h 12 – 30.  Címlapok XIII. 1884.  

 

 

2013. 10. 02. – 11. 22.

 

Tartalom

 

Bevezetés

Címlapok 1884.

Városok, várak

Egyveleg

Idézettség

    Szendrey Júlia

    Irodalomtörténetek

    Szabó Dezső

    Lator Gábor /László ükapja/

Függelék

     Vajda János tárcái

 

Bevezetés

 

Király, politikus, utazó, város, műtárgy látható a címlapokon. Pótlólag közöljük Lator Gábor alispán, képviselő címlap-portréját. Ükunokája, Lator László költő hívta fel rá a figyelmet, 2011-ben megjelent emlékezés-kötetében. További képeket láthatunk az épülő fővárosról, a leszakított ország-részekből, pl. Fiuméről, Aradról. Megtudjuk, hogy a Lánchíd híján hogy keltek át Budáról Pestre. Kuriózum az 1884-es füstölőkamra, amelybe állított páciens koleráját füsttel próbálták gyógyítani. / A feje a kamra fölött volt./ Vajda János nagyszámú tárcáiból olvashatunk néhányat. Jellemző az 1961-ben megjelent Kis magyar irodalomtörténetre, hogy a VÚ-ból átvesz egy képet, de azon túl, hogy onnan vette, egy szót sem szól a lapról. Figyelemre méltó az Idézettség fejezetben Szendrey Júlia írása / VÚ. 1858. 7./. Gyulai emlegeti Írónőinkről c. tanulmányában. A témához kapcsolódik a „2000” c folyóirat egyik tanulmánya, mely linkben olvasható.

 

 

Címlapok 1884.

 

 

7. GRÓF CZIRÁKY JÁNOS

8. SZENT ISTVÁN KIRÁLY EZÜST MELLSZOBRA

17. KONSTANTINÁPOLY

18. PULSZKY FERENCZ

19. HORVÁT ISTVÁN.

20. MÁRIA ANNA

23. II. LAJOS KIRÁLY LEGRÉGIBB ARCKÉPE

29. két kép. PEKRYNÉ PETRŐCZY KATA SZIDÓNIA

37. LUTTER NÁNDOR, KLAMARIK JÁNOS, SAY MÓR.

49. PERCZEL BÉLA

51. STANLEY HENRIK.

 

 

1884. 7.

GRÓF CZIRÁKY JÁNOS

(1818—1884)

 

Alig múlt féléve, hogy a főrendiház elnökeinek kinevezése alkalmából gróf Cziráky János tárnokmester vázlatos életrajzát bemutattuk olvasóinknak. S ma már váratlanul és idő előtt történt elhunytáról kell megemlékeznünk. Ó-konzervatív és katolikus volt: ez a két szó fejezi ki legjellemzőbben egész pályafutását s összes szereplését….Legutolsó, a főrendiház utóbbi nagy vitájában, a zsidó-keresztény házasság tárgyában beadott törvényjavaslat elleni tüzes harc volt. Ő nemcsak ellenzői közé tartozott a javaslatnak, de ellenzésében talán még a főpapokon is túlhajtott…Gyertyaszentelő ünnepének előestéjén (febr. 1.) annak vigíliáját, lovas berényi kertjében, a Boldogságos szűz szobra előtt térdelve töltötte, imádságba s éneklésébe merülve a hűs este és a nyirkos föld behatásától erős tüdőhurutot kapott…Utolsó politikai szereplése a főrendiházban, ő felsége a király elébe hivatását vonta maga után. Kétségkívül, nem a régebb szokásos ad audiendum verbum volt ez, mely a legfelsőbb helyről kimondott rosszallással vagy feddéssel szokott járni. Sőt, bizonyos, hogy ő felsége ez alkalommal is állandó kegyelmével fogadta régi rendületlen hívét. Gróf Cziráky a kihallgatás után vidáman, s a királyi kegyelem iránt teljesen megnyugtatva jött haza Bécsből. Még néhány napot töltött a fővárosban (az akadémia igazgatótanácsa ülésében is megjelent január 7-ikén), mielőtt falusi birtokára ment volna. Akik akkor látták, nem is sejthették, hogy utolszor látják…

 

 

GRÓF CZIRÁKY JÁNOS Ellinger fényképe után.

 

Ellenezte a görög nyelv kötelezővé tételét, ezt csak azért tette, hogy az annyira szükséges modern nyelvek elsajátítására annál több idő maradjon. Sajnálkozását fejezte ki, hogy maga a görög nyelvben járatlan s Hellász klasszikus íróit csak fordításokból ismeri, de tagadta, hogy a görög szellem elsajátítására a görög nyelv ismerete múlhatatlanul szükséges volna…

A modern felvilágosodásra is ebből a szempontból nézett gyanús szemmel s az új-kor eszméiből csak a humanizmust fogadta el tartalék nélkül. A jótékonysági szellem terjedésének szívéből örült s azt maga is előmozdította, de a közművelődést csak egyházi szellemben és vallási kenettel akarta. Az 1848-ki nagy átalakulás vívmányait, bár eleinte kényszerűségből, de utóbb őszintén elfogadta, s a parlamentarizmusnak, mióta az 1867-ben ismét visszaállíttatott, föltétlen hívéül vallotta magát. Ebben a keretben a szabadelvűséget is konzervatív értelemben szerette venni, s például a főrendiház reformját, oly értelemben, hogy oda új és idegen elemek jöjjenek, nem igen fogadta tetszéssel….

*

Dr. cziráki és dénesfalvai gróf Cziráky János József Lázár László Tamás (Buda, 1818. december 29. – Lovasberény, 1884. február 9.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, tárnokmester, aranygyapjas vitéz, a Szent István- és Vaskoronarend vitéze, a Szent Gergely-rend nagykeresztese, jogi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótagja.

 

 

                                       1884. 8.

AZ ORSZÁGOS TÖRTÉNETI  ÖTVÖSMŰ KIÁLLITÁS

 

A kiállítás titkára Pulszky Károly; az ő szakértelme és fáradhatatlan buzgalma, valamint vele együtt rendező barátainak tevékenysége, s Pulszky Ferencz, Ipolyi Arnold és Ráth György támogatása voltak képesek létrehozni az országos történelmi ötvösmű-kiállítást…

A második nagy terem hat szekrényében, s a falkörüli tárlókban állíttatott fel valamennyi egyházi ötvösmunka, melyeket nemcsak hazánk főpapjai, — a prímás kivételével, — de még külföldi vallásos testületek is, mint pl. az aacheni székes káptalan s a máriacelli világhírű búcsújáró hely bencései a legnagyobb készséggel bocsátották a kiállítási bizottság rendelkezésére. Az első szekrényben legnevezetesebb egy kis őskeresztény kehely, Vasmegyéből, mely valószínűleg még a VIII—IX. századból való. A többi tárgyak szentelt víztartók, keresztek, szentképek az u. n. román korból, a XIII. század előtti időkből származnak. A következő szekrényben s az oldaltárlókban az aacheni híres templom kincsei ragyognak. Nagy Lajos királyunk az Anjou-házból, kápolnát alapított a három magyar szent: István, László, és Imre tiszteletére, s e kápolnát hatalmához és híréhez illő módon óhajtván fölszerelni, ellátta azt mindenféle drága edénnyel és ékszerrel. Ezek közül két ereklyetartó, két gyertyatartó, három szent kép és két egyházi disz-boglár,

ú n. mossus van itt kiállítva. Mint a gót stílus remekei, rendkívüli műbeccsel bírnak. Két sárkány csúcsíves tornyos épületet tart a hátán, melynek középtörzsét, mondat-szalagoktól körülfutva, Magyarország s az Anjouk kettős, zománcozott címerpajzsa képezi… A szentképek foglalata aranyos ezüst, nagyobbára a legszebb zománcos művel borítva. A kereten körül a következő négy zománcos címer váltakozik egymással: az Árpád-házi királyok, illetőleg Magyarország címere,

 

 

SZENT ISTVÁN KIRÁLY EZÜST MELLSZOBRA. A zágrábi székesegyház kincseiből.

 

Szent László királyunk ezüst mellszobra. Úgynevezett herma ez, melynek belsejében a szent koponyájának egy darabja őriztetik. A győri székesegyház tulajdona. /Lásd itt, a következő fejezetben. G./

Az V-ik szekrényben találjuk a kiállításnak legremekebb kivitelű szoborművét, első királyunk Szent István életnagyságúnál nagyobb mellszobrát. Az egész vert ezüstből van, nagy részben aranyozva s kövekkel díszítve. Sokszorosan nagyobb azonban reális értékénél művészi becse. A nagy Bernini egyik legszebb alkotása e remekmű. Rendkívül szépen van megformálva a szent király kifejezésteljes, hosszú szakállas arca, amint fejét kissé hátrahajtva, szemeit áhítattal emeli az égre. A szobor talapzatán a megrendelő Bernini bíbornok, később VlII. Orbán pápa címere s a készítés ideje, az 1636. évszám vannak bevésve. A nagybecsű mű szintén ereklyetartó herma és a zágrábi székesegyház tulajdona.

Lesz alkalmunk az érdekes kiállításnak még több remekét bemutathatni s annak eredményeiről is szólani; egyelőre csak jelezzük, hogy e kiállítás sok százados kultúránknak fényes diadalünnepe, buzdító tanúsága régi iparunk fejlettségi fokának, műtörténetünk szép múltjának s azért kell, hogy örömmel fogadjuk annak létrejöttét.

SZENDREI JÁNOS.

 

 

1884. 17.

                                        KONSTANTINÁPOLY

                                       ÚTI JEGYZETEK A SZOMSZÉD KELETRŐL. Írta DE GERANDO ATTILA.

 

…Szeráj, törökül annyi, mint palota, így nevezik Konstantinápolyban a paloták palotáját, a szultánok volt lakóhelyét. 1830-ig fallal kerített háromszög volt ez, mely Sztambul végcsúcsán a tengerbe nyúlik. Görbe utcákon megyünk át, melyeket más-más színre festett emeletes faházacskák szegélyeznek. Mindeniknek van kirúgó része az ajtó fölött, az ablakokat sűrű farácsozat takarja. Vannak újabb egyenes, széles utcák: ide is elhat már az európai szellem. Egy cifra, magas kapú, melyet jobbra hagyunk el, a külügyminisztérium bejárója. Innen hívják a hivatalt a Portának…Feltűnik előttünk Szent Zsófia roppant épületcsoportja, kívülről a templom, kupolájával, — mely legnagyobb a világon, csaknem elvész az óriási gyámfalak közt, de szükség volt toldásokra, hogy szét ne dőljön….A főhajó oly hosszú, oly széles, oly magas, hogy a roppant kupola, mely tetézi, kicsinynek látszik. A számtalan ablakból ömlő világosság, a mesés gazdagságú félbarbár díszítések — pedig a mozaikok egy részét a török hódítók megsemmisítették — sajátságos ünnepi fényt kölcsönöznek ez óriások számára épített teremnek. Hatalmas oszlopai, melyeket a világ minden részéből raboltak össze, s anyagra, színre, alakra elütnek egymástól…

Ama tér felé igyekszünk, melyen a bizánciak híres hippodromja* volt. Keresztülmegyünk egy szép, nagy mecset udvarán, mely a teret szegélyezi, márványkövekből rakott, és rostélyos nyilasokkal ékített kerítésével. A kerítések minden mecset körül egyformák, s festői látványt nyújtanak nemes egyszerűségekben. A hippodrom tere igen hosszú; egyik végében roskadozó oszlop emelkedik, a bizánci császárok idejéből. Közepét ama hármas érckígyó díszíti, melyet Piatea városa öntetett magának, a maratoni győzelem emlékére….

 

 

 

KONSTANTINÁPOLY, A PÉRAI TEMETŐBŐL TEKINTVE

 

A török mecsetek mind Szent Zsófia mintájára készültek; ez egyike a leghíresebbeknek: kissé puszta, rideg a belseje. Hangos beszédet hallunk: kis asztal előtt szakállas pap ül, s oktató hangon magyaráz valamit két földön guggoló fiatalembernek, kik könyvből olvasnak a félhomályban. Lecke ez a vallástanból. Számos ily kis asztal van elszórva a templomban, melyeknek rendeltetése hasonló…A bazár egész városrész, hol nincs egyéb, mint bolt; este egészen kiürül s bezáródik. «Hol ihatnánk valamit?" - kérdezzük. — «Kávéház nincs, de tessék velem jönni.» S mielőtt értenénk, mit akar, egy boltban találjuk magunkat, hol igen szép keleti holmik vannak felhalmozva köröskörül. «Barátom van itt; tessék az uraknak leülni; hozatok kávét.» A boltos, eleven görög ember, széket ajánl, s kezdi kipakolni becses áruit. «De kérem, ez félreértés, mi nem akarunk vásárolni...» — «Mit sem tesz uram, pihenjék ki magukat, mindjárt itt lesz a kávé.»— Szebbnél szebb szöveteket rakosgat élénkbe, majd arannyal kihányt bársony papucsokat,…

Lóvonatra ülünk. A kocsiban szegény emberek is ülnek, de piszkos kezet nem látok, nem hiába folyik örökös mosakodás a mecsetek udvarában emelkedő kutaknál. Hamar elhagyjuk Sztambul népesebb részét, s azután szűk utcákon haladunk, kertek, vagy szerény, falusias házak közt…Hajóra ülünk. Utoljára élvezzük, míg gőzösünk megindulna, Konstantinápoly bűvös látképét. A lenyugvó nap megaranyozza előttünk a szeráj lépcsőzetesen emelkedő ligeteit s márvány-oszlopos kupoláit. Túl a vizen Skutari, tarka házaival s roppant cipruserdejével, a környező ázsiai part, elszórt épületeivel, még mindig fényben úsznak…

 

*A Konstantinápolyi Hippodrom (törökül Sultanahmet Meydanı) egy bizánci hippodromosz (lóversenypálya), mely a konstantinápolyi élet egyik központja volt. Wiki

 

 

1884. 18.

PULSZKY FERENCZ

 

…Amely nap a 60-ik évét betöltötte, 1874. szeptember 17-én (mert e napon született, 1814-ben, Eperjesen), elkezdte írni emlékiratait, melyek «Életem és korom» cím alatt öt kötetben jelentek meg Ráth Mór kiadásában. Most pedig második ízben, két erős, tömött kötetben, a Franklin-társulat által láttak napvilágot. Azóta is tizedfél év múlt el; Pulszky, a ki már 70-ik évét gázolja. Iyenkor más már aggastyán névvel tisztelendő meg, most is fiatal. Testben-lélekben élénk, erős; most is a csataló, mely nemcsak a trombitaszóra, de minden legkisebb zörejre hegyezi füleit, s ott van mindenütt, ahol tenni, mozogni és mozgatni, ahol küzdeni kell. A parlamenttől már 9 éve búcsút vett; de, úgy látszik, a következő országgyűlésen ismét találkozni fogunk vele…Tudomány és politika — e kettő vette igénybe hosszú élete folytonos tevékenységét. Korán végezve iskoláit, még nem volt tizennyolc éves, mikor egy kisebb régiségtani dolgozatával feltűnt. Akkor Magyarországon az archeológiát még csak nevéről ismerték s az csak az iskolai (görög s római) archeológia vázlatos előadására terjedt ki. Ez első dolgozatainak köszönhette, hogy midőn iskolái végeztével Német- és Olaszországban első nagyobb utazását tette, Rómában az Instituto di Correspondenza Archeologica őt, a még 20 évet sem betöltött ifjút, tagjává választotta. Ez nagy ösztönt adott neki a tudományos munkálkodásra s ettől a dátumtól számítja ő maga is tudományos munkásságát, melynek április 21-kén, telt be 50 éve...Ami e tudomány fejlődéséből Magyarországon erre az ötven évre esett, abban az övé az oroszlánrész, ámbár oly munkatársai voltak, mint Henszlman és Rómer, mint Torma Károly és Ipolyi Arnold…

 

 

                                       

 

PULSZKY FERENCZ

 

Első nagyobb művét, nyugat-európai nagyobb utazása után, Tagebuch eines in Grossbritannien reisen den Ungarn cím alatt németül írta, valamint a hazai közállapotokat ismertető leveleit is az Augsburger Allgemeine-ban. Ezeknek köszönhette, hogy mint egészen ifjú még, alig 24 éves korában (1838. szept. 7-kén), az akadémia levelezőtagjává választotta...Az ötvenes években, Londonban, mint száműzött, összehasonlító nyelvtudományi tanulmányokra adta magát s a szanszkritban, az árja nyelvcsalád e törzs-alakjában, nevezetes tanulmányokat tett, melyeket aztán magyar nyelvtani tanulmányokkal kötött össze. Később Olaszországban a Csillagfi regéje című elmés allegóriai meséjét írta…Még tevékenyebb, változatosabb s zajosabb volt politikai pályája. Először az 1839/40-ki országgyűlésen jelent meg, mint Sáros vármegye szabadelvű követe, megbuktatván megyéjében a konzervatív irányú gr. Dessewffy Aurélt. Az 1848-ki átalakuláskor, — miután a márciusi napokban kormánybiztos volt Pesten, s a mozgalmat vezette is, mérsékelte is, — a külügyminisztériumban foglalt helyet, mint államtitkár. Az öreg Eszterházy hercegnek csak névleges kormányzata mellett ö vezette a külügyeket, melyekre, az új alkotmány szerint, Magyarországnak is befolyást kellett gyakorolnia. De a dolgok más fordulatot vettek, s Pulszky, miután Bécsben megcsinálta az októberi napokat, s Pesten az ideiglenes kormányban (a honvédelmi bizottságban) mint államtitkár részt vett, Londonba ment, mint a magyar kormány megbízottja. Mindent elkövetett, mint Parisban Teleki, hogy a nyugati hatalmakat beavatkozásra bírják, vagy legalább részvétre hangolják Magyarország küzdelme iránt. Nem rajtuk múlt, hogy a siker elmaradt…1866-ban nyerte meg az engedelmet a hazajövetelre. Belépte a haza rég nem látott földjére kettős gyásszal várta: nejét s első leányát kellé eltemetnie. Deák Ferenc kiegyenlítési eszméihez csatlakozott,…

                                       —á—r—

 

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja, emlékirat-író. Wiki

 

 

 

                                       1884. 19

                                       HORVÁT ISTVÁN ÉS AZ EGYETEMI ÉLET 1845-46-BAN.

(Naplójegyzeteim.)

 

KOMÁROMBÓL 1845 szeptember közepén utaztam Pestre, gőzhajón. A váci állomásnál a hajó orrán levő kis ágyú erős puffanása figyelmeztetett már bennünket, hogy közeledünk a fővároshoz; mindnyájan a fedélzetre mentünk fel, mely akkor még nem volt emeletes. A hajó gyomrában volt a szalon, fönn sétálhatott ki ki kénye-kedve szerint, vagy leülhetett a két oldalon elhúzódó rácsos falócán. A dohányzóknak külön kis szobájuk volt fönn, a géphez közel, hol lószőr-díványokon 6 ember kényelmesen pöfékelhetett.

Meglepett a szép panoráma, mely a füstölgő ó-budai és új-pesti néhány gyárat elhagyva, mindenki előtt impozánsnak tűnt fel. Az István főherceg-, Európa szálloda, majd a Nákó-ház, Diana-fürdő és a szép Lloyd-épület. A mesés nagyságú Wurm-ház (még akkor 3 emeletes volt), Angolkirályné fogadó, a távolban látszó görög templom, ez képezte akkor a szép Duna partot. Ez látszott csak messziről, nem a sok szemét, por, piszok, mely szintén végig húzódott a víz mellett, hol a gyümölcsös és hagymás-kofák ültek. Feltűntek még az épülőfélben levő s a Dunából kiemelkedő Lánchíd oszlopai a felvonó gépekkel, gerendázatokkal.

A váci utca, kirakataival, akkor is a legelegánsabb utca volt Pesten, habár még nem volt annyi új épület benne. A nagy vásártérről (mai Erzsébet tér), melyen a süppedő homoktól alig járhattam, visszatértem más irányban, s a «Fehér hajó» fogadón keresztül, hol megbámultam a vörös sipkás szerbeket, a Nemzeti Színház felé tartottam. Ez még akkor régi alakjában is eléggé szép épület volt. Éppen előttem vitte egy ember nagy tömlőben vállán az estére való légszeszt…

Az egyetemi épületet is meg kellett már látogatnom, mert elérkezett a Veni sancte ideje, és az előadások sora. A komáromi bencések gimnáziumának 6-ik osztályából jutottam ide a 7-ikbe, melyet akkor egyszerűen logikának hívtak, a 8-ikat fizikának. Ebből aztán ki jogász lett, ki orvos, vagy a mérnöki kurzusra ment, a József-műegyetemre. A jogászok már akkor is lenézték a kis süldő-diákot, nekik külön kávéházuk volt, az úri-utcai «Pilvax», míg a bölcsészeknek a papnövelde- és egyetem-utca sarkán, a gróf Károlyi palotával szemben volt egy háromszögben hosszan elnyúló, primitív berendezésű kis kávéházuk, melyet közönségesen «filozófiának» hívtak….

 

 

 

HORVÁT ISTVÁN.

 

Báró Eötvös Józsefről, mint tanítványáról, mindig büszkén emlékezett meg és dicsérte Karthauzijának mély filozófiáját. Hanem a leckéjére későn érkező budaiakra nagyon haragudott. Reggel 9 órakor tartván a leckét télen is, bezárta belülről az ajtót és midőn a zimankós időben a túlpartiak, Dunán ladikon későn vergődvén föl az iskolába, dideregve türelmetlenkedtek és dörömböltek az ajtón, hátratartott bottal ment azt kinyitni, végig vert aztán rajtuk, úgy kergette el őket, mígnem megbánva heveskedését, ő kért tőlük bocsánatot….

 

Nunc venio ad fortissimum virum. = Szólok most a legkeményebb férfiúról. /C. Nepos* római történetíró/

 

Horvát István volt az összes egyetemi hallgatóság kedvence. Előadására még a fizikusok, jogászok, sőt a városi polgárok közül is többen sereglettek. Szűk volt ekkor a nagy terem, sokan egész óra alatt állva hallgatták őt, de feszült figyelemmel. A filológiát adta elő, mely a magyar nyelv és irodalom története volt általános szempontból, de inkább beszélt ő a magyarok története, még inkább a magyarok eredete és őstörténetéről. Midőn a magas termetű öregúr, okleveleihez hasonló pergamen-sárgás színű arcával, apró bennülő szemeivel, tömött ősz hajzatával, fehér selyem cilinderében, hóna alatt mindig egy nagy könyvvel, megjelent és elfoglalta helyét, villogó szemeivel végig nézett az osztályon és szokott Uraim! megszólítással, elkezdte előadását. Síri csend lett, melyet csak a távoztával hangoztatott «éljen!» szakított meg. Kézikönyve nem volt, hanem a korábbi tanítványaitól lemásolt kézirat, mely összesen 16 rövid fejezetből állott és egy-két ivre könnyen ráfért, szolgált manuálisul. Ezt kérdezte vizsgán is, még pedig fejezetről fejezetre, s miután betűrendben feleltünk, előre tudta mindenki, mit fognak tőle kérdezni, tehát jól feleltünk. A vizsgákon mindig volt jelen egy másik tanár is; ő rendesen Wolfsteint hívta meg, ki szót sem értvén magyarul, a kalkulus beirásánál Horvát István jegyzékéről nézte le azt és ugy jegyezte a magáéba...

                                        E nemes szív megszűnt dobogni 1846. június 13-án, de emléke még mindig él közöttünk és élni fog, míg a magyar, magyar lesz!

IDŐSB SZINNYEI JÓZSEF

 

*Cornelius Nepos Kr.e. I. századi történetíró. Két fő műve, a Chronikon, mely jórészt elveszett, illetve a Híres férfiakról (De viriis illustribus) című életrajzgyűjtemény.

 

 

 

 

                                      1884. 20.

                              MÁRIA ANNA. (1803— 1884.)

 

A PRÁGAI Hradzsin, ez ódon és méltóságos királyi lak f. hó 4-én halottas palotává vált. V. Ferdinánd egykori magyar király (s e néven I. ausztriai császár) özvegye, élete 81-ik évében az örök álomra hunyta le szemeit…Ferdinánd, 1875. jún. 29-én, 82 éves korában, tért meg koronás őseihez…Mária Anna Karolina Pia császárné és királyné, 1803. szeptember 10-kén született s leánya volt I. Viktor Emánuelnek, az 1824-ben meghalt szard királynak, és Mária Terézia osztrák főhercegnőnek, Mária-Terézia magyar király unokájának. Ő 1832-ben halt el…Férje már előbb megkoronázott magyar király levén, neje nem is koronáztatott meg magyar királynévá. Trónra léptük után (ami Ferenc császár és királynak 1835. március 2-i halálával), 1836. szeptember 12-én megkoronáztatott Csehország királynéjává, mivel trónra léptük után Prágába költöztek s többet laktak ott, kivált az első években, mint Bécsben. Mária Anna már, mint trónörökös-né is, sajátságos állást foglalt el a bécsi udvarnál. Férjének fiatalkori majdnem folytonos betegeskedése miatt, melynek következtében a család nem várhatott tőle örökösöket…

 

 

 

MÁRIA ANNA, V. FERDINÁND KIRÁLY ÖZVEGYE

            Menyegzője alkalmából metszett kép után.

 

Évről évre valószínűbbé vált, hogy a császári és királyi trón és koronák örököse Ferenc József, a reményteljesen fejlődő és növekedő fiatal főherceg lesz. Ezzel a Zsófia főhercegnő befolyása az udvarnál folyvást emelkedett s Mária Anna mindinkább háttérbe szorult….Elszigeteltté tették helyzetét a bécsi udvarnál s midőn férjének trónra lépte után Prágába költöztek, a császárné ott sem lépett ki félrevonultságából. A közügyekre majd semmi befolyást nem gyakorolt, Ferdinánd király mellett Lajos főherceg majdnem tejhatalmúan uralkodott. Az 1848-ki mozgalmak kitörése erősen megrázta a magába vonult császárnét…Az agg császárné és királyné zavartalanul élhetett zárdai magánya, csöndes ájtatoskodásai és kiterjedt jótékonysága kegyes kedvteléseinek. Utolsó évei legfőbb óhajtása volt, hogy nővérét, az 1836-ban elhunyt Mária Krisztina nápolyi királynét «boldog»-nak nyilváníttathassa a szent atya által. Az elhunyt királyné nagy magánvagyont hagyott hátra, melynek főörököse valószínűleg — említett nővérének fia, Ferencz nápolyi exkirály lesz. Halála, mely a monarchia összes népeit sajnálkozással tölte el, legnagyobb veszteség Prága szegényeire és jótékony intézeteire, különösen a beteg-ápolással és leányneveléssel foglalkozó apáca-házakra, melyek nagymértékben részesültek határt nem ismerő jótékonyságában. Mária Anna nem fejedelmi, hanem keresztényi és női erényekkel tündökölt a trónon. Semmi szemrehányás, annál több áldás kíséri koporsóját, mely a bécsi augusztinusok sírboltjába tétetett le, hol a Habsburgok érc-koporsói hosszú s tömött sorokban állnak.

—á—r—

 

 

 

 

                                                 1884. 23

II. LAJOS LEGRÉGIBB ARCKÉPE

 

A BERLINI «Új múzeum» északi szárnyát, a rézmetszetek termei foglalják el. E gyűjtemény, mely számos miniatűrön, pasztell-festményen és műnyomaton kívül 20 000 kézi-rajzot és félmilliónál több rézmetszetet számlál. A maga nemében tagadhatatlanul a legnagyobb és legnevezetesebb gyűjtemények egyike a föld kerekségén….

A két műemlék, melyek minket, magyarokat, nemzeti múltunk szempontjából kiválóan érdekelnek, II. Lajos magyar királynak rézmetszetű és Báthory István erdélyi fejedelemnek fametszetű képe.

Báthory István erdélyi fejedelmet, ki tudvalevőleg utóbb a lengyel királyok legjelesebbjeinek egyike lett, a fametszet teljes alakban láttatja….Térjünk át ezennel a második képre, t. i. a gyászos mohácsi csatában elveszett II. Lajos magyar királynak rézmetszetű mellképére. E kép alatt a következő jegyzetet olvassuk: «Neue Erwerbung. Unbekannter Stecher. 1526. Deutsche Schule. Portrait König Ludwig II. von Ungarn. Unbeschriebenes Blatt.» E rövid jegyzetből arról értesülünk, hogy a berlini múzeum újabb időben szerezte meg e mellképet; hogy a rézmetszőnek neve ismeretlen; hogy a kép 1526-ból vagyis II. Lajos uralkodásának és életének utolsó évéből való; hogy az ismeretien rézmetsző a német iskolának követője; hogy a mellkép II. Lajos magyar királyé, s hogy végre sem a kép fölött,, sem alatta írás nincsen.

 

 

 

II. LAJOS KIRÁLY LEGRÉGIBB ARCKÉPE

Egykorú réz-metszetű kép után

 

Dr. Lippmann Frigyest Bécsből hívták meg a rézmetszetek gyűjteménye igazgatójának Berlinbe. A legnagyobb szívességgel engedte meg, hogy a mellképet fénynyomat által lemásoltathassam. Tudakozódásomra azt adta válaszul, hogy II. Lajos magyar királynak mellképét a véletlen szolgáltatta kezükbe. Az a kis papírlap, melyen a rézmetszet van, egészen magánosan és nem más metszetek társaságában találtatott. A modor Nürnbergre utal s a mellkép valószínűen Dürer Albert iskolájából került ki….

Aki II. Lajos királynak arcképét csak képes könyveinkből ismeri, melyekben szép deli ifjúnak van rajzolva, az talán kissé meg lesz lépetve a mellkép első megpillantásakor. Különben nem is tagadhatni, hogy a király álla túlságosan hosszú. Az arcnak benyomása a szemlélőre azonnal kedvezőbb, mihelyt a király állát ujjainkkal elfödjük. A többi ellen nem lehet semmi kifogásunk; a kis vékony bajusz és a pihe szakáll is teljesen megfelel a szelíden pillantó király fiatalságának. A rézmetszet e fiatal aggastyánnak történetileg ismeretes ősz haját is kirívóan szemlélteti. Ruházata fejedelmi bársonykalap; finom ing kockásan kivarrt nyakfodorral; selyem- vagy bársonymellény, mely a mellnek alsó részét födi; végre prémes gallérú díszpalást. A mellkép fölött ez évszám áll: «1526». A mellkép alatt pedig ez olvasható: Rex Ludovicus és még egy «H». Ha ez a «H» mindjárt a «Rex»-re következnék, akkor így kellene olvasni: Rex Hungariae vagy Rex Hungarorum…

Azzal az óhajtással fejezem be cikkemet, vajha honunkban mindenütt a régibb rajzokat, műnyomatokat és rézmetszeteket is megőriznék és fenntartanák kegyelettel a jövendő számára, mert minden, amit e téren is az enyészettől megmentünk és a feledés homályából kiragadunk, idővel egy-egy kő lehet a nemzeti múlt oszlopához.

THEWREWK ÁRPÁD.

 

II. Lajos (Buda, 1506. július 1. – Mohács, 1526. augusztus 29.), a Jagelló-házból való magyar és cseh királyi herceg, II. Ulászló király egyetlen fia. 1508-tól Magyarország és 1509-tól Csehország ifjabb királya. Csak apja halála (1516) után lett tényleges uralkodó. Az 1526-os mohácsi csatából menekülőben veszítette életét. A török hódoltság előtt ő volt az utolsó olyan magyar király, aki az egész középkori Magyar Királyság felett uralkodott. Wiki

 

 

                                                 1884. 29.

PEKRY LŐINCZNÉ PETRÖCZY KATA.

 

Egy magas műveltségű régi magyar főúri hölgy, mély érzelmű, szelíd, vallásos kedélyű költőnő politikai és irodalomtörténeti jelentőségű alakját kívánjuk ezúttal olvasóinknak bemutatni. Viszontagságos, hányattatásokban gazdag életét megismertetni ama terjedelmes, kimerítő tanulmány nyomán, melyet Thaly Kálmán, a Rákóczi-korszak jeles történésze irt e nevezetes nőről.

Petrőczy Kata Szidónia 1658 végén született s a XVII. század második s a XVIII. első felében élt. A magyar műköltőnők között, kiknek művei fönnmaradtak, tán a legrégibb…

Leánya Petrőczi és Kaszavári báró Petrőczy Istvánnak és Késmárki gróf Thököly Erzsébetnek…Petrőczy István férfikora I. Lipót uralkodásának közepére esett, arra az időre, midőn a haza eltaposott szabadságáért annyi jó és igaz hazafi vérzett el. A Wesselényi-, Zrínyi-, Frangepán-, Nádasdy-, Rákóczi-, Thököly-név mellett ott találjuk a Petrőczy Istvánét is….A növendék leányka a

bujdosásban ismerkedett meg az ország egyik legdelibb s legszellemesebb ifjával, gr. Bethlen János, fejedelmi tanácsúr nagy gonddal nevelt mostoha fiával, Pekry Lőrinccel.

A fényben, gazdagságban, főúri kényelemben nevelt szegény nő egyszerre mindenéből kifosztva s mindenkitől elhagyatva találta magát. Csak istenében s a költészetben keresett enyhülést fájdalmára, szomorú hangulatú költeményekben öntve ki keservét, mint maga mondja:

 

Csak magamban tartom holtig gyötrelmimet,

Versekkel enyhítem keserűségemet;

Kinek terjeszthetném elejbe sebemet

Nincs, — csak sírván mérem írott verseimet….

 

 

 

PEKRYNÉ PETRŐCZY KATA SZIDÓNIA. PEKRY LŐRINCZ.

            A nemzeti múzeumi képtár olajfestménye után rajzolta Kimnach László

 

Az ifjú II. Rákóczi Ferencz és gróf Bercsényi Miklós nemcsak Magyarországot hódították meg Munkácstól a Vág és Morva vizéig, de Erdélyt is elborították. Rabutin tanácskozás ürügye alatt Nagy Szebenbe gyűjti az ország főurait, s aztán letartoztatta, hogy a forradalomhoz ne csatlakozhassanak. Csak midőn körül már mindent elfoglalt a kuruc, eregette ki a megbízhatóknak látszó katolikusokat, hogy az — ellenforradalmat szervezzék. Ezek közt első volt gróf Pekry Lőrincz, kinek azonban óvatosságból visszatartá nejét és leányait kezesekül….

Pekryné az 1705 év folytán leginkább a kies fekvésű Besztercén tartózkodott leányaival, míg férje, mint Rákóczi tábornoka, egy lovasezred tulajdonosa, Erdély belső tanácsosa, Fehérmegye főispánja, Udvarhelyszék főkapitánya, a közdolgok után, de főként a táborban járt, az ostromzárolt Szeben és Medgyes falai alatt…

A nagyszívű fejedelem Munkács melletti szentmiklósi uradalmát jelölte ki a Pekry-család szálló helyéül s ottani kastélyát a beteg grófnő lakásául. Petröczy Katának ide költözése volt utolsó bujdosása. Ideges rohamai megújultak, úgy hogy a Vág vidéki hadjáratból visszatérő férje már igen súlyos állapotban találta. Az ősz bekövetkeztével pedig, mint a hulló levél, ő is halálra vált, mígnem október vége felé (1708) kilehelte, angyal jóságú, fennkölt lelkét, férje és gyermeke karjai között.

A méltán szeretett és tisztelt, magasztos jellemű nő elvesztését férje nem sokkal élte túl. Neje halála után alig ötödfél hónapra ő is utána költözött…

 *  *  *

 Petröczy Kata Szidónia tulajdon kezével írt énekeiből:.

 

A Párkák fonala,

Napjaimnak száma

Váljon mikor szakad el?

Ki soha semmi jót —

Csak gyötrelmet, s gondot

Látok, és bús éltemmel

Vagyok megterhelve:

Mintha világ terhe

Nyomna ily szörnyűséggel...

 

 

 

1884. 37.

HÁROM TANFÉRFIÚ.

 

KÖZÉPISKOLAI oktatásügyünk az 1883. évi XXX. t. c. meghozatalával új korszakba lépett. A gimnáziumi tanterv, sok vajúdás és kísérlet után, végre úgy látszik, legalább 10—15 esztendőre, állandó alakot öltött. S legközelebbről a reáliskolai tanterv is állandó lett. A felekezeti iskolákban az állami főfelügyelet, melynek joga mindig el volt ismerve, de módja soha sem volt körülírva, végre szabatos. S most már a kormányon és közegein áll, hogy a törvény, a tantervek és utasítások, a végrehajtás által nemcsak testet, hanem lelket is nyerjenek, s erre a jól rendezett közigazgatás (adminisztráció) tehet legtöbbet. Intézmények, bármily jók legyenek is különben, magokban nem sokat érnek; emberek kellenek, a kik az intézményekbe fektetett elveket megvalósítsák.

A középiskolai törvény szerint az ország, a középiskolák tekintetében, tizenkét tankerületre oszlik, melyek mindenikének élén egy tankerületi főigazgató áll. Ezek közül kettőnek, a Budapest-fővárosinak s a Budapest-vidékinek, székhelye a főváros, kik folytonos és közvetlen érintkezésben vannak a minisztériummal, s mintegy hivatva vannak arra, hogy minta-tankerületeket szervezzenek…A központban három férfiú: dr. Klamarik János osztálytanácsos, dr. Lutter Nándor Budapest fővárosi és dr. Say Mór Budapest

kerületi főigazgatók fogják a középiskolai tanügyet vezetni.

Dr. KLAMARIK JÁNOS, született Losoncon, 1832. február 7-én. Iskoláit Budapesten végezte, kétévi filozófiai tanfolyamot is itt hallgatott, s szaktanulmányait (matematika és filozófia) a bécsi egyetemen fejezte be. 1852—54-ben Félegyházán tanárkodott, 1855—56-ban a pécsi főgimnáziumnál volt helyettes tanár, 1856—60-ban rendes tanár a bajai, majd 1860—61-ben a székelyudvarhelyi főgimnáziumokban. 1861-ben a helytartótanács a besztercebányai főgimnáziumhoz tette át. Egyedül az ő és Grünwald Béla, akkor Zólyom megyei alispán, lelkes törekvésének köszönhető, hogy a pánszláv tanárokat hazafiatlan igazgatójukkal együtt szétugrasztották, s az intézet a hazafias szellem levegőjével kezdett megtelni. E kitartó és bátor törekvés egyszer s mindenkorra megmentette az intézetet a pánszlávizmus polipjától…1876. június 30-án a besztercebányai tankerület helyettes főigazgatójává neveztetett ki…Szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen széleskörű tevékenység közepette miként jutott ideje tanügyi utazásokra Dél-Németországban, Belgiumban, Angol- és Franciaországban (1867), Olaszországban (1875) és Észak-Németországban ; miként ért rá annyi tudományos cikk és munka s tankönyv írására?...

 

 

 

Dr. LUTTER NÁNDOR, Dr. KLAMARIK JÁNOS, Dr. SAY MÓR.

 

Dr. LUTTER NÁNDOR Nógrád megye Bér falujában született, 1820. évi szeptember 3-án. Atyja János, hg. Eszterházynál erdész, két év multán Lökre (Bars megye) költözött, és fia itt végezte az elemi iskolát. Szülei azonban az iskolánál is jobban hatottak reá; gyöngéden szerető anyja oktatta a hittanra, szigorú atyja vezette be a számtan elemeibe. Léván a hat gimnáziumi osztályt elvégezvén, a kegyes tanító rendbe lépett, és már mint másod-éves novícius Privigyén tanított az elemi iskolában. Két évig tanárkodott ezután Podolinban, hol egyúttal a német klasszikusokkal is alaposan megismerkedett, de Horacius ódáit is könyv nélkül tudta. 1840—12-ig hallgatta Vácott a bölcsészetet, szorgalmát megosztva a matézis, história, esztétika és irodalmi tanulmányok között….

1853-ban gimnáziumi tanárnak nevezték ki Selmecbányára. Itt német-tót volt a tanítás nyelve. Az ő törekvéseinek köszönhetni, hogy a magyar legalább kötelező tárgy lett az intézetben, és hogy a magyar ifjak tetszésük szerinti nyelven hallgathatták a tantárgyakat. 1858-ban a rendfőnök által a kegyesrendiek pesti gimnáziumának igazgatásával bízták meg, és a következő évben a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választották…Még 1860/6l-ben történt, hogy a helytartótanács fölszólítására, átvette a budai egyetemi gimnázium igazgatását…

Dr. SAY MÓR született Székesfehérváron, 1830 október 4-én. A gimnáziumot szülőhelyén, a bölcsészeti tanfolyamot Pesten és Egerben végezte. Mérnöknek készült és az 1847-ben tervezett Buda-székesfehérvári vasútvonal kitűzésénél, mint gyakornok vett részt. A szabadságharc kiütésekor eldobta a mérnöki műszereket, beállt honvéd-tüzérnek…Működésében új korszak állt be 1870-ben. A budai reáliskola végleges igazgatója lett. Tág mező nyílt meg ekkor működése számára. Ugyanebben az évben élére állott az iparegyesület által fölállított budai ipariskolának, és kísérleti előadásokat tartott a pesti hadosztályi iskola hadapródjai számára, természettanból és vegytanból. Érdemeiért 1872-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjét nyerte. Világlátott, nagyműveltségű férfiú. Beutazta Ausztriát, Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Svájcot, Olaszországot, Franciaországot, Angliát, Skóciát, Irlandot, Törökországot, Görögországot, pár évvel ezelőtt pedig Egyiptomot, Szíriát és Palesztinát. Mellszobrát elkészíttették és felállították  az intézet dísztermében…

(Cs. L.)

 

 

1884. 49.

A KURIA ÉS ELNÖKE

 

…Bíróságaink közt legrégibb, sőt állami létünkkel egykorú a királyi kúria. Fennáll kilencszáz év óta, s néhány rövid szomorú korszakot kivéve, tényleg is fennállott mindig. Mint neve is mutatja, a királyi udvar bírósága volt az eredetileg s fennállott és működött mindenütt, ahol jelen volt a király és udvara. Sőt századokon át a király udvarával együtt bejárta az országot, hogy a panaszokat elintézze, a panaszosoknak igazságot szolgáltasson. Mozgó törvényszék volt az ország egyik határától a másikig, mint 48 előtt a szolgabíró a járás egyik határától a másikig.

A királyi udvar bírósága volt már a vegyes házbeli királyok alatt, mely Hétszemélyes Táblának — Excelsa Tabula Septemviralis-nak — neveztetett. Egyik tagja volt a nádorispán, kinek állása ma ideiglenesen fel van függesztve, de 1848-ig fennállott. Másik tagja az országbíró, kinek állása Mailáth György halálával megüresedett, de rövid időn újra be lesz töltve….Több század óta már nem e hét s nem is hét férfiúból állott a kúria, hanem a Septemviralis tábla név azért megmaradt egész a mi korunkig. E század elején már 20 tagból állott, kik közül 4 egyházi, 7 főrendű és 9 köznemes volt, utóbbiak vallási különbség nélkül. Elnöke a nádorispán volt, ennek akadályoztatása esetén az országbíró törvény szerint, ha pedig ez is akadályozva volt, a legidősebb életkorú főrendi septemvir—szokás szerint. Érvényes határozat hozatalára tizenegy tag jelenléte volt szükséges. Oly ügyekben ítélt, melyek a királyi táblától s a báni és tárnoki székektől fellebbeztek hozzá. Előadó, vagy a királyi táblai bírák vagy a báni s tárnoki ítélőmesterek voltak.

 

 

 

PERCZEL BÉLA. Ellinger Ede fényképe után

 

Így állott fenn pár taggal szaporítva a kúria legfőbb bírósága 1848-ig, sőt némi változtatással 1861-től megint 1870-ig. A budai várból Pestre 1791-ben hozatott át, tisztán magyar nyelven 1844-től tartozott ítélni. Horváth Boldizsár minisztersége alatt két osztállyá, úgymint: semmitőszékké és legfőbb ítélőszékké alakíttatott át. Amannak Mailáth György, emennek Fábry István levén utolsó elnöke. Most ismét egyesítve van pár év óta, s újra a királyi kúria nevet viseli.

Az országgyűlés csak e napokban szavazott meg egy törvényt, mely szerint a kúria elnöksége az országbírói állástól elválasztathatik. A törvény már részben végrehajtatott az által, hogy a kúria elnökévé bonyhádi Perczel Béla neveztetett ki….Midőn 1875. évi március 3-án a Wenckheim Tisza-kabinet megalakult: ő ebben az igazságügy-miniszteri tárcát vette át, s minisztersége alatt újra rendeztettek a bíróságok, s meghozatott a büntető és kereskedelmi kódex. 1878-ban visszavonult a miniszterségtől is, a politikától is és Mailáth György mellett másodelnöke lett a kúriának. Most 65 éves. Szerény és csendes modora s konciliáns/ békés/ természete amint egész életén át kikerülte a nagyobb összeütközéseket: úgy a legfőbb bíróság kebelében is biztosítja számára bírótársainak bizalmát és szeretetét. A nyugalmas munkálkodásnak embere ő, s egyéni temperamentuma nem kedveli se a zajos, se a gyökeres változtatásokat.

EÖTVÖS KÁROLY

 

 

1884. 51

                                    STANLEY HENRIK ÉS A KONGO-KONFERENCIA

 

…A Daily Telegraph angol hírlap egyik szerkesztője, midőn épen a Livingstone után megfejtetlen maradt nagy rejtélyről beszélgettek, e kérdéssel fordult Stanleyhez: — Tudná és akarná-e ön e művet befejezni? A Tanganyika tó kifolyása még nincs fölfedezve, —mondja Stanley, — a Viktória tóról jóformán semmit sem tudunk, még azt sem, egy vagy több tóból áll-e, s épen e miatt ismeretlenek még a Nílus forrásai is. Az afrikai kontinens nyugati fele a térképeken még mindig puszta folt gyanánt van feltüntetve. Ha ezekre nézve megbízatom: amíg életben maradok, valamit mindenesetre el fogok érni. Ha átélhetem az egész munka befejezéséhez szükséges időt: mindent be fogok fejezni. Stanley megtartotta szavát. 1878. augusztus 10-én elhagyta Angliát. November 12-én Zanzibárból megindult és elmerült az expedíció az ismeretlen világrész belsejében. 999 nap múlva, megfogyva, elgyötörve, félig holtan az éhségtől, fáradságtól és kiállott szenvedésektől, megjelent a nyugati parton. Elmondta: fölfedeztem a Nílus forrásait s rájöttem, hogy az Afrika keletén fakadó Lualaba folyó, melyét Livingstone folyamának kereszteltem el, keresztülhasítja keletről nyugatra egész Afrikát. Egy folyó a Kongó folyammal, mely az Atlanti óceánba szakad: aminek legnagyobb es kétségtelen bizonysága az, hogy csaknem forrásától a torkolatáig végig jöttem rajta….

A berlini értekezlet, melyen valamennyi hatalmasság képviselve van, nevezetes kérdések fölött van hivatva dönteni. Szóban van Afrika közepén, nevezetesen a Kongó-medencében egy nagy birodalmat fölállítani, egy szabad és független országot, mely mindenkié legyen és senkié. Az állami hatalom funkcióit az Afrika-társaság gyakorolná, melyet már a legtöbb hatalmasság elismert. De hogy ez az állam fönnállhasson és felvirágozhasson: szükséges, hogy szabad hozzáférhetése legyen hozzá a világnak s neki a világhoz. De ez csak a nyugati tengerpart, nevezetesen a Kongó-torkolat felől lehetséges, az pedig a portugáloké. Ott, mint első foglalók hivatkoznak jogaikra s nem hajlandók lemondani ama nagy előnyről, melyet nekik a Kongó-államba be- vagy onnan kivitt áruktól a vámszedés nyújtana. E vámszedés azonban megölné a kereskedelmet, és már csirájában elfojtaná a tervezett államot. Most tehát a diplomácia föladata lesz oly módot találni, mely a Kongó államnak lehetőleg a portugálok jogainak sérelme nélkül adná meg a létrehozás föltételeit…

 

 

 

STANLEY HENRIK.

 

Ugyancsak a Kongó-konferencia lesz hivatva megállapítani azokat a föltételeket is, melyek szükségesek ahhoz, hogy egy, még civilizált állam által még el nem foglalt terület birtokba vétele érvényesnek elismertessék. Az angolok eddig a papiroson foglaltak óriási területeket, anélkül, hogy tényleg is birtokba vették volna, s ezzel akadályoztak minden más államot, hogy az ily területeket valósággal is meghódítsa a kultúrának…

Stanley Morton Henrik, tulajdonképpeni nevén Bowland James 1840-ben Denbigh mellett, Angliában, Walesben született. Három éves korában a szegények házába került, hol 13 eves koráig neveltetett. Kezdetben tanítói pályára készült, aztán hajó-apród lett, s mint ilyen került Észak Amerikába, New Orleansba. Itt egy Stanley nevű kereskedőnél nyert alkalmazást, aki örökbe fogadta, s kinek nevét ő fölvette. A polgárháború idején besorozták az Egyesült-államok tengeri hadseregébe, hol aztán altiszt lett.

A béke beálltával 1865-ben beutazta Törökországot. 1868-ban, mint New-York Herald levelezője elkísérte az angol sereget Abesszíniába. Világra szóló hírét, Livingstone föltalálásának s a Kongó egész mente fölfedezésének köszönheti, mely nagy eredményű két útját a New-York Herald és  Daily Telegraph nevű hírlapok költségén tette meg.

1879 március 18-án ismét megjelent Zanzibárban, ahol a partvidéki folyamokat, Kinganit, Wamit, Lufidzsit vizsgálta meg. A Zanzibárban fogadott emberekkel a Kongó torkolatához utazott, a hol már Belgiumból egy nagyobb és három kisebb gőzös várakozott reá. Azok segítségével a II. Lipót király által nyert megbízás értelmében, Afrika belsejében, a Közép-Kongó mellett két állomást létesített s a kelet felől vele szemközt jövő Cambier-vel kezet fogott. Ez volt az első nagyobb kísérlet Afrika belsejének föltárásában. Stanley a Kongó torkolatánál kiegészítvén úti készletét, fölhatolt a folyamon…Elkezdte a bennszülöttek főnökeivel a területnyerés végett az alkudozásokat és a telepítést. Ilyen európai állomás ma már 45 van a közép Kongó folyam mentén, melyek között a Stanley-pool nevű folyamöböl melletti Leopold-ville a legnevezetesebb. E telepeken még kevés az európai, összesen 160-an vannak mind a 45 telepen; de a civilizáció előtt már meghódolt bennszülöttek száma igen nagy. Ezeknek kunyhói veszik körül az európaiak lakházait, mint valami körsáncok a fellegvárat, s védik őket a még vad bennszülöttek támadásai ellen. Az egyes telepek között kis gőzösök tartják fönn a közlekedést.

 

 

Városok, várak

 

 

 1. 5. AZ OSZTRÁK PARLAMENT

 2. 21. Tájkép a Colorado felső vidékéről

 3. 40. A FLORENCZI DÓM ÚJ HOMLOKZATA

 5. 73. A VÁROSLIGETI JÉG PÁ LYA

 7. 109. A BUDAPESTI SUGÁRÚTRÓL

 8. 124. SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY EZÜST MELLSZOBRA

11. 173. OROSZORSZÁGBÓL.

16. 248. A KÁLVIN TÉRI SZÖKŐKÚT

16. 249. A ROMÁN KIRÁLY SINAIAI KASTÉLYA

19. 297. Ó-HITŰ TEMPLOM BUKARESTBEN.

20. 312 – 313.  BELGRÁD

22. 345. A CSORNAI PRÉPOSTSÁG

24. 376-377.. AZ ÚJ ORSZÁGHÁZ

28. 445. A BUDA-ÚJSZŐNYI VASÚT

32. 504 – 505. MONACO.

34. 536. AZ OROSZ CÁR PALOTÁJA PETERHOFBAN

35. 553. A BUDAPESTI KÖZPONTI INDÓHÁZ

36. 468. A FRANCIA-KHINAI HÁBORÚBÓL FU-CSEU

36. 604. AZ ARADI VÁROSHÁZ

39. 618 – 619. A MAGYAR KIR. DALMÜSZINHÁZ

43. 685. KOPPENHÁGÁBÓL

46. 733. TATA.

49. 841. A FIUMEI VILÁGITÓ-TORONY

52. 841.  A LONDONI SZENT-PÁL TEMPLOM

 

 

 

                                  1884. 1. 6. AZ OSZTRÁK PARLAMENT ÚJ PALOTÁJA.

Az a hatalmas épületsor, mely az osztrák szék- és főváros Ringnek nevezett körútjának két kanyarulata, a Burg ring és Schotten ring között terül s Franzens ring nevet visel, néhány év óta nagymérvű építkezéseknek lett színhelye. Ez a pont és környéke tükrözi ma az osztrák kultúrát, és a világvárosi Bécset leghívebben vissza. A nagyszabású középületek között itt emelkedik az igazságügyi palotán kívül még az új Burg színház, az új egyetem, az új városház, gót stílusú és a párisi Hôtel de Ville-re emlékeztető modorával, s az új parlament, melyben csak az imént kezdte meg a reichsrath ülésezéseit, meglehetős nyomott és az ünnepélyes pillanatnak éppen nem megfelelő hangulatban…

Az új bécsi parlamentház építése 1874 őszén vette kezdetét, tehát kilenc évet vett igénybe, évenként mintegy egy millió forint költség mellett. Ez értelemben tehát nemcsak egyik legszebb, de egyszersmind egyik legdrágább épülete is Bécsnek. A híres Hansen Teofil, az épület tervezője és építője, kitől az új börze, a zene-egyesület palotája, a Heinrichshof, s több más elsőrendű középület is eredetét vette, sikerülten is oldotta meg feladatát, hogy az osztrák törvényhozás számára pompás csarnokot építsen…

Az épület stílusa elég szerencsésen van közvetítve az antik klasszicizmusnak formanemessége a modern kényelmességi igényekkel. Mintegy 13 000 négyszögméternyi területet foglal el a díszes épület, s hosszában 160 méterre terjed. Az impozáns tornácon keresztül, tizenkét nagy márványoszlopával, az előcsarnokba juthatni, melyet nyolc hatalmas ión oszlop emel talapzatán. Az aranyozott ión oszlopfők harmonikuson olvadnak össze az oszlopok halványsárga színével. Innen díszes márványlépcsők vezetnek az előcsarnokba, s egyenesen be a rendkívüli szépségű peristylbe*, mely a növényvilág csodáit feltüntető festett falak alatt, huszonnégy óriási monolit oszlopot foglal magában vörös márványból…

 

 

 

 

AZ OSZTRÁK PARLAMENT UJ PALOTÁJA A BÉCSI FRANZENSRITGEN

 

Bent az ülésteremben, melyet második képünk ábrázol, félkör alakban emelkednek a képviselők ülőhelyei s szemben, az egyenes fal mellett, az elnöki emelvény foglal helyet. Ez emelvény mögött, ión három-negyed oszlopokból képzett tornác csúcsán áll az óra. A félkör-hajlásban 18 kolosszális oszlop tartja a két karzati emeletet, melyek sötétbarna fából vannak faragva, s az alsó a páholysorokat foglalja magába. Minden gazdag arany díszítéssel bővelkedik. A karzat fölött dús cifrázatú rosette veszi körül a színes üveg-mennyezetet, s a legapróbb részlet is művészi gonddal készült. Az üléseket kényelmesek és gazdag faragványokkal látták el. Daczára a közel tíz milliónak, melybe az épület került, nem lehetett mindenütt valódi márványt alkalmazni. Ezt azonban a néző alig veheti észre, mert az utánzatok, annyira sikerültek, hogy szinte lehetetlen azokat a valódiaktól megkülönböztetni. Az urak házának ülésterme, szerkezetben úgy, mint berendezésben, teljesen hasonló a képviselőház terméhez. Ami a bécsieknek különös büszkeségére szolgálhat, az, hogy az egész munka, úgy a belső, mint a külső, az építészi-, ács-, asztalos-, fa-, vas-, üveg- és kárpit-munka, mind osztrák iparosok műve. Vajha minálunk is szem előtt tartanák ezt középületeinknél s nevezetesen a magyar parlament tervezett palotájánál, melynek, mint Magyarország törvényhozó házának, csakugyan nem volna szabad idegenek kezétől elkészülni.

 

*Das Peristyl (griech. περίστυλον peristylon; lat. peristylium) ist in der antiken
Architektur ein rechteckiger Hof, der auf allen Seiten von durchgehenden. Wiki

 

 

1884. 2. 20. A COLORADO CANYONJAI.

Az Egyesült-államok hatalmas köztársasága, honnan az ipar csodáinak egész seregéről jön át évenként a hír a régi világrészbe, a természeti csodákban is ritkítja párját. Itt van a világhírű Niagara-vízesés, itt élnek Kalifornia rengetegeiben a növényvilág leghatalmasabb óriásai, s a Yellowstone-park csodás vidékén az utazó a legbámulatosabb természeti ritkaságokat látja egybehalmozva. E csodás tünemények közt a legelsők egyikének tartják, s teljesen méltán, a Colorado folyó híres Canyonjait,

E folyó hosszú útján a szó szoros értelmében a mélységben váj utat magának, mintha csak a mi tordai hasadékunkat látnánk száz - és százszor annyi hosszúságra megnyúlva, de pontjain szaggatott, s szeszélyes alakú sziklákkal. Egymás tetejére lerakodott homokkő, kréta s agyagréteg, torony-, bástya- s ház alakúakká változtatják a parti hegyeket, s közöttük sziklahasadékokat váj a folyó oly nagy számmal…A mindinkább mélyebbre, végül több ezer lábnyira süllyedő folyóra menni vakmerőség volna, de a sok  vízesés miatt lehetetlen is sokáig haladni. Azok, kik kezdetben megkísérelték, hogy e folyón lehaladjanak, soha sem tértek vissza. A közelben lakó indiánok között babonás félelem vesz erőt ez elátkozott hely előtt.

 

 

 

Tájkép a Colorado felső vidékéről

 

Ives hadnagy* az ötvenes években, s Powell ezredes a múlt évtizedben mégis kikutatták e több ezer angol négy szögmérföldre terjedő vidéket, rendkívüli küzdelmek között s néha léghajók segítségével. Valóságos csodavilág ez. Mindenekfölött feltűnő, hogy ez óriási területen nincs fa, mely árnyékot nyújtana, alig van itt-ott némi kopár növényzet s egy pár vadállat…

Igen kevés ember lakik e zord helyen. Ellenséges törzsektől ide űzött indiánok. Életük nyomorúságos, legnagyobb részt barlangokban vonják meg magukat, de a nyomor és szenvedések nem csábíthatják el őket, hogy őseik hazáját elhagyják. Babonás hittel várják, remélik dicsőségük újjászületését. Minden reggel csengettyűkkel és dárdával feldíszített férfiak futnak keletre a felkelő nap felé, honnan várják egykori uralkodójuk megérkezését. Őt várják, ő elébe mennek nagy kísérettel. S hitük szerint a megváltás ideje már nincs messze. Mint az ős keresztények álmodozásaikban hittek, ők is azt tartják, hogy a megváltást a végpusztulásnak kell megelőznie. Vallásos hitük sietteti a pusztulás munkáját, s fegyverüket, lakásukat, bútorzataikat nem javítgatják soha, mindent magára hagynak, az idegenek segítségét is visszautasítják, mert szabadulásukat várják. A szent fa, melyet egykori uralkodójuk ültetett, s a tűz, melyet ő gyújtott meg, ma már nincsenek sehol. A halál és pusztulás nyomai terjednek — s most jő a szabadulás. S íme, ott állnak most is a partokon, fölfegyverkezve, telve reménnyel, mely feledteti a nyomort s boldoggá tesz.

 

*Joseph Christmas Ives (25 December 1829 – 12 November 1868), soldier, botanist, explorer of the Colorado River in 1858.

 

 

1884. 3. 39. A FLORENCZI DOM UJ HOMLOKZATA.

A világnak műkincsekben egyik leggazdagabb városa Florenc, maga is valódi múzeum, a műépületek s történeti emlékű tárgyak halmaza. Alig egy pár lépésnyi távolságra ott látjuk a Signoria tért, San Lorenzót, a Szent Kereszt templomát, Ghiberti gyönyörű ajtait, melyek Michel Angelo szerint méltók volnának a paradicsom kapuinak, a San Marco kolostort, Savonarola működésének székhelyét. S valóban e város, mely Dantét, Michel Angelot, Galileit, a Medicieket, Macchiavellit, s annyi más kiváló egyént adott a világnak, hol Giotto, Rafael, Leonardo da Vinci, Alfieri, Vespucci Amerigo s mások éltek és működtek, melynek templomai, palotái és múzeumai telve vannak nevezetességekkel, a földgömb legérdekesebb helyei közé tartozik. Az utazó feje elkábul a sok nevezetesség szemlélésében, s aki tanulmányokat tesz e helyen, hónapok múlva is csak azt érzi, hogy sok, nagyon sok dolgot nem nézhetett még meg kellő figyelemmel. S mindamellett e bűbájos kincsekben gazdag város emlékei között, épen úgy, mint ahogy természetes nagysága által a háztenger fölé emelkedik, leginkább megmarad emlékünkben a hatalmas székesegyház gyönyörű harang-tornyával, s az előtte álló kis keresztelő kápolnával. V. Károly császár a harangtoronyról (campanille) mondta: A

florenciek legjobban tennék, ha e tornyot üvegszekrénybe helyeznék s csak nagy ünnepek alkalmával mutogatnák….A nagy művet már egy századdal előbb Arnolfo del Cambio* megkezdte, s munkájában jelentékenyen előre haladt. Brunelleseo nevét a fehér s fekete márványból alkotott gyönyörű díszítések, s a nagyszerű kupola, a maga korában páratlan mechanikai csodamunka, örökítették meg.

 

 

A FLORENCZI DÓM ÚJ HOMLOKZATA

 

A homlokzat elkészítésére rögtön a lerombolás után készíttettek új terveket. Passignano, Poggi, Zuccheri, Naldini és Pagani ideiglenes homlokfalat is rajzoltak reá. A tervezetek közt legszebb volt a híres Andrea del Sarto festőé, ki azt a florenci eredetű X. Leo pápa megbízásából 1515-ben készítette. Az idők azonban már nem kedveztek ily munkálatoknak. De az eszme megmaradt s még a jelen század negyvenes éveiben is készített egy Müller nevű építész külön tervet. Alig történt meg Olaszország egyesülése, a florenci székesegyház homlokzatának kiépítéséhez is hozzá kezdtek, és pedig oly lelkesedéssel, mely a valódi nagy nemzeti munkához volt méltó. A florenci érsek hirdette ki a gyűjtéseket, Viktor Emmánuel tette le az alapkövet….hatalmas kupolája emlékeztet a szent Péter templomára, annyiban is, hogy építésénél, mint amott, a művészettörténelem legkiválóbb alakjai működtek közre. Az ismert s mindennemű kézikönyvekben lerajzolt dóm ez új jelentékeny kiegészítő részét a leleplezés alkalmával készült fénykép után mi is közöljük olvasóinkkal.

 

*Arnolfo di Cambio (Colle di Valdelse 1245 k. - Firenze, 1310 előtt) itáliai szobrász, 1300-ban a firenzei dóm építőmestere volt.  Wiki

 

 

1884. 5. 77. A VÁROSLIGETI KORCSOLYA-CSARNOK.

Budapestnek nincs skating-ringje*, aminőt Európa és Amerika elsőrendű városaiban, sőt legközelebbről Bécsben is találhatunk. Itt kemény kaucsuk-kerekeken sikamlanak fel s le a különös szerkezetű aszfalt-, cement- vagy fenyőfa-padlón a tél örömeivel be nem elégedő sportűzők…Most olyan téli korcsolya csarnokkal rendelkezünk, melyet külföldi szakértők is legnagyobb dicsérettel említenek, s mely igazi kényelemmel vonzza magához mindazokat, kik a régi Skandináv istenek csónak nagyságú, csont skidijének és vaskampós botjának örömeit modern alakjában is élvezni szeretik. Még alig néhány éve, 1870-ben Andrássy Manó gróf elnöklete alatt megalakult korcsolya-egylet ütött-kopott fabódéban volt kénytelen tanyázni, melyet a mostani díszes épületnél valamivel feljebb, az állatkerttel szemben emelt néhány kitartó kezdőnek buzgó törekvése.

Maga az épület három részből áll. A középső főépület a díszes nagytermet foglalja magában, melyet különösen a mamák és

gardedes-dames-ok dicsérnek a terjedelmes és könnyű kilátásért, melynek segélyével, szigorúan szemmel tarthatják védenceiket. Őket a meggondolatlanság néha túlságosan messzire sodor az ellenállhatatlan simaságú tükrön. Földszint jobbról a melegedő pavilon található, melynek mérsékelten meleg levegőjében a kifáradt, vagy széltől-hidegtől kicsípett arcú bájos korcsolyázó nők melengetik fel tagjaikat. A férfivilág természetesen önkéntes száműzetésben él e helytől, vagy legalább ha be is vetődik néha — azt mondja, nem a melegért teszi. Közvetlen a nagyterem alatt, a jéggel egy színvonalban fekszik a korcsolya felkötő helyiség. Magasan fenn terül el a zenekar helyisége, s vidáman lódítja alá a legcsiklandósabb táncdalok behízelgő ütemeit…A ruha- és korcsolyatárak szintén a földszintet foglalják el, s utóbbi közel kétezer korcsolyapárt tartalmaz. Külön öltöző van még berendezve az újabb eredetű Jackson Haines-féle korcsolyák tulajdonosai részére, mint a kiknek a korcsolya felhúzásával cipőt is kell váltaniuk, erre lévén erősítve a jégsportot eddig nem ismert tökélyre emelt Jackson Haines-féle korcsolya...

 

 

 

A VÁROSLIGETI JÉG PÁLYA ÉS KORCSOLYA-CSARNOK. DÖRRE TIVADAR RAJZA

 

Amint a villamos világítási kísérletek pár évvel ezelőtt nálunk is megindultak, a korcsolya-egylet nem késett javára fordítani a közönség körében mindenütt élénk érdeklődést ébresztett villamossági kérdést. Bevezette a villam világítást a jégpályára és helyiségeibe…A fővárosi tanács külön csatornát építtetett a kút meleg vizének levezetésére, s a fürdőhöz szükséges vizet az állatkerttel szemben külön e célra épített hídon vezettette be a Páva szigetre. Ki lett kerülve az a nem mindennapi malőr, hogy a gyanútlan korcsolyázókat egyszerre csak elöntse a jég alól felfakadó meleg víz….

Költséges újítás az egyleti tagok kényelme érdekében az úgynevezett jéggyaluk egészen új találmányának meghonosítása volt. E gépek közönséges borona-formájú faalkotmányok, de a jéggel érintkezésbe hozott alsó részeiken eke-szerű kések vannak. Az egészet három ember kezelheti s rendkívüli előnyük abban áll, hogy a vihar, hófúvás vagy más természeti behatások alatt egyenetlenül képződött jégkérget tükörsimára gyalulják, mint asztalos a deszka-hasábot. Ha a meleg víz veszélye elmúltnak tekinthető is, annál makacsabban és állandóbban kísért a meleg idők veszélye. Az 1879 —80 és 80—81-diki Európa szerte kemény telekre bekövetkezett langy időjárások kétségbe ejtik a legvérmesebb reményű korcsolyázókat is…

Ha London Baker-streeti bazárjában nem is oly rég, imitált jégen tettek korcsolyázási kísérleteket, a mi vegyészeink is feltalálhatnának valamit, amivel meglágyítsák kemény szívét, azaz hogy megkeményítsék lágy felületét ennek a saját magánál is hidegebb keblű jégóriásnak.

 

*An ice rink (or ice skating rink) is a frozen body of water and/or hardened chemicals where people can ice skate or play winter sports. Wiki

 

 

1884. 7. 109. A BUDAPESTI SUGÁRÚTRÓL A «Fonciére» Biztosító intézet palotája.

Minden nagyvárosnak vannak pontjai, melyekben jellege egyszerre visszatükröződik, melyek egészen egyéni sajátságokat fednek föl, s kényeztetett kedvenceivé válnak úgy az idegeneknek, mint a tősgyökeres lakosságnak. Ezeknek rohamos fejlődése hasonlít az eladó lányok siettetett növekedéséhez, melyben a szülői büszkeség túllicitálja az idő természetes folyását. Nekik mindent megbocsátanak, érettük minden áldozatra készek. Nem is lehet szó valamirevaló nagyobb városnak egyenrangú és minden oldalú gyarapodásáról. Mindenütt elhanyagoltság jár karöltve a túlbecsüléssel, árny a fénnyel, nyomor a gazdagsággal, s a kettőnek egybeolvadása teremti meg a modern világvárosok természetes jellegét. Mikor még a sugárút csak tervben létezett, a Váci utca volt az, a mely a főváros legelőkelőbb, legdivatosabb pontjának hírnevére méltó jogot formálhatott….

A Váci utca ma sem vesztett e nimbuszából, de már a sugárúttal kénytelen osztozkodni a divatos felkaroltság dicsőségében. Sőt sok tekintetben hátrálni kénytelen az új palotasor fénye elől, mely sajátságos varásszal hat a budapesti népesség minden rendű és rangú rétegére….A sugárút a fővárosának új és jelentős formáját adja meg. A főváros nagy részének ez az átszelése a sugárút által valóban merész és eredeti eszme volt. És ebben csakugyan Európa szerte páratlanul áll. Mert hasonló hosszúságú és egyenes palotasor sehol másutt föl nem található. Amiben a Sugárút hátrább áll pl. a bécsi Ringnél az csak a monumentális építkezés nagyobb mérvének hiánya. Látszik rajta, hogy nem annyira dúsgazdag magán-egyéneknek művelt és becsvágyó izlése, mint inkább az anyagi vállalkozások tőke-versenye hozta létre, s ezért hiányzik belőle az építészeti idomok nemesebb ideálizmusa…

 

 

 

A BUDAPESTI SUGÁRÚTRÓL A FONCIERE PALOTÁJA. Klösz György fényképe után

 

A belső útnak egyik legdíszesebb palotája az, melyet ez alkalommal bemutatunk. A Fonciére pesti biztosító intézetet a saját maga iránt fölkeltendő bizalom vezette rá, hogy magának palotát építtessen, s midőn egy terv elkészítésére már négy évvel ezelőtt pályadíjat tűzött ki, a díjban részesedett négy pályázó közül a jeles építész, Feszty Adolf lett az, aki a végrehajtással megbízatott. A feladat, mely a vállalkozó építészre hárult, kettős volt. Először is a főváros egyik legszebb, legnépesebb és legnyilvánosabb pontján kellett a helynek megfelelő épületet létrehozni. Másodszor sajátságos sarok-megoldást kellett kigondolni, a ferdeszög ama helyzetében, melyet a sugárút a Váci körúttal képez, anélkül, hogy az által a pont akár impozáns voltában, akár pedig eredeti állásában csorbát szenvedne…A csúcsos sarok kérdése egy torony-magasságú szeglet-kupola fölállításával lett megoldva. A három utcára, a sugárútra, Váci körútra és Révay utcára nyíló ház 19 tágas és kényelmes lakásra lett fölosztható. Az épület reneszánsz stílusú. Az aranyozott Merkúr-szobor, kupoláján, már messziről kihívja a néző figyelmét. Bent díszes külföldi márványok emelik az udvar gazdag architektúráját, az előcsarnokban és a főlépcsőházban…

 

 

                                   1884. 8. AZ ORSZÁGOS TÖRTÉNETI ÖTVÖSMŰ-KIÁLLITÁS

8. 118. Szent László királyunk ezüst mellszobra. Úgynevezett herma ez, melynek belsejében a szent koponyájának egy darabja őriztetik. A győri székesegyház tulajdona. Ezüstből készült, aranyozva. Öntött, vert, vésett és áttört munka. Talpát két vastag sodronnyal szegélyezett csík képezi. Az első hármas karéjokkal áttört, a felsőn vastag, egymást keresztező sodronyok 35 nagyobb, hosszúkás, hegyes végű és 36 kisebb, háromszögletes mezőt mutatnak. A nagy mezőket csipkés, sodronyos szélű, reszelős felületű ezüst lemezek töltik ki; ezeket egykor áttetsző sötétkék zománc borította, melyet ötágú aranyos csillagocskák cifráztak. Ez példázta együttvéve az alak palástját…A szobor nyakán vastag, aranyozatlan gyűrűt visel, disz gyanánt. Az egész fej, szakállastól, bajszostól, hajastól aranyozott. A szemgolyókon fehér, a pupillákon fekete hideg zománc nyomait látjuk. Az íny is aranyozott. A száj kissé nyitott, úgy hogy a felső fogsor kilátszik, az alsó ajkon pedig mintha vörös hideg zománc nyomait észlelhetnők. A bajusz három-három kacskaringós fürtben végződik…

 

 

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY EZÜST MELLSZOBRA. A győri székesegyház kincseiből

 

A szobor fejét 10 nagyobb stilizált leveles, és 10 kisebb liliomos ágú korona övezi. A korona abroncsán sodronyok futnak körbe. A körökben aranyozatlan ezüst szirmú virágok ülnek: mindegyiknek közepén aranyozott foglalású nagy kő. A kisebb liliomok töve alatt kerub-fejek, a nagyobbaké alatt sodronnyal kereteit, egykor zománccal borított lapocskák vannak reá erősítve, s e fölirat bevésve:

IN HONOBEM S. LADISLAI REGIS HUNG. DE ME TRITUS

NAPRAGI EPPUS. ET CANCELL TRANSYL: RENOVAVIT

PBAGAE ANNO MDC.

Az egész fej 1406—1417 közt készülhetett, s valószínűleg hű másolata azon hermának, mely a XV. század legelső éveiben elpusztult nagyváradi székesegyházban őriztetett. A korona azonban csaknem egészen az 1600-ban történt renoválás alkalmával készült. De bármiként legyen, a nemzetnek a dicső emlékű szent király ereklyetartó szobra ép úgy féltett kincse örökre, mint Szt. István első királyunk áldó jobb keze.

 

 

1884. 11. 173. OROSZORSZÁGBÓL.

Dr. Thallóczy Lajos derék történészünktől érdekes könyv jelent meg az Athenaeum kiadásában. «Oroszország és hazánk» a címe a szépen kiállított s Dörre Tivadar rajzaival ékesített munkának, mely, mint előszavában mondja, pártatlan képe kivan lenni annak, a mit egy elfogulatlan magyar ember Oroszországban egy évi ott tartózkodás alatt látott, tanult és tapasztalt. Thallóczy utazása leginkább Oroszország déli vidékeire terjedt. Hosszabb ideig tartózkodott Odesszában, Kievben, Moszkvában. Bejárta a Volga vidékeit, kirándulásokat téve ázsiai Oroszországba, s bejárta a Kaukázust és Krimet…Érdekesen mutatja Kijevből, az orosz Jeruzsálemből, a «besza komandá-t», ami szórói-szóra mezítelen hadat tesz. Így nevezi az orosz a mezítlábas, rongyos napszámosokat…A nép, a kisiparos osztály Kijevben, a Podolon lakik; bő alkalom nyílik itt színről-színre látni a kazapokut, kik nemrég a zsidó boltok feltörésében remekeltek. Fényes hosszú csizmában, bő nadrágban, ezerráncú kaftán-kabátban élik itt csöndben napjaikat; meg se látszik rajtok, hogy oly veszedelmes népség.

Nyizsnyij-Novgorodban* egész más Oroszország van már, mint Kijevben. Moszkvában. Már itt a kettős kereszt megtűrni kénytelen a félhold szomszédságát. Tar fejű, apró szemű tatárok versenyeznek az európai fajjal, s az ázsiai élet mindinkább érvényesül. Vásár idején itt találkoznak a kelet oroszországi puszták népei. A város nyugati felén apró putrik képviselik a pusztai élet szállóit. A mi cigány-hajlékainkhoz hasonlók, de nem oly kényelmesek. Esténként nagy tüzet gyújtanak a város végén, s a mordvinok és mordvinkák serege köréje telepszik. A nyizsniji mordvinok tiszta fehérben járnak, férfija, asszonya. Amazok szálasok, ezek inkább alacsony termetűek. Arcuk hosszúkás, hajuk világosbarna, erősek, kitartók s a többiekhez képest feltűnően tiszták….

Kazánon alul kezdődik a nemzetiségek Bábele. A pogány, cifra, sárga-vörös gúnyájú cseremiszek, kik bálványaik mellett sokat adnak a muszka istenekre is, amellett szorgalmas, józan nép. Vannak keresztény rokonaik is, kik erős ortodoxok, egy már orosszá váló, s egészen földműves népség,..

A kik a nyelvrokonság nyomait itt még kutatni kívánnák, azoknak sietést tanácsol derék fiatal tudósunk, mert, úgymond, nem telik bele 15—20 év, s csak romjait találják meg a most még kompaktabb törzseknek. Szamarában, a Kazánon aluli Volga vidéki városok mellett, a kumisz (erjesztett kancatej) gyártása divatozik, savanykás, fehér pezsgő ital ez, mely a mi őstörténetünkben is szerepel s az orvosok szerint a tüdőnek jó. Szerzőnk azonban már ebben az orosznak ad igazat, a ki inkább iszik egyebet.

A Volga torkolata felé mindinkább ázsiai lesz a nép és vidék. Nyomorult tatár viskók, halászkunyhók jelzik a Volga útját. Asztrakánban már a perzsa és közép-ázsiai befolyás látszik. A Volga mellékén pagodákat látni, kalmük sátrakkal …

A Volga területétől délkeletre terül el a kirgiz sivatag, melyen ma már vasút visz keresztül. Orenburg alatt már karavánok állomásoznak. Karaj nyakú, álmos szemű tevék száz számra állnak sorjában, várva a terhet…A kaukázusi cserkeszek félig kiirtva, kibujdosva, bégjeik közt, daczára, hogy orosz szolgálatban vannak, még mindig a legerélyesebb elem, melyet az orosz is nagyra tart. Férfias szép alak a nagy többség, villogó szemekkel, gyakorlott a lövés és hadi mesterség minden fogásában, a mellett kevéssel beérő. Csendesen vonul meg hegyei közt, csak néha szállva le a síkságra, hogy szükségeit beszerezze. Ormaik alatt lovas csapatokban álldogálva igazán hasonlítanak a felettük kóválygó sasokhoz. Hajlékuk egyszerű, sárral betapasztott kősátor, néhány bőr, egy-két csésze benne, fegyverek, kevés ruha, néhány darab lepény. Az istálló díszesebb, a ló is jobban él a gazdájánál. Az úton félhetsz tőle, sátrában életével őriz. Valóságos nemes faj ez, végzete, hogy elpusztuljon. Bajuk az, hogy erényeik túlságosan szigorúak a modern világban, hibáik, előítéleteik meg összeférhetetlenek azzal, amit az orosz civilizációnak nevez…A föld őslakója, a tatár, kiknek utolsó kánja önkezével vetett véget nyomorult életének. Ott pásztorkodik a dús legelőkön, imitt-amott dúlogatva. Idegen ö már, a maga házában.

 

*Oroszországban a Nyizsnyij Novgorod-i területének központja, a Volga-menti szövetségi körzet központja. Gorkij, (1868–1936). szülőháza ma, emlékmúzeum. Wiki

 

 

1884. 16. 247. A KÁLVIN TÉRI SZÖKŐKÚT.

Ybl Miklós, kinek jeles építészi tehetségét az újjáalakuló főváros annyi monumentális épülete hirdeti, s ki oly sok emlékművet állított, régóta tervezte már, hogy Budapest főbb tereit s az utcák keresztező pontjait egy-egy kúttal ékesítse, melynek csobbanó és morajló vize forró nyáron üdülést adjon a levegőnek. A legszebb tájkép is élettelen és néma, ha nem csillan föl rajta valami ér, vagy akár mocsár, s mennyire emelik a nagy városok szépségét, kellemét a szökőkutak, melyeknek sugarai vidáman túllármázzák az utcák nyüzsgő zaját.

Jól tudták ezt már a középkorban is, s a népek ez érzékének köszönhetők az oly műremekek, mint a Fontana Gaja, melyet Siena főterén Jacopo della Queresa épített, a festői hatású Fonte deli Nettuno, mely Bologna egyik nevezetessége és Giovanni da Bologna műve, továbbá Rómában a Fontana di Trevi, mely festőiség tekintetében minden más kutat felülmúl s a diadalfogatán tovarobogó Neptunt egész kíséretével föltünteti. S Viterbo, Florencz, Nürnberg, Salzburg, München, Basel, Bécs s főleg Paris és Versailles hány szebbnél szebb szökőkúttal ékeskedik.

A mi fővárosunk e tekintetben nagyon szegény. De végre van egy monumentális kutunk is. A mű Ybl Miklós útmutatása szerint készült s mestere Feszler Leo, e nálunk letelepedett s mar otthonossá lett osztrák szobrász. Jó gondolat volt a Kálvin-térre, e népes helyre állítani a művet. Egész sor utca, mint egy csillagban fut itt össze, és látni engedi a kutat; vidáman szökő vízsugarainak csörgését már távolról hallhatja a járó-kelő. A pesti hazai első takarékpénztár, ez áldozatkész intézet, nem adhatott szebb ajándékot a fővárosnak, mint midőn e művet építette. A művész a szobor-alakokban hazánk négy legnagyobb folyóját személyesítette s ezzel sajátos nemzeti vonást adott a plasztikai résznek. E négy folyó allegóriája közül három, a széles medence közepén három oldalt kiszögellő architektúrái törzsön ül. Elől jobbra a Tisza, mint ifjú, bájos nő, egymásra helyezett lábakkal; két kezében hálót tart, melyből most hullott ki néhány kecsege.

 

 

 

A KÁLVIN TÉRI SZÖKŐKÚT

 

Balra a Dráva egyik lábát díszes edényen nyugtatva. Ölében csigákat és kagylókat tart; ezekből hajába is jutott ékesség gyanánt, sőt homloka fölött a diadém szintén egy szép kagyló. Hátul ül testvére, a Száva, ki szebb, mint a többi, de tétlenül néz maga elé.

Nemcsak e szobrok, hanem számos más plasztikai rész is ékesíti e szökőkutat. Két-két alak közt egy-egy csésze nyúlik ki a kerek törzsből; mindegyik csészét elől kagylókból, apró delfinekből, továbbá vízi növényekből leleményesen stilizált domborművű fej ékíti. S e csészékbe a fölöttük ékeskedő vízöntők szolgáltatják a folyadékot, mely széles sugárban ömlik alá. A vízöntők relief-fejek, majd tölgyfalevelekből, majd kígyókból s kagylókból szerkesztett hajdísszel. S mindenütt, ahová a szem néz, ékítmények élénkítik a művet. A két csészét, különösen a nagyot, akanthus /medvetalp-fű/ levelek, kagylók, delfinek borítják, s e lebegő medencében gyűlik össze a felszökő víz, a honnan aztán ismét alázuhog.

S koronáját e szabatosan fölépített architektúrának a Duna alakja képezi, aki legfelül, a tetőn áll. Lábát egy delfin fején nyugtatja, jobb kezével lapátot tart s rátámaszkodik, baljában pedig kagylót szorít. A válláról lecsúszott lepel egész termetét látni engedi, mely a Neptun-szobrokra emlékeztet. Ez az alak sok nehézséget okozott a szobrásznak. A természetszerűn sokkal nagyobb Duna oly magasra jutott, a honnan most kisebbnek látszik, mint a Tisza, Dráva és Száva alakjai. A bécsi Albrecht-kúton akképp segített magán a mű készítője, hogy a mellékfolyók alakjait fokozatosan kisebbeknek tüntette föl, s némelyik, mint az «nn, egész gyermek. De ez alakok mind egyenlő magasságban állnak. A mily érdemeket szerzett Feszler Leo a kis minták elkészítésével, ugyanannyit kell tulajdonítanunk Brestyánszky Bélának*, ki a hatalmas alakokat s egész kutat nagyban kivitte s kifaragta, valamint Marchenke Vilmosnak, a ki a gazdag ornamentikát szolgáltatta a kúthoz. A legalsó medence két oldalán egy-egy tábla fölirata hirdeti, hogy a monumentális alkotás mikor készült s hogy az első hazai takarékpénztár ajándékozta azt Budapest fővárosának.

PRÉM JÓZSEF

*

A megújult Erzsébet tér legfőbb ékessége a Danubius-kút. Ybl Miklós tervezte, a hajdani négy legnagyobb magyarországi folyót szimbolizáló, csodálatos szépségű, hárommedencés kutat, a háború után a Kálvin térről helyezték mostani helyére.

http://www.lisys.hu/hirek/szokokut-vilagitas

*

Brestyánszky Béla (1832-1895) szobrász (Még nincs Wiki címszava. G.)

 

 

 

1884. 16. 249. A SINAIAI KASTÉLY.

Erdély kies bérceitől délre, regényes vidéken fekszik a román király újonnan épült nyári mulatóhelye Sinaiában. E kastély, hol a múlt évben a szomszéd ország fejedelme többi közt Andrássy grófot is fogadta, népszerű hely lett mindenfelé. Nem diplomáciai alkudozások, nem fényes udvartartás, sőt nem is rendkívüli szépsége hozta meg e népszerűségét, hanem az a bűbáj, melyet korunkban mindenütt tapasztalunk, midőn a még csak egy-két nemzedékkel ezelőtt is oly feszes európai fejedelmi udvarok önállóan s őszintén kedélyesekké változnak át, s a koronázott fők valódi emberi alakokban mutatják be magukat. Peles kastély — így hívják a román király nyári lakát — ily kedélyes élet színhelye. A német eredetű s ifjú éveit szerény körülmények között töltött fejedelem e félreeső magányában, mint valami kis birtokos, csöndes, zajtalan élvezettel tölti idejét. Neje zongorázik, fest, verseket ír, s mindketten őszinte örömmel, s fesztelenséggel fogadják vendégeiket. Maga a kastély is, mely hatalmas masszív talapzatán bolthajtásaival, verandáival, erkélyeivel, tornyaival oly sajátságosan tarka-barka, de azért épen nem visszatetsző képet nyújt a nézőnek, maga a kastély is a királyi pár terve után készült, kik e célra saját ízlésük szerint összeválogatták mindazokat a részleteket, melyeket a német renaissance-kor műemlékeiből legjobban megkedveltek. Díszítése is német művészektől ered. Müncheni s bécsi festők rajzoltak ide különböző, a német középkorból vett tárgyú képeket.

 

 

 

A ROMÁN KIRÁLY SINAIAI KASTÉLYA.

 

Az épületnek vadász-kastély jellege van. Középkori tornyos alakja s még inkább a körülötte emelkedő sűrű fenyves, a kövek között zuhogó patak, az egyszerűségéből ki nem vetkőztetett természet s a felette emelkedő hófedte hegyek önkénytelenül erre emlékeztetik az utast. A nagy terem, egészen sötét faburkolattal bélelve, s több kisebb helyiség vadállatok fejeivel, s fegyverekkel van díszítve. De azért az épület fényesebb, mint a vadász-kastélyok rendesen. Az egészet villamfény világítja meg, a folyosókat óriási tükrök díszítik….Tíz éve már, hogy e fényes havasi tündérlak készülőben van. Benső berendezése jóformán nagyjából is csak a múlt évben lett kész. A fejedelmi pár, ha csak tehette, igen szívesen töltötte már azelőtt is itt a nyári hónapokat, s a múlt nyáron csaknem állandóan itt lakott, csöndes házi dolgokkal foglalkozva. Együtt tervelték ki az egész kis kastélyt, ábrándos kedéllyel s egyedül német hagyományos ízlésüknek hódolva készítették elő annak részleteit, s így nem csoda, ha a maguk alkotta tündérkastélyhoz oly annyira ragaszkodnak. Szereti azonban e helyet mindenki, ki itt megfordult. Európa udvarainál a régi feszesség ma már igen csekély kivétellel teljesen megszűnt, de az utazók egyhangú nézete szerint sehol sem található fel fejedelmi körben oly kedélyes és vonzó élet, mint e helyen, a vadon közepett, egy függetlenné csak nemrég lett nép hazájában, melyről kevéssel ezelőtt még legtöbbnyire csak kicsinylőleg szoktak beszélni.

 

 

1884. 19. 302. EGY BUKARESTI Ó-HITÜ TEMPLOM.

Bukarestet, a román fővárost, templomainak sokasága jellemzi. Ahol a bizánci egyház uralkodik: bőven emelik az isten házát. Gazdag, szegény egyaránt azzal véli ájtatos érzelmét kimutatni, hogy templomot alapit, vagy építéséhez kézimunkával járul. Bukarestben kétszázra teszik az ó-hitű templomok számát, nagy részük csak alapítványából él, papja nem kap hívőt. Sok ezek közül még a XVII. század folytán épült, gazdag bojárok alapították — vezeklésből. Egyike a legérdekesebbnek az, melyet képünk bemutat.

 

 

Ó-HITŰ TEMPLOM BUKARESTBEN.

 

A bizánci stílus egyesülése az arab ízléssel szülte e bazilikát, melynek homlokzata építőjének nem mindennapi tehetségéről tesz tanúságot. A XVI. században számos olasz építőmester tartózkodott Bukarestben, nem Itália műértő iskoláiból, de konstantinápolyi olaszok, kik elsajátítva uraik ízlését, a török birodalom összes építészeti alkotásainak létrehozói. E templom régebben nyílt téren állott, ma körül van építve, s a fiatal fővárosnak egyik — vajmi ritka — régi műemléke.

 

 

 

1884. 20. 314. BELGRÁD

A Balkán-félsziget számos apró tartományai közül talán Szerbia az, mely leginkább érzi a nyugati művelődés áldásait s leginkább igyekszik azokat megszerezni. Már évekkel ezelőtt dicsekedett azzal, hogy fővárosa, a mi történetünkben egykor oly kiváló szerepet játszott Nándorfehérvár, egész kis Paris. Az állítás mindenesetre túlzott és önhízelgő. De hogy a szerbek komolyan törekednek a haladásra, az mindenki előtt világos, aki Belgrádot ma s akár csak egy évtizeddel ezelőtt is látta. Parisban Napóleon kormánya egész városrészeket romboltatott le, hogy helyükbe palotákat építtessen, Róma egészen átalakult s a mai Budapestben is nehezen ismerné fel bárki azt a várost, mely egy nemzedékkel előbb e helyen feküdt: de egyik sem változott meg annyira, mint Belgrád. Hajdan nemcsak a Duna partjaira néző karcsú minaretek, az ódon, roskadozó vár, de a szűk utcák, lapos tetejű, széles erkélyű házaikkal s a bennük kóborló kaftános, tarkabarka néptömeg is keletre emlékeztetett mindenkit: ma a keleti nyomok csaknem teljesen eltűntek, a keleti jelleg háttérbe szorult s Belgrád vára európai város kezd lenni. Átalakulóban levő város mindig inkább érdekes, mint szép. S valóban, ki a Duna mellett magasan emelkedő felső várból széttekint a szerbek már is jelentékeny, de mindenesetre nagy kiterjedésű fővárosán, elgyönyörködhetik azon az ellentéten, melyet Jenő herceg palotájának érdekes romjai és a díszes kaszárnyák, a néhány fennmaradt ódon és elhagyatott mecset, s az egyetemi épület és más tanintézetek között talál…

 

 

 

BELGRÁD, A DUNÁRÓL TEKINTVE.

 

A város és vár között elterülő Kalimegdan* réten, mely egykor egészen kopár pusztaság volt, ma szép park létezik s a régi, híres Sztambul kapu helyén ma a Nemzeti Színház áll…Kaszárnyák, kórházak és más középületek, köztük első sorban az iskolák érdemesek a megtekintésre, de egyik sem különb, mint a minőt bármely hasonló nagyságú nyugati városban találhatunk. A Nemzeti Múzeum, mely egyelőre az egyetemi épületben van elhelyezve, leginkább gazdag érem-gyűjteményéről híres. Gyárai csekély számmal vannak s azok sem nevezetesek. A paloták közt legszebb a várostól egy órányira fekvő Topcsider, hol Obrenovics Mihályt meggyilkolták, de ezt is inkább fekvése és kellemes parkja teszi nevezetessé. Általában Belgrád nevezetességeivel hamar készen

vagyunk, s legkellemesebben tölthetjük az időt, ha a várdombról letekintünk az ország határára, hol a hatalmas Duna folyik, közvetlenül előttünk, Zimony felé a Szávát s kissé távolabb a Tiszát véve fel magába. Az a szerencsés helyzete, hogy a magyar rónáról itt vezet át az út Konstantinápoly felé…

 

*A Kalimegdán a város legismertebb látnivalója.  Meštrović / 1883 – 1962/ Horvátország és az egykori Jugoszlávia legnagyobb, világhírű szobrásza. A legismertebb a Belgrád fölé magasodó Kalemegdan erődben lévő gigantikus Győztes című szobor.

 

 

                                     1884. 22. 344. A CSORNAI PRÉPOSTSÁG SZÉKHÁZA.

Simon Vincze néhai csornai prépostról közlött emlékezésünkkel kapcsolatban bemutatjuk a csornai premontrei kanonok-rend prépostsági székházát, a csornai kolostort. A nyájas külsejű, négyszögben épült terjedelmes épületet a múlt század közepe táján Kemeniczky Ágoston prépost emeltette, ki alatt a szerzetet II. József eltörölte. Az épület középső része a nagy díszterem; alatta van a templom főbejárata. A kép jobb oldalán látható szárny eleje a préposti lakás, mögötte vannak a rendtagok szobái. A baloldali részen a takarékpénztár van elhelyezve. A földszintes ház uradalmi tiszti lakás.

 

 

 

A CSORNAI PRÉPOSTSÁG SZÉKHÁZA. Fénykép után.

 

Részben ez a ház, részben a kolostor nyugati része mögött terül el a nem nagy terjedelmű, de kitűnően gondozott, Ízléses park, mely kedves sétahelyül szolgál. Az egész kolostor, környezetével együtt, igen jó benyomást tesz a szemlélőre; nyoma sincs rajta a kolostorok komorságának, ellenkezőleg, vonzó, barátságos, mint a szellem, mely benne uralkodik

*

Csornai Premontrei Prépostság. Főoldal http://www.opraem.hu/

A premontrei rend élete, mindennapjai és története. A közösség tagjai, fotóalbum levéltár, könyvtár, kincstár és múzeum.

 

 

 

                                       1884. 24. AZ ÚJ ORSZÁGHÁZ ÉS ÉPÍTŐJE.

Orosz- és Törökországot kivéve nincs többé Európában abszolút monarchia….Magyarország szabad alkotmánya valamennyi népek között a legrégibb a kontinensen. Pusztaszer óta az ország különböző helyein, eleinte legalább a Rákos mezején, később Pozsonyban tárták törvényalkotó gyűléseiket az ország rendjei, nem számítva a zavargós időkben más helyeken tartott gyűléseket, s csak 1848-ban lett az országos gyűlések helyéül Budapest, az ország fővárosa megjelölve. A törvényhozásnak azonban még nem volt, és ma sincs állandó otthona…Az országházat a Duna hosszában, főhomlokzatával Buda felé nézve lehetett tervezni.

A program több rendbeli albizottságok kiküldése s ezek tanácskozásai után végre részleteiben is meghatározták az építési föltételeket, s ezek alapján pályázat hirdetését határozták el, melyet 1882. április elején tíz havi időtartammal ki is hirdették.

1883. január 28-án tartotta az országos bizottság legközelebbi ülését, melyen a beérkezett pályatervek átvételéről történt intézkedés. A pályatervek bírálására bizottság küldetett ki, melynek tagjai voltak: Tisza Lajos, b. Lipthay Béla, Hieronymi Károly, Visontai Kovách László, Ybl Miklós, Pártos Gyula, jegyzője Ney Béla. Ezek véleménye alapján mondta ki a nagy bizottság bírálatát, mely szerint a beérkezett húsz pályamű közül díjat nyertek…Alapul Steindlnek első helyen jutalmazott pályaterve fogadtatott el, mint a mely leginkább látszott megközelíteni a bizottság intencióit….

 

 

 

AZ ÚJ ORSZÁGHÁZ. STEINDL IMRE ELFOGADOTT TERVE.

 

A képviselőházban Tisza Lajos, a főrendiházban Ipolyi Arnold püspök szállottak sorompóba a gót stílus védelmére. Szerintük az országháznak olyannak kell lenni, mely a Duna mellett jelképezze a magyar állameszme hatalmát, a magyar alkotmány megdönthetetlenségét. Ezt pedig leginkább lehet kifejezni a gót stílus által,…Az új országház tervét az országgyűlés mindkét háza jelentékeny többséggel elfogadta abban az alakban, a mint azt jelen képünk bemutatja.

Az országház a Duna bal partján, a Margit híd közelében fog állni. Csaknem átellenben a budai vár Mátyás királyról nevezett s szintén gót ízlésben most restaurált templomával. Közvetlenül a Dunára néző homlokzattal, előtte a szabadon maradó alsó rakodóval s a Dunával, körülötte a szabályozandó és ültetvényekkel ellátandó hármas térséggel. Ez akkorára van tervezve, hogy a szabadon álló monumentális épület kellő módon érvényesülhessen….Az épületnek lesz összesen 14 nagyobb udvara, 4 világító udvara, egy főlépcsője, 18 nagyobb melléklépcsője, 10 kisebb melléklépcsője….

Steindl Imrétől ma — az építő művészet terén — sokat vár a haza. Egy páratlanul nagyszabású föladat méltó megoldását várja tőle, a mi ha sikerül neki, nevét megörökíti a műtörténelem lapjain. S abban, hogy sikerül, nincs ok kételkedni: Steindlben megvan az alkotó képesség, bír művészi múlttal és nemes ambícióval, széles tanulmányok alapján áll, van nyugodtsága és kritikája…

Működése a csúcsíves stílus terén eddig csak a restaurálásokra (Vajda-Hunyad, kassai dóm, bártfai, Mária falvi, jaki templomok) szorítkozott. Most előtte áll művészi vágyainak beteljesülése: a parlamentház építése: itt lesz alkalma mindazt, amiről eddig álmodott, amit gondolt és erezett, megvalósítani, és eszméit kőbe vésve megörökíteni.

Legyen hozzá ereje, kitartása!

 

 

 

1884. 28. 446.A BUDA-ÚJSZÖNYI ÚJ VASÚTRÓL.

A kis torbágyi völgyáthidalás. A Buda új szőnyi, új vasút e napokban fog közforgalomnak átadatni. Hazánk a vasutak tekintetében a legutóbbi évek alatt oly sokat haladt, hogy hasonló gyors fejlődésre alig van példa más államok életében. De az újabban megnyílt számos vasút-vonal mellett is különös fontossága van annak, melyből egy részletet mai képünk bemutat, a Buda újszőnyi vasútnak. Nemcsak azért, mert hat megye területének forgalmát és gazdaságát emeli jelentékenyen, hanem mert piacot nyit a fővárosban oly vidékeknek is, melyeket eddig a Béccsel való összeköttetés könnyebbsége vont el attól, hogy Budapesttel közvetlen érintkezésben álljanak. Az új vasút Győr-, Sopron- és Moson megyék közönségének, mely eddig csak Bécsen keresztül juthatott hozzánk, most már lehetővé teszi a rövidebb és egyenes úton való ideutazást is. Az új vasúti vonalak megnyitásánál szokásos műszakrendőri bejárás e hó 4-dikén ment végbe a hivatalos személyek és meghívottak nagy részvéte mellett….

A 90 kilométer hosszú új vasútvonal Kelenföldet elhagyva, derékszögben ágazik el jobbra, első állomása, Buda-Örs felé. Buda-Örsről kígyózó vonalban, útba ejtve Török Bálint megállóhelyét, Kis Torbágy felé folytonosan emelkedik a vonal, feljut az első vízválasztóhoz, melynek körzetében, egy szinte végetlennek látszó, 1200 méter hosszan elnyúló, s 19 méter mély bevágás, és ennek mintegy folytatásául az egész vasútvonal leghatalmasabb és legérdekesebb műépítménye, a merész alkotású kis torbágyi völgyáthidalás (viadukt) tartozik. Közvetlenül a viadukt előtt terül el madártávlatban Torbágy csinos falu…,

 

 

 

A BUDA-ÚJSZŐNYI VASÚT. A KIS-TORBÁGYI VÖLGYÁTHIDALÁS. Klösz fényképe után

 

1883 évi július 18-án vette kezdetét a cölöpözés. Négy gőz-cölöpverő gép dolgozott, éjjelnappal. Szeptember l-jén kezdetett meg a falazás, október és november hónapokban a falazást éjjel is folytatták, s a munka-terek kivilágítása céljából egy Ganz-féle villam világítási gép, 6 ívlámpával állíttatott fel, mely gépet 8 lóerejű lokomobil hozta működésbe. December 1-jén vette kezdetét a völgyáthidalás vasszerkezetének fölállítása és fölszerelése, s e célra óriási állványokat állítottak föl. 1884. évi február 20-án haladt először keresztül a völgyáthidalás végleges felépítményén az első gőzmozdony. Ezen naptól kezdve éjjel-nappal 4 gőzmozdony, 100 vasúti kocsival közlekedett folyton az áthidaláson, hogy a nagy építményhez csatlakozó töltéseket a kellő magasságig és a kitűzött határidőig feltöltsék….Nagy elismerést érdemel a Buda új szőnyi vasút Kelenföld szaári vonalrészét építő Wendler és Eichler féle

vállalat, mely e vonalrész s kivált a nagy műtárgyak kellő előállíthatása végett, a legnagyobb anyagi áldozatokat is meghozta. A hídak és épületek kitűnő fehér és kékes mészkőből épültek, a könnyed és mégis biztos vasszerkezeteket részben a m. k. államvasutak gépgyára, részben az osztrák magyar államvasút resicai telepe szállította.

*

1884-ben megépítették az első vasúti vágányt, és az első torbágyi viaduktot. 1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta az egyik sínszálat a viadukton. A település leghíresebb építménye a ma már használaton kívüli kettős vasúti völgyhíd. Wiki

 

 

 

1884. 32. 504. MONACO ÉS MONTE-CARLO.

Európa egyik legszebb vidékén, mely különben a koleráról oly nagy hírre vergődött Toulontól csak egynehány órányira fekszik, van egy parányi kis ország: Monaco. San-Marino felülmúlja őt kicsinységben. Még rendkívüli természeti szépségei sem teszik világhírűvé, mert e hírnevet közel szomszédja, Nizza, már elrabolta. De ismeretes e név mindenki előtt, mert e földi paradicsomban van a leghírhedtebb bűnbarlangok egyike, a monte-carlói nagy játékház…

Monaco hercegség 15 négyszögmérföldnyi területével teljesen Franciaországban fekszik, nagyobbrészt egy bástyaszerűen a tengerbe nyúló, 60 méter magas sziklanyelven, mely mögött a tengeri Alpesek elég meredeken emelkednek fel. Az egész kerekded szikla 300 méter hosszú s 300 méter széles és különösen a napsugarakat visszaverő sziklák miatt igen buja növényzetű. E sziklanyelven fekszik a fejedelemség, fővárosa, Monaco, 1500 lakosával s itt van a híres kártyabarlang is. Hajdan e helyen, melyet maga a természet erősített meg, Baal temploma s majd az egyedül trónoló Herkules (Heracles Monoikos) oltára állott, honnan ered a város mai neve is. Később veszélyes tengeri rablók tanyáztak benne, s jelenlegi birtokosainak, Goyon-Matignon hercegeknek tulajdonába 1731-ben került. Ez uralkodók egyike, Károly Honoré, 1861-ben négy millió frankért eladta országának két kis városát, Mentonét és

Roccabrunot a franciáknak, s uralkodó jogai nagy részét is. Ugyanez időtájban engedélyezte a herceg a játékbank felállítását is

 

 

 

MONACO.

 

Évenként több mint 300 000 idegen fordul meg itt s azok jó nagy része megkísérli a szerencsét. E vonzó erőt a szép természet is neveli. Januárban már nyílnak a jácintok, ibolyák, rezedák, sőt egyes rózsafajok is, s a mezőn zöldség, bab, borsó s burgonya virágzik. Februárban mandulafa, s barack nyílik, a mezőn először kaszálnak s a vadon tenyésző tulipán virágzik. Márciusban virágzanak a gyümölcsfák s itt-ott látható a pálma. Áprilisban van a narancs illatos korszaka, a földműves kiszedi a burgonyát. Májusban aratnak, s egyúttal újra vetnek, a kertek díszvirágokkal telnek meg. Júniusban megérik a gránátfa gyümölcse, a dinnye és füge. Júliusban már van szőlő. Ily földi paradicsomban van Európa leghírhedtebb játékbarlangja, mely egyúttal a legelegánsabb és legfényesebben díszített paloták közé tartozik. Csoda-e, ha a gyenge ember, kit talán még e mellett sorscsapás vagy hibás nevelés is elszoktatott a komoly munkától, mohhoz hasonlóan megvakul s eszeveszetten rohan a fényes veszedelembe?

 

 

 

1884. 34. 535. PETERHOF.

A Finn-öböl déli részén, Szentpétervártól alig egy pár órányira fekszik az orosz Versailles, melyből most néhány képet bemutatunk. Nyaraló helyekre a vagyonosabb osztálynak, nem annyira egészségi szempontból, hanem inkább változatosságból és divatból mindenütt szüksége van. Még a hatalmas orosz birodalom fővárosában is, mely pedig minden birodalmi székhelyek között a legzordonabb vidéken s leginkább északra fekszik. Ott a különben is rövid ideig tartó nyári forróságot eltűrni nem volna valami nagy lehetetlenség. Peterhof, a szentpéterváriak e kedvelt nyaraló helye, a tengerparton, lejtőn nyúlik le, teraszain sok alkalmas hely akad villák s szép kilátással rendelkező kertek készítésére. Maga a város sem épen kicsiny, állandó lakosainak száma közel tízezerre megy. Van 8 temploma, köztük egy a lutheránusoké. De nyáron át valóban nagyvárosnak látszik, akkora s oly előkelő közönség fordul meg itt. A fő vonzó erő a cári udvar, mely már régóta itt szokott nyáron át tartózkodni. A várkastélyt 1711-ben, még nagy Péter építtette.


 

 

 

AZ OROSZ CÁR PALOTÁJA PETERHOFBAN

 

1. Szökő-kút. 2. A cár sétája. 3. A palota melletti szentegyház. 4. A Preobrazsenszky-ezred zenészei.

5. Az arany lépcső, 6. Az Eva-kút

 

Fény és pompa van bennük, de az ízlés meglehetős régi. Különösen kertje egészen a versaillesi merev formákhoz alkalmazkodik, a szökőkutak, vízesések, nimfák, tritonok, metszett fák s más effélék egészen a francia udvari etikettnek megfelelő ízlést tanúsítják. Egyedül a csinos és igen becses darabokkal is rendelkező képtár érdemel nagyobb figyelmet oly emberek részéről, kik már más fejedelmi lakokat is láttak a múlt századból. Azoknak azonban, kik tisztán a pompában akarnak gyönyörködni, akad itt elég nézni valójuk. A nagy kiterjedésű kertben, még a Katalin cárnő korában uralkodott francia divatnak megfelelő nevekkel. Az ünnepélyeken azelőtt az egész park kivilágíttatott, a szökőkutak mind játszottak, lampionok ezrei lepték el a fákat, különböző előadások rendeztettek, egy szóval oly fényes ünnepek voltak, melyekről előkelő szentpétervári nem maradhatott el, s melyek az orosz főváros szalonjaiban heteken át voltak beszéd tárgyai. Most már vesztettek ugyan fényükből e mulatságok is, a mióta Peterhof az orosz cárnak, a merényletek ellen menedékhelye lett, mint nyári üdülője, de azért még mindig megtartják azokat s az idén is elég érdekes volt. Természetesen, nagymérvű rendőri felügyelet alatt.

 

 

 

 

1884. 35. 552. A KÖZPONTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ INDÓHÁZ BUDAPESTEN.

Augusztus 16-án adták át a forgalomnak a központi személyszállító indóházat, mely a magyar állami vasutak forgalmát egyesíti….Azt a nagy indóházat, mely a maga nemében a legdíszesebbek közé tartozik. Kényelemben, a beosztás célszerűségében pedig csak messze földön akad párja. A legkisebb részletekig hazai erők emelték. Augusztus 16-ikáig a magyar államvasutak személyforgalma a józsefvárosi, úgynevezett losonci indóházban szorult össze. Egy szűk, dísztelen épületben, melyet mikor építették, soha senki sem gondolta, hogy itt még valaha az ország legtöbb vasútjának végpontja lesz. Csak olyan harmadrendű vasút számára készült. Olyan szűkös körülmények közt, hogy mielőtt megnyílhatott volna, a vasút-társulat már csődöt mondott. Se a személyforgalomnak, se a teherforgalomnak nem volt elég. Évek óta nagy volt már itt a szorongás, mióta pedig a zimonyi vasút is megnyílt, elviselhetetlen lett. A szőnyi vasút utasait pedig lehetetlen volt idáig hozni, azok a budai indóházban szálltak ki és ültek föl. A józsefvárosi indóház most kizárólag teherszállításra maradt, de arra is szűk. Rendező pályaudvart, hol a vonatokat állítják össze, a rákos-keresztúri állomásnál szerveztek. Az új indóház számára kezdet óta a Kerepesi út végét szemelték ki, azt a helyet, hol a csömöri út ágazik ki, s hol a bukott omnibusz-társulat istállói álltak. Egészen közel esik a városhoz. Túl rajta még van egy kis telep is, a száz-ház. Poros vidék volt, mély és egyenetlen talajjal. Az építés megkezdésekor derült ki, hogy e hely nagyon vizenyős.

Cölöpöket kellett leverni azon a helyen mindenütt, a hol az indóház áll…

 

 

 

 

A BUDAPESTI KÖZPONTI INDÓHÁZ. DÖRRE TIVADAR RAJZA.

 

Az indóházat szerencsés eszmével tervezte Rochlitz Gyula, az államvasutak főfelügyelője…A kapuzat az indóház homlokzata, művészi arányokban gazdag díszítéssel látták el. Mélyedése ama fedett csarnoknak felel meg, mely alatt a vonatok megállnak. A fedett csarnok az épület testének gerince, s jobbról, balról emelkednek a többi helyiségek, tökéletesen kettéosztva az egész palotát. Egyik oldala az elutazásra, a másik a megérkezésre van berendezve….A főhomlokzat kapuzata 20 méter széles. Két oldalát kétemeletes pavilon képezi. Az egész olasz renaissance-stílusban épült, de mindenütt nagyszabású vonalakban, amint az épület rendeltetése is hozza magával. A kapuzat díszítése a leggazdagabb; a többi rész egyszerűbb. Legfelső párkányát hét méter magasságú szobor-csoportozat ékíti, horganyból öntve. E csoportozat a gőz allegóriája. Neptun és Vulkán közt emelkedik ki egy női alak, baljában magasra emelve egy edényt; míg jobbja egy fogaskereket tart. A kapuzat két oldalán levő fülkében a gőzgép feltalálójának, Wattnak és a vasút feltalálójának, Stephensonnak négy méteres, álló szobrai láthatók.

Balra kell mennünk, ha utazni akarunk; jobbra, ha érkezőt várunk. Mind a két helyre az épület közepén a bejáró. Az elutazók oldalán, a kapuzat melletti pavilon földszintjén vannak a fényes étkező-termek. Magába az indóházba a bemenetel egy kiugró és oszlopos pavilonban történik. Rendkívül nagy csarnokba lépünk, melyből aztán jobbra és balra széles, magas folyosók vezetnek a többi helyiségekbe….

A pályaudvar hossza másfél kilométer, 26 kilométer vasúti vágánnyal, melyeknek elhelyezése naponkint érkező 30 és ugyanannyi induló vonatnak felel meg, de szükség esetén még egyszer ilyen forgalomra is berendezhetik. Most a naponként közlekedő vonatok száma 52. Ennyi megy és jön ide a magyar állami vasutakon napjában s ezek a vonatok az országban 2200 tisztviselőnek és

10 800 kinevezett szolgaszemélyzetnek adnak munkát. Minden építési munkanemre nyilvános verseny volt hirdetve, azzal a kikötéssel, hogy csakis hazai vállalkozó nyerheti meg és csakis hazai munkásokat alkalmazhatni. Ilyen nagy művek képesek fejleszteni a hazai ipart. A szellemi munka teljesítésében kiválóan közreműködtek: Ulbrich Ármin főmérnök*, Rochlitz főfelügyelő helyettese, Feketeházy János főmérnök, Speidl Bódog, Hauff Lajos mérnökök és Wehle Gusztáv, Bergman Ernő, Steinhardt Antal, Fabriczius Béla és Naeter Ernő segédmérnökök….

 

*Ulbrich Ármin építészmérnök, Keleti pályaudvar építésénél főmérnök volt. /Nincs még wiki címszava. G./

 

 

                                    1884. 36. 573. A FRANCIÁK KINÁBAN.

Egész Európa nagy érdeklődéssel tekint most Kínára, Kelet-Ázsia ez óriási birodalmára, hol jelenleg a franciák folytatnak háborút. Igazán szólva, még mindig sokat vitatgatják azt, vajon folyik-e már tényleg háború, mivel a formális hadüzenet egyik fél részéről sem történt meg. Legalábbis nem érkezett el a másik félhez: azonban a dolog lényegére vonatkozólag teljesen közömbös e diplomáciai alakiság, mivel a franciák már tényleg betörtek a kínai birodalomba…

Fu-Cseu főváros igen nevezetes hely. Lakosainak száma 650 000, a tea-kereskedelemnek itt van egyik központja. Mivel Sanghaj és Kanton között középhelyen fekszik, s egyike az európai hajók számára megnyitott kikötőknek, rendkívül élénken látogatják. Maga a város, mint a kínai nagyvárosok általában, nem fekszik közvetlenül a tenger mellett, hanem ettől mintegy 36 angol mérföldnyire, a Min folyó partján. A sík tengerről érkező hajók, ha a Min folyóba akarnak menni, Wu-fu sziget mellett haladnak el, melynek hosszúsága 8 kilométer, szélessége pedig 6. E szigeten, valamint a folyó túlsó oldalán erődök vannak: Kinpai és Quantao. Amint a folyó szűkebb lesz, ismét két erőddel találkozunk, mindkét partján, egyik a Mingan erőd, a másik a Fehér erőd. Mintegy két mérföld e helytől a folyó egy Losing nevű szigetnél elágazik; az egyik ág délnyugat fele tart, a másik jobbra, észak nyugat felé; ez utóbbi mellett fekszik Fu-Cseu….

 

 

A FRANCIA-KHINAI HÁBORÚBÓL FU-CSEU VÁROS.

 

Ha elolvassuk ez adatokat, s ha még hozzá gondoljuk, hogy Kínának a legcsekélyebb számítással 300 millió lakosa van, valódi vakmerőségnek kell tartanunk, hogy egy francia admirális, a rendelkezésére álló kis csapattal ily erős helyet megtámadni mer. Azonban Courbet már ismerte Tonkingból a kínaiak «vitézségét. A hatalmas erőd, Sontaj, elfoglalása, a tonkingi hadjárat egyik legfényesebb hadi ténye, az ő műve volt. Egy páncélhajóval, 7 hadi bárkával s két torpedóval elindult — meghódítani a világot, mert igazán szólva, Kína egy egész kis világ. Jött és győzött. Egymás után süllyesztette el az ott levő kínai hadi hajókat s összes vesztesége csak hat halott s huszonhét sebesült volt, míg a kínaiak közel három ezer embert vesztettek. A kikötőbe behatolván, két nap alatt a Mingan, Kinpai s Fehérerődöket összebombázta, s a pagoda horgonyvető helyéhez is elérvén, az arzenált bombáztatta. ….A franciák másrészt a diadalmas hadjáratot oly fényesnek tartják, hogy máris remélik a kínai kormány engedékenységét. Bekövetkezik-e ez, vagy pedig Fu-Cseu ostroma csak kezdetét képezi egy nagy kínai-francia hadjáratnak? Ez a legérdekesebb kérdések egyike.

 

 

 

1884. 36. 603. AZ ARADI VÁROSHÁZA.

A magyar király Aradon a szó szoros értelmében, palotában lakott. A városnak részére berendezett háza igazi középület, mely

Budapestet kivéve, talán nem is találja párját….A városháza az öt vasútvonal gócpontját képező pályaháztól bevivő főút, s az ezt élénkítő sétahely végén, a régi sóház helyén áll. Főbejárata és homlokzata nyugatra néz, s mint képünkön is látható, renaissance stílusban épült. Eredetileg kétemeletesre tervezte a pályadíj fejében kitűzött száz arany elnyerője, Lechner budapesti építész; ez azonban oly nagy költség többletet okozott volna, hogy át kellett alakítani az eredeti tervezetet. Az átalakítással s az építés vezetésével az aradi Pekár Ferencet bízták meg…Az épület tehát jelenleg egy- és csak főhomlokzatán kétemeletes. A 47 méteres torony kiválóan emeli az egésznek emlékszerű jellegét. Az épület sarkain ott vannak az elmaradhatatlan kúpok, vagy pavilon szerű tornyok, egyébként díszítményekkel nincs túlterhelve a 4300 négyszögméternyi területen álló palota.

A főbejárat a torony alatt levő, oszlopokkal ellátott díszes, de nagy arányai mellett is némileg nyomott lépcsőházba vezet. Ettől balra, a földszinten a levéltár s néhány más hivatal, jobbra pedig a kapitányság és rendőrség van elhelyezve. Az emeleten nagy szárnyas ajtó nyílik a gyűlésterembe, mely emelet nagyságú, s négy oldalán oszlopokon nyugvó karzatokkal van ellátva.

 

 

 

AZ ARADI VÁROSHÁZ DÖRRE TIVADAR RAJZA

 

Balra a főispán, jobbra a polgármester, főjegyző és tanácsosok termei nyílnak. Az épület két sarkán, az emeleten és földszinten

 kisebb üléstermek foglalnak helyet. Az üléstermeket, a város előzékenysége folytán, egyesületek is használhatják,…Egészben véve mintegy 90 szobát találunk a csak keleti, vagyis a Marosra, illetőleg az ezt szegő fiatal parkra néző oldalán nyitott palotában. A pincék nagyok és tágasak, amellett világosak és egészségesek, úgy, hogy az ott levő börtönök épen nem hívják ki maguk ellen a humanizmust.

Arad, mely ily méltó palotát emelt a maga közigazgatásának, az idén ötven esztendeje nyerte szabad királyi városi jogait; s e félszázad szakadatlan munkában s eredményekben nem szegényül telt el, mert Arad ma az Alföldnek egyik legvirágzóbb s legszebb jövőjű városa. Az általa emelt palota tehát nem a fényűzés, és nem hivalkodás, hanem komoly szükséglet. A reá fordított fél millió forint mihamar megtérül, mert kétségtelen, hogy Arad fölismerte a maga hivatását, s a szép városházban is bizonyára a városnak igazi java lesz.

MÁRKI SÁNDOR.

                                         *

Arad város Romániában. Az egykori Arad vármegye, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá. 2002-ben 191 473 lakosa volt, ebből 83,66% román, 11,94% magyar, 1,66% roma, 1,52% német és 1,22% más nemzetiségű. Wiki

 

 

                                       1884. 39. 615. AZ OPERASZÍNHÁZ

…Az operaszínház építéséhez 1875. szept. végén fogtak. Annyira nem volt sürgős még (hisz az 1873-iki krach után voltunk, s akkoriban nyílt meg egy új színház is), hogy az építés megkezdését azzal indokolták: úgy sem igen építenek, a tégla és a munkabér fölötte olcsó. Hadd építsék hát lassanként…Operaszínházunk hátránya, hogy nem tágas téren áll, hanem három oldalról szűk utca maradt körülte…Báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt külön színházi tanács vitatta meg az operaszínház építési föltételeit…Ybl Miklós, a kitűnő magyar építész tervét fogadták el 1874 elején. Időközben a tervet módosították. A mesternek első terve díszeiből engedni kellett, s nem egy imponáló tulajdonai maradtak el. A belső berendezés pedig csaknem egészen megváltozott, a bécsi Ring színház katasztrófája következtében. A színház olasz renaissance stílusban épült. Az architektúrai szépségek homlokzatán vannak összegyűjtve. A homlokzat egészen faragott kő; de a többi három oldal tégla és vakolat….

A földszint egy-egy fülkéjében, a főbejárat két oldalán, két jeles zeneköltőnk életnagyságú sikerült ülő szobra látható: balra Erkel Ferenc, jobbra Liszt Ferenc; mindkettő Stróbl vésője alól került ki. Az emelet fülkéit múzsák foglalják el: Erato és Terpsichore, Feszler Leó szoborműve; Thália Donáth Gyulától, Melpoméne Brestyánszkytól. A homlokzat felső párkánya piedesztál gyanánt szolgál tizenhat nagyhírű zeneköltőnek….Az egész operaszínház hazai erők közreműködésével épült. Ami idegen benne, az a finom márvány, melyet itt annyi vegyülékben használtak a falak burkolására, oszlopderékul, oszloptalapzatul, oszlopfejül, lépcsőpárkányul. Aztán idegen a színpad gépezetének szerkesztése, ez az eddigelé páratlan mű, mely egy bécsi társulat találmánya, s nálunk van először bemutatva, itt kell ki állania a próbát…

Operánk királyi színház, melyet a fejedelem épített, melyet a fejedelmi család bizonyára sokszor fölkeres, melybe elviszi fejedelmi vendégeit is. Két nagy páholyt rendeztek be az udvar számára. A városi oldal egyik nagy részét a valóban királyi helyiségek foglalják el, külön lépcsőzettel, melyen más, mint az uralkodó-család tagjai, nem fog följárni. Társalgó termek, toalett szobák, kényelem és fény az udvari páholyok kiegészítője…

 

 

A MAGYAR KIR. DALMÜSZINHÁZ NÉZŐTERE. DÖRRE TIVADAR EREDETI RAJZA

 

Rendkívüli fénnyel rendezték be az első emeleti foyert, mely a homlokzatot foglalja el. Ez az elegáns világ társalgóhelye, itt van a cukrász is. A mennyezeten Vastagh György három freskója, mindeniken Bacchus-szal. A két kisebb Bacchus neveltetése és Bacchus ifjúsága. Középen, nagy képen pedig «Bacchus diadalmenete». A művész egyik legjobb műve, eleven színekkel. A falak felső részére Feszty Árpád festett hangulatos képeket, kitűnően sikerült tájképeket, egy-egy jellegzetes alakkal. A nézőtéren váró első benyomás az, hogy nagyobb nézőtérre voltunk előkészítve. Valóban, operánk belső világa nem tartozik a nagyok közé. Egy megrázó színházi katasztrófa hatása alatt épülvén, a tűzbiztonságnak egész gyűjteményét, úgy szólva múzeumát létesítették. De még az így maradt helyen is előbbre valónak vették a szép szempontokat, mint a jövedelmezőséget. A földszinten négyszáz ülőhely, a harmadik emeleten 500, s a páholyok összesen 1200 nézőnek nyújtanak helyet….A nézőtér félkör-alakú, három sor páhollyal övezve. Zártszék a középső részen, hol leghosszabb a nézőhely tengelye, 18 sor áll 432 üléssel. Földszinti páholy 19, az első és második emeleten 20—20…A világosság felülről árad szét, nagy magasságból. A mennyezet közepén óriás bronzcsillár hinti le sugarait. Ötszáz lánggal, melyet villamos készülék gyújt föl. Idegen készítmény, s Mainz-ból hozták. Súlya 30 mázsa, s 12 000 frt-ba került. A páholyok sorai közt is helyeztek el gázlámpákat. Ezek csak különös ünnepélyek alkalmával égnek.

Főékessége a nézőtérnek a mennyezet freskója. A mennyezet egészen vas. Arra festette Lotz Károly körívben az Olympust. A kolosszális méretű kompozíció hat összefüggő csoportból áll, s úgy helyezve, hogy akárhonnan alkalmasan nézhetni. A hat csoportozat főalakjai: Apolló, Venus, Neptun, Bacchus, Pluto, Jupiter…Jó kezekben van tehát az új dalmű-színház sorsa. Csupán egy óhajtásunk lenne még: az, hogy ha Erkel Sándor, a mennyiben operaigazgatói és karnagyi teendői engedik, kezébe venné azt a zeneszerzői tollat, melyet Erkel Ferencz oly sikerrel kezelt, s „amit az apa nem dicstelenül kezdett, folytatná a fiú teljes dicsőséggel.”

Reméljük, ez is meglesz. A kik ismerik, tudják, hogy tehetsége nem hiányzik hozzá.

 

 

 

1884. 43. 684. CHRISTIANSBORG KOPPENHÁGÁBAN.

Pár héttel ezelőtt, október hó 3-án, tűzvész semmisítette meg Dánia fővárosának, Koppenhágának egyik legnagyobb s legnevezetesebb épületét, Christiansborgot. Teljesen modern épület volt s elpusztulása inkább csak anyagi veszteséget jelent. De ez anyagi veszteség igen nagy, mert a rengeteg nagy épület, mely királyi palota és országház is volt egyszerre, a fölszerelés gazdagsága és bősége által ritkította párját. Maga az épület a főváros egy kis szigetét, Slotsholmot foglalta el, azt a helyet, mely a dán főváros bölcsője volt. Itt építette ugyanis mintegy 700 évvel ezelőtt Absalon érsek halászkunyhók között Axelhuus nevű várkastélyát, melyből s környezetéből fejlődött ki a ma már közel 300 ezer lakosú, s palotákban oly gazdag Koppenhága. Axelhuus kastély több ízben restauráltatott, végre VI. Keresztély 1732—40 között egy nagy palotát építtetett e helyre, mely palotát ezért róla is nevezték el. E régi épület 1794-ben égett el s a mostani építését 1828-ban fejezték be, Hansen tervei szerint. Széles és hatalmas épület volt, ugy, hogy egymagában egész városrészt képezett, mely sajátságát még jobban kitüntették a körülötte levő kis kertek s az a körülmény, hogy csak hídon át lehetett hozzá jutni.

 

                                        

 

KOPPENHÁGÁBÓL. A CHRISTIANSBORG PALOTA, A DÁN PARLAMENT HELYISÉGE. A THORWALDSEN-MÚZEUM A PART FELŐL

 

A homlokzaton, a kirúgó loggia felett a nagy Thorwaldsen több szobor díszítménye volt s előtte VII. Frigyes király lovagszobra állott. A benső részben is igen sok volt a díszítés és különösen a királyi elfogadó termek pompáját dicsérték. Ez épületben tartotta a «Danish Rigsdag» két háza rendes üléseit, itt volt az állami levéltár, a királyi képtár s egy közel félmillió kötetet számláló nagy könyvtár. Maga a király már ez újabb épületben sem lakott ugyan, azonban udvari bálok s nagyobb fogadások alkalmával gyakran felhasználták, így legutóbb augusztus 15-én is, midőn a nemzetközi orvosi kongresszusnak Koppenhágában összegyűlt tagjait a dán királyi pár meglátogatta.

 

 

 

                                        1884. 46. 733. TATA.

Városok őseredetét ritkán lehet történeti alapon kimutatni hazánkban, hol a zavargós idők többnyire eltörülték a messze múltba vezető nyomokat. A história szerepét többnyire a monda veszi át. Ha nem is ad a kutató kezébe megbízható fonalat: a legtöbb esetben mégis följogosít arra a föltevésre, hogy a mely magyar város keletkezéséről monda emlékezik, az minden valószínűség szerint régi városnak tekinthető….IV. Béla király idejéből fennmaradt okiratok csakugyan azt mutatják, hogy Tatának hajdan más neve volt s jelen nevét Szent Istvántól kapta, ki a várat Dodat Szent szeverinói grófnak ajándékozta, ki e helyen a szent Benedek rendieknek apátságát alapította. Nekik ajándékozván a várost is, mely azonban 1260-ban ismét királyi birtokká lett. Tatát is elpusztították a tatárok s ezek távoztával építette föl a király a szétdúlt várost. Kibővítette a várat, mely később kedvenc mulatóhelye lett Zsigmond és I. Mátyás királyoknak. II. Lajos király is örömest időzött, s udvart is tartott e helyen….

A törökök által teljesen elpusztított Tata csak 1622—25 táján épült föl újra, Pilis megye segélyével. Később ismét török kézre jutott, míg Salm gróf hadával vissza nem foglalta. Ez ostrom alatt oly nagy volt a német katonák dühe, hogy még oltalmazóik karjai közt is átdöfték a meghódolt törököket. 1689-ben Tata a Csáky grófok birtokába jutott, de az eladósodott gróf Csáky Lászlótól már 1695-ben Baráth Ádám vette át, ki fölépítését bevégezte. A Rákóczi-időben kurucok szállták meg, de az ostrom alkalmával ismét romba döntötték. Ekkor kezdődött meg a német telepítés. 1717-ben a császár Krupf József haditanácsost ajándékozta meg Tatával, kitől tíz év múlva gróf Eszterházy József vette meg. Ennek fia, Miklós kiemelte romjaiból s ekkor nyerte a vár mai alakját.

E vár birtokában már II. Ferdinánd megerősítette az Eszterházyak galántai ágát, mely ugyanakkor tizenegy udvartelket is nyert sajátul, melyek ma is fönnállnak….

 

 

TATA. — DÖRRE TIVADAR RAJZAI

                                    Plébánia-templom. Eszterházy-kastély. A vár a tó felöl. A vár udvara.

 

A település három részből: Tatából, Váraljából és Tóvárosból. Az első egy különálló emelkedett részt foglal el, Váralja alatta terül, a vártól és a nagytótól határolva. Tóváros az északi részt foglalja el….Épületei közül legnevezetesebb a vár, mely középkori ízlésben épülve a Váralja és Tóváros közti nagy térséget foglalja el. Nemcsak építészeti csínra, hanem fekvését tekintve is Tata legszebb középületeinek egyike a gróf Eszterházy Miklós által 1764-ben építtetett kegyesrendiek zárdája. E roppant kiterjedésű négyszög-épület a kegyes rendi tanárok terjedelmes lakását, egy csinos termet, öt osztályos gimnáziumot, és egy jól rendezett tápintézetet foglal magában. Legszebb középület a felső városi katolikus plébánia templom, mely a város legdíszesebb helyén: a szabad főtéren emelkedik két magas tornyával. Építészeti modora az újkor ízlését hordja magán. Eszterházy Miklós gróf védnöksége alatt építették 1810-ben, midőn a régi fő-egyház a piac közepén összeromboltatott. A kegyesrendiek épülete mellett elterülő hegy belsejében, az «Öreg tónak» szikláktól övezett tóvárosi oldalában sok a cseppkőbarlang. A tó partján pedig tömérdek a kövült csiga, ritka fajú helix és melonopsis, sőt a márvány-fejtésekben özönvíz előtti amonites maradványokat is felfedeztek.

Tata vizei között legnevezetesebb az «Öreg tó» mely zsilipéivel, zúgóival, 600 hold területével nagyszerű haltenyésztésre van berendezve. Hajdan a királyi asztalt is innen tartoztak ellátni hallal. Említést érdemel még az úgynevezett Feneketlen és az Asszonytó, továbbá a nagy tó vizét a Dunába vezető Tata-folyó. De tán valamennyi között legnagyobb nevezetessége Tatának az Eszterházy grófok parkja, mely úgy terjedelmére, mint művészi berendezésére s a benne termesztett növényzet ritka és értékes voltára nézve talán az egész országban a legkiválóbb….

FUTÓ FERENCZ.

 

 

 

1884. 49. 841. A FIUMEI VILÁGÍTÓ TORONY.

Pár nap óta a fiumei kikötőnek világító tornya is van. A Mária Terézia nevű védőgát, mely már eddigelé is közel 900 méter hosszúságban keletről nyugatra irányul, s a nagy kikötő elzárására szolgál, még nincs befejezve. Mikor a magyar kormány újra átvette Fiumét, ez a hullámgát csak 280 méter hosszúságú volt. A magyar kormány azt 1867-től kezdve mostani terjedelméig kiépítette, s egyedül ennek építésére közel 6 millió forintot költött el. A teljesen kiépített 726 méter hullámgát a folyó évben tartott ankét határozata alapján 350 méterrel fog kiegészíttetni, és 200 méterrel meghosszabbíttatni, mely munka már folyamatban van. Az építés úgy történik, hogy a 30—40 méternél mélyebb tengerfenékre előbb apró kavicsot hordanak, mindaddig, míg a kőhányás a rendes vízállás alatt a 6—7 méter magasságot elérte. Ekkor 11 köbméter térfogatú és 25 tonna súlyú mesterséges zömköveket raknak le a kőhányásra, hogy ez leülepedjék és megszilárduljon. Csak ezután építik a védgát falazatát.

Az így épített hullámgátnak ma legszélsőbb pontján emelkedik 30 méterre a tenger tükre fölött a karcsú világító torony, melyet rajzban bemutatunk, s mely nagyon hasonlít a török mecsetek minaretjeihez. Vasból van az egész, s a budapesti Schlick-féle vasgyárban készült. Nyolc egymásra fektethető vasgyűrűből áll; mindenik gyűrű 2,50 méter magas és 1,80 méter átmérőjű hengerből áll. A henger belsejében van egy csigalépcső, és a közepén egy 400 mm átmérőjű cső, melyben az óra-készülék súlyzói járnak föl s alá. A hengerek úgy vannak egymásra helyezve és egymáshoz erősítve, hogy szükség esetén szétszedhetők s a torony a hullámgátnak más pontjára is áthelyezhető. Az oszlop csúcsán van a torony fő, mely kívülről teljesen zárva van, belül pedig a szolgaszemélyzetnek szolgál lakásul. Itt van elhelyezve a párisi Sauttier és Lemonier cégtől vásárolt lámpa és optikai műszer, mely utóbbi harmadrangú és 1,20 méter átmérőjű.

 

 

 

A FIUMEI VILÁGITÓ-TORONY Zamboni fényképe után

 

A lámpa világát három koncentrikus béltől kapja, és ereje 1080 Carcel-féle* világgal egyenlő. Minthogy a lámpa fényét fehér és veres villámok adják, azért az optikai műszer belső része 8 lencséből van szerkesztve, melyek egy óramű által forgó mozgásban vannak és egy körforgást 2 perc alatt végeznek, úgy hogy minden 15 másodpercben felváltva fehér és vörös villám látható, melyeken kívül állandó fehér fénye is van a lámpának. A lámpa világítópontja 30 méterre van a tenger tükre fölött, úgy hogy a tengeren 10 méter magasan álló egyénnek 17,8 mérföld távolságról látható világa. A világító torony előállításának összes költségei 32 000 frt., melyből a torony maga 10 600, az alépítmény 6400, a lámpa és az optikai műszer 15 000 forintba került.

A világító torony lámpája november 26-án gyújtatott föl ünnepélyesen. Este a városi zenekar a Rákóczi-induló hangjai mellett vonult végig a városon, a Zichy-mólóra, utána a lakosság ezrei. A hatóságok a móló fején várták gr. Zichy Ágost kormányzó megérkezését. A «Deli» gőzös, mely lampionokkal volt földíszítve. Gyorsan tovasiklott a kikötő fényes tükrén, melyet a lampionok és a hold tündéri fénybe varázsoltak. A kormányzó fölment a torony fején levő szerkezethez s meggyújtotta a lámpát, mely egyszerre vakító fényt lövellt az óriási kőtömegre és az alatta játszó hullámokra. Amint a fény előtűnt, a Zichy-mólón levő nép ezrei «Éljen» és «Evviva» kiáltásban törtek ki, a zenekar pedig a himnuszt játszotta. A »Deli», mely tisztes távolban várakozott a felgyújtás alatt, visszasiklott a torony aljához és fölvette a kormányzót, kit a partra érkezésekor szűnni nem akaró éljenzésekkel fogadott a nép.

 

*A múlt században még nem létezett a maihoz hasonló egységesség a mértékegységek használatában. A Hefner-gyertyát Németországban, Ausztriában és Magyarországon használták, míg Franciaországban a Carcel-lámpa, Angliában pedig a tízgyertyás Pentán-lámpa fényét használták a fényerősség méréséhez. Google

 

 

1884. 52. 841. SZENT PÁL TEMPLOMÁNAK HARANGJAI.

Az angol nép egyik büszkesége Szent Pál temploma, a londoni Cityben. Kétségkívül hatalmas épület. A műtörténészek megegyeznek abban, hogy korának egyik legjelentékenyebb építésze, Wren Christophor, ki pedig a ködös Albiont számos szép templommal és palotával díszítette (1575—1710), szebbet nem alkotott, mint a Sz. Pál templomát. De nem e sajátságért becsülik a Szent Pál templomát az angolok, hanem főképp azért, mert ez épület a City egyik legjelentékenyebb épülete. London több, mint 1200 temploma és kápolnája közt a legmagasabb, oly magas, hogy tetejéről, mint a londoni hiszi, egész tiszta időben (a mi persze nagyon ritka dolog) az óriási város területét egészen be lehet látni s így mintegy Londonnak s ezzel együtt a brit világbirodalomnak középpontját képezi. Hűes férfiak fekszenek itt is, de nem oly sok, s oly valódi nagy emberek, mint a Westminsterben, a világ legelső panteonjában. Nagyobbrészt katonák, kik között Nelson a legnevezetesebb, azután művészek: Reynold Josua, Lawrence Tamás s maga a templom építője

 

 

 

A LONDONI SZENT-PÁL TEMPLOM ÉS HARANGJAI.

 

Régebben a harangláb külön állott a cinterem keleti sarkán s benne négy nagy harang volt, melyeket Jézus-harangoknak neveztek, mivel a Sz.-Pál temploma kriptájának keleti részén fekvő Jézuskápolna tulajdonai voltak. Magában a templom tornyában a közönséges használatra szánt harangokon kívül volt még egy nagy harang, melyet csak a londoni püspök vagy a királyi család valamely tagjának halálakor húztak meg. 1444-ben és később, 1561-ben a régi Sz. Pál temploma leégvén, az új harangok egész korunkig igen jelentéktelenek voltak. E század közepén a különböző londoni ipartársulatok költségén az észak nyugati torony felső részében 12 harangot helyeztek el…A harangok együttes játéka jelenleg Londonban a legnevezetesebb s valahányszor megszólal, mindig nagy közönség gyűl össze a templom körül hallgatására. Előbb a Soutbwark-város részbeli Üdvözítőről címzett templom harangjátéka volt a legnevezetesebb, mely szintén 12 harangból állott, összesen 215 mázsa súllyal s tenorja 51 mázsás. A Szent Pál e hangcsoportja igen ügyesen helyeztetett el a toronyba, melynek nagy kerekded ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik. Különösen kelet felől, a melyet képünk is ábrázol, a kupolát szépen lehet látni. Karácsony éjjelén, Krisztus születése idején, mindig megszólal a londoni City hatalmas székesegyházának e szép harangjátéka s az üzletben és üzletért élő londoni nép áhítattal figyel ennek hangjára, mely békét és örömet jelöl…

 

 

 

Egyveleg /Tartalom: csak a képpel illusztrált szöveg/

 

6. 89. A PÁRISI KONGYSZEDÖK

25. 392. ÉTKEZÉS AZ EBÉDLŐ-KOCSIBAN

31. 494.  Genfi füstölő szekrény.

47. 748. LADIK- ÁCSOLÁS

Idézettség: 1869. 21. LATOR GÁBOR.

 

1884. 1. 12. A magyar királyi csendőrség évkönyve 1884 re, szerkesztette Szelestey Károly csendőr-főhadnagy; megjelent Kolozsvárott. A naptári részen kívül célszerűen beosztott címjegyzékét közli a magyar királyi csendőrségnek, a honvédségnek. Szakközleményei jogi határozatokból állnak, a büntető törvénykönyv főbb, a csendőröket közelebbről érintő fejezetéből, a vadászati s fegyveradó-törvények kivonatából. Szépirodalmi olvasmányok is vannak benne, elbeszélések a csendőr-életből, bűnnyomozási történetek. Ára: 1 frt.

 

 

1884. 2. 23. A PAPIRSZÁZAD. Nem egyszer mondták már, hogy korunkat méltán lehetne papírszázadnak nevezni. Valóban, ha a rongyokból, szalmából, fából, jutából, rizsből, fűből s más anyagokból készült s különböző célokra használt papírmennyiséget tekintjük, e jelzést nem is tarthatjuk helytelennek. Jelenleg a földön több mint négyezer papírgyár létezik, melyekben évenként legalább tízezer nyolcszáz millió font papír készül. E papírnak mintegy fele kerül a nyomdákba, egy hatodát használjuk írásra, s a többit más célokra. 1881-ben Franciaországban több, mint ötszáz új lap keletkezett.

Újabb időben kétnemű papír-készítmény jött a kereskedésbe. Az egyik úgy készül, hogy a fehér papírt szalicilsavba mártják, s azután megszárítják. Az ily papírba csomagolják a gyümölcsöket. A másik papírt az úgynevezett manila csomagoló papírból készítik, melyet előbb megmerítenek s aztán melegen, hengeren ki szárítanak…

Japánból és Amerikából hoznak most játszószereket, képrámákat, könyvkötéseket, mosdó-eszközöket, poharakat és más apróságokat, mind sajtolt s fényezett papír tömegből, mely tárgyak nagy része feltűnően olyannak látszik, mintha elefántcsontból volna készítve. Sok más tárgyat készítenek még papírból s valószínű, hogy jövőben még egész sereg csodálatos találmányra számíthatunk.

 

 

1884. 3. címlap. A FŐRENDIHÁZBÓL. A MAGYAR főrendiház, talán a mióta fönnáll sem volt olyan népes, mint e hó 12-ki  űlésén. A keresztények és izraeliták között, valamint a külföldön kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat volt napirenden. Immár másodízben, mintán azt a főrendek első alkalommal hat szótöbbséggel visszautasították és a képviselőházhoz visszaküldték.

Természetes, hogy második alkalomra mind a két párt igyekezett összegyűjteni erejét. A kormány alig gondolhatta, hogy hat szavazat csorbát könnyű szerrel kiköszörülnie ne lehetne, ha fölhívja mindazon pártjabeli főrangúnkat, a kiknek a főrendiházban helyet foglalni joga, vagy legalább jogos igénye van, és a főispánokat, kik az ö kinevezésétől függvén, biztos párthíveknek ígérkeztek.

Jelen volt a római katolikus magas klérus, az aktív politika teréről 1867-ben lesodort ó-konzervatív mágnások, s az ifjabb főúri nemzedéknek is az a része, mely a kormány iránti ellenszenvéről ismeretes. A maguk részéről mindent elkövettek, hogy saját párt-feleiket megjelenésre bírják s e végből még Ausztriából is fölhívtak többeket, hogy e szavazásra lejöjjenek. Így történt aztán, hogy abban a főrendiházban, mely a törvényhozási kérdések fölött más alkalommal többnyire csak 30—40 szavazó taggal szokott határozni, a mondott napon 391 tag jelent meg, úgy hogy a Múzeum tanácstermében talán a felének sem jutott ülőhely.

A vita, mely az ismételve beterjesztett javaslat fölötti szavazást megelőzte, nem volt sem hosszú, sem annyira zajos, mint amidőn először tartottak e tárgy fölött tanácskozást. Mindazonáltal emlékezetes fog maradni azok előtt, kik tanúi voltak. A magyar arisztokráciának a főrendiházban üléssel bíró tagjaiból itt volt több mint a fele rész. Itt voltak a zászlós urak közül többen, három beteges püspök kivételével az egész magas papság, a megyés és címzetes katolikus, úgy szintén a görög egyesült püspökök, valamint a főispánok. Még a királyi házzal közel atyafiságban levő herceg Koburg Fülöp is megjelent. S az Ausztriában lakó, s szavazati jogot rendszerint az osztrák főrendiházban gyakorlók közül is jelen volt három herceg (Windischgrätz, Schwarzenberg, Lichtenstein) és néhány gróf, kik mind a kormány javaslata ellen szavaztak. A szavazás eredménye az lett, hogy a kormány javaslata mellett szavaztak 191-en, ellene 200-an s így a javaslat másodízben is, ezúttal 9 szavazattal, elbukott….

 

.

1884. 3. 44. A lipótvárosi bazilika befejezéséhez még másfél millió forint kellene, a mit sorsjátékból vélnek megszerezhetni. Ha a honfoglalás jubileumát jó későn, például 1893-ban tartják meg, akkorra a bazilika talán elkészülhet. A rendelkezésre álló pénzekből most évenként 80 000.- frt erejéig építenek.

 

 

1884. 5. 81. Egy magyar miniszter a holttestek elégetéséről. A főváros közegészségügyi bizottságának legutóbbi ülésén bemutatták Trefort közoktatásügyi miniszternek az orvosegyetemhez intézett leiratát a város ama rendelkezése ellen, hogy a klinikáról a boncolt ingyenes hullákat koporsóban kelljen eltemetni. Ez az államra 9000 forint évi költséget róna. Ehelyett a miniszter azt ajánlja, hogy az ily holttestek a temető egy építendő helyiségébe hordatván össze, ott elégettessenek.

 

 

1884. 6. 89. A PÁRISI KONGYSZEDÖK ÉLETÉBŐL. Paris utcáiról ismét egy eredeti alak van letűnőfélben, a rongyszedő. A civilizáció teremtette, mert rongy csak ott van, ahol civilizáció, s az is adta meg neki a halálos döfést. Elküldi, elbocsátja, mint kiérdemesült szolgáját, lomtárba veti a történelem többi ócskaságai közé, s ki annyi szemetet turkált össze-vissza, hogy napfényre hozzon valamit, most maga is szemétre kerül. A párisi alsóbb néposztály ezer meg ezer oly foglalkozást és iparágat űz, melyeket mind a szükség leleményessége teremtett meg, s melyekről alig hinnők, hogy valakinek életmódot nyújtsanak. Ilyen a modell, ki néhány centime-ért bejárja a műtermeket, hogy a legkülönbözőbb fárasztó testállásokban mintául szolgáljon a kezdő festő vásznához. Ő is sült burgonyát ebédel manzárd szobájában. A divaturacs, kinek egyéb dolga sincs, mint estélyekről estélyekre támolyogni, s föltűnést keltő toalettjeivel, reklámot csinálni szabójának, amiért aztán jó fizetést húz… és még száz meg száz önfenntartási módja a reményt vesztett kétes egzisztenciáknak, melyek elől a statisztika is kénytelen meghátrálni. Mindé különböző foglalkozások közt épen nem utolsó helyen áll a rongyszedés. Ha meggondoljuk, hogy csak Parisban egyedül 50—60 000 frank tökét képvisel az, amit naponként kidobnak szemétként az ablakon, s a mi eszerint a rongyszedők nélkül kárba veszne a társadalom érték forgalmára nézve.

A párisi községtanácsnak az a legújabb rendelete, hogy jövőre szemetes ládákat állíttat fel, azokat maga ürítteti ki s ily módon megfosztja Paris hatvanezer, vaskampóval fölfegyverzett tipikus alakját egyetlen keresetforrásától. Nem kis elégedetlenséget szült ez utóbbiak között, kik ez intézkedésben politikai háttért is vélnek látni, s tömeges gyűlésezésekkel és kérvényezésekkel igyekeznek e rendelet visszavonására hatni. A harc a rongyért egyébiránt Parisban nem újabb keletű. Már több ízben tettek kísérletet jelentékeny tőkéjű vállalatok alapítására, melyek a rongyszedés monopóliumát kézre kerítsék. Mindez azonban, ha csökkentette is időről-időre a rongyszedők jövedelmét, de végkép nem tette őket keresetképtelenekké! Tovább is megjelentek, a kora hajnali órákban, kopogó cipőikkel, az alvó Paris néptelen utcáin, egyik kezükben pislogó lámpa, a másikban kurkászó kampó, mellyel fölrezzentették a majszoló patkányokat, s meg-megállva a szemetes zugok bűzös halmazai előtt, szakértő figyelemmel vizsgálták át azoknak tartalmát, s rakták bele a használható hulladékokat hátukra akasztott ronda kosaraikba.

 

 

 

A PÁRISI RONGYSZEDÖK

 

Középső helyet foglal el a rongyszedő társadalomban az úgynevezett házirongy-szedő (placier). Ennek már megszokott helyei vannak valamelyik jószívű házmester engedélyéből. Fontos állomásokat tart kezén, s akadálytalanul hatol be azoknak udvaraiba. Gazdag városrészekben 8—10 frankot is megkeres naponkint, sőt van olyan is, a ki a 20 frankig fölviszi. Az ilyen aztán nem is jár puttonnyal hátán, hanem kis taligájával járja be napi útját, melyet hol kutyája, hol meg felesége és gyerekei húznak. Mindkettőnek felette áll a rongy-kereskedő, a chineur, aki maga soha sem ereszkedik le a szemétdombig, hanem csak vásárol, és újra elad. Gyakran hallani az utcákon csengő hangját, amint «törött üvegeket!» vagy «ócska rongyot, ócska vasat!» kiáltozik….

A rongyszedőknek külön negyedük van. Ott laknak mindnyájan a várfalak környékén, saját magok által meghatározhatatlan anyagokból készített kunyhókban. Legismertebb tartózkodási helyük a Doré-nak és a Maupy-nak nevezett két városrész. Itt élnek távol a világ zajától. Egy-egy család egy közös szobát foglal el heti 1—2 franknyi bérért. Reggel 10—11 óra tájt aztán megkezdődik a szemelgetés. Kiürítik a földre puttonyaik tartalmát, s minden tárgyat osztályoznak; mikor készen vannak ezzel, a rongykereskedőt keresik fel, kinek eladják munkájuk eredményét. A piszkos szemetes ládák tartalma így jő újra forgalomba, a legelegánsabb cikkek neve alatt. A kidolgozott csontok a fogkefe-gyárakba kerülnek, a közönséges csontokból fekete festék készül. Néhány undorító kövérséget félrevetnek; jó lesz gyertyának. Van iparos, aki több mint 100 000 frank értékű ötvényt nyer évenként szardellás dobozokból. Magok a dobozok a lemezgépbe kerülnek, hol kitisztítva, kifényesítve és átdolgozva gyermekjátékhoz és velencei lámpákhoz használtatnak föl, míg a hulladék vaskéneget szolgáltat az iparnak. Eme csak vázlatosan előadott ipari feldolgozásokból is kitetszik, hogy a rongyszedő csakugyan hasznos munkása a civilizációnak, s foglalkozásának fontos nemzetgazdasági jelentősége van. Érthető ebből az a mozgalom is, melyet a párisi rongyszedők egy oly tanácsi végzés ellen kezdeményeztek, a mely bizonyos, hogy bénítóan fog hatni több más, a rongy-szedési ipartól föltételezett üzletágra is.

 

 

1884. 7. 108. A kutya-toilette is divattárgy kezd lenni. Egy francia szabó New-Yorkban kizárólag az ölebek díszítésére adta fejét, s minduntalan új divatot talál ki, melyet a nők versenyezve fogadnak el. Most már alig van oly testrésze a kis öl-ebeknek, melyet ne díszítenének fel, és pedig az időjárás és az egyéni sajátságok szerint. Főöltözet a fókabőr-ködmön, ehhez jő violaszínű nyakék, aranyos selyemharisnyák, aranylánc, kék monogramos zárral, télen prémes bunda, reggeli öltözetre kék negligé. Minden ily kutyának még külön dadája is van!

 

1884. 8. 124.::Az írónők soha sem szerepeltek annyira Franciaországban, mint a múlt évben. A Gazette des Femmes /Nők Lapja/ nem kevesebb, mint kétszázöt művet sorol föl, legtöbbnyire szépirodalmi tartalmitokat, melyek nőktől jelentek meg.

 

 

1884. 8. 129. Majláth gyilkosaira ő felsége helybenhagyta a halálos ítéletet, s azt e hó 22-én reggel 8 órakor hirdették ki a három elítélt előtt. A kivégzését pedig másnap reggeli 7 órára tűzték ki, s a Kerepesi úti fogháznál megtették rá az előkészületeket.

*

Mailáth György (Pozsony, 1818. december 8. – Budapest, Várnegyed, 1883. március 29.) országbíró és a főrendiház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tiszteleti tagja. 1883. március 29-én éjjel a budai várban, saját lakásán, erős önvédelem közben rablógyilkosok megfojtották.

 

 

1884. 10. 160. Az országház fölépítése tíz év alatt fog történni, tehát a honalapítás ezredéves jubileumára akarnak elkészülni vele. A Margit-híd környékének ma még tökéletesen kietlen vidéke is átalakul akkorra. A felső Duna sortól, a hídig új palotasor emelkedik, melyben ligetes térség közt fog állni az országház.

 

 

1884. 15. 336. A halottégetés kérdését tárgyalták minap a londoni egészségügyi hivatalnokok meetingjén, s egyhangúan kimondták, hogy óhajtandó lenne az ilfordi temetőben halottégető kemencét állítani a halottégetés minél gyorsabb divatba hozása végett. Mr. Tickle arra hivatkozott, hogy a londoni temetőkben, melyeknek nagy része népes városrészekben fekszik, állandóan 3 000 000 holttest rothad, mi az élőknek semmi esetre sem válik egészségére. Az ügy a világváros egészségügyi bizottsága elé terjesztetett további megfontolás végett.

 

 

1884. 17. 268. Hóhér-kötél készítésével foglalkozik Cincinnatiban egy iparos-cég. Arkansas állam egyik bírójának külön levélben ajánlotta gyártmányát, mely a legjobb e célra, ígérvén neki, hogy mivel ez államban az akasztás gyakori, fél áron szállítja a portékákat. Felemlíti levelében többek közt, hogy egy hírneves kriminalista megemlékezvén e kötelekről, így dicsérte meg azokat: «Polgártársaim, inkább szeretném, hogy ily kötéllel akasszanak fel, mint hogy éljek!»

 

 

 

1884. 21. 330. AZ INKUBÁTOR VAGY DAJKÁLÓ-GÉP. Csodálatos orvosi műszerek, vagyis helyesebben készülékek azok, melyeket bemutatunk. E készülékek Parisban és Londonban a szülészeti kórházakban alkalmaztatnak, s miként nevük is sejteti, koraszülött, vagy beteges, gyenge szervezetű csecsemők ápolására szolgálnak. Ismerjük már az úgynevezett csirkeköltő gépeket, melyekben egyenletes melegség alkalmazása által a tojásból csirkét lehet fejleszteni. Az inkubátoroknál is az egyenletes melegség a főeszköz, s a főgyógyszer, mely által koraszülött vagy gyenge testalkatú csecsemők ápoltatnak…

A szekrény 3 láb magas és 27 hüvelyk széles állványra helyeztetik, mely középosztással két részre válik. A felső részbe teszik a csecsemőt s az alsóba egy ércedényt, mintegy 15 gallon forró vízzel. Ez edény termo-szifonnal van ellátva s így a vizet gázzal, borszesszel vagy petróleumlámpával lehet melegíteni; az edény és a benső szekrény között van tér a levegő szabad forgására, s a felmelegített levegő eltávozására. A felső részben üvegfedél s egy oldalajtó van, melyen át a bölcsőt ki s be lehet tolni s az alsó résztől széles lyukakkal ellátott fadarab választja el, melyen át a meleg levegő bejut…

 

1884.23. 364. A kapusok és a házmesterek veszedelmére Bell Károly, a telefon feltalálója, villamos ajtónyitót talált fel, melynek segítségével a kaput akár az emeletről is ki lehet nyitni. A ki be akar jönni a házba, villamos csengettyűt nyom meg. azután telefonon tudatja nevét az illetőkkel, kik, ha akarják, egyetlen ujjnyomással kinyitják a kaput s ismét be is zárják.

 

1884. 24. 383. Darwin egyik világhírű műve indult meg ismét a természettudományi társulat könyvkiadónál. Ugyanez a vállalat adta ki 1873-ban két kötetben a nagy természettudós egy másik alapvető művét (A fajok eredete a természeti kiválás útján), most pedig kiegészíti ezt Az ember származása című nagy munkájával, melyből az első kötet hagyta el a sajtót. A tudományos világ ismeri nálunk is e munkát, mert annak fontossága, a természettudományi nézetekre gyakorolt átalakító ereje, nem várta, míg valamely nyelvre lefordítják. A természettudományi társulat nagy gonddal készült fordításban adja közre; az első és harmadik részt dr. Török Aurél egyetemi tanár, a második részt dr. Entz Géza egyetemi tanár fordította és a szöveget fölvilágosító jegyzetekkel is ellátták…

 

 

1884. 25. 398. A KELETI VILLÁMVONAT KOCSIJAI. Az amerikaiak sok más dolog között föltalálták a kényelmes utazás mesterségét is. Mindenki, ki az óceánon túl levő nagy köztársaságban megfordult s arról csak egy cikket is irt (s ezek száma valóban légió), egész lelkesedéssel beszélt az ottani közlekedési eszközökről. Soha sem mulasztotta el a mi ketrecekre szaggatott vasúti kocsinkkal szembe állítani a híres Pullmann kocsikat, melyekben az amerikai öt rövid nap alatt a lehető nagy kényelemben teheti meg a nagy utat New-Yorkból San Francisco-ig, oly módon, hogy a vasúton ebédelhet, hálhat, társas mulatságokban részesülhet, sőt olykor-olykor még isteni tiszteletet is hallgathat s vasúton nyomtatott újságokat is olvashat. Még híresebbek voltak a Mississippin, s Hudsonon járó nagy gőzhajók, melyek valóságos első rangú fogadók helyét töltötték be, hol az ember nagyon könnyen elfeledhette, hogy vadon vidéken és zárt helyen utazik. Az amerikaiak leleményessége a vén Európában is utánzásra talált. A vasúti kocsik mindenütt kezdenek átalakulni és sok helyen megközelítik az amerikaiak kényelmét. Nálunk is, a magyar királyi államvasutak új kocsija, hasonlíthatatlanul jobbak és kényelmesebbek, mint a minőkben csak pár évvel ezelőtt is utaznunk kellett. De a legelső vállalat, mely az amerikaiakkal teljesen versenyezhet, sőt bizonyos tekintetben azokat is felülmúlja Nagelmackers francia egyén által hozatott létre s jelenleg főképp a villámvonaton használják. E villámvonat, mely Berlinen és Sz.-Péterváron kívül még egy irányban Bécsen és Budapesten át megy keletre s Paristól Gyurgyevóig (Romániában), hol a Konstantinápoly felé utazóknak a Dunán át kell szállniuk. Ruscsuktól Várnáig más vonaton és innen hajón kell utazniuk. Az utat 80 óra alatt teszi meg s mivel a negyedfél napi idő alatt igen kevés helyen s aránylag rövid időre áll meg, gondoskodni kellett oly vagonokról, melyek a kiszállást teljesen nélkülözhetővé tegyék. S ilyenek voltak a Nagelmackers cég által előállított alvó kocsik, melyeket képeinken bemutatunk azok számára, kik ilyeneken még nem utazhattak.

 

 

 

ÉTKEZÉS AZ EBÉDLŐ-KOCSIBAN

 

A kocsi, mely nappal szalon gyanánt szolgál, amerikai rendszer szerint, széles és elég hosszú, más kocsikkal összeköttetésben mintegy több terem láncolatát képezi. Minden teremben vannak díványok s más ülőhelyek, olvasó asztal, kis asztalok társasjátékokra s kényelmes nézőhelyek azok számára, kik a vidékben akarnak gyönyörködni. Éjjelre a terem hajókabinokhoz hasonló hálószobává alakul át. A díványokból ágyak lesznek, elkülönítve egymástól, elzárt helyeken vannak fürdő helyiségek meleg és hideg vízzel, s mosdó szekrények. Az étterem valóságos vendégfogadó helyiség, gazdag díszítéssel; az asztalok oly módon vannak a kocsi oldalaihoz illesztve, hogy köztük egészen szabadon lehet közlekedni. A rázkódás oly csekély mérvű, hogy az üvegedényeknek sem történhetik baja. A kocsi egy kis részét a konyha foglalja el, melyből az aránylag igen kis tér dacára valóban kitűnő gazdag és változatos étlappal szolgálnak. A konyhában ugyanazt a gépet használják, mely télen melegítésre szolgál, s a kocsi alján elhelyezett kis, de erős tartályban elegendő mennyiségű sűrített gáz van, melyet világításra használnak.

A Nagelmackers* által alapított társaságnak jelenleg már 175 ily repülő szalonja és étterme van, melyek egy részét a keleti villámvasúton kívül a francia vasutakon használják, melyeken ma már a kirándulás Parisból Havreba, vagy más helyre s vissza, valóságos kényelmes az utazás. Hogy a vonaton is étkezhetik, az üzletember igen sok időt takarít meg. Egy szalonba átlag húsz utast számítanak, egy étteremre huszonnégyet. A keleti villámvasút vonalán külön osztály van a nők, külön a dohányzó férfiak számára. A dísz-kocsin kívül van még minden vonatnál két közönségesebb kocsi. Egyikben a szolgaszemélyzet s a vasúti csomagok, a másikban az utasok poggyásza helyeztetik el. A poggyászokat rendesen még a határállomásoknál is benn a vonatban vizsgálják meg az őrök s így az utas nem kénytelen kiszállani. Képeink e vonat egész alakját kívül, a szalon külső és belső részét s egy éttermet mutatnak be s így eléggé tiszta fogalmat nyújtanak e kényelmes közlekedési eszközről, mely, reméljük, rövid idő múlva hazánkban sem lesz többé idegen.

 

*Georges Nagelmackers, né à Liège le 24 juin 1845 et décédé au château de Villepreux le 10 août 1905, est un industriel belge.

Il crée en 1876 la Compagnie internationale des Wagons-lits, puis l'Orient-Express et le Transsibérien, inspirés par les trains de nuit de la société Pullman, qu'il avait observés à New York. Wiki

 

 

1884. 25. 401. Trefort miniszter a műegyetem tanácsához leiratot intézett, a melyben az újonnan választott tisztikart megerősíti és a lelépő rektornak: Szily Kálmánnak őszinte elismerését és meleg köszönetét nyilvánítja, a királyi József műegyetem nagy reményekre jogosító új korszakának megteremtése körül teljesített buzgó és sikeres működéséért.  A műegyetem tanácsa a leirat hiteles másolatát a megtisztelt rektornak kiadatni rendelte.

 

 

1884. 27. 432. A kassai székesegyház megújítása. Frőde, a kassai dóm építésvezetője, a rekonstrukció munkájának tervét és költségvetését felküldte a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. E szerint a székesegyház újraépítéséhez egy millió forint kell. A terv szerint kiépíttetnék a közép- és északi kereszthajó; a tetőzet, a déli torony, az oldalhajók és a felső részek javíttatnának, míg az északi torony jelen állapotban hagyatnék. A templom belseje az új építési terv szerint, eltérően a két későbbi román motívumoktól, gót csúcsíves stílusban lesz építve.

 

 

1884. 29. 465. Irodalmi zsebmetszés. Ifj. Sziklay Károly úr, Érzemények Könyve cím alatt kiadandó költeményeiből, mutatványul, s kiválogatás és közlés végett mintegy nyolc darabot küldött hozzánk. Mi, első ízben, gyarlóknak találván a beküldött mutatványokat, lapunk 26. számának szerk. mondanivalói közt, a fiatal kezdőt tanulmányra és gyakorlatra utasítottuk. Új küldeményt vettünk tőle, ismét öt-hat darabot s ezek közt már találtunk két közölhetőt Pár nap múlva vesszük Nyilas Alajos ref. lelkész úr levelét s mellette — elhunyt testvére, Nyilas Sámuel , jó nevű költőnk, 1871-ben megjelent költeményeit, — melyeknek második kötete 151. lapján, az említett  költemény egy pár szónyi változtatással egészen úgy van meg, a mint azt ifj. Sziklay Károly aláírással mi vettük és közöltük. Hiba, de megbocsátható, hogy a szerkesztőség minden jobb nevű költő minden versére nem emlékszik; de bűn és gyalázat, így visszaélni a szerkesztő és közönség jóhiszeműségével. Ifj. Sziklay Károly úr eljárását ezennel megbélyegezzük s figyelmeztetjük rá szerkesztőtársainkat is. Szerk.

 

 

1884. 30. 481. A Greely-expedíció tagjai által elviselt legnagyobb hideg, 51 Celsius fok volt. Jelentékeny fölfedezés a földrajzra, hogy Grinnel-Landtól északnak, s Grönlandtól északnyugatnak nincs több föld, ellenben minden jel arra mutat, hogy Grönlandtól északkeletnek terjedelmes szigetcsoport nyúlik be a sarki tengerbe. Az expedíció sanyarúságának áldozatul esett Lockwood hadnagyot szánútjában az általa elért északi ponttól, nyílt víz gátolta a tovább haladásban. E szabad víztömegek az északi sark közelében egyenes ellentétben állnak ama közönséges föltevéssel, hogy örökös jég környezi az északi sarkot, s a legnagyobb nehézségek egyikét képezi az északsarki utazókra nézve, egyaránt megnehezítvén a szánok és csónakok használását.

 

 

1884. 31. 492. A tetovírozást nagyon divatba hozták New-Yorkban. Utazó kereskedelmi ügynökök, s más utazók szükségesnek tartják, hogy nevüket vagy karjukra, vagy nyakukra bevésessék, hogy esetleges szerencsétlenség esetében személyazonosságuk bizonyítva legyen.

 

 

1884. 31. 493. A KHOLERÁS VILÁGBAN. Bosszankodásra elég okot szolgáltatnak most a kolera miatt itt-ott felállított  vesztegzárak mindenkinek, aki halaszthatatlan teendője miatt e vidékeken kénytelen utazni…A vesztegzárak, hol az utast kímélet nélkül megfüstölik, minden legkisebb ruha darabját, s holmiját össze-vissza hányják s mindenek felett őt magát napokig, sőt hetekig is feltartóztatják, még pedig saját kontójára…Legkomikusabb azonban az a füstölő szekrény, melyet Genfben használtak.

 

 

 

Genfi füstölő szekrény.

 

 Hat láb, függőlegesen álló szekrénybe kell bebújni minden utasnak, mielőtt tovább menne, csak feje áll szabadon s nyaka körül, hogy azok az átkozott kolera - bacilusok valamiképp el ne szabaduljanak, gondosan el van zárva a levegő. A szekrényben 3—4 percig erős szénsavas klórgőz hatja át a megfüstölt utast és csak így kikészítve bocsátják tova…

 

1884. 31. 497. A központi indóházat, mely a főváros egyik legszebb épülete, augusztus 16-án nyitják meg, a személyforgalomnak azonban csak 18-án adják át. A Szent-Istvánnapi fölrándulók, akik a magyar állami vasutakon jönnek, már itt szállnak ki.

*

A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése vált szükségessé. Ezt a /Keleti/ pályaudvart a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél építették meg. Wiki.

 

 

1884. 32. 513. Házasságok. Dr. Szádeczky Lajos fiatal történetíró s budapesti királyi egyetemi könyvtártiszt, augusztus 2-dikán vezette oltárhoz menyasszonyát: Hincs Mariska kisasszonyt, Hincs Miklósnak, a gr. Teleki Samu jószágigazgatójának leányát, Marosvásárhelyen. — Benedek Elek fiatal író, a székely népköltés buzgó gyűjtője, múlt héten tartotta esküvőjét Fischer Mariska kisasszonnyal, a Kálvin-téri templomban.

 

1884. 33. 529. A bécsi egyetem magyar tanulóinak száma a most bevégződött iskolai évben is nagy volt. Az egyetem 4814 hallgatója közül 1101 magyarországi, éspedig 884 a Királyhágón innenről, 97 túlról és 120 horvát.

 

1884. 34. 545. Jókai körútja. Jókai e hó 20-án érkezett Kassára, s Verédy tanfelügyelő társaságában Arankára utazott. Megtekintette még Jászót, Alsó-Metzenzéfet* és Stoszt, majd Szádellő híres völgyét. Kassán Demkó lőcsei tanárral értekezett, ki a trónörökös könyvébe a múlt századokban élt szepesi német polgárok társadalmi és életszokásairól fog történeti ismertetést írni.

 

 * Medzev az állomás szlovák neve.  Metzenzéf az 1903. okt. 1-től érvényes téli menetrendben ezen a néven szerepel.

http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=mecn /Nincs Wiki címszava. G./

 

1884. 38. 609. Zichy Mihály hírneves művész hazánkfia is kíséretében van az orosz cárnak. Ott volt Skjernyevicében is a három császár találkozásán. A kitűnő művész vázlatokat készít a cár utazásáról és a skjernyevicei fényes jelenetekről. Zichy a meghalt cárnak is kedvelt művésze volt, s az orosz udvar vadászatait és fényes tarkaságait számtalan képsorozatban, tollrajzokban, akvarellekben örökítette meg. A moszkvai koronázásról is ő festett képet.

 

 

1884. 44. 704. Az apály és dagály erejét akarja felhasználni egy német oly módon, hogy az apály alkalmával süllyedő hajó saját súlya által gépeket hozzon mozgásba. A feltaláló különösen dinamóra, elektromos gépekre gondolt, melyek ismét vagy lámpákat gyújtanának meg, vagy egyes kikötői munkákat végeznének. A dolog megvalósítható: kérdés azonban, hogy a szerkesztés költségei megtérülnének- e?

 

 

1884. 45. 725. A csillagok lakói. Flammarion Camille hírneves csillagásztól újabb mű jelent meg Parisban, s fel tünést okoz, mert Flammarion egész határozottan állítja benne, hogy földünkön kívül több csillagnak is vannak lakói. Tudományunk jelenlegi állásánál fogva lehetetlen e lakók alakjáról fogalmakat alkotnunk. Az éltető erő, — mondja Flammarion, — mindenütt működik e világok különböző, ahhoz kötött elemeinél fogva. Szervezetünknek nincs meg a legparányibb olyan tulajdonsága sem, mely azokon létjogosultsággal ne bírna. Flammarion ugyan nincs Wolff Keresztéllyel egy véleményen abban, hogy ha a föld lakóinak átlagos nagyságát öt láb négy hüvelykre tesszük, a Jupiter lakóinak átlagos magasságát 14 lábra kell vennünk, más úton mégis ahhoz közel járó eredményre jut, midőn azt mondja: A többi bolygók lakói benső szervezetükben épp úgy különböznek tőlünk, mint külső kinézésükben.

 

 

 

1884. 47. 747. A KONGO-ÁLLAM KÖZÉP-AFRIKÁBAN.…Az egyenlítői Afrika egy nagy fehér, üres foltnak van föltüntetve, még az újabb térképeken is…Stanleynak*, a bátor amerikai hírlapírónak jutott a dicsőség, hogy a homályos világrészre fényt derítsen s föltárja az ismeretlen világot. Azon a nyomon, a melyen Livingstone elindult, haladt tovább, kimondhatatlan bajok és veszedelmek között. A Tanganyika tótól nyugatra, ezzel csaknem párhuzamos folyásban, találta a Lualava vagy Lualaba** folyamot…,Stanley megindult ezen a folyamon, melyet Livingstone nevéről keresztelt el, hogy földerítse az óriás rejtélyt. Hetekig haladt rajta északi irányban, a míg végre a folyó kanyarodni kezdett s csaknem egyenes nyugati irányt vett. Végre, az 1877-ik év augusztus 9-étől, mint a Zanzibarból elindulás napjától számított 999-ik napon, a délnyugati kanyarulatot vett folyamról tudta már, hogy a forrásánál, Afrika keleti részében Lualaha néven nevezett s egész közép Afrikát félkörben átszelő óriási folyam nem más, mint az Afrika nyugati partján az Atlanti óceánba ömlő Kongó folyam. Hogy ez óriás folyam oly sokáig rejtély maradhatott, annak magyarázatát az adja meg, hogy torkolatától befelé már néhány kilométernyire óriási zátonyok, szikla szorulatok, vízeesések gátolták a tenger felől érkező hajók behatolását.

 

 

 

LADIK- ÁCSOLÁS TÖMJÉN-FENYŐ-TÖRZSBŐL

 

Stanleynak az emberevő vadak egész ladikraján kellett keresztültörnie magát, valamint alább. A rabló bengáliak 63 ladikkal támadták meg, melyeket visszaverni csak nagy nehezen sikerült. A Livingstone folyam zuhatagjain lehetetlen volt sajkával és a ladikokkal vizén folytatni az utat, hanem ki kellett azokat a partra vonszolni s úgy taszigálni tovább rőzsékre rakott fahengereken, és a veszedelmes helyet szárazon megkerülni. Ahol csak szorulatokon és zátonyok fölött rohant a folyam, ott Stanley remek sajkája, a «Lady Alice» megkockáztatta vízen is a veszedelmes utat. Néhol az őserdő egész a folyam partjáig ért. Az ily helyen fejszékkel kellett vágni a csónakok számára utat. Máshol nagy sziklahegyekre kellett fölvontatni a ladikokat s úgy hengergetni tovább. Ez a fárasztó utazás néha heteket vett igénybe, csak egy-egy zuhatag mellett is. Stanley emberei közül, kik ladikon ereszkedtek neki a zuhatagoknak, több oda veszett a törékeny járművel egyetemben. E ladikokat — számra kilencet — aztán pótolni kellett. A Noabi tartományban hatalmas tömjénfenyőkre akadtak, melyekből két óriás példányt levágva, belőlük canoékat /kajak/ácsoltak – miként az ábra mutatja - s azok is szaporították megfogyott járműveik számát.

 

**Sir Henry Morton Stanley, GCB, born John Rowlands, Kongo byname Bula Matari (“Breaker of Rocks”) (28 January 1841 – 10 May 1904), was a British journalist and explorer famous for his exploration of central Africa and his search for missionary and explorer David Livingstone. Upon finding Livingstone, Stanley allegedly uttered the now-famous greeting, "Dr. Livingstone, I presume?" Stanley is also known for his discoveries in and development of the Congo region.

 

**A Lualaba folyó a Kongó folyó felső főfolyása, amely Lubumbashi közeléből indul. Wiki

 

 

1884. 48. 768. Paris régi neve tudvalevőleg Lutetia volt, melyet némelyek a latin lutum (piszok), vagy a görög leukostól (fehér) származtatnak; valószínű azonban, hogy e nevet az ott lakók adták, kik sem görögül, sem latinul nem tudtak. Maga a Paris név sem egészen világos, bár mondják, hogy párisii a kelta nyelvben vitézt jelent. A rómaiak még csak a Lutetia nevet ismerték, a negyedik századtól fogva a két nevet felváltva használják. 1180-ban említi egy Rigord nevű krónikus, hogy a Lutetia név már elavult, így tehát a párisi élet mintegy 700 évvel ezelőtt kezdődött.

 

 

1884. 51, 814. AZ ORGONA TÖRTENETÉBŐL. Már a régiek pán-fuvolája hasonlított az orgonához, amennyiben úgy a sípok, mint azoknak hangjai bizonyos sorrendben következtek egymás után. Később, hogy a fúvás kényelmesebb legyen, ugyanezeket a sípokat tokba tették. Majd, hogy a sípok ne hangozzanak egyszerre, tolókat is alkalmaztak, s végül, mivel a sípok szaporítása következtében az emberi lélegzet már nem volt képes a levegőt mozgásba hozni, divatba jött a bőrfúvó. Pán fuvolájából tehát lassanként valóságos orgona fejlődött ki….A régi orgonák általában igen nagyok voltak. A winchesteri székesegyház óriási orgonájánál felül 12, alul 14 fúvó alkalmaztatott, melyeket 70 erős ember is csak nagy nehezen tudott kellő működésben tartani. Ezt az orgonát 951-ben Elfey püspök készíttette, egy akkor élt poéta szerint 400 sípja volt, s csak a játszásra két orgonista volt szükséges. A klaviatúra billentyűi ezeken a régi orgonákon nem elefántcsont- vagy gyöngyház-betétűek voltak, hanem valóságos tömör, 16 centiméter széles deszkák…

Az orgonát az istentiszteleteknél legelőször 660-ban I. Vitalianus pápa alkalmazta. Elterjedését azonban Pipinnek, Nagy Károly atyjának köszönheti, ki először hozta be hazájában az egyházi énekeket, szükségesnek látta az énekeket kísérő hangszer meghonosítását is. Ezért V. Konstantin bizánci császárhoz fordult, ki 750-ben külön követség által küldött neki egy orgonát…A leghíresebb orgonák közé tartozik a harlemi, melyet a múlt század kezdetén az amsterdami Müller Keresztelj készített. Híres orgona van továbbá Liverpoolban a St.-Georgs-Hall ban….Mindezeket felülmúlja azonban az az orgona, melyet 1882—83-ban a Walker-cég Ludwigsburgban, Stuttgart mellett készített a rigai székesegyház számára, s melynek 120 regisztere van. Nevezetes ez orgona még azért, hogy két oldalról lehet rajta játszani, oly módon, hogy felül gázmotor az egészet, alul pedig fúvó- s kéz-nyomás egy részt hoz mozgásba. Ily módon két játékos is játszhat rajta, egyik a szólót, másik a tuttit.*

 

*A tutti (olasz mindenki) egy zenei szakszó, általában partitúrában vagy a szólista kottájában található meg.

 

 

1884. 52. 842. Kazinczy összes munkái nemsokára megjelennek az akadémia kiadásában, életrajzzal együtt. Az életrajz megírására a tavalyi nagygyűlés ezerforintos pályázatot hirdetett, a munkák kiadására pedig az ez évi költségvetésbe vettek föl megfelelő összeget. A költségek jó részét a Kazinczy-alapból fedezhetik, melyet 1859-ben gyűjtöttek. Az iratok sajtó alá rendezését dr. Nagy Sándorra, a múzeumi könyvtár tisztviselőjére bízták, a felügyeletet Gyulai Pál vállalta el.

 

 

1884. 52. 844. A budai Mátyás-templom újra építésén jelentékeny munkákat végeztek el az év folyamában. A templom egyik fő díszét kétségen kívül az üvegfestésű ablakok fogják képezni. A szentély ablakaiba jövő alakok rajzait Storno Ferencz készítette, az ornamentikát Schulek Frigyes műépítész dolgozta ki, s munkájában annyira haladt, hogy kilenc egyszárnyú ablaknak színes kartonját Kratzmann Ede üvegfestőnek már az ősz elején átadhatta, s a többieket is rövid idő alatt be fogja fejezni. Az ablakok ki-festése iránt egyesek, de különösen főpapjaink nagy érdekeltséget tanúsítottak. A kettős ablakok közül hetet, egyenkint a saját költségükön festettek ki: Simor János hercegprímás, Kovács Zsigmond veszprémi püspök, Dulánszky Nándor pécsi püspök, Császka György szepesi püspök, Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát, Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok és báró Lipthay Béla. A szentély alsó egyszárnyú ablakainak kifestetését pedig megígérték: Ipolyi Arnold besztercebányai püspök, Zalka János győri püspök, Tarkányi Béla egri kanonok, Ebenhöch Ferencz győri kanonok, Rómer Flóris nagyváradi kanonok…

 

 

Idézettség

 

 

1908. Gyulai Pál: Kritikai dolgozatok, 1854 - 1861. Franklin. 272. oldal Írónőink. Szendrey Júlia ford.: Andersen meséi. 1858., 307. old. „…nem árt, ha a fordítónő megkísért egy kis eredeti munkásságot is. Legalább egy kis eredeti mesécskéje / A kis köpeny története,Vasárnapi Újság 1858. 7./, melyben Andersent oly szerencsésen utánozta…” / A mese kezdő és befejező részét beillesztette: G./

 

1858. 7. 74. Egy kis köpeny története. (Eredeti mese.)

                                        Furcsa kis köpeny volt ez; megérdemli, hogy története, rettentő például minden kis köpenynek, örök időre följegyeztessék.

Tulajdonképpen igazságtalanság, öt kicsinynek nevezni, miután épen nagy volta által lett nevezetessé. Persze, hogy ez nem az ö érdeme volt, mert dehogy volt ő nagy, dehogy! Csak gazdája volt kicsiny. Még pedig ugyan csak kicsinynek kellett lennie, hogy még ez a kis köpeny is fölötte nagy volt hozzá képest.

De a dolog ilyetén állását a kis köpeny még csak nem is sejté, hanem valóságosan nagynak tartotta magát. Nagyravágyó volt, igen, határtalan nagyravágyó, de nem nagy. Minden baj onnan eredt, hogy e két fogalmat összezavarta. De nem menthető-e ez nála, sőt természetes, miután egyre azt hallotta maga felöl mondatni : „Oh, az a nagy köpeny! Nézzétek csak azt a nagy köpenyt!" Bizony e felkiáltás örökös hallása szilárdabb szövetű portékát is elszédíthetett és önhitté tehetett volna, mint egy ilyen tapasztalatlan, gyönge köpenykét.

Hogy ő magától nem jött arra a gondolatra, hogy tulajdonképpen nem ő nagy, hanem gazdája kicsi, ki róhatna ezt neki föl? Mért nem kiáltottak hát így föl az emberek, mikor kis gazdája vele sétálgatott, vagyis inkább ö sétálgatott kis gazdájával: .,Oh, az a kis ember! Nézzétek csak azt a kis embert!"…

Mert bármily hideg volt, soha esze ágába sem jutott, köpenykéjét maga körül összébb vonni, hanem ilyenkor elkezdett szitkozódni, s ha ez sem használt, hát fütyörészni. Ez szolgált neki óvszerül a hideg ellen, nem pedig a köpeny. Végre megadta hát magát és megnyugodott sorsában. Tudta, úgysem tart már soká. — Csak néhány szál kötötte még az élethez. Ha ez elszakad, tudta, hogy pályája be lesz fejezve, és vége lesz mindennek, jónak, rossznak.

Nem csalódott. De minthogy végképen semmi sem enyészhetik el a természetben, hanem más alakot öltve, s új életet kezdve, folytatja tovább létezését minden, hát ö vele is úgy történt: miután köpenynek már végképen használhatatlanná vált, megszűnt köpeny lenni, a targoncás széttépte, és darabjait csizmakapcának használta. Ezen mondhatatlanul megalázó átalakulásban folytatta hát viszontagság-teljes életét.

Szendrey Júlia.

 

VU. 1869. 1. Emlékezés Szendrey Júliára, képekkel.

 

 

1930. Bánhegyi Jób: A magyar irodalom története II., Szt. István Társulat, 199. old. A szépirodalmi folyóiratok közül A Hét és a Nyugat jutottak jelentségre, mint az irodalmi forradalom fő orgánumai. A tradíciókhoz ragaszkodó írók a Budapesti Szemle, Vasárnapi Újság, Új Idők köré gyülekeztek…

 

1934. Farkas Gyula: A magyar irodalom története, Káldor. 182. old. „Petőfi barátja, Pákh Albert indítja meg 1854-ben a Vasárnapi Újságot, mely túléli a világháborút, egész nemzedékeknek hozván gyönyörűséget és okulást.”

 

1957. Lengyel Géza: Ady a műhelyben, Szépirodalmi. 266. oldal

 

1961. Kis magyar irodalomtörténet, Gondolat. 237. illusztráció: A VÚ szerkesztőségében 1863-ban, 474. Fametszet a folyóiratból, OSZK. /Egy szó kommentár nélkül. G./

 

1968. Illés Endre: Írók, művészek, Magvető. 138, 140.

 

1972. Kardos Pál: Babits Mihály, Gondolat. 574 – 620. oldal: Babits műveinek megjelenési helye. A VÚ-ban 13 verse, 1 kritikája, róla 3 írás.

 

1983. Rába György: Babits Mihály, Gondolat, 44. oldal: Babits jelentkezése a VÚ-nál. /Bővebben az előző, h 12 – 29 fejezetben/

 

1995. Budai – Hartyányi: Szabó Dezső bibliográfia, Szenci Molnár Társulat, 11. old. VU. 1917. 39. 623-633.

Nincs menekvés. Szabó Dezső figyelemre méltó író, és még inkább figyelemre méltóvá lesz annak számára, a ki írásait pszichológiai szemmel nézi, mint egy sajátságos, sok tekintetben abnormis irodalmi nyilvánulást. Nagyon szertelen és egyensúly nélküli, s ez nyilvánul gondolataiban. Mindig a végletek körül hányódnak, nyugtalanul, biztos súlypont nélkül tévedeznek a világűrben. Nem bírnak szerves, tömör összetartó felfogássá sűrűsödni: ez nyilvánul egyoldalú nárcizmusában is, a mely az egész világból csak magamagát látja, minden egyéb csak szakadozottan és töredékesen homályosodik mögötte s nyilvánul stílusában is, a mely a meglepő eredeti, ötlettel és kifejező erővel teljes fordulatok, az affektáltnak tűnő extravaganciák és a lehangolt, lankadt mondatok sajátságos, nyugtalanító keveréke. Az író mindig harcos pózban áll, mintha valami homályos ellenséges hatalmak ellen gyürkőzne…

Alakjai a történelemben nem is elevenednek meg. Rajzukban van egy nem kellemes vonás, az író nagyon egyoldalúan s bizonyos indokolatlan ingerültséggel nézi az embereket, lenézően bánik velük s mintha kaján öröme telnék silányságuk leleplezésében. Nincs meg benne a méltányosságnak az a motívuma, a mely nélkül nem lehet embert igazán meglátni és megérteni.

*

13. old. VU. 1919. 29. 340.

Az elsodort falu. Szabó Dezső két-kötetes nagy regényét most igen sokan olvassák, nemcsak azért, mert körülbelül az egyetlen nagyobb igényű új magyar szépirodalmi könyv, hanem azért is; mert a tartalma erősen benne úszik a mai napok politikai sodrában. Politikai regény, vállalt célja szerint a magyarság tragédiáját próbálja egy nagy képben összefoglalni, megmutatni belső romlásunk okait s talán utat is mutatni, a melyen ebből a romlásból kiküzdhetnénk magunkat. Az összes társadalmi osztályt sorra veszi, és sújtó kritikát mond róluk…A regény politikai tekintetben tagadhatatlanul rámutat a magyarság nem egy betegségére, bűnére és veszedelmére. Ebben nem eredeti ugyan, mert a magyarság sorsáról és helyzetéről való koncepciója egészében véve Nagy Endre politikai költészetének parafrázisa, de megvan az az érdeme, hogy sokszor úgy hangzik, mint valami vészkiáltás, melyre megdöbbenten kell a magyaroknak felfigyelni. Irodalmi tekintetben, ha leszámítjuk a regényből azt, a mi benne reminiszcencia Móricz Zsigmondra, egy egészen sajátságos írói típust láthatunk benne igen jellegzetesen kifejeződve: egy rendkívüli írói tehetséget, a mely önmagában összeomlik a saját harmonizálatlanságán, az emberi és művészi fegyelem teljes hiányán és még inkább moralitásának roppant fogyatkozásain.

*

459. old. a VU rövidítése, a rövidítések jegyzékében.

 

2011. Lator László: Emlékezések, Európa. 47. oldal. A VÚ 1869. 21. címlapján /portréval/ apai dédapját, a Deák párti képviselőt eleveníti meg.. A VÚ vezércikken búcsúztatja.

1869. 21. Lator Gábor. (1824—1869.) Lator a következő bekezdést idézi:

1845-ben tette le az ügyvédi vizsgát, miután a juratus éveket Pozsonyban tölte el, oly sikerrel, minőt várni méltán lehetett. Azon fáklyásmenet alkalmával, mellyel Wesselényi Miklós iránti tiszteletét mutatta ki az ifjúság, ö volt a szónok, s az akkori szenvedélyes hang közepett benső gyönyörrel olvashatjuk az érzelmek árjának felszínére emelkedni képes ifjú higgadt szónoklatát. Ilyen volt ö utóbb is, a reform-eszmék elő-harcosaként tiszteltetve, hol páratlan népszerűségre tett szert, megyéjében; ilyen maradt egész éltében.

 

 

 

LATOR GÁBOR.

 

Kiegészítés a VÚ-ból /G./:

1824. év április 21-én született Szőlős-Végardón*, Ugocsa-megyében. Atyja Lator Imre, anyja Balog Mária, gondos házi nevelés után a vidéki tanodáknak már akkor is mintaképébe, a Máramaros-szigeti hely. hitv. líceumba küldték…A megye 1860. december 19-én egyhangúan első alispánná választotta. A verőfényes napok azonban hamar elmúltak, s ismét visszavonult családi körébe… megválasztották az l865- 1868-ki országgyűlésre is képviselőül. Hazafias érzelmei, melyek óvatossággal párosultak, a Deák Ferencz zászlója alá vonták. Itt is maradt meg mindvégig, bár megtartva önállóságát a pártfegyelem fölött…

E.

*Szőlős-Végardó. (Ardovec), kisközség Ukrajnában, Ugocsa vármegye Tiszán inneni járásában.

 

*

Megjelenés éve: 2013. 2000. c. folyóirat  |  Lapszám: 2  |  Szerző: Gyimesi Emese

SZENDREY JÚLIA IRODALMI PÁLYÁJÁNAK PROBLÉMAKÖREI

 

„…A következő lista állítható össze azokról a folyóiratokról, albumokról, amelyek Szendrey Júlia verspublikációit közzétették…

Prózai művei ezekben a lapokban jelentek meg: Pesti Napló, Vasárnapi Újság, Koszorú, Nővilág….

Az 1840-es években kialakított kapcsolatrendszerének felhasználása igen látványos. A Napkeletet Vahot Imre, az Anyák Hetilapját Vachottné Csapó Mária, a Vasárnapi Újságot Pákh Albert, a Családi Kört és a Magyar Nők Évkönyvét Kánya Emília, a Koszorút pedig Arany János szerkesztette: csupa olyan személy, akit Júlia még Petőfi révén ismerhetett.”

 

http://ketezer.hu/2013/07/7755/

 

*  *  *

 

 

3. Lator Gábor 1824. április 21-én született Szőlős-Végardóban, szülei: Lator Imre ügyvéd és Balogh Júlia. A tiszaháti Lator család viski származású, innen származott el Lator János, aki református lelkész volt Tekeházán és Gődényházán. Felesége péterfalvi Futamoth Mária volt, férje halála után 8 gyermekével – 7 fiú és 1 leány – az özvegy Péterfalvára költözködött. Lator Gábor atyja, Imre itt született, s mint ügyvéd került a Perényi bárók uradalmába. Sásváron szereztek nagyobb birtokot. Neves tagja volt a családnak Lator Gábor, 21 évesen már ügyvéd lett, a jurátuséveket Pozsonyban töltötte, személyes ismerőse lett Wesselényi Miklósnak, "az árvízi hajós"-nak. Az 1848-as események őt is hadba szólították…A világosi fegyverletétel után bujdokolva tért haza szüleihez. A megyei közéletben több tisztséget is betöltött, volt megyei első alispán, országgyűlési képviselő és a szőlősi református gyülekezet főgondnoka. Tevékeny élete 1869-ben ért véget, a szőlősi temetőben síremléke megvan. Felesége, Szent-Pály Jozefa; Géza és István nevű árváival maradt özvegyen, ez utóbbinak unokája Lator László költő.

 

                                                48/49-es honvédtisztjeink a családtörténet tükrében | Kárpátalja online

                                       www.karpataljalap.net/.../4849-es-honvedtisztjeink-csaladtortenet-tukreben...‎

 

 

 

 

 

Függelék

 

 

        Vajda János tárcái

 

 

1882. 21. 329. MÉRLEG

1882. 30. 477. AZ IZLAM

1882. 39. 623. A RENDŐR

1883. 16. 257. DINAMIT-HÁBORÚ.

 

                                       1884. 21. 333. A TRÓNÖKÖKÖS-PÁR AZ ÖTVÖSMŰ KIÁLLITÁSON.

 

 

1882. 21. 329. MÉRLEG

 

De hát, ha egyszer jól a mélyére nézünk a dolgoknak, ugyan vajon éppen ebből a szempontból van-e okunk a dicsekedésre? Nem inkább úgy áll-e a dolog, hogy voltaképpen tán minden egyéb tekintetben haladtunk, de épen a mi az emberiségi oldalt illeti, nem épen e tekintetben állunk-e legrosszabbul, mint bármikor a lenézett századokban? Rabló lovagváraink festői romokban hevernek, a kaszás vermeket, az egykori sírfülkéket betemették, befalazták, az igaz. De ha a barbárság alatt a háború és nyers erőszak uralmát, a tömeg nyomorának nagy terjedelmét értjük: hát e tekintetben nem állunk-e még rosszabbul, mint hajdanta? Nem azt látjuk-e, hogy a barbárság csak alakot, álarcot váltott és új mezében, mai lényegében még rettenetesebb a réginél is? Nevezetesen ami az öldöklés munkáját illeti, nem inkább tökéletesedtünk-e ebben és arányai is nem öltöttek-e nagyobb mérveket? A háborúk nem ritkábbak, s a harcosok száma nem aránytalanul kevesebb voltak-e azelőtt?

A legnagyobb hódító államok, döntő csatáikat 40—50 ezer emberrel vívták. Ma egy negyedmilliós hadsereg már egészen normális mennyiség. Azelőtt a dologtalan úri rend nemes szenvedélye volt a nemzetközi csatákat megharcolni; egy csomó toborzott, részint fogadott cselédhaddal. Ma egy-egy nagyobb állam két-három millió embert tart fegyver alatt. Egy döntő csatán azelőtt elesett 2—3 ezer ember. Ma tíz-húszezer holt és sebesült. Egy rövid hadjárat összes vesztesége emberszámban százezer körül jár. Azelőtt a harc kézi — ma már gyári munka. A gépek megtízszerezik az öldöklés nagyságát. És az egyesek csatája, a par excellence barbárnak nevezett párbaj számadata mit mutat? Mennyiségileg és minőségileg nem rosszabbul állunk e részben is?

Ami előbb csak a főbb nemesség kiváltsága volt, ma már a polgárság milliói közt, divatozik…Az orgyilkosságok, a politikai merényletek? A sötét korszakok fél ezredéve összevéve nem mutat föl annyit, mint most egy fél évtized!... És végre a tömegek nyomora? Nem valóságos gályarabság-e a mi nagyvárosi gyári munkásaink állapota? A művelődés fokozódása, a gondolkodás nagyobb képessége, ehhez képest a vallási rajongás hanyatlása, a politikai érettség emelkedése nem teszik-e sokkal kínosabbá, elviselhetetlenebbé a mai értelmesebb tömeg nyomorát, a szerencsésebb, de a réginél lelketlenebb, önző és nagyobb számú osztályok folyton növekedő fényűzésével szemben?

És még az öngyilkosságokról nem is szóltunk. Pedig a társadalom betegségének végre is ez a legkétségtelenebb bizonysága. Nem találhatunk-e összefüggést az öngyilkosságok és merényletek rohamos gyarapodása közt?... Hátramentünk volna az emberi tökéletesség céljához vezető utón? Nem, és mindezek daczára épen nem. Sőt ellenkezőleg. Haladunk mégis erősen, és tán igen közel is vagyunk a célhoz, csakhogy a csúcsot még néhány kisebb domb, a kilátást lombos erdő takarja el előttünk. Majd csak akkor vesszük észre, hogy a tétőre értünk, mikor onnan meglepetve, elragadtatva végig tekinthetünk az egész tájon, melyen uralkodunk. A haladás épen a küzdelem általánosságában, lázasságának fokozódásában, az állapotok rendkívüliségében nyilvánul meg.

Valami nagyon gyökeres társadalmi alakuláshoz lehetünk igen közel, melyről a hivatalos és okleveles bölcsesség még ma nem is álmodik...Ha tehát a közművelődés nem volna képes egyszersmind emelni is a közjólétet, enyhíteni a tömeg nyomorát, akkor nem áldás, de átok volna az emberiségre, ami hihetetlennek tetszik. A szellemi haladásnak tehát vagy meg kell hozni az emberiség sorsának javulását, vagy vissza kell fordulnia a sötét reakció felé. De higgyük inkább a jobbat, az ihlett költő jóslatának teljesültét:

 

Ne féljetek szegény jó emberek,

Jön rátok is még boldogabb idő;

Ha nem tietek a múlt és jelen,

Tiétek lesz a végtelen jövő. (Petőfi.)

*

Petőfi Sándor: Palota és kunyhó

 

 

 

1882. 30. 477. AZ IZLAM.

 

Alexandria valamikor a világ legfényesebb, legnagyobb városa volt, a krónikások szerint 800, majd 600 ezer lélek lakossal, és így folyton alább-alább szállván, jelenleg már csak 200 — mások szerint csak 160 ezer lakossal érték utói a legutóbbi események. Nem volt hát politikailag oly fontos pont, mint egykor Karthágó, Róma versenytársa, mikor Scipio elfoglalta, fölégette és falai közt, az ostrom rémjelenetei közepette, hadvezérhez illő nyugalommal, de fenségesen költői hangulatban, szavalta el Homérosz nagyszerű sorait: Eljön majd az idő, mikor hős Trója leomlik, Dárdavető Priamos, s Priamosnak népe kipusztul. Alexandria nem Karthágó, Seymour sem Scipio, de azért a július 11-iki esemény látványosnak nagyszerűbb és történelmi jelentősége is körülbelül van annyi, mint Karthágó lerombolásáé. Mert ez körülbelül a bevezető jelenete annak a nagy világtörténelmi tragédiának, melynek címe lesz: az iszlám hanyatlása és végpusztulása. Még ezelőtt 27 évvel az angol-francia hadak a török állam védelmezőiként működtek Krimiában, ami már szintén hanyatlására vallott az egykor Európát remegtető felekezetnek, mert aki mankóra szorul, az már beteg. Ezelőtt négy évvel már az orosz egyenesen megtámadta és Európa elnézte, sőt mintegy asszisztált. Ez azonban még inkább csak a török és orosz közti nemzeti harc volt. Alexandria bombázásával a kereszténység háborúja veszi kezdetét az iszlámizmussal, melyre nézve a kor szelleme határozottan kimondta orvosi konzíliuma abbeli véleményét, hogy ez a test túlélte magát és közeledik föloszlása felé, menthetetlenül. Ezért lesz nevezetes mérföldjelölő a történelemben a következő fölirat: Július 11. Alexandria. Seymour.

Nagyszerű intézmény volt ez az iszlám, kiváltképp, mint állami, politikai hatalom, és mint hódító katonai szervezet. Egy második Spárta volt ez, azzal a céllal, hogy az állam minden, az egyén semmi. De épen azért járt le ideje, azért kell neki most már elmúlnia, mert bele értünk abba az időbe, amidőn e jelszó megfordított értelmének valósítására törekszik a keresztény emberiség, az egyén minden, az állam mellékes. Az ember a gyémánt, az ékszer, az állam csak foglalatja annak.

Az államnak nem szabad többé célnak lenni. Barbár, hiábavaló, értelmetlen fogalom ez. Az emberiség nem arra való, hogy

piramisokat építsen egyes emberek hullái — kadáverei — fölé, akik, míg bennük élet volt, abban az őrjöngésben szenvedtek, hogy földi isteneknek képzelték magukat. Pedig hát — Kleopátra szép volt, lehelete egész Egyiptomot balzsamossá tette, mégis, mi haszna. Fogja be az orrát, ki előtte elmegy. Az iszlám nagyszerű intézmény — volt hódító államhatalomnak. Vallási rajongást, politikai tekintélyt, katonai rangot, társadalmi rendet, mindent azzal a céllal kevert egybe, hogy hódíthasson és uralkodhasson.

Tette is ezt sok szerencsével közel négy századon át. De már vége van. Minek éljen tovább? Az emberanyag tisztán ágyútöltelék volt előtte, de ennek legalább jó volt. Ma már ennek sem jó, mert a töltelék kárba vész. Az embert, az egyént soha semmiféle egyéb politikai intézmény mélyebben le nem alacsonyította, mint az iszlám a háremben. Mi a mohamedán társadalom? Egy-egy félisten egy baromcsorda közt. Egynek a hetedik ég, millióknak a hetedik pokol. Az ésszerűt, az emberi jogot kegyetlenebbül arcon verő valamit képzelni csakugyan lehetetlen—keresztény európai, polgárosult fejjel. És hozzá a politikai, társadalmi rend! Minden írott törvény nélkül, csupán a személyes hatalom föltétlen, korlátlan szeszélyére alapítva! Egy khedive, akinek miniszterei a kaftánját csókolják, és a fellah, akinél a mi vizslakutyánk több szeretetben részesül gazdája részéről! Tartható állapot ez oly korban, midőn másfelől ott van Amerika, melynek elnökénél szalonképes a legutolsó napszámos?

Honnan eredt ez egyiptomi bonyodalom? Ő khedivsége, Izmail rengeteg milliókat vesz föl uzsorára európai pénzemberektől és háremére elkölti, azután kincseivel, hölgyei dandárjával elköltözik az országból, ott hagyva meztelen fellahjait, hogy arról nyúzzák le a bőrt az európai hitelezők. Végre is hát ki itt a hibás? Az a hitelező, aki pénzét követeli? Hiszen ö nem a fellahnak, de az államhatalom kezelőinek adta azt, és ne követelje azt, hanem szánakozzék a khediveken, akik az ő pénzét háremi orgiákon elpazarolták? A hibás az intézmény, és ha a fellahnak nincs annyi esze és akarata, hogy segítsen a maga baján, úgy amint Európa jobbágyai segítettek magukon, letörülve a «jus primae noctis» szégyenfoltját homlokaikról, hát — ez az ő dolguk. Mi sajnáljuk őket, de nem tehetünk róla, ha kissé érzékenyebb módon vagyunk kénytelenek őket hébe-hóba figyelmeztetni, hogy valahára már ők is — ébredjenek önérzetre.

Lehetetlen el nem fogadnunk azt a tételt, hogy a mohamedánizmus szelleme, intézménye akadályozza a haladást. Hiszen ha nem akadályozná, akkor már ők is nyomában volnának a kereszténységnek. De hát hogy is ne akadályozná? Hát képzelhető-e, hogy egy szultán, egy sah, egy khedive óhajtja a nép fölvilágosodását? Hiszen ha fölvilágosodik, első dolga pokolba kergetni őt háremhölgyeivel, heréltjeivel és népzseb vágó, embernyúzó pasáival?! De hiába, mert az idő kerekét föl nem tarthatják az iszlám földi istenei sem, akármilyen hatalmasok is. Egyszer majd mégis csak belátják a szegény fellahok, hogy még Seymourok is jobb barátai nekik, akik mint ellenség, kímélik az ö városát, mint az Izmailok, akik elszöknek az ő verítéke gyöngyeivel. És akkor aztán reformálni fogják az iszlámot, ha ugyan erre képes, ha pedig nem, hát eldobják, mint szennyes lafancot, melyet már mosatni se érdemes, mert csupa merő ronggyá lett.

VAJDA JANOS

 

 

1882. 39. 623. A RENDŐR

 

A polgárosultság kellékei és ismérvei nagyon számosak. Aki egyhez ért, az máshoz is ért, és a műveltség tetőfokán álló népek majd mindenben kitűnnek, a kevésbé művetek fölött. Majd mindenben, mondjuk, mert utóvégre — non omnia possumus omnes — /nem mindeni ért mindenhez. G./ mindenható csak maga az úristen, az ember gyarló, és a sokoldalú egyénnek is vannak fogyatkozásai.

Az angol például sokban kitűnő; de már egyebek közt a művészetben gyengébb Ezt már így hozza magával nagyon reális, gyakorlati természete. A műveltségnek, a kellékeit is három sorozatba oszthatjuk: a szükségesek, hasznosak és a kellemesek osztályába. A miből világos, hogy a leglényegesebb és legelső föladat mégis az, ami mellőzhetetlen, ami szükséges. Ezek közé tartozik kétségkívül a rend. Államban még inkább, mint magánháztartásban. Hiszen voltaképp, e szükségnek érzete az, ami az embereket arra kényszerítette, hogy államot alkossanak.

Sokféle az, a miből egyes emberek és népek műveltségének fokozatára következtetni lehet. De „ordo est anima rerum” — /Rend a lelke mindennek./ ha egy nyugati, úgynevezett kultúrállamba lépünk, a legelső, ami minden sorú embernek szemébe tűnik: a példás közrend; ez mégis mindenekfölött a legnagyobb különbözet a polgárosult és az elmaradt népek állapota között. Ami minket illet, a művelődés igen számos és magasabb rendű ágában jól előre vagyunk. Államférfiakban, írókban, költőkben, művészekben világhírű kitűnőségekkel dicsekedhetünk. De az újkori polgárosultság egyik legpregnánsabb, kiszögelőbb alakja, vívmánya, a rendőr — az még szinte teljesen hiányzik nálunk. Talán nem telnék már ez a magyar természetből? Igaza volna amaz ósdi ortodox magyar fölfogásnak, mely szerint a magyar sem kereskedőnek, sem egyéb, türelmet és simaságot igénylő föladatra nem, csupán uralkodásra született? De hiszen ezt már az idő, a jelen példáiban, fényesen megcáfolta, nagy lelki örömére mindazoknak, akik tudják, hogy e földi létet, nagyságot csak a kor erkölcseinek a nemzet lényébe való felszívása biztosíthat úgy nekünk, mint a többi kelet-európai népeknek.

A fővárosbeli kereskedői és pénzüzleti cégek, intézetek közt azok a legvirágzóbbak, melyek élén magyar emberek állnak…Régi mondás, hogy a magyar semmiben sem közönséges, még a rosszban is túltesz minden nemzeten. De a főföltétel, hogy ne szégyellje, sőt büszkeségét emelje, a mihez hozzá fog. És itt rejlik egyedüli oka annak, a miért eddig hiányzik nálunk az újkori polgárosultság ez egyik kiváló, eredeti, és egyik legérdemesebb, legnépszerűbb alakja, a rendőr. Már t. i. népszerű a művelődés élén haladó nyugati népeknél, kiváltképp az angolnál, franciánál, amerikainál. Ezek épp oly büszkék az ő tökéletes rendőrségükre, mint mi vitéz huszárjainkra…

Lesz rendőrségünk, mihelyt amaz elemekben is, melyek e testület újoncait nevelik, el fog tűnni az ósdi fölfogás, az ellenszenv, ama politikai színezetű gyűlölet és megvetés, mely az idegen elnyomatás zsandár-korszakából származott át reánk, mely a közszolgálat e nemét megbélyegzőnek tartotta. És nyomban reá fölébred e foglalkozás nemes voltának tudata: őrködni a becsületes polgártársak biztonsága, vagyona, élete és egészsége fölött…

Tízezer forint jutalom mellett éveken át nem akadt szegény ember, a ki föladja a gerillák főnökét, az akkor még menekültnek tekintett későbbi rablóvezért, Rózsa Sándort. E tény jellemzi a közhangulatot, fölfogást, a rendőri intézménnyel szemben. Ennek már a műveltebb rétegekben régen vége van. De szükség, hogy vége legyen a legalsó rétegekben is, nemcsak, de gyökeret verjen a teljesen ellentétes fölfogás, a rend és csend őrei föladatának igazán nemes, dicső mivolta felől. El fog ez érkezni magától is, de tekintettel a fővárosban és a vidéken uralgó közbiztonsági állapotokra, a rendőrségünkről szárnyra kelő botrányos esetek híreire — hazafias kötelessége a megoldást siettetni a napi sajtónak, népies irodalomnak.

A magyar nép nem egyszer adta jelét a rendkívül gyors fölfogásnak a korszellem jelszavaival, reformeszméivel szemben. A 47-ki jobbágy még nem tudta, mi az alkotmány, a polgári egyenlőség, szabadság; 48-ban egy pár hó elég volt arra, hogy már azzal is tisztába legyen, mi a köztársaság? «Dupla lénung /fizetés/, nincs király!» Sőt a közösség —kommunizmus — eszméjét is sok helyütt alkalmazni kezdte. Hamarabb elért a politikai érettséghez, mint kellett volna. Csak egy kis segítség a költők, szónokok, írók részéről, és egyszeribe ott lesz, hogy olyan rendőröket szolgáltat, akik furfangban, bátorságban túltesznek majd az angolon, amerikai rendőrön is. -jd-

 

 

 

1883. 16. 257. DINAMIT-HÁBORÚ.

 

 

Az államhatalmak soha, a barbár vaskorszakokban sem rendelkeztek olyan fegyveres erővel, mint jelenleg. Sem számra, sem fegyelemre, sem a vezénylet egységére nézve. Népek, egyes hadtestek könnyebben föllázadhattak. A hadviselés maga sokkal kezdetlegesebb, természetesebb, a vezérlet sokkal kevesebb szabatos tudományt igénylő volt. Egy merőben tanulatlan lángész azonnal egész hadseregeket volt képes vezényelni. Nem kívánt meg annyi mesterséges eszközt, melyeket kellő számban csak virágzó gyáripar képes mai nap előállítani. Nyilat, buzogányt, bárdot, pajzsot akármely falusi kovács tudott készíteni. Mai nap a Krupp-ágyuk előállításához milliókba kerülő gyártelepek kellenek.

Jó kőutak, sűrű vasúthálózat, egy húron pendülő közigazgatás, óra-gépszerűn egybevágó mozgósítási rendszer, mindannyi döntő tényező a csatatéren. A hadműveletek, a nagy tömegekben való gyors, egységes mozdulatok, sortüzelés ügyessége — mind oly föladatok, melyek éveken át tartó gyakorlatokat igényelnek. A háború szakma lett, melyet hosszú időn át tanulni kell, mint akármely más mesterséget. E szakmaszerűség, a hadviselés, a harcolás gépiessége növeli a katonaság kaszt-szerűségét, mely büszke az ő tudományára, s a többi tanulatlan laikust, akár mily vitéz is, csak parasztnak nevezi, és roppant fölénye érzetében öt kineveti. Ugyanez a szakma- és kasztszerűség, a fegyelmet is szorosabbá, nehezebben áttörhetővé teszi, mert nem szövetkezhetik a fegyvertelen néppel, amely a rendes hadtestekkel szemben tehetetlen…Annak kellene tehát mindebből következni, hogy mai nap az államhatalmak a népekkel szemben erősebbek, mint valaha voltak. Pedig még sincs úgy, és pedig egyszerűen az egyensúly örök törvényénél fogva, mely gondoskodott már a világ kezdetén, hogy a fák az égbe ne nőjenek.

Ugyanaz a gépészeti és vegyészeti tudomány, mely a jelenlegi hadseregek öldöklési képességét oly rettenetessé fokozta, másfelől oly szert nyom az egyesnek markába, mely rémülettel töltheti el magának a föltaláló tudománynak, sőt a haladásnak embereit is. Igazán ide illik a költő mondása, hogy az ördögöt nem jó hívni, mert aztán nem lehet tőle szabadulni. Beláthatatlan az, ami következhetik abból, hogy van egy szer, melynek romboló ereje ezerszerte múlja fölül az előbb ismert kézi fegyverekét, amellett, hogy a merénylő felfedezésének esélye körülbelül szinte ezerszerte csekélyebb. Már nem messze vagyunk attól, hogy nem lesz egyéb hatalom a világon, mint pusztán és egyedül az ember lelkiismerete. Ölhet majd mindenki tetszés szerint, anélkül, hogy lehetséges lenne kipuhatolni a gyilkost; anélkül, hogy az illető a földön másnak, mint lelkiismeretének, ezért a tettéért felelős lenne. Mi lesz aztán ebből? Miként fog alakulni ekkor a társadalom? No de ki tudja, hátha még nem is érjük meg ezt, mi élő ivadék. És ha megérjük, mit ér e fölött most előre tépelődnünk? Az élet majd kitalálja ennek is óvszerét. Ki kell találnia, mert hiszen az egyensúly törvényében meg van írva, hogy mundus se expediet*. Hát csak táncoljunk addig is vígan a vulkánon. Bizonyos az is, hogy nem lesz akkor már a társadalomnak oly rétege, akár szegény, akár gazdag, amelyet a dinamit, nitroglicerin és planklasztit születendő unokája kétségbe nem fog ejteni. -jd-

 

*Mert mundus se expediet. Az élet olyan talányokat is megold, amire az elmélet képtelen.

http://www.angelfire.com/zine2/judeolog/konyvek/kazarf.htm

 

 

                                       1884. 21. 333. A TRÓNÖKÖKÖS-PÁR AZ ÖTVÖSMŰ KIÁLLITÁSON.

/Rövidítve korábbi fejezetükben közöltük. G./

 

A királyfi személyes tulajdonságainak, s ami legfőbb s oly mérhetetlen fontosságú, egy több-nyelvű monarchiában: hajlamainak titkát láthatatlan s érdekes ködbe burkolta az uralkodóházaknál dívó s a miénknél fokozott mérvben indikált elővigyázat.

Mi természetesebb, mint hogy a nemzetek, és kiváltképp a magyar, az egyedüli, melynek számára nincs hely e földön kívül, annál kíváncsiabbak lettek e pontra nézve; hiszen az osztrák-magyar monarchia egyebek közt abban is egyetlen, hogy míg mindenütt másutt a képviseleti alkotmányosság megcsappantja az uralkodó személyes befolyását, nálunk e tekintetben csaknem ellenkezőleg, az uralkodóház befolyása döntő mivoltából mit sem vesztett, sőt talán inkább nyert. Mert a három nemzetiség mérlegén az ő állásfoglalása billenti föl a serpenyőt, s ő határozza el, kié legyen a tenor szerepe a nagy világtörténelmi operában.

XIV. Lajosnak híres mondása, «l'état — c'est moi», / az állam én vagyok/ — inkább zseniális, mint való volt. Franciaország állam maradt császárság, királyság, köztársaságban, Bourbonok és Napóleonok alatt egyaránt. A Habsburg-családnak azonban mondania sem kell s elég bölcs is hozzá, hogy ne mondja: «la monarchie c'est moi,» merthogy nélküle nem volna osztrák-magyar monarchia, ez ép oly ragyogón igaz, mint a napfény….

Íme, most, mikor az orosz cár nem tud megenni egy ebédet magyar, szláv, német, három oldalról ostromolja és védi szeretete rohamával őket. Mindenik csaknem elfojtott lélegzettel lesi a trónörökös egy-egy mozdulatát, figyeli, fejtegeti nyilatkozatai értelmét, keresve abban az ő fajának kedvező hangulat, vagy éppen előszeretet jeleit... És most inkább. mint valaha, századok óta. Nagyon érthető, ha éppen ez okból a politikai illem a trónörökösre bizonyos tartózkodás kötelességét erőlteti. Vigyáznia kell, nehogy egyik vagy másik nemzetiség féltékenységét fölkeltse. És épen azokét, a kik a nyáj megbízhatatlanabb, válogatósabb elemeit képezik, a kik a szomszéd pásztorok csábos hívogatása iránt némi fogékonyságot mutatnak. Az ember szereti hinni, amit óhajt. A trónörökös szigorú óvatosságának irányunkban, honfiúi önszeretetünk, vérmességünk időnkint azt a magyarázatot is adhatja, hogy ha kevésbé simogat bennünket, ez azért is lehet, mert azt hiszi, hisz «ezeket úgysem kell félteni»….E nyilatkozatok s a trónörökös útleírásai, irodalmi működése meglehetősen számba vehető támpontokul szolgáltak arra, hogy hozzávethessünk a trónörökös szellemi színvonalának magasságához. Ami pedig az erkölcsi embert illeti, erre nézve a vadászati és a természetbúvárlat iránti hajlam olyan mértéket nyújt, melyben még soha sem csalatkoztam.

Sokat forogtam e szakmájú emberek közt, de mindig megerősödtem abbeli nézetemben, hogy ha a társadalom mind ilyen emberekből állana, a világ egy örök Árkádia lenne, melyben nem volna szükség se törvényre, se törvény bíróra... A szenvedélyes rébuszfejtő érdeklődésével kísértem a trónörökös működését…A főhercegi pár sorra vette a kiállítási szekrényeket és mélyen ráhajolva valósággal tanulmányozni látszott azokat. A trónörököst az igazgató kalauzolta föltett kalappal, a nejét, Ipolyi püspök…

Az a gondolatom támadt, hogy az egész földön csak éppen e két lény ennyire egymás mellé való, hogy lehetetlen volna még egy harmadikat választani hozzájuk. Mindegyik csupa merő udvariasság, figyelem, tapintat, gyöngédség. Minden mozdulatukon, lépésükön, szavukon nem annyira látszott, mint sejthető volt a megválasztás szakadatlan gondossága, az igyekezet, mindent úgy tenni, mint ezt állásuk, a helyzet és pillanat követelik. Észrevehető volt rajtuk magas állásuk tudata, de annak egy szikrányi gőgje vagy öröme nélkül, nehogy ezzel fájó érzést keltsenek a földi sors által mélyen alantabb helyezett többi halandóban.

Ötnegyed óra múlva az utolsó előtti terembe érve, a magas vendégek még semmi lankadtságot nem mutattak…A közönség is egyre sűrűbben gyülemlett, már csak tolakodva hódíthattam el egy-egy vékonyka, tünékeny kilátást a kedves jó Stefániára, ki egy ártatlan húsvéti áldozatbárány megadó türelmével járt a kegyelmet nem ismerő, besztercebányai püspök mellett. Mert egyáltalán nem voltam képes magamra venni, hogy ily huzamosan és apránkint érdekelhesse őket e sok ócska holmi, mikor engem se érdekel, a kinek itt volna mit tanulnom. Hiszen ők az ő bécsi kincsgyűjteményükben e tárlat legérdekesebb tárgyai nagy részét rég megismerhették. Világosnak tetszett előttem, hogy ez itt csupán a magyar nemzeti kegyeletnek hozott áldozat, gyöngéd udvariasság ténye, ama szigorú kötelességérzet kifolyása, melynek maga az uralkodó oly bámulatos fáradhatatlansággal hódol, midőn például egy honvédtiszti vizsgán órahosszat állva hallgatja az előtte mi újat sem tartalmazó feleleteket.

Azon kellemes tudattal hagytam oda a tárlatot, hogy az egésznek szereplői, sőt élvezői közt talán én voltam a legszerencsésebb. Úgy              tetszik, mintha egyikében részesültem volna ama látványoknak, melyek a tündériesnek bűvöletes világába ragadják föl képzelmünket, s kitörülhetetlenül maradnak meg emlékezetünkben.

                                       VAJDA JÁNOS

                                                 *

 

 

                                       Rejtő István: A Vajda kritikai kiadás első öt kötetéről - EPA

                                       epa.oszk.hu/00000/.../MKSZ_EPA00021_1976_92_01-02_110-119.pdf‎

 

/Az ismertető csak olvasható. G./ „Az anyag túlnőtt a tervezett kereteken” A Vasárnapi Újság és még két lap összesen két oldal /436-   438/ terjedelmet kap. Csak feltételezik, hogy a későbbiekben nagyobb teret szentelnek Vajda tárcáira. Ezek szerint az itt és a korábbi fejezetekben közölt Vajda-írások „első közlések.”

*

Kiegészítés Vajda életrajzához:

Szüleit lovak gázolják halálra, lelkét az elveszett szabadságharc

http://www.aranylant.hu/default.asp?idf=5&ida=23&idi=408

 

 

 

VAJDA JÁNOS 1870 – 1884. fejezetekben olvasható. G.

 

 

                                       1870. 24. Tüneményes alakok

        35. Francia hadtest-vezérek

        37. Páris hadparancsnoka

        38. Strasbourg védője

        39. Favre Gyula

        42. Bluhmental tábornok

1871. 3. Az új spanyol király

          5. Faidherbe tábornok

1873. 51. A leghíresebb pör.

1875.  9. Tisza Kálmán

1880. 3. VAJDA János: Anno 1848, 1860 és jelenleg.

                                                 8. 118. Jelenről és jövőről. (Kórtörténelmi elmélkedés.)

                                               13. 205. Az idő arszlánjai

        21. Vajda János: A Széchenyi-szobornál.

                                               29. 469. Nemzeti ünnepek

                                               30. 486. Mulatóhelyeink a fővárosban

                                               48. 786. Oroszlánvadászat. (Humbug nélkül.)

1881. 2. 25. VADÁSZAT

          3. /Vezércikk, képpel. G./ A pétervári merénylet.

                                               11. 169. HUGO VIKTOR ÜNNEPE

                                               18. 285. EMLÉKEIMBŐL - ALCSUTHRÓL

                                               46. 731. ŐSZI KOPÓZÁS

                                      1882. 20. 314. KIVÁNDORLÁS.

                                                21. 329. MÉRLEG

                                                22. 338. AZ ALAGUTKIRÁLY

                                                30. 477. AZ IZLAM

        39. 623. A RENDŐR

                                       1883. 14. 222. A BUDAVÁRI RÉMESET.

          16. 257. DINAMIT-HÁBORÚ

                                                  27. 443. MAGYAR VENDÉGLÖK

                                                  45. 731. BOTRÁNY-HAJHÁSZAT.

 

                                        1884. 21. 333. A TRÓNÖKÖKÖS-PÁR AZ ÖTVÖSMŰ KIÁLLITÁSON.

 

*  *  *

 

                                       Még Vajda: a 1882. évi folyamának tartalma.

 

                                      Az erdő nyáron. Vajda János ... ... 362

                                      Az a puska, az a pisztoly! Vajda János... 717

                                      Vad mészárosok. Éjjel, villámfénynél (képpel) Vajda János ... 749

                                      *

                                      A Ludas, Vértó, meg Radenovácz. (Kirándulási emlékek.) Vajda János ... ...1883. 71.