KAZINCZY A HÁLÓN

 

Összegyűjtötte: Berszán Gábor

2004.

 

KAZINCZY II.  

       64 web-oldaltól

 

 

ELŐSZÓ 2009. 12. 30-án

 

Részletek olvashatók alább, az Utószóban. Internetes hőskorszakomban / 2004- 2008/ vadul gyűjtöttem a leszedhető anyagokat. Eljutottam a Kazinczy a hálón V. fejezetig. Később a hálóról leszedett szöveget közvetlenül beiktattam abba a fejezetbe, amit éppen szerkesztettem. Egyes dokumentumokat /pl. Fekete gróf élete/ a Kedvencek közé tettem félre. Végül is okafogyottá vált a gyűjtés folytatása. Az egyre növekvő internetes terjedelem / pl. a Google sorra rakja fel a hazai és külföldi klasszikusokat/ kapacitás-okok miatt is indokolta a gyűjtés abbahagyását.

A meglevő háló I és II. fejezeteket összevontam. Az egyesített szöveg olvasható a következőkben.

 

 

                                                                            web-oldal

Tartalom

 

  Kazinczy a Nyugatban                                                         4

  Kazinczy és a művészet                                                       5

        1902. 3. Régi magyar mecénások

        1903. 1. Balkay Pál

        1911. 6. Balkay Pál instanciája

        1903. 4. Nagy Sámuel

        1903. 5. Donát János

        1904. 3. Rombauer János

        1904. 3. Czetter Sándor

        1904. 3. Pongrácz festő

        1904. 3. Erős Gábor rézmetsző

        1904. 4. Richter – Manschgo

        1904. 5. Kazinczy és Ferenczy

        1904. 6. Neygass festő

        1905. 1. Krafft Péter Zrínyi képe

        1906. 2. Vandza Mihály diszletfestő

        1906. 5. Schmelzer szobrász

        1906. 6. Lochbicler festő                  

        1907. 2. Schorn festő

        1907. 6. Kazinczy és Oeser

        1907. 6. Ehrenreich Ádám

        1908. 2. Levelezése művészekkel

        1908. 2. Kassai képírók

        1908. 2. Hesz Mihály és Kazinczy

        1909. 6. Rohn: Arcképcsarnok

        1910. 6. A Nehauser testvérek

        1912. 2. Kärling Tóbiás

        1913. 1. Széphalom építőmestere

        1913. 2. Bellaágh József

        1915. 8. Rombauer János

        A Zrínyi-kiadás illusztrációi

        Békési: Csokonai megvalósult Zrínyije

        Kis Farkas G.: Kazinczy Zrínyi jegyzetei

        Madách rajzmestere

        Árnyképek a 18-19. században

        Vallástudomány 2005  /Kohn/

 

  Kazinczy irodalmi munkássága                                          11

 

        1994. Batsányi-Verseghy-Kazinczy

        1996. Fried: Az érzékeny neoklasszicista

        Geszner Idylliumi /szöveggyűjteményből/

        1997. Sebestyén: Debreceni Grammatica

        1999. Levelezése Jósika Jánossal

        1999. Kölcsey Daykáról

        1999. Hász Fehér Katalin: Folyóirat-kritika

        2000. Hász Fehér Katalin: Kánonépítés Kazinczynál

 

                 Közjáték /Hász Fehér közbeszól/                                                16

 

        2001. Kazinczy körül

        2001. Kazinczy Yorick-fordítása

        2002. Kazinczy a kismester

        Weöres: Három veréb…

 

        2002. Németh: Pályám emlékezete

        2002. Orbán: Pályám emlékezete

        2002. György: Pályám emlékezete

 

               Hőgye: Kazinczy Ferenc utazásai

        Kováts: Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra

 

        2003. Margócsy: Verseghy Aglájája

        Bartzafalvy Szabó Dávid: Szigetvárt klastromi története

        Margócsy: Barczafalvi Szigvárt fordítása

        Bodor Béla: Szigvárt Xavér költeményei

        2003. Hász-Fehér Katalin: Dayka-Berzsenyi kanonizáció

2004. Tóth O: A nagyszerű krtikus és a kis/szerű/ poéta

        Takáts József: Az irodalmi image formálása /Dayka-kanonizáció/

        2003. Bódi Katalin:…a francia és a magyar levélregény

 

A költő Kazinczy                                                                                   25

 

        Gergye: Kazinczy és a gráciaköltészet

        Kováts: Új Poétai Gyűjtemény /Miskolc/

        Kazinczy-versek CD-n

        Kazinczy művek fordítása

 

A műfordító Kazinczy, a fordításról

 

 

  Kazinczy szabadkőművessége, szellemisége                                  27

        Kupán: Kazinczy az első nagy szabadkőműves

        Benedek: Könyv Kazinczy szabadkőművességéről

        Schön: Nemzeti intézményeink

        Berényi: A szabadkőművesség a magyar nyelvért

        Eckhardt: A magyar rózsakeresztesek

        Vörös: A newtoniánus kozmológia

        2002. Simonyi: A fizika kulturtörténete

 

  Sárospatak                                                                                        29

        Dienes: A sárospataki tanárok hatása

        2002. Nagy J.: A kollégiumi kultúra

        Komáromy: A pataki diákévek

        A Magyar Tudós Társaság és Sárospatak

             Kazinczy 1791-es tervezete a Társaságról

        Baránszky: A regény meghonosodása

        Kunáné:  Kazinczy valláskritikája

        Az ateista Kazinczy

       

Nemzedékváltás                                                                              34

 

        2004. Németh: A költőfejedelem és a szürke eminenciás

        2004. Rászlai: A széphalmi ízlés távlatai

        Erdélyi: A Pyrker-pör

        Debreczeni: A felvilágosodás korának magyar irodalma

        2005. Kazinczy az ÉS-ben, Győre Balázs emlékezése

 

Kazinczy és a pedagógia                                                               36

 

        Kazinczy  pedagógiai vállalkozása /Biblia-átírás/

        Magyar Rádióban részletek Kazinczy biblia-átírásából

        Kováts: Oktatás Kazinczy szellemében

        Fehér: Vita Pestalozziról

 

Kazinczy és a színház                                                                  37

 

        Kiséry : Nádasdy /és Kazinczy/ Hamletje

        Kassa szinházi élete

        Gragger: Moliére első nyomai,  1909

        Babiczky tv-filmje a Fogságom naplójából

 

Kazinczy életrajzai                                                                      39

 

        Mészáros Istvántól

        Magyar irodalom, ELTE, K.F.

        Czupy György: A magyar reformkor előfutárai

        Wikipedia kiegészítés

        Kazinczy olaszul

 

Kazinczy és a felvilágosodás sajtója                                            40

 

        Magyar Museum

             Előbeszéd

             Első negyednek foglalatja

        Orpheus; Bevezetés

        Hazai Tudósítások

        Erdélyi Múzéum

        Tudományos Gyűjtemény

        Felső Magyar Országi Minerva

        Régi hírlapok

 

Könyvei, könyvtárak                                                                   44

 

        Teleki könyvtár

     Ráday könyvtár

     Magyarországi könyvtárak

     Pápai Páriz emlékkönyve

     Sándor István és a Magyar Könyvesház

     Első kiadások

 

Váczy: Levelezés-kötetek adatai                                             50

 

Balogh-Tóth: Magyar leveleskönyv, I.- II. 2001

 

Művelődéstörténet                                                                   51

 

     Alszeghy: A könyv és olvasója

     Kulcsár: Olvasóközönségünk 1800-ban

 

Kazinczy az irodalomoktatásban                                           54

 

     Puska

     Orlovszky: Irodalomtörténet

     A felvilágosodástól a romantikáig

     Tanszéki programok: Elte, Eger

            Busa M.: Bibliogáfia /2001/

     Kováts Dániel Busa könyvéről

 

Beszélgetések                                                                            56

 

     Dávidházi Péterrel

     Fried Istvánnal

 

Névmutató                                                                                57

 

Utószó

 

Foglalatoságai, tisztségei

 

 

 

 

 

Megjegyzés. Bőségesen szedhető le a hálóról Kazinczytól származó vers és próza. Gyűjteményünk a róla szóló írásokat tartalmazza. A tematikát a gyűjtött anyagok tartalma formálta. A szövegeket rövidítve közlöm, azokhoz levélrészleteket csatolok.

 

 

Kazinczy a Nyugatban               

 

A Nyugat folyóirat a hálón elérhető. A Kazinczyval foglalkozó írásoknak csak a szerzőit és a Nyugat évfolyamát közlöm. A keresőprogram segítségével elérhetö mindazon Nyugat közlemény, melyben szó esik Kazinczyról.

 

Kuncz Aladár recenziója Váczy Kazinczy könyvéről, 1909

Kuncz Aladár, 1913

Krúdy Gyula, 1923

Túróczy Trostler József, 1930

Hevesi András, 1931

Szerző megnevezése nélkül 1931

Tamás Ernő: Fogságom naplója, 1932.4.

 

 Kazinczy és a művészet

 

Művészet, megjelent 1902 – 1915 között, évi 6 alkalommal. Szerkeszti: Lyka Károly. A folyóiratból vett közleményeket a témához kapcsolódó, egyéb forrásból származó írásokkal egészítettem ki. A Nyugathoz hasonlóan a Művészet is elérhető a hálón. Irodalomszervező munkája mellett kevésbé ismert, hogy Kazinczy hasonló tevékenységet fejtett ki a képzőművészetben is.

 

1902. 3. Régi magyar mecénások közül Ráday Gedeont Kazinczy bíztatta, hogy necsak könyveket, hanem képeket is gyűjtsön. Nagy nehezen vette rá arra, hogy Ráday lefestesse magát. Kazinczy szenvedélyes gyűjtő volt, maga is rajzolt és festett. Ezt családja nem vette jó néven. Özvegye írja később, kölcsönkérő levelében:

Vagyonát elliterátorkodta, picturákra, gravure-ökre költötte, hazája ízlését óhajtva emelni…

 

A tudós társaság mellett szépművészeti akadémia eszméje is foglalkoztatta Kazinczyt. A terv nem sikerült, a tudós társaság első titkárául pedig nem Kazinczyt, hanem a kisebb érdemű Döbrenteit választották meg.

 

1903. 1. Balkay Pál festővel Kazinczy hosszú ideig volt kapcsolatban. Dessewffyhez 1810-ben írt ajánló levele előtt ír róla Rumy Károly Györgynek. Az 1808. 10. 27-i levélben Kazinczy megemlíti, hogy Kreutzinger róla készített portréját Balkayval másoltatja.

Cserey Farkas > K,  1808.11.19: dolgoztasson Balkayval az ő számára is. 1808. 12.  08-án Kazinczy újra ír Rumynak Balkayról: mikor bécsi lakásában járt azt sikeres másolatok díszítették.

 K > Döbrenteinek,  1810.05.05: Balkay Kazinczynál időzik. „Miolta itt van, Kreutzinger képét copirozza és a Geszner Salamon rezei közül Lédát a hattyúval dolgozza vászonra. Ezzel csaknem egészen kész. Nyert Széphalom a kép által, oly szép a Balkay Lédája”. Később változott Kazinczy véleménye. K > Döbrenteinek,  1810.11.19…” Ne tudassa az úr vele, amit mondok; ő nem szerencsés portraitirozo.”

1912-ben már Donát Kazinczy kedvence, aki szintén másolta Kreutzinger képét. Egy évvel később Rumynak ismét dícséri Balkayt. Az 1903-ig megjelent Kazinczy-levelezésben 1813-ban történik az utolsó említés Balkayról.

 

1903. 5. Donát János arcképfestőről több levelében szól Kazinczy. Először 1806. 05. 29-én Cserey Farkasnak írt levelében ajánlja, hogy Bécsben keresse fel. 1812. 11. 10-én Horvát Istvánnak írja: „Donát a képet szerencsésebben kezdette, mint minden más festő, aki valaha festett. Meglehet, hogy a kép oly szép, mint a Kreutzingeré nem lesz, de bizonyosan inkább fog hasonlítani hozzám, mint akar az…”

1812.12.20: Helmeczynek: „Te is kihalhatsz minekelőtte nagy céljaidat elérnéd. Hadd bírják akkor barátaid képedet” és ajánlja Donátot… 1814. 08.08. Pápay Sámuelnek: „ennél a széplelkű öregnél még nem volt Magyar országon találóbb festő.” Donát elhunytát feljegyzi a Tudományos Gyűjtemény is / 1830.12.12/

 

1911. 6. Balkay Pál instanciája /kérvénye/ adóügyben készült és Eger levéltárában találta a szerző. Ennek azért örült, mert korábbi kutatásai során kevés adtot talált az akadémiai festőről. Tárkányi Béla naplójából: „1842. dec. 12…a megyegyűlésen Kazinczy Ferencnek Balkay Pál egri festészhez írt 30 eredeti levelét másolat végett megkaptam”. A levélmásolatok sajnos eltüntek.  /Barkócy E./

     

1903. 4. Nagy Sámuel rézmetsző életrajzi adatait Kazinczynak köszönhetjük. Erdélyi leveleiben írja, hogy 1810-ben Nagy Sámuel a kolozsvári ref. kollégium rajztanára volt. A művészet több ágában törekedett jártasságra. Kazinczy szerint az polihisztorsághoz vezet, minél pedig nincs veszedelmesebb.

Döbrenteinek a Művészetben említett levele:

 

Döbrentei > K,  1811.03.16…Tegnapi levelében olvasom Kiliánnak, hogy gróf Török Lajosnak s Viczaynak egy egy melyképét küldi. Én megvallom, azt gondolám, hogy több exemplár jö. Ha nem jő, nem vehetem hasznukat a Múzéumban, mert Nagy Sámuel nem gondolom, hogy metszene számomra…

 

Idézi a Művészet a Nagy Sámuellel foglalkozó írásban a következő levelet:

 

K > Kis Imrének,   1811.06.27…Sok magyar művészt ismerek, aki félig vagy addig sem teszi meg az utat s magát valaminek véli…ilyen Nagy Sámuel…

Még további öt levélidézet található a Nagy Sámuel-ismertetőben

 

 

1904. 3.  Adatok Rombauer János életéhez.

 

Kazinczy Kis Jánoshoz 1825. 02. 23-án írt leveléből tudjuk meg, hogy régi az ismeretség Rombauerrel, aki mint jómódú művész jött haza 20 éves szentpétervári tartózkodásából. A nyughatatlan művész szabadkőműves is volt, de 1802-ben a páholyból kiléptették, feleségétől elvált. Lefesti Kazinczyt, aki büszkélkedik: Rombauer úgy szóla a mesterség felől, mintha én is festő volnék.

 

1904. 3. Czetter Sándor Kazinczyval még tanulókorában ismerkedett meg, amiről egy bécsi levél tanuskodik. 1802.10.31-én Kazinczy azt írja Virág Benedeknek, hogy Czetter rajzolásait küldje el hozzá. Kazinczy kérésére Csokonai Czetterrel festeti le magát, majd ennek alapján készíttet rézmetszetet.

 

  Csokonai > K,  1802.12.26…Ami a festőt illeti, a Tekintetes Úrnak rólam való gondoskodása meghaladja érdememet…Ráállok a kívánságokra…Bétsi Barátim arra kértek, hogy ha több festéssel mehetnék fel magam, Czetter jobban dolgozhatna a rézre. Tavasszal különben is fel kell mennem. Vásárkor erről is tanácskozhatunk…Csokonai: Levelezés, Akadémiai, 1999.

 

Kazinczy 1810.02.25-i Rumynak és 1811.04.19-i Sárközy Istvánnak írt levelében emlegeti Czettert.

 

1904. 3. Pongrácz festő Kazinczynak két levelében fordul elő. Munkájával nem volt megelégedve, ezt 1805.09.01-i,  Kárner Lászlónak küldött német nyelvű levelében említi.

 

1904. 3. Erős Gábor rézmetszőről Kis Imre ír Kazinczynak 1809-ben abból az alkalomból, hogy a festő megfordult a debreceni vásárban. A továbbiakban Kis beszámol arról, hogy Erős nyomdát akart szerezni, majd jegyzőségre pályázott. A nyomdászati engedélyt nem kapta meg, mert mint a Magyar Kurirban 1815.01.23-án olvasható nekrológ írja: „ minden jeles próbatételeit a betűmetszésre, öntésre, nyomtatásra…abbahagyta…” Így ért véget 36 éves korában annak a magyar rézmetszőnek az élete, ki már deák korában nagy figyelmet keltett atlaszaival.

 

1904. 4. Richter – Manschgo

 

Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből c munkában nem található a két arcképfestő. Kazinczy Szeder Fábiánhoz írt 1828.11.22. keltű levele nyomra vezet:

„Richter pesti festő a Leopold utczán…engem feste, s képemet en profil hírem nélkül kőre metszette. A munka durvácska, de a rajzolat igen jó, s képem minden barátim itéletek szerint el vagyon találva…Czuczor barátunkat is ő festette…”

”Thewrewk barátom nov. 10 d. érkezek meg hozzám Manschgo festő útitársával. Patakon sokakat feste…nálam feleségemet olajban en miniatűre, lyányomat aquarellben…”

Ponori Thewrewk József Dűrerről írt dolgozata 1844-ben jelent meg németül Pozsonyban. A Művészet szövege így folytatódik: „Manschgoról nem tudok felvilágosítást adni, hálára kötelez, aki rávezet a nyomra…”

Kazinczy becses művészettörténeti adalékokkal telt levele a pannonhalmi kézirattárban található. Megjelent az Irodalomtörténeti Közleményekben.  /Rexa Dezső/

 

1904. 5.  Meller S.: Kazinczy és Ferenczy

 

Kazinczy hamar tudomást szerzett a Rómában dolgozó magyar szobrászról, Ferenczyről. Hozzá írt két levele a Ferenczy-hagyatékból került elő.

K > Ferenczy Istvánnak,  1825.01.04…Hébénknek egy recensióját készítettem, de az nyomtatva nem lesz, míg meg nem írod, javítsam-e ítéletemet…”…az egymástól távol álló szelíd szemöldök deríti fel azt a szép arcot! S a gazdag hajfürtözés…”

Néked ki ad munkát, és mit csinálsz; igen azt, hogy visszakészülsz Rómába. Csak addig ne menj, míg én megláthatlak…te tudod, hogy a plasztika a természet helyett újat mást, egy szebbet, egy varázst ad. Így adád te a Csokonaiét…

K > Ferenczynek,   1828.08.19…társamtól hallám Tornán, hogy fejem már gipszben le vagyon öntve. Neked köszönöm, hogy halhatatlanná tevél…

 

K > Fáy Andrásnak,  1830.06.22…Az én egyik nagy kevélységemet,  Ferenczyt, méltóztassék uramöcsém nagyon tisztelni nevemben, s kérni, hogy engemet szeretni ne szűnjön meg; én őtet bizony nem fogom…

 

1904. 6. Neygass festöről 1811.11.06-i levelében ír Kazinczy Szentgyörgyi Józsefnek. Drága és csillogó ruhákat fest. Portréfestéshez nem őt, hanem a bécsi Fügert vagy Kreutzingert tartja alkalmasnak.

 

1905. 1.  Kazinczy és Krafft  Péter Zrínyi-képe

 

Kazinczynak „ A Szigethy hős Zrinyi képe eránt. 1824.” c. írásában olvasható: A Hébe kiadója engem szóllíta fel, hogy Zsebkönyve számára dolgoznám a Szigheti hős Zrínyi Miklós Biographiáját; s most midőn ezen Biographia íve elhagyá a sajtót, közli azt velem, a hős képével, melly Hébéje homloklapja mellé fog tétetni…a réz Zrínyi Miklóst adja ugyan, de nem aki Szigethnél, hanem aki a krusaneci erdőben veszett; nem a nagy hőst, hanem a nagy hőps unokájának fiját…a Poétát…olly botlást tétetének Krafttal, mellynek kell megigazítatnia…

Kazinczy közreműködésével sikerült elérni, hogy Krafft nem a Rahl által metszett és a költőt ábrázoló képét vette alapul, hanem a műhöz illő Zrínyi kirohanása néven ismert képet készíthette el.                        /Esztergár László/

 

1906. 2. Vandza Mihály díszletfestő és rézmetsző Kazinczy 1807.04.24-i, Ferenczy Lajosnak írt levelében fordul elő: „…festése nagy dícséretekkel kürtöltetett ki az újságokban…Vandza még kezdő s olyanról a dramatica-festésben sokat várni nem lehet…Neuhauser…felőle úgy szólott, mint középszerű fejről.” Később Kazinczy a festőt felkeresi Bécsben. Díszletfestő tevékenységéről Döbrentei ír Kazinczynak 1811.05.20-i levelében: „Az ő festése felől, ha jónak lehet is mondani, ne képzeljen a Tekintetes úr magas művészi ecsetet…”  Kazinczy egy levelében írja: „Sok magyar művészt ismerek, aki félig vagy addig sem teszi meg az utat…Ilyen Vandza…  /Neményi/

 

1906. 5.  Schmelzerrel mellszobrot szándékozott készíttetni Kazinczy 1816-ban. Erről az Erdélyi levelekben is említést tesz. A szobrászt Bethlen Lajos hozta Bécsből.

 

1906. 6. Lochbichler festő Révai Miklós képét Szana Tamás említi, kritikai megjegyzés nélkül. Kazinczy Horvát Istvánhoz írt 1815.09.24. levelében viszont megjegyzi, hogy Donáttal újra kellene festetni a képet. „ a vékonytestű ember képéből vegye le azt a sartosságot /?/, mellyet mindenik orcája, de kivált a jobbik mutat. Az ő húsa nem zömök volt, hanem nyálkás inkább s a kép éppen ellenkezőt mutat.” Kazinczy Báróczyról készített életrajzában szó esik Lochbichlernek egy oltárkép másolatáról. A másolat Raphael Transfiguraciója.

 

1907. 2.  127.-144.old.  Schorn festő Berzsenyi képe

 

Berzsenyi képének festésekor említi Kazinczy levelezésében a selmecbányai születésű Schorn festőt. A költőről miniatürt festett.  Kazinczy megdicsérte Schorn munkáját.

 

1907.  6. Bayer József: Kazinczy és Oeser

,

Kazinczy nagy műbarát és kiváló műértő is volt. 1777-ben a Belvedereben jár, így emlékezik erre: mi lehetek vala, ha Bécsben, Parisban vagy Rómában születtem volna! Öt napi bécsi tartózkodása alatt annyit bújta a Belvedere termeit, hogy elfelejtette megvenni Gessnert.

Oeser rajzait Pesten látta először, később levelezésben állott vele. A közelebbi barátságnak gátat vetett fogsága. Oeser a 18. század kalandos alakja. Kazinczy Oeser három képét ismeri hazánkban: egy oltárképet  a pozsonyi kath templomban; egy csaknem 3 lábnyi magasságú képet a saját tulajdonában; egyet a kassai szenátornál.

Kazinczy Klopstock Messiását művészileg is méltó formában akarja megjelentetni. Címképet szándékozik festetni a műhöz, erre Oesert kéri fel. 1794. évi levelében Oeser azt válaszolja, hogy Klopstock barátja, számára az ajánlat kellemes. Végül is a kép elkészül és kalandos úton jut el Kazinczyhoz. A kép nem felel meg várakozásának, de az  mégis Oesertől, „egy közbecsülésben álló magyar művésztől van”. Kazinczy a képet Bécsben metszette Kiningerrel. /A képre  a Kazinczy-levelezés II. és III. kötetében található több utalás/

 

1907. 6.  Ehrenreich Ádámról azt tartja Kazinczy, hogy nem egyéb, mint pecsétnyomó rézmetsző. Vele dolgoztatott Trattner Mátyás, bár igényes munkát nem mert rá bízni. Révairól készített képéről úgy vélekedtek, hogy Ehrenreich nem tud rajzolni.   /Bayer J./

 

1908. 02. 124 – 144. old. Kazinczy levelezése művészekkel, arcképei

 

Az MTA kiadásában, Váczy János előszavával és kommentárjaival jelent meg Kazinczy leveleinek tizenhatodik kötete. A 650 oldalas gyűjteményben számos olyan levél található, mely régi művészeti törekvésekre figyelmeztet és a régi magyar művészeti viszonyokról nyújt igen hasznos tájékoztatást. Kazinczy úgy képzelhető el, mint egy nagy műveltségű, lelkes, nemes ösztönű riporter, aki kora életének minden nevezetesebb mozzanatát feljegyzi. Mások is szívesen közölnek vele ilyeneket. Művészi kérdésekben éppen olyan döntő fórum Széphalom, mint irodalmiban vagy nyelvészetiben. Kazinczy levelezésben állott Magyarország majdnem összes művészemberével, rajtuk kívül számos bécsi, lipcsei, berlini és prágai festővel. A magyar művészeket személyesen ismeri. Írótársait figyelmezteti portréik elkészítésére. Ő már gyermekkorában láthatta képmását művészi festmény alakjában. 1819-ig nem kevesebb, mint 23 arcképe készült, festmény és rézmetszet, kicsi és nagy, hazai és külföldi egyaránt.

 

1908. 2. Kassai képírók a XIX. században.

Kassa művészeti élete szoros kapcsolatban volt a bécsi képzőművészeti akadémiával. Ennek igazgatója Schmutzer, akit Kazinczy így jellemzett: „nagy mester a vonásos metszésben”. Schmutzer vezetésével képezte magát Simay Kristóf, a kassai normális iskola rajztanítója. Simayt ugyancsak nagyra tartotta Kazinczy. Rajztanító volt Kassán Bellaágh József, aki Kassa építőmestere posztot is betöltötte. A kassai múzeum és levéltár őrzi több rajzát. Bellaágh tervezte az Erzsébet egyházban a „szomorú kőoszlopot”, 1847-ben József nádor rekvieme alkalmából.

 

1908. 2.  Bayer József: Hesz Mihály /1768 – 1830/ és Kazinczy.

A magyar születésű bécsi képíróról úgy emlékezik meg Kazinczy 1810-ben írott egyik levelében, mint aki a képírásban mestere Balkay Pálnak, Nagy Sámuelnek, Marczinkey Eleknek, Vándza Mihálynak és Kis Sámuelnek. Hesz Mihállyal foglalkozik a Tudományos Gyűjtemény 1818. IV. 140 –141. száma „A Honnyi Mívészek Esmertetése” c. rovatában.

 

K > Döbrenteinek,  1810.05.05….Balkay Pál úr köszönti az urat…Nagy Sámuellel, az erdélyi rézmetszővel és Marczinkey Elekkel, Vándza Mihállyal és Kis Sámuellel együtt tanulta a képírást Bécsben magyar születésű Hess Mihály prof. alatt. / Váczy a levél jegyzetében ismerteti a Kazinczy által említett képírók munkásságát. Utal arra, hogy Hess a VIII. kötet 424-425. oldalain is előfordul. B.G./

 

1908. 4.  Bikfalvi Koréh Zsigmond

 

Drámafordítással is foglalkozott. Mint festőről Földi János emlékezik meg 1791. 06. 04. Kazinczyhoz írt levelében, érdeklődvén micsoda ember. Kazinczy 1791-ben látta Koréh Horváth Ádámról készített képét. Tetszett neki a kép ornamentikája., Az arckép szinte mellékessé válik az ornamentika mellett. „Ha egészen eltalálta-e a képedet – írja Kazinczy Horvátnak – azt mások ítéljék meg: elég az, hogy én ebben is reád ismerek…Aki gáncsolni fogja, gáncsolja Kórét, a festőt, ne pedig a rézmetszőt.”                                                          /Bayer J./

 

1909. 6. Rohn: Hírneves magyarok arcképcsarnoka

 

Rohn munkája két részből áll: a régiek arcképei, közöttük Martinuzzi György, Zrínyi Ilona, Wesselényi Ferenc, Zrínyi Miklós. Az újabbak: Vörösmarty, Deák, a nyelvújító Kazinczy , a zongoraművész Liszt Ferenc…Ugyancsak Rohn adta ki a „Hírneves egriek arcképcsarnoka” c. munkát. Itt található Pyrker László és a szerb származású költő, Vitkovics Mihály, a nyelvész Szvorényi József.    N - 308

 

1910. 6. A Neuhauser testvérek

 

Midőn Kazinczy 1816-ban Kolozsvárott járt, megemlíti, hogy a normális iskolában „prof. Neuhauser, testvére Ferencnek, a szebeni professzornak” volt rajztanítóként alkalmazva. Neuhauser Ferencről a Trausch Schriftsteller Lexikon mint szebeni rajztanárról emlékezik meg. A Wurzbach lexikon azonos nevű nagyszebeni rajztanítóról tesz említést.

Kérdés, hogya két lexikonban említett személy azonos-e? Kazinczy levelezésében /IV. kötet, 563 oldal/ Neuhauser Jánosról esik szó. A Neuhauser testvérekről eddig előkerült adatok eléggé  ellentmondásosak, további kutatás szükséges, amihez támpontot nyújthat a Kazinczy-levelezés.

 

1912. 2. Kärling Tóbiás több olyan festményét említi Kazinczy levelezésében, melyekről eddig a festő életírói nem emlékeztek meg. Ilyen Berzsenyiről festett képe. A képpel sem Berzsenyi, sem Kazinczy nem voltak megelégedve. Ennek ellenére Kazinczy megrendelte a festőnél Rákóczy Ferenc képének másolatát. A Dessewffyről festett kép kissé önkényesre sikerült, mivel a festő kedveskedésből szépített a képen.

 

1913. 1. Széphalom építőmesteréről Kazinczy 1810-ben, „Széphalom és házi dolgaim” c. feljegyzésében ír:

Anyám félt a soha ki nem elégíthető újhelyi Bossi kőmívesmestertől s úgy hagyta, hogy a munka Radi Károly pataki építőmesterre bízattassék. Épületemnek ez leve szerencsétlensége…a szobák eltévesztett szeglettel épültek. Élhetetlen és felette szótalan ember volt; ha megjelent munkásait megtekinteni, úgy nem szólott, mintha kamalduensisi barát lett volna; s így az épület roszul is épült, többe is került…1791. május 16-ikán tették le az első fundamentum kövét. Télben 1791. a fedél is tökéletesen elkészült                                                                    K.L.

 

1913. 2. Bellaágh József. . 78-79.old. /K> Bellaágh levelet amit a Művészet közöl -  a 23. kötetből iktatom be. A kötet jegyzete megemlíti, hogy a levelet Kemény Lajos közölte a Művészetben. B.G./

Bellaágh a kassai normális iskola rajztanítója, 1781-ben született Pesten. 1802-től 1869-ben bekövetkezett haláláig élt Kassán. Nemesi konviktusban, magán-leányiskolában tanít, rajzon kívül zenét is. Kazinczy levele mutatja, mnnyire becsülték Bellaághot.

 

K > Bellaágh,  Széphalom, 1815.12.15.

Különös bizodalmú, Drága jó Uram, Professor Ur,

Az ifjú ember úgy tanulja ismerni és szeretni a mesterségeket, ha szép remekeket lát, és ha van barátja, aki kimutatja, mit lásson ezekben. Ez bátorít engem arra, hogy az Urat, Prof, Urat arra kérjem, hogy Szemere György és Péter öcséimmel a Balkay darabjait látatni, és nekik holmit kimutatni, magyarázni méltóztassék. A két ifjú jól tanult, nyelveket is s poétákat tanult s így inkább fogja érezhetni, mi szép…ami mesterségben szép, azt ezen a földön csak Fáy János és én érzenénk. Én egy hónap óta nem látok egyebet, ha szememet behúnyom, mint a Furinoi szemeket…

 

1915. 8. Rombauer János 1827-ben festette le Kazinczyt, feltehetően nem ez az utolsó képe róla. A képet a festő unokaöccse az Akadémiának ajánlotta fel, de nem került oda. Bayer J. szerint talán még ma is /1815/ a festő rokonainak birtokában lappang.

 

 

Laczházi Gyula: Zrínyi, Darfmeister, Krafft, Kazinczy. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.

 

Csokonai kezdeményezte Zrínyi műveinek kiadását és a könyv címlapjára a fenti festők képeit szánta. Csokonai korai halála miatt terve nem valósult meg. Zrínyi Miklós minden munkáit Kazinczy adta ki.

Kazinczy nemcsak kiadója Zrínyinek, hanem részese annak a művészeti vitának, amely a Peter Krafft által festett, Zrínyi kirohanását /tehát nem a költő képét/ ábrázoló festmény körül bontakozott ki /költő helyett hadvezér/. Kazinczy érdeme, hogy a várvédő és a költő portréja nem keveredett össze. Közreműködése révén a hiteles ikonográfiai ábrázolás valósult meg, nem csorbult a történelmi hűség. A vita K > Csereynek, 1824.10 és 1824.12.21. leveleiből rekonstruálható.

 

K > Jankovich Miklósnak,   1824.04.19…Zrínyinek nevét hallván nekem minden vérem megpezsdül…Szebb magyar írót én nem ismerek a régiek közül, s szeretnék tanítványa lenni Sallustban. Ismered-e egy nem versekben írt munkáját, melyet én Hadi Tudományoknak neveztem…Ott is kimutatta foga fehérjét hogy a németet / a közellakót/ nem szerette. A Censura azt most meg nem engedi, hogy kiadják: de az idők változnak, s az effélét jó fenntartani. Kérlek tehát, méltóztassál a kincs birtokába eljuttatni…

 

 

 

Békési Gábor  /PhD-dolgozat/  Csokonai megvalósult tervezete: Kazinczy Zrínyi kiadása. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.

 

Több mint két évtizedes munka után, 1816-ban jelent meg / 1817-es dátummal/  Zrínyinek Minden Munkáji, két kötetben. Kazinczy Csokonainál korábban kezdett érdeklődni Zrínyi iránt, de a kiadás koncepciójának – ami fennmaradt - elsősége Csokonaié. Terve megvalósítását korai halála /1805/ akadályozta meg. Kazinczy merített Csokonaiból  / egyes megítélés szerint plagizált/, de tervét meg is változtatta. A kérdéssel a Levelezés XII /447/ és XIII. /13/ foglalkozik. Békési szerint a kiadó Trattner sürgetése miatt látjuk a könyv élén a várvédő Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter portréját.

 A Zrinyiász ketté van vágva a két kötetben:

     I.  Zrinyiász,   1 – 10 ének

     II. Zrinyiász,  11 – 15 ének, Elegyes versek, Idylliumok, A török áfium…

A Zrínyi-kiadás történetével a Csokonai-levelezés 1999-es kritikai kiadása is foglalkozik.

     A Szigeti veszedelmet Kazinczy nevezte el Zrinyiásznak.

 

Zrínyi-illusztrációról szól a Művészet 1905. l. számában levő írás is, ami a két Zrínyi ellenkező értelmű  /a hadvezér helyett a költő/ felcserélésének majdnem bekövetkezéséről szól. Laczházi /l. fentebb/  vélhetően nem olvasta a Művészet e tárgyú írását. B.G.

 

Kis Farkas Gábor: Kazinczy Zrínyi-jegyzetei. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.

 

A 19. század első évtizedében igény támadt új Zrínyi-kiadásra. Döbrentei és Kazinczy jelentkeztek a feladatra. Trattner először Döbrenteivel állapodott meg. Kazinczy Döbrenteinek 1815.02.09-én írt levelében azt mondja a Zrínyiászról, hogy lelkes mű, de másolat. Kazinczy jegyzeteket készített Zrínyivel kapcsolatban. Ezek nagy része tartalmi kivonat, kisebb része nyelvészeti megjegyzések. Kazinczy többször idéz klasszikusokat /Vergilius, Horatius, Ovidius/ Zrínyi szövegének párhuzamául.

A nagy előkészületek ellenére a Zrínyi-kiadás végül bevezető és jegyzetek nélkül jelent meg 1816 nyarán. Kazinczy Trattnerre hivatkozik, aki nem várta meg a kézirattal. Másutt tervezte kiadni Zrínyi tanulmányát, ami végül is az eredeti terv szerint nem jelent meg. Jelen tanulmányhoz csatolt irodalom említi Kosjár Márton Kazinczy elfelejtett Zrínyi-értékelése c. munkáját. Ez a közlemény az Itk. 1959-es évfolyamában jelent meg.

 

 

Nagy Ervinné: Madách Imre rajzmestere

 

A XIX. sz. első felében fokozott érdeklődés mutatkozik meg a művészetek iránt. Bessenyei és Kármán nyomán előbb az irodalomra, majd a képzőművészetekre irányul a figyelem. Kazinczy a külföldi minták követését szorgalmazza. „Originál munkákat nem lehet reményleni, mert sem ízlés, sem anyag nem olyanok még, amilyeneket  kívánni a nagy művekben kell.” Kazinczy kívánatosnak tartja, hogy a festő Winckelmann és Mengs írásait is olvassa.

Madách Imre 1838 – 41 között festőtanár irányítása mellett készítette képeit. „Tanult piktor” lett.

 

Árnyképek  Történeti fotóeljárások Magyarországon    /fotomult.hu/

 

A kézzel készített árnyképek igen népszerűek voltak a 18-19. század fordulóján. Kazinczy és köre nagy tehetséggel művelte e műfajt. A fotó elterjedése miatt az 1850-es években az árnykép fokozatosan háttérbe szorult.

 

Gábor György: Kohn a festő. Magyar rapszódia. Vallástudomány. 2005

 

…Kazinczy Kohn képét meglátva figyelmeztette a festőt, hogy a tájkép ember nélkül üres, csupán tartalmatlan szépelgés. Kazinczy szerint a művészi szép a vallási szenvedély helyébe lépett. A természet önmagában nem lelkes lény, hanem tőlünk válik azzá. Végül elszavalta a festőnek németül a Vándor éji dalát.

 

 

Kazinczy irodalmi munkássága

/Tanulmányok Kazinczyról/

 

 

1994. Sorsvállalás és sorsközösség   /Vonzások és taszítások Batsányi és Verseghy pályaképében  /   Jászkúnság, 4. sz. 28-32. p.

 

Bevezetésként két levélrészlet:  / B.G./

 

Kazinczy > Szentmiklóssy Alajosnak,  1815.01.17…Batsányi és én barátok soha nem lehetünk; karakterünk egészen ellenkező, de ízlésünk sem egyezett soha s most még kevésbé.

 

Horváth Ádám > Kazinczynak,  1817.03.02… jobb teveled távolrul békélni; mert szemben szorosabb kötelességű barátoddal s valaha rabtársaddal is, Verseghyvel igen gorombán bántál. Ő nála hát nem erőlködtem többet…

 

…Batsányi kritikai kiadása 1953-61 között jelent meg. Verseghy kiadatlan írásai  a 70-es, 80-as években láttak napvilágot. Kettejük személyes kapcsolata az 1780-as évek közepére tehető. A volt pálos szerzetes ekkor ismerkedik a felvilágosodás eszméivel. Feltehető, hogy a fiatalabb Batsányi látta el Verseghyt könyvekkel. Batsányi bíztatására 1790-ben lefordította Verseghy Millot: A világnak közönséges története. A régi nemzetek c. munkáját.

Megjelenését a klérus megakadályozta.

Batsányi hamarosan Kassára költözött, ott sem feledkezett meg nála 6 évvel idősebb barátjáról. Verseghy előbb korrektora, majd munkatársa lett a Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó szerkesztette Magyar Museumnak. Kazinczy közvetített Verseghy ügyében Ráday Gedeonhoz, aki a lapot gondozta. Verseghynek sorra jelentek meg – a már Kazinczy nélkül szerkesztett – Magyar Museumban esztétikai tanulmányai.

A kassai Magyar Museumnál végzett közös munka megmaradt Batsányi emlékezetében: Levél Szentjóbihoz c. vers..Hová lett Verseghy s mint van?  Versegi, kit szeretünk…Nyert-e vagy elvesztette perét?…A cenzor Verseghy Millot-fordításáért egyházi bűntető eljárást indított, támadta a Teremtésről írt tankölteményét. 1794.február 18-án Batsányit a Helytartótanács a kassai magisztrátus felügyelete alá helyezte, hivatalát vesztette és a Magyar Museum öt évi /1788 – 1793/ fennállása után megszűnt.

A viszonylag felvilágosodottan uralkodó II. Lipótot a szabad gondolatot otrombán elfojtó I. Ferenc követte. Batsányit, majd Verseghyt is letartóztatják. A felségsértési és hazaárulási perrel részletesen foglalkozik Kazinczy Fogságom naplója c. munkájában. Batsányi és Verseghy az együtt töltött nehéz napokban műfordítási vetélkedőt folytattak. Schikaneder egy versét fordították le. Szabadulása után Batsányihoz írt verset Verseghy…”ki tégedet / míg él, akármely sors kövesse, / állhatatos szeretettel említ.”

Egyikőjükkel sem túlzottan rokonszenvezett Kazinczy – állapítja meg a Jászkúnság tanulmányírója. Idézi K > Kis Jánoshoz,  1807. levelet:  „Verseghynek Aglájája éppen szemem eleibe akadt és így kiírok neked belőle egy darabot, melyet Batsányira nem faragott, hanem kalapált…s azt az idétlen szüleményt osztán még versei közé is felveszi…” Batsányi hazájától messze szakadt. A magyar irodalomról szóló francia nyelvű írásában a 18.sz.. legkiválóbb költői között említi Verseghyt

 

1996.      Fried István: Az „érzékeny” neoklasszicista ,  Békési G. – Sváb A. recenziója, Új Holnap*

 

A Kazinczy Ferenc Társaság a tanulmánykötetet az író halálának 165. évfordulójára jelentette meg. A kötet 10, korábban már megjelent írást tartalmaz..

K.F. Helikoni virágai : Szentjóbi, Horváth Á., Verseghy, Földi, Ányos Pál, Ráday Gedeon, Dayka és maga Kazinczy. K-nak azt a törekvését mutatja be, mely az alkalmi költészet nyűgeitől akarja megszabadítani az ódát, művészibb költészetet szeretne.

Vörösmarty és Kazinczy Lobkovic fordításai  az egyik oldalon a hidegebb, racionálisabb, a klasszicizmust követő Kazinczyt, a másikon az új, K-hoz képest korszerű, a romantikus színekkel élő Vörösmartyt mutatja be.

K.F. színházi törekvései c. munkában a Hamlet magyar nyelvű tolmácsolásának változatai találhatók.

K.F. útleírásai –t emeli ki az életműből. Utal Busa 1996-os feldolgozására. Megállapítja, hogy a K-filológia még a levelezésből adódó roppant tanulságokat sem tudta teljes mértékben hasznosítani…

Goethe és Kazinczy  K. arról szól, hogy Goethe megismertetését nem elméleti írásokkal, hanem fordításokkal lehet elérni…

A címadó Érzékeny K. azt vizsgálja, miért az érzékenység íróit fordította Kazinczy? Ezek: Gessner, Siegwart, Kayser, Miller….Kazinczy Gessner-fordításait többen elemezték, abból a szempontból, hogy sikerült-e az idillek hangulatát érzékeltetnie e fordítónak.

 A Bácsmegyeyről megállapítja, hogy nincs önéletrajzi rétege…

A Fogságom naplója  „szárazabb” filológiai kérdésekkel foglalkozik…

Kazinczy neoklasszicista fordulata hangsúlyozza, hogy K.F. fogsága után „harmonikus továbbélésről van szó”…

Kazinczy és a képzőművészetek kiemeli a Dayka-portrét, amely arra hivatott, hogy  megvalósítsa a kép és a szöveg egységét. A kötet minőségét is az esztétikai élmény részének tartja Kazinczy…

K.F. olvassa Széchenyi István műveit cím arra utal, hogy Széchenyi elküldte a Hitel egyik példányát K.-nek. Fried idézi Kemény Zsigmondot: „Széchenyi elődje Kazinczy volt”.

                       * A recensio teljes szövege „Kaz a hálón III”-ban

 

Kazinczy Ferenc: Geszner Idylliumi. Magyar Pavillon. Régi Magyar irodalmi  szöveggyűjtemény

 

Bévezetés. Ezek az Idylliumok egynéhány kedvemre eltöltött óráimnak gyümölcsei: mert képzelődésünk s elcsendesedett elménk nem tehetnek kellemetesebb és megnyugottabb állapotba bennünket, mint midőn mostani rendtartásaink közül kiragadván az aranyidő lakosai közé helyeztetnek…gyakran kifejtem magamat a város szövevényei közül s magános vidékeket keresek…Elragadtatva gyönyörködésemben boldog vagyok olyankor, mint az aranyidő pásztora s gazdagabb, mint egy király.

     / Az Éjtszaka Gessnerből….. /

 

A Magyar Pavilonban Ráday-levelek is találhatók. Ezeket forrásaimból  bővebben idézem. B.G.:

 K > id. Ráday Gedeonhoz,  1785.08.27…Midőn én ezeknek a pásztori énekeknek által-fordítgatásokhoz fogtam, éppen nem volt szándékom, hogy idővel őket kieresszem kezem közül…egyedül önnön mulatságom s erőm próbálgatása volt ösztöne s célja törekedésimnek…Így folyt jó ideig csak gyönyörködtetésemre elkezdett munkám, midőn…Báróczy dicső példája…felébresztette bennem azt a kívánságot, hogy eddig való mulatságomat haszonra is fordítsam. Serényebb szorgalommal fogtam ekkor kedves énekecskéim magyarázatjokhoz s nem hagytam semmit próbálatlanul, amivel gondoltam, hogy fordításomat az eredetihez hasonlóbbá tehetem…Te ítéld meg, mennyire értem el végemet…gyakori elakadásaim tanítottak meg, milyen nehéz nyelvünknek a nyugotiakkal való atyafiatlansága s készületlensége miatt némely részében a poézisnek szerencsés hív fordítást nyújtani….Gróf Teleky, prof. Szabó, Rajnis, Bessenyei György és akiket legelöl kellett volna említenem, Zrínyi, Gyöngyösi atyáink példái lehetnek…milyen pompás méltósággal ír a magyar, ha nem majmol…

A fordításoknál…minden sorban elakad a fordító s kétségeskedik benne, ha az idiotismust áldozza-é fel az energiának vagy az energiát az idiotismusnak…a fogyatkozások…gyakorta az idegen szóknak szükségtelen, s nagyobb részént káros kikerüléséből származik. Erőlködve akarunk mindent magyar szóval kitenni…

Mennyire lehetne vinni nyelvünket, ha az Istenek köztünk is teremtenének egy Voltairet? Egy Marmontelt?…

…az ecloga aranyidőt terjeszt eleinkbe…eleitől fogva Theocritost tartottam legméltóbbnak ezen versek nemében a követésre…Idylliumiban nemcsak rózsát, nemcsak liliomot találunk…Tudom ugyan, hogy egynéhány képek és szólások Theocritosban ennyire elváltozott erkölcseink mellett parasztoknak és durvának látszanak: az illyeket kikerülni igyekeztem…         /1/

 

K > Ráday Gedeonnak,  1786.01.12…Az a munkám, amelybe nékem a Gessner Idylliuminak magyarrá tétele került, és amely hat esztendők alatt sok éjjeli órámat hagyta álmatlanul, reménységemen felül meg van jutalmazva…Nagyságodnak javallásával bírok…      /14/

 

1997. Sebestyén Árpád: Kétszáz éves a „Debreceni Grammatika” Megjegyzések egy máig tartó vitához. A Debreceni Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék Évkönyve

 

1751 – 1800 között 34 nyelvtani kiadvány jelent meg. A Debreceni Grammatika /eredetileg Magyar Grammatika/ Bécsben jelent meg 1795-ben. Kazinczy már1790-ben hangsúlyozta a nyelvtanítás szükségességét. Elismerően szól 1808-ban egy nyelvtani könyvben a Debreceni Grammatika szerzőiről, magát a művet viszont a nyelvi konzervativizmus fellegvárának tartotta /Lev. II. 421/. Kazinczy az irodalmi nyelvet nem a népnyelv igényes változatára támaszkodva, hanem felülről, arisztokratikus módon kívánta megteremteni.

 

1999.   Enyedi Sándor: K. F. és Jósika János levelezése.

Irodalomtörténeti Közlemények, 1.-2.

 

A 23 kötetes Kazinczy-levelezés 5933 közreadott tételéből mindössze három jelzi azt, hogy a két férfiú között levelezési kapcsolat létezett…Az 1778-ban született báró 1804-ben táblabíró, 1812-től Hunyad vármegye főispánja, 1816-tól főkormányszéki tanácsos…a korabeli Erdély legfontosabb embere…

A levelek gondozója, Váczy…sem tudott arról, hogy a kapcsolat…1816-ban, az erdélyi látogatás előtt kezdődött…Az itt közlésre kerülő első, eddig ismeretlen Kazinczy-levél…nem lehetett Kazinczynak a báróhoz írott első levele…

A másik…eddig ismeretlen levélről…Kazinczy említést tesz Réday Gedeonhoz írott levelében…/ Mint látni fogjuk, a levél egy részét megismétli Kis Jánosnak írt levelében. B.G./

K > Jósika Jánoshoz,  1809.04.13…Újhelyt ő Kir.-Hercegsége, a prímás beérkezett Kassáról…misét monda reggel…az végeztetett, hogy a regiment helyett egy divisio lovasság állíttassék, azt őfelsége felfegyverezteti s táplálja s viszi. A főbb nemesség felkél…itt marad…Tirolban marcius elején egy kis csata vala…500 emberünknél több ott maradt…

 

K > Jósika Jánoshoz,  1831.08.18…Átcsapván Máramarosból a sót Tokajra és Szolnokra szállító oroszok által a kolera mirigye Ugocsa, Bereg, Szatmár, Zemplén és Szabolcs megyékbe, Kassa sem marada anélkül. A Tanács ott elkészíté az ispotály szobáit…

Amely szekeret a város a betegek béhordására csináltatott, csuda formája által is elijesztheté vala a szemet, de még inkább elijeszté azáltal, hogy hasonlított azon másikhoz, melyen a kutyapecér hordja a városból az agyonsújtott ebeket…valamely arató leány egyszerre rosszul lett a mezőn. A bárka megjelent és az ellenkező erővel felvette s vitte. De a leány megsejté, hogy a fedeles és mindenfelől becsinált szekérnek hátul is vagyon egy ajtaja, s azon oly szerencsésen csúsza ki, hogy a vivők észre nem vették. Azonban a szekér elért az ispotályhoz. Ahhoz emberek futnak kiemelni a beteget, s oh csudák csudája! A szekeret üresen lelik…

E szerencsétlenséget egy újabb történet még nagyobbá tette. Kassának egy chirurgusa van…az látván egy hideglelések által elsápasztott fiút az utcán, béadá neki a bismutot s a gyermek iszonyú kínok közt meghala…

A statárium e napokban megjöve…tisztemnek ismerem azokkal tudatni, akik ezen tudósításomnak hasznát vehetik…Kérem…megengedni, hogy akik a maradékról gondoskodnak, levelem mását vehessék, a gyűjteményekbe vihessék…

 

Kazinczy nemcsak Jósikát kérte, hogy levelét mások is láthassák. Az „ismeretlen” levél tartalmát – helyenként csaknem szó szerint – még aznap megírta Kis Jánosnak.

A Kisnek írt levél a Váczy-kötetben megtalálható. 

Kazinczy nem másolta a változatot, hanem helyenként másképpen adta elő,  pl: „a szekeret üresen lelik…” „ az sehol sincs…”… „iszonyú kínok közt meghala” viszont teljesen egyező mindkét levélben. /B.G./

 

K > Kis Jánosnak,  1831.08.18…Kassa egy csuda formájú fedeles szekeret csináltata, melyen a kolerások az ispotályba vitessenek. A szekér hasonlíta ahhoz, melyen a kutyapecér az agyonsújtott ebeket ki szokta hordani…Egy arató leány hányni kezde a mezőn. Azonnal érte jön a bárka s a szegény lányt vitte erővel. Az észre vette, hogy a szekérnek hátra felé is van egy ajtaja. Megnyitá azt s kicsúszott. Azonban a szekér megálla az ispotály előtt; a ház emberei ki akarják emelni a beteget s oh csudák csudája! Az sehol sincs…A chirurgus…megláta az utcán egy fiút, kit régóta lele a hideg…beadá neki a bismutot, s az iszonyú kínok közt meghala…

/14/

 

K > Kis Jánosnak,  1817.02.22…B. Jósika János tavaly Gubernális Consiliariussá…nevezetett ki…egész Erdélyben harmadik hivatal…oda császári herceg nem megyen…

 

K > Desswffy Józsefnek,   1817.02.25…Báró Jósika János…36 esztendős embernek vevém levelét; azt írja, hogy…epigrammomat a Cardin. Martinusius kápolna falába fogja kőbe vágva bétetetni…

 

 

1999.  Gyapay László: Egy recenzió tétje /Kölcsey befejezetlen kritikája Dayka Gáborról/

Irodalomtörténeti Közlemények

 

1817-ben…Kölcseyt komolyan foglalkoztatta az a gondolat, hogy véglegesen szakítson az irodalommal és a kritikával…A széphalmi mester…minden bizonnyal befolyással volt rá. E nélkül nehéz lenne megmagyarázni, miért kezdett Dayka Gáborról recenziót írni…

Miután Kazinczy 1801 nyarán kiszabadult a fogságból, szinte haladék nélkül hozzáfogott, hogy kiadja az 1796-ban meghalt Dayka Gábor költeményeit…csak 1813 tavaszán jelent meg a könyv…Daykát az addig élt legnagyobb magyar költőnek mondja…Kazinczy azt is határozottan kifejti, hogy e nagyon magas relatív érték abszolút mércével mérve is kiemelkedő…a nagyra tartott verseket…saját ízlése alapján átírja…javítást hajt végre az eredeti szövegen…arra hivatkozik…hogy az írót ismerte és érzéseiben vele harmonizált…

Az életrajzi részben Daykával való személyes találkozásait eleveníti fel…művészileg és emberileg közel kerültek egymáshoz…

Kazinczy nem tartotta az általa publikált összes Dayka-verset kifogás nélkülinek…beszél is arról, hogy ha a költemények nagyobb kötetet tettek volna ki, néhányat el is hagyott volna közülük…

1817 júniusában Kazinczy már olvasta Kölcsey recenzióját Csokonairól és Kis Jánosról. Mind a kettő nagyon megnyerte tetszését…tudta, Kölcsey igen nagyra becsüli Daykát…

Kölcsey 1817-ben visszautasította, hogy Kazinczy kilenc kötet fordításáról recenziót írjon…Daykáról Kölcseynek lényegesen könnyebb lehetett írni, hiszen az ő kánonbeli helyéről egyetértés volt közte és Kazinczy között…némileg kárpótolni tudta Kazinczyt azért, hogy nem írta meg a kilenc kötetről a bírálatot, hisz a Dayka-kiadás a széphalmi mester jelentős munkái közé tartozott…

Kölcsey…1817 július elején Pestre, majd szeptemberben Pécelre utazott…a Dayka-recenziót feltehetően nem fejezte be…

 

 

1999. Hász-Fehér Katalin: A  felvilágosodás-kori folyóirat-kritika etikai kérdései. Híd /Újvidék/, 11. sz. 801 – 814.

 

„Kritika nélkül nincs literatúra” – ezzel a kijelentéssel kezdi Toldy Ferenc 1826-ban, az Élet és Literatúrában a kritikáról szóló írását. A kritika szükségességével és tartalmával Bessenyei, Batsányi, Kisfaludy Sándor és mindenekelőtt Kazinczy is egyetértettek. Csatlakozott hozzájuk az Auróra-kör fiatal nemzedéke.

A nyugati irodalmakban a 18. század második felére vált gyakorlattá a recenzió. Nálunk Ráth Mátyás próbálta bevezetni az 1780-ban indult Magyar Hírmondó első évfolyamaiban.

A tudósítások igényükben nem haladták meg az ismertetést. Először a cél a regisztrálás, a tájékoztatás volt, nem pedig valamiféle irányítás vagy bíráskodás az irodalmi életben.

Néhány év múlva Kazinczy a Magyar Museumban Gelei József Robinson-fordításáról, majd a Szigvart Klastromi történetéről szóló recenzióban már bírálatot közöl. Ezen felül szorgalmazza a párbeszéd, vita kialakulását.

1809-ben jelenik meg Kazinczy első német nyelvű recenziója a Himfy szerelmeiről az osztrák Annalen der Literatur und Kunst in dem oesterreichischen Kaiserthume c. folyóiratban. A recenzió eltávolította egymástól Kazinczyt és Kisfaludyt.

Kazinczy írásaival kiváltott vitát igyekszik elsimítani. 1815-ben, bécsi útja alkalmával meglátogatja a pesti írókat, hogy tisztázza velük a kritikaírás elvi kérdéseit és a Kisfaludy-ügy bonyodalmait. Meglátogatja a dunántúliakat is. Kisfaludy irányában a békülési szándéka sikertelen.

Bajza és Toldy 1825-ben tervet dolgoz ki egy kritikai lap indítására. Toldy német mintára szórakoztató tartalmúra is tervezi a lapot. Bajza később húzódozik a feladattól, mivel a kritikus neve az 1820-as évek közepétől megbélyegzett név lett. A vitában Toldy hangoztatta, hogy a kritika egy területen illetéktelen, a zseni tekintetében.

A vita lecsendesedését és a kritikai lap indítását Kazinczy – akinek az alapok lerakásában nagy szerepe volt -  már nem érte meg. Bajza szerkesztésében 1831-ben indul a Kritikai Lapok, abban az évben, melyben Kazinczy meghal.

 

2000. Hász-Fehér Katalin: A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A Bácsmegyeinek gyötrelmei. /In: A magyar irodalmi kánon a 19. sz.-ban. Pécs, Kijárat Kiadó./

 

1811.12.22-én Vitkovics azt írja Kazinczynak a Bácsmegyeiről, hogy „ez az a munkád, amely legelőször imádatta velem Nevedet…” Három hónappal később Zabolai Kiss Sámuel Marosvásárhelyről arra kéri Kazinczyt, tájékoztassa kijött munkáiról, édes visszaemlékezéssel említi a Bácsmegyeit.

A sikertől felbuzdulva Kazinczy munkáiból 14 kötetes összkiadást tervezett. Prónay bárótól kért anyagi támogatást. Az összkiadás tervéről Kazinczy a későbbi levelek tanúsága szerint sohasem mondott le. Egy ideig más események kerülnek előtérbe: a recenzió körüli viták; a Tübingai pályairat, valamint 1810-11-ben a Tövisek és Virágokkal elérni kívánt irodalmi kánonteremtés, Dayka és Berzsenyi verseinek kiadása.

Elsőként kell megjelennie a Dayka-kötetnek és a Poétai Bereknek. Dayka abszolút mércét jelentett. Kazinczy megtehette, hogy Dayka mellett jelenjen meg. Meg kellett előzni Kis Jánost. Ez ügyben diplomáciai tevékenységet folytat.

A verseskötetek kiadásának elrendezése után ismét előtérbe került műveinek 14 kötetes kiadása. A Gessner-fordítások a 2-5 kötetben, a 6-ban a Bácsmegyei „egészen újra dolgozva” jelenne meg. Kitér a nyomtatás részletkérdéseire is, a papírra, a betűre, a formátumra. A 6. kötettel tervezi a sorozat indítását, mert az leginkább „publici saporis”. A Bácsmegyeinek kellene fedeznie a fordítások öt másik kötetének kiadásait. Alku folyik a nyomdával a kötetek számáról. A kiadó csak  biztos sikerkönyvet akar. Közben Kazinczy előfizetőket gyűjt, Erdélyben három hónap alatt 200 előfizető jött össze. Újabb alku folyik a kötet-beosztásról.

A szövevényes történet nem jelentéktelen eleme a „Bácsmegyei újrakanonizálása.” A mű Kazinczy művészetről és közönségről való gondolkodásának kifejezője kívánt lenni. Mentesíteni óhajtotta pl. Kazinczy a regény nőalakját az erkölcstelenség vádja alól. Az újraértékelés és az esztétikai nevelés végpontja a regény fiatal olvasója, aki – toldalékként - nyelvi és stilisztikai jegyzeteket készít a műből. Az ifjú rehabilitálja a regényt.

 

                                         Közjáték 2005-ben és folytatás

 

 

Májusban a deske hu-ra a fenti tanulmány eredeti szövegéből idézetek kerültek fel. Ennek bevezetője: Gábor még Kazinczy körül. Mutatott egy csodálatosan fontoskodó  irodalmári /egyetemi tanári/ szakszöveget, kurzívval saját fordítása.

 

Hász Fehér Katalin 06. 30-án reagált:

 

Tisztelt Váli úr, örömmel látom, hogy létezik egy Gábor nevű akárkije, aki Kazinczy iránt intenzíven érdeklődik. Szeretnék további segítséget nyújtani neki. Javasolnám olvasásra Fried István, Csetri Lajos, Mezei Márta, de különösen Gergye László tanulmányait, a Kazinczy-levelezés 23 kötetes kiadását, a Kazinczy-művek első kiadásait, azoknak tipográfiai, grafikai, szerkezeti, stb megoldásait, filológiai tanulmányozását, a több ezer oldalnyi Kazinczy-kéziratot a hazai és külföldi kézirattárakban…

A második e-mailben:

…Most dolgozunk Kazinczy levelezésének CD-kiadásán. Ha Debreczeni Attilához fordulnak / a debreceni egyetemen/ talán a pillanatnyi állapotú CD-t megkaphatják. Rajta van mind a 23 kötet…

 

Másnap a következő levelet írtam:

     Tisztelt Tanárnő!

A Váli Dezsőnek küldött levelében nekem ír gúnyos sorokat. Megtisztel egy feladattervvel. Félreértés történt: nem vagyok Kazinczy-kutató, még csak irodalomtörténész sem. Belemerültem Kazinczy világába, szinte kimeríthetetlennek találtam. Élményeimet esetenként megosztottam Dezsővel.

A Deske hu-n önnel kapcsolatban olvasható soroknak nem volt szándéka gúny. Azt a kérdést tettük fel, mi az oka annak, hogy az irodalomtörténészi szakszöveg esetenként az érthetőség határát súrolja. Erre a kérdésre nem kaptunk választ.

Egyébként Kazinczy szeretete és kegyed munkásságának megbecsülése részemről nem csorbult. Tisztelettel: B.G.

     Ezt a levelet Hász Fehér technikai okok miatt nem kapta meg, de olvashatta a deske.hu-n.

 

 

Dezső – hivatkozva az előzményekre – a reagálást és válaszomat feltette a honlapra. H. F. K. még írt néhány levelet Dezsőnek, azt pl. hogy fordításom eltér az ő szövegének értelmétől. Neheztelt levelének a honlapra való felrakása miatt /levételre került/. Figyelemre méltó Máté hozzászólása:

 

 

Érdekes a polémia a Kazinczy-kutató hölggyel. Az ő szövege nem fontoskodó. Ez egy stílus, amelyet nagyon nehéz megtanulni. De aki tudja, az tehetséges…Ha egyszer megtalálja azt az eredeti témát, amelyben majd igazán eredetit / akár világraszólót/ alkot, a stílusa is egyszerűsödni fog…

 

 

A polémiában szóba került Debreczeni Attila, akinek OTKA-pályázata a következő adatokkal szerepel a hálón:

              T 049437  MF

              Kazinczy Ferenc művei, kritikai kiadás,

              D.E. B.T.K. Régi Magyar Ir.tört. tsz. 4 éves időtartam, 4900.- eFt.

 

                                           e-mail váltás Debreczeni Attilával

 

2007 februárjában – csaknem 2 év múlva - kerestem meg Debreczenit, Hász Fehér Katalinra hivatkozva. Gyorsan, udvariasan, hosszan válaszolt. Mondanivalolóját három pontba csoportosította.  Jogi okok miatt nem áll módjában a cd-t átadni. Mint kutatót szivesen látnak Debrecenben a Kazinczy levelek tanulmányozása céljából. /Ennél jobb Poprády Géza ajánlata: az OSZK olvasótermének szabad polcán kinn van mind a 23 kötet, azokat kedvemre forgathatom. Ehhez csak a Várba kell felmenni. /

Debreczeninek megköszöntem válaszát, reményemet kifejezve, hogy eljön a Kazinczy levelek kereskedelmi forgalmazásának ideje is.

2008. elején Dezső Fried proftól tájékozódik a Lukácsban: Debreczeni hallgatókkal íratta le a Kazinczy leveleket, nagyon sok a hiba a szövegben, ezért nem akarják kiadni a kezükből. Az ügyre Babits-ihlette – esti kérdés - versikében reagáltam, ami a deske.hu-ra került: „Minek az úszás idejét mérni/ Minek Kazinczy cédéjét kérni…”

 

 

Ezután Hász Fehérhez fordulok, nem tudna-e segíteni. Gyorsan és Debreceninél is kedvesebben válaszol. Megigéri, hogy amint terjeszthető a Kazinczy-CD, küld nekem egy példányt. Ezt a levelet 02. 23-án megköszönöm és írok arról, miért foglalkozom Kazinczyval. Erre 03. 03-án hosszú levélben válaszol. Hangvétele olyan, mintha hallgatója lennék. Irodalom-listát közöl, kiket olvassak /Kazinczy helyett/

Egy hónapig Bécsben lesz. Reméli, tud onnan is e-mailezni. Várok 05. 09-ig. Akkor azzal az ürüggyel írok: tud-e Váczy Kazinczy-monográfiájának állítólag előkerült II. kötetéről. Azt is írom, hogy Móricz Váczyt tökfejnek tartotta. Hász Fehér nem válaszolt.  /Azóta sem 08. 05. 14. és azóta sem, nem is hiányzik. /

Mindkét levélváltásból az a meggyőződésem erősödött, hogy az irodalmárok egész más világban élnek, mint pl. mi ketten Dezsővel. Nyelvezetük is eltér, hisz az egész ügyet ez indította el.

2009 novemberben beszélgetés a Lukács zuhanyozójában Fried proffal. Ő: az irodalomtudománynak szaknyelve van, mint minden szakmának. Ő tanár, ezért érthetően fogalmaz, különben a hallgatói nem értenék meg.

 

 

 

2001.  Vidor Miklós: Kazinczy körül, Új Ember, 07. 29.

 

Mellszobra a Múzeum-kertben található. /Megnéztem. B.G./ Karosszékében háttal ül Kazinczy felé Arany János. Széphalomba érkeztek és innen áradtak minden irányba a levelek, melyek egyetlen, megszállott férfi munkájával a tudós társaság, az akadémia működését pótolták. A levelezés az irodalmi szalonokat is pótolta, mely szalonokban  Nyugat-Európában pezsgő élet folyt. A levelezéses kapcsolattartás tetemes postaköltséggel járt. Kazinczy megérte munkáinak gyűjteményes kiadását, de a legtekintélyesebb írónak már alig volt közönsége. Színre lépett az új nemzedék.

 

2001. Hartvig Gabriella: Legyen a mi levelezésünk szívből, nem szívért / A Yorick és Eliza levelei körül zajló fordítási vita/ Irodalomtört. Közlemények, 11. sz.

 

Kazinczynak az Akadémián őrzött kéziratos hagyatékának katalógusát 1993-ban adták ki. Ebben található az a bejegyzés, amely Sterne egy megnevezetlen művének Kazinczy által készített fordítástöredékét jelzi. 

K > Helmeczy,  1813.08.18…Most Yoriknak Érzékeny utazásait fordítom, előttem lévén a német, francia és angol textus. Ángolul nem olvasok, de sokszor belétekintek…A német igen szoros fordítás, a francia szép, de tág.

 

Korábbi dokumentum is van, mely Kazinczy szándékát jelzi:

K > Kis János,   1797.11.16…új darabokat is mutathatok, mégpedig úgy, hogy rólok minden szenny le van fúva: Yoricknak leveleit Elizához franciából!…

A fordítástöredék nem az Érzékeny utazások, hanem az 1815-ben megjelent Yorick s Eliza levelei kéziratos változatának néhány oldalát tartalmazza. brünni fogsága idején javítgatta kiadáshoz.

A Letters from Yorick to Eliza 1773-ban jelent meg először Londonban, majd számos újabb kiadást ért meg. Bécsben két kötetben jelentek meg a levelek 1790-ben. Franciául Pierre Frénais fordításában jelenik meg a levelezés, ebből dolgozott Kazinczy fogsága után.

Magyarul a levelek Kazinczy Munkájinak  /1814 – 1816 / negyedik kötetében jelent meg:

     Sterne: Yorick levelei Elizához és viszont, Érzékeny utazások.

A leveleket Döbrentei angolból fordítja. Az a tény, hogy Kazinczy a művet nem angol eredetiből fordította, évekig tartó vitát indított el közte és Döbrentei között.

Döbrentei > K,  1815.12…Ez a darab is igen szép, igen szép fordítás. De kihagyál Eliza leveléből egy igen szép képet: „legyen a mi levelezésünk szívből, nem szívért”…

Döbrentei ugyanezt a fordítási hiányosságot az Erdélyi Muzéum 7. számában is szóvá teszi, Szterne Lőrincz élete /1817/ c. írásában: „a levelezést…magyarul is megismertetni helyes választás volt, bár a fordítás az eredeti anglus textből eshetett volna. Elmaradván a magyar fordítás mellől Sterne élete…”

Az angolosok, Kis János, Kölcsey és Döbrentei egyaránt elmarasztalják Kazinczy Sterne-fordításait. Kölcsey azzal vádolja Kazinczyt, hogy fordításában Gessner, Marmontel és Yorick stílusa egyforma lett. Kazinczyt a kritika vérig sértette, Döbrenteinek indulatos választ küldött, álláspontját védelmezve.

 

Kölcsey > K,  1817.06.14…a nyelv csak oly fordításokkal gazdagulhat, melyek az originál színét megtartják…Yorick sokat veszteni fogott azzal, hogy franciából jött által…

 

Megváltozott a külföldi irodalom fordításának a szerepe. A századforduló előtt az egyes műfajok honosítása nagyobb szerepet játszott, mint a fordítói hűség. Kazinczy az 1790-es években a fordító feladatát  a magyar irodalom hiányait pótló küldetésben látta.

Az 1820-as évek végére Kazinczy magára maradt fordítási koncepciójával. A fiatalabbak Döbrentei mellé álltak. A Tudományos Gyűjteményben Döbrentei fordításáról recenzió jelenik meg:  „…ezen másodszori fordításban sok van olyan is, ami az elsőből egészen kimaradt…” Kazinczynak abban van igaza hogy Döbrentei pontosabb fordításának a magyar szöveg stílusa látja kárát.

A Muzárion Verseny c. részében vetélkedésre bíztatta a feleket. Kazinczy módosított fordításával bizonyítani igyekezett, hogy ő is tud pontos, hű fordítást készíteni, nem a nyelvtudás hiányáról van szó. A versengés kezdett elmérgesedni, amit Szalay László igyekezett leállítani. Végül is Kazinczy nyelvművelő és ízlésformáló programja az 1820-as évekre az angolul is jól tudó irodalmár modern értelemben vett hiteles fordításával került szembe.

 

2002. Hász.Fehér Katalin: Az ángoly kert és a kínai enciklopédia. Recenzió: Mesterkedők  Antológia. Szerk.: Kovács Sándor Iván…Korona, 1999. BUKSZ, 2.sz..

 

A szerkesztő a 18-19. század kismestereinek szövegeiből válogat. A „történeti” mesterkedők nem teljesen ismeretlenek az irodalomtörténetben. A lexikonszerű  munkában esetleges, ki hol kap helyet., pl. Kazinczy és Láczay egykori viszályuk ellenére egymás mellé kerültek.

K > Rumy Károly Györgynek,   1811.01.12…Niemans sonst, als Gyöngyösi der Leoninische Dichter, und Prof. Láczai in Patak…

A levél jegyzete: Láczai József / 1764 – 1828 / sárospataki lelkész és tanár a Hazai és Külföldi tudósítások 1809 évi dec. 23-i számában Kazinczy ellen írt cikket A Magyar Versekről. Ebben Gyöngyösit magasztalta…Kazinczy a Tövisekben válaszolt a Lúdhattyú Láczainak…

 

Weöres: Három veréb hat szemmel. Antológia. A magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi, 1977. Közreműködött: Kovács S. I.    / A könyv nem a hálóról való, az előbbi antológiával való rímelése miatt kerül említésre. B.G./

Kazinczy: A békák…a teljes vers

Jegyzet: Naplója, levelezése értékesebb, mint versei…Rengeteget írt…nem érthetünk egyet egyoldalú szellemi arisztokratizmusával…mérsékelt demokrata volt…A békákban a vulgáris mesterkedőket csúfolja…

A békákat lásd: K > Berzsenyi,  1811.01.10.

 

2002. Németh Zoltán: A Pályám emlékezete szöveghagyományairól és az önéletírás tervének eredetéről. Irodalomtört. Közlemények, 5.-6.

 

„Senki sem érezte annyira a különbséget, mely a korabeli magyar stíl és az előtte remekeknek tetsző klasszikus és nyugat-európai művek stílje között volt, és senki nem törekedett e különbség megszüntetésére oly tudatos elszántsággal, mint Kazinczy. Innen van, hogy nagyobb eredeti műveit, a Pályám emlékezetét és az Erdélyi leveleket annyiszor át-meg átdolgozta” /Váczy: K. F. 1909./

A Pályám emlékezete nemcsak a szövegváltozatok nagy száma miatt titokzatos, hanem a megírás ötletének eredete miatt is. Kitől és mely időből származik az elképzelés?

Nyolc olyan szöveget találunk, melyben Kazinczy életét és korának eseményeit születésétől fogva beszéli el. Az egyik legismertebb a Tudományos Gyűjtemény 1828-as évfolyamában /I., II., XI., XII. számok/ jelent meg, a másik az MTA kézirattárában található.

Abafi szerint a második munka 1817-ből való, címe: Az én életem. Barátimnak, literatúránk barátjainak s legközelebb gyermekeimnek Kazinczytól…A harmadik címe: K.F. saját kezével írt autobiographiája, 1823…Nemcsak a változatok száma nagy, hanem egyes változatokat többször átdolgozott…A Tudományos Gyűjteményben napvilágot látott munka szövege az egyik kéziratos változatával sem azonos, kézirata valószínű elveszett.

A keletkezéstörténet kérdéseit vizsgálva a szakirodalom az író környezete részéről megnyilvánuló ösztönzést, a kitartó „ostromot” említi….Az ösztönzők: Szemere, Kölcsey, Toldy és Vörösmarty…Volt-e belső indíttatás? Csereyvel váltott 1808-as levélben esik szó a kérdésről. Kazinczynak tetszik az ötlet és sajátjának tekinti azt.  

 

2002. Orbán László: Kazinczy Pályám emlékezete c. önéletírásának kéziratai és kiadásai. IV. évf. hallgató pályázati munkája. Irodalomtört. Közlemények. 5.-6. 627 – 650. b=77   /2008. a teljes tanulmányt levettem/

 

A Pályám emlékezete címet viselő négy kézirat egyike sem felel meg egy „jó szöveg” követelményeinek. Négyből három befejezetlen, a negyedik, a Biographiám 1759 – 1804. pedig középen hiányos. Az utolsóként elkészült kézirat az elbeszélt időtartamot tekintve a leghamarabb szakad meg.

Az első kidolgozás 1759 – 1783 közötti időre terjed. Ez viszont a második kidolgozás későbbi változata.

Az a szöveg, amit 170 éve a Pályám emlékezete címen olvasunk, nem azonos Kazinczy egyetlen önéletírásával sem, a fellelhető kéziratok egyikén sem található a Pályám emlékezete cím.

 

 

2002. György Zsombor: Pályám emlékezete, Károli Gáspár Református Egyetem, szakdolgozat.

 

Az önéletrajzként való műfaji besorolás nem pontos. A könyv értelmezhető emlékiratnak, korrajznak, de levél is sok található benne. Szubjektív válogatás, melyben a szerző egyes szám első személyben írja meg élete eseményeit kisgyermek korától 1805-ig, házasságáig. Kazinczy igen sokat dolgozott művén. A Pályám emlékezete címet a negyedik változat viselte és a Tudományos Gyűjtemény számára készült.

Nem „chroniconi renddel megyen a dolog, hanem poétai összvefűződésel” – írja Helmeczinek. Kronologikus rendben négy könyvre oszlik a mű, a könyveken beül szakok különülnek el. Ezen belül számokkal két-három oldalnyi egységeket választ el a szerző.

A harmadik könyv a fogság esztendeit fedi. Kazinczy azonban nem említi a börtönt, a fogságot, hanem a haza iránti sóvárgást érzékelteti. Ennek oka a cenzúra is lehet.

A mű hangvételére mondja Kazinczy: „A tón hol komoly, hol eleven, hol humoristisch”. „Nem magamat akarám festeni, hanem azt a kort, melyet éltem s annak jól vagy rosszul nevezetes fiait” – írja egy másik helyen.

Szól többek között a Magyar Museumról, Batsányi és közte levő ellentétről, majd a Kassán indított Orpheusról. Csokonairól írja: „Nagy része a Csokonai vétkének csak annyiban övé, hogy mindent ada, amit tőle kívántak, s mindjárt adá, mihelyt kívánák; s talán még inkább az, hogy tovább nem élt…”

Szabadulása után sokat szenvedett családjától, többen ellenségesen fogadták és bűnösnek tartották. A mű záró mondata: „…én csendesen élék a szerelem és barátság védő szárnyai alatt, bár rettegtete hazám sorsa, melynek saját vesztemmel is örök állást óhajtottam.”

 

K > Szemerének,  1817.05.07…a levélben Kazinczy részletesen foglalkozik pályájával, a levélből bővebben a K.F. portréban. B.G.

 

 

Hőgye István: Kazinczy Ferenc utazásai   /K.F. utazásai 1773 – 1831, Szerk: Busa M. Bp.-Miskolc, 1995. /  Recenzió

 

Kazinczy már gyermekkorában elkezdte az utazgatást, amikor Biharból hazalátogatott Regmecre, testvéreihez. Diákéveiben Debrecen-Sárospatak- Késmárk-Eperjes-Pest-Buda-Bécs útjainak állomáshelyei. Kassa és 10 vármegye iskoláinak igazgatójaként, felügyelőként is sokat utazott. Börtönévei alatt is utaztatták: Regmec-Buda-Brünn-Buda-Tokaj-Munkács helységek között.

Megfordult Debrecenben Csokonainál, Kölcsynél Álmosdon, továbbá Desswffy, Wesselényi, Festetics, Teleki palotáiban. Jól érezte magát Kassán, Patakon, Pannonhalmán.

 

Kováts Dániel könyvismertetője. Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra. Kapható a Pytheas könyvesboltban. Formátum A 5, terjedelem 68. oldal, ára 2200.- Ft.

 

 

2003.   Margócsy István: Kazinczy és a Magyar Aglája   /In memoriam Verseghy Ferenc/ ,  

Verseghy: Magyar Aglája, Buda, 1806. Kisebb költemények, énekszövegek, Horatius imitációk / A magyar irod. tört. Háló/

 

Kazinczy, amint megjelent Verseghy verseskötete, rögtön jelezte fenntartásait, szándékát, miszerint recensálni szeretné a kifogásolt művet. Ezt többekkel közölte is…Verseghy ott hibázott, hogy ízlését nem tisztította meg eléggé, a szépet a nemszéppel, a nemest a nemtelennel együtt hagyta…ama három jelentős költő, akikkel szemben Kazinczynak súlyos kifogásai voltak…mind a szerelmi költészet terén kapták a ledorongolásokat. Verseghy mellett Kisfaludy Sándor és Csokonai is megkapták a magukét…Csokonai életművének nem jelentéktelen része…nyers, vad testiséggel operál…”A szerelem az embert egész a baromig lealázza…”  „Verseghy a budai fogságban a nőzés örömét egy versben festé…Bocaccio és mások festettek efféléket…” írja Kazinczy.

A szerelmes irodalmat olyan modern és kíváló szerzők is elutasították, mint pl. Batsányi, aki az anekdota szerint keményen elvetette és elégetni javasolta Kazinczy Bácsmegyeyjét, mondván: „a magyar így nem epedez”…még Berzsenyi is…indulattal szól a szerelmi költészet, mint felesleges dolog ellen…

Kazinczy ifjúkorában, a 80-as, 90-es évek fordulóján radikális kézzel nyúlt a szerelmi tematikához, akár fordításaiban, pl. Goethe: Sztella, Wieland: A Sinopei Diogenes dialógusai, akár eredeti műveiben, mint pl. a Bácsmegyeyben vagy erotikus epigrammáiban.

Kazinczy a szerelmi művészetet szublimált és testetlenített formában képzelte megvalósíthatónak. A Verseghy-féle Örzsikék már nevük miatt is alantasnak tűntek fel…

Kérlelhetetlenül elveti Verseghy Aglájáját, sőt az egész életművet. Hol száraznak, teoretikusnak, nyersnek, testinek tartja. „Kettejük két Gráciája nem fér össze egy helyen.”

 

Bartzafalvi Szabó Dávid: Szigetvárt klastromi története /Részlet a hálóról levett szövegből/

 

Szigvárt, egy nemes elméjű ifjú, született a Svábságban, egy bizonyos Faluban a Duna mentében. Az ő atyja, ki ugyan pontba egy valódi Német-Sváb vala, már huszonnégy esztendőktől fogva Tiszt-tartó volt azon Faluban. Az ő csakhamar megholt feleségétől valának néki két leányai és három fijai, kik közül a mi Szigvártunk a legifjabbik vala…

Mihelytt tavasz lett; már semmi sem tartóztathatta meg odahaza; tsigát vert, lapátozott, vadászatot indított s gyermekekkel, maga rendelte el őket melyik mi legyen – no te leszel vadász, - te pedig szarvas…Éppen akkor vala az Osztriaiaknak Háborojok a Burkussal; s jóllehet az ő Fejedelme az Ósztriai részen vala: ő mindazonáltala Burkus részét választá magának, mivel már azelőtt az Újságban olvasta vala, hogy a Burkus mindég többször győz…

Mikor már melegebb napok valának; feredett a Dunában…

Egy estve sétálni vivé az Atyja egy Kaputzinos Klastrom felé, hol egy régi jó barátja volt. Szép gyönyörűséges estvéli idő vala!…Az erdőnek setétsége és a Rigóknak szomorún zengő éneklések, az ifjú Szigvárt szívét mintegy innepi buzgósággal elegyes szomorúságú állapotba helyeztették, melybe őtet at ő Atyjának a Természet szépségéről s a Teremtő szeretetéről, készakarva úgy intézett véle való  beszélgetése, még jobban bémerítette vala. A Klastromra méne osztán beszédek: majd látsz ott Fijam! Tiszteletre méltó Férfijakat…némelyek kevésbé fognak néked tetszeni…ne véld őket tsupa Angyalnak….

 

Margócsy István: Szigvárt apológiája / Barczafalvi  fordítása/

 

A kortárs kritika elsősorban szóhasználat, szócsinálás szempontjából és kevésbé esztétikai alapon értékelte Barczafalvi fordítását. Dugonics az Etelka  jegyzeteiben dicsérte Barcafalvi teljesítményét, Kazinczy viszont elutasította. Ez azért is érdekes, mert ő annyira lelkesedett a német könyvért, hogy szerzőjével levelezést kezdeményezett s maga is hozzálátott a regény fordításához, Szegvári címmel / J.M. Miller  1750 – 1814 – Siegwart, eine Klostergeschicht /1776/  B.G./ Az abbahagyott fordítást még fogsága után is tervezte befejezni.

Kazinczynak finom művészi érzékére vall, hogy / mint később Csokonai esetében/ Barczafalvit könnyednek, talányos elméjűnek tartja, de a Szigvárt-fordítást elítéli, meglehet írói féltékenységből is:

Ezt a német nyelven édes sírásra fakasztó írást bosszankodás nélkül nem fogják olvashatni…Románt fordítani, s a gyönyörűségre szolgáló dolgokat is idétlen névvel mocskolni el, megengedhetetlen vakmerőség.

Barczafalvi megítélésére hatást gyakorolt Kazinczy elitélő véleménye, ami pályája végén enyhült.

A Szigvárt és egyéb fordított művek nagy mértékben hatottak a kor irodalmi ízlésére. Nélkülük nem születhettek volna meg az oly fontos magyar művek, mint Kazinczy Bácsmegyeyje, Kisfaludy Sándor műve, a Két Szerető Szívnek Története. A művek modern regényeknek számítottak az 1780-as évkben, utat nyitottak a felvilágosodott irodalmi szellem érvényesüléséhez.. Kazinczy látta Miller regényének jelentőségét, azért akarta lefordítani.

A Siegwart a német irodalomban Werther után a legnagyobb könyvsiker volt. 1776-os első megjelenése után a fordítások sorrendje: lengyel 1777; dán 1778; francia 1783, 1785.

A modern német regény kihívást jelentett a korabeli magyar irodalom számára, mind tartalmi, mind erkölcsi szempontból. A regényben sok olyan tematikus elem található, amely a magyar irodaloman csak később jelent meg. Ilyen pl. a nemes és nem nemes közötti szerelem, a nők jogainak elve.

A magyar író számára a szenvedély és érzelmesség kifejezése okozhatott gondot. Feltehető, hogy emiatt kényszerült Barczafalvi a szavak tömegének újítására. Kivált a magyar prózanyelvben nem volt hagyománya az érzelem, a szerelem, elragadottság megjelenítésének. Bár Miller nem tekinthető szellemes, változatos stilisztának, mégis a német prózanyelv jó lehetőségeket teremtett számára. Barczafalvi megoldhatatlannak tűnő feladatot vállalt. A két kiváló stiliszta, akik kikerülték Miller regényét, Kazinczy és Kármán az általuk választott levélregény formában tudtak jól fogalmazni. Mind a Bácsmegyeyben, mind a Fanni hagyományaiban kerülhették a kitörő szenvedélyeket, a szreplők nem beszélnek egymással.

Barczafalvinak nem kis gondot jelentett a szerelmeseknek kettesben töltött perceiket, csókolózásukat lefordítani. Ugyanebben az időben írt Etelka szereplői nyersen beszélnek. Dugonics szinte soha sem hagyja szereplőit kettesben, bensőséget nélkülöző nyelvi formákkal él. /”Kiterjesztették karjaikat. Azután /néma jelekkel/ összefutottak”/. Az érzékenység számára stílust, szavakat. kellett találni. A szerelmi jelenetek leírása még Kazinczynál is, húsz év múlva a Bácsmegyeyben nehézkes marad: „átöleltem Terézt, s ajkaink egymáson pattantak széjjel”

Dugonics szereplői mozgatásában, beszéltetésükben durvaságokat enged meg magának. Barczyfalvi is tud durva lenni, de csak akkor, amikor  a durva, erőszakos viselkedést akarja bírálni. Mikor Kazinczy a Magyar Museumben bírálja Barczafalvit, nem veszi észre, hogy a bírált szöveg épp színes és alantas stílusával óhajt jellemezni. Kazinczy klasszicista stíluseszményéből indul ki.

Számos vers található a Szigvártban. Barczafalvi a református kollégiumokban divatozó költészet elemeit húzza rá a könnyed német versekre. Kazinczy a Magyar Museumban bírálatában a következőket írja:

Különben ez a cselekedete a fordítónak sokkal szenvedhetőbb lett volna, ha nem mulatságra írott, hanem valamely filozófiai munkában élt volna velek. A szigorú kritikus kiutasítja a kisérletező írót a fennkölt, elegáns művészet hazájából, a gyönyörűségre szolgáló dolgok birodalmából, s a száraz tudományok nyelvileg kevésbé érzékeny területére küldi.

Kazinczy nem tudhatta, mennyire igaza lett. Barczafalvi a természettudományok tanáraként élt a 90-es évektől kezdve s csak tudományos szövegeket írt. Magányos különcként az örökmozgó feltalálásán törte a fejét. Az örökmozgót Forgonynak nevezte el.

 

K > Miller, Johann Martinnak,   1783.11.11. Mein ewig geliebter Freund,

Ich eile Ihnen mit der Nachricht, dass ich mit der Überzetzung mines Siegwarts gestern fertig geworden bin…

A levélhez fűzött jegyzetből: Kazinczy ismeretlenül intézte Millerhez levelét. Szándékában állt a mű kiadása is, de Barczafalvi megelőzte. Kazinczy fordításának a kézirata nem maradt fenn.

 

 

Bodor Béla: Egy virtuális poéta a XVIII. századból. Szigvárt Xavér költeményei

 

Szigvárt Xavér nevét hiába keressük az irodalmi lexikonokban vagy antológiákban. Nincs benne Weöres Három veréb…kötetében sem. A fiatalember egyetlen előfordulási helye az a regény, amelynek első és utolsó magyar kiadása 1787-ben jelent meg:

Szigvárt Klastromi története. Fordítódott Németből Magyarra Bartzafalvi Szabó Dávid által. Nyomtatódott Posonyban, Füskuti Landerer Mihály költségével s betűivel, 1787

A Magyar Hírmondó 1782. évi 26. számában Kazinczy híradást tesz közzé: lefordítja Miller regényét. A bejelentés célja: „azon fordításból való örömét el ne kapná valaki előle”.

Barczafalvi ezt tette. Ráadásul a kreált szavak közé tájnyelvi fordulatokat, szólásokat illesztett. Rát Mátyás 1787-ben írja Kazinczynak:

Siegwartot csak láttam s imitt-amott olvasván, kacagásra fakadtam. Hogy hogy lehet, hogy ez a fordítás kél, holott a magyarok néha szerfelett is finnyásak? Kegyelmed fordítása felől minden jót reménylek

Kazinczy fordítását nem adta ki, tán meg is semmisítette /Margócsy: Szigvárt apológiája, Itk. 1998./

Ez a regény először tesz kisérletet arra, hogy szereplőit a beszéltetés stílusrétegével jellemezze, a kitüntetett figurákat szépen beszélteti. Barczafalvi nem a történetet, hanem a nyelvet / pernahajdernek titulálja az apa a fiát/ kívánta a magyar viszonyok közé illeszteni. Kazinczy – más fordításai alapján erre lehet következtetni – elsősorban a neveket és a helyeket magyarította. Így lesz nála Siegwartból Szegvári.

 

2003. Hász-Fehér Katalin: Tanulmányfejek. Kazinczy Dayka-portréjának és Berzsenyi-kanonizációjának párhuzamai.

 In: Klasszikus magyar irodalomtörténet. Tanulmányok. Szerk: Labádi Gergely és Dajkó Pál. Szeged

 

Kazinczy kánonteremtő tevékenysége az 1800-as évek elejétől kezdve egyetlen nagy történetként írható le. A szerteágazó, mégis egységes történetbe bele tartozik az 1813-as, majd 1816-os Berzsenyi-kötet kiadása…

Dayka Gábor élete, költői alakja és költészete kitüntetett helyet foglal el Kazinczy kanonizációs tevékenységében, és ehhez több tényező is hozzájárult. Mindenekelőtt az, hogy Dayka Gábor Kazinczy fogságának idején, 1796. október 20-án meghalt, a kötet-kiadási munkálatok kezdetén már nem élt, így hagyatékának…átigazítását szerzői akarat…nem gátolhatta…Helyenkénti szövegjavítás és újrakomponálás után megfeleltek tehát e versek annak a költészet-eszménynek, amely Kazinczy irodalomszemléletében a 19. század első évtizedére dominánssá vált…szándékát Kazinczy nyíltan megfogalmazza egyik levelében: „esztétikai és grammatikai jegyzéseket ragasztok a versekhez, hogy ifjú költőink lássák, mit kell követniek, kerülniek…”  egyszerűen kisajátítja magának a környezeti kommunikáció helyszíneit és lehetőségeit…

…más is megtörténik: Dayka Gábor költői egyéniségének eltávolítása…újraalkotása egy winckelmani-goethei ízléssel berendezett esztétikai tartományban. Ez a megtisztító és újraalkotó tendencia teljesedik ki 1813-ban a Dayka kötet kompozíciójában…

Kazinczy megváltoztatja a címeket, ha azok nem kívánt irodalmi ízlésre utalnak…/   Hász Fehér táblázatba foglalja Dayka és Kazinczy kifejezéseit/…

Kazinczy a Dayka biográfiában eltünteti környezetét és egy görög fikció isten-alakjává rajzolja őt át…Daykának Orpheuszként való rajzos-szöveges ábrázolása az átalakító tevékenységnek csak a közbülső szakasza…más közös vonás is van bennük – mindketten szabadkőművesek

Dayka alakját fikcionálva Kazinczy megalkotja saját neoklasszicista hasonmását, művészi alteregóját…Dayka mintha újjáéledne, Kazinczy pedig mintegy megkettőződve hatásosabban tud érvelni irodalmi nézetei mellett…

A Dayka-kötet címlapján: „Öszveszedte s kiadta barátja Kazinczy Ferenc.” Ezt követi az ajánlás: „Virág, Kis, Berzsenyi barátimnak”. Kazinczy birtokviszonyt állít fel önmaga és a jelzett szövegek, személyek között…

Az 1813-as Berzsenyi-kötet szerkesztése során Kazinczy tevékenységében ugyanaz a távolító-átformáló és azonosító szándék működik, mint a Dayka-kötet esetében…a kiadásnak meg kellett felelnie az előre megalkotott klasszikus rendnek, vagyis hasonló metamorfózison kellett átesnie, mint Dayka Gábor kézirat-csomójának. Berzsenyi azonban élő és akarattal rendelkező szerző volt…Kazinczy öt évet szánt arra, hogy

 sorozatába illeszthesse Berzsenyit és verseit…

…levelezésük 1812-től megritkul…Berzsenyi nem Kazinczynak küldi az újra dolgozott kéziratot, hanem Pestre Szemere Pálhoz…

A Berzsenyi kötethez Kazinczy nem tudott olyan portrét illeszteni, mint a Daykáéhoz, meg is írja: „a képből az ember kitetszik, ha a poéta ki nem tetszik is…” / Levelezés 10. kötet,  K > Helmeczynek, 1813.02.07 /

Az irodalom 70 tétel, főleg a levelezés-kötetek szerepelnek benne. Ezen kívül: K.F. társaság 1996-os kiadványa; Bíró F.: A felvilágosodás-kor magyar irodalma, Balassa K. 1994; Merényi: A magyar irodalmi kánon a 19. sz.-ban, Pécs, 2000.

    

Osvát …úgy irányította a megkezdett közös munkát, hogy az átrendezett mondatok körülbelül az ellenkezőjét fejezzék ki annak, amit Illés eredetileg Hauptmannról megírt…az Osvát-viszony első szakasza a változtatás nélkül közölt írások boldog nászideje volt. Ezt követte a fordulat, az „alkimisták mesterfogása”, a nagy átváltoztatás…

Osvát határozott állásfoglalása  gyakran sértette az írók érzékenységét. Emlékezetes maradhatott Móricz haragja…Móricz egyébként is változó mértékben tűrte a beavatkozást…Németh László…nem volt hajlandó „Osvát Ernő plajbásza” alá vetni magát. Megérezte, hogy gondolatban Osvát előre felépítette, megszerkesztette őt

     Fráter Zoltán: Osvát Ernő élete és halála, Magvető,1987.

 

 

2004. Tóth Orsolya: A nagyszerű kritikus és a kis/szerű/ poéta.  Kis János és a kortárs kritika.  Jelenkor

 

 Kánon és kritika.   Berzsenyi némely énekeiben annyira hasonlít Kishez…hogy ha a versek gyűjteményét a Berzsenyi kezével nem látnám írva, könnyen el fognám hinni, hogy azt senki nem írta más, mint maga Kis. S úgy tartom, hogy ennél hízelkedőbb complimentet nem vársz ” írja Kazinczy a niklai remetének…

A széphalmi mester büszkén hangoztatott „kifinomult ízlését” ezúttal nem igazolta az utókor…Kazinczy „tiszta izlet” tekintetében szerényen Berzsenyi fölé helyezi saját munkásságát / Levelezés, XX. 194./…Kölcsey…a következőket írja Kisről:…”elsőrendű magyar költők számokba tartozik” / Kölcsey összes művei, Franklin/…Az újabb kritikusi fiaskó egyetlen mentsége az lehet, hogy Kölcsey maga is Kazinczy-tanítvány…

Kazinczy…folyóiratban megjelent bírálatainak száma igen csekély, levelezése viszont számos kritikai megjegyzést tartalmaz…kritikai nyelvhasználat helyett gyakran kultikus paneleket fogalmaznak meg a levelezőtársak…

Kazinczy esetében a kritikus nem csupán műértő, de egyúttal gyakorló író is, aki bizonyos kritikai normák birtokában bírálatot fogalmaz meg…

Kazinczy kritikusi tevékenységének az a tétje, hogy a művek ne maradjanak úgy, ahogy írójuk írta…még Berzsenyi is sürgetve kéri német recensensének 1815-ben megjelenő kritikáját, hogy bíráló megjegyzéseit hasznosítani tudja. Kazinczy…abban is hitt, hogy segítségével a műalkotás a szó materiális értelmében is megváltoztatható

Az „utánzás” normája…Kazinczy Kis versét…nem Schiller-átdolgozásnak látja, hanem Kis eredeti művének, amelyben „Schiller lelke” tükröződik…”lefordítaná németre Kis házassági énekét, hogy a külföld lássa, mint halad előre a magyar Génie is, s a Kisé mint mérkőzik össze Schillerével„…/Levelezés IV. 479., 578./  Igy aztán Schiller némi szerencsével - ha a halál meg nem fosztotta volna ettől a lehetőségtől – akár „saját lelkét is megszemlélhette” volna a Kisében.

… Kazinczy és Kölcsey egyaránt Kis szép, tiszta, világos, egyszerű és tanult nyelvét dicsérik…

Miden elismerő megjegyzése mellett Kölcsey az első kritikus, aki hiányolja Kis János versei mellől a művek forrásának pontos megjelölését…Kis János a harmincas évek fordulójára tiszteletreméltó utánzóvá szelídül, a kortárs kritika szóhasználatában a legkevésbé sem elismerően: ebben rejlik a később sokat emlegetett dilettantizmus…

Csokonait méltatlanul alulértékelő Kazinczy…megjelöli azokat a helyeket A reményhez című versben, amelyeket nyelvi és stilisztikai szempontból értelmezhetetlennek talál..

 

     Az irodalomjegyzék 51 tételt tartalmaz.

Takáts József: Az irodalmi image formálása. Recenzió a Nympholeptusok c., a L’Harmattan Kiadónál 2004-ben megjelent kötetről. ÉS, 48. évf. 15.sz.

 

A kötet a 19. sz. magyar irodalommal foglalkozik. Zömmel huszonéves szerzőktől 16 tanulmányt közöl. A kiadás előzménye a Dayka Gábor Társaság budapesti konferenciája. Az egyik szerző Kazinczy 1831-es pannonhalmi útjának leírását vizsgálja. Azt elemzi, hogy milyen önképet kívántak sugallni a korabeli szerzők és hogyan alkották meg ellenfeleik képét. Egy másik szerző Dayka életművének értelmezéstörténetét tekinti át. Szó esik arról az imageról, amit értelmezői szerint Dayka magáról és amit Kazinczy, kötetének kiadója Daykáról kívánt sugallni. A L’Harmattan kiadó Dayka-könyveit egyébként az a Dayka-portré díszíti, amit Kazinczy helyezett el annakidején az akkori kötetre. Vitát folytat a fiatal szerző a korábbi Dayka-tanulmány szerzőjével, Hász Fehér Katalinnal.

A Dayka-Kazinczy eset arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen szorosan összefügg az irodalmi kanonizáció és az irodalmi image formálása.

 

 

2003.  Bódi Katalin: A valóság poétikája a francia és a magyar levélregényekben. Irod. tört. Közlemények, 4-5. 483-503.old.

 

A levélregény a francia irodalomban alakult ki és több mint egy évszázadon keresztül népszerű volt. A magyar regényirodalomra elsősorban a német nyelvű szövegek hatottak. A francia levélregény főleg a „poétikai leírás”-hoz nyújt segítséget.

Magyarországon az olvasmányok között a 18. század 70-80-as években jelenik meg a levélregény, eleinte a német, francia és az angol irodalomból. Először Kazinczy Bácsmegyeije olvasható 1789-ben. 1793-ban jelenik meg a Mészáros Ignác által fordított Montier asszony levelei, majd 1794-ben a Fanni hagyományai.

/A jegyzetekben közli a szerző: nem a Bácsmegyei az úttörő, mert a Báróczy Sándor köré csoportosuló irodalombarátok egyike, Bíró László az 1780-as évek elején lefordította Madame de Graffigny Lettres d’une péruvienne c. /Perui levelek, B.G./ munkáját, a szöveg azonban elveszett./

Kazinczy 1789-ben kiadott fordítása-alkotása a nyugat-európai levélregény befejező szakaszában jelenik meg. Kazinczy az előszóban magyarrá tett románnak nevezi a művet, ami „az irodalom alatti kategóriából felkerül egy magasabb szintre…” /B.K./ A Bácsmegyei a szerelemről való nyílt beszéd megteremtését kísérli meg. Végül is a levélregény az irodalmi szövegek rendszerében a regény kategóriájában találja meg a helyét. Befejezetlen, illetve kiadatlan maradt Vitkovics Mihály: A költő regénye /1800/ és Kisfaludy Sándor: Két szerető szívnek története /1806/ c. munkája.

 

 

A költő Kazinczy

 

Gergye László: Múzsák és gráciák között. Kazinczy és a gráciaköltészet. Bp. 1998.

 

Kazinczy 1787 körül született verseinek tanúbizonysága szerint, az ifjú tudatosan a költői pályára készült. Mára szinte feledésbe merült versei a maguk idejében jelentős hatásúak voltak, tekintélye költői teljesítményén alapult. Kazinczyt gyötörte a halhatatlanság utáni vágy. 1789 – 1791 között az óda és a dal kérdésköre foglalkoztatta. Horatiust utánzó neoklasszicista verseket írt.

Ars poétikáját Az áldozó c. versében fogalmazta meg. A vers nemcsak élet- és művészetfelfogásának dokumentuma, hanem stíluseszményét is jellemzi. Emelkedett hangvétele a kor német költészetének jellegzetes műfajával, a Klopstock által művelt ódával rokonítja. A Khariszok kultuszát Kazinczy teremtette meg a magyar irodalomban. Grácia-költészete alapján szólítják kortársai a bájistennők vazallusaként.

A költészet jelentőségét hangsúlyozó Kazinczy költői terveit a nemzet szolgálatába állította /A tanítvány/.

Börtönévei alatt alig néhány verset írt, a sanyarú fogság élményeiből egy-két epigramma született. Szabadulása után más világba került. 1801-ben keserűen ír Kis Jánosnak a szellemi állapotokról.

A kassai időszakban számára a poézis befele forduló szépség-áhítatot jelentett. Epigrammái, episztolái kitárulkozó magatartást kívánnak. Az epigramma megfelelt a köztudatban diktátorként élő Kazinczy sablonos képének. Tövisei néha karcoltak, ám Kazinczy lelke mélyén mindig az időtlen szépség szerelmese, poéta maradt.

 

K > br. Orczy Lőrincnek,     1785.11.24…én e szerint statiommal contentus vagyok, kivévén azt, hogy a kassai lakás a falusi nyugodalmas élettől elvon s kevés időt enged rá, hogy a régi Mindennaposaimat, a Poétákat forgathassam, s a vélek való társalkodás által enyhítsem életem kedvetlen szempillantásait…

 

Szabadulása után minden energiáját arra fordította, hogy megteremtse a szellemi életet. Hiányoztak a színvonalas orgánumok. A levelezés mutatja a valódi közösség hiányát, egyben jelzi ennek igényét is. Nem tartozott a kompromisszumra hajlók táborába. Kíméletlen következetességgel lépett fel az általa kártékonynak ítélt szerényebb képességű költőkkel szemben. Bármilyen fontos a magyar irodalomban a Tövisek és virágok, a nemzet egészére kiterjedő hatást nem váltott ki.

Fogsága után nemcsak az irodalmi életben ütközött nehézségekbe, hanem családjában gyökértelenné vált. A 45 éves férfi 1804-ben házasságot kötött Török Sophie-val. Nagy szerelmes verset nem írt feleségéhez, későbbi szerelmes versei is inkább formai kísérletek voltak, mint heves érzelmek. A műfajok közül főleg az epigrammát és a szonettet kedvelte. Szonett címen tanulmányt is írt. Tárgyát nem a változó természetben, hanem az örök értékekben keresi./ emlékmű, szobor/.

 

1785-nek elején lehetett, hogy valamely úri társaságban /Kassán/ Kohányi Kácsándy Lászlónak, egy Abaúj és Zemplénben bírtokos úrnak angyali szépségű leányát, Zsuzsannát látta. Csakhamar a legszebb viszony szövődött köztük…Egy ízben /1786 volt/ Süsie szüléi jószágából térvén vissza Kassára Kazinczy, útja egy rengeteg erdőn vitte keresztül…a tiszta szeretet…nemcsak e ritka nő haláláig tartott, hanem e nő gyermekei által folytatva…Kazinczy hanyatló életét is szépíteni nem szűnt meg soha…

Toldy Ferenc: Kazinczy Ferenc és kora. 1859-1860.  Szépirodalmi. K. 1987

 

A gr. Gyulay Ferencné,  Kácsándy Zsauzsannához és lányához, Lottihoz írt leveleket, szerelmes verseket lásd a Lotti; Kettős szerelem c. gyüjteményemben. /B.G./

 

 

K > Bárczay Ferencnek,   1804.07.07…Az én mátkám Sophie…Novembernek első napjaiban lehozom…/Ér Semlyénre/…testvérem, aki engemet tökéletlennek…nevez…azt mondja, hogy Sophiet csak azért kértem meg, hogy… könnyebben tehessem lépésimet…pápistává tétel és öszveeskettetés eránt…

K > Vay Ábrahámnak,   1807.11.18…A feleségem azon esetre, ha Kálvinista gyermeket szűl és nem Pápistát, uramöcsémet akarta kikéretni, hogy a keresztségben viselje képét a Generálisnak…

 

Nem volt nagy költő, de izlése, mesterségbeli tudása a kor tucatköltői fölé emelte. Az antikvitás és az egykorú német irodalom volt a példaképe. Főleg szűkebb környezetére hatott. /Ezt még Gergye írja/

 

Kováts Dániel: Az új Poétai Gyűjteményről

 

A miskolci Herman Ottó Múzeum indította el a címben jelzett verseskötet sorozatot. Az első kötet: Kazinczy: Fény és homály, válogatott versek.

Borsod megye szívesen vallja magáénak Károli Gáspár, Szenczi Molnár Albert és társaik teljesítményét a reformáció időszakából vagy Kazinczyt a felvilágosodás korából. Miskolcnak szegényesebbek az irodalmi hagyományai. Ez is indokolja a sorozat indítását. Tematikus füzeteket is terveznek: Versek Kazinczyról, Versek az anyanyelvről. A sorozat címadása sárospataki ihletésű: 1813-ban Nagy Józsefnek, a kollégiumi énekkar igazgatójának szerkesztésében két kötet jelent meg Poétai Gyűjtemény címmel. A Széphalomról Patakra látogató – ott tanuló – Kazinczy is buzdított irodalmi tevékenységre.

 

Kazinczynak 1998-ban adták ki összes költeményeit / sajtó alá rendezte Gergye László, Balassi Kiadó/, népszerű válogatás viszont nem kapható. Kazinczy költői rangját olykor kétségbe vonják. Pedig irodalomszervező munkája mellett költeményeivel is példát mutatott kortársainak. A szonett, epigramma, az óda és az episztola mestere az ókori görög és latin klasszikusok követője. A költő Kazinczy felfedezését kívánja elősegíteni a válogatás.

A kötet öt témakörben 74 verset tartalmaz. A témakörök: szerelem; világnézet; elődök és kortársak példája; Tövisek és virágok; életrajz. A kötet címadó versének zárósoraiban így vall magáról Kazinczy:

               Nem fénylek én, s azt én nem fájlalom –

               Fény s nagyvilág énnékem Széphalom.

 

Kazinczy-versek CD-n. Arcanum verstár. Tartalomszolgáltató

 

A kiadvány negyvenkilenc magyar költő összes versét, tízezernyi költeményt tartalmaz. A 49 költő egyike Kazinczy. Mintegy öt órai hanganyag egészíti ki a gyűjteményt. Kazinczy elhangzó versei: A kész írók /Kállai Ferenc/, A nagy titok /Galkó Balázs/, Bor mellett / Galkó Balázs/, Írói érdem / Galkó Balázs/, Szokott és szokatlan /Papp János/.

 

Kazinczy-művek fordítása. Demeter Tibor: Bibliographia Hungarica

 

A gyűjtemény magyar írók külföldön megjelent műveinek jegyzékét tartalmazza. Az alapgyűjtés 1800 – 1945 közötti. A 38 000 adat 13 000 gépiratos oldalt tesz ki. Az internetes változatban Kazinczy lefordított művei adatainak terjedelme 6 web-oldal.

Művenként a következő adatok találhatók: a szerző neve; a mű címe; a fordító neve; a fordítás megjelenésének helye, időpontja; megjegyzés.

Néhány példa a 6 oldalnyi anyagból cím és megjelenési hely feltüntetésével:

A békák, London, Stuttgart, Wien, Leipzig

A mi nyelvünk, Washington, Helsinki, Páris, Varso, Drezda, Darmstadt, Torino

Erdélyi levelek, Paris, 1938, ford: Hankiss János

Fogságom naplója, Bukarest

Pályám emlékezése, Torino, 1937, Márffy Oszkár

 

 

A műfordító Kazinczy, a fordításról  /nem hálóról/

 

Anakreoni dalok

     

A példák

 

A barna föld iszik, s azt

viszontag a fa issza;

a tenger a folyókat;

a tenger habját a nap;

a napvilágot a hold.

Hát engemet, barátim,

miért nem hagytok inni?

            In: Görög költők antológiája, Typotex Kiadó, 2000

 

Lantom

 

Fegyvert akartam én is

S csatákat énekelni:

De lantom énekemre

Mindig felelt szerelmet.

Új húrt s igát tevék rá,

S teknőt is újat; és így

Kezdém el Herculesnek

Nagy tettit énekelni:    

De lantom énekemre

Ismét felelt szerelmet.

Búcsú tehát örökre,

Nagy bajnokok, tinéktek!

Mert lantom énekemre

Mindig felel szerelmet.

     In: Falus Róbert: Apollon lantja, Móra, 1982

 

K > id. Ráday Gedeonnak,   0790. 03. 25…Én most Rousseaunak Contrat Sociálján, és a sansouei philosophusnak Antimachiaveljével sietek. A zene soványabb munkában kifáradok, Missz Sára Sampszont veszem elő…

 

K > Batthyány-Strattmenn Alajosnak,  1791. 01. 07…Most kezeim közt készen vagyon: 1. Wielandnak, 2. Klopstock után a Messziásnak tíz első éneke, 3. Stella Göthéből, Missz Szara Szampszon és Emilia Galotti Lesszingből. 4. Geszner Salamon Úrnak minden munkái három kötetben, 5. A prusszai királynak Antimachiavellója, 6. Még tsak elkezdve a Rousseau Contrat Sociálja…

 

 

 

K > Szántó Jánosnak,   1782.07.04…a természet engemet nem a közönséges modellbe öntött…Nemes kevélységgel nézek azon boldog órák eleibe, midőn…hazámnak, sőt az egész emberi nemzetnek dísze leszek…          /14/

 

K > Kis Jánosnak,  1793.07.27…Készületlen minden: lexiconunk szűk, szegény; grammaticánk habzó; stilisticánk feszes, ügyetlen; s ami mindennél bajosabb, mi magunk, írók és olvasók készületlenek vagyunk, s egészen készületlenek…Ha talán tudni akarnád tőlem, mit nézek én legszükségesebbnek a szükségesek temérdek számában, ezt fognám felelni: minél gondosabb fordításokat…Fordításunk sok van, de jó fordításunk kevés. Ilyenek a magaméi is…

 

K > Majthényi Lászlónak,  1808.04.30… Remek originált írni nem nékük adatott, hanem unokáinknak fog adatni.

 

Pápay Sámuel > K,  1817.02.20…neked…poétai prózafordítás megbocsáthatatlan – igenis Teneked, nagy zseni, ki mind nyelvünk isméretével, mind poétai lélekkel, mind szép ízlettel a legnagyobb mértékben bírsz…ezekben nemzetünk elsője vagy, örökké menthetetlen fogsz maradni, hogy miért nem vágytál mégis nemzetünk első poétája lenni…

 

K > Wesselényinek,  1811.02.11…nem írok én soha olyat, hogy az a gondolat ne szálljon meg, hogy az emelni fogja annak szívét, aki akkor, mikor én már sírban leszek, fénye lesz nemzetemnek

 

K > Jankovich Miklósnak, 1819 10. 05…Közelit az idő, nagy tekintetű férjfi, amelyben Sallustomat elkészíthetem. A Corté, a Havercampé, a Teller, a Thyvon, a Schlüter é, Höcké, Weinzierlé s három vagy négy más németé kezemben vagyon, s használtam mindeniket: az vagyon hátra, hogy a spanyol királyfiét is megtekinthessem. Te ezt birod; engedd, hogy kérhesselek, méltóztassál szt nekem kölcsönözni…

 

 

Kazinczy szabadkőművessége, szellemisége

 

Kupán Árpád:  Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége, Várad folyóirat. Könyvtári Információ Központ. Partium

 

1907 szeptemberében…Nagyvárad…Érsemlyénben szobrot készült fölavatni…Kazinczy Ferencnek…

A Nagyváradi Naplóban …két váradi szabadkőműves írása jelent meg Kazinczyról…”Nagy Kazinczy Ferencnek szabad gondolatban utódai…régóta mondják, hogy…K.F. bátor szelleme volna szükséges az egész magyar közélet és társadalom radikális átalakítására…”

Még ma is vannak, akik tagadják vagy vitatják Kazinczy szabadkőművességét…írásaiban több alkalommal maga is vallott erről…”Én pedig…nem ismerek nagyobb szerencsét, mint azt, ha valaki kőműves lehetett…”

Valószínű, még eperjesi és kassai patvaristáskodása idején szerezte szabadkőműves ismereteit, hisz ezekben a városokban akkor már szabadkőműves páholyok működtek…

Amikor felvették a páholyba, az Orpheus nevet választotta. 1785 végén a miskolci páholy megszűnt, mivel II. József rendelete a páholyok működését csak ott engedélyezte, ahol kormányszék is volt…

Kazinczy szabadkőművesi feladatát a lelkek felvilágosításában és a tudás terjesztésében látta. 1790-ben e célból indítja Kassán…az Orpheus folyóiratot…

Aranka Györgynek írja 1790.03.25-én: „Énnekem a kőművesség olyan társaság, amelyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van…látván, hogy minden tagban egy lélek…”

A kolozsvári páholy 1791-ben újra alakul, de Kazinczyra…börtön vár…Mire szabadul…az összes páholyt törvényen kívül helyezték…

Kupán Árpád 1938-ban Dobrán született, történész tanár, ismeretterjesztő közíró. Nagyváradon él.

 

A Magyarország területén alakult páholyok tagjai között volt: Kazinczy Ferenc, gr. Széchenyi Ferenc, Horváth Ádám, Batsányi János, Dayka Gábor, Aranka György, Kölcsey Ferenc…        Révai Lexikon, 1925

A hálóról leszedett írói névsorban még szerepel: Ady Endre, Ady Lajos, Benedek Elek, Benedek Marcell, Benedek István, Bölöni György, Csáth Géza, Harsányi Zsolt, Hatvany Lajos, Heltai Jenő, Ignotus, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Móra Ferenc, Schöpflin Aladár, Szabolcska Mihály, Tamási Áron

 

 

Benedek Szabolcs: Titkok az akácfa körül.   Kazinczy szabadkőműves tevékenyégéről szóló könyv recenziója

Jászberényi József: „ A Sz. Sophia templomában látom én felszentelve Nagyságodat”. A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség. Argumentum Kiadó, 2003. 216 oldal, 1200 Ft.

 

„Az a fa, mely eránt tudakodol, az az acatia. Így is határ nélkül szeretlek. Ha nem volna már szükséged a kérdést tenni, még inkább szerettelek volna” – írta Kazinczy 1816 aug. 26-án kelt levelében Niklára Berzsenyinek, arra a kérdésére válaszolva, miszerint: „Szeretném tudni, mi a kőmívesek fája.” Kazinczy levelében elárulja felavatásának dátumát  /1784. jan. 6./. Puhatolózott Berzsenyi esetleges szabadkőművessége felől. Berzsenyi nem volt beavatott, nem tudta, hogy az akácfa szabadkőműves szimbólum. Igyekezett lebeszélni Kazinczy Berzsenyit faggatózásáról, miután a mozgalmat Ferenc császár 1795-ben betiltotta. Kazinczy veszélyesnek találta a szabadkőművesességgel foglalkozni

A hazai felvilágosodás több ponton kapcsolódik a szabadkőművességhez. A testőrség parancsnoka, Báróczy Sándor szabadkőműves irodalmár. A recenzált könyv szerzője, Jászberényi az első, aki összefoglaló képet ad az irodalom és a szabadkőművesség kapcsolatáról. Kazinczy fontos posztot töltött be a szabadkőművesség hazai történetében. Szabadkőműves nevét adta lapjának, az Orpheusnak. A lap szerzőinek 60 %-a páholytag volt, köztük Pálóczy Horváth Ádám. Felfedezett titkok c. 1792-ben név nélkül megjelent munkája magyar szabadkőműves regény.

 

Schön István: Első nemzeti intézményeink megalakulása és a szabadkőművesek, Magyar Tudomány, 2000. 11. sz.

 

A szabadkőművesség fennállásának 250 esztendejében hozzájárult az ország fejlődéséhez. Kosáry: „A testvériességet emlegette a kiváltságok és a kiáltó ellentétek világában. A türelmet és világos gondolkodást a vallási fanatizmussal és az egyházi hatalommal szemben.”

A mozgalom előkészítette a Magyar Tudós Társaság létrehozását. Az előkészítésben részt vett Kazinczy.

„Közelítvén a nap, melyen tanácskozásainknak el kelle kezdődni: gróf Dessewffy József úr vala megkérve, hogy a nádor által elölülnökké nevezett Csanádi főispán s táblai bíró gróf Teleki József cs. k. kamarás urat…köszöntse, s a küldöttség tagjait mutassa bé…Álljon itt a rend is, melyben a küldöttség tagjai…minden üléseiken végig, helyt fogának: jobbra az elölülő mellett…szuperintendens Kis, Kazinczy…Kisfaludy, Vitkovics…gróf Széchenyi…”

1827-28-ban a 4 alapítóból, 22 tudósból és íróból álló bizottság kidolgozta az alapszabályt. Ebben a vallás és a politika tabutéma lett, akárcsak a szabadkőművesség.

Az alapító tag, Széchelyi István nem volt szabadkőműves. Az volt viszont Kazinczy, a Történetírási Osztály rendes tagja. Nincs bizonyíték Kölcsey szabadkőművességére. Életrajzírója célzást sem tesz erre és Kazinczy – akinek buzgó tanítványa Kölcsey – sem utal erre. Kölcsey  Kazinczy felett elmondott emlékbeszédében ki sem ejti a szabadkőműves szót.

Kazinczy szabadkőművességéhez nem fér kétség. 1823-ban, életének 64. esztendejében írt önéletrajzában beszámol arról, hogy 1781. május 18-án lett szabadkőműves a miskolci páholyban. Ennek alapítója Török Lajos, Kazinczy apósa.

Kazinczy szabadkőműves hitvallását Aranka Györgyhöz írt 1790. március 25-i levelében fogalmazza meg:

Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi…látván, hogy minden tagban egy lélek, a jónak szeretete lakozik…ez a legtökéletesebb iskolája az emberi szívnek…

Kazinczy szabadkőművessége még nincs feldolgozva. Levelezése tartalmazhat ismeretlen adatokat.

 

Néhány tétel az irodalomból:

Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon, reprint, 1993.

Busa Margit: Kazinczy, a szabadkőművesek titkára, Széphalom, 1990.

Kazinczy: Az én életem, Magvető, 1987.

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. században Magyarországon, 1996.

 

Berényi Zsuzsanna Ágnes: A magyar szabadkőművesség a magyarságért és a magyar nyelvért. TEKINTET, Kulturális Szemle, 2005. április 18.

 

A szerző áttekinti a magyar szabadkőművesség történetét, Kazinczy szerepét. Kárpáti Aurél h. főmester Kazinczyt a magyar szabadkőműves lánc erős szemének nevezte. Az újabb kori eseményeket ismertetve megállapítható, hogy az 1950-es években a magyar szabadkőművesség működése – a 18. századhoz hasonlóan – csaknem teljesen leszűkült a nyelvhelyesség ápolására a politikai helyzet miatt. A mozgalomban Benedek Marcell nagymester vitt jelentős szerepet.

 

Eckhardt Sándor: Magyar rózsakeresztesek. Minerva. 1922. p: 208 – 223

 

Kazinczy apósa, gróf Török Lajos lelkes híve volt a rózsakereszteseknek. A KazLev XII. 96 szól arról, hogy az após és a vő 1780 táján egyidejűleg lettek szabadköművesek. Kazinczy lenézte apósa alkimista mesterkedéseit. Hozzá írt episztolájában azt írja, hogy a tudás nem a bölcsek tudományában van, mert „amit kerestél, nyúlj bé mélyébe s felleled” /IX. 176./  /B.G.: Az episztola nagyon hosszú. A kötetben az idézett sor:  < Láss! A mit keressz / Nyúlj bé kebledbe, s feltaláltad…> /

Kazinczy a szabadkőművesek között a társaságot kereste, ahol mindenki egyenlő. „Az ilyen társaság nékem kedvesebb, mint amely aranyat vagy olyas életet hosszabbító orvosságokat tsinál, hogy aki vele él szemem láttára nyomorék koldussá lesz” /II. 53./

A szerző betekint a rózsakeresztesek boszorkánykonyhájába, ahol három ágazat működik: alkimia, kabala és a mágia. Báróczy csodás gyógyszert keresett. Kazinczy apósa hiszékenységére azt mondta, hogy az öreg meghibbant. A KazLev X. 413-ból idézet egy esetre: a halott testét megőrölték, majd varázsfolyadékban áztatták, hogy újra éledjen.

Befejezésül Báróczy hagyatékáról esik szó. /B.G. Ez részben megjelent: Magyar aranycsinálók,  Magvető 1980. kötetben

 

Vörös Imre: A newtoniánus kozmológiai felfogás diadala, In: A magyar csillagászat története, Akadémiai Kiadó. 1991.

 

Kazinczy Orpheusában látott napvilágot Popenak Newtonra írt magasztaló epigrammája Szilágyi Sámuel fordításában. A verset Dayka Gábor is lefordította. Ányos Pál Bessenyeinek c. költeménye Newtonra hivatkozik. Horváth Ádám a newtoni világképet igyekszik összeegyeztetni a Biblia szövegével.

A magyar felvilágosodás kozmológiai ismereteinek legátfogóbbra tervezett, ám töredékben maradt költői összefoglalása Verseghy A teremtésről c. hexameterekben írt műve / 1791/. Az elkészült egy ének a Magyar Museumban jelent meg.

 

2002. Vekerdi László recenziója. Simonyi: A magyarországi fizika kultúrtörténete. Természet Világa, 6.sz.

 

„A tudomány, a fizika gyakran az irodalmon keresztül jut el az emberekhez” – mondja Simonyi professzor, akinek  a könyvét Botticelli Dante képe díszíti. Kazinczy és Széchenyi István egyazon irányba ható pályáját hozza összefüggésbe a természettudományos ismeretek gyarapodásával. Kazinczytól idézi: „Még az anyag szó tisztázatlan születési körülményeit is hajlandók vagyunk megbocsátani: ha a materia szóban benne van a mater, a magyarban legyen benne az anya”

 

Sárospatak

 

Dienes Dénes: Szentgyörgyi István pataki tanár, mint Kazinczy vallásosságának lehetséges formálója

 

Kazinczy Pályám emlékezete c. munkájában így emlékezik a pataki tanárra:

Professoraink közt egy sem volt, kinek annyit köszönhetnék, mint Szentgyörgyi Istvánnak. Nyílt fej, nyílt szív, nyílt lélek…Az iskolának minden ifjai közt s hivatala kezdete óta én valék az az egy, kit sétálásai alatt maga mellé venni méltóztatott, és én éppen sétálásai alatt tanultam a legtöbbet…

Szentgyörgyi irányította Kazinczy figyelmét Kantra. Kantot és a német idealizmus szellemiségét végül is Sipos Pál közvetítésével értette meg Kazinczy. Kettejük között levelezés indult. Kazinczy vallásos gondolkozásának formálódásában döntőnek mondható a Sipos Pállal kötött barátság. Az alapok lerakása azonban feltétlenül Szentgyörgyi érdeme.

 

K > Szentgyörgyi Istvánnak,   1794.08.03…Azt beszélik, hogy az Oskola organizációjára rendelt deputációba én is parancsoltattam…ki a feje, mit csinálnak annak tagjai?…Kérem Professzor uramat, méltóztassék…tudósítani ezekrőll…

Egy Babrius nevezetű görög poétának némely töredékire akadt egy Tyrwhitt nevű anglus…Professzor úr megmagyarázhatná egyik levelében. Imhol van az…Csak rémlik előttem  / a görög szövegből/ némely sorban mi lehet…

 

Sipos Pál > K,   1812.02.15…Jegyezd meg amiket küldök…A Stoicismus után küldöttem 1. An die Freihet  2. An die Glückseligkeit. Most küldök mást…Nékem kedves időtöltést csinál…Úgy tetszik ösztönül áll a te képed előttem…Te az olvasás közben jobbítsd meg a hibákat…egy levelet se kapok Sáros Patakról, pedig a paquetomnak meg kellett menni…

     A levelezés-kötet szerkesztőjének jegyzete: Szentgyörgyi István /1736-1799/ sárospataki tanár, a bölcselet és a görög nyelv tanszékén. Válasza Kazinczy kérdésére /Lev.II./ Barbiros görög meseköltő, i.u. III. században élt

Sipos Pál / 1759 – 1816 / Sárospatakon fizikát tanított. Kazinczy a Hazai Tudósításokban írt róla /1807. II. félév/

 

K > Kazinczy Péternek,  1816.10.17…Sept. 15d. hala meg a pataki volt Prof. Sipos is, kinél  egy nap, másszor egy éjszakát tölték, és akivel Dádácson gróf Gyulaynénál egy nap, másnap pedig B. Naláczi Istvánnál voltam…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1818.03.18…Csudálkozni fog uramöcsém meglátván, mely szörnyű Theológus vagyok én. Öt esztendőmet lopta el az  a haszontalan Tudomány valaha Patakon, s úgy hittem sem mennyben, sem földön nem veszem hasznát…

Kántnak is van egy kis apológiája a Rec. végében. Ezek az emberek nem emelkednek annyira, hogy megérthessék azt a mély Elmélőt /denker/, s minthogy így az ő beszéde nekik hagymázi beszédnek tetszik, azt hiszik, hogy a Kant beszéde hagymázi beszéd…

 

2002. Nagy Júlia: A kollégiumi kultúra,  Változó Világ, 38.sz.

 

A XVIII. századi református kollégiumba kerülő, tíz év körüli diák a középszintű oktatásban először hét-nyolc évig az akadémiai tagozaton tanuló diákoktól tanulta a latin nyelvet, a logikát, a poétikát, a retorikát. A kollégiumi kultúrát a diákönkormányzat /coetus/ szabályozta. Ezen belül minden diáknak megvolt a maga oktatási pozíciója.

A Sárospataki Református Kollégium rendszabályai, törvényei 1618-ban, illetve 1620-ban keletkeztek. A coetus szerepét jól érzékelteti Kazinczy visszaemlékezése:

Érzeni kezdénk, hogy ránk ragad a leckéken, toldozott portéka; a természeti törvényt Grotiusnak De Jure Belli et Pacis c. vastag könyvéből tanítá professzora, s midőn keze alá juték, a könyv közepén járt, s ő elégnek tartá a könyvet felolvasni…Panaszkodván magunk közt, hogy nem haladhatunk…tudatá velünk, hogy ő nekünk kész lesz adni privatissimákat mindenből. Egybe állánk tehát őtet hallgatni…/Pályám emlékezete/

A diákok művelődését jelentősen befolyásolták a kollégiumi könyvtárak.  Ugyancsak a Pályám emlékezetében írja Kazinczy: „Pataknak húszezer kötetnyi bibliothecája van, s a könyvek a tanulók szobáikba is kiadattak, mert az igyekvő gyertyát gyújt a másika gyertyájánál…”  Mészáros Ignác Karthigámjából…Patakon nem vala több exemplár egynél, s sokáig kelle várnom, míg azt birtokosától egy társam által, nem nekem, hanem neki kikérhetném…Legfőbb óhajtásom az volt, hogy a könyvet bírhassam, de a kérést nem mertem atyámhoz tenni, rettegvén, hogy az neheztelni fog a szerelmes história olvasásáért…”  /Az én életem/.

A teológiai, retorikai könyveken kívül Voltaire, Montesquieu, Rousseau is hozzáférhető volt a kollégiumban. A magyar nyelvű szépirodalmat 1820-ig tiltották a kollégiumi rendeletek.

 

Dr. Komáromy Sándor: Kazinczy pataki diákévei. Sárospatak honlapja

 

A Pályám emlékezetében írja Kazinczy: „Most / 1769. szept. 11-én/ Dienessel és Szirmai Andrással Patakra vitetém”. Néhány nap híján tíz év telt el Patakon. Feledhetetlen élmények, az irodalom szeretetének, az írás tiszteletének, a hírnév örömének első forrása Patak. Korábban Semjénben – szülőhelyén, anyai nagyszülei lakhelyén – kezdi meg tanulmányait. Közben három hónapot tölt a debreceni kollégiumban.

A pataki kollégiumról így emlékezik: ”…bomlott állapotban vala az mindaddig, míg azt Vay József újjá nem teremtette…aki teológiát tanított, öt esztendő alatt mene végig tudományán, pedig keze alá minden hatodik hónapban új hallgatók jövének…ki fizikát és matézist tanított, senki sem akará hallgatni…a hallgatók kártyáztak, táncoltak, vadásztak, ablakokat törtek…”

Meleg szeretettel övezi professzorát, Szentgyörgyi Istvánt. Neki köszönhette a görög nyelv ismeretét, amelyen Anakreont olvashatott. Itt szereti meg a poézist. Kéri anyját, járjon közben, hogy maradna még egy évig a poétikai osztályban. Szentgyörgyi támogatása ellenére tovább kell lépnie.

Patakon erősödik olvasási szenvedélye. Megszereti a latin és a görög klasszikusokat /Vergilius eklogái, Horatius ódái/. Olvasmányaiból kivonatokat / excerptákat/ készít. Elismeréssel szól a kollégium húszezer kötetes könyvtáráról. Érdekli az építőművészet is. 1777-ben nagybátyja magával viszi Bécsbe, meglátogatja a Belvedert.

1775 az első nyomtatásban kiadott művének megjelenési éve: „Magyarország geographica, az az földi állapotjának lerajzolása „ /Kassa/ a könyv címe. A munkához felhasználta Losontzi István Hármas kis tükrét, mely 1771-ben jelent meg és sikeres tankönyv volt. Kazinczy könyvének értéke a világos szándék: aki a történelmet akarja tudni, elébb a földdel kell megismerkednie.  Losontzi és Kazinczy könyve között lényeges tartalmi és formai eltérések vannak. /Bővíti Patak leírását, felsorolja a pataki tanárokat, elhagyja a vallási szövegeket…/.

Egy évvel a földrajzkönyv után, 1776-ban Kassán megjelenik a diák második műve, Bessenyei György német nyelvű Der Amerikanerjének magyar fordítása.

A Patakon töltött évek nemcsak a Bessenyeivel való ismeretséget hozzák számára. Kapcsolatba kerül Baróti Szabó Dáviddal, találkozik Orzy Lőrinccel. 1779. júl. 15-én Kazinczyt a kiválóan végzett diákok között találjuk. Török István azzal adja át az ifjút édesanyjának, ha a „cathedrai tudományokat” is tanulta volna, kérhetné a papi felszentelést.

 

A Magyar Tudós Társaság és a Sárospataki Ref. Kollégium

 

Szombathy János > K,   1811.04.10…vajha oly szerencsés lehetne édes Hazánk, hogy volnának benne egynéhány Tudománybeli Társaságok, melyeknek tagjai az országnak különb-különb részeiből valók lévén, a közönséges munkákat dolgozó személyeknek kölcsönös segítségekre lennének…

 

Az 1531-ben alapított Sárospataki Ref. Kollégium fennállásának több mint ötödfélszáz éve alatt államférfiak, tudósok, irodalmárok – köztük Kazinczy – sorát adta a magyar kultúrának.

A Kollégium szellemi hatása az MTA megalapításánál is kimutatható, jóllehet a kezdeményezés Széchenyi nevéhez fűződik. A Magyar Tudós Társaság megszervezésének felügyeletére 1827-ben a nádor választmányt nevezett ki. A testület elnöke Teleki József, táblabíró, a Kollégium főgondnoka. A testületben két volt pataki diák is helyet kapott, Kazinczy és Szemere Pál. 1830. nov. 17-én alakult meg az MTA, elnöke gr. Teleki József, Széchenyi a másodelnök. Kazinczy nemcsak a Tudós Társaságnak volt tagja, hanem az MTA-nak is rendes tagja lett. Teleki József elnök nemeslelkűségére jellemző, hogy az 1831-ben elhunyt Kazinczy fiának, Lajosnak, a szabadságharc későbbi ezredesének vállalta a taníttatását.

 

               Kazinczy tervezete a Társaságról

 

K > Batthyány-Strattmann Alajosnak,   1791.01.07…Láttam azon lépésekből, melyeket Pesten létemben hazánknak legböltsebb fijai a mostani nádor ispán únszolására a Magyar Tudós Társaságnak alkotása eránt tettek, hogy ez a köz ditsőségre s haszonra tzélzó munka felállani nem fog, s egy új plánum kidolgozásához fogtam, mely köztünk a római Arcadiai Társaságnak példája szerint /melynek diplomája s törvényei kezem közt vannak/ egy Magyar Arcadiát támasszon…

Nevezem ezt a Társaságot a Magyar Liget Pásztorainak, vagy a Magyar Arcasoknak.

Ennek örökös fő-pásztora /praeses perpetuus/: hercegséged. Örökös fő-jegyzője /secretarius perpetuus/: én…

Már most nézzük a pásztorok rendét: Ezek három karra osztatnak. 1./ A legelők, így fognak neveztetni az író tagok. 2./ A védők /Die Schützende/, ide vétetnek hazánknak azok a nagyjai, akik nem írnak, de az írókat segítik. 3./ A gyönyörködők vagy mulatók / Die Diletanten/, péld. Asszonyságok, akik nyílvánosan jeleit adják, hogy érzékenyek nyelvünk szépségei eránt.

A férfijak hunnus, avar s régi magyar nevet, az asszonyok nyphák s görög s római asszonyok neveit kapják…Így leszek én mint legelő, azaza író: Bozsvai Aladár…egy mulató pedig Fenyvesi Eurydice.

A Társaságnak pecsétje lesz…egy levágott agg tölgyfa törzsökén álló bagoly, szájhában egy furulkyát tartván, felette sugárinak tellyeségében Phoebus Apollonak fürtös feje, s a petsét karikáját borostyán és rózsa ág fogja körül, ezen körülírással: A Magyar Liget Pászorai, MDCCLXXXXI…..

Hertzegséged általam a diplomát expediáltatja, gőpásztori nevét aláírja, én bepecsétlem, nevemet aláírom…érdemesebb tagoknak ergamenre, másoknak tsak vastag királyi papirosra fog irattatni, magyar nyelven.

Tárgyai a gyűléseknek…4. Litteratori tudosításoknak egymással közlése. 5. Két vagy több pásztorok közt támadt litteratori pernek elintézése, s öszeve békéltetések…

A levelezésben egymást pásztori módon szólítjuk: Bozsvai Aladár Fenyvesi Eurydicének kedves napokat, e helyett: Nagyságos Asszonyom…

 

A levél jegyzete. Ez a második tervezete Kazinczynak. Az elsőről írja Kis Jánosnak: „Herczeg Batthyany Lajosnak 1790-ben egy Planumot küldöttem egy Arkádiai Társaság alkotása eránt.” /Lev.. II. 424. sz./

…1790 nyarán Széchényi Ferenc házánál tárgyalnak az irodalom előkelőségei egy tudós társaság megalapításáról. K > Aranka, 1790. 11. 02: „Az a plánum olvastatott el, amely szerint a M. Társaságnak fel kell állíttatni.” /Lev. II. 342. sz./…1790 Bessenyei: Jámbor szándék…

Aranka György / 1737 – 1817/, 1791: Egy erdélyi magyar nyelmívelő társaság…

Kazinczy előtt – mint levelében írja – a Római Arcadiai Társaság példája lebegett. Ezt Leoni alapította Rómában 1690-ben. A társaság tagjai pásztorneveket vettek fel…

 

Bencze Gyula: Tagválasztás az akadémián

 

…Révai Miklós latin nyelvű akadémiai tervezetét, a Plánumot 1790-ben nyújtotta be az Országgyűlésnek…Nyolc tiszteletbeli és harminc rendes tagot javasolt. A tiszteletbeli tagok között Barcsai Ábrahám, Báróczi Sándor és Kazinczy Ferenc szerepelnek…

     „Révai munkája magasan áll Bessenyeié fölött. A Jámbor Szándék egész tartalma Révainál csak a bevezetés, s az is jobb…/Bánóczi József: Révai Miklós élete és munkái, 1879. 221. oldal /

 

K > Kölcseynek,    1815. 06 02…mindezek nekem mondatnak…Fejér megkoronázott Pályaírása miatt a Magyar Tudós Társaság felől; de még hallgaték…

Fejér György: Jutalomra érdemesített értekezés egy magyar tudós társaság legkönnyebb s leghelyesebb felállításáról. Pest, 1809.           /16/

 

B.G. jegyzete. Larousse: Académie française fondée en 1634 par Richelieu /40 membres/…Académie des sciences, fondée en 1666 par Colbert…  

 

K > Jankovich Miklósnak, 1827. 12. 28…A Magyar társaság felől csak azt tudom, amit írni méltoztattál. Senki velem azt nem tudatta mindeddig. Én elejétől fogva rettegtem a Társaságtól, mert láttam, mitől félhetünk: az a tudós czimbora, az az erőszak, az a fortélyoskodás! De többé nem rettegek. Jó, hogy harmincz esztendő előtt nem álla fel ez a Társaság; jó, hogy ily feje van, aki akarja is a jót, látja is…

 

Hazai Tudosítások, 1806. I. 9-10. oldal

 

Jutalomkérdés Tudós Társaság felállítására

Régen óhajtották…hogy Tudós Társaság állíttassék fel…nem pedig csupa dologtalan tudós szemfényvesztés maradjon…mi kívántatik ehhez? Ez az, ami iránt a tudós és nagy tapasztalású férfiak javallásait hallani kívánnánk…

A legjobb feleletnek jutalma 200 forint, a másodiknak 100 forint. Mely pénz már Kilián könyvárus uraknál Pesten letétetett. Beküldés lepecsételt levélben 1807. jún. 8.

Pest, 1806. jún. 24.

 

 

Vajthó: A tanítás problémái, 18.

Baránszky-Jób László: A regény műfajának meghonosodása

Az első nagy könyvsiker a Mészáros Ignác által átültetett Karthigám /1772/ . Buda visszavételekor a keresztények fogságába esett török kisasszony története. A sort Báróczi Marmontel fordítása követi /1775/, majd a Bácsmegyei, Dugonics Etelkája és a Fanni hagyományai a magyar széppróza fejlődésnek állomásai.

Kazinczyék egyszerre tesznek kísérletet a széppróza nyelvének és műfajának megteremtésére.

 

Kunáné Czifra Mariann: Kazinczy Ferenc valláskritikája, In: Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Tudományos diákköri dolgozat, 1999-2000

 

Kazinczynak 1813-ban vitája támadt Tóth Ferenc protestáns teológussal. A vita tartalmára Sipos Pálnak írt leveléből következtethetünk. Kazinczy szerint Luther ártalmas volt, nélküle a katolicizmus megtisztult volna.. /K > Dessewffy, 1810.01.04…őtet /Luthert/ igen nagy embernek tartom…B.G./. Kazinczy véleményét Kölcseyvel is megosztotta, aki szintén ellene volt a túlzottan észelvű protestantizmusnak. Kazinczy világnézeti problémáiról Mezei Márta írt tanulmányt az Irodalomtörténet 1984. számában. Szerinte Kazinczyra Kant nézetei hatottak.

Kazinczy a vallásról:  „A vallás haszna…jókká, boldoggá tesz bennünket, megszenteli örömünket, a szenvedésre vigaszt ad…az embert megnemesíti…” A kálvinista Kazinczy bár vallását nem változtatná meg, más vallásoknál nagyobb értékekre lel. Művészet, építészet, ceremónia…mind közelebb vonzzák az embert az Istenhez. A felvilágosult filozófiát magába olvasztó protestantizmusban sokallja Kazinczy a skolasztikus tudományt. Szerinte a katolicizmus „szívet kíván, nem fejet.”

 

K > Sipos Pálnak,  1809.11.22…előkapott a bennem megrögzött istentelenség, mely, mint Szent Tamás csak azt hiszi, amit tapogathat…

Aesthetikus ember könnyebben lesz pápista, mint aki nem aesthetikus, mert a catholicusok értelmetlen cultusa hatalmasan hat az érzékekre, holott a pritestánsoké csak az értelemhez szól…semmi ok által nem tudnék arra indíttatni, hogy pápista legyek…

A pápista vallás nem é r t e l e m, hanem  s z í v  vallása…szükség, hogy hitünk értelmes legyen, de az is szükség, hogy értelmünk vallásos legyen…igaz, a Religio inkább szív, mint fő dolga.

 

K > Fazekas Istvánnak, 1811.01.24…A bolondságoktól tiszta Religio felséges érzés. Aki ezt az érzést tiszteletben tartja, felette tiszteletes dolgot tészen. Mit mondanak az Úr társai az imádságról és annak hasznairól, megvallom, nemigen tudom, de méltónak tartottam arról elmélkedni, hogy mit mondhatnak. Tudom, hogy az Isten bölcs…hogy jó…az én kérésem éppen úgy semmi, mint ahogy magam vagyok semmi. De énrám nézve az imádságnak véghetetlen haszna van, nemesít, naggyá teszen, kiragad abból a kínos érzésből, melyben a nyomorúságok súlya alatt vagyok és egy Mindenható valósághoz csatol…

 

K > Cserey Miklósnak,   1811.05.11…Ha a phisicai természetben van rend: bizonyosan van a Morálisban is. Istenség az, ami a maga Kedveltjével a magok igaz fényekben látatja mit és mikor kell csinálni…én poétai fényben szeretek látni holmit; a poétaiság pedig a religiositással igen sok tekintetekben egyező; a kettő közelről rokon egymással…

 

Emberek és istenek. Szöveggyűjtemény az ateista és antiklerikális irodalomból. Tankönyvkiadó, 1966.

 

A kötet antiklerikális, egyház-, vallásellenes és ateista alkotásokat tartalmaz. A kötet azt kívánja igazolni, hogy a vallásellenesség a világirodalomnak születése pillanatától a mai napig szerves része.

Részletek az antológiából:

 

Kazinczy Ferenc

A vallástalan  /Töredék/

 

Elázott szemmel s szánakozva nézem én

Az esztelenség vakmerő bolondjait,

Akik, magoknak tetszvén, a megtévedés

Egyik széléről a másikra térnek el…

…Őket sötétség fogta el, s vastag homály,

S vakon s tipogva vonják rest lépéseket,

Amerre papjok a setétbe tévedez,

Amit parancsol, amit kíván, azt hiszik…

…minket a Világosság vezérel…

…..a ravasz

Papok sötétebb századainkon orrokon

Hurcolták a vak népet…

…Nincs semmi tisztem; vagy ha van, úgy kedvem az!

Hazám, barátom, istenem magam vagyok…

1786                                                      / A hálóról/

 

Batsányi János: Bosszús tűnődés az ámító szenteskedőkre; Verseghy Ferenc: A religiónak eredetéről és előmeneteléről; Csokonai Vitéz Mihály: Konstantinápoly, Az álom, A természeti morál; Berzsenyi Dániel: A Pesti Magyar Társasághoz; Katona József: Tiborc panasza

 

A Művészet 1914. 7. száma adja hírül, hogy  Gerecze Péter  Kazinczy vallási és bölcselmi nézetei c. mű megjelent Pécsett, 1881-ben

 

 

     Nemzedékváltás

 

2004. Németh Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. Berzsenyi Dániel és Kis János életrajza. Vasi Honismereti és Helytörténeti Szemelvények, 1.sz.  b:69, á:8

 

Kis János 1795-ben Győrben találkozott Kazinczyval, akinek kufsteini fogsága alatt Kis Jánosnak hozzá írt leveleit elvették. Ezért nem található a levelezésben 1801-ig Kis-levél. Kis négy évtized alatt 156 levelet írt Kazinczynak. Ő lett „Kazinczy hírszerző hálózatának dunántúli pontja” /Kaz. Levelezés, IV. kötet/. Személyesen csak négyszer találkoztak. Kazinczy azt javasolta, hogy a jellegtelen Kis nevet Dömölki Kisre cserélje fel.

Kis többször felkereste a Sömjénben gazdálkodó Berzsenyit. 1803-ban Berzsenyi „Kishez” c. verset írt. Berzsenyi Kis révén juttatott el három verset Kazinczynak: A reggel; Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás; A magyarokhoz. Kazinczy válasza a levelezés I. kötetében található. A Kazinczy-Berzsenyi viszonyra jellemző, hogy Kazinczy 1803 – 1805 között 46 levelet írt Kisnek Berzsenyi említése nélkül. 1808-ban Berzsenyi „Kazinczy és Kis” című versét a mester „Az én múzsám”-ra javította. 1810-ben Kazinczy is írt egy verset „Kis és Berzsenyi” címen. Ebben magát Kis mesterének nyilvánítja, a mester bocsátotta a nyilvánosság elé a tanítvány verseit.

Kazinczy Kis verseit nem sietett megjelentetni. A verseket Kis 1805-ben küldte el, azok azonban csak 1814- 1815-ben jelentek meg, három kötetben, a mester gondozásában, K.J. Poétikai munkái címen. Kis nemsokára abbahagyta a verselést püspöki teendői miatt. Ezt Kazinczy sajnálattal vette tudomásul. Kis népszerűségére jellemző, hogy veseit annyian olvasták mint Csokonaiét és Kölcseyét, jóllehet ezekhez nem mérhető.

Kölcsey kritikája után Kis igyekezett Berzsenyit és Kölcseyt összebékíteni.

Kis kapcsolatban volt Széchenyivel, aki 1825-ben kereste fel Sopronban. Ott volt Kazinczy is. A tudós társaság tervezetéről tárgyaltak. Széchenyi 1827-ben kérte Kist, kit tart méltónak az akadémiai tagságra. Kis Kazinczyt is javasolta.

Kazinczy halála előtt még átnézte Kis Horatius fordítását és jegyzeteket fűzött hozzá. A fordítás jövedelmét Kis a Kazinczy-családnak juttatta. Kis műveltsége, személyes tulajdonságai tették lehetővé Berzsenyi felfedezését és több évtizedes kapcsolatukat.

 

A tanulmányhoz csatolt képek:

Kis János szülőháza                                   Berzsenyi első kötetének címlapja

Berzsenyi sömjéni házának alaprajza        Kis arcképe verseskötete címlapján

Berzsenyi képe Kaerlingtől /1810/            Kis képe Stockmayertől

Berzsenyi-vers faximile                             Kis síremléke a soproni ref. temetőben

 

2004. Rászlai Tibor: A széphalmi ízlés távlatai   b= 52. Zempléni Múzsa. 3.sz.

 

Kazinczynak a teremtő erő lélektanához nem volt érzéke. Rész-kérdéseket vizsgált. Az elemzést a leírásra redukálta. Amikor a „nemzet közkedveltségű poétáji” Csokonai és Kisfaludy Sándor voltak, ő a legnagyobb irodalmi értékeinknek Szemere Emlékezetét és Reményét, Kölcsey Phantasiáját, saját „Epigrammáit s Töviseit”, Szentmiklóssy Alajost s az Erdélyi Múzeumot tartotta. Nem gondolt arra, hogy a nagy egyéniségeket azok saját világuk felől kell megközelíteni, felfedezni.

 Vörösmarty meghajol Kazinczy érdemei előtt, de nem hízelkedik, nem üt meg esdő hangot. Kazinczy megérezte, hogy Vörösmarty „már nem az övé”.

Kazinczy triásza /Horvát István, Vitkovics Mihály, Szemere Pál/ 1821-ben felbomlik, elidegenedik. Irodalmi irányítást, szervezést alig várhatott tőlük. Aki vérbeli író: Berzsenyi és Kölcsey – elhallgatott. Kisfaludy Sándor Kazinczy ellenlábasává vált. Kazinczyra ráhajol az irodalmi nemzedékváltás leszálló napja. Mindinkább magányossá válik.

 Pesten új nemzedék bontja szárnyait, vezér-alakjai: Bajza, Kisfaludy Károly, Vörösmarty, aki 1828-bn a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője lett., válságos körülmények között. Fejér György, Mokri Bertalan, újra Fejér, Jankovich Miklós, Schedius Lajos, Vas László, végül Thaisz András és segítőtársa, Szemere Pál követték egymást a főszerkesztői stallumban. Nem tudtak egységet, tekintélyt teremteni.

Vörösmartyval 1831. május 2-án találkozik utoljára, Teleki Józsefnél. Kazinczy még abban az évben meghal. A Tudományos Gyűjtemény  meghajol emlékezete előtt.

Vörösmarty és Kazinczy közti nagy távolság oka nemzedékprobléma. Kazinczy nem gátolta, de nem is emelte Vörösmarty pályáját. Vörösmarty nem Kazinczyból indult ki, s így őt nem is folytatta.

 

 

T. Erdélyi Ilona: Egy kései kiengesztelés kísérlete /Néhány megjegyzés a Pyrker-pör kapcsán/. Irodalomismeret

 

A tanulmány az 1831-ben indult, „Pyrker-pör” néven imertté lett irodalmi polémiával foglalkozik. Vizsgálja a pör kiváltó okait és az irodalmi élet fejlődésére gyakorolt hatását. A vitát indító bírálat szerzője Toldy Ferenc, célpontja Kazinczy volt. Az egri érsek Pyrker László /1772 – 1847/ német nyelven írt bibliai tárgyú verses művét Kazinczy fordította magyarra, az eredeti hexameteres forma helyett prózában. Toldy azzal vádolta Kazinczyt, hogy egy „magyar” író német művét fordította. Az igazi ok nem ez volt. A mozgató rugókat Bajza-Toldy levelezéséből ismerjük meg. / A levelezést Oltványi Ambrus adta ki 1969-ben/. Bajza és Toldy az irodalmi pozíciók megszerzésére törtek. Ezért volt szükség Kazinczy nimbuszának megtépázására, a nemzetiség és a szakszerűség nevében. A nemzetiség jelszava alatt igyekeztek a német nyelvű irodalmat háttérbe szorítani. A szerkesztőként dolgozó triásznak /Bajza-Toldy-Vörösmarty/ konkurrenciát jelentett a német nyelvű irodalom. A Pyrker-pör után másfél évtizeden át a triász irányította az irodalmi életet, „ellentmondást nem tűrve törte le az ellenük fellépő ifjabb nemzedék próbálkozásait.”

 

A témával Szerb Antal is foglalkozik /Kazinczy utolsó napjai, Nyugat, 1938. 12./ Erre a Kazinczy-Guzmics névpáros Google-be ütése után bukkantam. Szerb Kazinczy: Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra c. írását idézi, amit Busa teljes terjedelmében közöl. A perre adott válaszát a mester utirajzba csomagolja. A terjedelmes szöveg végefelé írja

Korunkban fonák pártoskodások űzik dulongásaikat….Sem az a hiúság nem bánt, hogy nevem e négy /Berzsenyi, Kisfaludy Károly, Kölcsey, Vörösmarty/  között nem áll; a magasztalótól én kikaptam a magamét máshol. – De ez kevélyen elharsogtatott ítélet, ha igazságos-e ez? Minden jó-e négynek munkáiban?...

 

 

K > Pyrker László titkárának,   1830.03.21…A jövő hónap első napjaiban szerencsém lesz Őexcellenciájának, a nagyméltóságú pátriárcha-érseknek az elhozott jurnálokat vissza küldeni, mert e  tájról akkor csalhatatlanul Borsodba mégyen egy ismerősöm, kire a nyalábot rábízhatom. Mely dolgokat találtam azokban, s mint örvendenék, ha Őexcellenciája nekem megengedné, hogy elmondjam, amit ide rekesztek. Hadd örvendjen nemzetünk a maga kevély díszének s örök dicsőségének…

 

 

Debreczeni Attila recenziója: Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Balassi, 1994. BUKSZ, 1997.2.

 

Ritka, hogy egy irodalomtörténeti szakmunka a megjelenését követő néhány hónapon belül elfogyjon, második kiadás váljék szükségessé.

Kazinczy munkássága, mely az utóbbi években  több kitűnő monográfia és tanulmány tárgya volt, ebben a könyvben is az egyik fő téma. Mezei Márta, Csetri Lajos, Fried István, Gergye László /pontosan azok a nevek, mint akiket H.F.K. ajánlott figyelmembe. B.G./ munkáiban újrafogalmazást kapott Kazinczy „fordulatának” a kérdése, vagyis, hogy miként viszonyul egymáshoz fogsága előtti és fogsága utáni pályaszakasza.

Nem egy jel utal arra, hogy a nyelv- és ízlésreformot kezdeményező Kazinczy Ferenc törekvései meghatározóan az 1780-as, 1790-es évek fordulójának mentalitásába, kultúrájába, irodalmiságába mélyesztik gyökereiket. Kazinczy ízlésfogalma a tudományosságtól a szubjektivitás felé mozdult, mind az alkotást, mind a befogadást illetően. A gráciaköltészet, a dal, az idill, a levélregény műfajai részei lettek az érzékenységre jellemző irodalmi világ-alkotásnak / l. Gergye László „Az áldozó” c. vers elemzését/. A 18. század-végi irodalmi megújulás a Kazinczy kijelölte úton indult el.

Az elkövetkező időszak egyik fő kérdése lesz: kivonható-e Kazinczy munkássága a felvilágosodás fogalomköréből, s tágabban: a nyelvújítási harcok kora, a Kazinczy-kor nem értelmezhető-e ugyancsak a felvilágosodás korszakán belül.

 

2005.   Győre Balázs: Apám barátja, ÉS, 49. évf. 12.

 

„Ifjabb Cserey Farkas és Kazinczy levelezése a Váczy és Harsányi közzétette gyűjteményben 434 darabot foglal magában” – olvasom apám doktori disszertációjában. Az első levél kelte 1805. március 6, ezt Kazinczy írta Érsemlyénből. Cserey, aki az öreg Wesselényinek sógora volt, az irodalom és a tudomány pártolásával irányíthatta magára Kazinczy figyelmét.

„Az estve számot vetettem magammal, mely örömöket ada nékem az elmúlt esztendő s azoknak sorában találtam azt, hogy barátságodra méltóztattál, hogy láthattalak s közelebbről ismerem azt, akit szívem szeret és becsül” – írta Kazinczy Cserey Farkasnak 1806. január elsején.

Levelezésük a barátság s az igaz férfiúság kissé szónokias dicsérgetéseivel kezdődött, mely viszonyuk elmélyülésével, hangjuk mind keresetlenebb és őszinte lett…érdekelte őket a kertészet, a lovak, meg a jó tokaji borok. Ezeket Kazinczy szerezgette Csereynek.

„Minden tartózkodás nélkül szólj hozzám” –idézte apám Cserey Farkast disszertációjában. „Szeress, akár érdemlem, akár nem” – idézte Kazinczyt…”Két nemes szerv” vívja harcát apámban egymással és a világgal…

 

 

Kazinczy és a pedagógia

 

Mezei Károly rovata: Régi mesterek modern gondolatai.  Kazinczy „pedagógiai vállalkozása

 

…Kazinczy könyvet állított össze gyermekek számára, amelyben saját szavaival fogalmazta meg a Biblia legfőbb történeteit…a használatos könyvek rossz magyarságuk miatt nem tetszettek Kazinczynak….”azon kellene lennünk, hogy a vallás oktatását megkedveltessük, ne megunassuk…a történettel együtt a gyermek stílusa is formáltassék”… Iskolakönyvével kapcsolatos gondolatait részletesen kifejtette levelezésében…

Sokat levelezett…hogy szövegét minél tökéletesebbé tegye, mígnem aztán 1831-ben kikerült a sárospataki nyomda sajtója alól a Szent történetek…tankönyve. „Sietve készült…nincs esztétikai érdeme, de kedves nekem…” A több felekezetre mondta: „Én gyönyörködöm abban, hogy az Istennek ennyi sok tarka serege van.”

 

Busa: Kazinczy bibliográfia. 1831. „Szent történetek az Ó és Új Testamentom könyvei szerint”. Sáros Patak, Nádaskay András ny. 381 p.

Ismerteti: Toldy F. 1833. 3. Kritikai Lapok

 

 

K > ismeretlennek,  1826.01.31…Megolvastatám kézírásomat a Theológia Professorral Sárospatakon. Az egy temérdek tudományú lelkes, szíves fiatalember. Azt mondá nekem, hogy az ő fija más könyvekből nem fogja tanulni ezeket a Bibliai Történeteket, s elcsudálkozott, mely elmésen magyarázám meg a figefa kiszáradását…

 

Magyar Rádió online. Biblia Kazinczy szavaival. 2005. 03. 21

Újtestamentumi históriák

Elmondja: Töröcsik Mari

Kazinczy széphalmi otthonából beszámolbarátainak arról, hogy könyvet állított össze gyermekek számára. Saját szavaival fogalmazta meg a biblia szövegét. Nem tetszett neki az iskolai tankönyv szövege rossz magyarsága miatt. „Hozzá állék tehát s egy hét alatt készen vala az enyém” Célja: 1. hogy a gyermek a zsidó és keresztyén nép történeteit historice ismerje; 2. hogy amit a szent író mond, a gyermek úgy tudja, ahogy a szent író mondja; 3. hogy a történettel együtt a gyermek stílusa is formáltassék. Itt a tanár Kazinczy szólal meg.

 

 

 

Kováts Dániel: Kazinczy szellemében… /Adalék az újhelyi gimnázium nevelőmunkájához/  Magyar Könyvszemle, 1999.1.

 

A Kazinczy-hagyomány Zemplén megye egykori székvárosában, Sátoraljaújhelyen máig élő…A középfokú oktatás gyökerei Sátoraljaújhelyen 1646-ig nyúlnak vissza. Előbb a pálosok, majd 1789-től a piaristák oktattak a városban. Kazinczy tíz évvel korábban fejezte be tanulmányait Sárospatakon, majd Kassán kezdett tevékenykedni..

1859-ben országszerte megünnepelték Kazinczy születésének 100. évfordulóját, Sárospatakon és Széphalmon is….A piarista gimnázium 1895-ben alapított önképző köre Kazinczy nevét vette fel….Az Akadémia jutalmazta azt a tanulót, aki Széphalmon Kazinczy felett emlékbeszédet mond.

Lukáts József piarista tanár képviselte a Kazinczy kört a Kassán 1941 – 1944 között megjelenő Új Magyar Museum szerkesztőbizottságában. /A lap impresszumán Lukách név szerepel. B.G./ Az államosítás után a Kazinczy kör megszűnt, de Kazinczy szelleme tovább él. 1985-ben Sátoraljaújhelyen Kazinczy Társaság alakult.

 

Fehér Katalin: sajtóvita Pestalozzi módszeréről 1817-ben Századvég, századelő   /1780 – 1825 /

Pestalozzi   /1746 – 1827 / svájci pedagógus, a modern pedagógia egyik alapvetője / Benedek:  Irodalmi lexikon, 1927.

 

A korabeli sajtóban 1816-ban jelent meg az első híradás Pestalozziról, Váradi Szabó Jánostól, aki svájci tapasztalatai alapján számolt be a módszerről. A beszámoló sajtóvitát váltott ki. A vita részben a lapok hasábjain folyt, de a kortársak levelezésében / Kazinczy és köre/ is erőteljes nyomokat hagyott.

A Hesperus c. brünni tudományos közlöny 1817.22.számában megjelent egy cikk névtelenségbe burkolózó magyar szerző /Kazinczy?/ tollából. Éles szavakkal ítélte el a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőségét, mert helyt adott a Pestalozzi ellenes véleményeknek. A vitát Fejér György szerkesztő lezárta, de a pedagógia iránt érdeklődők tovább foglalkoztak a témával.

 

K > Szabó Jánosnak,  1817.11.13…  /Nem a Fehér K. idézetet használom, hanem saját forrásból valót:B.G./  Pestalozzinak előfizetőket…egyet sem kaptam, s e tájon én vagyok az egyetlen egy subscribens. Azolta is haszontalan volt iparkodásom mind itt, mind Erdélyben. Oroszországban a dolog megyen: nálunk nem megyen…A Tudományos Gyűjtemény a szidalmat a munka első füzeteibe vette fel s oly nem bátor védelmezőt talált Pestalozzi, amilyet nemigen várt…én a Tudományos Gyűjteménynek nagy barátja vagyok. Elejéntén volt holmi kifogásom ellene…  / Schedius: A Pestalozzismus ellen való észrevételekről. / Lásd Tud. Gyűjt./ I. kötet/   Tud. Gyűjt. II. kötet 115-121. oldal. B.G./

Kazinczy Schediust nem találta megfelelő védelmezőnek a Pestalozzi vitában. Döbrentei az általa szerkesztett Erdélyi Múzeumban /VIII. kötet/ nagy tanulmányt tett közzé Pestalozzi életéről és tevékenységéről.

 

Kazinczy és a színház

 

Kiséry András:  /Kazinczy és / Nádasdy Ádám Hamletje

 

Nádasdy lefordította a Hamletet. Megjelent, előadták, még sokszor elő fogják adni…Shakespeare magyarra fordítása esemény…A Hamlet generációs probléma…Tandori, Fodor Géza, Kis János, Petri, ki mindenki fordította még…De fordította Kazinczy és Arany is…Kazinczy úgy gondolta, az lenne a legjobb, ha a Hamlettel indulna a magyar színjátszás. Végül nem azzal indult…Kazinczy a „szín fődarabjának” nevezi a Hamletet. Toldy Ferenc a nemzeti irodalmi kánon közepére helyezi a Hamletet. Kazinczyt a nemzeti irodalom alapító atyjának tartja.

 

Első Magyar Nemzeti Játékszini Társaság, 1790. 09. 21. Szinészkönyvtár. Hu.

Kazinczy támogatja a színház-szervezést. Lefordítja Shakespeare Hamletjét és felajánlja a társulatnak. Ráday Pálnak írja: „Ha Pesten lennék kedves Ráday, megeshetne, hogy ha a dolog másképp nem sikerül: magam is fellépnék.”

K > Rádaynak, 1790. 08. 15…Ha egyszer a Hamlet színre kerül, lesznek színészeink, Stellámhoz , Péczeli Alzirjához, Merop-jához, Tancréd-jéhez, Clavigo-hoz Vitéztől, Miss Sara Sampson-omhoz, atyjának Clemantiná-jához és Gályarab-jához, anyjának Háládatos fiú-jához, Fehér Britannicus-ához, Göböl Caesar és Brutus-ához. Hamletet azért is választottam elsőnek, mert annak előadásához csak két asszony kell.

 

…Az 1602 körül született Hamletet német színjátszók hozták Magyarországra. Pozsonyban, 1774-ben adták elő először. Kazinczy ezt a német fordítást ültette át magyarra. 1794-ben Kolozsvárott mutatták be először magyarul.

                                                                                                                                        /Letöltve: 07. 02. 28./

 

K > id. Ráday Gedeonnak,  1790.11.02…Hamletem sajtó alatt vagyon, melléje teszem még majd a Missz Szára Szampszont, Emilia Galottit és Stellát Göthéből…azon vagyok, hogy a diéta alatt magyar játszó színjeink légyenek és azon játszhassanak. Annál nagyobb, sikeresebb előmenetelt és tekintetet nem kaphat literatúránk, mert oda asszonyok, férfijak, ifjak minden rendből és korból menvén, nyelvünk elmúlhatatlanul szükségessé válik…

 

Kassa színházi élete.

 

Kassán jelent meg az első magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Museum. Ekkor még németül játszottak a kassai színházban. A Magyar Játékszín társulata  költözött Kassára. 1816. május 19-én volt először magyar nyelvű előadás Kassán. Déryné naplója szerint ekkor kilenc hétig időztek a városban. 1828-ban a kolozsvári magyar színjátszók telepedtek meg Kassán,  visszatért Déryné. 1833. február 15-én mutatták be Katona Bánk bánját. 1835-ben a színház 30 prózai művet és 10 operát tartott műsoron.

 

Dessewffy József > K,   1818.01.15…soha se jössz többé Kassára?…Vagyon játékszinünk is. Gróf Péchy igazgatja, sokat költ nemcsak a játékszínre, hanem a játszósnékra is. Operánk is van; nem rosszul énekelnek, de szebbek a ruhák az éneklésnél és a muzsikánál…a német nemzetet dicsérték, magyarul pedig hallgattak. Nincs nyílt ház, miolta gróf Csákyné megholt…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1820.06.24…én a theátrumi darab írását oly nehéznek tekintem, mintha azt bíznák rám, hogy magam építsek egy nagy tornyot. Ez talán onnan jő, mert én csak a legnagyobb Geniek darabjaikat olvastam meg, egy Emilia Galottit, Don Carlost, Hamletet, Macbetet, a nekem minden mások felett kedves Göthe darabjait; honnan osztán az leve, hogy ha Bécsben a theatr. Vagyok is, többére visszássággal jövök ki; vagy megjelenek ugyan,de csak a muzsikáért…

 

Gragger Róbert: Molière első nyomai a magyar irodalomban. A tanulmány 1909-ben jelent meg. /Az újraközlő nincs feltüntetve. B.G./

 

Moliére neve és a magyar színjátszás története kezdettől fogva összetartoznak. Hatását a fordítások hosszú sora mutatja. A fordítások nagy része elveszett, csak egykorú feljegyzések adnak hírt róluk.

Az első fordítás iskolai átdolgozás: 1759, nagyváradi jezsuita kollégium; 1769, egri jezsuita kollégium;  1790-ben a Mindenes Gyűjtemény közli, hogy a pozsonyi papság „egész Moliére-t fordítja”…

A Magyar Hírmondó 1792-ben ad hírt a Tartuffe fordításáról…A kolozsvári színtársulat 1803-ban adta elő a Tartuffe-öt. Ugyancsak a Magyar Hírmondó tudósít 1792-ben „A tettetett beteg” előadásáról…

Kazinczy fordításának első említése 1797.11.16. Kis Jánoshoz írott levelében:

Barátom! Tintát tartanom nem szabad, de Stellámat és Vak lantosomat újra dolgozom…Moliére-ből két buffo játék: A kéntelen házasság és a Botcsinálta Doktor…

1803.0.27-én Szentgyörgyi Józsefhez intézett levelében közli fordításának teljes címét: „Moliére-nek legelevenebb és legfeyertebb /sic/ darabja, melly olly kedveltséget nyert a Világ előtt, hogy még Moszkva nyelvre is fordíttatott, mégpedig egy Hertzeg asszony által.”

A Botcsinálta doktorról 1815-ben ír levelében. A fordítás 1834-ben, halála után jelent meg. /Külföldi Játékszín 7. kötet, kiadja a Magyar Tudós Társaság Budán. 1842-ben adták elő, bírálata az Athenaeum 1842. II. 13. számában.

A kéntelen házasság  /Le mariage forcé/ 1792-ben kerül említésre, 1839-ben nyomtatták…Vígjáték egy felv. Moliére után Kazinczy Ferencz. Budán. A magy.kir. egyetem  Külföldi játékszín, 15.köt.

Kazinczy-fordította Kénytelen házasságot Illyés Gyula átigazításában adták elő. Az Új Írás 1962.7. 710. oldalon Illyés így ír erről: „Moliere magyar kiadásakor a Kénytelen házasság régi fordításait is át kellett néznem. Mind fogyatékos volt, de Kazinczyé ízes volt, noha ez is elképesztően  szabad és túl-dagasztott. A francia szöveg egyszerű; egyszerű lett volna tehát újrafordítani. De szépen egymás mekllé tettem az eredeti szöveget s Kazinczy csaknem önálló alkotásul írt mondat-bozótosát s ennek ízes szavaiból és fordulataiból kiválogattam a Moliére-eredetűt. Jó egy hetem ment rá, de nézzék meg, érdemes volt-e. Egyik leghitelesebb fordításunk; olyan üdítően ó-illatú, olyan bájosan antedatált, mintha egy saját – sose volt – moliére-i korunkban eredetinek íródott volna.”

 

Szó lévén a Kreutzer Theater felől, tudakozza, ha voltam-e benne. Megbántva voltam a kérdés által. Barátom, felele, látni mindent lehet, sőt mindent kell…Holnap öt órakor légy a szobádban, én ott leszek s elviszlek…Hazatérvén jelenti a cseléd, hogy valaki keresett s ólommal az ajtóra írt valamit – Ráday hic fuit. Mentem a garjcáros teátrumba, szégyenlősen, vigyázva, hogy ismerős ember ne lásson, s Ráday nem vala ott... Ha Dugonics, a piarista s professzor az universitasban ott nem ült volna, azonnal eljövék vala onnan. – Az úr is itt? – kérdém. – Nekem ez igen nagy örömöm…A játék csak most kezdődik; mindjárt meglátod, kikkel telik meg a ház.

               Az én életem

 

Ajánló a magyar dráma napja alkalmából. A médiatárban található filmek.

K. 28. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, 75’ tv-film. 1977.

                                      Rendező: Babiczyky László.

                                      Forgatókönyv-író: Szentmihályi Szabó Péter

                                       Szereplők, többek között: Mádi Szabó Gábor.

                                                              Molnár Piroska

                                                                                 Mécs Károly

                                                                                 Szilágyi Tibor

 

Kazinczy életrajzai

 

Kazinczy-életrajzok nagy számban találhatók, néhány bekezdéstől 10 oldal terjedelemig, sokszor Kazinczy valamely  portréjával kiegészítve. A legtöbb esetben a szövegíró neve nincs feltüntetve.

 

Mészáros István : Kazinczy Ferenc / 1759 – 1831 /

Ősei a Rákóczy-család szolgálatában emelkedtek fel középbirtokosokká. Otthon kezdett tanulni. Ötéves, mikor első levelét írja. 1768: Késmárk; 1769: Sárospatak. Tanulmányait 1779-ben fejezi be és Kassára kerül patvaristának. 1781: Eperjesen, 1782: Pesten joggyakornok.

1784: Sáros és Abaúj megye táblabírája, Kassán telepedik le. 1786 – 1791: iskolai felügyelő.

1788, Kassa, Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal megalapítja a Magyar Museumot. 1790: Orpheus, amit maga ad ki.

1794 – 1801 fogsága. 1804.11.16 házasság-kötés Sophievel. Kázmér, Érsemlye után 1806-ban Széphalomra költöznek. 1825: Magyar Tudós Társaság előkészítő munkái, nem választják titkárrá. A történettudományi osztály tagja.

 

Magyar irodalom, ELTE, Kazinczy Ferenc

 

A magyar felvilágosodás második nemzedékébe tartozó Kazinczynak köszönhető az irodalmi élet megteremtése Magyarországon. Hatalmas szervező munkájának dokumentumait, kiterjedt levelezését  23 kötetben adták ki. Batsányival és Baróti Szabóval együtt alapította meg Kassán 1788-ban a Magyar Museumot….Kora szentimentális irodalmát fordította /pl. Lawrence/, a legnagyobb hatást Goethe gyakorolta rá.

Kazinczy a fordítást fontosabbnak tartotta az eredeti alkotásnál. A „fentebb stíl”-hez próbálta igazítani a maga és mások nyelvét. Csokonait, Kölcseyt nem sikerült elképzelésének megnyernie, Berzsenyit valamennyire igen…Kazinczy és Kölcsey ellentétét tovább mélyítette az ún, „iliászi pör” /1823 – 1826/.

Kölcsey lefordította at Iliász néhány részletét és 1810-ben elküldte Kazinczynak. Ő tovább adta Vályi Nagy Ferenc sárospataki tanárnak, aki ugyancsak az Iliász fordításán dolgozott. Vályi sokat átvett Kölcseytől, de publikáláskor ezt nem tüntette fel. Kölcsey plágiummal vádolta, Kazinczy pedig védelmébe vette Vályit…

Kármán összekülönbözve Kazinczyval megalapította az Urániát /1794/. A Kazinczyval szembefordulók fiatalon meghaltak, így a Kazinczy ízlésének megfelelő klaszicista irányzat vált uralkodóvá.

 

Czupy György: A magyar reformkor előfutárai.  Hetedhéthatár c. kiadványban

 

A reformkor nem képzelhető el Kazinczy nélkül. Költő, nyelvújító, szervező, a nemzeti egység megteremtésén fáradozik. Első művét sárospataki diák korában írta, egy kis földrajzi könyvecskét. A görög-latin kultúra művein nevelkedett. Báróczy fordításában olvassa Marmontel erkölcsi meséit.

Kazinczy mint az állami iskolák inspektora, erről a helyről művelheti a nemzetet. Irodalmi terveivel megismerteti a tanítókat, tanárokat, papokat, kikkel hivatalos útján összekerül. Feladatokat tűz ki, kinek-kinek tehetségéhez képest. Megteremti a magyar kritikát. Szerinte a nyelv fejlődése mutatja meg a nemzetfejlődés útját. Áldozata lett a Martinovics-összeeskűvésnek.

Kiszabadulása után továbbra is vezére a magyar irodalmi életnek. Hozzá fordulnak irányításért Virág Benedek, Kis János, Csokonai. Kis révén ismerkedik meg Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Kisfaludy Károllyal. Levelezésbe kezd Wesselényi Miklóssal. Jól ismerte Berzeviczy Gergelyt, aki Adam Smith első magyar követője. Irodalomtörténészt nevel Schedel Ferencből.

A makacs Kölcseyvel nem rokonszenvezett, de tehetségét elismerte. Baráti viszonyba került Vörösmartyval, Bajza Józseffel.

Apja vagyonos birtokos nemes, katonának, majd papnak szánta. Apja halála után azonban a szépirodalom felé fordult, teológiai tanulmányait abbahagyta. Bessenyei munkáját fordítja magyarra, kapcsolatba kerül a magyar felvilágosodás első vezérével.

Az áttekintés első részében még Ráday Gedeon, Orzy Lőrinc és Pálóczi Horváth Ádám kerül említésre, mint levelező-partnerek.

 

Kazinczy Ferenc életrajza, Wikipedia

 

…II. Lipót halála után, utóda I. Ferenc országgyűlést hírdetett Budára. Kazinczy 1792. májusban az alsó táblában, mint báró Vécsey Ferenc követe foglalt helyet. Június 17-én megjelent a királynál udvari kamarai titoknokságot kérni, de hiába: a hivatalt Hajnóczy József kapta meg…

Hajnóczy Széchenyi Ferenc gróf ajánlatára lett királyi tanácsos, 1786. február 20-tól évi 1080 ft. fizetéssel. Egyidedjűleg Szerém vármegye alispánja lett…

 

Kazinczy olaszul

 

Ferenc Kazinczy nacque a Ersemien nel 1759  / mori a Seinchalom nel 1831/. Fu in carcere per partecipato a una congiura giacobina / 1794 – 1801 /. Traduttore e poeta, fu il maggior riformatore della lingua ungherese. Di lui ricordano „Ortologhi e neologhi presso di noi e presso gli altri popoli” /1819/. Fu il piu autorevole critico letterario ungherese del suo tempo, direttore delle prime riviste letterarie „Museo ungherese”, e „Orfeo”. Fu un po’ l’ideologo della borghesia illuminista.

                                                           /…a felvilágosult polgárság ideologusa./

Olasz irodalomtörténet könyv szövegéből

 

 

Kazinczy és a felvilágosodás sajtója

 

Magyar Museum / 1788 – 1793 /. Az első önálló magyar nyelvű folyóirat megindítását a Kassai Magyar Társaság tagjai – Batsányi, Kazinczy és Baróti Szabó – határozták el. A 2. számtól Kazinczy kivált.  A Museum előbb Pesten, majd Kassán jelent meg. A folyóirat a nemesi ellenzék orgánuma lett. Több fordítás, majd önálló művek /pl. Batsányi: A franciaországi változásokra/ jelentek meg a lapban. I. Ferenc trónra lépése után  megszűnt, Batsányit elítélték.

 

Előbeszéd a Kassai Muzéumhoz

A mi időnknek vala fenntartva az a dicsőség, hogy benne Hazai Nyelvünk, a szép Tudományoknak elterjedése által, nagyobb tökéletességre, tisztaságra kezdjen lépni; s úgy tetszik ha azokra a munkákra tekintünk, melyek egynehány esztendők óta jöttek ki sajtóink alól, mintha egyszerre ébredtünk volna fel hosszas mély álmunkból…Elkésődésünk természetes következése volt azoknak a sok HADAKOZÁSOKNAK, melyekkel Hazánk a régibb időkben csaknem megszűnés nélkül el volt foglalva. Nem egyedül a Mohácsi csata az, amelyet értünk…De még nyomósabb okát találhatjuk ennek a közinkbe hozott Deák Nyelvhez való szoros ragaszkodásunkban…elfelejtkeztünk anyanyelvünkről…Tudósaink szintén a mostani századig mindent Deákul írtak s sajtóink alól imádságos könyveknél, Szentek életénél s halotti prédikációknál egyéb – igen ritkán jövén ki…Kevesen követték Zrínyi, Gyöngyösi, Páriz Pápai…példáját…

De a tökéletesség elérésére nem elégséges az, hogy könyveink számát halomként szaporítsuk…Akkor közelítünk majd ahhoz, ha egynéhány Hazája szeretitől megihletett barát együvé áll…Ezek voltak azok a gondolatok, amelyek ezt a kis Társaságot, ezen munka kibocsátására indították…

Ha az ég igyekezetünkre oly áldást terjeszt, amelyet ennek ártatlansága s a Haza

szent szereteti kíván, mely kötelességnek egy részét némiképpen ezáltal teljesíteni akartuk, édes remény bíztat bennünket, hogy ennyi késedelem után mutathatunk valamit, ami a régi panaszinkat enyhíti.

            Kassán, Társaságunk kötésének estvéjén  1787. nov. 13.      KAZINCZY

                        In: Batsányi Összes művei, II. Próza, 1960

 

 

                                     ELSŐ NEGYEDNEK

                                                     FOGLALATJA                   

                                                                                                  Levél

 

I.

II.

III.

IV

V

VI

VII

VIII

IX

X

XI

Bé – vezetés

Társaság-kötés

Az Est-hajnalhoz

Koporsó – írás

A Fordításról

Az Isten szemlélése Klopstockból

M.B. Ortzy Lőrintz Gener. Úrról

Az Éjtzaka Gessnerből

Ossian utolsó Éneke

Robinzon fordításáról való ítélet

Milton Elvesztett Paradicsomából

Ányos Pálról

 

                AA A hálóról levett faximile alapján

III

   1

   4

   5

   6

  21

  23

  30

  41

  50

  55

  62

 

K > id. Ráday Gedeonnak,  1790.02.23…Hát a Museum negyedik negyedje elhagyta-é a sajtót? Ha kész, találjon módot benne Nagyságod, hogy láthassam minél elébb…

 

 

Orpheus  /1790 – 1792/ kassai irodalmi folyóirat, Kazinczy szerkesztette Széphalmy Vince álnéven. Havonkénti megjelenését tervezte, ded csak 8 szám látott napvilágot. A füzetekben Rousseau, Helvetius, Holbach fordításaival találkozunk. A legfontosabb cikkeket maga Kazinczy írta. Többek között közölte Anakreon, Horatius, Lessing, Klopstock fordításait.

Bevezetés. Az Orpheus tárgyai nevezetesen különböznek azoktól, amelyeket a pozsonyi Hírmondó, a bécsi Kurir, a Hadi Történetek, a pesti Mercurius, a Museum és a komáromi Gyűjteményeknek írói kitettek. A Museum egyedül a nyelv és poézis csinosításán törekedett mindekkoráig; a komáromi társak mindennek adnak helyt leveleikben, valami csak tárgya a tudhatásnak; én közép helyet foglalom el közöttök.

Nékem egyik tárgyam a józan gondolkozás lesz. Okaim vannak azt világosodásnak…nem nevezni, mert ezt némelyek…naturalizmussal vagy deizmussal cserélik el átaljában, s sikoltanak, mint Helvetius baglya, ha setét barlangjokba a nap melegítő sugára béhat…Az, amit én a józan gondolkozás alatt itt értek, az, ami a megtévelyedetteket…az igazabb út felé vezeti, a bolondságnak eleibe tükröt vét…

Második tárgyam a nyelv tökéletesítése, hová leginkább a poézis tartozik. Helyt adok itten mindennek, akár prózában, akár versben légyen. De amit béiktatok, nem mindég úgy iktatom bé, mint remekeket…felveszem néha még a rossz darabokat is.

Harmadik tárgyam a magyar történetek. E nevezet alatt nem magát a históriát értem, hanem mindazt, valami a nemzetnek töréneteit, karakterét, gazdagságát, kultúráját illet s magunkat magunkkal esmértethet.

Közli a Természet Világa Nyelvújítás, hídépítés cím alatt. A lap a következő levelet illeszti Kazinczy program-szövege után, mellőzve a levél dátumát.

          K > Aranka Györgyhöz.  Nagy a setétség kedves Barátom, és nékem úgy látszik,hogy mivel némely helyen napok támadnak, a barlangok setétjei még feketébbekké válnak, mint eddig voltak, míg egünket estveli homály fogta vala bé. Én megmakacsítottam magamat kicsikarni a superstitio kezéből a véres tőrt és írtóztató képéről lekaparni az álorcát, Voltaire, Rousseau, Helvetius, a Sanssouciba lakott filozófus s a kőmívesség úgy adnak paist balomba, jobbomba kardot, lábaimra szárnyakat, mint mikor Perseust készítették fel az istenek az Andromeda megszabadítására. Csak attól tartok, hogy lángoló felgyulladásasim által el ne rontsam igyekezeteimnek bolgogulhatásait. Olvassa meg, akinek esze és szíve van, Orpheusom bévezetését, olvassa meg azt a 90 oldalt, amit Rousseauból fordítottam, és azt, amit Kallós által fordítattam Helvetiusból; olvassa meg tulajdon gondolkodásomat Orpheusom I. kötetében a lélek halhatatlansága felől, s látni fogja, ki vagyok, s áldani fog, ha én már régen nem lészek is. Valakinek fel kell támadni, mert már többé szenvedni nem lehet, amit csinálnak.

 

K > Cserey Miklósnak,  1817.09.05…Egy Aranka György nevű ifjú kér…hogy neki adjak helyt házamnál…bátyja, a te Collegád idvezült…Arankának sok érdemei lehettek, s voltak is bizonyosan; de aligha nem nyert volna neve, ha ezelőtt harminc esztendővel idvezült volna. Sokba avatta magát, amire nem született, s nem akara haladni…melyben Hunyadi Jánosnak születése felől szól, oly zavarral s oly rossz magyarságban van írva…neki még a Kant philosophiájával is vala baja..

 

K > id. Ráday Gedeonnak,  1790.01.05…Orpheusomat prof. Szabónak mutattam. Végig nézte. Ne adják az egek, hogy egyikünk munkája a másikáénak ártson. Egy célra törekedünk, és ezen tekintetben még Batsányit is, azt a garázda, magával nem bíró, büszke embert is szeretem…

 

K > Kis Jánosnak,   1810.10.15…Hogy a Helvetius s Voltaire philosophiája uralkodjék ismét, azt én nem hiszem, s ne is engedje az Igazság lelke! De adjunk hálát, hogy az valaha uralkodott s a setétség kárpitját öszvetépdelte…

 

Csehy József > K,   1811.01.30…Most egyéb enyelgő munkákkal az Orleánsi Szűz van kezemen. Jó ízűeket nevetek az öreg Voltaire bohóságain. Szörnyű merészség van Satyráiban…Ezt a poémát már fiatal koromban olvasgatám…

 

K > Nyomárkay Józsefnek,   1821.02.01…/melléklet:/ gr. Kornis Mihályhoz…Voltaire-nek gyönyörű sora ez: Rómaiak, én szeretem a dicsőséget s nem csinálok titkot belőle. Ezt Voltaire Ciceroval mondatja. A mi embereink csupa keresztyén alázatosságból vannak gyúrva. Az a baj, hogy a dicsőséget osztán lopják is, ha módjuk van hozzá…

 

Hazai és Külföldi Tudósítások  /1806 – 1839/. Haláláig Kultsár István szerkesztette. A Magvető Magyar Hírmondó sorozatában 1985-ben válogatást adott ki a lap anyagából. Kazinczy többször megtalálható a Tudósításokban.

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1817.08.25…Kulcsárt én hazafiúságáért nagyon szeretem, de én is ismerem azt a gyengét benne, hogy ő mindenhez szíves és nyájas akarna lenni, s minthogy nyájas akar lenni, azonban bántani is szeret mást, szembe édes, nyilait titkon lövi…megbánta, hogy a rozsdás pisztolyt reám süté, s imhol jő levele, hogy ezután Újságleveleit ingyen fogja küldeni. Megírám, hogy arra nincs szükség…csak azt kérem…méltóztassék ne bántogatni…

 

Erdélyi Múzéum  / 1814 – 1818 /. A 19. században az első magyar nyelvű, enciklopédikus jellegű folyóirat. Döbrentei szerkesztette Kolozsvárott. Tíz kötete jelent meg, rendszertelenül. A szerkesztő sokat merített Kazinczy elveiből, de túl is haladt rajtuk. Kitágította Kazinczy arisztokratikus szépségideálját, szélesebb rétegeket kapcsolt be az irodalomba.

 

Tudományos Gyűjtemény /1817 – 1841 / A nyelvújítás utolsó szakasza a folyóiratban zajlott /Kazinczy, 1819/. Kazinczy elítélte a lap nacionalizmusát. 1828. jan.-tól a megújulás jegyében Vörösmarty lett a szerkesztő. Az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmartyék felsorakoztak Széchenyi mögött. Műszaki gárda alakult a lap körül. Átmeneti válságai ellenére a Tudományos Gyűjtemény 1817 – 1832 között szellemi életünk fontos orgánuma volt.

Szemere Pál 1817-ben részt vett a folyóirat alapításában. A gondolat egy, Kazinczy tiszteletére adott vacsorán merült fel. Ötletadó Fejér György, a pesti egyetem dogmatika professzora. 1826-ban a lapból kivált az Élet és Literatúra.

     A folyóirat repertóriumát Csécs Teréz készítette el. Kiadták Győrben 1998-ban

     2007-ben egy 1832-es lapszámot 9550.- Ft-ért kínálnak a hálón.

 

     Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból

     Juhász István: Tudományos Gyűjtemény  I., II  Magvető  1985. Magyar Hírmondó sorozat

     Válogatás a folyóírat szerkezetének megfelelően:

I. kötet Értekezések; II. kötet Könyvvizsgáltatások, Hazai-, Külföldi literatúta; Tudománybéli jelentések;

 

A magyarországi folyóiratok 18. századi történetével foglalkozik Nagy Anikó bibliográfus. Írása zömmel fedi az előző összefoglalóét. A Tudományos Gyűjtemény előfizetőinek száma meghaladta a 700-at. Szépirodalmat nem közölt, ez a Szépliteratúrai Ajándék c. mellékletben kapott helyet. Vörösmarty szerkesztése idején a melléklet címe és tartalma is változott.

 

K > Horváth Andrásnak,  1817.04.03…A Tudományos Gyűjtemény megjelenésének nagyon örvendek. Nemzetiség az, amit célul veve, s szentebbet nem vehete…

 

K > Szentgyörgyi Józsefnek,  1817.04.19…Nem kétlem, eddig olvasád a Tud. Gyűjt. 3 kötetét; azt is képzelem, mit mondaszr eá…A Redactorok egy /nem szent/ Háromság: a Pápisták közül Prof. Fejér György, a Luther fijai közül Schedius…a Kálvinéi közül Pethe, ki Czinke Ferencz Universitasbeli Magy. Nyelv és Liter. Tanító Prof. Urral együtt a tiszta magyarságot nem Széphalmon tanulá…

 

Fejér György > K,   1817.11.12…Trattner…régolta el akart már engem a T. Gyűjtemény redactiójától tiltani…Trattner úr mindúntalan bele ártotta magát s mit vegyek fel s mit se, praescribálni akart…kiadó, író, redactor s minden akar lenni…gorombaságával Horvát István barátunkat is elidegenítette…több munkákra el voltam készülve, melyektől méltatlanul, s bizonnyal háladatlanul eltiltatom Trattner úr által…

 

K > Dessewffynek,   1817.12.08…Prof Fejér György, a Tud. Gyűjt. redactora, kinek munkáji ott Y betű által is jegyeztetnek, meghasonlott Trattnerrel…félni lehet, hogy a Trattneré vagy elakad vagy igen rossz lesz…A monopólium még a tudomány országában sem jó…

 

Dessewffy > K,  1818.01.15…Hogy tetszenek neked Thajsza /!/ úr képtelenségi és tudatlanságai a Tudományos Gyűjteményben? Ha ez így megy, kivévén egynéhány darabokat, amelyek közé különösen a tieidet számlálom, a Tudományos Gyűjtemény nemsokára a tudatlanság gyűjteményévé fog válni…

 

 

Felső Magyar Országi Minerva  /1825 – 1836 /. Dessewffy József és  Kazinczy alapította Kassán. Enciklopédikus folyóirat. Az Aurórát és a Tudományos Gyűjteményt igyekezett ellensúlyozni. Negyedévenként jelent meg 7 – 8 íven.

 

Régi hírlapok értékeiből   Magyar Könyvszemle, 2000. 2. szám

A Hadi és Más Nevezetes Történetek 1789. jan száma felhívást tesz közzé magyar nyelven írandó pszichológiai tárgyú munka készítésére. A díjkiosztó ünnepségről, Báróczi beszédéről Váczy János tesz említést Kazinczy Helmeczy Mihálynak írott, 1813.02.16 levele jegyzetében. Báróczy beszéde fontos dokumentuma a kanti filozófiai tájékozódás hazai történetének.

 

K > Szemere Albertnek,  1807.10.31…Te a Hazai Tudósítások címje alatt kiadott újság leveleket nem ismered…én, ha lopnám is reá a 13 ftot, mert esztendeig annyiba kerül hordatása, ez újság nélkül el nem lennék…

 

 

Könyvei, könytárak

 

K > Budai Ézsaiásnak,   1802.11.27…Könyveim közt tizennyolc darab találtatik olyan, ami inkább kívánhat a nagy bibliotékában helyet, mint egy oly kicsinyben, mint az enyém…méltóztassék őket a Collégium Bibliothékájába betétetni…

 

K > Széchényi Ferencnek,   1803.01.24…Excellenciád a maga becses könyvtárja Catalogusát ingyen osztogatja, és azt nem vehetni könyvtárosainknál. Esedezem alázatosan…méltóztassék egy nyomtatvánnyal engemet is megajándékozni. Eggenberger könyvtáros kezemhez juttatja…

 

K > Jankovich Miklósnak,   1809.03.07…Patak 1806-ban tőlem 2000 fton vette meg egy részét mostan áruba eresztett gyűjteményemnek. Catalógusát még a vétel előtt általadtam …Azon reménységben, hogy a Méltóságos Úr nem nyerekedni vágyásból fogja nézni ajánlásomat…ezen újabb, eladásra szánt gyűjteményem árát is annyiban, azaz 2000 ftban állapítom meg…A pataki gyűjteményem legfőbb dísze egy rongyos mappa volt és két Codexecske /1468/…ki van itt pótolva a maga mása s az Aemilius oratiója s más hasonló régiség által…

 

 

Deé Nagy Anikó: Kazinczy Ferenc könyvei Marosvásárhelyen  /Adalékok Kazinczy könyvtárának történetéhez/ Magyar Könyvszemle, 1998.04.

Leveleiben többször szól a könyvek gyűjtéséről. Anyagi gondjai miatt 1806-ban könyvei eladására kényszerül. A felajánlott könyveket a sárospataki kollégium veszi meg. A másfélezer nyomtatvány jegyzékét maga Kazinczy készítette el.

Növekedni kezd a második gyűjtemény, amely ugyancsak eladásra kerül. Az 1478 kötetes állomány Jankovich Miklós birtokába kerül, majd hagyatékával együtt a Széchenyi Könyvtárba.

A két nagyobb hagyatékon kívül is ajándékozott el könyveket. Véletlenül felbukkant könyvjegyzék segítségével sikerült mintegy 45 kötetről megállapítani, hogy Kazinczy ajándékaként kerültek a Teleki könyvtár állományába. Az ajándékozás után ezek jegyzékét Szentgyörgyi Imre, Teleki Sámuel bécsi titkára készítette 1819-ben. Az eredetiben 5 oldalas listát közli az ismertető. Ebből néhány tétel B.G. válogatása alapján.

Kazinczy Ferenc Fordított Egyveleg Írásai. Első kötet, Széphalom 1808

Kazinczy Ferenc  Munkái, Pest. 1819. IX. kötet

Magyar Régiségek és Ritkaságok. Kiadta Kazinczy Ferenc. Pest. 1808

Zrínyi Minden Munkái. Kiadta Kazinczy Ferenc, Pest, 1817

Újhelyi Dayka Gábor Versei. Öszve szedte és kiadta K.F. Pest, 1813

Szabó Dávid mejképe lefestve 1788. júl.24-én, festette Kazinczy Ferenc

Tövisek és Virágok. Széphalom, 1811. 2 exemplumban

W. Jankovich Miklós: Magyar szónemzés, Pest, 1812

Liturgia vagy a közönséges Isteni tiszteleteknek és az arra tartozó rendtartásoknak módja, S.Patak, 1814

Poétai Gyűjtemény, öszve szedte Nagy József,  Sáros Patakon, 1813

Falusi Mihály: Okos gyermekek nevelési példája, Pozsony, 1805

Virgilius Eneisse. Fordította Baróti Szabó Dávid,  Pest, 1813

 

A Kazinczy Ferenc adományából származó könyvek egy része márványmintás kartonkötésű. Feltehetően Teleki újraköttette őket. A könyvtár rekonstruálása nem tekinthető befejezettnek. Felszínre kerülhetnek eddig ismeretlen adatok.

 

Longa Anna: A 18.sz. természettudománya a Ráday Könyvtárban.  /Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest

 

A könyvtár igen gazdag illusztrált földrajzi munkákban, útleírásokban, atlaszokban. Az egyik könyv szerzője Kazinczy Ferenc. Az 1775-ben, Kassán megjelent könyv címe.

     Magyarország Geographica, azaz földi állapotjának lerajzolása

A könyv címlapján a szerző neve: Kazintzy Ferentz, jelzi, hogy írását „egynéhány fő-Geographusok munkájából…szedegette ki”. Ismerteti Magyarország hegyeit, vizeit, lakóit, közigazgatási rendszerét. A vármegyék leírásának élén egy-egy vers áll.

A könyvtár tulajdonosára, Ráday Gedonra / 1713 – 1792/ apja, Ráday Pál hagyta a könyveket. A fiú apja 300 kötetes könyvtárát 10 000 kötetre gyarapította

.Ráday Gedeon péceli kastélya irodalmi központ lett, elődje a széphalmi kúriának. Kazinczynak eszményképe volt Ráday, akit 1772-ben, sárospataki diákoskodása idején látott először.. 1782-ben ismerkedtek meg közelebbről. Kazinczy neki küldte el első írásait bírálatra. Ráday hívta fel Kazinczy figyelmét Zrínyire, aki Gyöngyösi népszerűségnek árnyékában elfeledett költő volt.

Ráday kezdeményezte a rímes-időmértékes versforma meghonosítását. Valószínű, hogy németországi tanulmányútján kapott ösztönzést az új forma utánzására. Tavaszi estve c. verse 1790-ben jelent meg Kazinczy Orpheusában:

               Már tavasz volt s az erdő is már mezítlenségeit

               Zöld levélbe öltöztette, minden vigdalt, kerteit

               A bimbózó Flóra sok szép virággal kisorozta,

               S a megfrissült levegőt kedves illat illatozta.

Ráday kísérlete követőkre talált. Kazinczy  1787 előtt is írt rímes-időmértékes verset, majd Dayka és Csokonai is.

 

Ráday Pál > K,  1821.07.09…A bibliotheca hány kötetből áll, bizonyos számát meghatározni tökéletesen nem tudom, mivel könyveimnek nagy része nincs mind helyben; mindazáltal mintegy 16. ezerig, sőt inkább többecske is lehet. Idvezült atyám 1743-ban május hónap 30-án született, megholt július 10-én 1801-ben…

 

K > Szepesi Ignácnak,  1815.01.20…Gróf Dessewffy Józef leveléből tudom, mely nagy érdemei vannak a Méltóságos Úrnak az Egri Bibliothéka körül; azt a Nagy püspök gyűjtötte: a Méltóságos Báró rendbe szedi s gazdagítja…

 

Kókai Gy.: Magyarországi könyvtárak a 18. században. Magyar Könyvszemle, 1993.3.

A főúri könyvtárak játszottak vezető szerepet. A művelődés iránt érzékeny urak töltötték be azt a szerepet, amit Európa számos országában a királyi udvarok. A főurak könyvtáraival kapcsolatban a nyilvánosság kiterjesztését és mecenatúrát vártak az irodalom és a kultúra művelői.

Jelentős volt Ráday Gedeon péceli könyvtára. Kazinczy és Batsányi gyakran használták a Ráday-könyvtárat. Figyelemre méltó könyvtára volt gróf Forgách Miklósnak és Nagycenken a közismert Széchényi Ferencnek. Széchényi gyűjteményét 1802-ben nemzeti könyvtárként a legszélesebb nyilvánosságnak ajánlotta fel.

 

Dr. Rozsondai Marianne: ifj. Pápai Páriz Ferenc európai pregrinációjának emlékkönyve, 1711 – 1726. MTA Könyvtára, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye

 

Az albumot Pápai Páriz Kolozsvártól Oxfordig vitte magával, midőn bejárta Európa protestáns egyetemeit. Tanáraitól, neves tudósoktól, tanulótársaitól kérte emléksorok bejegyzését. Harminchét magyar / és erdélyi magyar/ személytől van bejegyzés, köztük idősebb Pápai Páriz Ferenctől, a latin kéziszótár készítőjétől. A magyar családneveken kívül egy szó sincs magyarul az albumban.

Az album Fáy János /1773-1833/ debreceni szenátor gyűjteményének része lett. Itt került Kazinczy kezébe, aki több bejegyzést lemásolt magának.

A pregrináció a diákok külföldi egyetemjárását jelenti. A katolikus ifjúság Bécsben, Grácban, Krakkóban, Nagyszombatban tanulhatott. A protestáns fiatalság messzebbre kényszerült.

 

Pogány György: Sándor István és a Magyar Könyvesház , Könyvtári Figyelő, 2003. 4.sz.

 

A magyar bibliográfia történetében kiemelkedő helyet foglal el Sándor István könyvészete, a Magyar Könyvesház. Ma már „csak” tudománytörténeti forrás, mely összegezte mindazt, amit a 18. század bibliográfiában felmutatott. Kazinczy így ír a munkáról Nagy Gáborhoz, 1806. 04.12-én: „Tegnap estve érkezett meg az inasom Patakról. Prof  Szombati úrtól elhozá a collegiumnak következő című könyvét is: Magyar Könyvesház. Ez a munka még nincs meg az Úrnál. El ne legyen nála nélkül. Az Úr nagy hasznát fogja vehetni s megbővítheti. Valóban Sándor István nagy hálát érdemel érte. Hijánosak a tudósításai és hibások. De ki kíván tökéletest első próbában?”

 

id. Szinnyei József: Egy „Magyar írók névtárá”-nak terve. Magyar Könyvszemle, 1877.

S.I. a magyar könyvészet kezdeményezője. 1800-ig 3625 művet  vett nyilvántartásba. Munkájának pontos címe:

Sándor István: Magyar Könyvesház, avagy a magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerint való rövid említésök. Győr, 1803. Steibing József betűivel

 

Kazinczy Ferenc: Magyar Pantheon, Abafi Lajos, 1890.  395.old.

Sándor István /Lukai/, elunta a vizikórság és hypochondria alkalmatlanságait, s magát fejbe lőtte Bécsben 1815. márc. 29-én, élte 62. esztendejében.

 

Farbich József > K,   1806.05.23…Sándor Istvánnak könyves házában Győr, 1803/ pag. 143 de Kassán. Magyar Ország Geographica, azaz Földi állapotjának lerajzolása. 8. Írta Kazinczy Ferencz, valljon Tekintetes úré-e vagy másé?

 

K > Horvát Istvánnak,   1810.07.27…arra kérlek, hogy Kis István urat kérd, hogy a megígért munkákon felül nekem a debreceni vásárra viendő csomóba kösse bé még ezeket:

…Sándor István: Lexicon. Bécs. 1808

 

Szemere Pál > K,  1811.02.12…Horvát minap veve levelet Bécsből. Ferenczy írja, hogy Sándor nagyon haragszik Kultsárra, hogy a jutalomjelentéssel és a pénz kiosztogattatásával oly sokáig késett. S – íme a 100 000 for. Való jutalomírást nem Kultsár, hanem Sándor teve…

 

Csanak Dóra: Kéziratos hagyatékok az Akadémiai könyvtárban. Magyar Könyvszemle, 2000.3.

 

Kazinczy rendelkezése szerint hátrahagyott iratait Török Sophie 1831 őszén felajánlotta az Akadémiának. A megvételre pénz nem volt. Az örökösöktől az átvett iratokról jegyzéket kértek, majd 1836-45 között a kötetek kezdtek megjelenni. Pénz hiányában a vállalkozás elakadt. Erre a család – Kazinczy Gábor képviseletében - a kéziratot igyekezett vissza szerezni. Az ügyet Toldy igyekezett kimozdítani a holtpontról. Kazinczy Gábor halála után 1864-ben fia, Artúr lett a család képviselője. Végülis az Akadémia 110 aranyat fizetett.

Az Akadémia Kazinczy-kézirat anyaga a Népművelési Minisztérium 1952-es intézkedése alapján bővült. Ekkor a Széphalmi Kazinczy Múzeumból Kazinczy leszármazottjaira vonatkozó kéziratok kerültek az Akadémia könyvtárába.

 

 

Első kiadások / A háló ilyen tárgyú összefoglalójából, rövidítve/

 

Magyar ország geographica, az az, földi állapotjának lerajzolása, Kassa, Landerer Mihály, 1775. 71.p.

 

Az amerikai Podocz és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése. Bessenyei György műve. Németből magyarra fordíttatott Kazinczi Kazinczy Ferenc által. Kassa, 1776.

 

Geszner idylliumi. Fordította Kazinczy Ferentz. Kassa. Füskúti Landerer Mihály, 1788. 280 p.

 

Bácsmegyei öszveszedett levelei. Költött történet. Kassa. Ellinger jános, 1789. 264 p.

 

Hivatalba vezető beszéd, melyet a Kassai Tudománybeli Megye Nemzeti Oskoláinak legelső királyi visitoraihoz tartott Kazinczy Ferentz. Kassa. Ellinger János Jósef, 1789. 30 p.

 

Rede bei der Eisetzung der Königlichen Nationalschulen Visitatoren des Kaschauer Litterarbezirkes in ihr Ahmt…Kaschau. Johann Joseph Ellinger, 1789. 29 p.

 

Külföldi játszószín. I. kötet: Hamlet. /Fordítás/. Kassa. Ellinger János, 1790. 125 p.

 

Heliconi virágok 1791 esztendőre. /Antológia/. Szedte Kazinczy Ferenc. Pozsony és Komárom. Wéber Simon Péter, 1791. 112 p.

 

Herdernek Paramythionjai. Általtette Kazinczy Ferenc. Széphalom: Széphalmy Vincze, 1793. 62 p.

 

Lanassza. Szomorújáték 4 felvonásban németből. Pest, 1793

 

Wieland: Sokratés Mainomanos az az a Szinopei Diogenesz dialogusai /Fordítás/ Pest, Trattner Mátyás, 1793. 297 p.

 

Goethe: Sztella. Dráma öt felvonásban. Göthe után Kazinczy Ferenc /hozzá: A vak lantos. Regéje a hajdan kornak Veit Weber után/ Pozsony, Wéber Simon Péter, 1794. 119 p.

 

Kazinczynak fordított egyveleg írásai /Marmontel: Szívképző regék/ I-II. kötet. Széphalom:n.p. 1808.

 

Magyar régiségek és ritkaságok. I. kötet. Pest, 1808

 

Báró Wesselényi Miklós / vers/ Széphalom. Magyar Királyi Egyetem Berűivel, 1809. 8 p

 

Cserei Farkas úrhoz /vers/ Kolozsvár, Református Collégyom, 1810. 7 p.

 

A nagyság és szépség diadalma. Napóleonnak és Luizának mennyekzőjöknél. Sárospatak: n.p. 1810

 

Rochefoucaud maximái és morális reflexiói, németre fordította Friedrich Schultz, magyarra Kazinczy Ferentz. Az előbeszédet írta Kis János. Bécs és Trieszt. Geisztinger, 1810. 202 p.

 

Dessewffy József, Cserneki és Tárkői gróf és Kazinczy Ferenc: Vélemények a Győrnél 1809-ben elesett vitézeknek állítandó emlék dolgában. Sárospatak, Szentes József, 1811. 20 p.

 

Hat sonett Kazinczytól és Szemerétől. Kiadta Horvát István. Pest, Trattner Mátyás, 1811, 10 p

 

Poétai epistola Vitkovics barátomhoz /vers/ Széphalom, n.p. 1811. 16 p.

 

Tövisek és virágok /költemények/ Széphalom, Sárospatak, Nádaskay, 1811. 52 p.

 

Özvegy Kazinczy Józsefné, született Bossányi Susánna emlékezete. Sárospatak, 1813

 

Munkáji. Szépliteratúra /Fordítások/ I – IX. Pest, Trattner János Tamás, 1814 - 1816

1.     Marmontel: Szívképző regék; Herder: Paramythek, 1814. 379 p.

2.     Idyllek, Evander és Alcimna, 1815. 377 p.

3.     Gessner munkái, 1815. 385 p.

4.     Sterne: Yorick levelei  Elizához és viszont, Érzékeny utazások, Goethe: A római karnevál, 1815. 415 p.

5.     Goethe:Esztelle, Clavigo, A testvérek /színművek/, 1815. 238 p.

6.     és 7. Ossziánnak minden énekei, 1815.

8.     Wieland: A szalamandrin és a képszobor, Goethe: Egmont /dráma/ 1816. 292 p.

9.     Veit Weber: Bácsmegyeinek gyötrelmei. A vak lantos, Herder: A repülő szekér, Brydon: Etna, Lessing: Mesék, Phaedrus, 1816. 390 p.

 

  Fegyverneki s Felső-Pénczi Vida László úrhoz, Széphalom /vers/, 1816, Pst, Trattner Tamás János, 6 p.

 

 Előbeszéde az általa fordított Sallustiushoz. A Cicero első Catilinariájának első fejezetével. Kassa, 1824

 

Nicolas Zrínyi in Szighet. Frei nach dem Ungarischen des Franz von Kazinczy, Wien, 1825. 29 p.

 

Lessing: Galotti Emilia /fordítás/, prózában, bő előszóval, Buda, 1830

 

A hajdan garázda-, ma már Teleki-ház leágazása, Kassa, 1831

 

Szent történetek az ó- és új-testamentom könyvei szerint, Sárospatak, 1831

 

Útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra. Pest, Landerer Mihály, 1831, 58 p.

 

Lessing: Barnhelmi Minna, vagy A katona-szerencze. Vígjáték öt felvonásban. Fordította Kazinczy Ferenc. Buda. Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1834. 146 p.

 

Moliere: A bot-csinálta doktor. Vígjáték három felvonásban. Moliere után Kazinczy Ferenc, Buda. Magyar királyi Egyetem betűivel, 1834. 74 p.

 

Sallustius: Épen maradt minden munkái. Magyarra fordította Kazinczy Ferenc, Buda. Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1836. 245 p

 

Eredeti Munkái  A M.T.T. megbízásából összeszedték: BAJZA és SCHEDEL, Budán, a Magyar Királyi Egyetem betűivel. 1836-1845.

1.     Poetai munkái

2.     Utazásai, Magyarországi utak; Erdélyi levelek; Toldalékok    414 p.

3.     és 4. Levelei Kis Jánoshoz / 1793 – 1830 /

5.     Levelei Szetgyörgyi Józsefhez, ifj. Szilágyi Sámuelhez, Csokonaihoz és Ercseihez

 

Ciceroból beszédek, levelek és Scipio álma. Fordítá Kazinczy Ferenc. Buda. Magyar Királyi egyetem betűivel, 1837. 218 p

 

A kénytelen házasság. Vígjáték egy felvonásban. Miliere után fordította Kazinczy Ferenc. Buda, 1839.

 

Miss Sara Sampson. Szmorújáték öt felvonásban Lessingtől. Fordítá Kazinczy Ferenc Buda Magyar Királyi Egyetem betűivel, 1842, 141 p

 

Levelei Sipos Pálhoz, 1806-1816, Lipcse, Grunow, 1846. 136 p.

 

Kazinczy Ferenc levelezése Berzsenyi Dániellel 1808 – 1831. Kiadta Kazinczy Gábor, Pest, Heckenast Gusztáv, 1860. 274 p.

 

Kazinczy Ferenc levelezése Kisfaludy Károllyal és ennek körével. Kiadta Kazinczy Gábor. Pest Emich Gusztáv, 1860. 323 p

 

Kazinczy Ferenc és Guzmics Izidor közti levelezés 1822-1831. Közli Gulyás Elek. Pest. Aigner Lajos 1861. 282 p.

 

Magyar regék, mondák és népmesék. Gróf Majláth János után fordította Kazinczy Ferenc. Kiadta Kazinczy Gábor, Pest, 1864

 

Kazinczy Glottomachusai. Kiadta Kazinczy Gábor. Budapest, 1873…

 

                                                     /Fett-tel szedett könyvek saját könyvtárban B.G./

Összes munkái. Kiadó: Abafi Lajos, Budapest, 1879 – 1884

1.     Dalok, ódák, vegyesek, sonettek, epigrammák

2.     Költői levelek, Poétai berek

3.     Pályám emlékezete

4.     Erdélyi levelek

      5    Magyar Pantheon, Életrajzok és életrajzi jegyzetek.

 

Tövisek és virágok. Széphalom 1811 Kiadó: Balassa József, Franklin, 1902

 

Válogatott munkái, Sajtó alá rendezete: Balassa József, Franklin é.n. versek, Bácsmegyei, Irod. tanulm.

 

Kazinczy Ferencz műveiből, Sajtó alá…: Váczy János, Franklin, 1903. Költemények, Pályám emlékezete

 

Kazinczy Levelei, 1782 – 1831. válogatás, Váczy János, Sz. István Társ. 1907

 

Árnyékrajzolatok…1928

 

Munkái, költemények, Pályám emlékezete, Dézsi Lajos, Franklin, 1928

 

Vajtho: Kazinczy Világa, Magyar  Kir. Egy. Nyomda, 1932

 

Fogságom naplója, Szépir. 1951

 

Válogatott művei, Szerk: Szauder József. Budapest, Szépirodalmi K. 1960

1.     kötet: Pályám emlákezete. Fogságom naplója. Erdélyi levelek. Magyarországi utak. 509 p.

2.     kötet: versek, Verses műfordítások. Prózai műfordítások. Orpheus. Cikkek és tanulmányok. Levelek

704 p.

 

Jót s jól, Kazinczy breviárium, Szilágyi Ferenc, Papp János, Tankönyv k.  1981.

 

Kazinczy Ferenc: Sophie, Szilágyi Ferenc, Szépirodalmi K. 1984

A Nagy titok, A magyar költészet gyöngyszemei, versek, memoárok, levelek, Kormos István, Kozmosz, 1986

 

Kazinczy Ferenc utazásai, 1773 – 1831. Busa Margit, Széphalom, 1995

 

Kazinczy Ferenc Összes költeményei, sajtó alá rendezte Gergye László, Balassi Kiadó, 1998. 458 p. /Szabó Ervin Könyvtárból/

 

 

 

                                           A Váczy levelezéskötetek adatai

 

 Összes műveknek indult a sorozat. Váczy az előszóban írja, hogy az eredeti munkákat teljesen, a fordítások közül pedig a még meg nem jelenteket szándékoztak kiadni, évente egy-egy kötetben. Váczy azt is írja: „ – oh szégyen – íme Kazinczynak összes munkái még ma sincsenek összegyűjtve egy hozzá méltó kiadásban!” Azóta 115 év telt el és a szégyen változatlan./

 

Beszélgetés a Lukács zuhanyozójában: Fried István, Váli Dezső és szerénységem:…nagy teljesítmény volt Váczytól, ma erre nincs példa. Erre Fried: de mennyi hiba van benne…

/Dezsővel és másokkal egyébként a profot néma leventének hívjuk, mivel a legritkább alkalmakkor szólal meg. 2009 őszén többször és hosszan beszélgettem vele./

 

Összes művei. Harmadik osztály. Levelezés. Közzéteszi Váczy János. I. XXI. Kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1890 – 1911.

 

1.                        kötet: 1763 – 1789.                            1890.  618 p.

2.                        kötet:  1790 – 1802.                           1891.  626 p.

3.                        kötet.  1803 – 1805.                           1892.  574 p.

4.                        kötet:  1806. jan.1. – 1807. ápr. 30.   1893.  644 p.

5.                        kötet:  1807. máj. 1.–1808.jún.30.     1894.  592.p.

6.                        kötet:  1808. júl.1. -  1809. szept.30    1895. 607.p.

7.                       kötet:  1809. okt.1. -  1811. jún. 30.   1896. 620.p.

8.                        kötet:  1810. júl.1. -  1811. jún. 30.    1898. 692.p.

9.                        kötet:  1811. júl.1. -  1812. jún. 30.      1899.  614.p.

10.                   kötet:  1812. júl.1. – 1813. júl. 31.       1900.  592.p.

11.                   kötet:  1813. aug.1.-  1814.júl.31.        1901. 378.p.

12.                   kötet:  1814. aug.1. – 1815.jún.30.       1902. 652.p.

13.                   kötet:   1815. júl. 1. – 1816.feb.29.       1903. 603.p.

14.                   kötet:  1816. márc.1.- 1816.dec.31.       1904. 587.p.

15.                  kötet:  1817. jan.1. -  1818. márc.31.  1905. 687.p.

16.                   kötet:  1818.ápr.1. -   1819. dec.31.       1906. 652.p.

17.                   kötet:  1820.jan.1.  -  1821.dec.31.        1907. 671.p.

18.                   kötet:  1822.jan.1. -  1823. dec.31.        1908. 568.p.

19.                   kötet:  1824.jan.1. -  1826. márc.31.      1909. 667.p.

20.                   kötet:  1826.ápr.1. -  1828. dec.31.        1910. 657.p.

21.                   kötet:  1829.jan.1.-  1831. aug.20.         1911. 787.p.     

 

22.                   pótkötet szerk. Harsányi István, Budapest, 1927

 

      23. pótkötet. szerk.  Busa et. al. Bp. 1960.  5649 - 5933. sz. levelek 594. p.

 

Az 1960-ban megjelent 23., második pótkötet után még találtak leveleket:  Kókay György publikációs jegyzékében a következő tétel található: Kazinczy kiadatlan levelei és Rát-életrajza. – In: Irod.tört. Közlmények, 1966. 415-418.old.

 

Váczy másik nagyszabású műve: Kazinczy Ferenc és kora /1915/ A második rész kéziratban maradt. A Kazinczy Társaság évkönyvei folyamatosan közlik a művet, a XI. kötetben jelent meg a harmadik folytatás. /Irodalomismeret, 2002. 1.-2./

                               Lásd: berszangabor.hu  KAZINCZY…Váczy-fejezet

 

     Móricz: Berzsenyi, 1938.

Berzsenyi az egyetlen költő, akitől sokat tudok könyv nélkül, többet, mint Aranyból. De a Váczy János könyve /Berzsenyi életajza, 1895/ oly fércmű, hogy bár megvan nekem, de mindig ledobtam, ha kézbe vettem. Ez az az eset, hogy a nagy halott ki van szolgáltatva a tökfejnek.

 

További életrajzok: Toldy Ferenc 1859,  Kovács Lajos, Miskolc, 1886,   Boros Gyula 1908,  Borz Gyula 1916, Czeiczel János 1930,  Négyessy 1931,  Z. Szabó László: Kazinczy Ferenc. Nagy Magyar Írók, Gondolat, 1984  /Gyermekkor, Kassa, Börtönévek, A költő, Nyelvújítás, Az utolsó évek /

 

Toldy Ferenc: Kazinczy Ferenc és kora. Életrajzi emlék, 1859 – 1860, összeállította: Szalai Anna, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. 244p. /Szabó Ervin Könyvtárból/

 

Balogh József – Tóth László: Herbárium. Magyar leveleskönyv I.- II. Kiadó Corvina, Budapest, 2001. Recenzió a Magyar Tudományban, 2002.4. 525.p.

 

A két kötet 1200 oldalán 500 levélírótól 919 levél található. Három levélíró emelkedik ki: Pázmány, Kazinczy és Eötvös József. A Kaziczy levélválogatás az egyszemélyes irodalmi intézményt állítja középpontba. Ez az intézmény egyidejűleg volt folyóirat, irodalmi társaság, klub és kritikai műhely.

 

 

 

Művelődéstörténet

 

Alszeghy Zsolt: A könyv és olvasója, In: Magyar művelődéstörténet, IV. kötet

 

A 18. században a könyv értékét azzal az erkölcsi haszonnal mérték, amit az az olvasónak szerez. A század első felében főleg tudományos és magyar nyelvű vallásos könyvek jelentek meg. Az olvasó tanítójának a poétát tartották. Bessenyei azt írta Ányos Pálnak: „Egy igaz poéta akármit vészen fel, mindenről tud írni nagy s nemes lélekkel…”

A nyomtatott könyv árusítói hosszú ideig a könyvkötők voltak. Az árusítás alkalma a vásár. Egy kassai könyvkötő 1714-es raktárjegyzéke mutatja, hogy zömmel vallásos és tudományos könyveket kerestek. Kivétel Gyöngyösi, 1733-ban a Murányi Vénusból a nagyváradi könyvkötő 50 példányt vett át. 1728-ban a Debrecenben nyomtatott énekes könyvből 299, az álmoskönyvből 70 példány kelt el, jóllehet a nyomda lényegesen nagyobb példányban nyomta ki a könyveket.

A könyvvásárló elsősorban a könyvtár. Gazdag könyvtára volt az iskoláknak. Bod Péter könyvtárában 888 mű volt. Kisfaludy Sándornak 1795-ben megvolt: Mikes Törökországi levelei, Kazinczy Herder-fordítása, Bessenyei , Orczy, Goethe, Schiller, Wieland-kötetek.

A legnevesebb könyvgyűjtő a Ráday család. Wiegand könyvkereskedő mondta: Rádaytól annyit vett be, mint az összes többi könyvvásárlóitól. Ráday összeköttetésben állt külföldi könyvkereskedőkkel is, idehaza pedig  papok, tanárok, írók segítették a könyvgyűjtésben.

A megjelent könyvek nagy része latin nyelvű. Ezen a nyelven születik meg tudományos történetírásunk: Bél Mátyás, Pray György, Katona István művei. A magyar nyelvű munkák akadálya a nyelv szegénysége.

A francia felvilágosodás termékeny talajra talált a magyar arisztokrácia körében, divat lett a francia nyelv ismerete. Más körökben a német nyelv az uralkodó.

Kazinczy írja  1793-ban Kis Jánosnak: „…a lutheránusok oskoláiból jönnek ki azok az ifjak, akik…muzsikát és valami kevés festést s németül tudván, a német írók munkáinak ismeretségét tehetik magukévá, melyek nélkül haszontalanul igyekszik valaki hazai liteartúránkat boildogítani. A pápista ifjúság a német írókat olvashatná, de nem olvassa, a görögök és a rómaiak klasszikusait csodálja…”

A század végén Pest készül az irodalmi központ szerepének átvételére, Kazinczy helyét – többek között – Kisfaludy Károly veszi át.

 

Kulcsár Adorján: Olvasóközönségünk 1800 táján

 

Az irodalom létrejöttéhez írók, művek és olvasók kellenek. A művek kiadásában nagy szerepe volt a mecénásnak. Az anyagi támogatás mellett jelentős hatása volt a támogató tekintélyének. A segítséget az író dedikációval hálálta. Gróf Széchenyi Ferenc viszont nem engedte, hogy a könyvben nevéről említés tétessék. Egyes írók egyházi kör vagy baráti társaság anyagi támogatását élvezték.

Az író készülő könyvére előfizetéseket gyűjtött /praenumeráció/ . Az előfizetési felhívások gyakran folyóiratokban közzétett cikkek. A praenumeráns megannyi kis mecénás. A lapok /pl. Magyar Museum, Tudományos Gyűjtemény/ kinyomatták az előfizetők névsorát.

 

K > Batthyány Strattmann Alajosnak,  1791.01.07.  Kegyelmes Hertzeg!…Sehol sem virágzott tudomány és mesterség, ahol a jó elmék…szorongató gondolatok által vonattak félre, mit fogok holnap enni? …

Arcadiánk igazgatása Hertztegségednek semmibe sem fog kerülni. De azért esedezem alázatosan, hogy tőlem Gessnert elfogadni méltóztassék…olaszra 4szer, franciára ötször, anglusra pedig kétszer fordíttatott…elkezdett építésem miatt is ezt a költséget nem tehetném…Válaszát Hertzegségednek francia nyelven kérném alázatosan…

A levél jegyzete szerint nem sikerült a herceget mecénásnak megnyerni. Bessenyei  viszont megnyerte Beleznay tábornok pártfogását…Bessenyeit Mária Terézia is támogatta…

 

 

     A T.T. ELŐFIZETŐK NEVEI

     CSÁSZÁRI KIRÁLYI FŐ HERTZEGEK

Felséges császári…FERENTZ KÁROLY JÓSEF…Arany Gyapjas Rend Vitéze…

     EGYHÁZI MÉLTÓSÁGOK…

     VILÁGI MÉLTÓSÁGOK…

Rádai Gróf R á d a y  P á l, cs.kir kamarás s a Duna melléki Helvetiai vallást tartó Superintendentia Fő Curatora…

 

A többi tisztelt Előfizető Urak betű-rend szerint…

Guzmits Izidor, Sz. Benedek Szerzetesbeli Áldozó Pap…Pannonhalmán…

Horvát István, tek. Fejér s több Várm. Táblabírája s a Széchényi Országos Könyvtár Őrzője a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, Pesten…

Kisfaludy Károly, T. Bars s több Vgyék Táblabírája…

Kultsár István, a Hazai s Külföldi Tudósítások Szerzője…

Vörösmarty Mihály, hites Ügyész, Pesten…

Tudományos Gyűjtemény, 1826. XII. kötet. A Cs.Kir. Felség kegyes Engedelmével, Pesten…Thaisz András redactor… 132-160. oldal

 

Dessewffy > K,   1810.12.01…Íme küldök két forintot, kérlek praenumerálj Horartius-Wieland-Kis leveleire számomra…Több új magyar munkák jönnek most ki ezen időkben…szívesen szerezném meg magamnak azokat; de szeretném elébb hallani rólok ítéletedet. Mert semmi sincs a világon, amit a Magyar Kurir vagy Kultsár úr teli szájjal ne dicsérnének…

 

Pápay Sámuel > K,  1817.02.20…Klopstokodra tsak nem kaphata Trattner előfizetőket. Én sem szerezhetek tsak egyet is; sőt Szép Liter. Munkájidból is az utóbbi Köteteket némely subscribensek a nyakamon hagyák…Pázmánynak, Gyöngyösinek, Faludinak, Virágnak, Kisnek, Csokonainak, Kisfaludynak Munkájit oly igen becsülik…

 

A praenumerációból hamar kiábrándultak a részvétlenség miatt. Horvát Ádám írja Kazinczynak a Bácsmegyeire való gyűjtésről: „Románodra én hirtelen Praenumeránsokat nem kapok…mosolygással felelnek, pénzzel senki sem kínál…” Kazinczy Messiás-fordítására Magyarországból hat, Erdélyből hét előfizető jelentkezett.

Kazinczy saját költségén, saját ízlése szerint nyomatta könyveit. Nem akart a mecénástól anyagi függőségbe kerülni. Nem vette igénybe pl. Széchenyi Ferenc támogatását az Orpheus indulásakor.

A kiadó elsősorban nyereséget keresett, a tömegek igényét igyekezett kielégíteni. Népszerűek voltak pl. az anekdotás könyvek.

Az olvasó hirdetések, katalógusok útján értesült a megjelent könyvekről. Az első lapok sok könyvhirdetést közöltek. Hatásosabb volt a részletesebb tudósítás, a recensió. Kazinczy vette észre, hogy a kritika hiányának milyen kárát látja a literatúra. A Magyar Museumban adott példát a recensióra /Szigvárt, Robinson/. Egyesek ellenezték a recensiót. Horváth Ádám írja Kazinczynak: „Kérlek benneteket, hogy a recensiókkal hagyjatok fel…”

 

K > Kölcseynek,  1810.03…Recensiók nélkül nem fogunk haladni, s gyalázatára van korunknak, hogy Nemzetünk azt még a XIX. században sem olvas. Azzal, hogy némely Író érette megneheztel, gondolni nem kellene. Ha a critica bátor, de szerény /modest/ volna, senki sem akadna fel rajta…

 

A másutt már idézett Kazinczy levél 1793-ból: „…nincsenek nyomtatóink, könyvárusaink, könyveinket csak az írók olvassák…” Kazinczy maga küldött barátainak könyveiből, jelentős postaköltséget viselve.

A legelterjedtebb könyv a kalendárium volt:

 

Vida László > K,   1814.10.22…Menyemnek küldök egy kalendáriumot…nemzeti nyelvünkön lévén írva meg is böcsösebb az idegen nyelven írottnál, főképp egy oly gyengeidegű kisasszonykának…

 

Gyöngyösi népszerűségét a 80-90-es években tömegestül megjelenő eredeti és fordított munkák sem csökkentették. A tetszésnek csak Kazinczy mondott ellene: „fecsegő Gyöngyösi”…”ő rontotta el a magyarok ízlését”…írta róla. Kedvelték a verses históriákat is. /Árgirus…/.

 

K > Szentgyörgyi Józsefnek,  1811.04.12…Azt kérded, Vice Ispoán Gyöngyösinek miért nem adtam virágot? Mert rettegtem, hogy haragom igazságtalanná teszen eránta. Foly verse; minden érdeme ez. Becsülném ezt; de ő rontotta el a Magyarok izlését. Azolta mindent csak könnyen íe s nem igyekszik jót és szépen írni. Zrínyi nem folyt így, de jól írt…

 

Gyöngyösin kívül poéta alig jutott el a 18. sz. olvasóihoz, az alkalmi költészet uralkodott. A hírlapok pl. tele voltak Mária Teréziával. Kazinczy bírálta a kálvinista izlést.

A 18. század végén egyre több prózai munka jelent meg, ezeket általában románoknak nevezték. Ilyen volt Kazinczy Bácsmegyeije. A mester ízetlennek és nevetségesnek tartotta az Árgirust.

A magyar nyelven olvasók számának szaporítására Pápay Sámuel A magyar literatúra esméretében /1808/ írta: „…tanulni kell nyelvünket s használatát országossá tenni…”  Egy-két ezer hazafi tartja fenn irodalmunkat. A Zalán futásából 109 példány kelt el praenumerációban, a Salamonból már 354. Nemzeti ízlésre törekvő olvasóközönségünk lassan gyarapodott.

 

 Kazinczy az irodalomoktatásban

 

Puska a felvilágosodás irodalmából /8.tétel/

…A Kazinczy levelezés a kulturális élet, a közéleti és a magánéleti kapcsolatok fontos középpontja és szervezője volt.

1.     A levélműfajt a korabeli retorikai, poétikai irodalom, a leveleskönyvek vegyes szinten tárgyalják. Leszűrhetö az, hogy a levél az alkalmi közlés műfaja, melyet meghatároz a levél-helyzet, a levél funkciója, tárgya, a levélíró alanya és a címzett.

 /A szöveg Mezei idézett könyvéből való. A levél-helyzetet nem definiálja. „A levelezés körülményei”-ről ír. Egyértelműbb a beszédhelyzet  jelentése a nyelvészetben. Másképp beszélünk a családban, a hivatalban , a hallgatók az egyetemen. Magyar Nemzet, 2005.02.19. Kemény Gábor /  B.G.

2. A levélfunkciót a nyilvánosság és az alkalmi célszerűség határozza meg. Formáit az arisztotelészi hármas rendszer szerint írják le: bemutatás, tanácskozás, ítélkezés.

   a/ A bemutatás keretében nyilvánosságot teremtenek a műveltség, a kultúra eszményeinek;

   b/ Tanácskoznak a művekről, az írói rangsorról, elfogadják Kazinczy nézeteit;

   c/ Az ítélkezésben nyilvánosság-alakító kérdéseket taglalnak.

3. A tárgyak sokfélesége jellemző, többnyire vegyes levelet írnak. Kazinczy epikus erényeket mutat.

4. Kazinczy vezéri szerepe érvényesül

5. Gyakori a levelek körözése, mutogatása, a levélírók megkérdezése nélküli levélkiadások.

6. Kazinczy a főrangúakhoz szabályos leveleket ír

7. Pályája végén levelezése egyhangú, néha szó szerint ismétli fordulatait.

          Irodalom: Mezei Márta: Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben

/További adat a hálóról: Mezei Márta: A Kazinczy-levelezés művelődéstörténeti jelentősége.

     Székfoglaló a Kazinczy Társaságban, 2004.    B.G./

 

 

Orlovszky Géza /1960 - /: A „régi magyar irodalom” története

 

A szerző azt a tudománytörténeti folyamatot vizsgálja, amely  jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett.

Az elmélet.  A „régi”, „új”, „modern” fogalmak használata önkényes és szubjektív. A mai értelemben vett irodalomtörténeti tudatosság kezdetei a 18.sz. derekától mutathatók ki. A középkorias írói lexikonok alakultak át históriai literariákká.

A magyar irodalomtörténet első autonóm, belső szempontok szerinti tagolása Wallaszky Pál érdeme /1785/. Korszakhatárai gyakorlatilag máig érvényesek. Érzékenységét jelzi, hogy a régi irodalom határpontja nála csaknem egybeesik 1772-vel.

Elsőként Kazinczy nevezte meg az új éra kezdőpontjául az 1772-es esztendőt. /Kazinczy Tübingiai pályaműve a magyar nyelvről, 1808  / Azt az évet választotta, amikor átfogó irodalmi programot dolgozott ki Bessenyei. Azért is válhatott korszakhatárrá ez az esztendő, mivel szimbólumként  elfogadható volt a nemzeti törekvéseket és a Felvilágosodás eszmerendszerét hangsúlyozó irányzatok képviselői számára is. Kazinczy által kezdeményezett korszakolás tudományos kanonizációját Toldy Ferenc munkássága teremtette meg.

A gyakorlat.  A magyar irodalomtörténet megteremtésével párhuzamosan az új diszciplína kivívja az akadémiai legitimációt is. A magyar irodalom oktatása helyet kapott a budai /majd a pesti/ egyetem esztétikai tanszékén. 1791-től kap önálló tanszéket a magyar nyelv és irodalom. Professzorok:

                                  Vályi András   / 1791 – 1801/

                                  Révai Miklós  / 1802 – 1807 /

                                  Czinke Ferenc  / 1808 – 1830 /

                                  Toldy Ferenc 

                                  Gyulai Pál

                                  Széchy Károly és Riedl Ferenc

                                  Waldapfel József

                                  Klaniczay Tibor

 

Veres András: A felvilágosodástól a romantikáig  /1780 – 1849/  Tankönyv

 

A „világosság” szót elsőként Kazinczy Ferenc írta le 1776-ban, Bessenyei György német nyelven írt Der Ameriknerét fordítva magyarra…Hagyomány a magyar felvilágosodás irodalmát Bessenyei fellépésétől /1772/ számítani; ám az újabb kutatások feltételeznek egy korábbi periódust is – többek között Bod Péter /1712 – 1796/ Magyar Athenásának / 1766/ megjelenési időpontját.

…A magyar felvilágosodás második nemzedékébe tartozó Kazinczy Ferencnek köszönhető az irodalmi élet megteremtése Magyarországon…

     Első nemzedék: Bessenyei, Baróti Szabó, Rájnis, Révai, Batsányi

     Második: Kazinczy, Csokonai, Berzsenyi, Katona…

 

 

Magyar irodalom tanszékek programjai

 

Hász-Fehér Katalin, SZTE, Bölcsészettudományi Kar, Klasszikus magyar irodalom tanszék 

Előadások a felvilágosodás korának irodalmából. Két féléves ciklus. Az őszi szemeszter szerzői portrésorozat. A tavaszi: irodalomtörténet-írás elméleti kérdései, művelődéstörténet…

10. Kazinczy Ferenc

Fordítások. Orpheus. Irodalomszervező tevékenysége. Költészete. Irodalmi és nyelvi vitái. Önéletrajzi szövegei. Levelezése.

Ízlés- és stílusforradalma…Az „érzékeny neoklasszicizmus” fogalma…kanonizációs törekvései. Vitái a dunántúli és debreceni irodalmi körökkel, Kisfaludy Sándorral és Kölcseyvel.

 Kötelező szövegek:

 a/ Geszner Idylliumi. Fordította K.F. /A szövegből a következő részek: Idősb B. Ráday Gedeon úrhoz. Bévezetés. Idylliumokból 5 fejezet/ In: Lökös István : Érzelmes históriák. Erköltsi mesék, melyeket franciából fordított Bárótzi Sándor magyar nemes testörző; Geszner Idylliumi. Fordította K.F.; Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei. Költött történet. Bp. 1982. /Magyar Hímondó/ 207 – 223.

 

b/ Bácsmegyey   359 – 505.

 

K.F.: recensió Himfy szerelmeiről. In: Kazinczy F. művei. I. Szerk. Szauder Mária, Bp. 1979. 733 – 747

c/  Tövisek és virágok. Széphalom 1811…kiad. Balassa József. Bp. 1902

d/  K.F. előszava Dayka verseihez. 1813. In: K.F. vál.  Művei I. /l. b/ / 759-779

e/  K.F. előszava Báróczy Sándor Minden munkájihoz, Pest 1813, In: mint b/  779-800

f/  K.F. Ortologus és neologus…Tud. Gyűjt. 1919…

g/  K.F. lírai költészete. In.: K.F. összes, Balassi, 1998.

h/  K.F. Pályám emlékezete, Orosz László, Bp. 1956.

i/  K.F. Fogságom naplója / bármely kiadás/

j/  K.F. Erdélyi levelek  / bármely kiadás/

     Ajánlott irodalom: Fried, Gergye, Csetri

 

Busa Margit : Kazinczy prózai kéziratainak bibliográfiája. Kiadta a Kazinczy Társaság, 2001. Irodalomismeret, 2002. 1.-2.

 

I. Önéletrajzi írások:                   Pályám emlékezete

                                        Fogságom naplója

                                        Utazások

                                        Családi adatok, bírtokügyek

 

II. Magyar személyek és művek:Írók, irodalompártolók

                                       Poétika és nyelvészet

                                       Történelem és vallás

                                                     Politika és szellemi közélet

 

III. Külhoni szerzők: Alfieri, Bocaccio,Bürger, Gessner, Goethe, Herder, Homeros, Kleist,  Klopstoc

                                                     Lessing, Metastasio, Ossian, Petrarca, Schiller, Wieland,    

                                                     Winckelmann, Young                   

 

Kováts Dániel: A Kazinczy-kutatás új eredményei. Zempléni Múzsa. 2003. május

 

Busa Margit újabb munkája…l előbb…A teljes kézirat-állomány belátható időn belül nem kerül kiadásra. A Társaság támogatja a Kazinczy-levelezés újabb kötetének közzétételét. Tervezik a közgyűjtemények Kazinczy-dokumentumainak összefoglalását.

 

     Az 1981-es Busa bibilogáfiát 2007. febr-ban hozattam Miskolcról 40.- Ft-ért.  B.G.

 

Hász-Fehér Katalin: Szeminárium a felvilágosodás korának irodalmából

2001/02. őszi félév

Kazinczy Pályám emlékezete c. szövegének történeti, narratológiai és transztextuális elemzése

Kazinczy önéletrajzi szövegeinek az irodalomtörténet eddig főképpen forrástörténeti értékeit emelte ki. A szemináriumon a szöveg-struktúra kerül vizsgálatra. Összehasonlításra kerülnek a szövegkiadások. Az órán az Orosz László által sajtó alá rendezett, 1956-os kiadás szövegét fogják olvasni.

 

 

Eszterházy Károly Főiskola, Eger, A felvilágosodás irodalma, tárgyfelelős: dr. Ladányi  Márta

….VII. Kazinczy szabadulása, az újraszerveződő irodalmi élet. Pest és Buda mint kulturális központ. Kazinczy levél-szalonja, a vezér és tanítványai.

Kötelező olvasmány: Fogságom naplója

 

Beszélgetések

 

Szirák Péter beszélget Dávidházi Péterrel, Alföld, 1996.12.

 

…A magyar szakon irodalmi szemináriumra Mezei Mártához került a csoportunk…házi feladatként egyszer Kazinczy nevében kellett reagálnunk egy kortársa versküldeményére. Epigrammát írtam válaszul…nekünk is szól Kazinczy egy összecsapás utáni vigasza: „Szabad emberek közt zajosabbak a tanácskozások, mint ahol rabcsoport felett pattog az ostor, mint ahol a lánc csörgése még a jókat is elnémítja…” / Kazinczy Válogatott művei, II. 1960. p:195/

Amikor magyar elméletietlenségről beszélünk, nem jut eszünkbe, hogy pl. Kazinczynál ma is használható irodalomelméleti gondolatokat találunk. Közben lelkesen idézgetjük méltán nagynevű nyugati szerzők semmitmondó félmondatait is.

Azt elmúlt évben a Holmi hasábjain Toldy Ferenc „írói Oidipusz-komplexumának drámáját” mutatta be…A „szellemi apa” elleni fiui merénylet mennyire ismétlődik a magyar irodalomban…?

Az Ödipusz-komplexumnak nevezett fogalmat Babits fejlesztette tovább…a szellemi apa szimbolikus megölésére az egymást követő írói és kritikusi nemzedékek történetében…Kazinczy és Toldy összecsapása bepillantást enged az íróvá avatás, a hatalomátadás rituáléiba…A magyar irodalom máig megíratlan történeti szociológiájának izgalmas feladatai közé tartoznék az íróvá válás koronkénti módjainak bemutatása.

Időközben megjelent: Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése /Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet/, Akadémiai-Universitas, Budapest, 2004. 1028 oldal.      B.G.

 

 

Fazekas Ágnes beszélget a hetven éves Herder-díjas Fried István irodalomtörténésszel. „Életem végéig tanulok magyarul, nagyon jó mesterektől”

Linklap, SZTE Médiatudományi tsz. on line magazin, 2004.11.10

 

Kazinczyhoz Szauder József vezetett el. Az ő tanulmányai ébresztettek Kazinczy fontosságára.. Engem nem az a Kazinczy érdekel, aki 2387 napot töltött fogságban…hanem az, mi lehet az oka, hogy nem is akárkik Kazinczyban látják a magyar irodalom megrontóját. Az egyik azt írta, hogy ő a nagy hibbantó, mások Babitssal azonosították, a harmadik Kazinczyánus irodalomtörténetben marasztalja el…az irodalomtudományt, a negyedik pedig azt rója fel Kazinczynak, hogy korszerűtlen volt az ízlése…Radnóti viszont a legveszedelmesebb időben mint egyik ősét örökítette meg…

 

 

 

Névmutató

 

Ady Endre

Aigner Lajos

Alszeghy Zsolt

Anakreon

Angyal Dávid

Anonymus

Ányos Pál

Arany János

Aranka György

Archimedes

 

Babiczky László

Babits Mihály

Badics Ferenc

Bajza József

Balkay Pál

Balla Károly

Balogh József

Bánóczy József

Baránszky-Jób László

Bárány Sándor

Bárczay Ferenc

Báróczy Sándor

Baróti Szabó Dávid

Bartzafalvi Szabó Dávid

Batsányi János

Batthány-Strattmann Alajos

Békési Gábor

Bellaágh József

Benda Kálmán

Benedek Szabolcs

Benkő József

Beöthy Zsolt

Berényi Zsuzsanna Ágnes

Berzsenyi Dániel

Bessenyei György

Bikfalvi Koréh Zsigmond

Bíró Ferenc

Bíró László

Bódi Katalin

Bokor Béla

Bölöni Farkas Sándor

Buczy Emil

Busa Margit

 

Cicero

Czettner Sándor

Czinke Ferenc

Czuczor Gergely

Czupy György

Csanak Dóra

Cseh József

Csehy József

Cserey Farkas /ifj/

Csetri Lajos

Csokonai Vitéz Mihály

Csipkés György

 

Danielik József

Darfmeister

Dayka Gábor

Dávidházi Péter

Debreczeni Attila

Deé Nagy Anikó

Demeter Tibor

Dessewffy József

Dienes Dénes

Donát János

Döbrentei Gábor

Dugonics András

 

Édes Gergely

Ehrenreich Ádám

Endrei Zalán

Enyedi Sándor

Eötvös József

Erdélyi Ilona

Eszterházy Ferenc

 

Fachbich József

Faludi Ferenc

Farkas Gyula

Fazekas Mihály

Fáy András

Fehér Katalin

Fejér György

Ferenczy László

Ferenczy István

Festetics György

Festetics Imre

Földi János

Fráter Zoltán

Fried István

 

Gelei József

Gerecze Péter

Gergye László

Gessner

Goethe

Gragger Róbert

Guzmics Izidor

Gvadányi János

Gyapay László

Gyöngyösi István

Győre Balázs

György Zsombor

Gyulai Lajos

Gyulai Pál

 

Hartvig Gabriella

Hász-Fehér Katalin

Heine

Helmeczy Mihály

Herder

Hesz Mihály

Hevesi András

Horatius

Horvát István

Horváth Ádám

Horváth Endre

Hőgye István

 

Illyés Gyula

 

Jankovich miklós

Jósika János

Juhász Gyula

Juhász János

 

I. Kant

Katona József

Kazinczy József

Kazinczy Miklós

Kärling Tóbiás

Kemény Zsigmond

Kenderesy Mihály

Kézy Mózes

Kis Farkas Gábor

Kis János

Kis Sámuel

Kisfaludy Károly

Kisfaludy Sándor

Kiséry András

Kókai György

Komáromi Sándor

Kosáry Domokos

Kosztolányi Dezső

Kovács Eleonóra

Kovács Sándor Iván

Kováts Dániel

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Gábor

Kölcsey Péter

Kreutzinger Josef

Kraft Péter

Krúdy Gyula

Kulcsár Adorján

Kultsár István

Kunáné Czifar Mariann

Kuncz Aladár

Kupán Árpád

 

Láczai József

Laczházi József

Lessing

Lochbichler

Longa Anna

Lukáts József

Luther Márton

 

Madách Imre

Mailáth János

Márai Sándor

Margócsy István

Mária Terézia

Martinovics Ignác

Merényi Oszkár

Mészáros Ignác

Mészáros István

Mezei Károly

Mezei Márta

J. M. Miller

Milton

Mizsér Attila

Moliére

Móricz Zsigmond

 

Nádasdy Ádám

Nagy Ervinné

Nagy Gábor

Nagy Júlia

Nagy Sámuel

B. Napoleon

Nemes Nagy Ágnes

Németh László

Németh Tibor

Németh Zoltán

Neuhauser Ferenc

Neuhauser János

Newton

Niederhauser Emil

 

Oeser

Orbán László

Orczi László

Orczy Lőrinc

Orlovszky Géza

Orosz Beáta

Orosz László

Oroszi Pál

Osvát Ernő

 

Pálóczy Horváth Ádám

Pápai Páriz Ferenc

Pápay Sámuel

Pataky Mózes

Paur Antal

Pécheli József

Péchy Imre

Perecsélnyi Nagy László

Pestalozzi

Péterfy Jenő

Petőfi Sándor

Platon

Plutrachos

Pogány György

Ponori T. József

Prónay László

Puky Ferenc

Pyrker László

 

Ráday Gedeon

Rájnis József

Rászlai Tibor

Ráth Mátyás

Révai József

Révai Miklós

Rochefoucaud

Rohn

Rombauer János

Rousseau

Rozsandai Marianne

Rumy Károly György

 

Sáfrán Györgyi

Sallustius

Saly Noémi

Sándor István

Sárközy István

Schedel Ferenc, l. Toldy

Schiller

Shakespeare

Schedius Lajos

Schorn

Schön István

Sebestyén Árpád

Simay Kristóf

Sipos Pál

Socrates

Sophocles

Sterne

 

Szabó János

Szabó Magda

Szalay László

Szántó János

Szauder József

Széchenyi István

Széchényi Ferenc

Székely Mihály

Szemere Pál

Szentmarjay Ferenc

Szentmiklóssy Alajos

Szerb Antal

Szinnyei József

Szombathy János

Szvorényi József

 

Takáts József

Tamás Ernő

Tárkányi Béla

Tasso

Teleki József

Thaisz András

Thewrewk József

Tinódi Lantos Sebestyén

Toldy Ferenc

Tompa Mihály

Tóth László

Tóth Orsolya

Török Lajos

Trattner János

Túróczy Trostler József

 

Ungvárnémeti Tóth László

 

Váczy János

Vaderna Gábor

Vandza Mihály

Vályi Nagy Ferenc

Váradi Szabó János

Vass Bertalan

Vajthó László

Vay Ábrahám

Vay Miklós

Vekerdy László

Veres András

Vergilius

Verseghy Ferenc

Vida László

Vidor Miklós

Virág Benedek

Vitkovics Mihály

Voltaire

Vörös Imre

Vörösmarty Mihály

 

Weöres Sándor

Id. Wesselényi Miklós

Ifj. Wesselényi Miklós

Wieland

 

Zádor György

Zimmermann Jakab

Zrínyi Miklós

 

 

 

Utószó

 

Néhány éve Márai Naplóinak olvasása, újra-olvasása közben figyeltem fel arra, hogy sokat foglalkozik írókkal, hazaiakkal és külföldiekkel egyaránt. A magyar klasszikusok olvasása tartotta ébren benne az anyanyelvet. Elkezdtem Márainak az írókról szóló szövegeit gyűjteni, „Íróportrék”-ká formálni. Utána következett Illyés Naplófeljegyzései. Szinte teljes párhuzamot találtam a két napló-sorozat között. Így született a Márai - Illyés : Magyar írói arcképek c. kézirat.

2003-ban az Osiris kiadó kedvezményes könyvvásárán 1000.- ft-ért megvettem Németh László levelezésének három vastag kötetét. A korábbi első leveleskönyv már megvolt. Ebből készült a Magyar írói arcképek Németh László levelezése alapján c. kézirat. A Márai-Illyés kéziratot megelőzte Márai Sándor: Írói arcképek a világirodalomból c. gyűjtemény. Ez volt a szövegszerkesztő-tanulás tárgya.

Mikor már három portrégyűjtemény lapult a számítógépben, könyvespolcomon rábukkanok Mezei Márta: Nyilvánoság és műfaj c., Kazinczy levelezéséről szóló könyvére. Teljesen kiment a fejemből. Nem nagyon érdekelt. Most viszont, a naplók, illetve Németh-levelek feldolgozása után teljesen megváltozott a szerepe. Ötletet adott a Kazinczy levelezés „feldolgozására”. Van pár kötetem a Váczy-féle Kazinczy levelezésből, néhány további kötet Kazinczyval kapcsolatban.

Gördül a szellemi hólabda. Lapozom Mezeit. Sorra veszem elő a meglevő Kazinczy-írta és a róla szóló könyveket, antikváriumban összeszedem, ami kapható. A Széchenyi Könyvtár volt főigazgatójától /szintén Lukácsos/ megkapom a Váczy levelezés-kiadás előszavát. Ajánlatot továbbá a teljes sorozat tanulmányozására. A szabadpolcon kinn van mind a 23 kötet. Az már nekem sok. Mégsem vagyok Kazinczy-kutató.

Egész szép kis Kazinczy-könyvtáram jött össze. Nagyon gazdag, szinte kimeríthetetlen az Internet Kazinczy-anyaga még levelet is találtam. Váltogattam a keresö-programokat, Kazinczy neve helyett a kortársak nevét írtam be /pl. nagyon jó anyagok jöttek elő a nyomdász Trattner Mátyás nevére/. A hálóról leszedett dokumentumokat – rövidítve – a porték után csatolom.

Szellemi partnerem – tanács- és ötletadóm - volt Váli Dezső. Neki küldött Kazinczy anyagaimból sokat feltett az internetes honlapjára. A munka kettőnk játéka – és több reggel a Lukács-klub beszédtémája -  volt.

 

Először a portrékat és a háló-anyagokat egybe-szerkesztettem. Később célszerűnek láttam a két anyag ketté választását. Túlsúlyos lett volna a kézirat a háló javára. Különösen a Lyka Károly szerkesztette Művészet c. folyóiratból zúdult rám nagy mennyiségű Kazinczy-anyag. Az Internet bizonysága annak, hogy Kazinczy mennyire él a szellemi emberekben, az oktatásban.

Ahova illett, Kazinczy leveleket iktattam a letöltött dokumentumokba. Azokat a témákat igyekeztem mellőzni, melyeket már feldolgoztak: nyelvújítás; Árkádia-per; utazásai / csak egy recenziót tettem be/; Szilágyi: Sophie; Szilágyi: Kazinczy-breviárium./Ezt később fedeztem fel. Először szinte bele sem néztem/ Névmutatót készíttem. Beillesztett eredeti szövegek, versek jegyzékét állítottam össze.

 

 

2005. 08. 15.  09. 05.    2006. 01. 18. / Szerkesztés, fejezetek áthelyezése, oldalszámozás/

 

 

 

 

 

 

 

                                          KAZINCZY A HÁLÓN  II.

 

                                                            2005. aug.

 

után, a hálóról levett anyagok találhatók a következőkben. A sorrend a letöltés időrendjében. 2006. 11. 19-én tematika szerint rendeztem.

Az I. részben zömmel nagy terjedelmű tanulmány található. Ebben a II. fejezetben változatosabb a tematika.

2007. 01. 05-én találtam egy, az enyémhez hasonló hálós gyűjteményt, pontosabban annak csak a tematikáját. A fejezetek ugyanis nincsenek feltöltve.

                                       Berzsenyi Dániel honlapgyűjtemény

Készítette Plesterné Duffek Ágnes, könyvtáros tanár, Bp. Berzsenyi Dániel Gimnázium*

Életrajzok   /belső szöveg: sokan feltették a netre/

Művei     /könyvtárak honlapján/

Nevét viselő intézmények

Nevét viselő utcák

Szobrok és épületek

Hagyományörzés  /civil szervezetek, melyek nevét viselik/

Berzsenyi és a kortársak: Kazinczy és Kölcsey

                                               *09. 12. 30-án kerestem a neten a tanárnőt. A Google nem adott választ

 

                                          

Tartalom

 

Tanulmányok   /67 web/

 

     Bíró F. /2005/ : Nyelv, tudomány…

     Tóth I. /1994/:  Kazinczy-nagypapa

     Csapody T. /2005/ Deák Ferenc

     Kazinczy és Kossuth, Zempléni Múzsa

     Vaderna G. /2004/ Egy csók és más semmi

     Tolcsvai N. G. /2005/ …nyelvújítás

     Miskolczy A. /2005/  Kazinczy és Kossuth

     Murányi Z. /2005/ Kazinczy szeretője

     Szállási Á.  Ungvárnémeti T. L.

     Egyed E. /1998/ Barcsay Ábrahám

     Jáki L. /2004/  Tankönyvkritika

     Az egri meridián /1998/

     Vékony A. /2006/ Szonett

     Lukácsy S. /1987/ Kazinczy pletykái /nem háló/

     Mórocz Z. /2006/ Kazinczy és Ottlik

     Fehér K.:…egyházi beszédek

     Hász F. K /2004/ Ossziánizmus /és B.G. gyűjteménye/

     Fried I. /2005/ Márai: A feladat

     Eszes M. /2005/ Kazinczy a szellemi honvédő 

     Metrumstatisztika

     László: Párnacsata

     Rácz János: Növénynevek a nyelvújítás korában

     Kibédi: A narráció…Sophie levélregény

     Horváth Júlia: Virág Benedek

     Gábor Gy.: Kazinczy és Kisfaludy K. találkozása

Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és kreativitás

Orosz László: Döbrentei – Katona - Berzsenyi

    

 

Publikáció    /76/

 

            Kazinczy: Világ Nagyjai és Kicsinyei

     Cs. Szabó: Erdélyi metszetek

     NYUGAT  keresőprogram Kuncz A

                                  Krúdy Gy.

                                  Kosztolányi D.

                                  Szomory D.

                                  Babits M.

                                  Disputa

                                  Cs. Szabó

                                  Schöpflin A.

                                  Tolnai G.

     Váczy J.: Kazinczy élete és kora

     Kultsár I. irodalmi szalonja

     Kempelen Farkas digitális tankönyvtár

     Ács Anna

     Szegedi tud. Egyetem on line katalógus

     KORTÁRS keresőprogram

     Kazinczy kritikai kiadás, Debreczeni

     Kazinczy kritikai kiadás, Vaderna

     Kókay Gy. Publikációi

     Széphalom Évkönyv 13. Kazinczy Ferenc mérnök

     Kazinczy F. : Honismeret Svédországban

     Guzmics és Kazinczy levelezése

     Kazinczy mint genealógus

     Balázs I.: Kazinczy fordítói stílusa

     Zachár Ilona /életrajz/

     Czibula Katalin: Metastasio-fordítás

     Ruzsiczky: Kaz.-levelezés 23. kötet

     Merényi A.: A beavatás kánonja

    

Oktatás   /83/

 

     Olvasnivaló. Oktatási segédlet

     Irodalomteszt

     Heliconi virágok /Hász F.K./

     Szegedi Tud. Egyetem 2005/2006. Felvilágosodás irodalma

     Szigorlati olvasmányok a szegedi egyetemen

     Kazinczy-memoriterek

     Diasorozat

     Feladatlap /Felvidéki int./

     Feladatsor /Berzsenyi/

 

Kazinczy emléke /85/

 

     2009 emlékév

     250 éve született

     175 éve halt meg

     175 éve a kolera fél millió áldozata

     Hódmezővásárhely

     Piliscsaba

     Börtön

     Mosonyi Mihály

     Sírkert

     Instiut Française

     Média és műveltség

     Tápiógyöngye

     Komló

     borászat.hu

     Sátoraljaújhelyi levéltár

     Gyömrő

     Népszavazás

     Érsemlyén /Simiau/

     Újhelyi ref. Egyházközség

     Sátoraljaújhely városvédő egyesület

     Bagi emléktábla

     Tatai emlékpad

     Kazinczy és Szemere Bertalan

 

Antikvárium  /86/

 

     Erdélyi levelek

     Válogatás

     Munkáji II-IX.

     Mitrovics Gy

     Benkő: Kazinczy és kora a nyelvtudományban

     Csatkai E.

     Összes verse

     Munkái

     Válogatott munkái

     1787-i levele 1,5 millióért

     Az én életem

Pályám emlékezete

Fogságom naplója

 

Kazinczy idézése  /88/

 

     Kazinczy a frivolitásról

     Román szavak az Erdélyi levelekben

     Semmelweis Egyetem honlapja

     Jót s jól…avató beszédben

     Elhízástudomány /Jót s jól/

     Kispesti cserkész  /Jót s jól/

     Benczédy: Jót s jól!

     Grétsy: A mi nyelvünk /Versek a magyar nyelvről/

     Margócsy I.: A kultikus magyar nyelv

     Hungaroton: Versek a magyar nyelvről

     Fried: Kazinczy vendégszövegei

     Kazinczy házassága

     Kazinczy házassága, II. Ragályi Tamás

     Kazinczy Hamlet-fordítása

     Kazinczy imája

     Kazinczy és a tokaji bor

     Ruzsiczky Éva

     Németh László katedrája

     Virágok névadása

     MTA könyvtára

     MTA története

     Csillagászat

     MTA Művészeti Gyűjteménye

     Kazinczyés a stilisztika

     Duna tv műsora

     Kazinczy és az ásványtan

     Vakok könyvtára

     Evangélikus élet

Kazinczy foglalatosságai

 

 

 

 

 

Tanulmányok      

 

Bíró Ferenc: Nyelv, „tudomány”, nemzet. Vázlat a felvilágosodás egyik sajátosságáról, Holmi, 2005. május

 

A felvilágosodás kori magyar irodalom és nyelv elválaszthatatlan egységben fonódik össze. Bessenyei Magyarság c. röpiratában /1778/ a magyarság szó a magyar nyelvet jelenti. Kazinczy 1819 évi tanulmánya – mely a nyelvújítás korát zárja – Az ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél címet viseli, a nyelvi kérdésekre összpontosít.

A korabeli magyar irodalom történetébe bele van rejtve egy másik nagy történetnek, a nemzetfogalom történetének egy fejezete is. A magyar nyelv azért jutott különleges jelentőséghez a XVIII. század második felében, mert a magyar királyságban uralkodó közösségfogalmak jelentős átalakuláson mentek át. A nemességnek korábban az udvarral szembeni szolidaritása erősebb volt, mint a nyelvi kötelék.

Egyes familiáknál nehéz megállapítani a nyelvi-kulturális hovatartozást. Példát találunk erre a Pályám emlékezetében: „Eperjest nevezetessé teszi az is, hogy itt négy nyelv van divatban. Az igazság emberei és a papság s a tanítók és tanulók mindig deákul beszélnek, az uraságok magyarul is, a polgárság németül és tótul minden.” Ezt a nyelvi tarkaságot természetesnek tekinti Kazinczy. A latin biztosította a népcsoportok elvi egyenrangúságát, valamint az elit közötti kommunikációt.

A magyar nyelv jelentőségének növekedésében lassú változások indultak el. A magyar királyság lakóinak mintegy 43 %-a beszélt magyarul a XVIII. században. A hivatalos nyelv a latin, de az uralkodó anyanyelve évszázadok óta német és az uralkodó székhelye egy másik ország fővárosa. A bonyolult helyzet miatt – a nyelvhasználat és a politika mellett - a nyelvkérdés ideológiai vonatkozásai kerültek előtérbe.

Bessenyei után színre lépő új nemzedék számára a nyelv egyértelműen első a nemzetet alkotó tényezők közül. „Egy a nyelv, egy a nemzet” – írja Péczeli József Komárom prédikátora. A nyelv és a nemzet leírása változó, de az alaptétel, a nyelv és a nemzet azonosítása változatlan.

Az egy nyelv, egy nemzet gondolat Kazinczy számára nem teljesen rokonszenves. A hírhedt 1784-es nyelvrendelet / a német nyelv kötelező az országban/ alkotójának, II. Józsefnek buzgó hivatalnoka volt Kazinczy. Másrészt, ha a nyelv azonos a nemzettel, akkor már nem a nemesség a nemzetalkotó. Kazinczy viszont régi nemesi család sarja volt. Királypártisága és származása alapján került összeütközésbe a nemzetfogalom változásaival.

A vezető szerepét igyekezett megőrizni. A nyelv ismeretét önmagában kevésnek tekintette. Minőségi követelményeket támasztott. Szerinte csak és kizárólag a nyelv „tökéletessége” meghatározó. Arra törekedett, hogy ő és a művelt kevesek ellenőrizzék a – nemzetalkotó – nemzeti nyelvet.

 

Tóth István György: A Kazinczy nagypapa képe. Rubicon. Történeti folyóirat, 1994. 4.-5.

 

Egy tekintélyes, jómódú birtokos nemes portréját rajzolja meg Kazinczy a Pályám emlékezetében, amikor nagyapjára emlékezik. Bossányi Ferenc Nyitra megyei nemesi családból származott, Bihar megyében volt birtokos. Itt a vármegye főszolgabírája, majd főjegyzője. Az 1751 és 1764. országgyűlésen a megye követe.

Járatta az erlangeni német, a lipcsei latin nyelvű újságokat. Felesége Komáromy Júlia olvasni tudott, írni nem.

„Szeretek visszaemlékezni, amit gyermeki éveimben láttam és hallottam, s amiket nem látok többé…” – írta Kazinczy önéletírásában.

 

Csapody Tamás: Deák Ferenc és a passzív rezisztencia. Magyar Tudomány, 2005. 3.

 

…Deák a Kazinczy Ferenc emlékünnepség szervező bizottságának tagja. Az 1859. okt. 27-én tartott díszlakomán pohárköszöntőjében ezt mondta:

„Lakoma után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három szóból áll: éljen a haza.”

 

 

Kazinczy és Kossuth

 

Az Országos Ügyvédi Tanács az 1848-as forradalom évfordulójára megjelentette Kossuth Lajos az ügyvéd c. kötetet. Ebből kiderül, hogy 1826-ban gróf Török Józsefet, Kazinczy sógorát Kossuth képviselte a Kazinczy elleni perben. Kossuth és Török között korábbi volt a kapcsolat. Kazinczy megegyezésre törekedett és ezt Kossuthoz írt levelében is kifejezte: „Én bizodalmat mutattam sógorom eránt, amidőn feleségem részéről / ámbár hibásan, de amit megjavítok/ plenipotentiariust – teljhatalmat, B.G. - vallottam, csak kívánnám, írásban adná elő a maga ideáit a gróf, ha nekem személyesen nem akar írni, az úr által”  /Zempléni Múzsa/

 

 

Vaderna Gábor: Egy csók és más semmi, Holmi, 2004.okt.

 

A tanulmánynak Berzsenyi 1810-es pesti látogatására vonatkozó része a Berzsenyi-portrénál. Itt a levelezéssel foglalkozó fejtegetést idézzük.

 

Egy olyan levelezésgyűjteménynek, mely egy ember köré csoportosul / és tartalmazza a küldött és fogadott leveleket egyaránt / igen sajátos műfaji paktuma* van. Egyfelől a levelezőpartnerek kénytelenek egymás szavát elfogadni, kénytelenek referenciálisan igazoltnak tekinteni a másik hangját /ha Berzsenyi azt mondja, hogy 29 éves, nincs semmi oka Kazinczynak kétségbe vonni azt/. Másfelől nyomon tudjuk követni a főszereplő manővereit, hogy hogyan gazdálkodik az információkkal, ki előtt mit hallgat el, kinek mit árul el, sőt: mikor torzítja azt a – levelezésen belüli – referenciális igazságot, melynek birtokába jutott. Ezzel az igazságok természetesen csak az adott szöveghalmazon belül igazságok…Nem véletlen, hogy számos irodalomtörténészünk – akarva-akaratlanul – éppen a Kazinczy-féle olvasat rabja lett, hiszen Kazinczy igazsága és az olvasó igazsága e műfaji paktum értelmében igen közel kerültek egymáshoz…

 

*Mezei Márta foglalkozott monogáfiájában azzal a kérdéssel, hogy a levél mint műfaj miként működött a nyilvánosság egyik formájaként a korabeli retorikai-bölcseleti diskurzusban. Az én tranulmányom a levelezés-gyűjtemény olvasásának problémájával foglalkozik.

 

 

Tolcsvai Nagy Gábor: Alkotás és befogadás

                         Recepció és kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában

Szegedi Egyetem 2005/2006. I. félév. A felvilágosodás korának irodalma. Tematika

 

…Kazinczy költőként és íróként a gyakorlatban is érvényesíteni kívánta elveit…ez a költészetben kevésbé volt sikeres, prózájában ellenben magas színvonalon példát adott a sokszínűségre, a helyzethez illésre /?/, új stílusformák meghonosítására…szándéka elsősorban a következő nemzedék irodalmi műveiben…a társalgás nyelvi stílusváltozataiban vált valóra. Kazinczy inkább Herder nyitott fejlődéselméletéhez áll közel…sokszor egyesíti szinte paradox módon a szélső ellentéteket már igen korán s nem csupán az ortológus és neológusban…Kazinczy álláspontja önmagában tartalmazza a recepció és a kreativitás egyidejű kettősségét…a gyakorlat áthelyezte a hangsúlyt a recepcióról a kreativitásra…

 

 

Miskolczy Ambrus: Kant, Greguss, Kossuth, Valóság, 2005. október / leszedve 11. 26-án/

 

…Eperjesen sokarcú, multikultúrális világ tárul elénk. Kazinczy számára a „merő paradicsom”, bár szegény. Ő 1781-ben érkezett a táblához törvénygyakorlatra s úgy látta:

Eperjest nevezetessé teszi az is, hogy itt négy nyelv van divatban. Az igazság emberei…deákul, az uraságok maguk is, a polgárok németül és tótul minden…” /Idézi Bíró Ferenc is a Holmi 2005. májusi számában./

Kossuth 1880-ban írja: „Sátorynál olvastuk Virág, Berzsenyi, Kiss verseit s Kazinczy munkáit” Ezek a nevek megtalálhatók korabeli kimutatásokban.

 

 

Murányi Zita: Preparált angyal. Krétakör, színház és irodalom. Litera. Irodalmi portál, 2005.11. 19.

…A 18. században divat volt feketéket preparálni…a sakkjátékosért hiába állt ki a lánya. A szerencsétlenül járt, félvér Jozefina / Kazinczy szeretője/  bele is bolondult a kiadatási kérelmének megtagadásába…

/A kisé zavaros szövegből csak az hámozható ki, hogy Kazinczynak volt egy Jozefina nevű szeretője.B.G./

 

Szállási Árpád: Ungvárnémeti Tóth László /1788 – 1820/ egy különös medikus költő Kazinczy köréből. Neumann ház honlapja

Kazinczy megkülönböztető barátságával tüntette ki. Patakon ismerkedett meg Széphalom irodalom-püspökével, Kazinczy Ferenccel. Az ismerettségből barátság lett, a barátságból levelezés, a levelezésből irodalomtörténet. Ungvárnémeti a Mondolat-vitában a mester ellen fordult. Kazinczy csodálatát iránta versben fejezte ki.

 

 

Babits Mihály: Az én könyvtáram/1927/…Kaffka Margittól kedves emlékem van: egy kéziratos régi könyvecske, szépen bekötve, s a címlapra kalligrafikus írfással rótta a névtelen kéz: Költészetek, melyek nagy szorgalom mellett összeszedettenek az 1834-ik esztendőben. Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi, Himfy verseit másolgatta ebbe hajdan egy ismeretlen honleány: de ma már nemcsak őmiatta emlék és történelem nekem, hanem a nagyszerű íróasszony neve miatt is, aki fölfedezte és nekem adta, tudva, hogy érdekel.,..

Azt én /B.G./ teszem hozzá pár oldallal előbbröl, hogy Babits könyvtárában megvolt „ a Kazinczy-féle Magyar Ritkaságok…”

 

 

Egyed Emese: Levevék fejemről Múzsák siralomat. Barcsay Ábrahám költészete. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1998. /OSZK honlapján 174 web-oldal 12-es betűvel/

 

A tanulmány Kazinczy-vonatkozásai.  …érdemleges adat lehet Czirják  Mihály levele Kazinczy Ferencnek…Kazinczy a szisztematikus rendet, Arany a jó elrendezést hiányolta a Költeményes Szülemények  verseiben…Batsányi a felvilágosodás esztétikai tudatának Kazinczy mellett meghatározó személyisége…Aranka György Csereyt Kazinczy erdélyi megfelelőjének tartja… Cserey Farkas 1811. jan 22-én közli Krasznáról Kazinczyval Aranka lelkendező disztichonját /Kaz. Lev. VIII. 285-286 /

 

    …Kit szeretek? Csereyt, s párját a Nagyba Kazinczyt,

    A Haza lelke kötet a kiket egybe velem.

    Mért szeretem? Mert Barcsayt és Báróczyt az én Nagy

    Mesterimet Báró Orczyval ők szeretik…

 

Haller Gábor gyászbeszédében… elhangzik, hogy Barcsay jó költő volt, az már Kazinczy írói ambícióira vall, hogy a nekrológ lefordítását ígérte, de teljesen átírta a szöveget…klasszicista műgondja által átigazított személyiség- éls pályarajz lett közismertté, nem a Haller által franciául előadott eredeti búcsúbeszéd…Kazinczy maga meg sem kísérelte megérteni, magyarázni Barcsay költészetét. Ahogy Berzsenyiről, Csokonairól Kölcseyvel íratott kritikát, úgy fedezte fel Barcsayr, rögtön halála után, mint valami piaci sikert ígérő irodalmi-kulturális tárgyat…többeket bíztatott Barcsay-monográfia írására…Ilyesmiben Kazinczy kivételes érzékkel bírt, érdekes, hogy nem a pesti irodalmi élet divatjaiban tájékozódott könnyedén, hanem a vidék meghatározó értelmiségének ízlésében…Kiss János, Kisfaludy Sándor, Aranka György nevével jelölhető közegben…A reformkorban Barcsay költő mivoltát nem emlegetik…Nem is a költőt, hanem a levélszerzőt veszi fel Kazinczy…a Tübingiai pályairatba…jelentős szerzőnek tartja őt Kazinczy, ha már a pályamunkába felvette…a Kazinczy-tanítvány Döbrentei…Bíró Ferenc külön fejezetben foglalkozik Barcsay lírájával felvilágosodás-kort tárgyaló monográfiájában.

Kazinczy ott jelölte ki Barcsay helyét a magyar nemzeti kánonok sorozatában, akiknek az arcképével műveinek tervezett gyűjteményes kiadását díszíteni akarta…Erről a tervéről Döbrenteinek ír 1814. nov. 6-án /Kaz. Lev. XII. 152/…végül másra esett a választása…Kazinczy tudhatott Barcsay meghurcoltatásáról…

Az ellentmondásosság a Barcsay-jelenség megitélésében nem előzmény nélküli Kazinczy kritikusi-irodalomtörténészi pályáján. Ilyesmi jellemezte Berzsenyihez és Csokonaihoz való viszonyulását is…

…bíráló passzus Kaz.Lev. VII. 1568. levélben

 

K > Dessewffynek, 1809.10,,,egy leányka nekem Barcsay Ábrahámnak három levélkéjét…küldé. Ketteje franczia vers, a harmadik magyar…

      Quel phénomén hereux se leva de cett isle

       Ou le Sage de Rome fut jadis en exil!...

Miért fog az olyan franczia versek írásába, aki a voila-t két syllkabának nem veszi és aki a Gaule-ban az e-t elugratja…

 

K > Cserey Farkasnak, 1810.06.25…a Lipsiai Lit Zeitung 18098. sept. Füzetjében…Barcsay Ábrahámnak két franczia verse áll; az egyik Napóleonra, a másik a franczia revolutióra. Nem örülsz-e barátom, hogy az ilyenek közre menvén a nemzet becsülete terjed a németek előtt?...

 

Jáki László: A tankönyvkritika történetéből opkm. 2004

 

Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye, 1911/12. Részletek.

r.v. jelű recenzens Váczy János  A magyar irodalom története c könyvéről: gondos munka, de nem tömör, frázisok is vannak benne. Elmarasztalja a könyv illusztrációit /címlap, arcképek/ és drágának tartja a könyvet. A könyv külső kiállítása megfelelő.

Révay-Lengyel ugyancsak Váczy könyvének bírálatában kevesli Kazinczy költeményeit.

 

 

Az egri meridán. Élet és Tudomány, 1998.

 

Mikor Kazinczy Ferenc 1789. októberében meglátogatta az egri Lyceumot, a többi között ezt jegyezte fel:

„Az az épület, melyet most Lyceumnak hívnak, oly jó ízléssel s oly költséggel tett épület, melyhez hasonlót nem láttál…hátul áll a Specula. Tömérdek költséggel szereztetett minden. A mathézisi eszközök inkábbára Londonból hozattak, mutatják mit lehetett volna ezen minden hazai példákat felülmúló igyekezetből reményleni, ha a Püspök szándéka nem hátráltatott volna.”

 

 

 

Közkincs  Az alkotás szabadsága    Szonett

Vékony Andor  2006.01.21.

 

…Drámaiságot találunk Kazinczy Ferenc Margit szigetén című szonettjében. Ez az első esztétikei értékű magyar szonett.

1800. 06. 30-án néhány kufsteini rabtársával Kazinczyt behajózták az Inn folyón. Prága, Pozsony érintésével hol vizen, hol tengelyen Munkácsra menekítették a foglyokat Napóleon elől. Egy hónap múlva kötöttek ki a Margit szigeten. A rabok között ott volt Verseghy is, akinek hugát, Ninit Kazinczy 1795 nyarán látta először. Akkor ő 35, a lány 13 éves.

Így írja le Ninit Kazinczy:…Vállán égszín leple, lábain fekete papucs: szine tiszta és átlátszó mint a porcelán, orcái mint a legbágyadtabb rózs levelei, orra, szájha gyönyörű metszésűek…Gesztenyés haja tömött és  mégis lágy…Kazinczy megtudja, hogy Nini felment a budai nádorhoz bátyja szabadon bocsátása ügyében.

„…Nini, azt mondják, a palatinusnál valál?

Nini elnémúlt. – Igen, édes atyám! –

Én a dolgot a kapitány, később azután, s kevés idő alatt generális Novák Ignácz úrtól tudám meg.

Nini ismét feljöve bátyjához. Repülék hozzá. Mellyemre szorítottam s ajkaink egymásba tapadának…”/ Pályám emlékezete, MDCCXCV, 4. fejezet. B.G./

A Pályám emlékezete 35. fejezetében írja le Kazinczy a fogolyszállítást. 1800. 07. 30-án kötnek ki a Sziget Pest felöli partján:…”Nini most 18 esztendős leány, teljes felvirultában s szép mint Vénusz Anadyomene, kilépe a hajóból s repüle megölelni bátyját. Én félrevonám magamat. Ami gyermek iránt szabad vala, mondám, nem lesz szabad a felvirúlt eránt, s hajaim közt már ősz szálakfejérlenek.

Nini kifejté magát bátyja karjai közül s nekem jött, megölelt, úgy társaimat: bennünket testvérekké teve a sors…

E scénát festi szonettem…

 

                            Margit szigetén

              1800. július 30-dikán

 

               Szompolyogva tértem félre; a gyermeket,

                        - Mondám, - szabad volt akkor még szeretni.

               Tekintsd hajad, s lásd ím e kecseket;

               Mernéd a felvirúltat most illetni?

 

               Őt kín között élt év orczád neked

               Gyengébb redőkkel el kezdé lepetni.

               Nem lelt-e Ámor érző sziveket,

               Kik készek voltak Ninonért gerjedni?

 

               Kilép a parton. Lelke bánatjában

               Alélva dől el bátyja hív karjában,

               S a szép, mely lélegzést alig veszen,

 

               Él, él, felpillant! S társaim sorában

               Engem keres fel; Ninonná leszen,

               S e hév, e szent csók istenné teszen. „

 

Ne nézzük a szonett ragrímeit és nyelvi avíttságát, ezek a kor bélyegei a költő szép, mély, hiteles drámaiságú költeményének nyelvi szövetén…

Az első magyar szonettet nem Kazinczy, hanem Faludi Ferenc / 1704 – 1779/ írta. Már a címe sem méltó a szonetthez. / Faludi versét Weöres Sándor gyűjteményéből másoljuk ide. B.G./

 

                        A pipáról

 

               Hív társom, dohányos börböncém,

               Te tisztítod fejemet,

               Szép pipám, égő kis kemencém,

               Te enyhíted mellyemet.

 

               Füstöcskéd kereng, forog, játszik

               És megvallom, vigasztal.

               De alig tűnik, s már nem látszik,

               Azért engem meg is csal.

 

               Sőt nem csal, leckét ád elmémnek:

               Mert így lesz vége életemnek.

               Élő ember gondold meg!

 

               Mint a füst oszlik hirtelenül,

               Úgy magad is, fontold meg,

               Elcsöppensz egykor véletlenül.

 

Weöres: az első ránkmaradt magyar szonett-próbálkozás…a magyar szonett nem az ő nyomdokán alakult…

B. G. megjegyzése: Faludi szonettje, ha gyarló is, gondolata az elmúlás: ahogy eloszlik a füst, úgy száll el az élet is.

 

 

Kazinczy Ferenc pletykái  Lukácsy Sándor: Magyar Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok, RTV Minerva, 1987. /Könyv, nem a háló/

 

K > Cserey Farkashoz, 1806. 04. 29…Minap gróf Dessewffy István vala itt, aki Monbelloban mintegy három hétig evett egy aszatlnál Bonapartéval és feleségével. Ez a Dessewffy ezeket beszéli: Bonaparte mindég csak akkor jöve ki az ebédhez, mikor már az étel fel volt hozva, hónalja alatt volt egy csomó írás, és az volt mindég az első mozdulása, hogy kijövén kabinetjéből s némán fejet billentvén a jelenvalóknak, a spárgával összekötött csomót minden szó nélkül általlökte a szekretáriusnak. Bonaparte  már akkor is hízni indult. Nem nagy ember, de igen jól nőtt; mindég igen tisztán öltözik…Minden nap púderezve volt…Hitvesét, aki egy magos, száraz, nem szép, de igen elmés, igen mívelt lelkű, igen széplelkű és nagyszerű asszony, szentül szereti és általa szentül szerettetik…

 

K > Cserey Miklóshoz,  1821. 07.21…Sándor császár május 19-én Kassán hált…Egy szarvasbőr zsákot tele tömtek szalmával, s emellé veték lószőrrel tömött vánkosát, s nem nyoszojába, hanem a földre. Paplana köpenyeg. Petersburgban is földön hál…Én 1815-ben láttam a császárt, de csak lovon. Azt mondja Szirmay, hogy magas, igen veres ábrázatú, vereses-szőke és derekasan kopasz. A ruha rajta majd megpattan, oly szűk. Mindezekben egész ellentéte Napóleonnak, aki kicsiny volt, barna s ruháját bugyogó bőven hordotta…

I. Sándor, 1801 – 1825 között Oroszország uralkodója. Élt: 1777-1825. Ő szervezte a Szent Szövetséget 1815-ben Ausztriával és Poroszországgal. Petit Larousse, 1990

 

K > Szentgyörgyi Józsefhez,  1812. 11. 16…Egy nap Braun festőnél…valék…két szobája a legdrágább festésekkel van tapecirozva…egyik kép elragadja a másiktól a szemet. Midőn így szemem az egyik képről a másikra repdesett által, végre tekintetem egy szép bacchantin képén maradt függve. Ez a Braun munkája. Meztelen áll egy szép leány, eldőlve egy párnára, s jobb karját általveti fején bal füléhez, bal kezével pedig gyengén illeti a maga bal pofáját, így a mell a maga teljes díszében kevélykedik. A köldök alatt, ott, ahol a szem nem látna szép részeket, egy kék lepel nyúl el, s kép ott ér véget…Meg kell vallani, hogy bájos kép. Szeretném látnik, ki tagadná meg tőle a csókot, legalább úgy, mint én, aki megcsókolám az ujjomat, s a csókot a kép bal kezére vittem által, melynél szebb kezet a természet soha nem teremthet…

 

K > Cserey Miklóshoz,  1828. 10. 16…Illyésházi…hozzá szoktatá magát a tiltott csemegéhez, s egy Gatterburg nevű grófi kisasszonnyal négy leánynak atyja leve, s az neki sokba került. Egyik ilyen gyermekét Aszalayhoz adta férjhez százezer forint toldással. A menyecske kicsapott, s Aszalay visszaküldé az atyjának. Félesztendő múlva visszavette, de húszezer forint engeszhtelő díjjal…A menyecske…egy ifjúval köte szerelmet…Aszalay utánok ment, s az ifjút ingnem-gatyában azon szobában lelé, ahol felesége feküdt…az ifjút felkapá a szekérre, kivitte a mezőre, ott kegyetlenül elbotoztatta…s ingben.gatyában otthagyta. Az asszonynak kimondta, hogy mehet, ahova tetszik, csak soha ne hozzá…

 

 

2006. október

Mórocz Zsolt

Non est volentis…/?/

 

Ritkán múlik el nap, hogy ne jutna eszembe ottlik Géza…

Elei az Árpád-korban, 1054-ben szereztek nemességet… Tágabb rokonságához tartozott Kazinczy Ferenc…

Ottlik regénytechnikájának honi előképe – ezt szintén tőle tudjuk – Kazinczy Ferenc Naplója. Kazinczy szerinte megelőzte Kafkát, Orwelt, Camus-t, Salingert és Semprunt „ a nem konvencionális valóságértelmezésben, az életérzés többrétegű, relativitásos”, mély, hibátlan ábrázolásában.

 

Fehér Katalin, Elte   A felvilágosodás eszméi korabeli egyházi beszédekben. Magyar Pedagógia.  1998. 2.

 

…Kozma Gergely 1802-től levelezett Kazinczyval…Kozma Gergely > K, 1803. 07. 31…küldöm 20 példányait egy Halotti Munkátskámnak…továbbítandó Batsányi, Virág, Révai, Csokonai részére…/Lev. III. 70.old./    K > Kozma Gergelynek, 1803. 09. 01…Az Úr munkáját által adtam Csokonai Úrnak Debrecenben s olvastattam vele az Úr levelét…szántuk az urat, ki halotti ízetlen írások tételére kénszeríttetik…talán lelek bennük valamit, ami philológiai jegyzeteimet szaporíthatja…/ Lev. III. 95. old./

Kozma 1805-ben is kérte Kazinczy véleményét, ő azonban nagyon elfoglalt volt, anyagi terhek, családi viszály, otthonteremtés, házasság, apaság miatt. Nem türelme sem Kozma temetési beszédeit olvasni…

 

 

 

                                          Osszián

 

 

Hász Fehér Katalin: A „nemzeti” szentimentalizmus programjának egyik forrása: az osszianizmus. / Részlet/      Ez a hálóról való B.G.

Az írás egy nagyobb tanulmány részlete, mely a Batsányi János, Kisfaludy Sándor, Döbrentei Gábor és Kölcsey Ferenc által többször körüljárt fogalom és irodalmi program, az ú.n. szetimentalizmus előtörténetével és ossziáni forrásaival foglalkozik.

In: Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerk.: Ármeán Ottilia et al. Szeged, 2004. 208-220.

 

Az ossziáni költészet túlfűtött beszédmódját többen csodálattal elemezték. / Ossian barde ecossais legendaire. Sous nom, le poéte Jemes Macpherson publia en 1736 des Fragments de poésie ancienne…Larousse/…

Kazinczy a nyelvújítás egyik irányát kapcsolta az ossziáni szövegek átültetéséhez. Az ossziáni költészet többrétegűsége alig tudatosodott…Batsányi és később Kazinczy a német és a francia kiadásokat követve kísérletezik a prózai és a verses formákkal, míg végül a jambikus soroknál állapodnak meg…Weber az ossziáni költészet nemzeti imitátumát / a szótárban imitáció szerepel, utánzás értelemmel. H. F. K szóalkotó is/ kísérli meg létrehozni…Kisfaludy Séndor regéiben lehetetlen, hogy Kazinczy ne ismerte volna fel a motívumokat, a szerkezeti sajátosságokat, különösen a Somlóban. Itt Kisfaludy explicit módón hivatkozik Ossianra. Felmerül a gyanú, hogy a regék esetében Kazinczy szándékosan mellőzi a témakört. Őt a régi magyar nyelv stilisztikai és ízlés-újítási lehetőségei vezérlik Ossian fordításakor. Kazinczy  esztétikai dimenzióba emeli át szövegeit, pl. A Bácsmegyeit. Újra fordítja Báróczy Marmontel-szövegeit, „megtisztogatja” Dayka Gábor verseit. Ossian fordításába Batsányi késlekedése, Virág Benedek bíztatására kezd bele, annak ellenére, hogy irodalmilag kevésbé érdekelte.

Kazinczy 1789. jún. 21-én írja Batsányi Ossian-fordításáról: „ …Ossian jobb kézbe nem akadhatott…nincs rajta semmi frantzia sikló könnyűség…”

 

    A négy levelezés-kötetemben csak egyszer fordul elő a névmutatóban Ossian: Dessewffy > K, 1811. 03. 08.

 /Busa: K.F. utazásai c. könyv mutatójában megvan, de a kedves szerző nem tünteti fel, hogy a 372 közül melyik oldalon található, így azt nem idézhetem./

         …nem szokhatom az északi poézishez, még Ossianhoz se egészen; az a szüntelen    való köd és szomorúság nincs meg a természetben…

 

Előfordul viszont Macpherson a 23. pótkötetben:

 

Batsányi János > K,  Bécs 1802.06.16…Vettem az úrnak május 29-kén írt…levelét…A mi engemet magamat illet: könnyen megtörténhetik, hogy én a míg élek semmit sem adok ki nyomtatásban. Tudhatja az úr, hogy én a Celebritást sohasem kerestem; annyival kevésbé vagyok tehát most barátja. Ossziánt azonban el akarom készíteni…egy tudós földije megigérte Skótziából, hogy…segítségemre fog lenni. Megvan már régen nálam minden európai fordítás, úgymint: Macpherson, Cesarotti, Letourneur, Rhode, Petersen, Harold, Denis, nemn sokára kezemhez érkezik Angliából /eddig talán elkészült/ a celta oroginál, Macpherson anglus fordításával és a deákkal összenyomtatva…Az egyetlen egy jó német fordítás Goethétől van, Die Lieder vopn Selma, in den Leiden des jungen Werther…Én úgy akarnám Ossziánt fordítani, a mint talán énekel vala…

 

Keresztúry D.- Tarnai Andor: Batsányi János válogatott művei, Szépirodalmi, 1956.

A jegyzetekben /325. old./ forrás nélkül idézi a következő Batsányi-szöveget:  „Az vala fő s legelső tárgyam, hogy ennek az isteni költőnek szívreható énekei által magyarainkat megihletvén, hazájokra s önmagokra emlékeztessem. Bárdussá akartam lenni magyar nemzetemnek, s a régi kelták történeteiben tükröt tartani polgártársaim eleibe; édes anyám nyelvén akartam siratni erkölcseinknek elhanyatlását, dicsőségünk kimúlását.”

     És most néhány sor Batsányi fordításában:

 

                        Az inisthónai háború

 

                        Ifjúkorunk olyan,

                        Mint a vadásznak álma

                        A tér-mező dombján.

                        A nap szelíd sugárin alszik el,

                        Szélvészben ébred fel…

 

                        Hallgassatok most Osszián szavára.

                        A felkelő Napként emelkedik

                        Lelkemben az ének.

                        A múlt idők örömeit érzem!...

 

Kiss Farkas Gábor: Kazinczy Zrínyi jegyzetei. Széphalom Évkönyv, 1999.   Újra a háló/ /A szerzőtől ilyen címen az Irodalomismeret 1999. 1-2. számában is jelent meg tanulmány. Ezt – a következőkben idézett szöveg nélkül – korábban már ismertettük. Lehet, hogy újraközlésről van szó?/

…majd következett Macperson álfelfedezése, az Osszián /1762 – 65/. Fingal királynak és fiának holdvilágos történetei hatalmas lelkesedést váltottak ki az érzékeny lelkű közönségből /gondoljunk csak az ifjú Wertherre/. Magyarra épp Kazinczy fordította le teljes egészében / Fingal király nevét óvatosan Fjon-ghalra változtatva/…1815-ben úgy, hogy ő maga sose fogadta el Macperson hamisításának tényét…

 

                                                           ******

 

Fried István: A feladat. Egy Márai-novella világa. Tiszatáj, 1995. 02.

…A Mágia egyik legfontosabb írásának Kazinczy a főszereplője…a szabadulás, az utazás, majd az otthotalanság téridejében játszódik. A Munkácstól Regmecig tartó úton döbben rá Kazinczy arra, hogy számára a nyelv az egyetlen valóság, az írás az egyetlen lehetőség a haza megmentésére…jó néhány ponton azt a Márait is látjuk, aki a szóban, szótárban rögződött kulturát, a hatalmi diskurzust tagadó irodalmat érezte fegyverének.  Akárcsak A kassai polgárok János mestere a vésőt.

 

 

Eszes Máté-Hárs György: Hazaszeretet és honvédelem a magyar irodalomban, Új Honvédségi Szemle. 2005. 10. 06.

…Alkotóink szenvedélyesen érdeklődnek a honvédelem iránt…K.F. a magyar szellemi honvédelem történetének talán a legnagyobb figurája volt… pályája méltatása: „ klasszikus stílus-diktátorként mint bírálót nem a tartalom és a szerkezet érdekelte elsősorban, hanem a szavak megválogatása, a mondatok lejtése…”abban az időben az irodalom volt a nemzeti érzés egyetlen kiélési lehetősége…

 

 

Kazinczy Ferenc metrumstatisztikai vizsgálata. A vizsgált versek: I. Tövisek és virágok

                                                                                   II. Új tövisek és virágok

Az egyik táblázat a daktilusok és spondedusok számát és arányát tartalmazza, majd több nagyméretű táblázat következik. Szerző és szöveges értékelés nem található.

 

 

László Ferenc: Párnacsata. Négy-öt magyar összehajol. Magyar Narancs  2006. 11. 23.

 

…gróf Fekete János tábornok pest-budai összejöveteléről fennmaradt beszámoló. A Voltaire-rel levelező és pornográf verseket irogató Fekete egyik társas együttlétéről így írt a szörnyülködő Kazinczy Ferenc:

„én 1800-ban nem mentem volna a generál gr. Fekete János által Pesten a Hét Elector palotájában tartott Bacchanálba, ahol 16 pár táncos s ezek közt gróf Unwerth, Unwerthné s a férjhez márnem mehető leánya és gr. Fekete Fewrenc, a generális fija mezítlen táncolának minden figelevél nélkül.”

A levelében háborgó Kazinczy másutt /Venus Callipygos  B.G./ ilyet ír: „…nagy Jupiter engedd/ Váljon hármassá nékem is egyszer az éj!”

László F. még elmélkedik: a „hármas” miképpen értendő? Három személy vagy kettö három nyílással.

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1820. 06. 24…Horváth Ádám pedig 1790 egy Literatori Ülésünkben, Generális gróf Fekete János házánál, Balog Péter és más Nagyok előtt, arra akará magát ajánlani, hogy ő minden héten ád egy originális Tragoediát vagy Comoediát, úgy, hogy én, ki épen ezen kedves barátom mellett ültem, majd eldőlék ijedtemben…én csak a legnagyobb Geniek darabjaikat olvastam meg…minden mások felett kedves Göthe darabjait…

A levél jegyzete: Galánthai Fekete János /1740- 1803/ felvilágosult, szabados szellemű főúr.  Voltairet rajongásig tisztelte. Amikor Mes Rapsodies c. két kötet francia versét tokaji bor kiséretében elküldte neki, Voltaire köszönőlevelében azt válaszolta, hogy verseinél jobb a bora.

Mindkét irodalmi lexikon méltatja. A Péter-féle: „…Voltaire La pucelle c. eposzának fordítása kéziratban maradt.”

 

 

Rácz János: Növénynevek a nyelvújítás korában. Magyar Nyelv, 2002. 03. 282. old.

 

…A nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc a tájszavakon, új és régi szavakon kívül megkülönböztette a szakszókat is. Az idegen műszókkal kapcsolatban stilisztikai vonatkozású megjegyzéseket tett…állást foglalt a borostyán és a repkény mellett, a babérral szemben. „Babér jó szó, igen is, de csak a konyhába és a Rickl boltjába való…” /Kaz leve. 4. 137./

Figyelmen kívül hagyta a növénby botanikai azonosítását…Az Erdélyi levelek-ben előnyben részesítette az orgonával és a borostyánnal szemben a szelence terminust. Csereyhez írt levelében /1808. 05. 08/ azzal büszkélkedik, hogy megalkotta a császna szót. Ez szerencsére nem bukkan fel többé. A széphalmi vezér is elkönyvelhetett néhány sikertelen szóalkotást.

 

Kibédi Varga Áron: a narráció formái és határai, Tiszatáj, 2005.09

 

Szilágyi Ferenc 1984-ben Sophie címmel kiadott egy válogatást Kazinczy levelezéséből, 1795 – 1831-ig, haláláig. Szilágyi szerint Kazinczy legnagyobb alkotása levelezése. Kazinczy írt egy levélregényt. Ott van a 23 levelezéskötetben, csak ki kell onnan szabadítanunk. Szilágyi bizonyos fokig társszerzővé lkép elő. Más levelezésből is elő lehetne varázsolni egy regényt, opl. Gozsdu Elekéből…

 

Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai. Honismeret, 2000. 03

 

…Kazinczy levélben vallotta meg Guzmics Izidornak a nagyra becsült pályatárs halála miatti megrendülését

…A Magyar Múzeum szerkesztőinek köréből kilépő Kazinczy  megnyerte magának a fehérvári poétát: 1790-ben Széphalmi Vince névvel indított lapjában, az Orpheusban Virág több versét is közre adta Kazinczy. Ebben az időszakben ritka volt közöttük a levélváltás…barátok 1801 után lettek …1801-ben Virág verssel köszöntötte Kazinczyt…Széphalom számára ő a legjelentősebb költő…A pesti írók vezére nem ő lett. Csak a tudós poéta szerepét kívánta magának…

               Kazinczy Ferencnek

                                                     …nagy fájdalom erre meg arra

                  Szédített…

               …Fájt, hogy sem toll, sem könyv, sem vers, semmi se tetszett,

                                                                                …Oh, legyen ilyen

               Vendég házadtól nagy messze! Kainczy…

 

Gábor György: Kohn a festő. Előadás a Magyar Tudomány Napja alkalmából. Vallástudomány, 2005. 11. 29

…a széphalmi vezér pesti látogatásáról szólunk…Kazinczyról majdan Ady úgy emlékezik meg, hogy „olyan nagy, szomorú magyar ember, hogy összeszorul a szívünk, ha rágondolunk…”Az antik szépség és a grácia neoklasszicista követőjének pesti tartózkodása…kiemelkedő esemény volt…Kazinczy Kisfaludy Károllyal történt találkozását Toldy Ferenc őrizte meg az utókor számára…a társaságban Kazinczy Toldytól értesült arról, hogy a belépő vendég Kisfaludy, nála 30 évvel fiatalabb…Kazinczy jobbját nyújtja ezekkel a szavakkal: „Igen tisztelt férfiú! Barátságodat kérem!” A jelenetet Orlai Petrich Soma festette meg…” a roskadt testű szent öreg” szabályosan bókol Kisfaludynak, ám a kép középpontját Kazinczy tölti be…Vörösmarty, Bajza, Toldy, Czuczor és Szemere tekintetüket Kazinczyra szegezik.

                                                /A Művészeti Lexikon szerint szerint Orlai 1822-ben született és Kazinczy 31-           

                                                  ben halt meg./

 

Tolcsvai Nagy Gábor: Recepció és kreativitás kettőssége a „nyelvújítás”elméletében és gyakorlatában

 

…Az ortológus és neológus több fontos gondolatot is kifejt. Így azt, hogy a nyelv változik, a nyelvnek változatai vannak…érdemes egy egész bekezdést idézni Kazinczytól:

„ A stilisztika különböző nemeinek más meg más szavaik, más meg más frázisaik, más meg más nyelvek van, s ezeket nem szabad összetéveszteni. Más a poézis nyelve, más a prózáé, sőt a poézisé és a poézisé, a prózáé és a prózáé is más, s ami a templomi beszéd nyelvében nem jó, igen jó lehet a románokban s a játékszinében s megfordítva. Így az élet nyelvében is, ahol másként szól az udvarnok, másként a falusi lakos, másként az úr és szolgája…a nyelv annál tökéletesebb, minél több mértékével bír a sokszínűségnek…a természet mind a testi, mind a lelki világban a különbözés

egysége…”

 

Orosz László: Döbrentei – Katona – Berzsenyi

 

Döbrentei Gábor hosszú ideig a magyar irodalomtörténet kitagadott gyermeke volt. Kirekesztését korábbi támogatója, Kazinczy kezdte. K > D, 1829. 04. 02…az én hajlandóságom nélkül legfeljebb is egy falusi papocska levél vala, nem nagy talentumod s talán még kevesebb tudománykád többet nem igérhetének…

…Berzsenyi Kazinczyval egyszer sem találkozott…

Döbrentei > Berzsenyi, 1828. 10…Érzésemet mindig sértette, midőn Kazinczy azt kezdé prédikálni közöttünk, hogy a csak szépért minden egyéb feláldoztassék…

Döbrentei 1842-i Berzsenyi kiadásában nem jelent meg az a 14 költemény, melyeket Kazinczy hagyatott ki az 1813-as Berzsenyi kötetből…

 

 

Publikáció

 

ÉS 49. évf. 4. számban megjelent tanulmány irodalomjegyzékében található:

Kazinczy Ferenc:” Világ Nagyjai és kicsinyei” MTA könyvtár kézirattár, K 613. III. 86 a

 

Cs. Szabó László: Erdélyi metszetek, könyvismertetés szövegéből: ..szellemi tájékozódásában Cs. Szabó a régi magyar „enciklopédisták”, Apáczai Csere János, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc rokona…

 

Egy emigráns író – Czigány Lóránt -  Cs-t egyenesen az emigráció Kazinczyjának nevezi. /A mi Kazinczynk, Cs. Szabó Lászlóról. In: Cz. L.: Gyökértelen mint a zászló, Szabad tér, 1994.

 

NYUGAT kereső-programjában több tucat a találat Kazinczy nevére. Ezek a tartalom szerinti írásokon felüliek. Közülük rövidítve néhány.

 

Kuncz Aladár: Pintér Jenő: A magyar irodalom története Bessenyei György felléptétől Kazinczy Ferenc         haláláig. Nyugat, 1913.13.

 

…Pintér az első, aki Kazinczy levelezésének bő irodalmi anyagát a maga egészében és szerencsés kritikával feldolgozza…jól esik a meleg szimpátia, mellyel Pintér igyekszik Kazinczy kritikusi működését több oldalról megítélni, prózai műveinek viszonylagosan művészi voltát bizonyítani, sőt a valódi költő babérjaival övezi homlokát…nem tudjuk elhallgatni, hogy verseiben költői ihletettséget nagyon nehéz felfedeznünk. Bármilyen kedvesek is legyenek nagy gonddal csiszolt versei, lehetetlen nem éreznünk, hogy szerzőjük izzadtsága s nem könnye cseppent rájuk…

 

Krúdy Gyula: A himnusz bölcsőjénél. 1823. Nyugat, 1923. 4.

…a ház ura már a lovasembert várja, aki a börtönben megjavult Kazinczy Ferencnek valamely legutóbbi levelét másolatban hozza…az áhítatos kezek másolásában forgó leveleiért több mérföldnyire is elküldenek, mert ezek a levelek az új, vértelen összeesküvést hirdetik: a nyelvújítást. A széphalomi uraság jól ismerte fajtáját, a tespedő, a rossz múlt idők szalmazsákján is szívesen hentergő magyart…A szent férfiú kitalálta a börtönben nemzete megtérítésének a módját. És mikor a hét szomorú esztendő után a munkácsi vártorony alól Bányácska felé fordította szekere rúdját, oly vidám és fiatalos volt a rabviselt ember, mintha az idő alatt legalább is az aranycsinálás titkát találta volna. Valóban nem is lehet egyébnek nevezni a  n y e l v ú j í t á s  kitalálását, mint aranycsinálásnak, amely a magyar irodalomnak szerezte az aranyat, míg feltalálójának elvitte az utolsó rezét is…

Manapság is el lehet bújni e levelekben, mint egy emberöltő könyvtárában, a mostani világ elől…

…a költőknél és egyéb literátoroknál bíztatást, dicséretet és a művek kiadásának ígéretét is elvitték, sőt a legszegényebb Virág Benedeknek némi pénzmagocskát is…

…Kölcseyhez kegyelmesebb volt a sors, mint mesteréhez, Kazinczyhez, nem kellett vénségére öreg írnokként, futkározó kivénült költőként, a halált inkább esdve, mint félve vén szegénységben tölteni végső éveit…

 

Kosztolányi Dezső: O.E.  1923. 11-12. Osvát-emlékszám

 

…Irodalmunknak eddig két nevezetes kritikusa volt.

Az egyik a nyájas: Kazinczy Ferenc, ki levelet intézett minden múzsafihoz, minden istenfihez, ki magyar betűket rótt kegyesen, atyaian serkentette őket írásra. Ő csupa termékeny szeretet.

A másik a szigorú: Gyulai Pál, ki könyörtelen igazmondásával szembeszállt az igazságért s igényességre nevelte a legnagyobbakat is. Ő csupa termékeny harag.

E két kritikus különös vegyüléke Osvát Ernő. Ő csupa termékeny szeretet és csupa termékeny harag…

 

Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz. 1924. 17.

 

Ezt a gyönyörű nevet: Vattai Batta sajnos nem én találtam ki. Megint csak a zempléni főispán iktatáson 1779-ben fedeztem fel ezt is a női vendégek között: „Ezek számában gróf Klobusiczky Ferencné, született gróf Viczay Mária és báró Szepessy Sámuelné, született Vattai Batta, minden másokat elhomályosítanak, az rózsája, ez lilioma a színekben gazdag virágágynak” – írja finoman Kazinczy Ferenc /Pályám emlékezete/

 

Disputa, 1928.17.

 

Kedves Ignotus Pál!…Gondolj Kazinczyra és Bessenyeire, akik…nem voltak zsenik…Tönkre tették a magyar nyelv szellemét. Rémítő dolgokat csináltak…bezabáltak a német és francia vagy egyéb idegen kultúrából…Az általános műveltség Petőfivel is iratott egy csomó idegenszerű rossz verset. Adyval is. Kazinczyval csak ezt tette…Tersánszky J. Jenő

…én buzdító pédákat látok bennük. Arról nem is beszélek, hogy Kazinczy, ha vesírónak gyenge volt is, de nem egyszer elsőrendű prózaírónak bizonyult. Ami fontosabb ennél: a voltairiánus Bessenyei, a goetheiánus Kazinczy és az ő szellem- és nyelvneologizálásuk nélkül ma köhögni sem tudnánk emberien. A német és a francia kultúra ama nagy „bezabálása” nélkül nemcsak Kölcsey, Szemere, Dayka – mindhárman igen finom költők – nem képzelhetők el, de Berzsenyi s Csokonai sem. Vöürösmarty sem, Petőfi sem, Arany sem. Eötvös, Kemény, Vajda János pláne nem. A „nyugatosok” sem. Tersánszky Józsi Jenő sem… Ignotus Pál

 

Cs. Szabó László: Egy olvasó önarcképe, 1933. 22.

 

Évszázados magánkönyvtár inkább Erdélyben található. Kazinczy a megmondhatója, hogy mennyi pap-tanári s nemesi könyvtárat látott mialatt bivalyos fogata árvergődött azon az Erdélyen, melyet nemes képzelete az önművelés páratlan földjévé hamisított. Igazi úr volt: a legkisebb jótól is szívesen rászedette magát s egy mákszemnyi magyar műveltségtől elkáprázott…

Mégis azt mondják róla, hogy nem volt igazi író. Ebben van is valami igazság. Mindig olvasás közben írt, talán le se tette baljából a könyvet s az olvasást többre becsülte az írásnál…Erdélyben csak a könyvek érdekelték. Igazi író volt, föltéve, ha az írás nemcsak elkárhozott erőfeszítés a nemzeti megváltásért…

 

Schöpflin Aladár: A literátor,  1936.12. Kosztolányi-emlékszám

 

Az első magyar literátor Kazinczy Ferenc volt. A másik férfi száz évvel később, szerencsétlenebb időben írt…ha Széphalmon kellett volna élnie, botfülüek környezetében, kicsinyes gondokkal emésztődve, meg nem értve és el nem ismerve, akkor is csak azt tette volna, amit emígy tett: írt volna. Ugyanaz a szenvedély élt benne, mint nemes elődjében, az írás neki is nem feladat, munka, foglalkozás volt, hanem életfunkció, hivatás, megsztállottság…

 

Szerb Antal: Kazinczy utolsó napjai, 1938. 12.   /Ezt másik csatornán találtam. B.G. l: a Pyrker-pörnél/

 

Tolnai Gábor: Tekintély nélkül. Az öreg Kazinczy,   1940.12

 

Kazinczy minden idegszálával vérbeli társasember volt, aki egy napig sem élt beszélgetés nélkül; a művelt ember társasági csevegése volt az életértelme…elegáns szalonember volt széphalmi magányában is…a hiányzó szalonéletet széles medrű és sokágú irodalmi levelezése pótolta..

…a széphalmi mester vezéri biztonsága csak a külvilág felé szilárd. Befelé már a huszas évek előtt nyugtalanság tölti el lelkét….

Hogy elkerülje a harcot s legalább hatalmának látszata megmaradjon, visszavonul udvariasságának védelmi vonalába. Egyetértésben óhajt lenni, hiszen ha harcra kerülne sor – nagyon jól tudja – ő maradba alul. De az udvariasság sem nyújt már biztos fedezéket. Kazinczy hisztériás nyugtalansága folyvást ellenségeket szimatol. Ha leveleire nem kap postafordultával választ, azonnal gyanakvó  kétségekkel telik meg…

Elhagyott öregségében a legcsekélyebb siker is boldoggá teszi. Végső éveinek egyetlen és utolsó öröme utinaplóinak elismerő fogadtatása…

 

 

                            * *

 

Hungarológiai Alapkönyvtár

…Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora 1.

Szauder József: Kazinczy Ferenc élete és pályája, in: Kazinczy Ferenc válogatott művei

 

 

 

Kultsár István / 1760 – 1828/ irodalmi szalonjának / Hatvani u. ma Kossuth Lajos u. 3./ vendégei: Kazinczy /néhányszor/, Kölcsey, Berzsenyi / egy ízben6, Virág Benedek, majd Kisfaludy Károly /sokszor/. Kultsár kedvelte a táncot, Horvát István is szenvedélyes táncos volt.

 

 

 

Kempelen Farkas Digitális tankönyvtár. Pótlások. II. rész könyvészet

 

1156. Kazinczy Ferenc versfüzete/ XIX. sz. eleje/ 8 lev. 19 cm MTAKK…Szemere, Csokonai, Bányai versei. Szilágyi Ferenc szerint a „másoló maga Kazinczy lehetett,…az ő tulajdonában levő kéziratok /Apróságok I./ között maradt fenn. Gergye nem erőíti meg a Kazinczy-másolást.

 

1157. Kazinczy-gyűjtemény, XIX. sz. eleje, 24 lev. 19 cm. A versek között Csokonai. A gyűjtemény Kazinczy tulajdona volt.

 

1194. Vegyes gyűjtemény / 1811 – 1814 /, Kecskemét Református Egyházközség…Anette és Lübin. Marmontel után. Fordította Kazinczy Ferenc /próza/…Kazinczy öszvekelésére Gróf Török Sophia Antóniával – Kis János által. Ugyanez a vers található G. Gy. Versgyűjteményében is /1814/, Tokaji Múzeum

 

1341. Versgyűjtemény /1835/ 14 lev. 21 cm. Debrecen. Irodalmi Múzeum

Tartalma: Kisfaludy Károly, Vitkovics, Kölcsey, Szemere, Kazinczy, Berzsenyi és mások versei. Magyar és francia nyelvű idézetek. Kiírások nyomtatványokból, pl. Társalkodó 1835 első ½ esztendő.

 

1363. Mindenes Gyűjtemény /1830-as évek/ 252 lev. 22 cm. OSZK

Csokonai, Kazinczy, Vitkovics, Fáy, Szentjóbi, Kölcsey és mások versei…halotti búcsuztatók, tréfás prédikációk…néhány példa…

 

1372. Váradi Lajos virágfűzére /1840/ 160 lev. 21 cm. Debrecen, ref. Koll…versek, idézetek…Kazinczy, Kisfaludy, Berzsenyi, Vörösmarty.

 

1389. Heliconi Virágok / XIX. sz. I. fele/  274, 261 lev. 20 cm, Győr, Egyházmegyei Könyvtár…versek, epigrammák, Rájnis, Vitkovics, Kazinczy

    A dokumentumok szerint Kazinczy korában a nagyokkal egyenrangúként szerepelt. B.G.

     Vargha Domokosné: Nagy Károly reformkori tudós életművéről. Neumann-ház honlapja

 

…Nagy Károly születését megelőző esztendőkben igen megerősödött a magyar ajkú polgárságban a nemzeti érzés. 1790-ben pompázatos ünnepség keretében érkezett haza Bécsből a magyar korona. Kazinczy Ferenc így jellemezte a 90-es évek elejének mámoros hangulatát:

„ A nadrágocskák, hacukák, libernyákok egyszerre tüntek el.Gombkötőink nem győzték vetni a sok aranyzsinórt, sújtást, keppinrojtokat s a paszomántot…lobogott a Zrínyi kucsmája minden fejen, pipacsszin posztóból, fekete magyar bársony prémjével, lobogott a kócsagtoll a magasztos kalpagokon s prémet növele szája felett minden.”

 

A Kazinczy-idézet a Pályám emlékezetéből való. Ezt a szöveget megelőző rész a Váczy János által szerkesztett 1903-as Kazinczy-válogatásból:

 

„József leküldé koronánkat, a jegygyűrűt a király és a nemzet között, Budára, s akkor lobbanánk örömre. De örömünk sok és szép jelenségei közt valának olyanok is, melyeken nem lehete nem mosolyogni, bár a tisztelet a mosolygást tilthatná…Bandériumok kelének össze minden vármegyében…Öregeink részt vőnek az ifjabbak örömeiben…rókatorkos zöld mentében, veres nadrággal és dolmánnyal jelenének meg, őszek, mint a galamb, s együtt állák ki, meztelen karddal órájokat…

/az idézet után/…Egyike valék én is azoknak, kik májusban Abaújból a korona tiszteletére lemenénk. Első órámat…Bárczay Ferenc úrral…állám…”

 

Magyarország története az ifjúságnak, Pesten, 1868

 

Az 1790-ik esztendőt forduló pontnak lehet nevezni honunk történetében. Visszahozatott a korona Bécsből Budára a legnagyobb ünnepélyekkel. 500 ágyúlövéssel köszöntötték azt, fényes megyei bandériumok jöttek tiszteletére, s a nép úgy özönlött látására, mintha a szabadság angyala jelent volna meg. Visszajött a magyar viselet is a német helyett, mely Mária Terézia és József alatt annyira elterjedt, s a köcsögkalap, hacuka, veres gallérú kék frakk, harisnya, csatos cipő, frizírozott haj egyszerre eltüntek…

 

 

 

Ács Anna: Kazinczy Ferenc levele Pápay Sámuelhez. Egy irodalmi kibékítés története. A Veszprém megyei múzeumok közleményei. 21. 2000. 029 – 037

 

 

Szegedi Tudományegyetem Online katalógus. Kazinczy nevére 171 találat. Ezekből 13 időrendben:

 

Beöthy Zsolt: Horatius és Kazinczy, Franklin, 1890. p: 70

 

Kaufmann Lajos: A görög és római classicusok Kazinczy Ferenc levelezésében. Atheneaum, 1898. p: 73

 

Boros Gyula: Kazinczy Ferenc és Radvánszky Teréz, Franklin, 1908. p: 44

 

Schweighoffer Tamás: Kazinczy Ferenc aesthetikája levelezése és összes munkái alapján, Nagykanizsa, 1909. p: 105

 

Kazinczy: Tübingiai pályamunka, 1808. p: 174. Kiadja Heinrich Gusztáv, 1916

                                                        1980-ban Győrben Z. Szabó László újra kiadja 47 oldalon

 

Mitkovics Gyula: Kazinczy Ferenc esztétikai törekvései, Debrecen, 1929. p: 58

                     

 

Kováts Dániel: Kazinczy Abaújban és Zemplénben, Sátoraljaújhely, 1978. p: 168

 

Lökös István: Érzelmes históriák. A szentimentalizmus korának olvasmányai: Marmontel…Magvető, 1982. p:525

 

Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek, 1925. Előszó: Zádor Anna, MTA, 1983. p: 139

 

Kazinczy Ferenc koszrúja. Magyar költők versei Kazinczyról. Válogatta és szerkesztette Z. Szabó László. Kiadta a Kazinczy Gimnázium, Győr, 1984. p:72

 

Csetri Lajos: Kazinczy nyelv- és irodalomszemlélete a 19. sz. első évtizedeiben, Szeged, 1987. p: 8

 

Kazinczy Ferenc: A természet oeconomiája. Kiadatlan kéziratból Szilágyi Ferenc, Sátoraljaújhely, K. F. társaság 1989. p:65

 

 

 

2006. május. A KORTÁRS az utóbbi évek lapszámaira kereső programot tett fel a hálóra. Találatok Kazinczyra:

Albert Gábor Szemere Bertalanról…az ifjú Szemerét Kazinczy vette rá naplóírásra…

Tőzsér Árpád…200 évvel Kazinczy és a nyelvújítás után dúl a sajtóban a harc ortológusok és neológusok között…

Kósa Csaba…az öreg Kazinczy jegyezte fel: „elképzelhetetlen vakmerőséggel tartá a beszédét Kossuth…”

Beke György az Érsemlyénben levő Kazinczy szobottól

N. Pál József: Németh László Móricz Zsigmond képe…Az erők összegyűjtését Kazinczy módjára gondolta Németh László

 

 

Szakmai zárójelentés a KNFP-5/0125/2002  sz. pályázatról

A projekt címe: A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése

Projektvezető: Dr Debreczeni Attlia

 

…az első vonalbeli alkotók főként lírai életművére épülő kép korszerűsítése. A legnagyobbakra irányuló kutatások összekapcsolódnak a másod-, harmadvonalbeli szerzők vizsgálatával.

Kazinczy Ferenc   a vesfordítások kötetének munkái leálltak, mert a sajtó alá rendező Orosz Beáta szült…a Pályám emlékezete nagy része készen áll…módosítottak a kötet koncepcióján. A Pályám emlékezete 5 változatához került Az én életem 4 változata, valamint a naplók és egyéb feljegyzések. A szöveggondozás nagyrészt készen van…Megszületett a kiadási koncepció…Kialakult a kötetek sorrendjének a terve…a Gessner Idylliumi / két fö változat/ besorozódik a Nagyobb fordítások kötetbe. Nagyobb átdolgozási igény nincs, viszont a jegyzetek több munkát igényelnek…

A Fogságom naplója kritikai kiadásán Szilágyi Márton és Hegedűs Béla dolgozott.

Az Erdélyi levelek genetikus kiadásának előkészítése folyamatban van. Szabó Ágnes írja át az autográfokat.

A Nagyobb fordítások első kötetének szövegit Borbély Szilárd készítette el. Gépre került a Szépliteratúra 9 kötete / a kötetek címét lásd fentebb/ és befejeződött az akadémiai hagyaték kéziratos köteteinek archíválása.

                                           Versfordítások

                                   Nagyobb fordítások

                                            Pályám emlékezete

                                            Az én életem

                                            Fogságom naplója

                                             Erdélyi levelek

        A sorban a következő Schedius Lajos

 

Vaderna Gábor

…Egyéb kutatások

2005. Kazinczy Ferenc összes műve /Kritikai kiadás/

 

 

 

Kókay György publikációs jegyzékéből:

 

Kazinczy és az első magyar újságok. Irodalomtörténeti Közlemények, 1959

Kazonczy Ferenc kiadatlan levelei és Rárt-életrajza. U.o. 1966

Kazinczy Ferenc ismeretlen tanügyi vonatkozású levelezése. U.o. 1973

Kazinczy Ferenc és a korabeli magyar könyvtárak. A könyvtáros, 1959

 

A Széphalom-évkönyvek 13 kötete közli a Svédországban élő Kazinczy Ferenc mérnök Képek Kazinczy családi életéből c. emlékezését

 

Honismeret 2005. 4. 41. old

Kazinczy Ferenc : A honismereti mozgalom Svédországban

A honismeret százéves múltra visszatekintő népmozgalom Svédországban. Jelenleg 1800 honismereti egyesület működik 450 000 taggal…a honismereti központok száma 9000, ezekben 2 millió tárgy tekinthető meg. A levéltárak anyaga 12 000 fm. A látogatók száma évi 3 millió.

 

 

Guzmics Izidor és Kazinczy Ferenc levelezése. 1822-1831. Kiadja Gulyás Elek, Esztergom, 1860. In: Szivárványhíd

 

Kazinczy Ferenc: Sárospataki professor Szombathi János élete. Tudományos Gyűjtemény, 1824. XI. 57-59.

 

 

Pandula Attila  /ELTE/ hozta:

Komáromy András: Kazinczy Ferenc mint genealógus, Turul, 1897

 

  Balázs Ildikó  /Nyíregyházi Főiskola/ : Kazinczy Ferenc fordítói stílusa a Barnhelmi Minna c. Lessing dráma tükrében. Széphalom: a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve. 13. kötet, 2003.

 

Zachár Ilona:…és terjesztém a szent tüzet. Kazinczy Ferenc élete, Budapest, 1942. Grill. 1.-2. kötet

 

Czibula Katalin: Metastasio Temistocle c. drámája, Kazinczy Ferenc állitólagos fordításában. Magyar Országos levéltár

 

Kazinczy Temistocles-fordításából két példányt tartanak számon. Egyet az OSZK, másikat az MTA kézirattárában. A kettőt együtt eddig senki sem vizsgálta…A fordítások nem azonosak. Czibula a nem Kazinczy kézirásával készült változatot adja közre. Ennek fejléce:

Themistocles

Dráma 3 felvonásban

Olaszból fordította tek. Kazinczy Ferenc úr

„…Jelen dolgozatomban ennek a bizonytalan eredetű szövegnek a közlésére vállalkozom. Annál is inkább, mert Kazinczy összegyűjtött drámafordításainak kritikai kiadása a magyar irodalomtudomány súlyos hiányossága, amit előbb-utóbb pótolni kell…”

 

Kazinczy Ferenc levelezése 23. kötet. 2. pótkötet…Ruzsiczyky Éva könyvismertetése. Nyelvtudományi Közlemények, 1961. 63. sz. 249-252 oldal

 

Merényi Annamária: A beavatás kánonja és a szerzői név szerepe Kazinczy körében. A magyar irodalmi kánon a XIX. században. Szerk.: Takáts József. Budapest. Kijárat 2000

 

 

 

Oktatás

 

 

Olvasnivaló, oktatási segédlet, támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Tartalom: Arany: Családi kör /Balassi: Egy katonaének/ Faludi Ferenc: Szent István királyhoz/ Juhász Gyula: Azt álmodtam/ Kányádi: Február, Gyermekkor/ Kazinczy : Írói érdem/ Kormos István: Vackor történetei/ Kosztolányi: Víziló, Mézes kenyér, Fák beszéde, Gyermekkor, A játék, Mostan színes tintákról álmodom, Nyárutó, Tanár az én apám / Petőfi: A borsó, Itt van az ősz, Anyám tyúkja, Arany Lacinak, Egy estém otthon, Füstbe ment terv, János vitéz, A költészet, A puszta télen, A téli esték, A Tisza, Vasúton/ Szabó Lőrinc: Az új Lánchídhoz, Ima a gyermekekért/ Vörösmarty: Petike

 

 

10. Irodalom teszt

Téma: Az európai romantika

           A magyar reformkor és romantika /I/

…/3/   A magyar irodalom első plágiumpere /10 pont/

Kölcsey és Kazinczy között zajlott. Kölcsey Homérosz Iliászának műfordításából elküldött néhány részletet Kazinczynak.  Ő tovább küldte egy sárospataki tanárnak. A tanár halála után hagyatékában maradt Iliász-fordítást Kazinczy kiadta a tanár neve alatt, Kölcseyt nem említve. Kölcsey pert indított Kazinczy ellen, aki arra hivatkozott, hogy nem a szerző, hanem a mű értéke a lényeges. Kölcsey ezek után szakított a neológusokkal és fontosnak tartotta a mű eredetiségét, a szerző személyét.

 

 

Heliconi virágok, Pozsony és Komárom, 1791. Almanach, kiadja Kazinczy Ferenc. 2005. nov. digitalizálta Hász Fehér Katalin. A kiadvány teljes szövege olvasható, az eredeti tipográfiával.

 

A versek száma 61, ebből 19 Kazinczytól. 13-at saját nevén, 6-ot Széphalmy Vintze néven közöl. Magát a következő képpen titulálja:

     Abaújvári Assessor s a Kassai Megyebeli Magyar Oskolák Királyi Inspektora

Széphalmyhoz: „költött név”

További szerzők és a versek száma:

Verseghi Ferenc 3.    2-2 verssel szerepel: Ányos Pál, Batsányi, Dayka, Virág Benedek

 

-                                                                                                                111 –

                         Chapeau- ba*

A/ Nézd ezt a Németet, mint megy föveg nélkül

B/ Jól jelzi, a fedő üres tsupron nemn ül.

                                                     KAZINCZY

                        * olvasd sapo-ba. Szóról szóra tészen levett vagy föl nem vett föveget

 

 

Lesbiához                                              - 70 -                                        Lesbiához

 

                                                   Ugyan-az szabadon

                                          Kassán, skorpió havában 9d 1788

Üss’ a kő duzzogó Napádat, édes

Erzsim hadd haradudjon, hadd eméssze

Dünnyögésivel hecticás tüdőjét.

Ne gondolj vele mit beszél felőlünk,

Ha vendégeivel guzsalynak ülvén

Minket ’s másokat ízre porra nyelvel

Tsussz hozzám csak azért is; ő moroghat!

S nyomd bátran ajkomra gyenge szácskád,

Adj egy csókot: - hamar! – még egyet – újra

Nem lát most – hamar egyet – áh ne rettegj!

Nyomd jobban; szaporázd, ne kapd el ajkad

Adj százat – hamar! ezret – újra százat,

Adj számlálatlan! Hogy se mi ne tudjuk

Számban tartani mennyi csókot adtál,

Sem zsoltárra szorult Napád ne győzze

Édes vétkeidet rovásra róni.

                                         KAZINCZY

 

 

Szegedi Tudományegyetem

2005/2006 tanév, I. félév

A felvilágosodás korának irodalma

Hász-Fehér Katalin

                                                                   Tematika és tételjegyzék

 

1. Bevezető

2.     Az irodalomtörténet írásról

3.     A „nemzeti irodalom” fogalma/i/

4.     Nyelvtervezés

5.     Az intézményes feltételrendszer tervezetei. Budára költöző egyetem. Akadémia. Írói szerveződések

6.     Az irodalom mediális terének átalakulása. Kéziratos és nyomtatott irodalom. Folyóiratok

7.     Az olvasóközönség rétegeződése…Az olvasó mint befogadó, vásárló és mecenás

8.     A nemzeti irodalom témavilága

9.     Az előbbi folyt: Csokonai:Árpádiász, A méla Tempefői, Berzsenyi nemzeti ódái

10. A nemzeti irodalom esztétikai dimenziói…Kazinczy: Bácsmegyei

11. Műfaji és formai eszmények a felvilágosodás idején

12. Kötetterek, szerzői kompozíciókk és modellek

13.             Kazinczy Ferenc pályája Ízlés és stílus forradalmának, nyelújításának irányai. A korai szépség-eszmény előtérbe kerülése. Az „izlés” fogalmának előtérbe kerülése. Az irodalom etikai /nemzeti, közösség-teremtő/ dimenzióinak átértelmezése- Az „érzékeny neoklasszicizmus” fogalma. Aművészet mimetikus funkciójának újrafogalmazása. Az irodalmi nyelvújítás német modelljének élrvényesítése. A kritika műfajának hazai megteremtése, kanonizációs törekvései. Vitái

 

 

 

Szigorlati olvasmányok a Szegedi Tudományegyetemen

Kazinczy Ferenc

 

Széppróza

Gessner…

Bácsmegyei…

 

Versek

Epistolák: Báró Wesselényi Miklós, Cserei Farkas, Berzsenyi, Vitkovics. Gr. Dessewffy

Tövisek és Virágok, Balassa József kiadása 1902      / ez van meg nekem/

 

Értekező próza

Recensio Himfy szerelmeiről…

Előszó Dayka Gábor verseihez

Báróczy Sándor élete

Ortológus és neológus nálunk…

 

Önéletrajz

Pályám emlékezete, 1956. Orosz László

Fogságom naplója, bármely kiadás

Erdélyi levelek          -„-

 

 

Memoriterek

Híven szeretni… /1795/

A nagy titok       /1808/

Írói érdem          /1810/

Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél /1819/    7 sor

Fogságom naplója   /1828/    5 sor, Martinovics 1795. május 20

 

 

Kazinczy Ferenc 12 darabos diasorozat

Cikkszám    960

Ára             1364.- Ft

 

1. Török Zsófia a hozzá írt szonett kéziratával

2. a Magyar Museum első kötetének címlapja

3. A sárospataki kollégium

4. az Orpheus címlapja

5. Kassai Magyar Társaság – K.F., Baróti Szabó és Batsányi

6. Kufstein, K.F. vázlata

7. Fogságom naplója, kézirat-részletek

8. Egyveleg írásai, fordításainak első kötete

9. Széphalom

10. Mondolat, egy rajz és címlap

11. Tövisek és virágok /részlet/

12. Időskori portré és a Pályám emlékezete egy részlete

 

Monitor 2003. okt. feladatlap.   www. Statpedu.sk

 

…4. Megindítja a Kassai Magyar Museum c. folyóiratot, majdan Orpheus címmel új lapot jelentetett meg ugyancsak Kassán, a magyar nyelvújítási mozgalom fő szervezője.

     Lehetséges válaszok:  Batsányi     Kazinczy     Bessenyei        Kármán

 

5.     Melyik szonett?

Janus Pannonius: Pannonia dícséerte

Kölcsey: Huszt

Kazinczy: Írói érdem

Petrarca: Áldott nap

 

Nyelv-irodalom műveltségi feladatsor

…Berzsenyi eredetileg Az ősz címet adta Hervad már ligetünk… kezdetű versének. A közelítő tél címet Kazinczy javasolta, ezt Berzsenyi elfogadta. Látható a vers kézirata Berzsenyi javításával.

 

 

Kazinczy emléke

 

Magyarország évforduló naptára. 2009 Kazinczy emlékév

 

A magyar köztársaság Nemzeti Emlékezet programjából / 2004 – 2010/…kormányrendelet

Év                           Évforduló                                                                 Érintett miniszterek

2009                       250 éve született Kazinczy                                        nemzeti kuturális örökség

                                a felvilágosodás magyar irodalmának jeles              oktatási -

                                költője, a nyelvújítás atyja                                        külügy-

 

 

Művész-Világ. hu   2006. 11. 03.

175 éve – 1831. 08. 22-én – halt meg Kazinczy Ferenc. A szövegben hosszas méltatás, benne:…a Fogságom Naplóját Nemes Nagy Ágnes „véka alatt tartott remekműnek” nevezte.

…Nyolc éves koráig anyai nagyapja, Bossányi ferenc házában nevelkedett…jogot és teológiát is hallgatott…Nyelvtudása: latin, német, ógörög, francia…tánolni, fuvolázni, festeni tanult…

 /MTI- Panoráma-Sarudi Ágnes/

 

Történelmi portál. 2006. 08. 30.        175 éve félmillió áldozatot követelt a kolera.

1831 július-augusztusban Magyarországon koleralázadás zajlott. A lázadást rövid idő alatt felszámolták. A járványban félmillióan betegedtek meg. A halottak száma 237 641, közöttük Kazinczy Ferenc.

 

Hódmezővásárhely történeti kronológiája

 

…1749. május 17. A vásárhelyi bírák kérik Károlyitól a pallosjogot, mert az az egyesség szerint őket illeti.

…1859. dec. 27. Megünneplik a városban Kazinczy Ferenc születésének centenáriuámát.

 

Piliscsaba Polgár Újság, 2004. márc.

Egy helyi rendezvényen egy hetedikes tanuló Kazinczy Ferenc életéből készített játékos feladatlapokkal kötötte le a versenyzők figyelmét.

 

A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság honlapja. 2005.04.13.

Művészet és börtön

Szépirodalom és a börtön világa

….Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója

….

A Szegedi Fegyház és Börtön képzőművészeti szakkörének alkotásai

 

Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének százados ünnepély alkalmával, zongorára. Mosonyi Mihály / 1815 – 1870/  Pest 1859. Metszett aranyozott címlap. Kör keretben az idős Kazinczy, fejére koronát rak a múzsa. OSZK zeneműtára

 

 

A Fiumei úti Sírkert szabadkőműves halottai

Kiállításunk azoknak állít emléket, akik hazánknak, a tudománynak, a művészetnek, a társadalomnak maradandót adtak…Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Klapka György, Ady Endre, Móra Ferenc…páholytagok voltak…

 

Institut Française    L’a étudie les idées philosophique de Ferenc Kazinczy, poète, publiciste et critiqe hongrois. Il tente de détecter les liens qui l’unissent a ka philosophie allemende /Kant, Fichte/ sur le base d’un épitre intitulé „Prof. Sipos Pálhoz”

 

Internethajó

Média és műveltség

2001. 09. 17.

…A császár kisszámú magyar hívei közé tartozó „modernizáló” szellemú Kazinczy Ferenc emlékirataiban nyomatékosan emeli ki a németesítő törekvések alapvető hazai akadályát, a nyelvtudás hiányát…Herder óta tudjuk: minden ismeretet, a tudást a nyelvben fogadjuk be…                               Szerző:?

 

 

Tápiógyörgye honlapja. Országos Kazinczy Ferenc emlékülést tartottak 2005. májusában a község Művelődési Házában abból az alkalomból, hogy az általános iskola Kazinczy Ferenc nevét vette fel.

 

Komló város honlapja. A szakközépiskola neve 1967-1991 között Steinmetz Miklós. 1991-ben az iskola Kazinczy nevét vette fel. Az indoklás:

Nekünk Kazinczy alakja az európaiságot, a minőséget, a fegyelmet, a méltóságot ás a tartást  sugározza.

A ”sugárzás” nem tartott sokáig. A szakközépiskolát összevonták a Nagy László Gimnáziummal. A névadásban Nagy László győzött. Az indoklás nem található a honlapon.

 

www. borászat.hu   web-oldalon  Kazinczy Bor mellett c. verse található

 

Sátoraljaújhely  Zemplén levéltár…Kazinczy 1816 – 1831 haláláig dolgozott itt, mint a megye főlevéltárnoka. Hatalmas munmkát végzett, értékes gyűjteményeket alakított ki. Szobra a belső udvaron áll.

 

Gyömrő Város Portálja

…Megfordult Gyömrőn Csokoani Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kazinczy Lajos, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos.

 

Népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárságról

Ma nem kérhetnének állampolgárságot Ady Endre, Bethlen Gábor…Kazinczy Frenc, Kosztolányi Dezső…

 

Metszés. hu               hét határon túl

2006. dec. 20.

Kampány a romániai magyar felsőoktatás minöségének javításáért

Fundatia Scola Iuventutis

Ország: Románia

Helység: Érsemlyén /Simiau/ 

 

Sátoraljaújhelyi Református Egyházközség. Bemutatkozás

„Újhely a magyarországi protestáns eclesiák történetében fő helyt áll. A megújított tudomány itt vert legelébb gyökeret, innen sugározza ki ennek világa az országnak minden egyéb tájaira” – írja Kazinczy ferenc, aki 1814 – 18között gyülekezetünk főgondnoka volt.

 

Sátoraljaújhelyen 1990-ben a városvédő egyesület az Édes anyanyelvünk verseny alkalmából Kazinczy-emléktáblát avatott a Városi Tanács falánál.

 

Bagon 1991-ben Helytörténeti Baráti Társaság alakult. 1994-ben a helység 600 éves fennállását ünnepelte. Ebből az alkalomból Kazinczy egykori szálláshelyén, a volt postaállomás épületén emléktáblát helyeztek el. A posta emlékbélyegzőt használt.

 

Tatán, a Cseke-tó partján 1964-ben Kazinczy-emlékpadot állítottak a kötő tatatóvárosi tartózkodásának emlékére.

 

 

 

 

 

Antikvárium

 

 

Hun Book hírdetés

Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek, I.-II. Minerva, 1944

Antikvár, jó állapot. Előjegyezhető

 

 

Remekírók képes könyvtára, liliomos világos színű. Lampert Róbert könyvkiadó kiadása. Kisfaludy, Kölcsey, Kazinczy Ferenc válogatott munkái, magyar művészek rajzaival. 20 kötet. Korvina Antikvárium. Szombathely

 

 

Vatera antik könyvek aukciója, 2006. febr. márc.

Kazinczy Ferenc Munkáji, 1815. II.- IX. kötet / az I. kötet hiányzik/

         Kikiáltási ár: 100 001 Ft.

 

A könyvekről több fotó látható/ a polcon egymás mellett, a kötetek első oldala kinyitva/. A kötek címeit nem közli / azok alább korábbi forrásból származnak/, hanem a kötetek címkép-mellékleteit, valamintaz oldalszámokat.

 

     2. Hadadi Wesselényi Miklós

     3. Csehi József Első rendű kapitány

     4. Josephus Habsburg magyar király

     5. Gróf Ráday Gedeon

     6. Jápprai Spissich János Zala Vármegye Első Alispán

     7. Generális Báró Orczy Lőrincz Abaújvári Fő-ispán

     8. Barkóczy Ferenc de Szala

     9. Pásztory József fiumei kormányzó 

 

Munkáji. Szépliteratúra /Fordítások/ I – IX. Pest, Trattner János Tamás, 1814 - 1816

1.     Marmontel: Szívképző regék; Herder: Paramythek, 1814. 379 p.

2.     Idyllek, Evander és Alcimna, 1815. 377 p.

3.     Gessner munkái, 1815. 385 p.

4.     Sterne: Yorick levelei  Elizához és viszont, Érzékeny utazások, Goethe: A római karnevál, 1815. 415 p.

5.     Goethe:Esztelle, Clavigo, A testvérek /színművek/, 1815. 238 p.

6.     és 7. Ossziánnak minden énekei, 1815.

8.  Wieland: A szalamandrin és a képszobor, Goethe: Egmont /dráma/ 1816. 292 p.

9.  Veit Weber: Bácsmegyeinek gyötrelmei. A vak lantos, Herder: A repülő szekér, Brydon: Etna, Lessing: Mesék, Phaedrus, 1816. 390 p.

 

 

 

 

Antiqua. Hu

Mitrovics Gyula: Kazinczy Ferenc esztétikai törekvései. Debrecen-Budapest. 1929. Kiadó: Csáthy Ferenc

 

Antikvárium. hu   Kazinczy Ferenc: Fentebb stylus. Interpopulart, 1995

                             Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek, MTA Művészettörténeti Kutatócsoport,   

                                                                                                          1983

 

Benkő Lóránd: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudományban. Akadémiai, 1982.

 

 

Intra Text com.

Kazinczy Ferenc összes verse.    Közölve:

 

     A Tanítvány

 

     Kékellő violák illatozási közt

     Szüle egy gyenge leány engemet…

 

                        „Te”, mond, -

     „Serdülj, s amiket itt látsz,

     Zengd majd lantom idegjein.”…

 

     …..zengi dalom; honnomat egykor és

     Lelkes nagy fiait…

     1787

 

 

Régi könyvek az Interneten

Kazinczy Ferenc munkái

Költemények, Pályám emlékezete

Élő könyvek – Magyar Klasszikusok

Franklin Társulat, Budapest, 244 oldal

900 Ft 3,8 €

 

Antik könyvek

Kazinczy Ferenc válogatott munkái

Remekírók képes könyvtár

Woldiamer F. és fiai, Budapest

395 oldal

Előjegyezhető

 

Központi antikvárium árverés. 2006.11.10. Portfolio.hu  Pénzügyi Évkönyv Bankárképző Központ

 

A kéziratok tételei közt szerepel Kazinczy Ferenc egyik levele, melyet 1787-ben írt Eszterházy Ferenc egri püspöknek a püspökség területén levő iskolák támogatásának szükségéről. Kazinczy ekkoriban több megyére kiterjedő joggal kinevezett tanfelügyelő volt. Egyebek közt egy protestáns falusi iskola támogatását is kéri a katolikus főpaptól.

A kézirat kikiáltási ára 1,5 millió Ft.

 

Kazinczy Ferenc: Az én életem. Összegyűjtötte, szerkesztette, előszót és jegyzetet írta Szilágyi Ferenc. Magvető, 1987. Nemzet és emlékezet

 

               Pályám emlékezete, Maecenas Kiadó 1993, Magyar Hírlap, Heti klasszikusok

               Fogságom naplója. Utószó Fenyő István, a szöveg gondozása Szilássi Márton. Osiris, 2000

                                           Millineumi könyvek

 

 

 

Kazinczy idézése

 

 

Hatvani Lajos: Egy zsidó-magyar monológja. 1927. május. KORUNK archívum

 

Kazinczy hat évet ült, amiért ilyeneket talált mondani:

„A mi korunk frivolitásnak kora, megalacsonyítottak bennünket, hogy velünk tehessék, amit akarnak. Illő, hogy aki erőt érez magában, ellene szegezze magát a reánk törő szörnyű veszedelemnek..a profétákat és apostolokat keresztre feszítették, elfűrészelték, nyúzták és mégis volt és lesz apostol.” /forrás:?/

 

A régi magyar szövegekben előforduló román kölcsönszók funkcionális stilisztikai vizsgálatáról. Debreceni Tudományegyetem. 1999.

A példák között Kazinczy Ferenc úti levelei /Erdélyi levelek, 1816-tól kezdte írni/

 

Semmelweis Egyetem honlapja

Tanévnyitó

2006.09.04.

Becsöngettünk                                    Hogy jambusimra gáncs fog szállani;

                                           Előre láttam; ők az iskola

                                           Törvényit bátran általszökdösik.

                                           Becsülik a törvényt, de csak ha jó;

                                           Becsülik a példát, de csak ha szép.

                                           De kell-e törvény, kell-e a szépre példa?

                                           S nem-széppé a szépet s a rútat viszont

                                           Nem rúttá, e kettő kénye tészi-e?...

                                                                            Kazinczy Ferenc: Berzsenyihez

                                                                                                                

 

Dr Szollár Lajos dékán a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának 233. tanévi avató ünnepségén tartott beszédébvebn idézi Kazinczy Jót s jól…kétsorosát.

 

Elhízástudomány. hu      A magyar elhízástudomány honlapja

Cégünk mottójául Kazinczy Ferenc egyik híres gondolatát választottuk, mellyel teljes mértékben azonosulunk. „Jót s jól” Ezt a szemléletet kívánja élrvényesíteni az Elhízástudományi Társaság

 

Új Kazinczy Híradó

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok”

Kispest legkedveltebb cserkész havilapja. Kazinczy Ferenc cserkészcsapat. Fenntartó testület: Kispest Nagyboldogasszony plébánia

 

                                 Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 1981.-83.   Osiris, 94.oldal    /Nem a hálóról. B.G./

<< Kazinczy prózája folyamatosan villogtatja az erőt, az ötletet, a természetes frissességet. Versei ólomlábúak, nyelvileg nyakukat-tekerőn rossz-gerincűek. Azt várná az ember, hogy ugyancsak homályban maradnak a próza ragyogása mellett. Nem. A köztudat – az irodalom szakmunkásai jóvoltából – a versekre is fény hárul. Káprázatot kapok magam is.

A Népszabadság emlékező cikkben ünnepli elsőül helyezve épp azt a mélyreható Kazinczy-verset – azt a híres epigrammát, amelyet én már az iskoláskönyvben is bámulva olvastam, hogy soha senki nem olvasta el azt valóban mélyre pillantva.

A Nagy titok címűről van szó:

     Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted

     Szánts és vess, s hagyd másnak az áldozatot.

Vagyis menj parasztnak? Azaz eszedbe se jusson a műveltek közé keveredni, írástudókhoz közelíteni?…nem jó verset írt. >>

 

Benczédy József: Jót s jól! Tinta kiadó

…a könyv két fő részére, nyelvművelés és szókészlettan – utal a Kazinczy-idézet

 

Grétsy László: A mi nyelvünk. Tinta kiadó

…Kazinczytól felvett szövegek: a címadó vers és Levél Aranka Györgynek /részlet/

Ismertető a könyvről: Kováts Dániel: Íróink és költőink a magyar nyelvről. Honismeret, 2000. 5.

…a címadó verset Kazinczy 1817-ben küldte el Kis Jánosnak…a versben a költő tanúbizonyságot tesz a magyar nyelvnek a göröggel, latinnal, franciával, lengyellel, olasszal egyenértékű kifejező erejéről…

 

Margócsy István: „Istennőm, végzetem, mindenem, magyar nyelv!” A magyar nyelv kultikus megközelítése. Beszélő, 2006. október

 

A tanulmány többször idézi Kazinczyt, ezek között a Báróczy élete / 1810/ c. tanulmányból való az idézet:

A mi nyelvünk anya, leány s ismert rokon nélkül úgy áll a több nyelvek között, mint főnix az ég madarainak számában…

 

 

Versek a magyar nyelvről  /részletek a lemez teljes anyagából/     Hungaroton

 

Berzsenyi: A magyarokhoz

Ady: Az igazi szó;    Mátyás bolond diákja    / „Diák írj magyar éneket…”/

Ábrányi E.: Magyar nyelv

Arany J.: Grammatika versben;    Kozmopolita költészet

Faludy F.: Óda a magyar nyelvhez

Kazinczy: A mi nyelvünk

Petőfi: A régi jó Gvadányi

Jékely Zoltán: Zengő nevek

Füst Milán : A magyarokhoz  „…Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar

                                                                                                         Révület fog el, ha rá gondolok is…”

Kányádi S.: Noé bárkája fele

Remenyik S.: Az ige

Márai S.: Halotti beszéd

Illyés Gy.: Koszorú    

     A kevéssé ismert versekből többet idézek B.G.