IRÁNYÍTOTT IRODALOM GYÖNGYSZEMEI III.

 

A diktatúra tovább puhul, majd megszűnik

 

Bevezető

 

Folyóiratok

         „Átmenő” folyóiratok: Sorsunk, Válasz

         Ünnepi számok: Új Írás, Kortárs

         Nagyvilág

Révai lexikon

Irányított irodalomtudomány

1990 után

         Dokumentum-gyűjtemények

         Verseskötetek

         Illyés naplójegyzetei

         Németh László levelezése

 

  

Bevezető

 

Azt a címet is adhattam volna: ami az előző két fejezetből – kemény és puha diktatúra - kimaradt. Hasonló témakörök szerint mutatok be szemelvényeket. Figyelemre méltó a Válasz téma-gazdagsága. Kiegészül a szemle a Révai Lexikon hasonmás kiadásának történetével, valamint azzal: hogyan kezdték feldolgozni a korszakot 1990 után. Figyelemre méltó adatokat találunk a diktatúra természetére vonatkozóan Illyésnél és Németh Lászlónál.  

„Átmenő” folyóiratok 

Nemcsak az Új Idők, hanem a Válasz és a Sorsunk is folytatta megjelenését 1945 után. De nem sokáig.  

Sorsunk

 

1941 – 1948 között jelent meg, Várkonyi Nándor a főszerkesztő.

 …A második világháború után, csak néhány folyóirat kísérelte meg a változatlan címmel s az azonnal való megjelenést. S jórészt változatlan gárdával folytatni a munkát még kevesebb. Az országszerte ismert és olvasott folyóiratok közül szinte egyedül a pécsi Sorsunk tartotta meg a címét is és évfolyam szerinti folytonosságát is. Az ötödik évfolyam volt ez. S jórészt külsejét és jellegét meg tartalmi fölépítését is megtartotta…

                                                                        /Németh G. Béla: A Sorsunk/

 

1946. december és 1948. január – lapszámai vannak meg a gyűjteményemben. Az előbbiben Földessy Gyula Adyról értekezve szembeszáll a l’art pour l’art-tal. Fábián István az irodalomtanítás reformját sürgeti. Az utóbbi számban a főszerkesztő Száz év címen méltatja 1848-at.”…a hatalom azoknak a rétegeknek a kezébe került, amelyeknek létérdekük a népuralom megvalósítása…ma a tettet munkának hívják, amelyben mindenki részt kell, hogy vegyen a maga helyén…

Az 1947-es tartalomból – mely az 1946. dec. szám melléklete – hasonló tendencia olvasható ki, mint az Új Idők „átmenő” lapjaiból: több a szovjet témájú írás.

 Válasz

 

A Válasz szépirodalmi és társadalompolitikai folyóirat volt 1934. május – 1938. június; majd 1946. október - 1949. június között.

A lapot 1938 júniusában betiltották. A második világháború után a magyar irodalmi élet résztvevői úgy érezték, hogy az "első" Válasz és a Magyar Csillag folytatásaként szükség van egy új folyóiratra. Illyés Gyula, Bibó István, Németh László és Sárközi Márta kezdtek az alapításon gondolkodni. A papír fölött a pártok rendelkeztek. Mivel az "első" Válasz írói a parasztpárt kötelékébe tartoztak, a lap a párt terhére papírhoz juthatott.

1946 októberében a Válasz Illyés Gyula irányításával indult újra. A parasztpárti kötődés miatt az első szám borítóján Farkas Ferenc, a párt alapítója szerepelt felelős kiadóként. A programnyilatkozat szerint a Válasz Sárközi György emléke előtt tisztelgett, ott folytatták, ahol ő abbahagyta. Illyés csak névleges szerkesztője volt a lapnak, a tényleges és gyakorlati szerkesztő Sárközi Márta lett.

A Válaszban jelent meg többek közt Illyés néhány 1944-es verse; Szentkuthy Miklós tanulmányai és egy regény részlete. Vas István antológia-darabjai és életrajzi regényfolyamának kezdete. Sőtér István több műve; Kodolányi János regényei, elbeszélései, novellái, drámarészletei; Weöres Sándor több tucat verse és néhány könyvkritikája. Veres Péter tételei; Bibó István kilenc nagy tanulmánya. Németh László a Válaszban jelentette meg a Széchenyi-dráma két felvonását, az Iszony nagyobbik részét, az Égető Eszter készülő fejezeteit és néhány pedagógiai tanulmányt. Szabó Lőrinc a lapban publikálta a Tücsökzene című verseskötet szonettjeinek nagy részét és a Sárközi György-tanulmányt. Weöres Sándorral együtt a Válasz egyik versszerkesztője lett.

Az utolsó, összevont szám 1949 júniusában jelent meg. Szeptemberben jelent meg a Szabad Népben az utolsó Válasz-szám "következménye", a Válasz a lejtőn című cikk. A megszűnő kiadót államosították, a Válasz mint a parasztpárt és a nép írók mozgalmának lapja "a népben rejlő alkotó erők felszabadítása" jegyében szűnt meg.

Az oldal az inapló projekt keretében készült - 2008 ősz                   /Rövidítve. B./

 

                                                   *  *  * 

Az „átmenő” Válaszból könyvtáramban hat szám van meg, közöttük az első kettő is. A régi Válasz ára egy pengő, az újé öt, majd hat forint. A szemlézett Válasz-számok inkább a gazdag tartalmat szemléltetik. A diktatúra még csak bontogatja szárnyait.

 

1946. október, VI. évf. 1. szám A beköszöntőt Illyés írja, Az idő kérdései címen. Tiszteleg Sárközy György előtt és „Ott folytatjuk, ahol ő abbahagyta.”

„…Az itt váró feladat kezdése közben kezdett dőlni hirtelen a világ. Kis kohónk alá is, amely nem volt sajátosan külön, de mégis a miénk volt, Európa pokol-lángnyelveit vágta a szél…Most az események indultak meg, hagyták maguk mögött az eszményeket…egy külön gond: a parasztságnak az élő nemzetbe, az európai műveltségbe való emelése…

…Európa népeinek most következő fél százada arra megy, hogy a nacionalizmus igazán maradi légköréből kibontódva miképp erjedjenek át…a szocializmusba…

…Még egy gondolat…a munkások és parasztok fejlődésére: politikailag az előbbiek mozgalma szolgálhatja erősebben a szövetséget; az irodalom dolgában az utóbbiaké…

 

Márkus István: Földosztás Gebén /Szatmár m./…Gebe már 1944 októberben fölszabadult…Gebén a földreform megszüntette az agrárproletáriátust…Megalakultak a pártok: Parasztpárt, Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Kommunista Párt Polgári Demokrata Párt…

 

Bibó István: A békeszerződés és a magyar demokrácia…fel lehet vetni a konkrét és közvetlen felelősség kérdését is…hogy Magyarország összeomlott és a béketárgyaláson eleve, mint elhanyagolható mennyiség lép fel…megérdemelte-e Magyarország azt a történeti sorsot, amelyik érte…/el kell fogadni/ egyetlen fenntartásról azonban nem tehet le: nem adhatja fel a magyar kisebbségek sorsával szemben való politikai érdekeltségét…

 

Illyés a beköszöntőn kívül „Jegyzetek”-et és Aragon regényéről recenziót is ír a lapba. A jegyzetek egyik alfejezete: Fellebbezés:

…De dobjuk el igazságunkat is? Mondjunk le arról a kis bátorságról is, amely az igazságnak csak a megfogalmazásához kell? Ne merjünk – a szó eredeti jelentését idézve – fogalmat se alkotni róla? Igaz szót az igaz tartalomhoz?...Fellebbezni fogunk. S reméljük, eljön az idő, amikor alkalmunk és hitelünk lesz igazságunk új feltárására, új ítéletre. Mert hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy ebben örökre megnyugodhatunk. Az igazságban való hitet, a demokrácia alapját hazudtolnánk meg. Mert az igazság fogalmát legjobban az őrzi, aki úgy érzi: neki nem jutott magából az igazságból. Csakis a demokrácia elveivel akarunk fellebbezni. Fejünket meghajtva ezt válaszoljuk, bírák.

  

1946. november. VI. évf. 2. Kovács Imre: A Demokrácia útja Magyarországon. …Úgy lettünk demokraták, hogy nem voltunk demokraták…A Szovjetúnió határain belül minden kis nép számára biztosítja a legteljesebb gazdasági, társadalmi és kulturális szabadságot…A demokratikus átalakulás legmarkánsabb motiválója a kommunista Párt…

Bibó István: A koalíció egyensúlya és az önkormányzati választások…A fasizmus e pillanatban nem jelentkezik és valószín hosszú ideig nem fog jelentkezni…Itt áll a koalíció egy elég nagy kátyúban…

 

Jócsik Lajos: Mint oldott kéve…a csehszlovákok csupán a népcsere-egyezmény alapján a következő tömegeket szeretnék járásonként kitelepíteni …26 tétel, összesen 183 447 személy. Szülővárosom, Kassa 3497 személy. A legtöbb Jókai szülővárosa: Komárom, 29 189 fő….”Az aug. 27-én átnyújtott névjegyzék szerint a csehszlovák kormány bejelentette 21 161 háborús főbűnös magyar áttelepítését 55 784 családtaggal…

 

A Figyelő rovatban Révai: Marxizmus és népiesség c. könyvéről ír hét és fél oldalas recenziót Márkus István.

 

1947. március. 275. oldal. Illyés Gyula: Szemtanú Páris, 1947. február

 Szemtanúja voltam egy történelmi eseménynek…A magyar béke aláírásának lehettem szemtanúja Párisban, 1947 február 10-én. Merő véletlenen múlt, hogy jelen lehettem. A hónapokig húzódó béketárgyalásoknak ezt az utolsó jelenetét, így szólt a határozat, a lehető legkisebb nyilvánosság előtt, a lehető leggyorsabban játszatják le…a huszonhat nemzet képviselőinek mindössze százötven percet szántak az öt volt csatlós állammal – Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal – kötendő békeszerződés aláírására,. Színhely az Orsay-rakparton fekvő külügyi palota…a bejutás minden reménye nélkül mentünk Cs-vel a magyar külügyminiszter szállására…

…Vezényszavak csattantak, s még merevebb vigyázz-ba zökkenő kerubokon megcsörrent a fém, a sisakok tetején megrezzent a lófark. Dob pergett. A magasból fekete frakkos, fehér kesztyűs alakok sürögtek alá, nyakukban fényes acél-láncocskákkal. Lépdeltem fölfelé…

…egy hosszú, zöld posztóval borított asztal mellett lépdeltem, amelynél harminc-negyven férfi ült…Az asztal zöld posztóján háztetőszerűen összehajtott és felállított fehér kartonlapok váltakoztak, mindegyiken nagy nyomtatott fekete betűkkel egy-egy ország neve. Az asztal felém eső részén  – tőlem két-három méternyire - három szék üresen állt. Az asztal e részén felállított kartonlap ezt a szót viselte: Magyarország…

…megszólalt egy őszülő, de gyerekes arcú középkorú férfi. Közvetlen, halk hangon bejelentette, hogy megnyitja az ülést.. Lenézett papírjaira: Következik a Magyarországgal való békeszerződés aláírása. Bidault francia külügyminiszter volt…az egyik szertartásrendező bevezette a magyar urakat…

Gyöngyösi János haladt elől…nyomában Kertész, Pödör, Sebestyén, Auer / a párizsi követ/. Majd Nemestóthy, Szakasits György, Erős. Szinte soknak tűnt, ilyen kis országhoz mérten. Annyi nagyhatalom, azok három-négyes küldöttsége között…

…Minden államot a párisi követe képviselte, a magyarok kivételével. Ezeket legutoljára kormányozták az asztalhoz. Ők voltak a felvonásvég, itt egyúttal a fő látványosság, a nagy változás szemmel látható alakítói. Ellenségként léptek be s egy perc múlva béke-társakként fognak távozni…Gyöngyösi leült az asztal elé…Mintha hírtelen vihar tört volna ki, mintha az ég minden tájékán száz és száz villám villant és ismétlődött volna: a világító készülékek egymás hegyén-hátán…Az embernek arra kellett gondolnia, vész nélküli lesz-e ez a vihar előtti pokoli villám játék. Az embernek a távoli magyar tájakra kellett gondolnia, bár egy csattanás nélkül vonulna el fölöttük a vész, immár örökre. A kéz feszülten, a megfeszültség nyugalmával rótta a betűket. Az utolsónál, az s-nél /mert Gyöngyösi János magyarul írta alá nevét/ hírtelen megrándult s széles kanyarodást tett.

Befejeződött…

 

Gyöngyösi János (Berki, Sáros vármegye, 1893. május 3. Budapest, 1951. október 29.), Függ. Kisgazda P-s politikus; parlamenti képviselő, lapszerkesztő. A koalíciós kormány külügyminisztere. /Wikipedia/ 

 

1948. március 205. oldal:

Pilinszky János: Mire megjössz

Egyedül vagyok, mire megjössz,
az egyetlen élő leszek,
csak tollpihék az üres ólban,
csak csillagok az ég helyett.

A temetetlen árvaságban,
mint téli szeméttelepen,
a hulladék közt kapirgálva
szemelgetem az életem.

Az lesz a tökéletes béke.
Még szívemet se hallani,
mindenfelől a némaságnak
extatikus torlaszai.

A pőre örökkévalóság.
S a tiéd, egyedül tiéd,
kezdettől fogva neked készült
e nagyszerű egyszerűség.

Mint tagolatlan kosárember,
csak ül az idő szótalan,
nincs karja-lába már a vágynak,
csupán ziháló törzse van.

Mindenem veszve, mire megjössz,
se házam nincs, se puha ágyam,
zavartalan heverhetünk majd
a puszta elragadtatásban.

Csak meg ne lopj! Csak el ne pártolj!
Ha gyenge vagy, végem van akkor.
Ágyban, párnák közt, utcazajban
iszonyú lenne fölriadnom.

1948

 

1949. január 40. oldal. Tószády József: Áttelepítettek. A szó már szabályos terminus technikus a jogi szóhasználatban…jelöli azt a kb. 12 ezer magyar családot, amely a lakosságcsere keretében eddig áttelepíttetett Csehszlovákiából Magyarországra…régi otthonom mozgatható észét idegen munkások százai egyszer csak autókba, tehervagonokba rakták s vele együtt jómagam, engem is elszállítottak, áttelepítettek, ide hoztak végül is „betelepítettek.”…

…Az áttelepítés a felszabadulás utáni magyar életnek a földosztás mellett eddig a leg-nagyarányúbbnak ígérkező társadalmi eltolódása és élménye…Ez a tanulmány egy kisalföldi magyar falu metamorfózisát próbálja megrajzolni az áttelepítés folyamatában…A régi otthon: Negyed község, a Vág folyó jobb partján…Nyitra vármegye dél-nyugati pontja…Kiegyensúlyozott kisalföldi magyar falu volt…

…Amit most itt egy községgel kapcsolatban felvázoltunk, az a városokat nem számítva, majdnem kétszáz szlovákiai magyar község szétszórt lakosságának eleven és mindennél éghetőbb problémája.

 

                                                      *  *  *

Ünnepi számok

 

Két Új Írás és két Kortárs ünnepi számot tettem el. Babits /100 éve született/, Kosztolányi /100/ és Illyés / 70 és 80/ az ünnepeltek.

 

Új Írás 1983. 11. „Tevékeny törvény-hit”  Száz éve született Babits Mihály. A teljes folyóirat-szám Babitsról szól. Az illusztrációk is. A főszerkesztő Juhász Ferenc nyitja a sort. Majd:

 

Keresztury Dezső

 

Főnix                                  Üdv nekik, kikkel együtt vittük át

                                            gyűlölet-lápos pokolkörökön

                                            a költő csillagát, mikor köröm-

                                            szakadtig üldözött a butaság.

 

1.

REccsen a jégmező: rian,

HAbot túr sok rossz bíró,

BIzik, aki utat keres,

LIgetek zöldben állnak és

gul a lélek a deres

CIvilizáció

Óljaiban.

                  /1959/….                             Tessék a vastag betűket összeolvasni B.

 

 

Juhász Ferenc március 29-i levelében szept. 1-jéig kér kéziratot a Babits-számba Illyéstől. A költő két hét múlva /ápr. 15-én/ meghal. Az emlékezés elmarad.

 

Németh G. Béla: Világkép és irodalomfölfogás Babits irodalomtörténetében. Az utolsó bekezdés:

„…Nem volna a marxista gondolkodás dicsérete, nem volna a marxista gondolkodáshoz méltó, ha lexikon-sémákkal, ha pusztán szociológiai magyarázatokkal vagy éppen patopszichologiai modell-képletekkel próbálnánk Babits jellemző vonásainak okát adni, nem pedig a szociológiát is, a pszichológiát is, a politikát is magába ölelő valódi filozófiai értelmezéssel, akár a magunk álláspontját is felülvizsgálatnak vetvén alá – állván a marxizmusnak is középpontjában a történeti dialektikájú ontológia, az ontológiai törekvésű történeti dialektika – mint ezt végső érettségében és bátorságában Lukács György is oly világosan látta.”     

                                                                           

Sőtér István: Babits Mihály a regényíró ”…Az Elza pilóta emlékeztet a Jövő század regényére…Jókai sikerültebb, noha ez sem tartozik az író legjobb művei közé. Az Elza pilóta zavaróan egyesíti a harmincas évek magyar középosztályának élet- és beszédstílusát a jövőbeli társadaloméval…”

Mintha az volna a gond, hogy a regény kevésbé sikerült. Sőtér mélyen hallgat azokról az okokról, melyek miatt 1945 után hosszú ideig nem jelenhetett meg a regény. Négy szóval volt gond, amint azt Szörényi másutt idézett könyve kimutatja: „A társadalom katonai megszervezése szovjetek vagy fasciók formájában már a XX. sz. elején elkezdődött…”

 

                                                       *  *  *

 Új Írás 1985. 11. Kosztolányi-ünnep Születésének századik évfordulójára

Akár a Babits-szám, ez is csak Kosztolányiról szól.

Akkor már nem voltam előfizető és itthon nem vettem észre a Babits-számot. Kiküldtek Berlinbe, a ma már nem létező NDK fővárosába. A város szélén a tábla: Berlin Hauptstadt der DDR. Egy újságárusnál pillantottam meg, 2,5 DM-be került. Persze keleti márkába.

 

„Emberhűség, habzó virágzás…-kezd Juhász Ferenc…egy fulladt és poros ország fényzászlója …kiscselédek apostola…

 

Kosztolányi Ilonája nem az ünnepi számban jelent meg, hanem a parafrázisa, amit Orbán Ottó írt az ünnepi számba.

Kosztolányi Dezső: Ilona

Lenge lány,
aki sző,
holdvilág
mosolya:
ezt mondja
a neved,
Ilona,
Ilona.

Lelkembe
hallgatag
dalolom,
lallala,
dajkálom
a neved
lallázva,
Ilona.

Minthogyha
a fülem
szellőket
hallana,
sellőket,
lelkeket
lengeni,
Ilona.

Müezzin
zümmög így:
"La illah
il' Allah",
mint ahogy
zengem én,
Ilona,
Ilona.

Arra, hol
feltűn és
eltűn a
fény hona,
fény felé,
éj felé,
Ilona,
Ilona.

Balgatag
álmaim
elzilált
lim-loma,
távoli,
szellemi
lant-zene,
Ilona.

Ó az "i"
kelleme,
ó az "l"
dallama,
mint ódon
ballada,
úgy sóhajt,
Ilona.

Csupa "l",
csupa "i",
csupa "o",
csupa "a",
csupa tej,
csupa kéj,
csupa jaj,
Ilona.

És nekem
szín is ez,
halovány
kék-lila,
halovány
anilin
ibolya,
Ilona.

Vigasság,
fájdalom,
nem múlik
el soha,
s balzsam is
mennyei
lanolin,
Ilona.

Elmúló
életem
hajnala,
alkonya,
halkuló,
nem múló
hallali,
Ilona.

Lankatag
angyalok
aléló
sikolya.
Ilona,
Ilona,
Ilona,
Ilona.

 

Orbán Ottó: K. Dezső

Ingatag
menny alatt
ingatag
létező,
sztoikus
mester és
link alak,
K. Dezső.
 
Háborús
gyertyaláng
tűhegyén
verdeső,
roncsnak is
gyönyörű
lepkeszárny,
K. Dezső.
 
És igen,
kurva is,
siker- és
pénzleső,
bonyolult
képletű
becsület,
K. Dezső.
 
És nekem
mester is,
fontos és
szédítő,
keresztfán
fintorgó,
rímelő
K. Dezső.
 
Mert a szó
neki is,
nekem is
drágakő,
kivált a
mocsokból,
kacsint rám
K. Dezső. 
 
Századunk
gyermeke,
elbukott
fölkelő,
szabadság
hőse és
bohóca,
K. Dezső.
 
Nem különc
madaras
költő, mint
T. Dezső,
férfias,
sugaras
hódító,
K. Dezső.
 
Csupa íz,
csupa tűz,
csupa láz,
csupa nő,
csupa haj,
csupa jaj,
csupa baj,
K. Dezső.
 
Elegáns
stílus és
biblikus
véreső,
láthatod,
mik vagyunk,
haldoklik
K. Dezső.
 
De csiszolt
mondata
fölragyog,
lásd, ez ő,
K. Dezső,
K. Dezső,
K. Dezső,
K. Dezső.                            Megjelent az Új Írás 1985. 11 Kosztolányi-számában

 

18. oldal. Németh G. Béla: szerep, játék, föltételesség. Kosztolányi fölfogásának néhány eleme…”Talán azért nem értenek engem teljesen a magyar földön – mondja Kosztolányi egy naplójegyzetében – hol a nagyok mindig politikusok is /Petőfi, Ady/. Nekem az egyetlen mondanivalóm, bármily kis tárgyat is sikerül megragadnom, az, hogy meghalok. Végtelenül lenézem azokat az írókat, kiknek más mondanivalójuk is van: társadalmi problémák…”

Németh G. megnyugtat bennünket:…ez nem azt jelenti, hogy társadalmi visszásságok és igazságtalanságok nem foglalkoztatták…a társadalmat eszköznek tekintette egy jobb világ létrehozására, mely egyre több embernek engedi meg…az igazabb szembenézést a halállal…

52. oldal. Somlyó György: Desirė bácsi…Kosztolányiról egy emlékező versen és egy recenzión kívül soha semmit nem írtam. Igaz: ez a recenzió az egyetlen volt, amely az egész magyar sajtóban a Babits-Kosztolányi-Juhász levelezésről annak idején megjelent – a könyvnek a forgalomból való szinte azonnali  kivonását alig egy hosszal megelőzve /Magyar Nemzet 1959/…mit árthatott Adynak – 1959-ben – ifjabb kortársai szinte még gyerekfővel egymást tüzelő, forrófejű kamasz fölénye?...

BabitsJuhászKosztolányi levelezése. Sajtó alá rendezte Belia György. Akadémiai Kiadó, 1959. 326—7. A 70-es évek elején vettem antikváriumban, nem is tudtam, hogy kivonták a forgalomból

63. oldal. Szabó Miklós: Homo aestheticus és politikai konzervetivizmus.  Egy magát hangsúlyozottan, elvileg apolitikusnak nyilvánító költő esetében szinte tiszteletlenség politikai gondolataival foglalkozni…Ellenérzése a politikai baloldalisággal, politikai progresszióval szemben ott keletkezik, ahol erre a probléma,a személyiség önvédelmére a kor-tendencia veszélyeivel szemben rossz reagálási módot érzékel…A magyar élet mindenkor fontos sajátos problémája volt irodalom és közéletiség összefüggése. Kosztolányi ennek az összefüggésnek egy sajátos lehetőségére mutat példát…

A 40 emlékezés között nincs, ami a költő publicisztikájával foglalkozna. Pótlásképpen illesztek ide a háló gazdag kínálatából egy szöveget

Üzenet 2006/1.
Arany Zsuzsanna: Gondolatok a Kosztolányi kritikai kiadás kérdéseiről

…Ismertek névtelen szövegek is Kosztolányi tollából. A hírhedtté vált Pardon rovat, 1919 szeptembere és 1921 augusztusa közt íródott 300 szövegén kívül – melyek szerzősége nehezen deríthető ki, csakis az egyes darabok tüzetes retorikai, stilisztikai vizsgálata után, illetve a korrajz és életrajz filológiai alaposságú ismeretében –, ide sorolhatók a szerkesztőségi anyagok, melyek természetéhez eleve hozzátartozik az anonimitás…

…a Tanácsköztársaság idején – még a lapok betiltása előtt – is ír Kosztolányi politikai tartalmú vezércikket. Az akkor népbiztosként tevékenykedő Lukács György fogja pellengérre állítani nacionalistának ítélt felhangja miatt…. A politikai tárgyú szövegek az elmúlt időszakban nem jelentek/nem jelenhettek meg, s csak az utóbbi pár évben készült kiadások tartalmazzák némelyiküket, ám a köztudatban élő Kosztolányi-kép a mai napig nem nevezhető teljesnek ezek ismerete nélkül, s a kritikai kiadásnak éppen ezt a hiányosságot is pótolnia kellene…

 

                                                    *  *  *

 

Kortárs 1972. 11. Köszöntjük a 70 éves Illyés Gyulát. A lap kisebb fele szól a költőről. Tizenketten köszöntik, az élen

                                            Déry:

…Visszapillantva a pályára, egyetlen győzelemről számolhatok be: hogy ma Öcsémnek szólíthatom…kettőnk közül Illyés volt az, ki író módjára élte meg a maga s az emberiség viszontagságait: tollal a kezében. Amit nyelnie kellett, azt a tolla emésztette meg…egyetlen párizsi emlékem, egy szép, egész vászonba kötött Rimbaud, hátára tintával írt följegyzése: relié par Gyula Illyés, 1923. Maga kötötte be abban a kis könyvkötő műhelyben, ahol kenyerét kereste…

…Aki hatni akar, annak visszaütnek. Egy élet eredményessége nemcsak a hívek, hanem az ellenségek számán is lemérhető. Illyés személye a rászegeződő tekintetek kereszttüzében olykor opálosnak tűnik. Műve egyértelmű és megtámadhatatlan. Hűsége védi: kettős hűsége az elnyomottakhoz s mesterségéhez, amelyen soha egyetlenegy rés sem nyílt…

 

Váci Mihály 1972-bn már nem él. Tíz évvel korábbi írását közli a Kortárs:…Ha Illyés műveit summázva társadalmi harcainak mérlegére teszem, a mérlegelés mutatója minden ingadozás nélkül olyan költészetet mutat, mely legjelentősebb műveiben és sorainak részleteiben is egyetlen határozott törekvést mutat: a végsőkig kizsákmányolt nép felszabadításának forradalmi vágyát…Illyés életműve felírta horizontunkra azt a bíztató gondolatot, hogy a nép sorsával azonosult szellemi tehetség, szándék érhet igazán magasra és lehet igazán jelentőssé…

 

1982. november Illyés Gyula köszöntése 80. születésnapján. A lap első harmadában Domokos Mátyással beszélget, majd 15 köszöntő.

Illyés: …Egyszerű felfogásom szerint – hogy összefoglaljam ars poétikámat – a jó társadalom úgy halad, mint a római harci szekér. Két kereke van: az egyik a politika, a közélet; a másik a szellemi, s ebben a művészeti élet. Akármelyik kihagy, vagy nem jó ritmusban halad, akkor megbillen a szekér. Nagy baj, ha a politika veszi át a művészet feladatát: diktál neki; épp olyan hiba, hogy ha a művészetre hárul a politika dolga. Magyarországon gyakran ez történt; nemcsak nálunk: minden olyan országban, amelynek nincs államisága, vagy azt elveszti. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nép a XVI. Században, Mohácsnál elveszítette az államiságát. A szellemi élet a papok, költők, a népdal területére szorult vissza…

 

Balogh Edgar:…Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy Illyés Gyula a magyar anyanyelvért szót emelve sohasem más népet vagy országot sért, hanem szocialista népeink és országaink békés együttműködésének tiszta és egyenes útját mutatja…

Az Erdélyben élő Balogh Edgár szövegét Mátyás királyt ábrázoló éremmel illusztrálták.

 

Duba Gyula…A szocializmus korszakában is figyel ránk, érezzük. Magyarságélménye, nyelvi-nemzeti gondjai rokonok a nemzetiségi ember hasonló alapélményeivel: tennivalóra érzékenyen, felfokozottan,problematikus voltukban éli meg azokat. Azért becsüljük őt és azonosulunk vele, mert a veszélyeztetettség érzéséből kinövő víziókkal szemben az építő munkát, a józan értékelést, a feladatok tisztán látását és felelős vállalását, az elhivatottság tudatát és annak kiteljesítését állítja. A nemzeti lét és nemzetiségi sors értelmeként…

 

                                         

 

                   A felvidéki író emlékező szövegét Kassa címere díszíti.

  

Az emlékező szám 1726. oldalán Késmárk címere látható. Mátyás, Hunyadi János és további történelmi képek a további illusztrációk. A forrás: az ausztriai Schallaburg várában rendezett magyar reneszánsz kiállítás anyaga.

A borítókon: Babits Mihály és Illyés Gyula, valamint Dési Huber István festménye: József Attila és Illyés Gyula.

  

Nagyvilág

 

A folyóiratnak indulása óta előfizetője voltam. Még az egykori Hess András térre - a műegyetem kollégiumába – érkeztek nevemre a lapszámok. Eltettem egy névcímkét a borítékról:

                                      NAVI

                                               Berszán Gábor BP. I.

                                            Hess András tér 5. II. 47.

 

Ebben a szobában voltam együtt Járosi Mártonnal, később a villamos művek vezérig. h és több vezető állást töltött be. A többiek: Tavasz Ferenc a Lehel hűtőgépgyár kereskedelmi igazgatója, Mádl Feri Bándról, T. Laci oroszi telekszomszéd, többek között a Kövac tervező-mérnöke, Sarlós korán meghalt, a győri textil-technikumban volt tanár. Valószínű csodálkoztak, miért nem A gép c lapot és miért a Nagyvilágot járatom.

 

Egy idő után nem tudtam a lapokat elhelyezni a könyvespolcon. A hirdetésre nem volt érdeklődés. Néhány példányt eltettem, a többit Laci fiam vitte el a MÉH-be, kb. 1980-ban.

 

A Nagyvilág repertóriuma: 1956-1970 összeállította. Körtés Júlia. Bp., 1973

 

A Visegrádi u. elején, egy raktárban vettem át 1973. 10. 17-én. Be kellett mondanom, melyik vállalattól vagyok. Bolti forgalomba nem került. Húsipari Tröszt szerepel a nyugtán. Stencilezett példány. 831 oldal. Benne vagyok egy olvasói levél erejéig. 1969. 4. 608. oldalon jelentem meg. Amikor a megtartott példányokat válogattam, magamra nem gondoltam. Nem emlékszem a témára, amihez hozzászóltam.

Akárcsak az Új Írás, a Nagyvilág is 1963. 1. számában emlékezik meg az MSZMP VIII. kongresszusáról.

Kritikus címszavak: Sztálin már nincs. Van viszont LENIN: 20 írás és egy rajz. 14 év alatt. Az egyik szerző a h 10 – 1 fejezetben már emlegetett Marietta Saginyan. A magyarok között Lukács, Sőtér, Szerdahelyi István, Komlós János és a vad-balos E. Fehér Pál, az utóbbi két írással.

Komlósról ez olvasható a neten: „Én nem tudom, hogy Komlós János /1922 – 1980/  élet útja érdeklődésre tarthat-e számot korunkban. Mint tudjuk, rabbi növendék volt, munkaszolgálatos, majd ÁVH-s tiszt.”

E. Fehér Pál, a Kádár-korszak hírhedt újságírója, aki változatlanul a Népszabadság munkatársa /1994/

Ha Kádár-korszak, akkor Kádár is benne van a Nagyvilágban: A IX. Kongresszus gondolataiból. Részletek K. J. beszédéből. 1967/1, 95-96. p.

Aczél sem maradhat ki. Ő mindig kísérte Kádárt, ha néha Illyéséknél találkoztak. A folyóiratot a következő dolgozattal tiszteli meg: Nihilizmus és dekadencia. Részlet a „Kulturális és ideológiai életünk néhány kérdése” c. előadásból. 1968/8. 1220- 1222 p.

Brecht rendkívül kedvelt lehetett az olvasók körében. Meg sem tudom számolni hány közlemény. Csak azt, hogy a terjedelem 4,5 oldal.

Van még Majakovszkíj  18-szor,  Marx 6-szor és Engels 3-szor

Ha nem is éri el, de közelíti Weöres Sándor Brecht gyakoriságát:2,5 oldal. Nagy része sokféle műfordítás.

Babits 16-szor! Zömmel mint műfordító. Hogy szó ne érje a ház elejét: 1968./10 számban: „Az első pillanatban. Cikk az őszirózsás forradalomról.”

  

Nyugat · / · 1918 · / · 1918. 21-22. szám

Babits Mihály: Az első pillanatban

Ha valaki azt mondta volna - mint ahogy a mesében mondja a fogoly királyfinak a varázsló király: "Szárítsd föl ma éjjel ezt a nagy mocsarat, építs a helyére gyönyörű palotát aranytetővel, száz meg száz szobával, bútorozd be királyok lakásához illően. Ültess melléje gyönyörű kertet, magas fasorokat, köröskörül búza teremjen, szőlők zöldelljenek és vidám faluk ragyogjanak. Ott ahol mostan még mocsár van, és reggel mikor kinézek az ablakon, lássam a palota aranytetejét ragyogni és a búzát a szélben hajlongani: akkor megkapod a lányom és fele országom, különben pedig fejedet vétetem!"

Ha valaki azt mondta volna szerdán este: "Csináljatok azon a helyen ahol ez a mai, Ausztriába ékelt, feudális, félholt, militarista, Tiszta István-féle Magyarország hever hagyományos királyhűségében, gyűlölve minden szomszédjától, holnap reggelre egy önálló, független, radikális magyar köztársaságot, mely minden militarizmust megtagad és minden nemzetnek barátja, és reggel aki kimegy az utcára, minden katona sipkáján a K betű helyén egy virágot lásson: és mindezt harcok és vérontás nélkül" ha ezt parancsolta volna valami Hatalom és hozzátette volna az ígéretet: "Béke és szabadság!" és a fenyegetést: "Pusztulás és halál máskülönben!" - aligha akadt volna köztünk, aki ne éppoly csüggedt szívvel hallotta volna e nehéz feltételt, mint a mesebeli királyfi a varázsló király lehetetlen parancsát.

De a királyfinak segített az egész természet, a föld erői megindultak és betemették a mocsárt, a kövek maguktól ugráltak egymásra, palotaformára, a búza felszökött a földből, mint a nyíl, a szőlő kanyarogva eredt neki, mint egy kígyó. Valahogy így volt a magyar forradalommal is. Minden magától ment, szinte anélkül, hogy az emberek akarták vagy csinálták volna, a földben, a köveken, a levegőben volt benn az erő, a történelem gépezete működött itt tovább, mely akkora lendületet kapott a világháborúban, hogy most a saját lendülete hajtja, s ha emberi kéz próbálja forgatni, elragadja azt a kezet a saját irányába, vagy letépi. Pusztán emberi szempontból nézve a magyar forradalom valóságos csoda volt. És most, hogy ez a csoda megtörtént, a kételkedő ész szinte értelmetlenül áll vele szemben és keresi azt, ami minden emberi tüneménynek hordozója, ami ennek is továbbhordozója lehessen: az akaratot. És csupa belső ellenmondásra talál. A forradalom kétségtelenül egy és egységes, és mégis más képet ölt minden akaratban, más-más nyelvet beszél minden lélekben, mint pünkösdkor az apostolok. Micsoda forradalom ez? Polgári forradalom? Negyvennyolcas szabadságforradalom? Nacionalista? Vagy antinacionalista forradalom, vörös forradalom, szocialista, társadalmi? Magyar vagy emberi? Vagy éppen a bolseviki anarchia szellemének első és még álcázott kirobbanása a Rend palackjából? Máshogyan látja minden párt, máshogyan minden osztály, igazán, mint egy varázstüneményt: mindenki a maga szíve szerint látja! És mindegyik mást is vár tőle: más eredményeket, más tendenciát!

Nem belső ellenmondás-e ez? Hogy állhat meg egy ilyen mozgalom, melyről ennyire sem lehet megmondani, mit akar, melynek ennyire nincsen egységes akarata?

Hisz igaz, hogy bizonyos szempontból minden emberi mozgalom ellentmondás, mert egységes akaratot tételez föl a sokakban, ami soha sincs meg ideálisan. Minden forradalom ellentmondás, mert rendet jelent a rendetlenségben, szervezettséget a szervezetbontásban. De a mi forradalmunkban maga ez a szervezetbontás is, a szervezetbontás egysége is szervezetlen, sőt egymásnak ellentmondó egyes akaratok pillanatnyi véletlen találkozásából állt elő: egy nagy véletlenség volt a mi forradalmunk.

A negyvennyolcadiki magyar köztársaság hivatalos pecsétjén egy rőzseköteg volt. A mi új köztársaságunk rőzsekötege nem a római fasces, összefaragott, összeválogatott, egymáshoz simuló vesszőkből. A mi rőzsekötegünket eleven venyigék alkotják, melyeknek mindegyike másfelé hajlik és görbül el, vékonyul és csomósodik. Lehet-e ilyenekből elég erős fascest kötözni, hogy soha el ne törjön? Megállhat-e a forradalom, mely annyifelé hajt és tendál, megmaradhat-e egy forradalomnak, mely annyi ellentmondásnak véletlen együttműködéséből született, nem kell-e továbbmennie, tovább bomlania, új meg új forradalmakká, amint az ellentmondások újra elválnak? Hogyan találkozhattak csak egy pillanatra is össze, mi hozhatta létre együttműködésüket csak egyetlen cselekedetben is, kétségtelenül a közeg ellenállása hozta létre, a talaj ellenállása csíráikkal szemben, mely egyformán bénítja mindannyit és kényszerítette, hogy mind a legkisebb ellenállás irányában keressenek szabad kitörést erőiknek s ebben az irányban együtt haladjanak. Így olyanná lettek ezek a különböző tendenciák, mint a gyökerek, amelyeknek össze kellett nőni egyetlenegy törzzsé, hogy egyesült erővel kilökhessék magukat a föld sötétjéből. Most attól függ a fa erőssége: meddig maradnak együtt, meddig nőnek együtt? Ha rögtön elágaznak a könnyű levegőben: örökké bokor marad a növény, sohase lesz fává. Ezért éppen, ami aggasztónak látszik, abban lehet a reményt találni: a viszonyok nehézségében, a rettenetes sok akadályba, amellyel még küzdeni kell. Mert bizonyára sok közös akadályt kell még keresztültörni minden tendenciának egyformán, mielőtt egyáltalán gondolhatna a saját külön irányára. Először utat kell törni, amerre lehet, és csak egyfelé lehet Azután mehet majd ki-ki amerre ő akar. Éppen az akadály biztosítja az erőt. Előbb fel kell nőnie a fának egy törzsben, aztán majd elágazhat újra, szabadon és könnyedén, a magas levegőben. Kétségtelen: a mai forradalomban új forradalmak csírái rejlenek. De ha egyszer a fa nagyra nőtt már: minden új forradalom csak annyi lesz, mint új szétválása két ágának, hogy mennél lombosabb koronája legyen.

                                        *  *  *

 

1956. 1.  I. évf. 1. Barna fedőlap, a mai napig meglevő forma. 240 oldal, kettős szám. Az első oldal jobb felső sarkában, zöld tintával aláírásom. Ma már nem írok ilyen apró betűkkel. A beköszöntőt Lukács György írja. A megjelenés körülményei a hat hónap múlva megjelenő 2. számban olvashatók.

A Nagyvilág első száma 1956-ból. Vállalt feladata a nyitás a nagyvilág felé, ami az ötvenes-hatvanas években - még ideológiailag visszafogott formában is - bizony nagyon időszerű volt. Az első számban Brecht, Paszternák, Hemingway, Martin du Gard, Solohov, Moravia írása jelenhetett meg.

                                                                                                            retronom.hu/node

 

1957. 1. Kardos László írja a második beköszöntőt: VIHAR UTÁN címmel. / lásd később Berkesi András: Októberi vihar 1958./

„ A hibák feltárásának országos szenvedélyével vesszük újból szemügyre tavaly megfogalmazott céljainkat és azokat az eszközöket, amelyeket céljaink szolgálatába állítottunk. Céljaink és eszközeink a Nagyvilágnak abból az egyetlen számából olvashatók ki, amely néhány nappal október 23. előtt látott napvilágot…”

Ez – mármint a cél - pedig nem volt más, mint a provincializmus felszámolása. Az 1. számban Lukács hozzá tette: „..ehhez hozzá járult a múlt irodalmáénak „pártosan” átszűrt ismerete, sokak előtt a mai polgári kultúra ismeretlen volt, a vele való foglalkozás kozmopolitizmusnak számított…”

Beköszöntője végén Kardos még egyszer rögzíti: „Elgondolásaink, céljaink tehát nem változtak.” Az utolsó mondat még bátrabb: „…biztosabb léptekkel haladunk tovább azon az úton, amelyen 1956 nyárutóján elindultunk.” Kardos nem tudhatta, hogy a „Vihar” rövidesen ellenforradalommá válik és Haynaut felülmúló megtorlás vár az országra.

Nem találok olyan írást, ami „irányított” lenne. G. Greene: A csendes amerikai /részlet/ semmiképpen sem az. Talán Ilja Ehrenburg.

 

1960. 01. Dürrenmatt: A nagy Romulus, Moravia három elbeszélése. Ellentétel: egész oldalas Krónika az MSZMP VII. kongresszusáról. Színvonalát az egekig emelte Hruscsov részvétele. A névtelen hozsanna-szerző rögzíti: nagy segítség az írók munkájában a Kongresszus.

 

1960. 09. A szépirodalmi rovat két ellenpólusa: az elején Kardos László javaslata a szocialista írók konferenciájának megtartására. A végén: Fellini Az édes élet c., nem tipikusan szocreál filmnovellája.

 

1961. 01. Az irányvonalat Lunacsarszkij dolgozata mutatja. Címe: Dialektikus materialista módszer az irodalomtörténetben. Néhány veretes mondata:

…A mai világszemléletünk semmiféle dualizmust nem tart lehetségesnek anyag és szellem között. Élet és lélek potenciálisan benne foglaltatik az anyagban…

…Az értelmiség mivel nem osztály, hanem a kispolgárságnak művelt, szakképzett, sokszor speciálisan tehetséges része, csak ritka esetekben dicsekedhet a társadalmi önrendelkezés bármi néven nevezhető teljességével…

…Minden művészetnek és minden tudományágnak hivatása, hogy kivegye részét az új rendszer felépítésének gigászi munkájából…megtisztelő hely illeti meg az irodalomtörténetet.

 

1963. 2. A borító narancssárga. Kissé megviselt. Ennek oka: a családban többen olvasták Alexandr Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics egy napja c. kisregényt.

A lap szokásos életrajzi ismertetőjében:…a szovjet-orosz prózaírás legújabban feltűnt egyénisége…koholt vád áldozata lett. Nyolc évet töltött börtönökben és táborokban. Ott szerzett élményeit írta meg az itt közölt kisregényben, amely a Novij mir 1962. nov. számában jelent meg és egy csapásra világhírűvé tette…a középiskolai tanárt.

 

                                                            *  *  * *

 A folyóiratba nyolc újság-kivágást raktam be. Ezek:

Magyar Nemzet, 1970. 01. 11. APN Szovjet írók nyilatkoznak: miért zárták ki Szolzsenyicint az írószövetségből? /Csaknem egész oldal terjedelmű/…Sz. Mihalkov: …szégyenteljes dolog…barbár módszereket alkalmaznak az írókkal szemben.  Ny. Gribacsov:…nincs sok köze a valódi irodalomhoz, túlságosan sok benne a tendenciózusság…

K. Fegyin:  …Nyílt levelében Sz. tagadja az osztályharcot, miközben maga szítja azt…

Sz. hazafiatlan magatartását bíráló levelek tömegét kapta a Szovjet Írók Szövetségének titkársága.

 

Népszabadság a Lityeraturnaja Gazeta-ra hivatkozva úgy kommentálja az esetet, hogy „az ellenséges burzsoa propaganda Sz. nevét és műveit szovjetellenes rágalmazó kampány céljára használja fel…Sz. nyilvánosan nem foglalt állást ezzel a propaganda-hadjárattal kapcsolatban…a föderáció szövetsége megerősítette a rjazanyi szervezet határozatát a kizárásról.

 

Újabb Népszabadság-kivágás. 1970. 10. 09. A TASSZ-ra hivatkozva az MTI közli:…Szolzsenyicinnek ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat…az ország egész társadalma tevékenyen támogatta Sz. kizárását. „Sajnálkozni kell azon, hogy a Nobel-díj bizottság bele hagyta sodorni magát egy olyan méltatlan játékba, amelyet korántsem a szellemi értékek és az irodalmi hagyományok fejlesztésének érdekei, hanem spekulációs politikai megfontolások diktálnak.”

 

1974. 01. 03.  Cím: Szolzsenyicin új szovjetellenes könyve- ürügy a feszültség élezőinek. A TASSZ kommentárja…Az új könyv A Gulag-szigetcsoport.

 

1974. 02. 14. Sz.-t megfosztották állampolgárságától és kiutasították a SZU-ból…családja Sz-hez utazhat, ha úgy látja jónak…a német hírügynökség: Sz. Nyugat-Németországba érkezett.

 

1974. 02. 15. APN kommentárja: Sz. kiutasítása csalódást okozott külföldi felbujtóinak…Nyugat most megismerheti a valódi Szolzsenyicint…a szovjet közvélemény elégedett a Legfelsőbb Tanács Elnökségének határozatával.

 

1974. 02. 24. Népszabadság vasárnapi melléklete. Egész oldal. Nemes János: Szolzsenyicin szigete. Elég az alcímeket idézni: Sötét, kettős játék; Sirám a cár házi ezredéért; A buta Churchill / Sz. vélekedett így az írás szerint/; Tizenkét éves zseni.

Hajdú Csóri-ellenes förmedvénye jut eszembe. Ki tudja ma, ki volt Nemes János? És Hajdú?

 

1973. 08. 31. /a dátumot én írtam a lapra/ Szovjet írók Szaharov /akadémikus/ tevékenységéről… Szaharov úgy kerül Sz. mellé, hogy ő is „rágalmazta államrendünket” - a Szovjet Tud. Akadémia szerint. mély megvetést érdemel.

 

Andrej Dmitrijevics Szaharov / 1921 – 1989/, Nobel-békedíjas /1975/ tudós, a 20. század egyik zseniális fizikusa, aki aktívan küzdött az emberi jogokért, szembe szállt a szovjet totalitárius rendszerrel, szorgalmazta a háborúk és az erőszak nélküli világ felépítését

 

                                                     *  *  *

 1963. 2. Nagyvilágban, Szolzsenyicinen kívül olvasható még a mai iráni költészet jelesei, továbbá Ivo Andric és Franz Kafka.

  

Révai Nagy Lexikon hasonmás kiadása

  

Magyar Nemzet, 1986. 05. 24. /Kivágtam és betettem a lexikon sorozat eredeti példányába/

 

Nem jelenik meg a Révai lexikon hasonmás kiadása

/MTI/ A napokban véglegessé vált: nem jelenik meg a Révai lexikon hasonmás kiadása. A Szépirodalmi Kiadó  az 1911 és 1935 között napvilágot látott sorozatot az eredetivel megegyező méretben, kivitelben, négy-öt év alatt kívánta közre adni, kötetenként 350-400 forintos áron… a vártnál többen kívánták megvásárolni…hetvenezren jelezték vásárlási szándékukat. Ilyen széles közönséghatású sorozat művelődéspolitikai megítélése más szempontokat igényel. …ismétel tartalmi elemzést végeztek.

Megállapították, hogy…a legtöbb szócikk nem felel meg a tudomány mai állásának, történeti és ideológiai szemlélete egyaránt kifogásolható. Nagy példányszámban csak a mai kornak megfelelő, annak szellemiségét tükröző, a tudomány mai színvonalán álló lexikont érdemes közre adni…

 

Szepes Erika EZREDVÉG 2005. 3.

…1985-ben, az akkor még fénykorát élő Szépirodalmi Könyvkiadó tervbe vette a Révai Nagy Lexikon hasonmás kiadását, minthogy jogutóda volt a hajdani Révai Kiadónak. Több menetben folyamodtunk engedélyekért, többszöri elutasítás után végre megkaptuk a NIHIL OBSTAT - azaz a "nincs ellenünkre" pápai áldás szekularizált változatát. Rohammenetben elkészült az első négy kötet, a hirdetésekre érkezett 20 ezres előfizetői megrendelések után már 75 ezer előfizetőnk volt.

Felkértük dr. Kicsi Sándor-t, az Akadémia Kiadó Lexikon szerkesztőségének osztályvezetőjét, hogy írjon egy előszót a Lexikonkiadás történetéről és magáról a Révai Nagy Lexikonról. Az előszó címe ez lett: Megszületni nehéz, de újraszületni sem könnyű...

Készen állt a négy kötet, az előszó, a terjesztők, amikor csengett a telefon Illés Endre igazgatói szobájának asztalán.. - Betiltották - mondta egy idő után, amikor rosszullétéből oldódni kezdett. Néhány nap múlva agyvérzésben meghalt. Megtudtuk a betiltás valódi okát.* Évtizedek óta készülőben volt, de elkészülésének még jele - azaz egyetlen írott betűje - sem volt, az Akadémiai Kiadó Nagylexikon. Akkori főszerkesztője, a kultúrpolitika egyik korifeusa, veszélyben levőnek látta a saját maga által fémjelzett lexikont, és letiltatta a Révait.

Az idő múlásával a Révai kiadásának ötletét átvette és - ma már láthatjuk - eredményesen meg is valósította a Babits Kiadó, közben pedig, egymással békében megférve, sorban jelennek meg az Akadémiai Kiadó Nagylexikon kötetei is.       

1995-96-ban A szekszárdi Babits Kiadó hasonmás kiadásban megjelentette a Révai nagy lexikon huszonegy kötetét.

  

*Az a gyanúm, hogy a valódi ok nem ez volt. Idézek egy szöveg-részt – példaképpen -  a lexikon 20. kötetének /1927/ 622. oldaláról:

 

...A magyar szovjet a háború által keltett nyugtalanságból és nélkülözésből, az ellenséges propagandából és megszállásból, az orosz bolsevik izgatásból kitermelt anarchia volt, mely egész fennállása idején semmit sem termelt és semmit sem alkotott. Egész működése a gazdasági szétzüllesztésben, az anarchia és a rémuralom /terror/ megszervezésében merült ki. Rövid krónikáját abban foglalhatjuk össze, hogy márc. 22. az állami és magántulajdont mindenkinek hozzáférhetővé, tehát közprédává tette. Március 23. vörös őrséget, 25 vörös hadsereget szervezett, ápr. 2. a munkásoknak és katonáknak szavazati jogot adott. E két osztályba nem tartozókat az állam terhének tekintette, akiktől terror útján akart megszabadulni, és akiknek ellenőrzésére Szamuelly Tibort diktátori hatalommal ruházta fel…Külpolitikai téren a szovjet Moszkva elővédének tekintette magát és Magyarországot a francia érdekkörből az orosz érdekkörbe kapcsolta át…

 

Irányított irodalomtudomány

 

Kis magyar irodalomtörténet

Klaniczay Tibor, Szauder József Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás éve: 1961 Kiadás helye: Budapest    1965-ben 2. kiadás Sikerkönyvek

 

379. oldal. Illyés…nem tud teljesen azonosulni a proletárdiktatúrával; gondolatvilágának nacionalista elemei, a „népi” mozgalom hatása mindvégig érezhető nála…

382. oldal. Németh László…Az 1956-i ellenforradalom idején – ha ellentmondással s tévedésekkel is – igyekezett a szocializmus eszméit védeni; legutóbb pedig a Németh László gondolatvilágában, világnézetében már hosszabb ideje érlelődő változás meggyorsult a szocializmus győzelmei következtében…

/A szöveget kérem egybevetni Németh 1961. március 1-jén Kádárnak írt levelével. Olvasható összeállításunk végén. B./

 

A magyar irodalom 1948–1953 Az irodalom általános helyzete

                                                 

 A Magyar Irodalom Története. Akadémiai Kiadó, Budapest 1964 /Lecsó/

 

…A fordulat évével a hatalom a parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe került, a szocializmus felépítése közvetlen gazdasági-politikai célkitűzéssé vált. Mindezt hamarosan (1949) követte a kulturális, művészeti élet fordulata is. A különböző irodalmi csoportosulások folyóiratai megszűntek; az államosított könyvkiadás, színházak, a létrehozott egységes Írószövetség vezetésében, a Csillag, az Irodalmi Újság és az Új Hang (1952–56) szerkesztésében a párt művelődéspolitikája érvényesült... Irodalmunk a maga egészében válhatott a világirodalom szocialista-realista áramának részévé.

Az eszmei-szervezeti tisztázódás az elért nagy politikai sikerekkel karöltve mélyrehatóan átformálta irodalmi életünk struktúráját. Megerősítette és kiszélesítette irodalmunk szocialista bázisát. A szocialista realizmus ars poeticájának elkötelezett írókat jelentős alkotásokra ösztönözte; táborukat számos fiatal tehetséggel gazdagította

…A magyar szocialista realizmus művei közt kell számon tartanunk a szocialista irodalom legtöbb termékét, Komját Aladár verseit, Illés Béla regényeit, Gábor Andor publicisztikáját, Balázs Béla kései verseit és regényeit. Oda tartozik Illyés Gyula korai lírája, forradalmi költészete, a Puszták népe és a Petőfi, Veres Péter Számadása. Ide tartozik Darvas József regényeinek, Nagy Lajos novellatermésének jelentős része, Déry Tibor A befejezetlen mondata, Kassák Lajos Egy ember életének első része – és a szocialista realizmus megvalósult példája Radnóti Miklós költészetének jelentős része, az "elsüllyedt nemzedék" lírája, a Munkásírók csoportjának műve.

A magyar szocialista realizmusnak van világirodalmi rangú, megvalósult példája: József Attila költészete

A magyar irodalom története [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-02228]

Irodalomtörténet, irodalomtudomány/Magyar irodalom története (magyar irodalomtörténet), A hálózatos verzió megnyitása Open the online version . mek.oszk.hu/02200/02228/ -

 1990 után

  

Szörényi 1989-ben kezdi közreadni a 2000 c. folyóiratban a klasszikusok cenzúrázása tárgyában összeállított gyűjteményét. Ugyancsak 1990 előtt – 1986-ban a szépirodalminál - indul Illyés Naplójegyzetek, eddig 8 kötetes sorozata. 1995-ben zárul a napló-kiadás.

1990-ben az Írók lázadása jelenik meg. 1993-ban olvashatók ismét Babits összes versei. 1996-ban Domokos irodalmi szerkesztő számol be a veszélyesnek ítélt művek sorsáról. Ugyanebben az évben jelenik meg Az írók és a hatalom c. kötet.

Németh László élete levelekben 1949-1975 I-III. Osiris Kiadónál 2000-ben lát napvilágot.

2002-ben jelenik meg: Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég! Agitatív antológiaköltészet Magyarországon 1945-1956. Korona Kiadó.

A példaképpen felsorolt kiadványokat mutatjuk be, majd Illyés naplójegyzeteit és Németh néhány levelét. Szörényi és Domokos könyvét előző fejezetünkben tárgyaltuk. 

                                                        * *  * 

Kiegészítés Szörényi gyűjtéséhez:

 

VALLASEK JÚLIA  / Nyírő József és/ Tamási Áron prózája a II. világháború alatt.

Új Forrás -2003. 3.sz.

…A második bécsi döntés után kialakult sajátos hangulatot, érzékenységeket megfogalmazó novellák (Ezüstegér, Hírnök Árpád) megcsonkítva, vagy átírva kerültek be az 1979-es Tamási Áron Összes novellái címen közreadott kötetbe, mivel sem Észak-Erdély visszacsatolása felett érzett öröm, sem a románsággal szembeni ellenérzések nem számítottak szalonképes témának a kommunista irodalompolitikában. Az Ezüstegér Aranyegér címen közreadott változatából nemcsak a románsággal szemben tréfásan megfogalmazott ellenérzés marad ki, hanem maga az egész novella egyfajta antiklerikális tanmesévé változik…

 

Tamási Áron összes novellái. Bp. 1942. Révai, 926 p. Kb 12cm vastag, alig kézbe vehető könyv. Olcsón vettem antikban. /Most sem sok: 1400.- Ft a hálón/  Jelenleg Orosziban tartom. Az Ezüstegéről valahonnan régen hallottam. Egy mondat belőle:„A románok után az egerek is kezdtek elszaporodni.”

  

Szőke Katalin: A hosszú hetvenes évek,
avagy a Svejki lélek  2002. 11. 19. Új Könyvpiac

 

Vörös István jól hangzó, A švejki lélek című könyvében…a téma a „hosszú, amorf  hetvenes évek”, amelynek Vörös szerint, a kezdete 1968-70, a vége pedig 1989, a „bársonyos forradalom”, tehát mintegy két évtizednyi a kiterjedése. Kelet-Közép-Európa más országaiban is, mint ismeretes, szintén szokatlanul hosszúra nyúlt ez az évtized, a Szovjetunióban például a „pangás időszaka” címkével látták el, Magyarországon nem kapott külön elnevezést, ezt a periódust is, az előző évtizedekhez hasonlóan,

                               a hivatalosan irányított irodalom korszakának

 tekintik …

  

Az Irányított Irodalom című sorozat célja, hogy az 1945-től 1990-ig terjedő időszak irodalmi és kulturális életének izgalmas és kevéssé ismert történéseit tárja fel, mindenekelőtt dokumentumok és interjúk közreadásával, de helyet ad szigorúan adatolt értelmezéseket tartalmazó köteteknek is. Eddig három kötetet sikerült kiadni.  MTA  Ir. Tud. Int.

 

Standeisky, Éva (szerk.) (1990) Írók lázadása. 1956-os írószövetségi jegyzőkönyvek, Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézete.

  

Babits Mihály összegyűjtött versei. Szöveggondozás és utószó Kelevéz Ágnes, Bp.,                    
Századvég, 1993.  Tartalmazza a korábbi kiadásokban kihagyott verseket is.  

 

Standeisky Éva: Az írók és a hatalom 1956-1963 1956-os Intézet, Budapest, 1996

Részlet a bevezetőből:

 

"A mi időnkben - írja Vas István az 1930-as évekre visszaemlékezve  - a hatalom valahogy illetlen szó volt; mindenesetre gyanús szó, piszkos szó, olyasféle, amit inkább csak szitkozódás közben használ az ember…”

A Magyarországénál szerencsésebb múltú országokban az írók alkottak, a politikusok pedig az országot irányították - nem voltak egymásra utalva. Ebben a térségben a hatalmon lévők bizonytalannak érezték helyzetüket, ezért megerősítésre vágytak. Az írókban, művészekben véltek legitimációs támaszt találni, akik nemegyszer hajlottak is a felkínált szerepre…Az együttműködés a hatalom és az írók között általában kölcsönös kiábrándulással végződött. Kurzusírók persze mindig akadtak, de az igazi nagyok sohasem alacsonyodtak le a szolgaszintig, s legtöbbször az alkalmi partnerséget is megbánták. Azt a keskeny hidat, amely a hatalmon lévőket az írókkal összekötötte, a 20. században az írók közül csak kevesen tudták biztonságosan használni: a politikusok jóval rutinosabban közlekedtek rajta.

Magyarországon ugyanúgy, mint a közép-kelet-európai térség más országaiban az írók a nemzet lelkiismeretének tartották magukat, akiket a nép hatalmazott fel váteszi szerepük eljátszására…"Különös, milyen nagy távolságra szakadt egymástól a magyar irodalom és politika, a magyar gondolat és cselekvés. Valamikor ez a kettő szinte egy volt" - írja 1936-ban a múltat némileg megszépítve Babits Mihály. Bő tíz évvel később, a kommunista hatalomátvétel után az irodalom és a politika igencsak közel került egymáshoz.

Az események egyik főhőse Déry Tibor, akiről az 56 előzményeit vázoló fejezetben külön is szó esik. A vizsgált időszak szellemi életének fontos szereplői még Illyés Gyula, Németh László, Veres Péter és Tamási Áron.

Illyés Gyula évtizedeken keresztül vezetett naplót, meglehetősen rapszodikusan, feltehetően a majdani megjelenés szándékával. Adatai így megrostáltak. Nem tudható, hogy jegyzetei sajtó alá rendezője, illetve a cenzori feladatokat is ellátó kiadó mennyire kurtította meg az amúgy terjedelmes feljegyzéseket. Az 1946-1960-as időszakot átfogó kötetben szinte nincs is témánkat érintő bejegyzés.  /De van! B.G./

                                                                             Webconsult.hu Kft. 2008. január

  

…A Kádár-kormány igyekezett megbontani a passzív ellenállást folytató írótársadalom egységét is. Egyeseket (mint Fekete Gyula) bíróság elé állított, másokat (mint Veres Péter) tüntetően hallgatásra ítélt, ugyanakkor akadt olyan is, akit egyenesen példaképül állított (Németh Lászlónak a forradalom idején publikált cikkeiben a szocializmus melletti kiállást dicsérte, s az írót 1957-ben Kossuth-díjjal jutalmazta). Sikerült kikényszeríteni, hogy több mint kétszázan aláírják azt a nyilatkozatot 1957 szeptemberében, amely a magyar írók tiltakozásának adott hangot az ellen, hogy az ENSZ közgyűlése megtárgyalja a „magyar kérdést” az úgynevezett ötös bizottságnak a forradalomról és annak elfojtásáról készített jelentése alapján.                                                              (Standeisky 1996, 275–287).

…Illyés „kifárasztása”  tervszerűen folyt: nem volt állása, új művei nem jelenhettek meg. Malom a Séden című drámáját 1959-ben nem mutathatta be a Nemzeti Színház, a József Attila Színház viszont előadta Gosztonyi János darabját – Tiszta szívvel - amely Illyést (persze fiktív néven) József Attila elárulójaként jelenítette meg. Többszöri kérelmek és eredménytelen tárgyalások után végül megtörte hallgatását: nyilatkozatot adott az Ország–Világ című hetilapnak (az 1960. március 9-i számban jelent meg), s bár nem gyakorolt önkritikát, nem említette 1956-ot, de kiállt a Kádár-rendszer mellett. 1961-ben visszatérhetett az irodalmi nyilvánosságba…

 

                                                *  *  *

 

 

MUNKÁS, PARASZT, ÉRTELMISÉG MUNKAVERSENY  LÁZÁBAN ÉG  Agitatív antológia költészet Magyarországon 1945-től 1956-ig. Korona Kiadó, 2002

 

…A szerzők között vannak ismert költők, prózaírók, műfordítók: Benjámin László, Csoóri Sándor, Devecseri Gábor, Eörsi István, Fazekas Anna, Hajnal Anna, Juhász Ferenc, Kuczka Péter, Lányi Sarolta, Nagy László, Simon István, Somlyó György, Vészi Endre, Zelk Zoltán…Más műfajból ismerős szerzők : Ancsel Éva, Bóka László, Gellért Oszkár, Komjáthy István, és mára feledésbe merült, úgy tűnik, kifejezetten erre a műfajra szakosodott versgyártók: Aczél Tamás, Hegedüs Zoltán, Kónya Lajos, Lukács Imre, Szüdi György…

                                                                                                                           Menyhért Annana

  

Agitatív antológiakötetünk az 1945-1956-ig terjedő történelmi korszak "gyöngyszemeiből" válogat. A nyolcvannégy szerző közt találjuk Aczél Tamást, Ancsel Évát, Benjámin Lászlót, Csanádi Imrét, Cseres Tibort, Csoóri Sándort, Devecseri Gábort, Eörsi Istvánt, Fodor Józsefet, Gellért Oszkárt, Hajnal Annát, Hegedűs Gézát, Illyés Gyulát, Juhász Ferencet, Károlyi Amyt, Nagy Lászlót, Somlyó Györgyöt, Szécsi Margitot, Vészi Endrét, Weöres Sándort, Zelk Zoltánt...                                                                                                                polc.hu.

  

Rejtély, hogy került az antológiába Weöresnek ez a kedves verse. A hálón is elérhető.

 

Weöres Sándor: ÉPÜL AZ ORSZÁG

 

Sok új ház, mint kislányok sora:

Piros kendő, habfehér ruha,

Ha felgyúlnak esti villanyok,

Rajtuk arany-koszorú ragyog.

 

Hegyen-völgyön robog a vasút,

Döng a vashíd, búg az alagút.

Fönn a légben száll a gépmadár,

Szárnyán csillog kényes napsugár.

 

Országszerte sok új gyár dörög,

Mint száz legény-csizma dübörög,

Tág világba, jövendőbe lép.

Buzgón épít jobb hazát a nép.

 

Forrás: MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR Weöres Sándor Bóbita 6. kiadás, Móra, Bp. 1980

 

                Illyés Gyula: Naplójegyzetek az irányított irodalomról

                                            1957- 1974

 

 

Az idézetek forrása:

Magyar Elektronikus Könyvtár

 

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1946-1960) [00679]

http://mek.oszk.hu/00600/00679

 

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1961-1972) [00678]

http://mek.oszk.hu/00600/00678

 

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1977-1978) [01271]

http://mek.oszk.hu/01200/01271

 

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1981-1983) [01923]

http://mek.oszk.hu/01900/01923

  

1957. május. 8. …Az írónak rettenetes aduja van a támadásra, a vádra. Nem válaszol. - Vagyis a bíráló úgy jár, mint az esőcsináló; nem jön meg az esője. S van még egy rettenetes fegyvere: joga van elpusztítani egy társadalmi értéket. Elhallgat…   

 

1958. december…Előszó verseim esetleges kiadásához:

1958. December 29.

A kritika mást se tesz, mint a szocialista realista művészetet sürgeti. Vagyis a materialista, sőt harcos materialista világnézetet, a marxizmust, a leninizmust, szemben az idealistával, a transzcendenssel, a vallásossal. E kritikai tábor két költő kedvence ennek most karácsonykor így felel meg:

1. Fodor József a Népszabadság dec. 25-i számában.

Óh Uram, mennék én is, hol vár a nagy álom,
Hol csillag int pásztor-szememnek a homályon,
Ha Babilon hangja, pénz, rossz vad-keserűen lep,
Óh mennék, zengnék én, hol vár a jó, nagy ünnep.

2. Györe Imre a Magyar Nemzet-ben ugyanazon a napon

Szíve nem lát addig
nyugalmat és békét,
míg földre nem hozta
csillagteli égbolt
minden fényességét.

Az egész karácsonyi irodalomból az egyetlen figyelemre méltó (még szocialista realista szemmel nézve is) Thury Zsuzsa csaknem hibátlan novellája, az Egy különös család.

 

1958. márc. 2. Este nyolc után Karinthy. Ki van szedve a novelláskönyve - húsz év termésének java -, s most értesítették, nem jelentetik meg: írjon hozzá valami aktuálisat is

 

Márc. 22. A mai lapokban sincs hír amnesztiáról.

 

Ápr. 1. Ahogy ők hallják, az amnesztia nem a régi módon lesz, nem egyszerre soknak, hanem esetenként, folyamatosan. De Déry lesz tán az első.

 

Április 3. Reggel a Népszabadság-ban közlemény az amnesztiáról. A hatvan éven felülieket mind szabadon bocsátják. Kivéve az „ellenforradalom előkészítőit és vezetőit”.

Nyolc után telefon Böbével. Úgy kezdte hallgatni, hogy az elején még bizonyosra vette. Aztán... Már tegnap hallotta a hírt, a rádióból.

Déryre nem vonatkozik. Épp a szellemi előkészítésben mondták ki bűnösnek.

 

Márc. 26. Délben az uszodából jövet a Lukács udvarában Kodállyal. Óriási autóból száll ki, karján vastag télikabát, irattáska - így állongunk a forró napon jó félórát.

Beszélt a napokban Kállaival. Annak első mondata: Mi sajnáljuk legjobban, hogy olyan kitűnő népi írók, mint Illyés Gyula és Kodály Zoltán nincsenek teljesen velünk. Ő ezt felelte: Főleg az eszközeitekben nem vagyunk veletek.

 

Ápr. 11. Révainál…

- Mért nem mersz te soha kommunistákat ábrázolni? Félsz tőlük.

- Nem lehet. A modell feltétlen megsértődnék. De tudnám, nagyon is. Akár téged.

- Nem ilyen intellektuel szemüveges kommunistát persze.

- Pedig az fő tartozékotok. Másotok sincs jellegzetes, mint szemüveg.

Május 20. Karinthyék Siófokról. Elmondja az Írószövetség előkészítő gyűlésének lefolyását. K. főleg engem támadott a „hallgatás”-ért, illetve a külföldi lapok cikkeivel kapcsolatosan. Ő - Karinthy - megkérdezte a Szövetség titkárkisasszonyát, hogy én miért nem vagyok a hatvantagú bizottságban. - Illyés elvtársat úgy tekintjük, hogy most már Illyés elvtársnak kell lépést tennie felénk

 

Nov. 28. Béládinak az a feladata - K. részéről - hogy személyesen - s ne írásban - közölje velem: a tavasszal átadott verseskönyvet nem jelentetik meg. S szolgáltassa vissza egyben a kéziratot. Vagyis a színdarab után a könyvet is visszavetik.

 

1960. Január 3. Az Élet és Irodalom - az Írószövetség hivatalos hetilapja - első oldalát karikatúracsokor tölti be, a mai irodalom nagyjainak tréfás arcképei. Flóra számolni kezdi, hány is a rajz, de negyven körül abbahagyja. Én nem vagyok köztük.

Igaz, Erdélyi, Kodolányi, Benjámin, Pilinszky sem. De Németh, Tamási, Veres, Szabó, Juhász, Simon igen. Átsuhan szívemen a mellőztetés kéjes nyila. Fiatalító érzés, nőkhöz illő. Mint mikor a szerelem úgy örvendezteti a testünket, hogy fájdítja is

 

Jan. 10. A Jókai Színházban hónapok óta játszanak egy színdarabot Gosztonyi János tollából. A főhős József Attila. Tragédiájának a három fő okozója a hiú irodalmi vezér, az álnok barát s a hűtlen kedves, még csak nem is József Jolán regénye, hanem a melodrámák hagyományos receptje alapján. Költött nevekkel. A darabot nem láttam…Eddig azt hittem, Babitsot érte a legtöbb mocsok ebben az országban. Úgy van. De már versenytársa vagyok, s elszorul a szívem az undortól, hogy elébe fogok vágni. Mert én nem bírom.

Március 24. Reggel nyolckor a Lukács nyitott medencéjében, ahogy úszni kezdek, Palotai Borist keresztezem, együtt úszunk irányaink eredőjében.

- Mi újság? - Írtam egy regényt. Beadtam a Magvetőhöz, már másnap telefonon jelentkezik egy lektor: Kajetán vagyok! Lelkesülök a regényért, egész éjjel azt olvastam, mikor jöhet be? Mikor jöhetek? Azonnal repülök! De mit szól, milyen neve van!

- Bent az irodájában még udvariasabb. Kiváló munka. Igazán sajnálja, hogy nem jelenhet így meg. Hát hogyan? - A parasztvonal nincs elmélyítve.

 

December. Nem kaptunk igazat, s hirdetnünk kell az igazságot. Demokráciát kell hirdetnünk, s minket kihagytak a népek demokráciájából. Egyenlőséget hirdetünk, s a magyart nem ismerik el egyenlőnek. Minden népet meg kell becsülni, hirdetjük, s a magyart - épp csak a magyart - nem becsülte senki.

 

1963. augusztus 1. A Magvetőnek – 1958-ban – átadott versgyűjtemény kéziratából a lektorok ki akartak venni 15-20 verset…

Beszéld el, ah...! hogy... gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk:
A kidűlt fában őrlő szú lakik...
Honfira, honfi ki vádaskodik                            

            Illyés idézi Tompa: A gólyához c. versét, ő nem tünteti fel, kié a vers.

1968. aug. Nyilván a betegségnek köszönhetem Némethék ma esti látogatását is. Négy éve, hogy megszűnt köztünk az összejárás. Hivatalos értekezéseken kerültünk néha egymás közelébe egy fejbólintásnyi üdvözlés erejéig. Legutóbb Kádár írószövetségi előadásán; akkor néhány mondatot is váltottunk.

Aug. 25. Este, egyedül riadok csak rá - s ez az igazi oka az álmatlanságnak -, milyen lesz ezek után a magyar kisebbségek helyzete Csehszlovákiában, Erdélyben? Hogyan fogadhatta a Csallóköz a magyar tankokat? Pozsonyt, még tegnapelőtt hozta valaki a hírt, magyar csapatok szállták meg. Más hír szerint, a szlovákiai vonatokon inzultálják a magyar utasokat, a falukban megdobálják a magyar autókat.

Aug. 30. A csehszlovákiai szabad rádiók dicsérően emlegetik a megszálló magyar katonák visel­kedését. S újra és újra arra szólítják föl őket, hogy térjenek haza. Elképzelem az egyszerű baka gondolatait erre. Nem kevesebbet kérnek tőle, mint hogy lövesse főbe magát. Mert hisz a parancs megtagadása ezt vonná reá.

 

Szeptember 3. Kimerült, keserű ébredés. Egy kicsit tárgyilagosabban: miért is nem akarom, hogy a Dózsá-t előadják? Miért kínos egy idő óta csak hallanom is, ha bármely dolgomat egyáltalán emlegetik? Illés Endre évek óta minden találkozásunkkor kiveszi belőlem az ígéretét, megkezdjük összes írásom sorozatos újranyomását…

Turján György és Osztovits Levente 11-től 4-ig, ebédre is nálunk. A ház előtt a napon ketten fölváltva fölolvasták az egész Dózsá-t….Azt hittem, valamiféle átdolgozást fognak kérni. Rááldoztam volna egy-két hetet. De mához négy hétre már játszaniuk is kell, a nagy Katona József-ünnepségek záró pontjaként. Mért lett ilyen sürgős? Mert eredetileg Katona Zsiská-ját akarták bemutatni (s a Dózsá-t csak két év múlva), de a cseh események politikai tüntetéssé tették volna azt; többször is szó esik a Prágába tört idegenekről.

Szeptember 5. Az Írószövetség valamilyen ülésén nyílt fölszólalás is volt (Trencsényi Waldapfel felesége), hogy a magyar írók üdvözöljék a veszélytől megmenekült Csehszlovákiát. Taktikusan elutasították.

Október 4. Díszelőadás a kecskeméti Katona József Színházban. Himnusz, ünnepi szónoklat.

A Dózsá-t játsszák. A Dózsa György-öt. A keresztnév azért került bele a címbe, mert annak idején a Nemzeti gazdasági vezetősége attól tartott, hogy a falragaszokon a puszta Dózsa név csak a Dózsa futballcsapat rajongóit állítja meg az utcán.

Haza a jól sikerült kis bankett után az alföldi éjszakában. Még egy emlék az 1956. januári, pesti bemutatóról. A kritika kedvezőtlenül fogadta a darabot. Nacionalistának ítélte…/ a darabot megnézte Rákosi, majd: / …A vidéki színházak műsortervéből még azon a héten kihúzták a darabot. Levették hamarosan a pesti műsorból is.

 

1974. március 24. A Népszabadságban megjelent a „haza elemeiről” naplójegyzet…betoldtak: „Ez nem tévesztendő össze persze az ugyancsak létező, ezzel szemben álló jelenséggel: a náció nélküli nacionalizmussal.” Mi ennek az értelme?

Kihagyták: „minden harmadik magyar a határokon túl él”…

 

Április 26…Népszabadság…ennyit még sosem töröltek  „szíves engedelmére számítva”…Vonjam vissza? Akkor az a kevés sem jelenik meg. Miért nem szabad leírni Magyarországon, hogy a világon 15 millió magyar él? Hogy a magyar író számít a távol lévő magyarul tudókra is? Mert az irodalom átnyúl az országhatárokon.

                                         

Szeptember 24. A Népszabadságban P. megvédte a románok nemzeti intézkedéseit a Koszorú c. vers ellenében. Romániában nemcsak a bukaresti cselédlányok beszélnek magyarul, hanem hat magyar színházban is. A román hatóságok betiltották a Minden lehet kötetet Romániában. Ez ellen semmi hazai intézkedés nem volt.

 

Illyés: Koszorú

Fölmagasodni
nem bírhatsz. De lobogsz még,
szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat
kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén
néha a kíntól,
többször a béna dühtől, megalázott.
Elhagytak szellemeid.

Újra a fű közt, a
gazban, az aljban.
Mint évszázadokon át a behúzott
vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem
fáj fejem aggjai közt. A
nádkúpban remegő lányok közt, mialatt
átrobogott a tatár. A
szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak
néma ajak-mozgás mímelte a szót,
mert hangot sem tűr a török, mert
arcba csap ostor -:
most mutatod meg,
most igazán - nekem is, mire vagy jó,
most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek
kőharapó erejét.

Összemosolygás nyelve; a titkon
össze-világló könnyek nyelve; a hűség
nyelve; a föl nem adott hit
tolvaj-nyelve; remény laissez-passer-ja; szabadság
(percnyi szabadság, kortynyi szabadság, foglár háta mögötti szabadság)
nyelve; tanár-kigunyolta diák, szerzsán-legyalázta baka,
összeszidott panaszos, hivatalnokok-unta mamácska
nyelve; csomaghordók, alkalmi favágók, mert
gyárba se jó, szakmára sem alkalmas (mert
nyelv-vizsgát se megállt) proli nyelve; az ifjú
főnök előtt habogó veterán
nyelve; a rendőrőrsön azonnal
fölpofozott gyanúsított
mélyebbről fakadó tanúság-
tétele, mint Lutheré;
kassai zúgárus, bukaresti cselédlány,
bejruti prostituált szüle-hívó
nyelve; köpések-
mosta, dühpírja-törölte
orcájú fiaid közül egy, íme:
szólni tudó más nyelveken is,
hű európaiként
mondandói miatt figyelemre,
bólintásra becsült más népek előtt is:
nem léphet föl oly ünnepi polcra,
nem kaphat koszorút
oly ragyogót, amelyet, szaporán lesietve ne hozzád
vinne, ne lábad elé
tenne, mosollyal bírva mosolyra vonagló
ajkad, fölnevelő
édesanyám.                  / A verset a hálóról vettem. B./

 

November 14. A Népszabadságtól E Fehérrel folytatott, magnóra vett beszélgetés alapján készül interjú. Már kiszedve. A befejező rész teljesen E. Fehér szövege… /E. Fehér a következőket törölte: nemzeti tudat, nemzeti közösségi érzés, magyarság sorsproblémája.

 

1982. Május 22.

Flóra és Aczél közt már talán a harmadik reggeli telefonálás. A jövő héten ünneplik meg Kádár 70. születésnapját a parlamentben, de mégis a "szűkebb körben". Feltűnés lenne - félremagyarázásra alkalom - ha hiányoznék. De hogyan kerüljek oda, ha csak egy kézfogás idejére is, mikor - állapotomra hivatkozva - Aczélék magán-vacsoráját is lemondtuk?

 

                        Németh László levelezése a hatalommal

 

A levelek a Németh László élete levelekben 1949-1975 I-III. Osiris Kiadó 2000. c. kiadványból származnak.

 

1345.                                                  Budapest, 1958. június 7.

/ Kállai Gyulától/

Kedves Németh Elvtárs!

Pártunk elméleti munkaközössége a népi írók politikai nézeteit, a népies ideológia történelmi pályafutását alapos elemzésnek vetette alá. Állásfoglalását a csatolt dokumentumban összegezte. A dokumentum részletesen foglalkozik a népiíró-csoport és pártunk között a múltban és jelenleg kialakult viszonnyal, a fennálló nézeteltérésekkel…

Kérem, hogy észrevételeit írásban címemre eljuttatni szíveskedjék.

Őszinte tisztelettel:                                                 Kállai Gyula

      

                                 / A levél jegyzete szerint az író a kérést elhárította/

  

1627.                                                  Budapest, 1961. március 1.

Kedves Kádár Elvtárs!

A múlt év író-és tudós amnesztiáknak kitűnő hatásuk volt az irodalom szellemére. Én magam alig ismertem azokat, akiket érintett. Attól, hogy minden számottevő író szabad levegőn van, mégis könnyebben lélegeztem s tán ez is hozzájárult, hogy az elmúlt esztendőben többet és eredményesebben dolgoztam, mint az elmúlt tíz évben bármikor.

Most Bibó Istvánné keresett fel s kérte tanácsomat: adjon-e be kegyelmi kérvényt férje érdekében. Az utóbbi időben számos jel mutatja, hogy a büntetések idejét a megengesztelődés váltja fel. Ugyanakkor úgy tudja, hogy férje, akivel valamilyen fegyelmi büntetés miatt nem találkozott: beteg. Ez kötelességévé teszi, hogy csináljon valamit. Másrészt vele, s családjával az elmúlt években olyan kíméletesen bántak, hogy nem szeretne alkalmatlankodni, kellemetlenséget okozni.

Én azt tanácsoltam, hogy kérvényét egyelőre ne adja be, de vállaltam, hogy reményét és aggodalmát a legilletékesebb helyre továbbítom.

Az elmúlt évek meggyőztek, hogy ami jóakaratod hatáskörébe esik, a megbékélés érdekében megteszed. Ha a tolmácsolt kérés nem ilyen, bocsásd meg alkalmatlanságomat.

Őszinte tisztelettel:                                                         Németh László

  

1640.                                                 Budapest, 1961. április 11.

Németh László elvtársnak

Tisztelt Barátom!

Elnézést, hogy csak most válaszolok a március 1-jln kelt leveledre.

Felvetetted, tudnék-e valamit tenni annak érdekében, hogy Bibó kegyelmet kapjon, továbbá azt, hogy Bibó közel egy éve nem beszélhet feleségével és beteg. Érdeklődtem s megtudtam: Bibó István, aki a Magyar Népköztársaság törvényes rendje elleni cselekményeiért reá kiszabott büntetését tölti, múlt év áprilisában a börtönszabályzatot súlyosan sértő tetteiért kapta fegyelmi büntetését. Bibó, többszöri orvosi vizsgálat megállapítása szerint semmiféle komolyabb betegségben nem szenved. Fegyelmi büntetése egyébként rövidesen lejár…

A Magyarországon elítéltek ügye körül kevert hecckampányokból jól láthatod, hogy e kérdéseket éppen az imperialisták igyekeznek a „lélektani hadviselés” taktikai fegyvereként forgatni…Kormányzatunkat e kérdések megítélésénél szocialista államrendünk érdekeinek köteles védelme, ugyanakkor az emberiesség vezeti…Ennyit tudok mondani.

Jó egészséget kívánok. Tisztelettel:                                           Kádár János

 

 

3238.                                                                    Budapest, 1968. június 27.

/Aczél Györgytől/

Lacikám!

Elutazásom miatt csak nagyon röviden írhatok. Nagyon köszönöm bizalmad, és mivel szeretném minden kívánságodat teljesíteni, megkértem a lapot, hogy az Általad kért javításokat és rövidítést vegyék figyelembe. Ezt nem ellenőrizhetem, mert nem leszek itthon, ezért a kefét leküldik hozzád…

Jó egészséget és jó munkát kívánok.                              /aláírás nélkül/