VERSEK

              KAZINCZYÉ

              KORTÁRSAKÉ

              HOZZÁ

 

 

Tartalom

     Bevezető

     Kazinczy verseiről

      Versei antológiákban

      Műfordításaiból

       Versek Kazinczyhoz

       Kazinczy válogatásom

       Versek a KazLev-ben I.

                

 

 

Bevezető

 

 

Ez a fejezet a 2006. 02. 06-án készült válogatáson alapul. Csaknem 4 éve 4 levelezés-kötet állt rendelkezésemre. Mind a versek számát, mind a felvett vers rövidítését tekintve az anyag válogatás. A teljes levelezésből óriási versantológia – magyar és nem magyar nyelvű versek - kerekedne ki. Nem valószínű az, hogy ezt az antológiát egyszer valaki összeállítaná. Érdekes kultúrtörténeti és verselés-fejlődési dokumentum lehetne.

Eredetileg a 24 kötet verseit ezzel a fejezettel együtt terveztem közreadni. Az anyag terjedelme miatt külön fejezetbe sorolom. Így számolni kell a két vers-gyűjtemény - a Versek a KazLev-ben I. és a 24 kötet versei – átfedéseivel.

Gyűjtöttem az antológia-versek címét és a Kazinczyhoz írt verseket. Emlékét megörökítő mű számtalan, itt csak néhány versre szorítkozunk. A fejezet végén Kazinczy-vers válogatás /B.G./  következik.

 

 

 

 Kazinczy verseiről

 

 

 

<< A’ vers virága az elmének, ’s az Író abban nyomja-ki igaz képét. >> 1827.  Kazinczy

 

Ö nem volt spontán lírikus; líraisága stílhatások kívánásában s élvezésében látszik kimerülni. Ihlete stíl-ihlet; költészete stílnemek reprodukciója: műfordítás vagy régi magyar vers renoválása…

Szonett, epigramm és költői levél az ő igazi műfaja…a szoros szerkezet erélye is a magyar irodalmi művészet legmesteribb alkotásai, a műgond remekei közé emelik őket – kivált A sonett musája, A költés napja s  Az őképe címűeket…

     Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. Akadémiai, 1976.

 

 

SZEMELVÉNYEK A HÁLÓRÓL

 

A kortársak között Kazinczy költészete finom, de igen halovány; maradandót csak az epigrammákban tudott fogalmazni. De ez a halovány költészet üdvös hatással volt a sokkal erőteljesebb kortársakra. Prózaíróként ennél jelentékenyebb. Útirajzai és önéletrajzi művei, a Pályám emlékezete és a hagyatékában talált kitűnő Fogságom naplója, Kármán Fannija és a majd megszülető romantikus próza között a legjobb irodalmi színvonalat jelentik.

                                                                                                                      /Mercator Stúdió/

 

 

 

…Kazinczy kétségtelenül nem volt korszakfordító költői talentum, de hogy poézise úgyszólván tökéletesen kihullott a nemzet emlékezetéből, az nemcsak a bűvös, mágikus sugárzásnak, tehetségének szeré­nyebb mértékére vall, hanem szerepet játszik benne a ha­gyományos magyar közízlés és irodalmi iskolázottság. Kor­szak-tipológiával szólva nálunk a barokkhoz és romantiká­hoz hasonló alkatú művek könnyebben utat találnak az ol­vasók szívéhez és lelkéhez, mint a klasszikus mintákhoz iga­zodók. Ezért nem volt nálunk soha Corneille- és Racine-kul­tusz, s ezért nem volt sok igazi híve Goethének és Schiller­nek sem. De a gondolatformákat, toposzokat tudatosan al­kalmazó közvetett önkifejezés akadályozta és akadályozza mindmáig Csokonai és Berzsenyi igazi érvényesülését is. Az irodalmi mintákon keresztül történő közvetett önkifejezést Szerb Antal másodlagosnak, szekundér jellegűnek nevezte, a szó árnyalatával fogalmazva meg mindjárt értékítéletét. Pedig a közvetettség nem másodlagos esztétikai minőség, sőt nem is esztétikai minőség, hanem csak formai jelleg, föl­építésbeli adottság, és iskolázottság vagy megszokás dolga, hogy az olvasó élvezni képes-e leleményeit.

Kazinczy a maga klasszikus mintákat szem előtt tartó ver­seit ugyanolyan átélt szenvedéllyel és zaklatott lelkiállapot­ban írta, mint a romantikusok, akik zabolátlanul és közvet­lenül nyilvánították ki érzelmeiket és élményeiket. Kazinczy Thália számolt be arról, hogy apja éjjel gyakorta fölriadt, mert álmában eszébe ötlött egy-egy versrészlet, s krétával sebtében az ajtó lapjára írta, hogy el ne feledje. Másnap az­tán gonddal-bajjal próbálta kisilabizálni és együvé rakni a szavakat. Sok verse fölött eljárt az idő, de a legszebbek máig élnek. Az Ő képe című szonett, amit a feleségéhez írt, a magyar költészet egyik legszebb szerelmes verse, vagy talán helyesebb volna úgy fogalmazni, érzelemkifejező verse. A második oktáva utolsó két sorának gondolatformáját („így szólott, így járt, így mozgott, ölembe így süllyede...”) Hor­váth János egészen Adyig asszociálta: „Itt pihent, csókolt, az ölembe hullt”. A modern ízlés örömmel fogadhatja, sőt az értékelheti igazán a A békák kiváló, karikírozó humorát s A lengeséghez című nagy késői vers metafizikai távlatát. Kár, hogy ez utóbbi kimaradt az egyébként körültekintő vá­logatásból….

„Szegény Kazinczy” - mondta Ady. Szegény Kazinczy, mondjuk mi is szánalommal és szeretettel. 1980                                                                   Kenyeres Zoltán

 

 

 

 

Kováts Dániel  Az új Poétai Gyűjteményről

 

….A Poétai Gyűjtemény első köteteként Kazinczy Ferenc válogatott verseit adtuk ki Fény és homály címmel. A magyar irodalmi klasszicizmus egyik vezéralakjának a költői rangját olykor kétségbe vonják. Pedig nemcsak a nyelvújítási küzdelemnek nagy alakja ő, nemcsak prózairodalmunkat gazdagította munkáival, hanem költeményeivel is példát mutatott kortársainak. Kötetünk a költő-Kazinczy felfedezését kívánja elősegíteni, amikor változatos témáiból és műfajaiból kínál válogatást. A szonett, az epigramma, az óda és az episztola mestere az ókori görög és latin klasszikusok követője, de az egykorú német irodalmi szellemiségből is merített. Formaérzékenységét jelzi, hogy a pindaroszi óda, a rokokó gráciaköltészet, a szabad ritmusú kompozíció mind-mind közel állt hozzá, elfeledett strófaszerkezetek (pl. a ritornell) felújítása fűződik nevéhez. Témái között a játékos szerelem, a gondviseléshit, a történelmi és művészeti teremtés, a költői szólásmód, a nagy elődök és kortársak alakja egyaránt megjelenik…

                                                                                    www.zemplenimuzsa.hu/archiv/archiv/.

 

 

Kazinczy Ferenc összes költeményei

 

     Sajtó alá rendezte Gergye László

     Régi magyar költők tára XVIII. század II.

     Sorozatszerkesztő Bíró Ferenc

     Balassi Kiadó, Budapest 1998.

 

…Kiadástörténeti előzmények

Önmagát költőnek tekintette elsősorban – az irodalmi köztudat pedig nem költőként emlegeti.

Kazinczy összesét 1879-ben adták ki utoljára (Abafi Lajos).

Előtte sem akadt sok vállalkozó: Toldy Ferenc 1863. Kazinczy Gábor…/Könyvismertető/

 

 

 

Kazinczy Ferenc összes költeményei   Sajtó alá rendezte Gergye László

 

Összes verseinek gyűjteménye utoljára 1879-ben jelent meg - most Gergye László vállalkozott a teljes lírai életmű kritikai igényű kiadására.
A mintegy 270 vers - ebben benne vannak a töredékek is - nem időrendben szerepel, hanem - a költőnek Toldy Ferenchez írott levelében kifejtett koncepciója szerint - műfaji csoportosításban: ódák és dalok, vegyes költemények, a Tövisek és virágok, illetve a Virágok és gyomok darabjai, episztolák és töredékek rendjében. Így azután eszmei-poétikai-stiláris keresztmetszet rajzolódik ki a lírai életműről, a kronológia helyett azok a fő motívumok és hatások tűnnek ki, melyek olyannyira jellemzőek Kazinczy költészetére: az antik-deákos reminiszcenciák, illetve a rokokó német grácia-költészet. Mindeme hatásokról, a poétikai és stiláris jellemzőkről bőven tájékoztat a tüzetes verselemzéseket is nyújtó előszó (Kazinczy költészete). A szövegközlést a kötet terjedelmének csaknem felét kitevő Jegyzetek követik…/Legeza Ilona könyvszemléje/

 

 

Nagy Zsófia Kazinczy, a költő Erdélyi Múzeum - 62. kötet, 2000. 1-2.füzet

   Kazinczy Ferenc: Összes költeményei. Sajtó alá rendezte Gergye László. Bp. 1998. 459 lap.


Gergye László: Múzsák és gráciák között: Kazinczy Ferenc és a gráciaköltészet. Bp. 1998. 145 lap

 Az 1998-as év előrelépés a Kazinczy-filológiában. Két munka jelent meg, amelyek Gergye László Kazinczy-kutatásainak eredményességét bizonyítják, azét a Gergye Lászlóét, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában fellelhető Kazinczy-kéziratok feldolgozójaként, a hagyaték katalógusának megjelentetőjeként, tehát igazán illetékesként rendezte sajtó alá Kazinczy Ferenc Összes költeményeit, és jelentette meg a Múzsák és gráciák között: Kazinczy Ferenc és a gráciaköltészet című könyv méretű tanulmányát.

Kazinczy Ferenc Összes költeményei a Régi Magyar Költők Tára 18. századi sorozatának második köteteként jelent meg a Balassi Kiadónál (sorozatszerkesztő Bíró Ferenc). Kevés Gergye Lászlót csupán sajtó alá rendezőnek nevezni, hiszen a négy és félszáz oldalas kötetnek messze nem teszik ki felét sem a Kazinczy-versek; a jegyzetek, a bevezetés, a mutatók már csak mennyiségükkel is jelzik azt a nagy munkát, amit a Kazinczy-összes kiadása jelent.

 A bevezető vázolja a kiadástörténeti előzményeket (1879 óta nem jelent meg Kazinczy-összes), a szövegforrásokat (az óriási és szétszóródott Kazinczy-hagyaték áttekintésének lehetetlenségét), a rengeteg szövegvariáns által felvetett problémát (a főszöveg kijelölésének nehézségeit, a kronológiai sorrend felállításának akadályait). Mindezek után jogosnak tűnik a genetikus szempontú kötetrendezés elvetése nemcsak azért, mert lehetetlen vagy korszerűtlen, hanem mert ez a szerzői szándékkal is találkozik: „A' német Kiadók a' Verseket chronologiai rendben szeretik eggy idő olta kiereszteni, 's miattam teheti minden a' mit jónak lát. De én a' magaméit szeretném a' szerint fűzni rendbe, a' hogy a' bokrétakötő a' maga virágait: – oda mindenikét, a' hova őket a' hely kívánja” (Kazinczy Ferenc levelezése. Huszonegyedik kötet. 521. Az MTA kiadása. Bp. 1911).

De nem ez az egyetlen forrásunk Kazinczy kötet-elképzeléseiről. Ugyanazzal a gondossággal, amellyel végül szétszóródott hagyatékának köteteit tervezte, a tökéletes műalkotás ideáljával szeme előtt jegyezte le utasításait nemcsak a szövegek sorrendjére, hanem a kötet egészének kivitelezésére vonatkozóan is. Az egész kötetet, a kézbe vett könyvet is műalkotásként értelmezte; tudta, hogy az olvasat a szöveg anyagi megjelenésétől is függ. Betűtípusra, tagolásra, illusztrációkra, központozásra, írásmódra érzékenyen figyelt, a „fentebb stílű” szövegvilághoz megfelelő ízlésű nyomdaművészeti remeket kívánt társítani. Ebben az értelemben nem tarthatja tiszteletben a most megjelent kötet a szerzői koncepciót. Ezért ha valamivel közelebb kívánunk kerülni a könyvtervező Kazinczyhoz, ha el szeretnénk játszani azzal, hogy a szöveg megjelenési formája hogyan befolyásolja olvasatunkat, forgassuk a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság és Kazinczy Múzeum által megjelentetett hasonmás kiadásokat (a Tövisek és virágok hasonmás kiadásának javított utánnyomása ugyancsak 1998-ban jelent meg).

Bár a tárgyalt kötet szerkesztőelve követi Kazinczy műfaji-tematikus elgondolásait, anyagát tekintve is mai igényeinkhez igazodik. Töredékeivel, torzóival, variánsaival együtt szeretnénk ismerni Kazinczy költészetét, összegyűjtve látni minden fellelhető verssort, ő maga csak szigorú szelekció után a „tökéleteseket” vállalná. Le kell leválasztanunk Kazinczy Ferenc Összes költeményeiről a műfordításokat. Az eredeti munkafordítás ellentétpár, amely ma hierarchikus jellegű, Kazinczy szemléletében nem működött értékmérőként. És ebből nemcsak az következik, hogy ha a fordítások kimaradtak a kötetből, minden összesítő szándék ellenére is csonka Kazinczy költőarca, hanem néhány szöveg kapcsán fölmerül az a kérdés is, hogy milyen ismérvek alapján lehet egy Kazinczy-szöveget eredeti munkának, átdolgozásnak vagy fordításnak minősíteni, mikor ezek a kategóriák a szerző számára nem relevánsak, ezért nem is határolódnak el élesen. Számára a versteremtő ötlet, téma, élmény megtalálása nem bizonyult nagyobb, művészileg értékesebb munkának, mint a benne felötlő gondolat vagy a más nyelven már megteremtett szöveg megfogalmazása, magyar nyelven való megformálása, a nemzeti nyelv kifejezőképességének bizonyítása a minél elegánsabb és tömörebb versnyelv megalkotásával.

És épp ez a tökéletesre csiszolt nyelv az egyik oka annak, hogy a mai olvasók körében a Kazinczy-versek nem népszerűek. Az összesűrített mondatok, az, ahogyan minden szó jelentésárnyalata fontos nemcsak a vers értelmezésében, hanem az egyszerű szövegértéshez is, nagy figyelmet követel az olvasótól. Olyan elmés, túlszerkesztett versékszerek születtek a tökéletességre áhítozó költő folyamatos korrekciói nyomán, melyeknek kecseit, hajlatait észrevenni, jelentéseit követni, megoldásaiban gyönyörködni csak lassú olvasás és boncolgató türelem árán lehetséges. A szövegvariánsok összevetése és egy-egy szó kicseréléséhez fűzött magyarázat elolvasása után, a műhelytitkok ismeretében tudjuk felmérni a Kazinczy-versek artisztikusan elrendezett világát. Ebben segít ez a variánsokat tartalmazó és jegyzetelt kiadás (maga Kazinczy is magyarázó jegyzetek kíséretében jelentette meg verseit, érezve az értelmezési nehézségeket). Csakhogy jegyzetekben keresgélni manapság nem versolvasói, hanem filológusi szokás. Ezért elsősorban a szakemberek hasznosítják ezt a kiadást.

Az átlagolvasó nincs birtokában sem annak a mitológiai apparátusnak, amely a rejtett utalások jelentésrendszerét feltárhatná előtte, sem annak az alapos korismeretnek, amely lehetővé tenné az alkalmibb jellegű darabok (főként epigrammák, episztolák, ódák) megértését, az elmarasztalt, parodizált vagy éppen eszményül állított személyek és stílusuk ismerete nélkül nehezen arat tetszést egy-egy ilyen vers. Mindezekben segítségül kíván lenni ez a kiadás, amely igyekszik feloldani a mitológiai utalásokat és nagy munka árán minél teljesebb segítő magyarázatokkal szolgálni a vers jelentéseire és keletkezési körülményeire vonatkozólag, összegyűjtve Kazinczy leveleiből és feljegyzéseiből is az illető verssel kapcsolatos megjegyzéseket. Csakhogy manapság nem szeretünk ilyen háttér-információkat szolgáltató szövegekkel együtt olvasni verset, szövegen kívüli elemek nélkül akarjuk érteni a művet, és ez a fennebb vázolt sajátosságok miatt a Kazinczy-vers esetében nem mindig működik. Megválogatja hát olvasóit ez a Kazinczy-kötet, mint ahogy annak idején a szerző – kissé más szempontok szerint – szintén megválogatta megcélzott közönségét.

Nehezen olvasható a Kazinczy-vers. Nemcsak a könnyed olvasmányélménnyé válásnak, hanem a kritikai kiadásnak, az irodalomtörténeti feldolgozásnak is ellenálló verstermésről van szó, így a megszületett kötet segíti és ugyanakkor zavarba is hozza az olvasót. Elsősorban a nagyszámú szövegváltozat jelent gondot, a mániákusan tisztázó Kazinczy olyannyira szélsőségesnek számít, hogy a gyakran oldalakat kitevő szövegeltérések láttán felmerül a kérdés, tényleg szükséges-e mindezek szakszerű jelölése, hasznosítani fogja-e valaki ezt a filológiai munkát. És minden pontosságra törekvés mellett is elkerülhetetlen a szerkesztői önkény, mert gyakran a kronológia láncára fel nem fűzhető szövegvariánsokból kell kiemelni egy főszöveget és ennek alárendelni a többi változatot. Pedig valójában a teljes szövegű főszöveg határozza meg az olvasatot, az eltérő szavak-szintagmák sora csak a Kazinczy-kutatók számára válhat érdekessé. A Kazinczy-versekkel találkozni kívánó olvasó átsiklik ezeken, nem fogja összerakni belőlük az egyes versváltozatokat.

A Kazinczy-versek olvasatává vált ezeket a szövegeket a nyelvújítási mozgalom illusztrációs anyagaként értelmezni. A nyelvújító Kazinczy bekebelezte a költőt, és saját képére formálta, mikor a hangsúlyt az epigrammákra helyezte. Így alakult ez az irodalomtörténeti hagyományban, de némiképp a kor poétikájából is következik, a költészet alárendelt szerepéből, eszközként értelmezéséből. A Kazinczy-vers gyakran nemcsak formája által, hanem explicit módon, tartalmával is ugyanazt mondja: új nyelvet, más ízlést, könnyed, hajlékony, kecses stílust kell meghonosítani. Kétségtelen, hogy (főleg) az epigrammafüzérek tartalmukkal-formájukkal is esztétikai propaganda céljából íródtak. Ezek esetében igen nehezen tudunk megszabadulni a hagyományos értelmezéstől. De vegyük észre az ettől eltérő jellegű verseket is. Tudjuk-e úgy olvasni őket, hogy ne a nyelvújítás vagy egy stílusirány dokumentumait, a weimari klasszika magyar utánzatát lássuk bennük, hanem egyenként megszólalni képes műalkotásokként közeledjünk hozzájuk?

Gergye László jól ráérzett arra, hogy az irodalomtörténeti kánon, amely a nyelvújító Kazinczyt és az epigrammákat részesítette előnyben, méltatlanul feledtette el Kazinczy sokszínű költészetének egyéb műfajait, tónusait. Így támadtak azok a fehér foltok a Kazinczy-értelmezésben, melyeket most Gergye László ezzel a kötettel, a versekhez fűzött jegyzetekben kitölteni kíván vagy legalább felmérni, jelezni a hiányokat és az elkövetkező kutatásokat ezek felé irányítani. Ő maga a bevezetőbe foglalt tanulmányában a pályakezdő Kazinczyra figyel, aki a „Gráciák költőjeként” kötelezi el magát. Két ars poeticának értelmezhető verset elemez nagy alapossággal, Az áldozó és A tanítvány című verseket.

Ugyanezek az elemzések képezik a Múzsák és gráciák között: Kazinczy Ferenc és a gráciaköltészet című kötet első nagy fejezetét. Az Universitas Kiadó igen értékes Historia Litteraria sorozatában kiadott kötet méltó párja a Kazinczy-összesnek. Gergye László nemcsak kézbe adta a Kazinczy-szövegeket, hanem a Kazinczy-líra egy lehetséges értelmezését is elvégezte. Kiindulópontja Az áldozó című vers, amely programversként értelmezve lehetőséget teremt arra, hogy Kazinczyt a rokokó líra válfajaként ismert gráciaköltészet művelőjeként értsük. A gráciaköltészet sajátosságai a három Grácia mitológiai alakja körül szerveződnek, ars poeticája lényegét is a gráciák és tulajdonságaik, a hozzájuk tapadt jelentéseken keresztül érthetjük meg. A (már nem kultikus funkciójú) mitológia nyelvén való közlés allegorikus-szimbolikus jellege miatt nehezen fordítható le fogalmi nyelvre. A gráciaköltészet poétikájával is némiképp ez a helyzet. Gergye László szerint Kazinczy számára „a Gráciák tana” a kecs és báj által jellemzett eszményi szépségre törekvést jelentette, egy olyan esztétikai kategória keresését, amely égi és földi, isteni és emberi, érzéki és lelki-szellemi szépség harmóniájából, egyensúlyából születik. Gergye László a gráciaköltészet fő jellemzőit Pomezny Wieland-elemzésére támaszkodva példázza (Franz Pomezny: Grazie und Grazien in der deutschen Literatur des 18. Jahrhunderts. Hamburg–Leipzig 1900), de a magyar párhuzamokat már maga keresi meg. Felvázolja, miként alakult ki Kazinczy nyomán a magyar gráciaköltészet, a korszak verstermése hogyan használja fel Kazinczy grácia-fogalmának valamelyik jelentését (női báj, a költői ihlet forrása, erkölcsi-esztétikai beállítottság).

Az áldozó című vers alapos szövegelemzésre ad alkalmat Gergye Lászlónak, de úgy, hogy közben ezt a verset az egész Kazinczy-lírára nézve alapvetőnek érzi, így egy versen keresztül valójában az egész Kazinczy-költészetet értelmezi. A szöveggenézis feltárására, előzmények és minták tárgyalására támaszkodó verselemzés több, mint a filológiai módszer automatikus alkalmazása. Gergye László elemzése azt bizonyítja, hogy a Kazinczy-versek esetében ez a módszer eredményes lehet. Elemzései arra is példát mutatnak, hogy a különböző szövegváltozatokkal igenis lehet valamit kezdeni: a szöveg formálódásának nyomon követéséből kiderül például, hogy Kazinczy tudatosan igyekezett a Kharisok érzéki és szellemi-lelki bájainak egyensúlyba hozására. A gráciaköltészet egy olyan eszményi nőtípust teremt, amelyet nemcsak a külső és belső báj harmóniája jellemez, hanem félúton van istennő és érzéki földi nő között, egyesíti az égi költészetet és a földi szerelmet (a költői ihlet adója és ugyanakkor Aphrodité kísérője), művészetet és életet. Mintha test és lélek, érzékek és ész dichotómiájának korabeli problematikáját oldaná meg ez a poétika.

A másik programverset, A tanítványt úgy értelmezi, mint Az áldozó párversét, amelyben a költészet általános értelemben vett fontosságának jelzése után a költészetnek mint személyes életcélnak, hivatásnak a proklamációja történik meg.

A gráciák alakja által jelzett egység, amely élet és költészet között megteremthető, Gergye László szerint 1795-től differenciálódik. A második nagy fejezet Kazinczy 1795 utáni költészetét három műfaji-tematikus egységre bontva elemzi. A felosztás nem új, új viszont a gráciák felől elindulva értelmezni olyan verseket is, melyeknek első pillantásra nincs közük a gráciaköltészethez, ám a tanulmányíró szerint a felvázolt ars poetica jegyében születtek.

A Tövisek és virágok epigrammáiban és az episztolákban a gráciák nőalakjai átalakulnak a grácia („báj”, „kellem”) esztétikai kategóriájává. A gráciáknak áldozó tanítvány-költőt a kiválasztottság tudata, a gőgös elzárkózás és a művészet refugium-jellege határozta meg. A tárgyalt verscsoportban ezek mellett a küzdő grácia-fogalom is megjelenik. A nemzet általános szellemi felemelésének eszköze a költészet, a Tövisek és virágok, episztolák esetében a módszer: költői arcképcsarnokot teremteni, abban kiosztani a töviseket-virágokat egy-egy epigramma-recenzió formájában, közben esztétikai, alkotástechnikai kérdéseket (imitatio, szelekció, korrekció) is tisztázni. A nyelvközpontú irodalomfelfogás korszakának sajátossága a hangzásesztétikai aspektus hangsúlyossá válása, ez tükröződik a Kazinczy-epigrammákban is.

A második egységet a szerelmi tárgyú szonettek, epigrammák és ritornellek képezik. Ez a fejezet is néhány vers közelebbi vizsgálatára épül. Gergye László azt bizonyítja, hogy Kazinczy a gráciák mintájára megalkotott nőeszményt próbálja fenntartani szerelmi tárgyú verseiben. Gergye László az égi és földi elemek egyensúlyának keresését látja abban, ahogy Kazinczy az artisztikus epigrammák nőalakjait, az égi gráciákat antropomorfizálja, erotizálja, feleségéről írt verseiben pedig fordított eljárással él: absztrakttá teszi és glorifikálja a földi gráciát (Az Ő képe). Ugyanezt figyeli meg a tanulmányíró a képzeletben megélt Lotti-szerelem és a valós házassági viszony nyomán keletkezett versek kapcsán. Az öregedő Sophie légiesítése és Lotti érzéki hatásának kiemelése, életszerűvé tétele az egyensúlykeresés mellett mást is elárul: az érzéki és szellemi-lelki bájak egysége már nem valósulhat meg egyetlen nőalakban, a gráciák bájai megoszlanak a két nő között. Ezzel élet és költészet eddigi egysége is megtörik, s Gergye László szerint majd csak az 1819-ben írt A sajkában teremtődik meg újra, de akkor is csak mesterséges úton.

Gergye abban látja izgalmasnak és egyedülállónak Kazinczy szerelmi költészetét, ahogy művészet és élet kölcsönös viszonya következtében a gráciaköltészet esztétikája köszönt vissza nemcsak a szerelem ihlette versekben, de a szerelem megélésének módjában is. A gráciák vonzáskörében élő Kazinczynak az objektív valóság helyett a művészet esztétikai realitása lesz az élettere, és az átpoetizált mindennapokban nemcsak az élmény válik irodalommá, nemcsak élethelyzetek transzponálódnak irodalmi művekbe, hanem az esztétikai elvek visszahatnak, meghatározzák Kazinczy életgyakorlatát, például érzelmi viszonyait.

A harmadik rész a versformák vonzásában élő, azokkal kísérletező Kazinczyt tárgyalja. A szonettet meghonosító költőt A' Sonetto' Múzsája c. vers elemzésén keresztül közelíti meg (az értelmezésben újra hasznosítani tudja a vers variánsait). A szonett elterjesztésén és az ódának az alkalmi jellegű költészettől való eltávolításán kívül Kazinczy költészete a görög artisztikus epigrammák és sírversek kedvelése miatt is műfajtörténeti jelentőségű. A görög sírverset esetenként magyar személyiségek emlékének megörökítésére használja. Az artisztikus epigrammák elemzéséből kiderül, hogy a gráciák tana nemcsak a költészetben érvényes, a képzőművész is a gráciák papja lehet. A költő a szobrok idomaiban testet öltő grácia, az érzéki forma szépségét próbálja epigrammáiban átültetni a grácia másik megjelenési formájába, a versbe. Gergye László elemzései ezekben az epigrammákban is az égi és földi szépség összhangját, emberi és isteni összefonódását megteremtő Kazinczyt veszik észre.

Végül az összefoglaló részben sikerül röviden összegezni „a gráciák tanát”, felvázolni a könyv logikai ívét, valamint megindokolni, miért épp Az áldozó felől olvassa Gergye László Kazinczyt. Szerinte Kazinczy „ars poeticájának, életfilozófiájának alapelveit a gráciák tanításaiból szűrte le”, „a Kazinczy-líra legfontosabb titkait az antik bájistennők őrzik” (120). Ismerve Kazinczy irodalomtörténeti jelentőségét, nem érdektelen kísérlet költészetének titkaiba a könyv által felkínált szempontok szerint is betekinteni. Főként, hogy élet és költészet Kazinczy-féle egységének következtében ars poeticájának ismerete messzebb elvezet, nemcsak a költőt érthetjük meg általa, hanem a korabeli magyar irodalom vezéregyéniségének esztétikai magatartását, irodalomértelmezését is.

Gergye László kevésbé ismert oldaláról mutatta meg nekünk Kazinczyt. isten hozta a költőt, összes verseivel és bájos gráciáival együtt!

 

 

 

  Kazinczy versei antológiákban

 

Toldy / 1876/

 

     A hit szava

     A tisztulás innepe

     A szabad Erdély

     Vajda-Hunyad

     A sajka

     Epigrammák

     Sylvester

     Buczy Emilhez

 

Endrei Zalán /1903/ Régi magyar költészet, 17 vers, köztük:

 

     A nagy titok

     Bor mellett

     Az erdő

     A szabad Erdély

     Vajda-Hunyad

 

Gragger Róbert /1922/

 

     A szonett múzsája

     Bor mellett

 

Horváth János /1942/, 14 vers, köztük:

     A nagy titok

     Széphalom

     Bor mellett

     Az ő képe

     A szonett múzsája

     Hamlet /ford/

 

Hét évszázad I. /1972/, 18 vers

 

     Köztük Horváth 1-5 és

     A vallástalan /első helyen/

     A szabad Erdély nincsen!

 

Lackfi: Száz magyar költő legszebb versei /2003/ egy sem, de

     Vályi Nagy: Az álomhoz c. verse igen

    

 

 

 

Műfordításaiból,

 egybevetve a 20. századi fordításokkal

 

 

                             Goethe  Az emberiség határai

...Mert istenekkel           Kazinczy

Össze ne mérje

Ember magát.

Ha felkapaszkodik

S homlokával elér

A csillagokig:

Ingó talpa néki

Meg nem áll sehol,

S kedvökre játszanak

Szél s felleg vele...

                  Szabó Lőrinc     Mert istenekkel

                                         soha ember össze

                                         ne mérje magát.

                                         Hogyha magasba

                                         száll s koponyája

                                         csillagokat ver,

                                         ingva tapodja

                                         talpa a semmit,

                                         játszva dobálja

                                         a felleg, a szél.                

 

                           Prometheus

…Én tiszteljelek-e?

S miért?

Könnyítetted-e súlyát

A megnyomottnak?

Eltörölted-e könnyét

Az üldözöttnek?

Nem a mindenható Idő,

Nem-e az örök szent Végzés

Edzettek engem férfivá?

Nékem és neked uraid?

                                  Kosztolányi       Téged tiszteljelek? Miért?

                                                             Oltottad-e kínom, a görcsöt apasztva,

                                                             hogyha lerogytam?

                                                             Vagy könnyeimet tán csillapítottad,

                                                             hogyha aléltam?

                                                             Nem az kalapácsolt engem erőssé,

                                                             a messze Idő és

                                                             a Sors, az örök Sors,

                                                             az, aki téged?

 

 

 

 

Versek Kazinczyhoz

 

 

 

Kazinczyhoz több verset írtak életében és később is. A versekről egy kötet is megjelent:

Kazinczy Ferenc koszorúja, Magyar költők versei Kazinczy Ferencről

Összeállította: Szabó Z. László

Kiadta: Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

    

                                  /Információ a hálóról/

 

                     Radnóti Miklós: Írás közben

 

…Ó, véled gondolok most, tollas jobbkezemmel

S egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester.         /1935/

 

                 Gömöri György: Kazinczy naplójából

 

Szép veres hagyma! honnomat idézed,

kertjeit és termőtalaját.

Hol nő még ily nagy uborka, dús tök s mézédes paradicsom?

Biztosan itt nem, ezen a rettentő alpesi tájon,

hol a vár tornyára komor sziklaorom lemered;

     sólyom néha visít, de zerge nem ugrik a sziklán.

     452 /mondja Szulyovszky/ grádics visz föl a várba.

     Az állam, a császár foglya vagyok, ám a szabály megengedi –

     néha hozhatok inni, s ilyenkor társaimmal

     árva hazánkon könnyeket ejtve iszuk a jó tokajit.

               Kortárs, 1999.11.

 

                  Weöres Sándor: PSYCHÉ

 

               Illustrissime Kazinczy Ferencz úrhoz

               Széphalomra Sáros-Patakrúl, 1. Novembris Anno 1812

 

     Kegyes sugárú, nyájas fényű Sirius

     Még ridegen alvó tengerünk hullámin,

     S nékem / ha szabad így szóllanom/ Elmém és Szívem!

     Első hálám Desevffi Jósefé legyen,

     Mert Kassárul röpíte lovakkal, fellegen át

     Engem Kegyelmed tárt atyai keblébe és

     Sophie Asszony figyelő szemébe; …

               Lantot kezembe ő ada,

            Bibliothecája kintseit mind meg-nyitá

     Előttem…

                      Miként ama

     Jó Kassai Böltset, a Széphalmi Szentet is

     Úgy tisztelem, sőt még inkább…

                        …Ezen Epistolát Kazinczy Úrnak el-küldeni nem merészlém

                                           Magvető, 1972.

 

     Dayka Gábor

 

     Kazinczyhoz

 

Indulsz Tokajnak Édenébe,

A Charisok szép lakhelyébe,

  Lelkemnek jobb fele,

Hol űzi vak elmék homályát,

S letépi a bűn álorcáját

  Lantodnak zengzete.

 

Én elmerülve bánatomban,

Nyögök, nem érdemelt honomban,

  S utánad esdeklem;

S lépésid könnybe ázott szemmel,

Eltelve néma gyötrelemmel,

  Távolról követem.

 

Te, a mord tél bús fuvatagja!

Amerre a szépség alakja,

  Ferenc, útját veszi,

Térj Aeolus vak tömlöcébe,

Hadd fújja lágy Zephyr fülébe:

  Hogy Dayka szereti!                /Elektronikus könyvtár/

 

 

Ungvárnémeti Tóth László

Révai és Kazinczy

 

Hogy rosszul ne beszélj, olvasd Révai könyvét;

     Hogy szépen szólhass, erre  Kazinczy tanít.

 

2008. 07. 14. könyvtári Somlyó-kötetből:

 

     Kazinczy

 

Ausoniából* ideédesgetted

narancsvirággal ékesen, honod

erdővel és borággal borított,

bazalt lankáira a szép szonettet.

 

Dicsőség sokat becsmérelt nevednek,

hogy nem imádtad azt, ami szokott,

s egy megújított nyelv felforgatott

vulkánikus talaján megkötötted.

 

Hány maradt volna el édes szüret

két százada e tájon, nélküled!

Hányféle íz, csín, tűz hiányzanék!

 

Ki szőlőm dús vesszeidtől remélem,

ki áldna, nagy Honosító, ha én nem,

a megigézted hálás maradék?                        * utalás Petrarcára

 

 

 

 

 

 

                                        VÁLOGATÁSOM

 

 

MOTTO

 

Illyés Gyula: Naplójegyzetek

 

2/432. 1960.      Kazinczy. Húsz éve itt van a könyveim közt a levelezésének harminc kötete. / 23 kötet jelent meg. B.G./ Aranybánya, mint mondják; csak azóta sincs, aki a homokból kiszitálja az aranyat. Félórai gyalogolás versei sivatagában…jól csak a naplójában ír. Noha ott emberséges, itt embertelen.

 

8/94.  1980.    Kazinczy prózája folyamatosan villogtatja az erőt, az ötletet, a természetes frissességet. Versei ólomlábúak, nyelvileg nyakukat-tekerőn rossz-gerincűek

 

                                A cáfolat:

Tartalom:

BOR MELLETT

FÉNY ÉS HOMÁLY  

AZ Ő KÉPE

PROF SIPOS PÁLHOZ

A KÖLTŐ

GRÓF SZÉCHENYI  ISTVÁNHOZ

SYLVESTER   

A BOLDOG ALKONY

 

 

 

BOR MELLETT

Fogy az élet, s nemsokára
     Szép korom majd elrepül;
Érzem, messze nincs határa,
     S majd komor telére dűl.
De borral sebes szárnyának
     Lépvesszőket hányhatok,
Bort hamar, bort! Múlásának,
     Ha iszom, kacaghatok.

Még most, hála istenimnek!
     Kelyhem bátran forgatom
Még most, hála istenimnek!
     Lollimat csókolhatom.
Még nincs aki elfogassa
     Gyanúba vett levelem,
Nincs aki tudakozgassa,
     Ki sziszeg titkon velem.

Lányka, jer, jer mártsd rózsádat
     Kelyhem édes nedvibe.
Fonjad azt s mellpántlikádat
     Hajam barna fürtibe!
Oltogasd szám szomjúságát,
     S pajkoskodj addig velem,
Míg az élet boldogságát
     Nyílt karod között lelem!

1788-1790

 

 

 

FÉNY ÉS HOMÁLY  

  
                    Cserey Miklóshoz
Szép a felduzzadt Ares táborában
Dicső nagy tettek által fényleni;
Az érc phalanxot béfeszíteni,
S ha kell, lerogyni a vérengző csatában.

Szebb, oh szebb! a nép véneinek sorában
Hatalmas szózattal mennydörgeni;
A hont, az elnyomottat, védeni,
S elfojtani a bűnt serkedő korában.

Miklós, Erdélynek lelkes nagy polgára!
Hazád isméri szent hűségedet,
S tölgyággal koszorúzza tettedet.

Szemem vakítja fényed nagy sugára.
Nem fénylek én, s azt én nem fájlalom -
Fény s nagyvilág énnékem Széphalom.

1811

 

 

AZ Ő KÉPE

               Midőn a hajnal elveri álmomat,
S a fény csak lopva csúsz még rejtekembe,
Imádott kedves kép! te tűnsz szemembe,
S ah, gyúladni érzem régi lángomat.

               Ez ő! ez ő! kiáltom, s csókomat
A képnek hányom részegűlt hevembe.
Így szólott, így járt, így mozgott, ölembe
Így sűlyede, elfogadván jobbomat.

               S most ezzel folynak, mint egykor vele,
A titkos, édes, boldog suttogások,
Vád, harc, megbánás, új meg új alkvások.

               S midőn ezt űzöm, mint egykor vele,
Kél a nap, s bélő a jaloux-nyiláson,
S sugárival körűle glóriát von.

1811

 

 

 

PROF SIPOS PÁLHOZ

 

           /részletek/

Manicheussá lettem, s azt hiszem,
Azt vallom, amit új religióm
Hogy higgyek, valljak, nékem is parancsol;
És amit vall szám, szívem is hiszi.
Eléggé ellenkezém: a fény levert.
Ám tedd meg a próbát, ha tartja kedved:
Üss, tömlöcözz, csípdestess vasfogókkal,
Állíts a tűzmáglyára, hogy megint
Nyájamhoz vonhass, melyet a pikárdi
Újító gyűjtött, én Manicheus,
Testestül, lelkestül Manicheus,
Hitem, ha kell, bármely kínos halállal,
Akármely gyötrelmekkel, megpecsétlem;
S a nyúzott bőrű Manes, hív tanúja
Vesztében, ismét megdicsőjtve lesz.

Két, két isten van; és bizony nem egy!
Szelíd az egyik s jóltevő; szeret
Segélni a jámbor botlón, s tévedésit
Megszánva nézi, s jobb ösvényre vonzza,
Gyakorta még ha rugdalózik is.
Kaján a másik, és bukásnak örvend;
Fénybe öltözik, hogy csalhasson, különben
Sötét alakban kullogván, ha hol
Prédát találhat, mely cselébe hulljon.
S e kettő verseng s harcol szüntelen,
S rabolja a másikának híveit.
Amannak sergét ész és fény vezérlik:
Ezért test, ördög és a fényes délben
Pusztitó döghalál dandárja küzd.
Csudáljam-e, hogy most ez, majd amaz győz?

Ez a hatalmas két ellenkező
Gyakorta harcol énmiattam is.
S a kormos isten, aki rényemet
Még minden rám-omlás alatt erősbnek
Lelé hatalmánál, most már agyamra
Tevé ki a célt, és azt ostromolja.
Bazalt alakját ismerem…..

De most nem tűrve a szentetlent tovább,
S pirúlva költözött egy újabb honba;
S igy súgja nékem kétes oktatásit.
Ilyenkor őtet nézem a fehér
Istennek, s elnyél a vetett kelepce.
Majdan magamhoz térek, s a csalást
Csalásnak ismerem, s uramhoz állok.
De ah megint új kín rohan reám,
Mert megzavart lelkem most azt gyanítja,
Hogy a fehér, kit híven tisztelek,
Csak álkép, és alatta a kormos űl.
Ismerd ki a leckén, oh te, kit tovább
Nem hánynak a habok! kitől jön az;
S tanácsod fojtsa el a kétségeket.

Azt hittem, és azt volnék hinni kész,
Ámbár gyalázatára van nememnek,
De a való: való, bár nem mosolyg,
Hogy népünk rabnép…

Majd a baromhoz sűlyed, és alább;
S midőn szeméről a veszélyes hályog
Lehull, magát elundorodva látja;
S az érthetetlen mind így, mind amúgy,
Nem több és nem kevésb, mint föld lakója.
Ily tűnődések közt lepett meg álmom,…

 "Csudálatos szent istennő, szabadság!
Vagy-e te? vagy hogy vagy, csak úntalan
Vágyásunk képzel? Hol vevéd lakásod?
Feléd ragadnak óhajtásaink,
S sehol nem lelnek. Aki tégedet
Erővel megkapott és azt hiszi
Hogy már ölébe zárt s ottan maradsz,
Elhűl, midőn föleszmél, s karja közt
Csak árnyat lél és elfoszló ködöt.
Sanyar vagy hozzá, és igaz. Neki
Magad nem kellesz

……
De aki tőled vette szellemét,
Az tégedet szelídebbnek tapasztal;
Nehéz bilincseit játszva csörteti;
Kezéről a vas önmagában hull le,
S elzárva börtönében is szabad.
Úgy van, nemünknek hű védangyala,
Úgy van! Te a természet hajthatatlan
Érc kénytelenségét széllyeltöröd,
Hogy amit a szent végezés szabadnak
Rendelt, szabad legyen. De ami néked
Utadba lép s ellenzi művedet,
Tömlöcre hányod kérlhetetlenűl.
S a nép, melyet te mentté tenni vágysz,
Amely leginkább nyerte meg kegyed,
Amely miatt a szörnyekkel hatalmas
Karod csatáz, ha boldog-e? te szólj.
Mondhatd szabadnak, ami nyomva van?
Ah, őtet önnön vak természete
Döntötte el inség közzé; s hogy teréhjét
Bírja és fölkeljen, nem nyújt néki erőt.
Azt higgyük-e, hogy őtet megvetetted,
Örökre elhagytad? Nem, kegyes, te néki
Jelen vagy szűnet nélkül, és segéled
Elrejtve azon szükségbe, mely alatt nyög;
Mely őt, nem ahová tetszik magának,
De ahová tétszik neked, taszítja.
S gond addiglan viseltetik reá,
Míg szabadon megismeri azt, s alája
Önkényen s jó kedvvel vállalkozik.
Te vagy, szent Mindenholjelenvaló,
Ki bennünket szemlélhető alakban
Környűllebeglesz. Én rád ismerek
Ez ál-lepelben is. Szabad tetszésed
Az ami nyomasztó szükség gyanánt tűnt
Sandalgó pillantásaink elébe;
Mi mik vagyunk, nem értjük, s elvakít
Maga a tudás is, mely megfoghatatlan
Voltodban elvesz, s megszűn fényleni.
Minket sötét bús éj ölelt körül,
Mely semmi felderűlettel nem ér
A szép új fényhez; mely reánk terólad,
Ki nem ragyogsz, kit köd rejt, átvilágít.
Hatsz, és csak a hatás ad fényt nekünk.
Hasonlatos vagy a naphoz: maga
Sötét az is, de fényt ad; így terólad
Sötétről, fényt a gondolat nekünk.

Oh boldog, akinek már fölkele
Ez a te fényed! Nem fogja azt tovább
Téveszteni álfény; és ha a láthatónak
Behúnyja is szemét, ő a világot
Láthatlan ábrázában nézni fogja.
Ő a természetet csak tetszetes
Szüksége alatt tekinti; mert szeme,
Szabadság, téged lát való szükségben,
S benned lelé fel a törvényszerűt.
Otromba káromlás vala az, midőn
A megvakúltak téged féktelen
Kéjnek neveztek; téged aki szent,
Örök s állandó törvény vagy magadnak,
És semmi esetben azt meg nem szeged.
A lehető tenálad szűnet nélkül
Egyetlen és szükséges. Nem te ingasz,
Hanem az akarat; mert martalékja
Az óhajtásoknak, azért erőtlen.
Ez a hatásra intéztetik, s egésznek
Szövénye közt hat: de te, szent szabadság,
Szabadon hatsz, mert egészre hatsz, s egésznek
Szövényén kívül, nem mint egy erő,
Melyet viszonthatás vonz és taszít..."

A tűnet szörnyű metaphysicus;
S badar beszédén látni, hogy sokat
Forgatta Platót. Engem ízletem
Más útra vonz el. Aki napjait
A szépnek szentelé, s még a valót is
Azért kedvelli, mert alakja szép,
Mert a való s a szép egy tő virágai,
Testetlen lelken úgy nem lél kecset,
Mint a lelketlen testen nem talál.
Azonban míg ez engem a magas
Empyreumnak boltján végig hurcol,
S hallatja vélem cifra jargonát,
A másik, látván, néha hogy mosolygok,
Fülem cimpáját titkon megragadja,
S int, hogy tekintsem a filozófus
Palást alatt a kecskelábakat.
A kecskelábat a palást alatt
Hiába lestem, s azt kezdém gyanítni,
Hogy ím ez intést a kaján sugallja, -
Én nem mosolygom a jargont, s kerűlöm
Akik mosolygják, mert az nekik új,
Ő egyedűl azt értik, amit minden ért.
Jaj annak, akinél homály marad
Az, ami az értelmesnek nem homály!
De mégis a sok: sok!
                         S a bölcs szabad?
Oh az! ha néki csendes éjszakát
S jó reggelt nem mond más nap a - prófósz.

1812

 

A KÖLTŐ

Jót, roszat érez a barom, de hallgat,
Jót, roszat érez, s elbeszéli az ember;
Jót, roszat érez, s zengi a lant fia.
S ez tűzzel és lobogva, valami
Dagasztja keblét; nem mint a közember,
Ki csak szükségből s faggyal önt panaszt.
S amennyivel az ember több s nemesb,
Mint a mezők lakója: annyival
Több és nemesb a költő, mint azok.

megj. 1830

 

 

 

 

GRÓF SZÉCHENYI  ISTVÁNHOZ

 

              (Töredék)

               Szerelme s büszke dísze nemzetünknek!
Nagy már atyáid fényökben, saját
Kebled szent érzetében még nagyobb!
Ha téged egy rossz lópecér - előbb
Rossz nyelvpecér volt - náthás rigmusában
Leckére fogna, mert apró, de szép
Kancáid közé angol mént eresztesz,
S a szép magyar fajt, a csontost, szügyest,
Cangár szunyoggá korcsosítod el;
Ha vádra kelne, hogy sok útazásid
Hideggé tették szívedet hazádhoz…

                Halljad tovább. Te nemcsak nemzetedre
Vonál gyalázatot, midőn neki
Az angolt tőd például; pártosan
Kelél fel a természet ellen is:
A Neptun magzatjainak farkokat
Elcsapkodtatván hóhérló kezekkel.
S szebb kecskefarkkal a ló, mint amúgy?
Nézhedt-e hogy cselédid azt szelik,
Vágják, sütik, mert romlott ízletednek
Úgy tetszik inkább?

….

Én a magyart németté tenni igyekszem,
És franciává, rómaivá, göröggé,
És rontom a szép nyelvet, szabdalom
Szavainknak farkokat, teremtem a szót,
A régit új formába fűzöm össze...
De nyugalomban könnyű menni néked:
Nagysága s fénye védik a dicsőt.
Mi védhet engemet, homály fiát,
Ha védelmemre nem kelek magamnak?
És ültetnének téged is szamárra,
És tiltatnának el csak téged is,
Mint engemet készültek: oh bizonnyal
Mondom neked, elhagyna nyugodalmad.

….

               Én láttam a zavart, s láttam, hogy az
Rendén vagyon; úgy volt az mindenütt,
Míg a nyelv hívei, írók s olvasók,
Egymást korholván, összeszerkezének;
S a versenygőket nem békére vontam,
Hanem hevesb és még makacsb vitára.
Ki nyugtot óhajt, harcra kél. Kivívánk
A szép tusát s most béke boldogít.

               Még hallik olykor egy-két kullogó
Neheztelése. S azt csudáljuk-e,
Hogy sánta kullog a sereg megett?
Magára nagy bajt vállal, aki az ilyet
Nyergébe szedné. Hagyjuk önmagokra;
Elérnek egykor; és mi kár, ha nem?

               Ha nyelvünk el van rontva, mint kesergik,
Úgy az most rosszabb, mint egykor vala...
............................................

1831

 

 

 

SYLVESTER   

 

Első valék én, aki, mint műveld
A parlagot, törvényt s példát adék.
Rádaym követte nyomdokom, s utána
Kalmár és Birsi s Molnár; s egy időben
Rájnis s Baróti: két nagy bajnokok.
És, akit Ganymed helyébe Zeüs
Olympusába vitt, Daykám, s Virág
És Berzsenyim,
Miklának éneklője.
Bihart Vitézem, szép környét Tokajnak
Nagyom tanítá zengzetem csudálni.
Erdélyt Arankám, Zsomborim s Buczym;
S érdemlett párta zöldel fürtjeiken,
S nem lész idő, mely azt hervadni hagyja.

 

 Híveim sorában nem volt még nagyobb,
És, oh, mikor lesz annyi! mint te voltál,
Pankratiasta férfi, Révaim!...

 

 

 

BERZSENYIHEZ

 

Hogy jambusimra gáncs fog szállani,
Előre láttam! ők az iskola
Törvényeit bátran általszökdösik.
Becsűlik a törvényt, de csak ha jó;
Becsűlik a példát, de csak ha szép...

 

  …Mi tészi verset verssé? "Szózatosság."
S mi ezt? A hosszú s a rövid tagok
Arányos és kedveltető egyezése.
Vers ami a fülnek, hol tág, hol szoros
Törvény szerint, nyújt bájt, s a holt igébe
Hizelkedő zengéssel éltet önt;
S a nyűgöt, mely közt kényesen lebeg,
Érezni nem, de csak gyanítni hagyja.
S így Plautusnak s Terencnek rendei,
Bár szűk bilincsre verve nincsenek,
Füled gyönyörrel s játszva verdesik.
így jambusom, ha páros öt fogásin
Úgy ejti kurta tagjait, hogy ők
Utól ne álljanak…

 

 A verselés legrégiebb neme
Az volt minálunk, melyen vén Tinódink,
Szikszó borától fűlve, dudola.
Rest és siket vers, mely hat párja közül
A sort középben kétfelé hasítván,
Csak egyikének adja gondjait,
És mégis oly, hogy tapsolást remélhet,
Ha ihletéssel énekeltetik,
És a vezérrend két utóbb csapását
Selypűl nem adja vissza a többiben:
S házát s hazát, és szállát meg valát,
S vagyont s hagyjont nem toldoz együvé.
Az adva, rakva, kapva lél kegyelmet,
Mert kedves olykor még a tompa hang is.

Elhalhatatlan fényt ezen nyere,
Ki majd dicső ősének hős elestét,
Majd a kemény lány csüggesztésit dallá,
S egünkön Zrinyi csillagként ragyog.
Kevésbé könnyü mint volt Gyöngyösi,
Jóval tanúltabb, s fentebb szárnyalásu.
S e versnem hordja Zrínyinek nevét….

 

 Nyert a magyar dal, amidőn görög
Tetőkre léptetett. De veszte a régi,
Midőn új éket raggatának rá.
A lagzisoknak részegült cigányaik
Tibullnak mennyei kellemű leányát
Piros csizmába bújni kényszeríték,
Hogy cincogásaik mellett a Homer
S a sánta Musa táncát lejtegetvén,
Patkós bokáit összecsattogassa,
S a csürhe nép közt vad kacajt röpítsen.
A részegeknek tetszik e veszettség;
De akinek szent tűz hevíti keblét,
S Hellasnak istenségit tiszteli,
Az átkot-vonszó helytől futva fut,
S a farsanglás szentségtörő bohóit
Adrasteának boszujára hagyja…

 Barátom! Orczy s társai már avúlnak;
Avúlni fogtok egykor majd ti is!
S mint a te fényed vet homályt Bugacnak
Szent dallosára most: úgy zengi majd
Az unokának egy újabb Virág,
Egy újabb Dayka szózatosb dalát,
Mely a te lantod édes énekit,
És amit istennéje súg Kisünknek,
És Himfy zengett, elfeledteti.
Mi még hajnallunk, s távol a határ!
De nem lesz oly kor, mely a vak tudatlan
S a pöffedt kancsal bölcsnek boszújára,
Ki títeket nyelvrontóknak szidalmaz,
Mint Marsyas azt gyáva lantolónak,
Kire ég, föld, s még a poklok is, fülelnek,
Neved csudálás nélkül emlegesse.
S mint én irígylem "két rőf pántlikáját"
És a "nyomorgó csárdát" Orczytól:
Akként irígylik majd "Psychéd" neked
S amit hazádnak szent szerelme zeng…

      Külföld termése volt a rózsa is;
A múvelés belföldivé tevé,
S hespéri eget szítt e tetők gyümölcse.
Jer, halljad lantom zengzetét. Ne kérdd:
Mindég enyém volt-e? Most már enyém.
Ne kérdd: törvénnyel egyez-e, nem-e?
Egyez, ha szép; mert törvényt ez teszen.
A kellem istennéit engeszteljed:
Nyert, akinek kedvellik áldozatját.

1809

 

A boldog alkony

 

„Csókot, lyánka!” – Nem én. – „Igen, oh igen!

                                          Egyet!” eressz; nem.

„Láng vagyok, éltem alél, angyali lyánka!”

                               Nem én.

Reszketve: megragadám.”Ide szácsk…! – ah

                             El! – „E szemet! És e

Másikat! E rózsás ajkat! Ez arcot!” – El, el!

„ Még egyszer szácskát! De ne tartsd hát zárva!

                              Szemed még!

S homlokod! E lobogó gesztenyszög

                                  Hajakat!

És gyönyörű nyakad és ámbrás száp mellyedet!

                                  Újra

Hagyd…! Jőnek! Hamar! Fuss! – s

                        Futnom kelle. De most már

Tőled, Lolly, csak hajnali fényre futok.

                                                                 /In: Z. Szabó László: Kazinczy Ferenc. 1984./

 

 

 

 

   Versek a Kazinczy-levelezésben  I.

                                                                                                             2006. 02. 06

 

Kazinczy és levelezőtársai leveleikben egymásnak küldözgették verseiket és fordításaikat. A 7, 8, 15 és 23. levelezéskötetekben található verseket gyűjtöttük egybe. Előbb Kazinczy, majd levelezőtársai versei, műfordításai következnek. Ha a versnek nincsen címe, az első sort közöljük. Esetenként egy-két szakaszt idézünk a versből. Kazinczynak / vagy a levelezés-kötet szerkesztőjének/ a vershez fűzött kommentárját idézzük.

Kazinczy verseit néha három-négy társának is elküldte. Az első levelet vesszük figyelembe, melyben a vers előfordul. A levelek időrendjében közöljük a verseket.

 

 

K > id. Ráday Gedeonhoz, 1786. 8br 19. Kassán

 

Gróff xxx Ferentzhez

 

El-ázott szemmel s szánakozva nézem én

Az esztelenség vakmerő bolondjait,

A kik, magoknak tettzvén, a meg-tévedés

Eggyik széléről a másikra térnek el…

 

A szerkesztő jegyzete:…a vers ki van adva…A vallástalan címen…a vers több változatot mutat …

 

K > id. Ráday Gedeonnak, 1789

 

Közlöm alázatosan tegnapelőtti munkámat…

 

Horváth Ádám Úrhoz

 

…Élni fogunk, kedves Horváthom! Tégedet ádáz

Bellonád hadi dalra tanít…

Engemet hív Eratóm…

 

       K > id. Ráday Gedeonnak, 1789. 12.27

 

…Méltóztasson…meg ítélni…mennyire találtam el ezt a Museumnak második negyedébe iktatott énekemnek meg igazítását.

 

Fogy az élet, s nemsokára

 

Szép korom már majd el-mul;

Érzem, nints messze határa…

S hajam barna szála hull…

 

…Ide teszem egy minapi fordításomat…

Der dichtende Knabe             A gyermek Poéta

…..

 

K > Fáy Andrásnak, 1809. 04. 13

 

…Közlöm itt…egy Sonettemet, mely már ötödfél esztendős, és még Kis Jánoson s Gróf Desőffy Józsefen kívül senki nem látta:

 

XI. novembris. MDCCCIV.

 

Nincs milliók köztt egy, kit a fene,

Vak Áte vett volnas korbácsolásba…

 

K > Cserey Farkasnak, 1809.10.17

 

Most hozzád készítek egyet /episztolát/…Most épen a Barcsay nevén akadtam el. – Imhol eggyik paragraphja:

 

A verselés legrégibb neme

Az volt minálunk, a mellyen Tinódi,

Szikszai borától fülve, dúdola.

Rest és siket vers…

…egünkön Zrínyi csillagként ragyog.

Kevésbé könnyű mint volt Gyöngyösi*:

Jóval tanultabb…

                                * Murány éneklője, K.F. jegyzete

                               ….

         K > Dessewffy Józsefnek, 1809.11.17.

 

Gróf Dezsőffy Józsefhez

 

…A bölcs, ha porban fekszik is, - király…

…A Bölcsesség középben áll, nem szélen.

Kell ész: de fény is kell. – Melyike kell több? –

Nem kell sok ész; az sokszor árt: de fény.

De czim, de pénz sok nem lehet soha…

 

K > Berzsenyihez, 1810.01.01

 

     Az erdő

/ K > Kis Jánosnak, 1810.01.19.

     Az erdő 4 sora és Prof Kézy Mózes latin fordítása, Kazinczy kommentárjával./

 

     Kishez

     Könyörgés

 

     A boldog alkony

     ….Csókot Lyányka!...

      Szádat! Hagyd szívnom, Lolly, lehelleteid!...

 

     Van szemed és így látsz…

     Solöecismus         /nyilak/

 

K > Döbrenteinek, 1810. 01. 22.

 

     A zsibói nagy megholt

 

     A néo- és palaeo-logus

 

     Nem magyar a nyelv már, nem az a ruha.- Németes ízlés

     Lepte meg ezt és azt, s korcsosodásra jutunk…

 

K > Rumy Károly Györgynek, 1810.01.28.

 

     Birtokomon egy gyenge leány és egy magas asszony

 

     Versengtek; mellyem lángola mindenikért…

                                  …a deli szép nő

     Sírom széléig bírta szerelmeimet…

 

K > Berzsenyinek, 1810.03.06.

 

Fábchicra is tétetek a Kulcsár leveleibe egy Epigrammát. Az az ember igen darabos verseket írt.  De aki maga Poéta, ezen olvashatlan versekben is kap holmit, amit becsülni fog…imhol a vers egészen a Fabchich stylusában, manierjában.

 

Scázon

 

Fábchich vala nevem. A kegyes Múzsák zörgő

Citerát adának nekem. Iszonyodással fut

Zengés elől az, akiről nem mosolyogtak.

De nem fut, akit felavatának és értik,

Hogy nincs tulajdon kecsek híján…

                              …Szerettem a nyelvet,

Buzogtam én is érte. Nevemet tiszteld s áldd.

 

                                  F. József  /1753 – 1809/ költő, műfordító, nyelvész…

 

K > Berzsenyinek, 1810. 04. 05

 

     A nagyság és szépség diadalma

 

     Elfolya kétezer év, és még több, s végre megúnta

     A nagy Mennykövező hitvese s huga dühét…

     Párizs bántott meg, Párizs bosszúlja meg estem;

     Így szól és harcra hívja ki Napoleont

 

Ezt a hosszú Epigrammát, édes barátom, 14 nap olta betegen fekvén írtam…ez a nagy történet…engem is elszédített…magam nem csak igen jónak nem tartanám, sőt azt állítanám, hogy épen nem érdemes az Erdőmhöz, Könyörgésenhez, Wesselényimhez s Báróczymhoz hasonlítatni…

    

     K > Szemere Pálnak, 1810.05.12…

…a Mythosz elég Reiz der Neuheit-kapott a Napóleon tetteinek nem uninteresszánt /kiemelés: K.F./ előadásával. Én irigyleném még Batsányinak is – pedig neki nem örömest irigylenék valamit – ezen négy sort:

 

S ah a Spréai szép Amazon már kezdi csatáját!

S ah szalad a remegő Spréai szép Amazon!

S a diadalmas előtt Berlinnek tornyai remegnek,

Mint a vén Gotthárd reng vala lábai alatt.

 

     K > Döbrenteinek, 1810.08.26…

     A Napóleonra írt Elfolya kétezer év darabomat én annál inkább szeretem, minél későbben olvasom. Eleintén nem szerettem így. Tűz van benne; a tűz pedig jó portéka mind versben, mind nem versben…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.06.01

 

     A gratziákhoz

 

K > Cserey Farkasnak, 1810. 06. 03

 

     Fényt bírni s a fényt érdemelni, szép;

     Nem bíni s érdemelni – szép az is:

     De bírni s meg nem érdemelni, nagy mocsok!

 

K > Berzsenyinek, 1810. 06. 04

 

     Apollóhoz

 

     Miért könyörögjek én teneked…

     /Utalás arra, hogy a teljes vers később következik/

 

K > Kazinczy Miklósnak, 1810.06.09

 

     Én e hónapban Horátznak egy ódáját nem fordítottam, hanem új ódát csináltam…

 

     Miért könyörögjek…

     …Nem kell nekem kincs! Nékem elég juta;

     Nem gőz! Pirulnék, hogyha belőlem is

     Játékot űzne a Sors. Rohanjon

     Bár mi reám, fedez a Középszer     

 

K > Cserey Farkasnak, 1810.07.27

 

Imhol kezdete azon hálaadó levelemnek, édes barátom, mellyel a maradéknak hírdetem, hogy Te autobiographiai gyűjteményemet Therézia …kézírásával gazdagítottad. Ez igen hosszú Epistola fog lenni, mert először a nagy theréziának gyönyörű képét fogom festeni… / a vers a szöveg előtt van/

 

     Mely lángba hoza lelkem e levél

     …Ah, a Szabadság nem nekünk való!

     S nem a Szabadságnak mi…

     Mi  kiskorúak vagyunk…

 

Döbrentei > K, 1811.03.16…idézi fenti verset,majd  „…Elküldöttem Székely Udvarhelyre …Karácsonyinak, s ezt írá róla: Kazinczy úr munkája valósággal classicus…vigyázzon, mint a magyar Poéták Atyja

 

K > Kis Jánosnak, 1810.07.27

 

Elkezdettem egy erotica elégiát, de két sornál többre nem mehettem…

     Him! Neved Úr! Mondta a születés. Érezzük hatalmát,

     S a gyengébb nemnek durva tirannji vagyunk –

….

     Mely lángba hoza lelkem e levél…

     …Ezek a sorok nem csak kisimitást, de talán újra dolgozást is fognak kapni. Meleg szívvel fogom, mert haszna lesz, és azért, mert szükség, hogy a később kor ismerje gondolkozásomat.  /Kiemelés Kazinczynál/

 

     K > Kis Jánosnak, 1810.09.24.

 

                Bugaczi csárdára

 

               Csikós s gulyás nép…/ a kiadott Kazinczy-versek között megtalálható/

 

     K > Sárközy Istvánnak, 1810.10.14

 

               Obsidionis Sigetianae    v. 29, 30, 31

               Bízol e Németben te okos Horvát Bán?...

 

     K > Virág Benedeknek, 1810.

 

               Hazai tudósítások 1809. II. Rész No 49 lap. 374

 

               A bűnnel eltölt földet az Istenek…

 

     K > Kis Jánosnak, 1810. 10. 29

               …Te buzdítál, hogy Nyilaimat folytassam…imhol van, amit készítttem.

                         / A levélben nemcsak a címek, hanem a versek következnek. B.G./

 

               A két természet

 

               Különbség a prózai s poétai között

 

Szokás    Berki szokottat imád…

 

Subai

 

     K > Berzsenyinek, 1810. 11. 03

 

               Herculeszhez

               Szokott és szokatlan

               Fülmile és Czinke

               Törvényszegés

               Subai

               Prózai és Poétai szóllás

               Fentebb stílus

               A két Természet

               Mikrologusz

 

     K > Rumy Károly Györgynek, 1810. 11. 15

 

               Ich sende hier zwey Epigrammen aus meinen Dornen und Blumen

              

               Arbuscula

 

               Látta, hogy a vad nép, mely őtet pisszegi, tapsol

               A rossz játszóknak, Roscia, s tűznek hevült.

               A te javallásod, pór Rend, úgymonda, gyalázat;

               Mesteri játszásom csak lovagoknak örül.

 

               Az avatatlan

 

               Ámbár lelkemet…

 

Berzsenyi > K, 1810. 11.23

….Epigrammáid igen elmések és férfijúi philosophiával tellyesek. Te valóban mindenben útnyitónk vagy! Egyedül azt óhajtanám, hogy nyilaid nyilván ne sértenének, hanem csak titkon és látatlan…Tégy, kérlek a Czinke helyett Czinegét! Ez a nyomorúlt ember elég epigramma maga magának…

 

K > Gyulay Karolina és Lajos testvéreknek,  1810.12.06

…most elégedjetek meg az elejével:

               Azt a virágot, gyermekek,

               Melyet már félig ősz fejemre

               Hízelkedve nyújt kezetek…

 

K > Rumy Károly Györgynek, 1810.12.09

Hier die Epigramme:

               Elvesztem! s ah lyányka, te benned vesztem el! E csók.

               Mely ajkaidra nyomul, engem is elragadott.

               Félre te Mennyrázó! Fordulj, szép lyányka, s ölelj meg;

Szedje az emberi lyány csókjait emberi száj.

    

     K > Berzsenyinek, 1810.12.16

 

               Kis és Berzsenyi

 

               …Melyiké az alma? – ah ki mondja meg!

                                  Kedves nekem

               A mester, és a nem kisebb tanítvány.

              

K > Kisnek, 1810.12.27…A reátok írt s utolsó levelemben közlött epigrammának némely variánsai vannak.               

 

               Ráday

     /Váczy a két verset a K > Kis Jánosnak, 1810.12.16 levélben teszi közzé./

 

     K > Kis Jánosnak, 1810. 12. 27

 

               Péczeli

               A Ludhattyú

               Epigrammai morál

 

     K > Fazekas Istvánnak, 1811.01.02

 

     Az ismétlésen kívül:

               Baróti Szabó

               Himfy

 

     K > Berzsenyinek, 1811.01.10.

 

               A békák

 

               Az én sugallóm

 

               Az a kis lyányka, kit nekem

               Hogy verseim sugallaná,

               Társul a Múzsa rendele

 

     K > Horvát Istvánnak, 1811.01.16

 

               Silvester

 

               …Első valék én, a ki mint miveld

               A parlagot, törvényt s példát adék.

Rádaym követte nyomdokom, s utána

                     …Daykám, s Virág

És Berzsenyim…

 

     K > Rumy Károly Györgynek, 1811.01.27.

    

               Hogy Pázmány magyarul alkalmasint tuda

               Tekintsd hol született, s nem lesz többé csuda

               Szülte volna Eger, Győr, Soprony, Pécs, Buda,

               Úgy szóllana mint a síp mellett a duda.

 

               De mivel az a táj szülte nemzetünknek,

Mely szűz birtokában vagyon szép nyelvünknek,

               S fel nem vette rongyát irhás zsellérünknek:

               Nagy méltán tarthatjuk egyik fő díszünknek.

                                           /Pázmány Váradon született/

 

K > Szentgyörgyi Józsefnek, 1811.04.12…Egy episztolámban, melyért némely lakosa s fija Debreczennek haragudni fog, én egy fiatal Poétával ezt a két strophát mondatom:

               Hogy Pázmány magyarul…

 

     K > Berzsenyinek, 1811.03.08

 

               Egy Római Arcászhoz

                        /Kötetben is/

 

     K > Rumy Károly Györgynek, 1811.05.01

 

mein Sonett

 

     Az Ö Képe                                              Ihr Bildniss

     Magának távolléte alatt                            in ihrer Abwesenheit

    

     Midőn a hajnal elveri álmomat,

     S a fény lopva csúsz még rejtekembe,

     Imádott kedves kép, te tünsz szemembe,

     S ah gyuladni érzem régi lángomat…

 

     …S midőn ezt űzöm, mint egykor vele,

     Ím a nap bélő a zsalunyíláson,

     S sugárival körültte glóriát von.

 

K > Berzsenyinek, 1811.05.03. Küldi a fenti verset és…Feleségem gyenge lyánykori képe…azon falon függ, mely általellenben áll ágyammal…igen jól eltalált kép örök ifjúsággal bír, nem úgy mint originálja…Innen az illusio…/Hasonló kommentárral küldi a verset Kölcseynek ugyanaz nap, Csereynek 05.11-én/

 

K > Kis Jánosnak, 1811.05.12.

 

               A Margit-szigeten

 

               Cserei Miklóshoz

               Szemem vakítja fényed szép sugára.

               Nem fénylek én: s én azt nem fájlalom:

               A nagyvilág énnékem Széphalom.

 

K > Berzsenyinek, 1811.05.22

 

               Zrínyi

               Cserei Miklóshoz

               A Margit-Szigeten   /A levélben: A magyar Szigetvár.  Szompolyogva…/

K > Berzsenyinek, 1812. 04. 15

 

…Utolsó leveledben említéd azon kíváénságot, hogy a Desőffyhez írt Epistoilát is láthasd…

 

               Gróf Dessewffy Józsefhez

               …A bölcs, ha porban fekszik is, - Király…

                                                         …Ész,

               A mennyi kell szükségből, nékem is van:…

 

K > br. Szepcsy Ignácnak, 1815. 01. 20

 

…Most tsak egy Epigrammot Orthologusainkhoz

               Az Egri Bibliothéka

              

               A Nyelv Rontók

 

               Az ujítók

               …II. Jelenés

               …Nekünk Magyar kell, nem deák s görög. –

               S ha kell külföldi. Mért nem a tatár?

               Mert a tatár rokonvér…

               III. Jelenés

               …Melyike a jó, mellyike a gonosz,

               Azt értik akik engemet Szeretnek

               S epés gúnyoddal én nem gondolok…

 

Vida László > K, 1816.01.24

 

…hálaadatossággal fogadom megbecsűlhetetlen ajándékodat melyet…Trattnernál kinyomattattam…

               /A szerkesztő a jegyzetben közli a vers egyik variánsát/

 

               Vida László Úrhoz…

               Kazinczy Ferenc, Széphalom, 1815.12.11

 

               Hah, melly idő! A feldühült vihar

               Kéményeimben kínosan jajong…

               Sötét az est…

                     a kályha mellett helyt fogok,

               S visszatészem képzeletemben magam…

 

               Óh áldott óra, mellyben engemet

               Megszálla a vers- és könyvgyártás dühe!...

               De bár mázolás ez, engemet

               E mázolás nélkül az én Vidám,

               És Szemerénk, Kölcseynk, s láng Helmeczynk,

               S te Szentmiklósy, nem kedvelnétek…

 

 

K > Wesselényi Miklósnak, 1817.01.28.

 

               Buczy Emilhez

 

Horváth Ádám > K, 1817.03.02

 

…A kik Helikon Innepére el nem jöttek; de magok helyett küldöttek Verseket…azok  köztt ezt:

 

Keszthelyen hallik Víg ének: A’hol hazánk tengerének

Habjai könyökre gyűlnek, S dél felé alá görbülnek,

Ott ma Helikont építenek; A vizi Nimfák segítenek…

Éljenek a víg Vendégek! Helikoni kiességek

Éljenek a szent Munkások. Éljenek a Méczénások.

Ha ott van Kazintzy, hadd zengjen mellette

E pusztai lant is: ha nints, ő helyette.       K.K.   /Kazinczy Klára/

 

K > Döbrenteinek, 1817. 03.26

 

               Nézzd mint kezdődik hozzád Epistolám:

 

               Elhallgattál, s sem szíved, sem kesergő

               Vádjaim nem tudnak felriasztani…

                                  A többi még nem kész…

 

K > Döbrenteinek, 1817. 05.10

 

               Prof Vályi-Nagy Ferencz Úrhoz, Patakra

                   Az epistola első fele a 3163. sz levélben, a második fele itt:

               De míg a királyné beszél,

               A két idegent elhordta a szél…

               …Zsongásidban vedd Rádayt vezérnek,

               S mérd a’ mit az olasz s francz s német mérnek…

 

K > Gr. Dessewffy Józsefnek, 1817.07.21

…Igaz e az, hogy a Mélt. Grófnéhoz nem tudom hány holnap előtt Kassára írt levelem elveszett? Valóban óhajtanám, hogy veszett volna el, mert abból csak e soraim maradhatnak meg:

 

Leánya egy nagytűzű atyának,

S a legszebb, leglelkesebb anyának,

S a legtiszteltebb férj imádott hitvese,

……/még hat sor/

    „ rosszul volt versbe szedve…szeretném, ha a Mélt. Grófnénak kezébe nem ment volna…”

 

     K > Nagy Gábornak, 1817.08.16

 

               Imhol egy pajkos Epigramma a Töv. és Virágokba

 

               Jövendölés

               Hős Mihályunk karvasára, /Csokonai/ Vitéz…

 

     K > Kis Jánosnak, 1818.01.06

…Sokszor belé belé pillantok a Virág fordításába is, - …Horátz Levelei Magyarban két excellens fordítót kaptak…Egy éjjel ezt csináltam:

 

Első Tárgya, Meczén, Múzámnak, s egykor utolsó!

Engem akarsz e megint, kit eléggé láttatok, a ki

Megnyertem botomat, berekeszteni régi körömbe?

Sem kedvem sem időm nem mint volt…

…Most hát elhányom versem s játékimat,

Azt keresem mi szabad.

 

Ez, ha érzésem meg nem csal, nem volna sokkal rosszabb a Virágénál…

 

     K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1821.01.26

 

               Minnyihez

              

               Gróf Kornis Mihályhoz

 

               Egy erdőben

 

               Az ősz

 

               Eltűntek a föld ifjú álmai,

               A kis virágok. Hőbb tájakra költ

               A szós pacsirta. Búsan állanak

               S lomb nélkül a kérges tölgy ágai.

               Fakó levél zúg végig a mezőken…

 

     K > Jankovich Miklósnak, 1827.11.23

 

Közleni találám hozzád szólló Episztolámt egy valakivel…Imhol megyen Hozzád és őhozzá…

 

Wadasi Jankowich Miklóshoz

Megyek tehát, s éltemnek karjaid köztt

Fogom kiélni négy öt szép hetét;

Megyek, tenálad szállok, asztalodról

Élősködöm, kifárasztom cselédid.

Kifárasztom lovad…

…Most utamat Horvátunkhoz veszem,

A nagyhoz, jóhoz, szenthez…

 

 

 

 

 

     A levelezőtársak versei

 

               Aranka György

               Barcsay Ábrahám

               Berzsenyi Dániel

               Cserey Farkas

               Dayka Gábor

               Dessewffy József

               Döbrentei Gábor

               Fachbich József

               Horváth Ádám

               Kézy Mózes

               Kis János

               Kölcsey Ferenc

               Mailáth János

               Petrásovits András

               Rojko János

               Sipos Pál

               Szilvássi Gábor

               Vályi Nagy Ferenc

               Vitkovics Mihály

 

 

 

     Fachbich József > K, 1806.11.5

 

…tapasztaltam, hogy…vigasztaló levelei az Sulpiciusoknak Cicerókhoz…fájdalmak szüleményei…estve hozzá fogtam ez Hendeca Sillabusokhoz:

              

               Rég nyakdosta szívem korom pecséted,

               Nem mertem tudakozni, kit jelentsen…

               Nékem, legyen erőm Magyart dicsérnem

               Ordítok egyedül…

 

     K > Szemere Albertnek, 1808.01.30

 

…Gróf Desőffy Jósefnek a ma érkezett Hazai Tudosításokban egy szép verse áll az új Császárnéról. Francia lélek van a versben, - epigrammáskodik.

 

Bajuszos magyarok! Szép s jó Királynéhoz

Kik a múlt időből már régen szoktatok,

Bizonyosan nem fog tapodni reátok,

Az a szép láb…

Férjének a Magyar legkedvesbb Nemzete –

Az is, ki ezt írta, sem nem vár sem nem kér.

 

               K > Gr. Dessewffy Józsefnek, 1809.10.18.

 

     …leányka nekem Barcsay Ábrahámnak három levélkéjét…küldé. Ketteje franczia vers, a harmadik magyar…

 

N. 1. Quel phenomene heureux se leva de cett isle

 

         …Miért fog az ollyan francia versek írásába…

 

N. 2. Két kies mezeje van a magyar Múzsának…

 

N. 3. Az embernek adott a kegyes természet

         Kettős ajándékot, mellyekkel érezhet:

         Elméjével eget s jövendőt vizsgálhat,

         Testivel termesztvén maradhat s fenn állhat.

         Azzal égig mehet, mert Isten magában

         Ezzel tenyészhetik csekély hámorában.

         De míg ezek között hanyatlik élete,

         Bizonytalan földi s szomorú remete.

             Oldoztassd fel véle végre nagy teremtő,

                     A titkot, melly hozzád közelebb vezető.

 

     K > Rumy Károly Györgynek, 1809.11.12.

    

     drey Blatter von der Hand des Dichters Abraham Barcsay

               Quel phénoméne

 

     Das andere Blatt enthalt auch ein französisches Gedicht

               Arriveé vers sa décadence

               Tranquillement vouloit la France…

 

     Das dritte Blatt ist ein ungarischer Vers…

               Két kies mezeje van a magyar Muzsának

 

     Berzsenyi > K, 1809.11.25

 

               Barátom! A gonosz tzakó megtsalt Téged,

               Hogy vártt fiú helyett ismét leányt hozott…

                              …nyugodj s örülj barátoddal!

               Mert nékem a czakó ismét fiút hozott,

               …Miért nem adhatom Néked leánykádért!

               ….

     A legelső ódámat, mely Te hozzád szóll, ismét le rontottam, és mast így akarom fel építeni:

               Mint a világnak hajdani díszei…

 

     …kis versemet…ismét el küldöm

               A Sonetthez

               Cypris rosa lehellete

               tsokold s koszorúzd gyenge Kazinczydat!....

 

     Most egy epistolát is készítek Hozzád, melly így kezdődik:

 

               Az a józanság, mely elömli mívedet,

               S mellytől te félsz, nékem legszebb poesis

               …édes az nékem, midőn Kazinczy

               Úgy szóll mint egy böltsnek szóllni kell Honyához!...

 

     …Vajha nyelvedet elköltsönözhetném s érzéseim tolmátsává tehetném!...

 

     Kölcsey > K, 1809.12.08

 

     …csak négyszer fogtam tollat…Imhol a dal:

               Így zengi berke bájos éjelében

               A Nimfa daljait

               Szelid csenddel zúg a dal hurjaimról:

               Miként az esti szél…

     Óhajtom, hogy a dal nyerje-meg a Tekintetes Úrnak tetszését!...

 

     Szemere Pál > K, 1809.12.25

 

…Ide ragasztom még a Döbrentei levelét is Vitkovicshoz és ennek válaszát s gáncsait a Döbrentei levelére és verseire…/ Három levél! Sz.P.>K; D.G.> V.M; V.M.> D.G./

     DöbrenteiA Magyarok ÉzopusánakVitkovits barátomnak

…néhány darabotskákat tészek elődbe, azzal a kéréssel, hogy rólok való gondolataidat mondjad meg…mutassad meg őket Prof. Fejér Úrnak is.

 

               A Napok

                

               Híjába könyörögsz a Napoknak

               Hogy örök törvényét folyásoknak

               Változtassák meg éretted

               S maradjanak még melletted.

 

               Nem, miolta egy örök szó hangjára

               A vak Khaoszból megindultanak,

               Feneketlen örvények szívására

               Visszahozhatatlanúl béhullanak.

 

               Tsak a Tselekedetek állanak

               Meg a partnál; hol egybehullanak

 

               Epigrammák

 

               Döbrentei Gábor Batátomhoz…A 3dik stropha nagyon homályos

                                                    …Hoznak és ismét visznek magokkal,

                                                    A hozzád hasonló virágokkal…

A Napok ideája után tán jobb lett volna az Égi Testek mellett maradni…az 5dikbensok a homály…Egy morzsányit sem kíméltem munkádat…Vitkovics Mihály

 

A Falusi Tanítvány és Tanító

A nyúl és Teknősbéka

A Bibitz és Vadász

A Ló és Szarvas

A Szamár és Ezopus

               Nesze, Palim! Rostálgassd meg…Barátod. V.M.

 

     Berzsenyi > K,  1810.01.

 

               Kazinczy Ferencnéhez

               A Tudományok

               A Jámborság és Középszer

               Kazinczy Ferenchez

               A Músához

               Gr. Festetits Lászlóhoz       /…Berzsenyi költeményei közt/

              

Mindezekben, nagy tekéntetű Barátom, egyéb díszt nem igen lelsz, mint a magad nevét…igazíts rajtok a’mint lehet…

    

     Kézy Mózes > K, 1810.01.11

 

               Méltoztassa megitélni a Tekintetes Úr, mit ér próba tételem.

               Sylva

               Nullae hic insidiae

               Rosa picta

               Si mihi Parrhasius concederet

K. M. /1781 – 1831/ latin nyelvű költő, a göttingeni egyetemen tanult

 

     Döbrentei > K, 1810.02.07

 

               A kitsi szélhez

               Melly vidékről jösz kitsi szél, hajam köztt

               Lengni? Mit suttogsz körülöttem? – Álnok,

               Széphlom táján lakol…

 

Mit mond a Tekintetes Úr e meséimhez? Vitkovits négyet külde a magáé közzül…Ez olyan forma mint a Tekintetes Úr Epigrammája. Én is írok egyet kettőt az enyémekböl ide:

/Egy mese és öt epigramma, ebből a harmadik és az ötödik,  D. nem jelöli melyik vers kié/

 

A Párisból okosan vissza jött

Nagy ember ez, hallod! Már Párist megjárta,

Eszét onnan hozott skatulyába zárta.

 

Az önnön hiba megesmérése

               Istenért! Magamat mint elfelejtettem!

               Hisz e paraszt, s vele szépen beszéllettem.

                                 

 

     Cserey Farkas > K, 1810.02.19

 

Királjunk születése napját itt fényesen meg ünneplők…egy urnábul áldozat lángok ütődtek ki: a két mellette levő ablakon transparentre e volt írva:

 

1.                               Királj, Haza, Békesség,

Legfőbb kincs e 3,

A ki ennek áldozik,

Annak a neve 3…

 

Itt a hármas számok a Bataillonomat, melj a 3dik ezen regimentbe, tészik, éls én ezen világítást a Bataillonom nevébe tettem…

 

     Berzsenyi > K, 1810.02.25.

 

               …Engedd meg, hogy…Grófnédnak e következővel udvaroljak:

 

               Aki a Músát veszi úti társúl,

               Mint Te szép Vándor, kies annak útja;

 

                        …S melly Zephyr Ámor Jegyesét emelte,

               Az vigyen Téged fel-ölelve gyengén

Vissza Hívedhez bíbor illatok köztt

     Theri szárnyán.

 

     Vitkovics > K, 1810.03.02

 

Dajkárúlhallám…hogy ő még 1784-ben Kassán írt már Magyar lábos Verseket…Petrasovits András – aki a Megboldogúlttal szorosan barátkozott - …ezen Epigrammáját közlötte velem saját írásábúl a Megditsőültnek:

 

Az mikor a Német Borjúk hajlikkal hasityák

Fényes Egek boltyát, s az scytha gyenge fülét:

Ez rettegve tsudálkozik, és azt véli, hogy immár

Szent-egy-házi fedél földre borúlva hajol.

O Magyar ok nélkül tetemid rettegnek! Az Isten

Szent neve mondatván földre le plundra borul.

 

     Kölcsey > K, 1810.03.09

 

               …Álmosdon …támadt a dal, melyet itt közleni bátorkodok.

 

               A vég-nyugalom

 

               Óhajtom óh, a sírhalomban

               Aludni csendes éjemet,

               Szendergve édes nyugalomban –

               Leélvén kínos éltemet…

              

               Gonosz dolog az, hogy nyelvünkban annyi e-nek kellett teremni…

 

     K > Horvát Istvánnak, 1810.03.12

 

               Fábchicnak… becses levelei vannak kezeim között…ez Epigrammával:

 

               …Félre komor versek! nemzett örömére Kazinczy,

               Szült Török édes anyád. Élted örömbe legyen.

/F. Euripideszből Iphigeniát fordította, amit ezzel a verssel Kazinczy Iphigenia nevű lányának ajánlotta./

 

     Virág Benedek > K, 1810. 04. 18

 

…Már igen el szoktam a versificatiótól. A Diespiterre /= Zeusz, Jupiter atyja/ egy különös gondolat rántott…Olvasd most Te is.

 

     A bűnnel el telt foldet az Istenek,

Midőn megunván a nagy Egek felé

Menének

 

…Horatius epistoláját Bentlei magyarázata után fordítottam…

 

        Hor.LII.S.V.

UL. Kérlek, Teresias! Még azt is mond ki, mi úton

       És módon vehetem magamat fel az olly bal esetből…

       ….3 oldal…

       Engem Plutóné ragad. Élly, őrizzen egészség!

 

     Kölcsey > K, 1810.05.06.

 

               …most épen Homerost olvasámIllyen volt nekem is egy versem:

 

               és el ringatja őt szelid ölében:

               mint Óceánnak Cypriszt hűs keblében

               Nereiszek lágy dala.

 

     Dessewffy József > K, 1810.06.08

 

               …Házam valódi bizonysága annak, hogy ispotály ott is lehet, ahol nintsen Palota…

 

               Ce monde, ce theatre et d’orgueil et d’erreur,

               Est plein d’infortunés, qui parlent du bonheur.

               Tout s’y pleint, tout gémit en cherchant lr Bien-etre,

               Nul ne voudrait mourir, nul ne voudrait renaitre.

 

     Virág Benedek > K, 1810.06.15

 

               Im! Horatiusból egy darab…

 

                         Hor. S. II. S.I.

                    Horatius. Trebatius

 

               Vannak, kik vélik, hogy az én szatiráim epések,

S nem tartanak módot; mások, hogy erőtlen a mit

Írtam;

…Várjon bár engem csendes Öregség,

Vagy te, Halál!...

Én ugyan írni fogok mindenkor, akárhogyan élek…

    

     Berzsenyi > K, 1810.06.23

 

…a Görög Demeterhez írt ódát is meg bővítettem, mert igen üresnek ítéltem. Íme közlöm Véled, hogy ítéletedet hallhassam:

 

Mennyi országok s koronák reményét

Vetted, oh boldog nevelő! Kezedre!

 

…Véreid forró kebelébe márványt

         Lelsz te s örök fényt

 

A te munkádnak s.t.

 

     Sipos Pál > K, 1810.06

 

               …Az Erdélji Brutus tiszteletére írt Óda mellett accludálok egy régibb levelet is…

 

                     Somborihoz

               Erdély, s hazánk őr istenei megint

               Elfedve töllem szent szineket

               Távul köszöntöm Somborit innen is…

                                                            …Sipos

               A leszen, aki hajdan is volt,

               Sombori hív szerető baráttya.

 

     Virág Benedek > K, 1810.07.26

 

               …Igazán írta Hortiusunk:

 

               Meczénas! Honnan vagyon az, hogy senki közöttünk

               Sorsával, legyen ész, vagy történet adója,

               Meg nem elégszik?...

                      …Ez, a népnek röhögésit imigyen

               Szokta ki állni: süvölt a nép rám; én pedig itthon

               Tapsolok örvendvén, pénzes ládámra ha nézek.

 

     Virág Benedek > K, 1810.10.04

 

…két esztendő előtt jött ki a Pesti Újságban imez Óda:”A kemény télnek hava már eloszlott” etc. Ebben imez változást tettem / a végére/  -

 

A halál szintúgy zörög a királynak

Ajtaján mint a nyomorúlt szegényén,

 

…A halandóság fia halhatatlan

                        Érdemek által.

 

Erre törj mint legnemesebb aranyra…

 

     Dessewffy József > K, 1810.12.01

 

               Óráid follyanak gyönyörűségekben,

               A nap tsókjaidat irigyelve lássa…

 

               Küld vissza a szelessen s hibásan le írt haszontalant, minekutánna által futottad…

               …Íme próba gyanánt p.o. egy kis friss Epigrammátska

 

               Drága, kegyes Ferentz, kiért

               Annyi gyertya világ fogy…

 

     Vitkovics Mihály > K, 1810. Xbr. 27

 

Ts. Petrásovits András Úr és Barátom kérésemre lefordította Deákra Palinknak ama szép versét…ítéletedet írd meg.

 

Quum formosam alius calida inter brachia sponsam   /2 oldal/

 

     Kis János > K, 1811. 01.18

 

Szép verseidből vett örömömet tsak azzal tudom hálálni, hogy egy másik gyönyörűségemet közlöm…

 

Gratulatio ad festum nominis

 

               Jam venit illa dies, qua te celebrare solebam,

               Ardoresque meos ore referre tibi

 

     Cserey Farkas > K, 1811.01.22

 

               Aranka a napokba ezt írja Nekem:

               Az által küldött, és köszönettel vett szép verseire Kazinczy barátunknak:

 

                …Kit szeretek? Csereyt, s párját a Nagyba Kazinczyt,

               A Haza lelke kötet a kiket egybe velem.

               Mért szeretem? Mert Barcsayt és Báróczyt

                                           …ők szeretik.

 

     V. Nagy Ferencz > K, 1811.01.29

 

               Küldöm…Kenderessy Úrhoz küldettendő Ódámat…

 

Óda

Méltóságos

Kenderessy Mihály

Úrhoz

Az Erdélyi Gubernium

Titoknokához…

                                  …Szent érzeményeid visznek az Istenek

                                               Sorába…

 

     Virág Benedek > K, 1811.02.07

 

               …írni kezdtem…Apróságok; imhol vannak, hogy el ne vesszenek.

 

               van kötve szemed, hát hogy tudsz lőni? Kupidó!...

 

                        Részeg Tót

               Nem vagyom én részeg, csak lábom tántorog és rogy!

               Nyelved még jobban tántorog, oh te Bohó!

 

                        A Hazug

               A sulykot gyakran szoktad nagy messzire vetni

               Mert félek, ne talám hamar essék vissza fejemre.

 

               …Mivel Farsang van, Vitkovics ívó dalát ide írom:

 

               Sok ifjú húllt a porba,

               Mert sietett a táborba…

 

               Ha én Rósa volnék

               Hamar el hervadnék

               Senki rám nem nézne…

 

                      …ha lehetnék,

               Én csak galamb lennék,

               Oh hova nem mennék

               Hogyha repülhetnék.

 

     Szemere Pál > K, 1811.03.12

 

               SZÉPHALOM lap.8.

              

               Poémák. Írta Virág Benedek. Néhai Királyi Professzor. Most: Élni siess!

                                  -

               Harmat s eső szállyon reád,

               Régen szerettem Széphalom…

 

     Berzsenyi > K, 1811.03.13

 

               …vedd ezen három darabjaimat…

 

               Én is örömre születtem…

 

               Emmihez

 

               A Tánczok

 

     Szemere Pál > K, 1811.05.24

 

               …a kívánt verseket a Helikoni Virágokból kiírom:

 

               KÖZÖS LÉLEK

               Secundusból

 

               Éjjeli harczom után, Kedves, tikkadva feküdtem

               Karjaid ált-ölelő szent szövevényei között.

               Elfogya tápláló lélekzete számnak egészen…

               …Éltet-adó tsókod hült ajakomra nyomád

 

               KUPIDÓ  

               van kötve szemed…

 

               SÁNDOR

 

               HAZUG

 

               RÉSZEG TÓT

 

               SZERELEMDAL                                          Budán, Virág Benedek

 

               …EPIGRAMMÁK

               Aurora I. füzetéből…       33 vers, a költők: Vitkovics, Virág, Kazinczy, Sztrókay Antal            Aranka, Molnár János szepesi kanonok, prof. Fejér György

 

               Sztrókai egyik verse:

 

               Szűzesség

 

               Szűzesség az lyányban

               Mint illat rózsában:

               De mint tulipánnak

               Nincs szaga sok lyánynak.

 

     Döbrentei > K, 1811.06.19

 

               …Most egy festő Versezethez kezdettem…

 

               Mint leng egy játszi szél hársbalzsammal felém

               Tavaszi újulást lehell szárnya belém…

 

               …Mi, éljünk szabadon a falu kecsével,

               Mulassuk magunk a vidék szépségével.       

 

     Horváth Ádám > K,1817.01.20

 

…Maradt az Arion hajó-törésibül egy Dal…reménységgel zárom ide…az én Poetriám

 

A Nagy Nemród meg sententizálása

 

…az segít, ha vakmerő:

a sokat próbált erő:

…Mert ki győz az Istenen?

Egy arányos más erő;

A mi tompa, vagy merő.

 

     Horváth Ádám > K, 1817.03.02

 

               A Föld-mívelő Varró

               Pásztori beszélgetés a Keszthelyi Helikon Innepére

 

               12 oldal….Toldalék

               …A nap, a’hová be-süt, Fényesít ő mindenütt;

               Mindenünk szemére jut, Nem tsak, a’ki írni rud. –

               Hát, ha Helikon van itt, Minket is világosit:

               …Hogy örök lakos legyen A nap e kies hegyen,

               Helikoni szózatok! Jó jövendőt mondjatok…

 

                        A végén: H.Á. mpr

 

     Sz…G… > K, 1817.04.08            / A jegyzetben: Szilvássi Gábor/

 

               …ide írom azon Megköszöntést, mellyet közelébb Gáspár napjára írtam…

 

               Hálaadó áldozat

                        mely

Készíttetett  Tekint. Lauro Gáspárnak…Nevenapjára…Készítette s az Égre botsátotta a Vátzi Reformata Gyülekezetnek mostani Lelki Pásztora Sz. G….

 

…Ne vedd Neved napján rossz Neven, de ved el

E Tsekély Verseket, s méregesd elméddel;

S mint tisztellek, látván szerető Szíveddel,

Szerető Szívemnek e Zálogát ted el.

 

     Horváth Ádám > K, 1817.05.27

 

               …A Hyperborei Zsengémnek…velejét…ímé küldöm…

 

               Hyperboréi Zsenge

               egy régi kis világi Melodráma

               / ami benne folyó beszéd, Hexameterekkel megy…/

               …hajnal derül, A kies sugár terül: Kelj fel, a nyugság elég; Útra hív a fényes ég…

               /…a Leányok sijetve meg simitkoznak, kötőződnek; indulni készülnek: de elébb a hajnalt idvezlik./ …le száll vissza a föld alá, a midőn egyszersmind a Kárpit is le esik/

…10 oldalon át…nyugodjon békében a levelezés-kötetekben, hacsak egy újabb Weöres Sándor ki nem bányássza.

 

     Gr. Majláth János > K, 1817.06.27

 

               Ungerns Wappen

               Auf hohen Bergen strahlet eine Krone

                                           Johann Graf Mailáth

 

     K > Gr. Dessewffy Józsefnek, 1818.01.10

 

Most Superint. Kisnek Horátziusi Epistoláji mellé fordítom a Wieland Magyarázatjait…Ezt a felséges Munkát a Magyar Virágtól is bírja…

 

1.                              Virág szerént

Meczénas, te! Kinek méltán szentelte legelső

Versezetét, s a legvégsőt is szenteli Músám!...

 

2.                              Kazinczy szerént

Első tárgya, Meczén, Múzámnak, s majd legutolsó!...

 

               A reményhez

                    Sonetto

              

               Szelíden mint a szép esttünemény…

                                                              Szemere Pál, 1813

 

                        Ilyen címen írt verset Szentjóbi Szabó és Csokonai is. B.G.

 

     Gr. Dessewffy József > K, 1818.01.15

 

               Íme Horátz egyik ódája…Jó-régi fordításom ez nekem…

 

               Nyugtot ásítoz magos ég Uránál,

               Kit a Bált’ síkján a veszek ragadnak,

               Fellegek hátán mikor az setét hold,

                         S búvik a csillag.

              

               Nyugtot az hartzban szaladó Kozákok,

               Nyugtot az fénylő sima kardos Ángoly,

               Vert ezüstön nem veszed azt, se gyöngyön,

                       Sem suhogókon…

                                 

               Nekem egy vagy két telek az hazában,

               S tiszta ész és szív a kilentz szűzektűl

               Nyújtatot’ az vak hiúság seregjét

                        Hogy kikatzagjam.

 

               Csengery János fordításában:

               Nyugalmat

 

               A hajós nyugalmat kér az égtül.

               Vész, ha támad a nyílt tengeren,

               Fellegektül a Hold elsötétül

               S nem ragyog rá csillag fénye sem.

 

               Nyugalmat kér, oh Grosphus barátom,

               Harcos thrák és tegzes méd csapat,

               Ámde azt nem kaphat semmi áron,

               Bárha kínál kincset, aranyat…

 

               Kis mezőt adott a Párka nékem,

               Ám beváltá szép ígéretét:

               A görög Múzsának ihletében

               Részt adott s megengedé lenéznem

               A tömeg kaján itéletét.

 

     Dulházy Mihály > K, 1818.02.14

 

               …leírtam a már meghólt Rojkó János Úr Napóleon házasságára készített verseit

 

           Az emberi élet körére írott verseket…küldöm…   

               Német vers…

               A Deák vers…

               A Magyar, melyet Szemere Pál Úr…készített

 

               A gyermek semmikért repes,

               Az ifjú ideált vadász,

               A Férjfi valót nyomoz,

               Az agg idvességért könyörög.

               Ők, ami nints, éldellik azt,

               Nem éldelvén azt ami van.

 

               A fenti szakasz egy másik változata követkeik

 

               Az asszonyi nemet illető kép alatt

               A Német…

               A Deák

               A Magyar, melyet a Grófom készített

 

               A Szép Nem életkorai

 

               A szép Hölgynek kora is megy grásitsonként fel és le,

               Öröm’, bún keresztül húzza őt is a sír kötele -…

               Mindég forgó idő! Kinek nintsen vége!

               Ki mindent rontsz és szülsz, légy lelkünk áldása,

               S egy boldog örökség tartós folytatása.

 

 

     K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1822.04.16

 

A szerkesztő jegyzete: A Schlafendes Kind c. Mailáth-vers fordításáról a szerző 1822.04.26. levelében nyilatkozik…                  

 

               Az alvó gyermek

 

     K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1822.09.06

 

A szerkesztő jegyzete: Mailáth elküldteDer Herbst c. költeményét Kazinczynak azza, hogy fordítsa le. Kazinczy a fordítással nem boldogult, a verset Dessewffynek küldte tovább. Ezt a fordítást küldi Mailáthnak.

 

Az ősz

 

               Oszla miképp a rózsakor idv-álomja

               Úgy a virág; zuztól a pacsirta tart,

               Szállna e tört ágon…

               S csendek alatt lankadt ugarunk sejtendi,

               Gyász lepelébe havunk hogy majd rejtendi

 

               A téli folyam

 

               Görgeti a sebesen zúgó Vág hullámit

               A szilajos habzárt a jég borítja…

 

     K > Gr. Mailáth Jánosnak, 1822. Xbr. 08

 

               A fenti, A téli folyam c. Mailáth-szonett másik változata:

 

               Hömbörgeti a Vág torlódó habjait,

               De vad tajtékzását fagy, jég, és hó fedik…

 

               Was würde Baron Hormayr zum folgenden Epigramm sagen?

 

               Egy lovat, egy tehenet hámoz szekerébe magához

               S vonja velek terhét…