KAZINCZY A HÁLÓN
Összegyűjtötte: Berszán Gábor
2004.
KAZINCZY II.
64 web-oldaltól
ELŐSZÓ 2009. 12. 30-án
Részletek olvashatók alább, az Utószóban.
Internetes hőskorszakomban / 2004- 2008/ vadul gyűjtöttem a leszedhető
anyagokat. Eljutottam a Kazinczy a hálón
V. fejezetig. Később a hálóról leszedett szöveget közvetlenül beiktattam
abba a fejezetbe, amit éppen szerkesztettem. Egyes dokumentumokat /pl. Fekete
gróf élete/ a Kedvencek közé tettem
félre. Végül is okafogyottá vált a gyűjtés folytatása. Az egyre növekvő
internetes terjedelem / pl. a Google sorra rakja fel a hazai és külföldi
klasszikusokat/ kapacitás-okok miatt is indokolta a gyűjtés abbahagyását.
A meglevő háló I és II. fejezeteket
összevontam. Az egyesített szöveg olvasható a következőkben.
web-oldal
Tartalom
Kazinczy
a Nyugatban
4
Kazinczy
és a művészet 5
1902. 3. Régi magyar mecénások
1903. 1. Balkay Pál
1911.
6. Balkay Pál instanciája
1903.
4. Nagy Sámuel
1903.
5. Donát János
1904.
3. Rombauer János
1904.
3. Czetter Sándor
1904.
3. Pongrácz festő
1904.
3. Erős Gábor rézmetsző
1904.
4. Richter – Manschgo
1904.
5. Kazinczy és Ferenczy
1904.
6. Neygass festő
1905.
1. Krafft Péter Zrínyi képe
1906.
2. Vandza Mihály diszletfestő
1906.
5. Schmelzer szobrász
1906.
6. Lochbicler festő
1907.
2. Schorn festő
1907.
6. Kazinczy és Oeser
1907.
6. Ehrenreich Ádám
1908.
2. Levelezése művészekkel
1908.
2. Kassai képírók
1908.
2. Hesz Mihály és Kazinczy
1909.
6. Rohn: Arcképcsarnok
1910.
1912.
2. Kärling Tóbiás
1913.
1. Széphalom építőmestere
1913.
2. Bellaágh József
1915.
8. Rombauer János
A
Zrínyi-kiadás illusztrációi
Békési:
Csokonai megvalósult Zrínyije
Kis
Farkas G.: Kazinczy Zrínyi jegyzetei
Madách
rajzmestere
Árnyképek
a 18-19. században
Vallástudomány
2005 /Kohn/
Kazinczy
irodalmi munkássága 11
1994.
Batsányi-Verseghy-Kazinczy
1996.
Fried: Az érzékeny neoklasszicista
Geszner
Idylliumi /szöveggyűjteményből/
1997.
Sebestyén: Debreceni Grammatica
1999.
Levelezése Jósika Jánossal
1999.
Kölcsey Daykáról
1999.
Hász Fehér Katalin: Folyóirat-kritika
2000.
Hász Fehér Katalin: Kánonépítés Kazinczynál
Közjáték
/Hász Fehér közbeszól/
16
2001.
Kazinczy körül
2001.
Kazinczy Yorick-fordítása
2002.
Kazinczy a kismester
Weöres:
Három veréb…
2002.
Németh: Pályám emlékezete
2002.
Orbán: Pályám emlékezete
2002.
György: Pályám emlékezete
Hőgye: Kazinczy Ferenc utazásai
Kováts:
Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra
2003.
Margócsy: Verseghy Aglájája
Bartzafalvy
Szabó Dávid: Szigetvárt klastromi története
Margócsy:
Barczafalvi Szigvárt fordítása
Bodor
Béla: Szigvárt Xavér költeményei
2003.
Hász-Fehér Katalin: Dayka-Berzsenyi kanonizáció
2004. Tóth O: A nagyszerű krtikus és a
kis/szerű/ poéta
Takáts
József: Az irodalmi image formálása /Dayka-kanonizáció/
2003.
Bódi Katalin:…a francia és a magyar levélregény
A költő Kazinczy
25
Gergye:
Kazinczy és a gráciaköltészet
Kováts:
Új Poétai Gyűjtemény /Miskolc/
Kazinczy-versek
CD-n
Kazinczy
művek fordítása
A
műfordító Kazinczy, a fordításról
Kazinczy
szabadkőművessége, szellemisége 27
Kupán:
Kazinczy az első nagy szabadkőműves
Benedek:
Könyv Kazinczy szabadkőművességéről
Schön:
Nemzeti intézményeink
Berényi:
A szabadkőművesség a magyar nyelvért
Eckhardt:
A magyar rózsakeresztesek
Vörös:
A newtoniánus kozmológia
2002.
Simonyi: A fizika kulturtörténete
Sárospatak
29
Dienes:
A sárospataki tanárok hatása
2002.
Nagy J.: A kollégiumi kultúra
Komáromy:
A pataki diákévek
A
Magyar Tudós Társaság és Sárospatak
Kazinczy
1791-es tervezete a Társaságról
Baránszky:
A regény meghonosodása
Kunáné: Kazinczy valláskritikája
Az
ateista Kazinczy
Nemzedékváltás
34
2004.
Németh: A költőfejedelem és a szürke eminenciás
2004.
Rászlai: A széphalmi ízlés távlatai
Erdélyi:
A Pyrker-pör
Debreczeni:
A felvilágosodás korának magyar irodalma
2005.
Kazinczy az ÉS-ben, Győre Balázs emlékezése
Kazinczy
és a pedagógia 36
Kazinczy pedagógiai vállalkozása /Biblia-átírás/
Magyar
Rádióban részletek Kazinczy biblia-átírásából
Kováts:
Oktatás Kazinczy szellemében
Fehér:
Vita Pestalozziról
Kazinczy
és a színház
37
Kiséry
: Nádasdy /és Kazinczy/ Hamletje
Kassa
szinházi élete
Gragger:
Moliére első nyomai, 1909
Babiczky
tv-filmje a Fogságom naplójából
Kazinczy
életrajzai
39
Mészáros
Istvántól
Magyar
irodalom, ELTE, K.F.
Czupy
György: A magyar reformkor előfutárai
Wikipedia
kiegészítés
Kazinczy
olaszul
Kazinczy
és a felvilágosodás sajtója 40
Magyar
Museum
Előbeszéd
Első negyednek foglalatja
Orpheus;
Bevezetés
Hazai
Tudósítások
Erdélyi
Múzéum
Tudományos
Gyűjtemény
Felső
Magyar Országi Minerva
Régi
hírlapok
Könyvei,
könyvtárak
44
Teleki
könyvtár
Ráday
könyvtár
Magyarországi
könyvtárak
Pápai Páriz
emlékkönyve
Sándor
István és a Magyar Könyvesház
Első
kiadások
Váczy:
Levelezés-kötetek adatai 50
Balogh-Tóth: Magyar leveleskönyv, I.- II. 2001
Művelődéstörténet
51
Alszeghy: A
könyv és olvasója
Kulcsár:
Olvasóközönségünk 1800-ban
Kazinczy
az irodalomoktatásban 54
Puska
Orlovszky:
Irodalomtörténet
A
felvilágosodástól a romantikáig
Tanszéki
programok: Elte, Eger
Busa
M.: Bibliogáfia /2001/
Kováts
Dániel Busa könyvéről
Beszélgetések
56
Dávidházi Péterrel
Fried
Istvánnal
Névmutató
57
Foglalatoságai,
tisztségei
Megjegyzés.
Bőségesen szedhető le a hálóról Kazinczytól származó vers és próza.
Gyűjteményünk a róla szóló írásokat tartalmazza. A tematikát a gyűjtött
anyagok tartalma formálta. A szövegeket rövidítve közlöm, azokhoz levélrészleteket
csatolok.
Kazinczy a Nyugatban
A Nyugat folyóirat a hálón elérhető. A Kazinczyval foglalkozó írásoknak
csak a szerzőit és a Nyugat évfolyamát közlöm. A keresőprogram segítségével
elérhetö mindazon Nyugat közlemény, melyben szó esik Kazinczyról.
Kuncz Aladár recenziója Váczy Kazinczy könyvéről, 1909
Kuncz Aladár, 1913
Krúdy Gyula, 1923
Túróczy Trostler József, 1930
Hevesi András, 1931
Szerző megnevezése nélkül 1931
Tamás Ernő: Fogságom naplója, 1932.4.
Kazinczy és a művészet
Művészet, megjelent
1902 – 1915 között, évi 6 alkalommal. Szerkeszti: Lyka Károly. A
folyóiratból vett közleményeket a témához kapcsolódó, egyéb forrásból származó
írásokkal egészítettem ki. A Nyugathoz hasonlóan a Művészet is elérhető a
hálón. Irodalomszervező munkája mellett kevésbé ismert, hogy Kazinczy hasonló tevékenységet fejtett
ki a képzőművészetben is.
1902. 3. Régi magyar
mecénások közül Ráday Gedeont Kazinczy bíztatta, hogy necsak könyveket,
hanem képeket is gyűjtsön. Nagy nehezen vette rá arra, hogy Ráday lefestesse
magát. Kazinczy szenvedélyes gyűjtő volt, maga is rajzolt és festett. Ezt
családja nem vette jó néven. Özvegye írja később, kölcsönkérő levelében:
Vagyonát elliterátorkodta, picturákra,
gravure-ökre költötte, hazája ízlését óhajtva emelni…
A tudós társaság mellett szépművészeti akadémia eszméje is
foglalkoztatta Kazinczyt. A terv nem sikerült, a tudós társaság első titkárául
pedig nem Kazinczyt, hanem a kisebb érdemű Döbrenteit választották meg.
1903. 1. Balkay Pál
festővel Kazinczy hosszú ideig volt kapcsolatban. Dessewffyhez 1810-ben írt
ajánló levele előtt ír róla Rumy Károly Györgynek. Az 1808. 10. 27-i levélben
Kazinczy megemlíti, hogy Kreutzinger róla készített portréját Balkayval
másoltatja.
Cserey Farkas > K,
1808.11.19: dolgoztasson Balkayval az ő számára is. 1808. 12. 08-án Kazinczy újra ír Rumynak Balkayról:
mikor bécsi lakásában járt azt sikeres másolatok díszítették.
K > Döbrenteinek, 1810.05.05: Balkay Kazinczynál időzik.
„Miolta itt van, Kreutzinger képét copirozza és a Geszner Salamon rezei
közül Lédát a hattyúval dolgozza vászonra. Ezzel csaknem egészen kész. Nyert
Széphalom a kép által, oly szép a Balkay Lédája”. Később változott
Kazinczy véleménye. K > Döbrenteinek,
1810.11.19…” Ne tudassa az úr vele, amit mondok; ő nem
szerencsés portraitirozo.”
1912-ben már Donát Kazinczy kedvence, aki szintén másolta
Kreutzinger képét. Egy évvel később Rumynak ismét dícséri Balkayt. Az 1903-ig
megjelent Kazinczy-levelezésben 1813-ban történik az utolsó említés Balkayról.
1903. 5. Donát János
arcképfestőről több levelében szól Kazinczy. Először 1806. 05. 29-én Cserey
Farkasnak írt levelében ajánlja, hogy Bécsben keresse fel. 1812. 11. 10-én
Horvát Istvánnak írja: „Donát a képet szerencsésebben kezdette, mint
minden más festő, aki valaha festett. Meglehet, hogy a kép oly szép, mint a
Kreutzingeré nem lesz, de bizonyosan inkább fog hasonlítani hozzám, mint akar
az…”
1812.12.20: Helmeczynek: „Te is kihalhatsz minekelőtte nagy
céljaidat elérnéd. Hadd bírják akkor barátaid képedet” és ajánlja
Donátot… 1814. 08.08. Pápay Sámuelnek: „ennél a széplelkű öregnél
még nem volt Magyar országon találóbb festő.” Donát elhunytát feljegyzi a
Tudományos Gyűjtemény is / 1830.12.12/
1911. 6. Balkay Pál instanciája /kérvénye/ adóügyben készült és Eger levéltárában találta a szerző.
Ennek azért örült, mert korábbi kutatásai során kevés adtot talált az akadémiai
festőről. Tárkányi Béla naplójából: „1842. dec. 12…a megyegyűlésen
Kazinczy Ferencnek Balkay Pál egri festészhez írt 30 eredeti levelét másolat
végett megkaptam”. A levélmásolatok sajnos eltüntek. /Barkócy E./
1903. 4. Nagy Sámuel
rézmetsző életrajzi adatait Kazinczynak köszönhetjük. Erdélyi leveleiben
írja, hogy 1810-ben Nagy Sámuel a kolozsvári ref. kollégium rajztanára volt. A
művészet több ágában törekedett jártasságra. Kazinczy szerint az
polihisztorsághoz vezet, minél pedig nincs veszedelmesebb.
Döbrenteinek a Művészetben említett levele:
Döbrentei > K,
1811.03.16…Tegnapi levelében olvasom Kiliánnak, hogy gróf Török
Lajosnak s Viczaynak egy egy melyképét küldi. Én megvallom, azt gondolám, hogy
több exemplár jö. Ha nem jő, nem vehetem hasznukat a Múzéumban, mert Nagy
Sámuel nem gondolom, hogy metszene számomra…
Idézi a Művészet a Nagy Sámuellel foglalkozó írásban a következő
levelet:
K > Kis Imrének,
1811.06.27…Sok magyar művészt ismerek, aki félig vagy addig sem
teszi meg az utat s magát valaminek véli…ilyen Nagy Sámuel…
Még további öt levélidézet található a Nagy Sámuel-ismertetőben
1904. 3. Adatok Rombauer János életéhez.
Kazinczy Kis Jánoshoz 1825. 02. 23-án írt leveléből tudjuk meg, hogy
régi az ismeretség Rombauerrel, aki mint jómódú művész jött haza 20 éves
szentpétervári tartózkodásából. A nyughatatlan művész szabadkőműves is volt, de
1802-ben a páholyból kiléptették, feleségétől elvált. Lefesti Kazinczyt, aki
büszkélkedik: Rombauer úgy szóla a mesterség felől, mintha én is festő volnék.
1904. 3. Czetter Sándor
Kazinczyval még tanulókorában ismerkedett meg, amiről egy bécsi levél
tanuskodik. 1802.10.31-én Kazinczy azt írja Virág Benedeknek, hogy Czetter
rajzolásait küldje el hozzá. Kazinczy kérésére Csokonai Czetterrel festeti le
magát, majd ennek alapján készíttet rézmetszetet.
Csokonai > K, 1802.12.26…Ami a festőt illeti, a
Tekintetes Úrnak rólam való gondoskodása meghaladja érdememet…Ráállok a
kívánságokra…Bétsi Barátim arra kértek, hogy ha több festéssel mehetnék
fel magam, Czetter jobban dolgozhatna a rézre. Tavasszal különben is fel kell
mennem. Vásárkor erről is tanácskozhatunk…Csokonai: Levelezés, Akadémiai,
1999.
Kazinczy 1810.02.25-i Rumynak és 1811.04.19-i Sárközy Istvánnak írt
levelében emlegeti Czettert.
1904. 3. Pongrácz festő
Kazinczynak két levelében fordul elő. Munkájával nem volt megelégedve, ezt
1805.09.01-i, Kárner Lászlónak küldött
német nyelvű levelében említi.
1904. 3. Erős Gábor rézmetszőről Kis Imre ír Kazinczynak 1809-ben abból az alkalomból, hogy a festő
megfordult a debreceni vásárban. A továbbiakban Kis beszámol arról, hogy
Erős nyomdát akart szerezni, majd jegyzőségre pályázott. A nyomdászati
engedélyt nem kapta meg, mert mint a Magyar Kurirban 1815.01.23-án
olvasható nekrológ írja: „ minden jeles próbatételeit a betűmetszésre,
öntésre, nyomtatásra…abbahagyta…” Így ért véget 36 éves
korában annak a magyar rézmetszőnek az élete, ki már deák korában nagy
figyelmet keltett atlaszaival.
1904. 4. Richter
– Manschgo
Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből c munkában
nem található a két arcképfestő. Kazinczy Szeder Fábiánhoz írt
1828.11.22. keltű levele nyomra vezet:
„Richter pesti festő a Leopold utczán…engem feste, s
képemet en profil hírem nélkül kőre metszette. A munka durvácska, de a rajzolat
igen jó, s képem minden barátim itéletek szerint el vagyon
találva…Czuczor barátunkat is ő festette…”
”Thewrewk barátom nov. 10 d. érkezek meg hozzám Manschgo festő
útitársával. Patakon sokakat feste…nálam feleségemet olajban en
miniatűre, lyányomat aquarellben…”
Ponori Thewrewk József Dűrerről írt dolgozata 1844-ben jelent meg
németül Pozsonyban. A Művészet szövege így folytatódik: „Manschgoról nem
tudok felvilágosítást adni, hálára kötelez, aki rávezet a nyomra…”
Kazinczy becses művészettörténeti adalékokkal telt levele a pannonhalmi
kézirattárban található. Megjelent az Irodalomtörténeti Közleményekben. /Rexa Dezső/
1904. 5. Meller S.: Kazinczy és Ferenczy
Kazinczy hamar tudomást szerzett a Rómában dolgozó magyar szobrászról,
Ferenczyről. Hozzá írt két levele a Ferenczy-hagyatékból került elő.
K > Ferenczy Istvánnak,
1825.01.04…Hébénknek egy recensióját készítettem, de az nyomtatva
nem lesz, míg meg nem írod, javítsam-e ítéletemet…”…az
egymástól távol álló szelíd szemöldök deríti fel azt a szép arcot! S a gazdag
hajfürtözés…”
Néked ki ad munkát, és mit csinálsz; igen azt, hogy visszakészülsz
Rómába. Csak addig ne menj, míg én megláthatlak…te tudod, hogy a
plasztika a természet helyett újat mást, egy szebbet, egy varázst ad. Így adád
te a Csokonaiét…
K > Ferenczynek,
1828.08.19…társamtól hallám Tornán, hogy fejem már gipszben le
vagyon öntve. Neked köszönöm, hogy halhatatlanná tevél…
K > Fáy Andrásnak,
1830.06.22…Az én egyik nagy kevélységemet, Ferenczyt, méltóztassék uramöcsém
nagyon tisztelni nevemben, s kérni, hogy engemet szeretni ne szűnjön meg; én
őtet bizony nem fogom…
1904. 6. Neygass
festöről 1811.11.06-i levelében ír Kazinczy Szentgyörgyi Józsefnek. Drága és
csillogó ruhákat fest. Portréfestéshez nem őt, hanem a bécsi Fügert vagy
Kreutzingert tartja alkalmasnak.
1905. 1. Kazinczy és Krafft Péter
Zrínyi-képe
Kazinczynak „ A Szigethy hős Zrinyi képe eránt.
Kazinczy közreműködésével sikerült elérni, hogy Krafft nem a Rahl által
metszett és a költőt ábrázoló képét vette alapul, hanem a műhöz illő Zrínyi kirohanása néven ismert képet
készíthette el.
/Esztergár László/
1906. 2. Vandza Mihály
díszletfestő és rézmetsző Kazinczy 1807.04.24-i, Ferenczy Lajosnak írt
levelében fordul elő: „…festése nagy dícséretekkel kürtöltetett ki
az újságokban…Vandza még kezdő s olyanról a dramatica-festésben sokat
várni nem lehet…Neuhauser…felőle úgy szólott, mint középszerű
fejről.” Később Kazinczy a festőt felkeresi Bécsben. Díszletfestő
tevékenységéről Döbrentei ír Kazinczynak 1811.05.20-i levelében: „Az ő
festése felől, ha jónak lehet is mondani, ne képzeljen a Tekintetes úr magas
művészi ecsetet…” Kazinczy
egy levelében írja: „Sok magyar művészt ismerek, aki félig vagy addig sem
teszi meg az utat…Ilyen Vandza…
/Neményi/
1906. 5. Schmelzerrel mellszobrot szándékozott készíttetni
Kazinczy 1816-ban. Erről az Erdélyi levelekben is említést tesz. A szobrászt
Bethlen Lajos hozta Bécsből.
1906. 6. Lochbichler festő Révai Miklós képét Szana Tamás említi, kritikai megjegyzés nélkül.
Kazinczy Horvát Istvánhoz írt 1815.09.24. levelében viszont megjegyzi, hogy
Donáttal újra kellene festetni a képet. „ a vékonytestű ember képéből
vegye le azt a sartosságot /?/, mellyet mindenik orcája, de kivált a jobbik
mutat. Az ő húsa nem zömök volt, hanem nyálkás inkább s a kép éppen ellenkezőt
mutat.” Kazinczy Báróczyról készített életrajzában szó esik
Lochbichlernek egy oltárkép másolatáról. A másolat Raphael Transfiguraciója.
1907. 2. 127.-144.old.
Schorn festő Berzsenyi képe
Berzsenyi képének festésekor említi Kazinczy levelezésében a
selmecbányai születésű Schorn festőt. A költőről miniatürt festett. Kazinczy megdicsérte Schorn munkáját.
1907. 6. Bayer József: Kazinczy és Oeser
,
Kazinczy nagy műbarát és kiváló műértő is volt. 1777-ben
a Belvedereben jár, így emlékezik erre: mi lehetek vala, ha Bécsben, Parisban
vagy Rómában születtem volna! Öt napi bécsi tartózkodása alatt annyit bújta a
Belvedere termeit, hogy elfelejtette megvenni Gessnert.
Oeser rajzait Pesten látta először, később levelezésben állott vele. A
közelebbi barátságnak gátat vetett fogsága. Oeser a 18. század kalandos alakja.
Kazinczy Oeser három képét ismeri hazánkban: egy oltárképet a pozsonyi kath templomban; egy csaknem 3
lábnyi magasságú képet a saját tulajdonában; egyet a kassai szenátornál.
Kazinczy Klopstock Messiását művészileg is méltó formában akarja
megjelentetni. Címképet szándékozik festetni a műhöz, erre Oesert kéri fel.
1794. évi levelében Oeser azt válaszolja, hogy Klopstock barátja, számára az
ajánlat kellemes. Végül is a kép elkészül és kalandos úton jut el Kazinczyhoz.
A kép nem felel meg várakozásának, de az
mégis Oesertől, „egy közbecsülésben álló magyar művésztől
van”. Kazinczy a képet Bécsben metszette Kiningerrel. /A képre a Kazinczy-levelezés II. és III. kötetében
található több utalás/
1907. 6. Ehrenreich Ádámról azt tartja Kazinczy, hogy nem egyéb, mint
pecsétnyomó rézmetsző. Vele dolgoztatott Trattner Mátyás, bár igényes munkát
nem mert rá bízni. Révairól készített képéről úgy vélekedtek, hogy Ehrenreich
nem tud rajzolni. /Bayer J./
1908. 02. 124
– 144. old. Kazinczy levelezése művészekkel, arcképei
Az MTA kiadásában, Váczy János előszavával és kommentárjaival jelent
meg Kazinczy leveleinek tizenhatodik kötete. A 650 oldalas gyűjteményben
számos olyan levél található, mely régi művészeti törekvésekre figyelmeztet és
a régi magyar művészeti viszonyokról nyújt igen hasznos tájékoztatást. Kazinczy
úgy képzelhető el, mint egy nagy műveltségű, lelkes, nemes ösztönű riporter,
aki kora életének minden nevezetesebb mozzanatát feljegyzi. Mások is szívesen
közölnek vele ilyeneket. Művészi
kérdésekben éppen olyan döntő fórum Széphalom, mint irodalmiban vagy
nyelvészetiben. Kazinczy levelezésben állott Magyarország majdnem összes
művészemberével, rajtuk kívül számos bécsi, lipcsei, berlini és prágai
festővel. A magyar művészeket személyesen ismeri. Írótársait figyelmezteti
portréik elkészítésére. Ő már gyermekkorában láthatta képmását művészi festmény
alakjában. 1819-ig nem kevesebb, mint 23 arcképe készült, festmény és
rézmetszet, kicsi és nagy, hazai és külföldi egyaránt.
1908. 2. Kassai képírók
a XIX. században.
Kassa művészeti élete szoros kapcsolatban volt a bécsi képzőművészeti
akadémiával. Ennek igazgatója Schmutzer, akit Kazinczy így jellemzett:
„nagy mester a vonásos metszésben”. Schmutzer vezetésével képezte
magát Simay Kristóf, a kassai normális iskola rajztanítója. Simayt
ugyancsak nagyra tartotta Kazinczy. Rajztanító volt Kassán Bellaágh
József, aki Kassa építőmestere posztot is betöltötte. A kassai múzeum és
levéltár őrzi több rajzát. Bellaágh tervezte az Erzsébet egyházban a
„szomorú kőoszlopot”, 1847-ben József nádor rekvieme alkalmából.
1908. 2. Bayer József: Hesz Mihály /1768 –
1830/ és Kazinczy.
A magyar születésű bécsi képíróról úgy emlékezik meg Kazinczy 1810-ben
írott egyik levelében, mint aki a képírásban mestere Balkay Pálnak, Nagy
Sámuelnek, Marczinkey Eleknek, Vándza Mihálynak és Kis Sámuelnek. Hesz
Mihállyal foglalkozik a Tudományos Gyűjtemény 1818. IV. 140 –141.
száma „A Honnyi Mívészek Esmertetése” c. rovatában.
K > Döbrenteinek,
1810.05.05….Balkay Pál úr köszönti az urat…Nagy Sámuellel,
az erdélyi rézmetszővel és Marczinkey Elekkel, Vándza Mihállyal és Kis
Sámuellel együtt tanulta a képírást Bécsben magyar születésű Hess Mihály
prof. alatt. / Váczy a levél jegyzetében ismerteti a Kazinczy által említett
képírók munkásságát. Utal arra, hogy Hess a VIII. kötet 424-425. oldalain is
előfordul. B.G./
1908. 4. Bikfalvi Koréh Zsigmond
Drámafordítással is foglalkozott. Mint festőről Földi János emlékezik
meg 1791. 06. 04. Kazinczyhoz írt levelében, érdeklődvén micsoda ember.
Kazinczy 1791-ben látta Koréh Horváth Ádámról készített képét. Tetszett neki a
kép ornamentikája., Az arckép szinte mellékessé válik az ornamentika mellett.
„Ha egészen eltalálta-e a képedet – írja Kazinczy Horvátnak –
azt mások ítéljék meg: elég az, hogy én ebben is reád ismerek…Aki
gáncsolni fogja, gáncsolja Kórét, a festőt, ne pedig a rézmetszőt.”
/Bayer J./
1909. 6. Rohn: Hírneves magyarok arcképcsarnoka
Rohn munkája két részből áll: a régiek arcképei, közöttük Martinuzzi
György, Zrínyi Ilona, Wesselényi Ferenc, Zrínyi Miklós. Az újabbak: Vörösmarty,
Deák, a nyelvújító Kazinczy , a zongoraművész Liszt
Ferenc…Ugyancsak Rohn adta ki a „Hírneves egriek
arcképcsarnoka” c. munkát. Itt található Pyrker László és a szerb
származású költő, Vitkovics Mihály, a nyelvész Szvorényi József. N - 308
1910.
Midőn Kazinczy 1816-ban Kolozsvárott járt, megemlíti, hogy a normális
iskolában „prof. Neuhauser, testvére Ferencnek, a szebeni
professzornak” volt rajztanítóként alkalmazva. Neuhauser Ferencről a
Trausch Schriftsteller Lexikon mint szebeni rajztanárról emlékezik meg. A
Wurzbach lexikon azonos nevű nagyszebeni rajztanítóról tesz említést.
Kérdés, hogya két lexikonban említett személy azonos-e? Kazinczy
levelezésében /IV. kötet, 563 oldal/ Neuhauser Jánosról esik szó. A Neuhauser
testvérekről eddig előkerült adatok eléggé
ellentmondásosak, további kutatás szükséges, amihez támpontot nyújthat a
Kazinczy-levelezés.
1912. 2. Kärling Tóbiás több olyan festményét említi Kazinczy levelezésében, melyekről eddig a
festő életírói nem emlékeztek meg. Ilyen Berzsenyiről festett képe. A képpel
sem Berzsenyi, sem Kazinczy nem voltak megelégedve. Ennek ellenére Kazinczy
megrendelte a festőnél Rákóczy Ferenc képének másolatát. A Dessewffyről festett
kép kissé önkényesre sikerült, mivel a festő kedveskedésből szépített a képen.
1913. 1. Széphalom építőmesteréről Kazinczy 1810-ben, „Széphalom és házi dolgaim” c.
feljegyzésében ír:
Anyám félt a soha ki nem elégíthető újhelyi Bossi kőmívesmestertől s
úgy hagyta, hogy a munka Radi Károly pataki építőmesterre bízattassék.
Épületemnek ez leve szerencsétlensége…a szobák eltévesztett szeglettel
épültek. Élhetetlen és felette szótalan ember volt; ha megjelent munkásait
megtekinteni, úgy nem szólott, mintha kamalduensisi barát lett volna; s így az
épület roszul is épült, többe is került…1791. május 16-ikán tették le az
első fundamentum kövét. Télben
1913. 2. Bellaágh
József. . 78-79.old. /K> Bellaágh levelet amit a Művészet közöl - a 23. kötetből iktatom be. A kötet jegyzete
megemlíti, hogy a levelet Kemény Lajos közölte a Művészetben. B.G./
Bellaágh a kassai normális iskola rajztanítója, 1781-ben született
Pesten. 1802-től 1869-ben bekövetkezett haláláig élt Kassán. Nemesi
konviktusban, magán-leányiskolában tanít, rajzon kívül zenét is. Kazinczy
levele mutatja, mnnyire becsülték Bellaághot.
K > Bellaágh, Széphalom,
1815.12.15.
Különös bizodalmú, Drága jó Uram, Professor Ur,
Az ifjú ember úgy tanulja ismerni és szeretni a mesterségeket, ha szép
remekeket lát, és ha van barátja, aki kimutatja, mit lásson ezekben. Ez bátorít
engem arra, hogy az Urat, Prof, Urat arra kérjem, hogy Szemere György és Péter
öcséimmel a Balkay darabjait látatni, és nekik holmit kimutatni, magyarázni
méltóztassék. A két ifjú jól tanult, nyelveket is s poétákat tanult s így
inkább fogja érezhetni, mi szép…ami mesterségben szép, azt ezen a földön
csak Fáy János és én érzenénk. Én egy hónap óta nem látok egyebet, ha szememet
behúnyom, mint a Furinoi szemeket…
1915. 8. Rombauer János
1827-ben festette le Kazinczyt, feltehetően nem ez az utolsó képe róla. A képet
a festő unokaöccse az Akadémiának ajánlotta fel, de nem került oda. Bayer J.
szerint talán még ma is /1815/ a festő rokonainak birtokában lappang.
Laczházi Gyula: Zrínyi,
Darfmeister, Krafft, Kazinczy. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.
Csokonai kezdeményezte Zrínyi műveinek kiadását és a könyv címlapjára a
fenti festők képeit szánta. Csokonai korai halála miatt terve nem valósult meg.
Zrínyi Miklós minden munkáit Kazinczy adta ki.
Kazinczy nemcsak kiadója Zrínyinek, hanem részese annak a művészeti
vitának, amely a Peter Krafft által festett, Zrínyi kirohanását /tehát nem
a költő képét/ ábrázoló festmény körül bontakozott ki /költő helyett
hadvezér/. Kazinczy érdeme, hogy a várvédő és a költő portréja nem
keveredett össze. Közreműködése révén a hiteles ikonográfiai ábrázolás valósult
meg, nem csorbult a történelmi hűség. A vita K > Csereynek, 1824.10 és
1824.12.21. leveleiből rekonstruálható.
K > Jankovich Miklósnak,
1824.04.19…Zrínyinek nevét hallván nekem minden vérem
megpezsdül…Szebb magyar írót én nem ismerek a régiek közül, s szeretnék
tanítványa lenni Sallustban. Ismered-e egy nem versekben írt munkáját, melyet
én Hadi Tudományoknak neveztem…Ott is kimutatta foga fehérjét hogy a
németet / a közellakót/ nem szerette. A Censura azt most meg nem engedi, hogy
kiadják: de az idők változnak, s az effélét jó fenntartani. Kérlek tehát,
méltóztassál a kincs birtokába eljuttatni…
Békési Gábor /PhD-dolgozat/ Csokonai megvalósult tervezete: Kazinczy Zrínyi
kiadása. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.
Több mint két évtizedes munka után, 1816-ban jelent meg / 1817-es
dátummal/ Zrínyinek Minden Munkáji,
két kötetben. Kazinczy Csokonainál korábban kezdett érdeklődni Zrínyi iránt, de
a kiadás koncepciójának – ami fennmaradt - elsősége Csokonaié. Terve
megvalósítását korai halála /1805/ akadályozta meg. Kazinczy merített
Csokonaiból / egyes megítélés szerint
plagizált/, de tervét meg is változtatta. A kérdéssel a Levelezés XII /447/ és
XIII. /13/ foglalkozik. Békési szerint a kiadó Trattner sürgetése miatt látjuk
a könyv élén a várvédő Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter portréját.
A Zrinyiász ketté van vágva a
két kötetben:
I. Zrinyiász,
1 – 10 ének
II. Zrinyiász, 11 – 15 ének, Elegyes versek,
Idylliumok, A török áfium…
A Zrínyi-kiadás történetével a Csokonai-levelezés 1999-es kritikai
kiadása is foglalkozik.
A Szigeti veszedelmet
Kazinczy nevezte el Zrinyiásznak.
Zrínyi-illusztrációról szól a Művészet
Kis Farkas Gábor:
Kazinczy Zrínyi-jegyzetei. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.
A 19. század első évtizedében igény támadt új Zrínyi-kiadásra.
Döbrentei és Kazinczy jelentkeztek a feladatra. Trattner először Döbrenteivel
állapodott meg. Kazinczy Döbrenteinek 1815.02.09-én írt levelében azt mondja a
Zrínyiászról, hogy lelkes mű, de másolat. Kazinczy jegyzeteket készített
Zrínyivel kapcsolatban. Ezek nagy része tartalmi kivonat, kisebb része
nyelvészeti megjegyzések. Kazinczy többször idéz klasszikusokat /Vergilius,
Horatius, Ovidius/ Zrínyi szövegének párhuzamául.
A nagy előkészületek ellenére a Zrínyi-kiadás végül bevezető és
jegyzetek nélkül jelent meg 1816 nyarán. Kazinczy Trattnerre hivatkozik, aki
nem várta meg a kézirattal. Másutt tervezte kiadni Zrínyi tanulmányát, ami
végül is az eredeti terv szerint nem jelent meg. Jelen tanulmányhoz csatolt
irodalom említi Kosjár Márton Kazinczy elfelejtett Zrínyi-értékelése c.
munkáját. Ez a közlemény az Itk. 1959-es évfolyamában jelent meg.
Nagy Ervinné: Madách Imre rajzmestere
A XIX. sz. első felében fokozott érdeklődés mutatkozik meg a művészetek
iránt. Bessenyei és Kármán nyomán előbb az irodalomra, majd a képzőművészetekre
irányul a figyelem. Kazinczy a külföldi minták követését szorgalmazza.
„Originál munkákat nem lehet reményleni, mert sem ízlés, sem anyag nem
olyanok még, amilyeneket kívánni a nagy
művekben kell.” Kazinczy kívánatosnak tartja, hogy a festő Winckelmann és
Mengs írásait is olvassa.
Madách Imre 1838 – 41 között festőtanár irányítása mellett
készítette képeit. „Tanult piktor” lett.
Árnyképek Történeti fotóeljárások Magyarországon /fotomult.hu/
A kézzel készített árnyképek igen népszerűek voltak a 18-19. század
fordulóján. Kazinczy és köre nagy tehetséggel művelte e műfajt. A fotó
elterjedése miatt az 1850-es években az árnykép fokozatosan háttérbe szorult.
Gábor György: Kohn a festő.
Magyar rapszódia. Vallástudomány. 2005
…Kazinczy Kohn képét meglátva figyelmeztette a festőt, hogy a
tájkép ember nélkül üres, csupán tartalmatlan szépelgés. Kazinczy szerint a
művészi szép a vallási szenvedély helyébe lépett. A természet önmagában nem
lelkes lény, hanem tőlünk válik azzá. Végül elszavalta a festőnek németül a
Vándor éji dalát.
Kazinczy irodalmi munkássága
/Tanulmányok Kazinczyról/
1994. Sorsvállalás
és sorsközösség /Vonzások és taszítások
Batsányi és Verseghy pályaképében
/ Jászkúnság, 4. sz. 28-32. p.
Bevezetésként két levélrészlet:
/ B.G./
Kazinczy > Szentmiklóssy Alajosnak, 1815.01.17…Batsányi és én
barátok soha nem lehetünk; karakterünk egészen ellenkező, de ízlésünk sem
egyezett soha s most még kevésbé.
Horváth Ádám > Kazinczynak,
1817.03.02… jobb teveled távolrul békélni; mert szemben szorosabb
kötelességű barátoddal s valaha rabtársaddal is, Verseghyvel igen
gorombán bántál. Ő nála hát nem erőlködtem többet…
…Batsányi kritikai kiadása 1953-61 között jelent
meg. Verseghy kiadatlan írásai a 70-es,
80-as években láttak napvilágot. Kettejük személyes kapcsolata az 1780-as évek
közepére tehető. A volt pálos szerzetes ekkor ismerkedik a felvilágosodás
eszméivel. Feltehető, hogy a fiatalabb Batsányi látta el Verseghyt könyvekkel.
Batsányi bíztatására 1790-ben lefordította Verseghy Millot: A világnak
közönséges története. A régi nemzetek c. munkáját.
Megjelenését
a klérus megakadályozta.
Batsányi hamarosan Kassára költözött, ott sem
feledkezett meg nála 6 évvel idősebb barátjáról. Verseghy előbb korrektora,
majd munkatársa lett a Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó szerkesztette Magyar
Museumnak. Kazinczy közvetített Verseghy ügyében Ráday Gedeonhoz, aki a
lapot gondozta. Verseghynek sorra jelentek meg – a már Kazinczy nélkül
szerkesztett – Magyar Museumban esztétikai tanulmányai.
A kassai Magyar Museumnál végzett közös munka
megmaradt Batsányi emlékezetében: Levél Szentjóbihoz c. vers..Hová lett
Verseghy s mint van? Versegi, kit
szeretünk…Nyert-e vagy elvesztette perét?…A cenzor Verseghy
Millot-fordításáért egyházi bűntető eljárást indított, támadta a Teremtésről
írt tankölteményét. 1794.február 18-án Batsányit a Helytartótanács a kassai
magisztrátus felügyelete alá helyezte, hivatalát vesztette és a Magyar Museum
öt évi /1788 – 1793/ fennállása után megszűnt.
A viszonylag felvilágosodottan uralkodó II. Lipótot a
szabad gondolatot otrombán elfojtó I. Ferenc követte. Batsányit, majd Verseghyt
is letartóztatják. A felségsértési és hazaárulási perrel részletesen
foglalkozik Kazinczy Fogságom naplója c. munkájában. Batsányi és
Verseghy az együtt töltött nehéz napokban műfordítási vetélkedőt folytattak.
Schikaneder egy versét fordították le. Szabadulása után Batsányihoz írt
verset Verseghy…”ki tégedet / míg él, akármely sors kövesse, /
állhatatos szeretettel említ.”
Egyikőjükkel sem túlzottan rokonszenvezett Kazinczy
– állapítja meg a Jászkúnság tanulmányírója. Idézi K > Kis
Jánoshoz, 1807. levelet: „Verseghynek Aglájája éppen szemem
eleibe akadt és így kiírok neked belőle egy darabot, melyet Batsányira nem
faragott, hanem kalapált…s azt az idétlen szüleményt osztán még versei
közé is felveszi…” Batsányi hazájától messze szakadt. A magyar
irodalomról szóló francia nyelvű írásában a 18.sz.. legkiválóbb költői között
említi Verseghyt
1996. Fried István: Az „érzékeny” neoklasszicista
, Békési G. – Sváb A.
recenziója, Új Holnap*
A Kazinczy Ferenc Társaság a tanulmánykötetet az író halálának 165.
évfordulójára jelentette meg. A kötet 10, korábban már megjelent írást
tartalmaz..
K.F. Helikoni virágai :
Szentjóbi, Horváth Á., Verseghy, Földi, Ányos Pál, Ráday Gedeon, Dayka és maga
Kazinczy. K-nak azt a törekvését mutatja be, mely az alkalmi költészet
nyűgeitől akarja megszabadítani az ódát, művészibb költészetet szeretne.
Vörösmarty és Kazinczy Lobkovic fordításai az egyik oldalon a hidegebb, racionálisabb, a klasszicizmust követő
Kazinczyt, a másikon az új, K-hoz képest korszerű, a romantikus színekkel élő
Vörösmartyt mutatja be.
K.F. színházi törekvései c. munkában a Hamlet magyar nyelvű tolmácsolásának változatai
találhatók.
K.F. útleírásai –t
emeli ki az életműből. Utal Busa 1996-os feldolgozására. Megállapítja, hogy a
K-filológia még a levelezésből adódó roppant tanulságokat sem tudta
teljes mértékben hasznosítani…
Goethe és Kazinczy K. arról szól, hogy Goethe megismertetését nem
elméleti írásokkal, hanem fordításokkal lehet elérni…
A címadó Érzékeny K. azt vizsgálja, miért az érzékenység íróit
fordította Kazinczy? Ezek: Gessner, Siegwart, Kayser, Miller….Kazinczy Gessner-fordításait
többen elemezték, abból a szempontból, hogy sikerült-e az idillek
hangulatát érzékeltetnie e fordítónak.
A Bácsmegyeyről
megállapítja, hogy nincs önéletrajzi rétege…
A Fogságom naplója „szárazabb” filológiai kérdésekkel
foglalkozik…
Kazinczy neoklasszicista fordulata hangsúlyozza, hogy K.F. fogsága után „harmonikus továbbélésről
van szó”…
Kazinczy és a képzőművészetek kiemeli a Dayka-portrét, amely arra hivatott, hogy megvalósítsa a kép és a szöveg egységét. A
kötet minőségét is az esztétikai élmény részének tartja Kazinczy…
K.F. olvassa Széchenyi István műveit cím arra utal, hogy Széchenyi elküldte a Hitel egyik példányát
K.-nek. Fried idézi Kemény Zsigmondot: „Széchenyi elődje Kazinczy
volt”.
* A
recensio teljes szövege „Kaz a hálón III”-ban
Kazinczy Ferenc: Geszner’ Idylliumi. Magyar
Pavillon. Régi Magyar irodalmi szöveggyűjtemény
Bévezetés. Ezek az
Idylliumok egynéhány kedvemre eltöltött óráimnak gyümölcsei: mert képzelődésünk
s elcsendesedett elménk nem tehetnek kellemetesebb és megnyugottabb állapotba
bennünket, mint midőn mostani rendtartásaink közül kiragadván az aranyidő lakosai
közé helyeztetnek…gyakran kifejtem magamat a város szövevényei közül s
magános vidékeket keresek…Elragadtatva gyönyörködésemben boldog vagyok
olyankor, mint az aranyidő pásztora s gazdagabb, mint egy király.
/ Az Éjtszaka
Gessnerből….. /
A Magyar Pavilonban Ráday-levelek is találhatók. Ezeket forrásaimból bővebben idézem. B.G.:
K > id. Ráday Gedeonhoz, 1785.08.27…Midőn én ezeknek a pásztori
énekeknek által-fordítgatásokhoz fogtam, éppen nem volt szándékom, hogy idővel
őket kieresszem kezem közül…egyedül önnön mulatságom s erőm próbálgatása
volt ösztöne s célja törekedésimnek…Így folyt jó ideig csak
gyönyörködtetésemre elkezdett munkám, midőn…Báróczy dicső
példája…felébresztette bennem azt a kívánságot, hogy eddig való
mulatságomat haszonra is fordítsam. Serényebb szorgalommal fogtam ekkor kedves énekecskéim
magyarázatjokhoz s nem hagytam semmit próbálatlanul, amivel gondoltam, hogy
fordításomat az eredetihez hasonlóbbá tehetem…Te ítéld meg, mennyire
értem el végemet…gyakori elakadásaim tanítottak meg, milyen nehéz
nyelvünknek a nyugotiakkal való atyafiatlansága s készületlensége miatt némely
részében a poézisnek szerencsés hív fordítást nyújtani….Gróf Teleky,
prof. Szabó, Rajnis, Bessenyei György és akiket legelöl kellett volna
említenem, Zrínyi, Gyöngyösi atyáink példái lehetnek…milyen pompás
méltósággal ír a magyar, ha nem majmol…
A fordításoknál…minden sorban elakad a fordító s kétségeskedik
benne, ha az idiotismust áldozza-é fel az energiának vagy az energiát az
idiotismusnak…a fogyatkozások…gyakorta az idegen szóknak
szükségtelen, s nagyobb részént káros kikerüléséből származik. Erőlködve
akarunk mindent magyar szóval kitenni…
Mennyire lehetne vinni nyelvünket, ha az Istenek köztünk is
teremtenének egy Voltairet? Egy Marmontelt?…
…az ecloga aranyidőt terjeszt eleinkbe…eleitől fogva Theocritost
tartottam legméltóbbnak ezen versek nemében a követésre…Idylliumiban
nemcsak rózsát, nemcsak liliomot találunk…Tudom ugyan, hogy egynéhány
képek és szólások Theocritosban ennyire elváltozott erkölcseink mellett
parasztoknak és durvának látszanak: az illyeket kikerülni
igyekeztem… /1/
K > Ráday Gedeonnak,
1786.01.12…Az a munkám, amelybe nékem a Gessner Idylliuminak
magyarrá tétele került, és amely hat esztendők alatt sok éjjeli órámat hagyta
álmatlanul, reménységemen felül meg van jutalmazva…Nagyságodnak
javallásával bírok… /14/
1997. Sebestyén
Árpád: Kétszáz éves a „Debreceni Grammatika” Megjegyzések
egy máig tartó vitához. A Debreceni Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi
Tanszék Évkönyve
1751 – 1800 között 34 nyelvtani kiadvány jelent meg. A Debreceni
Grammatika /eredetileg Magyar Grammatika/ Bécsben jelent meg 1795-ben. Kazinczy
már1790-ben hangsúlyozta a nyelvtanítás szükségességét. Elismerően szól
1808-ban egy nyelvtani könyvben a Debreceni Grammatika szerzőiről, magát a
művet viszont a nyelvi konzervativizmus fellegvárának tartotta /Lev. II. 421/.
Kazinczy az irodalmi nyelvet nem a népnyelv igényes változatára támaszkodva,
hanem felülről, arisztokratikus módon kívánta megteremteni.
1999. Enyedi Sándor: K. F. és Jósika János levelezése.
Irodalomtörténeti Közlemények, 1.-2.
A 23 kötetes Kazinczy-levelezés 5933 közreadott tételéből
mindössze három jelzi azt, hogy a két férfiú között levelezési kapcsolat
létezett…Az 1778-ban született báró 1804-ben táblabíró, 1812-től Hunyad
vármegye főispánja, 1816-tól főkormányszéki tanácsos…a korabeli Erdély
legfontosabb embere…
A levelek gondozója, Váczy…sem tudott arról, hogy a
kapcsolat…1816-ban, az erdélyi látogatás előtt kezdődött…Az itt
közlésre kerülő első, eddig ismeretlen Kazinczy-levél…nem lehetett
Kazinczynak a báróhoz írott első levele…
A másik…eddig ismeretlen levélről…Kazinczy említést tesz
Réday Gedeonhoz írott levelében…/ Mint látni fogjuk, a levél egy részét
megismétli Kis Jánosnak írt levelében. B.G./
K > Jósika Jánoshoz,
1809.04.13…Újhelyt ő Kir.-Hercegsége, a prímás beérkezett
Kassáról…misét monda reggel…az végeztetett, hogy a regiment helyett
egy divisio lovasság állíttassék, azt őfelsége felfegyverezteti s táplálja s
viszi. A főbb nemesség felkél…itt marad…Tirolban marcius elején egy
kis csata vala…500 emberünknél több ott maradt…
K > Jósika Jánoshoz,
1831.08.18…Átcsapván Máramarosból a sót Tokajra és Szolnokra
szállító oroszok által a kolera mirigye Ugocsa, Bereg, Szatmár, Zemplén és
Szabolcs megyékbe, Kassa sem marada anélkül. A Tanács ott elkészíté az ispotály
szobáit…
Amely szekeret a város a betegek béhordására csináltatott, csuda
formája által is elijesztheté vala a szemet, de még inkább elijeszté azáltal,
hogy hasonlított azon másikhoz, melyen a kutyapecér hordja a városból az
agyonsújtott ebeket…valamely arató leány egyszerre rosszul lett a mezőn.
A bárka megjelent és az ellenkező erővel felvette s vitte. De a leány megsejté,
hogy a fedeles és mindenfelől becsinált szekérnek hátul is vagyon egy ajtaja, s
azon oly szerencsésen csúsza ki, hogy a vivők észre nem vették. Azonban a
szekér elért az ispotályhoz. Ahhoz emberek futnak kiemelni a beteget, s oh
csudák csudája! A szekeret üresen lelik…
E szerencsétlenséget egy újabb történet még nagyobbá tette. Kassának
egy chirurgusa van…az látván egy hideglelések által elsápasztott fiút az
utcán, béadá neki a bismutot s a gyermek iszonyú kínok közt meghala…
A statárium e napokban megjöve…tisztemnek ismerem azokkal
tudatni, akik ezen tudósításomnak hasznát vehetik…Kérem…megengedni,
hogy akik a maradékról gondoskodnak, levelem mását vehessék, a gyűjteményekbe
vihessék…
Kazinczy nemcsak Jósikát kérte, hogy levelét mások is láthassák. Az
„ismeretlen” levél tartalmát – helyenként csaknem szó szerint
– még aznap megírta Kis Jánosnak.
A Kisnek írt levél a Váczy-kötetben megtalálható.
Kazinczy nem másolta a változatot, hanem helyenként másképpen adta
elő, pl: „a szekeret üresen
lelik…” „ az sehol sincs…”… „iszonyú
kínok közt meghala” viszont teljesen egyező mindkét levélben. /B.G./
K > Kis Jánosnak,
1831.08.18…Kassa egy csuda formájú fedeles szekeret csináltata,
melyen a kolerások az ispotályba vitessenek. A szekér hasonlíta ahhoz, melyen a
kutyapecér az agyonsújtott ebeket ki szokta hordani…Egy arató leány
hányni kezde a mezőn. Azonnal érte jön a bárka s a szegény lányt vitte erővel.
Az észre vette, hogy a szekérnek hátra felé is van egy ajtaja. Megnyitá azt s
kicsúszott. Azonban a szekér megálla az ispotály előtt; a ház emberei ki
akarják emelni a beteget s oh csudák csudája! Az sehol sincs…A
chirurgus…megláta az utcán egy fiút, kit régóta lele a hideg…beadá
neki a bismutot, s az iszonyú kínok közt meghala…
/14/
K > Kis Jánosnak,
1817.02.22…B. Jósika János tavaly Gubernális
Consiliariussá…nevezetett ki…egész Erdélyben harmadik
hivatal…oda császári herceg nem megyen…
K > Desswffy Józsefnek,
1817.02.25…Báró Jósika János…36 esztendős embernek
vevém levelét; azt írja, hogy…epigrammomat a Cardin. Martinusius kápolna
falába fogja kőbe vágva bétetetni…
1999. Gyapay László: Egy recenzió tétje /Kölcsey
befejezetlen kritikája Dayka Gáborról/
Irodalomtörténeti Közlemények
1817-ben…Kölcseyt komolyan foglalkoztatta az a gondolat, hogy
véglegesen szakítson az irodalommal és a kritikával…A széphalmi mester…minden
bizonnyal befolyással volt rá. E nélkül nehéz lenne megmagyarázni, miért
kezdett Dayka Gáborról recenziót írni…
Miután Kazinczy 1801 nyarán kiszabadult a fogságból, szinte haladék
nélkül hozzáfogott, hogy kiadja az 1796-ban meghalt Dayka Gábor
költeményeit…csak 1813 tavaszán jelent meg a könyv…Daykát az addig
élt legnagyobb magyar költőnek mondja…Kazinczy azt is határozottan
kifejti, hogy e nagyon magas relatív érték abszolút mércével mérve is
kiemelkedő…a nagyra tartott verseket…saját ízlése alapján átírja…javítást
hajt végre az eredeti szövegen…arra hivatkozik…hogy az írót ismerte
és érzéseiben vele harmonizált…
Az életrajzi részben Daykával való személyes találkozásait eleveníti
fel…művészileg és emberileg közel kerültek egymáshoz…
Kazinczy nem tartotta az általa publikált összes Dayka-verset kifogás
nélkülinek…beszél is arról, hogy ha a költemények nagyobb kötetet tettek
volna ki, néhányat el is hagyott volna közülük…
1817 júniusában Kazinczy már olvasta Kölcsey recenzióját
Csokonairól és Kis Jánosról. Mind a kettő nagyon megnyerte
tetszését…tudta, Kölcsey igen nagyra becsüli Daykát…
Kölcsey 1817-ben visszautasította, hogy Kazinczy kilenc kötet
fordításáról recenziót írjon…Daykáról Kölcseynek lényegesen könnyebb
lehetett írni, hiszen az ő kánonbeli helyéről egyetértés volt közte és
Kazinczy között…némileg kárpótolni tudta Kazinczyt azért, hogy nem írta
meg a kilenc kötetről a bírálatot, hisz a Dayka-kiadás a széphalmi mester
jelentős munkái közé tartozott…
Kölcsey…1817 július elején Pestre, majd szeptemberben Pécelre
utazott…a Dayka-recenziót feltehetően nem fejezte be…
1999. Hász-Fehér
Katalin: A felvilágosodás-kori folyóirat-kritika
etikai kérdései. Híd /Újvidék/, 11. sz. 801 – 814.
„Kritika nélkül nincs literatúra” – ezzel a
kijelentéssel kezdi Toldy Ferenc 1826-ban, az Élet és Literatúrában a
kritikáról szóló írását. A kritika szükségességével és tartalmával Bessenyei,
Batsányi, Kisfaludy Sándor és mindenekelőtt Kazinczy is egyetértettek.
Csatlakozott hozzájuk az Auróra-kör fiatal nemzedéke.
A nyugati irodalmakban a 18. század második felére vált gyakorlattá a recenzió.
Nálunk Ráth Mátyás próbálta bevezetni az 1780-ban indult Magyar Hírmondó
első évfolyamaiban.
A tudósítások igényükben nem haladták meg az ismertetést.
Először a cél a regisztrálás, a tájékoztatás volt, nem pedig valamiféle
irányítás vagy bíráskodás az irodalmi életben.
Néhány év múlva Kazinczy a Magyar Museumban Gelei József
Robinson-fordításáról, majd a Szigvart Klastromi történetéről szóló recenzióban
már bírálatot közöl. Ezen felül szorgalmazza a párbeszéd, vita kialakulását.
1809-ben jelenik meg Kazinczy első német nyelvű recenziója a Himfy
szerelmeiről az osztrák Annalen der Literatur und Kunst in dem
oesterreichischen Kaiserthume c. folyóiratban. A recenzió eltávolította
egymástól Kazinczyt és Kisfaludyt.
Kazinczy írásaival kiváltott vitát igyekszik elsimítani. 1815-ben,
bécsi útja alkalmával meglátogatja a pesti írókat, hogy tisztázza velük a
kritikaírás elvi kérdéseit és a Kisfaludy-ügy bonyodalmait. Meglátogatja a
dunántúliakat is. Kisfaludy irányában a békülési szándéka sikertelen.
Bajza és Toldy 1825-ben tervet dolgoz ki egy kritikai lap indítására.
Toldy német mintára szórakoztató tartalmúra is tervezi a lapot. Bajza később
húzódozik a feladattól, mivel a kritikus neve az 1820-as évek közepétől
megbélyegzett név lett. A vitában Toldy hangoztatta, hogy a kritika egy
területen illetéktelen, a zseni tekintetében.
A vita lecsendesedését és a kritikai lap indítását Kazinczy –
akinek az alapok lerakásában nagy szerepe volt - már nem érte meg. Bajza szerkesztésében
1831-ben indul a Kritikai Lapok, abban az évben, melyben Kazinczy
meghal.
2000. Hász-Fehér Katalin:
A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A
Bácsmegyeinek gyötrelmei. /In: A magyar irodalmi kánon a 19. sz.-ban. Pécs,
Kijárat Kiadó./
1811.12.22-én Vitkovics azt írja Kazinczynak a Bácsmegyeiről, hogy
„ez az a munkád, amely legelőször imádatta velem Nevedet…”
Három hónappal később Zabolai Kiss Sámuel Marosvásárhelyről arra kéri
Kazinczyt, tájékoztassa kijött munkáiról, édes visszaemlékezéssel említi a
Bácsmegyeit.
A sikertől felbuzdulva Kazinczy munkáiból 14 kötetes összkiadást
tervezett. Prónay bárótól kért anyagi támogatást. Az összkiadás tervéről
Kazinczy a későbbi levelek tanúsága szerint sohasem mondott le. Egy ideig más
események kerülnek előtérbe: a recenzió körüli viták; a Tübingai pályairat, valamint 1810-11-ben a Tövisek és Virágokkal
elérni kívánt irodalmi kánonteremtés, Dayka és Berzsenyi verseinek kiadása.
Elsőként kell megjelennie a Dayka-kötetnek és a Poétai Bereknek.
Dayka abszolút mércét jelentett. Kazinczy megtehette, hogy Dayka mellett
jelenjen meg. Meg kellett előzni Kis Jánost. Ez ügyben diplomáciai
tevékenységet folytat.
A verseskötetek kiadásának elrendezése után ismét előtérbe került
műveinek 14 kötetes kiadása. A Gessner-fordítások a 2-5 kötetben, a 6-ban a
Bácsmegyei „egészen újra dolgozva” jelenne meg. Kitér a nyomtatás
részletkérdéseire is, a papírra, a betűre, a formátumra. A 6. kötettel tervezi
a sorozat indítását, mert az leginkább „publici saporis”. A Bácsmegyeinek
kellene fedeznie a fordítások öt másik kötetének kiadásait. Alku folyik a
nyomdával a kötetek számáról. A kiadó csak
biztos sikerkönyvet akar. Közben Kazinczy előfizetőket gyűjt, Erdélyben
három hónap alatt 200 előfizető jött össze. Újabb alku folyik a
kötet-beosztásról.
A szövevényes történet nem jelentéktelen eleme a „Bácsmegyei
újrakanonizálása.” A mű Kazinczy művészetről és közönségről való
gondolkodásának kifejezője kívánt lenni. Mentesíteni óhajtotta pl. Kazinczy a
regény nőalakját az erkölcstelenség vádja alól. Az újraértékelés és az
esztétikai nevelés végpontja a regény fiatal olvasója, aki – toldalékként
- nyelvi és stilisztikai jegyzeteket készít a műből. Az ifjú rehabilitálja a
regényt.
Közjáték 2005-ben és folytatás
Májusban a deske hu-ra a fenti tanulmány eredeti szövegéből
idézetek kerültek fel. Ennek bevezetője: Gábor még Kazinczy körül. Mutatott
egy csodálatosan fontoskodó irodalmári
/egyetemi tanári/ szakszöveget, kurzívval saját fordítása.
Hász Fehér Katalin 06. 30-án reagált:
Tisztelt Váli úr,
örömmel látom, hogy létezik egy Gábor nevű akárkije, aki Kazinczy iránt
intenzíven érdeklődik. Szeretnék további segítséget nyújtani neki. Javasolnám
olvasásra Fried István, Csetri Lajos, Mezei Márta, de különösen Gergye László
tanulmányait, a Kazinczy-levelezés 23 kötetes kiadását, a Kazinczy-művek első
kiadásait, azoknak tipográfiai, grafikai, szerkezeti, stb megoldásait,
filológiai tanulmányozását, a több ezer oldalnyi Kazinczy-kéziratot a hazai és
külföldi kézirattárakban…
A második e-mailben:
…Most dolgozunk Kazinczy levelezésének CD-kiadásán. Ha Debreczeni
Attilához fordulnak / a debreceni egyetemen/ talán a pillanatnyi állapotú
CD-t megkaphatják. Rajta van mind a 23 kötet…
Másnap a következő levelet írtam:
Tisztelt Tanárnő!
A Váli Dezsőnek küldött levelében nekem ír gúnyos sorokat. Megtisztel
egy feladattervvel. Félreértés történt: nem vagyok Kazinczy-kutató, még csak
irodalomtörténész sem. Belemerültem Kazinczy világába, szinte
kimeríthetetlennek találtam. Élményeimet esetenként megosztottam Dezsővel.
A Deske hu-n önnel kapcsolatban olvasható soroknak nem volt szándéka
gúny. Azt a kérdést tettük fel, mi az oka annak, hogy az irodalomtörténészi
szakszöveg esetenként az érthetőség határát súrolja. Erre a kérdésre nem
kaptunk választ.
Egyébként Kazinczy szeretete és kegyed munkásságának megbecsülése
részemről nem csorbult. Tisztelettel: B.G.
Ezt a levelet Hász Fehér technikai
okok miatt nem kapta meg, de olvashatta a deske.hu-n.
Dezső – hivatkozva az előzményekre – a reagálást és
válaszomat feltette a honlapra. H. F. K. még írt néhány levelet Dezsőnek, azt
pl. hogy fordításom eltér az ő szövegének értelmétől. Neheztelt levelének a
honlapra való felrakása miatt /levételre került/. Figyelemre méltó Máté
hozzászólása:
Érdekes a polémia a Kazinczy-kutató hölggyel. Az ő szövege nem
fontoskodó. Ez egy stílus, amelyet nagyon nehéz megtanulni. De aki tudja, az
tehetséges…Ha egyszer megtalálja azt az eredeti témát, amelyben majd
igazán eredetit / akár világraszólót/ alkot, a stílusa is egyszerűsödni
fog…
A polémiában szóba került Debreczeni Attila, akinek
OTKA-pályázata a következő adatokkal szerepel a hálón:
T 049437 MF
Kazinczy Ferenc
művei, kritikai kiadás,
D.E. B.T.K. Régi Magyar Ir.tört. tsz. 4 éves időtartam,
4900.- eFt.
e-mail váltás Debreczeni Attilával
2007 februárjában – csaknem 2 év múlva - kerestem
meg Debreczenit, Hász Fehér Katalinra hivatkozva. Gyorsan, udvariasan, hosszan
válaszolt. Mondanivalolóját három pontba csoportosította. Jogi okok miatt nem áll módjában a cd-t
átadni. Mint kutatót szivesen látnak Debrecenben a Kazinczy levelek
tanulmányozása céljából. /Ennél jobb Poprády Géza ajánlata: az OSZK
olvasótermének szabad polcán kinn van mind a 23 kötet, azokat kedvemre
forgathatom. Ehhez csak a Várba kell felmenni. /
Debreczeninek megköszöntem válaszát, reményemet kifejezve, hogy eljön a
Kazinczy levelek kereskedelmi forgalmazásának ideje is.
2008. elején Dezső Fried proftól tájékozódik a Lukácsban: Debreczeni
hallgatókkal íratta le a Kazinczy leveleket, nagyon sok a hiba a szövegben,
ezért nem akarják kiadni a kezükből. Az ügyre Babits-ihlette – esti
kérdés - versikében reagáltam, ami a deske.hu-ra került: „Minek az úszás
idejét mérni/ Minek Kazinczy cédéjét kérni…”
Ezután Hász Fehérhez fordulok, nem tudna-e segíteni. Gyorsan és
Debreceninél is kedvesebben válaszol. Megigéri, hogy amint terjeszthető a
Kazinczy-CD, küld nekem egy példányt. Ezt a levelet 02. 23-án megköszönöm és
írok arról, miért foglalkozom Kazinczyval. Erre 03. 03-án hosszú levélben válaszol.
Hangvétele olyan, mintha hallgatója lennék. Irodalom-listát közöl, kiket
olvassak /Kazinczy helyett/
Egy hónapig Bécsben lesz. Reméli, tud onnan is e-mailezni. Várok 05.
09-ig. Akkor azzal az ürüggyel írok: tud-e Váczy Kazinczy-monográfiájának
állítólag előkerült II. kötetéről. Azt is írom, hogy Móricz Váczyt tökfejnek
tartotta. Hász Fehér nem válaszolt. /Azóta
sem 08. 05. 14. és azóta sem, nem is hiányzik. /
Mindkét levélváltásból az a meggyőződésem erősödött, hogy az
irodalmárok egész más világban élnek, mint pl. mi ketten Dezsővel. Nyelvezetük
is eltér, hisz az egész ügyet ez indította el.
2009 novemberben beszélgetés a Lukács zuhanyozójában Fried proffal. Ő:
az irodalomtudománynak szaknyelve van, mint minden szakmának. Ő tanár, ezért
érthetően fogalmaz, különben a hallgatói nem értenék meg.
2001. Vidor Miklós: Kazinczy körül, Új
Ember, 07. 29.
Mellszobra a
Múzeum-kertben található. /Megnéztem. B.G./ Karosszékében háttal ül Kazinczy
felé Arany János. Széphalomba érkeztek és innen áradtak minden irányba a
levelek, melyek egyetlen, megszállott férfi munkájával a tudós társaság, az
akadémia működését pótolták. A levelezés az irodalmi szalonokat is pótolta,
mely szalonokban Nyugat-Európában pezsgő
élet folyt. A levelezéses kapcsolattartás tetemes postaköltséggel járt.
Kazinczy megérte munkáinak gyűjteményes kiadását, de a legtekintélyesebb írónak
már alig volt közönsége. Színre lépett az új nemzedék.
2001. Hartvig
Gabriella: Legyen a mi levelezésünk szívből, nem szívért / A Yorick és
Eliza levelei körül zajló fordítási vita/ Irodalomtört. Közlemények, 11.
sz.
Kazinczynak az Akadémián őrzött kéziratos hagyatékának katalógusát
1993-ban adták ki. Ebben található az a bejegyzés, amely Sterne egy
megnevezetlen művének Kazinczy által készített fordítástöredékét jelzi.
K > Helmeczy,
1813.08.18…Most Yoriknak Érzékeny utazásait fordítom,
előttem lévén a német, francia és angol textus. Ángolul nem olvasok, de sokszor
belétekintek…A német igen szoros fordítás, a francia szép, de tág.
Korábbi dokumentum is van, mely Kazinczy szándékát jelzi:
K > Kis János,
1797.11.16…új darabokat is mutathatok, mégpedig úgy, hogy rólok
minden szenny le van fúva: Yoricknak leveleit Elizához franciából!…
A fordítástöredék nem az Érzékeny utazások, hanem az 1815-ben
megjelent Yorick s Eliza levelei kéziratos változatának néhány oldalát
tartalmazza. brünni fogsága idején javítgatta kiadáshoz.
A Letters from Yorick to Eliza 1773-ban jelent meg először
Londonban, majd számos újabb kiadást ért meg. Bécsben két kötetben jelentek meg
a levelek 1790-ben. Franciául Pierre Frénais fordításában jelenik meg a
levelezés, ebből dolgozott Kazinczy fogsága után.
Magyarul a levelek Kazinczy Munkájinak /1814 – 1816 / negyedik kötetében
jelent meg:
Sterne: Yorick levelei
Elizához és viszont, Érzékeny utazások.
A leveleket Döbrentei angolból fordítja. Az a tény, hogy Kazinczy
a művet nem angol eredetiből fordította, évekig tartó vitát indított el
közte és Döbrentei között.
Döbrentei > K,
1815.12…Ez a darab is igen szép, igen szép fordítás. De kihagyál
Eliza leveléből egy igen szép képet: „legyen a mi levelezésünk szívből,
nem szívért”…
Döbrentei ugyanezt a fordítási hiányosságot az Erdélyi Muzéum 7.
számában is szóvá teszi, Szterne Lőrincz élete /1817/ c. írásában:
„a levelezést…magyarul is megismertetni helyes választás volt, bár
a fordítás az eredeti anglus textből eshetett volna. Elmaradván a magyar
fordítás mellől Sterne élete…”
Az angolosok, Kis János, Kölcsey és Döbrentei egyaránt elmarasztalják
Kazinczy Sterne-fordításait. Kölcsey azzal vádolja Kazinczyt, hogy
fordításában Gessner, Marmontel és Yorick stílusa egyforma lett. Kazinczyt a
kritika vérig sértette, Döbrenteinek indulatos választ küldött, álláspontját
védelmezve.
Kölcsey > K,
1817.06.14…a nyelv csak oly fordításokkal gazdagulhat, melyek az
originál színét megtartják…Yorick sokat veszteni fogott azzal,
hogy franciából jött által…
Megváltozott a külföldi irodalom fordításának a szerepe. A
századforduló előtt az egyes műfajok honosítása nagyobb szerepet játszott, mint
a fordítói hűség. Kazinczy az 1790-es években a fordító feladatát a magyar irodalom hiányait pótló küldetésben
látta.
Az 1820-as évek végére Kazinczy magára maradt fordítási koncepciójával.
A fiatalabbak Döbrentei mellé álltak. A Tudományos Gyűjteményben
Döbrentei fordításáról recenzió jelenik meg:
„…ezen másodszori fordításban sok van olyan is, ami az
elsőből egészen kimaradt…” Kazinczynak abban van igaza hogy Döbrentei
pontosabb fordításának a magyar szöveg stílusa látja kárát.
A Muzárion Verseny c. részében vetélkedésre bíztatta a feleket.
Kazinczy módosított fordításával bizonyítani igyekezett, hogy ő is tud pontos,
hű fordítást készíteni, nem a nyelvtudás hiányáról van szó. A versengés kezdett
elmérgesedni, amit Szalay László igyekezett leállítani. Végül is Kazinczy
nyelvművelő és ízlésformáló programja az 1820-as évekre az angolul is jól tudó
irodalmár modern értelemben vett hiteles fordításával került szembe.
2002. Hász.Fehér
Katalin: Az ángoly kert és a kínai enciklopédia. Recenzió: Mesterkedők Antológia. Szerk.: Kovács Sándor
Iván…Korona, 1999. BUKSZ, 2.sz..
A szerkesztő a 18-19. század kismestereinek szövegeiből válogat.
A „történeti” mesterkedők nem teljesen ismeretlenek az
irodalomtörténetben. A lexikonszerű
munkában esetleges, ki hol kap helyet., pl. Kazinczy és Láczay
egykori viszályuk ellenére egymás mellé kerültek.
K > Rumy Károly Györgynek,
1811.01.12…Niemans sonst, als Gyöngyösi der Leoninische Dichter,
und Prof. Láczai in Patak…
A levél jegyzete: Láczai József / 1764 – 1828 / sárospataki
lelkész és tanár a Hazai és Külföldi tudósítások 1809 évi dec. 23-i
számában Kazinczy ellen írt cikket A Magyar Versekről. Ebben Gyöngyösit
magasztalta…Kazinczy a Tövisekben válaszolt a Lúdhattyú Láczainak…
Weöres: Három veréb
hat szemmel. Antológia. A magyar költészet rejtett értékeiből és
furcsaságaiból. Szépirodalmi, 1977. Közreműködött: Kovács S. I. / A könyv nem a hálóról való, az előbbi
antológiával való rímelése miatt kerül említésre. B.G./
Kazinczy: A békák…a
teljes vers
Jegyzet: Naplója, levelezése értékesebb, mint versei…Rengeteget
írt…nem érthetünk egyet egyoldalú szellemi arisztokratizmusával…mérsékelt
demokrata volt…A békákban a vulgáris mesterkedőket
csúfolja…
A békákat lásd: K > Berzsenyi,
1811.01.10.
2002. Németh Zoltán:
A Pályám emlékezete szöveghagyományairól és az önéletírás tervének
eredetéről. Irodalomtört. Közlemények, 5.-6.
„Senki sem érezte annyira a különbséget, mely a korabeli magyar
stíl és az előtte remekeknek tetsző klasszikus és nyugat-európai művek stílje
között volt, és senki nem törekedett e különbség megszüntetésére oly tudatos
elszántsággal, mint Kazinczy. Innen van, hogy nagyobb eredeti műveit, a Pályám
emlékezetét és az Erdélyi leveleket annyiszor át-meg
átdolgozta” /Váczy: K. F. 1909./
A Pályám emlékezete nemcsak a szövegváltozatok nagy száma miatt
titokzatos, hanem a megírás ötletének eredete miatt is. Kitől és mely
időből származik az elképzelés?
Nyolc olyan szöveget
találunk, melyben Kazinczy életét és korának eseményeit születésétől fogva
beszéli el. Az egyik legismertebb a Tudományos Gyűjtemény 1828-as
évfolyamában /I., II., XI., XII. számok/ jelent meg, a másik az MTA
kézirattárában található.
Abafi szerint a második munka 1817-ből való, címe: Az én életem.
Barátimnak, literatúránk barátjainak s legközelebb gyermekeimnek
Kazinczytól…A harmadik címe: K.F. saját kezével írt autobiographiája,
1823…Nemcsak a változatok száma nagy, hanem egyes változatokat többször
átdolgozott…A Tudományos Gyűjteményben napvilágot látott munka szövege az
egyik kéziratos változatával sem azonos, kézirata valószínű elveszett.
A keletkezéstörténet kérdéseit vizsgálva a szakirodalom az író
környezete részéről megnyilvánuló ösztönzést, a kitartó
„ostromot” említi….Az ösztönzők: Szemere, Kölcsey, Toldy és
Vörösmarty…Volt-e belső indíttatás? Csereyvel váltott 1808-as
levélben esik szó a kérdésről. Kazinczynak tetszik az ötlet és sajátjának
tekinti azt.
2002. Orbán
László: Kazinczy Pályám emlékezete c. önéletírásának kéziratai és
kiadásai. IV. évf. hallgató pályázati munkája. Irodalomtört. Közlemények. 5.-6.
627 – 650. b=77 /2008. a teljes
tanulmányt levettem/
A Pályám emlékezete címet viselő négy kézirat egyike sem felel meg egy
„jó szöveg” követelményeinek. Négyből három befejezetlen, a
negyedik, a Biographiám 1759 – 1804. pedig középen hiányos. Az utolsóként
elkészült kézirat az elbeszélt időtartamot tekintve a leghamarabb szakad meg.
Az első kidolgozás 1759 – 1783 közötti időre terjed. Ez viszont a
második kidolgozás későbbi változata.
Az a szöveg, amit 170 éve a Pályám emlékezete címen olvasunk, nem
azonos Kazinczy egyetlen önéletírásával sem, a fellelhető kéziratok egyikén
sem található a Pályám emlékezete cím.
2002. György
Zsombor: Pályám emlékezete, Károli Gáspár Református Egyetem,
szakdolgozat.
Az önéletrajzként való műfaji besorolás nem pontos. A könyv
értelmezhető emlékiratnak, korrajznak, de levél is sok található benne.
Szubjektív válogatás, melyben a szerző egyes szám első személyben írja meg
élete eseményeit kisgyermek korától 1805-ig, házasságáig. Kazinczy igen sokat
dolgozott művén. A Pályám emlékezete címet a negyedik változat viselte és a
Tudományos Gyűjtemény számára készült.
Nem „chroniconi renddel megyen a dolog, hanem poétai
összvefűződésel” – írja Helmeczinek. Kronologikus rendben négy könyvre
oszlik a mű, a könyveken beül szakok különülnek el. Ezen belül számokkal
két-három oldalnyi egységeket választ el a szerző.
A harmadik könyv a fogság esztendeit fedi. Kazinczy azonban nem említi
a börtönt, a fogságot, hanem a haza iránti sóvárgást érzékelteti. Ennek oka a
cenzúra is lehet.
A mű hangvételére mondja Kazinczy: „A tón hol komoly, hol eleven,
hol humoristisch”. „Nem magamat akarám festeni, hanem azt a kort,
melyet éltem s annak jól vagy rosszul nevezetes fiait” – írja egy
másik helyen.
Szól többek között a Magyar
Museumról, Batsányi és közte levő ellentétről, majd a Kassán indított
Orpheusról. Csokonairól írja: „Nagy része a Csokonai vétkének csak
annyiban övé, hogy mindent ada, amit tőle kívántak, s mindjárt adá, mihelyt
kívánák; s talán még inkább az, hogy tovább nem élt…”
Szabadulása után sokat szenvedett családjától, többen ellenségesen
fogadták és bűnösnek tartották. A mű záró mondata: „…én csendesen
élék a szerelem és barátság védő szárnyai alatt, bár rettegtete hazám sorsa,
melynek saját vesztemmel is örök állást óhajtottam.”
K > Szemerének, 1817.05.07…a
levélben Kazinczy részletesen foglalkozik pályájával, a levélből bővebben a
K.F. portréban. B.G.
Hőgye István: Kazinczy Ferenc utazásai /K.F. utazásai 1773 – 1831, Szerk: Busa
M. Bp.-Miskolc, 1995. / Recenzió
Kazinczy már gyermekkorában elkezdte az utazgatást, amikor Biharból
hazalátogatott Regmecre, testvéreihez. Diákéveiben Debrecen-Sárospatak-
Késmárk-Eperjes-Pest-Buda-Bécs útjainak állomáshelyei. Kassa és 10 vármegye
iskoláinak igazgatójaként, felügyelőként is sokat utazott. Börtönévei alatt is
utaztatták: Regmec-Buda-Brünn-Buda-Tokaj-Munkács helységek között.
Megfordult Debrecenben Csokonainál, Kölcsynél Álmosdon, továbbá
Desswffy, Wesselényi, Festetics, Teleki palotáiban. Jól érezte magát Kassán,
Patakon, Pannonhalmán.
Kováts Dániel
könyvismertetője. Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra. Kapható a
Pytheas könyvesboltban. Formátum A 5, terjedelem 68. oldal, ára 2200.- Ft.
2003. Margócsy István: Kazinczy és a Magyar Aglája /In memoriam Verseghy Ferenc/ ,
Verseghy: Magyar Aglája, Buda, 1806. Kisebb költemények, énekszövegek,
Horatius imitációk / A magyar irod. tört. Háló/
Kazinczy, amint megjelent Verseghy verseskötete, rögtön jelezte
fenntartásait, szándékát, miszerint recensálni szeretné a kifogásolt művet. Ezt
többekkel közölte is…Verseghy ott hibázott, hogy ízlését nem tisztította
meg eléggé, a szépet a nemszéppel, a nemest a nemtelennel együtt
hagyta…ama három jelentős költő, akikkel szemben Kazinczynak súlyos
kifogásai voltak…mind a szerelmi költészet terén kapták a
ledorongolásokat. Verseghy mellett Kisfaludy Sándor és Csokonai is megkapták a
magukét…Csokonai életművének nem jelentéktelen része…nyers, vad
testiséggel operál…”A szerelem az embert egész a baromig lealázza…” „Verseghy a budai fogságban a nőzés
örömét egy versben festé…Bocaccio és mások festettek
efféléket…” írja Kazinczy.
A szerelmes irodalmat olyan modern és kíváló szerzők is elutasították,
mint pl. Batsányi, aki az anekdota szerint keményen elvetette és elégetni
javasolta Kazinczy Bácsmegyeyjét, mondván: „a magyar így nem
epedez”…még Berzsenyi is…indulattal szól a szerelmi
költészet, mint felesleges dolog ellen…
Kazinczy ifjúkorában, a 80-as, 90-es évek fordulóján radikális kézzel
nyúlt a szerelmi tematikához, akár fordításaiban, pl. Goethe: Sztella,
Wieland: A Sinopei Diogenes dialógusai, akár eredeti műveiben, mint pl.
a Bácsmegyeyben vagy erotikus epigrammáiban.
Kazinczy a szerelmi művészetet szublimált és testetlenített formában
képzelte megvalósíthatónak. A Verseghy-féle Örzsikék már nevük miatt is
alantasnak tűntek fel…
Kérlelhetetlenül elveti Verseghy Aglájáját, sőt az egész
életművet. Hol száraznak, teoretikusnak, nyersnek, testinek tartja.
„Kettejük két Gráciája nem fér össze egy helyen.”
Bartzafalvi Szabó Dávid: Szigetvárt klastromi története /Részlet
a hálóról levett szövegből/
Szigvárt, egy nemes elméjű ifjú, született a Svábságban, egy bizonyos
Faluban a Duna mentében. Az ő atyja, ki ugyan pontba egy valódi Német-Sváb
vala, már huszonnégy esztendőktől fogva Tiszt-tartó volt azon Faluban. Az ő
csakhamar megholt feleségétől valának néki két leányai és három fijai, kik
közül a mi Szigvártunk a legifjabbik vala…
Mihelytt tavasz lett; már semmi sem tartóztathatta meg odahaza; tsigát
vert, lapátozott, vadászatot indított s gyermekekkel, maga rendelte el őket
melyik mi legyen – no te leszel vadász, - te pedig szarvas…Éppen
akkor vala az Osztriaiaknak Háborojok a Burkussal; s jóllehet az ő Fejedelme az
Ósztriai részen vala: ő mindazonáltala Burkus részét választá magának, mivel
már azelőtt az Újságban olvasta vala, hogy a Burkus mindég többször győz…
Mikor már melegebb napok valának; feredett a Dunában…
Egy estve sétálni vivé az Atyja egy Kaputzinos Klastrom felé, hol egy
régi jó barátja volt. Szép gyönyörűséges estvéli idő vala!…Az erdőnek
setétsége és a Rigóknak szomorún zengő éneklések, az ifjú Szigvárt szívét
mintegy innepi buzgósággal elegyes szomorúságú állapotba helyeztették, melybe
őtet at ő Atyjának a Természet szépségéről s a Teremtő szeretetéről, készakarva
úgy intézett véle való beszélgetése, még
jobban bémerítette vala. A Klastromra méne osztán beszédek: majd látsz ott
Fijam! Tiszteletre méltó Férfijakat…némelyek kevésbé fognak néked
tetszeni…ne véld őket tsupa Angyalnak….
Margócsy István: Szigvárt
apológiája / Barczafalvi fordítása/
A kortárs kritika elsősorban szóhasználat, szócsinálás szempontjából és
kevésbé esztétikai alapon értékelte Barczafalvi fordítását. Dugonics az Etelka jegyzeteiben dicsérte Barcafalvi
teljesítményét, Kazinczy viszont elutasította. Ez azért is érdekes, mert
ő annyira lelkesedett a német könyvért, hogy szerzőjével levelezést
kezdeményezett s maga is hozzálátott a regény fordításához, Szegvári
címmel / J.M. Miller 1750 –
1814 – Siegwart, eine Klostergeschicht /1776/ B.G./ Az abbahagyott fordítást még fogsága
után is tervezte befejezni.
Kazinczynak finom művészi érzékére vall, hogy / mint később Csokonai
esetében/ Barczafalvit könnyednek, talányos elméjűnek tartja, de a
Szigvárt-fordítást elítéli, meglehet írói féltékenységből is:
Ezt a német nyelven édes sírásra fakasztó írást bosszankodás nélkül nem
fogják olvashatni…Románt fordítani, s a gyönyörűségre szolgáló dolgokat
is idétlen névvel mocskolni el, megengedhetetlen vakmerőség.
Barczafalvi megítélésére hatást gyakorolt Kazinczy elitélő véleménye,
ami pályája végén enyhült.
A Szigvárt és egyéb fordított művek nagy mértékben hatottak a kor
irodalmi ízlésére. Nélkülük nem születhettek volna meg az oly fontos magyar
művek, mint Kazinczy Bácsmegyeyje, Kisfaludy Sándor műve, a Két
Szerető Szívnek Története. A művek modern regényeknek számítottak az 1780-as
évkben, utat nyitottak a felvilágosodott irodalmi szellem érvényesüléséhez..
Kazinczy látta Miller regényének jelentőségét, azért akarta
lefordítani.
A Siegwart a német irodalomban Werther után a legnagyobb
könyvsiker volt. 1776-os első megjelenése után a fordítások sorrendje: lengyel
1777; dán 1778; francia 1783, 1785.
A modern német regény kihívást jelentett a korabeli magyar irodalom
számára, mind tartalmi, mind erkölcsi szempontból. A regényben sok olyan
tematikus elem található, amely a magyar irodaloman csak később jelent meg.
Ilyen pl. a nemes és nem nemes közötti szerelem, a nők jogainak elve.
A magyar író számára a szenvedély és érzelmesség kifejezése okozhatott
gondot. Feltehető, hogy emiatt kényszerült Barczafalvi a szavak tömegének
újítására. Kivált a magyar prózanyelvben nem volt hagyománya az érzelem, a
szerelem, elragadottság megjelenítésének. Bár Miller nem tekinthető szellemes,
változatos stilisztának, mégis a német prózanyelv jó lehetőségeket teremtett
számára. Barczafalvi megoldhatatlannak tűnő feladatot vállalt. A két kiváló
stiliszta, akik kikerülték Miller regényét, Kazinczy és Kármán az általuk
választott levélregény formában tudtak jól fogalmazni. Mind a Bácsmegyeyben,
mind a Fanni hagyományaiban kerülhették a kitörő szenvedélyeket, a
szreplők nem beszélnek egymással.
Barczafalvinak nem kis gondot jelentett a szerelmeseknek kettesben
töltött perceiket, csókolózásukat lefordítani. Ugyanebben az időben írt Etelka
szereplői nyersen beszélnek. Dugonics szinte soha sem hagyja szereplőit
kettesben, bensőséget nélkülöző nyelvi formákkal él. /”Kiterjesztették
karjaikat. Azután /néma jelekkel/ összefutottak”/. Az érzékenység számára
stílust, szavakat. kellett találni. A szerelmi jelenetek leírása még
Kazinczynál is, húsz év múlva a Bácsmegyeyben nehézkes marad:
„átöleltem Terézt, s ajkaink egymáson pattantak széjjel”
Dugonics szereplői mozgatásában, beszéltetésükben durvaságokat enged
meg magának. Barczyfalvi is tud durva lenni, de csak akkor, amikor a durva, erőszakos viselkedést akarja bírálni.
Mikor Kazinczy a Magyar Museumben bírálja Barczafalvit, nem veszi észre, hogy a
bírált szöveg épp színes és alantas stílusával óhajt jellemezni. Kazinczy
klasszicista stíluseszményéből indul ki.
Számos vers található a Szigvártban. Barczafalvi a református
kollégiumokban divatozó költészet elemeit húzza rá a könnyed német versekre. Kazinczy
a Magyar Museumban bírálatában a következőket írja:
Különben ez a cselekedete a fordítónak sokkal szenvedhetőbb lett volna,
ha nem mulatságra írott, hanem valamely filozófiai munkában élt volna velek. A
szigorú kritikus kiutasítja a kisérletező írót a fennkölt, elegáns művészet
hazájából, a gyönyörűségre szolgáló dolgok birodalmából, s a száraz tudományok
nyelvileg kevésbé érzékeny területére küldi.
Kazinczy nem tudhatta, mennyire igaza lett. Barczafalvi a
természettudományok tanáraként élt a 90-es évektől kezdve s csak tudományos
szövegeket írt. Magányos különcként az örökmozgó feltalálásán törte a fejét. Az
örökmozgót Forgonynak nevezte el.
K > Miller, Johann Martinnak, 1783.11.11. Mein ewig geliebter Freund,
Ich eile Ihnen mit der Nachricht, dass ich mit der Überzetzung mines
Siegwarts gestern fertig geworden bin…
A levélhez fűzött jegyzetből: Kazinczy ismeretlenül intézte Millerhez
levelét. Szándékában állt a mű kiadása is, de Barczafalvi megelőzte. Kazinczy
fordításának a kézirata nem maradt fenn.
Bodor Béla: Egy virtuális poéta a XVIII. századból. Szigvárt Xavér
költeményei
Szigvárt Xavér nevét hiába keressük az irodalmi lexikonokban vagy
antológiákban. Nincs benne Weöres Három veréb…kötetében sem. A
fiatalember egyetlen előfordulási helye az a regény, amelynek első és utolsó
magyar kiadása 1787-ben jelent meg:
Szigvárt Klastromi története. Fordítódott Németből Magyarra Bartzafalvi
Szabó Dávid által. Nyomtatódott Posonyban, Füskuti Landerer Mihály
költségével s betűivel, 1787
A Magyar Hírmondó 1782. évi 26. számában Kazinczy híradást tesz
közzé: lefordítja Miller regényét. A bejelentés célja: „azon fordításból
való örömét el ne kapná valaki előle”.
Barczafalvi ezt tette. Ráadásul a kreált szavak közé tájnyelvi
fordulatokat, szólásokat illesztett. Rát Mátyás 1787-ben írja
Kazinczynak:
Siegwartot csak láttam s imitt-amott olvasván, kacagásra fakadtam. Hogy
hogy lehet, hogy ez a fordítás kél, holott a magyarok néha szerfelett is
finnyásak? Kegyelmed fordítása felől minden jót reménylek
Kazinczy fordítását nem adta ki, tán meg is semmisítette /Margócsy:
Szigvárt apológiája, Itk. 1998./
Ez a regény először tesz kisérletet arra, hogy szereplőit a beszéltetés
stílusrétegével jellemezze, a kitüntetett figurákat szépen beszélteti.
Barczafalvi nem a történetet, hanem a nyelvet / pernahajdernek titulálja az apa
a fiát/ kívánta a magyar viszonyok közé illeszteni. Kazinczy – más
fordításai alapján erre lehet következtetni – elsősorban a neveket és a
helyeket magyarította. Így lesz nála Siegwartból Szegvári.
2003. Hász-Fehér
Katalin: Tanulmányfejek. Kazinczy Dayka-portréjának és Berzsenyi-kanonizációjának
párhuzamai.
In: Klasszikus magyar
irodalomtörténet. Tanulmányok. Szerk: Labádi Gergely és Dajkó Pál. Szeged
Kazinczy kánonteremtő
tevékenysége az 1800-as évek elejétől kezdve egyetlen nagy történetként írható
le. A szerteágazó, mégis egységes történetbe bele tartozik az 1813-as, majd
1816-os Berzsenyi-kötet kiadása…
Dayka Gábor élete,
költői alakja és költészete kitüntetett helyet foglal el Kazinczy kanonizációs
tevékenységében, és ehhez több tényező is hozzájárult. Mindenekelőtt az, hogy
Dayka Gábor Kazinczy fogságának idején, 1796. október 20-án meghalt, a
kötet-kiadási munkálatok kezdetén már nem élt, így
hagyatékának…átigazítását szerzői akarat…nem
gátolhatta…Helyenkénti szövegjavítás és újrakomponálás után megfeleltek
tehát e versek annak a költészet-eszménynek, amely Kazinczy
irodalomszemléletében a 19. század első évtizedére dominánssá
vált…szándékát Kazinczy nyíltan megfogalmazza egyik levelében:
„esztétikai és grammatikai jegyzéseket ragasztok a versekhez, hogy ifjú
költőink lássák, mit kell követniek, kerülniek…” egyszerűen kisajátítja magának a környezeti
kommunikáció helyszíneit és lehetőségeit…
…más is megtörténik: Dayka Gábor költői egyéniségének eltávolítása…újraalkotása
egy winckelmani-goethei ízléssel berendezett esztétikai tartományban. Ez
a megtisztító és újraalkotó tendencia teljesedik ki 1813-ban a
Dayka kötet kompozíciójában…
Kazinczy megváltoztatja a címeket, ha azok nem kívánt irodalmi ízlésre
utalnak…/ Hász Fehér táblázatba
foglalja Dayka és Kazinczy kifejezéseit/…
Kazinczy a Dayka biográfiában eltünteti környezetét és egy görög fikció
isten-alakjává rajzolja őt át…Daykának Orpheuszként való
rajzos-szöveges ábrázolása az átalakító tevékenységnek csak a közbülső
szakasza…más közös vonás is van bennük – mindketten szabadkőművesek…
Dayka alakját fikcionálva Kazinczy megalkotja saját neoklasszicista hasonmását,
művészi alteregóját…Dayka mintha újjáéledne, Kazinczy pedig mintegy
megkettőződve hatásosabban tud érvelni irodalmi nézetei mellett…
A Dayka-kötet címlapján: „Öszveszedte s kiadta barátja Kazinczy
Ferenc.” Ezt követi az ajánlás: „Virág, Kis, Berzsenyi
barátimnak”. Kazinczy birtokviszonyt állít fel önmaga és a jelzett
szövegek, személyek között…
Az 1813-as Berzsenyi-kötet szerkesztése során Kazinczy
tevékenységében ugyanaz a távolító-átformáló és azonosító szándék működik, mint
a Dayka-kötet esetében…a kiadásnak meg kellett felelnie az előre
megalkotott klasszikus rendnek, vagyis hasonló metamorfózison kellett átesnie,
mint Dayka Gábor kézirat-csomójának. Berzsenyi azonban élő és akarattal
rendelkező szerző volt…Kazinczy öt évet szánt arra, hogy
sorozatába illeszthesse
Berzsenyit és verseit…
…levelezésük 1812-től megritkul…Berzsenyi nem Kazinczynak
küldi az újra dolgozott kéziratot, hanem Pestre Szemere Pálhoz…
A Berzsenyi kötethez Kazinczy nem tudott olyan portrét illeszteni, mint
a Daykáéhoz, meg is írja: „a képből az ember kitetszik, ha a poéta
ki nem tetszik is…” / Levelezés 10. kötet, K > Helmeczynek, 1813.02.07 /
Az irodalom 70 tétel, főleg a levelezés-kötetek szerepelnek benne. Ezen
kívül: K.F. társaság 1996-os kiadványa; Bíró F.: A felvilágosodás-kor magyar
irodalma, Balassa K. 1994; Merényi: A magyar irodalmi kánon a 19. sz.-ban,
Pécs, 2000.
Osvát …úgy
irányította a megkezdett közös munkát, hogy az átrendezett mondatok körülbelül
az ellenkezőjét fejezzék ki annak, amit Illés eredetileg Hauptmannról
megírt…az Osvát-viszony első szakasza a változtatás nélkül közölt írások
boldog nászideje volt. Ezt követte a fordulat, az „alkimisták
mesterfogása”, a nagy átváltoztatás…
Osvát határozott állásfoglalása
gyakran sértette az írók érzékenységét. Emlékezetes maradhatott Móricz
haragja…Móricz egyébként is változó mértékben tűrte a
beavatkozást…Németh László…nem volt hajlandó „Osvát Ernő
plajbásza” alá vetni magát. Megérezte, hogy gondolatban Osvát előre felépítette,
megszerkesztette őt…
Fráter Zoltán: Osvát Ernő
élete és halála, Magvető,1987.
2004. Tóth Orsolya: A
nagyszerű kritikus és a kis/szerű/ poéta.
Kis János és a kortárs kritika. Jelenkor
Kánon és kritika. „Berzsenyi némely énekeiben
annyira hasonlít Kishez…hogy ha a versek gyűjteményét a Berzsenyi
kezével nem látnám írva, könnyen el fognám hinni, hogy azt senki nem írta más,
mint maga Kis. S úgy tartom, hogy ennél hízelkedőbb complimentet nem
vársz ” írja Kazinczy a niklai
remetének…
A széphalmi mester büszkén hangoztatott „kifinomult ízlését”
ezúttal nem igazolta az utókor…Kazinczy „tiszta izlet”
tekintetében szerényen Berzsenyi fölé helyezi saját munkásságát / Levelezés,
XX. 194./…Kölcsey…a
következőket írja Kisről:…”elsőrendű magyar költők számokba
tartozik” / Kölcsey összes művei, Franklin/…Az újabb kritikusi
fiaskó egyetlen mentsége az lehet, hogy Kölcsey maga is
Kazinczy-tanítvány…
…Kazinczy…folyóiratban
megjelent bírálatainak száma igen csekély, levelezése viszont számos kritikai
megjegyzést tartalmaz…kritikai nyelvhasználat helyett gyakran kultikus
paneleket fogalmaznak meg a levelezőtársak…
Kazinczy esetében a kritikus nem csupán műértő, de egyúttal gyakorló
író is, aki bizonyos kritikai normák birtokában bírálatot fogalmaz meg…
Kazinczy kritikusi tevékenységének az a tétje, hogy a művek ne
maradjanak úgy, ahogy írójuk írta…még Berzsenyi is sürgetve kéri német
recensensének 1815-ben megjelenő kritikáját, hogy bíráló megjegyzéseit
hasznosítani tudja. Kazinczy…abban is hitt, hogy segítségével a
műalkotás a szó materiális értelmében is megváltoztatható…
Az „utánzás” normája…Kazinczy Kis
versét…nem Schiller-átdolgozásnak látja, hanem Kis eredeti művének,
amelyben „Schiller lelke” tükröződik…”lefordítaná
németre Kis házassági énekét, hogy a külföld lássa, mint halad előre a magyar Génie
is, s a Kisé mint mérkőzik össze Schillerével„…/Levelezés IV. 479.,
578./ Igy aztán Schiller némi
szerencsével - ha a halál meg nem fosztotta volna ettől a lehetőségtől –
akár „saját lelkét is megszemlélhette” volna a Kisében.
… Kazinczy és Kölcsey egyaránt Kis szép, tiszta, világos,
egyszerű és tanult nyelvét dicsérik…
Miden elismerő megjegyzése mellett Kölcsey az első kritikus, aki
hiányolja Kis János versei mellől a művek forrásának pontos megjelölését…Kis
János a harmincas évek fordulójára tiszteletreméltó utánzóvá
szelídül, a kortárs kritika szóhasználatában a legkevésbé sem elismerően: ebben
rejlik a később sokat emlegetett dilettantizmus…
Csokonait
méltatlanul alulértékelő Kazinczy…megjelöli
azokat a helyeket A reményhez című versben, amelyeket nyelvi és
stilisztikai szempontból értelmezhetetlennek talál..
Az irodalomjegyzék 51 tételt
tartalmaz.
Takáts József: Az irodalmi image formálása. Recenzió a
Nympholeptusok c., a L’Harmattan Kiadónál 2004-ben megjelent
kötetről. ÉS, 48. évf. 15.sz.
A kötet a 19. sz. magyar irodalommal foglalkozik. Zömmel huszonéves
szerzőktől 16 tanulmányt közöl. A kiadás előzménye a Dayka Gábor
Társaság budapesti konferenciája. Az egyik szerző Kazinczy 1831-es
pannonhalmi útjának leírását vizsgálja. Azt elemzi, hogy milyen önképet
kívántak sugallni a korabeli szerzők és hogyan alkották meg ellenfeleik képét.
Egy másik szerző Dayka életművének értelmezéstörténetét tekinti át. Szó esik
arról az imageról, amit értelmezői szerint Dayka magáról és amit Kazinczy,
kötetének kiadója Daykáról kívánt sugallni. A L’Harmattan kiadó
Dayka-könyveit egyébként az a Dayka-portré díszíti, amit Kazinczy helyezett el
annakidején az akkori kötetre. Vitát folytat a fiatal szerző a korábbi
Dayka-tanulmány szerzőjével, Hász Fehér Katalinnal.
A Dayka-Kazinczy eset arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen szorosan
összefügg az irodalmi kanonizáció és az irodalmi image formálása.
2003. Bódi Katalin: A valóság poétikája a francia és a magyar levélregényekben.
Irod. tört. Közlemények, 4-5. 483-503.old.
A levélregény a francia irodalomban alakult ki és több mint egy
évszázadon keresztül népszerű volt. A magyar regényirodalomra elsősorban a német
nyelvű szövegek hatottak. A francia levélregény főleg a „poétikai
leírás”-hoz nyújt segítséget.
Magyarországon az olvasmányok között a 18. század 70-80-as években
jelenik meg a levélregény, eleinte a német, francia és az angol
irodalomból. Először Kazinczy Bácsmegyeije olvasható 1789-ben.
1793-ban jelenik meg a Mészáros Ignác által fordított Montier asszony
levelei, majd 1794-ben a Fanni hagyományai.
/A jegyzetekben közli a szerző: nem a Bácsmegyei az úttörő, mert a
Báróczy Sándor köré csoportosuló irodalombarátok egyike, Bíró László az
1780-as évek elején lefordította Madame de Graffigny Lettres d’une
péruvienne c. /Perui levelek, B.G./ munkáját, a szöveg azonban elveszett./
Kazinczy 1789-ben kiadott fordítása-alkotása a nyugat-európai
levélregény befejező szakaszában jelenik meg. Kazinczy az előszóban magyarrá
tett románnak nevezi a művet, ami „az irodalom alatti kategóriából
felkerül egy magasabb szintre…” /B.K./ A Bácsmegyei a szerelemről
való nyílt beszéd megteremtését kísérli meg. Végül is a levélregény az irodalmi
szövegek rendszerében a regény kategóriájában találja meg a helyét.
Befejezetlen, illetve kiadatlan maradt Vitkovics Mihály: A költő regénye /1800/ és Kisfaludy Sándor: Két szerető szívnek története /1806/ c. munkája.
A költő Kazinczy
Gergye László:
Múzsák és gráciák között. Kazinczy és a gráciaköltészet. Bp. 1998.
Kazinczy 1787 körül
született verseinek tanúbizonysága szerint, az ifjú tudatosan a költői
pályára készült. Mára szinte feledésbe merült versei a maguk idejében
jelentős hatásúak voltak, tekintélye költői teljesítményén alapult. Kazinczyt
gyötörte a halhatatlanság utáni vágy. 1789 – 1791 között az óda és a dal
kérdésköre foglalkoztatta. Horatiust utánzó neoklasszicista verseket
írt.
Ars poétikáját Az áldozó c. versében fogalmazta meg. A vers
nemcsak élet- és művészetfelfogásának dokumentuma, hanem stíluseszményét is
jellemzi. Emelkedett hangvétele a kor német költészetének jellegzetes
műfajával, a Klopstock által művelt ódával rokonítja. A Khariszok kultuszát
Kazinczy teremtette meg a magyar irodalomban. Grácia-költészete alapján
szólítják kortársai a bájistennők vazallusaként.
A költészet jelentőségét hangsúlyozó Kazinczy költői terveit a nemzet
szolgálatába állította /A tanítvány/.
Börtönévei alatt alig néhány verset írt, a sanyarú fogság élményeiből
egy-két epigramma született. Szabadulása után más világba került. 1801-ben
keserűen ír Kis Jánosnak a szellemi állapotokról.
A kassai időszakban számára a poézis befele forduló szépség-áhítatot
jelentett. Epigrammái, episztolái kitárulkozó magatartást kívánnak. Az
epigramma megfelelt a köztudatban diktátorként élő Kazinczy sablonos
képének. Tövisei néha karcoltak, ám Kazinczy lelke mélyén mindig az
időtlen szépség szerelmese, poéta maradt.
K > br. Orczy Lőrincnek,
1785.11.24…én e szerint statiommal contentus vagyok, kivévén azt,
hogy a kassai lakás a falusi nyugodalmas élettől elvon s kevés időt enged rá,
hogy a régi Mindennaposaimat, a Poétákat forgathassam, s a vélek való
társalkodás által enyhítsem életem kedvetlen szempillantásait…
Szabadulása után minden energiáját arra fordította, hogy megteremtse a
szellemi életet. Hiányoztak a színvonalas orgánumok. A levelezés mutatja
a valódi közösség hiányát, egyben jelzi ennek igényét is. Nem tartozott a
kompromisszumra hajlók táborába. Kíméletlen következetességgel lépett fel az
általa kártékonynak ítélt szerényebb képességű költőkkel szemben. Bármilyen
fontos a magyar irodalomban a Tövisek és virágok, a nemzet egészére
kiterjedő hatást nem váltott ki.
Fogsága után nemcsak az irodalmi életben ütközött nehézségekbe, hanem
családjában gyökértelenné vált. A 45 éves férfi 1804-ben házasságot kötött Török
Sophie-val. Nagy szerelmes verset nem írt feleségéhez, későbbi
szerelmes versei is inkább formai kísérletek voltak, mint heves érzelmek. A
műfajok közül főleg az epigrammát és a szonettet kedvelte.
Szonett címen tanulmányt is írt. Tárgyát nem a változó természetben, hanem az
örök értékekben keresi./ emlékmű, szobor/.
1785-nek elején lehetett, hogy valamely úri
társaságban /Kassán/ Kohányi Kácsándy Lászlónak, egy Abaúj és Zemplénben
bírtokos úrnak angyali szépségű leányát, Zsuzsannát látta. Csakhamar a legszebb
viszony szövődött köztük…Egy ízben /1786 volt/ Süsie szüléi jószágából
térvén vissza Kassára Kazinczy, útja egy rengeteg erdőn vitte keresztül…a
tiszta szeretet…nemcsak e ritka nő haláláig tartott, hanem e nő gyermekei
által folytatva…Kazinczy hanyatló életét is szépíteni nem szűnt meg
soha…
Toldy Ferenc: Kazinczy Ferenc és kora. 1859-1860. Szépirodalmi. K. 1987
A gr. Gyulay Ferencné, Kácsándy
Zsauzsannához és lányához, Lottihoz írt leveleket, szerelmes verseket lásd a Lotti;
Kettős szerelem c. gyüjteményemben. /B.G./
K > Bárczay Ferencnek,
1804.07.07…Az én mátkám Sophie…Novembernek első
napjaiban lehozom…/Ér Semlyénre/…testvérem, aki engemet tökéletlennek…nevez…azt
mondja, hogy Sophiet csak azért kértem meg, hogy… könnyebben tehessem
lépésimet…pápistává tétel és öszveeskettetés eránt…
K > Vay Ábrahámnak,
1807.11.18…A feleségem azon esetre, ha Kálvinista gyermeket szűl
és nem Pápistát, uramöcsémet akarta kikéretni, hogy a keresztségben viselje
képét a Generálisnak…
Nem volt nagy költő,
de izlése, mesterségbeli tudása a kor tucatköltői fölé emelte. Az antikvitás és
az egykorú német irodalom volt a példaképe. Főleg szűkebb környezetére hatott.
/Ezt még Gergye írja/
Kováts Dániel: Az új
Poétai Gyűjteményről
A miskolci Herman Ottó Múzeum indította el a címben jelzett verseskötet
sorozatot. Az első kötet: Kazinczy: Fény és homály, válogatott
versek.
Borsod megye szívesen vallja magáénak Károli Gáspár, Szenczi Molnár
Albert és társaik teljesítményét a reformáció időszakából vagy Kazinczyt a
felvilágosodás korából. Miskolcnak szegényesebbek az irodalmi hagyományai. Ez
is indokolja a sorozat indítását. Tematikus füzeteket is terveznek: Versek
Kazinczyról, Versek az anyanyelvről. A sorozat címadása sárospataki ihletésű:
1813-ban Nagy Józsefnek, a kollégiumi énekkar igazgatójának szerkesztésében két
kötet jelent meg Poétai Gyűjtemény címmel. A Széphalomról Patakra
látogató – ott tanuló – Kazinczy is buzdított irodalmi
tevékenységre.
Kazinczynak 1998-ban adták ki összes költeményeit / sajtó alá rendezte
Gergye László, Balassi Kiadó/, népszerű válogatás viszont nem kapható. Kazinczy
költői rangját olykor kétségbe vonják. Pedig irodalomszervező munkája mellett
költeményeivel is példát mutatott kortársainak. A szonett, epigramma, az óda és
az episztola mestere az ókori görög és latin klasszikusok követője. A költő
Kazinczy felfedezését kívánja elősegíteni a válogatás.
A kötet öt témakörben 74 verset tartalmaz. A témakörök: szerelem;
világnézet; elődök és kortársak példája; Tövisek és virágok; életrajz. A kötet
címadó versének zárósoraiban így vall magáról Kazinczy:
Nem fénylek én,
s azt én nem fájlalom –
Fény s nagyvilág
énnékem Széphalom.
Kazinczy-versek CD-n. Arcanum
verstár. Tartalomszolgáltató
A kiadvány negyvenkilenc magyar költő összes versét, tízezernyi
költeményt tartalmaz. A 49 költő egyike Kazinczy. Mintegy öt órai
hanganyag egészíti ki a gyűjteményt. Kazinczy elhangzó versei: A
kész írók /Kállai Ferenc/, A nagy titok /Galkó Balázs/, Bor mellett / Galkó
Balázs/, Írói érdem / Galkó Balázs/, Szokott és szokatlan /Papp János/.
Kazinczy-művek fordítása. Demeter Tibor: Bibliographia Hungarica
A gyűjtemény magyar írók külföldön megjelent műveinek jegyzékét
tartalmazza. Az alapgyűjtés 1800 – 1945 közötti. A 38 000 adat 13 000
gépiratos oldalt tesz ki. Az internetes változatban Kazinczy lefordított
művei adatainak terjedelme 6 web-oldal.
Művenként a következő adatok találhatók: a szerző neve; a mű
címe; a fordító neve; a fordítás megjelenésének helye, időpontja; megjegyzés.
Néhány példa a 6 oldalnyi anyagból cím és megjelenési hely
feltüntetésével:
A békák, London,
Stuttgart, Wien, Leipzig
A mi nyelvünk,
Washington, Helsinki, Páris, Varso, Drezda, Darmstadt, Torino
Erdélyi levelek, Paris,
1938, ford: Hankiss János
Fogságom naplója, Bukarest
Pályám emlékezése,
Torino, 1937, Márffy Oszkár
A műfordító Kazinczy, a
fordításról /nem hálóról/
Anakreoni dalok
A példák
A barna föld iszik, s azt
viszontag a fa issza;
a tenger a folyókat;
a tenger habját a nap;
a napvilágot a hold.
Hát engemet, barátim,
miért nem hagytok inni?
In: Görög költők
antológiája, Typotex Kiadó, 2000
Lantom
Fegyvert akartam én is
S csatákat énekelni:
De lantom énekemre
Mindig felelt szerelmet.
Új húrt s igát tevék rá,
S teknőt is újat; és így
Kezdém el Herculesnek
Nagy tettit énekelni:
De lantom énekemre
Ismét felelt szerelmet.
Búcsú tehát örökre,
Nagy bajnokok, tinéktek!
Mert lantom énekemre
Mindig felel szerelmet.
In: Falus Róbert: Apollon
lantja, Móra, 1982
K > id. Ráday Gedeonnak,
0790. 03. 25…Én most Rousseaunak Contrat Sociálján, és a sansouei
philosophusnak Antimachiaveljével sietek. A zene soványabb munkában kifáradok,
Missz Sára Sampszont veszem elő…
K > Batthyány-Strattmenn Alajosnak,
1791. 01. 07…Most kezeim közt készen vagyon: 1. Wielandnak, 2.
Klopstock után a Messziásnak tíz első éneke, 3. Stella Göthéből, Missz Szara
Szampszon és Emilia Galotti Lesszingből. 4. Geszner Salamon Úrnak minden munkái
három kötetben,
K > Szántó Jánosnak,
1782.07.04…a természet engemet nem a közönséges modellbe
öntött…Nemes kevélységgel nézek azon boldog órák eleibe,
midőn…hazámnak, sőt az egész emberi nemzetnek dísze
leszek… /14/
K > Kis Jánosnak,
1793.07.27…Készületlen minden: lexiconunk szűk, szegény;
grammaticánk habzó; stilisticánk feszes, ügyetlen; s ami mindennél bajosabb, mi
magunk, írók és olvasók készületlenek vagyunk, s egészen készületlenek…Ha
talán tudni akarnád tőlem, mit nézek én legszükségesebbnek a szükségesek
temérdek számában, ezt fognám felelni: minél gondosabb fordításokat…Fordításunk
sok van, de jó fordításunk kevés. Ilyenek a magaméi is…
K > Majthényi Lászlónak,
1808.04.30… Remek originált írni nem nékük adatott, hanem unokáinknak
fog adatni.
Pápay Sámuel > K,
1817.02.20…neked…poétai prózafordítás megbocsáthatatlan
– igenis Teneked, nagy zseni, ki mind nyelvünk isméretével, mind
poétai lélekkel, mind szép ízlettel a legnagyobb mértékben bírsz…ezekben
nemzetünk elsője vagy, örökké menthetetlen fogsz maradni, hogy miért nem
vágytál mégis nemzetünk első poétája lenni…
K > Wesselényinek,
1811.02.11…nem írok én soha olyat, hogy az a gondolat ne szálljon
meg, hogy az emelni fogja annak szívét, aki akkor, mikor én már sírban
leszek, fénye lesz nemzetemnek…
K > Jankovich Miklósnak, 1819 10. 05…Közelit az idő, nagy
tekintetű férjfi, amelyben Sallustomat elkészíthetem. A Corté, a Havercampé, a
Teller, a Thyvon, a Schlüter é, Höcké, Weinzierlé s három vagy négy más németé
kezemben vagyon, s használtam mindeniket: az vagyon hátra, hogy a spanyol
királyfiét is megtekinthessem. Te ezt birod; engedd, hogy kérhesselek, méltóztassál
szt nekem kölcsönözni…
Kazinczy szabadkőművessége, szellemisége
Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség
első nagy személyisége, Várad folyóirat. Könyvtári Információ
Központ. Partium
1907 szeptemberében…Nagyvárad…Érsemlyénben szobrot készült
fölavatni…Kazinczy Ferencnek…
A Nagyváradi Naplóban …két váradi szabadkőműves írása
jelent meg Kazinczyról…”Nagy Kazinczy Ferencnek szabad gondolatban
utódai…régóta mondják, hogy…K.F. bátor szelleme volna szükséges az
egész magyar közélet és társadalom radikális átalakítására…”
Még ma is vannak, akik tagadják vagy vitatják Kazinczy
szabadkőművességét…írásaiban több alkalommal maga is vallott
erről…”Én pedig…nem ismerek nagyobb szerencsét, mint azt, ha
valaki kőműves lehetett…”
Valószínű, még eperjesi és kassai patvaristáskodása idején szerezte
szabadkőműves ismereteit, hisz ezekben a városokban akkor már szabadkőműves
páholyok működtek…
Amikor felvették a páholyba, az Orpheus nevet választotta. 1785 végén a
miskolci páholy megszűnt, mivel II. József rendelete a páholyok működését csak
ott engedélyezte, ahol kormányszék is volt…
Kazinczy szabadkőművesi feladatát a lelkek felvilágosításában és a
tudás terjesztésében látta. 1790-ben e célból indítja Kassán…az Orpheus
folyóiratot…
Aranka Györgynek írja 1790.03.25-én: „Énnekem a kőművesség olyan
társaság, amelyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső
világban van…látván, hogy minden tagban egy lélek…”
A kolozsvári páholy 1791-ben újra alakul, de Kazinczyra…börtön
vár…Mire szabadul…az összes páholyt törvényen kívül
helyezték…
Kupán Árpád 1938-ban
Dobrán született, történész tanár, ismeretterjesztő közíró. Nagyváradon él.
A Magyarország területén alakult páholyok tagjai között volt: Kazinczy
Ferenc, gr. Széchenyi Ferenc, Horváth Ádám, Batsányi János, Dayka Gábor, Aranka
György, Kölcsey Ferenc…
Révai Lexikon, 1925
A hálóról leszedett írói névsorban még szerepel: Ady Endre, Ady Lajos,
Benedek Elek, Benedek Marcell, Benedek István, Bölöni György, Csáth Géza,
Harsányi Zsolt, Hatvany Lajos, Heltai Jenő, Ignotus, Karinthy Frigyes, Kassák
Lajos, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Móra Ferenc, Schöpflin Aladár,
Szabolcska Mihály, Tamási Áron
Benedek Szabolcs:
Titkok az akácfa körül. Kazinczy
szabadkőműves tevékenyégéről szóló könyv recenziója
Jászberényi József: „ A Sz. Sophia templomában látom én
felszentelve Nagyságodat”. A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség.
Argumentum Kiadó, 2003. 216 oldal,
„Az a fa, mely eránt tudakodol, az az acatia. Így is határ nélkül
szeretlek. Ha nem volna már szükséged a kérdést tenni, még inkább szerettelek
volna” – írta Kazinczy 1816 aug. 26-án kelt levelében Niklára
Berzsenyinek, arra a kérdésére válaszolva, miszerint: „Szeretném tudni,
mi a kőmívesek fája.” Kazinczy levelében elárulja felavatásának
dátumát /1784. jan. 6./. Puhatolózott
Berzsenyi esetleges szabadkőművessége felől. Berzsenyi nem volt beavatott, nem
tudta, hogy az akácfa szabadkőműves szimbólum. Igyekezett lebeszélni Kazinczy
Berzsenyit faggatózásáról, miután a mozgalmat Ferenc császár 1795-ben
betiltotta. Kazinczy veszélyesnek találta a szabadkőművesességgel foglalkozni
A hazai felvilágosodás több ponton kapcsolódik a szabadkőművességhez. A
testőrség parancsnoka, Báróczy Sándor szabadkőműves irodalmár. A recenzált
könyv szerzője, Jászberényi az első, aki összefoglaló képet ad az irodalom és a
szabadkőművesség kapcsolatáról. Kazinczy fontos posztot töltött be a
szabadkőművesség hazai történetében. Szabadkőműves nevét adta lapjának, az Orpheusnak.
A lap szerzőinek 60 %-a páholytag volt, köztük Pálóczy Horváth Ádám. Felfedezett
titkok c. 1792-ben név nélkül megjelent munkája magyar szabadkőműves
regény.
Schön István: Első nemzeti
intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek, Magyar Tudomány, 2000.
11. sz.
A szabadkőművesség fennállásának 250 esztendejében hozzájárult az
ország fejlődéséhez. Kosáry: „A testvériességet emlegette a kiváltságok
és a kiáltó ellentétek világában. A türelmet és világos gondolkodást a vallási
fanatizmussal és az egyházi hatalommal szemben.”
A mozgalom előkészítette a Magyar Tudós Társaság létrehozását.
Az előkészítésben részt vett Kazinczy.
„Közelítvén a nap, melyen tanácskozásainknak el kelle kezdődni:
gróf Dessewffy József úr vala megkérve, hogy a nádor által elölülnökké nevezett
Csanádi főispán s táblai bíró gróf Teleki József cs. k. kamarás
urat…köszöntse, s a küldöttség tagjait mutassa bé…Álljon itt a rend
is, melyben a küldöttség tagjai…minden üléseiken végig, helyt fogának:
jobbra az elölülő mellett…szuperintendens Kis, Kazinczy…Kisfaludy,
Vitkovics…gróf Széchenyi…”
1827-28-ban a 4 alapítóból, 22 tudósból és íróból álló bizottság
kidolgozta az alapszabályt. Ebben a vallás és a politika tabutéma lett,
akárcsak a szabadkőművesség.
Az alapító tag, Széchelyi István nem volt szabadkőműves. Az volt
viszont Kazinczy, a Történetírási Osztály rendes tagja. Nincs bizonyíték
Kölcsey szabadkőművességére. Életrajzírója célzást sem tesz erre és Kazinczy
– akinek buzgó tanítványa Kölcsey – sem utal erre. Kölcsey Kazinczy felett elmondott emlékbeszédében ki
sem ejti a szabadkőműves szót.
Kazinczy szabadkőművességéhez nem fér kétség. 1823-ban, életének 64.
esztendejében írt önéletrajzában beszámol arról, hogy 1781. május 18-án lett
szabadkőműves a miskolci páholyban. Ennek alapítója Török Lajos, Kazinczy
apósa.
Kazinczy szabadkőműves hitvallását Aranka Györgyhöz írt 1790.
március 25-i levelében fogalmazza meg:
Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a
legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy
egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a királyt és a
legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi…látván, hogy minden tagban
egy lélek, a jónak szeretete lakozik…ez a legtökéletesebb iskolája az
emberi szívnek…
Kazinczy szabadkőművessége még nincs feldolgozva. Levelezése
tartalmazhat ismeretlen adatokat.
Néhány tétel az irodalomból:
Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon, reprint,
1993.
Busa Margit: Kazinczy, a szabadkőművesek titkára, Széphalom, 1990.
Kazinczy: Az én életem, Magvető, 1987.
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. században Magyarországon, 1996.
Berényi Zsuzsanna
Ágnes: A magyar szabadkőművesség a magyarságért és a magyar nyelvért.
TEKINTET, Kulturális Szemle, 2005. április 18.
A szerző áttekinti a magyar szabadkőművesség történetét, Kazinczy
szerepét. Kárpáti Aurél h. főmester Kazinczyt a magyar szabadkőműves lánc erős
szemének nevezte. Az újabb kori eseményeket ismertetve megállapítható, hogy az
1950-es években a magyar szabadkőművesség működése – a 18. századhoz
hasonlóan – csaknem teljesen leszűkült a nyelvhelyesség ápolására a
politikai helyzet miatt. A mozgalomban Benedek Marcell nagymester vitt jelentős
szerepet.
Eckhardt Sándor: Magyar rózsakeresztesek. Minerva. 1922. p: 208 –
223
Kazinczy apósa, gróf Török Lajos lelkes híve volt a
rózsakereszteseknek. A KazLev XII. 96 szól arról, hogy az após és a vő 1780
táján egyidejűleg lettek szabadköművesek. Kazinczy lenézte apósa alkimista
mesterkedéseit. Hozzá írt episztolájában azt írja, hogy a tudás nem a bölcsek
tudományában van, mert „amit kerestél, nyúlj bé mélyébe s felleled”
/IX. 176./ /B.G.: Az episztola nagyon
hosszú. A kötetben az idézett sor: <
Láss! A mit keressz / Nyúlj bé kebledbe, s feltaláltad…> /
Kazinczy a szabadkőművesek között a társaságot kereste, ahol mindenki
egyenlő. „Az ilyen társaság nékem kedvesebb, mint amely aranyat vagy
olyas életet hosszabbító orvosságokat tsinál, hogy aki vele él szemem láttára
nyomorék koldussá lesz” /II. 53./
A szerző betekint a rózsakeresztesek boszorkánykonyhájába, ahol három
ágazat működik: alkimia, kabala és a mágia. Báróczy csodás gyógyszert keresett.
Kazinczy apósa hiszékenységére azt mondta, hogy az öreg meghibbant. A KazLev X.
413-ból idézet egy esetre: a halott testét megőrölték, majd varázsfolyadékban
áztatták, hogy újra éledjen.
Befejezésül Báróczy hagyatékáról esik szó. /B.G. Ez részben megjelent: Magyar aranycsinálók, Magvető 1980. kötetben
Vörös Imre: A
newtoniánus kozmológiai felfogás diadala, In: A magyar csillagászat
története, Akadémiai Kiadó. 1991.
Kazinczy Orpheusában
látott napvilágot Popenak Newtonra írt magasztaló epigrammája Szilágyi
Sámuel fordításában. A verset Dayka Gábor is lefordította. Ányos Pál Bessenyeinek
c. költeménye Newtonra hivatkozik. Horváth Ádám a newtoni világképet igyekszik
összeegyeztetni a Biblia szövegével.
A magyar felvilágosodás kozmológiai ismereteinek legátfogóbbra
tervezett, ám töredékben maradt költői összefoglalása Verseghy A teremtésről
c. hexameterekben írt műve / 1791/. Az elkészült egy ének a Magyar Museumban
jelent meg.
2002. Vekerdi László
recenziója. Simonyi: A magyarországi fizika kultúrtörténete. Természet
Világa, 6.sz.
„A tudomány, a fizika gyakran az irodalmon keresztül jut el az
emberekhez” – mondja Simonyi professzor, akinek a könyvét Botticelli Dante képe díszíti. Kazinczy
és Széchenyi István egyazon irányba ható pályáját hozza összefüggésbe a
természettudományos ismeretek gyarapodásával. Kazinczytól idézi: „Még az
anyag szó tisztázatlan születési körülményeit is hajlandók vagyunk
megbocsátani: ha a materia szóban benne van a mater, a magyarban legyen benne
az anya”
Sárospatak
Dienes Dénes: Szentgyörgyi István pataki tanár, mint Kazinczy vallásosságának
lehetséges formálója
Kazinczy Pályám emlékezete c. munkájában így emlékezik a pataki
tanárra:
Professoraink közt egy sem volt, kinek annyit köszönhetnék, mint
Szentgyörgyi Istvánnak. Nyílt fej, nyílt szív, nyílt lélek…Az iskolának minden
ifjai közt s hivatala kezdete óta én valék az az egy, kit sétálásai alatt maga
mellé venni méltóztatott, és én éppen sétálásai alatt tanultam a
legtöbbet…
Szentgyörgyi irányította Kazinczy figyelmét Kantra. Kantot és a
német idealizmus szellemiségét végül is Sipos Pál közvetítésével értette
meg Kazinczy. Kettejük között levelezés indult. Kazinczy vallásos
gondolkozásának formálódásában döntőnek mondható a Sipos Pállal kötött
barátság. Az alapok lerakása azonban feltétlenül Szentgyörgyi érdeme.
K > Szentgyörgyi Istvánnak,
1794.08.03…Azt beszélik, hogy az Oskola organizációjára rendelt
deputációba én is parancsoltattam…ki a feje, mit csinálnak annak
tagjai?…Kérem Professzor uramat, méltóztassék…tudósítani
ezekrőll…
Egy Babrius nevezetű görög poétának némely töredékire akadt egy
Tyrwhitt nevű anglus…Professzor úr megmagyarázhatná egyik levelében.
Imhol van az…Csak rémlik előttem /
a görög szövegből/ némely sorban mi lehet…
Sipos Pál >
K, 1812.02.15…Jegyezd meg amiket
küldök…A Stoicismus után küldöttem 1. An die Freihet 2. An die Glückseligkeit. Most küldök
mást…Nékem kedves időtöltést csinál…Úgy tetszik ösztönül áll a te
képed előttem…Te az olvasás közben jobbítsd meg a hibákat…egy levelet
se kapok Sáros Patakról, pedig a paquetomnak meg kellett menni…
A levelezés-kötet
szerkesztőjének jegyzete: Szentgyörgyi István /1736-1799/ sárospataki tanár, a
bölcselet és a görög nyelv tanszékén. Válasza Kazinczy kérdésére /Lev.II./
Barbiros görög meseköltő, i.u. III. században élt
Sipos Pál / 1759 – 1816 / Sárospatakon
fizikát tanított. Kazinczy a Hazai Tudósításokban írt róla /1807. II.
félév/
K > Kazinczy Péternek,
1816.10.17…Sept. 15d. hala meg a pataki volt Prof. Sipos
is, kinél egy nap, másszor egy éjszakát
tölték, és akivel Dádácson gróf Gyulaynénál egy nap, másnap pedig B. Naláczi
Istvánnál voltam…
K > Szentmiklóssy Alajosnak,
1818.03.18…Csudálkozni fog uramöcsém meglátván, mely szörnyű Theológus
vagyok én. Öt esztendőmet lopta el az a haszontalan
Tudomány valaha Patakon, s úgy hittem sem mennyben, sem földön nem veszem
hasznát…
Kántnak is van egy kis
apológiája a Rec. végében. Ezek az emberek nem emelkednek annyira, hogy
megérthessék azt a mély Elmélőt /denker/, s minthogy így az ő beszéde
nekik hagymázi beszédnek tetszik, azt hiszik, hogy a Kant beszéde hagymázi
beszéd…
2002. Nagy Júlia: A
kollégiumi kultúra, Változó Világ,
38.sz.
A XVIII. századi református kollégiumba kerülő, tíz év körüli diák a
középszintű oktatásban először hét-nyolc évig az akadémiai tagozaton tanuló
diákoktól tanulta a latin nyelvet, a logikát, a poétikát, a retorikát. A kollégiumi
kultúrát a diákönkormányzat /coetus/ szabályozta. Ezen belül minden diáknak
megvolt a maga oktatási pozíciója.
A Sárospataki Református Kollégium rendszabályai, törvényei
1618-ban, illetve 1620-ban keletkeztek. A coetus szerepét jól érzékelteti Kazinczy
visszaemlékezése:
Érzeni kezdénk, hogy ránk ragad a leckéken, toldozott portéka; a
természeti törvényt Grotiusnak De Jure Belli et Pacis c. vastag
könyvéből tanítá professzora, s midőn keze alá juték, a könyv közepén járt, s ő
elégnek tartá a könyvet felolvasni…Panaszkodván magunk közt, hogy nem
haladhatunk…tudatá velünk, hogy ő nekünk kész lesz adni privatissimákat
mindenből. Egybe állánk tehát őtet hallgatni…/Pályám emlékezete/
A diákok művelődését jelentősen befolyásolták a kollégiumi könyvtárak. Ugyancsak a Pályám emlékezetében írja
Kazinczy: „Pataknak húszezer kötetnyi bibliothecája van, s a könyvek a
tanulók szobáikba is kiadattak, mert az igyekvő gyertyát gyújt a másika
gyertyájánál…” „Mészáros
Ignác Karthigámjából…Patakon nem vala több exemplár egynél, s
sokáig kelle várnom, míg azt birtokosától egy társam által, nem nekem, hanem
neki kikérhetném…Legfőbb óhajtásom az volt, hogy a könyvet bírhassam, de
a kérést nem mertem atyámhoz tenni, rettegvén, hogy az neheztelni fog a
szerelmes história olvasásáért…”
/Az én életem/.
A teológiai, retorikai könyveken kívül Voltaire, Montesquieu, Rousseau
is hozzáférhető volt a kollégiumban. A magyar nyelvű szépirodalmat 1820-ig
tiltották a kollégiumi rendeletek.
Dr. Komáromy Sándor: Kazinczy pataki diákévei. Sárospatak
honlapja
A Pályám emlékezetében írja Kazinczy: „Most / 1769. szept. 11-én/
Dienessel és Szirmai Andrással Patakra vitetém”. Néhány nap híján tíz
év telt el Patakon. Feledhetetlen élmények, az irodalom szeretetének, az
írás tiszteletének, a hírnév örömének első forrása Patak. Korábban Semjénben
– szülőhelyén, anyai nagyszülei lakhelyén – kezdi meg tanulmányait.
Közben három hónapot tölt a debreceni kollégiumban.
A pataki kollégiumról így emlékezik: ”…bomlott állapotban
vala az mindaddig, míg azt Vay József újjá nem teremtette…aki teológiát
tanított, öt esztendő alatt mene végig tudományán, pedig keze alá minden
hatodik hónapban új hallgatók jövének…ki fizikát és matézist tanított,
senki sem akará hallgatni…a hallgatók kártyáztak, táncoltak, vadásztak,
ablakokat törtek…”
Meleg szeretettel övezi professzorát, Szentgyörgyi Istvánt. Neki
köszönhette a görög nyelv ismeretét, amelyen Anakreont olvashatott. Itt szereti
meg a poézist. Kéri anyját, járjon közben, hogy maradna még egy évig a poétikai
osztályban. Szentgyörgyi támogatása ellenére tovább kell lépnie.
Patakon erősödik olvasási szenvedélye. Megszereti a latin és a görög
klasszikusokat /Vergilius eklogái, Horatius ódái/. Olvasmányaiból kivonatokat /
excerptákat/ készít. Elismeréssel szól a kollégium húszezer kötetes
könyvtáráról. Érdekli az építőművészet is. 1777-ben nagybátyja magával viszi
Bécsbe, meglátogatja a Belvedert.
1775 az első
nyomtatásban kiadott művének megjelenési éve: „Magyarország
geographica, az az földi állapotjának lerajzolása „ /Kassa/ a könyv
címe. A munkához felhasználta Losontzi István Hármas kis tükrét, mely 1771-ben
jelent meg és sikeres tankönyv volt. Kazinczy könyvének értéke a világos
szándék: aki a történelmet akarja tudni, elébb a földdel kell
megismerkednie. Losontzi és Kazinczy
könyve között lényeges tartalmi és formai eltérések vannak. /Bővíti Patak
leírását, felsorolja a pataki tanárokat, elhagyja a vallási szövegeket…/.
Egy évvel a földrajzkönyv után, 1776-ban Kassán megjelenik a
diák második műve, Bessenyei György német nyelvű Der Amerikanerjének magyar
fordítása.
A Patakon töltött évek nemcsak a Bessenyeivel való ismeretséget hozzák
számára. Kapcsolatba kerül Baróti Szabó Dáviddal, találkozik Orzy Lőrinccel.
1779. júl. 15-én Kazinczyt a kiválóan végzett diákok között találjuk. Török
István azzal adja át az ifjút édesanyjának, ha a „cathedrai
tudományokat” is tanulta volna, kérhetné a papi felszentelést.
A Magyar Tudós Társaság és a Sárospataki Ref. Kollégium
Szombathy János > K,
1811.04.10…vajha oly szerencsés lehetne édes Hazánk, hogy volnának
benne egynéhány Tudománybeli Társaságok, melyeknek tagjai az országnak
különb-különb részeiből valók lévén, a közönséges munkákat dolgozó személyeknek
kölcsönös segítségekre lennének…
Az 1531-ben alapított Sárospataki Ref. Kollégium fennállásának több
mint ötödfélszáz éve alatt államférfiak, tudósok, irodalmárok – köztük
Kazinczy – sorát adta a magyar kultúrának.
A Kollégium szellemi hatása az MTA megalapításánál is kimutatható,
jóllehet a kezdeményezés Széchenyi nevéhez fűződik. A Magyar Tudós Társaság
megszervezésének felügyeletére 1827-ben a nádor választmányt nevezett ki. A
testület elnöke Teleki József, táblabíró, a Kollégium főgondnoka. A testületben
két volt pataki diák is helyet kapott, Kazinczy és Szemere Pál. 1830.
nov. 17-én alakult meg az MTA, elnöke gr. Teleki József, Széchenyi a másodelnök.
Kazinczy nemcsak a Tudós Társaságnak volt tagja, hanem az MTA-nak is rendes
tagja lett. Teleki József elnök nemeslelkűségére jellemző, hogy az 1831-ben
elhunyt Kazinczy fiának, Lajosnak, a szabadságharc későbbi ezredesének vállalta
a taníttatását.
Kazinczy tervezete a Társaságról
K > Batthyány-Strattmann Alajosnak,
1791.01.07…Láttam azon lépésekből, melyeket Pesten létemben
hazánknak legböltsebb fijai a mostani nádor ispán únszolására a Magyar Tudós Társaságnak alkotása eránt
tettek, hogy ez a köz ditsőségre s haszonra tzélzó munka felállani nem fog, s
egy új plánum kidolgozásához fogtam, mely köztünk a római Arcadiai Társaságnak
példája szerint /melynek diplomája s törvényei kezem közt vannak/ egy Magyar
Arcadiát támasszon…
Nevezem ezt a Társaságot a Magyar
Liget Pásztorainak, vagy a Magyar
Arcasoknak.
Ennek örökös fő-pásztora /praeses perpetuus/: hercegséged. Örökös
fő-jegyzője /secretarius perpetuus/: én…
Már most nézzük a pásztorok rendét: Ezek három karra osztatnak. 1./ A legelők, így fognak neveztetni az író
tagok. 2./ A védők /Die Schützende/,
ide vétetnek hazánknak azok a nagyjai, akik nem írnak, de az írókat segítik.
3./ A gyönyörködők vagy mulatók / Die Diletanten/, péld.
Asszonyságok, akik nyílvánosan jeleit adják, hogy érzékenyek nyelvünk szépségei
eránt.
A férfijak hunnus, avar s régi magyar nevet, az asszonyok nyphák s
görög s római asszonyok neveit kapják…Így leszek én mint legelő, azaza
író: Bozsvai Aladár…egy mulató
pedig Fenyvesi Eurydice.
A Társaságnak pecsétje lesz…egy levágott agg tölgyfa törzsökén
álló bagoly, szájhában egy furulkyát tartván, felette sugárinak tellyeségében
Phoebus Apollonak fürtös feje, s a petsét karikáját borostyán és rózsa ág fogja
körül, ezen körülírással: A Magyar Liget Pászorai, MDCCLXXXXI…..
Hertzegséged általam a diplomát expediáltatja, gőpásztori nevét
aláírja, én bepecsétlem, nevemet aláírom…érdemesebb tagoknak ergamenre,
másoknak tsak vastag királyi papirosra fog irattatni, magyar nyelven.
Tárgyai a gyűléseknek…4. Litteratori tudosításoknak egymással
közlése. 5. Két vagy több pásztorok közt támadt litteratori pernek elintézése,
s öszeve békéltetések…
A levelezésben egymást pásztori módon szólítjuk: Bozsvai Aladár
Fenyvesi Eurydicének kedves napokat, e helyett: Nagyságos Asszonyom…
A levél jegyzete. Ez a második tervezete Kazinczynak. Az elsőről írja
Kis Jánosnak: „Herczeg Batthyany Lajosnak 1790-ben egy Planumot küldöttem
egy Arkádiai Társaság alkotása
eránt.” /Lev.. II. 424. sz./
…1790 nyarán Széchényi Ferenc házánál tárgyalnak az irodalom
előkelőségei egy tudós társaság megalapításáról. K > Aranka, 1790. 11. 02:
„Az a plánum olvastatott el, amely szerint a M. Társaságnak fel kell
állíttatni.” /Lev. II. 342. sz./…1790 Bessenyei: Jámbor
szándék…
Aranka György / 1737 – 1817/, 1791: Egy erdélyi magyar nyelmívelő
társaság…
Kazinczy előtt – mint levelében írja – a Római Arcadiai
Társaság példája lebegett. Ezt Leoni alapította Rómában 1690-ben. A társaság
tagjai pásztorneveket vettek fel…
Bencze Gyula: Tagválasztás az akadémián
…Révai Miklós latin nyelvű akadémiai tervezetét, a Plánumot 1790-ben nyújtotta be az
Országgyűlésnek…Nyolc tiszteletbeli és harminc rendes tagot javasolt. A
tiszteletbeli tagok között Barcsai Ábrahám, Báróczi Sándor és Kazinczy Ferenc
szerepelnek…
„Révai munkája magasan
áll Bessenyeié fölött. A Jámbor Szándék
egész tartalma Révainál csak a bevezetés, s az is jobb…/Bánóczi József:
Révai Miklós élete és munkái, 1879. 221. oldal /
K > Kölcseynek, 1815. 06
02…mindezek nekem mondatnak…Fejér megkoronázott Pályaírása miatt a
Magyar Tudós Társaság felől; de még
hallgaték…
Fejér György: Jutalomra
érdemesített értekezés egy magyar tudós társaság legkönnyebb s leghelyesebb
felállításáról. Pest, 1809.
/16/
B.G. jegyzete. Larousse: Académie française fondée en 1634 par
Richelieu /40 membres/…Académie des sciences, fondée en 1666 par
Colbert…
K > Jankovich Miklósnak, 1827. 12. 28…A Magyar társaság felől csak azt tudom, amit írni méltoztattál. Senki
velem azt nem tudatta mindeddig. Én elejétől fogva rettegtem a Társaságtól,
mert láttam, mitől félhetünk: az a tudós czimbora, az az erőszak, az a
fortélyoskodás! De többé nem rettegek. Jó, hogy harmincz esztendő előtt nem
álla fel ez a Társaság; jó, hogy ily feje van, aki akarja is a jót, látja
is…
Hazai Tudosítások, 1806. I. 9-10. oldal
Jutalomkérdés Tudós Társaság
felállítására
Régen óhajtották…hogy Tudós Társaság állíttassék fel…nem
pedig csupa dologtalan tudós szemfényvesztés maradjon…mi kívántatik
ehhez? Ez az, ami iránt a tudós és nagy tapasztalású férfiak javallásait
hallani kívánnánk…
A legjobb feleletnek jutalma 200 forint, a másodiknak 100 forint. Mely
pénz már Kilián könyvárus uraknál Pesten letétetett. Beküldés lepecsételt
levélben 1807. jún. 8.
Pest, 1806. jún. 24.
Vajthó: A tanítás problémái, 18.
Baránszky-Jób
László: A regény műfajának meghonosodása
Az első nagy könyvsiker a Mészáros Ignác által átültetett Karthigám
/1772/ . Buda visszavételekor a keresztények fogságába esett török
kisasszony története. A sort Báróczi Marmontel fordítása követi /1775/, majd a Bácsmegyei,
Dugonics Etelkája és a Fanni hagyományai a magyar széppróza
fejlődésnek állomásai.
Kazinczyék egyszerre tesznek kísérletet a széppróza nyelvének és
műfajának megteremtésére.
Kunáné Czifra Mariann: Kazinczy Ferenc valláskritikája, In:
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Tudományos diákköri dolgozat,
1999-2000
Kazinczynak 1813-ban vitája támadt Tóth Ferenc protestáns teológussal.
A vita tartalmára Sipos Pálnak írt leveléből következtethetünk. Kazinczy
szerint Luther ártalmas volt, nélküle a katolicizmus megtisztult volna.. /K
> Dessewffy, 1810.01.04…őtet /Luthert/ igen nagy embernek
tartom…B.G./. Kazinczy véleményét Kölcseyvel is megosztotta, aki szintén
ellene volt a túlzottan észelvű protestantizmusnak. Kazinczy világnézeti
problémáiról Mezei Márta írt tanulmányt az Irodalomtörténet 1984. számában.
Szerinte Kazinczyra Kant nézetei hatottak.
Kazinczy a vallásról: „A
vallás haszna…jókká, boldoggá tesz bennünket, megszenteli örömünket, a
szenvedésre vigaszt ad…az embert megnemesíti…” A kálvinista
Kazinczy bár vallását nem változtatná meg, más vallásoknál nagyobb értékekre
lel. Művészet, építészet, ceremónia…mind közelebb vonzzák az embert az
Istenhez. A felvilágosult filozófiát magába olvasztó protestantizmusban
sokallja Kazinczy a skolasztikus tudományt. Szerinte a katolicizmus
„szívet kíván, nem fejet.”
K > Sipos Pálnak,
1809.11.22…előkapott a bennem megrögzött istentelenség, mely, mint
Szent Tamás csak azt hiszi, amit tapogathat…
Aesthetikus ember könnyebben lesz pápista, mint aki nem aesthetikus,
mert a catholicusok értelmetlen cultusa hatalmasan hat az érzékekre, holott a
pritestánsoké csak az értelemhez szól…semmi ok által nem tudnék arra
indíttatni, hogy pápista legyek…
A pápista vallás nem é r t e l e m, hanem s z í v
vallása…szükség, hogy hitünk értelmes legyen, de az is szükség,
hogy értelmünk vallásos legyen…igaz, a Religio inkább szív, mint fő
dolga.
K > Fazekas Istvánnak, 1811.01.24…A bolondságoktól tiszta
Religio felséges érzés. Aki ezt az érzést tiszteletben tartja, felette
tiszteletes dolgot tészen. Mit mondanak az Úr társai az imádságról és annak
hasznairól, megvallom, nemigen tudom, de méltónak tartottam arról elmélkedni,
hogy mit mondhatnak. Tudom, hogy az Isten bölcs…hogy jó…az
én kérésem éppen úgy semmi, mint ahogy magam vagyok semmi. De énrám
nézve az imádságnak véghetetlen haszna van, nemesít, naggyá
teszen, kiragad abból a kínos érzésből, melyben a nyomorúságok súlya alatt
vagyok és egy Mindenható valósághoz csatol…
K > Cserey Miklósnak,
1811.05.11…Ha a phisicai természetben van rend: bizonyosan van a
Morálisban is. Istenség az, ami a maga Kedveltjével a magok igaz fényekben
látatja mit és mikor kell csinálni…én poétai fényben szeretek látni holmit; a poétaiság pedig a
religiositással igen sok tekintetekben egyező; a kettő közelről rokon
egymással…
Emberek és istenek.
Szöveggyűjtemény az ateista és antiklerikális irodalomból. Tankönyvkiadó,
1966.
A kötet antiklerikális, egyház-, vallásellenes és ateista alkotásokat
tartalmaz. A kötet azt kívánja igazolni, hogy a vallásellenesség a
világirodalomnak születése pillanatától a mai napig szerves része.
Részletek az antológiából:
Kazinczy Ferenc
A vallástalan /Töredék/
Elázott szemmel s szánakozva nézem én
Az esztelenség vakmerő bolondjait,
Akik, magoknak tetszvén, a megtévedés
Egyik széléről a másikra térnek el…
…Őket sötétség fogta el, s vastag homály,
S vakon s tipogva vonják rest lépéseket,
Amerre papjok a setétbe tévedez,
Amit parancsol, amit kíván, azt hiszik…
…minket a Világosság vezérel…
…..a ravasz
Papok sötétebb századainkon orrokon
Hurcolták a vak népet…
…Nincs semmi tisztem; vagy ha van, úgy kedvem az!
Hazám, barátom, istenem magam vagyok…
1786
/ A hálóról/
Batsányi János:
Bosszús tűnődés az ámító szenteskedőkre; Verseghy Ferenc: A religiónak
eredetéről és előmeneteléről; Csokonai Vitéz Mihály: Konstantinápoly, Az
álom, A természeti morál; Berzsenyi Dániel: A Pesti Magyar Társasághoz; Katona
József: Tiborc panasza
A Művészet 1914. 7. száma adja hírül, hogy Gerecze Péter
Kazinczy vallási és bölcselmi
nézetei c. mű megjelent Pécsett, 1881-ben
Nemzedékváltás
2004. Németh
Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. Berzsenyi Dániel és Kis
János életrajza. Vasi Honismereti és Helytörténeti Szemelvények, 1.sz. b:69, á:8
Kis János 1795-ben Győrben találkozott Kazinczyval, akinek kufsteini
fogsága alatt Kis Jánosnak hozzá írt leveleit elvették. Ezért nem található a
levelezésben 1801-ig Kis-levél. Kis négy évtized alatt 156 levelet írt
Kazinczynak. Ő lett „Kazinczy hírszerző hálózatának dunántúli
pontja” /Kaz. Levelezés, IV. kötet/. Személyesen csak négyszer
találkoztak. Kazinczy azt javasolta, hogy a jellegtelen Kis nevet Dömölki Kisre
cserélje fel.
Kis többször felkereste a Sömjénben gazdálkodó Berzsenyit. 1803-ban
Berzsenyi „Kishez” c. verset írt. Berzsenyi Kis révén juttatott el
három verset Kazinczynak: A reggel; Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás; A
magyarokhoz. Kazinczy válasza a levelezés I. kötetében található. A Kazinczy-Berzsenyi
viszonyra jellemző, hogy Kazinczy 1803 – 1805 között 46 levelet írt
Kisnek Berzsenyi említése nélkül. 1808-ban Berzsenyi „Kazinczy és
Kis” című versét a mester „Az én múzsám”-ra javította.
1810-ben Kazinczy is írt egy verset „Kis és Berzsenyi” címen. Ebben
magát Kis mesterének nyilvánítja, a mester bocsátotta a nyilvánosság elé a
tanítvány verseit.
Kazinczy Kis verseit nem sietett megjelentetni. A verseket Kis 1805-ben
küldte el, azok azonban csak 1814- 1815-ben jelentek meg, három kötetben, a
mester gondozásában, K.J. Poétikai munkái címen. Kis nemsokára abbahagyta a
verselést püspöki teendői miatt. Ezt Kazinczy sajnálattal vette tudomásul. Kis
népszerűségére jellemző, hogy veseit annyian olvasták mint Csokonaiét és
Kölcseyét, jóllehet ezekhez nem mérhető.
Kölcsey kritikája után Kis igyekezett Berzsenyit és Kölcseyt
összebékíteni.
Kis kapcsolatban volt Széchenyivel, aki 1825-ben kereste fel Sopronban.
Ott volt Kazinczy is. A tudós társaság tervezetéről tárgyaltak. Széchenyi
1827-ben kérte Kist, kit tart méltónak az akadémiai tagságra. Kis Kazinczyt is
javasolta.
Kazinczy halála előtt még átnézte Kis Horatius fordítását és
jegyzeteket fűzött hozzá. A fordítás jövedelmét Kis a Kazinczy-családnak
juttatta. Kis műveltsége, személyes tulajdonságai tették lehetővé Berzsenyi
felfedezését és több évtizedes kapcsolatukat.
A tanulmányhoz csatolt képek:
Kis János szülőháza Berzsenyi
első kötetének címlapja
Berzsenyi sömjéni házának alaprajza Kis arcképe verseskötete címlapján
Berzsenyi képe Kaerlingtől /1810/ Kis képe Stockmayertől
Berzsenyi-vers faximile Kis síremléke a
soproni ref. temetőben
2004. Rászlai Tibor:
A széphalmi ízlés távlatai
b= 52. Zempléni Múzsa. 3.sz.
Kazinczynak a teremtő erő lélektanához nem volt érzéke. Rész-kérdéseket
vizsgált. Az elemzést a leírásra redukálta. Amikor a „nemzet
közkedveltségű poétáji” Csokonai és Kisfaludy Sándor voltak, ő a
legnagyobb irodalmi értékeinknek Szemere Emlékezetét és Reményét, Kölcsey
Phantasiáját, saját „Epigrammáit s Töviseit”, Szentmiklóssy
Alajost s az Erdélyi Múzeumot tartotta. Nem gondolt arra, hogy a nagy
egyéniségeket azok saját világuk felől kell megközelíteni, felfedezni.
Vörösmarty meghajol
Kazinczy érdemei előtt, de nem hízelkedik, nem üt meg esdő hangot. Kazinczy
megérezte, hogy Vörösmarty „már nem az övé”.
Kazinczy triásza /Horvát István, Vitkovics Mihály, Szemere Pál/
1821-ben felbomlik, elidegenedik. Irodalmi irányítást, szervezést alig
várhatott tőlük. Aki vérbeli író: Berzsenyi és Kölcsey – elhallgatott.
Kisfaludy Sándor Kazinczy ellenlábasává vált. Kazinczyra ráhajol az irodalmi nemzedékváltás
leszálló napja. Mindinkább magányossá válik.
Pesten új nemzedék bontja
szárnyait, vezér-alakjai: Bajza, Kisfaludy Károly, Vörösmarty, aki 1828-bn a
Tudományos Gyűjtemény szerkesztője lett., válságos körülmények között. Fejér
György, Mokri Bertalan, újra Fejér, Jankovich Miklós, Schedius Lajos, Vas
László, végül Thaisz András és segítőtársa, Szemere Pál követték egymást a
főszerkesztői stallumban. Nem tudtak egységet, tekintélyt teremteni.
Vörösmartyval 1831. május 2-án találkozik utoljára, Teleki Józsefnél.
Kazinczy még abban az évben meghal. A Tudományos Gyűjtemény meghajol emlékezete előtt.
Vörösmarty és Kazinczy közti nagy távolság oka nemzedékprobléma.
Kazinczy nem gátolta, de nem is emelte Vörösmarty pályáját. Vörösmarty nem
Kazinczyból indult ki, s így őt nem is folytatta.
T. Erdélyi Ilona: Egy kései kiengesztelés kísérlete /Néhány
megjegyzés a Pyrker-pör kapcsán/. Irodalomismeret
A tanulmány az 1831-ben indult, „Pyrker-pör” néven imertté
lett irodalmi polémiával foglalkozik. Vizsgálja a pör kiváltó okait és az
irodalmi élet fejlődésére gyakorolt hatását. A vitát indító bírálat szerzője Toldy
Ferenc, célpontja Kazinczy volt. Az egri érsek Pyrker László /1772 –
1847/ német nyelven írt bibliai tárgyú verses művét Kazinczy fordította
magyarra, az eredeti hexameteres forma helyett prózában. Toldy azzal vádolta
Kazinczyt, hogy egy „magyar” író német művét fordította. Az igazi
ok nem ez volt. A mozgató rugókat Bajza-Toldy levelezéséből ismerjük meg. / A
levelezést Oltványi Ambrus adta ki 1969-ben/. Bajza és Toldy az irodalmi
pozíciók megszerzésére törtek. Ezért volt szükség Kazinczy nimbuszának
megtépázására, a nemzetiség és a szakszerűség nevében. A nemzetiség jelszava
alatt igyekeztek a német nyelvű irodalmat háttérbe szorítani. A szerkesztőként
dolgozó triásznak /Bajza-Toldy-Vörösmarty/ konkurrenciát jelentett a német
nyelvű irodalom. A Pyrker-pör után másfél évtizeden át a triász irányította az
irodalmi életet, „ellentmondást nem tűrve törte le az ellenük fellépő
ifjabb nemzedék próbálkozásait.”
A témával Szerb Antal is foglalkozik /Kazinczy utolsó napjai, Nyugat,
1938. 12./ Erre a Kazinczy-Guzmics névpáros Google-be ütése után bukkantam.
Szerb Kazinczy: Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra c. írását idézi, amit Busa
teljes terjedelmében közöl. A perre adott válaszát a mester utirajzba
csomagolja. A terjedelmes szöveg végefelé írja
Korunkban fonák pártoskodások űzik dulongásaikat….Sem az a hiúság
nem bánt, hogy nevem e négy /Berzsenyi, Kisfaludy Károly, Kölcsey,
Vörösmarty/ között nem áll; a
magasztalótól én kikaptam a magamét máshol. – De ez kevélyen
elharsogtatott ítélet, ha igazságos-e ez? Minden jó-e négynek munkáiban?...
K > Pyrker László titkárának,
1830.03.21…A jövő hónap első napjaiban szerencsém lesz
Őexcellenciájának, a nagyméltóságú pátriárcha-érseknek az elhozott jurnálokat
vissza küldeni, mert e tájról akkor
csalhatatlanul Borsodba mégyen egy ismerősöm, kire a nyalábot rábízhatom. Mely
dolgokat találtam azokban, s mint örvendenék, ha Őexcellenciája nekem
megengedné, hogy elmondjam, amit ide rekesztek. Hadd örvendjen nemzetünk a maga
kevély díszének s örök dicsőségének…
Debreczeni Attila
recenziója: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma.
Balassi, 1994. BUKSZ, 1997.2.
Ritka, hogy egy irodalomtörténeti szakmunka a megjelenését követő
néhány hónapon belül elfogyjon, második kiadás váljék szükségessé.
Kazinczy munkássága, mely az utóbbi években több kitűnő monográfia és tanulmány tárgya
volt, ebben a könyvben is az egyik fő téma. Mezei Márta, Csetri Lajos, Fried
István, Gergye László /pontosan azok a nevek, mint akiket H.F.K. ajánlott
figyelmembe. B.G./ munkáiban újrafogalmazást kapott Kazinczy „fordulatának”
a kérdése, vagyis, hogy miként viszonyul egymáshoz fogsága előtti és fogsága
utáni pályaszakasza.
Nem egy jel utal arra, hogy a nyelv- és ízlésreformot kezdeményező
Kazinczy Ferenc törekvései meghatározóan az 1780-as, 1790-es évek fordulójának
mentalitásába, kultúrájába, irodalmiságába mélyesztik gyökereiket. Kazinczy
ízlésfogalma a tudományosságtól a szubjektivitás felé mozdult, mind az
alkotást, mind a befogadást illetően. A gráciaköltészet, a dal, az idill, a
levélregény műfajai részei lettek az érzékenységre jellemző irodalmi
világ-alkotásnak / l. Gergye László „Az áldozó” c. vers elemzését/.
A 18. század-végi irodalmi megújulás a Kazinczy kijelölte úton indult
el.
Az elkövetkező időszak egyik fő kérdése lesz: kivonható-e Kazinczy
munkássága a felvilágosodás fogalomköréből, s tágabban: a nyelvújítási harcok
kora, a Kazinczy-kor nem értelmezhető-e ugyancsak a felvilágosodás korszakán
belül.
2005. Győre Balázs: Apám barátja, ÉS, 49.
évf. 12.
„Ifjabb Cserey Farkas és Kazinczy levelezése a Váczy és
Harsányi közzétette gyűjteményben 434 darabot foglal magában” –
olvasom apám doktori disszertációjában. Az első levél kelte 1805. március 6,
ezt Kazinczy írta Érsemlyénből. Cserey, aki az öreg Wesselényinek sógora volt,
az irodalom és a tudomány pártolásával irányíthatta magára Kazinczy figyelmét.
„Az estve számot vetettem magammal, mely örömöket ada nékem az
elmúlt esztendő s azoknak sorában találtam azt, hogy barátságodra méltóztattál,
hogy láthattalak s közelebbről ismerem azt, akit szívem szeret és becsül”
– írta Kazinczy Cserey Farkasnak 1806. január elsején.
Levelezésük a barátság s az igaz férfiúság kissé szónokias
dicsérgetéseivel kezdődött, mely viszonyuk elmélyülésével, hangjuk mind
keresetlenebb és őszinte lett…érdekelte őket a kertészet, a lovak, meg a
jó tokaji borok. Ezeket Kazinczy szerezgette Csereynek.
„Minden tartózkodás nélkül szólj hozzám” –idézte apám
Cserey Farkast disszertációjában. „Szeress, akár érdemlem, akár
nem” – idézte Kazinczyt…”Két nemes szerv” vívja
harcát apámban egymással és a világgal…
Kazinczy és a pedagógia
Mezei Károly rovata: Régi mesterek modern gondolatai. Kazinczy „pedagógiai vállalkozása”
…Kazinczy könyvet állított össze gyermekek számára, amelyben
saját szavaival fogalmazta meg a Biblia legfőbb történeteit…a
használatos könyvek rossz magyarságuk miatt nem tetszettek
Kazinczynak….”azon kellene lennünk, hogy a vallás oktatását
megkedveltessük, ne megunassuk…a történettel együtt a gyermek stílusa is
formáltassék”… Iskolakönyvével kapcsolatos gondolatait részletesen
kifejtette levelezésében…
Sokat levelezett…hogy szövegét minél tökéletesebbé tegye, mígnem
aztán 1831-ben kikerült a sárospataki nyomda sajtója alól a Szent történetek…tankönyve.
„Sietve készült…nincs esztétikai érdeme, de kedves nekem…”
A több felekezetre mondta: „Én gyönyörködöm abban, hogy az Istennek ennyi
sok tarka serege van.”
Busa: Kazinczy bibliográfia. 1831. „Szent történetek az Ó és Új
Testamentom könyvei szerint”. Sáros Patak, Nádaskay András ny. 381 p.
Ismerteti: Toldy F. 1833. 3. Kritikai Lapok
K > ismeretlennek,
1826.01.31…Megolvastatám kézírásomat a Theológia Professorral
Sárospatakon. Az egy temérdek tudományú lelkes, szíves fiatalember. Azt mondá
nekem, hogy az ő fija más könyvekből nem fogja tanulni ezeket a Bibliai
Történeteket, s elcsudálkozott, mely elmésen magyarázám meg a figefa
kiszáradását…
Magyar Rádió online. Biblia
Kazinczy szavaival. 2005. 03. 21
Újtestamentumi históriák
Elmondja: Töröcsik Mari
Kazinczy széphalmi otthonából beszámolbarátainak arról, hogy könyvet
állított össze gyermekek számára. Saját szavaival fogalmazta meg a biblia
szövegét. Nem tetszett neki az iskolai tankönyv szövege rossz magyarsága miatt.
„Hozzá állék tehát s egy hét alatt készen vala az enyém” Célja: 1.
hogy a gyermek a zsidó és keresztyén nép történeteit historice ismerje; 2. hogy
amit a szent író mond, a gyermek úgy tudja, ahogy a szent író mondja; 3. hogy a
történettel együtt a gyermek stílusa is formáltassék. Itt a tanár Kazinczy szólal meg.
Kováts Dániel: Kazinczy
szellemében… /Adalék az újhelyi gimnázium nevelőmunkájához/ Magyar Könyvszemle, 1999.1.
A Kazinczy-hagyomány Zemplén megye egykori székvárosában,
Sátoraljaújhelyen máig élő…A középfokú oktatás gyökerei Sátoraljaújhelyen
1646-ig nyúlnak vissza. Előbb a pálosok, majd 1789-től a piaristák oktattak
a városban. Kazinczy tíz évvel korábban fejezte be tanulmányait Sárospatakon,
majd Kassán kezdett tevékenykedni..
1859-ben országszerte megünnepelték Kazinczy születésének 100.
évfordulóját, Sárospatakon és Széphalmon is….A piarista gimnázium
1895-ben alapított önképző köre Kazinczy nevét vette fel….Az Akadémia
jutalmazta azt a tanulót, aki Széphalmon Kazinczy felett emlékbeszédet mond.
Lukáts József piarista tanár képviselte a Kazinczy kört a Kassán 1941
– 1944 között megjelenő Új Magyar Museum szerkesztőbizottságában. /A lap
impresszumán Lukách név szerepel. B.G./ Az államosítás után a Kazinczy kör
megszűnt, de Kazinczy szelleme tovább él. 1985-ben Sátoraljaújhelyen Kazinczy Társaság
alakult.
Fehér Katalin:
sajtóvita Pestalozzi módszeréről 1817-ben Századvég, századelő /1780 – 1825 /
Pestalozzi /1746 – 1827 /
svájci pedagógus, a modern pedagógia egyik alapvetője / Benedek: Irodalmi lexikon, 1927.
A korabeli sajtóban 1816-ban jelent meg az első híradás Pestalozziról,
Váradi Szabó Jánostól, aki svájci tapasztalatai alapján számolt be a
módszerről. A beszámoló sajtóvitát váltott ki. A vita részben a lapok hasábjain
folyt, de a kortársak levelezésében / Kazinczy és köre/ is erőteljes
nyomokat hagyott.
A Hesperus c. brünni tudományos közlöny 1817.22.számában
megjelent egy cikk névtelenségbe burkolózó magyar szerző /Kazinczy?/ tollából.
Éles szavakkal ítélte el a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőségét, mert
helyt adott a Pestalozzi ellenes véleményeknek. A vitát Fejér György szerkesztő
lezárta, de a pedagógia iránt érdeklődők tovább foglalkoztak a témával.
K > Szabó Jánosnak,
1817.11.13… /Nem a Fehér K.
idézetet használom, hanem saját forrásból valót:B.G./ Pestalozzinak előfizetőket…egyet sem
kaptam, s e tájon én vagyok az egyetlen egy subscribens. Azolta is haszontalan
volt iparkodásom mind itt, mind Erdélyben. Oroszországban a dolog megyen:
nálunk nem megyen…A Tudományos Gyűjtemény a szidalmat a munka első
füzeteibe vette fel s oly nem bátor védelmezőt talált Pestalozzi, amilyet
nemigen várt…én a Tudományos Gyűjteménynek nagy barátja vagyok. Elejéntén
volt holmi kifogásom ellene… /
Schedius: A Pestalozzismus ellen való észrevételekről. / Lásd Tud. Gyűjt./ I.
kötet/ Tud. Gyűjt. II. kötet 115-121.
oldal. B.G./
Kazinczy Schediust nem találta megfelelő védelmezőnek a Pestalozzi
vitában. Döbrentei az általa szerkesztett Erdélyi Múzeumban /VIII.
kötet/ nagy tanulmányt tett közzé Pestalozzi életéről és tevékenységéről.
Kazinczy és a színház
Kiséry András: /Kazinczy és / Nádasdy Ádám Hamletje
Nádasdy lefordította a Hamletet. Megjelent, előadták, még sokszor elő
fogják adni…Shakespeare magyarra fordítása esemény…A Hamlet
generációs probléma…Tandori, Fodor Géza, Kis János, Petri, ki mindenki
fordította még…De fordította Kazinczy és Arany is…Kazinczy
úgy gondolta, az lenne a legjobb, ha a Hamlettel indulna a magyar színjátszás.
Végül nem azzal indult…Kazinczy a „szín fődarabjának” nevezi
a Hamletet. Toldy Ferenc a nemzeti irodalmi kánon közepére helyezi a Hamletet.
Kazinczyt a nemzeti irodalom alapító atyjának tartja.
Első Magyar Nemzeti Játékszini Társaság, 1790. 09. 21. Szinészkönyvtár.
Hu.
Kazinczy támogatja a színház-szervezést. Lefordítja Shakespeare Hamletjét és felajánlja a társulatnak.
Ráday Pálnak írja: „Ha Pesten lennék kedves Ráday, megeshetne, hogy ha a
dolog másképp nem sikerül: magam is fellépnék.”
K > Rádaynak, 1790. 08. 15…Ha egyszer a Hamlet színre kerül,
lesznek színészeink, Stellámhoz , Péczeli Alzirjához, Merop-jához,
Tancréd-jéhez, Clavigo-hoz Vitéztől, Miss Sara Sampson-omhoz, atyjának
Clemantiná-jához és Gályarab-jához, anyjának Háládatos fiú-jához, Fehér
Britannicus-ához, Göböl Caesar és Brutus-ához. Hamletet azért is választottam
elsőnek, mert annak előadásához csak két asszony kell.
…Az 1602 körül született Hamletet német színjátszók hozták
Magyarországra. Pozsonyban, 1774-ben adták elő először. Kazinczy ezt a német
fordítást ültette át magyarra. 1794-ben Kolozsvárott mutatták be először
magyarul.
/Letöltve:
07. 02. 28./
K > id. Ráday Gedeonnak,
1790.11.02…Hamletem sajtó alatt vagyon, melléje teszem még
majd a Missz Szára Szampszont, Emilia Galottit és Stellát Göthéből…azon vagyok,
hogy a diéta alatt magyar játszó színjeink légyenek és azon
játszhassanak. Annál nagyobb, sikeresebb előmenetelt és tekintetet nem kaphat
literatúránk, mert oda asszonyok, férfijak, ifjak minden rendből és korból
menvén, nyelvünk elmúlhatatlanul szükségessé válik…
Kassa színházi
élete.
Kassán jelent meg az első magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Museum.
Ekkor még németül játszottak a kassai színházban. A Magyar Játékszín
társulata költözött Kassára. 1816. május
19-én volt először magyar nyelvű előadás Kassán. Déryné naplója szerint ekkor
kilenc hétig időztek a városban. 1828-ban a kolozsvári magyar színjátszók
telepedtek meg Kassán, visszatért
Déryné. 1833. február 15-én mutatták be Katona Bánk bánját. 1835-ben a színház
30 prózai művet és 10 operát tartott műsoron.
Dessewffy József > K,
1818.01.15…soha se jössz többé Kassára?…Vagyon játékszinünk
is. Gróf Péchy igazgatja, sokat költ nemcsak a játékszínre, hanem a
játszósnékra is. Operánk is van; nem rosszul énekelnek, de szebbek a ruhák az
éneklésnél és a muzsikánál…a német nemzetet dicsérték, magyarul pedig
hallgattak. Nincs nyílt ház, miolta gróf Csákyné megholt…
K
> Szentmiklóssy Alajosnak, 1820.06.24…én a theátrumi darab írását oly
nehéznek tekintem, mintha azt bíznák rám, hogy magam építsek egy nagy tornyot.
Ez talán onnan jő, mert én csak a legnagyobb Geniek darabjaikat olvastam meg,
egy Emilia Galottit, Don Carlost, Hamletet, Macbetet, a nekem minden mások
felett kedves Göthe darabjait; honnan osztán az leve, hogy ha Bécsben a theatr.
Vagyok is, többére visszássággal jövök ki; vagy megjelenek ugyan,de csak a
muzsikáért…
Gragger Róbert: Molière
első nyomai a magyar irodalomban. A tanulmány 1909-ben jelent meg. /Az
újraközlő nincs feltüntetve. B.G./
Moliére neve és a magyar színjátszás története kezdettől fogva
összetartoznak. Hatását a fordítások hosszú sora mutatja. A fordítások nagy
része elveszett, csak egykorú feljegyzések adnak hírt róluk.
Az első fordítás iskolai átdolgozás: 1759, nagyváradi jezsuita
kollégium; 1769, egri jezsuita kollégium;
1790-ben a Mindenes Gyűjtemény közli, hogy a pozsonyi papság
„egész Moliére-t fordítja”…
A Magyar Hírmondó 1792-ben ad hírt a Tartuffe fordításáról…A
kolozsvári színtársulat 1803-ban adta elő a Tartuffe-öt. Ugyancsak a Magyar
Hírmondó tudósít 1792-ben „A tettetett beteg” előadásáról…
Kazinczy fordításának
első említése 1797.11.16. Kis Jánoshoz írott levelében:
Barátom! Tintát tartanom nem szabad, de Stellámat és Vak lantosomat
újra dolgozom…Moliére-ből két buffo játék: A kéntelen házasság és a Botcsinálta
Doktor…
1803.0.27-én Szentgyörgyi Józsefhez intézett levelében közli
fordításának teljes címét: „Moliére-nek legelevenebb és legfeyertebb
/sic/ darabja, melly olly kedveltséget nyert a Világ előtt, hogy még Moszkva
nyelvre is fordíttatott, mégpedig egy Hertzeg asszony által.”
A Botcsinálta doktorról 1815-ben ír levelében. A fordítás
1834-ben, halála után jelent meg. /Külföldi Játékszín 7. kötet, kiadja a Magyar
Tudós Társaság Budán. 1842-ben adták elő, bírálata az Athenaeum 1842. II. 13.
számában.
A kéntelen házasság /Le mariage forcé/ 1792-ben kerül említésre,
1839-ben nyomtatták…Vígjáték egy felv. Moliére után Kazinczy Ferencz.
Budán. A magy.kir. egyetem Külföldi
játékszín, 15.köt.
Kazinczy-fordította Kénytelen házasságot Illyés Gyula
átigazításában adták elő. Az Új Írás 1962.7. 710. oldalon Illyés így ír erről:
„Moliere magyar kiadásakor a Kénytelen házasság régi fordításait is át
kellett néznem. Mind fogyatékos volt, de Kazinczyé
ízes volt, noha ez is elképesztően
szabad és túl-dagasztott. A francia szöveg egyszerű; egyszerű lett volna
tehát újrafordítani. De szépen egymás mekllé tettem az eredeti szöveget s
Kazinczy csaknem önálló alkotásul írt mondat-bozótosát s ennek ízes szavaiból
és fordulataiból kiválogattam a Moliére-eredetűt. Jó egy hetem ment rá, de
nézzék meg, érdemes volt-e. Egyik
leghitelesebb fordításunk; olyan üdítően ó-illatú, olyan bájosan
antedatált, mintha egy saját – sose volt – moliére-i korunkban
eredetinek íródott volna.”
Szó lévén a Kreutzer Theater felől, tudakozza, ha voltam-e benne.
Megbántva voltam a kérdés által. Barátom, felele, látni mindent lehet, sőt
mindent kell…Holnap öt órakor légy a szobádban, én ott leszek s
elviszlek…Hazatérvén jelenti a cseléd, hogy valaki keresett s ólommal az
ajtóra írt valamit – Ráday hic fuit. Mentem a garjcáros teátrumba,
szégyenlősen, vigyázva, hogy ismerős ember ne lásson, s Ráday nem vala ott...
Ha Dugonics, a piarista s professzor az universitasban ott nem ült volna,
azonnal eljövék vala onnan. – Az úr is itt? – kérdém. – Nekem
ez igen nagy örömöm…A játék csak most kezdődik; mindjárt meglátod, kikkel
telik meg a ház.
Az én életem
Ajánló a magyar dráma napja alkalmából. A médiatárban található filmek.
K. 28. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója,
Rendező: Babiczyky László.
Forgatókönyv-író: Szentmihályi Szabó Péter
Szereplők, többek között: Mádi Szabó Gábor.
Molnár Piroska
Mécs
Károly
Szilágyi Tibor
Kazinczy életrajzai
Kazinczy-életrajzok nagy
számban találhatók, néhány bekezdéstől 10 oldal terjedelemig, sokszor Kazinczy
valamely portréjával kiegészítve. A
legtöbb esetben a szövegíró neve nincs feltüntetve.
Mészáros István :
Kazinczy Ferenc / 1759 – 1831 /
Ősei a Rákóczy-család szolgálatában emelkedtek fel középbirtokosokká. Otthon
kezdett tanulni. Ötéves, mikor első levelét írja. 1768: Késmárk; 1769: Sárospatak.
Tanulmányait 1779-ben fejezi be és Kassára kerül patvaristának. 1781: Eperjesen,
1782: Pesten joggyakornok.
1784: Sáros és Abaúj megye táblabírája, Kassán telepedik le.
1786 – 1791: iskolai felügyelő.
1788, Kassa, Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal megalapítja a Magyar
Museumot. 1790: Orpheus, amit maga ad ki.
1794 – 1801 fogsága. 1804.11.16 házasság-kötés Sophievel.
Kázmér, Érsemlye után 1806-ban Széphalomra költöznek. 1825: Magyar
Tudós Társaság előkészítő munkái, nem választják titkárrá. A
történettudományi osztály tagja.
Magyar irodalom, ELTE, Kazinczy Ferenc
A magyar felvilágosodás második nemzedékébe tartozó Kazinczynak
köszönhető az irodalmi élet megteremtése Magyarországon. Hatalmas szervező
munkájának dokumentumait, kiterjedt levelezését
23 kötetben adták ki. Batsányival és Baróti Szabóval együtt alapította
meg Kassán 1788-ban a Magyar Museumot….Kora szentimentális
irodalmát fordította /pl. Lawrence/, a legnagyobb hatást Goethe gyakorolta rá.
Kazinczy a fordítást fontosabbnak tartotta az eredeti alkotásnál. A
„fentebb stíl”-hez próbálta igazítani a maga és mások nyelvét.
Csokonait, Kölcseyt nem sikerült elképzelésének megnyernie, Berzsenyit
valamennyire igen…Kazinczy és Kölcsey ellentétét tovább mélyítette az ún,
„iliászi pör” /1823 – 1826/.
Kölcsey lefordította at Iliász néhány részletét és 1810-ben elküldte
Kazinczynak. Ő tovább adta Vályi Nagy Ferenc sárospataki tanárnak, aki
ugyancsak az Iliász fordításán dolgozott. Vályi sokat átvett Kölcseytől, de
publikáláskor ezt nem tüntette fel. Kölcsey plágiummal vádolta, Kazinczy pedig
védelmébe vette Vályit…
Kármán összekülönbözve Kazinczyval megalapította az Urániát
/1794/. A Kazinczyval szembefordulók fiatalon meghaltak, így a Kazinczy
ízlésének megfelelő klaszicista irányzat vált uralkodóvá.
Czupy György: A
magyar reformkor előfutárai. Hetedhéthatár
c. kiadványban
A reformkor nem képzelhető el Kazinczy nélkül. Költő,
nyelvújító, szervező, a nemzeti egység megteremtésén fáradozik. Első művét
sárospataki diák korában írta, egy kis földrajzi könyvecskét. A görög-latin
kultúra művein nevelkedett. Báróczy fordításában olvassa Marmontel erkölcsi
meséit.
Kazinczy mint az állami iskolák inspektora, erről a helyről művelheti a
nemzetet. Irodalmi terveivel megismerteti a tanítókat, tanárokat, papokat,
kikkel hivatalos útján összekerül. Feladatokat tűz ki, kinek-kinek tehetségéhez
képest. Megteremti a magyar kritikát. Szerinte a nyelv fejlődése mutatja meg a
nemzetfejlődés útját. Áldozata lett a Martinovics-összeeskűvésnek.
Kiszabadulása után továbbra is vezére a magyar irodalmi életnek. Hozzá
fordulnak irányításért Virág Benedek, Kis János, Csokonai. Kis révén ismerkedik
meg Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Kisfaludy Károllyal. Levelezésbe kezd
Wesselényi Miklóssal. Jól ismerte Berzeviczy Gergelyt, aki Adam Smith első
magyar követője. Irodalomtörténészt nevel Schedel Ferencből.
A makacs Kölcseyvel nem rokonszenvezett, de tehetségét elismerte.
Baráti viszonyba került Vörösmartyval, Bajza Józseffel.
Apja vagyonos birtokos nemes, katonának, majd papnak szánta. Apja
halála után azonban a szépirodalom felé fordult, teológiai tanulmányait
abbahagyta. Bessenyei munkáját fordítja magyarra, kapcsolatba kerül a magyar
felvilágosodás első vezérével.
Az áttekintés első részében még Ráday Gedeon, Orzy Lőrinc és Pálóczi
Horváth Ádám kerül említésre, mint levelező-partnerek.
Kazinczy Ferenc életrajza, Wikipedia
…II. Lipót halála után, utóda I. Ferenc országgyűlést hírdetett
Budára. Kazinczy 1792. májusban az alsó táblában, mint báró Vécsey Ferenc
követe foglalt helyet. Június 17-én megjelent
a királynál udvari kamarai titoknokságot kérni, de hiába: a hivatalt
Hajnóczy József kapta meg…
Hajnóczy Széchenyi Ferenc gróf ajánlatára lett királyi tanácsos, 1786.
február 20-tól évi
Kazinczy olaszul
Ferenc Kazinczy nacque a Ersemien nel 1759 / mori a Seinchalom nel 1831/. Fu in carcere
per partecipato a una congiura giacobina / 1794 – 1801 /. Traduttore e
poeta, fu il maggior riformatore della lingua ungherese. Di lui ricordano
„Ortologhi e neologhi presso di noi e presso gli altri popoli”
/1819/. Fu il piu autorevole critico letterario ungherese del suo tempo,
direttore delle prime riviste letterarie „Museo ungherese”, e
„Orfeo”. Fu un po’ l’ideologo della borghesia
illuminista.
/…a felvilágosult polgárság
ideologusa./
Olasz irodalomtörténet könyv szövegéből
Kazinczy és a felvilágosodás sajtója
Magyar Museum / 1788
– 1793 /. Az első önálló magyar nyelvű folyóirat megindítását a Kassai
Magyar Társaság tagjai – Batsányi, Kazinczy és Baróti Szabó –
határozták el. A 2. számtól Kazinczy kivált.
A Museum előbb Pesten, majd Kassán jelent meg. A folyóirat a nemesi
ellenzék orgánuma lett. Több fordítás, majd önálló művek /pl. Batsányi: A
franciaországi változásokra/ jelentek meg a lapban. I. Ferenc trónra lépése
után megszűnt, Batsányit elítélték.
Előbeszéd a Kassai Muzéumhoz
A mi időnknek vala fenntartva az a dicsőség, hogy benne Hazai Nyelvünk,
a szép Tudományoknak elterjedése által, nagyobb tökéletességre, tisztaságra
kezdjen lépni; s úgy tetszik ha azokra a munkákra tekintünk, melyek egynehány
esztendők óta jöttek ki sajtóink alól, mintha egyszerre ébredtünk volna fel
hosszas mély álmunkból…Elkésődésünk természetes következése volt azoknak
a sok HADAKOZÁSOKNAK, melyekkel Hazánk a régibb időkben csaknem megszűnés
nélkül el volt foglalva. Nem egyedül a Mohácsi csata az, amelyet
értünk…De még nyomósabb okát találhatjuk ennek a közinkbe hozott Deák
Nyelvhez való szoros ragaszkodásunkban…elfelejtkeztünk anyanyelvünkről…Tudósaink
szintén a mostani századig mindent Deákul írtak s sajtóink alól imádságos
könyveknél, Szentek életénél s halotti prédikációknál egyéb – igen ritkán
jövén ki…Kevesen követték Zrínyi, Gyöngyösi, Páriz Pápai…példáját…
De a tökéletesség elérésére nem elégséges az, hogy könyveink számát
halomként szaporítsuk…Akkor közelítünk majd ahhoz, ha egynéhány Hazája
szeretitől megihletett barát együvé áll…Ezek voltak azok a gondolatok,
amelyek ezt a kis Társaságot, ezen munka kibocsátására indították…
Ha az ég igyekezetünkre oly áldást terjeszt, amelyet ennek ártatlansága
s a Haza
szent szereteti kíván, mely kötelességnek egy részét némiképpen ezáltal
teljesíteni akartuk, édes remény bíztat bennünket, hogy ennyi késedelem után
mutathatunk valamit, ami a régi panaszinkat enyhíti.
Kassán, Társaságunk
kötésének estvéjén 1787. nov. 13. KAZINCZY
In:
Batsányi Összes művei, II. Próza, 1960
ELSŐ NEGYEDNEK
FOGLALATJA
Levél
I. II. III. IV V VI VII VIII IX X XI |
Bé – vezetés Társaság-kötés Az Est-hajnalhoz Koporsó – írás A Fordításról Az Isten szemlélése Klopstockból M.B. Ortzy Lőrintz Gener. Úrról Az Éjtzaka Gessnerből Ossian utolsó Éneke Robinzon fordításáról való ítélet Milton Elvesztett Paradicsomából Ányos Pálról AA A hálóról
levett faximile alapján |
III 1 4 5 6 21 23 30 41 50 55 62 |
K > id. Ráday Gedeonnak,
1790.02.23…Hát a Museum negyedik negyedje elhagyta-é a sajtót? Ha
kész, találjon módot benne Nagyságod, hogy láthassam minél elébb…
Orpheus /1790 – 1792/ kassai irodalmi folyóirat,
Kazinczy szerkesztette Széphalmy Vince álnéven. Havonkénti megjelenését
tervezte, ded csak 8 szám látott napvilágot. A füzetekben Rousseau, Helvetius,
Holbach fordításaival találkozunk. A legfontosabb cikkeket maga Kazinczy írta.
Többek között közölte Anakreon, Horatius, Lessing, Klopstock fordításait.
Bevezetés. Az
Orpheus tárgyai nevezetesen különböznek azoktól, amelyeket a pozsonyi Hírmondó,
a bécsi Kurir, a Hadi Történetek, a pesti Mercurius, a Museum és a komáromi
Gyűjteményeknek írói kitettek. A Museum egyedül a nyelv és poézis csinosításán
törekedett mindekkoráig; a komáromi társak mindennek adnak helyt leveleikben,
valami csak tárgya a tudhatásnak; én közép helyet foglalom el közöttök.
Nékem egyik tárgyam a józan gondolkozás lesz. Okaim vannak azt
világosodásnak…nem nevezni, mert ezt némelyek…naturalizmussal vagy
deizmussal cserélik el átaljában, s sikoltanak, mint Helvetius baglya, ha setét
barlangjokba a nap melegítő sugára béhat…Az, amit én a józan gondolkozás
alatt itt értek, az, ami a megtévelyedetteket…az igazabb út felé vezeti,
a bolondságnak eleibe tükröt vét…
Második tárgyam a nyelv tökéletesítése, hová leginkább a poézis
tartozik. Helyt adok itten mindennek, akár prózában, akár versben légyen. De
amit béiktatok, nem mindég úgy iktatom bé, mint remekeket…felveszem néha
még a rossz darabokat is.
Harmadik tárgyam a magyar történetek. E nevezet alatt nem magát
a históriát értem, hanem mindazt, valami a nemzetnek töréneteit, karakterét,
gazdagságát, kultúráját illet s magunkat magunkkal esmértethet.
Közli a Természet Világa Nyelvújítás,
hídépítés cím alatt. A lap a következő levelet illeszti Kazinczy
program-szövege után, mellőzve a levél dátumát.
K > Aranka
Györgyhöz. Nagy a setétség kedves
Barátom, és nékem úgy látszik,hogy mivel némely helyen napok támadnak, a barlangok
setétjei még feketébbekké válnak, mint eddig voltak, míg egünket estveli homály
fogta vala bé. Én megmakacsítottam magamat kicsikarni a superstitio kezéből a
véres tőrt és írtóztató képéről lekaparni az álorcát, Voltaire,
Rousseau, Helvetius, a Sanssouciba lakott filozófus s a kőmívesség úgy adnak
paist balomba, jobbomba kardot, lábaimra szárnyakat, mint mikor Perseust
készítették fel az istenek az Andromeda megszabadítására. Csak attól tartok,
hogy lángoló felgyulladásasim által el ne rontsam igyekezeteimnek
bolgogulhatásait. Olvassa meg, akinek esze és szíve van, Orpheusom bévezetését,
olvassa meg azt a 90 oldalt, amit Rousseauból fordítottam, és azt, amit Kallós
által fordítattam Helvetiusból; olvassa meg tulajdon gondolkodásomat Orpheusom
I. kötetében a lélek halhatatlansága felől, s látni fogja, ki vagyok, s áldani
fog, ha én már régen nem lészek is. Valakinek fel kell támadni, mert már többé
szenvedni nem lehet, amit csinálnak.
K > Cserey Miklósnak,
1817.09.05…Egy Aranka György nevű ifjú kér…hogy neki
adjak helyt házamnál…bátyja, a te Collegád idvezült…Arankának sok
érdemei lehettek, s voltak is bizonyosan; de aligha nem nyert volna neve, ha
ezelőtt harminc esztendővel idvezült volna. Sokba avatta magát, amire nem
született, s nem akara haladni…melyben Hunyadi Jánosnak születése felől
szól, oly zavarral s oly rossz magyarságban van írva…neki még a Kant
philosophiájával is vala baja..
K > id. Ráday Gedeonnak,
1790.01.05…Orpheusomat prof. Szabónak mutattam. Végig nézte. Ne
adják az egek, hogy egyikünk munkája a másikáénak ártson. Egy célra törekedünk,
és ezen tekintetben még Batsányit is, azt a garázda, magával nem bíró,
büszke embert is szeretem…
K > Kis Jánosnak,
1810.10.15…Hogy a Helvetius s Voltaire philosophiája
uralkodjék ismét, azt én nem hiszem, s ne is engedje az Igazság lelke! De
adjunk hálát, hogy az valaha uralkodott s a setétség kárpitját
öszvetépdelte…
Csehy József > K,
1811.01.30…Most egyéb enyelgő munkákkal az Orleánsi Szűz
van kezemen. Jó ízűeket nevetek az öreg Voltaire bohóságain. Szörnyű
merészség van Satyráiban…Ezt a poémát már fiatal koromban
olvasgatám…
K > Nyomárkay Józsefnek,
1821.02.01…/melléklet:/ gr. Kornis Mihályhoz…Voltaire-nek
gyönyörű sora ez: Rómaiak, én szeretem a dicsőséget s nem csinálok titkot
belőle. Ezt Voltaire Ciceroval mondatja. A mi embereink csupa keresztyén
alázatosságból vannak gyúrva. Az a baj, hogy a dicsőséget osztán lopják is, ha
módjuk van hozzá…
Hazai és Külföldi Tudósítások /1806 – 1839/. Haláláig Kultsár
István szerkesztette. A Magvető Magyar Hírmondó sorozatában 1985-ben válogatást
adott ki a lap anyagából. Kazinczy többször megtalálható a Tudósításokban.
K > Szentmiklóssy Alajosnak,
1817.08.25…Kulcsárt én hazafiúságáért nagyon szeretem, de
én is ismerem azt a gyengét benne, hogy ő mindenhez szíves és nyájas akarna
lenni, s minthogy nyájas akar lenni, azonban bántani is szeret mást, szembe
édes, nyilait titkon lövi…megbánta, hogy a rozsdás pisztolyt reám süté, s
imhol jő levele, hogy ezután Újságleveleit ingyen fogja küldeni. Megírám, hogy
arra nincs szükség…csak azt kérem…méltóztassék ne bántogatni…
Erdélyi Múzéum / 1814 – 1818 /. A 19. században az
első magyar nyelvű, enciklopédikus jellegű folyóirat. Döbrentei
szerkesztette Kolozsvárott. Tíz kötete jelent meg, rendszertelenül. A
szerkesztő sokat merített Kazinczy elveiből, de túl is haladt rajtuk.
Kitágította Kazinczy arisztokratikus szépségideálját, szélesebb rétegeket
kapcsolt be az irodalomba.
Tudományos Gyűjtemény /1817
– 1841 / A nyelvújítás utolsó szakasza a folyóiratban zajlott /Kazinczy,
1819/. Kazinczy elítélte a lap nacionalizmusát. 1828. jan.-tól a megújulás
jegyében Vörösmarty lett a szerkesztő. Az általa szerkesztett első kötetben
megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmartyék felsorakoztak Széchenyi
mögött. Műszaki gárda alakult a lap körül. Átmeneti válságai ellenére a
Tudományos Gyűjtemény 1817 – 1832 között szellemi életünk fontos orgánuma
volt.
Szemere Pál 1817-ben részt vett a folyóirat alapításában. A gondolat
egy, Kazinczy tiszteletére adott vacsorán merült fel. Ötletadó Fejér György, a
pesti egyetem dogmatika professzora. 1826-ban a lapból kivált az Élet és
Literatúra.
A folyóirat repertóriumát Csécs Teréz készítette
el. Kiadták Győrben 1998-ban
2007-ben egy 1832-es
lapszámot 9550.- Ft-ért kínálnak a hálón.
Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtárból
Juhász István: Tudományos
Gyűjtemény I., II Magvető
1985. Magyar Hírmondó sorozat
Válogatás a folyóírat
szerkezetének megfelelően:
I. kötet Értekezések; II. kötet Könyvvizsgáltatások, Hazai-, Külföldi
literatúta; Tudománybéli jelentések;
A magyarországi folyóiratok 18. századi történetével foglalkozik Nagy
Anikó bibliográfus. Írása zömmel fedi az előző összefoglalóét. A Tudományos
Gyűjtemény előfizetőinek száma meghaladta a 700-at. Szépirodalmat nem közölt,
ez a Szépliteratúrai Ajándék c. mellékletben kapott helyet. Vörösmarty
szerkesztése idején a melléklet címe és tartalma is változott.
K > Horváth Andrásnak,
1817.04.03…A Tudományos Gyűjtemény megjelenésének nagyon
örvendek. Nemzetiség az, amit célul veve, s szentebbet nem vehete…
K > Szentgyörgyi Józsefnek,
1817.04.19…Nem kétlem, eddig olvasád a Tud. Gyűjt. 3
kötetét; azt is képzelem, mit mondaszr eá…A Redactorok egy /nem szent/
Háromság: a Pápisták közül Prof. Fejér György, a Luther fijai közül
Schedius…a Kálvinéi közül Pethe, ki Czinke Ferencz Universitasbeli Magy.
Nyelv és Liter. Tanító Prof. Urral együtt a tiszta magyarságot nem Széphalmon
tanulá…
Fejér György > K,
1817.11.12…Trattner…régolta el akart már engem a T.
Gyűjtemény redactiójától tiltani…Trattner úr mindúntalan bele ártotta
magát s mit vegyek fel s mit se, praescribálni akart…kiadó, író, redactor
s minden akar lenni…gorombaságával Horvát István barátunkat is
elidegenítette…több munkákra el voltam készülve, melyektől méltatlanul, s
bizonnyal háladatlanul eltiltatom Trattner úr által…
K > Dessewffynek,
1817.12.08…Prof Fejér György, a Tud. Gyűjt. redactora,
kinek munkáji ott Y betű által is jegyeztetnek, meghasonlott
Trattnerrel…félni lehet, hogy a Trattneré vagy elakad vagy igen rossz
lesz…A monopólium még a tudomány országában sem jó…
Dessewffy > K,
1818.01.15…Hogy tetszenek neked Thajsza /!/ úr képtelenségi és
tudatlanságai a Tudományos Gyűjteményben? Ha ez így megy, kivévén
egynéhány darabokat, amelyek közé különösen a tieidet számlálom, a Tudományos
Gyűjtemény nemsokára a tudatlanság gyűjteményévé fog válni…
Felső Magyar Országi Minerva /1825 – 1836 /. Dessewffy
József és Kazinczy alapította Kassán.
Enciklopédikus folyóirat. Az Aurórát és a Tudományos Gyűjteményt igyekezett
ellensúlyozni. Negyedévenként jelent meg 7 – 8 íven.
Régi hírlapok
értékeiből Magyar Könyvszemle, 2000.
2. szám
A Hadi és Más Nevezetes Történetek 1789. jan száma felhívást
tesz közzé magyar nyelven írandó pszichológiai tárgyú munka készítésére. A
díjkiosztó ünnepségről, Báróczi beszédéről Váczy János tesz említést Kazinczy
Helmeczy Mihálynak írott, 1813.02.16 levele jegyzetében. Báróczy beszéde fontos
dokumentuma a kanti filozófiai tájékozódás hazai történetének.
K > Szemere Albertnek,
1807.10.31…Te a Hazai Tudósítások címje alatt kiadott újság
leveleket nem ismered…én, ha lopnám is reá a 13 ftot, mert esztendeig
annyiba kerül hordatása, ez újság nélkül el nem lennék…
Könyvei, könytárak
K > Budai Ézsaiásnak,
1802.11.27…Könyveim közt tizennyolc darab találtatik olyan, ami
inkább kívánhat a nagy bibliotékában helyet, mint egy oly kicsinyben, mint az
enyém…méltóztassék őket a Collégium Bibliothékájába betétetni…
K > Széchényi Ferencnek,
1803.01.24…Excellenciád a maga becses könyvtárja Catalogusát
ingyen osztogatja, és azt nem vehetni könyvtárosainknál. Esedezem
alázatosan…méltóztassék egy nyomtatvánnyal engemet is megajándékozni.
Eggenberger könyvtáros kezemhez juttatja…
K > Jankovich Miklósnak,
1809.03.07…Patak 1806-ban tőlem 2000 fton vette meg egy részét
mostan áruba eresztett gyűjteményemnek. Catalógusát még a vétel előtt
általadtam …Azon reménységben, hogy a Méltóságos Úr nem nyerekedni
vágyásból fogja nézni ajánlásomat…ezen újabb, eladásra szánt gyűjteményem
árát is annyiban, azaz 2000 ftban állapítom meg…A pataki gyűjteményem
legfőbb dísze egy rongyos mappa volt és két Codexecske /1468/…ki van itt
pótolva a maga mása s az Aemilius oratiója s más hasonló régiség által…
Deé Nagy Anikó: Kazinczy Ferenc könyvei Marosvásárhelyen /Adalékok Kazinczy könyvtárának
történetéhez/ Magyar Könyvszemle, 1998.04.
Leveleiben többször szól a könyvek gyűjtéséről. Anyagi gondjai miatt
1806-ban könyvei eladására kényszerül. A felajánlott könyveket a sárospataki
kollégium veszi meg. A másfélezer nyomtatvány jegyzékét maga Kazinczy
készítette el.
Növekedni kezd a második gyűjtemény, amely ugyancsak eladásra kerül. Az
1478 kötetes állomány Jankovich Miklós birtokába kerül, majd hagyatékával
együtt a Széchenyi Könyvtárba.
A két nagyobb hagyatékon kívül is ajándékozott el könyveket. Véletlenül
felbukkant könyvjegyzék segítségével sikerült mintegy 45 kötetről
megállapítani, hogy Kazinczy ajándékaként kerültek a Teleki könyvtár
állományába. Az ajándékozás után ezek jegyzékét Szentgyörgyi Imre, Teleki
Sámuel bécsi titkára készítette 1819-ben. Az eredetiben 5 oldalas listát közli
az ismertető. Ebből néhány tétel B.G. válogatása alapján.
Kazinczy Ferenc Fordított Egyveleg Írásai. Első kötet, Széphalom 1808
Kazinczy Ferenc Munkái, Pest.
1819. IX. kötet
Magyar Régiségek és Ritkaságok. Kiadta Kazinczy Ferenc. Pest. 1808
Zrínyi Minden Munkái. Kiadta Kazinczy Ferenc, Pest, 1817
Újhelyi Dayka Gábor Versei. Öszve szedte és kiadta K.F. Pest, 1813
Szabó Dávid mejképe lefestve 1788. júl.24-én, festette Kazinczy Ferenc
Tövisek és Virágok. Széphalom, 1811. 2 exemplumban
W. Jankovich Miklós: Magyar szónemzés, Pest, 1812
Liturgia vagy a közönséges Isteni tiszteleteknek és az arra tartozó
rendtartásoknak módja, S.Patak, 1814
Poétai Gyűjtemény, öszve szedte Nagy József, Sáros Patakon, 1813
Falusi Mihály: Okos gyermekek nevelési példája, Pozsony, 1805
Virgilius Eneisse. Fordította Baróti Szabó Dávid, Pest, 1813
A Kazinczy Ferenc adományából származó könyvek egy része márványmintás
kartonkötésű. Feltehetően Teleki újraköttette őket. A könyvtár rekonstruálása
nem tekinthető befejezettnek. Felszínre kerülhetnek eddig ismeretlen adatok.
Longa Anna: A 18.sz. természettudománya a Ráday Könyvtárban. /Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest
A könyvtár igen gazdag illusztrált földrajzi munkákban, útleírásokban,
atlaszokban. Az egyik könyv szerzője Kazinczy Ferenc. Az 1775-ben,
Kassán megjelent könyv címe.
Magyarország Geographica,
azaz földi állapotjának lerajzolása
A könyv címlapján a szerző neve: Kazintzy Ferentz, jelzi, hogy írását
„egynéhány fő-Geographusok munkájából…szedegette ki”.
Ismerteti Magyarország hegyeit, vizeit, lakóit, közigazgatási rendszerét. A
vármegyék leírásának élén egy-egy vers áll.
A könyvtár tulajdonosára, Ráday Gedonra / 1713 – 1792/
apja, Ráday Pál hagyta a könyveket. A fiú apja 300 kötetes könyvtárát 10 000
kötetre gyarapította
.Ráday Gedeon péceli kastélya irodalmi központ lett, elődje a széphalmi
kúriának. Kazinczynak eszményképe volt Ráday, akit 1772-ben, sárospataki
diákoskodása idején látott először.. 1782-ben ismerkedtek meg közelebbről.
Kazinczy neki küldte el első írásait bírálatra. Ráday hívta fel Kazinczy
figyelmét Zrínyire, aki Gyöngyösi népszerűségnek árnyékában elfeledett költő
volt.
Ráday kezdeményezte a rímes-időmértékes versforma
meghonosítását. Valószínű, hogy németországi tanulmányútján kapott ösztönzést
az új forma utánzására. Tavaszi estve c. verse 1790-ben jelent meg
Kazinczy Orpheusában:
Már tavasz volt s
az erdő is már mezítlenségeit
Zöld levélbe
öltöztette, minden vigdalt, kerteit
A bimbózó Flóra sok
szép virággal kisorozta,
S a megfrissült
levegőt kedves illat illatozta.
Ráday kísérlete követőkre talált. Kazinczy 1787 előtt is írt rímes-időmértékes verset,
majd Dayka és Csokonai is.
Ráday Pál > K,
1821.07.09…A bibliotheca hány kötetből áll, bizonyos számát
meghatározni tökéletesen nem tudom, mivel könyveimnek nagy része nincs mind
helyben; mindazáltal mintegy 16. ezerig, sőt inkább többecske is lehet.
Idvezült atyám 1743-ban május hónap 30-án született, megholt július 10-én
1801-ben…
K > Szepesi Ignácnak,
1815.01.20…Gróf Dessewffy Józef leveléből tudom, mely nagy érdemei
vannak a Méltóságos Úrnak az Egri Bibliothéka körül; azt a Nagy püspök
gyűjtötte: a Méltóságos Báró rendbe szedi s gazdagítja…
Kókai Gy.: Magyarországi könyvtárak a 18. században. Magyar
Könyvszemle, 1993.3.
A főúri könyvtárak játszottak vezető szerepet. A művelődés iránt
érzékeny urak töltötték be azt a szerepet, amit Európa számos országában a
királyi udvarok. A főurak könyvtáraival kapcsolatban a nyilvánosság
kiterjesztését és mecenatúrát vártak az irodalom és a kultúra művelői.
Jelentős volt Ráday Gedeon péceli könyvtára. Kazinczy és Batsányi
gyakran használták a Ráday-könyvtárat. Figyelemre méltó könyvtára volt gróf
Forgách Miklósnak és Nagycenken a közismert Széchényi Ferencnek. Széchényi
gyűjteményét 1802-ben nemzeti könyvtárként a legszélesebb nyilvánosságnak
ajánlotta fel.
Dr. Rozsondai Marianne: ifj. Pápai Páriz Ferenc európai
pregrinációjának emlékkönyve, 1711 – 1726. MTA Könyvtára,
Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye
Az albumot Pápai Páriz Kolozsvártól Oxfordig vitte magával, midőn
bejárta Európa protestáns egyetemeit. Tanáraitól, neves tudósoktól,
tanulótársaitól kérte emléksorok bejegyzését. Harminchét magyar / és erdélyi
magyar/ személytől van bejegyzés, köztük idősebb Pápai Páriz Ferenctől, a latin
kéziszótár készítőjétől. A magyar családneveken kívül egy szó sincs magyarul az
albumban.
Az album Fáy János /1773-1833/ debreceni szenátor gyűjteményének része
lett. Itt került Kazinczy kezébe, aki több bejegyzést lemásolt magának.
A pregrináció a diákok külföldi egyetemjárását jelenti. A katolikus
ifjúság Bécsben, Grácban, Krakkóban, Nagyszombatban tanulhatott. A protestáns
fiatalság messzebbre kényszerült.
Pogány György: Sándor István és a Magyar Könyvesház , Könyvtári
Figyelő, 2003. 4.sz.
A magyar bibliográfia történetében kiemelkedő helyet foglal el Sándor
István könyvészete, a Magyar Könyvesház. Ma már „csak”
tudománytörténeti forrás, mely összegezte mindazt, amit a 18. század
bibliográfiában felmutatott. Kazinczy így ír a munkáról Nagy Gáborhoz,
1806. 04.12-én: „Tegnap estve érkezett meg az inasom Patakról. Prof Szombati úrtól elhozá a collegiumnak
következő című könyvét is: Magyar Könyvesház. Ez a munka még nincs meg
az Úrnál. El ne legyen nála nélkül. Az Úr nagy hasznát fogja vehetni s
megbővítheti. Valóban Sándor István nagy hálát érdemel érte. Hijánosak a
tudósításai és hibások. De ki kíván tökéletest első próbában?”
id. Szinnyei József: Egy „Magyar írók névtárá”-nak terve.
Magyar Könyvszemle, 1877.
S.I. a magyar könyvészet kezdeményezője. 1800-ig 3625 művet vett nyilvántartásba. Munkájának pontos címe:
Sándor István: Magyar Könyvesház, avagy a magyar könyveknek
kinyomtatások ideje szerint való rövid említésök. Győr, 1803. Steibing József
betűivel
Kazinczy Ferenc: Magyar Pantheon, Abafi Lajos, 1890. 395.old.
Sándor István /Lukai/, elunta a vizikórság és hypochondria
alkalmatlanságait, s magát fejbe lőtte Bécsben 1815. márc. 29-én, élte 62.
esztendejében.
Farbich József > K,
1806.05.23…Sándor Istvánnak könyves házában Győr, 1803/
pag. 143 de Kassán. Magyar Ország Geographica, azaz Földi állapotjának
lerajzolása. 8. Írta Kazinczy Ferencz, valljon Tekintetes úré-e vagy másé?
K > Horvát Istvánnak,
1810.07.27…arra kérlek, hogy Kis István urat kérd, hogy a megígért
munkákon felül nekem a debreceni vásárra viendő csomóba kösse bé még ezeket:
…Sándor István: Lexicon. Bécs. 1808
Szemere Pál > K,
1811.02.12…Horvát minap veve levelet Bécsből. Ferenczy írja, hogy
Sándor nagyon haragszik Kultsárra, hogy a jutalomjelentéssel és a pénz
kiosztogattatásával oly sokáig késett. S – íme a 100 000 for. Való
jutalomírást nem Kultsár, hanem Sándor teve…
Csanak Dóra: Kéziratos hagyatékok az Akadémiai könyvtárban. Magyar Könyvszemle, 2000.3.
Kazinczy rendelkezése szerint hátrahagyott iratait Török Sophie 1831
őszén felajánlotta az Akadémiának. A megvételre pénz nem volt. Az örökösöktől
az átvett iratokról jegyzéket kértek, majd 1836-45 között a kötetek kezdtek
megjelenni. Pénz hiányában a vállalkozás elakadt. Erre a család –
Kazinczy Gábor képviseletében - a kéziratot igyekezett vissza szerezni. Az
ügyet Toldy igyekezett kimozdítani a holtpontról. Kazinczy Gábor halála után
1864-ben fia, Artúr lett a család képviselője. Végülis az Akadémia 110 aranyat
fizetett.
Az Akadémia Kazinczy-kézirat anyaga a Népművelési Minisztérium 1952-es
intézkedése alapján bővült. Ekkor a Széphalmi Kazinczy Múzeumból Kazinczy
leszármazottjaira vonatkozó kéziratok kerültek az Akadémia könyvtárába.
Első kiadások / A
háló ilyen tárgyú összefoglalójából, rövidítve/
Magyar ország geographica, az az, földi állapotjának lerajzolása, Kassa, Landerer Mihály, 1775.
71.p.
Az amerikai Podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése.
Bessenyei György műve. Németből magyarra fordíttatott Kazinczi Kazinczy Ferenc
által. Kassa, 1776.
Geszner idylliumi. Fordította Kazinczy Ferentz. Kassa. Füskúti Landerer
Mihály, 1788. 280 p.
Bácsmegyei öszveszedett levelei. Költött történet. Kassa. Ellinger jános, 1789. 264 p.
Hivatalba vezető beszéd, melyet a Kassai Tudománybeli Megye Nemzeti
Oskoláinak legelső királyi visitoraihoz tartott Kazinczy Ferentz. Kassa.
Ellinger János Jósef, 1789. 30 p.
Rede bei der Eisetzung der Königlichen Nationalschulen Visitatoren des
Kaschauer Litterarbezirkes in ihr Ahmt…Kaschau. Johann Joseph Ellinger,
1789. 29 p.
Külföldi játszószín. I. kötet: Hamlet. /Fordítás/. Kassa. Ellinger
János, 1790. 125 p.
Heliconi virágok
1791 esztendőre. /Antológia/. Szedte Kazinczy Ferenc. Pozsony és Komárom. Wéber
Simon Péter, 1791. 112 p.
Herdernek Paramythionjai. Általtette Kazinczy Ferenc. Széphalom:
Széphalmy Vincze, 1793. 62 p.
Lanassza. Szomorújáték 4 felvonásban németből. Pest, 1793
Wieland: Sokratés Mainomanos az az a Szinopei Diogenesz dialogusai
/Fordítás/ Pest, Trattner Mátyás, 1793. 297 p.
Goethe: Sztella. Dráma öt felvonásban. Göthe után Kazinczy Ferenc
/hozzá: A vak lantos. Regéje a hajdan kornak Veit Weber után/ Pozsony, Wéber
Simon Péter, 1794. 119 p.
Kazinczynak fordított egyveleg írásai /Marmontel: Szívképző regék/
I-II. kötet. Széphalom:n.p. 1808.
Magyar régiségek és ritkaságok. I. kötet. Pest, 1808
Báró Wesselényi Miklós / vers/ Széphalom. Magyar Királyi Egyetem
Berűivel, 1809. 8 p
Cserei Farkas úrhoz /vers/ Kolozsvár, Református Collégyom, 1810. 7 p.
A nagyság és szépség diadalma. Napóleonnak és Luizának mennyekzőjöknél.
Sárospatak: n.p. 1810
Rochefoucaud maximái és morális reflexiói, németre fordította Friedrich
Schultz, magyarra Kazinczy Ferentz. Az előbeszédet írta Kis János. Bécs és
Trieszt. Geisztinger, 1810. 202 p.
Dessewffy József, Cserneki és Tárkői gróf és Kazinczy Ferenc:
Vélemények a Győrnél 1809-ben elesett vitézeknek állítandó emlék dolgában.
Sárospatak, Szentes József, 1811. 20 p.
Hat sonett Kazinczytól és Szemerétől. Kiadta Horvát István. Pest,
Trattner Mátyás, 1811, 10 p
Poétai epistola Vitkovics barátomhoz /vers/ Széphalom, n.p. 1811. 16 p.
Tövisek és virágok
/költemények/ Széphalom, Sárospatak, Nádaskay, 1811. 52 p.
Özvegy Kazinczy Józsefné, született Bossányi Susánna emlékezete.
Sárospatak, 1813
Munkáji.
Szépliteratúra /Fordítások/ I – IX. Pest, Trattner János Tamás, 1814 -
1816
1.
Marmontel:
Szívképző regék; Herder: Paramythek, 1814. 379 p.
2.
Idyllek,
Evander és Alcimna, 1815. 377 p.
3.
Gessner
munkái, 1815. 385 p.
4.
Sterne:
Yorick levelei Elizához és viszont,
Érzékeny utazások, Goethe: A római karnevál, 1815. 415 p.
5.
Goethe:Esztelle,
Clavigo, A testvérek /színművek/, 1815. 238 p.
6.
és 7.
Ossziánnak minden énekei, 1815.
8.
Wieland:
A szalamandrin és a képszobor, Goethe: Egmont /dráma/ 1816. 292 p.
9.
Veit
Weber: Bácsmegyeinek gyötrelmei. A vak lantos, Herder: A repülő szekér, Brydon:
Etna, Lessing: Mesék, Phaedrus, 1816. 390 p.
Fegyverneki s Felső-Pénczi Vida
László úrhoz, Széphalom /vers/, 1816, Pst, Trattner Tamás János, 6 p.
Előbeszéde az általa fordított
Sallustiushoz. A Cicero első Catilinariájának első fejezetével. Kassa, 1824
Nicolas Zrínyi in Szighet. Frei nach dem Ungarischen des Franz von
Kazinczy, Wien, 1825. 29 p.
Lessing: Galotti Emilia /fordítás/, prózában, bő előszóval, Buda, 1830
A hajdan garázda-, ma már Teleki-ház leágazása, Kassa, 1831
Szent történetek az ó- és új-testamentom könyvei szerint, Sárospatak,
1831
Útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra. Pest, Landerer Mihály, 1831,
58 p.
Lessing: Barnhelmi Minna, vagy A katona-szerencze. Vígjáték öt
felvonásban. Fordította Kazinczy Ferenc. Buda. Magyar Királyi Egyetem betűivel,
1834. 146 p.
Moliere: A bot-csinálta doktor. Vígjáték három felvonásban. Moliere
után Kazinczy Ferenc, Buda. Magyar királyi Egyetem betűivel, 1834. 74 p.
Sallustius: Épen maradt minden munkái. Magyarra fordította Kazinczy
Ferenc, Buda. Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1836. 245 p
Eredeti Munkái A M.T.T. megbízásából összeszedték: BAJZA és
SCHEDEL, Budán, a Magyar Királyi Egyetem betűivel. 1836-1845.
1.
Poetai
munkái
2.
Utazásai,
Magyarországi utak; Erdélyi levelek; Toldalékok 414 p.
3.
és 4. Levelei
Kis Jánoshoz / 1793 – 1830 /
5.
Levelei Szetgyörgyi Józsefhez, ifj. Szilágyi
Sámuelhez, Csokonaihoz és Ercseihez
Ciceroból beszédek, levelek és Scipio álma. Fordítá Kazinczy Ferenc. Buda.
Magyar Királyi egyetem betűivel, 1837. 218 p
A kénytelen házasság. Vígjáték egy felvonásban. Miliere után fordította
Kazinczy Ferenc. Buda, 1839.
Miss Sara Sampson. Szmorújáték öt felvonásban Lessingtől. Fordítá
Kazinczy Ferenc Buda Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1842, 141 p
Levelei Sipos
Pálhoz, 1806-1816, Lipcse, Grunow, 1846. 136 p.
Kazinczy Ferenc levelezése Berzsenyi Dániellel 1808 –
1831. Kiadta Kazinczy Gábor, Pest, Heckenast Gusztáv, 1860. 274 p.
Kazinczy Ferenc levelezése Kisfaludy Károllyal és ennek körével.
Kiadta Kazinczy Gábor. Pest Emich Gusztáv, 1860. 323 p
Kazinczy Ferenc és Guzmics Izidor közti levelezés 1822-1831.
Közli Gulyás Elek. Pest. Aigner Lajos 1861. 282 p.
Magyar regék, mondák és népmesék. Gróf Majláth János után fordította
Kazinczy Ferenc. Kiadta Kazinczy Gábor, Pest, 1864
Kazinczy Glottomachusai. Kiadta Kazinczy Gábor. Budapest, 1873…
/Fett-tel szedett könyvek saját könyvtárban B.G./
Összes munkái. Kiadó: Abafi Lajos, Budapest, 1879 – 1884
1.
Dalok,
ódák, vegyesek, sonettek, epigrammák
2.
Költői
levelek, Poétai berek
3.
Pályám
emlékezete
4.
Erdélyi
levelek
5 Magyar Pantheon, Életrajzok és életrajzi
jegyzetek.
Tövisek és virágok. Széphalom 1811 Kiadó: Balassa József, Franklin,
1902
Válogatott munkái, Sajtó alá rendezete: Balassa József, Franklin é.n.
versek, Bácsmegyei, Irod. tanulm.
Kazinczy Ferencz műveiből, Sajtó alá…: Váczy János, Franklin,
1903. Költemények, Pályám emlékezete
Kazinczy Levelei, 1782 – 1831. válogatás, Váczy János, Sz. István
Társ. 1907
Árnyékrajzolatok…1928
Munkái, költemények, Pályám emlékezete, Dézsi Lajos, Franklin, 1928
Vajtho: Kazinczy Világa, Magyar
Kir. Egy. Nyomda, 1932
Fogságom naplója, Szépir. 1951
Válogatott művei, Szerk: Szauder József. Budapest, Szépirodalmi K. 1960
1.
kötet:
Pályám emlákezete. Fogságom naplója. Erdélyi levelek. Magyarországi utak. 509
p.
2.
kötet:
versek, Verses műfordítások. Prózai műfordítások. Orpheus. Cikkek és
tanulmányok. Levelek
704 p.
Jót s jól, Kazinczy breviárium, Szilágyi Ferenc, Papp János, Tankönyv
k. 1981.
Kazinczy Ferenc: Sophie, Szilágyi Ferenc, Szépirodalmi K. 1984
A Nagy titok, A magyar költészet gyöngyszemei, versek, memoárok,
levelek, Kormos István, Kozmosz, 1986
Kazinczy Ferenc utazásai, 1773 – 1831. Busa Margit, Széphalom,
1995
Kazinczy Ferenc Összes költeményei, sajtó alá rendezte Gergye László,
Balassi Kiadó, 1998. 458 p. /Szabó Ervin Könyvtárból/
A
Váczy levelezéskötetek
adatai
Összes műveknek indult a sorozat.
Váczy az előszóban írja, hogy az eredeti munkákat teljesen, a fordítások közül
pedig a még meg nem jelenteket szándékoztak kiadni, évente egy-egy kötetben.
Váczy azt is írja: „ – oh szégyen – íme Kazinczynak összes
munkái még ma sincsenek összegyűjtve egy hozzá méltó kiadásban!” Azóta
115 év telt el és a szégyen változatlan./
Beszélgetés a Lukács zuhanyozójában: Fried István, Váli Dezső és
szerénységem:…nagy teljesítmény volt Váczytól, ma erre nincs példa. Erre
Fried: de mennyi hiba van benne…
/Dezsővel és másokkal egyébként a profot néma leventének hívjuk, mivel a legritkább alkalmakkor szólal meg.
2009 őszén többször és hosszan beszélgettem vele./
Összes művei.
Harmadik osztály. Levelezés. Közzéteszi Váczy János. I. XXI. Kötet. Budapest:
Magyar Tudományos Akadémia, 1890 – 1911.
1.
kötet:
1763 – 1789.
1890. 618 p.
2.
kötet: 1790 – 1802. 1891.
626 p.
3.
kötet. 1803 – 1805. 1892.
574 p.
4.
kötet: 1806. jan.1. – 1807. ápr. 30. 1893. 644 p.
5.
kötet: 1807. máj. 1.–1808.jún.30. 1894. 592.p.
6.
kötet: 1808. júl.1. - 1809. szept.30 1895.
607.p.
7.
kötet: 1809. okt.1. - 1811. jún. 30. 1896. 620.p.
8.
kötet: 1810. júl.1. - 1811. jún. 30. 1898. 692.p.
9.
kötet: 1811. júl.1. - 1812. jún. 30. 1899. 614.p.
10.
kötet: 1812. júl.1. – 1813. júl. 31. 1900. 592.p.
11.
kötet: 1813. aug.1.-
1814.júl.31. 1901. 378.p.
12.
kötet: 1814. aug.1. – 1815.jún.30. 1902.
652.p.
13.
kötet: 1815. júl. 1. – 1816.feb.29. 1903. 603.p.
14.
kötet: 1816. márc.1.- 1816.dec.31. 1904.
587.p.
15.
kötet: 1817. jan.1. - 1818. márc.31. 1905. 687.p.
16.
kötet: 1818.ápr.1. - 1819. dec.31. 1906.
652.p.
17.
kötet: 1820.jan.1.
- 1821.dec.31. 1907.
671.p.
18.
kötet: 1822.jan.1. -
1823. dec.31. 1908. 568.p.
19.
kötet: 1824.jan.1. -
1826. márc.31. 1909. 667.p.
20.
kötet: 1826.ápr.1. -
1828. dec.31. 1910. 657.p.
21.
kötet: 1829.jan.1.-
1831. aug.20. 1911. 787.p.
22.
pótkötet
szerk. Harsányi István, Budapest, 1927
23.
pótkötet. szerk. Busa et. al. Bp.
1960. 5649 - 5933. sz. levelek 594. p.
Az 1960-ban megjelent 23., második pótkötet után még találtak
leveleket: Kókay György publikációs
jegyzékében a következő tétel található: Kazinczy kiadatlan levelei és
Rát-életrajza. – In: Irod.tört. Közlmények, 1966. 415-418.old.
Váczy másik
nagyszabású műve: Kazinczy Ferenc és kora /1915/ A második rész kéziratban
maradt. A Kazinczy Társaság évkönyvei folyamatosan közlik a művet, a XI.
kötetben jelent meg a harmadik folytatás. /Irodalomismeret, 2002. 1.-2./
Lásd: berszangabor.hu
KAZINCZY…Váczy-fejezet
Móricz: Berzsenyi, 1938.
Berzsenyi az egyetlen költő, akitől sokat tudok könyv nélkül, többet,
mint Aranyból. De a Váczy János
könyve /Berzsenyi életajza, 1895/ oly fércmű, hogy bár megvan nekem, de mindig
ledobtam, ha kézbe vettem. Ez az az eset, hogy a nagy halott ki van
szolgáltatva a tökfejnek.
További életrajzok: Toldy Ferenc 1859,
Kovács Lajos, Miskolc, 1886, Boros Gyula 1908, Borz Gyula 1916, Czeiczel János 1930, Négyessy 1931, Z. Szabó László: Kazinczy Ferenc. Nagy
Magyar Írók, Gondolat, 1984 /Gyermekkor,
Kassa, Börtönévek, A költő, Nyelvújítás, Az utolsó évek /
Toldy Ferenc: Kazinczy Ferenc és kora. Életrajzi emlék, 1859 –
1860, összeállította: Szalai Anna, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. 244p. /Szabó
Ervin Könyvtárból/
Balogh József – Tóth László: Herbárium. Magyar leveleskönyv
I.- II. Kiadó Corvina, Budapest, 2001. Recenzió a Magyar Tudományban, 2002.4.
525.p.
A két kötet 1200 oldalán 500 levélírótól 919 levél található. Három
levélíró emelkedik ki: Pázmány, Kazinczy és Eötvös József. A Kaziczy
levélválogatás az egyszemélyes irodalmi intézményt állítja középpontba. Ez az
intézmény egyidejűleg volt folyóirat, irodalmi társaság, klub és kritikai
műhely.
Művelődéstörténet
Alszeghy Zsolt: A könyv
és olvasója, In: Magyar művelődéstörténet, IV. kötet
A 18. században a könyv értékét azzal az erkölcsi haszonnal mérték,
amit az az olvasónak szerez. A század első felében főleg tudományos és magyar
nyelvű vallásos könyvek jelentek meg. Az olvasó tanítójának a poétát
tartották. Bessenyei azt írta Ányos Pálnak: „Egy igaz poéta akármit
vészen fel, mindenről tud írni nagy s nemes lélekkel…”
A nyomtatott könyv árusítói hosszú ideig a könyvkötők voltak. Az
árusítás alkalma a vásár. Egy kassai könyvkötő 1714-es raktárjegyzéke
mutatja, hogy zömmel vallásos és tudományos könyveket kerestek. Kivétel
Gyöngyösi, 1733-ban a Murányi Vénusból a nagyváradi könyvkötő 50 példányt
vett át. 1728-ban a Debrecenben nyomtatott énekes könyvből 299, az
álmoskönyvből 70 példány kelt el, jóllehet a nyomda lényegesen nagyobb
példányban nyomta ki a könyveket.
A könyvvásárló elsősorban a könyvtár. Gazdag könyvtára volt az
iskoláknak. Bod Péter könyvtárában 888 mű volt. Kisfaludy Sándornak 1795-ben
megvolt: Mikes Törökországi levelei, Kazinczy Herder-fordítása,
Bessenyei , Orczy, Goethe, Schiller, Wieland-kötetek.
A legnevesebb könyvgyűjtő a Ráday család. Wiegand könyvkereskedő
mondta: Rádaytól annyit vett be, mint az összes többi könyvvásárlóitól. Ráday
összeköttetésben állt külföldi könyvkereskedőkkel is, idehaza pedig papok, tanárok, írók segítették a
könyvgyűjtésben.
A megjelent könyvek nagy része latin nyelvű. Ezen a nyelven
születik meg tudományos történetírásunk: Bél Mátyás, Pray György, Katona István
művei. A magyar nyelvű munkák akadálya a nyelv szegénysége.
A francia felvilágosodás termékeny talajra talált a magyar
arisztokrácia körében, divat lett a francia nyelv ismerete. Más körökben a német
nyelv az uralkodó.
Kazinczy írja 1793-ban Kis Jánosnak: „…a
lutheránusok oskoláiból jönnek ki azok az ifjak, akik…muzsikát és valami
kevés festést s németül tudván, a német írók munkáinak ismeretségét
tehetik magukévá, melyek nélkül haszontalanul igyekszik valaki hazai
liteartúránkat boildogítani. A pápista ifjúság a német írókat olvashatná, de
nem olvassa, a görögök és a rómaiak klasszikusait csodálja…”
A század végén Pest készül az irodalmi központ szerepének átvételére,
Kazinczy helyét – többek között – Kisfaludy Károly veszi át.
Kulcsár Adorján: Olvasóközönségünk
1800 táján
Az irodalom létrejöttéhez írók, művek és olvasók kellenek. A
művek kiadásában nagy szerepe volt a mecénásnak. Az anyagi támogatás
mellett jelentős hatása volt a támogató tekintélyének. A segítséget az író dedikációval
hálálta. Gróf Széchenyi Ferenc viszont nem engedte, hogy a könyvben nevéről
említés tétessék. Egyes írók egyházi kör vagy baráti társaság anyagi
támogatását élvezték.
Az író készülő könyvére előfizetéseket gyűjtött /praenumeráció/
. Az előfizetési felhívások gyakran folyóiratokban közzétett cikkek. A
praenumeráns megannyi kis mecénás. A lapok /pl. Magyar Museum, Tudományos
Gyűjtemény/ kinyomatták az előfizetők névsorát.
K > Batthyány Strattmann Alajosnak,
1791.01.07. Kegyelmes
Hertzeg!…Sehol sem virágzott tudomány és mesterség, ahol a jó
elmék…szorongató gondolatok által vonattak félre, mit fogok holnap
enni? …
Arcadiánk igazgatása Hertztegségednek semmibe sem fog kerülni. De azért
esedezem alázatosan, hogy tőlem Gessnert elfogadni méltóztassék…olaszra
4szer, franciára ötször, anglusra pedig kétszer fordíttatott…elkezdett
építésem miatt is ezt a költséget nem tehetném…Válaszát
Hertzegségednek francia nyelven kérném alázatosan…
A levél jegyzete szerint nem sikerült a herceget mecénásnak megnyerni.
Bessenyei viszont megnyerte Beleznay
tábornok pártfogását…Bessenyeit Mária Terézia is támogatta…
A T.T. ELŐFIZETŐK NEVEI
CSÁSZÁRI KIRÁLYI FŐ HERTZEGEK
Felséges császári…FERENTZ KÁROLY JÓSEF…Arany Gyapjas Rend
Vitéze…
EGYHÁZI MÉLTÓSÁGOK…
VILÁGI MÉLTÓSÁGOK…
Rádai Gróf R á d a y P á l,
cs.kir kamarás s a Duna melléki Helvetiai vallást tartó Superintendentia Fő
Curatora…
A többi tisztelt Előfizető Urak betű-rend szerint…
Guzmits Izidor, Sz.
Benedek Szerzetesbeli Áldozó Pap…Pannonhalmán…
Horvát István, tek.
Fejér s több Várm. Táblabírája s a Széchényi Országos Könyvtár Őrzője a Magyar
Nemzeti Múzeum mellett, Pesten…
Kisfaludy Károly, T.
Bars s több Vgyék Táblabírája…
Kultsár István, a
Hazai s Külföldi Tudósítások Szerzője…
Vörösmarty Mihály,
hites Ügyész, Pesten…
Tudományos Gyűjtemény,
1826. XII. kötet. A Cs.Kir. Felség kegyes Engedelmével, Pesten…Thaisz
András redactor… 132-160. oldal
Dessewffy > K,
1810.12.01…Íme küldök két forintot, kérlek praenumerálj Horartius-Wieland-Kis
leveleire számomra…Több új magyar munkák jönnek most ki ezen
időkben…szívesen szerezném meg magamnak azokat; de szeretném elébb
hallani rólok ítéletedet. Mert semmi sincs a világon, amit a Magyar Kurir
vagy Kultsár úr teli szájjal ne dicsérnének…
Pápay Sámuel > K,
1817.02.20…Klopstokodra tsak nem kaphata Trattner előfizetőket.
Én sem szerezhetek tsak egyet is; sőt Szép Liter. Munkájidból is az utóbbi
Köteteket némely subscribensek a nyakamon hagyák…Pázmánynak,
Gyöngyösinek, Faludinak, Virágnak, Kisnek, Csokonainak, Kisfaludynak Munkájit
oly igen becsülik…
A praenumerációból hamar kiábrándultak a részvétlenség miatt. Horvát
Ádám írja Kazinczynak a Bácsmegyeire való gyűjtésről: „Románodra
én hirtelen Praenumeránsokat nem kapok…mosolygással felelnek, pénzzel
senki sem kínál…” Kazinczy Messiás-fordítására Magyarországból hat,
Erdélyből hét előfizető jelentkezett.
Kazinczy saját költségén, saját ízlése szerint nyomatta könyveit. Nem akart a mecénástól anyagi
függőségbe kerülni. Nem vette igénybe pl. Széchenyi Ferenc támogatását az Orpheus
indulásakor.
A kiadó elsősorban nyereséget keresett, a tömegek igényét
igyekezett kielégíteni. Népszerűek voltak pl. az anekdotás könyvek.
Az olvasó hirdetések, katalógusok útján értesült a megjelent
könyvekről. Az első lapok sok könyvhirdetést közöltek. Hatásosabb volt a
részletesebb tudósítás, a recensió. Kazinczy vette észre, hogy a kritika
hiányának milyen kárát látja a literatúra. A Magyar Museumban adott példát a
recensióra /Szigvárt, Robinson/. Egyesek ellenezték a recensiót. Horváth Ádám
írja Kazinczynak: „Kérlek benneteket, hogy a recensiókkal hagyjatok
fel…”
K > Kölcseynek,
1810.03…Recensiók nélkül nem fogunk haladni, s gyalázatára
van korunknak, hogy Nemzetünk azt még a XIX. században sem olvas. Azzal, hogy
némely Író érette megneheztel, gondolni nem kellene. Ha a critica bátor, de
szerény /modest/ volna, senki sem akadna fel rajta…
A másutt már idézett Kazinczy levél 1793-ból: „…nincsenek
nyomtatóink, könyvárusaink, könyveinket csak az írók
olvassák…” Kazinczy maga küldött barátainak könyveiből, jelentős
postaköltséget viselve.
A legelterjedtebb könyv a kalendárium volt:
Vida László > K,
1814.10.22…Menyemnek küldök egy kalendáriumot…nemzeti
nyelvünkön lévén írva meg is böcsösebb az idegen nyelven írottnál, főképp egy
oly gyengeidegű kisasszonykának…
Gyöngyösi
népszerűségét a 80-90-es években tömegestül megjelenő eredeti és fordított
munkák sem csökkentették. A tetszésnek csak Kazinczy mondott ellene:
„fecsegő Gyöngyösi”…”ő rontotta el a magyarok ízlését”…írta
róla. Kedvelték a verses históriákat is. /Árgirus…/.
K > Szentgyörgyi Józsefnek,
1811.04.12…Azt kérded, Vice Ispoán Gyöngyösinek miért nem
adtam virágot? Mert rettegtem, hogy haragom igazságtalanná teszen eránta. Foly
verse; minden érdeme ez. Becsülném ezt; de ő rontotta el a Magyarok izlését.
Azolta mindent csak könnyen íe s nem igyekszik jót és szépen írni. Zrínyi nem
folyt így, de jól írt…
Gyöngyösin kívül poéta alig jutott el a 18. sz. olvasóihoz, az alkalmi
költészet uralkodott. A hírlapok pl. tele voltak Mária Teréziával. Kazinczy
bírálta a kálvinista izlést.
A 18. század végén egyre több prózai munka jelent meg, ezeket általában
románoknak nevezték. Ilyen volt Kazinczy Bácsmegyeije. A mester
ízetlennek és nevetségesnek tartotta az Árgirust.
A magyar nyelven olvasók számának szaporítására Pápay Sámuel A
magyar literatúra esméretében /1808/ írta: „…tanulni kell
nyelvünket s használatát országossá tenni…” Egy-két ezer hazafi tartja fenn irodalmunkat.
A Zalán futásából 109 példány kelt el praenumerációban, a Salamonból
már 354. Nemzeti ízlésre törekvő olvasóközönségünk lassan gyarapodott.
Kazinczy az
irodalomoktatásban
Puska a
felvilágosodás irodalmából /8.tétel/
…A Kazinczy levelezés a kulturális élet, a közéleti és a
magánéleti kapcsolatok fontos középpontja és szervezője volt.
1.
A
levélműfajt a korabeli retorikai, poétikai irodalom, a leveleskönyvek vegyes
szinten tárgyalják. Leszűrhetö az, hogy a levél az alkalmi közlés műfaja,
melyet meghatároz a levél-helyzet, a levél funkciója, tárgya, a levélíró
alanya és a címzett.
/A szöveg Mezei idézett
könyvéből való. A levél-helyzetet nem definiálja. „A levelezés
körülményei”-ről ír. Egyértelműbb a beszédhelyzet jelentése a nyelvészetben. Másképp
beszélünk a családban, a hivatalban , a hallgatók az egyetemen. Magyar Nemzet,
2005.02.19. Kemény Gábor / B.G.
a/ A bemutatás keretében
nyilvánosságot teremtenek a műveltség, a kultúra eszményeinek;
b/ Tanácskoznak a művekről, az
írói rangsorról, elfogadják Kazinczy nézeteit;
c/ Az ítélkezésben
nyilvánosság-alakító kérdéseket taglalnak.
4. Kazinczy vezéri szerepe érvényesül
5. Gyakori a levelek körözése, mutogatása, a levélírók megkérdezése
nélküli levélkiadások.
6. Kazinczy a főrangúakhoz szabályos leveleket ír
7. Pályája végén levelezése egyhangú, néha szó szerint ismétli
fordulatait.
Irodalom: Mezei Márta:
Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben
/További adat a hálóról: Mezei Márta: A Kazinczy-levelezés
művelődéstörténeti jelentősége.
Székfoglaló a Kazinczy
Társaságban, 2004. B.G./
Orlovszky Géza /1960
- /: A „régi magyar irodalom” története
A szerző azt a tudománytörténeti folyamatot vizsgálja, amely jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett.
Az elmélet. A
„régi”, „új”, „modern” fogalmak használata
önkényes és szubjektív. A mai értelemben vett irodalomtörténeti tudatosság
kezdetei a 18.sz. derekától mutathatók ki. A középkorias írói lexikonok
alakultak át históriai literariákká.
A magyar irodalomtörténet első autonóm, belső szempontok szerinti
tagolása Wallaszky Pál érdeme /1785/. Korszakhatárai gyakorlatilag máig
érvényesek. Érzékenységét jelzi, hogy a régi irodalom határpontja nála csaknem
egybeesik 1772-vel.
Elsőként Kazinczy nevezte meg az új éra kezdőpontjául az 1772-es
esztendőt. /Kazinczy Tübingiai pályaműve a magyar nyelvről, 1808 / Azt az évet választotta, amikor átfogó
irodalmi programot dolgozott ki Bessenyei. Azért is válhatott korszakhatárrá ez
az esztendő, mivel szimbólumként
elfogadható volt a nemzeti törekvéseket és a Felvilágosodás
eszmerendszerét hangsúlyozó irányzatok képviselői számára is. Kazinczy által
kezdeményezett korszakolás tudományos kanonizációját Toldy Ferenc
munkássága teremtette meg.
A gyakorlat. A magyar
irodalomtörténet megteremtésével párhuzamosan az új diszciplína kivívja az
akadémiai legitimációt is. A magyar irodalom oktatása helyet kapott a budai
/majd a pesti/ egyetem esztétikai tanszékén. 1791-től kap önálló
tanszéket a magyar nyelv és irodalom. Professzorok:
Vályi
András / 1791 – 1801/
Révai
Miklós / 1802 – 1807 /
Czinke
Ferenc / 1808 – 1830 /
Toldy
Ferenc
Gyulai
Pál
Széchy
Károly és Riedl Ferenc
Waldapfel
József
Klaniczay
Tibor
Veres András: A
felvilágosodástól a romantikáig /1780 – 1849/ Tankönyv
A „világosság” szót elsőként Kazinczy Ferenc írta le
1776-ban, Bessenyei György német nyelven írt Der Ameriknerét fordítva
magyarra…Hagyomány a magyar felvilágosodás irodalmát Bessenyei
fellépésétől /1772/ számítani; ám az újabb kutatások feltételeznek egy korábbi
periódust is – többek között Bod Péter /1712 – 1796/ Magyar
Athenásának / 1766/ megjelenési időpontját.
…A magyar felvilágosodás második nemzedékébe tartozó Kazinczy
Ferencnek köszönhető az irodalmi élet megteremtése Magyarországon…
Első nemzedék: Bessenyei,
Baróti Szabó, Rájnis, Révai, Batsányi
Második: Kazinczy, Csokonai,
Berzsenyi, Katona…
Magyar irodalom tanszékek programjai
Hász-Fehér Katalin,
SZTE, Bölcsészettudományi Kar, Klasszikus magyar irodalom tanszék
Előadások a felvilágosodás korának irodalmából. Két féléves ciklus. Az
őszi szemeszter szerzői portrésorozat. A tavaszi: irodalomtörténet-írás
elméleti kérdései, művelődéstörténet…
10. Kazinczy Ferenc
Fordítások. Orpheus. Irodalomszervező tevékenysége. Költészete.
Irodalmi és nyelvi vitái. Önéletrajzi szövegei. Levelezése.
Ízlés- és stílusforradalma…Az „érzékeny
neoklasszicizmus” fogalma…kanonizációs törekvései. Vitái a
dunántúli és debreceni irodalmi körökkel, Kisfaludy Sándorral és Kölcseyvel.
Kötelező szövegek:
a/ Geszner Idylliumi. Fordította K.F. /A szövegből
a következő részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Idylliumokból 5
fejezet/ In: Lökös István : Érzelmes históriák. Erköltsi mesék, melyeket
franciából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testörző; Geszner Idylliumi.
Fordította K.F.; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp.
1982. /Magyar Hímondó/ 207 – 223.
b/ Bácsmegyey 359 – 505.
K.F.: recensió Himfy szerelmeiről. In: Kazinczy F. művei. I. Szerk.
Szauder Mária, Bp. 1979. 733 – 747
c/ Tövisek és virágok. Széphalom 1811…kiad.
Balassa József. Bp. 1902
d/ K.F. előszava Dayka verseihez. 1813. In: K.F.
vál. Művei I. /l. b/ / 759-779
e/ K.F. előszava Báróczy Sándor Minden
munkájihoz, Pest 1813, In: mint b/
779-800
f/ K.F. Ortologus és neologus…Tud. Gyűjt.
1919…
g/ K.F. lírai költészete. In.: K.F. összes,
Balassi, 1998.
h/ K.F. Pályám emlékezete, Orosz László, Bp.
1956.
i/ K.F. Fogságom naplója / bármely kiadás/
j/ K.F. Erdélyi levelek / bármely kiadás/
Ajánlott irodalom:
Fried, Gergye, Csetri
Busa Margit :
Kazinczy prózai kéziratainak bibliográfiája. Kiadta a Kazinczy Társaság,
2001. Irodalomismeret, 2002. 1.-2.
I. Önéletrajzi írások:
Pályám emlékezete
Fogságom naplója
Utazások
Családi adatok, bírtokügyek
II. Magyar személyek és művek:Írók, irodalompártolók
Poétika és nyelvészet
Történelem és vallás
Politika és szellemi közélet
III. Külhoni szerzők: Alfieri, Bocaccio,Bürger, Gessner, Goethe,
Herder, Homeros, Kleist, Klopstoc
Lessing, Metastasio, Ossian, Petrarca, Schiller, Wieland,
Winckelmann, Young
Kováts Dániel: A Kazinczy-kutatás új eredményei. Zempléni Múzsa. 2003.
május
Busa Margit újabb munkája…l előbb…A teljes
kézirat-állomány belátható időn belül nem kerül kiadásra. A Társaság támogatja
a Kazinczy-levelezés újabb kötetének közzétételét. Tervezik a közgyűjtemények
Kazinczy-dokumentumainak összefoglalását.
Az 1981-es Busa bibilogáfiát
2007. febr-ban hozattam Miskolcról 40.- Ft-ért.
B.G.
Hász-Fehér Katalin:
Szeminárium a felvilágosodás korának irodalmából
2001/02. őszi félév
Kazinczy Pályám emlékezete c. szövegének történeti,
narratológiai és transztextuális elemzése
Kazinczy önéletrajzi szövegeinek az irodalomtörténet eddig főképpen
forrástörténeti értékeit emelte ki. A szemináriumon a szöveg-struktúra kerül
vizsgálatra. Összehasonlításra kerülnek a szövegkiadások. Az órán az Orosz
László által sajtó alá rendezett, 1956-os kiadás szövegét fogják olvasni.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger, A felvilágosodás irodalma, tárgyfelelős: dr. Ladányi Márta
….VII. Kazinczy szabadulása, az újraszerveződő irodalmi élet.
Pest és Buda mint kulturális központ. Kazinczy levél-szalonja, a vezér
és tanítványai.
Kötelező olvasmány: Fogságom naplója
Beszélgetések
Szirák Péter beszélget Dávidházi Péterrel, Alföld, 1996.12.
…A magyar szakon irodalmi szemináriumra Mezei Mártához került a
csoportunk…házi feladatként egyszer Kazinczy nevében kellett
reagálnunk egy kortársa versküldeményére. Epigrammát írtam
válaszul…nekünk is szól Kazinczy egy összecsapás utáni vigasza:
„Szabad emberek közt zajosabbak a tanácskozások, mint ahol rabcsoport
felett pattog az ostor, mint ahol a lánc csörgése még a jókat is
elnémítja…” / Kazinczy Válogatott művei, II. 1960. p:195/
Amikor magyar elméletietlenségről beszélünk, nem jut eszünkbe, hogy pl.
Kazinczynál ma is használható irodalomelméleti gondolatokat találunk. Közben
lelkesen idézgetjük méltán nagynevű nyugati szerzők semmitmondó félmondatait
is.
Azt elmúlt évben a Holmi hasábjain Toldy Ferenc „írói
Oidipusz-komplexumának drámáját” mutatta be…A „szellemi
apa” elleni fiui merénylet mennyire ismétlődik a magyar
irodalomban…?
Az Ödipusz-komplexumnak nevezett fogalmat Babits fejlesztette
tovább…a szellemi apa szimbolikus megölésére az egymást követő írói és
kritikusi nemzedékek történetében…Kazinczy és Toldy összecsapása bepillantást
enged az íróvá avatás, a hatalomátadás rituáléiba…A magyar irodalom máig
megíratlan történeti szociológiájának izgalmas feladatai közé tartoznék az
íróvá válás koronkénti módjainak bemutatása.
Időközben megjelent: Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése
/Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet/, Akadémiai-Universitas, Budapest, 2004.
1028 oldal. B.G.
Fazekas Ágnes beszélget a hetven éves Herder-díjas Fried István
irodalomtörténésszel. „Életem végéig tanulok magyarul, nagyon jó mesterektől”
Linklap, SZTE Médiatudományi tsz. on line magazin, 2004.11.10
…Kazinczyhoz Szauder József vezetett el. Az ő tanulmányai
ébresztettek Kazinczy fontosságára.. Engem nem az a Kazinczy érdekel, aki 2387
napot töltött fogságban…hanem az, mi lehet az oka, hogy nem is akárkik
Kazinczyban látják a magyar irodalom megrontóját. Az egyik azt írta, hogy ő a
nagy hibbantó, mások Babitssal azonosították, a harmadik Kazinczyánus
irodalomtörténetben marasztalja el…az irodalomtudományt, a negyedik pedig
azt rója fel Kazinczynak, hogy korszerűtlen volt az ízlése…Radnóti
viszont a legveszedelmesebb időben mint egyik ősét örökítette meg…
Névmutató
Ady Endre
Aigner Lajos
Alszeghy Zsolt
Anakreon
Angyal Dávid
Anonymus
Ányos Pál
Arany János
Aranka György
Archimedes
Babiczky László
Babits Mihály
Badics Ferenc
Bajza József
Balkay Pál
Balla Károly
Balogh József
Bánóczy József
Baránszky-Jób László
Bárány Sándor
Bárczay Ferenc
Báróczy Sándor
Baróti Szabó Dávid
Bartzafalvi Szabó Dávid
Batsányi János
Batthány-Strattmann Alajos
Békési Gábor
Bellaágh József
Benda Kálmán
Benedek Szabolcs
Benkő József
Beöthy Zsolt
Berényi Zsuzsanna Ágnes
Berzsenyi Dániel
Bessenyei György
Bikfalvi Koréh Zsigmond
Bíró Ferenc
Bíró László
Bódi Katalin
Bokor Béla
Bölöni Farkas Sándor
Buczy Emil
Busa Margit
Cicero
Czettner Sándor
Czinke Ferenc
Czuczor Gergely
Czupy György
Csanak Dóra
Cseh József
Csehy József
Cserey Farkas /ifj/
Csetri Lajos
Csokonai Vitéz Mihály
Csipkés György
Danielik József
Darfmeister
Dayka Gábor
Dávidházi Péter
Debreczeni Attila
Deé Nagy Anikó
Demeter Tibor
Dessewffy József
Dienes Dénes
Donát János
Döbrentei Gábor
Dugonics András
Édes Gergely
Ehrenreich Ádám
Endrei Zalán
Enyedi Sándor
Eötvös József
Erdélyi Ilona
Eszterházy Ferenc
Fachbich József
Faludi Ferenc
Farkas Gyula
Fazekas Mihály
Fáy András
Fehér Katalin
Fejér György
Ferenczy László
Ferenczy István
Festetics György
Festetics Imre
Földi János
Fráter Zoltán
Fried István
Gelei József
Gerecze Péter
Gergye László
Gessner
Goethe
Gragger Róbert
Guzmics Izidor
Gvadányi János
Gyapay László
Gyöngyösi István
Győre Balázs
György Zsombor
Gyulai Lajos
Gyulai Pál
Hartvig Gabriella
Hász-Fehér Katalin
Heine
Helmeczy Mihály
Herder
Hesz Mihály
Hevesi András
Horatius
Horvát István
Horváth Ádám
Horváth Endre
Hőgye István
Illyés Gyula
Jankovich miklós
Jósika János
Juhász Gyula
Juhász János
I. Kant
Katona József
Kazinczy József
Kazinczy Miklós
Kärling Tóbiás
Kemény Zsigmond
Kenderesy Mihály
Kézy Mózes
Kis Farkas Gábor
Kis János
Kis Sámuel
Kisfaludy Károly
Kisfaludy Sándor
Kiséry András
Kókai György
Komáromi Sándor
Kosáry Domokos
Kosztolányi Dezső
Kovács Eleonóra
Kovács Sándor Iván
Kováts Dániel
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Gábor
Kölcsey Péter
Kreutzinger Josef
Kraft Péter
Krúdy Gyula
Kulcsár Adorján
Kultsár István
Kunáné Czifar Mariann
Kuncz Aladár
Kupán Árpád
Láczai József
Laczházi József
Lessing
Lochbichler
Longa Anna
Lukáts József
Luther Márton
Madách Imre
Mailáth János
Márai Sándor
Margócsy István
Mária Terézia
Martinovics Ignác
Merényi Oszkár
Mészáros Ignác
Mészáros István
Mezei Károly
Mezei Márta
J. M. Miller
Milton
Mizsér Attila
Moliére
Móricz Zsigmond
Nádasdy Ádám
Nagy Ervinné
Nagy Gábor
Nagy Júlia
Nagy Sámuel
B. Napoleon
Nemes Nagy Ágnes
Németh László
Németh Tibor
Németh Zoltán
Neuhauser Ferenc
Neuhauser János
Newton
Niederhauser Emil
Oeser
Orbán László
Orczi László
Orczy Lőrinc
Orlovszky Géza
Orosz Beáta
Orosz László
Oroszi Pál
Osvát Ernő
Pálóczy Horváth Ádám
Pápai Páriz Ferenc
Pápay Sámuel
Pataky Mózes
Paur Antal
Pécheli József
Péchy Imre
Perecsélnyi Nagy László
Pestalozzi
Péterfy Jenő
Petőfi Sándor
Platon
Plutrachos
Pogány György
Ponori T. József
Prónay László
Puky Ferenc
Pyrker László
Ráday Gedeon
Rájnis József
Rászlai Tibor
Ráth Mátyás
Révai József
Révai Miklós
Rochefoucaud
Rohn
Rombauer János
Rousseau
Rozsandai Marianne
Rumy Károly György
Sáfrán Györgyi
Sallustius
Saly Noémi
Sándor István
Sárközy István
Schedel Ferenc, l. Toldy
Schiller
Shakespeare
Schedius Lajos
Schorn
Schön István
Sebestyén Árpád
Simay Kristóf
Sipos Pál
Socrates
Sophocles
Sterne
Szabó János
Szabó Magda
Szalay László
Szántó János
Szauder József
Széchenyi István
Széchényi Ferenc
Székely Mihály
Szemere Pál
Szentmarjay Ferenc
Szentmiklóssy Alajos
Szerb Antal
Szinnyei József
Szombathy János
Szvorényi József
Takáts József
Tamás Ernő
Tárkányi Béla
Tasso
Teleki József
Thaisz András
Thewrewk József
Tinódi Lantos Sebestyén
Toldy Ferenc
Tompa Mihály
Tóth László
Tóth Orsolya
Török Lajos
Trattner János
Túróczy Trostler József
Ungvárnémeti Tóth László
Váczy János
Vaderna Gábor
Vandza Mihály
Vályi Nagy Ferenc
Váradi Szabó János
Vass Bertalan
Vajthó László
Vay Ábrahám
Vay Miklós
Vekerdy László
Veres András
Vergilius
Verseghy Ferenc
Vida László
Vidor Miklós
Virág Benedek
Vitkovics Mihály
Voltaire
Vörös Imre
Vörösmarty Mihály
Weöres Sándor
Id. Wesselényi Miklós
Ifj. Wesselényi Miklós
Wieland
Zádor György
Zimmermann Jakab
Zrínyi Miklós
Utószó
Néhány éve Márai Naplóinak olvasása, újra-olvasása közben
figyeltem fel arra, hogy sokat foglalkozik írókkal, hazaiakkal és külföldiekkel
egyaránt. A magyar klasszikusok olvasása tartotta ébren benne az anyanyelvet.
Elkezdtem Márainak az írókról szóló szövegeit gyűjteni,
„Íróportrék”-ká formálni. Utána következett Illyés
Naplófeljegyzései. Szinte teljes párhuzamot találtam a két napló-sorozat
között. Így született a Márai - Illyés : Magyar írói arcképek c.
kézirat.
2003-ban az Osiris kiadó kedvezményes könyvvásárán 1000.- ft-ért
megvettem Németh László levelezésének három vastag kötetét. A
korábbi első leveleskönyv már megvolt. Ebből készült a Magyar írói arcképek
Németh László levelezése alapján c. kézirat. A Márai-Illyés kéziratot
megelőzte Márai Sándor: Írói arcképek a világirodalomból c. gyűjtemény.
Ez volt a szövegszerkesztő-tanulás tárgya.
Mikor már három portrégyűjtemény lapult a számítógépben,
könyvespolcomon rábukkanok Mezei Márta: Nyilvánoság és műfaj c.,
Kazinczy levelezéséről szóló könyvére. Teljesen kiment a fejemből. Nem nagyon
érdekelt. Most viszont, a naplók, illetve Németh-levelek feldolgozása után
teljesen megváltozott a szerepe. Ötletet adott a Kazinczy levelezés
„feldolgozására”. Van pár kötetem a Váczy-féle Kazinczy
levelezésből, néhány további kötet Kazinczyval kapcsolatban.
Gördül a szellemi hólabda. Lapozom Mezeit. Sorra veszem elő a meglevő
Kazinczy-írta és a róla szóló könyveket, antikváriumban összeszedem, ami
kapható. A Széchenyi Könyvtár volt főigazgatójától /szintén Lukácsos/
megkapom a Váczy levelezés-kiadás előszavát. Ajánlatot továbbá a teljes sorozat
tanulmányozására. A szabadpolcon kinn van mind a 23 kötet. Az már nekem sok.
Mégsem vagyok Kazinczy-kutató.
Egész szép kis Kazinczy-könyvtáram jött össze. Nagyon gazdag, szinte
kimeríthetetlen az Internet Kazinczy-anyaga még levelet is találtam.
Váltogattam a keresö-programokat, Kazinczy neve helyett a kortársak nevét írtam
be /pl. nagyon jó anyagok jöttek elő a nyomdász Trattner Mátyás nevére/. A
hálóról leszedett dokumentumokat – rövidítve – a porték után
csatolom.
Szellemi partnerem – tanács- és ötletadóm - volt Váli Dezső.
Neki küldött Kazinczy anyagaimból sokat feltett az internetes honlapjára. A
munka kettőnk játéka – és több reggel a Lukács-klub beszédtémája - volt.
Először a portrékat és a háló-anyagokat egybe-szerkesztettem. Később
célszerűnek láttam a két anyag ketté választását. Túlsúlyos lett volna a
kézirat a háló javára. Különösen a Lyka Károly szerkesztette Művészet
c. folyóiratból zúdult rám nagy mennyiségű Kazinczy-anyag. Az Internet
bizonysága annak, hogy Kazinczy mennyire él a szellemi emberekben, az
oktatásban.
Ahova illett, Kazinczy leveleket
iktattam a letöltött dokumentumokba. Azokat a témákat igyekeztem mellőzni, melyeket már feldolgoztak:
nyelvújítás; Árkádia-per; utazásai / csak egy recenziót tettem be/; Szilágyi:
Sophie; Szilágyi: Kazinczy-breviárium./Ezt később fedeztem fel. Először szinte
bele sem néztem/ Névmutatót készíttem. Beillesztett eredeti szövegek, versek
jegyzékét állítottam össze.
2005. 08. 15. 09. 05. 2006. 01. 18. / Szerkesztés, fejezetek
áthelyezése, oldalszámozás/
KAZINCZY A HÁLÓN II.
2005.
aug.
után, a hálóról levett anyagok találhatók a következőkben. A sorrend a
letöltés időrendjében. 2006. 11. 19-én tematika szerint rendeztem.
Az I. részben zömmel nagy terjedelmű tanulmány található. Ebben a II.
fejezetben változatosabb a tematika.
2007. 01. 05-én találtam egy, az enyémhez hasonló hálós gyűjteményt,
pontosabban annak csak a tematikáját. A fejezetek ugyanis nincsenek feltöltve.
Berzsenyi
Dániel honlapgyűjtemény
Készítette Plesterné Duffek Ágnes, könyvtáros tanár, Bp. Berzsenyi
Dániel Gimnázium*
Életrajzok /belső szöveg: sokan
feltették a netre/
Művei /könyvtárak honlapján/
Nevét viselő intézmények
Nevét viselő utcák
Szobrok és épületek
Hagyományörzés /civil szervezetek,
melyek nevét viselik/
Berzsenyi és a kortársak: Kazinczy és Kölcsey
*09. 12. 30-án
kerestem a neten a tanárnőt. A Google nem adott választ
Tartalom
Tanulmányok /67 web/
Bíró
F. /2005/ : Nyelv, tudomány…
Tóth
I. /1994/: Kazinczy-nagypapa
Csapody
T. /2005/ Deák Ferenc
Kazinczy
és Kossuth, Zempléni Múzsa
Vaderna
G. /2004/ Egy csók és más semmi
Tolcsvai
N. G. /2005/ …nyelvújítás
Miskolczy
A. /2005/ Kazinczy és Kossuth
Murányi
Z. /2005/ Kazinczy szeretője
Szállási
Á. Ungvárnémeti T. L.
Egyed
E. /1998/ Barcsay Ábrahám
Jáki
L. /2004/ Tankönyvkritika
Az
egri meridián /1998/
Vékony
A. /2006/ Szonett
Lukácsy
S. /1987/ Kazinczy pletykái /nem háló/
Mórocz
Z. /2006/ Kazinczy és Ottlik
Fehér
K.:…egyházi beszédek
Hász
F. K /2004/ Ossziánizmus /és B.G. gyűjteménye/
Fried
I. /2005/ Márai: A feladat
Eszes
M. /2005/ Kazinczy a szellemi honvédő
Metrumstatisztika
László:
Párnacsata
Rácz
János: Növénynevek a nyelvújítás korában
Kibédi:
A narráció…Sophie levélregény
Horváth
Júlia: Virág Benedek
Gábor
Gy.: Kazinczy és Kisfaludy K. találkozása
Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és kreativitás
Orosz László: Döbrentei – Katona -
Berzsenyi
Publikáció /76/
Kazinczy: Világ Nagyjai és
Kicsinyei
Cs.
Szabó: Erdélyi metszetek
NYUGAT keresőprogram Kuncz A
Krúdy
Gy.
Kosztolányi
D.
Szomory
D.
Babits
M.
Disputa
Cs.
Szabó
Schöpflin
A.
Tolnai
G.
Váczy
J.: Kazinczy élete és kora
Kultsár
I. irodalmi szalonja
Kempelen
Farkas digitális tankönyvtár
Ács
Anna
Szegedi
tud. Egyetem on line katalógus
KORTÁRS
keresőprogram
Kazinczy
kritikai kiadás, Debreczeni
Kazinczy
kritikai kiadás, Vaderna
Kókay
Gy. Publikációi
Széphalom
Évkönyv 13. Kazinczy Ferenc mérnök
Kazinczy
F. : Honismeret Svédországban
Guzmics
és Kazinczy levelezése
Kazinczy
mint genealógus
Balázs
I.: Kazinczy fordítói stílusa
Zachár
Ilona /életrajz/
Czibula
Katalin: Metastasio-fordítás
Ruzsiczky:
Kaz.-levelezés 23. kötet
Merényi
A.: A beavatás kánonja
Oktatás /83/
Olvasnivaló.
Oktatási segédlet
Irodalomteszt
Heliconi
virágok /Hász F.K./
Szegedi
Tud. Egyetem 2005/2006. Felvilágosodás irodalma
Szigorlati
olvasmányok a szegedi egyetemen
Kazinczy-memoriterek
Diasorozat
Feladatlap
/Felvidéki int./
Feladatsor
/Berzsenyi/
Kazinczy emléke /85/
2009
emlékév
250
éve született
175
éve halt meg
175
éve a kolera fél millió áldozata
Hódmezővásárhely
Piliscsaba
Börtön
Mosonyi
Mihály
Sírkert
Instiut
Française
Média
és műveltség
Tápiógyöngye
Komló
borászat.hu
Sátoraljaújhelyi
levéltár
Gyömrő
Népszavazás
Érsemlyén
/Simiau/
Újhelyi
ref. Egyházközség
Sátoraljaújhely
városvédő egyesület
Bagi
emléktábla
Tatai
emlékpad
Kazinczy
és Szemere Bertalan
Antikvárium /86/
Erdélyi levelek
Válogatás
Munkáji
II-IX.
Mitrovics
Gy
Benkő:
Kazinczy és kora a nyelvtudományban
Csatkai
E.
Összes
verse
Munkái
Válogatott
munkái
1787-i
levele 1,5 millióért
Az
én életem
Pályám emlékezete
Fogságom naplója
Kazinczy idézése /88/
Kazinczy a
frivolitásról
Román
szavak az Erdélyi levelekben
Semmelweis
Egyetem honlapja
Jót
s jól…avató beszédben
Elhízástudomány
/Jót s jól/
Kispesti
cserkész /Jót s jól/
Benczédy:
Jót s jól!
Grétsy:
A mi nyelvünk /Versek a magyar nyelvről/
Margócsy
I.: A kultikus magyar nyelv
Hungaroton:
Versek a magyar nyelvről
Fried:
Kazinczy vendégszövegei
Kazinczy
házassága
Kazinczy
házassága, II. Ragályi Tamás
Kazinczy
Hamlet-fordítása
Kazinczy
imája
Kazinczy
és a tokaji bor
Ruzsiczky
Éva
Németh
László katedrája
Virágok
névadása
MTA
könyvtára
MTA
története
Csillagászat
MTA
Művészeti Gyűjteménye
Kazinczyés
a stilisztika
Duna
tv műsora
Kazinczy
és az ásványtan
Vakok
könyvtára
Evangélikus
élet
Kazinczy foglalatosságai
Tanulmányok
Bíró Ferenc: Nyelv,
„tudomány”, nemzet. Vázlat a felvilágosodás egyik sajátosságáról,
Holmi, 2005. május
A felvilágosodás kori magyar irodalom és nyelv elválaszthatatlan
egységben fonódik össze. Bessenyei Magyarság c. röpiratában /1778/ a
magyarság szó a magyar nyelvet jelenti. Kazinczy 1819 évi tanulmánya
– mely a nyelvújítás korát zárja – Az ortológus és neológus
nálunk és más nemzeteknél címet viseli, a nyelvi kérdésekre összpontosít.
A korabeli magyar irodalom történetébe bele van rejtve egy másik
nagy történetnek, a nemzetfogalom történetének egy fejezete is. A magyar
nyelv azért jutott különleges jelentőséghez a XVIII. század második felében,
mert a magyar királyságban uralkodó közösségfogalmak jelentős átalakuláson mentek
át. A nemességnek korábban az udvarral szembeni szolidaritása erősebb volt,
mint a nyelvi kötelék.
Egyes familiáknál nehéz megállapítani a nyelvi-kulturális
hovatartozást. Példát találunk erre a Pályám emlékezetében: „Eperjest
nevezetessé teszi az is, hogy itt négy nyelv van divatban. Az igazság emberei
és a papság s a tanítók és tanulók mindig deákul beszélnek, az uraságok magyarul
is, a polgárság németül és tótul minden.” Ezt a nyelvi
tarkaságot természetesnek tekinti Kazinczy. A latin biztosította a népcsoportok
elvi egyenrangúságát, valamint az elit közötti kommunikációt.
A magyar nyelv jelentőségének növekedésében lassú változások indultak
el. A magyar királyság lakóinak mintegy 43 %-a beszélt magyarul a XVIII.
században. A hivatalos nyelv a latin, de az uralkodó anyanyelve évszázadok óta
német és az uralkodó székhelye egy másik ország fővárosa. A bonyolult helyzet
miatt – a nyelvhasználat és a politika mellett - a nyelvkérdés ideológiai
vonatkozásai kerültek előtérbe.
Bessenyei után színre lépő új nemzedék számára a nyelv egyértelműen
első a nemzetet alkotó tényezők közül. „Egy a nyelv, egy a nemzet”
– írja Péczeli József Komárom prédikátora. A nyelv és a nemzet leírása
változó, de az alaptétel, a nyelv és a nemzet azonosítása változatlan.
Az egy nyelv, egy nemzet gondolat Kazinczy számára nem teljesen
rokonszenves. A hírhedt 1784-es nyelvrendelet / a német nyelv kötelező az
országban/ alkotójának, II. Józsefnek buzgó hivatalnoka volt Kazinczy.
Másrészt, ha a nyelv azonos a nemzettel, akkor már nem a nemesség a
nemzetalkotó. Kazinczy viszont régi nemesi család sarja volt. Királypártisága
és származása alapján került összeütközésbe a nemzetfogalom változásaival.
A vezető szerepét igyekezett megőrizni. A nyelv ismeretét önmagában
kevésnek tekintette. Minőségi követelményeket támasztott. Szerinte csak és
kizárólag a nyelv „tökéletessége” meghatározó. Arra törekedett,
hogy ő és a művelt kevesek ellenőrizzék a – nemzetalkotó – nemzeti
nyelvet.
Tóth István György: A
Kazinczy nagypapa képe. Rubicon. Történeti folyóirat, 1994. 4.-5.
Egy tekintélyes, jómódú birtokos nemes portréját rajzolja meg Kazinczy
a Pályám emlékezetében, amikor nagyapjára emlékezik. Bossányi Ferenc
Nyitra megyei nemesi családból származott, Bihar megyében volt birtokos. Itt a
vármegye főszolgabírája, majd főjegyzője. Az 1751 és 1764. országgyűlésen a
megye követe.
Járatta az erlangeni német, a lipcsei latin nyelvű újságokat. Felesége
Komáromy Júlia olvasni tudott, írni nem.
„Szeretek visszaemlékezni, amit gyermeki éveimben láttam és hallottam,
s amiket nem látok többé…” – írta Kazinczy önéletírásában.
Csapody Tamás: Deák Ferenc és a passzív rezisztencia. Magyar Tudomány,
2005. 3.
…Deák a Kazinczy Ferenc emlékünnepség szervező bizottságának
tagja. Az 1859. okt. 27-én tartott díszlakomán pohárköszöntőjében ezt mondta:
„Lakoma után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három
szóból áll: éljen a haza.”
Kazinczy és Kossuth
Az Országos Ügyvédi Tanács az 1848-as forradalom évfordulójára
megjelentette Kossuth Lajos az ügyvéd c. kötetet. Ebből kiderül, hogy
1826-ban gróf Török Józsefet, Kazinczy sógorát Kossuth képviselte a Kazinczy
elleni perben. Kossuth és Török között korábbi volt a kapcsolat. Kazinczy
megegyezésre törekedett és ezt Kossuthoz írt levelében is kifejezte: „Én bizodalmat
mutattam sógorom eránt, amidőn feleségem részéről / ámbár hibásan, de amit
megjavítok/ plenipotentiariust – teljhatalmat, B.G. - vallottam, csak
kívánnám, írásban adná elő a maga ideáit a gróf, ha nekem személyesen nem akar
írni, az úr által” /Zempléni
Múzsa/
Vaderna Gábor: Egy
csók és más semmi, Holmi, 2004.okt.
A tanulmánynak Berzsenyi 1810-es pesti látogatására vonatkozó része a
Berzsenyi-portrénál. Itt a levelezéssel foglalkozó fejtegetést idézzük.
Egy olyan levelezésgyűjteménynek, mely egy ember köré
csoportosul / és tartalmazza a küldött és fogadott leveleket egyaránt / igen
sajátos műfaji paktuma* van. Egyfelől a levelezőpartnerek kénytelenek egymás
szavát elfogadni, kénytelenek referenciálisan igazoltnak tekinteni a másik
hangját /ha Berzsenyi azt mondja, hogy 29 éves, nincs semmi oka Kazinczynak
kétségbe vonni azt/. Másfelől nyomon tudjuk követni a főszereplő manővereit,
hogy hogyan gazdálkodik az információkkal, ki előtt mit hallgat el, kinek mit
árul el, sőt: mikor torzítja azt a – levelezésen belüli –
referenciális igazságot, melynek birtokába jutott. Ezzel az igazságok
természetesen csak az adott szöveghalmazon belül igazságok…Nem véletlen,
hogy számos irodalomtörténészünk – akarva-akaratlanul – éppen a
Kazinczy-féle olvasat rabja lett, hiszen Kazinczy igazsága és az olvasó
igazsága e műfaji paktum értelmében igen közel kerültek egymáshoz…
*Mezei Márta foglalkozott monogáfiájában azzal a kérdéssel, hogy a
levél mint műfaj miként működött a nyilvánosság egyik formájaként a korabeli
retorikai-bölcseleti diskurzusban. Az én tranulmányom a levelezés-gyűjtemény
olvasásának problémájával foglalkozik.
Tolcsvai Nagy Gábor: Alkotás és befogadás
Recepció és kreativitás kettőssége a
„nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában
Szegedi Egyetem 2005/2006. I. félév. A felvilágosodás korának irodalma.
Tematika
…Kazinczy költőként és íróként a gyakorlatban is érvényesíteni
kívánta elveit…ez a költészetben kevésbé volt sikeres, prózájában
ellenben magas színvonalon példát adott a sokszínűségre, a helyzethez illésre
/?/, új stílusformák meghonosítására…szándéka elsősorban a következő
nemzedék irodalmi műveiben…a társalgás nyelvi stílusváltozataiban vált
valóra. Kazinczy inkább Herder nyitott fejlődéselméletéhez áll
közel…sokszor egyesíti szinte paradox módon a szélső ellentéteket már
igen korán s nem csupán az ortológus és neológusban…Kazinczy álláspontja
önmagában tartalmazza a recepció és a kreativitás egyidejű kettősségét…a
gyakorlat áthelyezte a hangsúlyt a recepcióról a kreativitásra…
Miskolczy Ambrus: Kant, Greguss, Kossuth, Valóság, 2005. október
/ leszedve 11. 26-án/
…Eperjesen sokarcú, multikultúrális világ tárul elénk. Kazinczy
számára a „merő paradicsom”, bár szegény. Ő 1781-ben érkezett a
táblához törvénygyakorlatra s úgy látta:
„Eperjest nevezetessé teszi az is, hogy itt négy nyelv van
divatban. Az igazság emberei…deákul, az uraságok maguk is, a polgárok
németül és tótul minden…” /Idézi Bíró Ferenc is a Holmi 2005.
májusi számában./
Kossuth 1880-ban írja: „Sátorynál olvastuk Virág, Berzsenyi, Kiss
verseit s Kazinczy munkáit” Ezek a nevek megtalálhatók korabeli
kimutatásokban.
Murányi Zita: Preparált angyal. Krétakör, színház és irodalom. Litera.
Irodalmi portál, 2005.11. 19.
…A 18. században divat volt feketéket preparálni…a
sakkjátékosért hiába állt ki a lánya. A szerencsétlenül járt, félvér Jozefina /
Kazinczy szeretője/ bele is
bolondult a kiadatási kérelmének megtagadásába…
/A kisé zavaros szövegből csak az hámozható ki, hogy Kazinczynak volt
egy Jozefina nevű szeretője.B.G./
Szállási Árpád: Ungvárnémeti Tóth László /1788 – 1820/ egy
különös medikus költő Kazinczy köréből. Neumann
ház honlapja
Kazinczy megkülönböztető barátságával tüntette ki. Patakon ismerkedett
meg Széphalom irodalom-püspökével, Kazinczy Ferenccel. Az ismerettségből barátság
lett, a barátságból levelezés, a levelezésből irodalomtörténet. Ungvárnémeti a
Mondolat-vitában a mester ellen fordult. Kazinczy csodálatát iránta versben
fejezte ki.
Babits Mihály: Az én könyvtáram/1927/…Kaffka
Margittól kedves emlékem van: egy kéziratos régi könyvecske, szépen bekötve, s
a címlapra kalligrafikus írfással rótta a névtelen kéz: Költészetek, melyek
nagy szorgalom mellett összeszedettenek az 1834-ik esztendőben. Kazinczy,
Kölcsey, Berzsenyi, Himfy verseit másolgatta ebbe hajdan egy ismeretlen
honleány: de ma már nemcsak őmiatta emlék és történelem nekem, hanem a
nagyszerű íróasszony neve miatt is, aki fölfedezte és nekem adta, tudva, hogy
érdekel.,..
Azt én /B.G./ teszem hozzá pár oldallal előbbröl, hogy Babits
könyvtárában megvolt „ a Kazinczy-féle Magyar Ritkaságok…”
Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák siralomat. Barcsay Ábrahám
költészete. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1998. /OSZK honlapján 174 web-oldal 12-es betűvel/
A tanulmány Kazinczy-vonatkozásai. …érdemleges adat lehet Czirják Mihály levele Kazinczy
Ferencnek…Kazinczy a szisztematikus rendet, Arany a jó elrendezést
hiányolta a Költeményes Szülemények verseiben…Batsányi a felvilágosodás
esztétikai tudatának Kazinczy mellett meghatározó személyisége…Aranka
György Csereyt Kazinczy erdélyi megfelelőjének tartja… Cserey Farkas
1811. jan 22-én közli Krasznáról Kazinczyval Aranka lelkendező disztichonját
/Kaz. Lev. VIII. 285-286 /
…Kit
szeretek? Csereyt, s párját a Nagyba Kazinczyt,
A Haza lelke
kötet a kiket egybe velem.
Mért
szeretem? Mert Barcsayt és Báróczyt az én Nagy
Mesterimet
Báró Orczyval ők szeretik…
Haller Gábor gyászbeszédében… elhangzik, hogy
Barcsay jó költő volt, az már Kazinczy írói ambícióira vall, hogy a nekrológ
lefordítását ígérte, de teljesen átírta a szöveget…klasszicista műgondja
által átigazított személyiség- éls pályarajz lett közismertté, nem a Haller
által franciául előadott eredeti búcsúbeszéd…Kazinczy maga meg sem
kísérelte megérteni, magyarázni Barcsay költészetét. Ahogy Berzsenyiről,
Csokonairól Kölcseyvel íratott kritikát, úgy fedezte fel Barcsayr, rögtön
halála után, mint valami piaci sikert ígérő irodalmi-kulturális
tárgyat…többeket bíztatott Barcsay-monográfia írására…Ilyesmiben
Kazinczy kivételes érzékkel bírt, érdekes, hogy nem a pesti irodalmi élet
divatjaiban tájékozódott könnyedén, hanem a vidék meghatározó értelmiségének
ízlésében…Kiss János, Kisfaludy Sándor, Aranka György nevével jelölhető
közegben…A reformkorban Barcsay költő mivoltát nem emlegetik…Nem is
a költőt, hanem a levélszerzőt veszi fel Kazinczy…a Tübingiai pályairatba…jelentős szerzőnek tartja őt Kazinczy,
ha már a pályamunkába felvette…a Kazinczy-tanítvány Döbrentei…Bíró
Ferenc külön fejezetben foglalkozik Barcsay lírájával felvilágosodás-kort
tárgyaló monográfiájában.
Kazinczy ott jelölte ki Barcsay helyét a magyar
nemzeti kánonok sorozatában, akiknek az arcképével
műveinek tervezett gyűjteményes kiadását díszíteni akarta…Erről a
tervéről Döbrenteinek ír 1814. nov. 6-án /Kaz. Lev. XII. 152/…végül másra
esett a választása…Kazinczy tudhatott Barcsay meghurcoltatásáról…
Az ellentmondásosság a Barcsay-jelenség megitélésében
nem előzmény nélküli Kazinczy kritikusi-irodalomtörténészi pályáján. Ilyesmi
jellemezte Berzsenyihez és Csokonaihoz való viszonyulását is…
…bíráló passzus Kaz.Lev. VII. 1568. levélben
K > Dessewffynek, 1809.10,,,egy leányka nekem
Barcsay Ábrahámnak három levélkéjét…küldé. Ketteje franczia vers, a
harmadik magyar…
Quel
phénomén hereux se leva de cett isle
Ou le
Sage de Rome fut jadis en exil!...
Miért fog az olyan franczia versek írásába, aki a voila-t két syllkabának nem veszi és aki
a Gaule-ban az e-t elugratja…
K > Cserey Farkasnak, 1810.06.25…a Lipsiai
Lit Zeitung 18098. sept. Füzetjében…Barcsay Ábrahámnak két franczia verse
áll; az egyik Napóleonra, a másik a franczia revolutióra. Nem örülsz-e barátom,
hogy az ilyenek közre menvén a nemzet becsülete terjed a németek előtt?...
Jáki László: A tankönyvkritika történetéből opkm. 2004
Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye, 1911/12.
Részletek.
r.v. jelű recenzens Váczy János A magyar
irodalom története c könyvéről: gondos munka, de nem tömör, frázisok is vannak
benne. Elmarasztalja a könyv illusztrációit /címlap, arcképek/ és drágának
tartja a könyvet. A könyv külső kiállítása megfelelő.
Révay-Lengyel ugyancsak Váczy könyvének bírálatában
kevesli Kazinczy költeményeit.
Az egri meridán. Élet és
Tudomány, 1998.
Mikor Kazinczy Ferenc 1789.
októberében meglátogatta az egri Lyceumot, a többi között ezt jegyezte fel:
„Az az épület, melyet most Lyceumnak hívnak, oly jó ízléssel s
oly költséggel tett épület, melyhez hasonlót nem láttál…hátul áll a
Specula. Tömérdek költséggel szereztetett minden. A mathézisi eszközök
inkábbára Londonból hozattak, mutatják mit lehetett volna ezen minden hazai
példákat felülmúló igyekezetből reményleni, ha a Püspök szándéka nem
hátráltatott volna.”
Közkincs Az alkotás szabadsága Szonett
Vékony Andor 2006.01.21.
…Drámaiságot találunk Kazinczy
Ferenc Margit szigetén című
szonettjében. Ez az első esztétikei értékű magyar szonett.
1800. 06. 30-án néhány kufsteini rabtársával Kazinczyt behajózták az
Inn folyón. Prága, Pozsony érintésével hol vizen, hol tengelyen Munkácsra
menekítették a foglyokat Napóleon elől. Egy hónap múlva kötöttek ki a Margit
szigeten. A rabok között ott volt
Verseghy is, akinek hugát, Ninit Kazinczy 1795 nyarán látta először. Akkor
ő
Így írja le Ninit Kazinczy:…Vállán égszín leple, lábain fekete
papucs: szine tiszta és átlátszó mint a porcelán, orcái mint a legbágyadtabb
rózs levelei, orra, szájha gyönyörű metszésűek…Gesztenyés haja tömött
és mégis lágy…Kazinczy megtudja,
hogy Nini felment a budai nádorhoz bátyja szabadon bocsátása ügyében.
„…Nini, azt mondják, a palatinusnál valál?
Nini elnémúlt. – Igen, édes atyám! –
Én a dolgot a kapitány, később azután, s kevés idő alatt generális
Novák Ignácz úrtól tudám meg.
Nini ismét feljöve bátyjához. Repülék hozzá. Mellyemre szorítottam s
ajkaink egymásba tapadának…”/ Pályám emlékezete, MDCCXCV, 4.
fejezet. B.G./
A Pályám emlékezete 35.
fejezetében írja le Kazinczy a fogolyszállítást. 1800. 07. 30-án kötnek ki a
Sziget Pest felöli partján:…”Nini most 18 esztendős leány, teljes
felvirultában s szép mint Vénusz Anadyomene, kilépe a hajóból s repüle
megölelni bátyját. Én félrevonám magamat. Ami gyermek iránt szabad vala,
mondám, nem lesz szabad a felvirúlt eránt, s hajaim közt már ősz
szálakfejérlenek.
Nini kifejté magát bátyja karjai közül s nekem jött, megölelt, úgy
társaimat: bennünket testvérekké teve a sors…
E scénát festi szonettem…
Margit
szigetén
1800.
július 30-dikán
Szompolyogva tértem
félre; a gyermeket,
- Mondám,
- szabad volt akkor még szeretni.
Tekintsd hajad, s
lásd ím e kecseket;
Mernéd a
felvirúltat most illetni?
Őt kín között élt
év orczád neked
Gyengébb redőkkel
el kezdé lepetni.
Nem lelt-e Ámor
érző sziveket,
Kik készek voltak
Ninonért gerjedni?
Kilép a parton.
Lelke bánatjában
Alélva dől el
bátyja hív karjában,
S a szép, mely
lélegzést alig veszen,
Él, él, felpillant!
S társaim sorában
Engem keres fel;
Ninonná leszen,
S e hév, e szent
csók istenné teszen. „
Ne nézzük a szonett ragrímeit és nyelvi avíttságát, ezek a kor bélyegei
a költő szép, mély, hiteles drámaiságú költeményének nyelvi szövetén…
Az első magyar szonettet nem Kazinczy, hanem Faludi Ferenc / 1704 – 1779/ írta. Már a címe sem méltó a
szonetthez. / Faludi versét Weöres Sándor gyűjteményéből másoljuk ide. B.G./
A pipáról
Hív
társom, dohányos börböncém,
Te tisztítod
fejemet,
Szép pipám, égő kis
kemencém,
Te enyhíted
mellyemet.
Füstöcskéd kereng,
forog, játszik
És megvallom,
vigasztal.
De alig tűnik, s
már nem látszik,
Azért engem meg is
csal.
Sőt nem csal,
leckét ád elmémnek:
Mert így lesz vége
életemnek.
Élő ember gondold
meg!
Mint a füst oszlik
hirtelenül,
Úgy magad is,
fontold meg,
Elcsöppensz egykor
véletlenül.
Weöres: az első ránkmaradt magyar
szonett-próbálkozás…a magyar szonett nem az ő nyomdokán alakult…
B. G. megjegyzése: Faludi szonettje, ha
gyarló is, gondolata az elmúlás: ahogy eloszlik a füst, úgy száll el az élet
is.
Kazinczy Ferenc pletykái Lukácsy Sándor: Magyar Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok, RTV
Minerva, 1987. /Könyv, nem a háló/
K > Cserey Farkashoz, 1806. 04. 29…Minap gróf Dessewffy István
vala itt, aki Monbelloban mintegy három hétig evett egy aszatlnál Bonapartéval
és feleségével. Ez a Dessewffy ezeket beszéli: Bonaparte mindég csak akkor jöve
ki az ebédhez, mikor már az étel fel volt hozva, hónalja alatt volt egy csomó
írás, és az volt mindég az első mozdulása, hogy kijövén kabinetjéből s némán
fejet billentvén a jelenvalóknak, a spárgával összekötött csomót minden szó
nélkül általlökte a szekretáriusnak. Bonaparte
már akkor is hízni indult. Nem nagy ember, de igen jól nőtt; mindég igen
tisztán öltözik…Minden nap púderezve volt…Hitvesét, aki egy magos,
száraz, nem szép, de igen elmés, igen mívelt lelkű, igen széplelkű és nagyszerű
asszony, szentül szereti és általa szentül szerettetik…
K > Cserey Miklóshoz, 1821.
07.21…Sándor császár május 19-én Kassán hált…Egy szarvasbőr zsákot
tele tömtek szalmával, s emellé veték lószőrrel tömött vánkosát, s nem
nyoszojába, hanem a földre. Paplana köpenyeg. Petersburgban is földön
hál…Én 1815-ben láttam a császárt, de csak lovon. Azt mondja Szirmay,
hogy magas, igen veres ábrázatú, vereses-szőke és derekasan kopasz. A ruha
rajta majd megpattan, oly szűk. Mindezekben egész ellentéte Napóleonnak, aki
kicsiny volt, barna s ruháját bugyogó bőven hordotta…
I. Sándor, 1801 – 1825 között Oroszország uralkodója. Élt:
1777-1825. Ő szervezte a Szent Szövetséget 1815-ben Ausztriával és
Poroszországgal. Petit Larousse, 1990
K > Szentgyörgyi Józsefhez,
1812. 11. 16…Egy nap Braun festőnél…valék…két szobája
a legdrágább festésekkel van tapecirozva…egyik kép elragadja a másiktól a
szemet. Midőn így szemem az egyik képről a másikra repdesett által, végre
tekintetem egy szép bacchantin képén maradt függve. Ez a Braun munkája.
Meztelen áll egy szép leány, eldőlve egy párnára, s jobb karját általveti fején
bal füléhez, bal kezével pedig gyengén illeti a maga bal pofáját, így a mell a
maga teljes díszében kevélykedik. A köldök alatt, ott, ahol a szem nem látna
szép részeket, egy kék lepel nyúl el, s kép ott ér véget…Meg kell
vallani, hogy bájos kép. Szeretném látnik, ki tagadná meg tőle a csókot,
legalább úgy, mint én, aki megcsókolám az ujjomat, s a csókot a kép bal kezére
vittem által, melynél szebb kezet a természet soha nem teremthet…
K > Cserey Miklóshoz, 1828.
10. 16…Illyésházi…hozzá szoktatá magát a tiltott csemegéhez, s egy
Gatterburg nevű grófi kisasszonnyal négy leánynak atyja leve, s az neki sokba
került. Egyik ilyen gyermekét Aszalayhoz adta férjhez százezer forint
toldással. A menyecske kicsapott, s Aszalay visszaküldé az atyjának. Félesztendő
múlva visszavette, de húszezer forint engeszhtelő díjjal…A
menyecske…egy ifjúval köte szerelmet…Aszalay utánok ment, s az
ifjút ingnem-gatyában azon szobában lelé, ahol felesége feküdt…az ifjút
felkapá a szekérre, kivitte a mezőre, ott kegyetlenül elbotoztatta…s
ingben.gatyában otthagyta. Az asszonynak kimondta, hogy mehet, ahova tetszik,
csak soha ne hozzá…
2006. október
Mórocz Zsolt
Non est volentis…/?/
Ritkán múlik el nap, hogy ne jutna eszembe ottlik Géza…
Elei az Árpád-korban, 1054-ben szereztek nemességet… Tágabb
rokonságához tartozott Kazinczy Ferenc…
Ottlik regénytechnikájának honi előképe – ezt szintén tőle tudjuk
– Kazinczy Ferenc Naplója. Kazinczy szerinte megelőzte Kafkát, Orwelt,
Camus-t, Salingert és Semprunt „ a nem konvencionális
valóságértelmezésben, az életérzés többrétegű, relativitásos”, mély,
hibátlan ábrázolásában.
Fehér Katalin, Elte A
felvilágosodás eszméi korabeli egyházi beszédekben. Magyar Pedagógia. 1998. 2.
…Kozma Gergely 1802-től levelezett Kazinczyval…Kozma Gergely
> K, 1803. 07. 31…küldöm 20 példányait egy Halotti
Munkátskámnak…továbbítandó Batsányi, Virág, Révai, Csokonai
részére…/Lev. III. 70.old./ K
> Kozma Gergelynek, 1803. 09. 01…Az Úr munkáját által adtam Csokonai
Úrnak Debrecenben s olvastattam vele az Úr levelét…szántuk az urat, ki
halotti ízetlen írások tételére kénszeríttetik…talán lelek bennük
valamit, ami philológiai jegyzeteimet szaporíthatja…/ Lev. III. 95. old./
Kozma 1805-ben is kérte Kazinczy véleményét, ő azonban nagyon elfoglalt
volt, anyagi terhek, családi viszály, otthonteremtés, házasság, apaság miatt.
Nem türelme sem Kozma temetési beszédeit olvasni…
Osszián
Hász Fehér Katalin: A „nemzeti” szentimentalizmus
programjának egyik forrása: az osszianizmus. / Részlet/ Ez a hálóról való B.G.
Az írás egy nagyobb tanulmány részlete, mely a Batsányi János,
Kisfaludy Sándor, Döbrentei Gábor és Kölcsey Ferenc által többször körüljárt
fogalom és irodalmi program, az ú.n. szetimentalizmus előtörténetével és
ossziáni forrásaival foglalkozik.
In: Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára.
Szerk.: Ármeán Ottilia et al. Szeged, 2004. 208-220.
Az ossziáni költészet túlfűtött beszédmódját többen csodálattal
elemezték. / Ossian barde ecossais
legendaire. Sous nom, le poéte Jemes Macpherson publia en 1736 des Fragments de poésie ancienne…Larousse/…
Kazinczy a nyelvújítás egyik irányát kapcsolta az ossziáni szövegek
átültetéséhez. Az ossziáni költészet többrétegűsége alig
tudatosodott…Batsányi és később Kazinczy a német és a francia kiadásokat
követve kísérletezik a prózai és a verses formákkal, míg végül a jambikus
soroknál állapodnak meg…Weber az ossziáni költészet nemzeti imitátumát /
a szótárban imitáció szerepel, utánzás értelemmel. H. F. K szóalkotó is/
kísérli meg létrehozni…Kisfaludy Séndor regéiben lehetetlen, hogy
Kazinczy ne ismerte volna fel a motívumokat, a szerkezeti sajátosságokat,
különösen a Somlóban. Itt Kisfaludy
explicit módón hivatkozik Ossianra. Felmerül a gyanú, hogy a regék esetében
Kazinczy szándékosan mellőzi a témakört. Őt a régi magyar nyelv stilisztikai és
ízlés-újítási lehetőségei vezérlik Ossian fordításakor. Kazinczy esztétikai dimenzióba emeli át szövegeit, pl.
A Bácsmegyeit. Újra fordítja Báróczy Marmontel-szövegeit,
„megtisztogatja” Dayka Gábor verseit. Ossian fordításába Batsányi
késlekedése, Virág Benedek bíztatására kezd bele, annak ellenére, hogy
irodalmilag kevésbé érdekelte.
Kazinczy 1789. jún. 21-én írja Batsányi Ossian-fordításáról: „
…Ossian jobb kézbe nem akadhatott…nincs rajta semmi frantzia sikló
könnyűség…”
A négy levelezés-kötetemben
csak egyszer fordul elő a névmutatóban Ossian:
Dessewffy > K, 1811. 03. 08.
/Busa: K.F. utazásai c. könyv
mutatójában megvan, de a kedves szerző nem tünteti fel, hogy a 372 közül melyik
oldalon található, így azt nem idézhetem./
…nem szokhatom az
északi poézishez, még Ossianhoz se egészen; az a szüntelen való köd és szomorúság nincs meg a
természetben…
Előfordul viszont Macpherson a
23. pótkötetben:
Batsányi János > K, Bécs
1802.06.16…Vettem az úrnak május 29-kén írt…levelét…A mi
engemet magamat illet: könnyen megtörténhetik, hogy én a míg élek semmit sem
adok ki nyomtatásban. Tudhatja az úr, hogy én a Celebritást sohasem kerestem;
annyival kevésbé vagyok tehát most barátja. Ossziánt azonban el akarom
készíteni…egy tudós földije megigérte Skótziából, hogy…segítségemre
fog lenni. Megvan már régen nálam minden európai fordítás, úgymint: Macpherson,
Cesarotti, Letourneur, Rhode, Petersen, Harold, Denis, nemn sokára kezemhez
érkezik Angliából /eddig talán elkészült/ a celta oroginál, Macpherson anglus
fordításával és a deákkal összenyomtatva…Az egyetlen egy jó német
fordítás Goethétől van, Die Lieder vopn
Selma, in den Leiden des jungen Werther…Én úgy akarnám Ossziánt
fordítani, a mint talán énekel vala…
Keresztúry D.- Tarnai Andor: Batsányi János válogatott művei,
Szépirodalmi, 1956.
A jegyzetekben /325. old./ forrás nélkül idézi a következő
Batsányi-szöveget: „Az vala fő s
legelső tárgyam, hogy ennek az isteni költőnek szívreható énekei által
magyarainkat megihletvén, hazájokra s önmagokra emlékeztessem. Bárdussá akartam
lenni magyar nemzetemnek, s a régi kelták történeteiben tükröt tartani
polgártársaim eleibe; édes anyám nyelvén akartam siratni erkölcseinknek
elhanyatlását, dicsőségünk kimúlását.”
És most néhány sor Batsányi
fordításában:
Az
inisthónai háború
Ifjúkorunk
olyan,
Mint a
vadásznak álma
A tér-mező
dombján.
A nap
szelíd sugárin alszik el,
Szélvészben
ébred fel…
Hallgassatok most Osszián szavára.
A felkelő
Napként emelkedik
Lelkemben
az ének.
A múlt
idők örömeit érzem!...
Kiss Farkas Gábor: Kazinczy Zrínyi jegyzetei. Széphalom Évkönyv,
1999. Újra a háló/ /A szerzőtől ilyen
címen az Irodalomismeret 1999. 1-2.
számában is jelent meg tanulmány. Ezt – a következőkben idézett szöveg
nélkül – korábban már ismertettük. Lehet, hogy újraközlésről van szó?/
…majd következett Macperson álfelfedezése, az Osszián /1762 – 65/. Fingal
királynak és fiának holdvilágos történetei hatalmas lelkesedést váltottak ki az
érzékeny lelkű közönségből /gondoljunk csak az ifjú Wertherre/. Magyarra épp
Kazinczy fordította le teljes egészében / Fingal király nevét óvatosan
Fjon-ghalra változtatva/…1815-ben úgy, hogy ő maga sose fogadta el
Macperson hamisításának tényét…
******
Fried István: A feladat. Egy
Márai-novella világa. Tiszatáj, 1995. 02.
…A Mágia egyik
legfontosabb írásának Kazinczy a főszereplője…a szabadulás, az utazás,
majd az otthotalanság téridejében játszódik. A Munkácstól Regmecig tartó úton
döbben rá Kazinczy arra, hogy számára a nyelv az egyetlen valóság, az írás az
egyetlen lehetőség a haza megmentésére…jó néhány ponton azt a Márait is
látjuk, aki a szóban, szótárban rögződött kulturát, a hatalmi diskurzust tagadó
irodalmat érezte fegyverének. Akárcsak A kassai polgárok János mestere a vésőt.
Eszes Máté-Hárs György: Hazaszeretet és honvédelem a magyar irodalomban, Új Honvédségi Szemle. 2005. 10.
06.
…Alkotóink szenvedélyesen érdeklődnek a honvédelem
iránt…K.F. a magyar szellemi honvédelem történetének talán a legnagyobb
figurája volt… pályája méltatása: „ klasszikus stílus-diktátorként
mint bírálót nem a tartalom és a szerkezet érdekelte elsősorban, hanem a szavak
megválogatása, a mondatok lejtése…”abban az időben az irodalom volt
a nemzeti érzés egyetlen kiélési lehetősége…
Kazinczy Ferenc metrumstatisztikai
vizsgálata. A vizsgált versek: I. Tövisek és virágok
II. Új
tövisek és virágok
Az egyik táblázat a daktilusok és spondedusok számát és arányát
tartalmazza, majd több nagyméretű táblázat következik. Szerző és szöveges
értékelés nem található.
László Ferenc: Párnacsata. Négy-öt magyar összehajol. Magyar
Narancs 2006. 11. 23.
…gróf Fekete János tábornok
pest-budai összejöveteléről fennmaradt beszámoló. A Voltaire-rel levelező és
pornográf verseket irogató Fekete egyik társas együttlétéről így írt a
szörnyülködő Kazinczy Ferenc:
„én 1800-ban nem mentem volna a generál gr. Fekete János által
Pesten a Hét Elector palotájában tartott Bacchanálba, ahol 16 pár táncos s ezek
közt gróf Unwerth, Unwerthné s a férjhez márnem mehető leánya és gr. Fekete
Fewrenc, a generális fija mezítlen táncolának minden figelevél nélkül.”
A levelében háborgó Kazinczy másutt /Venus Callipygos B.G./ ilyet ír: „…nagy Jupiter
engedd/ Váljon hármassá nékem is egyszer az éj!”
László F. még elmélkedik: a „hármas” miképpen értendő?
Három személy vagy kettö három nyílással.
K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1820. 06. 24…Horváth Ádám pedig
1790 egy Literatori Ülésünkben, Generális gróf Fekete János házánál, Balog Péter és más Nagyok előtt, arra akará magát
ajánlani, hogy ő minden héten ád egy originális Tragoediát vagy Comoediát, úgy,
hogy én, ki épen ezen kedves barátom mellett ültem, majd eldőlék
ijedtemben…én csak a legnagyobb Geniek darabjaikat olvastam
meg…minden mások felett kedves Göthe darabjait…
A levél jegyzete: Galánthai Fekete
János /1740- 1803/ felvilágosult, szabados szellemű főúr. Voltairet rajongásig tisztelte. Amikor Mes Rapsodies c. két kötet francia
versét tokaji bor kiséretében elküldte neki, Voltaire köszönőlevelében azt
válaszolta, hogy verseinél jobb a bora.
Mindkét irodalmi lexikon méltatja. A Péter-féle: „…Voltaire
La pucelle c. eposzának fordítása
kéziratban maradt.”
Rácz János: Növénynevek a nyelvújítás
korában. Magyar Nyelv, 2002. 03. 282. old.
…A nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy
Ferenc a tájszavakon, új és régi szavakon kívül megkülönböztette a szakszókat is. Az idegen műszókkal
kapcsolatban stilisztikai vonatkozású megjegyzéseket tett…állást foglalt
a borostyán és a repkény mellett, a babérral
szemben. „Babér jó szó, igen is, de csak a konyhába és a Rickl boltjába
való…” /Kaz leve. 4. 137./
Figyelmen kívül hagyta a növénby botanikai
azonosítását…Az Erdélyi levelek-ben
előnyben részesítette az orgonával és
a borostyánnal szemben a szelence terminust. Csereyhez írt
levelében /1808. 05. 08/ azzal büszkélkedik, hogy megalkotta a császna szót. Ez szerencsére nem bukkan
fel többé. A széphalmi vezér is elkönyvelhetett néhány sikertelen szóalkotást.
Kibédi Varga Áron: a narráció formái és
határai, Tiszatáj, 2005.09
Szilágyi Ferenc 1984-ben Sophie címmel kiadott egy válogatást Kazinczy levelezéséből, 1795
– 1831-ig, haláláig. Szilágyi szerint Kazinczy legnagyobb alkotása
levelezése. Kazinczy írt egy levélregényt. Ott van a 23
levelezéskötetben, csak ki kell onnan szabadítanunk. Szilágyi bizonyos fokig
társszerzővé lkép elő. Más levelezésből is elő lehetne varázsolni egy regényt,
opl. Gozsdu Elekéből…
Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai. Honismeret, 2000. 03
…Kazinczy levélben vallotta meg Guzmics Izidornak a nagyra
becsült pályatárs halála miatti megrendülését
…A Magyar Múzeum szerkesztőinek köréből kilépő Kazinczy megnyerte magának a fehérvári poétát: 1790-ben
Széphalmi Vince névvel indított lapjában, az Orpheusban Virág több versét is
közre adta Kazinczy. Ebben az időszakben ritka volt közöttük a levélváltás…barátok
1801 után lettek …1801-ben Virág
verssel köszöntötte Kazinczyt…Széphalom számára ő a legjelentősebb
költő…A pesti írók vezére nem ő lett. Csak a tudós poéta szerepét kívánta
magának…
Kazinczy Ferencnek
…nagy fájdalom erre meg arra
Szédített…
…Fájt, hogy
sem toll, sem könyv, sem vers, semmi se tetszett,
…Oh, legyen ilyen
Vendég házadtól
nagy messze! Kainczy…
Gábor György: Kohn a festő. Előadás a Magyar Tudomány Napja alkalmából.
Vallástudomány, 2005. 11. 29
…a széphalmi vezér pesti látogatásáról szólunk…Kazinczyról
majdan Ady úgy emlékezik meg, hogy „olyan nagy, szomorú magyar ember,
hogy összeszorul a szívünk, ha rágondolunk…”Az antik szépség és a
grácia neoklasszicista követőjének pesti tartózkodása…kiemelkedő esemény
volt…Kazinczy Kisfaludy Károllyal történt találkozását Toldy Ferenc
őrizte meg az utókor számára…a társaságban Kazinczy Toldytól értesült
arról, hogy a belépő vendég Kisfaludy, nála 30 évvel fiatalabb…Kazinczy
jobbját nyújtja ezekkel a szavakkal: „Igen tisztelt férfiú! Barátságodat
kérem!” A jelenetet Orlai Petrich Soma festette meg…” a
roskadt testű szent öreg” szabályosan bókol Kisfaludynak, ám a kép
középpontját Kazinczy tölti be…Vörösmarty, Bajza, Toldy, Czuczor és
Szemere tekintetüket Kazinczyra szegezik.
/A Művészeti Lexikon szerint szerint Orlai 1822-ben született és
Kazinczy 31-
ben halt meg./
Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és kreativitás kettőssége a
„nyelvújítás”elméletében és gyakorlatában
…Az ortológus és neológus több fontos gondolatot is kifejt. Így
azt, hogy a nyelv változik, a nyelvnek változatai vannak…érdemes egy
egész bekezdést idézni Kazinczytól:
„ A stilisztika különböző nemeinek más meg más szavaik, más meg
más frázisaik, más meg más nyelvek van, s ezeket nem szabad összetéveszteni.
Más a poézis nyelve, más a prózáé, sőt a poézisé és a poézisé, a prózáé és a
prózáé is más, s ami a templomi beszéd nyelvében nem jó, igen jó lehet a
románokban s a játékszinében s megfordítva. Így az élet nyelvében is, ahol
másként szól az udvarnok, másként a falusi lakos, másként az úr és
szolgája…a nyelv annál tökéletesebb, minél több mértékével bír a
sokszínűségnek…a természet mind a testi, mind a lelki világban a
különbözés
egysége…”
Orosz László: Döbrentei – Katona – Berzsenyi
Döbrentei Gábor hosszú ideig a magyar irodalomtörténet kitagadott
gyermeke volt. Kirekesztését korábbi támogatója, Kazinczy kezdte. K > D,
1829. 04. 02…az én hajlandóságom nélkül legfeljebb is egy falusi papocska
levél vala, nem nagy talentumod s talán még kevesebb tudománykád többet nem
igérhetének…
…Berzsenyi Kazinczyval egyszer sem találkozott…
Döbrentei > Berzsenyi, 1828. 10…Érzésemet mindig sértette,
midőn Kazinczy azt kezdé prédikálni közöttünk, hogy a csak szépért minden egyéb feláldoztassék…
Döbrentei 1842-i Berzsenyi kiadásában nem jelent meg az a 14 költemény,
melyeket Kazinczy hagyatott ki az 1813-as Berzsenyi kötetből…
Publikáció
ÉS 49. évf. 4.
számban megjelent tanulmány irodalomjegyzékében található:
Kazinczy Ferenc:” Világ Nagyjai és kicsinyei” MTA
könyvtár kézirattár, K 613. III.
Cs. Szabó László: Erdélyi metszetek, könyvismertetés szövegéből:
..szellemi tájékozódásában Cs. Szabó a régi magyar „enciklopédisták”,
Apáczai Csere János, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc rokona…
Egy emigráns író – Czigány Lóránt - Cs-t egyenesen az emigráció Kazinczyjának
nevezi. /A mi Kazinczynk, Cs. Szabó Lászlóról. In: Cz. L.: Gyökértelen mint a
zászló, Szabad tér, 1994.
NYUGAT kereső-programjában
több tucat a találat Kazinczy nevére. Ezek a tartalom szerinti írásokon
felüliek. Közülük rövidítve néhány.
Kuncz Aladár: Pintér
Jenő: A magyar irodalom története Bessenyei György felléptétől Kazinczy
Ferenc haláláig. Nyugat, 1913.13.
…Pintér az első, aki Kazinczy levelezésének bő irodalmi
anyagát a maga egészében és szerencsés kritikával feldolgozza…jól esik a
meleg szimpátia, mellyel Pintér igyekszik Kazinczy kritikusi működését több
oldalról megítélni, prózai műveinek viszonylagosan művészi voltát bizonyítani,
sőt a valódi költő babérjaival övezi homlokát…nem tudjuk
elhallgatni, hogy verseiben költői ihletettséget nagyon nehéz felfedeznünk.
Bármilyen kedvesek is legyenek nagy gonddal csiszolt versei, lehetetlen nem
éreznünk, hogy szerzőjük izzadtsága s nem könnye cseppent rájuk…
Krúdy Gyula: A
himnusz bölcsőjénél. 1823. Nyugat, 1923. 4.
…a ház ura már a lovasembert várja, aki a börtönben megjavult
Kazinczy Ferencnek valamely legutóbbi levelét másolatban hozza…az
áhítatos kezek másolásában forgó leveleiért több mérföldnyire is elküldenek,
mert ezek a levelek az új, vértelen összeesküvést hirdetik: a
nyelvújítást. A széphalomi uraság jól ismerte fajtáját, a tespedő, a rossz múlt
idők szalmazsákján is szívesen hentergő magyart…A szent férfiú kitalálta
a börtönben nemzete megtérítésének a módját. És mikor a hét szomorú esztendő
után a munkácsi vártorony alól Bányácska felé fordította szekere rúdját, oly
vidám és fiatalos volt a rabviselt ember, mintha az idő alatt legalább is az
aranycsinálás titkát találta volna. Valóban nem is lehet egyébnek nevezni
a n y e l v ú j í t á s kitalálását, mint aranycsinálásnak, amely a
magyar irodalomnak szerezte az aranyat, míg feltalálójának elvitte az utolsó
rezét is…
Manapság is el lehet bújni e levelekben, mint egy emberöltő
könyvtárában, a mostani világ elől…
…a költőknél és egyéb literátoroknál bíztatást, dicséretet és a
művek kiadásának ígéretét is elvitték, sőt a legszegényebb Virág Benedeknek
némi pénzmagocskát is…
…Kölcseyhez kegyelmesebb volt a sors, mint mesteréhez,
Kazinczyhez, nem kellett vénségére öreg írnokként, futkározó kivénült költőként,
a halált inkább esdve, mint félve vén szegénységben tölteni végső éveit…
Kosztolányi Dezső:
O.E. 1923. 11-12. Osvát-emlékszám
…Irodalmunknak eddig két nevezetes kritikusa volt.
Az egyik a nyájas: Kazinczy Ferenc, ki levelet intézett minden
múzsafihoz, minden istenfihez, ki magyar betűket rótt kegyesen, atyaian
serkentette őket írásra. Ő csupa termékeny szeretet.
A másik a szigorú: Gyulai Pál, ki könyörtelen igazmondásával
szembeszállt az igazságért s igényességre nevelte a legnagyobbakat is. Ő csupa
termékeny harag.
E két kritikus különös vegyüléke Osvát Ernő. Ő csupa termékeny
szeretet és csupa termékeny harag…
Szomory Dezső:
Levelek egy barátnőmhöz. 1924. 17.
Ezt a gyönyörű nevet: Vattai Batta sajnos nem én találtam ki. Megint
csak a zempléni főispán iktatáson 1779-ben fedeztem fel ezt is a női vendégek
között: „Ezek számában gróf Klobusiczky Ferencné, született gróf Viczay
Mária és báró Szepessy Sámuelné, született Vattai Batta, minden másokat
elhomályosítanak, az rózsája, ez lilioma a színekben gazdag virágágynak”
– írja finoman Kazinczy Ferenc /Pályám emlékezete/
Disputa, 1928.17.
Kedves Ignotus Pál!…Gondolj Kazinczyra és Bessenyeire,
akik…nem voltak zsenik…Tönkre tették a magyar nyelv szellemét.
Rémítő dolgokat csináltak…bezabáltak a német és francia vagy egyéb idegen
kultúrából…Az általános műveltség Petőfivel is iratott egy csomó
idegenszerű rossz verset. Adyval is. Kazinczyval csak ezt tette…Tersánszky
J. Jenő
…én buzdító pédákat látok bennük. Arról nem is beszélek, hogy
Kazinczy, ha vesírónak gyenge volt is, de nem egyszer elsőrendű prózaírónak
bizonyult. Ami fontosabb ennél: a voltairiánus Bessenyei, a goetheiánus
Kazinczy és az ő szellem- és nyelvneologizálásuk nélkül ma köhögni sem tudnánk
emberien. A német és a francia kultúra ama nagy „bezabálása” nélkül
nemcsak Kölcsey, Szemere, Dayka – mindhárman igen finom költők –
nem képzelhetők el, de Berzsenyi s Csokonai sem. Vöürösmarty sem, Petőfi sem,
Arany sem. Eötvös, Kemény, Vajda János pláne nem. A „nyugatosok”
sem. Tersánszky Józsi Jenő sem… Ignotus Pál
Cs. Szabó László: Egy olvasó önarcképe, 1933. 22.
Évszázados magánkönyvtár inkább Erdélyben található. Kazinczy a
megmondhatója, hogy mennyi pap-tanári s nemesi könyvtárat látott mialatt
bivalyos fogata árvergődött azon az Erdélyen, melyet nemes képzelete az
önművelés páratlan földjévé hamisított. Igazi úr volt: a legkisebb jótól is
szívesen rászedette magát s egy mákszemnyi magyar műveltségtől
elkáprázott…
Mégis azt mondják róla, hogy nem volt igazi író. Ebben van is valami
igazság. Mindig olvasás közben írt, talán le se tette baljából a könyvet s az
olvasást többre becsülte az írásnál…Erdélyben csak a könyvek érdekelték.
Igazi író volt, föltéve, ha az írás nemcsak elkárhozott erőfeszítés a nemzeti
megváltásért…
Schöpflin Aladár: A literátor,
1936.12. Kosztolányi-emlékszám
Az első magyar literátor Kazinczy Ferenc volt. A másik férfi
száz évvel később, szerencsétlenebb időben írt…ha Széphalmon kellett
volna élnie, botfülüek környezetében, kicsinyes gondokkal emésztődve, meg nem
értve és el nem ismerve, akkor is csak azt tette volna, amit emígy tett: írt
volna. Ugyanaz a szenvedély élt benne, mint nemes elődjében, az írás neki is
nem feladat, munka, foglalkozás volt, hanem életfunkció, hivatás,
megsztállottság…
Szerb Antal: Kazinczy utolsó napjai, 1938. 12. /Ezt másik csatornán találtam. B.G. l: a
Pyrker-pörnél/
Tolnai Gábor: Tekintély nélkül. Az öreg Kazinczy, 1940.12
Kazinczy minden idegszálával vérbeli társasember volt, aki egy napig
sem élt beszélgetés nélkül; a művelt ember társasági csevegése volt az
életértelme…elegáns szalonember volt széphalmi magányában is…a
hiányzó szalonéletet széles medrű és sokágú irodalmi levelezése pótolta..
…a széphalmi mester vezéri biztonsága csak a külvilág felé
szilárd. Befelé már a huszas évek előtt nyugtalanság tölti el lelkét….
Hogy elkerülje a harcot s legalább hatalmának látszata megmaradjon,
visszavonul udvariasságának védelmi vonalába. Egyetértésben óhajt lenni, hiszen
ha harcra kerülne sor – nagyon jól tudja – ő maradba alul. De az
udvariasság sem nyújt már biztos fedezéket. Kazinczy hisztériás nyugtalansága
folyvást ellenségeket szimatol. Ha leveleire nem kap postafordultával választ,
azonnal gyanakvó kétségekkel telik
meg…
Elhagyott öregségében a legcsekélyebb siker is boldoggá teszi. Végső
éveinek egyetlen és utolsó öröme utinaplóinak elismerő fogadtatása…
* *
Hungarológiai Alapkönyvtár
…Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora 1.
Szauder József: Kazinczy Ferenc élete és pályája, in: Kazinczy Ferenc
válogatott művei
Kultsár István / 1760 – 1828/ irodalmi szalonjának / Hatvani u.
ma Kossuth Lajos u. 3./ vendégei: Kazinczy /néhányszor/, Kölcsey, Berzsenyi /
egy ízben6, Virág Benedek, majd Kisfaludy Károly /sokszor/. Kultsár kedvelte a
táncot, Horvát István is szenvedélyes táncos volt.
Kempelen Farkas Digitális tankönyvtár. Pótlások. II.
rész könyvészet
…1156.
Kazinczy Ferenc versfüzete/ XIX. sz.
eleje/ 8 lev.
1157.
Kazinczy-gyűjtemény, XIX. sz. eleje,
24 lev.
1194. Vegyes gyűjtemény / 1811 – 1814 /, Kecskemét
Református Egyházközség…Anette és Lübin. Marmontel után. Fordította Kazinczy Ferenc /próza/…Kazinczy
öszvekelésére Gróf Török Sophia Antóniával – Kis János által. Ugyanez a
vers található G. Gy. Versgyűjteményében is /1814/, Tokaji Múzeum
1341. Versgyűjtemény /1835/ 14 lev.
Tartalma: Kisfaludy Károly, Vitkovics, Kölcsey,
Szemere, Kazinczy, Berzsenyi és
mások versei. Magyar és francia nyelvű idézetek. Kiírások nyomtatványokból, pl.
Társalkodó 1835 első ½ esztendő.
1363. Mindenes Gyűjtemény /1830-as évek/ 252 lev.
Csokonai, Kazinczy,
Vitkovics, Fáy, Szentjóbi, Kölcsey és mások versei…halotti búcsuztatók,
tréfás prédikációk…néhány példa…
1372. Váradi Lajos virágfűzére /1840/ 160 lev.
1389. Heliconi Virágok / XIX. sz. I. fele/ 274, 261 lev.
A dokumentumok szerint
Kazinczy korában a nagyokkal egyenrangúként szerepelt. B.G.
Vargha Domokosné: Nagy Károly
reformkori tudós életművéről. Neumann-ház
honlapja
…Nagy Károly születését megelőző esztendőkben igen megerősödött a
magyar ajkú polgárságban a nemzeti érzés. 1790-ben
pompázatos ünnepség keretében érkezett haza Bécsből a magyar korona. Kazinczy
Ferenc így jellemezte a 90-es évek elejének mámoros hangulatát:
„ A nadrágocskák, hacukák, libernyákok egyszerre tüntek
el.Gombkötőink nem győzték vetni a sok aranyzsinórt, sújtást, keppinrojtokat s
a paszomántot…lobogott a Zrínyi kucsmája minden fejen, pipacsszin
posztóból, fekete magyar bársony prémjével, lobogott a kócsagtoll a magasztos
kalpagokon s prémet növele szája felett minden.”
A Kazinczy-idézet a Pályám
emlékezetéből való. Ezt a szöveget megelőző rész a Váczy János által
szerkesztett 1903-as Kazinczy-válogatásból:
„József leküldé koronánkat, a jegygyűrűt a király és a nemzet
között, Budára, s akkor lobbanánk örömre. De örömünk sok és szép jelenségei
közt valának olyanok is, melyeken nem lehete nem mosolyogni, bár a tisztelet a
mosolygást tilthatná…Bandériumok kelének össze minden
vármegyében…Öregeink részt vőnek az ifjabbak örömeiben…rókatorkos
zöld mentében, veres nadrággal és dolmánnyal jelenének meg, őszek, mint a
galamb, s együtt állák ki, meztelen karddal órájokat…
/az idézet után/…Egyike valék én is azoknak, kik májusban
Abaújból a korona tiszteletére lemenénk. Első
órámat…Bárczay Ferenc úrral…állám…”
Magyarország története az ifjúságnak, Pesten, 1868
Az 1790-ik esztendőt forduló pontnak lehet nevezni honunk történetében.
Visszahozatott a korona Bécsből
Budára a legnagyobb ünnepélyekkel. 500 ágyúlövéssel köszöntötték azt, fényes
megyei bandériumok jöttek tiszteletére, s a nép úgy özönlött látására, mintha a
szabadság angyala jelent volna meg. Visszajött a magyar viselet is a német helyett, mely Mária Terézia és József
alatt annyira elterjedt, s a köcsögkalap, hacuka, veres gallérú kék frakk,
harisnya, csatos cipő, frizírozott haj egyszerre eltüntek…
Ács Anna: Kazinczy Ferenc levele Pápay Sámuelhez. Egy irodalmi kibékítés
története. A Veszprém megyei múzeumok közleményei. 21. 2000. 029 – 037
Szegedi Tudományegyetem Online katalógus.
Kazinczy nevére 171 találat. Ezekből
13 időrendben:
Beöthy Zsolt: Horatius és
Kazinczy, Franklin, 1890. p: 70
Kaufmann Lajos: A görög és római classicusok
Kazinczy Ferenc levelezésében. Atheneaum, 1898. p: 73
Boros Gyula: Kazinczy Ferenc és Radvánszky
Teréz, Franklin, 1908. p: 44
Schweighoffer Tamás: Kazinczy Ferenc aesthetikája levelezése és összes munkái alapján, Nagykanizsa, 1909.
p: 105
Kazinczy: Tübingiai
pályamunka, 1808. p: 174. Kiadja Heinrich Gusztáv, 1916
1980-ban Győrben Z. Szabó László újra kiadja 47 oldalon
Mitkovics Gyula: Kazinczy Ferenc esztétikai
törekvései, Debrecen, 1929. p: 58
Kováts Dániel: Kazinczy Abaújban és Zemplénben, Sátoraljaújhely, 1978.
p: 168
Lökös István: Érzelmes históriák. A szentimentalizmus korának
olvasmányai: Marmontel…Magvető,
1982. p:525
Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek,
1925. Előszó: Zádor Anna, MTA, 1983. p: 139
Kazinczy Ferenc koszrúja. Magyar
költők versei Kazinczyról. Válogatta és szerkesztette Z. Szabó László.
Kiadta a Kazinczy Gimnázium, Győr, 1984. p:72
Csetri Lajos: Kazinczy nyelv- és
irodalomszemlélete a 19. sz. első évtizedeiben, Szeged, 1987. p: 8
Kazinczy Ferenc: A természet
oeconomiája. Kiadatlan kéziratból Szilágyi Ferenc, Sátoraljaújhely, K. F.
társaság 1989. p:65
2006. május. A KORTÁRS az utóbbi évek lapszámaira kereső programot tett
fel a hálóra. Találatok Kazinczyra:
Albert Gábor Szemere Bertalanról…az ifjú Szemerét Kazinczy vette
rá naplóírásra…
Tőzsér Árpád…200 évvel Kazinczy és a nyelvújítás után dúl a
sajtóban a harc ortológusok és neológusok között…
Kósa Csaba…az öreg Kazinczy jegyezte fel: „elképzelhetetlen
vakmerőséggel tartá a beszédét Kossuth…”
Beke György az Érsemlyénben levő Kazinczy szobottól
N. Pál József: Németh László Móricz Zsigmond képe…Az erők
összegyűjtését Kazinczy módjára gondolta Németh László
Szakmai zárójelentés a KNFP-5/0125/2002
sz. pályázatról
A projekt címe: A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és
értelmezése
Projektvezető: Dr Debreczeni Attlia
…az első vonalbeli alkotók főként lírai életművére épülő kép
korszerűsítése. A legnagyobbakra irányuló kutatások összekapcsolódnak a másod-,
harmadvonalbeli szerzők vizsgálatával.
…Kazinczy Ferenc a vesfordítások kötetének munkái
leálltak, mert a sajtó alá rendező Orosz Beáta szült…a Pályám emlékezete nagy része készen
áll…módosítottak a kötet koncepcióján. A Pályám emlékezete 5 változatához
került Az én életem 4 változata,
valamint a naplók és egyéb feljegyzések. A szöveggondozás nagyrészt készen
van…Megszületett a kiadási koncepció…Kialakult a kötetek
sorrendjének a terve…a Gessner
Idylliumi / két fö változat/ besorozódik a Nagyobb fordítások kötetbe.
Nagyobb átdolgozási igény nincs, viszont a jegyzetek több munkát
igényelnek…
A Fogságom naplója kritikai kiadásán Szilágyi Márton és
Hegedűs Béla dolgozott.
Az Erdélyi levelek genetikus
kiadásának előkészítése folyamatban van. Szabó Ágnes írja át az autográfokat.
A Nagyobb fordítások első kötetének szövegit Borbély Szilárd készítette
el. Gépre került a Szépliteratúra 9 kötete / a kötetek címét lásd fentebb/ és
befejeződött az akadémiai hagyaték kéziratos köteteinek archíválása.
Versfordítások
Nagyobb fordítások
Pályám emlékezete
Az
én életem
Fogságom
naplója
Erdélyi levelek
A sorban a következő
Schedius Lajos
Vaderna Gábor
…Egyéb kutatások
2005. Kazinczy Ferenc összes műve /Kritikai kiadás/
Kókay György publikációs jegyzékéből:
Kazinczy és az első magyar újságok. Irodalomtörténeti Közlemények, 1959
Kazonczy Ferenc kiadatlan levelei és Rárt-életrajza. U.o. 1966
Kazinczy Ferenc ismeretlen tanügyi vonatkozású levelezése. U.o. 1973
Kazinczy Ferenc és a korabeli magyar könyvtárak. A könyvtáros, 1959
A Széphalom-évkönyvek 13 kötete közli a Svédországban élő Kazinczy
Ferenc mérnök Képek Kazinczy családi
életéből c. emlékezését
Honismeret 2005. 4. 41. old
Kazinczy Ferenc : A honismereti mozgalom Svédországban
A honismeret százéves múltra visszatekintő népmozgalom Svédországban.
Jelenleg 1800 honismereti egyesület működik 450 000 taggal…a
honismereti központok száma 9000, ezekben 2 millió tárgy tekinthető meg. A
levéltárak anyaga 12 000 fm. A látogatók száma évi 3 millió.
Guzmics Izidor és Kazinczy Ferenc levelezése. 1822-1831. Kiadja Gulyás
Elek, Esztergom, 1860. In: Szivárványhíd
Kazinczy Ferenc: Sárospataki professor Szombathi János élete.
Tudományos Gyűjtemény, 1824. XI. 57-59.
Pandula Attila /ELTE/ hozta:
Komáromy András: Kazinczy Ferenc mint genealógus, Turul,
1897
Balázs Ildikó /Nyíregyházi
Főiskola/ : Kazinczy Ferenc fordítói stílusa a Barnhelmi Minna c. Lessing dráma
tükrében. Széphalom: a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. 13. kötet, 2003.
Zachár Ilona:…és terjesztém a szent tüzet. Kazinczy
Ferenc élete, Budapest, 1942. Grill. 1.-2. kötet
Czibula Katalin: Metastasio Temistocle c. drámája, Kazinczy Ferenc
állitólagos fordításában. Magyar Országos levéltár
Kazinczy Temistocles-fordításából
két példányt tartanak számon. Egyet az OSZK, másikat az MTA kézirattárában. A
kettőt együtt eddig senki sem vizsgálta…A fordítások nem azonosak.
Czibula a nem Kazinczy kézirásával készült változatot adja közre. Ennek
fejléce:
Themistocles
Dráma 3 felvonásban
Olaszból fordította tek. Kazinczy Ferenc úr
„…Jelen dolgozatomban ennek a bizonytalan eredetű szövegnek
a közlésére vállalkozom. Annál is inkább, mert Kazinczy összegyűjtött
drámafordításainak kritikai kiadása a magyar irodalomtudomány súlyos
hiányossága, amit előbb-utóbb pótolni kell…”
Kazinczy Ferenc levelezése 23.
kötet. 2. pótkötet…Ruzsiczyky Éva könyvismertetése. Nyelvtudományi
Közlemények, 1961. 63. sz. 249-252 oldal
Merényi Annamária: A beavatás kánonja és a szerzői név szerepe Kazinczy
körében. A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk.: Takáts József.
Budapest. Kijárat 2000
Oktatás
Olvasnivaló,
oktatási segédlet, támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Tartalom: Arany: Családi kör /Balassi: Egy katonaének/ Faludi Ferenc:
Szent István királyhoz/ Juhász Gyula: Azt álmodtam/ Kányádi: Február,
Gyermekkor/ Kazinczy : Írói érdem/ Kormos István: Vackor történetei/
Kosztolányi: Víziló, Mézes kenyér, Fák beszéde, Gyermekkor, A játék, Mostan
színes tintákról álmodom, Nyárutó, Tanár az én apám / Petőfi: A borsó, Itt van
az ősz, Anyám tyúkja, Arany Lacinak, Egy estém otthon, Füstbe ment terv, János
vitéz, A költészet, A puszta télen, A téli esték, A Tisza, Vasúton/ Szabó
Lőrinc: Az új Lánchídhoz, Ima a gyermekekért/ Vörösmarty: Petike
10. Irodalom teszt
Téma: Az európai romantika
A magyar reformkor és
romantika /I/
…/3/ A magyar irodalom
első plágiumpere /10 pont/
Kölcsey és Kazinczy között zajlott. Kölcsey Homérosz Iliászának
műfordításából elküldött néhány részletet Kazinczynak. Ő tovább küldte egy sárospataki tanárnak. A
tanár halála után hagyatékában maradt Iliász-fordítást Kazinczy kiadta a tanár
neve alatt, Kölcseyt nem említve. Kölcsey pert indított Kazinczy ellen, aki
arra hivatkozott, hogy nem a szerző, hanem a mű értéke a lényeges. Kölcsey ezek
után szakított a neológusokkal és fontosnak tartotta a mű eredetiségét, a
szerző személyét.
Heliconi virágok,
Pozsony és Komárom, 1791. Almanach, kiadja Kazinczy Ferenc. 2005. nov.
digitalizálta Hász Fehér Katalin. A kiadvány teljes szövege olvasható, az
eredeti tipográfiával.
A versek száma 61, ebből 19 Kazinczytól. 13-at saját nevén, 6-ot
Széphalmy Vintze néven közöl. Magát a következő képpen titulálja:
Abaújvári Assessor s a Kassai
Megyebeli Magyar Oskolák Királyi Inspektora
Széphalmyhoz: „költött név”
További szerzők és a versek száma:
Verseghi Ferenc 3. 2-2 verssel
szerepel: Ányos Pál, Batsányi, Dayka, Virág Benedek
-
111
–
Chapeau-
ba*
A/ Nézd ezt a Németet, mint megy föveg nélkül
B/ Jól jelzi, a fedő üres tsupron nemn ül.
KAZINCZY
* olvasd sapo-ba. Szóról szóra tészen levett
vagy föl nem vett föveget
Lesbiához -
70 - Lesbiához
Ugyan-az szabadon
Kassán, skorpió havában 9d 1788
Üss’ a kő duzzogó Napádat, édes
Erzsim hadd haradudjon, hadd eméssze
Dünnyögésivel hecticás tüdőjét.
Ne gondolj vele mit beszél felőlünk,
Ha vendégeivel guzsalynak ülvén
Minket ’s másokat ízre porra nyelvel
Tsussz hozzám csak azért is; ő moroghat!
S nyomd bátran ajkomra gyenge szácskád,
Adj egy csókot: - hamar! – még egyet – újra
Nem lát most – hamar egyet – áh ne rettegj!
Nyomd jobban; szaporázd, ne kapd el ajkad
Adj százat – hamar! ezret – újra százat,
Adj számlálatlan! Hogy se mi ne tudjuk
Számban tartani mennyi csókot adtál,
Sem zsoltárra szorult Napád ne győzze
Édes vétkeidet rovásra róni.
KAZINCZY
Szegedi
Tudományegyetem
2005/2006 tanév, I. félév
A felvilágosodás korának irodalma
Hász-Fehér Katalin
Tematika és tételjegyzék
1. Bevezető
2.
Az
irodalomtörténet írásról
3.
A
„nemzeti irodalom” fogalma/i/
4.
Nyelvtervezés
5.
Az
intézményes feltételrendszer tervezetei. Budára költöző egyetem. Akadémia. Írói
szerveződések
6.
Az
irodalom mediális terének átalakulása. Kéziratos és nyomtatott irodalom. Folyóiratok
7.
Az
olvasóközönség rétegeződése…Az olvasó mint befogadó, vásárló és mecenás
8.
A
nemzeti irodalom témavilága
9.
Az
előbbi folyt: Csokonai:Árpádiász, A méla Tempefői, Berzsenyi nemzeti ódái
10.
A
nemzeti irodalom esztétikai dimenziói…Kazinczy: Bácsmegyei
11.
Műfaji
és formai eszmények a felvilágosodás idején
12.
Kötetterek,
szerzői kompozíciókk és modellek
13.
Kazinczy
Ferenc pályája Ízlés és
stílus forradalmának, nyelújításának irányai. A korai szépség-eszmény előtérbe
kerülése. Az „izlés” fogalmának előtérbe kerülése. Az irodalom
etikai /nemzeti, közösség-teremtő/ dimenzióinak átértelmezése- Az
„érzékeny neoklasszicizmus” fogalma. Aművészet mimetikus
funkciójának újrafogalmazása. Az irodalmi nyelvújítás német modelljének
élrvényesítése. A kritika műfajának hazai megteremtése, kanonizációs
törekvései. Vitái
Szigorlati olvasmányok a Szegedi Tudományegyetemen
Kazinczy Ferenc
Széppróza
Gessner…
Bácsmegyei…
Versek
Epistolák: Báró Wesselényi Miklós, Cserei Farkas, Berzsenyi, Vitkovics.
Gr. Dessewffy
Tövisek és Virágok, Balassa József kiadása 1902 / ez van meg nekem/
Értekező próza
Recensio Himfy szerelmeiről…
Előszó Dayka Gábor verseihez
Báróczy Sándor élete
Ortológus és neológus nálunk…
Önéletrajz
Pályám emlékezete, 1956. Orosz László
Fogságom naplója, bármely kiadás
Erdélyi levelek
-„-
Memoriterek
Híven szeretni… /1795/
A nagy titok /1808/
Írói érdem /1810/
Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél /1819/ 7 sor
Fogságom naplója /1828/ 5 sor, Martinovics 1795. május 20
Kazinczy Ferenc 12 darabos diasorozat
Cikkszám 960
Ára 1364.- Ft
1. Török Zsófia a hozzá írt szonett kéziratával
4. az Orpheus címlapja
5. Kassai Magyar Társaság – K.F., Baróti Szabó és Batsányi
6. Kufstein, K.F. vázlata
7. Fogságom naplója, kézirat-részletek
8. Egyveleg írásai, fordításainak első kötete
9. Széphalom
10. Mondolat, egy rajz és címlap
11. Tövisek és virágok /részlet/
12. Időskori portré és a Pályám emlékezete egy részlete
Monitor 2003. okt. feladatlap.
www. Statpedu.sk
…4. Megindítja a Kassai Magyar Museum c. folyóiratot, majdan
Orpheus címmel új lapot jelentetett meg ugyancsak Kassán, a magyar nyelvújítási
mozgalom fő szervezője.
Lehetséges válaszok: Batsányi
Kazinczy Bessenyei Kármán
5.
Melyik
szonett?
Janus Pannonius: Pannonia dícséerte
Kölcsey: Huszt
Kazinczy: Írói érdem
Petrarca: Áldott nap
Nyelv-irodalom műveltségi feladatsor
…Berzsenyi eredetileg Az ősz címet adta Hervad már
ligetünk… kezdetű versének. A
közelítő tél címet Kazinczy javasolta, ezt Berzsenyi elfogadta. Látható a
vers kézirata Berzsenyi javításával.
Kazinczy emléke
Magyarország évforduló naptára. 2009 Kazinczy emlékév
A magyar köztársaság Nemzeti Emlékezet
programjából / 2004 – 2010/…kormányrendelet
Év Évforduló Érintett
miniszterek
2009 250 éve született
Kazinczy
nemzeti kuturális örökség
a felvilágosodás
magyar irodalmának jeles
oktatási -
költője, a
nyelvújítás atyja külügy-
Művész-Világ. hu 2006. 11. 03.
175 éve – 1831. 08. 22-én – halt meg Kazinczy Ferenc. A szövegben
hosszas méltatás, benne:…a Fogságom Naplóját Nemes Nagy Ágnes „véka
alatt tartott remekműnek” nevezte.
…Nyolc éves koráig anyai nagyapja, Bossányi ferenc házában
nevelkedett…jogot és teológiát is hallgatott…Nyelvtudása: latin,
német, ógörög, francia…tánolni, fuvolázni, festeni tanult…
/MTI- Panoráma-Sarudi Ágnes/
Történelmi portál. 2006. 08. 30. 175
éve félmillió áldozatot követelt a kolera.
1831 július-augusztusban Magyarországon
koleralázadás zajlott. A lázadást rövid idő alatt felszámolták. A járványban
félmillióan betegedtek meg. A halottak száma 237 641, közöttük Kazinczy
Ferenc.
Hódmezővásárhely történeti kronológiája
…1749. május
…1859. dec. 27. Megünneplik a városban Kazinczy Ferenc születésének centenáriuámát.
Piliscsaba Polgár Újság, 2004. márc.
Egy helyi rendezvényen egy hetedikes tanuló Kazinczy Ferenc életéből
készített játékos feladatlapokkal kötötte le a versenyzők figyelmét.
A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság honlapja. 2005.04.13.
Művészet és börtön
Szépirodalom és a börtön világa
….Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója
….
A Szegedi Fegyház és Börtön képzőművészeti szakkörének alkotásai
Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének százados ünnepély alkalmával,
zongorára. Mosonyi Mihály / 1815
– 1870/ Pest 1859. Metszett
aranyozott címlap. Kör keretben az idős Kazinczy, fejére koronát rak a múzsa.
OSZK zeneműtára
A Fiumei úti Sírkert szabadkőműves
halottai
Kiállításunk azoknak állít emléket, akik hazánknak, a tudománynak, a
művészetnek, a társadalomnak maradandót adtak…Kazinczy Ferenc, Kossuth
Lajos, Klapka György, Ady Endre, Móra Ferenc…páholytagok voltak…
Institut Française
L’a étudie les idées philosophique de Ferenc Kazinczy,
poète, publiciste et critiqe hongrois. Il tente de détecter les liens
qui l’unissent a ka philosophie allemende /Kant, Fichte/ sur le base
d’un épitre intitulé „Prof. Sipos Pálhoz”
Internethajó
Média és műveltség
2001. 09. 17.
…A császár kisszámú magyar hívei közé tartozó
„modernizáló” szellemú Kazinczy Ferenc emlékirataiban nyomatékosan
emeli ki a németesítő törekvések alapvető hazai akadályát, a nyelvtudás
hiányát…Herder óta tudjuk: minden ismeretet, a tudást a nyelvben fogadjuk
be…
Szerző:?
Tápiógyörgye
honlapja. Országos Kazinczy Ferenc emlékülést tartottak 2005. májusában
a község Művelődési Házában abból az alkalomból, hogy az általános
iskola Kazinczy Ferenc nevét vette fel.
Komló város
honlapja. A szakközépiskola neve 1967-1991 között Steinmetz Miklós. 1991-ben az
iskola Kazinczy nevét vette fel. Az indoklás:
Nekünk Kazinczy alakja az európaiságot, a minőséget, a fegyelmet, a
méltóságot ás a tartást sugározza.
A ”sugárzás” nem tartott sokáig. A szakközépiskolát
összevonták a Nagy László Gimnáziummal. A névadásban Nagy László győzött. Az
indoklás nem található a honlapon.
www. borászat.hu
web-oldalon Kazinczy Bor
mellett c. verse található
Sátoraljaújhely Zemplén levéltár…Kazinczy 1816 – 1831 haláláig dolgozott
itt, mint a megye főlevéltárnoka. Hatalmas munmkát végzett, értékes
gyűjteményeket alakított ki. Szobra a belső udvaron áll.
Gyömrő Város Portálja
…Megfordult Gyömrőn Csokoani Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc,
Kazinczy Lajos, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos.
Népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárságról
Ma nem kérhetnének állampolgárságot Ady Endre, Bethlen
Gábor…Kazinczy Frenc, Kosztolányi Dezső…
Metszés. hu hét
határon túl
2006. dec. 20.
Kampány a romániai magyar felsőoktatás minöségének javításáért
Fundatia Scola Iuventutis
Ország: Románia
Helység: Érsemlyén /Simiau/
Sátoraljaújhelyi Református Egyházközség. Bemutatkozás
„Újhely a magyarországi protestáns eclesiák történetében fő helyt
áll. A megújított tudomány itt vert legelébb gyökeret, innen sugározza ki ennek
világa az országnak minden egyéb tájaira” – írja Kazinczy ferenc,
aki 1814 – 18között gyülekezetünk főgondnoka volt.
Sátoraljaújhelyen 1990-ben a városvédő egyesület az Édes anyanyelvünk
verseny alkalmából Kazinczy-emléktáblát avatott a Városi Tanács falánál.
Bagon 1991-ben Helytörténeti Baráti Társaság alakult. 1994-ben a
helység 600 éves fennállását ünnepelte. Ebből az alkalomból Kazinczy egykori
szálláshelyén, a volt postaállomás épületén emléktáblát helyeztek el. A posta
emlékbélyegzőt használt.
Tatán, a Cseke-tó partján 1964-ben Kazinczy-emlékpadot állítottak a
kötő tatatóvárosi tartózkodásának emlékére.
Antikvárium
Hun Book hírdetés
Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek,
I.-II. Minerva, 1944
Antikvár, jó állapot. Előjegyezhető
Remekírók képes könyvtára, liliomos világos színű. Lampert Róbert
könyvkiadó kiadása. Kisfaludy, Kölcsey, Kazinczy
Ferenc válogatott munkái, magyar művészek rajzaival. 20 kötet. Korvina
Antikvárium. Szombathely
Vatera antik könyvek aukciója, 2006. febr. márc.
Kazinczy Ferenc Munkáji, 1815. II.- IX. kötet / az I. kötet hiányzik/
Kikiáltási ár:
A könyvekről több fotó látható/ a polcon egymás mellett, a kötetek első
oldala kinyitva/. A kötek címeit nem közli / azok alább korábbi forrásból
származnak/, hanem a kötetek címkép-mellékleteit,
valamintaz oldalszámokat.
2. Hadadi Wesselényi Miklós
3. Csehi József Első rendű
kapitány
4. Josephus Habsburg magyar király
5. Gróf Ráday Gedeon
6. Jápprai Spissich János
Zala Vármegye Első Alispán
7. Generális Báró Orczy
Lőrincz Abaújvári Fő-ispán
8. Barkóczy Ferenc de Szala
9. Pásztory József fiumei
kormányzó
Munkáji.
Szépliteratúra /Fordítások/ I – IX. Pest, Trattner János Tamás, 1814 -
1816
1.
Marmontel:
Szívképző regék; Herder: Paramythek, 1814. 379 p.
2.
Idyllek,
Evander és Alcimna, 1815. 377 p.
3.
Gessner
munkái, 1815. 385 p.
4.
Sterne:
Yorick levelei Elizához és viszont,
Érzékeny utazások, Goethe: A római karnevál, 1815. 415 p.
5.
Goethe:Esztelle,
Clavigo, A testvérek /színművek/, 1815. 238 p.
6.
és 7.
Ossziánnak minden énekei, 1815.
8. Wieland: A szalamandrin és a
képszobor, Goethe: Egmont /dráma/ 1816. 292 p.
9. Veit Weber: Bácsmegyeinek
gyötrelmei. A vak lantos, Herder: A repülő szekér, Brydon: Etna, Lessing:
Mesék, Phaedrus, 1816. 390 p.
Antiqua. Hu
Mitrovics Gyula: Kazinczy Ferenc esztétikai
törekvései. Debrecen-Budapest. 1929. Kiadó: Csáthy Ferenc
Antikvárium. hu Kazinczy
Ferenc: Fentebb stylus.
Interpopulart, 1995
Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek,
MTA Művészettörténeti Kutatócsoport,
1983
Benkő Lóránd: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudományban.
Akadémiai, 1982.
Intra Text com.
Kazinczy Ferenc összes verse. Közölve:
A Tanítvány
Kékellő violák illatozási
közt
Szüle egy gyenge leány
engemet…
„Te”,
mond, -
„Serdülj, s amiket itt
látsz,
Zengd majd lantom
idegjein.”…
…..zengi dalom;
honnomat egykor és
Lelkes nagy fiait…
1787
Régi könyvek az Interneten
Kazinczy Ferenc munkái
Költemények, Pályám emlékezete
Élő könyvek – Magyar Klasszikusok
Franklin Társulat, Budapest, 244 oldal
Antik könyvek
Kazinczy Ferenc válogatott
munkái
Remekírók képes könyvtár
Woldiamer F. és fiai, Budapest
395 oldal
Előjegyezhető
Központi antikvárium árverés. 2006.11.10. Portfolio.hu Pénzügyi Évkönyv Bankárképző Központ
A kéziratok tételei közt szerepel Kazinczy Ferenc egyik levele, melyet 1787-ben írt Eszterházy Ferenc egri püspöknek a püspökség területén
levő iskolák támogatásának szükségéről. Kazinczy ekkoriban több megyére
kiterjedő joggal kinevezett tanfelügyelő volt. Egyebek közt egy protestáns falusi
iskola támogatását is kéri a katolikus főpaptól.
A kézirat kikiáltási ára 1,5 millió Ft.
Kazinczy Ferenc: Az én életem. Összegyűjtötte, szerkesztette, előszót
és jegyzetet írta Szilágyi Ferenc. Magvető, 1987. Nemzet és emlékezet
Pályám emlékezete, Maecenas
Kiadó 1993, Magyar Hírlap, Heti klasszikusok
Fogságom naplója.
Utószó Fenyő István, a szöveg gondozása Szilássi Márton. Osiris, 2000
Millineumi könyvek
Kazinczy idézése
Hatvani Lajos: Egy zsidó-magyar monológja. 1927. május. KORUNK archívum
Kazinczy hat évet ült, amiért ilyeneket talált mondani:
„A mi korunk frivolitásnak
kora, megalacsonyítottak bennünket, hogy velünk tehessék, amit akarnak. Illő,
hogy aki erőt érez magában, ellene szegezze magát a reánk törő szörnyű veszedelemnek..a
profétákat és apostolokat keresztre feszítették, elfűrészelték, nyúzták és
mégis volt és lesz apostol.” /forrás:?/
A régi magyar szövegekben előforduló román kölcsönszók funkcionális
stilisztikai vizsgálatáról. Debreceni Tudományegyetem. 1999.
A példák között Kazinczy Ferenc úti levelei /Erdélyi levelek, 1816-tól kezdte írni/
Semmelweis Egyetem honlapja
Tanévnyitó
2006.09.04.
Becsöngettünk Hogy
jambusimra gáncs fog szállani;
Előre
láttam; ők az iskola
Törvényit
bátran általszökdösik.
Becsülik
a törvényt, de csak ha jó;
Becsülik
a példát, de csak ha szép.
De
kell-e törvény, kell-e a szépre példa?
S
nem-széppé a szépet s a rútat viszont
Nem
rúttá, e kettő kénye tészi-e?...
Kazinczy
Ferenc: Berzsenyihez
Dr Szollár Lajos dékán a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi
Karának 233. tanévi avató ünnepségén tartott beszédébvebn idézi Kazinczy Jót s jól…kétsorosát.
Elhízástudomány. hu
A magyar elhízástudomány honlapja
Cégünk mottójául Kazinczy Ferenc egyik híres gondolatát választottuk,
mellyel teljes mértékben azonosulunk. „Jót
s jól” Ezt a szemléletet kívánja élrvényesíteni az Elhízástudományi
Társaság
Új Kazinczy Híradó
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok”
Kispest legkedveltebb cserkész havilapja. Kazinczy Ferenc cserkészcsapat. Fenntartó testület:
Kispest Nagyboldogasszony plébánia
Illyés Gyula: Naplójegyzetek,
1981.-83. Osiris, 94.oldal /Nem a hálóról. B.G./
<< Kazinczy prózája folyamatosan
villogtatja az erőt, az ötletet, a természetes frissességet. Versei ólomlábúak,
nyelvileg nyakukat-tekerőn rossz-gerincűek. Azt várná az ember, hogy ugyancsak
homályban maradnak a próza ragyogása mellett. Nem. A köztudat – az
irodalom szakmunkásai jóvoltából – a versekre is fény hárul. Káprázatot
kapok magam is.
A Népszabadság emlékező cikkben ünnepli
elsőül helyezve épp azt a mélyreható Kazinczy-verset – azt a híres
epigrammát, amelyet én már az iskoláskönyvben is bámulva olvastam, hogy soha
senki nem olvasta el azt valóban mélyre pillantva.
A Nagy titok címűről van szó:
Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt
ha nem érted
Szánts
és vess, s hagyd másnak az áldozatot.
Vagyis menj parasztnak? Azaz eszedbe se
jusson a műveltek közé keveredni, írástudókhoz közelíteni?…nem jó verset
írt. >>
Benczédy József: Jót s jól! Tinta kiadó
…a könyv két fő részére, nyelvművelés
és szókészlettan – utal a Kazinczy-idézet
Grétsy László: A mi nyelvünk. Tinta kiadó
…Kazinczytól felvett szövegek: a
címadó vers és Levél Aranka Györgynek /részlet/
Ismertető a könyvről: Kováts Dániel:
Íróink és költőink a magyar nyelvről.
Honismeret, 2000. 5.
…a címadó verset Kazinczy 1817-ben
küldte el Kis Jánosnak…a versben a költő tanúbizonyságot tesz a magyar
nyelvnek a göröggel, latinnal, franciával, lengyellel, olasszal egyenértékű
kifejező erejéről…
Margócsy István: „Istennőm, végzetem,
mindenem, magyar nyelv!” A magyar nyelv kultikus megközelítése. Beszélő,
2006. október
A tanulmány többször idézi Kazinczyt, ezek
között a Báróczy élete / 1810/ c. tanulmányból való az idézet:
A mi nyelvünk anya, leány s ismert rokon
nélkül úgy áll a több nyelvek között, mint főnix az ég madarainak
számában…
Versek a magyar nyelvről
/részletek a lemez teljes anyagából/
Hungaroton
Berzsenyi: A magyarokhoz
Ady: Az igazi szó; Mátyás
bolond diákja / „Diák írj magyar
éneket…”/
Ábrányi E.: Magyar nyelv
Arany J.: Grammatika versben;
Kozmopolita költészet
Faludy F.: Óda a magyar nyelvhez
Kazinczy: A mi nyelvünk
Petőfi: A régi jó Gvadányi
Jékely Zoltán: Zengő nevek
Füst Milán : A magyarokhoz
„…Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás
nyelv a magyar
Révület fog el, ha rá gondolok is…”
Kányádi S.: Noé bárkája fele
Remenyik S.: Az ige
Márai S.: Halotti beszéd
Illyés Gy.: Koszorú
A kevéssé ismert versekből
többet idézek B.G.
Illyés Gyula:
Koszorú
Fölmagasodni
nem birhatsz. De
lobogsz még,
szél-kaszabolta
magyar nyelv, lángjaidat
kígyóként a talaj
szintjén iramítva…
Elhagytak
szellemeid…
most mutatod meg,
most igazán –
nekem is, mire vagy jó…
Összemosolygás
nyelve…
nem kaphat koszorút
oly ragyogót,
amelyet szaporán lesietve ne hozzád
vinne, ne lábad elé
tenné, mosollyal
bírva mosolyra vonagló
ajkad, fölnevelő
édesanyám.
Fried István: Kölcsey Ferenc „költözködő”
verssorai…Tiszatáj, 1995. 04
Már Kazinczy Ferenc is…Nemcsak úgy találomra, hanem tudatosan,
folyamatosan, mintegy egy általa kedvelt és ízléssel művelt műfaj
jellegzetességévé emelve. Méghozzá nem rejtve, hanem látvánnyá téve,
„grafikailag” is tudatosítva…nem restelt
„vendégszövegek”-kel élni…Magyr és idegen nyelvű mondatok
emelődnek be…