett szintén; míg Pomponio, kiben kevés öröme volt, ugyanaz, kit a pápa püspökké akart tenni apja kedvéért, s valóban kanonokká is tett, jóval túlélte apját. Tizián velencei volt minden izében. Alakjai arcában, ruházatában, mozdulataiban a korabeli Velencére lehet ismerni mindenütt. De a színek kezelésében s különösen az élő test és hús festésében, nem csak a velencei iskolának, hanem a világ minden festőinek ő a mestere. Alakjain a bőr oly átlátszó, a hús oly eleven, hogy a vért szinte látni véljük, hogy folyik az erekben. Valószínű, hogy először nagyon világosan festett s a világos alapra ismételve s rendkívüli aprólékos gonddal rakta föl színeit. A nagy mesterek közül talán ő az egyedüli, kinek képein tanítványai nem dolgoztak; egészen saját keze művei. Azért iskolájából aránylag kevés jeles művész is került ki. Utánzói száma azonban nagy; csodálóié még nagyobb: az egész világ.

1877. 45.

A SÁNCTETÖN

/ Szöveg: 707 és 710. oldalon. G./ Régi szóbeszéd, hogy mióta a puskaport föltalálták, ami azelőtt a csaták sorsát eldöntötte: a személyes bátorság és vitézség mind inkább másodrendű szerepre szorul a harcok történetében. Ma a számításon alapuló haditervek, a fölszerelés, a jó élelmezés, az előre megállapított menetek gyorsasága, a csapatok kedvező felállítása, a helyi viszonyok előnyeinek fölhasználása, s a jobb fegyver biztosítja a diadalt. Sokszor attól függ a győzelem, melyik fél érkezik előbb valamely magaslatra, a hol ágyúit, csapatait fölállíthatja, sokszor attól, visszavonult-e a sereg valamely része idejekorán, úgy hogy mai napság olykor még hátrálással is lehet aratni győzedelmet. Azelőtt azt mondták, az a legjobb katona, akinek a legerősebb karja van; Suvaroff óta azt tartják a legjobb katonának, aki legjobban tud gyalogolni, s valóban igaz, hogy egy-egy csapat hihetetlen gyors megjelenése valamely ponton döntő a csata folyamára. S a golyóval szemben mit ér a testi erő és bátorság? Az ólom- és vas-eső elmos erőset, gyengét egyaránt. Waterloonál Napóleon egy lovas ezrede csupa Achillesből állt, háromszáz ágyútorok mégis elfútta, mint a pelyvát. Egy láb nem maradt abból élő….

A HÁBORÚBÓL. A SÁNCTETÖN

A Balkán félszigeten most dühöngő háborúban….nem ritka eset, hogy szuronnyal verik ki egymást a katonák a sáncokból, a várfalakból és a sziklatetőkről. Itt olykor nem csak a puska, nem csak a kard, a kés, de még a köröm, a fog is fegyver, s a harctéren megfordult levelezők nem egy példáját említik föl a személyes bátorságnak, mely a keresztes háborúk hősi jeleneteire emlékeztet s egy Homér leírására volna méltó. Ilyen a tizenegy roham, melyet a törökök egyhuzamban intéztek a Sipka szorosban…egy-egy ily párviadali részlet néha valóságos megszemélyesítése az egész csatának. Mai képünk is egy ilyet tüntet föl. Csak két alakot látunk az előtérben, egy oroszt s egy törököt, akik halált megvető elszántsággal kaptak ölre s feszült izmokkal küzdenek, mintha az ő küzdelmüktől függne a köröttük mennydörgő egész csata kimenetele. Mit törődnek ők most azzal, hogy ott körülöttük még ezren és ezren harcolnak! Ők megkapták egymásban a maguk ellenségét, kivel ha végeztek, keresnek maguknak másikat. A kép megragadó drámaiságú. A két személyben valóban az egész orosz és török sereget látjuk küzdeni, ádáz dühvel, elszántsággal, halni készen a diadalért….

1878. 7.

A VATIKÁN MŰKINCSEI

KÖZEL másfél ezer évig voltak a római pápák a művelt világ leghatalmasabb fejedelmei. VII. Gergely a német birodalom császárját három éjjel várakoztatta vezeklő öltönyben Canossa vára előtt. III. Incze lovának zabláját a római birodalom császárja tartotta, Szilveszter s a többiek koronákat osztogattak, fejedelmeket tettek le s még az újabb korban is, midőn Columbus egy új világrészt fedezett fel, a pápa merészen határvonalat húzva, megosztotta a világot kedvelt népei között. Ez óriási hatalommal összeköttetésben természetesen fokozatosan emelkedett a pápák palotájának, a Vatikánnak, fénye s kincseinek száma…Voltak időszakok, melyekben egyes kiváló pápák a művészet és tudomány legfőbb mecénásai voltak, és a szent szék sokat tett az olasz renaissance, s általában a művelődés terjesztésére. A pápák palotájának művészeti gyűjteményei különösen két korra vallanak, egyik a görög-római műkorszak, a másik a renaissance ideje….

RÓMA. ANTIK SZOBROK A VATIKÁNBAN

Róma régi műemlékei s gyűjteményei az idők viharos folyamában mindinkább pusztulásnak eredtek. Csak a XV. század végén ébredt fel az érzék e művek iránt, s azok között, a kik ez érzéket fejlesztették, a pápák voltak az elsők. II. Gyula a Vatikán mellett fekvő, de ma már azzal egy egészet képező „Belvedere" helyeit jelölte ki a mind nagyobb gonddal kutatott műemlékek számára. A jelenlegi gyűjtemény azonban csak XIV. Kelemen (1769—1774) idejében lett megalapítva…Ebből a korból való híres művek: a Nil-csoport, az Antonius, Augustus szobra, Tiberius ülő alakja, az úgynevezett belvederi torzó, Meleager s egész sereg istenség alakja, mellszobrok, s híres férfiak alakjai. A régiség tudományának újabb kori megalapítója, Winckelmann, főképp e gyűjteményben tett kimerítő tanulmányokat, s azóta is ennek a gyűjteménynek a műkincsei szolgálnak a klasszikus kor művészetének ismeretéhez legtöbb adattal. A gyűjtemény igen szép helyiségben van. Képünk a Galleria delle Statue termét mutatja, melyet a szobrokon kívül építészeti ékítmények, s Mantegna és Pinturicchio festményei díszítenek. A Giardino della Pigna, mely a gyűjteményeknek mintegy középpontját képezi, a legszebb kertek közé tartozik, s a „Villa Pia" félkör alakú teraszával valóban gyönyörű látványt nyújt. Az egyes termek, folyosók közepén nagyobb görög edények, szarkofágok, kandeláberek léteznek, a talapzatokon itt-ott antik mozaikok láthatók, kisebb kupolák s fülkék felváltva gyönyörködtetik a szemet. A város zajától távol itt teljesen nyugodt helyet találunk, s az épület egyes pontjairól messze szép kilátás tárul szemünk elé.

1878. 8.

A PÁPA TEMETÉSE

Ama szertartások rendjét, melyek szerint a pápák földi maradványainak ünnepélyes eltakarítása végbe megy, hosszú évszázadok gyakorlata állapította meg. Annak, hogy Szent Péter székére korban már többnyire igen előrehaladt férfiak választatnak, természetes következménye az egyesek uralkodásának rövidebb időtartama, s az aránytalanul gyakoribb halálozás, mint azt más fejedelmeknél tapasztaljuk. Nagyon természetes tehát, hogy a pápák temetkezési ceremóniáiéi a hosszas gyakorlat által határozott alakot nyertek és megszilárdultak úgyannyira, hogy azon az a megváltozott közjogi helyzet is, melyen Krisztus földi helytartójának viszonya, az államhoz IX. Pius alatt végbe ment, csak keveset változtathatott. IX. Pius pápa temetése jelentéktelen módosítással ugyanazon szabályok szerint ment végbe, mint elődeié. A pápa fölvévén a halotti szentségeket, kiszenvedett.

A káplánok, a penitenciáriusok /kanonok/, kik a kapucinusok szerzetrendéből valók, — a vatikáni prelátusok, a pápai kabinet főnöke, a kamarások, a pontifikális segédpapság, a nemzeti gárda, a svájci testőrség, mind elfoglalták a számukra kijelölt helyeket a Vatikán termeiben és csarnokaiban. A halottas ágy mellett térdelnek a pápai káplánok és penitenciáriusuk, előbb a haldoklási imát, úgy most a halotti könyörgést éneklik: De profundis clamavi ad te, Domine!

A pápai kancellária főnöke lehajlik a holttetem fölé, megcsókolja az elhunyt pápa jobbját, s fehér leplet borit arcára. Valamennyi jelenlevő prelátus leveszi a violaszín öltönyt, s fölveszi a feketét

IX. PIUS TEMETÉSE. A HOLTTEST ÁTVITELE A SIXTUSI KÁPOLNÁBÓL A SZENT-PÉTER-TEMPLOMBA A VATIKÁN NAGY LÉPCSŐJÉN

Itt fekszik a pápa holtteteme a pompás ravatalon, abban a ruhában, melyben nagy ünnepélyességek alkalmával a szertartásokat szokta végezni. Öltözete fejér selyem püspöki „fulda", lábán arannyal hímzett selyem papucs, továbbá a püspöki dalmatica /ruha/, az öv, a fekete keresztes fejér pallium /palást/, stóla a lebegő szalagokkal ékített vörös sipka és az arany mitra /süveg/.

Két napig marad a holttetem a szixtuszi kápolnában. Éjjel-nappal ott virrasztanak fölötte a négy kolduló szerzet tagjai, míg a ravatal négy szegletén egy-egy nemesi és svájci testőr áll, kik félóráról félórára felváltják egymást, és pedig azért oly sűrűn, mert őrállomásukon moccanniuk sem szabad, akár csak szobor-alakok lennének…

A bazilika főbejárata és a portikus három kapuja aranyhímzésű fekete szőnyeggel van bevonva. Ez alatt elvonulva eljut a menet a főhajó közepén felállított ravatalhoz, melyre elhelyezik a hordágyat s a káptalan legidősebb tagja elmondja a második absolutiot. A kíséret énekli a Liberát. Aztán a Szent-Péter és Pálról nevezett mellékkápolnába viszik a hullát, ott bíbor ágyra fektetik, s főpásztori ruhába öltöztetik, vörös kesztyűt húznak kezére s a pontificalis gyűrűt felhúzzák ujjára, elefántcsont feszületet helyeznek mellére, összetett két kezébe, s lábaihoz tesznek két karmazsinkalapot, a lelki és földi hatalom jelvényeit. Az őrök ott állnak a ravatal mellett teljesen mozdulatlanul, negyedóránként váltakozva. A kápolna elé rácsot eresztenek s vörös papucsot húzva a holttest lábaira, azokat keresztülbujtatják a rácson, hogy a nép csókolhassa. Csak ekkor kezdődnek meg a novendialék, a gyászszertartások kilenc napig tartó sorozata, melyek befejeztével a pápát elhelyezik az ideiglenes sírboltba, ahol addig marad, míg utódja holt testének nem kell helyet adnia, amikor aztán elhelyezik a többi pápák mellé.

1878. 16.

HECKENAST GUSZTÁV. (1811—1878.)

LAPUNK közelebbi száma már sajtó alá volt adva, mikor megdöbbentő gyászhír érkezett: hogy Heckenast Gusztáv. Pozsonyban — hová néhány év előtt, az üzlettől visszavonulva, lakását áttette — megszűnt élni… A harmincas évektől kezdve egész a hetvenesek elejéig alig volt nevezetesebb magyar író, aki legalább egy értékesebb művével ne ő általa lett volna ismertebbé s volt egy korszak, amikor Heckenast Gusztáv kezében látszott lenni irodalmunk sorsa, amennyiben annak anyagi oldalát tekintjük.

HECKENAST Gusztáv 1811-ben született Kassán, Felső-Magyarország legtekintélyesebb, de akkor még sokkal kevésbé magyar városában. Atyja Mihály ott evangélikus lelkész volt, ki azonban önálló vagyont nem adhatván fiának, azt kereskedői pályára szánta. Kijáratta vele Kassán az iskolákat, sőt Eperjesre is átküldte kollégiumba tanulmányai folytatására…

Wigand Ottó, ki mostoha nővérét bírta nőül, látva az ifjú szép tehetségét, Pestre hívta Heckenast…Egyik nagy vállalata a Közhasznú ismeretek tára (első magyar Konversations-Lexikon) tizenkét kötetben…Wigand Ottó könyvkereskedése, az akkori cenzúrai és rendőrségi viszonyok közt a szabad eszméket terjesztette…A rendőrség zaklatása miatt, Wigand az egész üzlet tulajdonjogát Heckenastra ruházta át, s ő maga külföldre menekült és később Lipcsében nyitott üzletet…

HECKENAST GUSZTÁV

1840-ben Heckenast társaságba lépett Landerer Lajossal, a régi és nagyhírű Landerer-nyomda tulajdonosával, ki mellett ő vezette az üzleti részt, melynek lap- és könyvkiadás volt a legfontosabb része. Övék volt a nálunk első, valóban modernnek s európainak mondható nyomda, ők hoztak be először ólommetsző gépet, matrica-garnitúrákat. E nyomdában indult meg, 1841 elején a Kossuth Pesti Hírlapja s érte el a hírlap-irodalomban addig hallatlan előfizető-számot, öt, sőt hatezerét is. S e nyomdából, mely a hatvani utcában (a későbbi Horváth-házban) volt: került ki a szabad sajtó első terméke, 1848 március 15-kén: t. i. a híres tizenkét pont és Petőfi Talpra magyar-ja….

Nevezetesek népszerű és ismeretterjesztő vállalatai is. Vasárnapi könyvtár, a Magyar ember könyvtára, Falusi könyvtár. S ha ezek közé sorozzuk az Újabb kori ismeretek tára című hat (és egy pót) kötetes nagyvállalatot, és annak népszerű rövidített változatát, a tíz kötetes ismerettárat, ha nem kicsinyeljük az óriási naptárirodalmat, mely évenként tíz-húsz különböző alakban igyekezett a közönség minden rétegének az igényeit kielégíteni: úgy hisszük Heckenast működésének hasznos oldalára mutattunk reá. Még nagyobb fontosságú vállalata volt a Magyar klasszikusok, melyet Kölcsey, Kisfaludy Károly és Sándor, Berzsenyi, Csokonai, Virág Benedek s mások műveinek gyűjteményes és maradandó értékű kiadásával indított meg s folytatott számos kötetekig. A lapirodalom körében pedig elég Arany János Figyelőjét említeni,

A Vasárnapi Újság egyike élete s működése élő emlékeinek. S mi azért meghatottan tesszük le sírjára a hála és elismerés koszorúját.

—á—r—

1878. 20.

GRÓF APPONYI ALBERT

…..1846-ban született Bécsben. Apja gr. Apponyi György akkor m. királyi udvari kancellár, a konzervatív államférfi, anyja gr. Sztáray Julianna; s így, mint maga egy alkalommal tréfásan megjegyezte, ,,apai és anyai ágon egyaránt csökönyös konzervatív hagyományú családból származom."

Nevelése alapját, főúri családok szokása szerint, az apai háznál nyerte, hol nyelvekben s egyéb elemi ismeretekben dúsan megadták neki a szellemi képzés első alapjait. 1857-ben, tizenegy éves korában ment gimnáziumi tanfolyamra a kalksburgi intézetbe*, ahol 1863-ig maradt, kitűnő elmetehetséggel s nem kisebb szorgalommal és megfelelő sikerrel is végezve a középtanodai oktatás tárgyait.

A közélet pályájára készülvén, jogot két évig Bécsben, két évig a pesti egyetemen hallgatott…Hosszabban időzött Német- és Franciaországban…

A szuezi csatorna megnyitására Egyiptomba utazott. Külföldről, kétévi utazás után 1870-ben tért vissza…

Hogy a fiatal — s még csak leendő államférfi, már az első országgyűlési

cikluson is, melynek legfiatalabb tagjai egyike volt, bizonyos fontosságra tett szert, s pártja és ellenpártja súlyt helyezett egyéniségére, mutatja az is: hogy az 1875-ki választásoknál azoknak egyike volt az ellenzék jelöltjei közül, akik ellen a kormánypárt a legerősebben szállt síkra….

GRÓF APPONYI ALBERT

Gr. Apponyi minden kérdést, mely a törvényhozás elé kerül, s melyhez ő hozzá szólni készül, alaposan s egész terjedelmében szokott tanulmányozni. Világos, boncoló, beható esze fáradhatatlan szorgalommal s kitartó tanulmányozó kedvvel párosul. Széles olvasottsága, nagy irodalmi jártassága csak hátteréül szolgál tanulmányainak, melyek minden felszólalásán félreismerhetetlenek. Parlamenti modora kifogástalan: ment az indulattól és a személyeskedéstől; higgadt, objektív, de soha sem hideg, soha sem szenvtelen…Társadalmi érintkezéseiben, személyiségének rendkívül megnyerő volta érvényesül…Ha előszeretettel tanulmányozza gr. Széchenyinek és Dessewffy Aurélnak politikai törekvéseit, kikhez már hasonlították is őt, midőn neki bókot akartak mondani; ha valódi tory-pártot sikerül neki egykor a szó igaz értelmében nálunk is szervezni: akkor nem üres frázisként hangzik, ha mondjuk, hogy gr. Apponyira nagy jövő vár. E jövő még nem látszik közel, de ő elég korán lépett a parlamentbe, elég tehetséggel és személyes összeköttetéssel, sőt már is elég jó névvel bír ahhoz, hogy e jövőt maga elé kitűzhesse s azon szilárd akarattal munkálkodik.

*

Lásd még a h 12 – 12 fejezetben: 1921. 10. Apponyi Albert. G.

*http://www.kollegiumkalksburg.at/

1878. 23.

VOLTAIRE. (1694—1778.)

SZÁZ esztendő, azt hinné az ember, elég idő arra, hogy egy sírról elemelje a követ, melyet elfogultság, vak düh és gyűlölet dobott reá. Szabadon engedje felhajtani róla az érdem és elismerés pályáját. S ha mégis azt látjuk, hogy a XVIII. század egyik legnagyobb szellemének, Voltaire-nek, halála századik évfordulóját, Parisban, Franciaország szívében nem lehet teljes nyilvánossággal, az isten szabad ege alatt ünnepelni meg, hogy a nemzet, sőt az emberiség elismerése nyilvánításának kényszer-rendszabályok igyekeznek útját állani, vagy legalább megszorítani s a Voltaire-ünnepélynek ellensúlyozására, az általa becsmérelt Pucelle (az orleansi szűz) magasztalása tüntetőleg rendeztetik a templomokban…

A köztársasági Franciaország kormánya, az egyházi befolyás nyomása alatt a nyilvános ünnepet megtagadja attól, a ki élete végéveiben, Parisba visszatért, a királyi Franciaország úgy ünnepelt s oly diadalmenettel fogadott…

VOLTAIRE.

Több tehetséggel, mint jellemmel bírva, túlságosan hiú és frivol, de szellemes, mint az ördög s a tagadás és kétely szellemével az eredeti teremtő észt is párosítva, legtöbbet tett a politikai és egyházi hagyományok megdöntésére s a forradalmi és a szabad vizsgálódási szellem előkészítésére…

A Henriade a vallási rajongás ellen intézett hideg iránymű, s drámái, még a legjobbak is, mint, Alzir, Zaire, Merope, Tancréde és Mahomet, alul maradnak a Corneille és Racine-éin. Mint költő is erősen hatott korára, mert annak ízlésében irt. Szatírában, a költői levélben, az alkalmi költészetben s különösen a tan-és irány-regényben utoléretlen maradt kortársai között. Több mint ötven évre terjedő írói pályáját, óriási termékenysége / főleg levelezése. G./, s az irodalmi s tudományos hagyományok elleni harc jellemezte…

Hogy Voltaire körül egész nagy irodalom keletkezett: nem lephet meg. Élete, munkássága tömérdek tanulmánynak szolgáltatott anyagot. Hatása nem szorítkozott korára. Még ma, halála után száz esztendővel is neve kísért, szelleme hat, elméje működik….

- á – r –

L. a h 08 – 27. Fejezetet: Fekete gróf, akihez Voltaire verset írt

http://static2.lira.hu/upload/M_28/rek3/257266.pdf Voltaire leveleiről, 2011.

1878, 24.

FOGARASI JÁNOS. (1801—1878.)

….A Czuczorral együtt kezdett s általa befejezett monumentális nagy mű, a magyar nyelv nagy szótára pótlék-kötetéről szólunk, melynek anyaga összegyűjtve s előkészületei befejezve. Éppen az összeállítás módozatai fölötti… tárgyalások már megállapították a munkánál követendő elveket, s Fogarasi a dologhoz kezdett, midőn kezét megzsibbasztotta a halál…

Alsóviszti Fogarasi János régi erdélyi családból született, melynek nemességét és Fogaras földi birtokát még I. Rákóczy György fejedelem erősítette meg 1638-ben. A családnak Magyarországra, Abaújvár megyébe származott ágából Felsö Kázsmárkon, 1801. április hó 17-kén. Apja, a régi nemes, el volt már szegényedve. A fiú, kora ifjúságától kezdve saját szorgalmára, erejére volt utalva…Tudományos munkálkodása kezdettől fogva, két egészen különböző mezőn mozgott:a jogtudomány és a magyar nyelvészet mezein. Eleinte párhuzamosan haladt mind a kettőn, később úgy osztotta meg, hogy a jog csak a hivatali munkásságot, a nyelvészet a magán munkálkodását vette igénybe….

FOGARASI JÁNOS

1842-ben az akadémia munkába vévén a Magyar nyelv teljes szótárát (a francia akadémia nagy Dictionnaire-jének a mintájára) s annak főszerkesztését Czuczorra bízván, mellé Fogarasit adta társszerkesztőül. Mindkettejük egész munkásságát annyira igénybe vette, hogy Fogarasinak megkezdett nagy nyelvtani munkáját sem volt ideje befejezni. Ettől fogva, több mint harminc éven át (egy közép emberélet) ez a munka töltötte be egész lelkét, elméjét, minden szabad idejét, egész életét. Czuczor időközben (1866) meghalván, az egész teher Fogarasira szakadt…

Családja nem maradt, az akadémia, melynek 1838 óta levelező, 1842 óta rendes tagja (és pedig nyelvészi nagyobb mérvű munkássága dacára a jogtudományi, most II. osztályban) csak maga áll, mint gyászoló, koporsója fölött s teszi koszorúját, a nemzet nevében, a hű munkás ravatalára.

—á—r—

Alsóviszti Fogarasi János (Felső Kázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató. Wiki

*

Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára ... - MEK

mek.oszk.hu/05800/05887/

2011.07.08. - Czuczor Gergely - Fogarasi János · A magyar nyelv szótára · Szótárak, fogalomtárak/Értelmező szótárak (magyar nyelv, nyelvtörténet), A

*

Tartalom

1. I. kötet 1. rész (34 MB) [A - BEFONDOLÓDZIK]

2. I. kötet 2. rész (37 MB) [BEFONT - DSUNK]

3. II. kötet 1. rész (38 MB) [E - FOGADOTT]

4. II. kötet 2. rész (38 MB) [FOGADVÁNY - HYM]

5. III. kötet 1. rész (40 MB) [I - KÍMÉLYES]

6. III. kötet 2. rész (40 MB) [KIMÉLYÍT - LYÜKI]

7. IV. kötet 1. rész (35 MB) [M - MUNKÁLATI]

8. IV. kötet 2. rész (34 MB) [MUNKÁLATLAN - ŐZVADÁSZAT]

9. V. kötet 1. rész (55 MB) [P - PIPEREVÁGY]

10. V. kötet 2. rész (53 MB) [PIPERÉZ - RÉMÜLETÉSSÉG]

11. V. kötet 3. rész (51 MB) [RÉMVADÁSZ - SASFA]

12. V. kötet 4. rész (56 MB) [SASFÉSZEK - SZAKÁJ]

13. V. kötet 5. rész (52 MB) [SZAKAJT - SZENT-ANDRÁS]

14. V. kötet 6. rész (56 MB) [SZENTANDRÁSHAVA - SZŰZVIRÁG]

15. VI. kötet 1. rész (46 MB) [T - TÉRDSZORÍTÓ]

16. VI. kötet 2. rész (46 MB) [TÉRDVÁNKOS - TÚLNYOMÓ]

17. VI. kötet 3. rész (43 MB) [TÚLNYOMÓLAG - VACSORÁLIK]

18. VI. kötet 4. rész (50 MB) [VACSORÁLÓ - VÉRÉSKACSA]

19. VI. kötet 5. rész (39 MB) [VÉRÉSKÁPOSZTA - VITORLASOR]

20. VI. kötet 6. rész (51 MB) [VITORLÁSZ - ZSÜZSÖK]

1878. 30.

A FÖLDKÖZI-TENGER GYÖNGYE (Ciprus sziget.)

…A berlini kongresszus határozata folytán Ciprus szigete az angolok birtokába jutott s azt tényleg már el is foglalták…

Kevés pontja van a nagy föld felületének, hol a világi hatalmasok oly gyorsan váltották volna fel egymást. Görögök, egyiptomiak, perzsák, föníciaiak, makedónok, rómaiak uralkodtak itt már az ókorban s uralkodásuk közben minden század egy-egy új bennszülött dinasztia keletkezését és hanyatlását látta. Majd eljöttek a zsidók, a bizánciak, a keresztesek, az angolok, templomosok egymásután. A Lusignanok uralmát is előbb a velenceieké, majd a törököké váltotta föl. Minden várrom, minden város neve egy-egy nemzet múltjára emlékeztet…150 négyszög mérföldnyi területén csak 112 000 lakos van (köztük 80 ezer görög s 30 ezer török). Legjelentékenyebb helyei félig romok, régen híres famagostai kikötője be van iszapolva, a partok, honnan a századokat élt óriási fákat a föníciaiak messze elhurcolták nagyszerű építkezéseikhez (pl. Salamon templomához) ma teljesen kopárok; sivár rekkenő légkörben, hol hónapokon át nem hull egy esőcsepp,

FAMAGOSTA VÁROS CYPRUS SZIGETÉN

Famagosta város képén láthatják olvasóink a még romjaiban is hatalmas gót templomot, a múltak dicső emlékét, mely a piszkos egyenes fedelű keleti lakházak között oly büszkén emelkedik ki. A Lusignanok gazdag korszakából való ez, midőn a Ciprus szigetén talált arany-, ezüst-és rézbányák, a már Hornér által dicsőített drága kövekkel együtt annyi idegent vonzottak ide, azon korból, midőn e sziget földje még csaknem munka nélkül busásan táplálta lakosait. Ciprus királyai e korban a művészet és tudomány első rangú pártfogói, hatalom s gazdagság tekintetében pedig sok híres birodalom urának versenytársai voltak. Az utolsó uralkodó Lnsignan is, ki 1473-ban halt meg, élénk emléket hagyott hátra.

A középkor fénye talán nem tér vissza többé soha, de jön helyette egy szebb s mindenesetre hasznosabb újkor, mely méltán fogja egykor emlegetni, hogy Ciprus szigetének elfoglalása az angolok által a művelődés egy új csillagának feltűnése volt, mely a hajdan oly dicső s ma oly nyomorult kelet népeire fokozatosan fogja varázsfényét kiárasztani.

György Aladár

Famagosta (Αμμόχωστος, Ammochostos in greco, Gazimağusa in turco) è una città di 63 091 abitanti /lakos/ situata sulla costa orientale dell'isola di Cipro.

1878- 42.

Sztolác

A budapesti illetőségű 32-ik Este-ezred előtt emlékezetes hely Stolác vára Hercegovinában. Foglaló csapataink augusztus hó 16-án ejtették birtokukba heves és véres küzdelem után. Az ezred 400 emberét vesztette el. S alig hogy megfészkelték benne magokat csapataink, mintegy 700 ember, a fölkelők körülvették a várat s valóságos ostrom alá fogták. A hős fiuk nemcsak hogy komoly veszedelemnek voltak kitéve, de nagy szükséget is szenvedtek, úgy hogy hat napon át egyre-egyre már csak másfél darab kétszersült, egy darabka lóhús, az esőfogó ciszternából, mert néhány kanál víz jutott naponkint, s egy csapat kénytelen volt kirohanást tenni, csupán a végett, hogy ivóvizet hozzon. Végre az augusztus 21-én érkezett segélycsapat fölmentette a tízszeres erő ellen küzdő várőrséget.

Sztolác, mint Hercegovinának sok más vára, a 16-ik század elején a magyar királysághoz tartozott egész a mohácsi vészig, a midőn a töröké lett, kit azonban külső és belső ellenség sokszor háborgatott e vár birtokában. Az évszázadokon át ismétlődő fölkelések sorában nevezetes szerepet játszott Sztolác, kivált 1830-ban, midőn Husszejn Kapitanovics fegyvert fogott a bégek előjogait megnyirbálni törekvő porta reformjai ellen. A lázadó főnök már ura lett Bosznia és Hercegovina nagy részének, midőn egy s más hercegovinai bég, Sztolác kapitánya…

SZTOLÁC. BENE GYÖRGY 32. EZREDBELI HADNAGY EREDETI RAJZA.

Sztolácz a Dobrava hegy aljában a Brigava folyó mellett, a sziklavölgy torkolatában fekszik. A város maga elég jelentékeny s 3000 lakossal biít, kik többnyire mohamedánok voltak. A sziklacsúcsra épült vár nehezen közelíthető meg s ágyukkal eredményesen védhető.

A kép, melyet ez alkalommal mutatunk be olvasóinknak, a harctéren készült. Az Ester ezred egyik derék tisztje, Bene György ügyes ónja alól került ki. Hozzánk Jámbor Gyula, ugyanazon ezred hadnagya küldötte be. A város szűk sziklás völgyben fekszik, déli irányban, a várral beépített hegy által elzárva az ott elterülő völgykatlantól, melyet ismét egy sor ház környez…A vár három szakaszban emelkedik vagy 50 méter magasságig a Brigava folyó bal partjától keletnek…A várban levő egyes épületeknek kocka-alakjuk van, nagyobb részük azonban már csak romnak mondható. Ép még a kaputorony, melynek belseje nyílt tornác, félemelete raktárnak és gyógyszertárnak használtatott, emelete pedig egy fapadokkal ellátott nagy teremből s két kisebb szobából áll…..

1878. 49.

Görög-keleti szertartású bosnyák temetés Szarajevóban

A BOSZNIÁBAN uralkodó három vallásfelekezet vallási, és társas-életi szokásai nagyon elütök. L. A mohamedánok a törökök szokásait sajátították el, míg a görög nem egyesülteknek majdnem azonos szokásaik vannak a többi görög-keleti népekével, jelesen a görögökével. Vallási szertartásaikat és szokásaikat a vallással együtt ezen utóbbiaktól vették; egyes eltérő sajátságaikat azonban megőrizték s azok az egész bosnyák nemzetnél azonosak levén, nemzeti külön sajátságoknak tekintendők.

Ilyen eltérő szokásokat találunk a mohamedán bosnyákoknál is, melyek az izlam szellemével össze nem férnek ugyan, de azért a bosnyák mohamedánság azokhoz mégis csökönyösen ragaszkodik. Hasonlót találunk a görög keletieknél, kik ortodox vallásuk gyakorlatába nem egy kereszténység előtti vagy később az ízlámból átvett szokást vegyítettek….Mikor a bosnyák lelke elszáll, minden üres edényt fölforgatnak, hogy azokba ne szálljon és a ház lakóit lidérc alakjában ne gyötörhesse. Kalácsokat osztanak ki a szegények között, hogy a meghalt lelkéért imádkozzanak. A halottat megmosás után borral is befecskendik. A temetés a halálozás után következő nap történik, ebben némileg a törökök szokását követik, kik a halottat egy-két óra múlva már temetik…

GÖRÖG-KELETI SZERTARTÁSÚ BOSNYÁK TEMETÉS SZERAJEVÓBAN

A halottnak fülébe pamutot tömnek, szájába pedig egy pénzdarabot adnak, hogy a túlvilágba vezető hajósnak, Káronnak a vitelbért megfizethesse. Ez a szokás a régi görögöktől jött át az új görögökhöz és ezek révén az ortodox vallással együtt a bosnyákokhoz. A koporsó alul is oly széles, mint felül s láda alakja van…

A görög- keletiek azt hiszik, hogy a lélek még akkor is ott lebeg a halott fölött, mikor a testből kivált és azért nem fedik be a koporsót, nehogy a lelket is elzárják. A lélek csak nagy nehezen tud megválni a test környezetéből s azért is füstölik és szentelik be annyiszor a halottat, hogy a lélek a szentelt füsttel együtt égbe szállhasson…. Midőn a menet valamely keresztúthoz ér, a halottat leteszik, a pap imádkozik, befecskendi szentelt vízzel (oszvetyene vodicza), és befüstöli tömjénnel, hogy a gonosz lélek, mely a kereszt-utakon szokott ólálkodni, ne árthasson a halott lelkének. A temetőben (groblye) még egyszer megáldja a pap a halottat, behinti veres borral és olajjal kereszt alakjában, akkor ráterítik a szemfedőt, ráborítják a koporsó födelét és aztán átadják a simák. Az olaj azt jelenti, hogy a boldogult jó keresztény volt és méltó a feltámadásra. A behantolásnál két láb magasra hányják a hantot, ezt cölöpökkel és kövekkel elkerítik és virágokat ültetnek fölibe….

Városok, várak

1877. 9. 134. A bolgárok földjén, Szófia

A Dunától Rahovo alatt délre az Iszker folyó bal partjától alig kétórányira fekszik Vraca, egy tekintélyes város, mely különösen élénk kereskedéséről híres….Török, bolgár, cserkesz, zsidó sajátságos nemzeti viseletükben járnak-kelnek az utcákon és a bazárban, melyben európai kereskedőket is feltűnő nagy számmal láthatni. Sajnos, hogy a bolgár városok piacain angol, francia, hollandi, svájci és más nemzetiségű kereskedők viszik a szerepet…

Vracától délre az Iszker folyó mentében felfelé haladva Szófiába érünk. A bolgárok által „Szofijszko polje" néven nevezett síkságon a Vitos hegy aljában terül el e nevezetes város, mely a Mütesszarif székhelye. A Konstantinápoly-Szerbia útvonalba esvén, élénk forgalma és kereskedése van. A vasútvonal, mely Belgrád felé vonul Konstantinápolyból, Szófiát is érinti, a mi szintén nagyban emeli a várost. De Szófia a legrégibb idők óta napjainkig hadászati szempontból is nevezetes helye Bulgáriának….

Szófiának igen nevezetes múltja van. A rómaiak Serdicának, a szlávok Sedecnk, a bizánciak Triaditzának nevezték. A törökök 1378-ban foglalták el, Lala Sahin pasa parancsnoksága alatt. Régebben fontos fekvésénél fogva Szófia volt a ruméliai beglerbégnek székhelye, jelenleg azonban csak a hasonnevű kerület főhelye. A Vitos északkeleti lejtője alatt elterülő várost két patak öntözi, melyek a Vitosból erednek s a városon át folynak az Iszkerbe. A patakok kőhidakkal vannak áthidalva. A városnak régebben 50 000 lakója volt, most alig van 25 000, mely számból 8000 esik a bolgárokra, ugyanannyi a törökökre, 5000 a zsidók száma és 100 idegen….

SZÓFIA A VITOS ALATT (BULGÁRIÁBAN)

Szófia épületei között nevezetes a Szófia dzsamiszi, a Bűjük dzsamiszi, a nagy bolgár templom, a fürdő, néhány köz- és magánépület. Érdekes látványt nyújt a város vége felé fekvő janicsár-rom, mely 1826 óta, mely évben a janicsárok kiirtattak, pusztulásnak indult…

A bolgárok műveltségi viszonyai itt sem kedvezőbbek, mint a többi városokban. A törökökéi sokkal kedvezőbbek. Van alsóbb iskolákon kívül egy „mektebi rusdije" nevet viselő főiskolájuk is.

A bolgárok viselete itt teljesen elüt a többi vidék viseletétől. Hajukban a nők sehol sem viselnek annyi pénzdarabot és sehol sem oly díszesek, mint Szófiában. Egy így fölpénzezett bolgár nő láttára az ember önkénytelenül is megáll, bámulva, hogyan képes azt a nagy terhet haján elviselni. A férfiak nem fonják itt hajukat, mint lejjebb, dél felé…. Szófiának egyik büszkesége a Vitos-hegy, melynek csúcsán rendesen már szeptemberben hó-korona csillog.

Erödi Béla.

1877. 18. 281. A török küldöttség Budapesten

… A magyar ifjúság látogatását viszonozni eljött konstantinápolyi küldöttséget itt a fővárosban az egész országból fölhangzó üdvözlet fogadta. A fővárosi ezernyi tömegekhez érkeztek a vidéki küldöttségek…

Április 30-án az ifjúság altul rendezett lakomát a Hungária üveggel fedett udvarán tartották, melyet magyar, török lobogók és címerek díszítettek…A vendégek díszbe voltak öltözve. A három pap színes kaftánban és fehér turbánban. A többiek fejükön fezben, fényes gombú sötét kabátban. A tanulók gallérján arany betűkkel volt behímezve nektebi szultáni császári iskola. Az öregek (mint Szulejmán) nem isznak bort, s az áldomáskor vízzel koccintottak….

Május első napja zuhogó esővel virradt föl, s ilyen maradt egész nap. A vendégek azonban nem hátráltatták magukat s meglátogattak több közintézetet.

Először a múzeumba mentek, hol Pulszky és Rómer fogadták s vezették el a különböző osztályokba. Élénken kérdezősködtek és a sejk megjegyzéseinek tolmácsolása nem kis teendő volt Erődi részére. D. u. 2 órakor a polgárság lakomája volt a „Hungária" nagy termében…Jókai Mór a jövő török kultúráért és szabadságért emelt poharat…

A TÖRÖK KÜLDÖTTSÉG FOGADTATÁSA A FŐVÁROSBAN: A BEVONULÁSI MENET A DEÁK-TÉREN.

Május 3-án a küldöttség tagjai… meglátogatták az akadémiát, hol Pulszky, Vámbéry és Fraknói fogadták őket. Megnézték a képtárat, a nagytermet, a könyvtárat és Vámbéryval sokat beszélgettek. Szulejmán sejknek különösen egy török nyelven irt történelemkönyv ragadta meg érdeklődését, melyet Vámbéry az ötvenes években fedezett fel valamelyik konstantinápolyi bazár poros lomtárjában. E könyv unikum a maga nemében és a sejk azon meleg óhaját fejezte ki, hogy lemásolás céljából rövid időre a török fővárosba küldessék…

Az elutazás máj. 5-éu reggel lesz. 7 órakor indulnak a déli vaspályán Trieszt felé, s Brindisin át térnek vissza Konstantinápolyba…

A mi rokonszenvünk az egyetlen szövetségesük. Bár adhatnák vissza inkább hőseiket, kik a félreértés százados harcaiban a mi fegyvereink által estek el,…

1877. 28. 438. Az új oláh királyság fővárosai. I. Bukarest.

A bojárok székvárosának eredetét meglehetős sűrű homály fedi. Némelyek azt hiszik, hogy Bukarest az egykori Thyanus, mások meg úgy sejtik, hogy e város később az oláh uralkodók „Bucuria Dominicalis"-ivá (uradalmi istállójává) lett. Vannak történetírók, kik a város nevét a „Bucvrie" szótól származtatják, mely örömöt vagy jólétet jelent. Végre van egy oláh szóhagyomány, mely Bukarest nevét a Bukor és aszke szavak összetételéből véli származottnak, ami Bukor városát jelentené. Szóval e város eredetéről bizonyosat szerfölött nehéz mondani, annyi azonban kétségtelen, hogy Tirgovist helyett csak 1698-ban lett Oláh ország fővárosává. Tirgovist úgyis csak 4—5000 lakóval bíró kis városka, melynek régi kastélya most már nem egyéb alaktalan romhalmaznál. Ily rongyos fészek hogy is lehetne a hatalmas Oláh birodalom fővárosa?

Bukarest, az már nagyváros és lehet vagy 200 000 lakója. Ha keletről jön az ember, Bukarest az első nyugatias színezetű, de csakis „színezetű" város; ha pedig nyugatról utazunk kelet felé, szintén Bukarest az első keleti város, melybe az utazó érkezik. Területe, lakói számához képest, valóban óriási….

Tavasszal, ősszel, sőt legtöbb évben télen is feneketlen sártenger borítja Oláh ország fővárosát, négy, öt, néha több heten át. Pedig a külvárosokat és másodrendű utcákat nem is foglaltuk leírásunk keretébe; azokat méltóan leírni teljes lehetetlenség. A főutcák még csak ki vannak kövezve gránitkockákkal úgy, ahogy, s néha öntözik, söprik, sőt világítják is. A külvárosok utcái, ebben a kedvezményben sohasem részesülnek.

A város közepén vannak utcák, melyeket csinos házak, sőt paloták is szegélyeznek; valóságos európaias épületek. Távolról, egy domb tetejéről nézve, Bukarest elég kellemes látványt nyújt. A házak éktelenül rikító színekkel vannak bemázolva, melyek azonban távolról nézve szemgyönyörködtető színvegyületté folynak össze; a csinosabb épületek öntött vas- és terakotta díszítményekkel vannak túlhalmozva, mely díszítés az egész városnak igen sajátságos színezetet kölcsönöz….

Bukarest az összes oláh közigazgatás, ipar és kereskedelem központja és az országba irányuló külföldi kereskedelem fő lerakodó helye. Itt vannak elhelyezve a közigazgatás és igazságszolgáltatás legfőbb hivatalai. Van szép egyetemi épülete, természetrajzi, régészeti és festészeti múzeuma és 27 000 kötetből álló könyvtára, Egy meglehetős nagy s két kisebb színháza, négy tudományi kara, három líceuma, három kollégiuma, falusi tanítók kiképezésére szánt iskolája, kétosztályú leánytanodája. Bukarestben 108 keleti egyházú, három katolikus, egy lutheránus, egy helvét hitvallású, egy örmény templom, tíz zsinagóga, nyolc menedékház és kórház, egy tüzérségi fegyvergyár és pirotechnikai műterem van; továbbá van benne lőpor- és tölténygyár, egy ágyúöntöde.

A városnak 25 000 háza s két csinos raktára van s megszerezhető ott mindenféle kényelmi, fényűzési és piperecikk, majdnem úgy, mint más nyugati fővárosokban. Az európai könyvek és hírlapok lehetőleg gyorsan érkeznek oda Kilenc új, fényes szálloda s néhány meglehetősen csinos sétány is van Bukarestben; nyomdája is van tizennégy s két pályaudvarából három vasútvonal ágazik szét az ország különböző tájai felé...

A legpazarabb fényűzés közvetlen szomszédságban él ott a legmélyebbre süllyedt nyomorral. Elegáns fogatok fényesen öltözött bojár hölgyek s rongyos fél meztelen cigányok és oláhok népesítik be az utcákat es köztereket. Bukarest valamennyi szomszéd állam munkásainak és proletárjainak gyülekező helye és Mekkája. A legkülönbözőbb fajú vallású es nemzetiségű emberek találkozó helye a roppant terjedelmű város. Számra nézve az első hely természetesen az oláhokat illeti meg, kik a helyben lakókon kívül Moldva- es Oláh országból, Magyarországból és Macedóniából a varost mindig elárasztva tartják. Az oláhokon kívül vannak ott magyarok (vagy 25 000-en) görögök, albánok, németek, örmények, bolgárok szerbek, nogai tatárok, muszkák, cigányok, törökök, spanyol és lengyel zsidók.

Bukarest az utóbbi években valóságos búcsúhelyévé lett a munkásoknak, lézengőknek és proletároknak, kik félmeztelenül érkeznek oda, s mihelyst a kedvezőtlen évszak beáll, tele vannak velők a menházak. De mióta az orosz hadsereg Oláh országot atyáskodó védelme alá fogta, vége minden keresetnek. A rájuk nézve közönyös nemzetiségűeket éhen hagyják veszni, azokat pedig, akiket nemzetiségűk miatt is gyűlölnek, (fájdalom az új királyságban élő magyarok is ezek közé tartoznak), most már egyenesen üldözni kezdik. Az oláh gőg és muszka dölyf szabadon garázdálkodhat…

II. Jászvásár (Jassy). Jászvásárt (vagy Jászváros) azért tiszteljük meg ama kitüntetéssel, hogy a reménybeli oláh birodalom társ fővárosának nevezzük, mert a mostani Románia egyik alkotó részének, Moldva országnak fővárosa volt….Jászvásárt, mint neve is mutatja, jászok alapították, s mint város a XIV. században kezdett először szerepelni. Később az oroszok többször elfoglalták, de békekötések útján mindannyiszor visszakerült Törökország birtokába. 1723-ban roppant tűzvész hamvasztotta el a város legnagyobb részét, s 1772-ben a kolera ölte ki majdnem összes lakosságát. 1792-ben itt kötöttek békét Orosz- és Törökország egymással. 1831-ben, 34-ben és 40-ben a pestis és indiai kolera ismét roppant pusztítást vitt véghez lakói közt. 1822. augusztus 10-én a janicsárok dúlták fel és hamvasztották el azért, hogy lakói a görög lázadásban Ypsilanti* herceg vezetése alatt részt vettek. Végre 1828-tól 1833-ig az oroszok tartották elfoglalva, mely állapot felért egy kolerával és leégéssel, mert az oroszok kivonulása után több mint 40 000 fős lakossága éppen felényire apadt le. Hogy a mostani orosz barátság, minő „áldásokkal" fogja sújtani a szerencsétlen várost, csak később fog kiderülni.

Sémi Lajos

*Ypsilanti Gergely (1835-1886), görög herceg, görög királyi követ volt az osztrák–magyar udvarnál.

1877. 29. 457. Vázlatok Oroszországról.

A mostani keleti háborúban sokkal többet foglalkozunk Törökországgal, földjével, népeivel, váraival, védőműveivel és hadseregével, mint a támadó féllel, az oroszokkal. Ennek két oka van, egyik az, mert egész rokonszenvünk a török felé fordulván: a két hadviselő fél közül, természetes, hogy róla akarunk többet tudni, s viszonyai, hadi és egyéb helyzete részleteibe minél jobban behatolni. A másik oka, mert a háború színhelye a török birodalom…

Az idegenek előtt kevésbé ismert része Európának egy sincs, mint Oroszország. A turisták tőlünk nyugat felé mennek, hogy Német-, Angol-, Franciaországot lássák. Az angol és francia utas Svájcot és Olaszországot nézi meg, amott a természet, itt a művészet csodáiban gyönyörködni, s ha keletebbre jön, legfeljebb a Dunán suhan le, amint kedve tartja Budapestig, vagy Belgrádig, Orsováig, vagy épen Konstantinápolyt nézi meg. Csak elvétve megy Szent-Pétervárra…Az első, a mi az orosz birodalomban meglep: terjedelme; majdnem 20 millió négyszög kilométer. Öt s fél millió csak az európai része, vagyis tíz-tizenegyszer nagyobb, mint a megcsonkított Franciaország vagy az Osztrák-magyar monarchia; tizenöt-tizenhatszor akkora, mint az egyesült Olaszország, vagy a három brit királyság. E roppant terület annyira túlhaladja az európai nagy birodalmak apró méreteit, hogy az összehasonlításért az égi testekhez kell folyamodni…

A földtalaj határtalan; hegyek, folyók nem szegdelik, természetes határokként, részekre; roppant síkságai (a legnagyobbak földgömbünkön) Európa közepétől, a Kárpátok északkeleti aljától kezdve Ázsia közepéig, a világ legnagyobb hegylánca aljáig nyúlnak be. A Fekete- és Kaspi-tenger közt pedig a Kaukázusig, melynek alja a tenger színe alatt van, teteje pedig 800 méterrel magasabbra emelkedik a Mont-Blanc örök-fehér csúcsánál. Európai tavai: a Ladoga és Omega legnagyobb tavak, e kis világrészben. Ázsiában a Bajkál, legnagyobb az óvilágban, s az Aral legnagyobb az egész földön. Folyamai egészen arányban állnak pusztáival: Európában a Volga, mely roppant görbületű hosszú folyásával szinte kirí Európából…

Ami e rengeteg területen a legszembeötlőbb, s annak valódi jellegét alkotja: tagolatlansága. Európa nyugati s déli része csupa félsziget, hegyek s folyók által részekre osztott, természetes határokkal eltagolt, sőt elaprózott föld. Oroszország egy darab; valódi kontinentális ország, amilyen nincs több a világon…

Egész testével Ázsia roppant kontinensére fekszik. Európa, természetileg, csak a Balti- és Fekete-tengereknél kezdődik, s azoktól nyugatra terjed, míg Oroszország egy testet alkot Ázsiával. Nincs is tulajdonképpeni természeti határa, mely ettől elválasztaná. Az Ural hegysor és a folyók csekélyebbek, semhogy erre szolgálhatnának.

Kegyetlen égalja, végetlen puszta síksága, gyér erdői mind alkalmatlanná teszik az európai kultúra tenyészetésére s kifejtésére. Ég és föld egyaránt keveset ígér, s kedvezőtlen. S ami terméke van: azt is nehezen bírja hatalmába hajtani, s felhasználni az ember…Termékeny talajú puszták, de csak puszták, foglalják el a birodalom e déli részeit. A természet itt, néha kivált, majdnem buja termékenységet mutat; de amelynek nagy része ismét használatlanul vész el s csak a televényt (humusz) gyarapítja…

Nagy hegyláncai csak délről határolják, közepén nincsenek, hogy külön részekre osztanák vagy eltagolnák a nagy testet. Mielőtt Nagy Péter lángesze, a természet sokkal előbb kijelölte annak határait. De hogy e keret mikor s miképpen lesz betöltve kellőképpen: az sok tényezőtől függ. Első sorban a néptől, aztán az intézményektől, végre a történelemtől. Mind ez a jövő dolga, de már a jelen állapotok figyelmes vizsgálata is tanulságos.

—á—r—

1877. 36. 566. Erzerum.

Néhány kilométernyi távolságból tekintve Erzerum városa igen szép, majdnem tündéries képet tár a közeledő elé, mint majd minden csinosabb keleti város. Ha bele érkezik az ember, a délibáb-szerű látvány meglehetősen köznapias valóságba oszlik föl. Utcái szűkek, kanyargósak és piszkosak. Házai, néhány nevezetesebb épület kivételével, többnyire gyarló sárkunyhók, melyek mind egyformák s ugyanazon színű festékkel vannak bemázolva.

Török-Örményország 1876. decemberig egyetlen vilajetet képezett s annak Erzerum volt a fővárosa. Az Euphrates éjszaki forrásától nem messze magas fennsíkon fekszik, mely 1600 méternyire emelkedik föl a tenger színe fölött. Lakóinak számát a legtöbb statisztikus és földrajzíró 40 000-re teszi, ellenben Deyrolle Teofil francia utazó, kinek érdekes útleírása szolgált jelen közleményünk alapjául, 90 000-re becsüli azt, mely számban szerinte 20 000 perzsa, 15 000 gregoriánus örmény, 8000 katolikus, 5—6000 görög, néhány zsidó és néhány protestáns foglaltatik; a többi mohamedán.

ERZERUM, TÖRÖK-ÖRMÉNYORSZÁG FŐVÁROSA

Erzerumnak sok szép bazárja van, melyek közt nyáron át legszebbek a gyümölcs-bazárok, minthogy Erzerum és környéke, főleg Thortum és Erzinghan helységek a világ legelső gyümölcstermelő vidékei közé tartoznak. A városnak igen kevés utcája van kikövezve, amiből az következik, hogy nyáron át iszonyú porfellegben fuldokolnak, télen pedig feneketlen sárban süppedeznek a járó-kelők. Szerfölött kellemetlenné teszi az Erzerumban tartózkodást a tőzeggyártás is. Tűzifában roppant hiány lévén e vidéken, a szegényebb osztály marhahulladékból készíti tüzelőszerét, melyet tezeknek hívnak (ugyanaz, ami nálunk az alföldön a tőzeg) s mely, mikor tüzelnek vele, iszonyúan fojtó és egészségtelen bűzt terjeszt maga körül. A városnak számos mecsetje van, melyek közül kettő dicsekedheti némi nevezetességgel: az Ulud-Dzsami és a Murgo-Szeráj tornya. Mindkettőhöz érdekes mondák és regék fűződnek…

Erzerum (örményül Karin) város Törökországban, Kelet-Anatóliában, a legnagyobb török tartomány székhelye. Az ókorban Arzen illetve Teodosziupolisz néven ismerték.

1877. 38. 599. Thiers temetése.

Szeptember 8-án Paris és Franciaország oly gyászünnepet ült, melyhez hasonló csak kevés fordulhat elő egy nemzet életében…

A gyászkocsi, mely Thiers lakása előtt délelőtt fél tizenegy órakor jelent meg, hogy az elhunytnak földi maradványait elszállítsa, élénken tanúsította a kitűnő halott nagy népszerűségét…A hat ló, melyek a kocsit húzták, gyönyörűen volt fölszerszámozva s ezüsttel díszített gyász-egyenruhás csatlósok vezettek minden lovat. Mignet, Vuitry, Grèvy, Jules Simon, De Sacy, Jules Favre és Pothuau tengernagy fölváltva vitték a gyászlepel szeleit. A rendőrség nem engedte meg, hogy a kereskedelmi testületek lobogóit is kivigyék s úgyszintén a városok zászlóit sem engedte kibontani, Belfort, Marseille, Versailles és Saint-Germain-en-Laye lobogóinak kivételével. A túlságosan óvatos rendőrség eme tilalmát azzal játszották ki, hogy tömérdek karszalagot vittek…

THIERS TEMETÉSI MENETE AZ ARC DE TRIOMPHE ELŐTT.

A gyász-istentisztelet a Notre-Dame de Lorette-i templomban* ment végbe, minthogy a párisi érsek, hihetőleg a Vatikánban uralkodó türelmetlen kamarilla parancsainak engedelmeskedve, megtagadta a Madeleine-tomplomnak e célra szándékolt igénybevételét. Gambetta, Hugo Viktor és Louis Blanc végig hallgatták a misét, de a meghívottaknak legalább is egy harmadrésze nem követé a koporsót a templomba. Guibertnek, a párisi érseknek általános megbotránkozást keltett eljárása, hogy a Madeleine templomot nem engedte át a nemzet halottjának végtisztességére…

Père de la Chaise-temetőben a sírboltig, egy igénytelen kis épületig haladtak, melynek homlokzatán e szavak olvashatók: Famille Dosne-Thiers. A koszorúkat és virágcsokrokat mind a koporsóra és a sírbolt csarnokába helyezték s miután a búcsúima elhangzott, öt beszédet tartottak a koporsó fölött…A temetési tüntetés „valóságos fölkelés volt, csakhogy néma és nyugodt fölkelés" (insurrection).

*Nem azonos a Notre Dame székesegyházzal. G.

*

A köztársasági párt a lehető legnagyobb pompával kísérte sírjához Thiers-t (a Père Lachaise-ba), ami a kormányt arra bírta, hogy a gyászszertartástól távol maradjon. Nem sokkal halála után Nancy-ban és Saint-Germain-en-Laye-ban szobrot állítottak neki. Wiki

1877. 40. 628. Az izraelita rabbi szeminárium, Budapesten

E héten, október 4-kén sajátságos esemény folyt le fővárosunkban, egy izraelita vallásos fő-tanintézetnek, a rabbi-képzőnek, ünnepélyes megnyitása. Azért mondjuk az ünnepélyt sajátságosnak, mert ily intézet az osztrák-magyar monarchiában nincs több, s Európában és az egész földön is kevés. Az izraelitáknál a rabbi képzés, hagyományos ősi szokás szerint, nem történik nyilvános intézetekben, e célra rendelt saját fő-iskolákban, minők a különböző keresztyén felekezetek lelkészképző intézetei. Az izraelita rabbi-jelöltek legnagyobb részint egyes tudós rabbik által taníttatnak, kik saját házaiknál folytatják magánúton a rabbi-képzést. Bevezetik tanítványaikat ama rejtélyes, homályos és tekervényes labirintusba, mely a szentírást magyarázó, részletező, tovább fejtő (és sokban meg is hamisító) roppant hittudományi gyűjteménynek, a Talmudnak magyarázatában áll….

Kinyerte Ő Felsége engedélyét a rabbi szeminárium felállítására, s elkészíttetvén annak terveit és költségvetéseit és azokra is a helybenhagyást kinyervén, minden ellenséges agyarkodások-, és jobb ügyre méltó eréllyel s kitartással folytatott támadások dacára szerencsésen végre is hajtotta a maga elé kitűzött feladatot.

A rabbi szeminárium Budapest VIII. kerületében (Józsefváros) a bodzafa- és bérkocsis utcák sarkán alkalmas és elég tágas telken épült. Az építés vezetésével a vall. és közoktatási minisztérium részéről Kolbenheyer Ferenc*, az országos izr. iroda részéről Freund Vilmos, a közlekedési és közmunka minisztérium részéről, mint felügyelő mérnök Fest Vilmos építészmérnökök bízattak meg…

Szolgáljon a szeminárium elsősorban, művelt, tudományos és vallásos szellemű rabbik képezésére. Segítse a felvilágosodás és modern művelődés terjedését az izraeliták közt, azoknak hitközségeiben s azon legalsóbb rétegeikben is, melyekre egyedül a hitszónoknak van hatása. Tegye lehetővé végre a nemzeti, magyar nyelv és szellem terjedését azon rétegekben is, hol attól még annyira idegenkednek. Legyen egy új, hatalmas és erős kapocs az állam és az izr. felekezet között!

—á—r—

*Kolbenheyer Ferenc (? , 1840. – Buziás, 1881. jan.): építész. Tanulmányait a charlottenburgi műegyetemen végezte. Bp.-en számos középületet tervezett történeti stílusokban. Főbb művei a bp.-i Markó u.-i és a II. kerületi főgimnázium, az I. ker.-i volt Ferenc József-intézet (ma technikum), az Üllői úti Sebészeti Klinika két saroképülete (1874–79), a Somogyi Béla utcai volt Rabbi képző Intézet (1875–78) és a Rózsák terei Protestáns Árvaház.

1877. 42. 662. Török-Örményország és lakói. Bitlis; Yedi-Kilissza.

Bitlis Örményországnak igen fontos városa, melynek lakói többféle ipart űznek s élénk kereskedést folytatnak. A Vári-tó délnyugati partján fekszik, kurdok által lakott vidéken…A bitiisi völgy hátterében meredek szikla-csúcsokkal szegélyezett magas fennsík emelkedik, melynek legmagasabb pontján régi erősség áll, míg lábainál számos mecset, kán, nyilvános és magánépület látható. Minden föltalálható itt, a mi a keletet oly széppé, tündériessé teszi: régi kőfalak, árnyas mecsetek, csillogó ablakú bazárok, fürdők és más középületek díszes kupolái. A sziklavölgy mélyében hegyi patak csörtet tova, melyen íves kőhíd vezet át. A hidak, valamint a mecsetek s az erősség is ugyanazon egyforma ízlésben vannak építve, mely a városnak sajátságos jellege. Majd minden épület gondosan kifaragott kövekből van építve. A Bitlis folyó két partját nagy bazárok szegélyezik, melyek igen régiek…

A katolikusok ügye Örményországban s főleg Bitlis környékén meglehetős gyenge lábon áll. Püspökük, ki Mezopotámiában, Diarbekirben lakik, nem sokat törődik velők, s a trebizondei olasz barátok végképp megfelejtkeztek róluk….

KÉPEK TÖRÖK-ÖRMENYORSZAGBÓL

EGY GEORGIAI TEMPLOM ROMJAI /harmadik kép BITLISZ./

Bitlisnek körülbelül 4000 háza van. Mecsetjeinek minaretjei nem oly sudarak és magasak, mint a konstantinápolyiak és trebizondiak; sőt inkább szokatlan vaskosságukról nevezetesek és a középmagasságot sem igen érik el. Egyik rajzunk Bitlis várának egy részét, a másik pedig a Bitlis folyón átvezető régi kőhidat és a város egy részét tünteti fel.

Harmadik rajzunk meg egy régi georgiai, tehát keresztyén templom romjait mutatja. Georgia egykor hatalmas állam volt s története Nagy Sándor koráig egészen biztosan nyomozható. A keresztyénséget már a IV. században elfogadták lakói. Később hol az arabok, hol meg a perzsák hatalma alá került Georgia. Később ismét független s igen virágzó állammá lett, melynek határai a mai Örményországot is bekerítették s e korból maradtak fenn szebbnél szebb templom romok …

1                A luxori obeliszk fölállítása Parisban.

„Kleopátra tűjét" az angolok szerencsésen a tengerre bocsátották s azóta megkezdte utazását új hazája felé…

A luxori obeliszket 1836. október 25-kén állították föl Parisban. Roppant sokaság gyűlt össze a Concorde-téren, a boltokat bezárták, s az obeliszk felállításának napját mintegy önkénytelenül s közös megegyezéssel ünneppé tette a francia főváros lakossága. Mindenki szemtanúja kívánt lenni e nem mindennapi eseménynek. A király (Lajos Fülöp) élénk figyelemmel kísérte a nagy tér északi oldalán az admiralitás egyik ablakából a nevezetes kőemlék lassú fölemelkedését. A becsületrend keresztjével ajándékozta meg a mérnököt, ki e nevezetes mechanikai műveletet oly sikeresen végrehajtotta…

.

A LUXORI OBELISZK FÖLÁLLÍTÁSA PÁRISBAN, 1836. OKT. 25-KÁN.

A fölállítás céljából támasz-kőfalakat emeltek a talapzatnak mind a négy oldalán, s azokon hatalmas gerendákat állítottak föl, melyek vaskapcsokkal és karikákkal voltak ellátva. Ezekből szilárdan sodrott kötelek nyúltak ki, melyeket az obeliszk felső végéhez erősíttettek. A túlsó oldalon szintén kötelek nyúltak ki, melyek a talapzattal szemben fölállított erős csigákhoz voltak kötve. Amint a háromszáz ember, kik az obeliszk fölhúzására voltak fogadva, húzni kezdte a köteleket, a kőemlék megmozdult s függélyes irányban emelkedni kezdett. Addig emelték azután a roppant kődarabot kötelek, csigák és tartó rudak segélyével, míg végre az obeliszk függélyesen és szilárdul állt talapzatán, s egyenesen és szilárdul áll ma is.

1877. 50. 793. Az osztrák államvasút budapesti indóháza.

…Jelen kép az indóház körúti homlokzatát tünteti fel. A baloldali pavilon képezi a váci és a nagykörút sarkát, melyben az állomás főnökségének, valamint a társulat magyarországi képviselőségének irodái vannak elhelyezve. A jobboldali pavilon földszintje várótermek, emelete a pályafenntartási és a vonatirányítási felügyelőségek számára van berendezve.

E 3-emeletes pavilonok mögött vannak, a nagy személycsarnok hosszában, jobbra és balra a többi helyiségek, s csak a vendéglő és a postaépület állnak külön. A vendéglő épülete, mely szintén a nagykörútra esik, födött folyosóval van a jobboldali pavilonnal összekötve, melynek üvegezett a kapuja.

A tornyokkal ellátott két pavilon közti nagy csarnok gerinc-magassága 24 és fél méter, s az ormán levő korona, állványával együtt 4 és fél méter…A vasszerkezet, mely itt alkalmaztatott, ritkítja párját; de sajnálatos, hogy ennek előállítására egyetlen egy magyar, de még osztrák gyár sem vállalkozott, magának az osztrák államvasút-társulatnak nagyszerű vasgyárai sem.

AZ OSZTRÁK ÁLLAMVASÚT BUDAPESTI INDÓHÁZÁNAK HOMLOKZATA

Serres, az osztrák államvasút-társulat kitűnő építészeti igazgatójának tervei alapján és azoknak használata mellett új terveket készített, és ezek közül az Eiffel és társa cégei lettek elfogadva és így a kivitel is ezekre bízatott. E cég, melyet az osztrák-magyar monarchiában Gyengö László jeles mérnök hazánkfia képvisel, különös elismerést érdemel azért is, hogy nem úgy jár el, mint más külföldi vállalkozók, kik mindent hazájukból hozatnak és szereznek be, hanem minden munkát idevalókra biz és mindent idevalóktól szállíttat, kivéve a vasszerkezetek azon részét, melyre itteni gyárak nem vállalkozhatnak. A cég főnöke, Eiffel Gusztáv Franciaország egyik legkitűnőbb mérnöke, kire a párisi világkiállítási épület főrészének kivitele is rá bízatott. A budapesti indóház vasszerkezetei Seyrig Theophil francia mérnök, az Eiffel cég tagja, számításai és részlettervei után készültek.

Gyengő László Viktor mérnök 1841. április 20-án született Vámosszabadiban.
Vasúti mérnökként kezdte pályáját.

1878. 5. 65. AZ OLASZ KIRÁLY TEMETÉSE A PANTHEONBA

…Midőn Róma az egységes Olaszország fővárosává lett, költözött bele ugyan lélek, fölpezsdült falai között az élet; de mindez még emlékeztetőnek is alig volt elegendő a hajdani nagy időkre. A szabad, az egységes Olaszország első királyának kellett meghalnia, hogy fogalmat nyerhessünk arról a Rómáról, melyet a cézárok és imperátorok korából ismertetnek a ránk maradt klasszikusok. A király halála azt eredményezte az országban, amit némely fájdalmas érzés eredményez az emberi testben, hogy a vér minden tagunkból a szív felé tolul. Az Appenini félsziget minden részéből Rómába özönlött a népség, s hatalmas feldobbanásra késztette Itália szívét….

VIKTOR EMÁNUEL TEMETÉSE. -- A GYÁSZMENET MEGÉRKEZÉSE A PANTHEON ELÉ

Három templom lett kijelölve az eltemetésre: a Pantheon, az Ara Coeli fönn a capitoliumban, ahol valaha Jupiter temploma állt, és a San Carlo-egyház. A Pantheont választották. Ez épület még a hajdani Rómából való s Augustus az első császár unokaöccse, Agrippa építette 27 évvel Krisztus születése előtt, Augustus győzelmének emlékére Antonius és Kleopátra fölött s Marsnak és Jupiter Ultornak szentelte; de Cibelenek, a minden istenek anyjának is temploma volt, mert itt volt fölállítva valamennyi isten szobra s innen neve: Pantheon. A homlokzatára ez volt felírva: A Vittorio Emmanuele il padre della patria: Viktor Emánuelnek, a haza atyjának.…

1878. 7. 108. Részlet a Szent Péter templomából

…A Sz. Péter temploma építési stílusa nemes renaissance modor, nagyszabású arányokban jellemzi azt. János evangélista mozaikból készült medaillon a loggiák felett a kupola négy oszlopának ékítményéül szolgál. A kápolnák bolt-íve felett van az attika korinthusi oszlopokkal, s csak e felett emelkedik azután a talajtól 45 méter magasságban a világhírű kupola. A nagy bazilika egyik alkotása a Bernini által több mint félmillió frank költséggel létesített tabernákulum, négy kígyózó ércoszloppal…

RÓMA. RÉSZLET A SZENT PÉTER TEMPLOMÁBÓL.

Ez az óriási templom, melynek hosszúsága 187, szélessége 25, s magassága (csak a középhajóé) 45 méter, több mint 260 millió frankba került s jelenleg is fenntartási költsége évenként mintegy 160 ezer frankra megy…

Az olasz köznép általában jobban szeret az utcákon, s piacokon henyélni, mint szobájában ülni. Gondatlan gyermekes kedélye, melynél fogva a kitartó nehéz munkától irtózik, s másrészt minden csekély esemény iránt kíváncsi, a nyilvános helyek fölkeresését már második természetévé teszi…A spanyol lépcsőn, a Capitolium és Quirinal feljárásánál, a Sz. Péter templomának lépcsőzetén s azon kívül a látogatottabb helyeken fekvő romok, s a kutak körül a nap minden órájában nagyszámú olaszt lehet találni. Ezek foglalatossága legtöbbnyire alig áll egyébből, mint a napon sütkérezni….

1878. 10. 154. Az Aja Szófia.

Másfél ezer esztendő viharzott már el e szentegyház felett, látva dicső és dicstelen, fényes és nyomorult napokat, nemzetek és népek életét itt átrepülni; látott világdúló harcokat, látott trónokat felforgató viszályokat, birodalmakat döntő vitákat, és hallotta számtalan ellenségnek vad harci zaját. És a szentegyház még áll, mintegy élő tanúja annak, mily hitványság az emberiség összes küzdelme. E szentegyház alapját Konstantin császár vetette meg 325-ben Kr. u. épen azon napon, midőn a nicaeai zsinat megnyittatott. A templom felépülése után 404-ben leégett, felgyújtották azt Aranyszájú Sz. János párthívei, kik fejüket száműzetve látták. II. Theodosius 415-ben újra felépíttette. Juszticián uralkodása alatt másodszor égett le (532); de ugyanezen uralkodó még nagyobb fénnyel felépíttette 538-ban. Húsz év múlva összedűlt a dóm, de 568-ban már megint fenn állott a nagyszerű kupola. A kupolát, az építészetnek felülmúlhatatlan remekét, Anthemius és Isidorus építészek emelték….

Midőn a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, II. Mohammed szultánnak első gondolata volt az Aja Szófiába lovagolni. Ott hálát mondott istennek, hogy munkájában megsegítette és a keresztény templomot mecsetté avatta. Egy minaretet építtetett, honnan az imaidőt hirdeti a müezzin az igaz hívőknek…

Az Aja Szófiának építéséhez és fennállásához több rege és legenda van fűzve…

Az Aja Szófia Dzsamiszi (amint azt a törökök nevezik), az előcsarnokokat ide nem számítva, majdnem négyszög épület, északról délig 235 láb, kelettől nyugatig 350 láb. Külseje nem sejteti a belső fényt és nagyszerűségét, semmi vonzerővel sem bír. A régi harang-torony helyén nagy vízmedence van, melynek vize a mecset alatt folyik el, a hívők tisztálkodására. Három más vízmedence is van, minthogy a mohamedánok ima előtti mosakodásukra bőséges vizet kívánnak. A belső templom csarnoknak 16 bronzkapuja van, melyek keresztekkel voltak díszítve, de ezeknek ma csak gyenge nyomait lehet látni…

AZ AJA-SZÓFIA BELSEJE

AZ AJA-SZÓFIA KONSTANTINÁPOLYBAN

Óriási betűkkel van fel írva az egyes sarkokban a négy kalifa: Abu Bekr, Omar, Oszmán és Ali neve. A kupola közepén a Koránnak következő sora áll: „Allah az ég és föld világossága."….

A kupoláról hármas sorban több ezer mécs csüng alá, melyeket Bamazan éjjelein meggyújtanak és a felírást így kivilágítják. A mécseken kívül nem éppen díszes lámpák függenek alá, melyek strucctojásokkal és művirágokkal vannak díszíve. A nagy kupolát 24 ablak világítja.

A szentélyben, annak keleti részén levő félkörű mélyedésben (fülke) állott a keresztény oltár, most ennek helye üres….

Az Aja Szófia dzsámi mindig népes. Egy-egy sarokban guggolva több igazhívő ifjúból álló csoportot láthatni, amint azokat egy-egy imám vagy hodzsa a Korán éneklő olvasására tanítja. A nagy zaj, melyet az együttes olvasás vagy inkább éneklés okoz, egészen hasonlít a héberek zsinagógai imájához. A dzsámi látogatóit meglepi, a kalauzoló török papnak vagy sekrestyésnek haszonlesése, mely őt arra bírja, hogy a falak díszét képező mozaik-darabokat helyükből kifeszegetve, emlékül megvételre kínálja…

Az Aja Szófiának ma két millió piaszter jövedelme van évenként. Ájtatos alapítványai között van híres szegény-konyhája (imaret), hol naponkint több száz szegény ember ingyen ellátást kap, van kórháza, nagy kollégiuma (medresze), könyvtára. A dzsámihoz kapcsolt türbék (sírkápolnák) a legnevezetesebbek, menynyiben a nagy uralkodók (így II. Szelim, III. Murád) itt nyugszanak. III. Murád koporsója körül 17 fehér turbános koporsó látható, melyekben III. Murád — általa meggyilkolt — testvérei és fia fekszenek gyilkosuk körül. De hagyjuk pihenni őket, ne zavarjuk nyugalmukat.

Képünk egyike az Aja Szófia külsejét ábrázolja a Szaraj-Mejdani térről tekintve. Most e tér és az Atmejdan közötti tér üres, a lakóházakat évek előtt lebontották s így a két legszebb török imaház (az Aja Szófia és az Ahmedie, mely utóbbinak hat minaretje van) farkasszemet néznek egymással. Másik képünk a dzsámi belsejét tünteti fel.

E. B.

1878. 13. 202. A békekötés San-Stefanoban.

Új név nyert az elmúlt napokban világtörténeti nevezetességet, egy új név, melyet legközelebbi környékét kivéve, a geográfusokon kívül alig is említett addig valaki: San-Stefano.

Február 24-én vonult be oda az orosz hadsereg, s március 3-án jegyezték ott alá a pergamenre, arany tintával írott drinápolyi előzetes békepontokat, melyek, mint san-stefanói békekötés vannak hivatva felforgatni a keleti kérdésben hozott eddigelé legfontosabb irányadó európai megállapodást, az 1856-iki párisi szerződést.

San-Stefano, Konstantinápolytól csak másfél órányira fekvő festői telep a Márványtenger partján, bevándorlott nápolyi halászoknak köszöni eredetét. Termékeny mezők, zöldellő szőlők képezik határát. Lakosainak jelenlegi száma mintegy 4000, kik többnyire keresztények, kivéve a török főurakat, kik a forró hónapokban itt tartózkodnak szellős nyaralóikban. A falut szegélyező dombok tetejéről messzire ellát a szem a Boszporuszon s Konstantinápoly kupolás mecsetein….

A HÁZ SAN-STEFANOBAN, AMELYBEN AZ OROSZ-TÖRÖK BÉKEKÖTÉST ALÁÍRTÁK

A san-stefanói templom történetileg is nevezetes. Már 1203-ban fennállt, s Dandolo velencei doge, kinek sírja ma is látható a konstantinápolyi Szófia-mecsetben, itt tartatott Te Deumot, mielőtt Konstantinápolyt elfoglalta. A századok folyamán a templom pusztulásnak indult, de 1844-ben újra fölépítették régi helyén, nagyobbára a régi templom anyagából.

A békealkudozás és a békeokmány alájegyzése Miklós nagyherceg főhadiszállásán történt. A török meghatalmazottak egyike Szavfet pasa volt, az előtt az államtanács elnöke, most a külügyek minisztere. Orosz rokonszenv gyanújában áll, s mégis könnyezett, mikor a török birodalmat megsemmisítő békeföltételeket alájegyezte. A másik megbízott Szadullah bej volt, azelőtt török nagykövet a berlini udvarnál. Orosz részről Ignatyeff és Nelidoff írták alá az okmányt, mely minden aláíró pecsétjével is megerősíttetett.

A San-Stefanoi békekötés főbb pontjai:

1. Montenegró területét duplájára növelte, volt oszmán területek odacsatolásával.

2. Szerbia független állammá vált, megkapta Novi Pazar és Nis városokat.

3. Románia független állammá vált, megkapta Észak-Dobrudzsát.

4. Bulgária autonóm állammá vált, a szultán névleges uralma alatt.

5. Oroszország megkapta Besszarábiát és Batumit.

6. A Boszporusz nemzetközi vízi úttá vált. Wiki

1878. 18. 285. Bártfa veszedelme.

Mélyen megdöbbentő hírt hozott a múlt hét a felvidékről. Bártfa, a hazánk politikai és művelődési történetében oly nagy szerepet viselt felső-magyarországi város, húsvét másodnapján kigyulladt s a másnap délig tartó tűzvész nagy részben elpusztította…E határszéli helység már az első Árpádok idejében ismeretes telep volt. A belső várost még ma is kettős, hármas, sőt négyes kőfalnak maradványai, és részben még fennálló tornyai és bástyái övezik. A kertek alatt a hajdani sánc-árok s belsejében nem egy nevezetes régi épület áll, melyek némelyike legrégibb és legbecsesebb műemlékünket képezi…Egy ideig a templomosok birtoka volt, ezek eltávozta után Róbert Károly 1312-ben újra építtette s fia Nagy Lajos király, 1376-ban a már akkor nagyobb jelentőségre emelkedett várost ugyanazokkal a privilégiumokkal ruházta föl, melyekkel az ideig csak az ország két legnevezetesebb városa, Buda és Kassa bírt. Mátyás király idejében Bártfa ritka hűséggel és áldozatkészséggel pénzt és haderőt ajánlott a nagy királynak…

RÉSZLET BÁRTFA VÁROSÁBÓL; BÁRTFA PIACA

A Szent-Egyedről nevezett székesegyház, Magyarország legrégibb temploma, melynek keletkezési éve állítólag 1111.

A templom merész csúcsíves gót ablakaival s monumentális alakjával magasan nyúl a környező házak fölé, közel hét század letűntét hirdeti. Hazánk műemlékei között kevés van, melyre ily büszkék lennénk, s a külföld szaktudósai mindenkor elismeréssel nyilatkoznak e kincsünkről. Tizenegy gót szárnyas szekrényoltár van benne, aranyalapon festett szép kivitelű festményekkel és a szobrászat remekeivel. Az 5000 lélekből álló lakosság nagy része koldusbotra jutott. A hajlék, élelem és ruha nélkül maradtak segélyezésére bizottságok alakultak a környéken; de illő, hogy az irgalom munkája tágabb körökben is gondoskodjék szenvedő honfitársairól, s hogy a kormány is a nagy csapással sújtottak segélyezése mellett ne mulassza el megmenteni hazánknak azt, ami nem csupán Bártfa városáé, de egész Magyarországé.

1878. 20. 315. Szentpétervár és Moszkva.

Az orosz birodalomnak két fővárosa van: egy régi és egy új, az ősi Moszkva és a modern Szent-Pétervár. E két főváros közt mind külsőleg, mind az orosz nemzeti felfogásban a legélesebb ellentét uralkodik. Moszkva egy félig európai, félig ázsiai, vagy helyesebben félig nyugati félig keleti nagyváros, melynek középpontja a Napóleon-féle tűzvészben egyedül épen maradt Kreml és a mellette fekvő Kitajgorod (kínai város). Egy érdekes darab a szláv-bizánci középkorból. Moszkva mellől ugyan hiányzik a tenger, hanem az összehasonlítást igazolja némileg a minaretszerű, karcsú tornyok, bizánci ízlésű vaskos kupolák és a haranglábak megszámlálhatatlan sokasága…

A kúpok többnyire hagyma alakúak, szélesebb végükkel aláfelé fordítva, s csúcsaikon aranyozott keresztekkel…

SZENT-PÉTERVÁR ÉS MOSZKVA

A 313. oldalon látható képek felirata: A kazáni templom Szentpétervárott; Troickjaja Lavra Szent-háromság székesegyház Szentpétervárott; Iván velikij torony a Kremlben, Moszkvában; A Kreml kapuja.

Sándor cár oszlopa Szentpétervárott; A Kreml egy része; A Kreml, a bástyatornyokkal, a cári palotával s a Kreml templomával a Moszkva folyó felől.

Izsák-templom és az admiralitás palota Szentpétervárott a Néva hídjával; Tőzsde és az erőd egy része Szentpétervárott; Szent-Miklós kapu a Kremlben, Moszkvában; Boldogasszony temploma Moszkvában.

*

Pétervárat Nagy Péter cár politikai célokból alapította és tette fővárossá; szeme az Oroszországnak, mellyel első sorban Svédországot és a Balti-tengert, azután az egész Európát figyelemmel kíséri. Ez az állami és kormányzati középpont, itt vannak a nyugat-európai intézményeknek… itt van az annyira gyűlölt német befolyás központja. Részint ezek miatt, részint ősi kegyeletből az orosz nemzet többsége nem Pétervárott tartja az igazi orosz fővárosnak, hanem a vele különben is egyenlő népességű Moszkvát.

Az orosz költők legnagyobb szeretettel szólnak Moszkváról...

1878. 21. 330. Óriáshordó a magyar osztályban, Párizsban.

Egy óriási hordó az, mely nagysága, a kiállítás csinossága, s a rajta látható ízléses faragványok által egyedüli e nemben, míg anyaga, készítésmódja arra van hivatva, hogy nagyobb figyelmet keltsen a magyar őserdők fájában rejlő kincsünk s iparunknak e téren bebizonyult fejlett volta iránt.

Gelsei Guttmann S. H. jó hangzású nagykanizsai fakereskedő cég állította ki e hordót, s ezért elismerés illeti meg, mert az valóban becsületet szerez Magyarországnak az ipar terén. A hordó fája Somogy megyében, a lakocsai* kir. köz-alapítványi uradalom tölgy erdejében termett. Óriási dongáit, az idő rövidsége miatt, mesterséges úton kellett szárítani, hogy a szükséges tartósságot és szilárdságot megnyerjék. Mind hasogatott — nem pedig fűrészelt— fából készültek, a mi ily nagy terjedelem mellett a ritkaságok közé tartozik.

Összesen 82 darab dongából áll a hordó s egy donga hossza 5 3/4 méter, vastagsága 20 centiméter. A hordófenék 28 darabból áll, hossza 4 1/2 méter, vastagsága 17 centiméter. Az a fenékdeszka, melybe az ajtó van vésve, 77 centiméter szélességű; a műízléssel készült ajtó maga 91 centiméter magasságú és 40 cm. szélességű. A réz, mely tartja, 47 kilogrammot nyom...

PÁRISI KIÁLLÍTÁS. ÓRIÁS HORDÓ A MAGYAR OSZTÁLYON

Abroncs van rajta 18 db, mindegyik vasból; egy-egy abroncs 14 milliméter vastag, 13 centiméter széles, és 15 méter hosszú. Az összes abroncsok nyomnak 25 métermázsát…A hordó űrtartalma 1000 hektóliter (vagyis közel 1800 akó). Nyom mindenestől 160 métermázsát; a talpfák maguk 90 métermázsát…

A hordónak ajtóval ellátott fenekén művészi faragványok hirdetik a mester és kiállító nevét. Felülről két szárnyas angyal Magyarország címerét tartja, mely alatt következő felirat díszeleg: Exposition universelle de Paris.…

A hordó-óriás 10 000 frt-ba került; mestere Striegel Alajos. Szétszedve 3 vagonban szállították Paris felé, hol tömérdek bámulója van s a francia és angol lapok már rajzát is közölték a magyar kiállítás ez egyik legfeltűnőbb tárgyának.

*Lakócsa magyar község (horvátul Lukovišće, Lukovišče) Somogy megyében, a Barcsi járásban. Lakócsa nevét az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzék említette először

1878. 29. 457. Választások Görögországban.

Reánk, akik most magunk is nyakig úszunk a „legszebb alkotmányos jogok gyakorlásában," — semmi esetre nem lehet érdektelen, miként mennek végbe a követválasztások másutt. Vessünk egy pillantást ezúttal a görögök választási mozgalmaira, mely a legifjabb alkotmányos népek egyike, s bár nagy és dicső története van, — azt, hogy alkotmányos nemzet volna ezer év óta, bizony nem állíthatja magáról. Azért van az ő közéletében sok oly vonás, mely nevetségesnek tűnik föl a szabadságra inkább megérett nemzetek szemében, amelyek jól meg tudják különböztetni, hogy mit tesz valamely jogunkkal élni és mit azzal visszaélni.

KÉPVISELŐVÁLASZTÁSI JELENET GÖRÖGORSZÁGBAN.

Mi nekünk azonban, a kik pedig büszkén hivatkozunk ezeréves alkotmányunkra, semmi jogunk nincs kinevetni a görög nemzetet, mely szabadságával, jogaival élni nem rég idő óta tanul. Nincs jogunk kinevetni, ha meggondoljuk, hogy hiszen az ólmos botok és kulacsok kora minálunk se járta még le magát egészen s olyanforma jelenet, ahol jó torok és jó ököl helyettesíti a komoly érvet, nálunk is napi renden van még. Igaz, hogy minálunk még is csak hallatlan volna az, hogy a különböző nézetű pártok hívei pisztollyal lőnének egymásra s puskatusával kellene elverni az erőszakoskodókat a választási urnáktól, mint ahogy az a görögországi választásokból ma közölt képünkön látható. De bizony, ha jól visszaemlékezünk, nálunk is volt elég oly eset ilyen alkalommal, hogy sokkal jobb lenne kitörülni a választások tisztessége érdekében a krónikából.

A most megindult választások alatt is volt ugyan már egy véres csata Gyöngyösön, de reméljük, hogy első és utolsó volt, s hogy a legszebb polgári békés jog gyakorlata alkalmával tanúsított vitézség tekintetében meghagyjuk az elsőséget a görögöknek.

1878. 37. 590. A miskolci vész.

A miskolci katasztrófa legrémesebb részletei és látványai közé azok a torlaszok tartoztak, a melyek némely erős hidaknál — így a Cikó-utca kőhídjánál — de kiváltképpen a Szinva patak malmainál képződtek…A torlaszokba volt betemetve a legtöbb boldogtalan áldozat, mely a felismerhetetlenségig összetörve-zúzva került napfényre s oly megható kepét adta annak a gyöngeségnek és tehetetlenségnek, mely a haragvó természet közepette az ember osztályrésze.

Látva e torlaszt s alatta az egészen leapadt patak vizét, mely ott vájkálta útját a torlasz tövében, az ember esze mintha nem is akarta volna bevenni azt, hogy víz hordta össze e romokat; de úgy volt, mert a zavaros ár a falakat beszennyezve, világosan lerajzolta határait.

Egyáltalában a malmok végzetesen szerepeltek. Az u. n. pap-malom hozta létre azt az árdagadást, mely a toronyalján annyi áldozatot követelt…

A MISKOLCI VÉSZ: A VERES-HÍD-UTCA EGY RÉSZE, A MINORITÁK TEMPLOMÁVAL

Tegyenek legalább is úgy a városvezetők, mint tett Budapest, mely az 1838-diki katasztrófán okulva, negyven év alatt átlag véve két méterrel emelkedett a Duna fölé. Képünk a vörös-híd utca egyik részét tünteti föl a Pecze partról, Benkő szitás-mester házának romjaival, a háttérben a minoriták klastromával. A derék Miskolc minden pontja újabb és újabb részletét tárja föl a roppant pusztulásnak, mely oly hamar tönkre tett egy virágzó nagyvárost. De a régen lappangó vész

útjait is nyilvánosságra hozta most az augusztus 30—31-ike közti ítéletes éj. A várost összevissza cikázva járja be a Szinva, a Pecze, s a város közepén van a malomárok. Ezek mindig bevezethetik a vészt.

H. O.

1878. 52. 841. Afganisztán.

Afganisztán, vagy a fővárosáról Kabulisztan-nak (Kabul országa) is nevezett ország Ázsiában fekszik, s jelenlegi határai északról az Oxus (Amu Derja) és Khiva, nyugaton Perzsia, délen Beludzsisztán, keleten az angol indiai határ, Kafirisztán és Szvat. Területe nem volt minden időben egyenlő, majd nagyobb, majd kisebb terjedelemmel bírt. Ma körülbelül 12 000 négyszög mérföld a területe és 5—6 millió a lakosainak száma.

Afganisztán mindenütt hegyekkel van borítva, melyek a Himalája egyik ágához tartoznak s láncaik különféle elnevezések alatt húzódnak át az országon. A főlánc Hindu-kuh (Hindukus) nevet visel és utolsó kiágazása Kuh-i Baba néven ismeretes. A hegyláncnak legmagasabb hegytömege Kabul észak-nyugati határán fekszik és 20 000 láb magas csúcsban végződik, mely örökös hóval van borítva. Ebből a hegytömegből két vonal ágazik el, a Sfefid kuh (Fehér hegy) és Szijah-kuh (Fekete hegy). Afganisztán hegyei már az ókor történetében is nevezetes szerepet játszottak egyes hódítók hadjáratában…

Az ötven szoros között alig van 10—15, melyeken kereskedő-karavánok közlekednek, a többiek majdnem teljesen járatlanok, részben kevésbé ismertek is. Mindenik szoros vidéke egy-egy afgán törzsnek képezi lakhelyét és mintegy kiváltságos tanyáját. A szorosokon átvonuló karavánok csak erős fegyveres őrizet mellett tehetik meg útjukat, minthogy a rabló törzsek megtámadásainak vannak kitéve. Ha rablókalandjaik nincsenek, akkor egymást támadják meg e törzsek és így folytonos harcban élnek egymással….

Az afgánoknál minden törzsnek elszigetelt élete, társadalma és szokásai vannak, melyek csak ritkán találkoznak…Nincs a világon egyetlen nép, mely a törzsek alapján annyi különböző ágra szétszakadna, mint az afgán…

Az afgán városok mind kőfallal vannak körülvéve, s így váraknak volnának nevezhetők, mindazonáltal európai értelemben csak Kabul, Ghazni, Herat és Kandahar nevezhető annak. Kabul a hasonnevű folyó mellett jól műveit síkságban szépen fekvő város. Nagy téglafal környezi a várost. Az emír palotája egy Balahiszár (Magas vár) nevű halmon fekszik, oszlopcsarnokok díszítik és három aranyozott csúcsos toronnyal bír.

Kandahar kőfallal kerített hely, de könnyen bevehető, mennyiben magasabban fekvő dombok környezik. Ma csak 30,000 lakosa van, "míg 1842 előtt 60,000-nél több volt.

Afganisztán térképéhez egy vázlatos térképet mellékelünk, melyben Európa és Ázsia van feltüntetve, hogy Afganisztán fekvése és nagysága iránt minden olvasó könnyen és azonnal tájékozhassa magát, ha nem is áll egy atlasz azonnal rendelkezésére.

Egyveleg

1877. 21. 324. A TERTULLIANUS: ADVERSUS MARCIONEM, Corvina

43. 681. CAPRETTI REPÜLŐ GÉPE.

1878. 12. 191. A FONOGRÁF

23. 360. VILMOS NÉMET CSÁSZÁR VADÁSZATON

1877. 2. 29. A konstantinápolyi konferencia a legparányibb eredményt sem képes ugyan fölmutatni eddig, de meg kell adni, hogy ez eredménytelenségben kitűnő változatosságot fejt ki. Most már mindjárt háború lesz, mutatja egyszer, s aztán rögtön arról biztosit, hogy: hozza ám a békét. Mikor jan. 4-ikén a porta visszautasította a konferencia javaslatait, s a meghatalmazottak készen tartották az úti táskát, akkor alig lehetett gondolni, hogy erre megint csöndes tárgyalások és alkudozások következnek, hogy kölcsönösen még több utolsó szót váltanak a portával, s hogy Ignatyev egyszerre levetkőzhetetlen békeöltönyt vesz föl. Az Oroszország engesztelő magatartásáról szóló hírekben nincs fogyatkozás, de most, a változatosság kedvéért Németország magatartását mondják kevésbé

engedékenynek. Legújabban a jan. 11-iki ülés volt előre bejelentve nevezetes ülésnek; de hogy csakugyan az lett-e, még nem tudjuk. E közben Oroszországból mind biztosabban jelentik, hogy az orosz hadsereg teljesen készületlen olyan háborúra, a minővel Törökországot szét lehetne daraboni, úgy a mint a muszkák óhajtják.

1877. 6. 91. Nőtan vagy az asszonyi hivatás tudománya. Ily című füzet jelent meg Miskolcon, Fraenkelnél, már ötödik javított kiadásban. Szerzője Kálniczky Endre, ára 24 krajcár. A mű, kérdésekben és feleleteken van írva. Főbb címei: I. Rész: Női önviseletről, vagy leányi erényekről: a) benső vagy szívképző erények b) külső vagy testképző erények. II Rész. Nő, mint házi- és gazdasszonyi kötelességek teljesítője, a) házi kötelességek, b) kerti kötelességek, c) mezei kötelességek.

1877. 8. 125. Az angol biblia-társaság az orosz hadseregnek 20 000 darab bibliát küldött, kérve a főparancsnokságot, hogy ossza szét a katonák közt. Angliából aligha várhat egyebet Oroszország.

1877. 14. 221. Írógép. A terézvárosi körben Futaki úr, ismertetést tartott az amerikai írógépről. E gép a zongoráéhoz hasonló, négy sorban egymás fölött álló billentyűkből áll, s ezek által 44 betűt lehet használni. A billentyűk végén levő acélbetűk úgy vannak berendezve, hogy minden betű a kör központjában egy festett szalagra üt, mely fölött az írásra szánt papiros egy hengerrel minden nyomás után egy betűszélességgel tovább mozog. Mielőtt a sornak vége, egy csengettyű jelt ad a szó esetleges választására és egy új sornak egyszerű emeltyűvel való beállítására….Az írógéppel oly helyen is lehet írni, hol tollal lehetetlenség az írás, például vasúton és tengeren.

1877. 15. 235. A babonák könyvére hirdet előfizetést Varga János aradi ügyvéd, lapunknak is munkatársa…

A mű címei: Bevezetés-féle. A babona fogalma. A babona eredete. Az ős hit babonás alakjai. Az újabb babonák szörnyalakjai. A boszorkányok. A járványos betegségek. Az állatjárványok. Bontás. Az aszály. A kísértetek. Garabonciások. Táltosok. Lidércek. Úton járók. A sárkányok. A kincsőrző lelkek. A kincskeresők. A vallásos babonák. A csodák. A rajongók. Látók. Éhezők. Meztelenek. Vérzők. A kuruzslókról és kuruzslásról. Ráolvasások. Angyalcsinálás. Bájital. Erőlekötés. Haldokló körüli szokások. Harangozás a vihar elé. Viharban a fa alá. Babona az álomról. A lutri. Jövendőmondás. A szellemidézés. Kártyavetés. Babonás napok. Babonás számok. Babonás állatok. Babonás füvek. Még egy csomó babona. Befejezés.

A munkára április hó végéig küldendők a szerzőhöz, Aradra az befizetések. A könyv ára 1ft.

Varga János. A babonák könyve. A magyar orvosok és természetvizsgálók által 300 forint díjjal jutalmazott pályamű. (Arad.) http://epa.oszk

1877. 43. 688. A babonák könyvé-t, mellyel Varga János a „természetvizsgálók és orvosok" háromszáz forintos pályadíját megnyerte, a közoktatási miniszter megbíráltatta. A bírálók tartalmilag és formailag jeles s a babona kiirtására alkalmas műnek találták. A miniszter a tanfelügyelők és egyházi főhatóságok útján melegen ajánlotta azt iskolák és népkönyvtárak számára.

1877. 16. 269. Levél a királyhoz. Világos János a következő folyamodást intézte ő felségéhez: „Világi János alázatos szolgája, igen el vagyok keseredve, lelköm Apám, ha valamivel megsegítene, jól esne. Költ áprilt, nemtom hányadikán, mert kalendáriumom nincs. 1877 Évben, Világi János magánkeze." Kívül: „Adassék Ferencz József ő fölséginek, Ausztriai Házában, Bécsben.”

1877. 16. 269. A honvédelmi minisztérium hivatalos helyiségei számára palotát építenek a várbeli Szent György téren. A palota terveinek elkészítését egy külföldi fiatal építészre bízták, pedig e tekintetben kiváló erőkkel rendelkezünk itthon is.

1877. 18. 283. Sand George-nak a lángszellemű és lángtollú francia írónőnek egyik legszebb regénye, „Cesarine", Rózsaági Antal gondos fordításában, most jelent meg Kassán, Maurer Adolf könyvárus által kiadva. Két kötet, ára 2 frt 50 kr. Ily művek sohasem évülnek el s az irodalomnak mindig nyereségül, az olvasónak mindig élvezetül szolgálnak. A szerző eleven rajzai, szenvedélyes irálya, ékesszóló nyelve s dialektikája e művében is megragadja az olvasót. / G. S.-ról lásd még a VIII. fejezetet. G./

DÁNIEL ANNA: GEORGE SAND VILÁGA - MEK

http://mek.oszk.hu/08700/08722/08722.htm

1877. 18. 284. A kassai püspöki széket egyelőre a kormány nem akarja betölteni, mert a kassai székesegyház, e nagyszerű műemlék, helyreállítására szánták e püspökség néhány évi jövedelmét. A munkálatokat 1859-ben Fábry püspök kezdte meg, de az 1875 június 20-ki vihar, a gót építészet e remekét erősen megrongálta. A helyreállítási költség százhúszezer forintra megy. Perger püspök halála után célszerűnek látszott, hogy a püspöki széket be ne töltsék, s az időközi jövedelmekből fedezzék a költségeket, melyekhez Kassa városa is négyezer forinttal járul. Ha mégis e szék betöltetnék, akkor a szentjobbi apátság jövedelmét fogják a dóm helyreállítására fordítani.

*

A Szentjobbi apátságot Szent László király alapította 1083-ban a Szent István jobbjának őrzésére, a Bihar megyei Berekys-ben, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek, s a monostor felépülte után a település is felvette a Szentjobb nevet.

1877. 18. 285. Oláh országi menekülők már nemcsak Erdélybe érkeznek folytonosan, hanem a fővárosba is. Több család érkezett Budapestre Galacról, vagyonával együtt, a háború esélyei ellen magokat biztonságba helyezendők.

1877. 18. 285. Házasság. Gerster Etelka kisasszony, az ünnepelt énekművésznő, e hó 16-kán tartja esküvőjét Gardini impresszárióval. Az esküvő Budapesten lesz, s csak ezután indul a művésznő férjével ismét külföldre. / l. 1877. 16. címlapot. G./

1877. 19. 300. A bukaresti magyar lap, a Bukaresti Híradó már megérezte a muszka-oláh szabadság áldását. Egyik közelebbi száma már ki volt nyomatva, midőn a szerkesztő hatósági figyelmeztetést vett, hogy miután neki Romániában nincs polgári és politikai joga, más felelős szerkesztőt kell előállítania. A lap lefoglalásának okát azonban, kétségtelenül, annak első cikke képezte, mely Románia magatartását élesen kárhoztatta.

1877. 21. 323. A visszakerült Corvinák. A lázas izgalom, mely a Mátyás király féle könyvek visszaadása hírére a nemzet kebelét betöltötte, ma is tömegesen csoportosítja honfitársaink apraját és öregét a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában közszemlére kiállított hazai ereklyék köré. Országos intézetünk ezen osztálya mindig igen látogatott volt, de a hazakerült Corvinák kiállítása óta a látogatók száma naponként egyre nő, úgyannyira, hogy a rendes látogató napokon kívül (kedd és péntek) is számtalan vidéki jön, érdeklődéssel kérdezősködve a Corvinák után…

A pompás könyvtár, mely Bibliotheca Corviniana név alatt ismeretes, a király budai palotájában volt elhelyezve, nem kevésbé gazdag ritkaságok gyűjteményével együtt, mely később szintén a hadjáratok áldozatává lett…

Legnagyobb része a törökök kezei közé esett hadizsákmányul akkor, midőn Budavára sem menekülhetett meg Szolimán fegyverei elől…

A „TERTULLIANUS: ADVERSUS MARCIONEM" CIMŰ CORVIN KÓDEX CÍMLAPJA

A 35 kötetből álló ajándék díszes meggy-szín bársonnyal bélelt ládában érkezett Budapestre, a m. k. tudomány-egyetem számára. Jelenleg a M. N. Múzeum érem- és régiségosztályának VII. számú termében van az egész küldemény közszemlére kiállítva, a múzeum birtokában levő hasonló példányokkal és a külföldön (Rómában, Brüsszelben) levő példányok fényképes és festett másolataival együtt. A napilapok ismételten közölték a Corvinák jegyzékét, de többnyire hézagosan és hibásan, mert a Konstantinápolyból hozott jegyzék szolgált nekik alapul, melyben mind a 35 kötet Corvina gyanánt szerepel, holott nagyobb része nem Mátyás király könyvtárából való, hanem a XIV—XV. századbeli régi, becses kódex. Helyén látjuk tehát itt egy, a könyvek átvizsgálása után készült lajstromot közzé tenni, mely szakszerűen, kimerítően a Könyvszemle című folyóiratban fog megjelenni. Lehet, hogy a visszakerült Corvinákat követni fogja egy még örvendetesebb lelet ott a szultáni titkos levéltárban vagy könyvtárban, honnét pár lapnyi magyar iratot várni meg nem szűnünk!

Dr. Czobor Béla.

*

1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján kiállítást szervezett a Magyar Nemzeti Könyvtár, hogy bemutassa a felkutatott darabokat. Ez a kiállítás csak töredékét tudta bemutatni az egykori gyűjteménynek, de így is megmutatta, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a Vatikáni Könyvtár után következett nagyságban, és a művek változatosságában. Google

1877. 22. 348. A török nyelv megtanulására a fáradhatatlan dr. Erődi Béla ingyenes tanfolyamot nyitott néhány hét előtt. A beiratkozókból 25—30 szorgalmasan is látogatta az órákat, s körülbelül 15-en sajátították el annyira a török nyelvet 36 óra alatt, hogy képesek társalogni. A kezdők s haladók számára, Erődi szeptemberben külön tanfolyamokat fog nyitni s egyúttal török társalgókör felállítását is tervezi.

1877. 27. 428. Arany János a nyárra ismét Karlsbadba megy, mely fürdő eddig évek során át jótékony befolyással volt egészségére. Őszinte szívből kívánja mindenki, hogy felüdülve, ép erővel térjen megint közibünk.

1877. 30. 476. Rudolf trónörökös e hó 24-én tette le tanulmányaiból az utolsó vizsgálatot, a hadi tengerészetből, és önállónak nyilváníttatott. A főherceg eddigi nevelője Latour altábornagy átadta teendőit gr. Bombelles sorhajó-kapitánynak, ki a trónörökös főudvarmestere lesz. A király ez alkalomból a trónörökösnek a Szent István rend nagykeresztjét adományozta…

1877. 30. 476. Népgyűlés a háború ügyében. Előkelő fővárosi polgárok körében indult meg a mozgalom, hogy a most folyó háború kegyetlenségei ellenében fölemelje szavát a humanitás, s tiltakozzék azon vadságok és iszonyatok ellen, melyeket a csatatéren a civilizáció nevében háborúba indult oroszok elkövetnek. Klapka tábornok köztünk időzése is kiválón alkalmassá tette, hogy a magyar főváros nyilatkozzék a háború felől, s ez meg is történt e hó 26-án…Klapkát küldöttség hívta meg a gyűlésre, s kitörő lelkesedéssel fogadták. Elmondta a lefolyt eseményeket, említette a törökök szívósságát, vitézségét s nemességüket a hadviselésben; továbbá a muszka által elkövetett szörnyű barbárságot védtelen gyermekeken, asszonyokon…A harcot már nem egyedül a muszka folytatja, hanem magához vonzotta az összes szlávságot, s e terjeszkedési vágynak határt kell vetni. A tábornok csak két utat lát: szövetkezést az angollal, ki Törökország épségét fenn akarja tartani és a muszkát meggátolni a háború folytatásában és a veszélyes terjeszkedésben, vagy a muszkával való frigyet, mely saját felbomlásunkat idézné elő…

1877. 36. 568. Szavazó gép. Egy Mayerhofer nevű mérnök olyan pneumatikus készüléket talált föl, melynek segélyével bármely szavazás alig néhány másodperc alatt és pontosan elvégezhető. A képviselő csak megnyomja az előtte levő billentyűt és ezzel szavazott. Ha e találmány célszerűnek bizonyul, kétségkívül nagy kényelmetlenségtől szabadul meg a képviselőház, s főleg a jegyzők, kiknek azután nem kell majd sokat számítgatni s még többet tévedni. Mialatt székéről lekiáltja: Uraim, nyomják meg a billentyűket! A készülék azalatt már megmutatja, hogy hányan, kik és miként szavaznak.

1877. 39. 620. A párbajokról, vidékről is szomorú hírek érkeznek. E társadalmi kinövés Sátoralja Újhelyen is megkívánta áldozatát. Mint onnan írják, ott is

halálos párbaj volt egy nő fölötti összeszólalkozás miatt, s L. Dezső fővárosi tisztviselő (öt lövés után) szívén lőtte T. Dezső kolbásai* ifjút, ki azonnal meghalt.

*Kolbása (szlovákul Brezina) község Szlovákiában a Kassai
kerület Tőketerebesi járásában…

1877. 39. 621. A cár komorsága, mellyel a harctéri események lepték el, mint az orosz főhadiszállásáról írják, aggasztó fokra emelkedett. Álmatlansága fokozott mérvben kínozza. A nap legnagyobb részét hallgatag töprengésben tölti; gyakran fontos jelentéseket látszólag részvétlenül hallgat végig, s kerüli környezetét. Orvosai sürgősen tanácsolják, hogy hagyja el a háború színhelyét…

*

II. Sándor (Alekszandr Nyikolajevics Romanov) Moszkva, 1818. április 29. – Szentpétervár, 1881. március 13.). Orosz cár 1855. március 3-ától, 1881-ben történt meggyilkolásáig…Wiki

1877. 43. 681. Egy új repülő gép. …A legújabb terv e hálátlan téren egy olasztól, Signore Ignazio Teodoro Capretti-től származik, s bár ez új tervnek sem igen lehet a sikerre több kilátása, mint az eddigi repülő gépeknek volt, mégis megismertetjük azt itt röviden, abban a hitben, hogy lapunk olvasói közül többen érdeklődnek az ez irányban tett kísérletek iránt.

Mint a mellékelt vázlatrajzok mutatják, Capretti találmányának leglényegesebb részét ama két szárny képezi, melyek a repülőnek vállaihoz erősítendők. E szárnyak számos könnyű pálcákból vagy bordákból állak, melyek, mint az esernyő sugarai, a csuklóhoz, mint központhoz vannak erősítve, s finom hálózattal bevonva. A szárnyak egész felülete vékony szövetből készült szellentyűkkel van borítva, melyek a szárny fölemelésénél a hálózaton fölnyílnak és a levegőt áteresztik, ellenben a szárny lebocsátásánál a hálózatra fekszenek, s így összefüggő és a levegőnek ellenálló felületet állítanak elő. A szárnyak mozgatására több apró pálca szolgál, melyek az egyes bordákból nyúlnak ki (A és C ábrák) s valamennyien az F fogantyúban egyesülnek, úgy hogy annak egyszeri megrántása az egész szárnyat mozgásba hozza. A két fogantyú erős zsinórral van egymással összekötve…

CAPRETTI REPÜLŐ GÉPE.

A két szárny összekötése arra való, hogy a repülőnek lehetővé tegye a szükséghez képest hol az egyik, hol a másik fogantyút elengedni, hogy karjával másféle mozdulatot tehessen. Az „A” ábra mutatja, hogy a repülő a szél ellen fordulva, miként igyekszik fölszállani; a bal kar lenyomja a szárnyat, míg a jobb kar épen szárnycsapásra készül; a B ábrán a repülő már elhagyta a földet s kedvező szél mellett a távoli cél felé indul. A „C” ábra már teljes repülésben tünteti fel. Végre a D ábrán elérte célját és szárnyait ügyesen összegöngyölve a hátán viszi tovább, hogy a többi földiek módjára ismét a biztos talajon járkáljon.

A föltaláló azt hiszi, hogy egy-egy négyszög méternyi szárnyfelülethez 5—6 kilogrammnyi testsúly elégséges, de nagyon szeretne valakit találni, a ki az ő számára számításokat tenne arra nézve, hogy mekkoráknak kellene a szárnyaknak lenni, hogy a levegőben lebegve fönntarthassa magát. E számításból derülne ki aztán, hogy a repülő gép oly készülékkel látandó-e el, mely a lábak közreműködését is megengedi, tehát a karokénál nagyobb erőkifejtést is megbírhat. Bármily érdekes is az egész repülő szerkezet, abbeli meggyőződésünket még sem hallgathatjuk el, miszerint annak megvizsgálása ismét csak ama többször elért eredményhez fog vezetni, hogy az ember izomereje a repülésre nem elégséges.

1877. 45. 716. A háború. Az óriás orosz birodalom minden részéből roppant erőfeszítéssel összegyűjtött seregek most már a harctéren vannak. A többszörösen túlnyomó erő Mukhtár pasát már megtörte, s most a bolgár harctérre vetik magokat félelmetes erővel. Szomorú következményei lehetnek, hogy a törökök sehol sem igyekeztek kizsákmányolni oly hősiesen kivívott előnyeiket, s engedték, hogy ellenségük ennyire fölszaporodjon. Plevna teljesen körül van fogva, csak úgy állhatja ki sikerrel a rohamokat, ha fölmentő sereg érkezik számára. De ezt ma már se Szulejmántól, se a Balkánból nem lehet várni. Mehemed Ali van megbízva, hogy Szófiában új sereget szervezzen, de ez sok időbe kerül, és Sefket pasának körülbelül csak 25 000 embere van…

1877. 48. 765. A telefonnak van már egy csomó magyar neve is. Hanem hogy helyes-e, az már egészen más kérdés. A Pesti Naplóban az akadémia nyelvtani ítélő székét, Szarvas Gábort és nyelvőreit szólítják föl, hogy még most kereszteljék el becsületes névre, mielőtt valami pogány nevet aggatnának a telephonra…A következő elnevezésekkel illetik az új találmányt: távbeszélő, hangvivő, távmondó, messze-beszélő, messze-szóló, messze-mondó.. A külföldiek elfogadták egyszerűen a telephon elnevezést, s megnyugodtak benne…

1878. 5. 77. A Duna áradása a Csepel-sziget alsó részére, a Kis Kunság partmelléki részeire, s Pestmegye solti járására meghozta az idén is az 1876-diki csapások ismétlését. A Duna jege még mindig összetorlódva áll Ercsinél, pedig odáig teljesen tiszta már a folyam egész felső része. A víz apadóban van, de több napig borította a falvakat, s a jégtorlódások miatt azokba jutni nem is lehetett. Ráckevén két utca kivételével minden víz alatt volt. A szigetségi Makádhoz január utolsó napján még hozzá sem férhettek a jégtáblák miatt. Több község közt csak csónakokkal történhetett minden közlekedés. Lacházára is így jártak Ráckevéről. Az elöntött falvakba élelmiszereket a hatóság szállíttatott

1878. 7. 113. A fegyverszünet csak oly izgalmas, mint a java háború volt. A fegyverszünet idejére kitűzött európai konferencia még nincs sehol, de az angol flotta már ott van Konstantinápolyban. Gróf Andrássynak egyéb dolga is akadt, mint meghívók írása, a bécsi konferenciára. Oroszország nem akar Bécsben konferenciázni, hanem más valahol, s külügyminiszterünk most „meglehetős erélyes" felvilágosítást irt Pétervárra, Bécs nevezetes előnyeiről, másrészt pedig Londonnal van sűrű levélváltásban, azon megütközés tolmácsolásában, hogy a muszkák a „keresztények felszabadításának” plátói céljaival nem akarják beérni, hanem kell nekik minden, a mit hatalmukba ejtettek, sőt Konstantinápolyt sem akarják kihagyni diadalmas útjukból. Az angol hajóhad egy része tehát benyomult a Dardanellákba, még pedig a szultán tiltakozása ellenére, ki Oroszország azon szándékára hivatkozott, hogy ez esetben az orosz sereg is bevonul Konstantinápolyba, melynek eddig csak környékét lepte el. Az angol hajók febr. 13-án nyomultak be, s az angol kormány tiltakozott Oroszország oly vélekedése ellen, hogy a brit alattvalók védelmére tett intézkedés Konstantinápoly megszállására jogosíthatná az oroszokat. Még eddig nincs hír, hogy az oroszok csakugyan megszállták a török fővárost, de viszont nem hiányoznak oly hírek sem, melyek Anglia vitorlázását a hadüzenethez vezető első lépésnek tekintik. Monarchiánk részéről is várnak vagy két hajót az angol flotta mellé. Az oroszok monarchiánk közelében két tábort alakítanak: Plojesti mellett egyelőre 30 000 emberből, Moldvában pedig 10 000 emberből.

1878. 9. 143. Az oroszok hazánk történetében. Írta Márki Sándor, megjelent Nagy-Váradon Hügel Ottónál. A szorgalmas fiatal író e kis tanulmányában visszamegy egészen odáig, ahol az első történeti följegyzést találja, mely az oroszokról és magyarokról együttesen emlékezik. A magyarok beköltözése idejéből, érintve a „kijevi kirándulást". Felsorolja mindazokat az érintkezési pontokat, melyet történetünk az oroszokkal felmutat. Az Árpád-házi királyok viszonyait az akkor tömörülő Oroszország hercegeivel és fejedelmeivel, majd az Anjouk s a későbbi vegyes királyok vonatkozásait Oroszországhoz… sok adatot állít össze, a hazánk és Oroszország közti érintkezésekről, részletesebben foglalkozik az 1849-i orosz invázióval s az akkor és annak folytán keletkezett helyzettel, végül megemlékezik irodalmunk orosz tárgyú termékeiről is.

1878. 9. 145. Gróf SÁNDOR MÓRIC, a lovaglási bravúrjairól oly híres gavallér, meghalt Bécsben 73 éves korában. Akik látták egykor a vakmerő lovast, ki képes volt beugratni a Duna partról egy hajó födelére, átlovagolni az úszó jégtáblákon, s fellovagolni lépcsőkön a harmadik emeletre, soha sem jósoltak a nyaktörő vállalkozásokban kedvét találó főúrnak ily hosszú életet.

Szlavniczai és bajnai gróf Sándor Móric (Buda, 1805. május 23. – Bécs, 1878.
február 23.) magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász, az Ördöglovas. Wiki

1878. 12. 190. A fonográf…Londonban, február 1-jén, a királyi színház hallgatósággal volt tömve, Preece W. H.* tanárnak, a telephonról szóló előadására. A színházat a Bond streeti, Longs Hotellel drót kötötte össze s a jó távol fekvő két helyiségben levők közt élénk beszélgetés folyt a telephonon. Másik drót Southamptonba szolgált, a távíró-hivatalba, a vidékkel való kapcsolat végett. Most következett azonban az előadás csodásabb része: a fonográf bemutatása. Kis fa szelencét mutattak fel, melyben a szerszám rejlett. Preece úr előadta mennyi fáradtsággal jutott hozzá. Egy Amerikából nem rég hazatért barátja hozta el neki a szükséges rajzokat, melyek szerint a műszert itthon egy ügyes mechanikus által sikerült elkészíttetnie…

A fonográf. A fonográf beszél Tyndallhoz; Preece tanár beszél a fonográfba

A fonográf finom érc-lemez papírba van burkolva, a belemondott hangot nemcsak megtartja magában, hanem e papír-burkolatra le is jegyzi, és innen van neve, mely annyit jelent, mint hang-jelző. A hangot miután kiadta is, megtartja, és új meg új hanganyagot vehet magába, anélkül hogy összezavarodnának a különböző hangok… Egy másik tudósítás szerint, egy New-Yorkból hozott fonográfon a New-Yorki hangokat ismételtették Londonban, s mindjárt reá a God save-t / angol himnusz. G./ mondták bele ott, helyben és húszszor is elismételtették vele…

*Sir William Henry Preece (15 February 1834 – 6 November 1913) was a Welsh electrical engineer.

1878. 12. 193. A békeszerződést az orosz kormány végre nyilvánosságra hozta e hó 21-én. Az előlegesen közhírré lett föltételekkel azonos, kivéve, hogy Montenegró területének megnagyobbodása az európai hatalmak utólagos jóváhagyására van bízva. Angol országban azonban általános a gyanú, hogy az orosz részről hivatalosan közzétett s 29 pontból álló szerződés nem az egész, mert a san-stefanoi békének titkos záradékai is vannak. Az angol kormány tehát kategorikusan követeli, hogy Oroszország a berlini kongresszuson terjesszen elő mindent, s jelentse ki, hogy nincs titkolni való semmi. Tehát éppen a kongresszus megnyitása előtt a viszály mind élesebb jelleget kezd ölteni az angol és orosz kabinet közt. A börzevilág mérlege naponként fölváltva ingadozik a béke és háború áramlatában. Anglia elkövet mindent, hogy monarchiánkat megnyerhesse, Bismarck berezeg pedig egész befolyását igénybe veszi, hogy a londoni, bécsi és pétervári kabinetek közt kölcsönös engedékenységet hozzon létre. A politikai helyzet komor, s az április 2-ikára kitűzött kongresszusra nem sok biztató jel mutat. Gr. Andrássy különben teljesen készen van most már a kongresszusra.

1878. 13. 209. A konkláve költsége, a Times római tudósítója szerint,

1 100 000 frankra rúg. Három hónapra való élelmet vásároltak be, hogy ne legyen fönnakadás, ha a választás igen soká tartana. Összevásároltak mindenféle orvosszert, hogy a netán megbetegedő bíbornokokat lehessen gyógykezelni. Az összegben bennfoglaltatik a személyzet fizetése, az arany és ezüst érmek veretesének, a bútorok, a konkláve helyiségek átalakításának költsége. Az élelmiszerek nagy részét eladták, de a konkláve 36 órai tartama alatt — mint a Times levelezője megjegyzi — a fogyasztás tömérdek volt.

1878. 17. 269. Az új házszámozás. Matematikai veszekedés. Általános fölfordulások idejét éljük. A Balkán félszigeten új mappa készül, Budapesten meg új házszámozás. Egyik épp oly égbekiáltó igazságtalanság, mint a másik. Április 6-án volt az a nap, melyen a fővárosi tanács elrendelte, hogy a budapesti házak új numerusokat kapjanak. A tanács azt beláthatta ugyan, hogy tanácsos egy ily rendeletet kiadnia; mert olyan zűrzavar a számok között, aminő Magyarország fővárosának házain volt található (hiszen ha még „található" lett volna!)… De arra gondolt-e a nemes tanács, hogy hát az mekkora zavar lesz. Ami ez új intézkedés folytán beáll és tart addig, míg „mindenek, akiket illet", észreveszik, hogy nini, új numerus van a kapu fölött!

Tessék csak elképzelni: a Mária-utcában példának okáért, csak No. 3 volt vagy hat kapu fölött. És most megeshetik, hogy a 3-ik számú hat ház közül egyik se lesz az, a mivolt, hanem lesz ki öt, ki tizenöt, míg a No. 3 az lesz, ami eddig No. 29 volt. Hol van itt megőrizve a legitimitás elve, és a hosszantartó birtoklás által megszilárdított tulajdoni jogcím? Aztán tessék venni pl. a belvárosban a sörház-sikátort. Egyetlen egy szál ház volt benne, és arra az egy szál házra szintén az volt rápingálva, hogy No. 3…

1878. 17. 271. Irálytan és Olvasókönyv jelent meg Bodnár Zsigmond tanártól, iskolai használatra. Bodnár jobb nevű tanáraink egyike, kinek irodalomtörténeti es széptani s kritikai dolgozatai nem csekély figyelmet gerjesztettek. Néhány tanulmánya magasabb igényeknek látszik szolgálni; egyetemi, magántanári; előadásai is bizonyítják nemesebb becsvágyát. Ily előzmények után nem közönséges várakozással vertük kezünkbe könyvét, melynek előttünk fekvő I. kötete, a középtanodai magyar nyelvi s irodalmi oktatásnak a IV. osztályra kiszabott tananyagát foglalja magában. Nézetünk szerint az alsóbb fokú oktatásban még nagyobb alaposságra es szabatosságra kell törekedni, mint a felsőbben. Az elhamarkodás, a felületesség és gondatlanság itt több kárt tehet, mint felsőfokon. A szerző, úgy látszik nincs egy véleményen velünk, s azt hiszi, hogy középtanoda alsó osztályainak a hirtelen munka is elég jó….Jó lenne, hogy a derék tanár több gondot fordítson tankönyvei szabatosságára. A mű ára 1 frt.

1878. 18. 287. Bodnár Zsigmond úrtól, Irály-tanának* lapunk közelebbi számában megjelent rövid bírálatára válaszul, a következő sorokat vettük: T. szerkesztő úr! A Vasárnapi Újság folyó évi 17-ik számában egy ismertető terhes vádakat emel most megjelent Irály-tanom ellen. Először az irály meghatározását támadja meg, pedig csak a könyv végén a hibákat kellett volna megtekintenie és remélem elhallgatott volna vele. Kifogást tesz a szólam (frázis) meghatározása ellen is. Részemről szükségesnek tartottam az összetett és többszörösen összetett mondatok szerepét jelezni az irály-tanban, s ebben Pelissier és mások jártak jó példával előttem.…

Mindnyájan tudjuk, hogy a trocheus esésénél fogva lágyabb érzelmek festésére használtatik; és még sem volna nehéz legszilajabb szenvedélyről szóló trocheus verseket találni. Azt kérdezi az ismertető: miért használják a disztichont az epigrammára? Mert a disztichon rendesen egy kikerekített, bevégzett gondolatot foglal magában. Az ötméretű rendesen bevégzi, kiegészíti a hatméretű által megkezdett gondolatot. Erre nagyon jól megfelel a könyv. Az ügyirati mintákat egy szakember készítette és én csak simítottam a nyelvén. Az irálytan szerkesztésénél főgondom volt a szabatosság, alaposság és világosságra, s mint tanár is ezt sürgetem tanítványaimnál és kerülöm a tankönyveinkben is elharapódzó szószaporítást. Többire fogadja stb.

*A hivatalos irálytan az ún. közművelődési tárgyak közé tartozott, mely tartalmazta az állami szolgálat fogalmait, az államhivatalnokok kötelességeit…

*

Irálytan. Még nincs 100 éve sem, amikor még így nevezték az Írás tantárgyat.

*

A magyar irodalom 1882-ben - EPA

http://epa.oszk.hu/00000/00021/00071/pdf/k001-037.pdf

Bodnár Zsigmond. Magyar nyelvtan. ... Bodnár Zs. és Iványi J. Magyar
olvasókönyv a középiskolák I. és II. osztálya számára. 9-ik jav. ...... irálytani
szabályokkal.

*

Lásd még Bodnárról: a h20-59 fejezetet.

1878. 18. 288. A párisi nemzetközi kiállítás, melyre minden készülődés a fegyverek zaja közt folyt, május első napja óta meg van nyitva…Mac Mahon tábornagy és számos kísérői végig haladtak a kiállítási helyiségeken. Midőn Mac Mahon tábornagy és kísérete az osztrák-magyar osztályba érkezett, gróf Zichy Edmund, gróf Szapáry Gyula, gróf Prokesch, Korompay és a kiállítási bizottság más tagjai üdvözölték…A kiállítási palota közepén levő legszebb helyek egyikén, épen szemben a Páris város pavilonját környező kerttel, áll az osztrák-magyar kiállítási osztály csarnoka…

1878. 20. 320. Ünnepély és tüntetés a budapesti egyetemen. Az egyetem újjászervezésének évfordulóját minden évben ünnepélyesen szokás megülni. Az idén a 98-ik évfordulót e hó 13-án ünnepelték, s az egyetem dísztermében megjelent az egész tanári kar, köztük Trefort közoktatási miniszter. Hoffmann Pál rektor tartott emlékbeszédet… Utána Herczeg Mihály jogkari dékán olvasta föl az egyes karok jelentéseit az évi pályázatokról, s a pályadíjak azonnal ki is osztattak. Este pedig az ifjúság fényes fáklyás menetet rendezett Hoffmann rektor tiszteletére. Másnap Szilágyi Dezső tanárnak rendeztek ovációt. Szilágyi, mint képviselő, a legutóbbi nagy viták által élesen megtámadta a kormányt s a miniszterelnök, mikor e támadásra válaszolt, célzást tett Szilágyi tanári állására, azt mondva, hogy a Szilágyi által hirdetett elvek következtében aggodalommal lehet gondolni a tanár tanítványaira. A tanítványok e miatt rendezték a tüntetést….

1878. 21, 340. Párisi hölgy-por minden eddigi találmányt felülmúl finomsága és felismerhetetlensége által, annyira, hogy a legélesebb szem előtt is észrevehetetlen. Mint legjobb óvszer, minden bőrtisztátlanság ellen különösen ajánlható. Egy doboz ára 50 kr.

1878. 23. 360. A német császár vaddisznó-vadászaton. A vaddisznó-vadászat az előkelő sportok közé tartozik. Ez a durva, sörte-sörényű vad, a vadászat alkalmával, ha az első ijedelmen túl van, merészen, rendkívüli dühvel szokott szembeszállni ellenségeivel, kik közt nem egy, s köztük a mi derék Zrínyi Miklósunk is, esett már hatalmas agyarának áldozatul. Az életveszély pedig a vadászatnál vonzó jelenség…

A vadászok az ősrégi ortodox vadász-szokásnak megfelelően veres frakkban, fehér szövetnadrágban s hosszú szárú csizmákban jelennek meg, s kíséretükben egész sereg vizsla és kopó. Az alárendelt tisztet, t. i. a hajtást részben itt is fölfegyverzett parasztok végzik, kiknek, miként a vadászoknak is, kalapjuk mellé zöld lomb van tűzve….

VILMOS NÉMET CSÁSZÁR VADDISZNÓ-VADÁSZATON /Körsövény emelvény mögött. /

Úgy a hölgyek s más néző közönség, mint a magasabb rangú vadászok számára erős s vastag körsövény által védett emelvény van készítve, hová az üldözött vad hatalma el nem hat. Midőn a hajtók a vadat már felriasztották, rendesen 10 másodperc szabad időt hagynak neki s csak ezután eresztik el a kutyákat. Sok vad hasznára is fordítja ezt az előnyt, s megmenekül; de az ügyetlenebbeket a mindinkább szoruló kör lassanként a vadászok köré szorítja, kik eléggé el vannak látva töltött dupla csövű fegyverekkel arra, hogy a szerencsétlen vad élve többé, ne menekülhessen el előlük.

Ezt a kevésbé izgató, de szenvedélyes vadászra mégis igen érdekes mulatságot Vilmos császár egész mostanáig fenntartotta, s a 80 éves agg nagy buzgalommal, rendkívül érdeklődéssel vett részt a múlt év alatt is, úgy, hogy két segédje, kik vele együtt egy emelvényen voltak, alig győzték őt puskákkal kiszolgálni.

1878. 23. 367. A hang-nagyitó telephonról. A telephon eddig abban a tökéletlenségben szenvedett, hogy a hangokat igen meggyengítette, annyira, hogy némelyek meg se hallhatták. Most oly telephont találtak fel, mely az ellenkező tulajdonsággal bír. Ez a szavakat nem csak eredeti hatályosságukban viszi tova, hanem a hang erejét annyira fokozza, hogy a leghomályosabb nesz is nagy távolságba hallatszik, mint p. o. a fa sistergése vagy a kályha körüli léghuzam. Valóságos nagyító eszköz, úgyszólván a hangtudomány nagyító üvege….

1878. 24. 384. A berlini kongresszus, semmit sem törődve a 13-as szám baljóslatú természetével, csakugyan e hó 13-án tartotta megnyitó ülését Berlinben. Persze, még nem történt semmi nevezetes, s ami történni fog, arra nézve is mély titoktartást ígértek az excellenciás tagok. Egyelőre tehát csak a kongresszusi terem tapétáiról, s bútorainak színéről kapunk részletes leírásokat. A kongresszus délben, 2 óra 20 perckor nyílt meg, s az elnöki széket, mint házigazda, hg. Bismarck foglalta el. Gr. Andrássy szólt először, indítványozva, hogy az elnökség Bismarckra ruháztassák, s kifejezve a gyülekezet óhajtását, hogy Vilmos császár mielőbb teljesen fölépüljön. Bismarck néhány köszönő szóval átvette az elnökséget. Ezzel véget ért az első ülés, s a legközelebbi ülést hétfőre tűzték ki.

1878. 26. 406. A berlini kongresszus. Az újabb kor történetének bizonyára egyik legfontosabb mozzanata az, mely most a német birodalom fővárosában vajúdik. Európa minden nagyhatalmasságának ott vannak összegyűlve vezérlő államférfijai, oly széles körű meghatalmazással, a minőhöz hasonlóval eddig csak az uralkodók bírtak tanácskozásaikon…

Most a hatalmasságok azért ültek össze, hogy úgy a megsemmisített párisi és londoni, mint a helyébe erőszakolt san-stefanói egyezmény fölött tartsanak esküdtszéki ítéletet. Mert ama két szerződés nemcsak a török birodalom jogkörét írta körül, nemcsak az európai hatalmak védelme alá helyezte azt, nemcsak az orosz és török közti viszonyt rendezte: de rendezte a viszonyt a kelet és nyugat között s rendezte minden európai állam viszonyát Törökországhoz, s azt módosítani, azon változtatni egy állam sem engedheti másnak….

Gróf Andrássy Gyula, monarchiánk meghatalmazottja, és Saint-Vallier, Franciaország képviselője, robogtak elő teljes díszben, pompás stílszerű fogatokon, — Európa többi képviselője egyszerű, szerény zárt hintókban jelent meg a palota udvarán…

Az elnöki széket, az asztal mellett a német birodalom kancellárja, a mindenható Bismarck foglalta el…Bismarcktól jobb felől Andrássy gróf, monarchiánk (Autriche-Hongrie) külügyminisztere és kongresszusi első meghatalmazottja foglalt helyet, honvéd-tábornoki egyenruhában…Az ellentétek érintkeznek, tartja a közmondás. A kongresszusi zöld asztalnál csakugyan így van: Anglia után Oroszország következik…Némi fogalmat kívántunk nyújtani az Európát ma első sorban foglalkoztató berlini kongresszus üléseiről, azok szereplőiről, kik közül többet arcképben is bemutatunk.

Berlini kongresszus - Wikipédia

hu.wikipedia.org/wiki/Berlini_kongresszus

1878. 35. 556. Úti mozdony. Schmidt, zürichi mérnök, oly úti mozdonyt szerkesztett, mellyel Zürichből Parisba utazik az országúton, s a gépet személyesen vezeti. A mérnök el is indult és szombat este Bázelbe érkezett s mindjárt Belfort felé utazott. A gép tűzoltó szerül is használható, s minden készletével és a szolgálatára szükséges két emberrel együtt 128 mázsát nyom.

1878. 37. 592. Horváth Mihály végrendelete. Jeles történetírónk hátrahagyott vagyona: a csillag utcai háromemeletes ház (értéke kétszázezer forint, nyolcvanezer forint teherrel), a rákos-palotai villa, könyvtár, négy kocsi, 25 darab magyar jelzálogbank-részvény, 25 mátrai bányarészvény, kétezer forint arany járadék, húszezer forint biztosítási kötvény és a művek könyvárusi jövedelme. A múlt év decemberében irt végrendelet szerint, melyet Fraknói Vilmos, Weisz Bernát és Orosz Mihály írtak alá, e vagyont Völgyesy Mária Michaela asszony örökli, mint élethosszig tartó haszonélvezetet, de ha férjhez megy, a haszonnak csak egy harmadát élvezi.

1878. 43. 682. Orosz dolgok. Az utcán. Pétervár és Odessza kivételével a legtöbb orosz városban a házak kicsinyek, minden család külön házban lakik. A nevezett két városban a lakosság hat-hét, emeletes házakba van összezsúfolva, melyek a párizsiaknál is magasabbak. Odessza szegényebb város-részeiben sajátságos ez óriás házak külsője: a puszták porától fakóra vannak festve, apró kis ablakaikon az üveg-táblák helyét zsíros papír pótolja, mert az üveg méregdrága…

1878. 46. 732. A tábori székeknek életmentő eszközökké átalakítását kísérelte meg, Bírt londoni gyáros a Princess Alice elsüllyedése alkalmával, tudván, hogy e székek a hajókon igen kedveltek. A rendes tábori alkalmával, tudván, hogy e székek a hajókon igen kedveltek. A rendes tábori szék lábához egyszerűen négy nagy parafa darabot alkalmazott, mi által az képes két embert is a víz felett tartani. Ezen egyszerű s a mellett célszerű eszmét több gőzhajó-tulajdonos már is elfogadta.

1878. 47. 752. Gambetta párbaja. Nov. 21-én Plessis-Piquet-ben, Seaux mellett pisztoly-pátbaj történt Gambetta és Pourtou volt miniszter közt, kit amaz a kamara ülésében hazugnak nevezett. Mindketten egyszer lőttek, s egyik sem sebesült meg. Gambettának két köztársasági, Fourtounak két bonapartista képviselő volt a segédje.

*

Léon Michel Gambetta (Cahors, 1833. április 3. – Ville d’Avray (Párizs mellett), 1882. december 31.) francia újságíró, politikus, államférfi, 1881–82 között a Francia Köztársaság miniszterelnöke.

1878. 51. 812. Botozás villannyal. Egy amerikai lap közli a következőket, s képzelni sem lehet, hogy máshol, mint Amerikában juthatnának az emberek ilyen gondolatra. Ohio börtönében arra a szellemes ötletre jutottak, hogy jó volna a rabokat villanyos folyam által ütlegelni. A nagyon gonosz és

rakoncátlan rabokat bekötött szemmel, mintegy három hüvelyk magas vízzel ellátott kádba teszik. A villanyos üteg egyik sarkát a vízbe vezetik, a másikat szivaccsal kötözik be, mely utóbbit a test különféle részeivel hozzák érintkezésbe. A villanyos folyam erősebb vagy gyengébb volta szerint fokozhatjuk az ütlegek erősségét a leggyengébb csiklandozástól kezdve a leghevesebb dorongolásig. Mivel a megütlegelendő nem láthatja, és nem tudhatja, hogy melyik pillanatban hogyan és hol ütögetik, a félelem, meglepés és képzelem még súlyosbítják a test érzékenységét. És mindemellett még igen jótékonyan hat a villanyos folyam a kiszemelt bűnös egészségére, nevezetesen akkor, ha reumatikus bajban szenved.

*

A villamosszék az Egyesült Államokban és régebben a Fülöp-szigeteken alkalmazott kivégzési módszer. Ma már csak Alabama, Dél-Karolina, Virginia, és Nebraska államokban törvényes eljárás…A jelenlegi kivégzési gyakorlat csaknem kizárólag méreginjekciót jelent, villamosszékes kivégzés évek óta nem fordult elő.