16 kötet          

                                   09. 08. 13.

 

 

 

 

3586.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                          M. Vásárhely, April. 24dikén 1818.

 

…Kaptad é már a’ Muzéum IXdik fűzetjét Gr. Dessewffy által? felette ohajtom tudni, hogy tetszik neked abban, a’ Szentkuti Sándor (az az Döbrentei) darabja, hogy azon nemben (melly legelső Literaturánkban) többet is írjak é vagy ne…

 

 

3599.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                Széphalom Máj. 21d. 1818.

 

Édes barátom, Azt a’ mi itt következik, számodra írtam-le, elébb hogy sem e’ sorokat; a’ Tud. Gyüjt. Redactiója talán felveszi. Ha fel nem veszi, külön nyomtattatom ki, még pedig bővebben. Horvát Endre Téti Plebanus volt ez a’ Recensensem. Ez testi lelki barátja Kisfaludinak. Igy ment-le az Anticritica; de némelly helyét kisimítottam.

– – –

N. Ur a’ T. Gy. legközelebbi Kötetében Szép Literaturára tartozó Osztályomnak 9 Kötetein felül eggy új és eggy régi Recensiómat ’s eggy nyomtatásban meg nem jelent Epigrammámat is vette vizsgálatjai alá. Recensiója nem annyira IX Köteteimet ítélgeti, mellyek közzűl a’ mint lap 107. maga vallja, kettőnél többet meg sem olvasott, mint per inkább az új és szokatlan szók ’s az idegen szólások felett. A’ tárgy méltó a’ Publ. figyelmére; mert ha a’ Neo- és Xenologismus veszélyt vonand Nyelvünkre és Literaturánkra, illő hogy ellene gátat vessünk: de ha nem veszedelmes, annyival inkább ha hasznos, sőt boldogúlásunkra nézve még szükséges is, meg kell könnyítenünk a’ nagy czélhoz elvezethető útat.

Az Antikritikák szűk határa nem engedi hogy e’ kérdés vizsgálását itt tegyem, ’s ez a’ hely a’ nagy tárgyra nem is illő; azt különös Értekezésemben fogom próbálni; itt egyébnek kihallgatásáért teszem kérésemet a’ T. Gy. Olv. előtt. – A’ Publicum gondjai az Irókra nézve egyedül azon kérdés megítéléséig terjednek-ki, ha az elébe adott dolgozás jó e, nem hogy az Iró erkölcse javalást érdemel e vagy feddést. De minekutána N. Ur Recensiójának mingyárt első lapján engemet eggy alacsony tettel vádol, tovább pedig nem kevesebbel mint a’ barátság’ elárúlása – vádak, mellyek inkább érdemlenének kevélyen-nemes hallgatást mint megczáfolást, ha Olvasóink tudhatnák a’ mit a’ dolog felvilágosítására elmondanunk kell: kénytelen vagyok szólani. Rossz Írónak koránt sincs olly szégyen lenni mint rossz embernek, ’s én ez bizonyosan inkább nem vagyok mint amaz.

A’ szelídséget predikáló, de csak predikáló Rec. azon igen méltó panaszán kezdi itt dolgát, hogy a’ mi Vetélkedőink a’ kérdés fejtése helyett egymást bántogatják. Példáúl a’ Mondolatot hozza-fel (mellyről, ámbár az engem nem vett leginkább czélba, azt ítélem, hogy nem egyéb mint eggy tompán sűlt fiatal pajkosság); példáúl a’ Mondolat’ elébe ragasztott rezet, (melly nem a’ Mondolat’ Írójának vétke; ennek az híre nélkül készült); példáúl továbbá az Anti Mondolat czímlapján álló Vezeték-nevet és a’ Mottóban a’ bolond szót (de a’ nhpioV és a’ stultus nem bolondot teszen annak a’ ki a’ nyelveket érti – ezt annál bátrabban mondom, mert nekem az Anti-Mondolat dolgozásában és dolgoztatásában annyi részem van mint a’ Mondolatéban); ’s e’ pirítások után engem nevez, kinek Recensióim, ugy mond, a’ Philolog, Dissert általam becsűlt és szeretett Íróját (Tud. Gy. 1817. XII. 89) fájó szemeire nézve elhomályosodott-szemű Izsáknak csúfolá[!], az Ó és Uj Magyar Iróját pedig megbocsáthatatlan bünű bódítónak (a’ bódítani sem annyi mint bolondítani, hanem csak megtéveszteni, megzavarni, magából kiverni) ’s mást kevélységgel vádló kevélynek. A’ 2 utolsóbb vád kedvetlen, de nem kíván magyarázatot. Legfeljebb is csak arra volna szükségem N. Urat kérni, hogy olvasson gondosabban, a’ más’ szavait szembeötlő czélja’ kedvéért ne nagyítsa, ’s emlékezzék, mit monda a’ kevélységgel vádlott Plátó az ő szőnyegeit kevélyen taposó Cynicusnak. De az első vád fáj, mert vad. Testi gyengélkedések ’s a’ történetnek csapásai némelly esetekben a’ legnemesbb lelkű halandót is elkaphatják a’ vigyázatlanság órája alatt; az efféle nem ritkán történt-meg barátjai között az eléggé komoly, de enyelegni görögösen szerető Cicerón is. De eggy egész sokaság tekintetét intézni valamelly illyen gyengélkedés szemlélésére, ’s azt, a’ kit csak okokkal kellene megzavarnunk, szerencsétlenségének kimutatása által igyekezni elnémítani, alacsony sőt gyalázatos tett. Becsületes ember illyet nem teszen. De nem is gyanít. ’S gyanúból az illyennel mást vádolni nem fog. – Én a’ Philol. Diss. Iróját, kinek nevét itt kímélésből nem említem, nem ritkán láttam; de hogy szemeire szenved, azt csak a’ Recensióból értem. Miért kelle nekem Izsákokat (nem Izsákot) occinálnom, mutatják a’ Dissertatióból kiírt szók, mellyeket N. Urnak csak gondosabban kellett volna megolvasni ’s megérteni akarni.

Hogy én eggyik legtiszteltebb barátomnak 4 sorait azért magasztaltam, hogy neki mint orgyilkos adhassak döfést, olly vád, a’ mellytől minden Olvasója elborzad, ha kebelében a’ becsület’ érzései ki nem holtak. Ennek a’ nagy embernek barátsága erántam mindenek előtt tudva van: csak azt kell elmondanom, hogy az soha meg nem csökkent, soha meg nem lankadott; ’s így a’ vádat N. Uron kivűl senki hinni nem fogja. – Nem hittem, hogy szökdellő előadásomat, mellyel a’ Grammaticai sovány tárgynak elevenséget akarék adni, eggy Poetánk prózai fagyos józansággal fogadhassa. – Az vala szóban, azt kelle megmutatnom, hogy valami lehet nem sok (az az, nem vétkes), ha a’ Gramm. és Szokás benne hibát lát is, ’s például e’ négy sort hoztam-fel, melly a’ 3 ízben kiszöktetett articulus és a’ nem helyén álló particula mellett is olly szépen van szőve, a’ minél szebben szőtt 4 sort én Poetai Literaturánknak egész mezején nem ismerek. Mind ezeket N. Ur meg nem érté, ’s készebb volt engem eggy útálatos tettel terhelni, készebb a’ Stóa’ leczkéjiből kölcsönözött okokkal megmutatni, hogy a’ szépen szőtt 4 sor nem csak nem sok, de még kevés is, mert kis szivű! – Illy alacsony, illy undok tettek meg nem érdemlett vádjai után meg fog engedni N. Ur, ha kimondom, hogy annak, a’ ki meg nem érti a’ mit lehet, ’s a’ ki meg nem olvassa a’ mit ítél, nem kellene recenseálni. – Széphalom Máj. 8d. 1818.  K. F.

– – –

Rettenetes az a’ düh, a’ mellyel erántam Tuladuna viseltetni meg nem szűn. Én csendemből kijönni nem fogok; de elhárítván magamról e’ gyalázatos gyanút, már most a’ Recensióra fogok felelni. Horvát Endre engem olly nyomorúltúl támada-meg, hogy triumphálnom nem lesz mesterség. Engem el nem némítanak mint Kölcseyt.

Itt küldöm Mezei Virágimat, ’s kérlek, hogy, ha csak lehet, nyomtattassd-be Muzéumod X. Füzetébe…. akarom hogy gyermekeim is emlegessék, hogy mi barátok valánk. Erdélyi Leveleim is hirdetni fogják azt…

 

 

3603.

 

Kazinczy – Pápay Sámuelnek.                                                  Széphalom Máj. 31d. 1818.

 

IX. filagoriáim Recensense ellen e’ napokban küldém-el Anticriticámat. Szívesen örvendek hogy Tudósaink perbe keverednek. A’ dolog így hamarább kiőrlődik, a’ Publicum meg tudja, mi forog közöttök kérdésben, ’s a’ Tudomány nyer. De midőn a’ Recensens szelidséget predikálván ’s a’ szerénytelenségeket feddvén ’s fenyítvén, maga követ-el vadságokat, maga vádol hamis vádakkal, ’s tréfát enged és iróniát magának Ellenkezője ellen, midőn meg sem méltóztatik olvasni a’ mit recenseál, meg nem érti a’ mit olvas, – az barátom, már még is legalább rendes. Az N. Úr Recensiója ollyan hogy arra felelni igen könnyű volt, ’s nem azon kelle gondoskodnom, hogy mit mondjak, ha akarom, (’s ezt akarnom kelle) hogy igen hosszura ne terjedjen feleletem. Nekem felette kedves lesz ha Anticriticámra felelni talál. Én ennek dolgozása alatt magam is sokat tanúltam magamból; az az, ellenkezése olly elmélkedésekre vezetett, a’ mellyek velem nem tudott dolgokat tanúltattak-el. Addig is míg Anticriticám megjelenend, engedd mondanom…

…A’ Görög Anthologianak van eggy Epigrammája, mellyet ezen Recensio olta lefordítottam, ’s szerénységből nem tettem feleletembe.

 

Hallgassd a’ Mester’ szavait; jóra inte. De fáty’lát

            Mint Leukóthea, lökd vízbe, ha partra kelél.

                                                                   …..

Hogy az Erd. Muzéumban a’ Te Munkád Recensiója megjelent, annak annyiban örűlök, hogy így legalább bírom…

 

 

3604.

 

Kazinczy – Horváth Ádámnak.                                  Széphalom Máj. 31d. 1818.

 

örvendjünk hogy Recensióink vannak. Gorombák? annál jobb; hamarább általesünk a’ vadság’ crisisén, el fogunk pirulni, ’s mórescht kapunk. Igazságtalanok? feleljünk ’s mutassuk-meg hogy a’ Recensens nem tud a’ dologhoz. a’ Tud. Gy. IV. Kötetében N. Úr az én IX. filagóriáimat ítéletei alá vette…

Az Anticriticát beküldém, ’s emlékeztetém a’ Redactiót, mit ígért a’ megbántottaknak, ’s kívántam hogy azt vegyék-fel…

…A’ Patak’ Leírása az én munkám. – G. H. I. – betűk és a’ két vonás által jegyzém ott magamat, mert az F. K. betűk köztt az Abeczében ez a’ három áll. Ez a’ nagy titok’ egész kulcsa….

 

 

3605.

 

Kazinczy – Gr. Majláth Jánosnak.                                            Széphalom d. 31. May 1818.

 

…Ich machte auf die Gepriesene Bescheidenheit gestern folgendes metaphysisches Epigramm:

 

Félre a’ Gőgössel! Maga van; nincs senki kivűle.

            Egy őrűlt újabb Berkeley. – Szánni lehet.

Félre, Szerény! nem van, mert más is volna, ha volnál; –

            Ismerem a’ zengést! – szánni, mosolygani kell.

Vagy te: de van más is; törpébbek mint te, tetősbbek.

            Úgy hiszed, úgy mondod. – Légy te barátom, Igaz.

                                 ….

 

3606.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                     Széphalom Jún. elsőjén, 1818.

 

Kedves barátom, Máj. 27d. küldém a’ Tud. Gy. Redactiojának Anticriticámat. Ne rettenj-meg e’ szóra. Olvassd nyugodalomban a’ mi következik. Egyedűl ott fogom megkurtítani az Anticriticát, a’ hol a’ dolog engedi, ’s a’ hol meg lessz kurtitva, ezt a’ jelt teszem (#–#).

– – –

Kazinczynak Anticriticája. T. Gy. 1818. IV. K. 96–115. l.

Korholtatások nélkül nincs kisimúlás. Köszönet tehát a’ T. Gy. Kiadójinak, hogy Recensióknak is engednek helyt. …Az a’ szerénység, a’ mellyett sokan annyira magasztalnak, eléggé nem dicsérhetendő tulajdon, de csak úgy, ha igazán az a’ minek látszani akar; midőn csak alakoskodás, nekem ugyan utálatosabb mint a’ nevetséges gőg; hát midőn még epe keveri magát a’ magasztalt szerénységbe! Holmi, a’ mitől most nemes átallással fordúl-el a’ jobb Olvasó, meg fog szűnni a’ mi vetekedéseinkben is; most azzal vígasztalhatjuk magunkat, hogy a’ vastagságok azt piszkolják, a’ ki ollyat elkövetni nem pirult.

Dolgozásaimnak jósága vagy nem jósága felől én perleni senkivel nem fogok. A’ Munka maga védi magát, ha jó; ha nem jó, a’ védés jóvá nem teszi, de igen nem jóvá a’ Védőt. Azonban Recensensem’ két vádjaira, mellyekkel személyemre akarja kenni tulajdon vétke’ szennyét, szólanom kell, mert a’ dolog felvilágosítást kíván, ’s kérem az Olvasót, tűrje e’ mentségemet, bár az effélét hallgatni kín. Hamar általesem rajta, ’s azután veszem vizsgálat alá theoriám’ megtámadását. Én, ugy mond N. Ur Tud. Gy. IV. K. l. 97. Ellenkezőmet, kinek nevét itt kémélésből hallgatom-el, fájós szemeire nézve elhomályosúlt szemű Izsáknak csúfoltam. Említ két más vádat is, de arra nem kell czáfolás. Arra csak azt a’ kérést kellene tennem, hogy szavaimat úgy adja, midőn vádolni akar, nagyító változtatás nélkül, a’ hogy én mondottam, ’s ha szükségesnek véli, emlékezzék, mit monda a’ kevélynek nevezett Plátó, midőn a’ Cynicus kevélyen taposá az ő pamlagait. – De a’ fájós szemekre. –

Gyalázatos, alacsony tettel vádoltatom, de szerencsémre költött tettel. Hogy az általam megczáfolt, de az általam mind szeretett, mind szívesen becsűlt Grammatikus szenvedni szokott szemeire, én csak a’ Recensióból tanúlom…

…Recensióm tárgya Szép Literaturai Osztályom IX Kötetei voltak volna; de N. Ur l. 107. azt vallja nem minden dicsekedés nélkül, hogy azoknak megolvasásokra magában nem talált elég erőt, ’s VII. Köt. olvasatlanul hagyá. Kérdeni lehetne hogy az illy gyengélkedő idegű miért nem hagyá megítéléseket ollyanra, a’ kinek a’ természet erősbb idegeket ada, vagy maga azokat talán el nem gyengítette…

…Nagy baja az N. Urnak, hogy ízlése ’s nyelve eggynemű. Sulzer (az a’ Vandalus! az a’ Gepida!) azt mondja, hogy a’ kinek 1nemű ízlése van, semmi ízlése nincs. Szerényebben mondjuk ki a’ gondolatot: a’ kiknek eggynemű ízlések van, csak eggynemű ízlések van. N. Ur mindég azon eggy, akár verselget, akár prózát ír, akár Leveleket…

…’S midőn engem az N. Ur Recensiojában az ért, a’ mi Vosst érte némelly Németeknél, ’s midőn én épen úgy valék kénytelen Anticriticára vetemedni mint Voss azok ellen, a’ kiknek a’ tisztaság és az áldott, áldott könnyen-érthetőség a’ legfőbb tető, az engem nem pirít meg – Az ollyan nem rossz osztályrész. Széphalom Máj. 27. 1818.

 

 

3607.

 

Kazinczy – Berzsenyi Dánielnek.                             Széphalom Junius elsőjén 1818.

 

                                                                        Berzsenyinek, az itt menő Anticriticával.

Kedves barátom! Ugy jártam mint Perillus; tulajdon bikámban pergele meg, a’ mint ugyan én hiszem, Téti Plebánus Horvát Endre Úr. Ezt mutatja pompás lépdelésű beszéde, ezt az, hogy ezen gáncsait két Levelében már előmbe is raká. Vagy ő az én Recensensem, vagy sokan dolgozák azt, de a’ toll még is az övé…

 

 

3608.

 

Kazinczy – Gr. Majláth Jánosnak.                                 Széphalom d. 2. Jun. 1818.

 

Ich bringe Ihnen drey Epigrammen

                                                          Az Epigramm.

 

Szökj, Epigramma; de nem mint nyil, melly czélra repül ’s öl;

            Szökj mint csók, mellyet félve lop a’ szerelem.

Elcsattant, oda van: de az édes lyányka’ hevétől

            Ajkam még lángol, e’ kebel égve liheg.

 

                                DAYKÁHOZ.

 

Számosok a’ liget Énekesei: de ha, Fülmile, jajjaid’

            Hallja a’ pásztorlyány, tégedet hall egyedül.

Igy mikoron kebled’ kínjait, o Dayka, te zenged,

            Pásztor ’s pásztorlyány tégedet hall egyedül.

 

                           A’ PATAKI VÁR’ ERKÉLYÉBEN.

 

Itt állottanak Ők, azok a’ Nagyok! Erre tekintett

            György Erdélye felé, erre sohajta Ferencz.

Zrínyinek itt állott unokája elfutva könyekkel,

            A’ mikor a’ nap költ, a’ mikor arra leszállt.

Atyját, testvérét, férjét keseregte, szülöttjét,

            Bús lyány, bús testvér, bús anya, bús feleség. –

Ah nem az a’ helly a’ mi vala! Ök eltüntenek innen.

            Nem tüntek –

 

 

3611.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                   Széphalom Jún. 15d. 1818

 

….E’ napokban más gyermekeim is születtek. Bemutatom azokat is.

 

                        SPISSICHRE.

Mínoshoz közelíte Spisich. Megdöbbene az Isten,

            ’S székét ’s pálczáját a’ jövevénynek hagyá.

Meg nem tántorodott! Szennyetlen! monda; te tarts itt

            Törvényt, mint oda fenn a’ te Szaládnak adál.

 

                         DAYKÁHOZ.

Számosak a’ liget énekesei. De ha fülmile, jajjaid’ – –

[stb. mint a 3608. számú levélben.]

 

HŐSEINK A’ KENYÉRMEZEJÉN.                MI FÁJ?

     AZ ÁMOR KÉPÉNÉL AZ OROSZLÁNON…. A PATAKI VÁR’ ERKÉLYÉN.

 

 

3613.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                     Széphalom Jún. 16d. 1818

 

…Ma reggel indítottam Krasznára két emberemet az Erdélyi Levelekkel. Csereihez van utasítva a’ két Kötet MS. Viaszos vászonba úgy becsinálva, hogy az eső meg nem ronthatja. Mihelytt e’ Levelemet veszed, küldj te is expressus embert Krasznára érette…

… Tedd jegyzéseidet a’ legnagyobb szabadsággal, kimutatván mit igazítsak, mit bővítsek, mit hagyjak-ki. – El ne vesszen a’ MS. mert ámbár itt az I. Kötetnek 6dikszori dolgozását veszed, a’ IIdiknak 5dikszerit, ezt úgy a’ hogy itt meg, nálam meg nincs…

Anticriticámat revocálám, az az megírám, hogy ki ne nyomtassák. Ujat dolgozok most. Ugy akarok szólani, hogy ne legyek kénytelen többé….

 

 

3614.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                              Kraszna 22dik Jun. 1818.

 

Kedves Barátom! Junius 19kén, a melj nap utolsó Levelemet Hozzád Postára tevém, estve érkezének meg embereid, és hiven, hiba nélkül kezembe szolgáltaták Tölled azon Viasszos Vászon borítéku csomót, melj egy valóságos kincset foglala magába…

… I-ső Rész.

VIII. Levélbe ohaitanám, ha elő hoznád, hogy én most az Uralkodó előtt azon dolgozom, hogy Kolosvárt Botan. kert álitassék és eszt tanitó Professor rendeltessék, arra ajánlván magamot, hogy én a kertet és annak Üveges és Meleg házait a Tanitáshoz elegendő mennyiségü Plántákkal fogom gazdagitani. – Ugyan ezen levélre nézve: Gr. Bánffinak a St. István és a Leopold nagy keresztyén kivűl kis keresztye nincs egyéb és több, csak a közelebrül fel álitot Civilis érdemnek arany kereszttye…

… A IIdik  Részbe csak egy egy heljre be tekintvén, erre csak 2 megjegyzést tehetek:

XXXVII: Csere˙ Miklós soha se utazott Romába, levél által nyerte dispensatioját; nékie az Attya Mihály lett volt Papista, és azután feleségül vette B. Henter Klárát, B. Henter Dávidnak, nagy és nemes szivűnek Leányát.

XXXII. Balásfalván láthattad volna a régi Csereyek mohos kastélját, meljbe most Püspök Bobb lakik. 1393 eszt. Cserey Balás kapta volt ezen heljséget 13 falukkal egy Nikápoljnál eitet szerencsés vágásért, és akkor Czimerünkel eggyütt ezen jószágot nyerte Sigmondtul, meljet per Notam veszténk el. Lásd errül és familiamrul Benkő Transilvaniajának 2dik kötetét….

 

 

3617.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                  Széphalom Jún. 28. 1818.

 

Tisztelt kedves barátom, Ma van az a’ szerencsés nap, a’ melly engem 17 esztendő előtt Munkácsi fogságomból a’ szabad életnek, 2387 napi szenvedés után vissza adott. Scipio midőn vádoltatott, eggy valamiben ehhez hasonlító történetre emlékezteté bírájit, ’s a’ Capitoliumba vivé őket, hogy az Isteneknek adjanak hálát vele eggyütt. Jer, te imádva szeretett ember, kövessük példáját, ’s abba hagyván mind azt a’ mi kedvetlen lehetne, fogadd-el újabb bizonyságát a’ legszentebb tiszteletnek, barátságnak. Falamon függő képed alatt ez a’ szó áll:

                                                      CORCVLVM.

’s Te nekem az vagy, ’s örvendek hogy azt a’ nevet valaha eggyik Scípio viselte.

Erdélyi Leveleim eddig Döbrenteinek kezében vagynak…Így még ez idén fogom nyomtathatni Leveleimet…

 

 

3618.

 

Kazinczy – Buczy Emílnek.                                                             Széphalom Jún. 28d. 1818.

 

Édes barátom, Döbrenteink eltilta attól, hogy Erdélyi Leveleimet kieresszem, minekelőtte ő megolvasandja, félvén, hogy holmit ollyat is el találok mondani, a’ mi eggynek vagy másnak kedvetlen lesz. Engedtem intésének, ’s beküldöttem azt hozzá e’ hetekben. Cserei Farkas, kihez a’ két Kötet MS. útasítva volt, már olvasta, ’s ha Döbrentei érette küldött, eddig által is adta. Melly igen szeretném, édes barátom, ha azt Te is, ’s mindenek felett a’ Mélt. Grófné, ’s a’ mi kedves barátunk Gróf Kornis Mihály Úr, megolvasnák…

a’ Tud. Gy. V. és VI. Kötetében kifogtak rajtam. Anticriticám kész teljes nyugalomban és olly szerénységgel, a’ mellyet azok, a’ kik bennem csak kevélyt, irígyet, gonoszt szeretnek látni, épen nem vártak…

 

 

3619.

 

Kazinczy – B. Wesselényi Miklósnak.                       Széphalom, Junius 28d. 1818.

 

Erdélyi Leveleim Krasznán vannak, ha csak eddig el nem vitette Döbrentei. Ha tudtam volna, hogy még Zsibón vagy, arra kértem volna Krasznai barátomat, hogy azokat látassa Veled is, ’s különösen Ő Nagyságával. Mihellytt az exemplár vissza érkezik kezemhez, nyomtattatni fognak…

… A’ Tud. Gyüjt. ugyan nekem álla most IX. filagoriáim miatt, és a’ VI. Kötetben a’ Recensiókról írt Értekezésben. Nagy baja az némellynek, hogy a’ filagoriákat nem szenvedheti. A’ vastag falú, apró ablakú, terpedt ajtajú, nyikorgó vitorlájú udvarházakat, ’s a’ puszpáng karimás táblájú kerteket szeretik, hol bőven terem répa és petrezselyem, szilva és dió. Eggykor ezek is filagoriák voltak, most nem azok…

…Krasznán eggy alabástrom Urna van eggy igen ismeretes képpel: Ámor az Oroszlán hátán, a’ lanttal. A’ régiek ezt sokat faragták, hogy a’ Szerelem és Muzsika erejét adják-elő. Erre az idén eggy Epigrammát csináltam;

 

Mint hajlong a’ gyermek alatt a’ gyapjas Oroszlán,

            ’S mennyei zengzetinek vad tüze mint mosolyog!

’S ő, a’ büszke, miként érezteti véle hatalmát,

            És hogy egen földön ő egyedűl az Erős!

Vélem is azt érezteti most, Szép Nyícse, miolta

            Elfogva ajkaidon durva bilincsre vetett.

                           ….

 

 

3620.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                         Kraszna 28-dik Jun. 818.

 

Kedves Barátom!   Leveleidnek 2dik kötetit is és így az egész Munkát a leg tökélletessebb gyönyörűséggel és meg elégedéssel által olvastam, uira elmondom, hogy ez által Hazám sokat nyer az idegenek előtt, de sőt sokat a Haza előtt is. A 2dik kötetre ezekbe ál meg jegyzésem:

XXVII. Levél: A Fő Provinc. Comissarius Erdéljbe nem a Gubernator után 2dik Hivatal – igy következnek azok egymás után: Gubernator, Püspök, Thesaurarius, Statuum Praesidens, Fő Prov. Comissarius, Tabulae Regiae Praeses, Comes Nationis Saxonicae.

XXXII. Levél. Generalis Gr. Bethlen Ádám hitvesse nem Gróf, hanem Báró Bánffi Susanna volt.

XXXVIII. Levél. Az Andalusot Wesselényi Kaunicztul nem 1779be, hanem Kufsteinbul haza jövő uttyába Bécsbe mulatván, 1790dik esztendőbe vette.

                   …..

 

3622.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                            Széphalom Júl. 2d. 1818.

 

Édes barátom, Éjjel nappal az a’ gondolat tölt-el, hogy már kezedben vannak Erdélyi Leveleim. ’S ollyankor szeretnék, látatlanabbúl mint Macbeth előtt a’ Megholt lelke, megjelenni közöttetek, ’s hallgatni ki mit mond, látni Ő Nagyságának a’ kedves Grófnénak nevetését, látni hogy az én Lolotom mint lágyúl-el, és hogy Comtesse Fanny mint pirúl-el eggy bizonyos helytt. Ujra kérlek, ki ne add kezedből a’ MSt, sőt mondd mindennek, hogy arra kötelezted magadat, hogy azt legkedvesebb barátodnak sem teszed. De Andrásfalván lévén, nem bánom, ha a’ Búnt és Fejéregyházat illető Leveleket ott felolvasod…

Mihelytt a’ Munka meg lesz olvasva, küldd azt Krasznára, de megírván nekem postán, hogy íme ekkor ’s ekkor nap indúl a’ pakét. Mert megeshetik, hogy magam fogok értte Krasznára küldeni, sőt ha lovaim lesznek addig, mellyet nem igen reménylek, mert a’ pénz’ szűkét senki sem érzi inkább mint én, talán magam megyek értte. Félek, hogy annyi kéz köztt a’ Munka még elvész….

 

 

3623.

 

Kazinczy – Horváth Ádámnak.                                          Széphalom Júl. 2d. 1818.

 

…Vetted e minapi levelemet, a’ mellyben Perillut emlegetem? Azolta megérkezett a’ T. Gy. VI. Kötete. Abban is sok van a’ mi a’ IX. Kötet Recensiójához való. Eggyütt megyen tehát Anticriticám a’ kettőre…

Erdélyi Leveleimet beküldém Erdélybe, hogy tekintsék-meg minekelőtte kiadom. Ollyan valamit találnék elmondani, a’ mit az a’ kiről szólok, ezt nem szeretné, ’s az hálátalanság, sőt megbántás volna. Már vettem tudósításokat. Ha más Olvasók is úgy veendik, örülni fogok hogy ezt írtam. Mert ha a’ Publicum’ javalásán nem igen kapok…

 

 

3624.

 

Horváth Ádám – Kazinczynak.                                                            Júl. 7d. 1818.

 

…Idylliumjában Kazinczi Klari: a’ vége felé a’ Madár Berkenye felel Jola kertész Leánynak és az orvos füveknek:

 

Ne tűnölődj Jola! se ti orvos füvek! A’ bölts természetben titkosak a’ müvek:

Méltók ditséretre az éltető gondok; De én most tinektek egy jövendőt mondok:

Engem a’ Helikon első Innepébe’ Bele plántálának Apolló kertébe:

Gyöngyösibül akkor Berkenye fa lettem; ’S bár másod életem röviden élhettem;

De állati valóm, mellyben most is élek, Nálatok(nál) tudóssabb jövendölő lélek:

Nem ád a’ természet ’s nem is rendelhetett A’ Nagy Georgusnak olly rövid életet,

A’ mint a’ Helikon felett ’s felettetek Minap a’ nyavalyák fenyegetődzöttek:…

De ha majd későbben még is meg-kell lenni, A’ mi minden élőn meg szokott történni,

Hogy ő mi előlünk szemre el-távozik; Akkor sem hal ő meg, nem, tsak el változik.

Mi Madár berkenyék, egy örök világot, Philosophiai halhatatlanságot

Fogunk e’ föld-mivel Urnak eszközleni, És az el mulástúl életét őrzeni:

És azt, nem tsak e kis Helikon’ tövében, Nem, hanem a’ Tudós világ’ nagy kertjében:

Illik is: hogy azok, kiknek az ültetett Fákban ő alkotott jó emlékezetet,

Néki is ditső hirt nevet alkossanak, ’S olly örök éltető oszlopot rakjanak,

A’ melly a’ nagy világ halavány fényénél, Sok álorczás hiúk hízelkedésénél,

Az időnként kapott, ’s mint a’ gyermekeknél Időnként változó tiszteltetéseknél,

A’ világi nagyság fényes jeleinél, Magasra gráditsolt fennség jeleinél[!],

Többet ér: ’s lehet, hogy egy erős búsúlva Fog ezekre nézni száz esztendő múlva.

Hogy a’ midőn itt egy Tudós Meczénásnak, Köz jóra dolgozó sikeres munkásnak,

Ditső hirét nevét a’ fák is éltetik; Nevét a’ Homerok ’s Horátzok éltetik;

Kérdés: ha kap e tsak egy százig hallató Rekedt Trombitát is, ama’ hódoltató ’s a’ t.

 

errül hát ha bizonyossabbat tanúlhatok, meg-irom; ’s talán addig Leveledet is közölhetem a’ Keszthelyiekkel. A’ recensióra alig várom Antikritikákat…

 

 

3635.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                                       Déva, Aug. 20dikán 1818.

 

Erdélyi leveleid Krasznán vagynak, Csereynknek ez előtt két héttel jött levele szerint. Megfogadtam volt már Kolozsváratt az expressust, ’s a’ gyanumban, hogy még nem lesznek Krasznán, mert okom volt azt hinni, nem küldém-ki. Innét akartam két embert oda utasítani, de érkezék Gr. Gyulainé levele, hogy jő-le ’s én azt tevém-fel magamban, hogy akkor magam megyek-fel Krasznára. ’S íme, kedvetlenségemre, hogy Munkádat olly későre kaphatom, a’ Grófné még ma sincs itt. Most megyünk M. Németibül Dédácsra, ha talán ma ott tisztelhetnők.

Cserey melegséggel fakadoz-ki Erdélyi leveleidre. Éjjel nappal nincs nyugtom azok láthatása vágya miatt. Akárhol akárkik köztt mingyárt eszembe jutnak. Ne foszsz meg láthatásoktól; mihelyt a’ Grófné itt lesz, mingyárt vagy magam indulok-fel, vagy bizonyos embert küldök Krasznára….

 

 

3636.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                         Kraszna 2dik Septemb. 818.

 

Kedves Barátom! Meg nyugtatásodra kivántam jelenteni, hogy Döbrenteynk Dédácsrul August. 24kén költ Levelével expressusát ma küldötte hozzám, kinek is Leveleidet jól be pakolva által adtam, és így meg nyugodva lehetsz: hogy nagy becsű Munkád bizonyossan el fog hozzája jutni – és meg vallom, nékem is nagy meg nyugtatásomra vagyon ez, mert sokat tünődtem raita, hogy juttathassam leg bizonyosabban ezen kincset az ő kezébe….

 

 

3638.

 

Kazinczy – Bay Györgynek                                                            é.n.

 

…Uram Öcsém nekem Complimenteket teszen az eránt a’ mi a’ Tud. Gyüjt. Augustusi kötetében tőlem áll. Erdélyi Leveleimnek sok kedvelője van mindenfelé, ’s N. Ur és Füredi Vida alig fogják érteni, hogy a’ ki itt így ír, mint írhat úgy, mint Ossziánban, sőt csak a’ szívképző Regékben is. – Engem azonban az Erd. Levelek még nagyon békételenné tettek magammal. A’ Kézírat már Erdélyben van; Wesselényi és [a] két Cserei már olvasták, most Döbrentei olvassa, ’s mindenik küld rá jegyzéseket, noha nem a’ Munkát, hanem a’ dolgot illetőket. Azon leszek, hogy N. úrral és Füredi Vidával vissza vonattassam szavaikat….

 

 

3640.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                Széphalom Sept. 18d. 1818.

 

…Sokszor olvastam végig Leveledet, ’s sok jegyzéseket csináltam, mellyek osztán azzá olvadtak, a’ mi íme itt megyen. Az emberek közönségesen azért kérnek tanácsot, azért kívánják hallani másoknak itéleteiket, hogy szándékjok, vagy a’ mit cselekedtek, javaltassék. Te is ember vagy, mint minden más: de Te nem ollyan vagy mint minden más; még én soha sem láttam neked cselekedetedet, mellyben arra a’ férjfira nem lehetett volna ismerni, a’ kinek a’ természet vesztegetve nyújtá a’ maga lelki adományait, a’ ki tanulni soha meg nem szűnt, a’ ki a’ pedantságot a’ sok nyelvek tudása ’s a’ szép társaságokban forgás által magáról egészen lefaragta; még én nem ismerek Magyart, a’ ki a’ Magyarságot a’ Külföldiséggel olly szerencsésen tudta párosítani, mint TE, hogy őtet a’ franczia épen úgy nézheti francziának, mint a’ Magyar Magyarnak. Eggyet sejtek itt: azt hogy TE több gondot fordítál e’ Munkádra mint illett; azt, hogy TE itt úgy járál mint az a’ szép leány, a’ ki nagyon akar tetszeni, ’s több czifrát veszen-fel mint szükség… itt a’ Bártfai Templom, annak goth czikornyáji….

 

                                      Jegyzések a’ Bártfai Levelekre.

 

Czímlap. Jó barátjához. – Az a’ jó barát ollyan kétértelműleg hangzik, mint a’ bon homme francziáúl. Hát ha így tennéd: eggy barátjához, Erdélybe, (post Erdély non debet abesse comma).

Bárfai Levelek és az 5dik sorban: Bártfai fördőkben. – úgy tetszik, innen elmaradhatna a’ Bártfai.Alól el kellene hagyni a’ nyomtattatott és az esztendőben szókat

 

A’ Horátiusi mottót egészen kitörleném. El van nyűve a’ sokszori mondás által. ’S mit mond? ezt: Forrás, tiszta mint az üveg, ’s a’ melly méltó volnál, hogy bort ömölj…

                    ….

lap 10.

non placebit lectoribus megengedődött. Mallem meg vala engedve, vel engedelmet nyertek.

a’ melly amabból támadott – melly ebből tamadott.

csupán csak – tautologiai szó, ’s inkább illik a’ beszélni tágasan szerető nép szájába, mint a’ gondos Iró tollához.

Öltözködni, hangzani.

lap 11.

vászoN, nem vászoNY.

»Bártfai törékeny cserepedények« – külömben a’ töredékeny adjectivum a’ Bártfai mellé fog vétetni.

                                                 

lap 46.

Mély és bölcs reflexio! Eddig is sok illyet kellett volna dicsérnem, ha dicséreteimre szükség volna. Bizony a’ kik a’ Bártfai Leveleket olvasni fogják, látni fogják, melly lelkű, tanúlású, tapasztalású, tudományú, szép tónusú férjfi’ tollából folytak. Nincs ezen Leveleknek egyéb híjok, mint a’ mit már mondottam: Több könnyűséget! ’s holmit vagy épen nem, vagy rövidebben beszélni; de ellenben Poturnyait, Czartorinskit, Morskit, Brigidót, sok nevezetes Magyar ’s Lengyel férjfit ’s szép Asszonyt bájosan, meleg szívvel festeni. ’S akkor elbájolva leszünk mind.

lap 47.

a’ jobban a’ Város felé eső. Ezt a’ Magyar, a’ Német, a’ Franczia és minden olly nyelvű Iró, a’ mellyet ismerek, így szelné-fel, az, a’ melly inkább esik a’ V. felé.

lap 62.

háladatos. – Miért nem hálás? – Adatos nincs, és így a’ szó gyanús. De ha háladatos is, a’ második a felibe nem kell accentus.

– – –

Engem a’ Bártfai Levelekben semmi nem gyönyörködtete inkább, mint a’ Gróf Z-vel tartott nagy tudományú ’s bölcseségű Levél. Látni fogja azon a Olvasó, a’ kit az Ország Gyűlései és a’ Vármegyéké csudáltanak. De nem hosszabb e maga ez a’ szép Levél is mint lennie kellene? Hány Olvasóra akadsz a’ ki ezt el nem únja, ’s azt ne mondja rá: sed nunc non erat huic locus?

 

 

3642.

 

Ungvárnémeti Tóth László – Kazinczynak.    Pestről. Kis Aszszony havának 23dikán

1818dik esztendőben.

 

.egymást el nem feledtük, meg mutatád te is egy Pápai Sámueledhez irtad levélben, a’ hol Logicámat emlegeted; ’s meg bizonyítám én is mind görög verseimben nevednek tiszteletes emlegetésével, mind a’ mellett gyakran beszédben is pártfogó buzgódásom által. Nincs tehát magam mentegetésére szükségem, ’s nincs is jusom, hogy téged vádoljalak. Csupán azt az egyet jegyzem meg, talám mind a’ két tekintetből, hogy a’ mit én a’ Hasznos Mulatságokban mondtam, (’s nevem nincs alatta) Kulcsár Úré, nem az enyém: mivel az ő pecséte vagyon rajta. De teljesebb az én örömem, ’s ennen magam megelégedése, ’s hevesebb erántad szeretetem, hogy sem Kedvetlenségeket emlegessek. Pesti tanúlásom négy esztendejét koronáztam az utólsóval, mellyben a’ Nagy-hírű Benének egy ollyan tanúló seregben, a’ hol kilenczen eminentiát érdemlének, elsője vagyok; ’s mellyben a’ mellett Görög Verseim is napfényre jöttek…

…Ercseinek botránkozó feleletére, mellyet Recensióm ellen a’ Tudományos Gyüjteménybe bé-iktatott, egy Epigrammával akarék megfelelni, de azt Censorom minden jegyzetivel együtt ki-hagyatta velem, mint a’ melly újabb czivódásra adna okot, ’s alkalmat…

…Vita sicut concilium hominum: veniunt eo

            Hi quidem certaminis causa, hi vero mercaturae.

Est etiam tertium genus: viri artium sine sudore

            Philosophi existentes. Quis tu horum, homo lepide?

– – –

Éltünk tarka csoport, mint a’ várási tolongás.

            Venni vagy adni jön ez, az mutogatni magát.

Még vagyon eggy henye nép; egyedűl ácsorgani kíván.

            A’ neve Philosophus. – Hát te mi végre jövél?

 

 

3644.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                           Krasznán 27dik Sept. 1818.

 

Szeretet Kedves Barátom! Tegnap midőn Szobámba a mü Döbrenteynk Erdélji Leveleidre jegyzéseit estve éppen irná, hozák meg a Postárul Sept. 12kén költ igen nagy becsű Leveledet. – Döbrentey ma Sibóra visszá ment, a honnan Kolosvárra és onnan a Grófnéhoz fog menni; jegyzéseit Leveleidre itt hagyta nállam 2 árkusra irva – Leveleidnek pedig mind két kötetyét Sibóra vitte, Wesselényi Miklós aszt kivánván, hogy hagyassanak még egy ideig nálla, figyelmetessen kivánván azokon által menni…

 

 

3646.

 

Horváth Ádám – Kazinczynak.                                                                 30-a 7br. 1818.

 

…Hogy Te mind N. mind Füredi Vida Urnak felelni fogsz. – más most nem is tehetsz mást, kell felelned! de a’ magad nyugtát a’ köz-haszontúl nem jól különbözteted. – – Ha az nem vólna is, hogy némelly remekjeid példáúl lehetnek, melly hasznos munkákat tehetnél az alatt; mig némellyekkel, ’s néha ollyanokkal is feleselsz, a’ kik veled mérkőzni nem képesek? nem haszna, hanem kára lessz abban a’ köz-jónak; ha mint most a’ többség, vagy idővel a’ jövendőség is el-találja tőled itélni a’ koszorút; mert ez által, az ollyan munkáidrúl is meg-vető itéletek kerekednek, a’ lustrumonként változó izlésü világban, a’ mellyeket még eddig leg-rosszabb akaróid is betsülnek. – az a’ Füredi Vida kitsoda? én nem tudom; nekem még nem született…

…Csokonai nevében Költseihez a’ Jambusokat én irtam; de akkor mindjárt hevenyében, midőn ama recensió ki-jött: ’s ha eddig késtek a’ ki-adásával, bár már el-maradtak vólna vele: nem azért, mintha meg bántam vólna hogy védettem Csokonait; mert én őtet nagyra betsűlöm…

 

3647.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                              October 4ikén 1818.

 

…Az én munkátskám bizonyosan javallást fog nyerni, mert olylyan két irók rostáján mene keresztűl, mint te, ’s Döbrentei. Az különös, hogy te meg a’ 6-ik levélbül is sokat kinyesetni akarnál, Döbrentei ellenben mind ebben, mind több helyütt, a’ más levelekben is, némelylyeket még oda kívánna. Azt, hogy a’ tájfestés nem a’ penna, hanem az etset dolga, érzém mindenkor, és gondoltam is, még minekelőtte Fiumébe’ Leszszing Láokoonját olvastam volna…

A’ Bártfai levelek születését kell tudnod, édes Ferentzem. Döbrentei barátunk több ízben igen sürgetve sarkalt, írnám le Bártfát környűlállásosan ’s esmertetném azt meg mind vele, mind a’ publikommal. Bártfa igen részt vétető hely, nem tsak a’ két hazában, hanem a’ hazán kívül is….

…. Nem lesz’ a’ soha populáris könyv, az az : olylyas, mely mindennémű, mind tudósok, mind tudatlanok’ tetszését megnyerje, a’ mely eleitül fogva végig tsak az eszthetikoszt és a’ Filozofoszt fogja gyönyörködtetni. »Le même degré d’un amusement continuel aprocherait même un peu de l’ ennui.« * Minden levélnek más más mind tónusa, mind tárgya.

*A folytonos és egynemű derű kissé unalomba fullad. B.G.

– – –

 

Maros Németi Szept. 8ik. 1818.

Méltóságos Gróf,          Szeretett Barátom!

Midőn innet Aug. 30dikán Dédácsra által menék, hol most Gr. Gyulainé mulat, az nap estve adák ott kezembe a kedves pakétot, melyben

1. A Bártfai levelek. 2. A magyar nyelv és Literatúra állapotáról szólló vélekedés. 3. Theodata, és 4. a’ Bártfai Polizey Ordnung – valának.

El valék telve örömmel, midőn mind ezeket megpillantám, látva szíves óhajtásom tellyesedését, hogy a Levelek hirdetni fogják a Mélt. Gróf Úrhoz való tiszteletem, szeretetem. A Bártfai Levelekre tett jegyezgetéseimet tegnap előtt végzém-el…

 

                                     Jegyzések a Bártfai Levelekre.

 

Lap 1. Annyi unszoltatások után: Hagyjuk ezen meg szokott Irói mentegetést ollyanoknak, kik munkájok tulajdonaival annyira érdekleni, mint e Levelek Irója, nem tudnak. Kezdődjenek e Levelek mindjárt így: Bártfát, vidékeit, sat. akarom meg esmértetni.

– A második periodusban az eggyik és maradjon el. Ezen periodus: Ha helyel-helyel poetai kitételekre hajlanék pennám – tulajdonítani maradjon-el egészen, mert azt mutatja, mintha az Iró előre készűlne azokra, pedig épen azok önkéntesen szeretnek elé-pattanni, olvadni, s kedvesebbek midőn a tárgy festésével bennünket véletlenül lepnek meg.

A legalsó rend s a 6-ik lapon a legfelső csak nyújtás, egybehúzva így jobb: Bizonyos Miles Románust emlegetnek mint fundátorát….

…..Valamellyik Római Pápa excommunicátióval fenyegette a tobákolót s pipázót. Muszka országban az orrát vágták el a tubákolóknak. Ezekre emlékezem Busch Handbuch der Erfindungjából, mely könyvem Kolosvártt levén, nem írhatom ki belölle az ezen jegyzést nagyonn interesszantá tehető dohányos híreket. –…

               Mélt. Gróf Úr azon gondolatokat rímekbe önteni, úgy hiszem, szerentsés leszen az egész Ezek egyenesen le írt vélekedéseim; nem írtam többet mint érzettem. Sok, igen sok hellyeken inkább érzettem a szépet, nagyot, kedvest, mint azt ki fejezhettem volna; nem lappangtattam el semmit a miben legkissebbé megütköztem. Azzal végzem, hogy a mi Literaturánkban illy nemü munka még nints, s annak nagy nyereségére s mindenkori díszére fognak e humoristicus Levelek lenni, s meg bizonyításául pedig annak, hogy részre hajlatlan itélő valék, s még a kitsinységekre is ki ereszkedtem, ohajtom hogy ez: »1817-dik Esztendőben«, csak így irattassék: »1817-ben.«

A mit leg elől kell vala említenem, itt hozom újra elé. A czímlapon hibásan szaggatta meg a szavakat az Iró. Így kell:

 

                    Bártfai Levelek, írta Döbrentei Gábor Barátjához Erdélybe

                            Gróf Dessewffi József, A Bártfai ferdőkben 1817.

– – –

Sz.-Mihály, Octóber 10ikén. 1818.

Édes drága kedves barátom!

Magam is kezdem már hinni, hogy nem szerentsétlen elmeszülemény a Bártfai levelek, mert Kazintz˙ és Döbrente˙ úgy ditsérik. Ha e’ ditséretek µ részét a’ barátságnak tulajdonítom, még azoknak egy negyedrésze is elegendő betsűlet bélyeg. Bizonyosan tartósabb valamely keresztetskénél vagy kultsotskánál, melylyért taksát kell fizetni, ’s a’ mely némelykor valami igen rossz fogadónak ékes tzégéréhez hasonló. Hány emberrül lehet mai nap elmondani, a’ mit hajdan írék valahol:

 

Mért vagy kevély bárányodban?

            Az árát jól meg adtad,

Szőrt eresztél lopásodban,

Farkas vagy, ’s elragadtad;

Nem kéne ám a’ mejjeden

            A’ keresztnek fényleni,

Téged kéne rövideden

            Keresztre függeszteni.

 

Barátim észre vételei nagyon gyönyörködtettek és használtak is. Közlöm Kazintzival Döbrente˙ észrevételeit, valamint Döbrenteivel Kazintziéit. Feleleteimet szintúgy közlöm mind az egygyikkel, mind a’ másikkal, így azt is nyerem, hogy nem kell kétszer egygyet mondanom.

Miért nem akarja hogy a’ Bártfai levelek születése kedves barátomnak tulajdoníttasson, én bizonyosan soha sem fogtam volna azokhoz unszolásai nélkül. Ha érnek valamit, miért nem akar azok’ indító oka? miért nem nagy apjok lenni a’ talán nem tsúf gyermekeknek?...

…Az Erdélyi Muzéom X-ik Fűzetjét megkaptam, de még nem olvashattam. Várom Herepei János munkáit. A’ két hős barát Kenyér mezején vitézi érzelmekkel fog táplálni. Bár tartaná meg szavát a’ Gubernátor, de ha a’ szerint kellene róla itélnem, a’ mint írt a’ minap felőle kedves barátom, megvallom: »timeo Danaos et dona ferentes«.

Farkas Sándor urat köszöntöm. Ha tudhattam légyen, mit fogna róllam írni, úgy megzavartt volna, hogy felette kitsínynek látszanék előtte.

Gróf Gyulainét, Gróf Hallernét alázatosan tisztelem.

Kritikosz barátimmal kész lennék, de leszek é a’ tzenzúrával? szerentsémre két okos ember a’ tzenzor Patakon; az egygyik tudós Filozofosz, a’ másik pedig nem tudatlan pap. Egész az unalomig beszéltem magamrul. Kedves barátom’ unszolására készűltek a’ Bártfai levelek – hát ugyan nem merném é kérni én is, hogy a’ hazudni büszke Isteni Tatzituszból valamit lefordítson? én már egynehány könyvet lefordítottam belőle, de mutatni sem merem, ámbár fordításom vígasztalná talán Döme urat, mert a’ valóban nem Isteni. Furtsa dolog, mikor a’ pap az Istenire haragszik!

Maradok a’ legszívesebb emberi érzéssel, Édes, drága, kedves barátom’

alázatos szíves barátja    G. De’sőfi Jó’sef mpr

 

 

3648.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                          Maros-Németi, Octób. 16d. 1818.

 

…Felindulásom előtt egy héttel kaptam Cserey Farkasunkhoz küldött expressusom által Erdélyi leveleidet, de vendégeink ’s egyebek miatt itt észrevételeim leirásához nem foghattam. Kolozsváratt kapék egy kis hézagot, ott fogék hozzá. A’ többit Krasznán jegyzém-fel hideglelősen, midőn a’ hidegem megszünt ’s forróság vett elé. Jegyzéseimet Krasznán hagytam, kérlek, meg ne vessd azokat. Sőt solenniter, barátságunk fennmaradására emlékeztetve kivánom-meg, hogy semmi, semmi is jegyzéseim ellen ne tétessék. (Hanem ha a’ Gubernátornak ’s B. Józsikának hozzám való hajlandóságokat említeni nem akarod. Kedvesek nekem, de et adesse et abesse possunt Leveleidben.) Minden egyéb, még egyszer kérlek, úgy mint én kivánom, kitöröltessék. Azért töprengek pedig e felett annyira, mert közlék már Veled kihagyásra valókat ’s Te még is meghagyád leveleid soraiban. Töröld, töröld a’ miket kijegyzék, a’ világért nem akarnám, hogy publice kelletnék ellened ’s Leveleid megcsalatkozott hírei elen szóllanom…

…Miklóstól nem tagadhattam-meg, hogy Kéziratodat ujra Zsibóra vissza nem hozzam. Azt mondá vonogatásaimra, hogy ha akarom, hat embertől escortiroztatja Irásodat Krasznára. Ujra elakarta olvasni az Egészet, ’s arra az őtet illetőkben jegyzést tenni. Az Istenért, ne tömjénezzd annyit azt a’ ditséreteket érdemlő ifjút, annyi tömjén ront, bizony ront, még az Öregek is megszédülnek a’ tömjéntől. De még egyebet irok. Epithetumaidat, mellyeket adsz neki, Urfi társai felfogják kapni, ’s csúfolódásra fordítják…

 

 

3649.

 

Kazinczy – Horváth Ádámnak.                                       Széphalom Octób. 17d. 1818.

 

…Édes barátom, hajdani leveleid nálam veres kordovány kötetbe vagynak kötve; mihelytt 1801. Julius első napján ismét megláttam Regmeczet, az vala eggyik első gondom, hogy azt a’ csomót is rendbe szedjem, és hogy a’ levelek el ne veszhessenek, beköttessem. Ezekben meg van születésed napjának feljegyzése…

…Bizony barátom, elirtózom attól, hogy Oct. 27dikén belépek a’ 60dik esztendőbe, ’s házi dolgomra nézve ott állok, a’ hol 22 esztendős koromban kellett volna állanom. Gyermekeim előtt idővel az lesz mentségem, hogy én nem azért valék szerencsétlen, mert gondolatlanúl tevém lépésimet, hanem mert ezeket a’ csapások, a’ kikerülhetetlenek, hozák reám…

 

 

3650.

 

Kazinczy – Gr. Gyulay Karolinának.                                Széphalom Octób. 21d. 1818.

 

…Cserei Farkas írja, hogy Döbrenteink nála volt, ’s nála hagyá Erdélyi Leveleimet, mellyeket most Wesselényi olvasgat. Cserei Farkas és Miklós már tevének rá jegyzéseket, és ezeket már vettem: de mit ítél Döbrentei a’ Munkáról, azt még nem tudom. Óhajtom hogy ő minél több igazító és póltoló jegyzéseket tett légyen a’ Munkára. Ha vissza kapom, egészen újra fogom dolgozni. A’ könyvcsináló sokat maga sem javal a’ mit ír, de későbbre hagyja kiigazítását. Igy a’ Festő is. Én mindenek felett azt óhajtanám tudni hogy az én kedves Dédácsi barátnéim mit mondanak rá, mert eggy Olvasóm sincs a’ kinek inkább óhajtanám megnyerni javalását. E’ télen a’ Munka újra lesz dolgozva. Aprilisban Pestre megyek, ’s felolvasom a’ mit szükségesnek látok, Gr. Teleki László ’s a’ fija Jósef ’s eggy rokona Gr. Teleki Ferencz előtt, (ez Sámuelnek, a’ Pozsonyban lakottnak, a’ ki Pápista, fija, ’s igen jó fej) ’s úgy adom-ki…

 

 

3651.

 

Kazinczy – B. Wesselényi Miklósnak.                            Széphalom Oct. 23d. 1818.

 

Tisztelt kedves barátom, Nagyon köszönöm én azt Mélt. Cserei Farkas Úrnak, hogy Erdélyi Leveleim Kézirását Néked által adta. Óhajtottam hogy azt Te is lássd, ’s minekutána a’ Munkát Mélt. Cserei Farkas és Miklós Urak ’s a’ mi kedves Döbrenteink megolvasták és arra jegyzéseket tettek, ’s most Te olvasod és bizonyosan Farkas is: az az óhajtásom van, hogy bár Buczit is magadhoz kaphatnád ’s Ti mindnyájan tennétek rá jegyzéseket, még pedig úgy, hogy (ha nektek úgy tetszik) eggyitek a’ másika jegyzéseit ne is lássa, mert így a’ jegyzések még szabadabbak lehetnének. Én a’ Munkát a’ ti jegyzéseteket vévén újra fogom dolgozni…

tudósítson, kérem, vette e Consil. Kenderesi a’ Vásárhelyi Bibliothecának küldött ládámat az ajándék könyvekkel

…Erdélyi Leveleimért embert fogok hozzád küldeni. Csereinek azt írtam, hogy magam megyek érte; de itt a’ hideg ősz, fejem rheumatismusa miatt lehetetlen kimennem; a’ két napi hideg miatt már is ágyban vagyok. – Octób. 27dikén belépek életem hatvanadik esztendejébe. bár gyermekeimre nézve még harminczat érhetnék! Az annyival szükségesebb volna, mert feleségem testvér bátyja arra kényszerít, hogy successióját processussal keressem! Ez irtóztató. Ime tehát nekem az vala sorsom, hogy valamint nekem szegte nyakamat eggy gonosz testvérem, úgy a’ feleségemet is a’ testvére tegye szerencsétlenné…

 

 

3653.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                 Széphalom, Octób. 27d. 1818.

 

Tisztelt barátom, Én ma lépek hatvanadik esztendőmbe. Rettenetes éjjelem volt: elképzelém melly közel vagyok a’ határhoz, ha életem’ hátra való napjait tekintem, ’s mely igen messze tőle, ha akár gyermekeim’ sorsát, akár literátori dolgozásaimat tekintem…

 

 

3655.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                Széphalom Octób. 27d. 1818.

 

Édes barátom, Én ma lépek be hatvanadik esztendőmbe. – Rettenetes nap nekem, mert olly közel látom magamat a’ véghez, a’ melly messze, ’s kivált gyermekeimre, a’ testiekre, ’s a’ lelkiekre, eggy más véghez vagyok. Barátom, élek e még tíz esztendőt? reménylhetnék e még tizenötöt? Szabad volna e még óhajthatnom húszat?...

… Gróf Dezsőffi tegnap este küldé hozzám jegyzéseidet a’ Bártfai Levelekre. Nagy tudományú, széplelkű ember! ’s bár úgy ragyoghasson az Írók köztt mint a’ Dieta ’s Vármegye emberei köztt! Mit ítéltem Kézírata felől, eddig tudod: de sajnálom, hogy a’ mi hozzá elment, végig nem terjede a’ Munkán. A’ mi nálam maradott, elégettem. – Jók, igen hasznosok, sőt szükségesek azok a’ megolvastatások. De sokszor az Irót is megzavarják, ’s (magamról is szólok) gyakran egészen haszontalanok…

… Most neki bőszűltem ismét, ’s most, a’ kurta napokon. IX Köteteimet készítem új kiadáshoz, ’s a’ Marmonteli regéket, mellyek Szemerének, Kölcseinek, Szent Miklósinak ott legjobb dolgozásaim, megtisztongattam, ’s három új Marmonteli Regével megtoldottam. Most Ciceróból fordítom a’ Scípio Álmát, majd eggy két Orátiót még. De legfőbb dolgom az, hogy Barótit, Rájnist, Révait, Verseghyt, Ányost, Virágot végig olvasom, ’s Philologiai jegyzéseket csinálok, hogy a’ Dédácsi Reggelek elkészűlhessenek. Az lesz Antirecensióm, az lesz Anti Füredi Vidám…

Oh barátom, mint várom ítéleteteket az Erd. Lev. felől! mint azt, hogy megjelenjenek! – Itt a’ tél; útra menni elgyengűlt fejemmel nem merek. De a’ jövő Májusi innepre talán megjelenek Keszthelytt… Végre tudom hogy Keszthely nekem is Sorbus aucupariát űltete. A’ Gyöngyösi Sorbusa kiveszett..

 

 

3660.

 

Bölöni Farkas Sándor – Kazinczynak.                            Kolozsvár 818. 2ik November.

 

…Én Döbrenteivel nem ugy ismerkedtem meg, hogy Muzéumába munkám felvételét mentem volna hozzá koldulni, s a Bárónéhoz sem igy volt felajánltatásom; hanem Döbrenteihez legelébb Schakespearenak Julius Caesarját mentem volt kérni, melyet ekkor a theatrum számára fordítottam, s ez hoza egybe vele. Instállak, hogy e lapot is, mint hibás hallomást rólam, hagyd-ki…

 

 

3662.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                            Kraszna 4dik Novemb. 818.

 

Kedves Barátom! Meg engedj hogy egy kéréssel alkalmatlankodom – én most gyakrabban, mind eddig járok vadászni, és igen jó Puska porra szükségem volna; Debreczenbül hoztak ugyan, de nem vagyok vele megelégedve. Kassán csinálnak igen jót, és a leg jobb qualitasút Magnata pulvernek híják, ugy hallom – én evel lőttem, és igen jó. Néked ott jó embereid vannak, kérlek, ahoz értővel vásároltas számomra 10 fontnyit a leg job, leg feinabb qualitású Lövő port, és a mikor Erdélji Leveleid után küldösz, akkor el hozhattyák; igen nagyon le fogod ez által kötelezni

 

 

3663.

 

Horváth Ádám – Kazinczynak.

.

…Ide zárom életem’ rövid le-irását a’ Te kérdéseid szerént…

… Nyomtatatlan munkáim közűl ki hagytam az 1790diki Diaetan jelen vóltt követek felül való rövid jegyzéseimet: mivel azt más bővebben késziti, a’ mint hallom, és szorossabb kötelességü Barátim mortualis leveleit időnként – mert Te a’ mint látom, hasonlóban foglalatoskodol, talán más formában.

                                     – – –

            Bízd ezentúl ollyanokra, hol az alkotási por

            Még nem oszlik új porokra, ’s míg virít a’ férfi-kor.

            Én, mivel közelget a’ Sir, testi gyengeség tanit,

            ’S int hogy a’ lélek már nem bir annyi voltat ’s mostanit;

            Hát ne-hogy több földi gondok Égtül el-rekesszenek,

            Régi munkámrúl le mondok, és ezentúl pihenek.

 

Sicut fortis equus, spatii qui soepe supremo

Vicit Olympia, nunc senio confectus quiescit. Ennius.

– – –

Franczia Országbúl meg érkező Császári seregnek köszöntése a’ Haza határán. – Takáts Judith.

 

Közel lebegnek már sasunknak szárnyai:

            Halljuk a’ harsogó trombiták’ szavait.

Im! jőnek Hazánknak őrző Angyalai,

            Koszorúk fedik a’ győzők’ homlokait.

Nyisd-meg édes Hazánk Anya karjaidat

            Márs kedvelttjeinek el-fogadására,

Esmerd hív öledbe séttő[!] fiaidat,

            Kik harczoltak léted’ boldogúlására.

Kénnyek’ le-tapodva mentek, mint mehettek,

            Schitai kard tölté a’ vitézek markát,

Ágyuk villamási mennyi vért önthettek,

            Mig végre le-győzték a’ kevély Galliát.

Nyertek, ’s győzedelmes lett vitéz Királyunk,

            Fel-emeltt Tronussát szent sugár borítá,

Im a’ béke arany virága nyilt nálunk;

            ’S nem hiú fény vala, melly szemünk vakítá.

Jertek! örömmel zár Hazátok keblébe,

            Őseitek lelke mosolygva néz rátok,

Nemzeti áldás megy seregtek elébe,

            ’S ezt le nem ronthatja az idegen átok,

Festhetetlen érdem, fizethetetlen bér.

            Kitsiny ehez a’ föld leg szebb ragyogványa.

Itt ideig tartó gyáva nagyság mit ér?

            Méltó jutalom tsak az ég adománnya:

A’ bölts lélek nemes keblében találja

            Fényes érdemibűl nyertt örök jutalmát;

’S meg-aggott korában édesen számlálja,

            Szolgáltam a’ Királyt! ’S védlettem a’ Hazát.

Sok harczokat ki áltt diadalmas Tábor

            Idvez légy a’ Magyar szép szabad honnyában.

Téged fellegekig emel a’ később kor,

            ’S halhatatlan maradsz ditsősség karjában.

– – –

az Álhatatos Thalia, a’ kinek képében a’ Keszthelyi Helikon’ ünnepit üli 12-a Febr. 1819. Kazinczy Klára Horváth Ádámné.

 

Boldog vidék! Kies Keszthely! Czirha ditső halmai!

            Szent Helikon! ’S Apollónak koszorúzott fijai!

Meg-békéltetek e velem ti is? mint meg-engedett

            Phoebus Anyánk midőn rólam az a’ hír kerekedett,

Hogy le-tévén pártámat, a’ hajadonok’ béllyegét,

            Oda hagytam ama kedveltt kilencz Szűzek’ seregét.

Méltán kérdem; mert a’ tündér Hir, az a’ virgoncz állat,

            Kinél tíz füllel, száz szájjal megy a’ serény szolgálat;

Ki két-három óra alatt száz mértföldet is el fut

            ’S hozzá illő hangal hirdet mind vígat, mind szomorút.

De a’ mellett, a’ hány várost át szalad vagy vissza jő,

            Tsuda teste mind anyiszor nagyobbra nagyobbra nő,

Ollyan hangal hirdette ki a’ minap nagy lármával,

            Hogy Thaliát lekötözte Himen rósa lánczával;

Mintha el hagyná Helikont, ’s vég butsút adván neki,

            Ott szedett borostyánnyait Mirtussal tserélte ki:

Ugy, hogy a’ mézes ajakú lantos Polymniának

            Kellett méltó mentségére ki kelni Thálianak:

Ő térdre hullván a’ bosszús Apolló Tronusánál,

            Mivel a’ hír már váddá vált az Istennél magánál,

Nem tsak helyre hozta dolgát és Phoebust meg kérlelte,

                            …..

Oh adok; de tsak úgy a’ mint gyenge erőm engedi,

            Adok, mig Cirhánk oldalát eleven laurus fedi,

Koronként ditsőiteni meg pendítem Huromat,

            Ha Helikon társaságra méltóztatja lantomat.

De Ti Magasságos egek! adtok e? oh adjatok

            Módot benne, hogy ezek a’ meg bizott gondolatok

Teljesedjenek időnként. Értitek ditső karok!

            Éltető mennyei erők! értitek, mit akarok?

A’ Helikon alkotóját sokáig éltessétek,

            tudom, hogy ő már titeket meg érdemlett, ’s tiétek:

De engedjetek illy Égit a’ földi világnak is;

            Annyi időt mint ő, alig érdemelnek százak is.

Méltó hogy kiáltsa minden Flóra kertje’ munkássa:

            Hogy éljen Groff Festetits György, a’ Musák Métzénássa!

 

 

3665.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                   Széphalom Nov. 10. 1818.

 

….Franczia Academia forog szemeik előtt, ’s nem akarják látni, melly veszedelmet vonnának a’ Nyelvre. Én azt az útat óhajtom Nyelvünknek ’s Literaturánknak, a’ mellyet a’ Német teve.

Rumi ez idén Pesten volt. Kultsár ebédre hívatá hogy ott  öszve békélhessen Horvát Istvánnal, kivel pere volt Firmium miatt. Horvát megtudá mi végre hívatik, ’s meg nem jelent. Rumi itt látá Ungvár-Németi Tóth Lászlót ’s a’ lelkes ifjat megszerette. – Itt történt hogy Kultsár Rumit arra tüzelé, hogy Ercseit és a’ Debreczenieket lúgozza-meg Recensiójában; mert ismeri Ruminak éles tollát. Ez azt mondá, hogy azt a’ Tekint. Ur maga alkalmasbban tehetné, de megszokta, hogy inkább a’ legrosszabbat is tömjénezze, mint hogy igazságosan keféljen. – Rumi eltilta, hogy ezt ne tudassam másokkal; ’s fogadom Neked és Neki, hogy mással nem fogom.

Erdélyi Leveleimet Cserei Farkas, Cserei Miklós, Döbrentei és most Wesselényi Miklós olvasták….

… Én Octob. 27dikén belépék hatvanadik évembe. Bár még húszig élhetnék erőben, egésségben ’s kedvben! Akkor nap megnyergeltetém Trajánomat, ’s a’ rettenetes tüzű csődört meglovaglám. Néhányszor már veszélyben forgottam, ’s süvegem lehullott ugyan, de nem magam, melly igen jól lovagló Lovászommal már megtörtént…

 

 

3667.

 

Kazinczy – Szabó Jánosnak.                                              Széphalom, Nov. 10d. 1818.

 

…Én Rumit sok eszt. olta ismerem, ’s characterében még soha sem találtam hamisságot. Szíve nemes, feje jó, szorgalma csudálkozást érdemel. Éles, de az nem hiba, hanem valóságos érdem ott, a’ hol a’ Tudományok virágzani még mindég csak kezdenek, és a’ hol a’ sok czimborálók azt mondják, azt csinálják, a’ mi magoknak tetszik…

 

 

3670.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                             Sz. Mihály, Nov. 20ikán 1818.

 

Édes szíves Ferentzem! Megrázott utolsó leveled. Mitsoda? hat tizedet éltél le már? Be sok! ha sorsodat tekintem, be kevés, ha kivánságomat. – Hijába készűlsz a’ halálra.

 

Hatszor tíz őszt, érdem ’s üldöztetés között

            Bús gondal fáradtan á’t élte barátom,

Minden idő pertzed nékünk gyümöltsözött,

Minden óra téged uj díszbe öltözött,

            Halhatatlan! könynyen sírnak indúlsz, látom.

 

Az epés kajánság fogát eltördelte

            Gyémánt tartósságú ’s fényű érdemeden,

Rágott! rágott! de tsak önn’ rozsdáját nyelte,

Minden harapással reptedet emelte,

            Nem ejthetvén tsorbát, ő tsorbúlt, lelkeden.

 

Míg e’ nyögő haza termend friss virágot,

            Ragyogó napfény fog rajtunk tündökleni

’S hevével érlelni édes szőlő ágot,

Hogy r’ánk is tseppentsen egy kis boldogságot:

            Kedves lesz’ a’ neved, híred fog fényleni!

 

Azért hurtzoltatál fogságrul fogságra,

            Hogy a’ külföldön is lántz’inkat nézhessék,

Sőt itthon is szántak sok méltatlanságra,

Vagy hidegen néztek a’ szép fáradságra

            A’ pulyák, a’ nagyot hogy eltemethessék.

 

Ápolva gerjesztő jutalom’ híjával,

            Mely másutt a’ lelkes főket koronázza,

Hányszor jelenél meg az irígy motskával?

Hányszor vágott ő meg vastag ostorával?

            Ő, a’ ki a’ homályt a’ fény köz’tt hajházza?

 

Tövis idvezítőnk’ gyászos koronája,

            Anitosz Szokrátot bürökkel kínálta:

De fenn áll megváltónk’ kegyes oskolája,

Élj még a’ bölts Szokrát, a’ böltsek’ példája,

Mind a’ kettőt a’ nép megölte ’s tsudálta.

 

Néked is a’ tisztább maradék hágtatni

            Fog könynyel áztatott oltárt meg oszlopot,

Mikor a’ Magyar szív reményt fog forgatni,

Minden Magyar ajak Magyar szót hullatni,

            És az nem lesz’ durva, ki Magyar tejt szopott.

 

Ekkor magzatidban meg fogjuk esmerni,

            Velek egygyütt minket hogy szebbre neveltél,

Nem lehet mindenkor az óban heverni,

Javítál, nem rontál, midőn kezd’tél merni,

            ’S a’ jövendőnek is böltsen megfeleltél.

 

Ragaszd e’ verseket Apológiádhoz, ha gondolod, hogy megérdemlik. Ha szívbül pattannak a’ jó versek, – ezek felségesek.

Igaz, hogy a’ Frantzia Akadémia ki vette erejéből a’ Frantzia nyelvet. Malherbbe több erő van, mint Grekoúrba, és Grecoúrba tisztább a pajkosság, mint Verseghibe, kinek általad felhozott verseirül nem lehetne mondani Voltairrel: »ces sont des impuretés dans un style très pur«.

Kimíveltetésünk’ mostani gráditsa nem engedte még meg hogy úgy írassanak a’ Bártfai levelek, mint Boufflers* vagy Chappelle Bachaumont’ ** levelei…

 

*Boufflers művei Oeuvres completes cimmel 2 kötetben jelentek meg 1813. Párisban, 4 kötetben 1817., - Contes en vers et contes en prose címü munkája pedig 1878. u. o.

**Oeuvres de Chapelle et de Bachaumont (1755).

 

 

3672.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                               Kraszna 25dik November 1818.

 

…Ezen csomóba vészed Erdélji Leveleidet, a Döbrentey azokon tett jegyzéseit, Miklósnak egy Levelét, és Seivertet. Hohenhausennek nállam nincsen töb darabja, ugy szintén Praepost Szeredaynak sincsen azon Munkája meg, meljet említesz. – A Farkas Sándornak szólló Leveledet egy külön couvertbe tévén, a Nénémhez küldöttem, ki aszt irja, hogy bizonyossan Kolozsvárra be fogja hozzá küldeni. – Köszönöm, hogy Puska port igyekeztél szerezni….

 

…. DÖBRENTEI GÁBORNAK. A Hunyadi Megye Tábla Birájának Ki A Dicső Arányt Jól Be fejezet Nevelés Gondjai Közt Az Erdélji Muzeum Ki Adásával Élesztette A Tudományokat – Ébresztette a Hazafi Lelket,Terjesztette A Jó És Szép Izlést – A Szivekbe

Oltotta A Honnyi Nyelv Szeretetét E Kicsibe Azt A Mit A Nemzet Érez Nyuitja Fémlő Érdemeinek És Személjének Barátja. 1818.

                             Az érem másik lapját tollrajzban is lemásolja Cserey

 

 

3675.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                             Széphalom, Decemb. 7d. 1818.

 

Tisztelt, csudált, szeretett barátom, Nékem gyönyörű sors juta: két barátom, Te és Superint. Kis, nékem éneklétek legszebb éneketeket. Én minden dolgozásaid köztt ezt tartom leglelkesebbnek; ’s Voltaire és Jean Battiste Rousseau csudálnák, ha értenék, hogy eggy kis teremtésnek mint én, hogy lehet olly gyönyörű szárnyallású dalt énekelni. Ez az ének eggyik kevélysége Literaturánknak. Így ítéle felőle Prof. Vályi Nagy Ferencz is, ki épen nálam tölte másfél napot csakhamar azután hogy a’ becses levelet vettem. Szabad volna e azt a’ kérést tennem hozzád, hogy Te ezt a’ Versedet méltóztassál tulajdon kezeddel leírni, ’s nevedet alá vetni? Eltenném familiám’ levelei közzé, hogy maradékom, ki Téged mind fejedért, mind szívedért tisztelni fog, láthassa azt, ’s csudálhasson, áldhasson.

Én vége felé vagyok valaha Philologiai Munkámnak, mellynek ime czímje is, Mottója is: A’ Magyar Nyelvről, annak természetéről, mostani koráról, szükségeiről…

… Boileaunak Epigrammáját senkire nem czélozva fordítottam. Megszerettem a’ pajkosságot, ’s általöntöttem. Vályi Nagy kegyetlenűl nevette a’ bohóságot. Nevette ezt is: de ez nem fog sajtó alá jutni:

Nyargala ’s arczra bukott ’s orrát bevarazta. De hogy lássd

                        Hogy Lovag ő is volt – íme keféli fakód’.

 

– – –

ORPHEUS ÉS EURYDICE.

Virg. Georg. IV. 464–527.

            Ipsae cava solans miserum testudine amorem,

            Te dulcis coniux, te solo in litore secum,

            Te veniente die, te decedente canebat.

            Taenarias etiam fauces, alta ostia Ditis,

5. Et caligantem nigra formidine lucum

            Ingressus, Manesque adiit, Regemque tremendum

            Nesciaque humanis precibus mansuescere corda.

                    – –

Orpheus a’ tekenős lanton szelidítve gyötrelmeit,

            Tégedet, édes nő, csak téged zenge magányos

            Partjain, a’ mikoron költ a’ nap, ’s a’ mikor elszállt.

            Plútónak szomorú küszöbén, a’ ténaruszi aknán,

5. És a’ bús ligeten, hol az éj’ borzalma sötétlik,

            Béhata az árnyékok’ lakjokba, a’ durva Királyhoz,

            Kit soha semmi keserv nem tud lágyítni segédre.

                         ……

                        Szívét meg nem hatá Hymen, nem Vénusz ezentúl.

            Béjárá, ’s maga, az éjszaki sark’ vihar-űzte vidékit.

            ’S a’ zordon Tanaiszt, hol az új jég régi jeget lel,

55. ’S Eurydicét zokogá, ’s Plutónak szidta tanácsát.

            Cíconi nők, kiket ő kikerűle, az Istenek’ éjén

            Bacchusznak szilaj innepiben, ízekre szakaszták,

            ’S szép tetemit magokon hegy ’s völgy elszórva tekinték.

 

                        Márvány vállaiból kiszakadt feje az Oeagri Hebrusz’

60. Habjai köztt hömbergett már, ’s a’ meghidegűlt nyelv

            A’ leglármásabb örvényben is Eurydicéjét,

            ’S Eurydicét zajgotta, midőn bús lelke futamlott.

            Eurydicét és Eurydicét sóhajtozik a’ völgy.

 

 

3676.

 

Kazinczy – Gr. Gyulay Karolinának.                                             Széphalom Xbr. 11d. 1818.

 

Az angyali Lolottnak.…Erdélyi Leveleim tónusa egészen meg lesz változtatva, ’s kihagyok mindent, a’ mi némellyeknek a’ bátor közelítés miatt nem tetszhetnék: de Andrásfalva és Dédács nem hagyja rettegnem, a’ mit más helyek hagyhatnának, ’s akarom, hogy azt a’ dicséretet nyerjem-meg a’ jobb Olvasótól, a’ mit ezen Levelek olvasása után Gróf Dezsőffi József ada nekem: Azt, hogy azt mondhassa a’ jobb Olvasó: A’ ki barátjait így szereti, nem lehet rossz ember – noha Andrásfalvai ’s Dédácsi barátnéimat és barátimat a’ rossz ember is kénytelen volna magasztalni. A’ mint látom, imádandó barátném, én azt a’ vádat vontam magamra, hogy mindent dicsérek, ’s ez azt mutatja hogy nem vagyok nagy emberismerő…

z egész Munkát az első soron kezdvén az utolsóig újra dolgozom. Barátim érzeni fogják, hogy intéseik nem voltak haszontalanúl adva. ’S ezeknek számokban Döbrenteinek ’s mingyárt ő utána Mélt. Cserei Miklós Urnak köszönhetek igen sokat…

 

 

3678.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                                                12. Xbr. 1818.

 

Kedves barátom, Imhol az, a’ mit már tisztára írtam a’ tudva való munkából. Klavírmesterem véletlenűl megyen Kassára, ’s nem tartóztathatom. Ezért írok illy röviden. Kérlek olvassd-meg, és add tudtomra, mit szeretnél benne másképpen. A’ Wieland Anti Adelungja alól minden Scholionok elmaradnak. – Hétfőn reggel a’ Klavírmester jön; és így addig olvassd-el; ’s hogy készen legyen, vagy inkább hogy ott ne maradjon a’ MS, add által házad’ Hausmeisternének, hogy akármikor jelen-meg a’ Klavírmester, általvehesse. – Nem szükség levelemet a’ szokott formulával bérekeszteni. Tudod, hogy az a’ ki téged tisztel, soha sem szűnhet-meg tisztelni

 

 

3679.

 

Mokry Benjámin – Kazinczynak.                                                            Pesthen 818. 14i Dec.

 

Tekintetes Assessor Úr, E’ folyó esztendő’ Aprilisnek 20ik napján Széphalomról datalt azon levelét a’ Tekintetes Úrnak, a’ mellyben róllam annyiban emlékezni méltóztatik, a’ mennyiben S. Patak’ rövid le irását kivánta vólna körűl nézetni, – tsak egynehány hetekkel ez előtt vólt szerentsém látni…

…NB. Én most egy Historiai biographiai Lexiconon dolgozom, a’ melly a’ jövő esztendőben 4 Darab in 8-a ki fog jönni. – Vallyon elfogadná é Méltóságos Lónyai Gábor Fő Ispán Úr a’ Dedicatiót?? Vagy pedig mást kit comendálna a’ Tek. Assessor Úr?...

 

 

3680.

 

Kazinczy – Szabó Jánosnak.                                                          Széphalom Xbr. 17d. 1818.

 

én nem vagyok competens Bírája a’ Tóth László Verseinek. De Pindarusi hymnuszai, ’s ezek köztt kivált kettő, felséges szárnyallású munka, ’s teljességgel nem bombast. Én azonban ezt a’ formáját a’ Költeménynek nem szeretem, mert nem értem, mi teszi némelly sorát verssé. A’ görög Muzsika adhata ezen soroknak kedvességet. A’ hexameter és pentameter, a’ Sapphó és Alcaeus sorai muzsika nélkül is versek.

Nem tudom melly relatióban lehet az én tisztelt barátom ezzel a’ lelkes ifjúval: de a’ Tud. Gyüjt. ’s a’ Hasznos Mulatságokban van egynehány darabja, a’ mellyet éles értelem ’s sok tudomány characterisál. Mit íra Pindarusról szóló Értekezésében! mit a’ Grammaticai lapis lydius felől! Értelmesebben nem lehet semmit mondani. Ha ő él, ’s ha abban nem hagyja a’ futást, ő benne nagy díszt kap Literatúránk, valamint az ifjú Gróf Teleki Józsefben, kinek Aestheticai Értekezése gyönyörű, ’s igen derék a’ Kassai Jósef Szerencsi Pleb. Grammatikájának Recensiója is. Szemere eggyik nagy dísze Literaturánknak. Mennyi kényesség és ízlés van abban a’ mit az ő tolla ír…

 

 

 

3682.

 

Kis János – Kazinczynak.                                               Soprony Decemb. 23dikán 1818.

 

…Édes Gergely’ egész Magyar Horatiusa éppen most van sajtó alatt. Ezen munka eránt, mikor September elején Pesten voltam, azt mondottam Trattnernek több Magyar Tudósok jelenlétében, hogy, a’ mennyire Édes Gergely’ poezisát esmerem, az izlésre nézve ártalmasnak tartom, ha, a’ mint a’ tzél van, a’ tanuló ifjúság között el fog terjesztetni. De mi haszna volt szavamnak? Azomban akár nyomtattja ki Trattner az én fordításomat, akár sem, kérlek, hogy mikor időd lesz, essél által a’ második darabon is, és küld hozzám…

…Hogy sokan iróink közül a’ Frantzia Akadémiát kivánják, vagy inkább, hogy törvénytevői hatalommal felruházandó tudós társaságot kivánnak, azt én is nagy vakságnak tartom, ’s minden annak fogja tartani, a’ ki a’ Literatura dolgában a’ Despotismust vagy Hierarchiát vagy tsak az Aristocratiát is gyülöli…

 

 

3685.

 

Kazinczy – Gr. Festetics Györgynek.                                Széphalom Január. 3dikán, 1819.

 

Nagy Méltóságú Gróf, Kegyelmes Uram, Hallgattam, mert azt akarám éreztetni, hogy tavalyi megtiszteltetésem a’ Keszthely Heliconában engem reménységemen kivűl ére: de hallgatásom hálátalannak mutatott Excellentziád eránt, ’s ez megszólaltata. Fogadja Excellentziád kegyelemmel azt a’ versezetet, mellyet itt leghívebb tisztelője benyújt. Keszthely által megtiszteltetni nagy szerencse: de ennek[!] semmi sem kedvesebb, mint midőn annak a’ nagy férjfinak kegyeivel dicsekedhetik, kit még életében tisztel minden, holott az igen gyakran csak holta után szokta érni az érdemet.

Épen az az ok, melly hallgatásomból kilépni hagya, óhajtatja velem azt a’ szerencsét, hogy ez a’ vers a’ Keszthely’ Februáriusi innepén felolvastassék. Ha Excellentziád el nem tilt, azt az Ujságlevelekben is ki fogom nyomtattatni. Azon reménységem, hogy az elmúlt esztendőben meg fogom láthatni Keszthelyt, elenyészett, ’s én Octób. 27d. beléptem életem 60dik esztendejébe. Bár annak addig nyujtanák fonalát a’ Párkák míg legforróbb kívánságaimnak eggyike teljesedést láthat.

Maradok alázatos tisztelettel Excellentziádnak alázatos szolgája K. F.

 

 

3686.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                        Széphalom Jan. 3d. 1819.

 

Tisztelt kedves barátom, Tudod hogy az én Keszthelyi megtiszteltetésem nékem váratlan volt, ’s meg sem álmodtam, hogy ez annyi jeles Iróink’ számában engemet érhessen. Ez azt sugallá, hogy a’ Grófnak megköszönjem kegyességét ’s nem várt, nem érdemlett szerencsémet: de hogy semmi verset ne küldjek-be, a’ mi, a’ mint sejtém, szokásba jött ott; legalább Horváth Ádám, Kisfaludi, Berzsenyi küldöttek-be ollyat, ’s hihető, Göndöczné is. – Azonban rettegém, hogy hallgatásom hálátlanságra fog magyaráztatni, mint mind az szokott azoknál, a’ kik engem érteni vagy nem tudnak vagy nem akarnak, a’ mit én csinálok. Ma tehát Ő Exc.-nak ezen versezetet küldém-meg, azon kéréssel, hogy a’ Februariusi innepben engedje felolvastatni, ’s azon jelentéssel, hogy ha attól el nem tilt, az Ujságokban kinyomtattatom.

                                         Gróf Festetics Györgyhöz.

Nagy ember! kit nekünk kedvező Istenek

Gyámolúl ’s ragyogó fényűl engedtenek

            ….

’S áldást eresztenek arra ’s új társokra.

Menj nagy férjfi! ’s példád tanítson bennünket,

Hogy inkább szeressük magunknál ügyünket.

                                      A kötetben /1903/ a vers vége:

            S áldást kiáltanak arra s új társokra.

            Menj nagy férjfi, ’s példád tanítson bennünket,

            Magunknál még inkább szeretni ügyünket.         /Szinte minden szakasz módosul/

magyar ízlésü Schémát választottam, mellyben soha nem gyakorlám eddig magamat. Te ebben olly Mester vagy, a’ kihez én hasonlót nem ismerek, ’s megítélheted, munkám ér e valamit. Azt mondhatom, hogy ennél öt ennyi hexametert hamarább írtam volna…

 

 

3689.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                        Krasznán 16dik Jan. 819.

 

…Nincsen e Néked Kassán oljan embered, kire cselédek fogadását bízni lehetne; ha vagyon, az Isten áldását várhatod, ha nékem szereztetsz egy jó Szakácsot, és egy jó kocsist; az utolsóra már most szükségem volna, a Szakácsra pedig Martius elein…

 

 

3691.

 

Kazinczy – Horváth Ádámnak.                                              Széphalom Január 19d. 1819.

 

Kedves barátom, Január 3dikán indítottam Ő Exchoz Gróf Festetics György Úrhoz eggy Versezetemet, úgy látván, hogy valamint azok mondottak mindég eggy megköszönő ’s beköszöntő Beszédet, a’ kiket a’ Franczia Academia veve-fel tagjai közzé, Keszthelyen is az lesz szokás, hogy a’ kiknek fa ültettetik, Verset küldjenek-be. Engem váratlanúl ért a’ Keszthelyi megtiszteltetés: lelkem azt mondotta, hogy Literatúránknak sok férjfiait méltóbb jussal tisztelheti-meg Keszthely mint engem, ’s én ezen történetben feljebb becsűlöm azt a’ szerencsét, hogy Ő Exc. a’ Gróf mutat erántam figyelmet, mitn azt, hogy a’ Literatúra’ Nagyjai közzé számít a’ berkenye; ’s ezért hallgatni akartam. De végre az a’ rettegés szálla-meg, hogy ha megeléglem a’ prózai levél beküldését, ’s utána verset is nem küldök, hálátalanság’ gyanujába hozom magamat, ’s megírtam a’ Verset. Ime közlöm azt veled, ’s kérlek, hogy ha Febr[uárban] megjelensz, az innepen, te is kérd Ő Excját, hogy ha a’ Verset méltatlannak nem tartja, ovlastassa-fel. Olly schémát választottam, mellyben, a’ mint tudod, soha sem gyakorlám magamat…

 

 

3692.

 

Bölöni Farkas Sándor – Kazinczynak.                                   Kolozsvárt 1819. 21ik Januar.

 

…A Tudományos Gyüjteménybe / 8. 91-112./  kijött Erdélyi Szászokrol szóló czikkelyed itt nagy figyelmet csinált. Nem győzöm ezen Gyüjtemény Darabját a keresőknek általadni. A Szászok természetesen hogy megijedtek képektöl, ’s forralnak ellened…

… Várom Erdélyi Leveleid megjelenését, közöttünk ez nagy sensatiót fog tenni. Ha Előfizetéssel lesz kiadva, utasítsd hozzám Trattnert, nekem nehányan igérték az Előfizetést.

Instállak…

 

 

3694.

 

Gr. Ráday Pál – Kazinczynak.                                                  Pesten d. 25t. Jäner 819.

 

…Kivánságod szerént, Kedves Barátom! ide rekesztem egy Generalis Lajstromát Eszközeimnek; hogy azt Német nyelven közlöm Veled, meg botsás, oka, hogy azoknak technicus nevezettyeket nem tudom, vagy inkább magamtól nem merem magyarra forditani. Specifice a’ Laistromok, ha kivántattnak, közölhetem azokkal, a’ kiknek azt látni szükséges lesz, de az 5 nagy vastag Foliánsból áll::: azt mondani az én portékáimról, hogy ki vévén a’ Bétsi Udvari, és a’ Wiedeni Theatromokat, az egész Austriai Birodalomban lévő Theatrumok Eszközei között első. Számadásaimat Barátimnak kész vagyok meg-mutattni, ’s ki fog tettzeni, hogy 130 ezer Forintomba vagynak nékem Eszközeim; mivel azomba három esztendeig használtam, a’ leg kissebb mértékre szabott betsü szerént, a’ mint az ide mellékezett Laistrom mutattya, tsak 58,902 f. 24 kr. határozódott meg. …ki az efféle Theatromi Bútyort használhatná, és hogy azt tőllem ki tsikarhattyák, 45 ezerre határozták meg …Ruhák, ’s más szükséges Eszközök..

két kérdésed van, tudni illik: 1. »Lehet é ahhoz reménység, hogy ezeknek használhatása miatt, a’ Magyar Játszókat fel hagyják lépni?« 2. Mi »az utolsó ára az Eszközöknek?« …

 

 

3697.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                         Kassárul, Február 9ikén 1819.

 

….E’ következendők hagyattattak ki a’ tzenzúra által a’ Bártfai levelekbül.

Pag.     sor.

12.       20.       A’ tengereken túl, nem pedig az anyatartomány’ szomszédjában képzelhetnők leányországunkat, mikor a’ harmintzadok tariffáikat olvassuk.

108.     3.         Post üldözi – Talán nem akaratoskodott volna úgy Napoleon, ha több Fárót játszott légyen.

109.     18.       (ámbár én ezt nem kárhoztatom). Ez a’ tzenzor által igtatatott bé.

110.     4.         A’ hadi segedelmeken kivűl – egyebeket nem tudok, ha tsak oda nem számlálom a’ nemzeti szorgalmunkra és kereskedésünkre a’ harmintzadok szisztemájábul háromló nem egyenes ugyan, de nevezetes terheket, ’s elő kelőbb nagy birtokos urainktul a’ hazábul a’ testvéres tartományba ki vitt, ott maradó, ’s tsak ott forgó nem kitsiny sommákat. – Tétetett ’s a’ t.

113.     11.       Post beszélleni – Ott a’ nyelvel teli száj vígasztalja az embereket erszényeik’ gyakor és mély ki ürítései felett.

160.     25.       Hol vagy Mátyás király, a’ ki által öltöztetve esmeretlen járád a’ kunyhókat, hogy népeid való bajait kitanúld, ’s azokon segíts!

160.     26.       Többet tanulhatni a’ föld népét illető dolgokban az ilylyetén mező fiátúl, mint száz akta rakások köztt a’ zöld asztal mellett ülő városi tanátsosoktul. A’ midőn úgy útaznak a’ királyok, mint fejedelmek, mindeneknek tsak szép oldalát mutogatják nékik a’ hízelkedők. Meg nem esmertetve kell magával a’ bajt szenvedő emberrel beszélgetni, nem egygyel, nem kettővel ’s a’ t.

 

 

3702.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                         Széphalom Febr. 16d. 1819.

 

…Nekem eggy idő olta Cicero megint az olvasásom. Catilináriájit Döbrenteinek általküldöttem; most a’ Míló, a’ Ligárius és a’ Dejotarus mellett mondott Beszédeket fogom fordítani, ’s talán a’ de Oratore könyvet, és osztán némelly Leveleit…. próbálgatom erőmet az olly Classicus Munkák’ fordításán, a’ mellyeknek régibb Magyar fordításaikat Publicumunk javallja. Igy belé fogtam a’ Fenelon’ Telemachjába, nem hogy egészen lefordítsam, hanem hogy eggy két Könyvvel éreztessem, mennyire ment Nyelvünk a’ Haller’ ideje olta. – Kérlek, hasonlítsd öszve, a’ mit ide zárok, Virgillel és Rajnissal…

 

                             HELMECZIHEZ.

A’ szerecsent mosod, a’ siketet leczkézgeted, úgy mond

A’ ki nem érti, miért leczkézgeted és mosod őket.

Mossd és leczkézgessd! szerecsen marad és siket, a’ ki

Már siket és szerecsen: bér a’ jó munka magának.

– – –

                            A mi nyelvünk.

Isteni bája a’ szép Hellásznak, Római nagyság,

Franczia csín, és német erő, heve Heszperiának,

És lengyel lágyság, titeket szép nyelvem irígyel.

’S tí semmit nem irígyletek é neki? Nyelve Homérnek

’S Virgílnek, ha találtok e mást Európa’ határin,

Melly szent lantotokat illy híven zengve követné?...

 

 

3703.

 

Kazinczy – Helmeczy Mihálynak.                                               Széphalom Febr. 17d. 1819.

 

…Eggy barátom nekem azt mondja, hogy a’ Füredi Vida név és az N. bétű alatt Verseghi rejtezik. Meglehet hogy Verseghi adta-be az írást: de mind a’ stílus mind a’ mik eggy bizonyos valakinek hozzám írt leveleiben vannak, azt mutatják, hogy Verseghi ott csak Leíró, ’s talán toldító és toldozó volt. Nem veszem balúl; hozzá illett az is. Én soha sem titkoltam-el magam, ’s nem is fogom. ’S képzelheted e hogy még azzal is vádolnak, hogy leveleim Literárius hírmondók voltak, ’s annál nevetségesebbek, az ő ideájok szerint, mert azt nagy titok alatt írogattam. De azok a’ kikhez írogattam, úgy e, örültek a’ híreknek, mint én azoknak, a’ miket másoktól vettem?...

…Hogy Olasz országi utadból semmi sem lesz, azt ugyan nagyon kesergem. Te ezt az útadat meg fogtad volna írni, mint én Erd. Levelimet, mellyek ez idén nyomtatva lesznek, de nem Pesten. Most a’ Görög és Római Literaturából készítek filagoriákat, ’s az Új Literatura IX filagoriájit újra alkotom…

 

 

3709.

 

Kazinczy – Bilkey Pap Ferencznek.                                             Széphalom Febr. 28d. 1819.

 

…A’ Tud. Gyüjt. Januáriusi darabjával nagyon meg vagyok elégedve. Én ezt a’ folyó-írást nagyon szerettem és nagyon gyűlöltem. Szánom a’ ki ezt megérteni nem tudja. Eddig is azt kellett volna tenni a’ Redactionak, a’ mit most tesz; nem kellett volna a’ veszekedéseket ’s a’ tompa vastag ütéseket felvenni, a’ millyen Prof. Czinke Urnak eggy szava, ’s a’ Füredi Vida és az N. Úr Munkája, ’s az Anticritikákat is fel kellett volna venni…. Hogy a’ húr Kultsár Ur köztt ’s közttem megpattant, szívesen sajnálom, ’s még inkább fognám, ha annak én volnék az oka. Ha reménylhetném, hogy Kultsár Úr elfogadja jobbomat, megkínálnám vele. ..Holnap feleségem születése napján /39 éves/ közel 30 vendégem jő. Ezek köztt lesz Lidwarcsik. Ez a’ derék Pap sajnálja hogy az Ur levelét nem vette…

 

 

3710.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                       Kraszna 5dik Mart. 1819.

 

Hogy éngemet mind a’ Tudom. Gyüiteménybe, mind a’ Magyar Kurírba dícsőiteni méltóztattál, Barácságos hálaadással köszönöm. – A Döbrenteinek veretett Moneta / érem/ el készült már, és ide el is érkezett…

 

 

3711.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                                     Széphalom Martz. 7d. 1819.

 

Érdemes barátom, Fogadd jobbomat, ’s jobbommal eggyütt szívemet, lelkemet, minden kifogás és restrictio nélkül, ’s azzal a’ bizonyítással, hogy az tiéd lenni soha meg nem szűnt. Akaratunk, tudtunk nélkül fájtunk egymásnak, ’s ez kötelességünkké teszi, hogy egymásnak pótolékot adjunk, melly nem lehet más, mint az, hogy még szentebbül szeressük egymást, ’s a’ történteknek emlékezetét magunktól örökre eltiltsuk…

…Monetád felől íra nekem Cserei régen már…. Barátom, te öntél lelket az Erdélyiekbe, a’ te tüzed buzdítá-fel azokat a’ sok derék ifjakat. Illustrat. van rajta, ha jól jut eszembe, ’s az is való. Neked gyönyörű sors juta…

…a’ Gróf a’ Versezetet kegyesen vette, ’s feltette magában hogy elolvastatja. Olvasád a’ Kurírban, ’s csudálkoztál rajta, képzelem, hogy ezt a’ formát választottam. Halljad okaimat….

egy barátunk leveléből tudom, hogy Keszthely tőlem verset várt. Féltem tehát, hogy ha nem küldök, vadnak fognak nézni, ’s hálátalannak. Ezt a’ formát választottam, tudván hogy ezt szeretik az újat és idegent filagoriáknak nézők…

…Miolta Erd. Leveleimet 7dikszer dolgozám újra, a’ Super. Kis Horatiusi Levelei foglaltak-el. (Gondold, Édes Gergely az egész Horátzot, még pedig a’ maga schemájiban nyomtattatja Trattnernél. Van hát Horátza van Tibullja a’ Magyarnak…

Most Pindart olvasgatom görögűl, hogy a’ Tóth László verseit recenseálhassam…

 

 

3713.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                           Kassárúl Mártz. 9ikén 819.

 

Kedves Ferentzem!  Itt a’ hozzád intézett verseim saját kezemmel leírva…

                                                                                            3670. levélben vannak a versek.

 

 

3717.

 

Kazinczy – Gr. Gyulay Lajosnak.                                            Széphalom, márczius 16d. 1819.

 

…Az én Erd. leveleim még sem nyomtattatnak, mert nem érkeztek meg a betűk a Pataki Typographiába; pedig itt akarom nyomtattatni, hogy magam lehessek a Corrector…

 

 

 

3718.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                           Széphalom Martz. 16d. 1819.

 

…Versemet nem a’ Gróf küldé-meg a’ Kurírnak, hanem én, de a’ Gróf akaratjával; mert megírtam Január. 3dikán, a’ midőn Versem Keszthely felé elindúlt, hogy a’ Kurírban kiadom, ha tőle el nem tilt, ’s nem tilta-el. Horváth Ádámtól tudom, hogy a’ Verset úgy fogadta a’ mint óhajtottam…

…Áldom azt a’ Geniust is, a’ ki nekem azt sugallá, hogy a’ Festeticshez szóló Versezethez ezt a’ schémát vegyem. Gondolnám, erre a’ felolvasáskor azt fogták mondani, a’ mit Kolosvártt mondának, midőn a’ Tud. Gyűjt.-ben a’ Bruckenthál Galeriája felől szóló Levelemet olvasták: »De bizony Kazinczy most is a régi.« …

…Febr. 18dikán tömve vala három szobám vendégekkel, ’s némellyike közzűlök ítélhetett a’ poetai szépség felől. E’ sorra:

                  Nemesíted almád ’s sajtólod szőlődet –

                        és

                                      – – most már oltáraid

                  Gyujtják tömjéneket a’ lant’ és az ének’

                   ’S a’ V. és a’ K. nyelve Istenének –

meg sem indúltak: de

                  Azért örülsz a’ nagy birtok’ nagy hasznának,

                  Hogy a’ sokból sokat adhass a’ hazának –

erre felsikoltottak.

                                            ….

 

 

3719.

 

Kazinczy – Buczy Emílnek.                                                  Széphalom Martz. 18d. 1819.

 

…De feltevém, hogy verset nem küldök be, ’s azért nem, hogy hallgatásom bizonyítsa, hogy a’ megtiszteltetést nem vártam, sőt ha rajtam állott volna, Szabónak Virágnak adtam volna. – De most Xbrben megszálla az a’ gondolat, hogy ha verset nem küldök-be, a’ mit még mindenike tett a’ megtisztelteknek, mind maga a’ Gróf, mind a’ Publicum hálátalannak fog találni. Január 3dikán tehát ment versem, ’s kértem a’ Grófot, hogy azt olvastassa-fel, sőt megírván, hogy ha el nem tilt, ki fogom adni az Ujságokban…

 

 

3722.

 

Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                                            M. Németi, April. 7d. 1819.

 

…Azon, a’ mit Erd. Leveleidben a’ Szászokról mondasz, már sokan felakadtak, kivált Szászok. Midőn a’ Tudom. Gyüjteményben egyik őket is említő leveled megjelent, akkor egybegyültek néhány Szász ifjak, azt mondja Farkas, ’s készültek ellened. G. Haller János Ur, Fejéregyházáról Martz 1-sőjén ezt irá nekem: »Hát igaz e hogy Kazinczy az Erdélyi utazását kinyomtattatván, abban a’ Szász Nemzetet rút színekkel rajzolta-le? a’ mint hallám, némellyek készülnek őtet recenseálni ’s talán nem ok nélkül, ha azt cselekedte, mert az a’ nemzet épen meg nem érdemli Hazánkban a’ meg vetést, mivel a’ pallérozás általuk kezdett legelőszer terjedni; valósággal sokat vesztene az az érdemes tanult férjfi, ha ez az állítás igaz volna.«

Hogy a’ mívelődés, a’ tudománybeli, nem a’ Szászok által jött ’s terjedett e’ Hazában, azt könnyű megmutatni, hanem hogy az ujabb időkben a proportione többen iparkodtak közöttök, mint a’ Magyarok között, az igaz…

…Cserey mk., Major

Ezen érzékenyítő meleg levele mellett küldé a’ medaillet 13 exemplarban. Egy ezüst; a’ többi réz. Az ezüst kivül piros marroquin bőrrel béborított ’s fenn és alatt a’ karimán köröskörül ezüst pánttal béfoglalt ezüst sarku ’s kapcsu kapszulában van, mellynek fedele közepén lévő ezüst paizson ezen ajánlás: Döbrenteinek, a’ Szép és tiszta lelkünek. A’ kapszula belseje sárga tafotával vonatott-bé. A’ Medaille egyik oldalán ezen irás van versalis betükkel.

 

Döbrentei Gábornak a’ Hunyadi Megye Tábla Birájának ki a’ dicső arányt jól béfejezett

Nevelés gondjai köztt az Erdélyi Muzéum kiadásával élesztette a’ tudományokat:

ébresztette a’ hazafi-lelket, terjesztette a’ jó és szép izlést a’ szívekbe oltotta a’ honnyi nyelv szeretetét e’kicsibe azt a’ mit a’ Nemzet érez nyujtja fénylő érdemeinek és személyének

barátja 1818.

 

A’ másik oldalon egy Geniusz repűl a’ föld golyóbisának lábai alatt gördülni látszó azon kerekded része felett, mellyen nagyobb betükkel ez olvastatik: ERDÉLY ’s apróbbakkal pedig ezen testvér Magyar Haza, néhány városai ’s falui neveinek ’s folyójinak kijegyzése által czéloztatik…

…Egy kérdést teszek Hozzád. Nem genírozlak é, ha azt említem, hogy jó volna e’ monéta feljül irását ’s emblemáját a’ Kurirnak ’s Kulcsárnak megküldened. ’S ha terhedre nincs, ’s ha nem látsz részemről haszontalan füstöt, kérlek, tedd-meg. Lássa a’ két Haza Csereynket, lássa, hogy a’ Nemzeti Literatura körül fáradók tiszteltetnek…

 

 

3724.

 

Horváth Ádám – Kazinczynak.                                                    Petri Keresztur, d. 10. 1819.

 

…Te küldötted talán a’ Bétsi Kurirnak az én Hattyúi énekemet; küld meg ezt is:

 

A’ midőn Groff Festetics György’ életének vége lett,

            Perbe szált a’ Föld az Éggel a’ ditső halott felett:

Mért irigyled, monda, nékem halhatatlan eggyemet?

            ’S tiltod, hogy tovább is élve diszesittsen engemet?

Hogy világoljon sokaknak, hogy tanittson százakat,

            Hogy – hogy éljenek haszonra, ’s boldogittsák honjokat!

 

Mellyre mond az Ég: Enyim ő, égi vólt, és égi lessz,

            Eddig engedtem teneked, ’s hát ezentúl mit keressz?

Nem betsülték őt eléggé, mig vezér tsillag vala;

            Ködbe vonta fényit a’ gőg és irígység’ Angyala:

Most, midőn az égi tűz-szesz, tűz-helyébe vissza tért,

            El-tünésével tanúld-meg, mig jelen vólt, mennyit ért.

A’ Ditsőség’ templomábúl egy Nagy Angyal közbe szólt;

            Halhatatlant semmiségbe nem rekeszt-be semmi bólt.

’S bár ha földbe megy, porrá lessz teste, minthogy föld neme,

            Számos századon keresztül fog ragyogni érdeme.

 

A’ Ditső lélek tekintvén ez feleselésre-le;

            Ugy szóll gyámolitottihoz, mint az Angyal felele:

Által estem a’ halálon, de nem gyáva lelkekén;

Itt ezer Nagyok sorában, ott Fiamban élek én.

 

 

3725.

 

Horváth Ádám – Kazinczynak. .                                                          Xúr 12-a Apr. 1819.

 

Kedves Barátom! Az én Klarim meg eröltette magát; busúl a’ Nagy Festetitsen; ’s halottas versével noha mérték nélkül alig ha meg-nem-haladja az enyimet… ha az enyimet nem restelled a’ Kurirnak meg küldeni; küld-meg ezt is…

 

Halál! gyász koporsó! setét üredékek!

            Mi közötök a’ Nagy Festetitshez néktek?

Mig az arany idők birták a’ világot,

            Az illyenek nyertek halhatatlanságot.

És, tűz-oszlopokon ha fel-ragadtattak,

            Itt emlékül üres hamv-vedreket hagytak:

’S most a’ kit Minerva’ szülöttének vélek;

            Ugy tűn e el, mint egy közönséges Lélek?

Jer velem Malvinám! Helikon’ kertébe,

            Ama’ berkenyefák’ éltető körébe;

Atyánk’ nagy tetteit vegyük ott szám-szerbe,

            ’S rakjuk egy örököt jelentő vederbe;

Azt a’ ki arany kort hozott vas időnkre;

            Halhatatlaníttsuk halandó létünkre. –

Kettős örök élet illet illy remeket,

            Segitheti kegyes rollunk is egyiket;

A’ mi Herkulesben Jupiterbül való,

            Mennyeivé tenni Isten dolga, való.

De Asszonyi kéztűl sem lehet sokallni,

            Az örök érdemet nem-hagyni meg-halni.

                                                                                                                      K. K. Horváthné.

 

3730.

 

Kazinczy – Dúlházy Mihálynak.                                               Széphalom April. 29d. 1819

 

a’ Mélt. Gróf Leveleit csak más alkalmatossággal küldhessem-által a’ leírás végett. A’ csomó azokig, a’ mellyeket a’ Gróf hozzám 1816ig írt, eggyüvé vannak  kötve, ’s most általküldhettem volna: de elébb körűl akarnám tekinteni, hogy egyszersmind elmondhassam, mint óhajtanám látni a’ leírást. Publicum előtt gondosabban kell még a’ Leveleknek is hangzani, int a’ mit sietve írogatunk egymásnak. ’S holmi nem idegen szemnek való. A’ könnyűségnek nem szabad elveszni, ’s éreztetnünk kell az Olvasóval hogy azok nem neki készűltek.  De haszontalansággal a’ Publicumot elúntatnunk nem szabad. Valamint a’ Gróf Dezsőffy József barátsága engem tisztelni fog a’ Maradék előtt, úgy tisztem ollyannak mutatni magamat, hogy a’ Maradék ezen engem ragyogásban mutató barátságra méltónak ismerjen. Hogy a’ Munka dolgozására ideált kapjak, kényszerítve kérem az Urat, küldje meg nekem mind a’ Voltaire’ Leveleit, mellyeket a’ Mélt. Gróf nekem megígérni méltóztatott..

 

 

3735.

 

Kazinczy – Szilágyi Lajosnak.                                                          Széphalom Máj. 2d. 1819.

 

…Kedves Uram Öcsémet arra kérem alázatosan, méltóztassék gondosan megtekinteni Nagy Atyjának könyveit, és ha rá akad eggy in 8° bekötött Albumára, hova poetai dolgozásait beírni szokta volt, közölje azt velem. Nagy a’ gyanúm, hogy azokat a’ verseket némellyek rosszaknak tartják, ’s azért dugták-el. Vagyunk sokan, a’ kik azokról másképen itélnénk, ’s a’ kik azokat kincseknek fognánk tekinteni, bár darabosak, ’s mutatják, hogy akkor készűltek, a’ midőn a’ nyelv még kevésbbé volt kész, mint most. Félszázad múlva a’ mi mostani dolgozásaink is durváknak fognak itéltetni, ’s a’ mostani símaság pusztaságnak…

 

 

3736.

 

Kazinczy – Döbrentei Gábornak.                                            Széphalom, Máj. 4d. 1819

 

…Erdélyi Leveleim’ Kézírata Censurán van. Kérd tehát Mélt. Bája Urat, hogy Neked adja által a’ Hunyadi és a’ Dévai Vár rajzolatjait, te pedig hajtsd öszve, nem gondolván azzal hogy az által szenved a’ festés, ’s Recepisse mellett küldd hozzám első postával. Ha ezt tenni eggy vagy más okért tenni nem lehetne, kérlek, nyerd-meg a’ Mélt. Urat arra, hogy azt nekem plajbászolja-le. Azután is elkészíti azt az én Metszőm. De küldd bizonyosan, mert míg Levelem hozzád ér, a’ Munka sajtó alá jut…

…Az én Siglám az olly darabok alatt, hol nevem eggy vagy más okból mint eggy helyén kivűl állana, ez: – G. H. I. – A’ két vonás itt azt a’ betűt jelenti, a’ melly az Abéczében a’ G. előtt és az I. után áll. Választhattam vona X. vagy Y. vagy Q. betűt: de hihetőbb, hogy ezt más is választja, mint azt [az] Öt betűt, közzéjek számlálván a’ két vonást is. Ez az egész titok. Sokan itt rá akadtak a’ 2 vonás’ magyarázatjára…

 

 

3741.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                  A. Olysó Május’ 18ikán 1819.

 

…Drága kedves Ferentzem! Imé nyoltz kötet Voltaire levelezéseibül – közte vannak a’ Burkus Királylyal és Katalinnal valók is. Mulatni fognak téged a’ koronás Főknek és a’ kormányzott fejnek egymáshoz intézett gondolatjaik. Még 21 kötet van hátra. Nem lehet mulatságosabb leveleket olvasni, és a’ melylyekbül többet tanulhatni. A’ mik a’ politikára és a’ Római hisztóriának legfényesebb epokhájára nézve Tzitzeró’ levelei, az ezek a’ Filozófiai század literatúrája’ tekéntetében az ujjabb időkben…

Nemcsak a V-levezés, hanem a kiadása is dzsungel. Nem tudtam a netről egy ide  illeszthető szöveget leszedni.

 

Gróf Festetits György’ halálakor Gróf László fiához.

Alsó-Olysón, Május 13ikán 1819.

 

Dülnek az oszlopok, roskad az épület.

            Festetits elhuntál hazád’ omladékin,

Pislogtass még reményt oh tarka (puszta) terület!

            Tapostatott díszünk’ terjedő árnyékin!

 

Naprul napra jobban vérző honn kebelek,

            Mert nagygyainkban most már paizst nem leltek!

Ne tsudálkozzatok, ha jajt énekelek,

            Melylyet szúrt’ sebeink szívemben érleltek.

 

Mint mikor a’ tulkok’ legellőjévé szánt’

            Pusztulásra jutó tág törpe tserében,

Egy végső magános ag-tölgyet sujt, ’s leránt

            Jupiter’ haragja büntető mérgében:

 

Úgy zuhant le Györgyünk. Sűrű zokogások

            Duna Tisza körül felemelkedének,

Mint anynyi meg anynyi felhő borúlások,

            Zsámolyához ködös egünk’ Istenének.

 

Szerteszét a’ könynyes Magyar nép’ felette,

            A’ függő fellegben lengő szél’ szózatja

Le, kiki fülébe, hogy minden érthette,

            E’ fontos beszédet fen’ten hangoztatja:

 

»Vagynak kik feletted, György, számos’bb keresztel,

Tzifrább (Tarkább) pántlikákkal büszkén melylyeskedtek;

De ők sugárt vettek, te sugárt eresztel,

            Melylyet – melylyel – fényítsz; ’s így fénlesz felettek.

 

Szüntelen nemzeti díszt ’s honn boldogságot

            Buzogtál, ’s eredvén a’ mély jövendőnek,

Ha neveltél olykor szomszéd tőt vagy ágot,

            Meghagytad nyirokját a’ Magyar szőllőnek.

 

A’ honni áldások’ nemes kifejtője,

            Bölts lelke, köztetek lebegjen örökre.«

Ekkor egy kis angyal, nemzetünk őrzője,

Ki hajdan nagyon volt, ’s nem szorúlt ködökre –

 

Menyei virány köz’tt halvány alakjával

            Magát a’ felhőkbül gyermekként mutatta,

’S ott felűl repesvén kis kurta szárnyával,

            A’ sír mellé a’ sok kalászt rázogatta.

 

Teli kalászt azért hányt égbül angyalunk,

            Hogy emlékeztessen atyád nagy lelkére;

Vetett, hogy arassunk, György, – leve hát dalunk;

            Te lészsz, – ha törsz a’ mag megérlelésére.

 

Gyomlálgasd nemzetünk’, de Magyar maradjon,

            Hágjon boldogsága, hágjon ditsőssége;

Atyád’ dísz pálylyáján érdemed haladjon,

            És a’ szép kezdetnek ne érkezzék vége.

 

Oh ti, kiknek ég, föld adott tehetséget,

            ’S mégis angyalunkat pulyává tettétek,

Ha fentebb érzéstek hamuvá nem égett,

            E mindennap’ rogyóbb hazát tekintsétek.

 

Ha hanyatlásunknak okát nem látjátok,

            Következéseit búsongva érzitek!

El-hányván nyelvetek’, szenny, görts, fagy ült rátok,

            Bár ragyogtak lángot vitéz eleitek.

 

Kis Gyeniószonkat mutattam; ortzája

            Kis kurta szárnyával változhatik mássá, –

Tsupán nagygyainktul függ annak formája;

            ’S György’ hamvai felett nyőhet óriássá.

 

 

3746.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                         Széphalom Június 6d. 1819.

 

eszembe juta, hogy valaha ismét meg kelle tekinteni 24 eszt. olta készűlgető Sallustomat; mert ha Régi Literatúrára tartozó Osztályomat kiereszthetem, Sallust jelenend-meg legelébb. Elővettem tehát, ’s alig olvastam-meg eggy ívet, ’s elpirúlva hogy olly felette rosszúl felel meg annak az ideálnak, mellyet magamnak a’ Sallust’ jó fordítása felől csináltam, tollhoz nyúltam, azon szent fogadással, hogy abban nem hagyom, míg a’ munka kész nem lesz. Catilína és Jugurtha kész; eggy hét alatt készek lesznek a’ Töredékek is – mert a’ Sallust neve alatt írt hitványságokat, a’ könyv’ végében, illetni nem fogom. De hol még mind az, a’ mit Sallust mellé készítek! Ez idén csakugyan készen leszek ezzel is…

…mondd-meg hát, a’ Friedrich, ’s még inkább a’ Voltaire gyönyörű levelein, és valamit Voltaire prósában írt, nem látod e, hogy az ő mondásai úgy szöknek elő teljesen elkészűlve az ő fejéből mint a’ Jupiteréből a’ Pánczélos Minerva, hogy ő siet a’ beszéddel: ellenben Sallustnak minden során látszik, hogy ő nem kevesebb gondot fordíta elébb a’ szó’ megválogatására, ’s ezen válogatás után arra, hogy az a’ szó elől álljon e, vagy középben, vagy hátúl, mint magára a’ gondolatra, és hogy ő nem csak épen nem siet, de méltóságos lépdelléseiben még késedelmeskedik is. Én Voltaire felől azt hiszem, hogy ő soha sem törlött, Sallust felől pedig, hogy ha 24 esztendeig nem gyalulgatott is munkáján, szint annyiszor dolgozott újra meg újra, mint én az ő fordításán…

…Megengeded, hogy még ide tegyen három Epigrammját Töviseimnek ’s Virágimnak, mellyeket talán a’ jövő esztendőben kiadok másodszorAz új czímre.      A’ H betű.

Új szólás.              A rút-szép.

 

 

3747.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                    Bártfárul, Június 7ikén 1819.

 

…A’ mi Gróf Festetits’ tiszteletére van írva, azt minden Magyarnak kell érteni, a’ tanultnak szintúgy, mint a’ nem tanultnak. – Kultsár nekem nem felel, – vagy nem tulajdonít érdemet verseimnek, vagy remeg; de mit fél, vagy helyettem, vagy miattam, vagy érettem? Ezek a’ versek pedig használhatnának a’ hazának.

7. Desseőffy József gróf Válasza a 60 esztendős Kazinczy Ferenczhez, midőn irná hogy már halni készül. Hely n., 1819. (Költemény. Ujra kiadva a Vasárnapi Ujság 1860. 2. sz.)  Több nem jelent meg G

…Tsak az a’ jó költő, a’ ki a’ vágtatva haladó Pegazussát fékezni tudja, és nyargalása közben nyakát nem töri. Nem tsak repülni, hanem szépen és rendesen is kell tudni répülni. Tsak azért is kellene nyomtatni bár milylyen középszerű versezetemet, mert igen tanúságos látni, miképp’ és hogyan forgatták ugyan azon egy tárgyat a’ külön külön elmék….

…Hozzád irtt verseim’ legnagyobb érdeme tárgyok, melyrül lehetetlen lett volna igaz érzékenység nélkül írnom. Tudtam, hogy kihaggyák a’ legmarkosabb strófát, mert nállunk kivált, nem szeretik az igazat hallani; akár hathatósan, akár érzékenyen, akár elmésen mondódjék…

 

3752.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                          Széphalom Jún. 21d. 1819.

 

Hozzám írt gyönyörű versedet Cseresznyés Sándor ifjú Orvos vitte-fel Pestről Bécsbe, ’s ott mutogatván eggynek is, másnak is, Ungvár-Németi Tóth László ’s mások lenyomtattaták; ezt nekem maga Tóth írja. Ne csudáld tehát, hogy annyi kezek köztt menvén keresztűl, az nem egészen a’ szerint ment az Ujságokba, a’ mint Te akartad. Kézről kézre adta a’ sok Olvasó egymásnak, ’s a’ leírás ritkán esik meg, hogy ne másolgasson….

…Szép magyar Alcaica Ódát írt Vályi Nagy Ferencz Úr is, 18 strophában. De azt már nem győzöm leírni. Festeticshez írt Versed eddig le van nyomtatva a’ M. Kurírban. Erd. Leveleim még is olvasatlanúl hevernek Censoromnál…

 

3758.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                         Kraszna 8dik Jul. 1819.

 

…Bibliothecám, meljet néhai édes Atyám, Lőrincz testvérem gyüitöttek egybe, és a meljet én magam nagy részbe becses régib, és ui könyvekkel nagy számba szaporitottam, sok nevezetes nyomtatásbéli ritkaságokat foglal magába, és nevezetesen a Magyar Historiara nézve nem hiszem, hogy igen sok nyomtatot könyv lenne, a melj itten mindenféle nyelveken fel ne találtasson – nem csak azok pedig, meljek egyenesen a Magyar Nemzetrül irattak, hanem azok is, meljek más Nemzetekrül irattak, de a meljekbül Hazai történeteinket világositani lehet. Ide foglalva nehány ritka könyveimnek rövid laistromát, közlöm Veled.

Vannak kéz irások is feles számmal.

Ércz- és ásványbéli gyüitemény – Conchiliak – Római régiségek – réz meczések – nehány jó festése, eredetiek és másoltak – gemmák….

…In folio.

Valerius Maximus cum nova ac praeclara Oliverii Arzignanensi, Viri praestantissimi examinata interpretatione. Impress. Venetiis arte et impensis Bernardini de Benaliis. CCCLXXXVIII[!]. Die VIIII. Novembris.

Pauli Orosii Historiarum Libri 7. Venetiis 1483.

Antonini Archi Episcopi Florentini Ordinis Predicatorum Historia. Nurembergae 1484. 3 Volum.

Seneca: Opera omnia. Tarvisii 1478.

Livius Titus: Historiarum Decades: accedit Lucius. Venetiis 1498.ő

Justinus Historicus in Trogi Pompei Historia commentarius. Venetiis 1497.

M. Fabii Quintiliani Institutionum Oratoriarum Libri XII. cum annotationibus Raphaelis Regii. Venetiis 1493.

M. Tul. Ciceronis Epistolae familiares. Cum commentariis. Venetiis 1497.

                                 …..

Chronica avagy Szep historias Enec miképpen Károlly Czászár hadakozot Affricaban a Barbarossa Bassa ellen es mi képpen Mulcassert a Tunetumi ki üzettet Királjt esmet az ő királyi Birodalomba be vitte, és Székiben hellyhesztötte.

Chronica Mellyben meg irattatik Prister Johannis az az A Nagy János Pap Czászárnak igen nagy Czászári birodalma ki Indiaban bir igen nagy böw földön.

Sigmond Kiralynak, és Czászárnak Chronicaja, és löt dolgai rendel irattac Tinodi Sebestyén által.

Historias Enec az jeles gyözedelemröl mint verte meg Mattyas Királj Üdeiben Báthori Istuan Erdéli Wayda a Király hadaual, es az Erdéli, es Magyar Orszagi hadaual az Alibeket Hatuan ezer Töröckel Erdelbe a kenyér mezöien Mikoron irnánac 1. 4. 79 Kálmán napian.

Historias Enec János Kiralnac Testamentomarol és Szoliman Czászárnak induláslárol – János királj fianac meg látásarol, Budanac el foglalásárol, Isabella királné aszszonnac budossássárol, Frater Györgynec czél czapássárol és a Király fianac valo tamodásarol.

 

 

3760.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                A. Olysórul, Július’ 10ikén 1819.

 

…U. I. Nints most pénzem hogy kinyomtattassam Kézinek irtt verseimet, Dulházi tehát az övéivel egygyütt, a Tudományos Gyűjteménybe fogja küldeni. Talán béveszik a magamét is az övéi miatt, vagy retzenzióval, ha még ki nem nyomtattatott, vagy ha azután is.

Mivel költségem’ megtérítése után a Bártfai levelekbül bejövő hasznot Dulházinak ajándékoztam, és így a nyomtatás költségét, mely tsaknem 600 Ftomra telik, kifogom esztendei szalláriomábul, – kérd meg, esedezem, mind Dókust, mind Kézit, hogy a példányok eladásán igyekezzenek, és szegény megszorúlt és Feleséges Dulházimnak minél elébb pénzt küldjenek.

 

                 Kézi Mósesnek Gr. De’sőfi Jó’sef idvezletet!

Kézi, kit a’ Napnak forróbb súgára hevítget

A’ fénylő villány’ bő terjesztője kegyébül;

Téged’ az ég, a leves fürtök, ’s a tudás’ közepébe,

Bákor veszszővel fejedet koszorúzva, Patakra

Elvete: hogy tudományt öntsél, a hazádat elébb vidd,

Szép ügyes elméket kiderítvén, és mosolyoghass,

A’ mikor ez vagy amaz pusztás eszü büszke tudatlan,

Érdemeidre jeget, vagy bágyad’t menykövet ingat.

            Oh ki közel, dombos völgyek’ tetejérül a jó bort

Kaphatod a’ tovakor-bélit, ’s két kézzel emelhetsz

Hajdani markolatos poharat, hörpengete olykor

Melybűl Rákótzink, ’s maga is nem birt vele mindég:

Római mértékkel mint tudsz holt Római nyelven

Költeni szép eleven felséges verseket! úgy hogy,

Virgyíl köztünk is, ha felébredhetne, azokban

Majd minden lépten jó kedvvel bukna magára,

És önnön lelkét, úgy mint én, benned ölelné.

                    ……

A’ sajtó, ’s a szedő’ botlásit kenni szabad lesz

Már most rám néktek; megdítsért, – esmeri végig

A’ ki a nyelvünket ’s a’ tág természetet érzi,

Nem tsak vizsgálja; a’ ki, miképp’ régenten a böltsek,

Járta nagy országok’ nagy város’it, élte szokásit,

És a Magyar névnek mindenhol szerze figyelmet;

A’ kinek églángot mejjére botsátot Apolló,

Márs’ kedvesse pedig érző szívére szerelmet,

Nyájas kellem’ivel hogy a böltset felkegyesítse;

A’ kinek aj’ka körűl száz száz méh mézet elejte,

És fúlánk nélkül már böltsőjére is édes’t,

Még születésénél, szárnyával dongani kezde.

            Én vele hát repülök, földünkrül a kékes egeknek,

Melylyek abrontsain ő fog majd villogva derűlni,

Mint valamely ragyogó tsillag, ’s veregetni fejével

Fogja Minerva’ nyomát; de tovább mellette, – alantabb, –

Árnyékos fényben fogok én pislogni, a látóbb

Honni Jövendőnek, ’s nem rézsre[!] vagy alyra, ha’ bátran

Fel-fel-szállongó és tsőtlen tiszta szemeknek.

A.     Olysón, Júliusz’ 5ikén 1819.

 

….Generális B. Vay Miklósnak Nevelője Szabó Úr Júl. 10d. nekem ezt írja Pestről:

»A’ kedves barátom érdemeit is, mint Magyar Literátorét, ritka már az a’ kaján és sápadt irígy Hazánkban, pedig illyen benne valósággal sok van, a’ ki meg nem ismerné, és csak azért is, hogy újjal ne mutattassék annak a’ micsoda, ne tisztelné. Be fog teljesedni, nem lehet másképen, a’ mit igen méltó barátja Gróf Dezsőffy, valóságos Magyar Vates, írt kedves barátomnak 60dik születése napján.

 

Neked is a’ tisztább maradék hágtatni

            Fog könnyel áztatott oltárt meg oszlopot.

… …

            meg fogják esmerni

            minket hogy szebbre neveltél.

Nem lehet mindenkor  az óban heverni,

Javítál, nem rontál, midőn kezdtél merni,

            ’S a’ jövendőnek is bölcsen megfeleltél.

}Úgy írom-ki Verseidet, a’ hogy a’ levélben állanak.                            /3670. levél/

Ezek a’ Versei a’ Grófnak közönséges applausust nyertek. Igazán el lehet mondani, hogy totam cantatur per urben. Mert én magam is, midőn még nem ismertem, több ifjaktól hallottam könyv nélkül egész tűzzel mondatni. Az Öreg Urak is örömmel hallgatták; ’s eggyik közzűlök elmondotta a’ Grófnak azon verseit, a’ mellyeket a’ Diaetán írt, midőn a’ Magyar Nyelvnek új életre való hozatása meghatároztatott…

 

 

3769.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                                       Kassárul, Július 24ikén 1819.

 

Kézihez irtt verseimben ezek legközelebbi igazításaim, melylyeket az idezártt irott példányból észre veendesz….

 

Kézi Mósesnek Gróf De’sőfi Jó’sef idvezletet!

 

Kézi! kit a’ Napnak forróbb súgára hevítget

A’ fénylő villány bő terjesztője kegyébül,

Téged’ az ég a leves Fürtök, ’s a tudás’ közepébe

Bákor veszszővel fejedet koszorúzva, Patakra

Elvete, hogy tudományt öntsél, a hazádat elébb vidd,

Szépügyes elméket kiderítvén, és mosolyoghass,

A’ mikor ez vagy amaz pusztás eszü büszke tudatlan

Érdemeidre jeget, vagy bágyad’t menykövet ingat.

            Oh ki közel, dombos völgyek’ tetejérül, a jó bort

Kaphatod a’ tovakor-bélit, ’s két kézzel emelhetsz

Hajdani markolatos poharat, hörpengete olykor

Melybűl Rákótzink, ’s maga is nem birt vele mindég:

Római mértékkel mint tudsz holt Római nyelven

Költeni szép eleven felséges verseket! úgy hogy,

Virgyíl köztünk is, ha felébredhetne, azokban

Majd minden lépten jó kedvvel bukna magára,

És felleng lelkét, úgymint én, benned ölelné…..                           /3760. levél/

 

 

 

3779.

 

Édes Gergely – Kazinczynak.                                           Kup-onn Pápa mellett 23. Aug. 1819.

 

…Az Uj Anakreon czímű munkámról; pedig ez lesz első, legalább ezt akarom elsővé tenni kiadandó munkáim közűl; mivel ez nekem annyira tetszik, hogy mindeniknek eleibe tegyem a’ tárgyak fiatalságáért, különbenn az én Distikonaim, a’ mint most kidolgozom, mindég első helyet fognak érdemelni. És – mert nem állhatom-meg, hogy vagy eggy Danát barátommal ne közöljek – íme az Örömfiből a’ XIII. Dana.

 

Új haj! mert vígnak kell lennem!

            Az öröm nem fér-meg bennem!

            Új haj! mert mit is mondhatok?

            Bőrömben nem maradhatok.

Hipp hopp! félre gáncs előlem!

            Az öröm tör-ki belőlem!

            A’ mint meg vagyok bőszűlve

            A’ tánczba ugrok repűlve.

Ide kincsem, Szép Rózsikám!

            Mert remeg minden porczikám,

            Úgy kívánlak át-ölelni

            ’S áh veled a’ tánczra kelni.

Ez az élet a’ gyöngy élet,

            Innen minden bú elszéledt:

            Most élem a’ világomat,

            Kedvemre járvánn tánczomat.

Ugyan ezen Könyvbenn az első D[ana] így kezdődik:

 

Örömim’ Danáji jertek,

Mivel így mit-is hevertek

Ti tovább papirosim köztt? –

Vegyetek hatalmas eszközt

Magatoknak elrepűlni

Oda, hol szokás örűlni.

De hogy el ne bukjatok ti,

Csak alant suhanjatok-ki

Az öröm’ barátihoz, kik

Mi az édes élet, érzik. ’S a’ t.

 

 

3781.

 

Kazinczy – Rumy Károly Györgynek.                            Széphalom den 31 Aug. 1819.

 

…Ich arbeite eben in der Übersetzung der Rede Ciceros pro Milone. Einen Band gebe ich bald heraus. Dann folgt Sallust, u. vielleicht Ciceros sämmtliche Briefe. 7 bis 8 Bände in allen. So neu die IX Bände, begleitet mit denen, welche Trattner nicht aufnahm…

…Meine Erdélyi Levelek sind schon in den 6ten Monath in den Händen meines Censors…

 

 

3783.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                          Széphalom Sept. 13d. 1819.

 

…Prof. Rumi e’ napokban küldé meg nekem rézbe metszet igen szép és igen hív képét. Nevén ’s titulusán, ’s születése’ helyén ’s napján kivűl ez a’ két sor áll Schillerből:

Ans Vaterland, ans theure, schliesse dich,

Dies halte fest, mit deinem ganzen Herzen.

 

             Frappírozott e’ két sor. – Én e’ három sort csináltam, hogy képem alá írassék valaha:

Szentűl szeretni azt a’ mi Szent, ’s felétől,

Bár veszni kelljen, el nem tántorodni,

’S a’ Szentnek ezt mondhatni: Hív valék!

                                            Mit mondasz rá? – Erdélyi Leveleim még is Censurán vannak. –

 

 

3787.

 

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                            Sz. Mihályrul, Október 11ikén. 1819

 

…Igaz, a’ mit kívánsz képed alá íratni, az enyím alá ezt tétetném:

 

Élni hazámért, bár mi háládatlan,

Gántsait látni, ’s még is azt imádni

Volt szerentsétlen sorsom életemben,

Nem lebegett hát boldogság felettem,

Ha súlyos kínok fedezték napjaim’,

’S hölgyem, ’s magzat’im’ szerelmes hűsége

Nem vált lelkemnek víg enyhűlésére,

Így búk köz’t élvén, elholtam tsendesen.

                           Sem nem oly szép, sem nem oly rövid mint a’ tiéd, de szint’ oly igaz. Vale.

 

 

3790.

 

Gr. Teleki József – Kazinczynak.                                                                    é.n.

 

…Hogy Magyarországi Tudóssaink közzűl csak igen kevesen szolgálhatnának egy felállítandó hasznos Tudós-társaságnak, melly honi Tudományosságnak folyamatjába új erőt, új világot öntene, díszére, úgy gondolom, senki sem fogja tagadhatni, a ki Tudóssainknak egy oldalúságát ízetlen vóltát, oskolás gondolkozása módját és megrögzött előitéleteiket esmeri. De éppen ezt mondhatjuk, kevés kifogással, az Erdélyi számosabb tudósokról, de igen csekély számú szerzőkről: a mennyire ezeket a nyáron megesmérni alkalmatosságom vólt: Ezen túdós társaságoktól, ha a két haza megfoghatatlan hidegsége és apathiája mellett felállhatnának is, csak igen keveset várok…

 

 

3791.

 

Kazinczy – Szentgyörgyi Józsefnek.                                             Széphalom, Nov. 4d. 1819.

 

….Közelgetvén végem felé, ollyanná lettem mint a’ kiket megszállott a’ pénz gyűjtésének dühe: alig marad időm barátimnak írni. Épen ez órában végzém-el eggy 48 lapnyi Értekezésemet a’ Tud. Gyűjt. számára, mellyen sok holnapok olta dolgozom…

… Octób. 27-dikén beléptem a’ 61-dik esztendőbe. De az Ábrahám Istene ezekről sem feledkezik-el, ’s még eléggé ifjúnak érzem magamat….

 

 

3794.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                     Széphalom Novemb. 11d. 1819.

 

…Ez idén Sallustomat kétszer fordítottam újra, ’s lemásoltam Cicerónak Mílóért mondott Beszédét is, ’s alkalmasint Cicero lesz az, a’ mit legelébb fogok kiadni; mert Erdélyi Leveleim valaha kiszabadultak ugyan a’ Pataki Plebánus Censor kezeiből; de megígérvén Gróf Teleki Lászlónak, hogy az ő megtekintése előtt ki nem eresztem, még eggyszer kénytelen lesz újra dolgozni. Olly sok ’s olly sokféle idegen kéz változtatott és változtattatott benne, hogy nem az többé, a’ mi volt és a’ mi lehetett volna….Szeretném elődbe tenni Censorom’ törléseit….

… Fel kell bontanom levelemet, hogy ide zárhassam azon Sonettómat, mellyet ez éjjel csináltam.

                                 A’ SAJKA.

Csalárd örvények, vad sziklák között

Sajkám lebegve futja víg futását             kötetben

 

S ím itt eggy Ódám, mellyet 1789. írtam, de kifáradtam elvégezni. – 1809. elégettem ezt is: de még emlékezem nehány strophájira. Ez idén újra dolgoztam.

                               A’ TANITVÁNY.

Kékellő violák’ illatozásiban

Szűle eggy gyenge leány engemet, ott hol a’ {a’ gyenge leány a’ Músa.

            Szirt’ forrása magasról

                        Tajtékozva szökell alá        kötetben

 

 

3801.

 

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                     Széphalom, Decemb. 20d. 1819.

 

…Köszönöm Kézyhez írt Versed’ velem látatását. A’ ki nálunk valamint nyomtattat, bizonyos lehet az eránt, hogy vagy sietésből vagy oktalanságból olly változtatást tesznek dolgozásán, a’ mi az Írót elkeseríti. – Az én Értekezésem: Orthologus és Neologus, nálunk és más Nemzeteknél a’ Tud. Gyűjt. Novemberi darabjában, kevés hibával van nyomtatva…

…Kérlek arra is, hogy ha Verseghinek Magyar Nyelven 1817. vagy 1818. nyomtatott Grammaticai tárgyú Munkáját bírja, engedje látnom. Én csak Analyt. Grammaticáját bírom.

Hormayrnek 1820ra kiadott Historisches Taschenbuchját méltó hogy 10 fton megvedd. A’ te erszényed azt inkább elbírja. Gróf Mailáth írta benne az I. Mária ’s Gróf Rádai életét, ’s talán a’ Nádasdi Tamásét is. Ha bírni fogod, kérlek, láttassd velem. Az Erdélyi Leveleket újra dolgozom most nyolczadik ízben. Január. elsőbb napjaiban küldöm megtekintés végett Gróf Teleki Lászlóhoz, ’s ha visszakapom, azonnal nyomtatni fogják

 

 

3803.

 

Kazinczy – Gr. Gyulay Karolinának.                                         Széphalom Decemb. 26d. 1819.

 

…Nem régiben eggy Sonettem jelent-meg a’ Magyar Kurírban. Azt Gróf Mailáth János méltónak tartá németre fordítani. Közlöm azt.

                      Leicht schwebt mein Lebensnachen seine Bahn – –

[stb. mint a 3797. számú levélben.]

                      Csalárd örvények, vad sziklák között – –

[stb. mint a 3794. számú levélben.]

 

 

 

 

                                  17. kötet

 

                                            08. 07.-12.                     

 

 

3806.

 

Kazinczy — Szabó Jánosnak.                                 Széphalom Januárius 2dikán 1820.

 

…Közlöm itt Erdélyi Leveleimnek Manuscriptumát azon bizodalmas kéréssel, hogy a’ Mélt. Generálisnak a’ III. Levél végét felolvasni méltóztassék….Továbbá óhajtom hogy az én tisztelt barátom ezt a’ Manuscriptumot adja által Mélt. Gróf Teleki László Urnak tulajdon magának. Nyolczadszor dolgoztam újra most; ha a’ M. S. elveszne, kénytelen volnék 9dikszer venni munkába, ’s az még rosszabb volna mint ez; az első dolgozás legjobb volt: de kénytelen voltam megadni magamat a’ mások’ kívánságaiknak…

 

 

3808.

 

Kazinczy — Nyomárkay Józsefnek.                                      Széphalom, jan. 3d. 1820.

 

…Imhol küldöm, a mit az újságírónak s a Tud. Gyüjteménybe akarok küldeni kedden az az holnap, mert a levél szeredán indul. Méltóztassék egész szabadsággal törleni, igazítani, mindenek felett pedig kibővíteni. Sennyei megérdemli ezt…

…A Pápistává lett Unghvár-Németi Tóth László, ki görög versei által fényt von magára, Martiusban doctorisáltatni akarja magát, s szükség, hogy akkor nemességét comprobálja, mert különben a Doctori Diplomában nem tétetik neve elébe a von. Az ide zárt levélből látni fogja az Úr, mi baja…

 

 

3809.

 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak.                            Széphalom den 10. Jänn. 1820.

 

Hochverehrter Herr Graf, Ich theile Ihnen eine herrliche Ode, von Ungvár-Németi Tóth László mit, die ich in das Deutsche übersetzt habe…

              AZ ISTENŰLÉS DICSŐSÉGE.

1. Stropha.

Tövis-bokrok alatt terme ibolyám,

Darázs donga nárcisszom felett,

Mellyből Hunniának

Tiszteletes koszorút kötözék,

Ah gyermeke hajdan.

Szúrt a’ fúlánk, karczolt a’ tövis,

’S elreppentek a’ bájos Sylphídek,

Mellyeket Zephyr virágimon ringatott;

De hervadhatatlan lőn a’ koszorú,

’S ékesíti ma is Ganüméd’ kezében

Olymp’ vendégeinél a’ nektárkelyhet,

Örömöm nekem, ’s gőge századomnak.

                              …..

I. Antistrophe.

Csekélység ugyan a’ Szép sokak előtt,

Ha nincs avval érdemlett haszon;

’S nem gondol virággal

A’ ki gyümölcsöt akar zavaros

Őszére takarni.

A’ Kegyszűzek’ kedveltjök pedig,

Bár Psüchének édes bánatjait

Kelljen is szívében eltűrnie,

Reményli; nem vénűl-meg soha sem!

Őt csak a’ szerelem’ tüze lelkesíti,

’S virágokról virágokra szállong ő,

Hogy az Isteneknek csinálna kedvet.

               .   / még sok van/

Finden Sie, mein Herr Graf, den edlen jungen gelehrten Mann, den ich sehr liebe..

 

 

3818.

 

Kazinczy — Szabó Jánosnak.                                      Széphalom Január 23d. 1820.

 

….elenyészhessen rettegésem, ha Erdélyi Leveleim Manuscriptuma nem veszett e el. Nyolczadszor dolgoztam újra ezt a’ Munkát, mert az eggyik azt kívánta hogy az Erdélyieket ’s magokat azokat a’ kik szólottak, ne magasztaljam; a’ másik a’ másoknak magasztalását kevésnek is találta; a’ harmadik örűlt hogy a’ Szászokat vagdalom, …végre mertCensorom, a’ Pataki Plebánus, nem tűrhette, hogy Bocskay Istvánt nagy Fejedelemnek mondottam, ’s a’ Polytheista ’s Pantheista Philosophus felől holmit ravaszúl állítottam, ’s több eff. — és ha a’ Publicummal nem tudattam volna hogy a’ Munkát nyomtatás alá készítem, elégettem volna a’ MSt; olly igen nehéz még nálunk, ezek köztt a’ semmi megérintést nem tűrő emberek köztt, valamit mondani, még midőn azt a’ köz jó kívánni látszik is. Nekem a’ természet igen meleg vért adott; én mind szeretni mind gyűlőlni nem tudok hidegen, és minthogy csak a’ Jókat szeretem…

 

 

3819.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                         Széphalom Január. 25d. 1820.

 

…Mit mondasz Értekezésemre, mellyet a’ Tud. Gyűjt. Novemberi Kötete felveve? Szent Miklósy Aloyz örömmel, Döbrentei bámúlással olvasta, az én nem barátom …én Gróf Dezsőffy Józsefnek ítéletét vágyok mindenek felett érteni, ’s még akkor is az Ezét, a’ midőn nem javalhatja a’ mit csinálok. Azolta Horváth József Elek szólala-meg, ’s még ezen Értekezésem látása előtt. Ő a’ Nemzet’ nagy részének ítéletével támad-meg. Ez igen rendes. Tehát Galilei és Christoph. Columbus rosszat tanítottak, mert egyebet mint a’ mit a’ Tudósok egyetemben hittek. Ennek most felelek, ’s egész nyugalomban…

 

 

3820.

 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek.                           Széphalom den 31. Jänner 1820.

 

….Hier der Text, und die Übersetzung des Grafen Joh. Mailáth, …

 

A’ SAJKA.

Csalárd örvények, vad sziklák között

Sajkám lebegve futja vig futását,

’S kaczagja a’ bosszús szél ’s hab’ duzza-

[nását

S szirtjeit,† mellyekbe olly sokszor üt-

[között.

Nőm ’s e’ kisded csoport az Üldözött’

Arczáról csókkal törlik izzadását;

Lantom, szelíden zengve a’ sziv’ hab-

[zását,

Az árboczon függ, myrtusai között.

 

Éj, köd†† borítják útamat megint;

De rám amott eggy szép csillag te-

[kint,

’S szent hittel tölti-bé a’ csüggedt szí-

vet.

 

Elő, Elő! bár mik rettentsenek!

Bajában nem hagyják az Istenek

A’ szeretőt, a’ Lantost, és a Hívet.

 

DER KAHN.

Leicht schwebt mein Lebensnachen seine

[Bahn

Durch Wirbel fort, durch steile Klippen hin.

Ob Wogen dräun, ob Stürme ihn umziehn,

Er scherzt im Wetter, das ihn oft um-…

          Ungvár Németi Tóth theilt mir ein griechisches Sonett mit, welches er zur Probe gedichtet hat, ohne zu wissen, dass in der Sprache der Hellenen solche schon lange her gedichtet werden…./ a görög betűk nem jöttek át/

 

 

3823.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                              Széphalom Febr. 4d. 1820.

.

….Erdélyi Leveleim által estek a’ Pataki Plebánus és Kir. Censor’ rostáján. A’ nagy tudományú ’s szép lelkű férjfi keveset törle-ki, de ollyakat, a’ miket nem örömest hagyok-ki. Fájt neki hogy Bocskait nagy Fejedelemnek mondottam ’s eggyüvé fogtam Bátori Istvánnal és Bethlen Gáborral, ’s azt írta a’ lap’ szélére, hogy az rebellis volt és erkölcstelen…

…Tacitusból én csak Agricolát fordítottam. ’S minthogy én azt látnám Nyelvünk’ boldogítására a’ legsikeresebb szernek…Most Sallustomat készítem valaha nyomtatás alá, mellyen 20 eszt. olta dolgozom tollal; mert 1795. fogságomban fogtam hozzá, hol tintám nem volt. Reménylem ez a’ Munkám legalább azt fogja bizonyítani, hogy Sallustot ismertem, ’s szépségeit legtitkosbb vonásiban érzettem. A’ mi Fordítóinknak ’s Olvasóinknak maniájok az, hogy mindenben csak azt kérdik, ha jól van e ez vagy amaz magyarúl mondva. Fordításaink tehát ollyanok mint a’ francziáké; az pedig irgalmatlanúl rossz. Nem csak a dolgot, hanem az egész színt kell a’ jó fordításban általhozni. Nálok Sallust úgy szól mint Cicero, ’s Cicero mint Sallust; ez pedig csak nem jól van így. Én azért fogom egyszerre kiereszteni Sallustot és Cicerónak Catilinariájit, Milóját, Ligariusát, Dejotarusát, ’s talán még eggy két más Beszédét, ’s a’ Scipio’ álmát. Ciceroban magyarságom, a’ mondott ok miatt, szabadabb lesz, Sallustra sok ember azt fogja mondani hogy nem érti, bár magyarúl van…

Erdélyi Leveleimet most Gróf Teleki László olvassa. Nyolczadszor dolgozám újra, arra vigyázván, hogy a’ kik felől meleg tisztelettel szólok, ne bántathassanak meleg magasztalásom miatt, ’s a’dolgozás most sokkal jobb. Kérnélek aláztosan, írd-meg nekem 1. miért neveztetnek taxalis helyeknek nálatok a’ Kir. és más Városok? miért pagus privilegiatus Oláhfalva? ’s melly munkában kaphatnám-meg a’ Magnások’ Laistromát, kikkel Erdély tele van; ’s melly familiák a’ Regalisták? ’S bár a’ Gubernium’ pecsétjét, ostyára minél tisztábban lenyomva, nekem megküldhetnéd, hogy rézbe metszethessem….

 

 

3825.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                   Széphalom Febr 5d. 1820.

 

…Ungvár Németi Tóth nekem eggy görög Sonettet külde. Azt akará látni, hogy a’ régi Nyelv mint jön-ki az új formában. Néhány sorát első olvasásra értettem: de némelly sorát még a’ Lexikon’ segédjével sem értem, vagy mivel igen gyenge görög vagyok, vagy mivel az írást igen nehezen lehet olvasni. Ide teszem azt azon kéréssel, hogy méltóztassál közleni Nevelőddel, ’s kérni, hogy fordítsa prózába…

…E’ holnapban Sallustot fogom dolgozni utolsó kézzel. Más meg lesz e vele elégedve, nagyon kétlem: de én magam megleszek, ’s ha nem tetszik a’ Publikumnak, maradjon ez a’ magam öröme. — De Sallustot eggyszerre bocsátom-ki Ciceróval, hogy a’ járatlan Olvasó érthesse, miért kelle a’ kettőt nem eggyaránt dolgozni….

 

 

3828.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                         Széphalom, Febr. 20d. 1820.

 

…Én most Sallustban élek. De az csak eggyütt jöhet-ki Ciceróval. Az ingerlések csak tüzelnek, ’s meg akarom azt a’ gyönyörű Verset érdemleni, a’ mellyet maradékim nem csak nyomtatva, hanem kezed írásában is fognak olvasni.

Gróf Mailáth János nekem ezt írja a’ Tudom. Gyűjt. Novemberi Darabjában megjelent Értekezésem felől: Und nun muss ich Ihnen sagen, dass ich seit lange her nichts gelesen habe, was mir so viel inneres Vergnügen gewährte, als Ihr Aufsatz contra Verseghy…

 

 

3829.

 

Gr. Teleki József — Kazinczynak.                                              Pest Februar. 21d. 1820.

 

.bátorkodom a Tekintetes Urat….a következendőkre figyelmetessé tenni:

1ör. Hogy jóllehet az oláh nemzetet a restségtől, gondatlanságtól felmenteni nem lehet, és ezt nagy részint neveletlenségének, bárdolatlanságának tulajdonít[hat]ni; annak mindazáltal politikai helyheztetése, a parasztok tartozásaiknak és jussaiknak határozatlansága, a jobbágy és földes Úr egymáshoz való relatióinak bizonytalan volta, melly Erdélyben a jobbágyot a földes úr szabad kényének tette ki és csupán az Urbárium behozatala által, de a törvényes úton, orvosoltathatik; ebben igen és el nem mellőzhető befolyással vagyon.

2or. A harmadik levélben, mely Erdélynek politica felosztásáról, igazgató székeiről, és egyéb közönséges statistika esméretéről szóll, kútfőűl az Erdélyi Schematismus hozatván fel, és hellyel hellyel egészen kiiratván, ez talán a munka több részeinek kellemetességeivel, az előadás mindenütt észrevehető elevenségével nem egyez meg és ezen czikkely is elvesztené szárazságát, a többekkel szebb egy hangzatba jönne, ha ezen szükséges és el nem mulasztható jegyzetek kellemetesebb formába fordúlván elő, a kútfő, a honnan vétetnek, egészen elhallgattatna.

3or. Az élő személyeknek nyomtatásban való emlitése és személyes tulajdonságoknak még dícséretes érdeklése is, olly kényes dolog, hogy itt még a legnagyobb vigyázattal is, alig lehet kívánságoknak eleget tenni; némely minden dicséretet igen csekélynek nézvén, más a nagyobb dícsérettől szerénységgel irtózván….

 

 

3842.

 

Kazinczy — Dúlházy Mihálynak                                               Széphalom April. 3d. 1820.

 

…A’ Tud. Gyűjt. Kiadóji az Úr dolgozását bizonyosan felveszik: de sokaknak fáj, hogy munkájok ott hever, ’s némelly tartalékok velek gyakorta a’ rossz darabokat is felvétetik. Osztán a’ Tudósok rettenetes classisa az emberi nemzetnek, ’s közöttök több a’ veszekedés mint a’ tetszeni akaró asszonyok köztt.

Várjuk hát csendesen, míg dolgozásainkra rá jön a’ sor. A’ Tud. Gyűjt.-ben sok olly darab jelent-meg, a’ melly nem volt méltó a’ felvételre, és még is felvették, ’s nem ritkán tömjénezéssel…

A’ Mélt. Grófot arra kérem, hogy méltóztassék nekem a’ Heyne Virgíljének a’ legelső Kötetét és azt, a’ mellyben a’ Georgicák IV. Éneke áll, ’s eggy olasz Poetát e’ czím alatt: Gierusalema liberata ki küldeni. …

 

 

3844.

 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak.                               Széphalom den 8ten Apr. 1820.

 

…Da Sie, mein Herr Graf, für Sallust so viel Vorliebe hegen, so will ich ein paar Capitel aus dem Catilina hersetzen. Vergleichen Sie [sie] doch, ich bitte Sie sehr darum, mit Szentgyörgyis Übersetzung.

Ihr unterthänigster Diener Kazinczy mpr.

———

Das schöne Porträt des hässlichen Catilina.

Cap. V. Lucius Catilina nemes házból vette eredetét, ’s nagy erejével birt mind a’ léleknek mind a’ testnek; de szíve gaz és romlott volt. Ennek serdűlése olta belhadak, verekedés, rablás, polgári zendítések voltanak múlatságai, ’s ezekben gyakorlotta ifjúságát. Teste tűré az éhséget, álmatlanságot, hideget, feljebb mint bárki hihetné. Elméje merész, fondor, változó, alkalmas tettetni és színleni mindent; áhítója a’ másénak, a’ magáénak pazarlója; indúlatiban lángoló; szájassága elég, okossága kevés. Temérdek lelke a’ szertelent, az alig remélhetőt, a’ nagyon-fenntet kívánta mindég. Ezt Lúcius Sullának bitanglásai után a’ legdühösebb vágy szállotta-meg elnyomni a’ hazát, ’s hogy azt melly eszközök által érheti-el, csak hogy magát úrrá tehesse, azzal épen semmit nem gondolt. Fene lelkét naponként inkább meg inkább ingerlette a’ szorultság ’s gonoszságának tudallata, mellyeknek eggyikében ’s másikában azon vétkei által süllyedett-el, mellyeket feljebb említék. Unszolák ezenfelűl a’ haza’ romlott erkölcsei, mellyeket a’ legundokabb egymással ellenkező két nyavalya, a’ bujálkodás és a’ telhetetlenség, gyötrött. Maga a’ dolog látszik kívánni, szó esvén a’ haza (civitas) erkölcsei felől, hogy fenntebb kezdjem, ’s kevés szókkal öseink’ rendtartásaikat honn és a’ hadban, és hogy a’ köztársaságot mint igazgatták, ’s melly erőben hagyták, hogy az lassandan miként változott-el, ’s a’ minden országok’ legszebbikéből mint leve a’ legnyomorúbb és legveszettebb, elbeszélljem.

VI. Róma várost, a’ mint én értettem, elejénte a’ Trójaiak alkották és bírták, kik Aeneas vezérek alatt, honjokból megszökve, bizonyos lakás nélkül bujdosgattak; ’s velek eggyütt az Aboriginesek, sivatag emberfaj, törvény nélkül, kormány nélkül, független és szabad. Ezek minekutána eggy kerítésbe költek, egyenetlenek eredetekre, nyelvekre hasonlatlanok, eggyike és másika más meg más szokást követvén, alig hihető, melly könnyedén forrtak eggyé. — — —

XIII. Mert mit beszélljem, a’ miket, hanemha a’ kik látták, hinni senki nem fog? hogy sok magányosok hegyeket dőjtöttek-széllyel, tengereket ásattak. Ezek magok is kaczagják, a’ mint vélem, gazdagságaikat; mert a’ mivel pironság nélkül élhetének, gyalázattal siettek elpazarlani. A bujaság, tobzódások, ’s egyéb vétkek’ szeretete nem kevésbbé hatalmazott-el; a’ férjfiak asszonyi fertelmeket tűrtek; az asszonyok bitangra eresztették a’ szemérmet; a’ nyalánkság miatt földön vízen minden feldúlatott; aludtanak, minekelőtte az álom’ kívánása megjelent; nem vártak-be sem éhet, sem szomjat, sem hideget, sem tikkadást, hanem mind ezeket puhaságból előre kapák. Az effélék az ifjúságot, midőn vagyonjaik kifogyának, gonoszságra gyulasztották. Rossz mesterségekbe avatott lelkeik nem könnyen valának-el gyönyörűségek nélkül: annál tartóztathatatlanabban rohantak a’ beszerzés’ és vesztegetések’ minden nemeikre.

XXV. Ezeknek számokban vala Semprónia, ki már sok férjfi merészségű tetteket követett vala el. Ez az asszony születésére ’s szépségére, ezenfelül férjében, magzatiban, eléggé szerencsés volt; a’ Görög és Római Írók’ munkájikat tanulta; latolgatott, lejtegetett, ’s kényesebben mint jónak szükség; és sok egyéb holmit, melly eszköze a’ hívalkodásnak. De neki szűntelenűl kedvesebb vala minden mint szemérem és becsűlet. Pénzét kímélte e kevésbbé vagy hírét, nem könnyen határozhatnád-meg; hevében elannyira gyulvány, hogy többször támadá-meg a’ férjfiakat, mint tőlök támadtatott. Hitét ezelőtt sokszor megszegte, elesküvé adósságát, hírével történtek gyilkosságok; vétkei, szegénysége hanyatt homlok rohantaták. Elméje azonban koránt sem éktelen; versecskéket tuda írni; tréfáji elevenek; beszéde hol jámbor, hol lágy, hol pajzán; meg volt rajta minden kellem, minden kecs.

                       ……

 

3845.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                    Széphalom April. 10d. 1820.

 

Sallustom ez idén megjelenhet, ha Nyomtatót találok. De hány Olvasója lesz ennek? Én úgy látom, hogy a’ mi Olvasóink még mindég csak a’ csecsebecsén kapnak; a’ Mestermívek előttök durva eledel. Még ez idén akarom kiadni a’ Tasso’ Megmentett Jeruzsálemét is, prózában ugyan: de az Ajánlás Ferdinánd Herczeghez, kinek anyja Este házból eredett, és a’ ki így maradéka a’ Tassó által énekelt Rinaldónak, ottave rímekben lesz írva. A’ jövő esztendőre a’ Cicero Beszédei maradnának in Catilin., pro Milone, Dejotaro, Ligario, Marcello, ’s a’ Scipio’ Álma. — Csecsebecséken kapott a’ Közönség elejénte minden Nemzetnél: de illő volna, hogy a’ Jobbak ne csak ezen kapjanak valaha nálunk is…

 

 

3847.

 

Kazinczy — Szabó Jánosnak.                                              Széphalom Apr. 24d. 1820.

 

Csak öt napja még annak, hogy az Erdélyi Leveleket a’ mellé tett levelekkel eggyütt vettem. Meg nem foghatám, miért halad eddig vissza érkezések, ’s féltem, hogy a’ Kézírás elveszett. Nyolczszor dolgozván újra azoknak szertelen rettegések miatt, a’ kik sem magokat sem másokat nem akartak benne dicsértetni, ’s már dobra ütetvén, hogy a’ Munka meg fog jelenni, ’s sokfelől sürgettetvén hogy adósságomat végre fizessem-le a’ Publicumnak: képzeli, édes barátom, melly rettegések köztt voltam, hogy kilenczedikszer is le kell dolgoznom. Osztán valljuk-meg, óhajtottam magam is hogy valaha már jelenjen-meg, mert hazánk Erdélyt nem ismeri…

…A’ Gróf 3 jegyzést tesz levelében: 1. az oláh nemzet eránt, melly nemes lelkét, vagy jobban szóllván, lelke’ nemességét bizonyítja. — 2. hogy az Erdélyi Schematismusból kiírt Statisticai dátumok megszakasztják a’ Munka tónusát — (így a’ ritkább Könyvek czímjei is) — — 3. hogy élő embereket dicsérni kényes dolog etc. — Az elsőre nincs mit mondanom egyebet, mint azt, hogy örömmel fogom használni, — a’ 2dikra azt, hogy megszakasztja ugyan a’ tónust, de el nem hagyhatom, mert azokat illő tudni a’ M. Olvasónak, sem másképen fel nem dolgozhatom, mert a’ Shematismura provocálván, tudósításaim hitelesebbek. 3. A’ dicséret ollly portéka, hogy azt az ember el nem fojthatja magában….

….Gróf Desőffy József, midőn nekem vissza küldé az Erd. Leveleket még elsőbb dolgozását, — ’s a’ még melegebbet — azt írta, hogy Olvasóim azt fogják kiáltani, hogy a’ ki mást így tud szeretni, mint én a’ Gyulainé házát, ’s Kenderesit, Csereieket, etc. etc. nem lehet rossz ember. Ha ezt fogják mondani, meg lesz a’ mit óhajtottam. A’ Jók’ szeretete az az eggy jutalom, a’ mit én óhajtok, ’s azt nagyon óhajtom.

A’ fúlasztó tömjén valóban igen nagy kín. Horváth József Elek engem a’ Tud. Gy> tavalyi Decemberi darabjában megrángatott, azt mindúlás nélkül olvastam, ’s édes volt nekem azt látni, hogy eggy nemes gondolkozású ember elébe teszi a’ maga meggyőződését és az ügy’ javát a’ barátságnak; némelly gáncsait kevélyen mosolyogtam: de midőn az én borostyánaimat emlegette, már akkor elpirultam, ’s kész voltam volna kitépni a’ levelet a’ könyvből…

…Gondolkozásunk az Oláhok nyomorúsága felől eggyez, de a’ vett intés után még világosabban szóllok. Ugyan miért nem látják azt a’ Nagyok, hogy az ő tulajdon javok is azt kívánja, hogy alattvalójik vetkezzék-le a’ barbareyt?.../Mert akkor bele látnak a kártyákba G/

 

 

3850.

 

Gr. Majláth János — Kazinczynak.                                     Nagy Ugrócz, am 11/5. XX.

 

Ich habe ihre Übersetzung des Sallust mit dem Original und mit Sz-Györgyi’s Übersetzung verglichen. …Sie mir aus dem 6ten Kap. mitgetheilt. An einigen Stellen der mir mitgetheilten Proben, habe ich jedoch einige kleine Anstände gefunden, über die ich Sie um Belehrung bitte. — Kap. 5.

 

cuiuslibet rei simulator ac                     alkalmas tettetni és szinleni

dissimulator —                                    mindent.

 

Sallust hat hier offenbar Catilina’s Charakter der negativen Verstellung bezeichnet die im unterlassen oder nicht äussern besteht. Dissimulator, ich weis nicht ob szinleni dis [!] genugsam bezeichnet.

 

Vastus animus immoderata,                  Temérdek lelke a’ szertelent,

incredibilia, nimis alte sem-                   az alig remélhetőt, a’ nagyon

per cupiebat.                                       fenntet kivánta mindég.

                                    ……

prorsus multae facetiae mul-                 Meg volt rajta minden kel-

tusque lepos inerat —                          lem, minden kecs.

 

Nem minden kellem, hanem csak mindenféle kellem….

 

 

3855.

 

Kazinczy — Szirmai Kalós Bertalannak.                             Széphalom május 23. 1820.

 

Tekintetes fő notarius ur, különös tiszteletű uram öcsém! Udvari Consiliarius mélt. Szirmay Antal urat én kértem meg 1812., hogy familiájának eredetét, elágazását, történeteit írná meg ’s eresztené ki. Ösztönzött engem e kérés tételére, azon felül, hogy az én atyámat is Szirmay leány szülte…

.Simon Calvus dictus 1428…./családfa/

 

 

3856.

 

Kazinczy Majláth Jánosnak.                                       Széphalom d. 23 May 1820.

  …..

 

GRÓF RÁDAY PÁLHOZ.

Az a’ czakó, mely — vélem, Africából

Szép asszonykáinknak hordja a’ gyermekeket —

Hord néha azoknak is, kik édességeket

Ámornak titkos vannuszából

Csak lopva szednek még — hosszú orrából

Sophiem keblébe ma eggy kis leányt teve.

Ez még pogány, ’s még nincs neve,

Papot hamar neki! nem lelni azt Africában,

Igy szólla, ’s klep, klep, klep, látatlanná leve.

          …..

Dieses muss nun weiter ausgeführt werden. Der Beschluss ist: da nun jedes Mädchen nichts besseres zu wünschen weiss, als einen Jüngling, so suche du ihr einen, und

 

Öreg atyádnak és ipadnak

Lehelld belé nagy lelkeket,

’S a’ tennen-magadét. —

Különböző de eggy ösvényteket

Válassza ő is ösvényének:

Gedeont a’ tudomány ’s az ének

’S a’ csendes érdemek’ dicső munkájiban

Ismerje tisztelt Mesterének….

…Jól folyt napok után csillámló társaságok,

Táncz, játék, muzsika, tréfők és nyájasságok,

Kik köztt a’ bölcseség maga is szédeleg.

’S hol könyvnek, hol másnak szentelt szép éjjelek;

Igy élni, ez a’ te bölcseséged,

Vőm majd kövessen ebben téged.

 

Voltaire sagt irgendwo, dass Alexandriner zu machen schwerer ist, als so etwas. Dies mag in der reimreichen Sprache der Franzosen wahr seyn: für den Ungarn kenne ich nichts schwerers….

 

 

3860.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                  Széphalom Június 20d. 1820.

 

Erdélyi Leveleimet Januáriusban leküldöttem Gróf Teleki László Urhoz Pestre, hogy tekintené-meg, ’s jegyezné-ki a’ helyeket, mellyeket vagy kihagyatni, vagy megváltoztatni óhajt, ’s pótolja-ki hézagjaimat. Csak két kevés tekintetű hézagjaimat pótolta-ki…. Engedd hogy addig hozzád tehessek némelly kérdéseket:

1. Honnan vette a’ Marcális Gyűlés a’ maga nevezetét?

2. Miért neveztetnek némelly helyek taxalisoknak?...

 

 

3863.

 

Gr. Teleki József — Kazinczynak.                                              Szirák Junius 28d. 1820.

 

….Az Erdélyi levelek tiszta papiroson és betűkkel leendő kijövetelét ohajtván, épen nem czéloztam arra, hogy azok, Pesten különösen pedig Trattnernál nyomtattassanak. Én ugyan Trattnernek hazánk tudományossága körűl tett érdemeit elesmérem, őtet fáradhatatlan ügyekezeteiért becsülöm, de nem akarnék a Magyar könyvek kinyomtatása eránt neki valamely veszedelmes monopoliumot tulajdonitani. Legyenek és bár vólnának a hazának minden részeiben szorgalmatos nyomtatóink, de csak hogy ezek is vigyáznának valamennyire a nállok kijövő elme-szülemények ékes külső formájára, melyről még Trattner is igen gyakran megfeledkezik. Valóságos megszomorodás nélkül nem vehetem a Bártfai leveleket kezeim közzé, látván hogy ezen kellemetlen munka, a legújabb időkben a magyar szép literatura egyik legnevezetesebb nyeresége, melly ocsmány ruhába öltöztetett. —

Jankovich Miklós… Sallustiust ő is leforditotta, és annak első részét az előtt több esztendőkkel ki is adta…

Jankovich Miklós (Pest, 1773 Pest, 1846. ápr. 18.): régiségbúvár, műgyűjtő,  történész, bibliográfus, az MTA t. tagja (1831).

Cajus Sallustius Crispus Szent-Györgyi Gellért magyarázásával. Buda, 1812.

 

 

3865.

 

Kazinczy — Gr. Majláth Jánosnak.                                              Széphalom den 30. Jun. 1820.

                    ….

1.

NAGY-MIHÁLY.

Ott Armída vevé tündérlakjába Rinaldot:

Itt a’ Károlyi lyányt Sztáray hozta belé.

Meg vala csalva Rinald: de te, boldog férjfi, nem álnok

Lyányka tüzétől égsz; hölgyed örökre tiéd.

Dőzsölj bájaiban (Schwelge in ihren Reizen) ’s a’ tündérlak-

[nak örülj itt.

Eggy vagyon hátra: siess, ’s törzsököd újra virúl.

(Der alte Stamm der Sztáray war schon fast ausgestorben.)

 

2.

SZENT-MIHÁLY. 2 Meilen v. Tokaj.

A’ kit Athéne nekünk ’s a’ héthegyü Város irígyel,

A’ kinek ajkairól Nesztori Sváda szakadt,

Holdjait itt szántá, mint Xenophon, itt vere lantot,

Gyermekit itt nevelé szíve’ nagy érzetiben.

Puszta vala a’ vad sík; perzselt agyag: Eleonóra

Rá pillanta, ’s az ím Thesszali Tempe leve.

Lépj árnyékiba, hív Idegen; szent helyre jutottál,

’S az most is büszkén hirdeti Geniuszit.

———

Ich habe dieses Epigramm den [!] Grafen Dezsőffi noch nicht geschickt. Wohl aber dem Magyar Kurir….

 

 

3867.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                          Kassán Julius 8kán. 1820.

.

….Kerestelek Újhelyben szállásodon. Mikor látjuk már egyszer az Erdélyi Leveleket és Szallusztiuszt?...

 

 

3872.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                    Széphalom, Július 22d. 1820.

 

…Elkészűlvén Epigrammám, mintegy pirúltam, ’s pirítottam magamat, hogy Nagy-Mihállyal eggyütt Szent Mihály is nem kapa tőlem Epigrammát. Szerencsés valék párját csinálhatni, ’s ezen munkámmal nagyon meg vagyok elégedve…

… Ha valamit hiszek szent hittel, azt hiszem, hogy Epigrammámat sok igaz ember könyv nélkül fogja elmondani, midőn Debreczenből Tokajba ’s Tokajból Debreczenbe elmegyen. Többet hiszek: gyermekeid ezt az Epigrammát kőbe metszetik, ’s Grófnéd’ ültetéseibe fogják felállítatni. Amen! Amen! Amen!...

… Az én Erdélyi Leveleimet még eggyszer óhajtja látni a mi Döbrenteink. Alig fogom teljesíthetni kívánságát. Gróf Teleki László és fija József, ’s a’ Gener. B. Vay Miklós Nevelője, Szabó Ur megolvasták, ’s meg vannak vele elégedve; Gróf Teleki József sürgeti kiadását, ’s arra int, hogy a’ Bártfai Levelek betűjivel ’s papirosára ne nyomtattassam. De Trattner is sürgeti, azt sugván, hogy a’ melly könyv ára több mint 4 ft, nem kap vevőt. Az Erd. Leveleké több lesz, és még is úgy hiszem, hogy elkél belőle 500 expl. De hol vegyek pénzt kidására, ’s a’ hat réz metszésére?...

 

 

3879.

 

Horváth Ádámné — Kazinczynak.                                                                 12dik. Aug. 820.

 

….Unalmas óráimat olvasással enyhitvén, a Tudományos Gyüjteményből Kis Faludi Sándornak egy Versére találván, szomoru gondolatimot rendbe szedvén, utánna irtam, mert küldöm: méltóztasson a Tekintetes Urnak meg itélni!

 

Itt hol Flora fél mulatni,

Hol tsak fenyő hant moha,

Ember nyomot nem láthatni,

Hol ki kelet nints soha.

                         Kis Faludi Sándor m. k.

 

Itt ülök én mélj gyászba merűlve,

Hervasztó búm karjaira dűlve,

Meg fosztatva Atul, kiért éltem,

Kit lelki kellemiért szerettem.

 

Nem a vak Szerelem hiu fénnye,

Nem Amor s Cupido leleménye

Voltak ösztöni hív szerelmemnek,

Oh nem, nem, ők csak gyermek istenek.

 

Oh melj kies vala nekem ez helj,

Mig egy valék ez nemes lélekkel;

Imé, most minden ki holtnak láttzik,

A zefir gyász fátyolommal játtzik.

 

Velem gyászol még az Esztendő is,

Nem hoz vidulást a jövendő is,

Sött Pándora pikszisébe sintsen

Olj Remény, melj rám örömött hintsen.

 

A fátum tettét maga sokalja,

Ha kesergő panaszimat halja;

Az Halál is könynyeket hullata,

Midőn karjaimbul ki ragadta.

 

Sors, keménységed mért mutogatod,

Halandó szívemet mért fárasztod?

Sok tsapásid alatt ugy is kővé

Vált és tesz mindent visza verővé.

 

Érzem ezzel hogy én is tartozom,

Természet Urának igy adózom;

De szívemet meg vigasztalnia

Még most kevés a filozofia.

 

 

3880.

 

Gr. Majláth János — Kazinczynak.                                              Nagy Ugrócz am 15/8. XX.

 

….Noch eins: ich sende jedem lebenden Dichter vor dem Druck die ihm betreffenden Gedichte zur Einsicht und correctur. Welche der Ihren haben sie noch nicht? Sie sehen die Magyarischen Gedichte sind bei mir zur fixen Idée geworden. Ihr Mailáth.

 

Himfy I. Rész. 7. 13. 26. 28, 47. 54. 57, 87. 107. 172, 176. 182. Dal. II. Rész. 41. 44. 51. 53. 75, 87. 130. 146. 163. 164. 168,

Ráday: három Mese.

Orczi és Barcsai: Hol az igaz bátor szabadság — a’ Táborból.

Daika: A’ hü Leányka; titkos Bú.

Szabó Dávid: Egy orvosra; az ökörszemről és a’ Bagolyról.

Tóth László: Krieger Josephához; Előre fizetés; szerelem és barátság; a’ játszó Erosz; az ifiuság Istennéje; Biró itélet; Rhédei Katalinhoz; Tisztválasztás; — Az istenülés dicsősége.

Balassa Bálint: Istenhöz könyörgés; in laudem verni temporis; valedicit Patriae.

Rimai: Laus mediocritatis; omnia fingit maiora vetustas.

Berzsenyi: Osztályrészem; a’ tavasz; az esthainal; a megelégedés; Mulandóság; Phillisz; Fő és szív; Esztihez; a’ Táncz.

Ányos Pál: a’ lenyugovó Naphoz; Panasz a’ holdnak; az Ifiuság; egy hiv szive [!] Keserve Kedvese sirja felet; Fillisz neve a hársfán.

Faludi: Kisztető Ének; felelő Ének; Tarka Madár.

Beniczki: Két ének.

Révay: haragos embertől való irtózás; Lucza szépsége.

Horváth Jósef: Szombathelyi Himen 2. 8. 19. 23. Dal.

Endrődi: A’ Nap; a’ beteg Katonának fohászkodása; Tzim irás egy huszár kardra; a’ kis patak.

G. Teleki Jósef: Ki a jó férj; és egy Distichon (töredéknek látszik).

Kreskai: Az igaz Nemesség; egy valakiröl.

Verseghi: Az irigységhez; a’ Tél; Bucsuzás a’ Musáktól; az igaz Bölcs; a’ haldokló Leány; Apollohoz; Barátnémhoz, Örzsike; az igassághoz; Rozillisholz; egy Közmondás; A Boriszák; a’ régiség.

Virág: A’ Muzsákhoz; Ajándék; a’ Kalitkába zárt Madárhoz; Boszu állás; Tsendesités; Az örömhöz; Tavaszikor; Aurora; Széphalom; Teofila Éneke; a’ Barátságnak.

Kazinczi: Panasz; Könyörgés; Egy csecsemö sirjára; Sajkám; az én Boldogítóm; Az ő képe; a’ Bugaczi tsárdára; Pór kevélység; Ámor és az oroszlány; Laokoon; a’ Békák; a’ Distichon feltalálása; az esthainalhoz; a’ Kötés Napja.

Szemere: A’ Remény — (A’ Poeta; Amor; Dorisod’ születése Napján, wenn sie von ihm sind)

Szent Miklósi?

Csokonai: Lillához; Barátomhoz; Dorishoz; az esztendő négy szakassza; a’ Méhekhez; muzsikáló szépség; a’ vers szépítő; tsikó bőrös kulacs; Zsugori; a’ magyar Gavallér; butsuzás egy Leánytól.

Aranka: egy Distichon.

Kis: Hajós ének; és még egy.

Döbrentey?

 

A’ POETA.

Szent borzadással törte ki lelkemet

A’ halhatatlan Múzsa’ ditső szava,

Melly ezt kiáltá: légy Poeta! —

’S Lelkem azonnal öröm lepé meg.

 

Szivembe mélyen béhata mennyei

Fúlánkja — lelkem könnyeit — érezem —

Szent ihlelésének varászló [!]

Képeiben zokogá ki vélem. —

Ifiú vagyok még, ’s lantra nem érdemes,

Mondám; de ő így bíztata: húrodon,

A’ kellem, édes dalt, enyelgést,

’S boldog elandalodást pihegjen.

Szemere Pál.

 

AMOR.

Meddig fogsz Lugosim alatt Lant

Függöni?

Jer Amort, az álhatatlant,

Jer zengeni!

Őt ki szemeinkbe besírta

Könnyeit,

A’ miólta Psikhe birta

Szerelmeit;

Ki engem’ — mert szivem ő rá’ vall! —

Lágy buza

Kalászszal ’s bibor rózsával

Koszoruza:

Őt zengd! — de mit látok — ni ama’

Letiport

Ambroziás gyep’ bálzsama

Köztt? . . . Tzipriport [!]?

Óh! — pendülj el kisded hárfám itt

Én velem

’S zengd: minden bút elámít

A’ — szerelem.

Sz . . . .

 

DORISOD’ SZÜLETÉSE NAPJÁN.

Sirt: könny zivatar önté le

A’ szép liliom keblet —

’S mond hát, ah mi történt véle?

Esztendővel idősebb lett.

Sz . . . .

 

DER DICHTER.

Es füllt mit heil’gen Schauer die Sele mir

Der ew’gen Muse Stimme, die göttliche,

Die zu mir rufte: sey ein Dichter. —

Wonne durchzuckte sogleich das….

 

 

3897.

 

Bárány Ágoston — Kazinczynak.                                         Miskólczon Septem. 30án 820.

 

…Az én Verseim, ámbár a’ Sors’ álhatatlanságának szüleményei…Koránt sem léphet oda az, a’ hová némelly Magyar Költőink felemelkedtenek. Ez kér ápolgatást a’ Tekintetes Urtól újabban is, kinek betses szárnyai alatt hirtelen elenyészhetésétől megmenekedhetik, hibáitól megtisztúlhat, engem pedig nagyobb törekedésekre vezérelhet. …Mellynél fogva itt küldöm Verseimet, mellyeknek felküldésére a’ Tekintetes Urnak irántam mutatott Hazafiúsága nyújt bátorságot….

B. Á. ügyvéd, Torontál-megye levéltárnoka s a m. tud. Akadémia lev. tagja, szül. 1798. decz. 29. Miskolczon,… Kazinczy Ferencz buzdítására, kivel levelezett, előbb a költészetben, majd az életirásban tett kisérletet…. 1849. ápr. 11. meghalt. Az Akadémiában 1852. ápr. 2. Toldy tartott fölötte emlékbeszédet

 

 

3909.

 

Igaz Sámuel — Kazinczynak.                                                Bécs, Október 24edikén 1820

 

….Rég tetemes fogyatkozásnak tartván Literaturánkban egy Almanaknak nem-létét, tavaly ez idő tájban nagy kedvem ereszkedett annak kiadására /Hebe/… olvasánk ez esztendő elején a’ Hazai Túdósításokban T. Kulcsár Úrnak leczkéjét… paskolta Nemzetünket. Már az illy panasz elhárítása végett is ki kellet volna vinnem tavalyi szándékomat; de a’ mellyet csak hamar letétetett velem az a’ kedvező környűlállás, melly szerént T. Kisfaludy Sándor Úr Regéiért nyert, talán 500 ft jutalmát ugyan ezen czélra ajándékozta. bátorkodom a’ Tekintetes Urat az egész Munkácskának elrendelésére alázatosan megkérni; erős hiedelemmel lévén, hogy ha kérésem kegyes meghallgatást nyerénd…/nagyon cirkalmas stilus/

jő belé a’ Mohácsi Veszedelem leírása 3 réztáblával Prepelitzay Sámuel Báró Prónay Nevelőjétől; egy Erzählung (hogy van jól magyarúl?) Báró Ifjú Podmaniczky Lajostól 1 réztáblával. Ezek Prózák. Következnek a’ Poetai Darabok, mellyekkel eddig bírok: Tövis bokrok alatt terme ibolyám; — Rondeau; — Triolet, melly csupán ez előbbeni más formában, ’s inkább szeretem az elsőt, külömben itt is a’ Tekintetes Úrnak bölts ítélete fog állani; — Aranykor; — mind Tóthtól. Ez utólsó, csudálni lehet, igen ŕ la Csokonai hangzik. — Jön búsan az éjjel s. a. t. Kölcseytől. Mi titulus alatt legyen ez? nem találhattam ki. Muzsikára B. Podmaniczky teszi. A’ lap, mellyre írtam, Almanakom Satzának formája; szép széles szélt gondolva hozzá, nem kicsinyelhető talán. — Mint az a’ kis madár s. a. t. Csokonainak még világot nem látott Darabkája. — Emlegetés, magamé kótával. Erinnerung, du holde Himmelsgabe, ’s Körner imádsága az ütközetben, fordításaik jőnek Debreczenből Szoboszlaitól, kótával. Az efféle fordításoknak, mellyeknek origináljaik Szépeink szájokban zengnek, helyet kell adnom; kedvesek voltak az illyek a’ Magyar Dámák Kalendariomában is. — Sonetteim nincsenek, ha csak a’ Tekintetes Úr nem könyörűl rajtam. A’ szép Sajkát a’ Név kitevés tán újjá tenné? Úgy a’ Lollit György elibe Bay? Nagy szükség van az illyekre. T. Bay György Urat megkérettem Lónyay János Úr kedves Jó Barátom által Beytrag (magyarúl?) eránt. — Gaál György Úr, Herczeg Esterházy Bibliothecariusa két Balladét adott, az Alakosokat Attila alatt, és a’ Corvinus János Blankáját, gyönyörű kivált az utóbbi. — Szeretnék egy Legendát, magyart, Margarétát vagy a’ Nyúlak szigetebeli Er’sébetet (ha jól emlékezem). Méltán jön a’ Legenda módiba, ha esmeri az ember az Almanak der Sagen und Legenden czímű könyvet. Ezek szerént Almanakom főbb része Poeticum lévén, de a’ mellett Magyar Históriai Darabot is kívánok, míg vihetem, esztendőnként hozzá kaptsolni, mi czímet javal neki a’ Tekintetes Úr? Fordult meg eszemben: Hunnia; Polyhymnia,…

…A’ Munkák beküldésekre nézve véghatárúl a’ jövő hónap 30adikát fogom tenni. Igy elkészűl a’ könyv jan. végére. Közbejött dolog miatt levelem csak Oct. 27dikén indúl.

 

 

3910.

 

Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek.                                        Széphalom, Oct. 27d. 1820.

 

…Mit ítélsz, édes barátom, a’ Superint. Szilágyi Biographiája felől a’ Tud. Gyűjteményben? Sok ideig tartóztatá-fel a’ Redactio, épen másfél esztendeig. Végre felvette; de mingyárt utána küldvén a’ Kánonok Molnárét als Gegenstück. Én mind a’ kettőt ismertem…

 

 

3911.

 

Horvát István — Kazinczynak.                                                            Pesten october 28. 1820.

 

…Nem tehetek róla, ha mélyen érzem Nemzeti Tudatlanságunkat; nem tehetek róla, ha egész erővel emelni kívánom azon Nemzet ditsőségét, mellynek életemet, értékemet, eszemet, szóval mindenemet örömest áldozom. Magyarnak születtem; Magyarnak neveltettem; Magyar lelket nyertem Révaitól, az én feledhetetlen Tanítóm és Barátomtól; Magyar Intézet Gondviselőjévé neveztettem; Magyar Király alatt Magyar Hazában élek: mindezek hatalmas ösztönök a’ Magyar Név tiszteletére, fentartására, és terjesztetésére előttem, ki igen jól tudom, hogy nem annyira magunknak, mint a’ Hazának élni tartozunk. Éljünk is valóban ennek édes Barátom, ’s hagygyunk a’ Magyar Literaturára nézve magunk után fényt, világosságot, és igazi Tudományt a’ régi gyengébb igyekezetek helyett!...

 

 

3914.

 

Kazinczy — Bárány Ágostonnak.                                          Széphalom, Novemb. 8d. 1820.

 

Verseidnek ez volna e czímjek: Eggy baráti Nefelejts? ’S miért ne nevezzed inkább annak, a’ micsoda? tudnillik így: D. B. Á. Versei. Ez a’ legtermészetesebb név. (Nevedet itt a’ sietés miatt nem írtam-ki: de te ne csak az első betűket rakd-fel.)

A’ Nefelejts eggy szépszínű mezei virág, melly maga is elvesztette becsét az által, hogy minden bohó fiú, bohó leány emlegeti. De a’ te Verseid’ czímlapján ezt fogná jelenteni, hogy ezek a’ te Verseid magokat barátid emlékezetekben akarják fenn tartatni. Ha szabad volna kérnem, arra kérnélek, hogy ezt azonnal hagyd-el.

———

Az Előbeszédet egészen elhagynám. Czifra szók.

Magyarok’ Istene. — Én megvallom, hogy ezt a’ szót nem tudom botránkozás, sőt borzadás nélkül hallani. Egy Istene van minden Népnek. Ez ugyan nem akar egyebet tenni mint ezt: Magyarokat védő Isten. De ne szólljunk Isten felől Istenhez nem illően.

———

Elhagynám az Ajánlást is lap 3. Azon kivül veszi mind a’ két barátod koszorúdat.

S’ mondjak e valamit arra a’ barbarus Tek. Nemz. Vitézlő titulusra. A’ könyvcsinálók regnuma non est de hoc mundo.

———

Lap 5. A’ poetai magasztalást a’ világ semminek veszi, úgy hogy még azon sem akadunk-fel, ha a’ Poeta maga magát magasztalja, csak szép versekben magasztalja. Én sem pirúlok tehát tömjénedért. De még is nagyon kérlek, bánj szűkebben tömjéneddel, ’s tartsd azoknak, a’ kik az ollyat irígylik…

… Mint hallgat a’ Zephyr kényszerítve?

látSZik — nem látzik.

kergetteteM, nem kergetteteK.

Mint eggy váz, mint eggy láz — kedvetlen.

Mit nerne ez a’ dal, ha az ambitiosa ornamenta lenyesettetnének, ’s a’ beszéd tömöttebbé tétetnék?

Lap 20. jó rímek e hang (?) és láng (–)?

Sor 4. nem tudom olvasni.

Sor 5, 6. egünk. Kétszer.

a’ 3dik Strophát nem értem.

’S a’ komoly baglyok léptetnek. — 2 syllabával rövidebb mint a’ többi.

A’ bús éjNEK — abundat. Miért nem a’ bús éj’ iszonyú etc. Igymegkevesednék a’ Strópa’ K-ba menő 8 szava.

Lankadtan és mingyárt ellankadnak.

Arról, nem árról.

Csúsz — nem csőszIK.

Szíren — nem y, mert görögben ĺé nem ?.

MellyeD kígyóD — miért nem kígyÓ?

Az utolsó strophának több érthetőséget is, szépséget is óhajtanék…./ hosszú bírálat a fűzfapoétának/

 

 

3918.

 

Szengyörgyi József — Kazinczynak.                            Debretzenben, November’ 18án, 1820.

 

…A’ mit előtted már mászszor is panaszoltam, most is szeméremmel kell meg vallanom, hogy még ez idei Tudományos Gyűjteményt nem olvastam, mivel azt tizenkét mért földről Várkonyból kapom. Magamnak nintsen módom benne, hogy többféle újságokat járassak, az ide valóknak teli panaszszal egymás rendetlenségire a’ szájok, azért kéntelen vóltam illyen első tekintettel képtelennek látszó útat választani, hogy a’ Literarischer Anzeigert Bétsi, az Allgemeine Literatur Zeitungot Pesti, a’ Tudományos Gyűjteményt Várkonyi Társaságban olvassam…

 

 

3928.

 

Kisfaludy Károly — Kazinczynak.                                                      Pesten 28d. Dec. 1820.

 

…Sokak unszolására eltökéllém magam egy Magyar Almanakot 1822. esztendőre kiadni — mellynek Dedicatióját a Császárné itt létében igen kegyesen el is fogadta. Minthogy ezen Álmának Hazánk Asszonyainak lészen szentelve, tehát azon törekszem, hogy az, mint külső ékére, mint belső érdemére a Külföldiekkel vetélkedhessen; de azt a nagy czélt csak akkor érhetném el, ha illy lelkes Férjfiak hathatós segitségeket tőlem elnem vonják. Azért kérem Tek. Urat, szerencséltesse ezen igyekezetet akár minő elmebéli Munkáival, hogy ezen ága is a Szép Literáturának Hazánkban terjedjen, és ne kéntessenek jobb lelkű Asszonyaink idegen nyelvhöz ragaszkodni. A rézmetszetek töbnyire jó hírű Művészektől készíttetik [!], a rajzolatok tőlem lesznek, és mind a hazai történetből öszve szedett Scenák. Báró Mednyánszky régi várokat igért. A Császárné képét Jon [!] fogja metszeni, azon Magyar öltözetben adatik elő, mellyben Ő Felsége Budán először megjelent. Ha hogy Tek. Ur ohajtott Munkáival segítni méltóztatna, nagy örömömre válna, és bizonyos lehet eltörűlhetetlen hálámról. Az Álmánák foglalatját Tek. Ur leginkább meg tudja határozni…

 

 

3929.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak.                                                                     1821. Január. 6d.

 

…Szeretném a Salustiusodat látni. Ha inkább a Római mint a Német kifejezésekhez (expressiókhoz) hajlottál, jobban tselekedted. Mert én, a ki Tégedet kimondhatatlanúl tisztellek, nem tsak mint Philosophust, hanem úgyis mint Litteratort, bátórkodom azt az egy Crisist tenni a’ munkáidra (és ezt neis vedd nehezen Kedves Barátom! hanem inkább barátságos egyenességemnek tulajdonitsd), hogy több betset láttatól a’ Német, mint a Deák és Frantzia nyelv kitételeinek, idiotismussainak, tulajdonitani; — holott, — minden tiszteletet meg adva a’ Németnek, egyiket sem éri fel...

 

———

Copia. Mélt. Cserei Miklós Úrhoz.

 

Méltóságos Gubernialis Consiliarius Úr! Drága Jó Uram!  Örömmel látom a’ Mlgos Úrnak hozzám útasított nagy becsü Leveléből, hogy olyan jól gondolkodó világos elméjű, ’s egyenes Itéletű érdemes Hazafi, mint a’ Mlgos Úr, Nemzetünknek Litteraturáját pártfogolya. Bár fognának sokan kezet a’ Mlgos Úrral! Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iránt fel-kűldött Relatioját a’ K. Guberniumnak, kedvező Opinioval terjesztette az Udvari Cancellaria Felséges Urunknak eleiben, és a’ Királyi Kegyelmes Resolutio iránt sem kételkedem. Én pedig továbbra-is a’ Mlgos Úrnak Jószivűségiben és Úri Indulataiban ajánlott különös respectussal maradok

Mlgos Camer. és Gubern. Consiliarius Úrnak  Béts 22. Janu. 1820. köteles kész szolgája

G. Teleki Sámuel.

 

 

3932.

 

Gr. Majláth János — Kazinczynak.                                                             Ofen, am 5/1. XXI.

 

…Die Zahl der 150. Gedichte ist voll, ich werde also von keinen Menschen mehr etwas übersezen, ausser von Judit Göndöcz, die ich um Gedichte angesprochen, wofür ich dan einige schwächere Gedichte anderer ausmärzen werde; Sie bitte ich recht sehr mit umgehender Post mir ihr Epigramm Amor és az oroszlán zu schicken, und noch Eines, diese will ich noch übersezen. Die Anthologie kömt Ungrisch heraus durch Szemere mit meiner Einleitung versehen…

 

           DIE FRÖSCHE. / A béka/

Brekeke!

Brekeke, Brekeke!

Kloax! Tuu!

Brekeke, Brekeke!

Brekeke! Kloax! Brekeke, Tuu!

Brekeke! brekeke, brekeke,

Brekeke, brekeke, brekeke, brekeke!

Kloax, Kloax! Tuu, tuu!

Brekeke! Tuu!...

……

IHR BILD.

Der Morgen wecket mich, mein höchstes Gut

Ihr göttlich Bild tritt meinem Aug entgegen.

Wie bebt mein Herz in süssen Liebes Schlägen;

Auflodert falmmenhell die alte Glut….                          /12 vers/

 

 

3935.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                               Széphalom Januar. 12d. 1821.

 

….A’ Recensiókról írt Értekezést (Füredi Vida költött név alatt, Tud. Gyüjt. 1818. VI. Kötet.) Takács József Győri Fő Notar. Úr írta, de hogy elrejtezhessék, Verseghyvel íratta-le, ’s úgy küldé-be a’ Redactiónak. Ebben én Nabugodonozorrá vagyok téve, ’s a’ legnevetségesebb bolondságokkal, ’s a’ Takács’ kedves Kisfaludijának irígylésével terheltetem. Régen űzik szemtelenségeket, de mindég mások által. Illő vala bevágni útjokat, ’s egész magam elszánásával menni ellenekbe. — Meg nem tudják ezek fogni, mi indíthata arra engem, hogy én másoknak vétkeiket a’ Nyelv’ előmenetele ellen példátalan szabadsággal hirdetem-el, hogy másokat ingerelve támadok-meg. Si mens non laeva fuisset, megérthették volna, hogy ha ezt irígységből, gonoszságból, romlott embertermészetből (ez az ő szavok) cselekedtem volna, eltitkoltam volna nevemet, mint ők; a’ mit én soha nem cselekedtem, nem is fogok, nagy ellensége lévén minden anonymitásnak. — Halljad hát okaimat: A’ Nyelv nem Tudomány, hanem Mesterség; abban nem lehet tehátozni. Ott nem a’ Grammaticai Dogmatismus, hanem az Antagonismus és az abból következő Syncretismus boldogíthat bennünket. Nálunk nem segéltetik úgy az Írók és Olvasók elkészítése mint Német és Franczia Országban, pedig mind Íróinknak, mind Olvasóinknak kelle az Iskolázás. Legsikeresebbnek látszott tehát előttem az a’ mód, a’ mellyel a’ Német Literatura és Nyelv boldogúlt, — a’ Bodmer és Gottsched perét értem. Az egész Német Ország nézte, mint a’ bámuló gyerekek az úczán,mint veszekedik az a’ két Tudós; tudni akarta, min veszekednek ’s megértvén így a’ mit nem értett volna külömben, részt veve a’ veszekedésben, az az, az eggyik vagy másik félhez állott. Ez a’ gyalázatos veszekedés hozta-fel a’ Németeknek a’ szép napot. Ezt akartam én, ’s én nem perlettem gyalázatosan, igen ők; én csak tűzzel perlettem.

Azt mondod, hogy a’ Régi Literatura többet ér, mint az Új; ne ezt kövessük tehát, hanem amazt. — Van igazságod, és nincs. A’ Régit azért kell követni mert szép; és így valami szép, azt mind kell. Hasonlítsd öszve Nyelvünket a’ két régivel ’s a’ francziával és némettel, ’s látni fogod, hogy ez az újakhoz hasonlít nem a’ Göröghöz és Rómaihoz. Azt kell tehát tennünk, a’ mit a’ dolog természete kíván…

…Egész életem annak nyomozásában tölt-el, hogy Nyelvünk mint követheti a’ más Nyelveket, mint a’ minden nyelven írt nagy Írókat, megtartván kinek kinek tulajdon színét. — Abban vétettem, hogy elragadva tüzem által többet mertem mint kelle. Valami a’ tanúltak’ szemei előtt darabos, nem lehet szép. Nem restellém tehát a’ Munkát, ’s mind újra dolgoztam a’ mit kelle. Ki javallhatja péld. ok. midőn én ezt a’ Németismust: Wie so? így adtam: Hogy úgy? Erre Döbrentei teve figyelmessé, midőn Octób. itt vala. Neki van igaza, nem nekem.

Továbbá fabrikenmässig nem kell Lexiconunkat bővíteni, mint én, és az én Antagonistám Verseghy. Ugyan van e szenvedhetetlenebb beszéd, mint a’ mellyet az ő Verseiben (Magyar Aglája) találsz? És még is ő osztogatja a’ Herostratus titulusokat, ő emlegeti a’ nemzet’ Palladiumát….

 

Imhol a’ próbák Sallustomból. — De elébb tekintsük, mint kell jól fordítani?

Nem eggy lévén a’ czél minden munka’ fordításában, valamint minden Olvasók nem eggy lépcsőjén állván a’ Cultúrának: a’ fordítás sem minden Munkánál, sem minden Olvasónál nem lehet eggy forma. Másként kell fordítani eggy Oeconomiai czélra írt Méhész-könyvet, másként a’ Virgil’ Georgicáját; tudnillik az elsőban elég előadni a’ dolgot, minél érthetőbben: a’ másikban Virgilt Virgili szépségben kell szóllaltatni, ’s nem kell gondolni azokkal, a’ kik fordításunkban a’ rejtettebb szépségeket meg sem sejtenék, ’s azoknak általhozásáért még neheztelnének.

Mi tehát a’ Sallust’ fordításában a’ czél? Az é, hogy a’ Catilinai zendűlés és a’ Jugurthai háború történeteit minél tisztább, érthetőbb magyarsággal elmondjuk? vagy az, hogy Olvasónkkal magyar nyelven éreztessük a’ Sallust beszéde’ szépségét? A’ Franczia bordító az elsőn igyekezett, ’s a’ mit elérni óhajta, mesterisen elérte: én a’ másodikat óhajtottam.

Sallust Rómában is vádoltatott, hogy novator verborum etc. etc. Az illy gáncs engem el nem ijeszt. Csak szép legyen szóllásom, mint az övé.

———

Caput V. Lucius Catilína nemes ház’ gyermeke vala; nagy erejével bíra testnek léleknek; de szíve gaz és romlott volt. Ennek serdülte olta belhadak, verekedés, rablás, polgári zendítések voltanak múlatságai, ’s ezekben gyakorlotta ifjuságát. Teste tűré az étlenséget, álmatlanságot, hideget, feljebb mint bár-ki hihetné. Elméje merész, fondor, változó, alkalmas tettetni, színleni mindent, áhítója a’ másokénak, a’ magáénak pazarlója, indúlatiban lángoló; szájassága elég, okossága kevés. Temérdek lelke a’ szertelent, az alig remélhetőt, a’ nagyon-fenntet kívánta mindég. Ezt Lucius Sullának bitanglása után a’ legdühösbb vágy szállotta-meg elnyomni a’ hazát, ’s hogy azt melly szerek által érheti-el, csak hogymagát úrrá tehesse, azzal épen semmit nem gondolt. Fene lelkét naponként inkább meg inkább ingerlette a’ szorultság ’s gonoszságinak tudallata (conscientia), mellyeknek eggyikében ’s másikában azon mesterségei által süllyede-el, mellyeket feljebb említettem. Unszolák ezen kivűl a’ hon’ megromlott erkölcsei, mellyeket két egymással ellenkező gonosz nyavalya, a’ bujálkodás és telhetetlenség, gyötre. Maga a’ dolog látszik kívánni, szó esvén a’ haza’ erkölcsei felől, hogy fenntebb kezdjem, ’s kevés szókkal őseink’ rendtartásaikat, honn és hadban, és hogy a’ köz társaságot mint igazgatták ’s melly erőben hagyták, hogy az lassandan mint változott-el ’s a’ minden országok’ legszebbikéből mint leve a’ legnyomorúbb és legveszettebb, elbeszélljem. —

Caput XIII. Mert mit beszélljem a’ miket, hanemha a’ kik látták, hinni senki nem fog?hogy sok magányosok hegyeket döntetének széllyel, tengereket ásatának. Ezek magok is kaczagják, a’ mint vélem, gazdagságaikat; mert a’ mivel pironság nélkül élhetének, gyalázattal sietének elpazarlani. A’ bujaság, dobzódások, ’s egyéb vétkek’ szeretete nem kevesebbé hatalmazott-el; férjfiak nő szerelmeket tűrtek, asszonyok bitangra ereszték a’ szemérmet; nyalánkság miatt földön vízen minden feldúlatott; aludtanak minek előtte az álom’ áhítása megjelent; nem vártak be sem éhet, sem szomjat, sem hideget, sem tikkadást, hanem mindezeket puhálkodva előre kapák. Az effélék az ifjúságot, midőn kifogyának vagyonjaik, gonoszságokra gyúlasztották. Rossz mesterségekbe avatott lelkek nem könnyen valának el gyönyörűségek nélkül, ’s annál tartózhatatlanabbúl rohantak a’ beszerzés’ és vesztegetések minden nemeire. —Caput XXIII. E’ gyűlésben jelen vala Q. Curius, nem homályos születésű, de elborítva fertelmekkel, gonoszságokkal, kit a’ Censorok gazságai miatt a’ Tanácsból elmozdítottanak. Az emberben nem vala kisebb oktalanság mint merészség; sem elhallgatni nem tudá a’ miket halla, sem szemtelenségeit eltitkolni; cselekedni, elbeszéllni, azzal általjában épen semmit nem gondolt. Neki Fulviával, eggy fő rendű asszonnyal, régi parázna szövetkezése vala, kinél fogyván kedvessége, minthogy kiürülése vele kevesebbet költete, eggyszerre kérkedve hegyeket tengereket kezde igérgetni, fenyegeté ollykor fegyverrel, ha kedvére nem lessz; végre durvábban bánék vele mint szokott volt. De Fulvia, megértvén a’ Curius’ elváltozása’ okát, a’ honnak illy veszélyét nem tartotta titokban, hanem elhárítván, kitől vette a’ hírt; mind a’ mit Catilinának öszveesküvése felől hallott vala, többeknek elbeszéllte. Ez gyúlaszta kivált kedvet az emberekben a’ Consulságot M. T. Ciceróra bízni. Mert annak előtte a’ Nemesség dulonga haragjában, fertőzöttnek vélte a’ Consuli hívatalt, ha azt új, bár derék ember érte volna el. De midőn beálla a’ veszély, irígykedés és gőg hátráltanak.

Caput XXV. Ezeknek számokban volt Semprónia, ki már sok férjfi merészségű tetteket követett vala el. Ez az asszony születésére és szépségére, ezen felűl férjében, magzatiban eléggé szerencsés volt; a’ Görög és Római Írók munkájikat tanúlta, lantolgatott, lejtegetett, ’s kényesebben mint a’ jóknak szükség, és sok egyéb holmit, melly eszköze a’ hivalkodásnak. De neki szűntelenűl kedvesebb vala minden mint a’ szemérem és becsület. Pénzét kímélte e kevésbbé vagy hírét, nem könnyen határozhatnád-meg; hevében elannyira gyulvány, hogy többször támadá-meg a’ férjfiakat, mint tőlök megtámadtatott. Hitét ezelőtt sokszor megszegte, elesküvé adósságát, hirével történtek gyilkosságok; vétkei, szegénysége hanyatt homlok rohantaták. Elméje azonban koránt sem éktelen; versecskéket írogata, tréfáji elmések, beszéde hol jámbor, hol lágy, hol pajzán; megvolt rajta minden kellem, minden kecs.

———

Légyen ez elég mutatóban, tisztelt barátom, mert levelem úgy is nagyra nevekedett. Én ma is, midőn ezt neked leírtam, találék igazítani valót fordításomban; hogy vehetném tehát balúl, ha ollyat más is lel. Nem villongok és praxisom, hanem theoriám felől, melly abban áll, hogy nem elég azt tekintenünk, mi volt eddig jól magyarúl, hanem azt is kell, hogy mi lehet még jó; mi adhat nyelvünknek szépséget és Erőt. Barátom, a’ mi Nyelvünk gyönyörű Nyelv a’ mostani Nyelvekhez hasonlítva: de hát dolgozásaink azok e az azokéik mellett? Eggykor a’ Görög és Római Nyelv is míveletlen és durva volt….

 

 

3937.

 

Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek.                                         Széphalom Január. 18d. 1821.

 

Kölcsei’ Recensiójit nagy gyönyörűséggel olvastam. Mit ítéle Verseid és a’ Superint. Kis Úréi felől, arra épen nem volt gondom… Irígylettem szép tulajdonát, ’s azt kezdém reményleni, hogy a’ Historikai nemben, ha magát arra adná, remekünk lesz. Ez foglala-el egészen. Ítéleteit a’ magaméivá tenni nem akartam és nem tettem; némellyikében vele világosan ellenkezem is. Csokonai felől azonban igaza van. Lutulentus fluxit, sed erat quod tollere vellem. ’S annál inkább örvendék hogy magasztalá a’ Csokonai’ szép darabjait, ’s gáncsolá a’ sarasokat, mert Olvasóinknak igen nagy része Csokonaiban a’ sarast szereti…

a’ Tudom. Gyűjtem. Köteteiben kétszer említettem nevedet barátság’ érzéseivel…

 

 

3938.

 

Igaz Sámuel — Kazinczynak.                     Bécs, Jan. 19d. 1821. Mariahilf, Stiftgasse, Nro 87.

 

Zsebkönyvem e’ f. h. 16d. kerűlte ki a’ Censuráról, megjárván újabb rendelés szerént az Érseki széket is. Ez alkalommal vala szerencsém, Censor Canonoc Máyer Úrban, egy minden szép igyekezetet szívesen ölelő derék Hazafit ismerni-meg…

… Kisfaludy Sándor Úr ellensége Zsebkönyvemnek,… Czíműl sokaknak javallásokra meghagyám HUNNIAt. — Nem engedé-meg Gróf Majláth, hogy Szemerének Isabellája velem közöltessék. Sup. Kiss Úr csak nem külde semmit…

…Kézíratokban van nálam a) A’ lelki bolondokról, két darab, egyik Mélek Próféta, másik E. (Szándéka volt, nem jut eszembe, ki példája után, ily’ Munkát dolgozni.) b) Természet Alkatása, csupa felosztás. c) Marhadög. alkalmasint Oskolai munka. Ha a’ nyomtatottakból parancsol a’ Tekintetes Úr, küldhetem a’ Kurír borítékja alatt; de az írásokra nézve ez az út tilalmas….

                                                   Hebe cz. szépirodalmi zsebkönyv

 

3939.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                     Széphalom Január. 20d. 1821.

 

…A’ Superint. Szilágyi életét 1 ˝ esztendeig nem adá-ki a’ Tud. Gyűjt. Végre kiadá, de nyomban mellé adá a’ Molnár Jánosét. Rendes! Martinúziumnak tetszeni kelle előttök, mert azt minden haladék nélkül felvették. — A’ Jövő esztendei Zsebkönyvben Martinúzit és Nádasdi Tamást, a’ Zápolya’ századának két Nagyjait, eggyütt adom-ki…

 

 

3940.

 

Kazinczy — Kisfaludy Károlynak.                                            Széphalom, Január 20d. 1821

 

…Készen nálam semmi nincs; Verseim közzűl a’ mit illy czélra valónak tekinthettem, Novemberben felküldém Igaz Sámuel Urnak, hogy abból a’ mi tetszésére talál lenni, Zsebkönyvébe tehesse; a’ mi az Erd. Muzéumban már megjelent, nem hiszem hogy a’ Tekint. Úr újra ki akarja adni; ’s a’ Kézíratnak Februáriusban már Bécsben kell lenni a’ parancsolat szerint. Legjobbnak vélném, ha a’ Tekint. Ur Igaz Sámuel Úrtól elkívánná azon darabjaimat, a’ mellyeket a’ Zsebkönyv fel nem veve. Én magam küldeném meg ezeket a’ Tekint. Úrnak, hogy időt nyerjünk, ha tudnám, mellyeket nem veve-fel Igaz Úr.

Ez az Almanach a’ Szép-Nem kedvéért adatnék-ki leginkább; illő tehát hogy a’ Szerelem’ Énekei is találtassanak benne. Poesisünk e’ részben kevésbbé gazdag mint óhajtanunk lehet és kell. Bár a’ Tekint. Úr nagyfényű testvére effélékkel gazdagítaná az Almanáchot. Én eggy illyet ide teszek, noha tartok tőle hogy Igaz Úr felvette…

 

 

3944.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                                  Széphalom Január. 23d. 1821.

 

   …….

GRÓF KORNIS MIHÁLYHOZ.

Hijába omlanak, barátom, könnyeid,

Atyád’ nem hozhatják-vissza nyögéseid.

Ércz sarkai a’ vad Halál’ kapujának

Soha nem nyilnak-meg halandó’ jajának.

Ebből áll a’ vadnak egész felelete:

A’ mi lesz, ide jut; Zeüsznek ez végzete.

                 …..

Néked osztályrészűl az a’ fényes juta,

Mellyen sok rossz kényén, sok jó vésszel futa.

Járd, de a’ Szírenek ellen óvd füledet,

’S ne tagadd-meg soha ál fényért tisztedet,

Bukj, ha kell, ’s kívánja szíved’ szent érzése —

Atyádnak, kit siratsz, erre hív intése.

 

 

3945.

 

Kazinczy — Berzsenyi Dánielnek.                                             Széphalom Január 23d. 1821.

 

…Imhol az Epistola. Gróf Kornis Mihály mintegy 25 esztendős ifjú; eggyik őse Gubernator volt Erdélyben, lelkes anyja pedig a’ Thesaurárius Teleki Károly leánya, ki kivált a’ Classica Literaturában nagyon jártas volt…/3944. lev/

 

 

3946.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                              Széphalom Január 24d. 1821.

 

…Engem rég olta egészen elfogott a’ házi baj és a’ pénz’ szerelme. Sera est in fundo parsimonia, ezt kiáltja Senecánk; de ehhez soha sem foghat az ember későn, noha nem soha gonoszabb időkben. Megyünk, míg az örvény elnyél. — De minek beszéllek ezekről? Olly kedvetlen tárgy ez mint a’ halál. Vedd e’ helyett még Septemberben elkezdett versezetemet, de a’ mellyet csak tegnap estve végeztem-el…./ 3944. lev. Gyulay L-nak is elküldte/

 

 

3947.

 

Gr. Majláth János — Kazinczynak.                                           Ofen, am 25/1. XXI

 

DAS SCHLAFENDE KIND.

An des Altares Stufen lag ein Kind

In tiefem Schlaf. Der Priester kam gegangen…

 

Kazinczy F. kezeírásában a levél hátulsó lapján a következő fordítás olvasható:

 

Mély álom lepte-meg a’ gyermeket

Az oltár’ zsámolyán. Hív anyja fut

A’ kisded alvót onnan félre kapni.

Mert ím közelget fényes lépdeléssel

A’ Pap, hogy a’ Mise’ véretlen áldozatját

Az irgalom’ fejének bémutassa.

 

Hagyd őt aludni, mond a Pap szelíden,

Az ártatlanság’ álma is könyörgés.

Hevűlt lelkében képek kelnek itt,

A’ millyeket nem lát a’ külvilág.

Álmán keresztül nyájas angyalok

Szállonganak, ’s elhintik a’ kegyesbb

Jövendő’ magvát szunnyadó keblébe,

Melly majd az égnek nyitja szép virágit.

 

De ím a’ Nap ragyogva lő alá

A’ templom’ ablakin az oltár’ oszlopára.

A’ gyermek ébred. Arcza’ lángolása

Igy szóll anyjához: «A’ mondás igaz volt.»

 

 

3949.

 

Horváth Ádámné — Kazinczynak.                                                               30dik Januárii 821.

 

találtam hát én is Uram Bátyámnak két Levelét, meljek közül egyik még 819ben irva, s Boldogult férjemnek titulálva, másik pedig nekem, meljet a mult Esztendő Junius Holnapnak 29dikén irt nekem Uram Batyám, — fájdalmasan esett késő jövetele, de vigasztaló mindenik. Felszakasztván férjemnek szóllót, látám, hogy sárközi István Urnak is van benne egy-két szó… Kazintzy˙ Clári Horváth Ádámné mpr.

 

 

3952.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                         Széphalom Febr. 4d. 1821.

 

Imhol mégyen vissza hozzád a’ ZrínyiMunkája …Zrínyidet beküldém Patakra, hogy ha meg nem volna a’ Bibliothecának, írassák le, ’s leíratták, széllyel bontatván a’ Te exemplárodat, hogy árkusokként adhassák a’ Deákok kezeikbe. …Nem mondhatom én Neked, mint bájol-el engem mind az a’ mi a’ Zrínyi tollából folyt. Jól írt Magyarúl, az akkori időhöz képest tudnillik, és a’ Római Irókat szerette követni. Ide teszem némelly kijegyzett helyeit, mellyekkel a’ maga helyén mi is haszonnal élhetünk….

… Még a’ Heynei Virgíl első kötete van könyveid közűl nálam és a’ Voltaire gyönyörű Levelei. Kérlek, ezeket hagyd itt még eggy ideig, és ha bírod, engedd meg Dulházy Urnak, hogy a’ Conversations Lexiconból kiküldhesse nekem azt a’ két Kötetet a’ melyben a’ Sprache és az Übersetzen fordúl-elő. Én bírom a’ Conversations Lexicont, de az enyém csak az R betűig tart. A’ többi még hátra van. Ezt is meg fogom hozatni. Most van szükségem e’ két czikkelyre. Mailáth tüzel, hogy adjam-ki minél elébb Sallustot és Cicerót. A’ kettőt egymás nélkül ki nem adhatom, mert nem érném-el czélomat…

… Sallust jobb most mint volt, de mi az a’ Római Originális mellett? Széllyel tépném valamikor a’ kettőt öszvehasonlítom. Ciceróm inkább kiállja az öszvehasonlítást. Szűntelen igazgatok rajta, ’s azon leszek, hogy ez idén kiereszthessem mind a’ kettőt.

Még Novemberben általküldém Gróf Majláthnak az Erd. Levelek felét, minthogy a’ Gróf parancsolá, hogy küldjem által (németre akarja fordítani)….

… Gróf Mailáth, igen is, kész a’ Magyar Anthologiával. 150 Versezetet ád-ki,… Kisfaludi Károly is illy szándékkal van, ’s Alamanchjába illy tárgyú Versezeteket bévenni nem akar. — A’ Császárné megengedte, hogy neki dedicáltassék az Almanach. Lesz eggy Zsebkönyvünk is. Igaz Sámuel Úr adja-ki Bécsben. A’ Czímlapra a’ Tokaji hegyet metszeté az én rajzolásom szerint…

 

 

3955.

 

Kazinczy Ferencz — Kazinczy Klárának.                                                  Febr. 7dikén 1821.

 

…Loyz öcsémnek küldöm a’ Tud. Gyüjteményt. Cardinális Martinúzimat nem reménylett kedvességgel olvasták Pesten. Az én érdemem csak az, hogy bátor voltam kimondani az igazat, de elhallgatván a’ mit mondani nem lehetett. Nagy ember volt, és így róla könnyű volt sok jót mondani…

 

 

3963.

 

Kazinczy — Dúlházy Mihálynak.                                                       Újhely Martz. 12d. 1821.

 

…Zemplény Vármegye engem az Archivum megtekintésére, fogyatkozásinak előmutatására parancsolt, ’s ez miatt vagyok itt nehány napok olta. A’ Munka halálomig eltarthat, mert a’ Vármegye nagy, ’s az Archivum 1500 olta gyűl. Sok igyekezetimtől von-el; de sok gyönyörűséget is ád, megismértetvén a’ régibb időkkel…

 

 

3970.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                            Kassa, Április 13ikán 1821.

 

… Copia. Döbrenteihez.

…Ily forma levelet lehetne írnom azokhoz, kik… segítsenek a’ Ps˙chologico-Literaria-Biografiák’ írásában, az az: a’ nevezetesebb Magyar Írók’ jelesebb munkájik’ megesmertetésében. A’ Magyar nyelven írott jelesebb Munkák és szerzőjök’ megesmertetése, nem tsak egy nagy hézakot pótolna-ki Literatúránkban,…Ha nemzeti kimívelődésünk és csínosodásunk gyarapodását terjedni akarjuk látni; azokat az esmereteket kell terjesztenünk, mellyek a’ Magyar elmék’ kifejtődéseit a’ honni pállyán bélyegezik…

Ezen czély’ elérésében pedig talán a’ szerint lenne szükséges eljárni: hogy az e’ tekintetben szerzendő munka köz részvételt gerjeszthessen, ’s tetemes segítségűl szolgálhasson az idővel készítendő Magyar Literatúra hisztóriájának; úgy kellene tehát írva lennie «ut et indocti intelligant, et docti intelligere curent.»

A’ nevezetesebb szerzők fejtvén ki nevezetesebb írásaikban mind a’ nyelv, mind a’ nemzeti literatúra, mind pedig a’ Nemzet’ lelkét, elmellőzhetetlen volna e’ kifejtődések’ észrevétele,...

Voltaire’ a’ XIV-ik Lajos kora írójinak betűk’ sora szerint készített laistroma nem egyéb, egy igen elmés mutató táblánál. Jördens Német prozaiszták és költők lekszikona pedig, sok haszontalan apróságokkal-is meg vagyon rakva, melylyeket ő olykor fárasztó nyúlósággal és tágassággal szeret elő beszélleni. Bód Péter Magyar Athenássa talán másképp’ íródott volna akár mellyik hajdani Athenaitól Athenában…. A’ valóban ritka érdemű Pápai Sámuelünk, jövendő követőire bízta az általa fel-hordott jelesebb írók’ munkáji valamivel bővebb kikémlelését. A’ Magyar lírát virágoztató Virágunk tsak azon íróinkat említi, kik Római, vagy inkább Görög mértéken verseltenek.

Azon gondolatra fakadtunk tehát Döbrentei barátommal: hogy a’ nevezetesebb Magyar írók’ élete ’s nevezetesebb munkájik nagygyából arányzott megvizsgállásának neki feküdjünk; és mind őket, mind pedig jelesebb elmbeli szerzeményeiket, emberi, tudományi, és hazafiúi tekintetben honni nyelvünkön megismértessük.

Nem állítjuk mi, hogy az említett Magyar írókon kívűl még egészen puszta nálunk ez a’ mező. Horányi kezde már e’ pállyába belépni; de nem igen szólhatott Magyar lélekkel Latán nyelven a’ Magyar írókról. A’ Magyar szájú Fóciusunk Molnár tágasabb, de egyszer’smind határozatlanabb körre szorította fáradozásait; azonban neki sem czéllye a’ Magyar literatúra, és az abban tündöklő elmék’ kifejtődése. Sommázó kivonásai közzé tsak hellyel-hellyel, ’s mintegy elvétve méltatta ő e’ vagy ama Magyar munkát a’ kiszemelésre, és könyvbíróságára. — Ladvokát’ fordítója és Mokri szintúgy keveset ügyelnek honni nyelvünkön megszóllamló tudósainkra. — Kazinczy szokott kecses előadása mellett, Báróczit és Dajkát esmértette-meg velünk, és nem lehet tagadni, hogy kimívelt testvér lelkű Biografoszt nyertenek benne két jeles emlékezetű Magyar lelkeink. — Dombi nem mondott eleget Csokonairól, ’s mind a’ mellett hellyel-hellyel tömöttebb, és még is könnyebben folyó lehetett volna előadása. Az igazán költeményes elméjű Csokonaink’ árnyéka, egy valamennyire nehézkesség és gavallérosság nélkül rajzolni és festeni tudó Biografoszra már régen várakozik. — Az Erdélyi Muzéomban, a Tud. Gyűjteményben, és hol itt, hol másutt egyebütt, külön külön kezek, mintegy elszórva, emeltenek ugyan némely jelesebb íróinknak emlékeket…

Érezzük a’ fogyatkozásokat, akár a’ kútfejek’ tekintetében, akár egy kezünk’ ügyében lévő,

tökélletes Magyar Bibliotéka hijánosságában; akár végtére a’ magunk tehetségében; sőt még magában az időben-is; és azért bátorkodunk a’ T. Úrhoz folyamodni; megkérvén barátságosan, hazánk’ literatúrája’ gyarapodása és terjedése nevében: hogy minket, a’ javallott tekintetek szerint, a’ szándékozott munka’ kidolgozásában mentől előbb segíteni méltóztassék… az ekképp’ egybegyűlt materiálékat a’ magunkéival egybe vetvén, a’ kiválasztásban, elrendelésben és czélyunkra szükséges vizsgálatokban önnön nézéseinket fogjuk követni….megkülömböztetett tisztelettel szünet nélkül maradok a’ Tekintetes Úrnak alázatos szolgája

                                                                                                                                          G. D. J.

Után írás. A’ levél megvolna, de már most nem tsak az a’ kérdés, hogy helyben haggya-é a’ Tettes Úr, és mit akar abból kihagyatni, vagy bele tétetni, vagy hol és hogy akarja változtatni….

 

 

3971.

 

Szemere Pál — Kazinczynak.                                                              Pest, Apr. 14. 1821.

 

.Kultsár Úr megígéré Benedek estvéjén, hogy a’ most következő nyáron Kazinczynak emlékezetére ő szentelend innepet….Virágnak innepén Vitkovics Ányosból kezdett olvasni; könnyei elfojtották, ’s a’ székből fel kellett állnia. Megijjedtünk: véltük, hogy a’ szél közelgeti. Utána én Dessewffynek Hatszor tíz öszt érdem-ét olvastam fel. Ez az Aprilisi Ajándékba vétetett fel, kimaradván az Azért hordoztatál fogságba. Ezen darabban lészen Ungvárnémeti Hattyu éneke is a’ jegyzékkel eggyütt; ha tudnillik Thaisz Úr javallandja tettemet: mert én Redactor-tiszt nem vagyok, ’s redigálásaim eddiglen csak fél ív erejéig terjedhettek ki. A’ Szép Literatúrabeli Anecdotokat ’s egyéb prozát nem én iktattam bé.

 De vissza térek az innepre; ’s feljegyzem a’ Jelenvoltaknak neveiket. Imhol: Vitkovics Mihály és János, a’ Pap; Horvát István Bibliothékárius, Döbrentei, a’ jövendő Erdélyi Tudós Társaság Titoknokja; Redactor Thaisz; Epigrammatista Sztrokai, Megyebeli Orvos Forgó, Gróf Mailáth János, Udvari Kapitány Bolla; Reséda, Gróf Waldsteinnál Nevelő, Kultsár István, Philos. Professor Elenyák. Helmeczi. Mokri. Fiscalis Szedliczky, az Agathon fordítója, Fiscalis Benyovszky, Töltényi 100 Sonett kiadója; Agauer Esztergomi Plébanos. Huszár Károly Budai Provincialis Commissarius. Jankovics Miklós, Kisfaludy Károly. Én a’ vacsorát nem vártam be. Haza mentem. Az ott maradtak előtt, Kisfaludy Sándor excellens Regéji olvastattak fel…

 

 

3973.

 

B. Prónay Sándor — Kazinczynak.                                                            é.n.

 

Igaz Sámuel Zsebkönyve igen is szép jelenés, ’s még az a’ legszebb, hogy az első 500. nyomtatmányból első ki adása már is elfogyott, úgy hogy a’ mint hallom már másik készűl. Ritka példa, ritka jelenés a’ Magyar Literaturában! Ez az igaza! mert valameddig a’ Magyar Könyvnek vevője és olvasója nints, — valameddig a’ Magyar Könyv Iróink, Nyomtatóink, Árosaink, ’s talám Kötőink is munkálkodásoknak hasznát nem látják, nem gazdagodnak, mind addig a’ Magyar Litteraturánk (vagy hogy Arankával szóljak) deákságunk minden erőlködésünk és ditsekedésünk mellett is soha talpra nem áll. Az a’ fő bajunk, hogy a’ Magyar könyvnek vevő és olvasó publikuma nints, vagy leg alább igen kitsiny, — a’ többi bajainkon tsak inkább tudnánk ált esni, az önként maga magát ki mosná…

 

 

3974.

 

Kazinczy — Kaluzál Imrének.                                                          Széphalom Máj. 8d. 1821.

 

…Kohárynak éneklett Dalod nagy reményekkel töltött vala el: ez az újabbi dolgozásod megerősíte reményemben. Benned, szeretetre méltó Ifjú, Nyelvünknek ’s Literaturánknak szebb epochája kezdődik. Örvendek, hogy hanyatló napjaimnak megengedteték Téged látni. Eggy két esztendő előtt Ungvár-Németitől vártam a’ mit most Tőled várok. Lépj az ő helyébe körömben, ölelj-meg, és szeress. A’ Jók közzé számláltatni, a’ Jóktól szerettetni, ezt szomjúztam mindég; ebben, egyedűl ebben kerestem dicsőséget, ragyogást; kevélyebb vagyok, mint hogy a’ sokaság’ kedvétóhajtani méltónak tekinthettem volna. Öregeink’ barátságát és az azokét, a’ kik öregszenek, szerencsés valék megnyerni: csonka volna szerencsém, ha a’ maradék előtt a’ Tiéddel nem lehetne dicsekednem.

Mi volt Nyelvünk, mi volt Literaturánk, midőn én a’ pályán, Theresiánknak utolsó éveiben, még serdűlő gyermek akkor, vezér, segélő kar, honi nagy példák’ látása nélkül felléptem! És mi most ez a’ szép Nyelv! mi kezd most lenni Literaturánk! Oh a’ Külföld minket is nem sokára ismerni, irígyleni, csudálni fog. Végéhez közelítvén útamnak, sanyarú szemekkel tekintem-el menésemet, ’s kérdem, ha megtettem e a’ mit kelle, a’ mit lehete. Ifjúságomat eggy munkával elhalmozott, nékem igen kedves hívatalban vesztegettem-el; azután hetedfél esztendőt hijába kelle elélnem…enyém mindég az a’ boldogító érzés, hogy midőn Nyelvünk ’s Literaturánk emelkedését az Olvasók hidegsége ’s a’ Grammaticusok fagya ’s makacskodása gátlá, én keresztűl törtem rajtok;… az Írók’ szabadságáért megvívtam, ’s lelkesbb Olvasóinkkal éreztettem, hogy minden boldogúlásunkat a’ szabadságtól várhatjuk; hogy a’ Nyelv nem Tudomány’ hanem Mesterség’ tárgya; hogy abban nem csak szokás és Törvény, de Izlés és néha szükség is parancsol. Minden igyekezeteim ennek éretetésére voltak erányozva. Most ugyan-ezt fogja Sallustom és Ciceróm tanítani, kiknek mindeggyikét saját színében adom…

…kedves látnom, hogy Te szemöldöt írsz, és léget és esket; hogy érzed, mennyivel és miért jobbak ezek a’ szokottaknál, ’s kevélykedem szerencsémben hogy illy Javallót találtam. Menjünk szabadon, nagy érdemű barátom, ’s tiszteljük magunkban és másokban a’ vélekedés’ szabadságát. Mihi potior semper vise est periculosa libertas quieto servitio (Sallust), a’ mivel ezek bíztatgatnak. A’ czimborák veszedelmes és pártos öszveesküvések a’ Tudományok országában. Szeretni foglak én Téged…

 

 

3980.

 

Kazinczy — Szemere Pálnak.                                                                   1821. Május 29.

 

FULLAJTÁROS VERS.

———

Míg mások, nem nézvén szépre és illőre,

A’ koboz négy húrját leszegik kettőre,

’S könnyű talyigácskán futnak a’ mezőre:

Én, akármit mondjon a’ bölcs és a’ dőre,

Két lovat fogatok négyemhez előre,

’S fullajtáros hintón hajtok a’ tetőre.

 

A’ kiben nincs erő a’ nehéz munkára,

Tekintsen Phaeton’ gyászos bukására,

’S ne vágyjon a’ szárnyas paripa’ hátára.

De a’ kit meghata Pócsnak fénysúgára,

’S Apolló maga hítt szent szolgálatjára,

Megyen, ’s leuruságat szegdes homokára.

 

Hattyúvá változva úgy száll az egeken,

Túl emelkedvén a’ vad rengetegeken,

Mint a’ sebes gólya fut a’ tengereken.

Bámúl az elhagyott föld e’ zengéseken,

Mint Pythágorás a’ csengő kerekeken,

’S ha torka nem birja tovább már — megnyekken.

 

 Az Iliász első Kötete kész lesz examenkor. Most dolgozom az Előbeszédet. Nagyon kérem Uram Öcsémet, küldje meg nekem a’ Kölcsey fordítása harmadik sorát az Első Énekben. Azt én kitalálám felejteni a’ leíráskor…

 

 

3981.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                Széphalom Június 7d. 1821.

 

  a’ Zsebkönyv sok jó darabokat foglal magában; én a’ Klauzál kis Románkáját szeretem leginkább; ez után a’ Papp József Tengeri Útazását, a’ Podmaniczky és Szilágyi Ferencz könnyű, sima, eleven Románját, ’s Igaznak Előbeszédecskéjét. A’ Gara reze irtóztató; a’ Hunyadié nem rossz; a’ Mátyás képe jól van rézbe metszve. Elpirultam megpillantván nevemet a’ Tokaji hegy rajzolatja alatt. A’ Rakamazi felen nem egészen jó; a’ másik felével meg vagyok elégedve…

…Cicero Levelei teszik minden örömeimet. Azokban élek testestűl lelkestűl…

 

 

3990.

 

Igaz Sámuel — Kazinczynak.                                                                 Bécs, Jún. 19d. XXI.

 

Szallusztodat igen óhajtom. A’ Caesarhoz írt két levél ugyan bátran elmaradhat. Kapitány Baricz, Raguzában, jövő héten küldi ide nyomtatás alá Tacitusát ’s már Szallusztiuson dolgozik. Megirattam neki hogy várja-el a’ TIED-nek megjelenését, ’s tudom örömmel teszi azt. Bölcsen esik, hogy Cicerónak nevezett Beszédeit is kiadod, ’s úgy mint írád!...

 

 

3996.

 

Kis János — Kazinczynak.                                                               Soprony. Jun 30. 1821.

 

Erdélyi leveleid, Sallustod, Cicerod — Mindezek hát már késszen vagynak ’s nyomtatásra várakoznak. Vajha mennél elöbb megjelenhetnének! De melly szerentsétlen kilátásaink vagynak a’ magyar munkákra, kivált a’ jobbakra nézve! Legalább Trattner szüntelen panaszolkodik, hogy nem mer nyomtatásokba kapni. Horátz’ leveleivel még tavval megkináltam, valamint az ezer és egy éjszakákból válogatott, ’s vigyázásom alatt lefordított napkeleti regékkel is. Egygyiket sem vállalta fel. Veber hasonlóképpen lemondott a’ minap mind a’ kettőről…

 

 

3998.

 

Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                                    Páp. Jul. 20d. 821.

 

…Tudósaink köztt is, a’ mit legméltóbban kell fájlalnunk, nem kevesek a’ rossz lelkűek, ’s pirúlok, ha eszembe jut, minő gazságokat követnek el némelly Pesti Iróink, ’s mint mocskollyák be a’ tudomány-kedvellők becsűletét az egész nemzet előtt…

csupa kiváncsiságból, elolvasám Bánk Bánt is, a’ Tudom. Gyűjteményben a’ Dramaturgiáról értekező Katonától, de boszszúsággal vetém el. A’ Censura ezt, úgy hallom, eltiltá, ’s ez jól esett, ámbár tudom, nem azért tiltatott el, a’ miért én boszszonkodám. — Kisfaludy Károly szerencsésebb lépéseket tesz Dramaturgiánkban, ’s neki becsűletére szolgál az eredeti dolgozás is. Most Károly, a’ Báttyával, Sándorral, egy csínos Almanákot készítenek 1822-re. Sándor nem rég vala nálam. Ő is már sok eredeti Játékszini Darabokat kidolgoza, de kiadásokban nem olly bátor, mint az öcscse…

 

 

3999.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                                      Széphalom Júl. 21d. 1821.

 

Erd. Leveleim úgy jelennek-meg hogy láthassák igazságszeretetemet; de a’ hol nekem van igazom, nem haragudhatnak, hogy azt kimondom. Én azért írtam Gróf Dezsőffynek intésére ezeket a’ Leveleket, hogy mi Magyarok ismérhessük Erdélyt. Ne quid non veri dicere audeat, no quid veri non audeat. Látom Nemzeten elaljasodását, ’s még emlékezem hogy a’ Nagyatyám a’ Gyűléseken bátor lélekkel kimondta a’ mit értett. Követni szeretem példáját, ha értte gyűlölség követ is. A’ maradék köszönni jogja azt, a’ hogy mi köszönnénk, ha mások azt tették volna….

…Tacitust magyarra Raguzában fordítá eggy tiszteletes hazafi? A’ Fordításról semmit sem tudok egyebet, mint azt, hogy az már Bécsben van, és nyomtattatni fog, a’ Fordítóról csak azt, hogy Kapitány és Baricz nevet visel. Képzeled mint örvendek a’ hírnek. Most Sallustot fordítja. Megírták neki hogy azt én készítem. Én pedig azt óhajtom hogy ezzel is bár megelőzne…

Cornelius Tacitus munkái. Magyarra ford. Baricz György cs. kir. ingenieur kapitány   (Első kötet. Bécsben, 1822).

 

 

4000.

 

Gr. Maláth János — Kazinczynak.                                                  Wien, am 23ten Julius 821.

 

…..

DER HERBST.

Verschwunden sind der Erde Jugendträume,

Die Blumen; Lerche zog in wärmer Land,

Wie hofnungslos stehn ohne Laub die Bäume,

Aus zog das Feld sein nährendes Gewand,

Das dürre Blatt rauscht durch die öden Räume

Verächtlich ausgestreut von Windes Hand

Und Stille harrt die müdgewordne Erde

Dass Winters Leichentuch sie deken werde…

 

A levél mellé tett czédulán a költeménynek magyar fordítása olvasható Kazinczy F. kezeírásában:

 

Eltüntek a’ föld ifju álmai,

A’ kis virágok. Hőbb tájakra költ

A’ szós pacsirta. Búsan állanak

’S lomb nélkül a’ vastag tölgy’ ágai.

Fakó levél zúg végig a’ mezőken,

Elkapva, majd letéve, a’ szél’ kezéből;

’S a’ fáradott föld nyugton várja, míg

A’ tél’ halálpalástja béfedi.

 

Vándorlott légyen már el a’ pacsirta,

Bár álljon dísze nélkül rét ’s mező:

Ősz, nékem kedvelt évszakom te vagy.

Nyár és Tavasz kérkedjék dúzs kecsében;

Te ránk mennybéliek’ kegyét hozod.

 

Szelíd vágy a’ Tavasz; a’ Nyár’ hevéből

A’ szenvedelmek’ lángjai gyúladoznak;

’S mi könnyen vészi-el itt a’ szív magát!

Az Ősz hontérő hattyúkhoz hasonlít,

’S a’ hegyszemek’ varázs zajgásihoz.

Zöld, mint a’ pálmák ’s az olaj’ sudarja.

Eggy Angyal lépeget fel a’ mezőben;

Lehellte lélek, érzelmei szelídek.

 

A’ csillagok tisztábban tündökölnek,

Komoly tüzökben lépve a’ szent kapukból.

És a’ mi fojtott szívvel méne-ki,

Most vágyva tér nyugodt honjába vissza.

Gyűl a’ biztos kerek, ’s helyet fog a’

Tűzpad körül, ’s kezdődnek a’ regék.

A’ láng’ borzasztó perczegési mellett.

 

Ti kedvesim! ha engemet közétek

Az ősz vissza vezér le? nem tudom.

Oh, bár a’ vándorpálczát eltörhessem!

De éljetek ti boldog nyugtotokban,

’S nevem hagyjátok ollykor zengeni.

E’ szív, mint a’ szent Lyánypap’ lombjai,

Valót hirdetnek, bár szél szórta-el.

 

 

4008.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                               Sz. Mihály, 1. Sept. 1821.

 

…Mi történik az Erdélyi levelekkel? —

Döbrenteyvel kiadott jelentésemnek már a tudományos gyűjtemény Júniusi kötetében ki kellett volna jönni, de még nem olvastam…

 

 

4009.

 

Ędes Gergely — Kazinczynak.                                                          3-a 7bris 1821. Kupról.

 

…Patak eggy Elegiámba így jő-be — az Elegia Erdő czímű — és hosszas lévénn, csak ezt kívánom belőle kiírvánn közleni:

 

Hányszor adott tüzet és gyors szárnyat gondolatimnak

A’ berek? ott az öröm csaknem az Égig emelt.

Hajh te hegyek völgyek ’s források’ honnja! te Múzsák

Szent helye ’s érdemlett fényre hozója PATAK!

Óh Patak! a’ szívem még most-is szinte fogódik,

A’ mikor elmémmel víg mezeidre futok.

Hol, ha nyugotra terűltt termő hegyeidre tekintek,

Mellyeket ott Kelet és Dél ugarokra cserél,

És mikor azt nézlem, hogy kígyó módra miképpen

A’ lassú folyamú Bodrog alattad ered,…

 

 

4010.

 

Kazinczy — Sárközy Istvánnak.                                          Eperjes, Septbr. 24d. 1821.

 

Báró Palocsay Ferdinánddal ismerkedtem-meg,…elmondám neki eggy Epigrammomat, melly tegnap még kész sem vala egészen, de az éjjel kicsináltam.

 

A’ szem látni tanult, a’ szív csak hinni; nemesbb ez,

’S emberhez méltóbb, ’s ah! vakon űlni nehéz.

Úgyde magam vagyok ott: itt léptemet Istenek őrzik,

’S a’ baj hozzájok még közelebbre csatol.

Láss bátran, sőt nézz; szemed arra van adva: de higyj is,

És ha int a’ szív’ szép Religyiója, hevülj.

  ….

 

4011.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                              Széphalom Septbr. 29d. 1821.

 

Tisztelt barátom, Tegnap estve érkezém-meg Eperjesről, ’s asztalomon lelém a’ Gróf Teleki József ajándékát, a’ Jutalom-feleleteket a’ Magyar Nyelvről, ’s az ő levelét; asztalomon a’ Szemere Pál levelét is, mellyben tudósít, hogy Neked, kedves barátom, Kulcsár vacsorát ada, hol Horvát István, Kisfaludy Károly, Helmeczi és Thaisz eggyütt ültek veled, és a’ hol az én Helmeczim előtted a’ Goffredo fordítását olvasgatá…

s imhol eggy épen munkában álló epigrammom, mellyet neki ezen állításom bizonyítására el is mondék. Az utolsó sor akkor nem vala készen még.

 

A’ szem látni tanult, a’ szív csak hinni. Nemesbb az,

S emberhez méltóbb, ’s ah! vakon űlni nehéz.

Úgy de magam vagyok ott: itt léptemet Istenek őrzik,

’S a’ baj hozzájok még közelebbre csatol.

Láss bízvást, sőt nézz; szemed arra van adva: de higyj is,

És ha int szíved’ szép Religiója, hevűlj.

 

 

4013.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                          Sz. Mihály, Octóber 1ső napján, 1821.

 

…Kultsár megvendégelt egy takaros vacsorával, munda supellex. Horvát István, Thaisz, Kisfalud˙ Károly, Helmecz˙ valának a’ vendégek. Nem felejtkeztünk-el rólad. Szív ömledezve emlegették nagy Apjokat a’ mostani literatúra’ jeles fiai — többen hibáztak a’ két fő városból, részint a’ távolság, részint a’ távollét miatt; ezek is örűltek volna velünk. Horváth sok tudományt hullatott a’ Magyar nyelv, történetek’ és törvények’ hisztóriájábul…

… Horváth legkomolyabb minnyájok között, kitetszik rajta az éjtszakázás. Úgy keressük és leljük az éj’ csendjei között a’ sok tanultságot. A’ Magyar literátorok jobbára, külsejekre nézve is szép és tekintetes emberek.

Olykor a’ Nádor’ függő kertjében sétáltam.

 

Hold-sarlós Törökök’ turbántja uralkoda itten,

Hol most lelke lebeg Mátyásnak, ’s száz ezer áldott

Emlekezetre, Magyar! még büszkén viszsza tekinthetsz.

Egy roppant meredek sziklán itt’ állok, a’ mellyről

Sok csemeték, sok fák, és még több búja virágok

A’ meleg és a’ hideg sark’ hajlatjárul eredvén,

Nádor Atyánk’ ügyelése alatt testvéresen élnek,

’S mintegy ölelkezvén a’ szőlő honni levéllel,

Kettőztetve a’ víz’ széles tűkrére lefutnak….

… A’ Jutalom feleleteket, a’ mikor rá érek, olvasgatom. Gróf Telek˙ értekezése a’ nyelv’ bővítéséről talpra esett munka, valamint a’ tudomány és olvasottság, szintúgy az ideák’ fejtegetése tekintetiben. Kár, hogy az ilylyen filozófiai elme hellyel hellyel akár kedvezésből, akár szerfeletti félénkségből, a’ fásúlt és feszes grammatikuszok nem mindég okos és gyakran ízetlen rendszabásaikhoz nagyon szítni látszatik. Mikor fogjuk mi már egyszer nyelvünket egész kiterjedésében megfogni?...

 

 

4029.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                               Széphalom Decemb. 5d. 1821.

 

…Eggy ebédnél eggy igen jó fej, kit az Irreligio’ Religiója lelkesít, a’ Keresztyén Vallást a’ maga nem szép oldalairól festegette. Palocsay azt mondá, hogy az nem Keresztyén Vallás, ’s azt látni sem kell; azt kell látni, hogy ez a’ Vallás eggy bizonyos meleg színt ád a’ szívnek. Megkapott a’ szó. Uram, mondám; te engem eggy új ideával gazdagítasz, mellyet bírtam, örökké bírtam, de nem tudtam hogy bírok. Hogy bírtam, legyen bizonysága ez a’ még (akkor) el sem készűlt epigrammom:

A’ szem látni tanult, a’ szív csak hinni. Nemesbb az,

’S emberhez méltóbb, ’s ah! vakon ülni nehéz.

Úgy de magam vagyok itt: ott léptemet Istenek őrzik,

’S a’ baj hozzájok még közelebbre csatol.

Láss bízvást, sőt nézz; szemed arra van adva: de higyj is,

’S int szívednek szép Religiója, hevűlj.

              ….

 

 

4034.

 

Édes Gergely — Kazinczynak.

 

Kedvesem! ihon a’ Kény’ kedvéért küldöm eme’ két Darabot! itéld-meg mint hangzik itt a’ Kény hogy a’ genie helyette ne fogjon helyet.

I.                                                                               Perdihez, dí: Tú nihil invitá etc.

Tú nihil invítá dices faciesve Minervá!

Perdi! nem ok nélkül ezt javasolja Horácz.

Azt kérded: de mit ért ezalatt invíta Minerva?

Hátt ugyanaz [!] valamit szóllani ’s írni letilt?

Nem; hanem ezt eggy jó Költőről mondja hogy abbann

Meglegyen a’ mit az ő Mesteri míve kikér.

Hogy ne csak írj, úgymond, mint írhat akármi közíró,

Sőt magadat készítsd jókor előre reá,

Hogy mikor a’ tollhoz nyúlnál, jól nézd-meg előre

Költeni mit kívánsz ’s mit hozol azzal elő?

 …….

’S a’ mi nem a’ tied, azt szükség bevenned?

Hátt nem Hazád az a’ szív, az a’ középpont,

Mellyhez szit minden jó vér, in, ér, bőr és csont?

Ha téged ettől egy más értelem elvont,

Az ollyan értelem mint épít, inkább ront.

Szűnj-meg ’s bölcsességért ne fuss Sohonnába!

Magadat magadon kívűl te hiába

Keresed: jer és térj-vissza a’ Hazába,

’S a’ minek kell lenned, lédj az valójába.

Én így ennél fogva csak itthonn maradtam

És idegen termést sohol sem arattam.

A’ mit mind azáltal csűrbe takarhattam,

A’ dézmát belőle örömest kiadtam.

———

Ha ezekbenn nem azt teszi a’ Kény a’ mit a’ te idegen és zsellér Zseni-d, írd-meg. Illyen ezis Zsena. Csakhogy ama’ FRancz, eme’ Tót. Az elsőt istenesíted mert . . . .

[A levél vége hiányzik.]