KAZINCZY ÉS  JELES LEVELEZŐ TÁRSAI

                                       1 – 131, utána Kazinczy a hálón  129 web

                                   

 

 

 

Tartalom

 

Kazinczy másfél évszázada

            Vélekezések a levelezésről, Kazinczyról 1812-2004

Módszer

 

A levelező társak névsora

Portrék, köztük: 

              Kazinczy

            Programja, munkái

            A levelezőtársak Kazinczyról: hódolat, bírálat

            Börtönben

            Kazinczy mindennapjai, József öccse

            Illyés Kazinczyról

 

Beillesztett szövegek, versek

 

Ady Endre            Az ismeretlen Korvin-kódex     1905

                              A költői nyelv és Csokonai      1910

                              Van-e magyar nyelv?             1910

 

Babits Mihály       Magyar irodalom

                              A literátor

 

Baróti Szabó Dávid     Egy ledőlt diófához

 

Bartzafalvi Szabó Dávid    Szigetvárt klastromi története  /fordítás/

 

Batsányi János      A fordításról       1788

                              Koporsó írás        1788

                              Franciaországi változásokra      1789

                              Az esthajnalhoz

 

Beöthy Zsolt         A magyar irodalom története /képes/   1896

 

Berzsenyi Dániel   Napoleonra

 

Bessenyei György  Magához

                               Idegen nyelvű munkák

                               A holmi           1779

                               Életírása           1816

 

 

Csokonai Vitéz Mihály   Új esztendei gondolatok

                               A reményhez

 

Dayka Gábor          Az esztendő első napja

                               Elegyes költemények /Ovidiusból/

                               Kazinczyhoz

                              1813-as kötetének címlapja

 

Döbrentei Gábor   Előbeszéd az Erdélyi Múzeumhoz    1814

 

Gömöri György     Kazinczy naplójából       1999

 

Horvát István         Rajzolatok…   1825

 

Illés Endre              Kazinczy fényben, ellenfényben     1987

 

Illyés Gyula            Naplófeljegyzések,   1946 – 1983

 

Kazinczy Ferenc     A békák

                                Cserey Farkasnak

                                Jövendölés

                                A zsiboi nagy megholt

                                Báró Wesselényi Miklóshoz

                                Buczy Emilhez

                                Dessewffy

                                Gessner: Az éjszaka

                                               Idylliumi

                                Bácsmegyei…

                                Az én életem

                                Pályám emlékezete

                                A vallástalan

                                Előbeszéd a Kassai Múzéumhoz

                                Első negyednek foglalatja

                                Bevezetés az Orpheushoz

                                 Mi a nemzeti?   1817.03.19

                                Virág Benedek

                                A színházról

                                 A szabadkőművességről  /Arankának 1790/

 

Kemény Zsigmond  A két Wesselényi

 

Kis János                 Az idő eljár

 

Kisfaludy Károly    Az élet korai

 

Kisfaludy Sándor    Himfy. A kesergő szerelem

 

Kosztolányi Dezső  Bessenyei György

                                Ének Virág Benedekről

                               

Kölcsey Ferenc       Szép Erdély

                                Berzsenyi versei

                                Emlékbeszéd Kazinczy felett

 

Márai Sándor        A feladat

 

Németh László        Kisebbségben

                                Berzsenyi

 

Nyírő József            A síbói bölény

 

Pálffy János            Magyarországi és erdélyi urak  /Kazinczy József/

 

Pálóczy Horváth Ádám  A legrövidebb nyári éjtszaka    1791

                                 Magyar Hunyadi   címlapja             1787

 

Péterfy Jenő             Bajza József              1901

 

Pedtőfi Sándor         Széphalmon

 

Ráday Gedeon          Tavaszi estve            1790

 

Révai Miklós            Tibull

 

Széchenyi István       Napló    1825   Dessewffy

                                                1826  Széchényi Ferenc

1838    Wesselényi

 

Szemere Pál              Remény

 

Szerb Antal               Gondolatok a könyvtárban

 

Toldy Ferenc             Megemlékezés Batsányiról

                                  A magyar nemzeti irodalom története    1868

 

Tompa Mihály           Kazinczy Ferenc emlékezetére    1879

 

Tóth Árpád                 Esti sugárkoszorú

 

Ungvárnémeti Tóth László: Révai és Kazinczy

 

Verseghy Ferenc        Tele Pap’sák

                                    A teremtésről     1791

 

Virág Benedek            Magyar századai         1862

 

Vitkovics Mihály        Bécs és Moszkva

                                    A ló és a szarvas

 

Vörösmarty Mihály     Zalán futása

 

Weöres Sándor            Illustrissime Kazinczy Ferenc úrhoz

 

Ifj. Wesselényi Miklós   A balitéletekről      1832

 

   Berzsenyi portréba illesztve:

                        Orosz László: Berzsenyi és Kazinczy

                        Orosz László: A niklai remete /és Katona/

 

A levelek lelőhelyei

 

 

 

 

Mottó:

 

Kazinczy. Húsz éve itt van a könyveim közt a levelezésének harminc kötete. / 23 kötet jelent meg. B.G./ Aranybánya, mint mondják; csak azóta sincs, aki a homokból kiszitálja az aranyat.

Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 2/432

 

Kazinczy másfél évszázada

 

1812. 04.19…K > Jankovich Miklósnak… Horváth Ádámtól egy-egy egész kötetre gyűlt leveleket bírok… Révai, Báróczy, Földi, Batsányi, s az élők velem levelezésben állottak. Ha az ő velem folytatott levelezéseikhez megkaphatnám az én őhozzájuk írt leveleimet, s azokból vagy magam csinálnék egy egészet…

 

1817.  Kölcsey: „ a levelek valaha Urambátyám holta után meg fognak jelenni …” / a szöveg folytatása > /   Kölcsey > K, 1817.06.14.

 

1843. …a latin iskolának tündöklő két csillaga Virág és Kazinczy…Kazinczy a világ polgárja ódáiban…bátran letördeli a zárokat, melyek alá némelyek a nyelvet bilincselték, új szavakat hozván divatba…pörlekedéseknek kell vala támadni, melyek a dolgot minden részről felvilágosítsák, hogy irodalmunkban új évszak nyilatkozzék. Fordításokkal tört erre utat elsőben is Kazinczy…Munkáit 9 kötetben bírjuk…

Zimmermann Jakab: Magyar irodalom, Bécs   /”Sok tankönyve közül legfontosabb az első iskolai magyar irodalomtörténet” Új magyar irod. Lexikon, 1994. /

 

1847.              Petőfi Sándor: Széphalmon

 

Te a nemzet-hálátlanság

Égbekiáltó námasága.

A nemzet-szégyen Káin-bélyege,

Oh Széphalom!

Azért kellett-e csak

Hozzád zarándokolnom,

Hogy egy hajtásra oly hosszút igyam

A keserűség poharából,

Amilyet eddig még talán nem ittam?

Ez volt tehát

A múzsák egykori tanyája,

Hol most haszonbérlő zsidó lakik?

Azon szobában

Melyben Kazinczy Ferenc

Élt s kilehelte tiszta lelkét,

Most piszkos nyávogó porontyok

Henteregnek,

…..

Itt nyugszik ő

Vad fák és vad füvek körében,

Fölötte hófehér szobor.

Miért fehér? Miért nem fekete?

….

S miért tett volna oszlopot

Sírjához a haza?

Hiszen mit tett ő a hazáért?

Miatta hét esztendeig szívá csak

A börtönök dögvészes levegőjét,

És csak fél századig

Tartá vállán, mint Atlasz az eget,

A nemzetiségnek ügyét.

Magyar nemzet, most nem volnál magyar,

Ő akkor volt az, midőn senki sem volt,

Midőn magyarnak lenni szégyen vala.

És te hazám, te így fizetted őt!

Ha gyermekem lesz,

Ki arra készül,

Hogy néked éljen:

Ide fogom majd őt vezetni

E sírhalomhoz…búzdításul.

         Széphalom, 1847. július 11

 

 

1853. Kazinczy Ferenc egyike azon férfiaknak, kik megérdemlették, hogy az utókor emlékezetöket tisztelje…Leveleinek eddigelé három kötete jelent meg. Mikor bírjuk majd teljesen?…

Újabb kori ismeretek tára. Ötödik kötet. Heckenast Gusztáv szövege /A Kazinczy címszó 23 oldal. Liszt 3, Kölcsey 5 oldalt kapott/

 

1856…Bajza és Schedel /Toldy/ szedték össze műveit…1836-1845…főleg levelei…vonják alakilag úgy, mint tartalmilag magukra a figyelmet…azok a legjobbakhoz tartoznak, mit irodalmunk e részben bír…

Danielik József: Magyar Írók. Életrajz-gyűjtemény, Pest.

 

1856. dec. 7. Édes Miskám! Ne haragudj rám, hogy ily soká megvárakoztattalak. Ha Kazinczy tollával és kedélyével bírnék, ki végnapjaiban is ívekre menő levelet írt barátjához, nem győznéd olvasni irkámat…

Arany János levele Tompa Mihályhoz, In: A. J. hátrahagyott iratai és levelezése, Ráth Mór, 1888.

 

1859.        Oh Szent! Melyért küzködve éltél,

Sorsán kiontva lelkedet,

Ezt ünneplés öröm-tüzénél:

Lásd nemzeted, halld nyelvedet!

Mi üdvadóbb: az égi pálma,

Mely ott borítja fürteid?…

 

…Áldás és fény nagy neveden!

S amely nyelvén s lelkében hordoz,

Áldás és fény a nemzeten!

        Tompa Mihály: Kazinczy Ferencz emlékezetére

 

1859. …Szenvedélyes polemikus volt, mint Rájnis és Verseghy...Tőle tanult ízlést Dayka, Csokonai, Kölcsey, Szemere, mint szaktudós fölulmúlt sokakat, általános míveltségben mindenkit…

Levelezésbe bocsátkozik a haza majd minden írójával…A széphalmi szegényes udvarház a magyar irodalom Weimarává emelkeldik…

            Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett, Kolozsvárt, okt.27. Gyulai Pál. In:          Budapesti Szemle, Pest, 1860.

 

1865. Múlt heti számunk mellett küldöttük szét Kazinczy Ferenc arcképét 1804-ből…méltó vala, hogy nagyobb körben ismerje a közönség…

Koszorú, Szerk: Arany János. In: Arany János: Prózai művek 3. Akadémiai, 1963.

 

1868. …Kazinczy a prózában műfordításokkal gyakorlá elsőben erejét…Eredeti prózájának fényszakmáját azonban honunk s irodalmunk nevezetességeivel folytatott levelezései képezik. E téren Kazinczy egy színvonalon áll a világirodalom legnagyobb íróival…magát az írót és korát gazdagon tükröző…

            Szvorényi József: Magyar irodalmi tanulmányok, tankönyv, Pest, Heckenast

 

1878…Koronáját végre Kazinczy prózai írásainak levelei teszik. Eddig tizenegy kötetben bírja az irodalom leveleit…ezeknél jóval több várja még a közzétételt…

Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története, Budapest.

 

1896. …Mint levélíró bátran összehasonlítható a világirodalom legnagyobb levélíróival. Roppant fogékonysága, eleven és mozgalmas képzelete segítségvel minden tárgyról kellemesen tud beszélni…őszintesége s természetessége leveleiben nyilatkozik legjobban…született tárcaíró könnyűségével beszéli el magán- és családi életének napi eseményeit…történelmünk fél századának hű képe az a levelezés, amelyet Kazinczy 1776-tól haláláig folytatott, s amelynek kiadását az Akadémia 1890-ben indította meg…Összes műveinek kiadását 1884-ben határozta el az Akadémia, amelyből edig négy kötet jelent meg.

            Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története / képes díszmunka/, Atheneaum

 

1890…E  kötettel Kazinczy Ferenc összes műveinek, illetőleg levelezésének első kötetét veszi a magyar nemzet.

Kazinczy összes műveinek s ezek között nagyfontosságú levelezésének kiadása már rég idő óta, a nagy férfiú elhunyta óta foglalkozatja a Magyar Tudományos Akadémiát…Kazinczy összes műveinek, de főképp levelezésének elsősorban tudományos érdeke van…

            Az Akadémia eredetileg három osztályban tervezte K.F. műveit kiadni:

I.                    K.F. eredeti verses és prózai dolgozatai,

II.                 Fordításai,

III.               Levelezése.    Csak a III. rész készült el.

 

Kazinczy Ferenc Összes Művei. Levelezés. I. kötet…Közzé teszi: Dr. VÁCZY JÁNOS, Budapest, 1890.

 

Kazinczy levelezése huszonhárom vaskos kötet. Az 5933 levélből 3200-nál több az, amit ő írt kortársaihoz

                                   Egy Kazinczy életrajzból, Internet                   

 

1891. ..Örvendünk, hogy olyan gyorsan érik egymást a Levelezés kötetei. Mindinkább megelevenül szemünk előtt Kazinczy kora…e levelek közelebb hozzák szeretetreméltó személyiségét…író kortársait műveltségben, esztétikai szabad fölfogásban messze maga mögött hgyta…

Horvát Ádámnak e kötetben is van több levele… belőle e pedáns s érzelgős, lapos nyelvű  s filozófiai ambiciójú, s később mellőzésén elkeseredő különcről eléggé eleven arcképet lehetne megírni. Ilyen irodalmi arcképre kínálkozik Földi János levelezése is….

Péterfy Jenő: Kazinczy Ferenc levelezése, II. kötet, Budapesti Szemle, 1891.

 

1895. …Kazinczy…jól értett ahhoz, miként kell tanai védelmére megnyerni a legkülönbözőbb elemeket, miként lehet kibékíteni a legszélsőbb ellentéteket. Értett ahhoz, hogy kortársit Széphalomra édesgesse s a barátság kötelékével szorosan magához csatolja. Tudott bánni a barátaival…könnyen kijött mindenkivel /Batsányi kivételével, l: K > H, 1810/…

            Vass Bertalan: Horvát István életrajza, MTA

 

1903…Irodalmunk következő szakaszát 1801-től, 1822-ig a Kazinczy korának lehet nevezni. Ő volt a vezér, ő gyűjtötte a sereget, ő tartotta össze, buzdította, szervezte és kiképezte…Kazinczy évtizedek során át folytatta levelezés útján ápolgató munkásságát…

Móricz Zsigmond: Bajza nagy polémiái, In: M. Zs.: Tanulmányok I. Szépirodalmi, 1978.

 

1906.  Babits > Juhász Gyulának…Kedves Kazinczym! / mert Ön az én Kazinczym és legszakabb férfiú és ha mozgalmi férfiunak még ma kisebb is, poétának mindenesetre nagyobb, mint amilyennek „K” a széphalmi szentet a hivatalos irodalomtörténet tartja – ámbár én többre becsülöm Őt a hivatalos irodalomtörténetnél/…

 

1909. …A kedves, naív pózok mestere volt ő, ki egy jól megstilizált mondatért, egy csinosan kifésült versért, képes volt minden bút s bánatot feledni…Nem volt reformátor, legfeljebb a nyelvnek legpajkosabb játékosa, nem volt író, mert egyetlen sora vagy gondolata se ment át a köztudatba, ő korának egyik legműveltebb, legfinomabb gondolkodású…úrfiembere volt…

Kuncz Aladár: Váczy János: Kazinczy Ferenc, Nyugat

 

1909…Kazinczy Ferenc… az irodalomnak és csak az irodalomnak élt…haza-és fajszeretete sodorta az irodalmi pályára… Magyarország sorsát Bécsből igazgatta egy magyar kancellár…csak az volt törvény, amit onnan parancsoltak…a mágnás családok Bécsben telepedtek meg, Mária Terézia fényes udvarában…Kazinczy a magyar gárdistáktól kapta az első irodalmi impulzust…Ő volt az első magyar író, akinek nemcsak országos neve volt, de akit ismertek külföldön is a külföldi írókkal és tudósokkal váltott levelei révén…a hírlap hiányát levelezéssel pótolta…A vezérkedésre egyaránt alkalmassá tette talentuma és temperamentuma…

            Junius: Gyulai Pál, Nyugat, 23.sz.

 

1913. Babits Mihály:…Kazinczy…azokhoz tartozik, akik apró nemzetek közé elszórva is, a világirodalom nagy egységének tudatosságát reprezentálják. S e tudatosság nélkül az egység nem is volna egység. Ebben áll Kazinczy világirodalmi jelentősége: új fejezetet adott ő a világirodalomhoz azáltal, hogy teljes tudatossággal és a legkomolyabb igényekkel bejelentette egy új vagy újraszülető irodalomnak csatlakozását. A magyar irodalomnak eleven világirodalmi lelkiismerete volt s éppen ezáltal lett nagy nevelőjévé…a költők Kazinczy körül, tudatával bírtak világirodalmi részességüknek…


                   Babits: Magyar irodalom, in: Írás és olvasás

 

                                        1916. Ferenc:…Sophie, én az imént mondám anyámnak, hogy elveszlek     feleségül… tömlöcöttömlőcöt  is viseltem, most mondjad, hozzám jössz-é?…    

                                           Sophie: /Lassan visszajön, Ferenchez megy és megfogja a kezét/ Hát Ferenc,      hol fogunk fogunk lakni?…

                                    Babits: A literátor. Érzékenyjáték egy felvonásban, Nyugat, 24.sz.

 

           1923. Krúdy Gyula:…Csokonai már haldoklik Debrecenben, és Kölcsey Ferenc még   tanulóifjú, amikor Kazinczy irogatni kezdi leveleit az új „összeesküvés”, a nyelvújítás érdekében. Szerencsére nem volt postamestere Széphalomnak, mert az első fél esztendőben világgá ment volna attól a határtalan levelezéstől, amelyet a vértanúságból irodalmi vezérré emelkedett szent férfiú kifejtett. Manapság el lehet bújni e levelekben, mint egy emberöltő könyvtárában, a mostani világ elől…

            Krúdy: Kölcsey Ferenc, in: Írói arcképek, Magvető, 1957.

 

1930. …Kazinczy előtt aligha lehet magyar irodalomról beszélni. Balassi, Heltai, Pázmány, Zrínyi, Gyöngyösi mindmegannyi elszigetelt írói vállalkozás; egymás műveit nem is ismerik…

Németh László: A tekintélyes ifjú, in: Az én katedrám, Magvető -Szépirodalmi, 1969.

 

1930.  Kazinczy Magyarországon az első modern értelemben vett író: egyetlen mértéke, tükre, tájékozódásának forrása és törvénye az irodalom…A Kazinczy-irodalom legnagyobb teljesítménye mind a mai napig az Összegyűjtött levelek huszonkét kötete. Váczy János Kazinczy-monográfiája megbízható…töredék…

Turóczy József figyelője a Nyugat 23. számában, Czeizel János: Kazinczy Ferenc élete és működése I. c. könyvéről.

 

1934. …Az irodalmi diktátorok rendszerint maguk nem nagy alkotók, műveiknél maradandóbb emberi alakjuk…A Kazinczy-féle műből csak az él, ami személyiségét közvetlenül őrzi…levelezésének hatalmas tömege

Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet

 

1934. …Kazinczy irodalmi életünknek első gondolkozója. Levelei, prózai munkái kimeríthetetlen kincsesbányái a magyar szellemtörténeti kutatásnak…

Farkas Gyula: A magyar irodalom történte

 

1935….Első levelét Érsemlyénről ötesztendős korában írja szüleihez…1763. február 16-án…Utolsó levelét Széphalomról keltezi 1831. augusztus 20-áról, mint hetvenkét esztendős aggastyán…5393 levelet írt, melyet Tudós Társaságunk huszonegy testes kötetben adott ki…

Kazinczyban a XIX. század eszményisége máglyázott egész az égig, az a görög-német klasszicizmus, melynek itthon szószólója és apostola volt. Élete az irodalom, s irodalma az élet…

            Kosztolányi Dezső: Kazinczy Ferenc, In: Látjátok feleim, Szépirodalmi, 1976.

 

1938Voltaire-ét kivéve tudtommal az egész világirodalomban nincs még egy levelezés, amely terjedelmében és fontosságában az övénél nagyobb lenne…a hatalmas levelezés fölemésztette egész életét, vagyonát, minden erejét…

            Fábián István: Magyar Írók levelei, Egyetemi nyomda

 

1938.  Kazinczynak, a jakobinus összeesküvőnek, irodalmi szenvedélyében és a szépet becéző szeretetében volt egy jó adag leszámolás az ifjúkori politikai ideáljaival. Igaz, mindvégig a felvilágosodás híve maradt, humanista – de egy elvont, irodalmi, esztétikai, nem népies humanizmust hírdetett…

Révai József: Kölcsey Ferenc. In: Irodalmi tanulmányok, Szikra, 1950.

 

1941….A feladat, melynek körvonalait e pillanatokban látni vélte, emberfeletti volt. Meg kell tanítani egy néma világot a könnyű, sima, a városi, az örök magyar beszédre. Meg kell tanítani őket olvasni, hogy egyszer aztán írni tudjanak. Meg kell tanítani őket magyarul írni, hogy egy napon a veszély és a kétség órájában, nagy erővel és igaz szóval tudjanak szólni a maguk igazáról a világhoz…

            Márai Sándor: A feladat. In: Mágia, Révai, 1941.

 

1959.      Illyés: aranybánya…

 

 

1975. A világirodalom nagy levelezői, Voltaire, Goethe és a mi Kazinczynk magánügyeket a közügyekkel összevegyítve, levelezésükkel valóságos történelmi, társadalom- és irodalomtörténeti hírközlő adattárakat hoztak létre…Nálunk a 19. század legnagyobb irodalmi levelezése – Toldy Ferencé után – Arany Jánosé…három évtizedet ölel fel.

            Arany János levelezése  / 1828 – 1851 / Akadémiai Kiadó, 1975.

            Sáfrán Györgyi: Bevezetés A. .J. levelezéséhez

 

1994.  A Kazinczy-levelezés köteteit kézikönyvként forgathatjuk…a korabeli életminden jelenségéhez kapcsolódik…mindenki részt vett benne, önként és lelkesen…

Mezei Márta: Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben. Irodalomtörténeti füzetek, p:272

 

2004.      Költészetének eleven élménye megfakult, közvetlen hatása elenyésző, s bár prózája mindmáig megihlet egy-egy írót* /akik meglepődve fedezik fel, hogy az iskolában ráhúzott irodalomtörténeti sablon mögött milyen izgalmas szerző rejlik/, az új nemzedékek egyre inkább történeti /nyelvújító és irodalmi őskort teremtő/ érdeme miatt becsülik…  

                                *Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, akiket ihletett

               …Kazinczy munkássága vizsgatétel, s neve szélesebb körben cseng ismerősen, mint a    bölcsészek céhén kívül csaknem elfeledett Toldyé…

Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése  Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Akadémiai Kiadó, 227, 228.old.

 

Azóta is önti a háló a Kazinczyról szóló szövegeket. Ezeket külön gyűjtöttem.

 

 

Módszer

 

A neves levelezőkről szóló írásokat – hasonlóan, mint a Márai-Illyés naplók, valamint Németh László levelezése feldolgozásakor -

               Kazinczy Ferenc levelezése, Váczy János, 1890-1911, Budapest,   MTA     7., 8., 15. és

              az 1960-ban kiadott 23. /pót/ kötetből, és további mintegy 15  levelezés-kötetből válogattam.  /Kezdés: 2004.11.23.  befejezés 2005. április/ A nyelvújításra vonatkozó szövegeket mellőztem, a témát a szakirodalom részletesen feldolgozta. Ugyancsak figyelmen kívül hagytam Kazinczy nagyszámú német nyelven írt levelét, melyeket Rumy Károly Györgynek, és Mailáth Jánosnak írt. Egy magyarra fordított Rumy levelet /1807.04./ Kazinczy programjai fejezetbe iktattam.

 

Kazinczyval kapcsolatos forrásokat keresvén rábukkantam Péterfy Jenőnek a Váczy-levelezésről 1891-ben írt recenziójára. Elsőként látja meg azt, hogy a levelekből írodalmi arcképek állíthatók össze.

 

Életében nem, csak halála után jelentek meg levelei. Elsőként 1841-ben a Kis Jánossal, majd 1860-ban a Berzsenyivel folytatott levelezés jelent meg. Még a Váczy-kiadás előtt megjelent a két Kisfaludy és Kölcsey Kazinczy-levelezése. A Kazinczyhoz írott levelek olvashatók a levélírók gyűjteményes köteteiben /pl. Vitkovics, Kölcsey, Bajza/. Több levelet találunk a Kazinczy válogatott munkáit tartalmazó kötetekben.

A Váczy-szerkesztette leveleket 14, az egyéb forrásokból származókat 12 betűvel írtam. A levelek elé a személyre jellemző vagy tőle származó szöveget illesztek. A fett kiemelés többnyire tőlem származik.

 A teljes kiadást Váczy kezdte 1890-ben. A levelezés időtartama 1782 – 1831, 49 év. A 23. kötet utolsó levelének száma: 5933, ezek több mint felét Kazinczy írta. / Az Irodalomtörténei Közleményekben, a 80-as évek végén tanulmány jelent meg K. leveleinek száma címmel. Origo-kereső program/. A kötetek oldalszáma egyenként meghaladja a 600-at. /A Váczy-kötetek adatai  a hálóról leszedett dokumentumok között találhatók. B.G./

 

 

 

Kazinczy / 1759 – 1831 / levelező társai  / Válogatott levelezők/

 

 

 

Bajza József

Baróti Szabó Dávid

Batsányi János

Berzsenyi Dániel

Bessenyei György

Ifj. Cserey Farkas

Csokonai Vitéz Mihály

Dayka Gábor

Dessewffy József

Döbrentei Gábor

Fazekas Mihály

Horvát István

Kis János

Kisfaludy Károly

Kisfaludy Sándor

Kölcsey Ferenc

Pálóczy Horváth Ádám

Pápay Sámuel

Révai Miklós

Széchényi Ferenc

Vályi Nagy Ferenc

Verseghy Ferenc

Virág Benedek

Vitkovics Mihály

Vörösmarty Mihály

Id. Wesselényi Miklós

Ifj. Wesselényi Miklós

 

1804 -  1858

1739 -  1819

1763 – 1845

1776 – 1836

1747 – 1811

1773 -  1842

1773 -  1805

1768 – 1796

1771 - 1843

1785 – 1851

1766 -  1828

1784 – 1846

1770 -  1846

1788 – 1830

1772 – 1844

1790 – 1838

1760 -  1820

1770 -  1827

1750 -  1807

1754 -  1820

1765 - 1820

1757 – 1822

1754 – 1830

1778 – 1829

1800 -  1855

1750 -  1809

1796 – 1850

 

 

 

 

 

 

 

                            PORTRÉK

 

Bajza József  / 1804 – 1858 /

 

 

Sokkal kisebb költő és hasonlíthatatlanul jelentéktelenebb gondolkodó, mint Kölcsey s mégis agitálásánál és Kisfaludy Károly halála után irodalmi vezérségénél fogva sokkal inkább hat irodalmi életünkre, mint ő…

Kuncz Aladár,  Nyugat, 1912.

 

…Bajza utálta a hizelkedést…Nem csoda, ha Kazinczyval ellentéte már korán kifejlik, jóval a szakadás beállta előtt. Az ellentét nemcsak az irodalmi viszonyok változtán, hanem a jellemek különbözőségén fejlődött. Már 1827-bn rosszul esik Bajzának Kazinczy ömagasztalása; érzi, hogy hasonló pénzzel nem fizethetne. „Szeretném jó móddal tudtára adni az általam igen tisztelt öregnek, hogy complimentjeit nem veszem másnak, mint egyedül csak buzdításoknak; ha másként kellene vennem, megsértettnek fognám magamat érezni”. Pedig a compliment, kevés kivétellel, úgy tartozott akkor a magyar „literátor” mellé, mint hajdan XIV. Lajos udvarához a menuet…

            Péterfy Jenő: Bajza József, In.: P.J. Összegyűjtött Munkái, Franklin, 1901.

 

 

Bajza József > K,  1825.12.11…lelkem  el vala telve tisztelettel, és szeretettel Tekintetes Úr iránt…Ügyünk szent, s erős hittel hiszem, hogy győznie kell…az emberek oly igen készek ön vétkeiket másokra általvinni s bajaiknak okát másokban keresni, holott a szidalom előbb vagy utóbb ön fejeikre szokott visszaesni…   /4/

 

Bajza > K,   Pozsony, 1826.04.07 …Ez évnek, Auróra sok szépségei között, Cserhalom /Vörösmarty/ oly díszt ad…Nem kétlem, hogy tudomására rég eljutott vala a Tek. Úrnak, amit gr. Széchenyi, Vay s egyebek itt a diétán tettenek…ezen tárgy most jobb lábon áll, mint álla 1807-ben…deputáció neveztetett ki, mely annyit ért…a dologhoz, mint a belvederi utcaseprő a Rafaelnek műveihez…Mely író merne most egy valamely nagy munkába fogni, azt tudva, hogy a népnek csak egynegyede ért magyarul, s ezen egynegyednek csak igen csekély része teszi az olvasóközönséget!…   /4/

 

Bajza > K,  1826.09.10…kétlem, hogy nekünk akadémia felállítása engedtessék…/4/

 

Bajza > K,  1827.06.03…Minerva általam eddig nem látott kötetében láttam, amit ott Tek. Úr rólam monda…Az akadémia iránt…A felség / I. Ferenc/ megengedi, hogy az intézet felálljon; egyedül azt kívánja, hogy plánuma tökéletesen dolgoztassék ki, és a társaság magának statutumokat szabjon…a Nádor által…helybenhagyás végett Őfelsége elébe fognak terjesztetni…újabb ajánlások is történtek…a Nádor 10 000 forintokat ad…még mind nem elégséges…az austriai ház igen kedves szemmel nézi nyelvünk emelkedését…Prof Márton…előfizetőket gyűjt munkájára: „Értekezés a magyar nyelv természetéről…”Az ódik ődik formáról való tanítás nem igen nagy hasznunkra leszen…   /4/

 

Bajza > K, Pest, 1829.11.16…Szándékom az vala, hogy minden évben négy külföldi drámát adjak…kéziratoknak nem leszek szűkében…Lessing,…Schiller…Szenvey Schilleréről le kell mondanom…Kisfaludy Károlyt már megnyertem…   /4/

 

Bajza > K, 1830.01.12…Méltóztassák tudatni, szabad leszen-e Emilia Galottit kiadnom, s ha igen, hajlandó-e a Tek. Úr figyelmet fordítani azon észrevételekre, melyeket…tenni kívánnánk…    /4/

 

Bajza > K,  1830.02.26…Itt veszi a Tekintetes Úr észrevételeimet a fordított Galotti Emilia iránt…

…szomorú hír…Virág Benedeket eltemettük…Gróf Széchenyinek kijött nagybecsű munkája, a Hitelről. Még nem volt magyar könyv mely felől a publicum ítéletét tudni annyira óhajtottam, mint ez…     /4/

 

Bajza > K,  1830.04.06…A Döbrentianusok…belém akaszkodnak, mert amit felőlök a Minervában mondék, s nemsokára megint mondani fogok, soha nem bírják megemészteni…A könyv a jövő pesti vásárra megjelenik…Emilia Galotti, szomorújáték németből Lessing után Kazinczy Ferenc…    /4/

 

Bajza > K,  1830.07.06…A Tekintetes Úr nagy tévedésben látszik lenni, ha mint levele mondja, azt hiszi, hogy én Emiliában változtatásokat tettem…az írókat a magok egész sajátosságokban szeretem látni, és semmit nem gyűlölök inkább, mint redaktorainknak azon módját, mely szerint az író ortográfiáján, grammatikáján, syntaxisán, sőt nem ritkán stylusán is meg nem kérve, változtatásokat tesznek…    /4/

 

Bajza < K,  1830.12.30…időmnek nagy részét az Auróra gondjai vették el; ami ebből fennmaradt, az én elfelejthetetlen Kisfaludym ágya mellett volt a barátságnak szentelve…

Kritikai Lapjaim I. füzete januárius 15-ig elhagyja a sajtót. Gróf Dessewffy ott fogja megnézhetni képét az általam elébe tartott tükörben…    /4/

 

Bajza > K,  1831.03.10…azt nem tudom megfogni, miért kelljen az igazság vagy legalább a meggyőződés szavát szeretetnek elnyomnia, kivált ott, hol magunkat bírákká tettük…verses munkát prózában adni nem szerencsés gondolat; hogy született magyarnak…a német nemzet literatúráját gazdagítani akarni hazafiútlan tett…   

Az a mi igen nagy bajunk, hogy a szeretet velünk magasztaltat, csodáltat, s csak annyit sem enged meg, hogy néha kétlenünk is szabad legyen…

Mit jelentsen az, hogy a Kritikai Lapokat a Tek. Úr huszonnégy órával később látta, mint Kölcsey?…ha ez vétek-e, s az lévén, az én vétkem-e?…

…az ellenbírálatot nem nekem a Kritikai Lapok számára, hanem a Tudományos Gyűjteménybe adta a Tek. Úr…ezeket szóval akartam elmondani…   /4/

 

Bajza > K,  1831.03.17.  Vettem a Tek. Úr válaszát. Azt kell gondolnom, a Tek. Úr az én levelemet elolvasásra sem méltatá…a Tek. Úr a szép társaságok tónusában szeretné folytatni, azokban pedig csak hódolat kedves, az ellentmondás vétek…vétkem…hogy a Gyöngyök bírálatát kiadtam…kész vagyok bocsánatot kérni, engesztelőleg nyúlni azon kéz után, melyet a magyar nyelv dicsőítésére kentek fel az istenek     /4/

 

 

 

Baróti Szabó Dávid        / 1739 – 1819/

 

 

        Egy ledőlt diófához

 

Mely magass égnek szegezett fejeddel,

Mint király, állasz vala társaid közt,

Tégedet látlak, gyönyörű diófa,

Földre terítve?

 

…Nem volt kül-erőszak: ott benn,

Önmagadban volt megölő mirigyed

S titkos elejtőd.

 

Im egész bélig gyökeredet kirágták

A gonosz férgek, s az elett odóba

Hangyabolyt híttak! – Mi nyüzsögve járnak

Most is alattad!

 

Átkozott vendég! Viperák szülötti!

Ah szerencsétlen fa! – hazánk, szelid ég,

Szűz virágjában tehetős karoddal

Tartsd meg örökké!                           1790

 

 

Szemere Pál > K,   1810.01.18…Baróti Szabó az Énéis öt könyvét árultatja. Hatvan esztendős Poétától sok ez a fordítás. Nálunk Szabó annyit cselekedett ez által, mint az öreg Wieland a Cicero leveleinek fordításával a Németek közt…  

 

K > Sipos Pálnak,  1810.04.10…nagy por támadt Révai és Szabó Dávid között, s egész Magyar Ország Révai részén van, sokat nyerne poesisunk, ha a szókat bátrabban rakhatnók rendre…

 

Szemere Pál > K, 1810.04.27…Kazinczy F. jegyzete a levélhez: „Réval hagyott maga után követőt Horvátban, Szabó Dávid Batsányiban lelt Védelmezőt, Kazinczy Szemerét hagyta maga után; íme én, csak én maradok holtom után követő nélkül.”  Szemere Pál szájából…

 

Szemere Pál > K,  1810.12.29…A napokban Baróti Szabó Dávidhoz kezdettem el egy episztolát. Csak egy-két versig boldogulhattam benne…

 

K > Berzsenyinek,   1811.03.08…Szabó Dávid oly silány grammaticus és oly makacs elállani a maga egyszer már elfogadott hypothesisétől…

 

K > Döbrenteinek,  1811.04.21…”Szabó Dávid jó ember, s szereti a hazát” Ha ez úgy van: pedig úgy van: valljuk róla ezt. De ha úgy van, hogy igen igen rossz versei vannak, s hogy Gvadányit tartván jó poétának s jó Historicusnak, ízetlen ember – pedig ez is úgy van ám – úgy esztrengára vele, nyírjuk meg. Ezt cselekvém Virgiljének recensiójában…Nincs az ilyenben kegyelemnek s barátságnak helye…Nem emelkedett fel lelke soha annyira, hogy a Római Költőket úgy értse, mint Heyne tanítja őket érteni…

 

 Baróti Szabó Dávid, Kassán az akadémiai gimnáziumnál retorikát tanító professzor 1777-ben kiadá rímtelen verseinek kötetét, s én új világba voltam általtéve. Láttam, mely út nyílt meg előttünk, láttam, kevés esztendők alatt hová fogunk eljutni, s lángoltam meglátni a halhatatlan embert. Egy nyavalyás versezetem megvitte neki tiszteletemet, s a tisztelt férfi nyájasan felelt, búzdított…         Az én életem

 

 

Batsányi János  / 1763 – 1845 /

 

         A franciaországi változásokra

 

     Nemzetek, országok! Kik rút kelepcében

     Nyögtök a rabságnak kínos kötelében;

     S gyászos koporsóba döntő vas igátok

     Nyakatokról eddig le nem rázhattátok;

     Ti is, kiknek vérét a természet kéri,

      Hí jobbágyitoknak felszentelt hóhéri,

      Jertek! S hogy sorsotok előre nézzétek,

      Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

                                     1789

 

 

K > Horváth Ádámnak,   1789.08.21…minő boldogság öszve gyűlni és egymást közelről esmérni. De ismét, hát ha egy-két Batsányi támad, s elnyomja a szabadságot a maga gorombaságával, összve veszti a tagokat…

 

K > Ráday Gedeonnak, 1790.01.05…Egy célra törekedünk és ezen tekintetben még Batsányit is, azt a garázda, magával nem bíró, büszke embert is szeretem…

 

K > Szentmarjay Ferencnek,  1794.08.22…Azt is beszélik, hogy Martinovics tortúra által faggattatott, nem tudom miknek kivallására. Vallott és azonnal igen sokat fogattak el és  titkon meg is ölettek. Az elfogottak nevei közt volt a Batsányié is…

 

Batsányi János > K,  1802.06.16…Vettem az úrnak május 29-én Érsemjénről írt és az újhelyi postára feladott barátságos levelét.

Örömmel értettem belőle, mind azt, hogy az úr nem feledkezett el egészen rólam …

Az úrnak irántam mutatott szívességéről nem kételkedem, sőt én azt ezen barátságos levélből is újra tapasztalom; s ugyanazért hasonló szíves indulattal viszontagolom. Gyakran meg fogok én az úrról emlékezni, - oly egyenességgel, amelyet karakteremben mindenkor láthatott…Nékem mindenkor valóságos gyönyörűség volna az úrral, mint egy oly tudós, értelmes, jó ízlésű és érzékeny szívű hazafival tovább is levelezni…

Ami engemet magamat illet: könnyen megtörténhetik, hogy én amíg élek, semmit sem adok ki nyomtatásban…a celebritást soha nem kerestem…Ossziánt azonban el akarom készíteni…

Azon magyar írók közül, akiket nevez az úr levelében, Csokonait nem ismerem…Hogy üresen ne menjem levelem, ide zárok egy nyomtatványt Mantuám*ból, gondolván, hogy talán még nem olvasta az úr…ideje már, hogy hosszú levelemet bérekesszem. Éljen az úr boldogul, csendes magánosságban! Feledkezzék el a világnak lármás mozgásiról s mulassa magát a múzsák vigasztaló és gyönyörködtető társaságokban…Emlékezzék meg néha néha énrólam is, aki változhatatlan barátsággal s szíves indulattal vagyok…

          * Nem sikerült kiderítenem, mi az?

 

Az esthajnalhoz

 

Hijába csillogsz, dísze az éjjeli

Mennyboltozatnak! Csalfa reményt te rám;

   Hijába biztatsz; - megtanultam

   Mézes igéretid mit adnak.

 

Zokogva térek fényed elől oda,

Hol csendes árnyék lengedezésiben

   Sírhalmaim, halvány virágok

   Illatozási között feküsznek…..

                         KAZINCZY          Magyar Museum, 1788. I.   4.oldal

 

Koporso írás

1785 esztend

 

Állj meg ó Hazafi, tekénts e táblára

Itt nyugszik, s változik hajdani porára

A nagy ORTZYaknak méltó Onokája,

ISTVÁN, Magyar Ifjak dicsőült példája….

                           BATSÁNYI          Magyar Museum, 1788. I.  5. oldal

                                                                                /a fentivel szemben/

 

Vitkovics > K,  1809.04.29…Horvát István…írt volna is hozzád, ha a Bécsből ide futamodott hír el nem kedvetlenítette volna. Tudniillik a zalaiak Batsányi János úr zászlója alatt a legveretlenebb kenderből font mastixszal kelnek ki ellene, íly cím alatt: „boldogréti Víg László álnév alatt lappangó Horvát István 25 esztendős gyerkőcének garázdálkodásai…”      /12/

     

Kazinczy > Pápay Sámuelnek, 1809.11.13…Igaz-e, hogy Batsányi a franciának tolmácsa volt? Csudálnám, mert ő a Concipistaságért igen hív vala.

 

Horvát István > K, 1810.01.26…A napokban vettem Bétsből Ferentzi János barátomnak tudós dolgokkal terhes levelét…Kereste szállásán Batsányit, s helyette feleségét találta. A tudós férj, hogy a politia bosszúját elkerülhetné, Marette barátjával Párisba utazott, elhitetvén kedvesével, hogy ő elutazván néhány nap múlva visszatérni fogna. Mindennek a proclamatio fordíttatása és Hungarus ad hungaros nevű könyv iratása volt oka. Sajnálkodom szerencsétlanségén s a környűlállásokból alig tudom vádolni vigfyázatlansággal. A jobb szerencse boldogítsa éveit…

 

Batsányi > Baumberg Gabriellának, 1800. 02. 25. Mely néven nevezzelek, mikor írni kezdek néked? Vagy mit mondjak néked elragadtatott lelkem e leírhatatlan, megnevezhetetlen, soha nem érzett gyönyörűségében, oh életem élete, fénye és üdvössége! – Te legistenibb lény nemednek legmagasztosabbjai között!...

Baumberg G > B, 1810. 04. 04. Leveledet, édes Jánosom, Isten küldötte nékem vigasztalásul a csüggedés nehéz órájában. A hiábavaló várakozás kezdett már megfosztani nyugalmamtól. S lám, egy madárka berepült csendes kis szobámba, s egy kedves híe felvillanyozta újból lelkem gondolatait…itt a legutóbbi napokban halálhíredet terjesztették. Ez is azonban csak ellenségeinknek volt rosszakaratú koholmánya. Az ostobák!...

                                                                                                          Magyar szerelmes levelek, Gondolat, 1976.

 

K > Cserey Farkasnak,  1810.02.26…Egy tegnap vett levélből értem, hogy a magyar literatúrának egy Bécsben lakó barátja felkeresé Batsányit s csak a feleségét találá. Az uram engemet elhagya, mondá ez; Párisba ment Maret-val… Ez a boldogtalan ember rendes utakat tett, meg nem férhetvén soha bőrében…Camerális tisztségre vágyott. A Szatmár vármegyei főispán adminisztrátora akkor a kassai kamarának cancellistának nevezte ki. Ott a cancellista az adminisztrátorát duellumra hívta ki…Itten nyaka tört a bohó fiúnak. Gróf Forgács Miklós secretariusának vette. Szolgálatjában volt, mikor elfogattatott. Haza szabadulván Kufsteinből, gróf Sauraunak protekciója által könyörületességből diurnista leve a Banco-Amtban. Itt eléggé nemes vala a titkos polizeyba keveredni, s ezt szolgálta…

elvevé…Fräulein Gabriela von Baumberget, egy vénlányt. Ennek verseit kiadatta…ő fordította magyarra a proklamációt…elmenvén Bécsből a francia, ő is elment. Ez a Batsányi története. Mondd el, szeretnél-e ily utakon boldogulni? Én csak azt a szerencséjét irigylem, hogy sokat tanulhatott Bécsben s sokat lát, tapasztal, tanul Párisban…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.03.12…Hogy Batsányi Bécset s feleségét elhagyta s Párisba ment minister Maret-val, leveledből értettem legelébb…Minden íróink közül egyedül Batsányi az, akivel én megférni nem tudtam. Irtózom útjaitól, melyeken magának kenyeret és titulust szerzett Bécsbe. Báróczytól tudom, hogy Somsich, ki neki 1796 költőpénzt s élelmet adott, kénytelen vala őtet marha-embernek kiáltozni. Hogy 1803 a titkos polizeyba volt felavatva s levelek tördelései körül szolgálta a státust…Bécsben mindjárt első látogatásomkor kért, hogy hozzá többé el ne menjek, mert ő szem alatt van…Hát az mit mutat, hogy az annyira kedvelt anyai nyelv eránt megholtnak mutatta magát…ódáját úgy adni ki, mint a maga mívét…

 

K > B, 1810.03.16…Márton József leveléből tudom, hogy minister Marét, ki Batsányinak Kufsteinben 1796. szomszédja volt, vele fordítatta a proclamátiót, és hogy ez egy Hungarus and Hungarust is írt. S ezért nem mervén a béke után Bécsben maradni, ellódult láb alól, s itt hagyta feleségét.

 

Cserey Farkas > K,   1810.04.03…Batsányi egy alacson ember, és ő talentumait emberisége díszét alacsonyító cselekedetekre fordíttya. Az ilyen semmi gaz embereknek mindég szomorú végek szokott lenni…

 

K > gr. Dessewffy Józsefnek,   1810…Bécsben Sándor Istvántól, a Sokfélék írójától értettem, hogy Batsányi is előlép sok esztendei homályából s kiadja verseit. Ő egy nap a Vademberhez jött enni, hol én egynehány magyarral asztalnál ültem. Egy fiatal magyar asszonytól tudom, hogy ő nékem nem barátom és így amint másfelé pillantva belépett, én őtet látatlanná tevém, hogy ha néki tetszik, szóljon velem, ha nem tetszik elmehessen mellettem s fennszóval beszéltem magyarul. Székem megett ment a más szobába…

 

Szemere Pál > K,  1811.01.05…Batsányi úr…Párisban  Status Consiliariussá tétetett…/állami tanácsos/ .

 

Szemere Pál > K,  1811.05.24…Utunkban előtaláltuk Virágot…A beszéd tárgya Szabó, Rajnis lett és Batsányi. A sokat ígérő többnyire keveset szokott adni, úgymond Virág s így Rajnis, így Batsányi; pedig mind a ketten szörnyen szájasok voltak…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1815.01.17…Batsányi és én barátok soha nem lehetünk; karakterünk egészen ellenkező, de ízlésünk sem egyezett soha s most még kevésbé. Én irigye vagyok-e az ő érdemeinek, azt ítéljék meg, akik azt nálamnál jobban tudhatják: ő az enyémnek annyira nem az, hogy Marmontelemet midőn 1808 megjelent, nevetségessé akarta csinálni és ő adta a tónt, hogy nyelvrontónak nézzenek túl-a-dunai barátai.

 

K > Horváth Istvánnak,    1817.01.13…Takács előttem Faludit, Rajnist és Batsányit nevezte a magyarság Atlaszainak. Én megismertem ezeknek érdemeiket, de kimondanám, hogy minden érdemek mellett nekem ők nem nagy ideálom s hogy meg nem tudom fogni, miként fordíthatta Rajnis oly esztendei gondok után is oly rosszul Virgil Georgikáit. Megígértem neki, hogy mihelyt haza jövendek, megolvasom amit Batsányitól bírok s érzéseimet tőle meg nem fogom tagadni…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1817.03.08…De úgy írni, éppen úgy írni, mint Faludi, mint Rajnisnak Virg. Georgiconja, mind mind az amit Batsányitól, Kisfaludytól Csokonaitól ismerek, noha én ezeknek mindenikét bizonyos restrictiókkal s exceptiókkal igen jó, igen tiszteletes íróknak tartom, nem akarok

 

K > Szemere Pálnak,  1817.05.07…Kassára jutván mint notarius s mint inspector / ekkor valék Bécsben először…/ igen gyakran valék Barótinál s mindég barátságos lábon vele, míg az ördög Batsányit fel nem hozta. Midőn ez a piaristáknál tanult Pesten s még nevét soha sem hallottam…a fiú preceptori hangon tarta nekem tanítást. Elhűltem a fattyú impertinenciáján…

 

K > Kölcsey Ferencnek, 1817.06.14…Takács nekem Faludit és Batsányit nevezte a tiszta magyarság herosainak…Batsányi magyarságát tagadtam valami nem tudom minek s megígértem, hogy haza jövén mind megolvasom, amit Batsányitól bírok, hogy láthassam, az ő ítéletekre térhetek-e…

 

KIS GYŰLÉS, aug. 5. 1847.   Fáy András helyettes elnöklete alatt /  Jelen: Bajza…Vörösmarty…Pauler…

TOLDY FERENC titoknok: Még egy férfiú élt,…II. József nagy következésű korának egyetlen maradéka, Batsányi…emlékezetét…e körben ünnepelem…

…alig múltak el a szenvedett viszontagságok első évei, visszatért felhagyott irodalmi munkásságához. Régi szándéka a nemzet költőit bírálati kiadásokban feltámasztani…Batsányi…tekintete s egykor Rájnison vett diadalma, valamint Kazinczy iránti régi gyűlölsége…sikert látszott igérni zászlóragadásának…A megtámadás…Kazinczy ellen intéztetett s éles, heves és leszóló volt egyszersmind: de a kesztyű sem a megtámadott által nem vétetett fel, sem a nagyobb közönségnél visszhangra nem talált…

Academiai Értesítő, 1847. augusztus

 

 

Berzsenyi Dániel  /1776 – 1836/

 

 

                            Napóleonra

 

            Nem te magad győztél, hanem a kor lelke – szabadság,

            Melynek zászlóit hordta dicső sereged.

            A népek fényes csalatásba merülve imádtak,

            S a szent emberiség sorsa kezedbe került,

            Ámde te azt tündér kényednek alája vetetted,

S isteni pálmádat váltja töviskoszorú.

            Amely kéz felemelt, az ver most porba viszontag;

            Benned az emberiség ügye bosszulva vagyon.

 

 

Kazinczy Berzsenyinek / a továbbiakban K > B/,   1808.10.21…épen most készül egy más, Csereyhez, jambusaim felől, hol a magyar poesis felől is szóllok, s Berzsenyimnek nevét magasztalva fogom említeni…

 

K > B,   1808.10.23…Imhol vannak verseid aszerint letisztázva, amint tehetségemtől várhatod. Bátor kézzel bántam leírásokban, de nem kívánom, hogy változtatásaimat vaktában s meggyőződés nélkül kövesd…manuscriptumod autogaphiai gyüjteményem gazdagítására nálam marad    /8/

 

B > K, 1808.12.13…nem maradt elrejtve az én jó igyekezetem s törekedésem! Ezen gyönyörű szempontból magyarázom én egyedül azon szíves hajlandóságot, mellyel az Úr múzsámat öleli…Ígérem, hogy mindazon időm, melyet magamtól, feleimtől, szorosabb függezetemtől elragadhatok, a tudományoké, hazámé…Hogy ortografiám és interpunkcióim hibások, igen tudom, ennek oka az én tanulásom módjában és karakteremben van. Nékem oskolai tudományom nincs…oka ennek az én szüntelen izgó és kalóz elmém…    /11/

 

B > K, 1809.01.18….Hogy az igazság hallására és elfogadására alkalmatlan nem vagyok, hogy munkám tökéletességének az önkényt örömmel áldozom, bizonyos lehet uraságod… Becsüljön meg tehát uraságod a hív vezetőnek bizodalmával s jó akaratjával…május 6dik napján leszek 29 esztendős. Az elme néha eleibe hág az életkornak…Az én egyedül való barátaim  a magánosság és elmélkedés…Az én verseimet tudtomra még csak Kazinczy és Kis látta…Itt az a hír, hogy ismét  diéta lesz és az insurrectio modificaltatni fog. Az Isten szállaná meg hazánk atyjait, hogy a nagy heroizmust egy kevéssé modalizálnák…alkotmányunk talp támasza a nemesség, de már most a nemesek ereje nem a kezében, hanem a zsebjében vagyon…a szívnek is kevés befolyása vagyon. Egyedül az agy és láb végez…

Csak azt jelentem alázatosan, hogy ha még tovább is meg kíván uraságod engem tisztelni és örvendeztetni, maradjanak el az assesorok nevem mellől, mert én valóban még esküdt sem vagyok, nem is leszek…életem együgyű pláumában titulusok nincsenek, nem is lesznek… tituláljon uraságod niklai remetének vagy somogyi Diogenesnek…      /11/

 

K > B,  1809.02.14…Remetének, Diogenesnek nevezed magadat. De ez a kedves remete nem az anyaszntegyház istenségeinek papja, hanem azoknak, akik hozzánk Hellászból jöttek által…

Mit ítélsz te Európának változásairól? Óhajtanám tudni…Ezen a diétán, valamint a tavalyin, s előbbiekben is, megmutattuk tántoríthatatlan hűségünket, bizodalmunkat az uralkodóhoz…

Szemerének tegnap vettem levelét…Írj mihelyt tőle kezedben lesznek verseid, s igyekezzél minél előbb nyomtattatni…   /8/

 

B > K, 1809.03.12….Tekintetes hazafi! Az én tiszteletem oly szemérmes, oly félénk, hogy csak az ő testvérének, az illendőségnek karjain és ünnepi köntösben bátorkodik megjelenni uraságod előtt…eredetemet Zrinyi, Nádasdi, Gyulafi véréből vettem…Mondja meg uraságod kegyes grófnéjának…hogy az én gyermekeim, Lidia, Farkas, Antal Saltzman javallatainak becsületére váltak…Ami feleségemet illeti, középszerű mindenben. 14 esztendős korában vettem el, együgyűségben találtam és abból fel sem szabadítottam…testvérei kastélyokban és festett szobákban laknak, de ő énvelem kis szobában megelégedik. Ha módi ruhák helyett jószágot szerzek, nem zúgolódik, hanem a gyertya vesztegetésért és firkálásért néha nagy panasza van ellenem, de én azt Socratesként úgy hallom, mint a kocsizörgést ablakom alatt…

Én nem látom a magyart oly nyomorultnak, mint némelyek, sőt azt tapasztalom, hogy ahol a nép tiszta magyar és okos, magát legkevésbé nyomni nem engedi…Kultúrát kellene tehát kívánni, nem új constitutiót. Én amennyire ismerem a magyart, gazdag és boldog, s ahol nem az vagy a földje vagy maga az oka…

A jövő hónapban Pestre megyek…a második vers után még ezeket ragasztom…/11/

 

B > K, 1809.05.05…ha kisebb volna nyavalyám, elhagynám ágyamat…Itt a tisztválasztás 27dik ápr. volt…az insurrectiónak minden kidolgozása gr. Festetits Imre praesidiuma alatt ment véghez…egyik nyavalyából a másikba estem. Még eddig a múlandóságnak semmi magvát nem éreztem ereimben, de most érzem egész semmiségemet és csüggedek…    /11/

 

B > K, 1809.11.25…A te varásló szózatod is kitsalt engem azon iszapból, amelyben ezen zivataros idő temetett…Te nem temjént, hanem ítéletet kívánsz. De tudod-e azt, hogy az én ítéletem nem lehet egyéb mint temjén…

…magamat hol házi bajaim, hol a politikai zivatarok akadályoztak; mast egy falka ártánt kukoritzálok, s mihelyt ezt eladhatom, megyek…néhány darabokkal szaporodtak verseim…Elküldöm azokat néked, mihelyt időm lesz a letisztázásra, hogy azokat lásd és meggyaluld, minek előtte sajtó alá kerülnének. Sok darabjaimmal úgy vesződöm, mint vak Béla azon várával, mellyet a Ság tetején akart építeni: amit nappal tsinálok, éjjel leromlik…

 

K > B, 1809.12.12…írd meg, verseid sajtó alatt vannak-e már s azolta, hogy leveledet vettem, min és mit dolgoztál?…

…Hidd el, akkor is, midőn halni fogok, kevélykedve fogom nézni, hogy engemet Virág és Dayka, s Kis és Berzsenyi szerettek

…egy leány atyja levék. Thaliem gyönyörű…Hát Te nem szaporodtál-e? nem fogsz-e? Szaporodjál, kérlek, Szükség, hogy a te véredből és lelkedből sok vegyen részt…

 

K > B, 1810.01.01…Kérlek ne halaszd pesti utadat; verseidnek csomóját Szemerém által fogja néked adni; olvasd meg s küld nekem vissza, hogy egységet hozhassak változtatásaid után beléjek…belé vert pénzed nemsokára visszatér.

Én csak arra kérlek, hogy ne tartsd áldozatnak némely darabjaidat kirekeszteni ezen gyűjteményedből. Inkább kevesebb legyen, de mind jó…

…Szemerét arra kértem, hogy néked békét ne hagyjon, míg magadat számomra le nem festeted a legjobb portraitirozóval, akit Pesten és Budán találsz…Csak hasonlítson hozzád a kép! Ez a legfőbb kívánságom, mert a mi mostani rossz festőink a magok tudatlanságokat azzal mentik, hogy ők mint mívészek, in das Schönere festenek…A kép nem szükség, hogy nagy légyen…

…Nekem már elég tömjént gyújtottál, s ámbár engem a tömjén fojt, örvendek e tömjénnek, mert azt hirdeti, hogy engem Berzsenyim…szeret…

 

K > B, 1810.01.22…nemcsak mint barátomat, hanem mint egyikét az életben levő legelső poétáknak is igen forrón szeretlek s tisztellek…

 

K > B,   1810.02.24…úgy hiszem, hogy a Dayka verseinek kiadása után Kis István hajlandó lesz a te verseidet is kiadni. Szeretném, ha éppen azon formátumban, azon betükkel nyomattatnának verseid, hogy két kedves barátom és poétám egy formában állhasson könyveim közt…

 

B > K,   1810.02.25…Nagyérdemű Barátom!

Az én kínos pesti expedícióm meg van babonázva. Mindég készülök oda, mint a franciák Angliába, s azonban mindig tsak itthon maradok. A te sok barátságos zaklatásidra megindultam…egy hitvány hídról ledűltem és sántán, bénán tértem vissza jobb kezem oly ütést kapott, hogy tsak mast foghatok először tollat az írásra…

Igazításaid igen helyesek!…elég időm lesz annak kiegyengetésére. Írd meg, kérlek bővebben is észrevételeidet, semmit el ne titkolj! Én tetőled örömmel tanulok…

…a nemes önérzés tette lelkedet alkalmassá ezen szépségeknek előhozására, melyekhez hasonlókat én még nem ismerek…

 

B > K, 1810.02.26…Terpszichore , ez értelmére nézve akármelly szép, de hangjára nézve rút…

Engeszteld meg minek a meg, holott előbb egy szóval ki tudtad mondani, így: engeszteljed. Ez sokkal kényesebb és a metrumra nézve rövidebb…

…Ez nem tudós kritika, hanem csupán az én ízlésemnek mesterségtelen tapogatása…az étek ízéről a nem szakács is tud ítélni…

 

K > B, 1810.03.16…Hitted volna-e, hogy Napóleon Bécsből visz mátkát? Nem én. De csakhogy innen vitt. Micsoda következéseit várod e házasságnak?

 

Vitkovics M. > K, 1810.04.06…Berzsenyink itten volt! Tsókoltam őtet s éjtszakáztam vele. Oly nagy ellenzetet, mint amilyen vagyon az ő külső viselete, tartása, bánásmódja és poézisa közt, lehetetlen csak képzelni is. Lepingáltattuk őtet számodra. Elég szerencse és öröm énnékem őtet láthatnom…

 

B > K, 1810.04.18…Ha terhedre nem lenne, igen szeretném, ha azon darabjaimnak hibájit, melyeket gyűjteményemből kihagytál, előmbe terjesztenéd, hogy azokat megigazítanám, vagy ha az lehetséges nem lenne, crisisedből tanulnék. Én azokon kívül is kivettem egy néhány dalokat: de azok között, melyeket Te kihagytál, vagynak némely darabok, melyeket kivetni sajnálok. Meglehet, hogy ha botlásaimat megmutatod, másképpen gondolkozom, mert tudod azt, hogy nékem teóriám nincs…

 

K > Sárközy Istvánnak, 1810.04.19…Láttad-e már az én kedves Berzsenyi Dánielemet? Pesten volt, s ott nagyon megszerették úgy is mint poétát, úgy is mint filozófust, úgy is mint ember. De azt írják, hogy ő éppen nem az személyében, ami versében…

 

Szemere Pál > K, 1810.04.27…szerencsésen által indulánk. Temérdek nép várakozott a budai részen…elértünk a Lúd vendégfogadóhoz, hol Berzsenyi szállva volt…Kölcseyvel találkozám s kedvünk jött ismét megkeresni Berzsenyit. Hijában. Csak kocsisát találtuk…az uram őkigyelme házas. Van derék két fija s egy lánkája…Az olvasásban legtöbb mulatságot talál… A hídon ballagánk…alacsony termetű magyar velünk szemközbe jő…az úr nem tekintetes Berzsenyi úr? Az vagyok. S az úr? Én Szemere Pál…Úgy kerestettem az urat, mint a tűt. Hét forintomba került, míg megtalálhattam. Ekkor Kölcsey felé fordult…Nevetnem kell, hogy Szemere úr rám esmért…a somogyi falun lakót könnyű kiesmérni…

Délután a portrait-mahlerhez vezettük Pesten…A festő munkájához fogott s másfél óra múlva elkészítette az első rajzot… Berzsenyi magyar mentében van festve…

…Budára tértünk…Vitkovics és Berzsenyi örvendettek egymás látásán. Berzsenyi bort parancsolt…Vitkovics dalolt, s dalolt Berzsenyi is. A teátrum ideje elérkezett, s oszlanunk kellett…Vitkovics…búcsúzni kezde Berzsenyitől, s nyakába borulván megcsókolá azt. Berzsenyi mosolygott s ezt felelé igen igen különös képpel és hanggal: Megengedjen az úr, pipa van a számban, nem csókolhatom meg…

…hazafelé kísértük Budára Berzsenyit. Ott ismét poharak között kezdettünk declamálni. Legelőször Kölcsey teve próbát. Kölcseynek declamatiojával nem volt megelégedve Berzsenyi…Éjfél után 2 óra felé volt az idő s elválni akaránk. Berzsenyi igen marasztott bennünket…

Másnap Kölcsey ágyban lele bennünket. Magamra hánytam ruhámat s Berzsenyi bennünket reggelire a Hét Választófejedelemhez vitt…Innen Pestre mentünk a képíróhoz. Két óráig üle nékie Berzsenyi, s a fő szerencsésen eltaláltatott…

…a Paradicsomba tértünk be…Berzsenyi Biharival sokáig hegedültetett s annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy a más szobában utána  várakozókról egészen elfelejtkezett…

Három óra felé válánk el. Csak egy kézszorítás volt, mit Berzsenyi szobájában való elválásunkkor nyerhettünk. Nem! Csókot kell tőle kapnom, törik-szakad! S midőn társaim, Vitkovics és Horvát már az utcán voltak, megöleltem Berzsenyit s ajkaink öszveforradtak. Csókkal ereszté el az utánam jött Kölcseyt is…

 

Saly Noémi 32 sort idéz a fenti levéből a Magyar Napló 2004. decemberi számában. A kiemelt sorok – melyek Salynál és nálam gyakorlatilag egyeznek -  előtt az itteni részletnél bővebben, utána kevésbé. A lényeg ugyanaz mind a két idézetben. A lelőhelyet pontosan közli: K.F. levelezése…VII.. 402-403.

 A levél előtt  Hűlt hely c. írás található, ebből részletek:

Végy egy pulit. Röpül, hemzseg, kacag. Fajtáját meghazudtolva időnként ásni fog, mint egy kotorékeb. A legjobb hely erre az az elnyújtott háromszög alakú senkiföldje, amelyen az orgonabokrok tövében számos korábbi gödör…A háromszög talpa a „Virág Benedek-háznak” nevezett, három régi épületből összenőtt komplexum tűzfala…Hogy pontosan hány épület állt itt az ostromig, amelynek során Virág Benedek igazi lakóháza, a Hét Választó Fejedelemhez címzett fogadó, a Lyka-ház és egyáltalán: mind az összes elpusztult, azt nem lehet pontosan kideríteni…Hűlt hely, senkiföldje. /Egészen pontosan: az osztrák állam tulajdona. A hetvenes években adta el nekik valaki…/ Ha nem mesélek, ki áll meg itt?

A puli közben eltűnt a maga-ásta időalagútban. Látom, amint páter Virág térdére fekteti földes pofáját.

 

K > Pataky Mózesnek, 1810.05.07…Közlöm itt a tegnap vett Berzsenyi Dániel úr ódáját. Ez a kedves barátom Somogy vármegyei földesúr s Niklán hivatal nélkül lakik. Tegnap lépett a 30-dik esztendejébe…

 

K > Szemerének,   1810.05.12…Azt tudakozza uramöcsém, hogy mi az itéletem Berzsenyi felől. – Én őtet csak verseiből, leveleiből s a mi Szemerénk tudosításaiból ismerem. Versei igen szerencsés  poétát, levelei igen igen nemes lelkű, nagy talentomú s tüzű embert, hazafit s barátot mutatnak….ő egy kis Sonderling, egy kis Rousseau…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.06.01…Berzsenyi, miolta nálatok volt, nékem egy rövid levélkénél többet nem írt. Megvallom, nem fojthatom meg magamban egy bizonyos gyanúmat. Nagyon sajnálnám, ha ez a kis Rousseau elvonná tőlem szeretetét…

 

B > K,  1810.06.23…úgy kell lopnom azon szebb órákat, melyekben magamat néked és a múzsáknak adhatom. Én poétának sem elég gazdag, sem elég szegény nem vagyok…

Írj te, kérlek annál hosszabban, minél én rövidebben!

Verseimmel sok vesződségem volt, míg némely hézagokat kipótolhattam: de ne várd, hogy én, ki a poézis teóriáját soha nem tanultam, az én nagy teoretikus barátomnak kedvét mindenben betölthessem, mer minden iparkodásom mellett is sokakat kéntelen valék meghagyni az eredeti nyersességben

Pesti barátaidat hozzád méltónak találtam. Köszönöm néked azon vidám napokat, melyeket az ő társaságokban éltem…

…az idén szándékozol engem meglátni…házamat addig is…kicsinosítom, könyveimet rendbe szedem s legjobbik Gombai aszúboromat bepecsételem. Hozzon Isten!… fogok énekelni…

 

B > K, 1810.07.05…Engedd meg, hogy kérdéseidre röviden feleljek: Plutarch szerint Aethra Theseusnak anyja…Vesződöm, mint te, széllel, esővel, hideggel, meleggel…a sok eső mast néked okozott károkat, taval pedig nékem csaknem minden gabonámat elrohasztotta és ötszáz kedves selyem birkámat megölte…

 

K > B 1810.07.12…Feleségem képét kívánod…tíz esztendő előtt Kassának gyönyörűsége volt… 1800-ban ő volt a kassai leányok koszorújában az első rózsa. Az a Sophie most nincs többé; oly nagy mindenben a változás…Neki még most is megvan angyali szépségű termete, de elvirult emlőkkel: ez a kép pedig egy patyolatba öltöztetett konyha-szüzet mutat. Ezt én dugom, nemhogy neked küldhetném.

…Bécsbe megyek…nem fogom látni Miklát…De nem halok meg addig, míg Berzsenyimet e szívre nem szorítandom…

 

K > B  1810.07.21…ily geniális leveleket mint a tiéid, én senkitől nem vettem…Plutarh megvan könyveim közt, noha azt a 8 kötetből álló exemplart, mely a fogságban volt velem, Munkácson hagytam az oda kerülendő s ott hagyott rabok mulattatására, 70 darab más könyveimmel…

 

K > B  1810.08.26…minden leveled felér egy dallal…Én nem lelem végét leveleimnek, midőn hozzád írok, te pedig rövid vagy…

 

B > K  1810.09.01…Én oly kevés és embert szeretek ezen a világon, hogy én teveled igen sokat vesztenék…

A gazdagoknak többnyire a dús asztal és a heverés a veszedelmek. Ezek a természeti erők harmóniáját megbontják…Nem ez-é bajotok? Ha ez, éljetek kérlek mindenek felett az én együgyű preskripciómmal, mely nem egyéb mint: diéta és mozgás. Grófnéd kertészkedjen, te pedig lovagolj…hathatósabbnak gondolám én az igen meleg izzasztó ferdőt…minden mérget…elválaszt és kihajt. Én ennek csudálatos hasznát tapasztaltam…

Mely sok van még ezen a világon, melyet én nem tudok, pedig mely igen vágyódnám ebben mindent megtekinteni, minek előtte belőle kiköltözném…

Csakhamar jobb gazda lettem, mint atyám. Somogyi jószágomat kiváltván, többet kaptam rétben és szántóföldben ezer holdnál s úgyszintén egy igen szép szőlőt, mely hat- s hétszáz akó legjobb bort terem. Ezekhez tudván az én életem módjának nagy egyszerűségét, tehát én elég gazdag vagyok…

 

K > B,  1810.09.24…Kezemben végre képe annak a szép lélek külsőjének…kövér testben lakik az; de hogy ily kövér légy, azt meg nem álmodtam…

 

K > B,   1810.10.13…Én lovagolok, mégpedig ezután Wesselényi leányán, a szép Anikón. Egy nagy testű kancámat beküldém Zsibóra, hogy bocsássa reá azt a ménét, melyet ő mint tudós istállómester kancámhoz legillendőbbnek ítél. Egy tízezer fontos /~ 450 kg/ mént ereszte reá…

 

K > Dessewffy Józsefnek,   1810.10.12…Kishez belépvén egy kötet verssel ugrott előmbe. Egy Zala Vármegyei fiatal s már házas földesúr /Berzsenyi Dániel, a Luther tanítványa/ reá bízta verseinek kiadását…az ortográfia és az interpunkció benne képzelhetetlenül vétkes. De a versek oly jók, sőt oly bájolók, hogy nem lehet szíves elragadtatás nélkül olvasni…Görög mértékre is sokat írt…

 

B > K   1810.11.23…Az elmésség nékem nem tulajdonom ugyan, de mégis látom, hogy epigrammáid igen elmések…

Verseim hét holnapi bujdosás után ismét elértek Pestre…Mely nyomorult teremtmények vagyunk mi magyarok! Mely nehezen tudjuk magunkat az oláhoktól megkülönböztetni…mi éneklő madarak vagyunk, de a prédára lecsapni, mint a sólyom, nem tudunk.

Portrém nagyon hibás, ha engem igen kövérnek mutat. Vállam és mellem ugyan nem plátói, de kövér éppen nem vagyok…a képírót az én bélelt téli mentém csalta meg…

 

K > B,  1811.01.10…Nyilaim nem sértenek nyilván…miért akarod Te édes barátom, hogy személyt ne bántsank ezek az én nyilaim? A Jézus Kristus Isten volt, és mégis korbácsot kapott…Sok szabad versben, ami prózában nem szabad…Különben korbácsaim csak ilyenek, mint ami itt következik:

 

                 HIMFY

DAYKA. Tűzre felét!

 HIMFY. Vetem…

 

Ilyenek, mint ez volt, és ami itt következik:

 

                A BÉKÁK           Originál, de a pajkosság tónusát Aristophanesből vettem

Brekeke!                                  …minket az ég

Brekeke, brekeke!                  Saját örömére, s a föld örömére

 Kloax! Tuú!                            Zengeni hágy…

Brekeke, brekeke….

…Ha megzendül

Estvéli dalunk,

S00 örömünk eltölti az eget

Eljön Cynthia…

 

Köszönöm ígéretedet portréd iránt…Élj és szeress…

 

Berzsenyi > K,   1811.02.15…Tiszaiság, Dunaiság, Provincialismus. – Én úgy gondolnám, hogy aki a magyar nyelvet ismerni akarja, az egyik szemét a Dunára, a másikat pedig a Tiszára függessze és nem a nagy Dunát, de még a kis Gyöngyöst se rekessze ki, mindenkitől tanuljon és mindeniket úgy nézze, mint az egésznek elszórt tagjait…

 

K > ismeretlennek,   1819.03.06…Hát hol vette tudósítód, hogy a Brekeke a kanonokok kórusát festi? Én bizonyossá tehetlek, hogy ezt a magyarázatot most hallom életemben legelőször, s fejemben s szívemben soha még nem volt. Nekem soha még kanonokkal bajom nem vala…Az én Brekekém a Popcsok seregét festi, akik nem szenvedhetik a metrikus verseket. Ilyenek igen sokan vannak, még az én vidékemen, azaz a Tisza két szélén messze földre, s talán nálatok is…

 

K > Kis Jánosnak,   1811.03.25…Ugyan mit mondál a Brekekére, midőn olvasni még csak kezdéd?…B e r z s e n y i  három verset külde viszont ajándékba helyettek, Töviseimről egy szót sem szólván…

 

B > K,   1811.02.15…Te kedvet lelsz a te féltudós barátodnak nyer okoskodásában…Engedd meg tehát, hogy...ortográfiánkról és nyelvünkről veled értekezzem…

Hogy a dunai nyelv bővebb, részint tapasztalom, részint gyanítom ezekből: itt voltak s vagynak legfőbb városaink, itt laktak minden királyaink, itt volt és itt vagyon a kereskedés…A tiszai föld eleitől fogva csak a pásztorok hazája volt, hol a természet üressége nem szülhet egyebet lelki ürességnél…Én sem dunai, sem tiszai nem vagyok, hanem csak magyar…

Német népekkel vagyunk körülvéve, ti pedig tótokkal és oláhokkal. Itt tehát csak az a kérdés, hogy melyik néppel szimpatizál a magyar…

Teóriám nem lévén, gáncsaidból sokat tanultam s némely darabjaimat amint lehetett, megjobbítottam…

Verseket most tőlem ne várj, mert én most szünet nélkül tanulok. Plutarchhal fekszem le a nyoszolámba, s Plátoval kelek ki belőle…

 

B > K   1811.03.13…Én egykorúim között a legelső magyar táncos voltam. Lovat, embert, asztalt által ugrani nékem játék volt. Sopronban magam tizenkét németeket megvertem és azokat a város tavába hánytam. Az én első szeretőm az én karjaim között elalélt…

 

K > B  1811.04.04…írod, hogy erőd hathatósága életedet fogyasztja s már formális öreg vagy…engem a természet nem szült atlétának, én táncoltam eleget…túl vagyok a tíz lustrumon / ötven éven/…gyertyánál nem olvasok, nem írok, s így ez az orgán visszakapá előbbi erejét, úgy hogy ezideig üvegre nem szorultam…

Tudod-e, hogy a mi Luizánk Párisban mart. 20dikán Napóleont szüle?….Sírtam, azaz megnedvesült szemem, amikor ezt tegnap meghallám, hogy fiú gyermek lett / a reichstadti herceg,  + 1832-ben/.

Ma marhavásár van Újhelybe, s én oda megyek, mihelyt ezen levelemet bepecsételem…

 

Sárközy István > K,   1811.05.11…Éppen nálam volt…Berzsenyi Dani – és sokáig beszélgettünk. Kár, hogy ő emberek közé nem jár…rólla máskor, ha jobban megesmérem…

 

K > Sárközy Istvánnak, 1811. 05.25…Berzsenyinek nem ábrázatját, hanem poétai fiziognómiáját hasonlítottam össze a Kisével. A kettő úgy ír, mintha testvérek volnának. A lírai darabokban B. még több, mint Kis, sőt annyi lírikus talentumot én sem Daykában, sem Virágban nem lelek. B. egy kissé misantróp; én sem igen szeretem a publikumot, a gyűlésekre járást…

 

B > K   1811.06.05…ebben az egész tavaszban lazarétum volt  a házam, gyermekeim a veresben majd egy holnapig szenvedtek, s végre magunk is a nyugtalan virrogatás miatt hideglelésbe estünk. Ezek mellett a márciusi pátens is nagy csapás  volt nékem…nagy volt károm, de ez mind semmi volna, csak célomnak elvesztése szívemet oly igen ne nyomná…

Legelső volt szonetted, mely az én fásult szívemet egy kevéssé elektrizálta…

Még egy kis grammatikai felelettel is tartozom…Én úgy nézem, hogy a magyar ortográfia két igen különböző principiumokon oszcillál, tétováz: a helyesség és rövidség principiumain…

Az író nyelve nem dunai, nem tiszai, hanem a magyar Schriftsprache . Igen. De mi a Schriftsprache? Kétségkívül nem egyéb, mint a grammatikai  Igazságnak, Okosságnak és  Ízlésnek serpenyőjében felolvasztott, elválasztott és desztillált magyar nyelv…provinciái pedig  a Duna, Tisza, Erdély, stb. Ezek közül akármelyikhez ragaszkodni…provincializmus…

Az igazság szab törvényt, az okosság és Ízlés pedig kifogásokat formálnak…

 

B > K,   1812.02.05…nem elég hogy a márciusi pátens és a júliusi jégeső tíz esztendei iparkodásomat elseperték, még az én vén házom is féligre ledűlt…új házat kellett építenem, mely ámbár csak négy szobából és egy konyhából áll, mégis oly sok pénzbe és gondba került, hogy ezen bolond esztendőnek nyomai az én humoromban tartósak lesznek. Novemberben meghalt egy magtalan sógorasszonyom Sopronyban s ez testált a feleségemnek mintegy 15 ezret…csak kamatját húzza…vettem egy pár lovat négyezer forinton…az egyik ló kehes és sánta…Bolond vagyok, hogy néked ilyeneket írok! De a panasz enyhít…tavaszra bizonyosan megyek, aminthogy ezen szánúttal is bizonyosan elmentem volna, ha a lovakkal olyan pórul nem jártam volna…/11/

 

B > K,  1812.04. 02 /érkezett a levél/…Fancsim a minap hallván, mennyi himlős gyermeket ásnak el naponkint, térdeimre dűlve kérdé tőlem, hogy mi lesz ott a földben azokból a szegény gyermekekből. Megrettentem, de kellett felelnem: „Azok onnét felébrednek és az égbe mennek.” S hát az égbe hogyan mennek, mit csinálnak s mit esznek?…meg kellett néki ígérnem, hogy mi együtt fogunk vele meghalni és az égbe menni…   /11/

 

Vitkovics > K,   1812.03.14…Berzsenyink szép levelet íra hozzám, örömét és köszönetét adván tudtomra, hogy a munkája a censurát szűzen kiállotta. Kér, hogy valamely nyomtatóval értekezzem a munka kiadása felől és írjam meg, mennyibe fog kerülhetni…Helmeczy a pesti semináriom növendékjeit arra bírta, hogy 690 frtot bankóban offerálnak. Paur Antal is igérte segítségét. A szépnek szeretetére kérlek, írd meg, hogyan, mi formában nyomassuk a munkát. Az általküldött három darabot hová rendeljük?…A diétán savanyúan bezélnek. Háborút rebesgetnek…    /12/

 

 

K > Szemere Pálnak, 1812.04.08  /23.kötetben/…úgy jövök meghálálni, mint író és mint Berzsenyimnek legforróbb barátja…Berzsenyi engem soha nem látott. Még levelezésben sem állék vele, midőn 1808 Kisnél látám nyomtatás alá készített kézírásban verseit…Virág mellett ő a fejedelmünk. Versei most fognak nyomattatni. XIV kispap 740 f teve össze azoknak kiadására. Ki tett valaha ennyit nagyjaink közül?…nem a Czinkéknek van igazuk, akik bennünket vissza óhajtanának vinni, holott előre kell törekednünk…az emberi elme soha meg nem áll, hanem mindég progressióban vagyon…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.05.02…Nem tudtam melyik darabhoz kapjak…inkább    vont a Czinke Holmijának recenziója…Ízetlenebb buffót nem ismerek íróink között, mint ezt a nyavalyás tanítót s Tudós Társaságok membrum pudentumát / gyalázatos tagját, B.G./…

/Czinke Ferenc 1809-1830 között a pesti egyetem magyar tanszékének vezetője volt. B.G./

Március 18-dikán ült be főispányi székünkbe gr. Teleki…Prónay volt a beiktató…estve pedig báró Prónay a nagy palotába hívatott és mint poétát az egész közönség jelenlétében megköszöntött…beszédbe vele nem eredhettem…Köszönd meg nékik, hogy a literatúrát énbennem megtisztelték…tőled igen kedvesen veszik…

 

B > K,  1812.04.02. Barátom! Ma rakódtam új szobáimba, letettem nyoszolyámat azon szegletben, melyben én haldoklani fogok…/Ez 24 év múlva következett/  Farcsi fiamnak építek lakóhelyet, a többinek már vagyon Hetyén és Semjénben s mindenik becsületesen élhet, ha esze lesz, én pedig énekelhetek…      /11/

 

B > K,   1812.06.12…Megkértem azon jó gondolkozású papokat, hogy ezen kiadásnak örök emlékezetét gyűjteményemnek homlokára tegyék s megírtam nékik, hogy Téged meg foglak arra kérni, hogy az ő szép hazafiságokat…a hazának tudtára add…megfordultam Bécsből, hova csupán azért mentem, hogy képemet metszessem…ők /mármint a papok/ nemcsak a kiadásról, de még képemnek metszéséről is gondoskodtak. Hogy mennyi pénzt adtak össze, úgy gondolnám nem kell kitenni…megmondhatod a publikumnak, amit Prónaynak mondtál nagyjaink hidegségéről…

Bécsben egész hetet töltvén…a belvederi festmények mostanában szedetvén új rendbe, sem lajstromot sem embert nem leltem, aki engem vezetni tudott volna…Az udvari teátrumban játszó Duportnak tánca csábító…a többi teátrumban semmi különöst nem láttam…   /11/

 

Vitkovics > K,   1812.06.29…Berzsenyi, akinek írtam és akit ígérete után, hogy Pestre eljön, a trtiász nevében hozzám barátságosan meghíttam, se nem írt, se el nem jött. Munkájának nyomtatása függőben maradt, minthogy hozzáfogni nem lehet, minekutána azt írta volna a pesti kispapokhoz, hogy újra lerajzoltatván magát, képét Bécsben metszetni hagyta, a pesti képét hibásnak lenni állítván…    /12/

 

B > K, 1812.08.15…A metszett kép, úgy vélem alkalmasint van találva, mert mutatván azt gyermekimnek és egyebeknek, mind megismertek benne, pedig a dolmánt egészen befedém…Két festővel vetetém képemet, hogy a kettő közül a jobbat választhassam. Ennek 30, annak 25 ft-ot fizettem…A metszés 100 ft minden nyomtatás nélkül…se a cifra dolmánt és filozófusi köpönyeget igen sokáig ne kacagd, mert tudod, hogy én magyar vagyok egész a gyengeségig…a pénznek szüksége most minálunk oly nagy…A legnagyobb kereskedők oda vagynak és a kereskedés cseréből áll. Boromat eladhattam volna hatvan forinton, s most hat s hét garason kell vesztegetnem a korcsmán…

Holnap megindulok Vasba, hogy stoikus atyámat lássam és ragadozó sógoraimat a rókalyukból kifüstöljem és gyermekeim successióját körmeikből amint lehet kimentsem…

/11/

 

B > K,  1812.12.20…egészen elhitetik velem, hogy poéta vagyok…Képem nyomtatványát tüstént megküldtem volna neked…Mit szólsz hozzá…a láncon csak három oroszlánfejnek kellene lenni, úgymint a két végén és közepén és a sújtás is egészen negligálva van…

Egyszer kérdezted tőlem, hogy mi az a pagony. Akkor nem tudtam, de most tudom…

Hogy jobb és kevesebb borom legyen, november utólján szüreteltem…mind megfagytak…gyakran sokat vesztek…mit veszthet az, aki tudja, hogy ma vagy holnap magát is el fogja veszteni? Élj szerencsésen nagytiszteletű férfijú! S ne szűnj meg engem szeretni.     /11/

 

B > K, /dátum nélkül, Merényinél a 24. levél/…Gróf Teleky László…engem…nyájassággal fogadott…ő is poéta s  mi több, némely versét el is mondá előttem, melyek első hallásra igen szépen zengtek…mentes ő minden úri bolondságoktól…   /11/

 

K > Berzsenyinek,  1813.01.18…Engedd meg, hogy némely botlásaidra – ha ugyan azok – figyelmessé tehesselek. Achája nem dactylus…combjaim és fürtjeim nem combaim és fürteim…Osztán arra kérlek, hogy az aszklepiászi sort ne elegyitd az alcéuszi sorok közé, mert nem egy természetű a kettő…Már fogják lovaimat…némely cikkelyre másszor válaszolok…/9/

 

Vitkovics > K,  1813.06.29…Május 21-én Berzsenyink is megfordult Pesten. Pöreim között ülék, midőn Helmeczyvel és első szülött kisasszonykájával bejöve hozzám. Forró örömmel szorítám szivemhez a poétát, és nem indultam meg, mint három esztendő előtt azon, hogy ő a csókot, az ölelést igen csendes vérrel fogadja, hidegséggel viszonozza. Már azelőtt tapasztalnom hagyta, hogy az ő külső viselete hideg. Donat-festette képem tűnvén szemébe, rám ismert és sajnálkodva vallotta ki, hogy ő ily szerencsésen eltalálva nincsen…Helmeczy sehová sem tudta bévezetni; mert mindenütt szabadkozott. Úgy tett három esztendő előtt is. Mostan annyiban változott, hogy a zöld mente helyett kabátot visel és még kövérebb, mint vala. Akkornap délután meglátogattuk őtet a budai vendégfogadóban. Bort hozatott számunkra és midőn híttuk Virágot látogatni, kért, maradnánk inkább nála…

A teátrumba bemenvén, Coriolánust játszották, Collin után. Tetszett Berzsenyinek a játék és a játszók. Innen erővelhaza akart menni; de nem eresztetük. Tele volt a szobám vendéggel…örömmel fogadták Berzsenyit…kértük maradna köztünk. „Adjon hát barátom egy pipát.”…Vacsora végével sietett haza…Ez az oly érdemes barátunk igen elszokott az emberektől és minden gyönyörűsége…a magánosság. Az ő szép munkái és külsője között ég és föld a különbség…    /12/

 

            Orosz László: Berzsenyi és Kazinczy, Irodalomismeret, 2000. 1. 55-62

 

Amikor 1803-ban Kis János közvetítésével Berzsenyinek néhány /77/ verse eljutott Kazinczyhoz, nem fukarkodott a dicsérettel. Ugyanakkor jelentéktelen német költővel állította egy szintre, tehát valójában alábecsülte. Idegen mintákat ajánlott Berzsenyinek és óvta attól, hogy verseit „hasztalan magasztalásra s innepek fényesítésére” vesztegesse.Az első levélváltás kölcsönös rajongása mögött érződik a kettejüket elválasztó ellentét. Berzsenyi az eredetiséget, a korlátot nem tűrő szárnyalást, Kazinczy a szabályokhoz való alkalmazkodást tartotta poétai erénynek. Egyéniségük, életvitelük, feleségük is különbözött.

A Kazinczytól kihagyott versek közül  nyolcat nem tett vissza kötetébe Berzsenyi. Ezek: Magyarország; A tizennyolcadik század; Nagy Lajos és Hunyadí Mátyás; Gróf Széchenyi Ferenchez; Az ifjúság; A Balaton; G. Festetics Györgyhez; Horváth Ádámhoz. Megtartotta a Fohászkodást és a Magyar tudósokhoz címüt, az utóbbit Barátimhoz címen.

A hazáról másként vélekedett a szabadkőműves, börtönt szenvedett Kazinczy, mint az újításokat veszedelmesnek tartó Berzsenyi. Az ódáiban magasztalt arisztokratákról  Berzsenyi keveset tudott, Kazinczy jóval többet.

Kazinczy szövetségest keresett Berzsenyiben a nyelvújítási harcban. Berzsenyi ugyan híve volt a nyelvújításnak, de Kazinczynak az északkeleti nyelvjáráson alapuló irodalmi nyelvével szemben ragaszkodott a saját nyugat-dunántúli nyelvéhez.

Kazinczy irigyelte Berzsenyi verseit: „Mit ér minden dolgozásom, ha magam után egy kis kötet poézist nem hagyok! Csak annyit hagyhatnék, mint amennyit Berzsenyi versei mostan tesznek már. Pedig ő nekem fiam lehetne” – írta Kis Jánosnak 1810.01.19-én.

B > K, 1815.12.03…”Mi nem halhatunk meg egymásnak s meg nem is halhatunk. Hültünk, de meg nem hülhettünk. Hültünk, mert a természetnek örök rende alul mi sem vagyunk kivéve. Éreztük az öszvetartozás első örömeit, éreztük s érezni fogjuk azoknak enyészését is, de elenyészését sohasem vagy csak akkor, midőn érezni megszűnünk.” Nem így történt. Kölcsey kritikája miatt Berzsenyi Kazinczyval is szakított.       

1831.09.05. Döbrenteihez írt levelében így emlékezett Berzsenyi hajdani mesterére, barátjára: „Kazinczy halálát nagyon ellenkező érzelmekkel vettem. Sajnáltam mint régi barátomat és sok talentummal bíró embert…” /A levél elveszett, sértő kitételeit Döbrenteinek, a kiadónak tulajdonítják/. Berzsenyi sokat köszönhetett Kazinczynak. Ő ösztönözte költészetének folytatására, ő vezette be az irodalom világába…Ha nem került volna kapcsolatba Kazinczyval, lehet, hogy nem szabadult volna ki önemésztő magányából.

 

Orosz László: A niklai remete és a kecskeméti fiskális, FORRÁS, 2001.5. A hálóról

 

Berzsenyi konzervativ középnemes. Akkor hivatkozik a magyar nemesség hősi múltjára, amikor Franciaországban a nemesség ellen küzd jogaiért a polgárság. Ugyanakkor előkészíti a reformot, akárcsak Katona. Széchenyinek sokat jelentettek Berzsenyi költeményei. Berzsenyi nem kívánja Széchenyit Niklán látni, feltehetően szerény életkörülményei miatt.

Berzsenyi felfedezése körüól Kis János és Kazinczy bábáskodtak. Kölcsey kritikája miatt nem tudott vele felmelegedni Berzsenyi. Kölcsey 1813-as pesti látogatása alkalmával költőtársaság verődött össze. A vidámnak tetsző órák életre szóló bántalmak forrásai lettek.

Berzsenyi betegesen visszahúzódó és önérzetes. Mikor megtudta, hogy Kazinczy nagy véleménnyel van róla, megrettent. Azért, mert nem forgott irodalmi körökben. Kazinczy igazságérzettel próbálta meggyőzni Berzsenyi kivételes tehetségéről Kölcseyt, aki idővel be is látta, hogy  túlságosan szigorú volt.    

 

K > Kölcseynek,  1813.09.28…Hogy Berzsenyi ne eressze ki minden dalát, arra magát B-t kértem, és éppen ez a hasztalanul tett kérés téteté velem azt a kis intést, melyet a Poétai Berek előtt álló prefációcska mond. Kis János sem akarja fogadni szavamat. Tanácsolni szabad, erőszakot tenni nem szabad…   /9/

 

B > K, 1813.12.25…Telekit…nem Catohoz, nem Aristideshez, hanem csak azon törpe sarmatákhoz hasonlítod, kikhez való.

Verseim mindenütt kedvességet találtak; de félek, hogy igen közönségesek…Dayka…valóságos poétai lélekkel bírt s nem érdemli meg a goromba epigrammát…mostanában gyomorfájásban szenvedtem, de a diéta és szüntelen mozgás meggyógyítottak…     /11/

 

B > K, 1814.02.01…Restaurátionk nagy zajjal ment. Csapody egész pártjával együtt elnyomatott…Somsics és Csépán parlamentáris emberek…furcsa jelenések voltak, de mellyeket én már mint gyermekeskedéseket elfeledtem…   /11/

 

B > K, 1814.06.18…gyűlölni akarsz s igazolni akarod gyűlölségedet. Boldogtalan! Ha ötven esztendei tapasztalásból, szenvedésedből, tanulásodból csak ily kincset tudtál gyűjteni!…gyermekek közé keveredtél s a gyermekek játékait eltiportad…megsérted az embereket virtusaiddal, dicsőségeddel s oktatásod módjával s most csudálkozol…ne csüggedj…hogy ezer esztendőknek hibáit rövid pillanatod meg nem orvosolhatja…Az emberek veled rútabbul nem bánhattak, mint velem…az embereknek gonoszsága nem egyéb, mint gyarlóság, bolondság. Mióta ezt látom, …békés vagyok magammal…Szállj le barátom ideáid tündér világából, térj be barátodnak…békés sátorába    /11/

 

K > B, 1814. 11. 11…lásd ifj. Wesselényinél is…Felőled baráti tisztelettel szólla mind Wesselényi mind Pataki s kimondhatatlanúl örvendeztek látásod szerencséjének. Látták nálam verseid mását, látták leveleidnek kis csomójukat, mer te barátom a levélírásban minden levelezőmnél restebb vagy…

 

B > K, 1814.12.15…taníts meg nyomdokaidba hágni. Már két kis versemet nem méltattad figyelmedre…Én oly boldog, mint te sohasem voltam s nem is lehetek. Te érzéseidre nézve most is gyermek vagy. S mely boldogság gyermeki szívvel s megérett ésszel élni!…grófnédnak…rokona vagyok…Wesselényinak, Döbrenteinek is rokona vagyok

…megállék Keszthelyen…a gróffal összevetődtem…bosszankodom, mikor igen nagy urat látok…én csak vagy magammal vagy magamhoz hasonlóval szeretek társalkodni…ez a jó gróf minden emberséget mutatott hozzám…a georgikoni exámenre megkért, hogy elmenjek…    /11/

 

B > K, 1815.03.02…gyermekeidet gyenge korokban tanulással ne kínozd. Tíz esztendős korában megtanulja a gyermek azt egy nap alatt, amit tét-nyolc esztendős korában esztendeig…     /11/

 

B > K,   1815.12.03…Levelezésünk félbeszakadt. Kétségkívül ezután is félbe fog szakadni, mert ha együtt volnánk is, kifogynánk néha a beszédből. Kivált én, ki mind a beszédben, mind az írásban igen hamar kimerítem magamat…

Nemrégiben Kisfaludy olvasván a maga verseit sógorom előtt, midőn az egy versét különösen szépnek mondaná, felkiálta Kisfaludy hevesen: De bíz az ebadta mind szép!

Leginkább valami játék darabnak írásához kezd kedvem jönni, s meglehet, hogy még e télen egyet írok…     /11/

 

B > K,  1816.02.08….hidegség s munkátlanság fog el napról napra, s mindazon ösztönök, melyek valaha lelkemet izgatták, lassanként kialusznak. Téged egykor megdorgáltalak, hogy az emberiséget gyűlölni kezdéd; gyűlöld kérlek! Én azt megvetni kezdém s érzem, hogy mind magamnak, mindaz emberiségnek meghaltam. Százszor felveszem e tollamat s százszor leteszem; mit írjak?…a bolondokat tegyem okosokká vagy a gazembereket jókká?…     /11/

 

B > K  1817.01.13…Én a nyáron és ősszel öt holnapig nyomtam az ágyat…nem írni, de olvasni sem tudok. Minap egy levelet kaptam gr. Festetics Györgytől, melyben valami tudós solemnitásra invitál…

Mit akar tulajdonképpen a gróf, nem tudhatom; azt hallom, hogy igen nagy készületeket tesz a teátrumi játékra és bálra. Az is mondatik, hogy herceggé lett, de nem gondolhatom, minek kellenének ide a poéták…

Füreden együtt voltam Oroszi Pállal is, a Mondolat egyik szerzőjével…néked halálos ellenséged…Én oltalmaztalak amint az idő és a hely engedte…

 

Horváth Ádám > K,    1817.01.20…Gróf Festetits György őexcellenciája Keszthelyen Helikont emel és azt 12-a febr. a Felség születése napján akarja kikezdeni vagy felszentelni. Sok helyrűl hívogattak oda poétákat és poetriákat is: 19-a hozzám is megérkeze a hívó levél; s a többek közt van …Kisfaludy és Berzsenyi is…amint mondják Kisfaludy lemondott a megjelenésrűl, Berzsenyi pedig messzecske lakik, ha az idő rossz lesz, ő is el talál maradni…

 

K > B,    1817.02.12. Tisztelt barátom, Te tehát ma Keszthelytt vagy az Istenek asztalánál…én oda nem mehetek, nemcsak mert meg nem hívattatám, hanem azért is, mert oda nem illek…neked Erdélyből is írtam…Magyarországnak ideája sincs Erdély felől…leírásait nem bírjuk…Erdély inkább terra incognita…Meleg szívvel írom azt s munka már 300 ívet teszen. Erdély népe jó nép, kevesebbé van elrontva, mint mi s Erdélyben nem találtam több dámát, annyival inkább nem férfit, akivel németül szólottam volna…

Most minden időmet az Erdélyi levelek foglalják el…Míg e munkán által nem esem, addig barátaim nem vehetik hasznomat…

 

K > Kiss János,  1817.02.22…Berzsenyi írja, hogy Keszthelynek Helikonára meghívattatott…Festetics a maga Berzsenyihez írt esztergályozott levelében őtet a somogyi Kazinczynak nevezi…

 

B < K,   1817.02.27…A Helikonnak esztendőnként két innepe leszen, melyeken…a jelesebb keszthelyi ifjak munkái…felolvastatnak vagy declamáltatnak, az érdemesek kinyomtattanak s meg is jutalmaztatnak… A Helikon épülete teátrum forma. Az emelet közepén áll az asztal és szék, melyen a munkák olvastatnak s declamáltatnak, körülte pedig minden némű muzsik0usok, kik minden olvasásra harsognak…Én csak gyönyörködő néző voltam és semmi munkát se vittem…Gyöngyösi emlékezetére egy fát ültettünk…az egész jelenés játszi volt, de nékem mégis igen érzékeny. Rólad sok szó volt s miattad nékem sok bajom. Kisfaludy gyűlöl és mocskol…oltalmaztalak, de egyebet nem nyertem, hanem hogy énreám is megharagudott…Kisfaludy nem filozófus, hanem katona s vagdalkozni szeret…

Nem illesz Keszthelyre. Én sem…Köszönöm a szép verseket…

 

B > K, 1817.03.12…hat napi vajúdás után múzsám egy korcsot szült, feje Schiller, melle Berzsenyi, lába Horác…mondd meg mit tegyek vele…

 

K > Döbrentei Gábornak, 1817.03.13…Berzsenyi jelen vala keszthelyi innepen…Kisfaludy egy ódát vive felolvasni, de Festetics nem engedte olvasását, mert ő magasztaltatott…Berzsenyi semmit sem vitt s csak hallgató vala. Így voltam volna én is, ha ott voltam volna…

 

K > B,  1817.03.23…múzsád nagy tüzű ódát szült…Mely erő! Mely képek! Mely nyelv!…Alcéusz szcémáját a második sorokban megperdíted…Látád-e a Tudom. Gyűjt. 2dik füzetét? Én negyed nap óta bírom. Benne két megcsonkított Erdélyi Levelem…

 

K > Kölcsey Ferencnek,  1817. 06.14…Én mind Virágot, mind Berzsenyit tisztelem, azt tudja uramöcsém; de egyetlen egy darabjok nincs, amit szeretnék ha én írtam volna…igen a Csokonai parasztdalát. Legyünk rajta édes uramöcsém, hogy valaha egy-két kötet verset tőlünk is kapjon a haza. Az Erd. Levelek originál munkám…Ez nem teremtés, hanem csak leírása annak, amit láttam

 

B > K,  1817.09.08…Kölcsey goromba recenzióját csak most kaptam…Ez a recenzió annyira által hágta mind a maga határait, annyira megvet minden illendőséget, annyira elárulja tisztátalan kútfejét, hogy az okosok előtt magamagát megcáfolja…Add tudtomra azt is, kicsoda micsoda s hol van most Kölcsey…ennek a pimasznak kamuti szeméből már akkor semmi jót nem néztem, mikor nékem a pesti kávéházban egy öl nyekergő verset hozott…

 

A poeta és  versificator úgy különböznek egymástól, mint Archimedes és az ács; amaz, ki a machinát kigondolta, ez, ki azt útmutatás szerint kifaragta…Ha Berzsenyi kitépett volna minden gyomot, amit az igazságos kritika méltán gyomnak talál: úgy ezen recensio csak a dicséret-ömlendezés fogott volna lenni: de így azt is magában kell foglalnia, hogy Berzsenyi készületlen s fiatalkori darabokat is vett fel gyűjteményébe…elérte…a határt, melyet a természet a poéta és a nem-poéta közt von…

Kölcsey Ferenc: Berzsenyi Dániel versei. Tudományos Gyűjtemény, 1817. In: K.F. 0minden munkái, negyedik kötet. Második bővített kiadás Toldy Ferenc által. Pesten, 1860. Kiadja Heckenast Gusztáv

 

K > B, 1817.10.12…Kölcsey egy viceispánokat adott ház gyermeke s velem álmosdi birtoka által atyafi…Lakása Csekén volna Szatmárban…Szemerével Pestre ment le, hogy ott valamit kezd, de még maga sem tudja mit…

Verseidnek a recenziója nincs nálam…felőled sok jót és sok nem jót mond. Nevezetesen téged azok közé számlál, akiket nem az imitáció, hanem a természet teve poétává és hogy verseidben ifjú arc, öröm, könnyűség van elöntve, mint Homérén, Goetheén…Kölcseyt én is nagyon elkeseredve találtam ez idén Lásztócon mulattában. Neki semmi sem jó, még az sem jó, amit eddig csudált s azt hiszi, hogy éppen nem haladunk, hogy literatúránk éppen nincs s nem is lesz…

 

K > B, 1817.10.18…Kölcsey nemcsak gorombán nem bán veled, sőt minden sorából személyednek szíves tisztelete szól…

Minden bizonnyal a te rímtelen költeményeid a jobbak, ezek fogják nevedet halhatatlanná tenni a legkésőbb maradéknál is…óhajtanám, hogy nem sok idő múlva újabban add ki verseidet…Légy nagy és nemes még haragodban is. Nem vesztünk a haraggal, ha az nemes.

 

B > K, 1820.12.13…Nem látogatád meg haldokló barátodat; íme annak árnyéka meglátogat Téged! Árnyéka, mondom, mert az a lélek mellyel Te valaha annyit vesződtél, többé nincs…főm zúgása most is gyakran zengeti a halál harangját fülembe…Nyavalámnak okai…egy veszedelmes feldűlés, melyben vállforgóm és sódérom letörött…fél esztendeig nyomtam az ágyat. Ide járul tán még a goromba recenzió is…

Egy pesti barátod azt mondá nékem, hogy Te oly tudós munkát mint Kölcsey recenziója, írni sem tudnál. Én most azt hiszem, hogy oly gorombát nem tudnál írni….én ismét élek és írok…    /11/

 

K > Horváth Ádámnak,  1817.03.19…A Tudományos Gyűjtemény tendenciája a nemzeti. Szent az és tiszteletes. Az a kérdés mi a nemzeti? Te azt tartod, hogy a te bajuszod és három csombókod nemzeti: én azt, hogy az én beretvált bajuszom is az…1802-ben Berényi hónig érő nadrágot hoza Párisból…anti-nemzeti volt…1804-ben már consiliáriusok is olyan nadrágot hordtak, s íme az már nemzeti…jól tette-e Vojk, alias Szent István, hogy elhagyá a maga Ázsiából hozott vallását, a nemzetit és itt megkeresztelkedék? Azt-e, hogy nem kellett volna elhagyni a nemzeti vallást?

 

Kölcsey > K,  1815.07.05…Döbrentei nincs megelégedve azzal, hogy Berzsenyiről az mondatik: elérte azt a pontot, melyet már nehezen fog felül haladni. Azt mondja, hogy Berzsenyi ezáltal megsértetik. Mely fonákság! Nem arra szolgál-e az igaz barátság, hogy némely dolgot szabadon megmondhassunk egymásnak?        /2 /

 

K > Horváth Ádámnak, 1817.03.19…Helmeczi egy értekezést íra a Berzsenyi versei elébe, s arról azt ítélik, hogy semmit sem mond…

 

K > Horváth Ádámnak,   1818.01.16…Túladuna, amint látom neheztel Kölcseyre s itéletem szerint ok nélkül…Berzsenyi felől nagy tisztelettel szól, ha mindent nem javal is…ő Berzsenyit úgy csudálta, mint én…

 

B > K,   1829.06.15….a literatúra nem arra való, hogy egymást magasztalgassuk, hanem arra, hogy az igazságnak áldozzunk /Kiemelés:B.G./…Én Téged mint poétát igen nagynak látlak…vívj okok ellen okokkal, s mint lehet lehelj barátidba is szelídebb lelket, mert híd el, azokról ítél a világ reád is.

Munkáim kiadása eránt tett szíves ajánlásodat igen nagyra becsülöm és köszönöm! De mivel írásaim több principiumaiddal ellenkezetben állanak, kénytelen vagyok magamat ezen jótéteményedtől megfosztani      /11/

 

B > K, 1831.04.06…Fél betegen írok…szívem szerint fájlalom, hogy köztetek nem lehetek s hogy téged nem láthatlak. A csúz annyira inflammálá szemeimet, hogy lehetetlen vala útra indulnom s most csak homályban írom ezen sorokat.

Májusban Füredre, onnét Pestre megyek s ott fogom verseimet holmi jobbításokkal s minden egyéb munkácskáimmal együtt kiadni…Akkor látni fogjuk egymást…   /11/

 

Aki Kazinczy vonzó élettörténetének, a Pályám emlékezetének nekivág, meglepetten hallja, milyen vastag ómagyar környezetben töltötte a mi nagy finnyásunk első gyermekkorát…Ha a tizenhét évvel fiatalabb Berzsenyi ifjúkorát kutatjuk, épp az ellenkező tünemény lep meg. Az a világ, amelybe Berzsenyi beleszületett, sokkal közelebb állt, mint hinnők, a Kazinczytól áhítotthoz…

…sem Kis, sem Kazinczy nem ismerték fel az átadott három versből Berzsenyi tehetségét…A Berzsenyiben birtokunkba jutott természeti kincs feldolgozása eleven kulturerővé nem mehetett könnyen. A lelőhely messze esett az idő országútjától…Verseinek mithologikus terhe…elméleti írásainak megkésése s autodidakta nyűge: elmaradt gigásznak tüntették fel…Egy-egy nagy író nemcsak ajándék, hanem feladvány is…

Németh László: Berzsenyi       

 

 

 

 

 

Bessenyei György  /1747 – 1811 /

 

 

         Magához

 

            Ki vagyok? mi vagyok? merrül s miből jöttem?

            Hol voltam? S hogy esett, hogy világra lettem?

            Érzek, gondolkodom, küszködöm, fáradok

            S élek, melynek útján szüntelenül halok…

         Nézek, gondolkodom, bujdosok, remélek,

            Járok, ülök, mozgok s nem tudom hol élek…

 

            Minden semmivé lész, létem e világban

            S elmúlok magam is, jól érzem, voltomban.

            Csak az Isten maga örökös igazság

            Többi mind szenvedés, árnyék s mulandóság.

 

 

Bessenyei > K,   1777.02.11…Valamint az Úr munkámnak fordításában elkövetett, igenis helyben hagyom, és attól sem tartok, hogy magyarsága kellemetes ne lenne, mit előttem hozzám küldött levele bizonyít…A számomra felajánlott exemplánokból, bővebb szívességét az Úrnak köszönvén, csak egyet kérek ki magamnak…   /8/

 

K > Batthány-Strattmann Alajosnak,   1791.01.07…Generalis Beleznay felnyitotta gazdag tárházát Bessenyei Györgynek, kinek a születés elmét s ékes magyarságot adott ugyan, de nem pénzt is…Nem vádolhatjuk azzal a természetet, hogy köztünk nagy elméket születni nem hágy…

 

K > Bessenyeinek,   1802.07.29…Írásaidnak úgy elfogytak minden nyomtatványai, hogy könyvárus boltjainkban haszontalan keressük. Mind nyelvünknek s a tudományoknak szeretete, melyekért te annyit tettél, amennyit követőidnek seregében nemcsak egy is! Mind halhatatlanságnak szentelt neved azt kívánják, hogy minekelőtte az alistenekhez mégy, munkáidat egyetemben s megtisztogatva add ki…köss hervadhatatlan koszorút azon virágokból, melyeket ifjú korodnak arany hajnalában szedtél. Nemzeted nem lesz háládatlan érdemeid iránt…Ha festve vagy – Bécsben említem, valál – méltóztass nékem megígérni képedet…   /8/   és /9/

 

Bessenyei > K,  1802.08.15…Több erőt tulajdonítasz személyemnek, mint amennyit abban érzek…alig tudhatja valaki jobban nálamnál, hogy az ember legnagyobb erkölcsi valóságban is mely csekély és gyenge…Kérsz, hogy ifjúságomban készített s nyomtatásban kiadott munkáimat megigazítva bocsátanám ki újra: de azon írásaimnak csoportja, melyek már koros időmben itt készültek, időmet többre kötik le. Lásd Tarimenesnek első két kis szakaszát…az én vérem már hidegszik; de mégis sokat fogsz tőlem látni célodra…

Írod, hogy képemet küldjem el neked, de ez úgy eshetne meg, ha kocsira ülnék. Nem vagyok lerajzolva. Én a képemet csak elevenen használom…   /8/.

 

Virág Benedek > K,   1803.01.30…Bessenyei György, úgy tetszik 1770  adta ki Lukánus első könyvét…ő már akkor Bécsben lévén! Sokat láthatott, hallhatott, osztán írhatott, írt is! A nyelv, a literatúra állapotját illető dolgokat összeszedni méltó volna. Erről már sokszor gondolkodtam, vissza menvén az 1000-dikre és meg le az 1803-ra…./8/

 

K > Kisfaludy Sándornak,    1809.05.20…megvallom, hogy teátrális darabjainkat leginkább nem óhajtanám reimolt disztichonokban látni, noha Bessenyeinknek Ágisát s Hunyadiját valaha gyönyörködve olvastam s örülök hogy…Voltaire Tancrédját nem ily versekben, hanem ötös jambusokban fordította…

 

K > Rumy Károly Györgynek,  1809.11.30…A következő próbatételre Szilágyi Márton tanácsára / a szuperintendens fia/ fordítám Bessenyei „Amerikaner” című munkáját németből így:” Az amerikai Podocz és Kazimir keresztény vallásra térése. Kassán, 1776.”…nagybátyám magával vitt azon utazásra, melyet…Mária Terézia és Albert herceghez megkezdett; itt láttam Bessenyeit még a testőrségnél; ennek fénye lángra gyullasztott engemet…

 

K > Rumy K.Gy-nek,  1809. Xber 5ten…Az amerikai Padocz és Kazimir keresztyén vallásra térése. Aus dem deutschen des Herrn Georg von Bessenyei übersetz. Kassán, 1776. habe ich Ihnen zu diesem Blatte angemerkt. Bessenyeis Werk hat im deutschenden titel: Die Amerikaner.

 

…egyre nagyobb buzgalommal dolgoznak a lelkek a közjó érdekében; a gondolkodó szellemek egyre mélyebben és egyre nagyobb mértékben alakítják ki vallásból és emberiességből az erkölcsök ésszerű törvényit…Amerikához tartozó szigetek között vala egy, melynek lakosai kipallérozott erkölcsök és tudomány nélkül…éltenek…az Európabéliek reá találtatnak arra szigetre…Podocz / e vala neve az Amerikánusnak/ az ő kis fiával Kazimirral széllyel hordoztatik…

            Bessenyei György: Idegen nyelvű munkák, 1773-1781, Akadémiai, 1991

 

Vitkovics Mihály > K,   1809…Horvát ama telhetetlen búvárja a Veneranda Antiquitasnak, arra intett engemet, hogy Téged, aki a Berettyóhoz közelebb lakol, kérnélek, szólítanád meg Bessenyei György urat, ha megvagyon-e még nála azon tragédiája Sophoclesnek, amelyrül a fent tisztelt tudós Holmi nevezetű könyvének XV. Részében, hol a régi magyarságról értekezik, ilyen említést tesz:  hiszed-e…hogy ezer ötszázba már Pesten Sophoclesnek tragédiáját…magyarra Bornemissza Péter deák fordította, játszották? Elhiheted, mert e munka nyomtatásban megvan nálam…

 

Valami e Világba az emberhez férhet, mind nyughatatlanság, hányattatás. A gyönyörűség mentül nagyobb, annál nagyobb keserűségen véttetik meg, honnan származik, hogy a nagy örömek, melyeket úgy szoktunk hívni, a vélek való élést nem érdemlik. Úgy változnak kedveink fájdalmainkkal éppen, mint a nap az éjszakával. Minden napnak megvan a maga éjjele, úgy minden emberi örömnek véle él keserűsége, mely különben csupán csak azáltal okoztatik Azt a sok mérget, mely életünket lassan fogyasztja, mind önnön gyönyörűségeinknek kedves virágjain szedegetjük magunkhoz. Mentül több s hevesebb gyönyörűségbe foglalod testedet, annál hamarabb megemészted…az emberek nem a valóságos boldogabb dolgokért fáradnak itt e földön, hanem csak a nagyobbakért és fényesebbekért…

                   Bessenyei György: A holmi /1779/, Akadémiai K. 1983.

 

 K > Aranka Györgynek,  1810.07.01…Holt nyelv-e a magyar, mint a görög és deák, hogy azon változtatni nem szabad? A görög, deák, olasz, francia, német nyelveken nem változtattak-e íróik? Nem kell-e köszönni Báróczynak, Barcsaynak, Bessenyeinek, hogy ők is új iskolát kezdettek? Higgyük-e Czinkének, hogy a mi nyelvünknek elég szava van és hogy mindent kimondhatunk magyarul is?

 

K > Horváth Istvánnak, 1810. 07. 31…Bessenyei György vér szerént való rokona lévén ipamnak…

 

Virág Benedek > K, 1811.o2.07…Báróczyval voltam Bécsben. Bessenyei Györgyöt nem láttam; de ő az, akinek tolla s esze engem, hogy magyarul kezdenék írni, felébresztett. Kár, hogy az ő Római Históriája, melyet Orczi Lászlónak dedikált, ki nem jött…

 

Pápay Sámuel > K,   1817.02.20…Amit én teneked, szeretett barátom meg nem bocsáthatok, az, hogy mindig csak fordítasz és a poétákat is nem poétásan fordítod. Prózában Bessenyeinek Milton, Tanárkinak Tasso, mind bocsátandó, de neked barátom a már igenis sok poétai prózafordítás teljességgel megbocsáthatatlan…

 

K > Szemere Pálnak, 1817.05.07…1759. okt. 27d születék…Atyja azt akará, hogy ő író legyen…Így jelene meg az a nyavalyás firkálás, mely M. Orsz. Geogr. Név alatt 1775. adatott ki.  1776. Bessenyeinek Die Amerikaner nevű németül írt munkáját adá ki magyarban. /Bessenyei ezáltal M. Theréziának akara tetszeni, hogy szerelmeit báró Grtátznéval űzhesse, s a császárné azt higgye, hogy Hofdámája Bessenyeivel tudományos dolgok felől beszélget, midőn együtt vannak./

K. Látott új csínt, franciaságot Bessenyeinek mázolásain, de látta a tanulatlanság szennyeit is. Bessenyei neki nem vala kedves olvasása, de nem nevette Bessenyeit, midőn mások röhögve kacagták…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1820.06.24…Bessenyei György alig gondolta rá magát, hogy egy tragédiát kellene írni s kész volt a munka…

 

Bessenyei magas termetű, sugár és szép férfiú volt. Gyönyörű szép kellemetes rózsa pirossága, barna haja és szép fekete szemei elragadó tekintettel bírtak…

Bécsben mulatása ideje alatt apjainak vallásokról lemondott és MáriaTeréziának kívánsága szerint 1779-ben…a római katolikus hitet a Salzburgi herceg és kardinális kezeibe letette…

Bessenyei felette igen jó, egyenes és igaz szívű férfiú volt, barátai között víg, jókedvű. Hanem a rózsa kötelekkel körül övezettt Hymennek világi édes örömeit sohasem osztotta meg valamely szerelmetes feleséggel…

Kölesy Vincze Károly és Melzner Jakab:…Nevezetes férfiak életleírásaik, Trattner, 1816.

 

Képe nem maradt ránk. Az akadémiai teremben lóg egy olajba festett, szöszhajú, allonge-parókás gárdista, az oldalán párducbőrrel, tarsollyal és aranyos fityegőkkel, de ez az ifjú dalia – csak újabban tudjuk – nem azonos vele, egy barátját ábrázolja, s az ő arca mindörökre elmosódik előttünk…

Ő írta le az első okos szót az emberek egyformaságáról, a kultúra által összehangolt és uniformizált emberiségről…

Kosztolányi Dezső: Bessenyei György

 

 

 

Ifj. Cserey Farkas  /1773 – 1842/

 

 

            Mely lángba hozza lelkem e levél,

            És amit e levél kedvezve nyújt!…

                                               Örülj

            Tündöklő származásodon, s kövesd

            Atyádnak tisztán fénylő nyomdokit,

            S haladj megfutni kezdett útadon…

            Nagy a kincs, melyet nékem nyújt kezed…

                        Kazinczy: Cserey Farkasnak

 

 

Cserey > K,  1809.10.11…katonai pályámat előljáróimnak bennem vetett különös bizodalmával nyitám meg. A dési contractióba berendeltetvén, ott a gyalogságnál fő strázsamesternek publicáltattam…Megfoszt sorsom éltem azon fő gyönyörűségétől, hogy kedves leveleidet gyakrabban olvashassam. Én még azt se tudom, hogy innen / Tasnád/ merre rendeltetem masirozni…A katona élet furcsa élet…

 

K > Csereynek,  1809.10.17…Barátságunk elhalhatatlan…Látni fogod a Desseffyhez írt episztolát egészen, mihelyt időm lesz leírására. Most hozzád készítek egyet és megtörténhet, hogy úgy rekesztem bé, hogy ki is nyomtathatom azonnal. Abban a magyar poézis felőlk szólok. Imhol egyik paragrafja:

                            A verselés legrégibb neme

                            Az volt minálunk, amelyen Tinódi

                            Szikszai borától fűlve, dúdola…

Az utolsó §-ban ott a mesterség motiváló oka…A piros csizma…a lagzik…elevenen festi a…magyar ízetlen versek bohóságát…

 

Cserey > K,   1809.10.20…ezen vármegyének külső félbeli insurgenseivel holnap indulok. Zilahon az egész contingens egybe szedvén: masirozok vélek Beszterce felé, ahol fogom további elrendeltetésünket kapni…Beszterce körül meddig lehetünk, az is bizonytalan, mivel armadánk, amelynél vagyok és mely áll az erdélyi insurrection kívüll 1 bat székely, 1 bat oláh, 1 bat jager és herceg Károly könnyű huszár-regimentjéből – arra határoztatott, hogy Bukovinába menjen…

 

Cserey > K, 1809.10.29…szegény Wesselényi a múlt héten kimúlt a világbúl, pompásabb temetése mikor lesz, még nem tudom…Batalionombul pedig a szebbik compániát oda kimasíroztatván, szép halotti tiszteletet tétettem szegénynek. Én innen a jövő héten indulok népemmel…

 

Cserey > K,  1809.11.04…válogatott nemes sereggel a jövő héten Besztercére…masirozok. Nehéz volna nékem ezen néptől elválni és aki ettűl engemet el akar választani, az a katonáskodástul is el kíván kergetni; nem hagyom el ezen kedves népet… 

 

K > Csereynek,  1809.11.13…Édes barátom! Megvan igenis a nagy csapás rajtunk…én a háború kirobbanásakor hetekig nem alhattam…Meg nem foghattam, hogy Cserey mely nagy tűzzel katonáskodik…Átkoztam veszedelmünk okát s most is átkozom – az anglust. Íme újra megcsalt bennünket. Fejedelmünk sokat veszte, sokat a amgyar föld is a fejedelemmel együtt…Hozzád kezdék készíteni egy episztolát…

 

Cserey > K,   Beszterce 1809.11.22...A Közép Szolnok vármegyei szép gyalog bataliont és 1. lovas svaront ide szerencsésen bevezérlém, a lovasság falun maradt, a gyalogság pedig itt helyben egyik külső városba vagyon bekvartirozva…Én mint regiment comendans a városon, mégpedig a piacon vagyok quartierbe…Van egy szobám és emellett egy kongó palota…Hát a ti isnsurrectiótok mit csinál…?

        

Cserey > K,  1809.12.31…Csudálatos dolog ez a mi lármás, zsibongó életünk, midőn éppen tudományi elmélkedésemet akarom leírni, akkor jön ablakom alá harminc dobosokbul…álló…lármázó…

 

Cserey > K,   1810.03.31…regimentünket egy darab ideig comendiroztam, a kezemnél volt pénzekrül számot kellett adnom…itt tartóztatott eddig, hanem holnapután Isten segítségével szándékozom honomba menni, ahol oly rég nem valék…diétánk július l-jén kezdődik; sok erdélyiek megkeresztesedtek és excell. titulusokat kaptak…

Egy Koros nevű…derék piaristával azon dolgozunk, hogy aesthetices professzori széket állítsunk az ide való akadémiába…itt oeconomia acadenica praelectiobul tanultatik…a teoria az oeconomiába keveset használhat…

 

Cserey > K,  1810,04.13…én azt tartom és amellől el se állok, hogy ha a magyar tehetetlenségbe marad, enyészetét önnön maga fogja eszközleni…Én oldalamrúl fegyveremet, mellyel megesküdtem, le nem oldottam és mihelyt a haza kívánja, azonnal egész készséggel kirántom hüvelyéből…

 

Cserey > K,  1810.04.30…A Napoleon egybekelésére írt epigrammád egészen eltölte gyönyörűséggel…Nékem a Kultsár levelei nem járnak…leveleinek küldésével nem illendően bánt velem, azóta nem járatom. Nagyon leköteleznél tehát, ha valami úton azokat kezembe juttatnád…

Erdélyben csudálatos olvasó gusztus vagyon a nagyobb résznél. Úri háznál a Ritter románok teszik az olvasó gusztust…a kisebb rész olvas, de hogy mindég meg is vehesse, amit olvasni szeret, arra nem érkezik tehetsége. Aestheticus gusztus pedig nincsen, mert itt azt sem tudják, micsoda fán terem az…A kolozsvári Református Collégiumnál jól folyik a botanikus kertnek állapotja. Egy Dobai nevezetű ifjú, ki a botanicában derekasan előment, a gondviselője…

 

K > Csereynek,  1810.05.05…Rettegj s örvendj nemzetünk sorsának! Minthogy vétkek mindig fognak történni, adja Isten, hogy a vétek is a nemzet boldogságát mozdítsa elő.

Írd meg édes barátom, mit mondasz a Lujza mennyegzőjére írt s kinyomtatott versemre, s írásaim exemplárjait kinél kerestessem Kolozsvárt…

 

Cserey > K,   1810.05.09…Laskay…most reám törekedik, hogy az igazat nyilván kimondottam a permanens deputációrul, de még ennél is inkább azért: hogy a főispánságra a gubernium engemet candidaltat, őtet pedig nem. Erről nem tehetek…

 

Cserey > K,   1810.05.19…Itt tegnap reggel ½ 5-re egyszeribe oly nagy dühösséggel jött a Kraszna vizének árja, hogy a környéket ellepte egészen, a réteket, vetéseket eliszapolt, kertem alsó része most vízben van. Remete házam egy szigetbe áll…

 

Cserey > K,   1810.06.02…Én ugyan köszönöm azt a különös figyelmet, mely szerint a Napoleon egybekelésére írt szép, dicső verseidet in prosa is magyarázva közlöd vélem, sajnálom azonban, hogy éppen oly ügyetlennek tartasz, aki verseidet anélkül is meg ne értettem volna és azt láttatol feltenni rólam, hogy én több verset nem olvastam…nagyon rossz humorodban kellett azon leveledet írnod, mert megvallom, teljes olyanokkal, amikre érdemes nem vagyok. Mit tesz az, hogy Wesselényi általad a diétán megsértve hitte magát? Hiszen ő sértett meg engemet…Én senki ellen busszús indulatot szívemben nem forralok, nem is gyűlölök senkit…

 

Cserey > K,   1810.06.06…imhol most küldöm a nagy és jó Mária Therésiának egy gr. Blümegen miniszteréhez írt hand billettyét. Nevezetesnek tartom én eztet arra nézve is, hogy abbúl is láthatni, hogy a fejedelmek készek jót csinálni, ha a tanácsosok jót és jó móddal javallanak. Megjegyzésre méltó: hogy Mária Therésia férjének halála után minden billéttyeit és privát leveleit ilyen fekete karimás papirosra írta mind végig. Itt találtatnak több rendbéli bilettyei is. Remélem, gyűjteményeidbe ez nem utolsó helyt érdemel…

 

Cserey > K,   1810.06.08…Közép Szolnok vármegye egy fél század alatt hitvány, gyenge, sőt általában rossz kormány alatt lévén, a legnagyobb zavarban vagyon, annak tagjai anarchiát kedvelő rossz emberekbűl állván, képtelen fekete factiók koholásiba mesterkednek szüntelen és valóban alacsonyságnál egyebet soha se is cselekszenek…nékem bizony a Közép Szolnoki főispánság nem kell…

 

 Cserey > K,  1810.06.25…Kolozsvári biztosomnak írtam, hogy fogadjon nékem a diétára a Magyar theátrumon előre egy loget, ez azt feleli, hogy további rendelésemig nem fogad, minthogy az uraságok Kolozsvárt mind a Német theátrumon járnak és a magyarra csak cselédeiket küldik…Én, barátom a Magyar Logemba fogok járni és szolgálatomban német cselédek lévén, azokat küldöm a Német Logemba. Bárdolatlan uraságok ezek, kik egy hitvány, kóborló, Isten tudja honnan oda szottyant német társaságot a magyarnál nagyobbra becsülnek…

 

K > Csereynek,  1810.06.25…M. Therézia subscriptióját csókkal fogadtam, mert az az asszony…a magyar nemzetet szerette…Eszterházy Ferencnek azt hagyta…hogy köszönje meg azt a hűséget, melyet a nemzet iránta mindig…bizonyított…

Tegnap vettem a Lipsiai Lit. Zeitung 1809. septemberi füzetjét…abban Barcsay Ábrahámnak két francia verse áll…a nemzet becsülete terjed a németek előtt…

 

Cserey > K,  1810.08.11…diétánk folyamatban vagyon…uraink dolgaiknak főbb utálatos rugója az alacsony egoizmus és ennek annyira áldoznak, hogy valóban sokszor elúnom köztük az űlést…Rozsnyón a fein, szép és jó kvalitású asztali viasz gyertyának fontját hogy lehet megvenni? Ennek megvételét kire bízhatnám?…

 

K > Csereynek,   1810.08.13…Eddig vetted epistolámat. Nyugtalanul várom mint vetted és mit mondanak barátid…

A levélen kívül pecsét:  Császári és Királyi Kamarás és Major Méltóságos Cserey Farkas úrnak…

 

Cserey > K,  1810.08.25…Fogadd el legforróbb köszönetemet dicső szép episztoládért…a püspök…magasztalta munkádat és azt jegyzé meg, kevesen fognak Kolozsvárt megérteni, mert itt se becsülői se értői a fentebbi literatúrának nincsenek…Döbrentei versei…még mind a cenzúrán hevernek…

 

Kazinczy Józsefné Bossányi Zsuzsanna > K,  1810.10.12…visznek egy kosárban holmit…magadnak nyakba két keszkenőt…emellett, amit Cserei Farkas úr küldött, 12 itce vajat s visznek egy zsák szemes kukoricát, két véka tengeri kását…12 orsót is küldök, egyéb nincs, amit küldjek…Kedves Fiamnak adassék Széphalmon.  /Ez a levél a Váczy-féle  7 kötetben 1616. sorszámot /146. oldal/ és a 23. pótkötetben  az 5766. számot / 186. old./ kapta. A levél 2-3 szó kivételével egyezik. Váczynál: eredeije Becske Bálint bírtokában; a pótkötetben: MTAK M. Irod. Lev. 4.r. 183.sz/

 

Cserey > K,    1810.11.30…Kolozsvárt van egy pictor, aki a férfiakat igen jól, az asszonyokat rosszul találja, evvel én most festetem magamat…

Berlinbe nem azért vágytam menni, hogy annak tornyait, palotáit, templomait lássam…hanem azért, hogy lelki kincseiben részesüljek…

 

K > Csereynek,   1810.12.01…Patakon consil Vay Erdély felől szólván azt mondá, hogy az ifjabb emberei közül kettőt jegyzett meg, kiktől sokat várhatni: az egyik Cserey Farkas, a másik b. Jósika. Leköteleznél, ha tudatnád velem, ki ez a Jósika? Hol lakik? Mennyi idős? És van-e hivatalban? / A hálóról leszedett anyagok között: levelezése Josikával. B.G./

 

Cserey > K,  1811.04.20…Én most egy kis munkát dolgozom, melynek tárgya az, hogy kellessen hazánkban oly társaságot felállítani, mely a kultúrát gyarapítsa, a homályt oszlassa…

 

Cserey > K,   1811.05.05…Írtam a minap nekked, hogy egy Magyar Tudós Társaság felállíttatására igyekezek plánt készíteni…az erdélyi nagy vakság s bárdolatlanság miatt…lemondok feltételemrül…

 

K > Csereynek,  1811.05.11…Egyet értek veled…A sors a magyarnak józanságot igen nagy mértékben adott…Nem az a bajunk, hanem az, hogy idegen Isteneink vannak s megromlottunk. Tanulnunk kell…az embert nemesebbé teheti…a poézis és szép mesterségek, a Múzsák és a Gráciák foglalatossága s míve…Ha ezen az úton nem jut el nemzetünk a maga boldogságához, bizonyosan elsüllyedünk…

 

K > Jankovich Miklósnak,   1824.03.13…Nagyajtai Cserei Farkas cs.k. kamarás és major barátomnak téged előre bejelentelek a jövő postán. Ő fia az egykori híres…referendáriusnak, s b. Wesselényi Miklósnénak Zsibón testvére…Lakása Krasznán van, de negyedik esztendeje, hogy Bécsben mulat…

 

 

 

 

 

Csokonai Vitéz Mihály  / 1773 – 1805 /

 

 

 

         Újesztendei gondolatok

 

            Óh idő, futós idő!

            Esztendeink sasszárnyadon repülnek:

            Vissza hozzánk egy se jő,

            Mind a setét chaos ölébe dűlnek.

 

            Óh idő, te egész!

Nincsen neked sem kezdeted, se véged;

És csupán a véges ész

Szabdalt fel apró részeidre téged…

 

 

K > Kis Jánosnak,   1793.07.27…Debrecen két barátot ada nekem. Az egyik Csokonai Mihály, egy sok jeles tulajdonságokkal bíró ifjú; ki mind virtusaiban, mind hibáiban is második Horváth Ádám lesz. Ennek minden munkáimon kívül egy Kleistot s Bürgert küldöttem s kértem, hogy ezeknek példájok szerint ne névnapi köszöntőket, ne „Török Marsokat” / lábjegyzetben: Mint Pálóci Horváth Ádám/ írjon, hanem dallja a szív szelíd érzékenységeit…Még eddig kevés jelét adta megtérésének…   /13/

 

K > Csokonainak,   1802.10.12…Daykámnak versei s az Édes Gergely édessége eddig kezénél lesznek az Úrnak; s annyira óhajtom látni, hogy az Úr a Dayka Heloize iránt tett kérésemet teljesítette, hogy a nagy óhajtás miatt ismét alkalmatlankodom előhozásával. Tégye az Úr azt az áldozatot, mind nékem, mind Daykámnak. Ha én nem is, ő bizonyosan érdemli azt…anyám házánál egy festőt hagyék, aki egy aranyért fest egy képet és jól talál; s arra kértem, hogy által mind magokat, mind az Urat festesse le…egyszer elkapja a halál; s a megmaradtak kesergik, hogy elveszett barátjoknak ezt az emlékeztető árnyékát sem bírják…     /8/

 

Csokonai > K, 1803…Hafiznak az életét gyűjtögetem most, ki a tenerumban legelső Napkeleti poéta: de nem tudom, hol kaphatnék a Revitzky Specimen Poéseos Persicaet? A mi bibliothecánkban nem találtatik. Nints é a Tekintetes Úrnak Gleimja és a Degen vagy Schneider kiadásából való Anakreonja? Nints é…Az Anacreoni Daljaim elejébe akarom azt tenni, mind azért, hogy a Könyvetske vastagabbodván formásabb legyen, mind azért, hogy azon Értekezés által intereszéje nevelkedjen…

In:Orosz Beáta: Milyen könyveket forgatott Csokonai? Magyar Könyvszemle, 2002. 4.sz. /A hálóról/

Bár töredékes, de első megjelent magyar nyelvű értekezés Anakreonról Csokonai tanulmánya. Csokonai nemcsak kért, hanem kapott is könyvet Kazinczytól, pl. G. Sulzer lexikonának 1768-as kiadását. A négy kötetes lexikon a poétikai fogalmakat tárgyalja. Kazinczy ajándékozta a költőnek Kleist kötetét 1792-ben.  Orosz tanulmánya Csokonai Kazinczyhoz írt levelét az 1999-es kiadásból idézi, irodalomjegyzékének 21. tétele pontosan  a Váczy-féle 21 kötetes Kazinczy-levelezésre.

 

 

K > Cserey Farkasnak,  1805.03.03…Jelentésemet Csokonay verseinek kiadása felől a távol lakók örömmel fogadták…Akik a mi Csokonaynkat ismerik, azt mondják, hogy igazabban eltalált képét festeni nem lehet, mint az vala, amelyet én festettem…Csokonaynak személyes barátja voltam…Debrecenben nincs senki, aki az ő munkáit úgy tudja kiadni, mint én…ki van adva a Diétai múzsája, Dorottyája, Lillája…abban sok mázolás van…Nagy Gábor azt állítja, hogy az auctorokat változtatás nélkül kell kiadni…az auctoroknak a tökéletesen elkészült munkáit kell érteni…/1/

 

K > Budai Ezsaiásnak,  1805.03.31…Az a jelentésem, amelyet Csokonainak halála s munkái felől az Újság levelekben tettem volt mindjárt akkor, mikor őtet sírba tettük, Debrecenben amint értem, nagy botránkozást indított. Barátai és ezek után az anyja nehezteltek, hogy őtet mizantrópiával és cinizmussal vádoltam…Csokonai a maga rendetlen, plánum nélkül folytatott, gondatlan, s momentaneus örömöket hajhászó, de sok botlások mellett, sok szép cselekedeteik által is megkülönböztetett élete által kinek akart inkább hasonlítani életéhez, mint a Rousseauéhoz?…Ha élt volna, ha az érettebb kor szelídebbe tette volna vérét, mit nem várhatott volna tőle literatúránk! Így is valóban remek némely munkája… /14/

 

K > Budainak,  1805.08.15…Csokonaynak emelendő oszlop ideája örömre ragadott engem…dobra-verés nélkül szedjünk össze mintegy száz ftot e célra…/14/

 

K > Budainak,    1805.10.07…a fát a debreceni temetőből ellopdossák…a kemény tél napjaiban…A kő és márvány pedig Debrecenben oly becses dolgok, hogy azt hijába igyekeznénk ólommal és vas kapcsokkal oda csíptetni…egy babiloni fűz elég lenne a monumentumhoz…Cs. poéta volt és felcser fija…címer kevélységére nem vágy…helyette egy lepkét kellene metszetni…ezt íratnám a táblára…   / 14/

           

 

Szemere Pál >K, 1809.11.10…Eszembe juta ugyan Gessner Reggeli dala és azután Csokonaié is valahol, mely a Zephyrt a rózsákban hálni mondja…

 

K > Szemere Pálnak, 1809. 11. 28…Csokonai az említett dalt egészen Gesznerből vette…Hát ezt honnan vette Csokonai: Paraszt dal / egy róna bé, lelkem Kató etc./ és a Farsangfarki dal / Szent Pallér/? Nagyon lekötelez uramöcsém ezekkel…

 

K > gr. Dessewffy Józsefnek, 1810. 01.04…könyv helyett a Csokonainak készülő formát matatom be, melyre a kőfaragó felírta az alkut és az előre vett pénzt. Ez azért halad, mert ő megholt…

 

Döbrentei Gábor > K, 1810. 01.11…A jövő héten küldök ismét. Orczy, Csokonai, Ráday életéhez most gróf Török Lajosét és Viczayét is kérem. Képeiket most várom. Hát a tekintetes úr mellyképét mikor kapom?…

 

K > gr. Dessewffy Józsefnek, 1810.01.25… az általam legszebbnek vélt rajzolatot a Csokonainak készülő monumentumának rajzolatjáról / melyet a kőfaragó kezemben hagyott, midőn az alkut megkötém és neki előre pénzt adtam/ levettem és a relatio mellé ragasztottam…

 

K > Nagy Gábornak, 1810. 02. 19…Engem az az átok lepe meg, hogy minden későn készül el kezem közt, mint Csokonai emléke, melynek faragása azért múlt eddig, mert a Steinmetz kiholt a munkából…

 

Cserey Farkas > K, 1810. 06.06…Azon gondolkozom, miképpen kellene Csokonai monumentumát már valahára felállítanunk, ehhez csak jó volna házzá kezdeni, legalább téglábul rakassunk valamit sírja fölé…

 

Szentgyörgyi József > K, 1810.08.08…olvastam a méltóságos Asszony betegségét…Tudva van előtted, hogy szegény Csokonai éppen pontba ezen módon vonta magára a száraz betegséget…

 

K > Sárközy Istvánnak, 1810. 10. 14…Nincs kezemben a Csokonai keze írása, melyet Tőled most veszek. Undorodások közt olvastam el. Mit akart ő ezzel a fertelmes darabbal? Azt hitte, hogy a római példa ezt kimentheti? Poéta, faragó, festő meztelenségeket is mutathatnak, de úgy, hogy a meztelenség szép legyen. Mit kell arról ítélni, aki a rútat mutatja egyedül azért, mert a régiség is mutatta?…

 

K > Berzsenyi,  1810.12.16…Ez az epigramma Tövisek és Virágok nevet viselendő epigrammáim közt fog megjelenni…Csokonait…fogom festeni…

 

K > gr. Dessewffy,   1811.01.17…Csokonainak a Rettenetes éjtszaka tetszett leginkább…Szépek az Anacreoni dalok is…kivált a közbülső strófa, melynél szebb ömlésű verset nem gondolhatni…a 75. lapon az egri püspökre van írva, ki alatt a szemináriumban sok baja volt. Vannak deák versek is és ki fognak nyomattatni…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1811.03.11…Csokonainak némely megigazított versei, de igen kevés számúak, szekrényemben állanak. Szörnyű nehéz munka az. Rajta nagyon kitetszik az a fatális ízlés, amit mendikásságnak nevezünk. Hosszasan kellene magyaráznom, mit értek ez alatt s arra nincs hely e levélben. Sírköve az idén fenn fog állani. A korhely kővéső meghala s oda leve az előpénzzel együtt a megalkudt munka is. A háború ezt is elhalasztatá…

 

Szemere Pál > K,   1811…Csokonai, felveszi-e édes urambátyám a Reményt? Úgy tetszik, hogy az a Bürger hasonlatosságára volt készítve…Szörnyű a dal végin az a Bájoló lágy trillák, az a tarka képzetek!

 

K > Pápay Sámuelnek,  1811.03.11…Csokonainak némely megigazított versei, de igen kevés számúak…szekrényemben állanak. Szörnyű nehéz munka az. Rajta nagyon kitetszik az a fatális izlés, amit mendikásságnak nevezünk. Hosszasan kellene magyaráznom…

 

Döbrentei Gábor > K,    1811.03.16…Csokonai nem tartá Idylliomját Violához követésre méltónak, s ő meg olyant sem írt…

 

Sárközy István > K,   1811.05.11…Csokonainak minemű manuscriptumai vannak nálod, melyek még nyomtattatlanok vagy talán nem is nyomtattathatnánk ki? Kérlek add tudtomra! Mert nálom is vannak s megküldhetnénk egymásnak. Hát halálára írt verseit Horvát Ádám megküldötte-e?…

 

K > Sárközy Istvánnak, 1811.05.25…Én holnap Biharba akarok indulni, hol az anyám nehezen elbetegedve vár. Emiatt a Csokonai darabjait fel nem hányhatom, de fogom, mihelyt reá érek…

 

Döbrentei Gábor > K,  1811.06.19…Csokonai gugás halálon siránkozó vén Pásztor Asszony. Ilyes formák gömbölyödnek ki ítéletemből…

 

Horváth Ádám > K,   1817.01.20…hanyatlott idő-koromban Csokonaival, hajdani tanítványommal alig mérkőzhettem; s tanácsosabbnak tartottam édes visszaemlékezések között nézni a nemes vetélkedéseket, mint próbálkozni…

 

K > Pápay Sámuelnek, 1817.03.08…Csokonai ha meg nem holt volna, ott volna, ahol én…úgy írni…mint amit Csokonaitól ismerek…noha bizonyos exceptiókkal igen jó, igen tisztességes írónak tartom, nem akarok…

 

K > Nagy Gábornak,  1817.08.06…Imhol egy pajkos epigramma a Tövisek és Virágokba.

 

                              JÖVENDÖLÉS

                                              

                        Hős Mihályunk karvasára, /Csokonai/ Vitéz

                        Patikaszag babérjára,

                        Sustorgó ódájára,

                        Békegeres éposára…

                        Tempefői bajnokára,

                        Amazon szűz vén lyányára…

                        Esküszöm, te nemsokára,

                        Felhágsz, csak nézz e példára,

                       A homoksík Tátrájára…

 

Nem Csokonait bántom én, hanem azokat, akik azt imitálják Csokonaiban, amit nem kell…

 

K > gr. Dessewffy Józsefnek, 1817.08.30…Megszálla a pajkosság, s Csokonai szerencsétlen darabjaiból, szavaiból ezt csináltam…JÖVENDÖLÉS…/mint az előző levélben/

 

Gr. Dessewffy József  > K,  1817.12.05…Arrul inkább vagyok meggyőződve, hogy akármit beszéljünk és akármennyi gáncsokat keressünk és találjunk is Csokonainkban, ő mindazonáltal egyik a legnagyobb poétáink közül

 

K > gr. Desseffy Józsefnek,   1817. Xber. 15…Csokonai minden bizonnyal sok érdemmel bírt; ezt senki sem vallja szívesebben mint én; hiszen én őtet szerettem is a becsülésen felül. De azok az ő versei rettenetes mázolások…Ő és Szemere Reménye, a kettő úgy áll egymás mellett, mint a réz és a legtisztább arany, a legrosszabb agát és a legtisztább tüzű gyémánt…

            A levél a 15. kötet 397. oldalán. A versidézet nem a levélben, hanem Horváth János 1942-es antológiájában található..

 

Szemere Pál /1785 1861/

 

Remény      / az „arany”/

 

Szelíden, mint a szép esttünemény,

Lángarcodon kecsekkel, mint Auróra,

Mosolygsz reám, sötét sóhajtozóra,

S megenyhül sorsom, a vad, a kemény…

 

S ha lelkem e varázskarból felserken,

Mint kedvesét Chitóne lángjai,

Lepjék orcámat hölgyem csókjai.

 

Csokonai

 

A reményhez     / a réz/

Földiekkel játszó…

Bájoló lágy trillák!

Tarka képzetek!

Kedv! Remények! Lillák!-

Isten véletek!

 

 

Kölcsey > Döbrentei,  1813. 10. 30. /Kölcsey levelezés, 1887/  Nevetnem kell, mihelyt a Reményhez írt sonett jön eszembe…a sonett nem enyim! Pali azt úgy közlé velem mint Helmeczy mívét; Kazinczyval mint az enyimet. Ebből azt hozom ki, hogy a dal talán magától Palitól került; s csak ő játékoz űz. Én mind Palinak mind Kazinczynak azt irám, hogy e sonettet szépnek nem lelem…

Kölcsey > Szemere,  1813. 09. 15.  Helmeczinek sonettje a Remény? Ő belőle még nagy poetánk válhatik, azt írá egyszer nekem Kazinczy, s minden okom van azt elhinnem, de ha ő nekem úgy barátom volna mint te, fognám a tollatr, s azzá tenném sonettóját ami volt, minekelőtte született volna –semmivé!

 

Gr. Desseffy József > K, 1818.01.15…a magyarokkal azt se fogod soha elhitetni, hogy Szemere Pál szonettje a legtisztább arany…a legrosszabb agát mellett, Csokonai Reményét értvén. …ha jól lefordíttatnék…a legjobb íróknál Csokonai nyerné el a pálmát…Csokonai…nézőpontjai magosok, nagy tájat foglalok s igen szerencsések; rajzolatinak formái…hathatósak és merészek, a festések elevenek…a fül is majd mindég kielégíttetik a bájos éneklőtől…őtet a természet bélyegezé fel költőnek, akármely országban benne született és nagyszabású s mégis hathatos fantáziájával. Fő bélyege, mint minden nagy elméknek a természetiség…

         Gr.D.J. 1771 – 1843. író, szerkesztő, politikus. Vitában állt Széchenyivel.

 

K > gr. D.J-nek,  1818.01.20…Miért nem szabad kimondani, hogy Csokonai éppen úgy, amint az általad is kedvelt Kotzebue, bírt zsenivel, érdemmel; de csaknem minden míve valóságos mázolás, mint Kotzebuenek?

 

Horváth Ádám > K,  1818.Xur /02/ 26…az én recenzióm…Csokonai Vitéz Mihály Munkáji…Bürgerhez hasonlítja a recenzens Csokonait mind szegénységére, mind szerelmes convulsiójira, mind ritmizálására nézve, de sokkal alább helyezheti ezt annál…

 

K: „Most Árpádiászt akara adni, de szerencséjére egy neki magánál inkább kedvező halál kikapá    gyalázatja elől” Muzárion 1829

 

 

Csokonai: Árpád    /1803/

 

Rettentő hadakat, vért és egy nemzeti szörnyű

Bajnokot éneklek! S a bús hadak Istene bátor

Hét fő Hadnagyit! Kik a maga lakta helyéről

Egy Isten vezetése alatt bujdosni ki indult

S mind földön, mind a vizeken, mind ellene támadt

Harcaiban nagyokat szennyvedt Európai legszebb

Nemzetet, a Pannon boldog mezejére vezették!

Mint a cserje között a Tölgy, mint kiderült Éj

Apró csillagi közt a Hold, úgy fénylik ezek közt

Nagy születésével, s felséges tettei méló

Fényeivel a szörnyű Árpád---

-----                nagy lelkű Nemzete fényét

A ragyogó Napnak méltóságáig emelte

-------

Ott, ahol éneklek, csendes szellőcske lebegjen!

Balzsam, s rózsa szagok fussák a barna homálynak

Árnyékit, leskődjön az est mosolyogva szemembe---

                                                         /Az eposz tervezete és 57 sor maradt fenn. Az Itk 1917. 1.-ből/

 

 

…Csokonai nélkül bajosan kaptuk volna Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt…Kazinczy és Kölcsey ellen védik még ma is Csokonait, szegényt s merik állítani, hogy nyelvművész volt az ebadta…

            Ady Endre: „A költői nyelv és Csokonai”, Nyugat, 1910, 1474.old.

 

 

 

Dayka Gábor  / 1768 – 1796/

 

 

Az esztendő első napján

 

Egy esztendő ismét elmúlt,

S általrepült setét honjába:

De kedvem újra béborult –

Mit várom végemet hiába?

Esdeklem a halál után,

Vélvén, hogy fájdalmim megszűnnek…

 

…bezárom éltem; a halálra

Már senkinek több jussa nincs.

 

Csokonai > K,  1802.10.26…szerencsém lesz holmi literariumokróll szólani, s jelesben Daykának hagyományai felől bővebben értekezni. Én itt az unalmas hoszú estéken egy futó recensiót tettem minden munkáin keresztül, mely fragmento mintegy két árkusra terjed: óhajtom előbb közleni a Tekinetes Úrral, míg kezemet a szent maradványokra tenni merészelném…

Én ugyan Rousseau embere vagyok…Bécsi barátim arra kértek, hogy ha több festéssel mehetnék fel magam, Czetter jobban dolgozhatna a rézre…   /8/

 

Fabchich József > K,   1807.01.20…pakéta recens el vagyon vive…Daykának verseivel…Pestre leküldöttem. Vetted-e vagy nem, nem tudom, leveleidben szó nincsen róla…

 

K > Kisfaludy Sándornak,  1808.08.22…bár azt nyerném meg, hogy pályaírásom magyarul és németül kinyomtatthassék! A 3dik rézben nyelvünkkel és literatúránkkal ismertetném meg  németeket, s ott…Virágnak, Daykának, Csokonainak…verseiből  hordottam fel példákat magyarul és németre is fordítva, a íróink felől rövid biografiai notiszokat bocsátottam előre. Engedd, hogy ide tehessem, mit mondék felőled…Ez az első pályaírás, melyen valaha dolgoztam…

 

K > Kisfaludy Sándornak,  1809.09.01…a sonett nem is a celtai nyelvekhez való…melyről az én kedves Daykám igazán mondotta azt, hogy annak a zengése olyan

               Mint a láncolt kerék és a bilincs csörgése…

 

K > Jankovich Miklósnak, 1809.10.25…Míg élek…papirosaim kezeimből ki nem mennek, mert dolgozásimban nékem azokra szükségem lészen, Ráday egy egész kötetre ment levelei, Daykának hasonlóképpen egy kötetre, Csereinek kettőre…kezeik írása előttem szent maradékok…ha meghalok…óhajtom, hogy azok a Mélt. Úr gyűjteményében  álljanak inkább, mint a Múseumban…noha tisztelem gróf Széchényi patrioticus gondolatját s igyekezeteit…

 

K > Berzsenyinek,   1810.01.10…Óhajtanám barátom, ha te is írnál egy-két valamit ilyen nemű jambéjonokban. Dayka nagyon igaznak lelte állításomat s követett. Rettenetes éjtszakája így van írva…

 

K > Jankovich Miklósnak,  1810.02.11…Pesti könyvárus Kis István reá szánta magát a Dyka Gábor verseinek kiadására s e napokban éppen variánsait s életét írtam meg Daykának, hogy a kézírást Kisnek megküldhessem. Ez a Dayka első poétái közé tartozik nemzetünknek  s már nem él s nekem barátom volt. Kezemben vannak tulajdon kezével írt versei két kötetben, s azok sehol egyebütt nincsenek. Lángolva várom megjelenésüket…

 

K > Berzsenyinek  1810.02.24…Daykának verseit ma vitték el Pestre nyomtatni…a címlap után dedikáció…Ezt nyomban Daykának élete követi, egy igen hosszú prefációban. Úgy az I. könyvben ódák és dalok. A 2dikban egyveleg költemények. A 3dikban alkalmatossági versezetek. A 4dikben Clélia. Az 5dikben deák versek. Így variánsok és változtatások s az index…úgy hiszem, hogy a Dayka verseinek kiadása után Kis István hajlandó lesz a te verseidet is kiadni…Daykát életének olvasása után mint embert is fogod szeretni. Hátha még mind elmondhattam volna, amiért szerethetnéd!…

        

Vitkovics Mihály > K, 1810.03.02…a magyar haza méltán tartozik teneked számtalan literátori verejtékeidért, újra egy naggyal fog tartozni, hogy kedves Daykánk szép munkáit teáltalad nyeri meg…mohón várjuk ezen elhunyt híres poétánknak újraszületését. Daykáról, mint hajdan Kassán tanuló logicusról ezeket hallám Petrásovits András fiskálistúl, jó barátomtúl, aki a megboldogulttal akkoron szorosan barátkozott, hogy ő még 1784-ben Kassán írt már magyar lábos verseket…Dayka pesti clerikus korában mondotta nékie, hogy Ovidnak a szerelemről írt könyveit egészen le fogja fordítani. Sok alagyát el is olvasott Petrásovits úr előtt. Egykor azt veté barátja szemére: Gábris! Haggy fel a magyar nyelvvel, hiszen nem jól tudod azt. Erre Dayka: Andris! Ha valaki Magyarországon nálam jobban tudgya azt, engem az ördög vigyen el!…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.05.02…Dayka nyomattatásáról Pestről várok mind hírt, mind mutatót. Tartsátok meg, kérem formátumomat és hogy a columna ne több, mint csak 22 sort foglaljon el. Hosszas combinatiók után állapodtam meg ebben. Így legszebben jönnek ki mind a 44, mind a több sorú strófák. Akár Falka, akár Mannsfeld betűji legyenek, mindegy, csak kopottak ne legyenek, s a papiros sárgás, kékes ne legyen…

 

Kis Sámuel > K,   1810.05.05…Köszönöm, hogy a Dayka munkájára nézve nevemet a subscribensek közé tette: mikor és hol fog kijönni ez a munka? /3 év mulva/ mennyit és hova kell a pénzt elküldeni?…Daykától szépet és jót várok. Hol lakik, hány esztendős s micsoda állapotban van ő?   /14 éve meghalt/

 

Szemere Pál > K,  1810.05.17…Dayka versei még mind ez ideig is a Librorum Censornál vannak. Azonban Kiss siettetni fogja kinyomatását…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.06.01…Hát a Dayka verseivel mi történik? Mikor kezdik nyomtatni? Légy rajta, hogy az első ívet megkapjam, mihelyt le lesz nyomva, a hogy tiszta betűket, szép papirost kapjanak azok a megbecsülhetetlen versek. Örömest mutatnék Dayka eránt tiszteletet, akár a poétát nézem benne, akár barátomat

 

K > Kazinczy Miklósnak, 1810.06.09…Hogy Vitkovics Dayka pakját vette, régen tudom és igen nagyon köszönöm kézhez juttatását. Dayka azoknál, kik őtet soha nem olvasták, nagy tapsolással fogadtatott. Bár nyomtatnák minél elébb…szörnyű drága a nyomtattatás…

 

Kis István > K, 1810.07.12…Nagy öröm volna a tudósabb publikum előtt, ha már kijöhetett volna Dayka – de akik irigylik munkáját, nagyon szeretnék elnyomni. Sok és számtalan a hosszú fekete ruhás ember…

 

         …Kedvesem! Mit kívánsz, én nem vélem

            Ámort bűnnek, én őt virtusnak ítélem.

            Minek azt polgári járom alá venni,

            S a törvény hagyási által foglyá tenni?

            Nem visel bilincset, nem rab a szerelem,

            Szabadon, s nyűg nélkül születék ő velem…

                        Elegyes költemények, Ovidiusból ford. 1791. In: Dayka, Felsőm.o. K. 1993.

           

K > Berzsenyinek,  1810.07.21…Vitkovics azt írja tegnap érkezett levelében, hogy a Dayka verseit végre elkezdették nyomtatni s első postával megküldi mutatóul az első ívet. Barátom, a Dayka verseiben Te egy barátodra, rokonodra fogsz akadni. Dayka néked oly tisztelőd fogott volna lenni, mint én, ha oly korán meg nem holt volna. Őtet a szerencsétlen házasság és a papokkal való viszálkodás ölte meg…

 

Szemere Pál > K, 1810.12.10…Dayka mégsem nyomattatik. Kis nagy gazember. Azt tartom, jó lenne tőle elvenni a kéziratot. Minden esetre jégre viszen a gonosz. Széphalmon létemben említém a Librorum Censor kitörlését. Itten most közlöm:

Dayka életéből: egyik botránkoztató tette az volt, hogy a magyar s német újságleveleken kívül francia nyelven írottat is hordatott…

 

Szemere > K,  1810.12.27…Daykának születését Borsod Vármegye adta, nem Zemplén. Vezetékneve előtt az Újhelyi nem honjára mutat, hanem régi nemes törzsökére, melynek ez familiai praedicatuma. Kevés értékű szülei miskolci lakosok voltak, atyja, István szabómesterséget űzött…keresztelési jegyzék róla nem találtatik…Bodnár Antal, Daykának legrégibb barátja…meri állítani, hogy a mi Daykánk 1786-ban Miskolcon született…

 

K > Dessewffy Józsefnek,    1811.01.17….Kis István pesti könyvárus tavaly márciusban vette által Dayka Gábornak verseit tőlem, hogy kiadja s még mostanáig nincs belőle egy sor is kinyomtatva…a versek már cenzúrázva voltak, s hátokon vitték az imprimaturt. Most csak a Dayka általam februárban írt biogarfiáját és a toldalékot kelle a censornak revideálni…sok a fekete ruhás, azok ellenkeznek…

 

Vitkovics Mihály > K,  1811.01.19…Mi történik Daykáddal azt Szemerénk hozzád írt három rendbéli leveléből és abban álló soraiból már eddig is érthetted. Kis könyvárus annyi idő alatt csak szóval tartván bennünket és nyers hazugságain érvén őtet, a kéziratot tudta és akarata nélkül a tipográfiából kezemhez vettem…

 

K > Berzsenyinek,  1811.05.22…Szemere azt írja, hogy…Notárius Paur Antal Vitkovicsnak annyi pénzt ad kölcsön, amennyi arra kell, hogy a Dayka s Berzsenyi verseik, bármely csinosan kinyomattathassanak, s árokért addig várakozik, ameddig az exemplárokból kitelik a visszafizetendő pénz…

 

K > Kis Jánosnak, 1811.06.10…Dayka praefatiojában egy kis excursiót tettem arról, hogy a már virágzó nyelveknek  példáit…kövessék…

 

Vitkovics Mihály > K,  1811.06.19…Kápolnay Paur Antal Fejér Vármegyének most lett honorarius notariusa. Dayka verseinek kinyomtatására 500 f-ot nálam letett és ha még több segítség kívántatnék, többet is kölcsönöz. Adgyon sok éltet az ily érdemes hazafinak a magyar ég!…

 

K > Berzsenyinek, 1811.06.27…Ha a Dayka versei és a Berzsenyié ez idén megjelenhetnének, úgy ez a szörnyű szerencsétlenségekkel rettenetes esztendő literatúránknak szép esztendeje lenne…

 

K > Kölcseynek,  1812.02.05…Ma pecsétlem le a Dyka versei elibe teendő praefatiót, azaz Daykának életét. Előbbi leveléből uramöcsémnek azt gyaníthatom, hogy Dykának ezen biográfiáját pesti triászomnál látta…   /8/

 

 

Vitkovics > K,   1812.06.19…Dayka „Életét” és a gyönyörű „Berket” vettem.Helmeczyvel tartott hosszas tanácskozás után az egész munkát Trattnernek átadni eltökéllettük; de úgy, ha mindjárt akarná nyomtni…Sokat nyomna, ha őtet levél által ezen szándékunk teljesítésére megszólítani  méltóztatnál. Fő motivumul meg lehetne neki írni, hogy kétszáz subscribenseink máris vannak, 200 példány azonnal elkel…ha Trattnerrel meg lehetne egyezni, és a hamar nyomtatást fogadná, Dayka verseit nyomtathatnánk…   /12/

 

ÚJHELYI

DAYKA GÁBOR

VERSEI.

Öszveszedte s kiadta

barátja

KAZINCZY FERENCZ

/két puma?/

PESTEN

TRATTNER MÁTYÁSNÁL

1813

                                                                                              /a hálóról. B.G./       

 

K > Kölcseynek,  1813.09.28…Megholt barátunknak verseiben azt tehetjük, amit gondolunk, hogy maga is tett volna, ha életben volna még, s ezt is csak úgy, ha feljegyezzük a variánsokat. Én ezt tevém Daykával, s változtatásaimat kimutattam. Virág azt mondja, hogy egészen más ez az én Dykám, mint az a Dayka, akit nekem ő adott. Én kész vagyok előmutatni…hogy a variánsokat híven felraktam…   /9/

           

K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1814.02.11…Berzsenyi…Daykát, kit kevesen tudnak szeretni, nagyon tiszteli…

 

Szemere Pál > K,  1817.07.02…Feri elkezdte Daykát már két ízben; de mind a kétszer elakadott: ma reggel újra próbát tett…

 

Szemere Pál > K, 1817.07.03…némely zseni egyedül saját sugallatainak általadva, maga után vonja a nyelvet s annak szépségei, mintegy a semmiből az ő intésére látszanak előteremni…ha ezen példát literatúránk körében akarnék fellelni, két poétánk fogna először eszünkbe jutni: Himfi és Dayka…Daykát tekintvén meghat bennünket azon erő, melyet ő, a még készületlen nyelvvel küzdvén, előttünk kifejteget…Dayka…képzelőereje az érzésnek alatta áll…az ily költő nehezen öntheti ki magát s küzdenie kell nyelvével, hogy szavakat találjon…Ennyi készült el Kölcsey Feri recensiójából. Lopva közlöm…

 

K > Kis Jánosnak,  1818.01.18…Gróf Mailáth János, a volt minister fija s a Collin barátja jelenti, hogy költőinknek munkájikból egy antológiát akar dolgozni német nyelven; kér mely darabokat tartok legjobbnak…Dayka versei között…kértem, hogy az originált is tegye a prózai fordítás elébe s…a poétának biografiáját…

 

K > Szentmiklóssy Alajos, 1818.03.28…Ha valaha meglátom Keszthelyt; s azt találják kívánni, hogy ültessek valamit, én Báróczinak ákácot, Daykának egy Lonicera tartaricát ültetek…

 

K > Kis Jánosnak,  1822.11.15…Kérlek, légy figyelemmel a Dayka versei előtt álló előbeszédemre. Ott megcsapolom a Debrecen fijait…   /6/

 

 

 

Dessewffy József     / 1771 – 1843 /

 

 

Bezerédy az egyetlen gyakorlati koponya. Nagy Pál orator genie, Dessewffy költő – Deák a legerényesebb…

         Széchenyi: Napló, 1825.okt.14

 

Gróf Dessewffy József nagyatyja, Sámuel, Sáros vármegyei főispán, atyja István kamarás, anyja, báró Vécsey Mária csillagkeresztes dáma…Tanult a piarista Koppi Károly házi gondjai alatt Kassán, Kolozsvártt, Pesten…1793. márciusban volt Rómában és Nápolyban…Követ vala a diétákon…

                        Kazinczy Ferenc: Magyar Pantheon, Aigner Lajos, Budapest, 1890

 

 

Dessewffy > K,  1811.03.08…Nem gondolom, hogy a franciák csupán csak a könnyű nemű írásokban különböztetnék meg magukat. Minél kényesebb valamely nyelv, annál nagyobb az érdem olyan írokat találni, mint Montaigne, Jean Jacques, Bossuet…Montesquieu…Chenier, etc…az a nevezetes ennél a nemzetnél, hogy minden könnyűsége mellett annyi erősen és mélyen gondolkodó férfiakat hozott…Némely, kivált német írók egy olyan nemzettől tagadják meg a mélységet, akinél még most is oly élő matematikusok találtatnak, mint La Place, Lambert…Genlis asszonynak ítélete a francia filozófusok ellen igen keveset nyom. Hogy Voltaire mindenütt Voltaire…nem lehet tagadni…minden tónust, minden formát ismert ez a nagy ember és a maga helyén gyakorolta; csak az a valósággal nagy író, aki mint természetes, mint hathatós, mint érzékeny, mint csípős tud lenni, és mindezt a maga helyén tudja…Az indulatosság vala hibája, mert felette tüzes és érzékeny mint szívvel, mint ésszel bírt, de nem vala rossz ember, noha a papok és a vénaszonyok annak hírdetik…

Vannak nagy íróik a németeknek, de egy sincs Voltairehez fogható. Schiller akármelyik munkájában annyi fellengések közt több hamis metafora, több dagályok találtatnak, mint Voltaire minden munkáiban. Amit Schiller írt: von der Anmuth, az minden kellem nélkül való…a németek igen keveset hajtanak a világosságra és a precizióra az írásban…Nekem a németek közül a prózában legjobban tetszik Schötzer, Zimmermann, …Kotzebue…a poéták közül Wieland és a gyakran felleng Schiller…olykor olykor Goethe. Ami Goethét illeti a híres tanuló esztendeit Wilhelm Meisternek se én, se feleségem nem tudtuk érteni…

Franciaországban a nagyérdemű tudósokat a hatalmas és nagy urak meg dámák régtűl fogva legszorosabb társaságokar méltóztatták és ez az oka, hogy a bokros tudósok kellemültek, símultak…

valemennyivel jobban esmerkedtem meg az anglusok literatúrájával, legkésőbben az olaszokéval…a deák literatúrát originál, a görögöt pedig deák fordításban ösmertem meg Koppi bibliotékájábúl…Németország is sok originális geniet adott…/ az előbbieken túl/  Gessnert, Klopstockot…

Az anglusok: Loke, Hume, Blaire, Gibbon, Milton, Swift, Shakespeare, Thompson…mélyek, magasan szállók, homoristák, zavarosak…gyakran nagyot lépők…

Menjünk tovább, Barátom. Az én kedves historikusaim a mostaniak közt legelsőbben Buffon, Gessner…Bayle, Gibboin, Robertson és Voltaire

Levelet írok, nem könyvet, amint jönnek ideáim, úgy adom által azokat barátságod keblébe a magaméból…

Én az olaszokat, spanyolokat, portugallusokat, arabokat, perzsákat tartom a legnagyobb poétáknak. Nem szokhatom az északi poézishez, még Ossiánhoz se egészen: az a szüntelen való köd és szomorúság nincs meg a természetben, még Londonban is a nap süt némelykor…A franciák a leggyengébbek az eposzban, az idilliumokban és az ódákban; ennek részint a nyelv kényessége az oka…

Az anglusokat tartom a legnagyobb orátoroknak és közülök Sheridant a legnagyobbnak…/drámaíró, 1751 – 1816 /

Még egy szót kell hozzá adnom ezen litániához…interessál engem Constantinus Gábor…

Mi újság a magyar literatúrában?

 

K > Dessewffynek,  1811.04.03…Hosszas és ezért még becsesebb levelednek esztétikai és filozófiai tárgyára most nem felelhetek. Alig hinné az ember, hogy te oly szélesen tudj holmit…Én veled egyébben nem mérkőzhetem össze teljességgel, mint a német literatúrában…Ismered-e Goethének Iphigeniáját…Egmontját, Tassoját, Faustját?…Több ő nekem,mint minden. Ha úgy lehetne az óhajtással magamat valamivé tennem, mint a tündér históriákban királlyá, én semmi nem lennék egyéb, mint Goethe magyar nyelvben…

 

Dessewffy > K,   1817.02.11…kérdés, hogy megengedi-e a magyar consilium, hogy Magyarországon magyar theátrum legyék…Lábassy kanonok azt mondja, hogy a magyar nem Görögországot és a római birodalmat…

 

Dessewffy > K,   1817.03.22…Én Rómában is, Nápolyban is, Florentziában is, Bécsben is megfordultam az udvarnál…

 

Dessewffy > K,   1817.05.13…A miskolci színjátszók, akik most Kassát mulattatják, eléggé alkalmatosok, de a játszónék, kivévén Dérynét, akinek az Isten annyi szép természeti kellemeket, és az éneklésre is, ámbár még nem elegendőleg kipallérozott talentumot adott, nyifogók, nyáfogok. Szavok hangja nem természetes…azonban tömött mindég a játékház…

 

K > Döbrenteinek,   1818.01.15…Pipsz /Dessewffy/ tegnapelőtt küldé vissza az Erdélyi leveleket. Neki szokása, hogy amit olvas, bepiszkolja jegyzeteivel; de ez a bepiszkolás nekem igen kedves, még ahol intéseit követhetem is…A levél vége ez: „alig merészelem közre ereszteni Bártfai leveleimet Erdélyi leveleid után. Dísztelen a tiéd mellett…Nevem több díszt nyerhet barátságodtól, mint ennen irogatásaimtól.”…

 

JELLEMRAJZOK.  IRTA    CSENGERY ANTAL.

NAGY PAL. — BEÖTHY ÓDON. — SZENTKIRÁLYI MÓRICZ. — B. EOTVOS

JÓZSEF. — ADALÉK KOSSUTH JELLEMZÉSÉHEZ.

-          EGY PÁR VONÁS  GR. DESSEWFFY JÓZSEF ÉS KAZINCZY JELLEMZÉSÉHEZ.

 

BUDAPEST.  FRANKLIN TÁRSULAT MAGYAR IROD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA. 1898.

EGY PÁR VONÁS  GR. DESSEWFFY JÓZSEF ÉS KAZINCZY FERENCZ JELLEMZÉSÉHEZ.

 

Egy becses mű jelent meg közelebb (1860): Gróf Dessewffy József irodalmi hagyományainak 
első kötete. É kötet gróf Dessewffy Józsefnek Kazinczy Ferenczczel folytatott levelezését foglalja 
magában 1793 jul. 25-étől 1815 közepéig. Mily érdekes korszak ! S mennyi becses adalék e kor 
és az abban szerepelt egyéniségek ismertetésére ! …
 
2008. 10. 31. találtam a hálón Csengery Dessewffy-Kazinczy több mint 100 éves szövegét. Elővettem kettőjük levelezését – sok megvan a négy kötetemben – majd megnéztem a fenti címszót. Jócskán kiegészítésre szorul.

A hálóról leveszem Dessewffy-Kaznczy levelezésének Kazinczy Gábor által kiadott gyűjteményének I. kötetét.

 

 

 

Döbrentei Gábor   /1785 – 1851 /

 

 

Ezen időszaki írásnak a kiadója azt tette magának célul, hogy a megnevezendő tárgyakra, amennyire csak lehet, jó munkákat egybe gyűjtsön s azokat nemzetével közölje… 

Múzeumunk Erdély három fia és négy leányának pénzbeli segedelme útján indulhatott meg…

…semmiféle munkákat, melyek a vallás józansága, a haza s fejedelem ellen szólanának, Múzeumunkba fel nem veszünk.      Döbrentei Gábor

Erdélyi Múzeum, 1814. 1. füzet.   Előbeszéd.   In: Program és hitvallás. Magyar  folyóiratok. Gondolat, 1978.  / A teljes szöveg leszedve a hálóról/

 

K > Döbrentei Gábornak, 1809.11.13…Ne hagyja az Úr hiú álommá válni a reményemet, hogy kritikus írást fogunk olvashatni magyar nyelven. Menni fog az, csak jól kezdődjék. Jól fog pedig, ha derék munkás társakat választ az Úr és a rossz versecskéket semmi tekintet miatt fel nem veszi írásába. A munka nem oly nehéz, mint gondoljuk. Elő kell venni a bécsi annálisokat eleitől fogva s le kell fordítani…Az Úr volna a redaktor s osztaná ki a lefordítandó vagy kidolgozandó darabokat…Pesten hány jó fej van, hány az Úr hazájában!…sokan ellenségeikké lesznek a nem kedvező recenziók miatt…de barátjai is lennének…A formátumra nézve azt ítélem…

 

Döbrentei Gábor > K,  1809.12.13…Szebenből…egy szép őszi napnyugtakor a harmadik stációnál jöttem, midőn az úton…kedves menyecskét nehezen menve megpillantottam…Megállítám a postakocsist / kiemelés: B.G./ …Meggyes felé megyen, felvettem a kocsira…A postamesterné beteg lévén Meggyesen, egy fogadóba mentem, de a rest szász fogadósné nem készített kérésemre semmit …

Meg fogom próbálni azt a pályát, melyet a tekintetes Úr elejbem mutat. Felvállalom a Literatur Zeitung kiadását…A kiadás, úgy gondolom, nem kezdődhetik elébb 1811dik esztendőnél, mert elébb munkákat kell egybe gyűjtenem s könyvnyomtatót. Köszönettel veszem oktatását a Tekintetes Úrnak…Szemere is készült. Arra kértem én, hogy álljon a Múzsák Almanachja kiadásába hozzám…Magyar fordítások recenziója fog belé menni, Dante la Divina Commediájából némely helyek s élete, melybe már belé kezdettem…

A nyomtatás költségére úgy gondolom legjobb lenne, ha előrefizetőket szednénk. Különben az lassan kél el s az exemplárok rajtam maradnak…

A felvetett társakon kívül senkitől nem fogok munkát elfogadni, s így elkerülhetem, hogy olyan idétlen szerelmesi, névnapi raptusok, mint a Segítőben, Mindenes Gyűjteményben / 1806-1811 és 1789 – 1792 között megjelenő lapok/ vannak, nem fogják lealacsonyítani a munka becsét…A híradást Kultsár a Magyar Kurir, s a Pozsonyi Újság által akarom tétetni. Adja a tekintetes Úr kérem,  a hozzá való tanácsát…

 

Döbrentei Gábor > K,   1810.01.11…A Múzeum kijövése egy esztendővel tovább haladt…a püspöknek néhány darabok nem tetszenek…Plánumomat ki akarom vinni s reménylem, hogy ezért  Tekintetes Úr munkabeli segedelmét tőlem meg nem vonja…Orczy, Csokonai, Ráday életéhez most gr. Török Lajosét s Viczayét is kérem, Képeiket most várom. Hát a Tekintetes Úr mellyképét mikor kapom?

 

K > Döbrenteinek,  1810.01.12…közlöm itt az úrral három darab versemet, melyek mindenike ezelőtt kevés napokkal termett…Elégettem tavaly áprilban egy kis csomó verseimet, melyekkel nem tudtam volt soha úgy elkészülni, hogy valami híjok nem volt volna…a dal epigrammai formába öltözött. Ez egyike azon kevés darabjaimnak melyekkel leginkább elégszem meg…óhajtanám, hogy minden barátom szerethetné…

A könyörgésben sok filozófia van és poézis is elég…

 

K > Döbrenteinek,   1810. 01.22…Még nem hajnalla ma s nem alhatám. Egy epigrammát csináltam, kicsúsztam a lámpához s papirosra írtam, hogy el ne felejtsem reggelig. Haszontalan! Nem jőve álom szemeimre. Wesselényire emlékeztem…Egyszerre kész vala az epigramma s oly jó, hogy az antológiában bízvást elállhat…Igaz, amit mondok.

 

 

…Örvendek, hogy Wesselényi eránt ezt a háládatos tisztelet jelét adhattam…

Mindenen nem segíthet még Eszterházy és Festetics is. De mennyin és gyakorta mely kevéssel segíthetnének!

…Rossz időket értünk könyvnyomtatásra nézve Bécsben 1 pengő arany = 50 ft…akartam fizetni Kiliánnal. De az fel nem vette, félvén a cursus megváltoztatásától. Képzelheti az Úr, hogy most ezer summa mennyibe kerülne. Könyveket többé a külföldről nem vehetni…most praenumerátort sem kap sokat: különben belé veszhet. Irtóztató dolgok érhetnek bennünket, ha az Uralkodás a veszedelmet el nem fordítja. Nem jó, mikor az Uralkodás bizodalmát elveszti…

 

Döbrentei Gábor > K,  1810.02.07…Kedvem lett volna átkozni a posta hibáit, mely annyira késleltette az ő kedvéért leírt utamat…Mit mond a Tekintetes Úr meséimhez…A bagoly és a többi madarak…

Goethe írásait mindeddig nem kaptuk. Bárcsak hamar jönnének…

 

K > Döbrenteinek,  1810.03.16…Az Úr Borsi Sapphicusáról nem mondhatok elég szépet. Gyönyörű kis darab…az epigrammák…nem eléggé köszörült hegyek, nem elég éles bennek a point. A két fabula igen jó…Ajánlom magamat becses barátságába…

 

K > Döbrenteinek,   1810.04.07…Nagyon köszönöm az Úrnak a híreket Wesselényi felől, nevezetesen hogy mit mondott a haldokló óráján…mi az mégis, amit Erdély ennek a colossalis nagyságú férfinak balul veszen…

Az Úr igyekezetét journálunk iránt nem hátrálni, hanem teljes tehetségem szerint elősegélleni fogom, mégpedig minden tekintetben…

 

Döbrentei Gábor > K,   1810.04.24…Éppen most végeztem el a Wesselényire írandó…töredékjét. Ide írom, elvárván felőle az ítéletet:

„Omolva csattogsz széles folyója Zsibónak. Semmivel nem gondolva folysz kimért utadon…Wesselényinek tekintete szelíd, mint a lemenő nap sugarai…”

 

K > Döbrenteinek,  1810.05.05…mindig többet szeretnék az Úrnak mondani, mint amivel leveleim eltelnek.

A két óda bizony igen szép munka. Régen gyanítom már, hogy az Úr ebben a nemben…teheti a legszerencsésebb futást…

A Csereyhez írt epistolát Kisnek küldöttem meg…Ebben a nemben ő közöttünk a mester, ki mindnyájunkat taníthat…

Balkay Pál…Kreutzinger által festett képemet…nem győzi csudálni…Kreutzinger sok munkát úgy fest, hogy lehetetlen kiismerni…

Olvastam Czinke Holmiját. Gyalázatos firkálás…

 

K > Döbrenteinek,  1810. 05.18…A Wesselényire írt darab töredéke annyira megrázott, hogy lehetetlen felőle nagy megindulás nélkül szólnom…Én az Urat csudálom…

 

Döbrentei > K, 1810.08.04…Kolozsvártt a jövő januárius kezdetével az Erdélyi Múzeumot küldeni elkezdtem…Cserei…eleinte azon kételkedett, hogy Erdélyben olyasmi nem megyen…drága a nyomtatás! Az első füzet kinyomtattatván, kiírok Kultsárnak s Détsynek, hogy hirdessék ki. A füzeteket elküldöm itt is néhány helyekre, el Magyar-Országra is…

Minden füzet 8-10 árkus lesz, minden fertály esztendőben…Az elsőben ezek lesznek: a magyar literatúra történetei. Kazinczy…Himfy szerelmei recenziója…A tek. Úr verseit a második füzetre hagyom…

 

Cserey Farkas > K,   1810.08.25…Döbrentei versei és a Magyar Museumról való anonce még mind a censurán hever, e valóba nagyon keserít engemet, az ilyen slendrian censort szeretném káplár pálca alá adni, had tanulna jó rendet…

 

K > Döbrenteinek, 1810.08.26…Újhelyben öszve akadtam Kovacich úrral, kit a palatinus utaztat az országban hogy a múzeumnak holmi kincseket gyűjtsön, vegyen…Széchényi…Miller Jakab Ferdinándot és nem Kovachichot…tette bibliotecariusnak…Miller sem a bel-, sem külföldön nem vont figyelmet magára…aranygyapjas pántlika fityeg a nyakán /kiemelés B.G./. …Én pedig, ha az én nyakamon fityegne az a gyapjú, én Kovachichal kevélykedve jelennék meg in publico, tudván, hogy az én gyapjúságom felől 50 esztendő múlva is kevesen fognak valamit tudni, de Kovachichot mindaddig tisztelettel fogja emlegetni a magyar, míg magyar lesz…

Minden fertály esztendőben 8-10 árkus lesz. – Ez valóban kevés, édes barátom! Ha nem holnapos, hanem fertály esztendei írássá csinálja az Úr a journált, úgy legalább adjon neki justum volument, 18-20 árkust…

A Napóleonra írt Elfolya két ezer év darabomat én annál inkább szeretem, minél későbben olvasom…Tűz van benne…

 

Cserey Farkas > K,  Kolosvárt, 1810.09.09…minő hitvány lélek van a mi embereinkbe, itt most diéta vagyon…igen kevés számban jelentek meg Legtöbben a szász nemzet követei közül voltak…jele annak, hogy ők a cultúrának barátai. Sajnálom, hogy oly sorsra alacsonyodott nemzetem…ez az erdélyi nemzet úgy meg van kicsinyülve, hogy ha egy jó feleségnek szövetsége nem tartóztatna, ide hagynám őket…Annyira se mehettem, hogy Döbrenteinek az Erdélyi Múzeumról szóló hirdetményét…minden napi unszolásom után is ki tudjam nyomtatni. Minden dolog nagyon kicsiny lábon áll itten…Küldöm Wesselényi Miklósnak egy, az atyámhoz málhás korában írt levelét…

 

K. > Döbrenteinek,  1810.09.19…Öröm nekem látni, hogy az Úr egész tűzzel gondoskodik a Múzeum kieresztéséről. Én holnap indulok Semlyénbe s viszem magammal azt a csomót, melyet ennek elősegélésére készítettem…Itt könyvet nem kapni, s Pestről pedig haszontalan várok. Soha nem láttam oly hideg embereket, mint a mi pesti barátaink…Még februárban lement oda Daykám…hozzá fogtak-e a nyomtatáshoz? Egy sort sem…

Keutzinger által festett képem…az Úrnak ajándékba küldeném, de erszényem ezt a költséget nem győzi…

 

Cserey Farkas > K,  1810.10.12…minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy Döbrenteinek periodikus írása 1. januári megjelenhessen, őfelségétől erre szükségképp megkívántató engedelem nyerésére megkértem gubernátorunk őexcellenciáját…

 

K > Csereynek,  1810.12.14…Döbrentei és Szemere nemzetünknek Literatur Zeitung formát adnak s éppen erre vala a nemzetnek legfőbb szüksége. Eddig sem azt nem tudtuk, mi történik a tudományok körül nálunk, sem azt mi a külföldön.

 

K > Döbrenteinek,  1810.12.27…Azt véltem, hogy az Úr…az Erdélyi Múzeumnak valamely mustráját fogja megküldeni, hogy abból a formátumot, betűket, papirost ismérhessem…

Töviseim…megjelennek…de ha úgy tetszik az Úrnak, éljen vele teljes szabadsága szerint…

 

Döbrentei Gábor > K,  1811.03.16…A Múzeum iránt pedig én forrva, égve tettem  lépéseket…a püspök ítéletét megírtam, Szilágyi pedig más okokat hord elé. Lehetetlen már addig megindulnia, míg magam nem megyek Kolozsvárra…

Virág két poétai levelet…Vitkovics egy ivó-dalt külde Múzeumom számára…

…kérem, küldjön Múzeumomba munkákat…

 

K > Döbrenteinek,  1811.04.21…Ha tetszik a háború – pedig ó mely sokaknak tetszett – tessék a következés is…nevetséges dolog volna, ha keservet nem vonna maga után…az ember még a XIX százban is retteg az észtől…

Őszentsége letette a pápaságot és maga helyett egy kardinálist neveze annak…aligha több pápa lesz. Ha pedig lesz csakugyan, úgy az Fesch lesz vagy Mauray /VII. Piust Napóleon léptette le, Mauray N. sógora, de nem lett pápa, mert megölte az ellentábor. B.G./

Töviseimet, Virágaimat beküldém Erdélybe Csereyhez eladás végett. Kevés exemplárt nyomattattam, mert 1 rizma papiros 40 f…

…az Erdélyi Múseum elmarad…Most semmit sem lehet nyomtattatni…a mecénások sem nyitották meg erszényeiket…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1816.10.25…Döbrenteit én sok időkig nem láttam azután, hogy egymással leveleztünk. Sopronban még iskolai ifjú volt, midőn levelezni kezdénk. Azután Wittenbergába ment, Hogy Luthernek nyáját legelje…Morálisabb – tisztább és igazabb lelkű, tettetést és mesterkélést utálóbb, barátjaihoz hívebb embert nem lehet képzelni…Feje tiszta, mint a lelke s Erdély vele kevélykedik…

 

K > Döbrenteinek,  1817.01.25…Ne halaszd festeni magadat; egy véletlen halál kikaphat közülünk s akkor vigasztalhatatlanok leszünk, hogy képedet nem bírjuk…Értsd meg, ha én meghalnék / 58 éves ekkor/: nekem más képemet nem szabad rézre metszenetek, mint azt a fára Donát által festettet, mely Wesselényinek van készítve. Kreutzinger festése után Donát azt megifjítva festé…Ő nagyon tudja az anatómiát, csak szakállamat kellett volna kékebbre csinálnia, s boglyosabbnak festenie a hajat…

 

Pápay Sámuel > K,  1817.02.20…Döbrenteit a rettegés környékezi Múzeumának folytatása iránt…megírtam, hogy én literatúránk mellett meghűlhetetlen vagyok, s szintúgy számot tarthat segítségemre…nem fogja-e azt elakasztani a pesti Tudományos Gyűjtemény? Ennek az új időszaki írásnak méltán örvendhetünk…abban minden írónak munkája a maga eredeti épségében / még ortográfiára nézve is/ fog kiadatni…

 

Dessewffy József > K,   1817.03.07…Sok jó van Döbrenteinek a francia literatúráról való értekezésében, de amit végtére Staёl asszonyságrul mond…azt nem akarja egészen elhinni Franciaország…

 

Döbrentei > K, 1817.03.16…Kovács…Helmeczivel tanácskozott, miképpen lehetne fenntartani a Múzeumot…

A pesti Tudományos Gyűjteménynek II-dik kötetét tegnap olvastam el…

 

K > Döbrenteinek,  1817.03.26…Katilinariáim már eddig kezedben lesznek. De a Nyelvrontókat nem ígérhetem, mert most az Erdélyi levelek s az Ersch Enciklopédiájába felveendő Magyarische Sprache és Literatur articulus fog elfoglalni. Az pedig sok dolgot ád…Rettenetes dolog volna az, ha a te journálod elakadna…

 

…Bezárja e művek sorát Kazinczy Ferencnek kis értekezése: ”A magyar literatúra történetei” /Erdélyi Múzeum 1814. 1-10. l./…Ez rövid áttekintését adja az egész magyar irodalomnak, a legrégibb időtől a szerző koráig. Századról századra halad…nála fordul elő az 1772 év legelőször, mint az irodalom újjászületési korának első éve.

Szinnyei József: A magyar irodalomtörténet első rendszeresítői. In: Abafi: Figyelő, 1877.

 

Döbrentei > K,  1817.05.12…IX, legfellebb X füzetnél többet nem adok ki. Lehetetlen folytatnom…/nem is folytatta, 10 füzet jelent meg. B.G./

 

K > Döbrenteinek, 1817.06.10…mondd el nekem, ki vala az, akit Erdélyben elevenen temettek el kriptában; a szó hallatszott; kísértetnek hitték, sokára oda mentek, de már akkor megholt, meg nem halva eltemettetett…el kell mondanom Erdélyi leveleimben…

 

K > Berzsenyinek,  1817.02.02…Magyarországnak ideája sincs Erdély felől, s minthogy utazási leírásait sem bírjuk, nem csuda, ha Erdély inkább terra incognita…Meleg szívvel írom azt, s a munka már 30 ívet teszen. Az Erdély népe jó nép: kevésbé van elrontva, mint mi; s Erdélyben nem találtam több dámát, annyival inkább nem férfit, akivel németül szólhattam volna, mint egyet; az pedig magyarországi leány volt…

 

…Erdély adta nekünk a Napkirályt, Erdély szerezte a mohácsi veszedelmet, hogy megszabaduljon tőlünk…Itt születik Wesselényi, Kölcsey s itt keresi a magvigasztaló, kultúrára legalkalmasabb magyart a nagy magyar agitátora a civilizációnak: Kazinczy Ferenc…meg kellene próbálni Kazinczyval Erdélyből kiásni, ha élt s megtermékenyíteni, megszaporítani azt a magyar típust, mely nem medve, holott Erdélyben több a medve…Nem elég, ha vannak Apácai Csere Jánosok, ha nem mély a néplélek…próbáljuk Erdélyt folytatni, hátha lehet…Német lesz-e, szláv lesz-e, mi lesz a messze unoka?…higgyünk. És keressünk. Valahol. Akárhol, Erdélyben? Erdélyben. Akárhol.

Ady Endre: Ismeretlen Korvin-kódex margójára. Figyelő, 1905.

 

K > Prónay Sándornak,  1817.05.29. Méltóságos báró cs. k. kamarás úr…tavaly három hónapot tölték Erdélyben. Láttam Kolozsvárt, Vásárhelyt és Szebent s Károlyvárat…Szemere azt itéli felőlök, hogy ez a munkám jobb mint mindaz, amit eddig dolgoztam. Most küldöm Erdélybe, hogy ott némely barátim megtekintsék, s a botlásokat kimutassák…Soha még Erdélyt magyarországi ember nagyobb tisztelettel nem látta. Az a szép nemzet még nem süllyedt annyira, mint mi; ott sem férfi, sem asszony nem szóla velem más nyelven, mint azon, amelyen magyarnak magyarhoz szóllani illik…Bánom, hogy engem a születés erdélyivé nem tett…

 

Kis János > K,  1817.05.31…Amit Szemere Pál Erdélyi utazásodról ír, azt könnyen elhihetem…Ennyi idős korodban is a legszebb elevenségben s kellemekkel tetézve minden erőltetés nélkül ömlenek elmédből …a szép gondolatok…Téged oly interesszáló tárgyakról, amilyeneket erdélyi utazásodban festez…bölcsen dicsérni tudó lélek, mely ötvennyolc esztendős korában a szerencsésebb ifjak erejével bír… 

 

Döbrentei > K,  1817.06.13…bővítsd leveleidet históriai, statisztikai jegyzetekkel. Parancsolod-é, hogy evégett kiküldjem ezeket?

1.     Erdélyországnak három könyvekre osztatott törvényes könyve…Benne van a Staua Saxonum…

2.     Benkő Transilvaniája…ritka, de megolvasnod szükséges… /Benkő József, 1740 –1814  Transsilvania…Bécs, 1777/

3.     Ballmans: Statistik von Siebenbürgen

4.     Balja Ádám Erdélynek Jus Publicuma.

…Erdélyi leveleid stílusa nagyon könnyű, kedves, fordulásai édesek…

 

K > Döbrenteinek, 1817.06.15…Szemere és Kölcsey olvasták Erdélyi leveleimet. Azt hiszi mind a kettő, hogy ez a munkám koronája…most Erdélyi leveleimen csinosítgatok s mihelyt tőletek veszem az igazítást, a hézagok pótlásait, nyomattatom…

 

K > Döbrenteinek,  1817.06.25…Az én Erdélyi leveleim nem politikai, statisztikai levelek, hanem szentimentális, humoros előadásai azoknak, amiket Erdélyben láttam…

 

Döbrentei > K,  1817.07.16…Wesselényi Miklós éppen benn vala, s ő váltotta ki leveledet…

Ami kis időm marada ma, s holnap délutánra, a Múzeum IX-dik füzete kéziratjaira kell fordítanom…VII-dik füzete már kezem között van. A VIII-dik is eddig alighanem kész…

 

K > Cserey Farkasnak, 1817.08.24…Erdélyi leveleimről az én kedves Döbrenteim rettenetes igazságtalansággal ítél, de én ezért nem neheztelek…A a panasza ellenem, hogy mindent magasztalok…Erdély engem úgy fogadott, ahogy Magyarország kevés erdélyit fogna; én Erdélynek hálával tartozom…Illő, hogy leveleim megjelenjenek, s hogy a magyarországi magyar ismerje az erdélyi magyart…

 

K > Döbrenteinek,  1817.09.05…Édes barátom, te most Kolozsvárt mulatsz. Nagyon kérlek, szerezz ott egy Leberecht Erdélyi Geographiáját s küldd Váradra…Kénytelen vagyok …Huszti Ó és Új Dáciája ellen panaszkodni, melynél sületlenebb, ízetlenebb munkát alig képzelhetek…

 

Cserey Farkas > K,  1817.09.15…Döbrentei Kulcsárnak és a Magyar Kurirnak megküldötte leírását öfelségek Kolozsvárra érkezésének és ott mulatásuknak. A császár / I. Ferenc/ külön és a császárné megint külön fogadák rendibe a katonai és provinciális status tagjait, mindketten nemzeti magyar öltözetbe…bemutattattak a dámák is öfelségeknek…gr. Teleki lány…

öfelségekkel egy asztalnál ebédeltem, szemben ültem a császárral…a császár, a császárné mindnyájunkkal beszéle a legnagyobb leereszkedéssel…

 

Döbrentei > K, 1817.10.09…Kolozsváratt őfelségének udvarlásán lévén a mágnások s dámák onnan a főispánné egyenesen Gyulainéhoz jött. Jelenlétemben beszélé, hogy a király ezt mondta volna neki: Aus Ihrem…

A fejér vármegyeiket Enyeden őfelsége megpirongatta azért, hogy subsidiumot nem adtak s a protocollumban azt írták, hogy oly törvénytelen kérést többször a gubernium velek ne is közöljön…Az egyik főbíró pedig kicsinálta, hogy a vármegye több tagjaival őneki őfelsége eleibe menni ne kellessék…

Őfelségeknek Kolozsvárt volt léteket én irám le Cserey Miklóssal együtt. Azt Kulcsár újságához toldalékul tette s eddig olvastad…

Disputájink irántad való szeretetemet nem hidegítik, sőt nevelik, mert látom, hogyha kifakadsz is, meleg vagy irántam…A X-dik füzettel én a Muzéumot minden bizonnyal végzem…

 

Döbrentei > K,  1817.11.24…Ítélőmester Székely Mihály rám bízá még a nyáron s most újra, a székelyeknek általa egybe gyűjtött törvényei kiadásának eszközlését. Trattner 80 nyomtatvány honoráriumot igére a maga költségén való kibocsátás mellé…Kolozsvárt arról tanácskozának velem, miként lehetne a régi Vásárhelyi Magyar Társaságot feléleszteni. Engem akarnának titoknokjává…

Közönséges éhség vala Hunyadban is. Nopcsa a maga beiktatására  1000 véka búzát osztogatott ki a Hunyad Vármegyei szegénységnek, mely akkor 10 000 Rft-ot tett…Csak 2000-et adna is egy ily hivatalába magát béiktattató  a haszontalan pompa helyett…

 

Döbrentei > K,   1818.02.06…Most két hét olta nagyon megszűntem volt a munkától, a vásárhelyi farsangolás miatt…A farsangon minden dolgozásom Voltaire…olvasásából állott, melyet éjfél után 3 – 4 órakor haza jöve vettem elé ágyamban…

 

Bajza > Schedelnek,  1824.06.13…Mit akar az a Döbrentei a maga sok beszédjével? Én nem tudom, milyen emberek ezek. Ők szüntelen egymás ellen törnek és maguk sem tudják gyakorta, miért? Boldog, aki közéjük nem keveredik, mint én. Mert ámbár boldogságot nem adnak napjaimhoz, de legalább nem keverik be méreggel őket…   /4/

 

Döbrentei > K,  1824.07.23…Fordításbeli teóriádról magad azt írod, hogy az engemet meggyőzni nem fog. Úgy van, nem győz meg…Én ellened vagyok, okaimat Shakespeare három játékszini darabjához írt értekezésemben eléadom, mely nemsokára a Tudományos Gyűjteményben jelenik meg…

Én holnapután Vitkoviccsal együtt Füredre akarok indulni…az ősszel pedig ismét Bécsbe szándékozom.

A napokban gyermekek számára még régen írt elbeszléseimet forgatám s eszembe juta, hogy azokat ki kellene adnom…ha Sallustiaba dicziókba gyönyörködni akarok, deákul olvasom, ha anglicizmust kívánok, nem fátyolon nézem keresztül, hanem színről-szinre. Egyenességemet nem fogod rossz néven venni, s kérlek, ne is vedd…   /8/

 

K > Döbrenteinek,  1824.08.29…mi ketten nagyon messze járunk egymástól…pirulok annyira szeretett barátomért…Guzmicsot meg is lepé…bánt, hogy midőn tanácsodat nem kérém, te azt adod…a barátság és kivált az olyan, mint a mienk, barátságot adhat nekünk bizakodva lenni egymással, de nem durván bánni…Én neked felelni fogok nyomtatásban…Dialógusod sok haszontalant, sok félszeget, sok hozzád nem illőt monda…

/8/

 

K > Ponori T. Józsefnek, 1828. 04.06…Döbrentei itt is sikertelenül fitogtatá tudományát. Valamely írásunkban ez állott:…Döbrentei ezt ki akará törleni: nekünk nem kell példa. De erre mindnyájan vagy rárikolták vagy elmosolygák magukat…Nékem egy barátom előre megsúgá, hogy őrizkedjem, ellenségeim el akarnak vágni…Döbrentei még nagyobbá teszi magát, mint máris…Csak hadd menjen, míg mehet…e szavaimat is megkorrigálta…ő éppen olyan dühhel purista, mint akik a neológiat viszik a legnevetségesebb pontig…

/6/       

 

Bajza József > K,  1830.07.06…vétek-e az, hogy én a tíz esztendővel ifjabb Szalaytól tanulok, a nálam húsz esztendővel öregebb Döbrenteiről keveset vagy éppen semmit sem tartok? Holott Döbrentei már akkor híres író volt, amikor én még csak ábécét tanultam…Gróf Dessewffy jó ember, tiszteletre méltó ember, de gyenge ember s könnyen hagyá magát eszköznek tétetni Döbrentei által…Ő most vén asszonyok módjára mendemondákkal hadakozik, s történetecskéket gondol ki rólam, melyeket a két városban széthordoz…hogy én az öregebb írókat mind tönkre akarom zúzni, s az ő elnyomásokkal magamnak az akadémiába helyet készíteni, stb. Döbrentei ezeket maga költi…

/4/       

 

A Magyar Tudományos Akadémia első „titoknokára”, a tudós íróra és szerkesztőre emlékezett az utókor. Napvilágot látott Döbrentei Gábor – Akadémiai titoknok és az író című kötet. Gerincét Hász-Fehér Katalin szegedi egyetemi docens tanulmánya, illetve forráskutatáson alapuló kéziratközlése jelenti. Lehetővé válik a nagy tudós alakjának és életművének a Kazinczy-örökségként hagyományozódó előítéletek alól felszabaduló értékelése és értelmezése. Döbrentei Gábor levelezéséből eddig mintegy ezerhatszáz magyar, német, francia, angol, olasz és latin nyelvű dokumentum gyűlt össze, de ebből csak hatszázötvenet közöltek. A szegedi kutatócsoport mind a levelek, mind a naplók teljes közzétételét tervezi.

Dr. Fabiny Tibor Evangélikus Élet 2005  a forrás. Rövidítve: B. G.

 

HÁLÓ 2:

Orosz László: Döbrentei – Katona – Berzsenyi

 

Döbrentei Gábor hosszú ideig a magyar irodalomtörténet kitagadott gyermeke volt. Kirekesztését korábbi támogatója, Kazinczy kezdte. K > D, 1829. 04. 02…az én hajlandóságom nélkül legfeljebb is egy falusi papocska levél vala, nem nagy talentumod s talán még kevesebb tudománykád többet nem ígérhetének…

…Berzsenyi Kazinczyval egyszer sem találkozott…

Döbrentei > Berzsenyi, 1828. 10…Érzésemet mindig sértette, midőn Kazinczy azt kezdé prédikálni közöttünk, hogy a csak szépért minden egyéb feláldoztassék…

Döbrentei 1842-i Berzsenyi kiadásában nem jelent meg az a 14 költemény, melyeket Kazinczy hagyatott ki az 1813-as Berzsenyi kötetből…

 

 

 

 

Fazekas Mihály   / 1766 –1828 /

 

 

 

…Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!…

 

 

K > Sipos Pálnak,   1810.04.10…Én a szokás által nem engedtetem magamat arra ragadtatni, hogy a se és sem, ba és ban közt különbséget ne tegyek. Hadnagy Fazekas, ki maga is ír verseket és debreceni fi és lakos, és így infallibilis /csalhatatlan/, mint a pápa Rómában, ezt nekem tagadta, s azt kérdezte, jól van-é mondva: a házban van? S rosszul-é a házba van? A grammaticai villongás veszedelmes dolog…

 

 

Cserey Farkas > K,  1810.06.16…Főhadnagy Fazekas éppen ma vett levelébe, ezt írja a Botanicus kertrül: ”…kérem nagyságod…magának költséget…ne szerezzen, legyen elég ezen század elein az az áldozat, melyet mi a szép tudomány kedvéért Füvészkönyvünk / Diószegi-Fazekas: Magyar füvészkönyv, Debrecen, 1807./ idétlen kiadásával tettünk…ne átkozza meg nagyságod szegény hazámot…mely magokat beléje vetett, idővel özönnel teremhetik a Minerva hívei számára a pompás koszorúkat…”

Válaszolni fogok….ha ők megcsüggedtek is, én meg nem csüggedek…

 

Cserey Farkas > K,  1810.06.27…/Mellékeli Fazkasnak írt levelét/

Főhadnagy Fazekas Mihály úrnak…a Debreceni Református Collegium Botanicus kertje számára ígért plánták átadása és annak gyarapítására szánt feltételemtül és akaratomtul el nem állok…akkor vonhatná a város teljes bosszúságomat magára, ha valamint Főhadnagy úr és T. Diószegi úr / kit szívesen köszöntök/ becses és közmegelégedésre méltó igyekezetét érdeme szerint nem becsülnék…

 

K > Fazekas Istvánnak, 1811.02.24…N.B. Ugyane levél tiszta hátlapjára Kazinczy azok neveit jegyezte, akiknek munkáiból egy-egy példányt kívánt küldeni…6. Főhadnagy Fazekas úrnak…

 

K > Fazekas Istvánnak, 1811. 05. 12…Debrecennek veszedelme a pogányt is szánakozásra indítja…puszta a város…dr. Szentgyörgyi megégett-e vagy nem? Kölcseyt kértem, hogy tudosítson, ha szegény Szentgyörgyi, Nagy Gábor és főhadnagy Fazekas urak megégtek-e…A kő zsindely az új templomot é collegiumot nem emésztette-e meg? Hát a professorok közül a tiszt. Diószegi úr? Háború, insurrectio, rossz esztendő, bankó! Mit csinál az a sok szerencsétlen!…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1818.03.28…Főhadnagy Fazekas Mihály úrnak Ludas Matyijában, ki, mint minden debreceni polgártársa, nagy ellensége mindannak, ami új és kinek írásán az alföldi szín egészen elömlött…

 

 

 

Horvát István   / 1784 – 1846 /

 

 

…Pözsög a Szent Írás mindenféle régi magyar nevektől és régi magyar írásmódtól. Ti éjjel nappal Szent Írást olvasó rokonim! Hogyan nem vevétek ezeket észre a sok század alatt!…

Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből, kiadta HORVÁT  ISTVÁN a Széchenyi országos könyvtár őrzője, Pesten, 1825

 

Vitkovics Mihály > K,  1809.03.07…Horvát István…múlt november 14-ikén praesidialis actuariusnak neveztetett ki őexcellenciájától, Ürményi Józseftől, mint praesestől a pesti főiskoláknál, 500ft. királyi fizetéssel…”Amaltheánk” napfényre kelése ismét odábbra maradt. Hogy Víg László bizonyosan Horvát, az való…

Írt Horvát az első áprilisi tudósításra is egy, teirántad, barátom igen érzékeny kifejezésekkel bíró jobbítást, de a kiadást régiségeidnek utólírása elakasztotta. Fáj neki az is, hogy levelednek kiadatása neki tulajdoníttatik…   /12/

 

K > Vitkovics Mihálynak,  1809.07.16…Köszönöm…Horvát István úr munkájának vélem közlését. Gyönyörködve olvastam meg azt; Horvát nagy tudományú ember; óhajtanám, hogy elég ideje volna kincseit kidolgozni s közhaszonra ereszteni. Révainak nincs érdemesebb tanítványa, valamint talán minden tanítványa közt ő vala néki a legkedvesebb. Ami állításait illeti, abban egyet tartok vele…

 

K > Vitkovics Mihálynak, 1809.11.10… ha még ötven esztendeig taníthatnék, nem hiszem, hogy többé más Horvátom lehetne…Korán megértvén az ide vezető hazai és külföldi segedelmeket…hozzájuk fogott magános órákban. Több kötetre osztatnak már csak ezekből tétetett hasznos jegyzései…Minden óhajtása…hogy magyar nyelvtanítóvá lehessen, egyenesen pedig az univesitásnál…méltóztassék kedvező végzését mennél előbb meghatározni…

Leírtam Révainak eredeti leveléből, melyet néhány napokkal halála előtt Ürményi József őexcellenciájához küldött.

        

            Kölcsey > K,  1816.05.11…Czinke…haragszom valahányszor eszembe jön, hogy az a nyomorék ember mégis a nemzet első katedráján ül…Miért nem ülhetek én Pesten vagy akárhol, hogy literátori hírek után ne kellene évekig várakoznom s könyveket kaphatnék? Mint osztanék ilyenkor korbácsokat…   /2/

 

K > Döbrenteinek,  1809.11.13…Pápay Sámuel munkáját recensálom. Ebben bajom lesz Pápayt Horvát Istvánnal összeegyeztetni. Horvát tanult s igen nagy készületű ifjú; de hajthatatlan. Sok helytt nincs igaza; azonban azt vitatja, mert az új állítás nem illik az ő bévett módjához s Révai tanításaihoz…

 

Szemere Pál > K,  1809.12.25…Imhol tehát Horvát levele…Szemere Pálnak…Testvérhúgom halálából eredett szomorúságom meg nem engedte, hogy …Kazinczy Ferenc úrnak recensiójára…felelhettem volna…Annak, aki Pápay könyvét megítélni akarja…szükséges Révai tanításának egészét érteni…Kazinczy úr legtanultabb s legfinomabb ízlésű írónk a magyar nyelvtudósra nézve is; de mégsem fogom a derék hazafit, úgy vélem megbántani, ha azt állítom: hogy ő a nagy Révai lelkébe…egészen be nem hathatott… 

Találtam…olyan helyekre is a recensióban, melyeket másképpen óhajtottam volna olvasni…

…a szép nemnek is nagy tisztelője vagyok. A grammaikai tudomány előttem igen fanyar portéka; ezt csak az életnek legédesebb örömei és a humanitás éreztetései változtathatják kellemetes foglalatossággá…

 

K > Horvát Istvánnak,  1810. 01.13…Kínos nekem azt látni, hogy kölcsönös barátságunk örömeit egy megfoghatatlan, eloszthatatlan bizatlankodás zavargatja…Vissza kérem az írást, s mindaz, amin felakadhattál, ki lesz hagyva belőle…Gondolkozásunk, állításaink különbözhetnek…de szíveink járjanak elválhatatlanul egy úton…

 

K > Döbrenteinek,   1810.01.22…Horvátnak egy bizonyos reá-tartása van, mely őtet mástól éppen úgy tolja el, mint mást őtőle; mindennek akar a kártyájába pillantani, de nem engedi azt viszont maga ellen. Egyéb eránt ő egy felette nemes lelkű ember és nagy tekintet érdemel sokféle s mély tudományai miatt…

 

Horvát István > K, 1810.01.26…kölcsönös levelezésre meghívtál…Szerencsésnek tartom magamat, hogy azt, amit oly régen óhajtottam, nekem megengedted…Lelkem lángot kapott nagy lelkedtől…Szeretni foglak minden tartalék nélkül…letetted…panaszaidat, kétszer irtóztatónak nevezvén könyvem címlapját is. Fájt nekem ezen ízetlenség…Te másként láthatsz s hátha látásod közelebb juthatott az igazsághoz?…

 

K > Horvát Istvánnak,  1810. 03.12…Elég nekem azt értenem, hogy szeretsz, mindazt, ami leveledben pirít, meleg szíved kiáradásának veszem…Szeretnék mindent, valamit kieresztek, elébb veled közleni…örömest követlek ott, ahol követhetlek…hozzám írt leveled remeklevél…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.05.01…Szomorúan hallom, amit írsz szeretetet oly kimondhatatlan mértékben érdemlő barátom, Kölcsey felől. Hagyd szabadon: ha nem tetszik, maradjon magára…szeressétek…érdemes ő arra

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.05.05…most érkezik ajándékba küldött bécsi nyomtatású könyved…jegyzet szerint Rochefoucaudnak a maximáiról van szó

 

Szemere Pál > K,  1810.05.06…Horvát…megérkezett Vályból…szépen megtiszteltetett a pesti tanulóifjúságtól…kérik, hogy Czinke úr helyett a magyar literatúrát nékiek Horvát tanítsa. Horvát örömmel fogadta el szándékjokat, s amint értem tőle, privát leckéket fog adni nékiek …

 

Vitkovics Mihály > K,  1810.07.13…Horvát…a piaristák épületében az ifjúságtól instantia által megkérettetvén a magyar nyelvből praelectiókat tart. Rakja erősen a fenekét annak, hogy a magyar nyelvet filozófusi nyelvvé alakíthassa s megmutathassa Európának, hogy csak magyar nyelven beszélhetni, írhatni filozófice…sikert ennek nem ígérek…

 

Horvát István > K, 1810.09.26…leveled másfél havig tébolygott a város lakosai között egyedül azért, mert magyar címet viselt…francia vagy latin cím alatt, főképpen ha titoknoknak hívatom, sokkal hamarább veszem…Hivatalaim alig engednek időt…szerencsétlenségem, hogy lassan és igen nehezen írok…

 

K > Horvát Istvánnak, 1811.01.16…oly szépen, oly csínnal, oly szabad lebegéssel írsz, azt hagyja remélnem, hogy metafizikád nem ártani, hanem használni fog…taníts bennünket, hogy mint kellene írnunk…Párizs követeket küldött Voltairehez…készítsen egy felülírást újonnan épült játékszínekre…. Azt mondta…egy szó: THEATRE…ezt mondom én is…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1811.03.11…Horvát nagy nyelvtudós, nagy tanulású, nagy szorgalmú tudós, egyike az isten legszeretetreméltóbb teremtésinek, társalkodásban igen kellemes, s aki csak írásaiból ismeri, nem ismeri…    /9/

 

Horvát István > K, 1811.05.26…Tudom, hogy kompetens bíró nem vagyok, mert én a diplomáciát régen nagyobb hévvel gyakorlottam az esztétikánál…most csak úgy szólhatok, mint egy egészen idiótának szóllani lehet…Én sonettoidat két szakaszra szoktam osztani. Egyikben maga áll feleségednek képe, ez a szakasz merő  gyengeség, puhaság…a másik osztály…a dörgést a szelídséggel, a tüzet a mértékletességgel igen szerencsésen foglalja magában…

Küldöm ajándékba Szászi francia grammatikáját, Pestnek egy nyomtatványát és Sándor palatinusnak eredeti írását…

 

Vitkovics > K,  1812.03.14…Horvát Pozsonyban lévén, a magyar dámák számára egy kis kalendáriumot készített és Weber elég díszes rézmetszetekkel kinyomtatta. Sajnálom, hogy a kalendáriom végére holmi cadentiákat rakatott. Ezekből is láthadd, barátom, miket tett és mire ment Horvátunk a diétán. Végre visszatérvén Pozsonyból, a palatinus közbevetése által, ama  híres régiségünket: „Latiatuc feleim zumtuchel” a pozsonyi káptalantól a regnicolaris könyvtár számára kinyerte és magával lehozta…   /12/

 

K > Kiss Jánosnak, 1817.05.06…Kölcsey elkeseredvén oda hagyá Pestet, mert ő olyan emberekkel, amilyeneket ott kapott /Horvát István egykor más ember volt/ élni nem akar…megtörténhetik, hogy  a Tudományos Gyűjteménynek nemsokára vége lesz…

 

K > Döbrenteinek,  1817.05.06…Kölcsey összekapa Horvát Istvánnal…K.  azt mondá, hogy a rácoknak több poézisük van, mint a magyarnak eddig volt. Ezt H.I. ki akará hagyatni…

 

K > Kis Jánosnak, 1818.03.01…Ezután a Tudományos Gyűjteménynek egy sort sem ád Horvát István s talán ignorálni fogja, bibliotecariussága mellett is, hogy van olyan havi írásunk. Cimbora mindenfelé…

 

K > Kiss Jánosnak, 1822.11.15…Horvát Istvánt Széchényi Ferenc egy néki megküldött levélben bibliotecariusnak nevezte ki a Regnicolaris Bibliotecánál /Országos Könyvtár/. Horvát nem tudta, hogy ez a kinevezés hatalma nem a palatinusnál van és megbántotta Széchényit, midőn ezen hivatalra magát a királyfi által nevezteté. Végre engedett Széchényi a palatinus kérésének…    /15/

 

Horvát István > K,  1825.12.29…Sietek nagyérdemű Férfiú! E kisded munkával kedveskedni, mely a napokban hagyta el a sajtót. Mit foglal magában? Címe hirdeti, s ten magad, ha azt olvasni fogod, legjobban által látni fogod, hogy ez csak rövid Rajzolata egy más nagyobb munkámnak, amit mostanig nem olvastál…gyönyörűségemre szolgál, hogy te e könyvecskét olvashatod…haszna e kis munkának, hogy a magyar nemzet számtalan előítéleteit letészi régi őseiről    /15/

 

K > Horvát Istvánnak,  1826.04.18…Fogadd szíves köszönetemet a levéllel együtt jött ajándékért…Mely herculesi munkát tevél itt édes barátom!…érzem, csodálom nagyságodat…           /15/

 

Kovács Eleonóra: Az „utolsó ázsiai magyar”, Árgus, 2002.1. Horvát István értékelését Vass Bertalan 1895-ös monográfiájára alapozza. Tévedései ellenére jelentős személyiségnek tartja Horvátot, csatlakozva Vasvári Pál, Eötvös József, Szalay László véleményéhez.

 

 

 

 

Kazinczy Ferenc   / 1759 - 1831 /

 

 

                                        

 

 

 

Programja, munkái, vélekedése

 

 

K > Szántó Jánosnak,   1782.07.04…a természet engemet nem a közönséges modellbe öntött; de azt is tapasztaltam, hogy azt a modellt, amelybe öntettem, se nem egyedül az én számomra készítette, se belé lett öntésem után mindjárt el nem törte. Hogy Sonderling nem vagyok, azt tapasztaltam; de azért nevemet még nem írtam a közönséges emberek katalógusába…

Nemes kevélységgel nézek azon boldog órák eleibe, midőn…hazámnak, sőt az egész emberi nemzetnek dísze leszek…          /14/

 

K > Kölcseynek,   1811.05.03…ha könyv és papiros nem volna a világon, szomorú volna életem…el van veszve mind azon napom, melyet Lárjaimtól távol élek, mi gyönyörűségem volna, ha papiros nem volna…Cicero ezt mondja: Írjon. Azt amit tetszik, mindegy, csak írjon…

 

K > Sárközy Istvánnak,   1811.06.27…Engemet a levelek írásától semmi ár nem fog elvonni, ha mindn levélért 10ftot kell is a Postának fizetnem…

 

Amikor  Kazinczy kérte a bírálatot:

 

 K > id. Ráday Gedeonnak,   1786.8br.19…Reménység és félelem között nyújtom itt bé Nagyméltóságodnak egy próbámat…egyedül Nagyságodnak az itéletitől függesztem fel belső érdemét ennek a darabomnak is…

 

K > id. Ráday Gedeonnak,  1789.09.26…jövő hónapban Bécsbe mehetek. Akkor teszem udvarlásomat. – Ajánlom magamat tapasztalt kegyességébe s maradok alázatos tisztelettel…

 

K > id. Ráday Gedeonnak,   1790.01.05…Nagyságodnak tanácsát, hogy dirigens társakat ne vegyek magam mellé, megfogadom örömest. Ezek valóban, kivált, ha Batsányiak találnának lenni, megzavarnák csak a szándékomat…Batsányinak jelentettem a Méltóságos Báró izenetét. Egy szót sem felelt reá. Talán azt akarta mondani, hogy hozzá semmi közöm…áldom azt az órát, melyben tőle elváltam…

 

 

 

K > Horváth Ádámnak,   1789.08.21…fogjatok hozzá az új Társaság munkáinak kiadásához. Én köztetek vagyok…A te javaslásod, hogy Füreden gyűljünk öszve, minden esztendőben, a legédesebb képzelődésekre ragadott…minő boldogság öszve gyűlni és egymást közelről esmérni…        /14/

 

K > Prónay Lászlónak,   1790.07.01…Maga Hamlet  Pesten már minden könyváruló boltban, nevezetesen a Strohmayer budai küönyváruló boltjában találtatik: ez a homloklap csak az elmúlt héten készült el Kassán…

…volna még egy esedezésem. – Ajánljon fel excellenciád egynéhány aranyat egy Magyar Játszó társaságnak…ők Hamletemet játsszák el…Minden újság forgja hírdetni excellenciádnek hazafiúságát…     /14/

 

K > Kis Jánosnak,   1793.07.27…Amit a társaságba kelésről írsz, annyira érzésem nekem, mintha szívemből loptad volna ki…oly lelkek lesznek barátokká, kik különben egymás nem ismerték volna. Ilyen érzések ragadtak engem arra, hogy Kassán 1788-ban annak a társaságnak alkotásán igyekeztem, mely a Magyar Museumot adogatta vala ki…Batthányi Lajosnak 1790-ben egy plánumot küldöttem egy Árkádia Társaság alkotása eránt…

De szóljunk az én írásaimról. A kiadott munkák ezek: 1. Gessnernek Idylliumi. 2. Bácsmegyeinek Levelei. 3. Hamlet. 4. Herdernek Paramythionjai. 5. Wielandnak Diogenese. 6. Lanassza. 7. Orpheus nyolc darab – folyattódni fog – 8. Helikoni Virágok. – a nyomtató panasolja, hogy a munka nem kél…a második esztendei darab kézírása…1. Klopstock Messiásának tíz éneke, 2. Az első ének jambusban, 3. Gráciák Wieland szerint, 4. Emilia Galotti, 5. Machbeth és Hamlet, 6. Stella és Die Geschwister Goethe által, 7. A vak Lantos…8. Themistocles Metastasio után…    /13/

 

 

K > Kis Jánosnak,  1793.07.27…Készületlen minden: lexiconunk szűk, szegény; grammaticánk habzó; stilisticánk feszes, ügyetlen; s ami mindennél bajosabb, mi magunk, írók és olvasók készületlenek vagyunk, s egészen készületlenek. Nincsenek nyomtatóink, nincsenek könyvárusaink, könyveinket csak az írók olvassák; bennünket gátol minden, semmi sem segél…

Ha talán tudni akarnád tőlem, mit nézek én legszükségesebbnek a szükségesek temérdek számában, ezt fognám felelni: minél gondosabb fordításokat, egy-két bírálgató folyóírást, egy-két lármás, de nemes tollcsatát s ezt az utolsót még inkább, mint minden egyebet…Folyó-írásunk kezdett lenni s elakadt /Magyar Museum/, részint mert sem elég dolgozók, sem elég vevők nem valának…Fordításunk sok van, de jó fordításunk kevés. Ilyenek a magaméi is…

Amit a német mer a maga rút nyelvén, miért ne merjük mi a mi szépünkön?…

 /13/  és /14/   

Megjegyzés: Toldy és Váczy ugyanolyan adatokkal  /cimzett és dátum/ kétféle szövegű levelet közöl. B.G.

 

Kazinczy a következő szerzőket fordította:

 

Bessenyei György   /németből/                                                         

Brydon                                                                       Marmontel

Cicero                                                                        Moliere

Gessner                                                                      Ossian

Herder                                                                       Rochefoucaud  /németből/

Lanassa                                                                      Sallustius

Lessing                                                           Sterne 

                                                                                  Wieland

Hungarian Authors.  A bibliographical Handbak.  By  Albert Tezla.     Hálóról.

 

Ameddig egy nemzet magától a tudományokban nagy előmenetelt tehet s remek munkákat készíthet, addig több száz esztendők eltelnek; holott a másiknak találmányait kölcsönözvén, kevés idő alatt a tökéletességhez közelíthet. Innét lett a könyveknek egyik nyelvből a másikba való fordítása a tudós világban oly közönséges szokássá, de kiváltképpen az olyan nemzetnél elkerülhetetlenül szükségessé, mely a tudományokban még nem eléggé jártas…

A fordító az eredeti írástól semmit el ne vegyen…de az eredeti íráshoz toldani sem szabad semmit…Ezek…a regulák…keményebbek talán valamennyire, de fontos célra is vezérlik a vélek élni akarókat…                         B A T S Á N Y I

A fordításról.   Magyar Museum, 1788. I.   A hálóról levett faximile.

 

K > Rumy Károly Györgynek,   1807. 04…köszönöm, hogy prózai és költői, saját és idegen adalékaimat volt szíves elfogadni…Oly vállalkozásokat, mint az Annálisok, az Ön folyóirata és Kultsár Hazai Tudósításai, minden erővel támogatni kötrelessége minden olyan embernek, aki tudni véli, mit nyer kulturálisan…kívánom…ne akadjon el úgy, mint…a kassai Magyar Museum, az én Orpheusom…A legtöbb mindig az ily művek kiadóin és szerkesztőin áll…Az Annálisok nagyon kevés cikket hoznak magyar művekről…/9/  

 

K > Kis Jánosnak,  1810.04.07…Rumit…ezt az igen becses embert kimondhatatlanul szeretem, noha vele soha nem voltam. Nagy benne a tűz; pedig az az, amit leginkább kell becsülni a tudósban…az oly fejek, mint Rumi, felvernek bennünket álmunkból s tanulni késztetnek…

 

K > Majthényi Lászlónak,  1808.04.30…Sokan tőlem originált várnak, kívánnak, szent hzafiúságból, de gondolatlanul. Én többet használok azzal, ha Emilia Galottit a legnagyobb gonddal adom a nemzetnek, mintha egy silány originált faragok. Remek originált írni nem nékük adatott, hanem unokáinknak fog adatni. A magyar ének triumfusa még eddig csak Virágnak némely ódáiban, Daykának némely dalaiban, Kisnek…Himfynek…versezetében találtatik…ha a Virág, Dayka, Kis és Himfy arany szövedékjeiből kiégettetnék az arany, felette  sok maradna pozdorjában…

Elkezdém dolgozni Sallustot is…A múlt decemberben Catilinát újra dolgoztam…kész, noha hozzá históüriai s filológiai jegyzéseket is kell dolgoznom…mindaddig nem nyomtathatok semmit, míg Egyveleg fordításaimnak nagy részét ki nem adhatom…

…ragyogni nem vágyok, és bizonyosan nem ragyognék, ha az tőlem kitelnék is…Nékem az isten szenvedéseim jutalmául egy szeretetreméltó tremtést ada feleségül…

Szívképző regéim második könyvének homloklevelére az ország bírájának a nevét nyomtattam…Ürményit én nagynak ismertem…   /A nagy titok ant./

 

/ Kazinczy bevallja: nem könnyen ír verset, akkor is „mázolás” szültetik.        Másutt meg azt írja: ha Csokonai nem hal meg korán, elérhette voilna az ő szintjét/

 

Vida László Úrhoz…

                        Kazinczy Ferenc, Széphalom, 1815.12.11

 

…Óh áldott óra, mellyben engemet

                        Megszálla a vers- és könyvgyártás dühe!...

                        De bár mázolás ez, engemet

                        E mázolás nélkül az én Vidám,                                                                                

            És Szemerénk, Kölcseynk, s láng Helmeczynk,

                   S te Szentmiklósy, nem kedvelnétek…

                                                                                   Vida László > K, 1816.01.24

 

K > Kis Jánosnak,  1809.04.11…Szonettet soha nem írt még senki. Nyelvünknek éppen oly kevés renoimjai vannak, mint sok az olasznak, spanyolnak és portugallusnak, s ez a versem elengedhetetlenül megkívánja a Ráday-scansiót; mely új nyűg…a franciák és németek, kiknek verselések a mienknél oly sokkal köonnyebb, alig mernek erre az ösvényre csapni. Goethe egyetlen egyet  /*/ írt költeményeinek egy egész vasrtag kötetében /Tübing, 1807./, s abban is kimondja, hogy ő nem ír szonetteket…Talán nem lesz érdemtelen:

            Hattyúszárnyon repül éneked s életed

…Ámor megszánta éltem kínjait,

…S bérül ölembe tette le Sophiet.

…Nem érzem a Sors csapkodásait.                       /8/

                                                                

                 /*/  Goethe: Versek, Európa, 1963:  11 szonett található /B.G./

 

 

K > Balla Károlynak,   1821.07.20…Ha a Sonettnek kellene a magyar név, én azt inkább  z e n g é  nek nevezném. De minek az? Ne magyar nevet igyekezzünk adni, hanem jó magyar Sonetteket…

 

K > Cserey Farkasnak,   1809.10.17…Engemet a verselés lelke oly hosszas hézag után megszálla. Már bánom, hogy a háború kirobbanásakor jó csomó verseimet megégetém. Nem mind maradt meg emlékezetemben. Ami megmaradt újra dolgozom, kifoltozom. Ez nehéz munka. De a versező azzal nem gondol. Sokszor még jobban nyeri meg vele magának kedvét…

 

K > Kis Jánosnak,  1810.01.19…Az én leveleimnek minden érdemek abban áll, hogy őket lángoló szívvel írom; s ki nem érzi, hogy inkább szívből mint fejből jőnek gondolataim? Stilusom szökdellő, csapkodó, rendetlen…

De higgyük…lesz oly idő, amidőn azt a papirost, amelyre karunkon által ömlött fejünk gondolatja s szívünk érzése…a maradék tisztelettel fogja illetni…

 

K  Fazekas Istvánnak,   1810.05.17…Ágyban írom levelemet, nem mintha beteg volnék…felvirradta olta mindég írok, s restellema felöltözködés miatt abba hagyni a munkát…

 

K > Jankovich Miklósnak,   1810.02.11…Régiségeim és Ritkaságaim első kötete oly tekintettel fogadtatott a Lipsiai Literaturai Zeitungban, hogy annak recensiójának a füzetben legelső helyet adtak…némely bölcs, ki a régi magyar írások kiadását haszotalannak tartja, becsülni tanulja az efféle igyekezeteket, s így talán több köteteket is bocsáthatnék az első után…

 

K > ifj. Wesselényinek,   1810.04.26…Én minden levelet, amit hozzám becses ember ír, el szoktam tenni és ez nagy kincs lesz a maradékra nézve…

 

K > Szentgyörgyi Józsefnek,   1810.05.28…ez igen kedves…barátom arra kért, hogy toldjam meg az ő biographiai gyűjteményét, mely annál több figyelmet érdemel, minhogy a biographiák maguknak a Leírt személyeknek kezeikkel vannak írva… 

 

K > Csereynek,  1810.06.03…Sanyarú munka a versírás: de ha osztán elsül, nem képzelhetni a satisfactiot, melyet érette kapunk…

Engem, édes barátom pellengérre állíta Rumi. Az áprilisi füzetében a Bécsi Annálisoknak három paginányi biographiámat állítá ki a nézők kedvére. Felette visszásan hatott meg ezt ott olvasnom…az ilyen dolog engemet nem csikland. Fogságomat egészen kihagyta. Ellenben a Hálai Lit. Zeit. tavalyi áprilisi füzetében oly szép recensiótt ád Régiségeim s Ritkaságaim első kötete felől, hogy ritkán érzettem édesebb érzést, mint mikor azt olvastam. Azért vala édes ez az érzés, mert nem fullaszta magasztalásaival, melyekért mindég pirulok, sőt egy-két helyt döfést ad…

 

K > Aranka Györgynek,   1810.07.01…A Bécsi Annalisok ezidei áprilisi füzetében az én biographiám három lapon áll…hetedfél esztendei szenvedésem teve elöttök nevezetessé…

 

K > Horvát Istvánnak,  1810.07.31…Igyekezzél gazdagítani te is autographiai gyűjteményemet…a Judex Curiaenak valamely conceptusát küldhetnéd. Osztán sok levelek vettetnek el ott, amelyek nálam kincsek volnának…

 

K > Vay Miklósnak,   1811.02.02…A Brünnben kiadott Oekonomische Neuigkeiten írója  ezidén engem is Mitarbeiternek híva meg. Ámbár ez a tárgy nékem nem Fachom, kéntelen vagyok, hogy hidegséggel ne vádoltathassam, néki valamit küldeni…

 

Desseffy > K,  1810.08.11…A bibliotékámat rendbe szedem még ezidén, számot tarthatsz reá, hogy könyveimnek lajstromát még új esztendő előtt megkapod…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1811.03.11…Literatúránk nem tud előmenni, nem tud gyomaitól megtisztulni. De én vagyok-e éppen, aki íróink munkáit tisztogatni tanítsam?…

Szegvárimat régen tűzbe vetettem. Egyveleg írásaimnak tomusa, Gessnernek minden írásai készen állanak, de én többé tulajdon költségemre nemigen nyomattatok semmit…Osztán, ha nyomattatok, nagy az ingerlés, ajándékba osztogatni ki csaknem a felét…

        

            AZ ÉJTSZAKA

               Gesznerből

Tsendes Éjtszaka! Be szépen lepsz te meg engemet ezenn a mohos kövenn. Még láttam Phoebust midőn amaz hegyek bértze megett eltünt. Bútsúzva nevetett vissza a vékony ködönn keresztül, melly a messze fekvő szöllő-hegyet, erdőt és mezőket aranyos fátyol gyanánt vonta bé. Elmenetelét a sokszinű felhők piroslásában inneplette az egész Természet; a madarak utolsó daljokar éneklették néki, s bátorságos fészkeket kerestek; a Juhász pedig hosszan elnyúlt árnyékkal sípolta hazafelé mentébenn estvéli kedves énekét, midőn elaludtam…

Be édesek a ti illatotok körültem kis Virágok, s a tiéd szerelmes Viola! Aki tsak éjjel nyitod ki balzsamos kebledet; be édes a ti illatotok itt a setétben!….

…A Lyánka abban hagyta az éneket! Az Echo örvendezve mondta el háromszor a közel és messze fekvő ligetekben utolsó hangjait; a Természet mégis figyelmezett énekére, a Fülemile mégis némulva hallgatott a leveles gallyan. Akkor hozzá léptam. Szép Lyánka, Itsen asszony! Mondám dadogva, s megszorítottam kezét, s sóhajtottam. Ő elrezzenve sütötte le szemeit, elpirult, s elmosolyodott; ellágyulva dültem mellé. Dadogás és reszkető ajakok festetteék előtte kibeszélhetetlen örömömet…

                             Magyar Museum, 1788. I. 30 – 33. oldalból.  faximile a hálóról

 

K > Cserey Miklósnak,   1811.05.11…Tinódi Sebestyén silány egy versírócska volt és méginkább ada halhatatlanságot, mint sok márvány, melyet a magok megholtjaiknak a dagályos maradék állíta…

 

Szemere Pál > K,  1811.05.24…hadd kérdezzek némelyeket előre. Nem szándékoznék-e édes urambátyám praefatióit, leveleit s egyéb apró írásait még egyszer megtekinteni? Kár lenne azokat fel nem venni a Kazinczy kiadójának, s kiváltképpen a leveleket. Én régóta szándékozom azokat összve szedni. Ezt moindám Kis Jánosnak is…azt hiszem, hogy nem minden levelet kellene felvenni s a felvetteken is kellene változásokat tenniu…szívesen ajánlom szolgálatomat…

 

K > Szemere Pálnak,   1809.02.11…A pakétokat még sem vettem…A magyar poézis históriáját akarván megírni, nagy segitségére lesznek, mert ami ott  a görög, római, német és angol poézis felűl mondatik, azt igen jó annak, aki a magyar poézisét akarja megírni, szeme előtt lebegtetni…Az a felosztás, amit uramöcsém velem közöl, nekem nem látszik alkalmatosnak…különös az is előttem, hogy én egészen másként gondolkozom a magyar poéták felől, mint a legtöbben: azokat szeretem, akiket sokan nem csudálnak, talán nem is akarnak ismerni: akiket nagyon csudálnak, azokat én nemcsak nem csudálom, hanem nem is szeretem…

 

K > Budai Ézsaiásnak,  1812.04.02…Az ide rekesztett typarion mása annak a Tököli pecsétnyomójának, amellyel engemet mélt. Kenderesy Mihály erdélyi gubernális secretárius úr megajándékoza, és amelyet gyűjteményemből ki nem ereszthetek…

Azon reményben, hogy levelem a bibliotheca kincsesládájába fogja kisérni typationomat, örvendek, hogy ez hirdetheti azon szíves tiszteletemet s barátságomat, mellyel Professor úr eránt …viseltetem…

 

K > Jankovich Miklósnak,  1812.04.19…Az én életem szorosan össze van fonva a Magyar Literatúra történeteivel az újabb időkben. Az öreg gr. Rádaytól és Horváth Ádámtól egy egész kötetre gyűlt leveleket bírok. Rájnis, Szabó, Révai, Kanonok Molnár, Péczeli, Ráth, Báróczy, Földi, Batsányi, Szombathy, s az élők velem levelezésben állottak. Ha az ő velem folytatott levelezéseikhez megkaphatnám az én őhozzájuk írt leveleimet s azokból magam csinálnék egy egészet vagy más csinálná s velem megtekintetné, nem kétlhetni, hogy literatúránk történetei és sok feledékenységbe ment kicsinység megtartatnék a maradéknak. Barátjaim ezt kívánják tőlem; de ez ifjúi erőt kíván…ha ezt másra  bízom, sok tévedéseket ejt. Ez volna, amire vállalkoznám, ha erőm engedné…

 

Kölcsey > Bártfay Lászlónak,  1831. 10. 21…/Kölcsey lev/  Kazinczy munkájinak kiadása felől amit írsz gondba ejt. Mert hogy hagyományait többen kívánják vagy kézre kerítni, vagy kiadni, az a legegyenesebb út zavart okozni. Egynek kellene lenni a kiadónak…

Nemcsak mások sértetnének meg levelei által; megsértetnék ő maga is. Különbözőkhöz írt leveleiben oly különbözők, sőt oly ellenkezők nyilatkoztatványi, ítéletei! Ez vala a deréknek egyik gyenge oldala…mégis óhajtom, hogy levelei egyszer-akkor mind együtt kijöjjenek. Literaturánk történeteinek monumentuma lenne e kiadás…öszvegyűjtésének most kellene történnie…

 

K > Dessewffynek,  1814.05.01…Csak húsz esztendeig élhetnék még gyermekeimnek javokra s literatúránkért!…egy részét az elmúlt igen szerencsétlen esztendő jövedelmének a haza oltárára kelle tenni s egy részét be a jószágba. Literatúránkért is annyit dolgoztam eszetendő óta, amennyit öt más esztendő alatt sem. Most jambusokban fordítom a Hamletet…A Goethe Iphigéniája és Schiller Don Carlosa, s Orleánsi leánya mik volnának prózában?…     /9/

 

K > Bölöni Farkas Sándornak,  1815.10.22…Goethéval ismerkedjél meg és Goethével és ismét meg ismét Goethével. Az én bálványom mindenben ő. S Lessinggel, Klopstockkal, Schillerrell…Goethe…öszveköté a férfiúi erőt és az ifjúkor szépségét…

Kálvin János kedves atyámnak hív fia vagyok  - noha éppen emiatt 1791-ben egy igen kedves hivatalomtól estem el / II. Leopold nem akarta, hogy pápista iskolák nem pápista igazgatótól függjenek/.        /9/

 

K > Horváth Ádámnak,  1817.03.19…A Tudományos Gyűjtemény tendenciája a nemzeti. Szent az és tiszteletes. Az a kérdés mi a nemzeti? Te azt tartod, hogy a te bajuszod és három csombókod nemzeti: én azt, hogy az én beretvált bajuszom is az…1802-ben Berényi hónig érő nadrágot hoza Párisból…anti-nemzeti volt…1804-ben már consiliáriusok is olyan nadrágot hordtak, s íme az már nemzeti…jól tette-e Vojk, alias Szent István, hogy elhagyá a maga Ázsiából hozott vallását, a nemzetit és itt megkeresztelkedék? Azt-e, hogy nem kellett volna elhagyni a nemzeti vallást?

 

Szemere Pál > K,    1817.05.06…Urambátyám barátom nekem, s így akarásomat, ha az merő akarás maradna is, kedvesen veendi tőlem. Kazinczy Ferencnek literatori pályája…ez tehát célom…

Cselédemet itten küldöm, hogy mindaz, ami ezen munkámra szükségképpen megkívántatik, elhozhassa, s egy levelet az itt közelebb kérdezettek felől. Tehát Bácsmegyeit, Gessner Idylliumait, a Múzeumot Kassáról, Hamletet, Orpheust, a Lessingi Meséket, Stellát, Szívképző Regéket Bécsből. Az urambátyám haladásaira mintegy ekképpen emlékezem. Bácsmegyei…A történet honivá tétele…

 

K > Fáy Andrásnak,  1810.02.26…Franczia író fordítására szándékozik uramöcsém? Hát ha Marmontelt fordítaná? Nem mind, mert némely darabja fordíthatatlan. – Én az egy Corinnát tudnám ajánlani. De félek, hogy az sem teljesíthető. Az Inkákat kinyomtatni nem engednék, mert az toleranciát tanít és a babonát üldözi…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1814…Én a francia nyelvet a literatúrára nézve nem tartom elsőbbnek a németnél: de vannak tekintetek, amelyekből nézve az a németet messze maga megett hagyja – az a képzelhetetlen simasáé , görgés…melyet rajta Goethe is csudálni eléggé nem tudott.

 

K > Jankovich Miklósnak,  1824.01.21…A franczia nyelven fordítani nem lehet; nyelvök minden idegent francziává változtat…

 

K > Szemere Pálnak,  1817.05.07…szégyeltem a Geografiát és Podoczot, s feltettem magamban, hogy a mocskot letörlöm, dolgozgattam. Siegwartot fordítom. Bácsmegyeit. Mindent, ami a kezembe akadt…

 

                                          Kazinczy Ferenc

                            Bácsmegyeinek összve-szedett levelei

                                                Költött történet

                                                      /1789/

 

…Ez a magyarrá tett román egy falun töltött kedvetlen novembernek köszönheti lételét, hol a szobába záró esős őszi napok munkára szólítottak és ahol Werther helyett, kire már azelőtt régen kitettem a célt, az Adolf levelei akadtak kezembe. Ha Werther kezemnél lett volna, Adolf vagy inkább Bácsmegyei nem feslett volna ki soha a nemlétel méhéből…

Engemet…nyelvünknek készületlenségén s szűk voltán felül a legvirágzóbb nemzetek példái bátorítottak…

            Kassán, Márc.20.1789.

…….

                               Bácsmegyei Mancihoz              Soprony, 21.jan.

Manci, én csak rólad gondolkozhatom. Napról napra jobban érzem, hogy el nem lehetek nálad nélkül…jan. 27dikén   Ma egy bálban voltam, a bál előtt szánkáztam…    /A netről/

 

Helmeczy Mihály > K,  1817.05.14…Mit itélsz a Tudományos Gyűjteményről? Én igen óhajtanám, hogy necsak levéltöredékeket, hanem legfőképp recensiókat küldenél számára…

 

K > Kölcseynek,  1817.05.14…Az uramöcsém recensióinak a Tudományos Gyűjteményben nagyon örvendek. Szemere itt vala…mondá, miért marada el a Berzsenyi recensiója…

 

K > Jankovich Miklósnak,  1825.05.27…Szallusztomnak ezidén nyomtatva kell lenni…Pesten soha semmit nyomtattani nem fogok; nehogy azok a mindenben parancsolni szerető Nyelvmesterek e kézirásomban is úgy ejtsenek pajkosságokat, mint már történt. Ezért vontam el magamat a Tudományos Gyűjtemény munkásai közül is…

 

K > Dessewffynek,  1817.10.15…Belépvén október 15én 59. esztendejébe életemnek, látom, hogy közelít az idő, melybn malgré moi idvezülnöm kell. A könyvcsináló pályát futván, mind az ügy, mind személyem java azt kívánják tőlem, hogy amit a nemzet nyelvéért tenni igyekeztem, minél kevesebb szennyel, minél tisztábban hagyjam…Sem talentumom, sem neveltetésem, sem nyelvünk és literatúránk kora nem engedék, hogy originális nagy munkákat tegyek, s úgy hittem, hogy a nemzet szükségei inkkább kívánták, hogy a mások nagy munkájikat tegyem által magyar munkákká…

A régi literatúra…Cicero, Catilin…Philos, Sallust…Újabb nemzetektől…Lessing…Wieland…Sokat igazítottam mindenikén…

 

K > Buczy Emilnek,  1818.06.28…Ma 17 esztendeje, hogy 2387 napi szenvedéseim után eleresztettem. A bölcs tisztelettel tekint vissza élete elmúlt szakára, s mennyei végzések ellen nem zúgolódik…egy szeretetre méltó asszonyt lelvén feleségemben s lelkes gyermekeket…Eugénia, Thalia, Emil, Antonin, Iphigénia, Bálint…/1820-ban Lajos született. B.G./             /9/

 

K > Döbrenteinek,   1820.01.19…Szemerét és Kölcseyt szabadabban kellett volna eddig is hagynom. Én soha sem kívántam még egy barátomtól is, hogy álljon az én hipotézisemre, sem kívánni soha nem fogom. Nekem elég, ha úgy szólhatok, amint érzek…

Literatúránk barátjai őgyelegve mentek útjukon, mint a vak szokott…Éles és csípős vérem nem nézheté csendesen, amit szemem nevetségesnek talált…irkálóink közt én vagyok az, akiben semmi gőg nincs a fiatalabbak eránt…       /14/

 

K > Kis Jánosnak,   1831.08.18…mikor fogják elhínni közöttünk némelyek, hogy jobb élni Weimar körül, mint Algir táján; hogy a lélek míveltsége hasznos és nem káros!     /14/

 

 

            A levelezőtársak Kazinczyról: hódolat és bírálat

 

 

Vitkovics > K,  1809.03.07. Ki nem mondhatom, mint örült, mint repesett szívem, midőn vettem a nagy férfi, én barátom, hozzám írott első leveledet. Kétszer-háromszor olvastam el azt egyvégtében és  mindannyiszor éreztem egész mértékben azt a hasznost, azt a gyönyörködtetőt, melyet minden leveledben érezniök kell olvasóidnak…    /12/

 

Cserey > K,   1809.121.31…Leveledet leírhatatlan örömmel vettem…Levelezésedbe helyezett örömét éltemnek add meg továbbra is…

 

Jankovich Miklós > K,  1810.01…Midőn e nékem szánt kincseket a legédesebb reménységgel várom, azon bizodalomért, hogy levelemet elfogadni méltoztatol, tovább is jelentem  igaz köszönetemet…

 

Horvát István > K,  1810.01.26…Ha a barátság csak az egyenlőkhöz illik, úgy én, ki veled a dicsőség pályáján futni soha képes nem leszek, erántad csak tisztelettel s hálával, nem pedig batátsággal viseltethetem. Lelkem lángot kapott nagy lelkedtől…

 

Berzsenyi > K,  1810.02.26…episztolád szépsége oly hatalmas benyomásokkal hatott belém, hogy én minden legkisebb változtatásaidat szentségtörésnek néztem és minden legkisebb betűjéért kész valék vért ontani 

 

Cserey > K,  1811.02.16. Leírhatatlanul kedves örömöm vala az estve, amidőn a postárul egyszeribe két igen kedves leveleidet kapám…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,   1815.07.09…Sághi Ferenc, directora a Budai Nyomtató műhelynek, még tavaly írt Döbrenteinek, hogy óvja magát mételyimtől. Most éppen a Vitkovics ebédjénél vevém Döbrentei levelét, melyben szóról szóra közli velem Sághinak engedelmével Sághinak egy hozzá írt levelét, melyben az én nyelvrontásaim miatt engem megtámad és íjeszt…a gerjesztő írt ugyan két könyvet, de olyat, hogy azt kevés ismeri…

 

Kisfaludy Sándor > Ruszek József apát úrnak, 1816.04.17…Olvastam Kazinczynak…levelét…kár, hogy hazánknak ezen elsőbbek közül való literátora oly asszonytermészettel bír…uralkodni vágyódás a tudományos társaságban…udvarlókat, tisztelőket…hajhászó gőgősség…melyek természetét különösen kijelölik…

Kazinczyt, míg úgy írt, amiképpen első munkái írva vannak, a legédesebb magyar írónak tartottam…

Kazinczy…vissza taszít bennünket azáltal, hogy idegen nyelveket majmoló különösségei által felzavarja nyelvünknek eredeti tulajdonságát

Én is ismerem, értem és érzem a francia, olasz és német nyelvet, literatúrát…azért nem áldozom fel idegennek oly könnyen nemzeti eredetiségemnek és tulajdonságomnak szüzességét…

Azt gondolja-e, hogy ha ő Daykának középszerű poézisát remeknek kürtöli, minden magyar…ész nélkül elhiszi…Dayka mégis az marad minden értelmes magyarnak ítélete szerint, akiből lehetett volna talán annak fele, amit Kazinczy állít felőle, ha a kora halál őtet el nem ragadta volna…

…én Kazinczyval szorosan barátkozni se nem akarok, se nem tudnék már…

                                                                         /3/   

 

K. S. > gr. Dessewffy Józsefnek,  1817…Én Kazinczynak tanuló koromtól fogva igen nagy tisztelője voltam. Szerencsétlenségét Batsányiéval, Verseghyével együtt Bécsben szívemből meg tudtam siratni…Három levele tele van…verseimnek feleslegvaló és csaknem azon időbéli recenzióit egészen meghazudtoló magasztalásaival. A kétszínű emberrel nem akartam tovább sem mélyebb esmeretségbe, sem barátságba ereszkedni és visszavontam tőle magamat…

Kazinczyt…a nyelvújító kórság és egyszersmind a francia, olasz és német nyelveket majmoló nyavalya kezdé törni…azt hirdették, hogy övé a magyar nyelvnek a monopóliuma…

Kazinczynak a dicsőség szomja, az irigységnek dühe mindaddig nem hágy békét, míg oly sérelmes viadalra nem fakadunk, melytől minden nemesebb érzésű magyarnak irtózni kell…

 

K > Kölcseynek,  1817.05.15…Olvasta uramöcsém, úgy hiszem Palinál a Horvát Endre és a Kisfaludy Ruszekhez írt engem illető levelét. Ez az én új dolgozásaimat grimasznak mondja s megengedi, hogy engem minden magyar…öljön…

 

Kölcsey > K,  1817.06.11…Mármost ott áll túl a Dunán a hatalmas / pénzzel és számmal/ klub, kik nem vesznek könyvet…Kik Abaúj Vármegye universitásához kérelmet akarnak küldeni s azt kicsinálni, hogy közönséges végzés által Kazinczynak az írás megtiltassék…

 

Kölcsey Ferenc > Szemere Pálnak, 1813.10.30…Kazinczynak nemrégen olvasám levelét…isteni darab, szebbet ennél senki sem írt…Te gonoszkodtál Pali, s dalt, mely nem vala enyém, nevem alatt küldéd meg Széphalomra…Ő enthusiasmussal vette a dalt az én nevem alatt…   /2/

           

Kölcsey > Sz.,  1823.04.06…Ami Kazinczy levelét illeti, nem akarok rá glosszákat csinálni…amit V. Nagynak mentségére mond, az legalább egy kis mosolygást érdemel. Soha még életemben nem hallottam a plágiumot szép érzés következésének neveztetni…

/2/

 

Kölcsey > Sz.,  1823.04.11…Kazinczynak újabb levelére azt kell mondanom, hogy ő egy kicsit tétovázni látszik. Megvallja, hogy meg vagyok lopva, de nem szűnik a lopást a V Nagy széplelkűségéből magyarázni…nem tudná mi a plágium?…      /2/

 

Kölcsey > Sz.,   1833.04.12…Kazinczy ifjúságom kezdetén egyetlen egy ismerősöm vala…ösztönözgetett leveleivel…Szeretett engem egész addig, midőn 1816-ban Homért kezdém dolgozni…az akkor még fennmaradt jóakaratot kettő tette tönkre: 1. Berzsenyi recenziója, miben magát vélte bántani / az epistolák miatt/, 2. A három lasztóczi levél. – Azóta mindég hideg vala irántam…      /2/

 

/Pálóczy/ Horváth Ádám  >  K,  1788.12.07…Románodra én hirtelen praenumeransokat nem kapok, hanem minek előtte kapnék, ím egynéhányra megküldöm a pénzt magam…nálunk magyarok laknak, de nem tudom mi által úgy meg vagynak igézve, hogy ha könyvekrűl való tudósításokat mutatom és javaslom nekik, többnyire csak mosolygással felelnek, pénzzel senki sem kínál…környékünkben kapva kapják, akármit írjak…   /8/

 

Bajza > Toldy Ferencnek,  1824.07.16…Én véghetetlenül szeretem ezt a mi Kazinczynkat…Ő most azon szelíd öreg, ki már a másodszori gyermekkorba lépett…az erőtlenedett inak már megcsukladoznak s az ősz bajnok, mint a járni csak most tanuló kis gyermek, el-elbotlik; s hiszed-e, hogy én ezen botlást is szeretem most benne? Oly elevenen elképzelem, barátom mint fog az nekem fájni, midőn ő majd nem lesz többé!

/4/

 

…Toldy és Bajza, a szép körben két külön kört csinálnak; a legszebb két pár…Toldynak most nyomatják Poétai Kézikönyve második kötetét, s az oly hézagját tölti ki literatúránknak, melyet annak régibb barátjai nem érzének kevésbé, mint akik a pályára lépnek fel…

                        Az én életem

 

Bajza > Toldynak,   1826.08.23…Kazinczy recensióját nem láttam, tudom, hogy dicséretekben nem a legkímélőbb, de nem látva is sokat mondhatnék előtted védelmére. Elhallgatok azonban vele, csak arra kérlek egyedül, hogy légy az erőtlen öreg iránt, aki már csak botorkázva lépdelhet, kíméléssel…       /4/

 

…Ott kezdődik, hogy Kazinczyék eldobtak egy gyönyörű nyelvet ugyanakkor, amikor egy nyelvet akartak bolond apostolsággal megjavítani. Kettős volt a baj s a baj oka: Nyugatról jöttek hirtelen a fogalmak s az akkor intelligensnek mondott magyarság nem tudott magyarul. No jó, Csokonai véletlenültudott, de rajta kivüll – akár Vörömartyt, sőt Aranyt bámuljuk – csinos játék volt minden költői nyelvészkedés…

Ady Endre: Van-e magyar nyelv? Nyugat, 1910. 1662.old.

 

K > Aranka Györgynek,  1810.07.01…a Magyar nyelv jobb idők szüleménye lesz; mert hogy lesz jobb idő, azt szentül hiszem…Európát philosophusi szellem fújja végig, s ez a szellem nem nézhetné egy anyanyelvnek, mégpedig egy igen szép nyelvnek elenyészését. Megfoghatatlan dolog előttem, hogy Herder ennek mint jövendölhetett elenyészést…

 

…„Trillák, - Lillák” – Széphalom szigorú bírálója, Gessner idilljeinek, Goethe verseinek, Marmontel „szívképző” regényeinek kényes fordítója nem ismer tréfát. „Lillák-trillák”, ilyen rímelés, akár egyetlen rím is – az ő mérlegén – felbillenthette az egész verset. Szerette Csokonait…felajánlotta személyét és munkáját…”poétai munkái…általam bocsáttassanak közre”. Nyílt szó. Saját magát tartja legalkalmasabbnak erre a feladatra…

 Hogyan fésülte volna meg a széphalmi mester Csokonait? Sejthetjük…

Berzsenyivel is voltak tervei. Javította az ortográfiáját. Érdeme, ismerjük el. Ritkította a tájszavait – nem a legszerencsésebben. A nyelvújítás mestere „szűkített” is…

Berzsenyi élete a meg-megújuló hosszú várakozás. Versei két év múlva kerülnek vissza hozzá, már a széphalmi átírásában…éppen a nagyon kedves versek hulltak ki a tervezett kötetből.

…végül közli Széphalommal, ő is nyíltan: „te sokban igen sanyarú bíró vagy” – s a verseket nem égeti el….

a vers, a nagy lélegzet, a magas égbolt, a szavak súlya, a merész képzelet, a gyengédség s könnyedség, a táj, a múlt, az aritmiás szívdobogás ismeretlen tartomány maradt Kazinczy előtt…Merev szonettjeire volt büszke…

            Illés Endre: Napfoltok, Magvető, 1987. Kazinczy fényben, K. ellenfényben

 

Ugyanez 150 évvel korábban:

…Azon egyetlen ember, ki Csokonainak művészi munkálkodásaira idves, eldöntő behatással lehetett vala, Kazinczy volt. De mily különbség a két lélek között. Amaz merő naturel és alkotás, emez merő studium és ízlés; amaz ideáit a nyelvnek, melyet korában senki oly egészen nem bírt, azzal senki oly ügyesen s szerencsével nem bánt, alája rendelve; ez a nyelvet, mely a művésznek mindenha szűk volt, mindenha szűk lesz, a maga s a művészet ideáljaihoz emelni, alkotni akarva! Csokonai érzette ezen ideálok, s Kazinczy gráciái báját, s úgy látszik, küzdött, vágyott azokat magáéivá tenni, de az althonitás oly hamar, oly könnyedén nem eshetett meg s mindent megfontolva, lehet-e Csokonainak rossz néven venni, ha egy-két sikertelen próba után ismét Földyhez, ismét Fazekashoz hajlott?…

            Közhasznú Esméretek Tára, III. Pesten, 1832. Kazinczy címszó, szerző: Csató Pál

 

1939. Németh László: Kisebbségben…Berzsenyi elrothad Niklán s továbbmegy Kazinczy és Kölcsey. Lemarad Katona s továbbmegy Kisfaludy…

A mi hibbantóink közt az első legnagyobb kétségkívül Kazinczy Ferenc volt. Amilyen apró növés ő maga, akkora pusztulás maradt körülötte. Pedig nagy író. Levelezése a leghatalmasabb kortörténeti emlékünk…S ha megkérdjük, mégis hogy maradhatot annyi mély, nagy magyar kezdésből Kisfaludy Károly korára mindössze annyicska, amennyit az Auróra kötetecskéiben látunk, az ő nevével kell felelnünk: Kazinczy elpuszttotta…

…tucatjával csinálták a literátorokat, anélkül, hogy a megölt írókat pótolhatták volna…Kazinczy nem tűrte meg a gondolkozást…A fiatal Kölcsey a legjobb példa…Különösen ártalmas volt Kazinczy téveszméje az irodalmi és a póri nyelv természetéről. Eltömte a nyelvfrissülés forrásait…egy beugró exkatonára és piktorra hárult, hogy a magyar irodalmat másodszor megalapítsa…

 

 

…Kazinczy… az írósereg figyelmért magához ragadván literatúránkban új időszak alapítója lőn…prósája minden fogyatkozási mellett is, örökre szép lesz ugyan; versein művészi kéz fog ismerszeni, epigrammjai a költés koszorújában hervadatlan virágok maradnak: de a nemzetet nem ezek által tevé hálaadósává. Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül eleveníté; s lépcső, melyen egykorúi magasbra hághassanak, s a szerencsésebb maradék tetőre juthasson…

Kölcsey Ferenc: Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett, 1832.09.08

 

Pápay Sámuel > K,  1817.02.20…neked…poétai prózafordítás megbocsáthatatlan – igenis Teneked, nagy zseni, ki mind nyelvünk isméretével, mind poétai lélekkel, mind szép ízlettel a legnagyobb mértékben bírsz…ezekben nemzetünk elsője vagy, örökké menthetetlen fogsz maradni, hogy miért nem vágytál mégis nemzetünk első poétája lenni…

 

Dessewffy József  > K,  1817.12.27…Még egy munkát kívánnék tőled, ti. egy Magyar Historia literáriát, de nem német mintára készítve…hanem filozófusi szép lélekkel írottat…Kevés ember van a hazában annyi készülettel, az ilyetén munkához, mint te…Bod Péter Magyar Athénássa nagyon rövid és kitetszik belőle századja, ízetlensége, - azonkívül nagyon szaporodtak azóta íróink. Mikor lesz már egyszer egy egészen magyar dikcionáriumunk?…

 

Toldy felléptéig csak egyetlen számottevő dolgozat jelent még meg e körben: KAZINCZYnak A magyar literratúra történetei /1814/ című tanulmánya…Bár csak tíz lapnyi vázlat az egész, irodalom- és művelődéstörténetünk főbb mozzanatait tartalomban és előadásban annyi ízléssel és oly önálló felfogással foglalja egybe, hogy a későbbi rendszerezők számára…irányjelölőként méltán nevezhetjük.

            Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története /képes/ 1896.

 

Eötvös József > K, 1830.102.30…legyen szabad…mély tiszteletemet…s hódolatomat, mellyel mint magyar tartozom, nyilván kimondanom…hazámba Kazinczy úr tette míveltségünk temploma első kövét, melyből kilép majd a géniusz, ki most még szunnyadó nemzeti erőnket felébreszti…

            E.J.összes munkái, XX. Levelek, Révai

 

 

 

Horvát István > K, 1810.01.26 …Arra pedig, hogy barátságoddal is megkínáltál, felelni sem tudok…Ha a barátság csak az egyenlőkhöz illik, úgy én, ki veled a dicsőség pályáján futni soha képes nem leszek, irántad csak tisztelettel s hálával, nem pedig barátsággal viseltethetem. Lelkem lángot kapott nagy lelkedtől…

 

Ugyanez a Horvát Ferenczy János barátjától a következő leveleket olvassa / 10 /:

1806.12.18…Harmadik árkus volt…kinyomtatva…Kazinczy levele belé csúszott – majd a széphalmi kényes kis költő így fog írni: Vissza inkább…mintsem olyan emberkével levelezzek…

1808.05.14…Verseghyről írva szép lelkű Kazinczyt emleget   /10/

1808.07.28…Tegnap hallám…hogy a kis Kazinczy a napokban még Pestre jön, innen Bécsnek indul. Vajmi óhajtanám, ha ekkor itten volnál. Együtt tekintenők meg a szép lelket….      /10/

1810.04.29…Kis János…Kazinczyról azt mondá, hogy ez is verseitfogja nemsokára nyomtattatni. Hiszen jól van, ha Kazinczy, Kis és Szemere vereselnek; de csak bár valami másba is kapnának egyszer. Az észt is kellene már egyszer formálnunk, nemcsak az érzékenyítő képzeletet…   /10/

1810.05.20, Bécs…Kazinczy…Kultsár újságjai ellen ocsmány mód kikél…Nem tudom ugyan, hogy és mit ír mostan Kultsár, mert ide egy levele sem jut, de rút dolog előttem Kazinczy tette, ki jó barátját titkon rágalmazza…Nem érdemli a bizalmat az ilyen, más becsületén rágó ember…   /10/        / Kultsár ekkor a Hazai és Külföldi Tudosítások c. lapot szerkesztette. A lap munkatársa volt Kölcsey, Kisfaludy Károly, Virág Benedek. Magyar Ir. Lexikon/.

1811.07.01. Bécs…Kazinczy Virágit s tövisit elolvastam legalább ötször, ötször mondom, mert mindenünk ötszörös / nemcsak a zacskónk üressége, de gondolkodásunk is, és munkánk! Sajnálom, hogy Kazinczy minden munkáiban megmutatkozik, hogy egy álhatatlan ember, mind cselekedteiben, mind gondolkodásában…Mint hízelkedik Batsányinak. Jó barátjait pedig gúnyolva csúffá teszi…Ő arisztokrata akar a literatúránkban lenni, de ezen címet nem az erőlködés, hanem a valódi érdem adja meg…

 

Horvát nemcsak olvassa barátja leveleit, hanem ír is neki:

1808.05.18…Egészen az elragadtatásig gyönyörködtet a Szép lélek, a kia Kazinczy…magasztalásaival sokaknak orrok alá csípős tormát reszelt…      /10/

 

Ferenczyvel Kazinczy is kapcsolatban volt:

 

K > Horvát Istvánnak,  1810.03.12…Nyerd meg Ferenczy úrat, hogy a bécsi bibliotékából…írja le nekem a Pesti Aesopusát betűről betűre, hogy régiségeimbe felvehessem…

 

Vitkovics > K,  1809.12.01…Ferenczy János barátunk a Magyar Geográfia szerzője…

 

 

Versek a magyar nyelvről c. internetes gyűjteménybe Kazinczytól A mi nyelvünk címüt vették fel.

 

Kazinczyhoz több verset írtak életében és később is. A versekről egy kötet is megjelent:

Kazinczy Ferenc koszorúja, Magyar költők versei Kazinczy Ferencről

Összeállította: Szabó Z. László

Kiadta: Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola

                                                           /Információ a hálóról/

 

                              Radnóti Miklós: Írás közben

 

…Ó, véled gondolok most, tollas jobbkezemmel

S egyre jobban értelek, Kazinczy, régi mester.         /1935/

 

                 Gömöri György: Kazinczy naplójából

 

Szép veres hagyma! honnomat idézed,

kertjeit és termőtalaját.

Hol nő még ily nagy uborka, dús tök s mézédes paradicsom?

Biztosan itt nem, ezen a rettentő alpesi tájon,

hol a vár tornyára komor sziklaorom lemered;

            sólyom néha visít, de zerge nem ugrik a sziklán.

            452 /mondja Szulyovszky/ grádics visz föl a várba.

            Az állam, a császár foglya vagyok, ám a szabály megengedi –

            néha hozhatok inni, s ilyenkor társaimmal

            árva hazánkon könnyeket ejtve iszuk a jó tokajit.

                        Kortárs, 1999.11.

 

                         Weöres Sándor: PSYCHÉ

 

                        Illustrissime Kazinczy Ferencz úrhoz

                        Széphalomra Sáros-Patakrúl, 1. Novembris Anno 1812

 

            Kegyes sugárú, nyájas fényű Sirius

            Még ridegen alvó tengerünk hullámin,

            S nékem / ha szabad így szóllanom/ Elmém és Szívem!

            Első hálám Desevffi Jósefé legyen,

            Mert Kassárul röpíte lovakkal, fellegen át

            Engem Kegyelmed tárt atyai keblébe és

            Sophie Asszony figyelő szemébe; …

                        Lantot kezembe ő ada,

            Bibliothecája kintseit mind meg-nyitá

            Előttem…

                             Miként ama

            Jó Kassai Böltset, a Széphalmi Szentet is

            Úgy tisztelem, sőt még inkább…

                                   …Ezen Epistolát Kazinczy Úrnak el-küldeni nem merészlém…

                                                           Magvető, 1972.

 

            Dayka Gábor

 

            Kazinczyhoz

 

Indulsz Tokajnak Édenébe,

A Charisok szép lakhelyébe,

  Lelkemnek jobb fele,

Hol űzi vak elmék homályát,

S letépi a bűn álorcáját

  Lantodnak zengzete.

 

Én elmerülve bánatomban,

Nyögök, nem érdemelt honomban,

  S utánad esdeklem;

S lépésid könnybe ázott szemmel,

Eltelve néma gyötrelemmel,

  Távolról követem.

 

Te, a mord tél bús fuvatagja!

Amerre a szépség alakja,

  Ferenc, útját veszi,

Térj Aeolus vak tömlöcébe,

Hadd fújja lágy Zephyr fülébe:

  Hogy Dayka szereti!                /Elektronikus könyvtár/

 

 

Ungvárnémeti Tóth László

Révai és Kazinczy

 

Hogy rosszul ne beszélj, olvasd Révai könyvét;

            Hogy szépen szólhass, erre  Kazinczy tanít.

 

2008. 07. 14. könyvtári Somlyó-kötetből:

 

            Kazinczy

 

Ausoniából* ideédesgetted

narancsvirággal ékesen, honod

erdővel és borággal borított,

bazalt lankáira a szép szonettet.

 

Dicsőség sokat becsmérelt nevednek,

hogy nem imádtad azt, ami szokott,

s egy megújított nyelv felforgatott

vulkánikus talaján megkötötted.

 

Hány maradt volna el édes szüret

két százada e tájon, nélküled!

Hányféle íz, csín, tűz hiányzanék!

 

Ki szőlőm dús vesszeidtől remélem,

ki áldna, nagy Honosító, ha én nem,

a megigézted hálás maradék?                        * utalás Petrarcára

 

 

Börtönben

 

 

K > Rumy Károly Györgynek,  1809.11.30…1794-ben december 14-én ¾ órányira Széphalomtól, anyám házában elfogtak. Dec. 19-én jötten éjféltájban Budára, hol a Ferenc-rendű szerzetesek zárdájában 1.sz. alatt levék bezáratva s egy 6 lábnyi  hosszú lánccal a földhöz bilincselve…július 11-én én s többi államfoglyok áttétettünk a Ferenc-rendűek  zárdájából…a magyar testőrség kaszárnyájába. Szeptember 27-én /1795/ elkisértettem 15 társammal Brünnbe…Június 22-én /1799/ Kufsteinbe kisértek…hol 1800. június 30-ig voltam…innen érkezénk Budára s úgy Munkácsra…Ott szabadítattam meg 1801. június 28-án. Rabsági időm 2387 napig tartott / 6 év 179 nap/. 1799 nap és éjjel  láncon voltam…Könyveim s ruháim voltak, amennyire erszényem engedte; eledelem is e szerint…

Néhány napra reá, midőn haza érkezém, jelentést kelle tennem, hol fogok állandóan lakni, hogy szemmel tarthassanak. 1803-ban Bécsbe mentem őfelségéhez köszönetet mondani…

Utóbb már könyveket sem volt szabad venni. Nekem mégis majd 300 darabom volt…

 

K > Bárczay Ferencnek,   1800. 08.11…Kufstein írtóztató hely…elfogod képzelhetni, mint töltöttem benne 6 nap híján egy esztendőt…

 

K > Bárczay Ferencnek,   1802.10.21…Ritka embert viszen az isteni gondviselés oly különös utakon, mint engem. De elég az, hogy élek és szabad vagyok. Áldom sorsomat, mely ha tövises is, bizony olyan, amit, aki ismerhet, irigyelni fog…Sulyovszkival egy szobában voltunk…a szenvedő ember közelebb van az Istenség kezében és rajta áll, hogy hasznára fordítsa, rajta, hogy érezze, hogy az Atya, aki fiát szereti, ostorozza… 

 

 

K > Csereynek,  1810.12.14…Ma fordul elő tizenhatodszor az a szerencsétlen napom, melyen 1794-ben Regmecen, ide fél órányira elfogattattam. Az ég nekem sok pótlásokkal vala adós annyi érdemtelen szenvedésért és valóban sokat adott…Szenvedtem jún. 28dika 1801 óta is eleget…Ma, ezen rettenetes nap visszafordulóján három forró hévvel írt levelem érkezett: Szemerétől…Prónaytól /rabtársam testvérétől/ és tőled…

 

Részletek Benda-Elek: Vizsgálat Martinovics Ignác és társai ügyében, Magvető, 1983 – kötetből.

K >  Szentmarjay Ferenchez, 1794.08.22…a hihetetlen dolgokat beszélem el…Martinovicsot az udvar, nem tudatik, miért, elfogatta…tortúra által faggattatott, nem tudom minek kivallására. Vallott, és azonnal igen sokan fogattak el…Batsányi is…

 

Németh János jogügyi igazgató följegyzése Sándor Lipót főherceg nádornak, Buda, 1794.11.25.

A felségsértés bűnébe esettek névjegyzéke.

Megjegyzés: 1. Az elfogatás éjjel történjék, minden lehetséges elővigyázat mellett.

                   2. Minden iratot le kell foglalni…

            Zemplén vármegyében Regmec faluban:

                                               Kazinczy Ferenc

 

Sándor Lipót nádor ügyviteli jegyzőkönyve. Buda. 1794.12.20…

A jogügyi igazgató jelenti, hogy Szulyovszky, Táncsics és Kazinczy /Ferenc/ szerencsésen megérkeztek , de letartóztatásuk körülményeiről még nem értesült…

 

Kazinczy Ferenc Spielbergben, Niederhauser Emil receniója, Klió, 2002./1. 11. évfolyam

 

Richard Prazák professzor volt a Cseh Köztársaság első budapesti nagykövete 1994 – 98 között. Ebben a kötetbn Kazinczy munkájának cseh és szláv vonatkozásait mutatja be. A bevezető tanulmányban áttekinti a jakobinus szervezkedés történetét. Kazinczyt 1794. decemberében fogták el, 1795. október 7-én került a brnoi Spilberk börtönbe. Egykori cellájában emléktábla található. Kazinczyval együtt került ide Pruzsinszky József joghallgató, kiszabadulása után Eötvös József nevelője és Verseghy Ferenc. Szlovák származású társai is voltak. A jezsuita Rosti János elégiát írt brünni fogságáról, latin nyelven.

Kazinczy Spilberk után Zábrdovicébe került, mely Spielbergnél elviselhetőbb volt. Innen 1800-ban Munkácsra vitték. Útközben több cseh családdal kerültr kapcsolatba..A munkácsi cellában előtte Jiri Ruzicka cseh festő raboskodott, aki egy Szent Vencel képet festett a falra. Az utolsó magyar, aki még Kazinczy életében Spielbergbe került 1815-ben, Batsányi János volt. Praznak Kazinczyt a ceh Josef Jungmannhoz hasonlítja.

A könyv pontos cime magyar fordításban: Kazinczy Ferenc és Brno. Kazinczy Fogságom naplója és brünni tartozkodása. Kiadásra előkészítette, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta és a bevezető tanulmányt írta Richard Praznák. Fordította Marcella Husová, Brno, 2000, 132 old.

 

 

 

          Kazinczy mindennapjai, József öccse

 

 

K > Batthány-Strattmann Alajosnak,   1791.01.07…Én régi s birtokos nemzetből vettem eredetemet. Atyai jószágomban élek, s hivatalom esztendőnként 1500 ftot hoz bé; és mégis annyira jutotatm a literatúra miatt, hogy azt félbe kell hagynom, vagy adósságba verem megamat. Mert azok a munkák, amelyeket ennek kedvéért teszek…többe kerülnek a megemésztett papiros, tenta s mécs áránál. Egy cancellistát fizetek tulajdon erszényemből 100 fton, újságokat s hónapos írásokat bővebb számban hordatok…postán levelezek, mégpedig paqvetonként gyakorta; Gessner Idylliumiből 50, Bácsmegyeymből pedig csaknem 300, Hamletből 100 nyomtatványt ajándékoztam el…jövedelmeimnek nem kis részét kell fordítanom könyvek szerzésére, melyek az írónak éppen úgy szükségesek, mint a festőnek az ecset, festék és másoknak rézre metszett rajzolatjai…

Nem fog különben boldogulni literatúránk…hanemha az írók a nagyok által segítve, biztatva, gyönyörködtetve indulnak el…vétkesnek tartom az érzéketlen gazdagokat…

 

Az anyám a kandallós szobában ült és font. A szoba és a pitvar ajtaja nyitva állott, midőn az udvarba beértünk…Az anyám…hogy a két ajtó közötte és közöttünk nyitva lévén, tulajdon szemeivel láthatta, mi érkezett és kik vannak a kocsiban. Míg az inas leugrott, a kocsi ajtaját megnyitotta, a dajkát leemelte, a gyermeket a dajkának kezébe adta, Sophie kiszállott, én utána kiléptem, s úgy osztán bémentünk, elég ideje maradhatott a magához való téréshez; embarras-ja is eloszolhatott. Sophie bémegyen, kezet csókol. Sem vissza nem csókolja, sem egy szóval nem fogadja…Én kezet csókolok; köszönök; mondom, hogy imhol a gyermekem / kit még soha nem látott/, ajánlom gráciájába, nem szól, meg nem fordul s fon…

                                Az én életem

 

K > Péchy Imre alispánnak,  1803.04.22…alázatosan kérem az urat, méltóztassék…700 frtot nékem kölcsön adni, hogy ebből…adósságaim kipótoltathassék…jó anyám…szenvedésem ideje alatt / 1794 – 1801  B.G./  magát nagyon megdicsőitette…Miolta ismét élek, az anyám személyén kívül Urambátyám az első, sőt az az egy, akitől jótétet veszek, s nem fogom elfelejteni…    /1/

 

K > Gyulai Ferencnének, 1809.11.11…Hogy Nagyságod Gőthét által venni méltóztatik, nekem annál jobban esik, mivel könyvekért január első napjáig igen kevés híján 500 ftot kell fizetnem. Klpostocknak 6 darabjáért 195 f egyhéhány kr…Gőthénél kedvesbb s hasznosbb olvasást nem tehet Nagysád…

 

K > Wesselényi Miklósnénak, 1810.01.22…A görög epigrammák az emberi elme legszebb míveinek legszebb nemei közé tartoznak. Minél egyszerűbb az epigramma s a belé nyomott gondolat: annál szebb a mív…Meglehet, hogy ez a kis epigramma olyanoknak is eljut kezeikbe, akiknek magyarázat kell; azért azt ide rekesztjük.

 

K > Nagy Gábornak, 1810.02.19…Tavaly egy csomó készületlen versemet elégetém, félvén, hogy ha ide öl a hazát rettentő szerencsétlenség, valaki neki áll és kiadja, s így a nevemet mocsok éri…Most bánom az égetést, mert addig sem tudom a verset, ameddig kész volt. Az a gondolat ért, hogy epigrammát kellene csinálni belőle. Ez lett:      AZ ERDŐ…

 

K > Dessewffynek,   1811.01.17…Ismered-e Nouveaux Contes Moraux par mad de Genlis? Feleségem falja ezeket a regéket, s reá vett, hogy néhányat én is elolvassak vagy végig hallkassam, midőn ő fenn szóval olvas. – Az a nőstény író szép tónussal bír, de kiismerni, hogy nöstény író…

Voltaire nekem nem emberem…Genlisban olvastam…hogy minden munkái egy tónusban vannak írva…Az én íróm…Goethe

 

K > Szemere Pálnak,  1812.04.19…midőn 1801. jún. 28-án hazatéértem rabságomból, az vala minden óhajtásom, hogy azonnal kezdhessem a gazdálkodást s házasodhassak s gonosz öcsém tutélába  /gyámság/ méltóztatott venni…Sophie nekem feleségem nem volt volna, ha bántatásaim arra nem kényszerítettek volna, hogy láncaimat tépjem el…

A Dayka életéhez tett új ragasztékok s a Poétai Berek uramöcsémnek elrontották egy éjjelét…/10/

 

K > Kazinczy Péternek,   1813. 05. 30…vasárnap megszületett a fiam…Antonius névre fogok kereszteltetni…

                

 

K > Kis jánosnak,  1815.06.17…Mosonyban ebédelvén – megnyertem feleségemtől, hogy sehol se nyittasunk csak ebédért szobát s együnk másokkal – egy idegen…erede velünk beszédbe…egyszerre barátok levénk…május 8-án Győrből Tétre mentem, onnan Pápára…Megértvén…hogy az alsó úton nehezen kapok lovakat…vissztértem Győrbe…

/6/

 

K > Dessewffy Józsefnek,  1817. Xber 15…Belépvén 59dik esztendejébe életemnek, látom, hogy közelít az idő, melyben idvezülnöm kell. A könyvcsinálói pályát futván…sem talentumom, sem neveltetésem, sem nyelvünk és literatúránk kora nem engedék, hogy originális nagy munkákat tegyek, s úgy hittem, hogy a nemzet szükségei inkább kívánták, hogy a mások nagy munkáit  tegyem által magyar munkákká…jobb fordításaimat két osztályban készítem nyomtatás alá. Az első a régi literatúra / Cicero, Sallustius/…a második osztályban az újabb nemzetektől hoztam… /Lessing, Wieland/…Sokat igazítottam mindenikén…a harmadik osztályban egyveleg tárgyú vagy originális vagy fordított darabjaim fognak állani…    /1/

           

Puky Ferenc > K,  1803.01.04…Kövesse hét kedves uramöcsém József öccsének jó példáját. Házasodjon meg…

 

K > Bárczay Ferencnek,  1805.03.30…Te Józsit soha se dorgálgassd. A preceptorkodásnak még soha sem volt egyéb haszna, hanem hogy az ember összeveszett… 

 

K > Szemere Pálnak, 1812.04.19…Nékem nincs több bajom, mint az, hogy engemet az én testvérem, Sophiet az övé igyekszik kirekeszteni mindenből…    /9/

 

K > Jankovich Miklósnak,  1812.07.02…Falusi lakó ember sokban vagyon hátrább a városban lakóknál, még ha a te kincseiddel bírna is, annyival inkább, ha annak ezred részével sem bír…

 

Kazinczy József > K,  1813.07.16…legjobb lenne, ha bátyámuram maga által menne Petneházára és a rendeléseket megtenné az aratás iránt, ha főzelék kell, részemről a feleségem ad, csak üzenjen neki bátyámuram, mindjárt küld lencsét, darát, paszulyt és kását…az aratásról a rendelést megtettem…

Az ősszel pedig ha csak lehet osztozkodjunk meg, mert így nemcsak az, hogy kárunk lehet, sőt van is, de amellett bajunk is lehet…

Ajánlom magamat atyafiságába s vagyok: testvére  Kazinczy József

 

K > Dessewffynek,   1817.01.24…A dilizsánsz-szekér január 14-én hozá el Pestről egy ládácska képeimet. Donáttól jő az…Ott van Kreutzinger által mesteri kézzel festett képem…s az enyém 1791-ből Stundertől…tétesd le gr. Csáky Antalnál, hogy onnan Kázmérba jöhessen a láda…

 

K > Fáy Andrásnak,  1828.11.25…Toldy nekem utolsó postával megküldé Richter által lithographolt profil képemet. ..éppen ezt a profilképemet tartom minden képeim közt a legjobbnak, s így örvendek, hogy azt multiplikálva látom. Így nem veszhet el többé, s gyermekeim s azoknak gyermekeik s unokájik bírni fogják…nékem minden passzióim közt legindulatosabb paszióm a festés szeretete, s én az uramöcsém házánál látván életemben legelőször a nemzet örök díszét, Ferenczyt…  /Ferenczy bronz K-mellszobra áll a Múzumkertben, Arany János háta mögött./  

 

K > Dessewffynek,   1817.05.02…Neked ménesed van. Nem engednéd-e meg, hogy nekem tizennégy csikóm ott nyaraljon?

 

Dessewffy > K,   1817.05.13…Csikaidat igem szívesen fogom látni…szeretném, ha csikós-bojtárt küldenél melléjek…

 

K > gr. Gyulay Karolinának,  1817.06.15…Hogy a két kép és a mellé tett írások…el nem jutottak, az engem kínoz. Januárban adta fel a Kassai postaszekérre a sógorom…

 

K > Dessewffynek,   1818.01.10…Ez a Zsidó nekem helybeli árendásom, s az én szekeremen megyen Kassára. Neki tehát olyan bátran adhatod által Erdélyi Leveleimet, mintha magam venném által…

 

K > Kazinczy Péternek,  1826.03.27…Ennyi örömhöz még azt adom, hogy Kazinczy József igen jól viseli magát…

 

Kazinczy Ferenc testvére, József Regmecen halt meg 84 éves korában. Voltam néhányszor házánál…szeretett olvasni; de önző ember volt s nem tiszta jellem. Testvérét, Ferencet gyűlölte életében, árváinak apai birtokát potom áron magához csempészte s testvére elleni gyűlölségét egész haláláig megtartotta…a nagy költő és hazafi sírját emlékoszlop jelöli. József ezen birtokot is magához váltotta s testvére sírját sertésekkel hagyta túratni…fiai, Bálint és Antonin kiváltván az elzálogosított birtokot, remélni kell, hogy megóvják atyjok emlékét a pusztulástól.

         Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak, Erdélyi Szépmives Céh

 

 

 

Illyés Gyula: Naplójegyzetek,   1946 - 1983

 

2/432. Kazinczy. Húsz éve itt van a könyveim közt a levelezésének harminc kötete. Aranybánya, mint mondják; csak azóta sincs, aki a homokból kiszitálja az aranyat. Félórai gyalogolás versei sivatagában…jól csak a naplójában ír. Noha ott emberséges, itt embertelen.

 

4/131…a Csokonai-Kazinczy szembeállítás már rossz, mert hisz a nagy irodalmi levelező éppúgy foglya volt reggeltől estig a nemes bódulatnak, akár a nagy irodalmi országjáró. Az ismérv tehát nem az, hogy ki lírikusabb…

Mélyebb ismertetőjel, hogy kik tudták föltenni a költői sorsra egyéni életüket: kik vállalták a nyomort is, csak hogy minden percük a költészeté lehessen. Kiknek adott befelé elég nyugalmat, kifelé elég dacot az, hogy van költői mondanivalójuk; s hogy értenek a vershez; hogy mindezért a társadalomnak el kellene tartani őket…

 

4/335. Szeretem Kazinczy prózáját. Az értekező stílusát is, de még inkább a levelezését. Lúdtollát úgy faragja, mint Goethe, de a tinta, amelybe prózát írva mártja, hazai: az, amivel Csokonai is dolgozott.

Említettem már egyszer, hogy kik örökölték meg kortársaim közül az ő stílusának e dicsérendő kettősségét. Illés Endre, a legfinomabb átváltással. Hozzá hasonlóan  Déry figyeli még Kazinczy szomjával az eszközforgatás nagyvilági vívmányait és a honi érdes anyag alakíthatóságát...Példája engem is kordában tart.

 

5/367. Könyveim egy deszkapolcán ott van Kazinczy levelezésének húsz-egynéhány nagy méretű – legalább annyi kilót nyomó – kötete. Ő még minden szavát úgy bocsátotta ki tolla alól, hogy levelező társai megkérdezhették – meg is kérdezték, mint tudjuk - : Helyes-e, ahogy te mondod?

 

6/62. Hányszor ült festőnek és szobrásznak Kazinczy? Mily keveset olvastam én is, és mennyire becsülöm egyre jobban.

 

8/94. Kazinczy prózája folyamatosan villogtatja az erőt, az ötletet, a természetes frissességet. Versei ólomlábúak, nyelvileg nyakukat-tekerőn rossz-gerincűek. Azt várná az ember, hogy ugyancsak homályban maradnak a próza ragyogása mellett. Nem. A köztudat – az irodalom szakmunkásai jóvoltából – a versekre is fény hárul. Káprázatot kapok magam is.

A Népszabadság emlékező cikkben ünnepli elsőül helyezve épp azt a mélyreható Kazinczy-verset – azt a híres epigrammát, amelyet én már az iskoláskönyvben is bámulva olvastam, hogy soha senki nem olvasta e azt valóban mélyre pillantva.

A Nagy titok címűről van szó:

            Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted

            Szánts és vess, s hagyd másnak az áldozatot.

Vagyis menj parasztnak? Azaz eszedbe se jusson a műveltek közé keveredni, írástudókhoz közelíteni?…nem jó verset írt.

 

 

 

 

Kis János   / 1770 – 1846 /

 

Az idő eljár

 

Búcsút vett húsz esztendő,

Sok múlttá lett már

Ami vala jövendő:

Az idő eljár…

 

A jót hálátlan venni

S nem becsülni kár,

Sietek boldog lenni:

Az idő eljár.                  1819.

 

K > Kisnek,   1793.07.27…Első dolgozásod meglátása alatt azt az óhajtást érzém kelni lelkemben, hogy bár téged és engem valamely kedvező történet barátokká szővhetne…te, szeretetreméltó ifjú, megszólítod a bátortalant s amit ő akara kérni tőled, te hozod neki…ha néked kedves azt hallani, érezd mennyire szeretlek. Legyen a szövetség, melyet itt kötünk, örökkétartó…                                    /14/

 

                        …Igézve álltam, soká, csöndesen,

                        És percek mentek, ezredévek jöttek, -

                        Egyszerre csak megfogtad a kezem,

                        S alélt pilláim lassan felvetődtek,

                        És éreztem: szívembe visszatér,

                        És zuhogó, mély zenével ered meg,

                        Mint zsibbadt erek útjain a vér,

                        A földi érzés: mennyire szeretlek!       Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú, 1923

 

 

K > Kis Jánosnak,   1803.04.06…Örvendj, édesem! És nemcsak literatúránknak örvendj, hanem örvendj magadnak is. Mert ha a te Berzsenyid csak titokban irogatta is, és neked vezérlésed nélkül, verseit: de őtet a természeten kívül bizonyosan leginkább és legközelébb a te példád szólította a Múzsák tiszteletére. Nem azért mindom ezt, mivel ő hozzá te élsz legközelébb; hanem azért, mert ámbár betű szerint igaznak hiszem, hogy megküldött verseiben semmit sem adtál a magadéból: de azoknak némely soraiba…egészen tégedet hallak zengeni…                                                     /14/

 

Kazinczynak fidus Achates-e mégis csak Kis János maradt. Kis János volt a „Schilleri lélek”, Kis János volt az, akiben törekvéseit megtestesítve látta. Kazinczynak mindenesetre egyik legnagyobb irodalmi öröme az az ének, melyet Kis, a nemzet „elhalhatatlan dísze” házassága ünneplésére írt…”Csak küldd, küldd hozzám verseidet…tudtam mit ér az a szerencse, hogy együtt éltem veled s szeretedet bírtam – Ennél édesebb comlimentumot nem tehettél nekem.”

Ez az előszeretet Kis János iránt a legkézelfoghatóbban mutatja, mily határok közt mozgott Kazinczy esztétikai érzéke. Kis Kazinczy szemében nagyobb költő volt, mint Csokonai, Berzsenyi, Himfy…

Péterfy Jenő: Kazlev III. kötet, 1893  /Levelek 1803 – 1805 között/ In. P. J. magyar ir. bírálatai, Egy. Nyomda, 1938.

 

Kis > K,  1809.12.27…Fejér György…tudósít afelől, hogy Schedius, Kováts Miháy, Horvát István, Vitkovics és ő egy időszaki írást is akarnak kiadni, s kér, hogy mi abba való darabjaim vannak…

A Nemzeteket esmertető Gyűjteményből nyomattathatnék három darabot is – a kézirások készen vannak, de a két első darabért még csaknem semmit sem kaptam Kis Istvántól. Semmire sem tudok vele menni, nem tudom mit csináljak…

         Kis János: Nemzeteket és országokat esmértető gyűjtemény. Pest, 1808 - 1810

 

Kis > K,  1810.03.24…Én…nem vagyok egy értelemben azokkal, akik attól félvén, hogy talán félben lévő vagy egészen ki nem csinosított munkáik vaklahogy napfényt láthatnának, azokat elemésztik…a jó versek mellett egy-két  hiányos darab nem férhet-e meg?…Az én tudományos foglalatosságom egy időtől fogva nagy részént abból áll, hogy Horácius episztoláit fordítgatom…A Pesten kiadandó journalba is akarok egynéhányat küldeni…

 

Kis > K,  1810.04.30…fordítás az, amit próbálhatok; abban legalább az originális gyújt. Ha eredeti munkát akarnék írni, magamnak kellene magamban a tüzet gerjesztenem…koszorús írásomnak két német fordítását küldötték hozzám. Egy nyomtatót s könyvárost kínáltam vele…A császárné s királyné ma vagy holnap váratik hozzánk…

 

Kis > K,  1810.06.08…Horatius levelei első könyvét minden órán nyomattatni akarom…A Nemzeteket esmértető gyűjtemény III. darabját Pesten most nyomtattatom a magam költségére…

 

Kis > K,   1810.09.09…Kultsár, Fejér, Horvát István, Szemere, Vitkovics és Sztrokay társaságokban egy délestet egész éjjeli tizenkét óráig igen kellemetesen töltöttem. Szemerét és Vitkovicsot ekkor láttam először…az a tűz, mely most az említett literátorokban…ég soha el ne aludnék…

 

K > Kisnek,  1810.10.15…igyekezni kellene, hogy folyó írásunk légyen valahára. Enélkül nem fog boldogulni literatúránk. Tehet-e valamit Döbrentei, nem tudom…Erdély nem az a hely, ahol az effélét kezdeni lehet

 

Kis > K,    1810.12.03…Hogy folyóírásunk lenne valahára, azt veled együtt én is, amint tudod, régen óhjtom: de miképp lehessen magyar nyelven, azt most sem láthatom. Ha az abban részt vevő olvasók oly igen kevesen nem volnának is, mint vagynak; kik adják magokat társaink közül, vagy kik adhatják a literatúra gyarapítására con amore?…Még most nehezen van más mód, hanem hogy a német folyómunkákban igyekezzünk a magyar literatúrára valmit tenni…arra kérettem, hoigy az utolsó öt esztendőket rajzoljam le röviden a magyar literatúra történetéből. De mely keveset tudok! Mire mehetek? Jóllehet igen szeretnék, csak tanulás végett is, próbát tenni…még most is kéntelen vagyok azt hinni, hogy mind nemzetünk, mind nyelvünk az elenyészéshez közeleg…

 

Kis > K,   1811.05.01…Én már jó darab időtől fogva egy magyar poétai antológia kidolgozásáról gondolkozom…nem tehetnéd-e te meg fontosabb dolgaid elmulasztása nélkül az ily munka kiadását?…A munka nem könnyű másnak, aki izléséhez oly barátságosan nem bízhatik s a jelesebb költők munkáival annyira nem ismeretes, mint te…

Ha kérésemet teljesítheted s egy ily antológiának redakcióját s elkészítését magadra vállalhatod, amiben lehet, szívesen segítek…

Az innepek olta végeztem el a győriek számára való imádságos könyvet is…Nagy részént az új bécsi imádságos könyvből fordítottakat…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1814-1815…Megmondám a Poétai Berek előbeszédében, hogy nekem nem tetszik az, midőn poétáink virágaikkal együtt szemetjeiket is világ eleibe bocsátják, s az én Kisem éppen ezt teszi. De a Kis verseinél ez nem esik rosszul…látjuk, hogy Kis mint halada egy lépcsőről más lépcsőre, míg a Horátz epistolájának fordításában a legföbb tetőt…meghágta…Neki minden kétségkívül legjobb darabja a hozzám art lyrai formájú epistola…

 

Kis > K,   1817.02.12…Trattner nem győz panaszkodni a magyar könyvek rossz keletek eránt. Funke Reál-Lexiconát szeretném, ha megrövidítve is, magyarul kidolgoztatni s kiadatni…

 

 

K > Horváth Andrásnak,   1817.04.03…Örvendék, háromszorosan örvendék az én Kisem versei recensiójokon is: először Kis miatt, másodszor Kölcsey miatt, ki itt mint egy lelkes, nagytanulású s szabad és bátor ember jelene meg, harmadszor magam miatt. A Kist illető gáncsok engemet illetnek, mert én vagyok a Kiadó; de nekem kedves ez a gáncs…

 

K > Kisnek,   1817.12.15…Trattner és Prof. Fejér /azaz Y/ öszve háborodtak…A meghasonlás olykor javára van a jó ügynek, nem kárára s a monopóliumok a tudomány országában is ártalmasok és veszedelmesek. Így három folyóírásunk lesz, a Döbrenteié, a Trattneré, a Fejéré, s a köz nyerni fog…

 

K > Kisnek,   1818.01.06…Gróf Mailáth Jánosnak ma veszem levelét, hogy ő német nyelven akar kiadni egy Anthologie der Ung. Dichter nevű munkát. Arra kér, hogy jegyezném ki neki a te verseid közt és a Daykáéi közt amik leginkább érdemlik a nélmetre fordítást /prózában/. De ez titok…

 

K > Kisnek,  1818.03.01…Gondolatod, hogy Mulattató Journalunknak is kellene lenni, nagyon szép gondolat…Ha ifjabb volnék…mindjárt hozzá fognék. Szemerétől semmi ilyet nem lehet várni…

Horátziusod manuscriptumát Szemere harmadfélszer olvasta által. Nagyon kért…dolgoznám hexameterekben a Horátz leveleit. Ismerem magamat s hogy mindég új meg új lidércek vonnak el szándékaimtól, s így abba nem is fogok…

 

 

 

 

 

Kisfaludy Károly  / 1788 – 1830 /

 

…Az ifjúság szeszélyes álma illan,

S a gondpályán lassúdan hűl a vér;…

 

Most a lángész teremtő ihletése

Ösvényt lobbant sötét homályokon…

 

E pályán lep meg éltünk alkonyatja,

Halántékunk télszínbe öltözik,

A gyors idő tüzünket oltogatja,

Világunk bús homályba költözik…

            Az élet korai

 

 

 

K > Kisfaludy Károlynak,  1820.03.29…szerencsétlen öszeakadásom után Sándor testvéreddel, legalább az egyik Kisfaludynak dicsekedhetem barátságával. Ő és én nem egy ösvényen járunk, s nem látom miért kellene, miként lehetne nekem tekintenem őtet kancsal szemekkel. Mint szerelem dalosa ő nekem mindég nagy marad, s én nem ismerek írót, aki együtt bírna, vagy együtt bírt volna minden tökélyt…Úgy írod, hogy katonaságod téged sokáigg tartván a haza határain kívül, nyelvünkkel szorosabban csak most kezdesz ismerkedni. Örvendj szerencsédnek; a Te magyarságod velős; s erőt érezvén a francia és német nyelvekben is, annál inkább meg fogod nemesíteni a honit…Engedd tehát, hogy egyedüll jambusaidra mondjak egy-két szót…Hogy a Várnai ütközet elébe nevemet akarod függeszteni, az engem kevéllyé teszen…a nehézség el ne lankasszon…    /8/

 

Kisfaludy Károly > K, 1820.05.15. Tekintetes Táblabíró Úr!…Tatárjaimat 19-d esztendős koromban írtam. Ilka, Stíbor későbbi munkáim. Mi a nyelvet illeti, megvallom: most kezdem tanulni; nyolc esztendeig lévén külföldön, magyar könyveket csak alig láthaték…méltóztasson…tragédiámnak…ajánlását elfogadni…      /5/

           

Kisfaludy > K, 1820.12.28…eltökéllém magam egy magyar almanachot 1822. esztendőre kiadni, melynek dedikációját a császárné ittlétében kegyesen el is fogadta…kérem Tek. Urat szerencséltesse ezen igyekezetet akárminő elmebéli munkáival…    /5/

 

Kisfaludy > K, 1821. 10-br 28…Kedves barátom! Vedd Aurorámat oly szívvel, mint küldi a kiadó…Ha volnának…munkáid…küldd el mentől előbb…                /5/

 

Kisfaludy > K, 1823.01.10…halljad Aurora történetét…Sándorral értekeztem szándékomról…400 frtot a Marczibányi fundátiójából ezen célra szánta…nyelvünk kedvelői összerakának 2000 frtot…a többi költségeket magamra vállaltam…Így kell magunknak áldozni, midőn az elfajult gazdagjaink szunnyadnak…        /5/

 

Vitkovics > K,  1823.06.14…Kisfaludy Károly az Aurórát önkényesen dolgozza. Kár benne, hogy a beavatottabbakkal sem szeret tartani. Igaz Sámuel…darabjai Kisfaludynál hevertek, minthogy nála a próbát meg nem ütötték…Kisfaludy velünk, kik Pestet lakjuk, monopóliumot szeretne űzni…                                     /12/

 

Vitkovics > K,  1824.03.13…Kisfaludy, az Aurórás hasgörcsben, de igen nagyban szenvedett; de szerencsésen felgyógyult…Őneki most baja gyűlt Horváttal. Bizonyos perben a septemviratus amicát rendelt…Horvát részére hajlik a fő jóakarat. Ha meg nem egyeznek, Horvát 16 sessiót nyer el a Kisfaludyaktól. Csak az a kár, hogy literátor literátortúl fog nyerni…                                     /12/

 

K > Fáy Andrásnak,   1825.01.28…Kovacsóczy bántva van és vastagon a Tudományos Gyűjteményben…Ily undokságok a Minervában nem lesznek. Ront, de Csillagját adá, mint Kisfaludy Károly a gyönyörű Jövevényt, s aki így ront, én azt irigylem, csudálom, szeretem. Kérem uramöcsémet, mondja meg ezt mind Kovacsóczynak, mind Kisfaludynak…

 

Bajza > Toldynak,  1825. 06. 28…Idvezeld Kisfaludyt, s mondd meg néki, hogy a tavali Aurorák még máig nem keltek el. Ez éviből egyet elhoztam Makárytól, s az már el is van adva, az áráét magam fogom neki felvinni..

 

 

Kisfaludy Sándor  / 1772 - 1844 /

 

 

…Ott, ahol én nevelkedtem,

Egy dombról egy patak folyt;

Hányszor ott nem estvéledtem!

Éltem akkor boldog volt.

Vígan, mint a völgy ölében

Ama patak csordogált,

Az ártatlanság ölében

Életem úgy folydogált…

         A kesergő szerelem, 27. dal

 

 

Kis János > K,  1803.07.23…Kisfaludy Sándor, a Himfy Szerelmei auctora mintegy 31-32 esztendős, középtermetű, de inkább nagy, mint kicsiny, inkább szőke, mint barna; valamennyire hosszú és ösztövér ábrázatú; a feje elől kopaz, haját a la Titus viseli…nyájas, eleven. Egy ideig Bécsben gárdista, aztán közel 3 esztendőkig a francia háborúban katonatiszt volt…A francia és olasz nyelveket már azelőtt tudta…A görögöket német fordításban olvasta…Esztétikát soha sem olvasott. Himfy Szerelmeit többnyire katona korában, mégpeig nagyrészt a nyeregben írogatta…        /8/

 

Kisfaludy > K, 1808.07.27…írásaid buzdítottak engem is az írásra, midőn Pozsonyban a filozófiát tanultam…Hirgeistnak soha hírét se hallottam. Rendeléseimet már megtettem elhozatása eránt…                                       /3/

           

K > Kisfaludy Sándornak,  1808.08.22…emlékezzél heves szeretetem felől…Himfyt csudálom…a boldog szerelem énekei még bájolóbbak, mint az epedőié…

 

Kisfaludy > K, 1808.09.14…az utolsó francia beütés óta én nem Kámban lakom…hanem Sümegen, Szala vármegyében. Sümeg mezőváros, a veszprémi püspöké…Te valál mesterem a magyar írásban…Voltak, akik Himfyvel együtt engem örömest tűzre tettek volna…

A dramaturgiának nagy kedvelője lévén, miolta a Magyar Teátrom lábra kezde ismét kapni…megszállott egy kis kedv egy eredeti hazai szomorújátéknak készítésére…

…a világ fényes nyomorúságát, lármás hiúságát igen meguntam katonakoromban…magányosan élek…               /3/

 

Vitkovics > K,   1809.04.03…szerencsém lett Kisfaludy Sándor úrral személyesen lennem. Ki is ő hercegségétől, nádorispánunktól kegyesen Budára szólíttatván, adjutánsává neveztetett. Egyszersmind proclamátorrá, mivel egy híres proclamációt tétetett fel általa magyarban…Tűzről pattant zalai ember ez a nagy poétánk…Hymfijének szárnyain repdes mindenütt…                                 /12/

           

Szemere Pál > K,  1809.11.10…Most a Kesergő szerelmet fordítjuk együtt, melynek németbe tevése által sok hézagaira akadunk…Himfyben Bürgertől van kölcsönözve azon festés: szóljon bár a szellő és patak etc. Schegel nem vette észre…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1809.11.13…A bécsi Annalisok júniusi füzetében Verseghynek Aglájáját, a szeptemberiben a Himfy szerelmeit én recensálom…

Magyar dolgok gyűjtője lévén én is, arra kérlek, hogy ha a nemzetünkhöz intézett proclamatiónak oroginális nyomtatványát bírod, részeltess engem is. Most már a Gyűjteményben szabad ezt tartani…

 

Vitkovics Mihály > K,  1809.12.01…Himfyt a recensio, amint Horvát a zirci priortól hallotta, földig leverte és benne a nagy embert kis emberré változtatta…nagyobb rész csak dicsértetni kíván…szitkozódik, ha hibáit megnevezi a józanabb ítéletű…Te valóban mind a dicséret, mind a hiba megnevezésében igen mértékletes recensiódra egész Veszprém vármegye megindul és bosszankodik…kiváltképpen az nem tetszik, hogy Kisfaludy magyarságát kritizálni merted…

Én csak azon akadtam fel, hogy a Boldog szerelmet a Kesergőnél sokkal szerencsésebb munkának nevezed. A Kesergő szerelem sok helytt a határokon is túlcsap ugyan…mégis sok abban a szerelmes szava…Sok dalokban csupa filozófia foglaltatik…

 

K > Kis Jánosnak,   1810.01.19…Himfy két levelemre nem felel. Jele, hogy nehezen veszi recensiomat. Hallom, hogy egészen le volt verve általa…Regéiről éppen ellenkezőképpen akarék szólni, de abban hagyom…

 

Kis János > K,  1810.03.24…Himfy írója, midőn egyszer-kétszer láttam, nem gerjesztett bennem sem tiszteletet, sem szeretetet maga iránt. Most, mióta emberséggel teljes recensiódon úgy megütközik, nem csudálom…

 

K > Kis Jánosnak, 1810.09.24…Himfy az isurrectio ideje alatt tavaly a palatinus ebédjénél teológiai discursust kezde, s a protestánsok ellen költ ki. Kapitány Csohány…elhallgattatta…aki jelen volt, mosolyogva nézte a szerelem lantosát. Nem szokatlan…hogy az ész és a nem-ész egy fejben együtt laknak, de az effélét poétától és matematikustól nem várnám; Himfytől m i n d e n t  várok…

 

Pápay Sámuel > K,  1810.12.20…Kisfaludy is köszöni Himfyjének recensióját, ámbár nem megy a fejébe, hogy mindazok a hibák volnának, melyeket recensense olyanoknak mond…Most Kisfaludy a tavalyi insurrectiónak documentált historiájában dolgozik a nádorispán rendelésébűl…a munka…a győri ütközetig terjed…közre nem bocsáttatik, hanem be fog tétetni az ország archívumába…

 

K > Döbrenteinek, 1811.04.21…Himfy…bizonyosan átkozni fog, s talán meg is verne, ha közel lakna…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,   1816.04.26…Kisfaludynak Hunyadiját még nem láttam, de hallom Helmeczitől, mik vannak benne. Örvendek a munkának; az nyelvünket előre rugtatja…Kisfaludy minden bizonnyal dísze nemzetünknek, ha néhol írását hibásnk nézem is…

 

K > Horváth Endrének,   1816.07.09…Te is azzal terhelsz, hogy én Kisfaludyt úgy szeretem dicsérni, hogy gyalázásának sem vagyok nagy nem-akarója. Az aki oly elevenen érzi Kisfaludynak írásaiban a szépet, nem csuda, ha ilyen elevenen érzi a nem-szépet is; az, aki tartalél nélkül magasztalja, ami tmjént érdemel, szabadon kimondhatná az ellenkezőz akkor még, midőn úgy hitte, hogy Kisfaludy azt úgy veszi, mint Goethe az Egmond felől tett ítéletét Schillernek. Most már hallgatok. Hunyadiját recensálni nem fogom…          /14/

 

K > Horvát Istvánnak, 1817.01.13…Kisfaludy apr. 14d. tizenegy lapnyi levelet külde Ruszeknek. Az tele van az én mocskaimmal / l. a Kazinczy címszónál/ …Megírtam Ruszeknek, hogy jobbja nekem nyújtása után tőle barátságtalanságot nem vártam…

 

K > Gyulay Lajosnak, 1817.01.13…historiákat mind egy kötetbe raktam…Kisfaludynak is van benne egy rémítő levele…előre tudja, hogy az én finnyás ízlésemnek az ő Hunyadija tetszeni nem fog…

 

Berzsenyi Dániel > K,  1817.02.27…Keszthelyen…rólad sok szó volt s miattad nékem sok bajom. Kisfaludy gyűlöl és mocskol, s nem a recensióért, hanem azokért, amiket ezeknek s amazoknak firkálsz  …Kisfaludy…katona s vagdalkozni szeret. Felesége kevély, feszes, barátságtalan…Kisfaludy kínált, hogy valami mocskos levelét, melyet néked írt, olvassam meg, de én kínálását megköszöntem s el nem fogadtam… Május 20dikán lesz a Helikonnak második ünnepe…

/A Kisfaludy-Kazinczy viszony több levél témája, helyenként szó szerinti egyezéssel. B.G./

 

Horváth András > K,   1817.03.03…Kisfaludy drámájáról hozott itéletedben T. Takács úr és én veled tartunk…amit Kisfaludy mint poétai alkotó vétett, azt könyvében a hazafiui léleknek lángolása s az ő nyelvének ereje enyhítik…

 

K > Berzsenyinek,  1817.03.03…Kisfaludy nem a recensióért, nem az epigrammáért haragszik, hanem azért, amit ide is amoda is firkálok . Elhiszem, hogy az embernek ez fáj most mindennél inkább, mert ez ezerszerte inkább árt az ő fényének…Horváth Andráshoz írt levél azt mutatta, hogy eyg alacsony lelkű dühös ember…Ruszeket kértem meg, mint jó embert és mint papot, hogy nekem engesztelje meg Kisfaludyt…Ne félj barátom, akár mit tesz Kisfaludy, engem ki nem veszen flegmámból…

Takács, Horvát, Pápay…mosta nacionalizmust pengetik. Szent szó; de szent szó-e, ha ezalatt oly nacionalizmust értenek, mely írtózik az idegentől, ha az szép is?

 

Szemere Pál > K, 1817.07.03…két poétánk fogna legelőször eszünkbe jutni: Himfi és Dyka…H-nek az egész nyelv minden gazdagságával, minden kincsével szolgálatjára áll…gazdag, virágzó fantáziát nyert Istenétől…gond nélkül szép…Ennyi készült el Kölcsey Feri recensiójából. Lopva közlöm…

 

K > Döbrenteinek,  1817.08.21…Kisfaludy felől ezt itélék: 400 dala közt van talán 50 jó. Regéi keveset érnek…Hunyadija semmi…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1817.08.25…gróf Mailáth…Kisfaludy felől azt mondá, hogy Himfyjének 400 dalait 50-re kellene olvasztani, hogy Regéji keveset érnek, s Hunyadyja semmit, s kacagást érdemel. S ezt hiszem én is…

 

K > Berzsenyinek,  1817.10.18…Kisfaludy az olasz poéták által, nevezetesen Petrarca sonettjei által lett azzá, ami lett, mégpedig nemcsak a formában, hanem a dologban is…

 

K > Fáy Andrásnak,  1825.01.28…A Hébe recensiójában én azt mondom, hogy magyar írónak több olvasója s minden classisból, még nem volt, mint Kisfaludy Sándornak és Fáynak…

 

K utazásai, 117. Pannonhalmára,   1831.04.07…miként felejthetné a kritikus Kisfaludy Károlyt tömjénezvén, Kisfaludy Sándort, ki a maga nemében kérdésen kívül nagyobb, mint Károly volt a magáéban és aki ezzel a kifogyhatatlan gazdagsággal…egyetlen egy közöttünk, és talán századokig egyetlen fog maradni…              /6/

                                               Öt hónap múlva Kazinczy halott. B.G.

 

K > Kisfaludy Sándornak,  1831.05.01…szó lévén írásomban mind Károly testvéred, mind Magad felől, halhatatlan férfi…Rettenetes dolog, amit némelyek köztünk űznek s illő vala hallatnom érzéseimet…Ahol élet van, tolongás van, ott el nem kerülhetjük az összeütődéseket; de a nevelt ember nem teszi, amit a faragatlan…

 

 

 

Kölcsey Ferenc   / 1790 – 1838 /

 

 

Szép Erdély barna fürtű                     Im, elhagyott hazádon

Leánya, hű anyám,                             Pusztulat átka leng

Tekints az égi lakból                          Erdély ledőlt s fölötte

Még egyszer vissza rám.                     Fiad keserve zeng.

              Szép Erdély     1838

 

 

 

Kölcsey > K,  1808.05.19…bátorkodom…fontosabb dolgai közt megháborítani…M. ország régi mappáiról …kis tudósítás…bátorkodom azt bémutatni…Nem szólok a Münster abroszáról…melyik fog már régibb lenni?…megigazittatást instálok…K.F. debreceni ref. collegiumban tanuló deák         /2/

           

Kölcsey > K,  1808.06.25…a tanuló ifjúság…kezéből…minden magyar könyvet kivesznek, mert mind Román s azt tartják, hogy oly ártalmas befolyása van az ifjúra…Bátorkodom a Páva Tollhoz való énekem bemutatni.

                                   Pompás tolla a szép pávának!                                                /2/

                                   ….

 

Kölcsey > K,  1808.08.31…bátorkodom ezen ide írt darabot a Tekintetes úrnak bemutatni.

                                   A képzelethez…                                                                 /2/

 

Kölcsey > K,  1808.11.12…Hogy a Magyar Régiségeket minden azokhoz értők kedvvel fogadták, annak igaznak kell lenni…itt a Tekintetes urat kevesen értik…a Marmontelt azzal vádolták, hogy tudós fordítás, nem a köznépnek való…                              /2/

 

K > Kölcseynek,   1808.11.21…Pesten és Budán egynéhány barátomnak mutattam a kedves uramöcsém versét, nevezetesen magának is Virágnak s azok mind igen szépnek lelték azt, általadtam Kultsárnak…újságai számára irattassa le…                  /6/

           

Kölcsey > K,  1808.12.07…Óhajtanám, hogy szerencsés lehetnék egy olyan régiségnek felkeresésében, milyenről a Tekintetes úr írni méltóztatott, de hogy magyar grammaticát illető könyvet a régibb százakból…találjunk, ahhoz kevés reménységem van...Benkő Transilvaniájában olvasom…talán a legelső lexikon, melyben magyar nevek vannak…

                                   Elunva a lármát sóhajtok

                                   Szent nyugalom…                                                /2/

 

Kölcsey > K,  1809.01.31…collegiumi törvény…mely a magyar könyveknek a bibliotékából való kiadását tiltaná, tudtomra nincs…a szokás azon törvényekből veszi eredetét, melyek a deákoknak a magyarul való beszélést tiltják…az új magyar könyveket olvasók szemmel tartatnak, melyre elég példáink vagynak…               /2/

 

Kölcsey > K,  1809.03.29…collegiumunk törvényeinek két artikulusát küldöttem el…Debrecenben ily című könyv jött ki „Magyar grammatika, mely főképpen a deák-nyelv tanulására készülő magyar gyermekek számára íródott”…nem telik bele sok idő, hogy ismét új technikus terminusok fogják Debrecenből Magyarországot elárasztani…Szabad-e reménylenem, hogy engem a Tekintetes úr gratiájában megtartani méltóztatni fog…      /2/

 

Kölcsey > K,  1809.04.19…ez a könyv, mely ide zárva van, az új grammatica. Micsoda szélvészeket várhat a mi grammaticusunk fejére?

 

…Az, ami a Tekintetes úr igen becses levele végén Lutherről találtatik engem vizsgálódásra ébresztett, s méltóztatik a Tekintetes úr megengedni, hogy én is viszont megmondhassam, amit ezen dologról tanultam…1525-ben a nagy fejű Luther megházasodott…három fiját említik Luthernek, Jánost, Mártont és Pált…                /2/

 

K > Dessewffynek,    1810.01.04…Te Luthert nem látszatol nagy embernek tartani…afféle mocskocskákat is ejtett magán, mint az volt, hogy későn copuláltatta /házasságkötés/ magát, s a 14 napra keresztelőt tartott. Osztán, hogy rossz emberekkel, csalárdokkal lévén dolga, néha nem egyenes úton is bánt…mindezek mellett őtet igen nagy embernek tartom, és azt hiszem, hogy a kendőzés festékeit róla semmi kor nem fogja haraggal letörleni… 

 

Kölcsey > K, 1809.05.09…Tekintetes úr verseinek szépsége féltékennyé tesz engemet a versírásra…

                        A levelekben több Kölcsey-vers található               /2/

 

Kölcsey > K,  1809.08.23…a magyar régiségeket olvasván…Comaromi Csipkés György 1666-ban kiadott prédikációi…bátorkodom ide tenni két dolgot, amiben a magyar régiségek olvasásakor megütköztem…                                         /2/

 

K > Szentgyörgyi Józsefnek,  1809.10.15…Kölcsey Ferenc öcsémmel láttasd ezt a kis bohóságot. Ő olvas franciául…Köszöntsd ezt az érdemes rokonomat s barátomat…szeressed őtet s méltóztassd barátságodra. Jó fej és – jó szív…

 

Szentgyörgyi József > K,  1809.11.05…Kölcsey…egyenesen Pestre készül. Igen becsülöm én is ezen jeles ifjúnak szép tálentomit és azoktól sokat várok…

 

Kölcsey > K,  1809.12.08…Tekintetes úrnak bemutatni bátorkodik…Óhajtom, hogy a dal nyerje meg a tekintetes úrnak tetszését…

                            Így zengi berke bájos éjjelében

                                   A Nimfa daljait…

…múlt szeptemberben oskolai cursusomat végzém…Legközelebb Álmosdra szándékozom Péchy Imre úrhoz, ki majd magával fog vinni Pestre…

 

K > Szentgyörgyi Józsefnek,  1810.01.13…Kölcsey…csak jó és kedves módú emberekkel társalkodik! Lefaragódik az az alföldiség róla is…

 

Kölcsey > K,  Pest 1810.03.09…régen fogtam volna írni…ha a lárma, mely debreceni csendemet felváltotta s melyhez én oly szokatlan vagyok, szabadon hagyott volna…Szemere görögül tanul, én örülök, hogy neki ebben segédjére lehetek…Szállásom van…Szilassy úrnál, ezen házat jól esmeri a levélhordó.

 

Szombathy János > K,   1810.04.24…Kölcsey levelét nagy örömmel olvastam…Nem gondoltam volna, hogy egy sokfelé elvonattatott ifjú még a magyar régiségeknek is annyira utána járjon…

 

Szemere Pál > K, 1810.04.27…Kölcsey sok olvasást tud láttatni…Szép, hogy ő egy fiatal ifjú ember, a görög és francia literatúrát is studírozza…

 

Szemere Pál > K,  1810.05.06…Kölcseynek igen sokat köszönhetek. Amit a pápai, pozsonyi, pataki iskolák…nem tudott velem elértetni – a görög nyelvet, azt e kedves barátom hagyja elérnem. Már az Ilias 1ső könyvét elvégeztük…

 

K > Kölcseynek,  1811.02.25…Ajánlom magamat barátságába…Írja meg uramöcsém, mely esztétikai s morális béhatást csinálnak epigrammáim uramöcsémre…

 

Kölcsey > K,  Debrecen, 1811.04.23…Csak ma délelőtt vevém édes urambátyámnak február 25dikén írt becses levelét…Nagyobb része a városnak elégve s az én házam is. Égett falak közt írom ezen sorokat…köszönöm az epigrammákat. Örömmel olvastam őket…Fogjuk-é már egykor Daykát és Berzsenyit munkáikban bírni?…/ Mindkét kötet 2 év múlva jelenik meg. B.G./

 

K > Fazekas Istvánnak,  1811…Kölcsey Ferencnek nem régen vettem levelét s egy pakétocskát készen tartottam, hogy ha szekerem lemegyen májusban / most még meg nem ellett kancáim miatt nem küldhetem ezt is levihesse…méltóztassék kezéhez juttatni…

 

Kölcsey > K, 1811.12.06…tavasszal Álmosdon fogom venni lakomat, addig gyakrabban Debrecenben leszek…egynéhány dalaim vagynak, mert a régieket, négyet kivévén, széjjel téptem vala…Ha oly nagy volnék, mint Virág és Berzsenyi, azt mondanám…Ezen acatiát Dykának életéből s egy Vitkovicshoz írt leveléből ismerem…               /2/

 

Kölcsey > K,  1812.01.15…Hogy ha ismét collegista nem vagyok, arról jót áll azon mély unalom, melyet az iskolai hosszú élet örökre belém plántált…Debrecenben csak azért vagyok, mert másutt nem lehetek…ismeri-e azon debreceni bibliotékában levő magyar kéziratot, mely oda 1753-ban vitetett, s franciscanusok által írt prédikációkat s legendákat foglal magában…A kézirat hatalmamban van, de bizonytalan vagyok benne, ha az-e, mely után Révai esdeklett?..Virágnak prédikációiról pedig azt sem tudom bizonyosan existálnak-e…                                                                                                          /2/

 

Kölcsey > K,  1812.02.19…itt a theátrum egyik játszója meghalván, ezt írták epitaphiuma első sorába:

                                   Itt fekszik a magyar Roscius

Juthat édes Uram Bátyámnak eszébe, hogy Csokonainak deszkájára is ilyen formát írtak volt – hic jacent Ovid. Virg. Horatz. –                                                   /2/

 

Kölcsey > K,  0813.05.22…Egy 1630-ban s elébb régi írásokból pariált verses könyv van most nálam, mely a debr. Bibliothecában…találtatott…bámulásra méltó gond és csínnal vagynak követve, azt hittem maga az original van a kezeimben…        /2/

 

Kölcsey > K,   Álmosd, 1813.09.15…Nyolc napja, hogy Pestről megtértem, boldogul töltöttem azon kevés napokat…én itt a falun és az Alföldön…érzem sötét lakom terhét. Miért nekem éppen itt és így?                                                              

Berzsenyi kijött, de mint jött ki! Bosszúsággal vagyok eltelve mind B., mind Helmeczi eránt. Temérdek rossz dalt eresztett ki az első…hány sor van…lélek s értelem nélkül? Én Daykával maradok, ki mint kezünkben van, mindeddig egyetlen egy literatúránkban…    /2/

 

Kölcsey > K,   Álmosd, 1813.10.21…szenvedek én, mint senki itt körülem nem szenved; egy szó, egy tekintet, egy távol sejdítés lever engem…csak azon körben álmodozhattam, melyet könyveim között vontam magamnak…Eltompulva tértem meg Pestről…s hová?…kötelék nélkül vagyok, s mi az, ami engem itt leláncolva tart?…                /2/

 

Kölcsey > K,  1813.11.14…Sz. Demeter egy kicsiny falu Közép Szolnok vármegyének szélében, itt szült engem az anyám nagyanyámnak…házában…így 23 évet éltem…Boldog, aki igazán él, aki az erőt…munkára fordítja!…Egyedül könyveim maradtak a télre…   /2/

 

Kölcsey > K,   1814.04.03…Ha nekem testvéreim nem volnának, lenne bár kisebb jószágom, mint a most engem illető rész, vagy ha testvéreim mások volnának, mi boldogul és haszonnal foghatnám tölteni ezen életet, melyből nekem kétség kívül már nem sok van hátra?…Az én belsőm tűzzel teljes, de külsőm, ezen nyomorult alkotmányú test, mindenre alkalmatlan. Szerfelett puha vagyok s ezen rövid látású szem…teszi, hogy félve lépjek minden társaságba…Debrecenben élni, ó, azt ne adja az ég!                                     /2/

 

Kölcsey > K,  1814.05.31…Testvér öcsém közül az idősbik megházasodott, az ifjabbak odahagyták Debrecent s készülnek Pozsonyba. Mennem kell velek, és örömest megyek, mert Pozsonyból Bécsbe futok el…Bécsben hónapokat fogok tölteni…én keveset tudok már e világon tenni a tanuláson kívül, s ezen egy az, amit itt tennem lehetetlen.

Urambátyám azt véli, hogy egy szeretetre méltó leány boldogíthatni fogná sorsomat…Nekem nincsenek kötelékim…szeretem mostani lyányomat is, forrón s az epedésig. S mi az mégis, hogy örömmel megyek innen?                                           /2/

 

Kölcsey > K,  Álmosd, 1814.12.22…Testvéreimmel osztoztam…dolgainknak vége szakad. Szatmár vmegyei jószágunkba megyek s gazda leszek…különben a jószág pusztulásra jut s kisebb testvéreim szenvedni fognának…Pázmán asztalomon hever…Kár, hogy azt kell kiáltoznunk: tantum religio /”csupa vallás” B.G./…

Láttam én embereket a mi magyarjaink közt, kik imádták Kotzebuet és Csokonait, s a Shakespeare és Kisfaludy előttök ostobák voltanak. S igazok van, mert ki Kotzebueben találja fel magát, teljes lehetetlenség, hogy magát Shakespeare-ben is feltalálhassa…     /2/

 

Kölcsey > K,  Cseke, 1815.04.08…Ezen levelet az öcsém, Kölcsey Gábor viszi Patakra…minden évben háromszor jön deák Patakról, s ilyenkor csomókat vehetek Uram Bátyámtól és küldhetek. Kölcse ide egy órányi járás, nekem ott jószágom van…valamely postahellyel egyességem lehetne…

…a nyáron Kazinczynak munkáit fogom recensálni, s grammaticai  dolgokat firkálok. A Músa pedig hallgat, s félő hallgatni fog igen soká…itt senkinek sincs pénze könyvet venni…papunk vett Bécsben néhányat…papi könyveket…itt nekem kevés literátori újságok jönnek előmbe, várok tudósítást…                                                   /2/

 

Kölcsey > K,  N.Károly,1815.05.30…itt a gyűlések miatt mulatok, s innen megyek haza Csekébe…

…Döbrentei éppen úgy fél, mint Kis János. Én azt irám neki, hogy ha gondolja, hogy recensiónk a Múzeumnak kárt tesz, ne vegye fel. Mi egyéberánt megyünk a magunk utunkon, elérhetetlenül. Mi tudjuk, hogy nekünk igazunk van…Hogy kiabálnak, jól van. Adelung is kiabált Goethe idejében, s mit nyert vele…                                 /2/

 

Kölcsey > K,  1815.07.05…leveleimet Munkácson, Beregszászon által Csekébe vehetem…Horvát egyszer nekem maga megvallotta, hogy ő azért nem szeret Uram Bátyámmal levelezni, mert az Uram Bátyám leveleit szerteszéjjel olvasgatják…

…attól a józan ész oltalmazzon meg, hogy a barátság miatt oly principiumokat vegyek fel, melyekről nem vagyok meggyőződve…principiumaim a magyar neologizálás dolgában

A francia, olasz, spanyol nyelvek egyszerre állottak elő a római és barbár nyelvek káoszából…A magyar nyelv egy műveletlen nemzetnek eredeti nyelve vala, bősége…nem volt…a magyar nyelvnek tennie kellett, az vala, hogy a körülte levő németektől és tótoktól szavakat kölcsönözzön…keresztényekké lettek és így belépett hozzájuk a papok által a deák nyelv …/ 7 oldal terjedelmű „tanulmány” B.G./

…Könyveim a napokban érkeztek meg…az utolsó gróf Zrínyi Miklósról, a poétáról. Uram Bátyám ennek verseit ki akarja adni, úgy az életét is meg kellene írni…ha akarja, a Zrínyiről szóló levelet megküldöm…                                                             /2/

 

Kölcsey > K,  1815.08.28…Minket itt az árvizek július vége óta zárva tartottak, s csak mostanában szabadulván fel az utak, a debreceni vásárról elmaradánk…ezen elszórt állapot miatt, melyben vagyok, nincsen erőm könyveimet felforgatni… Uram Bátyám ezúttal meg fog elégedni kevéssel mi itt következik a deák nyelvre nézve…                    /2/

 

Kölcsey > K,  1815.10.16…Az újonnan készülő lexikonoknak igen örvendek, de Gyarmatitól keveset várok…Hogy Virág Horácznak epistoláit kiadja, az vala már régen óhajtásom…azután már nyugodjon a jó öreg…                                             /2/

 

Kölcsey > K,  1816.03.28…Szemere írja, hogy Pista 50 forintokért hordja Virágnak az ajándékot, csakhogy Horáczot fordítgassa…

…engem Debrecenben s Debrecen körül…kárhozatra méltónak ítéltetnek, azt gondolhatja Uram Bátyám. Prof Ercsey egyik leckéjén közönségesen kelt ki ellenem…Csanády István…az epistolae obscurum említést maga ellen vette…az öreg úr erővel bele akarja magát a literátori perekbe bújtatni…Nagyobb árvizekre, mint a mostani négy vala, nem emlékeznek a legvénebb emberek is, ezelőtt csak négy nappal is a szomszéd faluba hajón voltunk…                                                                                                        /2/

 

Kölcsey > K,  1816.05.11…azt kérdeztem magamtól, mi jobb? A gonoszt elszenvedni-e vagy a jó után újabb gonoszokon keresztül törekedni?…lehet-e az emberiség egyik korát a másiknál boldogabbnak állítanunk?…Miért nem ülhetek én Pesten vagy akárhol, hogy literátori hírek után ne kellene évekig várakoznom s könyveket kaphatnék?         /2/

 

K > Kölcseynek,   1817.01.13…Tegnap este vettem az Erdélyi Múzeum 5dik füzetét. Annak fő dísze Uram Öcsém szép nyolcsorú éneke a Fantáziához…Kisfaludynak /Sándor/ is van benne egy rémítő levele…előre tudja, hogy az én finnyás ízlésemnek az ő Hunyadija tetszeni nem fog…

 

K > Dessewffynek,  1817.01.14…Az Erdélyi Múzeum 5dik füzetét csak harmadnap előtt vettem. Oh barátom, mint halad nyelvünk s literatúránk! Mégpedig azon az úton, amelyet nekem kevélység nélkül szabad neveznem enyémnek, mert enyémnek csúfolják ellenkezőim…e kötetnek bizonyosan a Kölcsey szép éneke adja a legfőbb becset…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1817.03…Kölcsey recensiója excellens.  Amint én bántam Himfyvel, éppen úgy bán ő Kissel. Magasztalja meleg szívvel, de ki is teszi hibáit. Én elébb az én recensiómat látatám Himfyvel, Kölcsey nem Kissel, s Kis ezt mégsem veszi balul, nekem Kisfaludy igen…

 

Szemere Pál > K,   1817.04.05…A mi Kölcseyinket, ki egy levélben azt írá hozzám, hogy ő Csekén nemcsak a literatúrának, de még barátainak is kénytelen meghalni, én beszélém arra, hogy birtokát tegye árendába s lakni Pestre jöjjön. Milyen vala örömem, midőn januárban…egy ismeretlen lépe be hozzám…Ferink volt! Pécelen egynéhány hetet mulata…azt javaslám, hogy Kulcsárnak segédje próbáljon lenni…Két hónapig maradt függőben a dolog. Végtére…Kultsárnál vesz kosztot s újságaink extrahálásában, fordítgatásában segélli. Üres óráiban pedig a Tudományos Gyűjteményt gazdagítja…

 

K > Kis Jánosnak,   1817.03.19…Ma hozá hozzám a posta a Tud. Gyűjtem. Második füzetét. Legelébb is a Kölcsey recenzióját olvastam kibeszélhetetlen gyönyörűséggel. Mely és mennyi erő van abban a derék ifjúban!mely érett az, amit ő ott mond! Már kétszer olvastam el s annyira el vagyok ragadtatva általa…

 

K > Kölcseynek,   1817.06.11…Mely öröm lesz nekem kevés napok alatt uramöcsémet meglátni, kit a Kis és Csokonai  recensiójok s a velem most közlöttek miatt tisztelettel fogok ölelni…

 

Kölcsey > K,  1817.06.11…A recenziók, édes urambátyám ritkán hoznak örömet, de az én két kinyomtatott recenzióm, eddig legalább bajt nem szereztek. Mert az egyik recenzáltatott már fizikai lehetetlenség miatt nem gyulladhat haragra, a másik pedig elég nemes lélekkel bírt, a kritikust a maga bohóságai miatt meg nem támadni s eltűrni…

 

Kölcsey > K,   1817.06.12…A recenziókról tett jegyzésem nem azt akarja értetni, hogy recenzálni nem kell. A recenzió és apológia közt nagy a különbség. Én, ha időm s alkalmam volna, az egész világot szeretném recenzálni, de magam mellett apológizálni, azt nem szeretnék…

 

Kölcsey > K,  Lasztócz, 1817.06.14…/utolsó levele K-hoz, Angyal Dávid 1887-es kiadásában 1816. májusi levél az utolsó. B.G./ Tartalék nélkül szólhatni  egymás közt…a barátság legszebb örömei közé tartozik…Így tanuljuk egymást igazán ismerni, nem pedig úgy, ha a kopott pénzhez hasonló sima társalkodót játszódjunk.  

…Uram Bátyám nem bánja, hogy a cimborával levelezett, mert azáltal sok félének tudomására jutott…ha azok a levelek valaha, Uram Bátyám holta után megfognak is jelenni, mit fog a Maradék – a mi maradékunk – érezhetni, gondolni, ítélhetni, ami triumphussá  változtassa ezen élet szenvedéseit, áldozatjait ? Nem, - a maradék előtt leendő hír, becsület érdemli ugyan, hogy azért minden becsületes ember fáradjon, tűrjön, de egészen arra támaszkodni, de többet várni attól, mint kell s lehet, ez az ami már igen sokakat megcsala. Az a hit! Az a remény! De mit érdemel tehát a jelenlét?…Jusson eszébe, hogy Lessing…Klopstock szintúgy kaptak…mérges pasquillusokat. Az akkori levelek is ki vannak nyomtatva, és – elfeledve…Lessing is érdemlette némelykor a prügelt /furkósbot/, bár többnyire igaza van?

…Az Erdélyi levelek, melyeket a levélhordó visszavisz, valóban szépek, s higgye nekem Uram Bátyám, hogy ha valaha literatúránk virágzani fog, akkor ezen levelekről fogják a Kazinczy nevét emlegetni, midőn sok más dolgozási elfeledtenek…

 

K > Berzsenyinek,  1817.10.12…Kölcsey egy viceispánokat adott ház gyermeke s velem álmosdi bírtoka által atyafi…Lakása Csekén volna Szatmárban, de 2000 ftban árendába adta birtokát testvéreinek…Szemerével Pestre ment, hogy ott valamit kezd, de még maga sem tudja mit…

Kölcseyt én is nagyon elkeseredve találtam ez idén Lásztóczon mulattában. Neki semmi sem jó…Most Homért fordítja görögből…

 

/Pálóczy/ Horváth Ádám > K,   1817.Xurban 29-a.   A Te értekezésed a Tud. Gyűjt. IX. kötetjében a sonettrűl, alkalmatosságot adott gondosabban megtekintenem Költseynek a szonetjét, melyet a te első szonettedre dicséretképpen írt. Eddig én csak úgy néztem azt, mint occasionalis, de nem remekképpen készült dalt…Berzsenyit jól megkorbácsolá…megpróbáltam az ő szonetjét hozzá mérni a te szonetti értekezésedhez: s nagyon kicsinynek találtam azt mind a teremtésre, mind az össze rakásra nézve… 

 

K > Pápay Sámuelnek,  1818.01.04…Reménylem, Te is sajnálni fogod velem együtt, hogy Kölcsey oly hamar el hagyá magát némítani…Berzsenyi verseiben sokat mond…nagy nyugodalma engem sokszor bánt. Bár csak Daykát recensálta volna még!…feltette magában, hogy többé egy sort sem ír, mert a magyar literatúra emberei nem érdemlik, sőt, hogy a magyarnak literatúrája sem nincs, sem nem volt, sem nem lesz…

 

K > Horváth Ádámnak,  1818.01.16…Kölcseynek három recensiója áll a Tudományos Gyűjteményben. Mind a három csudálást érdemlő munka. Szép, lelkes, nyugodalmas, bátor, de nem sértő s nem goromba. Kis és Berzsenyi felől mond nem igazat is, de megtévedésből…

 

K > Dessewffy Józsefnek,  1818.01.20…Horváth Ádám…írja, hogy a Keszthelyi Helikon tája nagyon neheztel Kölcseyre mérges és másokat sértegető recensiói miatt, s már megkérte a Tudományos Gyűjteményt, hogy oly recensiókat fel ne vegyen…

 

Kölcsey > Bártfay Lászlóhoz, 1831. 04. 09.  /Kölcsey levelezés, 1887/…Kérlek édes Laczim, intsed a szeretetre és tiszteletre méltó Bajzát, kíméljék a szent öreget. Nincs ember gyöngeség nélkül; de ez, ha ezer-annyi gyengékkel bírna is, mégis nemcsak tiszteletünket, de hálánkat, s a legnagyobb mértékben kívánja. Ha Kazinczy nem lett volna; bizony most sem egyikönk sem másikonk nem állna ott, ahol. Bizony önála nélkül egy egész epochával hátrább állanánk…

 

K > Kölcseynek,  1831.05.05…Postán küldöm uramöcsémnk pannonhalmi utam nyomtatványát…A kisded munka, amint címlapja is jelenti, április 30-án, szombaton már nyomtatva volt…mentünk vele Schédelhez és Bajzához…

Nagy megtévedése az emberi léleknek azt hinni, hogy csak úgy ragyoghatunk, ha más nem ragyog… 

                                                                              /8/

 

Kölcsey > Bártfay Lászlóhoz. 1831. 09. 20. /K-lev 1887/…Grófod Wesselényi nevében is felszólított, hogy a parentatiót Kazinczyért vállaljam fel. Megigértem. A szent öreg háznépét a süllyedésből ki nem tudom ragadni; erőm annyi, hogy dicsőségének talán szolgálhatok…a Kazinczy parentátorának nincs kevesebb kötelessége, mint a liteartúra közelebb mint 60 éveit eleven rajzolatban előterjeszteni; s híven kifejteni a revolutiót, melyen mind a nyelv, mind a nemzet izlése s mívelődése oly sebes rohanással keresztülment…Bizonyosan hiszem, hogy Kazinczy ellen készült kikelések a nagy veszteség után örökre elmaradnak…

 

…nagy csalódása Kazinczy volt. Kölcsey a diák és a kezdő poéta egész lelkesedésével fordul a mester Kazinczy felé, Kazinczy alakja úgy él benne, mint az önmaga ideálja…Idők multával azután mindig tisztábban áll előtte az ember Kazinczy arca, apró hibáival együtt…Amilyen mértékben felismeri az igazi Kazinczyt /hiú, nem őszinte, férfiatlan/, abban a mértékben elfordul tőle…

Szerb Antal: Kölcsey. In: Gondolatok a könyvtárban, Magvető, 1971.

 

 

 

Pálóczy Horváth Ádám   / 1760  -  1820  /

 

         …Nem vala már egyéb híjja a bölcs gondolatoknak,

            Hanem hogy végire járjon a Holdi lakosoknak.

            De még eddig nem találtak olyan jó üvegeket,

            Melyekkel a Holdban vadat látnánk vagy embereket…

                   Legrövidebb nyári éjtszaka     1791

 

 

HUNNIÁS

vagy

MAGYAR HUNYADI,

azaz

Ama híres Magyar Vezér Hunyadi János

Életének egy része, melyet a Virgi-

lius Éneisse formájába öntve négy

Sorú Magyar Strófákkal

leírt

HORVÁTH ÁDÁM.

GYŐRBEN

STREIBIG JOSEF BETŰIVEL

1787

 

K > Horváth Ádámnak,  1789.08.21…Te örökre össze vagy kötve velem, barátságunk bonthatatlan…Álljatok összve Kedves Barátim s fogjatok hozzá az új Társaság munkáinak kiadásához Én köztetek vagyok…javaslásod, hogy Füreden gyűljünk össze minden esztendőben egyszer, a legédesebb képzelődésekre ragadott…egy-két Batsányi elnyomja a szabadságot a maga gorombaságával, összve veszti a tagokat…sokszor aggódtam a te balatoni hajózásaidon…

Küld meg édesen kesergő verseidet Pétzelinek a Gyűjteménybe…

Széchenyi áldott hazafi. Be szép gondolat a secretariussággal. Haza szűlj húsz Széchenyit s megmutatjuk mit teszünk…

 

K > id. Ráday Gedeonnak,   1790.03.25…van szerencsém Nagyságodnak megküldeni 1. Orpheusom első szakaszát és a másodikból két árkust. 2. A normális oskolák eránt altisztjeimhez tartott beszédemet. 3. A Batsányi uram által e napokban kezemhez adott verseket…egy levelet egy skatulyácskával együtt Horváth Ádám úrnak; méltóztasson Nagysád az utolsót Szombathy úr kezénél letétetni, honnan Horváth majd elvitetni fogja…

Két évszázaddal ezelőtt – 1791-ben – érdekes könyvecske hagyta el Wéber Simon Péter pozsonyi nyomdáját: Pálóczy Horváth Ádám Legrövidebb nyári éjtszaka c. munkája. Versbe szedve mutatja be a csillagképeket, számos csillagászati információval gyarapítja ismereteinket. Mint a versbetétből is kiderül, Pálóczy nem láthatta a holdlakókat, de szerinte bizonyosan óriások, nagyszeműek.

Mizsér Attila: Ismerd meg az égboltot, 2001. júl.

 

K > Jankovich Miklósnak,  1812.04.19…Horváth Ádámtól egy-egy egész kötetre gyűlt leveleket bírok…

 

Az Itk. 1911. évfolyama két levelet / 1789. 06. 26 és 1790. 03. 02 / közöl P. H. Á-tól, melyek Szentgyörgyi István / 1736 – 1799/  s.pataki tanárhoz szólnak. A téma a nyelvújítás, illetve: „ A lélek halhatatlanságáról írt gondolataimért én nem köszönetet vártam az úrtól, hanem egy minden kedvezés nélkül való Krisist…”

 

 

Pápay Sámuel  / 1770 – 1827  /

 

                      Felirata: A magyar irodalomtörténet nagy alakja PÁPAI SÁMUEL 1770-1827  Felsőörsön született és innen indult el. A magyar irodalomról magyarul elsőnek írt. S neve mintha csillag gyul....Ezért emlékeznek róla a késői utódok. Idegenforgalmi Hivatal Községi TanácsV.B.1966.
Anyaga: fehér márvány.

 

 

Irodalomtörténetünk ez ideig jobbára csak életrajzi és könyvészeti munkákból állott…A nemzeti irodalomra szorítkozó Pápay Sámuel „A magyar literatúra esméretében” /1808/ sajátkép nyelvtant ad, s rövid irodalmi részében jobbára csak írók és munkák elsorolását, újat nem hoz, de már ő némi időszaki tagolást kísért meg…

         Toldy Ferenc:  A magyar nemzet irodalomtörténete, Pest, 1868

 

K > Kisfaludy Sándornak,  1808.08.22…A koszorút még nem kapom: bár azt nyerném meg, hogy pályaírásom magyarul és németül kinyomattassék! A 3dik részben nyelvünkkel és literatúránkkal ismetetném meg a németeket, s ott Rajnisnak, Virágnak, Szabó Dávidnak, Földinek, Daykának, Rádaynak, Csokonainak, Vereghynek, Desőffynek, Orczynak, Barcsaynak s Kis Jánosnak versiből hordottam fel példákat magyarul és németre is fordítva, s íróink felől rövid biografiai notiszokat bocsátottam előre…Ez az első pályaírás, melyen valaha dolgoztam…melyben engemet Pápay Sámuel oly szerencsésen megelőzött. Ha a cenzura / mely kivált az ilyek eránt igen kegyelmes, amint tudod/ meg fogja engedni kiadását vagy a magyar vagy a német munkának elébe Spisich képét fogom tenni…

Pápay S. > K, 1809.04. 20…Dayka verseit szeretnénk olvasni nyomtatásban. Jól esmértük egymást Egerben, ő mint kispap, én mint jurista…KazLev VI. Idézi Badics F. Itk. 1897.1.

K > Pápay Sámuelnek,  1809.11.13…Meg vagyok kérve újra, hogy a te munkádat /Lit. ism./ recensáljam valaha, s tegnap fogtam hozzá. Könyved, a Víg recensiója s leveled kezemben vannak. Én munkádat megbecsülhetetlennek tartom most is, s azt fogom róla mondani. Első lévén a maga nemében, csuda-e, hogy fogyatkozások nélkül nincs?…Nem azért fogom munkádat dicsérni, mert barátomé, hanem azért, mert jó…

 

K > Szemere Pálnak,  1809.11.28…Tegnap este végeztem el a Pápay Magyar Literatura ismérte recensióját, s ma már a pakét el is ment. Elmondom, mit írtam benne; de csak könyv nélkül, mert párját nem tartottam meg / németül, mint az alábbi P.S-levélben/…Előttem a Horvát recensiója, előttem az is, amit nekem Pápay maga írt ezen recensióra…Mind a kettővel tartok, és egyikkel sem…Még nem tudom, mit fogok írni a recensiómban, mert egy hete egy betüt sem dolgoztam benne. Igen kedvesen veszem, ha uramöcsém nekem hasznát-vehető útmutatást küld. Régen nem forgathattam ezt az ideát magam előtt, s félek, hogy valamire nem fogok emlékezni, amit elhallgatni kár…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1809.12.09…Mintegy hete, hogy munkádnak recensióját elküldöttem…nagy okom volt minden jót mondani felőle…Boldogréti a munkával felette sanyarúan bánt…Ő megtestesült Révaista, ami én nem vagyok…Imhol a recensió…emlékezetből / és németül. A recensió első mondatai: Magyarországon eddig nem jelent meg irodalmi, nyelvtani, stilisztikai kézikönyv, mely íróportrékat is tartalmaz…B.G./…

 

K > Berzsenyinek,   1809.12.12…Most a Pápay Sámuel által dolgozott M. literatúra ismeretét recensálám. Az, úgy tartom, nem elébb, mint fél esztendő múlva fog bényomattatni. Pápayt nagyon becsülöm, becsülöm a munkát is, de a munka grammatikai része nagyon nem jó. Megtévedt a principiumban…

 

Pápay Sámuel > K,   1810.12.20…rémítő volt a mi tavalyi állapotunk…itt az ellenség – ágyúink megdördültek a város alatt, katonacsoportjaink siettek ki a városbul Győr felé, s az ellenség tüzes csatázás közben fél óra alatt piacunkon termett. Lakásom a piacon lévén, ablakomon néztem, mely mérgesen viaskodtak huszárjaink a tóduló francia lovassággal…

…térjünk helesebb tárgyakra. Recensiodat munkámrúl soká vártam a bécsi annalokban, ahol az nem régiben megkurtítva meg is jelent, de egész kiterjedésében már azelőtt a lipsiai új Tudós Újság februári darabjában olvastam, oly tónussal írva, mint leveledben rajzoltad…

Takáts a múlt tavasszal elhagyta a veszprémi káptalant…epistoládra egy veszprémi barátom véletlenül akadott…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1811.03.11…Tovább megyek a literatúrára tartozó tárgyakban:

Még eddig talán egy recensióm sem ment úgy nyomtatásba, ahogy azt én írtam. Másvalaki…sok vagy kevés holmit szúrt közbe, holmit elhagyott…

Csokonainak némely megigazított versei…

Daykának verseit esztendő előtt küldém le Kis Istvánhoz…

Szegvárimat régen tűzbe vetettem. Egyveleg írásaimnak 4 tomusa…készen állnak…Én azt tartom, hogy versírónak soha magoknak nagyobb kárt nem tesznek, mintha azt, ami nem jó, kötetekbe felveszik. Ez még a jóra is homályt vét. Ha minden darabkáimat rendbe szedném, nem tenne tíz árkust…Budán ki lesz nyomtatva egy epistolám Vitkovicshoz. Most Herder írásaiból fordítgatok…

 

K > Pápay Sámuelnek,   1811.06.21…Ha Dayka és Berzsenyi ez idén közre lépnek, úgy ez az esztendő valóban gyönyörű produktomokkal fogja gazdagítani literatúránkat. Mely szerencse, hogy Virág poémáit, a Kis horáciusi epistoláit, a Szent-Györgyi Sallustját láthatánk…

 

K > Döbrenteinek,  1817.03.26…Katilinariáim már eddig kezedben lesznek. De a Nyelvrontókat nem ígérhetem, mert most az Erdélyi levelek s az Ersch Enciklopédiájába felveendő Magyarische Sprache és Literatur articulus fog elfoglalni. Az pedig sok dolgot ád…Rettenetes dolog volna az, ha a te journálod elakadna…

        

Danielik József: Magyar Írók. Életrajzgyűjtemény, Pest 1858.  286. oldal Spangár András tudós jezsuita 1678 – 1744. Az ungvári rendházat kormányozza…Rozsnyón hal meg…Egyik munkája Nagyszombatban, másik Kassán jelenik meg. Ez utóbbi: Magyar bibliotéka 1738. „Irodalmunk történetét illetően ez volt az első munka, mely magyar nyelven megjelent.”

 

…Bezárja e művek sorát Kazinczy Ferencnek kis értekezése: ”A magyar literatúra történetei” /Erdélyi Múzeum 1814. 1-10. l./…Ez rövid áttekintését adja az egész magyar irodalomnak, a legrégibb időtől a szerző koráig. Századról századra halad…nála fordul elő az 1772 év legelőször, mint az irodalom újjászületési korának első éve.

Szinnyei József: A magyar irodalomtörténet első rendszeresítői. In: Abafi: Figyelő, 1877.

 

K > Horvát Istvánnak,  1817.01.13…Rendesnek tetszik előttem Pápay…én neki mindig írok, ha soha nem felel is. Én azt hiszem, hogy a mi Vitkovicsunk Révainak nagy ellensége, éppen úgy, mint Pápay…

Pápay Sámuel > K,   1817.02.20…én literatúránk mellett meghűlhetetlen vagyok…a pesti Tudományos Gyűjteménynek, ennek az időszaki írásnak méltán örvendhetünk, mind azért, mivel onnét fog az kijönni, ahonnét eleitől fogva legméltóbb jussal várhattuk – az ország szívében fekvő s tudományi tekintetben is legfőbb városunkból – mind pedig, hogy abban minden írónak munkája, maga eredeti épségében / még az ortográfiára nézve is/ fog kiadatni.

…Trattner valóban sokat tesz literatúránkban, csak az kár, hogy igen hibásan nyomtat…Illő, hogy a nemzet könyvnyomtatója a nemzet méltóságához megkívántató gonddal s dísszel tegye munkálkodását…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1817.03.08…a Tud. Gyűjteménynek…kívánok boldog fennmaradást…tendenciája, amint veszem észre még eléggé nevezetes vignettjéből is, a   n e m z e t i s é g.  Szent cél. De irtózom az oly nemzetiségtől, mely a külföldi szépet és jót irtózza, mert az külföldi…Trattnernél makacsabb embert nem képzelhetek…

Marad nekem valaha originális munkám is, nevezetesen  egy kötet versezetem…

 

K > Kiss Jánosnak,   1817.03.19…Pápay kért, édesgessem vissza magamhoz olvasóimat. Én Pápayt szívesen szeretem. Ő nem egyéb, mint a  mi Adelungunk, akinek nem kell egyéb, mint érthetőség, s akinek csak ez kell, akinek az Abel halálát is s Ossziánt is így kellett volna fordítani, annak el kell néznünk az ily gáncsait…

 

 

 

Révai Miklós   / 1750 – 1708 /

 

 

Rettenetes vas fegyvernek ki találta fel első

Bús keletét? Vad volt szíve, vagy éppen acél!

Akkor az emberölést, a kezdett harcokat akkor,

És tágasb ajtót a temetőbe nyitott.

Ámde nem ő vétett: mert mi vesztünkre fogadtuk,

Amit az oltalmul a vadak ellen adott…

…Jöjj, oh béke! szelíd fejedet béfedje kalászod:

Töltessék kebeles tiszta ruhádba gyümölcs.

Révai Miklós: Tibull   / 1773/, In: Toldy Ferenc: A magyar költészet kézikönyve, Heckenast, 1885.

 

K > Aranka Györgynek,   1789.10.20…Révai száraz, szőke, görbedett, éles és alighanem írigy. Győrben a Normális Oskolánál rajzolást és architektúrát tanít. Társaságra veszedelmesnek nézem…                                              /14/

 

Fabchich József > K,  1806.11.05…Hallottam valami neszét a megbékélésnek Révai és Verseghy közt, de nem tudom miben álljon…olyan marakodó két féllel isten tudja mi Nestor tudna bánni…

 

Perecsényi Nagy László > K,  1807.09.05…most…igazat Révairól írhatok, aki Csanádon születvén ott római katolikus anyaszetegyházban keresztelkedett – íme ez a születési könyv, azaz matricula, melyből magam írtam ki…neve apjáról Miklós keresztneve a szerzetben ragadott rá, eredeti keresztneve Mátyás Jakab volt. Keresztapja gazdag serfőző…Révai csak közkatona lehetett…Keresztély csanádi püspök is járult Révai tanításához…

 

K > Szemere Pálnak,  1809.02.11…Révai meghalván, azt óhajtom, hogy a magyar nyelvtanító széke senkinek ne jusson másnak, mint neki /Horvátnak/…

 

K > Vitkovicsnak,  1809.07.16…Horvát nagy tudományú ember; óhajtanám, hogy elég ideje volna kincseit kidolgozni s közhaszonra ereszteni. Révainak nincs érdemesebb tanítványa, valamint talán minden tanítványai közt ő vala néki a legkedvesebb…

 

K > Dessewffy Józsefnek,  1809.10…Engemet a grammatikáink olvasása ugyan elfáraszt. A Révaiét legalább szép deáksága miatt olvashatom. De hogy olvashassa az ember a Verseghiét…nemcsak a magyar nyelv természetét nem ismerik, de nem a nyelvekét is, mégis grammatikát írnak…

 

Vitkovics Mihály > K,  1809.12.01…Révai sokkal előbb meghalt volna, ha boldogréti Víg Lászlónak könyve éppen ekkor nem fárasztotta volna a sajtót. Csak azt óhajtotta szünet nélkül, hogy ezen könyvnek egész kijövetelét megélhesse. Láttam is, mi nagy satisfactióval és páthosszal tette az árkusok javítgatásait. És éppen akkor szűnt meg élni, midőn a könyv egészen elkészült. Nem sajnállotta ő soha azon időt, melyet ezen könyvek körül eltöltött; mivel az orvosok utolsó szempillantásig mindég felgyógyulással bíztatták. És nem de halála előtt néhány napokkal azon levélben, melyet az ország bírájához küldött, magának még egynéhány esztendőket ígér? Ezen könyvek mellett is tudott az ő forró hazafiúsága folyvást dolgozni. Halála előtt három hónapig, melyek alatt soha szobájából ki nem mehetett, huzamosan ilyen életrendet tartott:

Felkelt 8 órakor…dolgozott az ebéd idejéig…egész 12 óráig folyvást írdogált s csak akkor tért az éjjeli nyugodalomra…ő a hazának…a Magyar grammaticát áldozatul be fogja nyújtani, azt a hasznot hajtotta literatúránknak…

 

K > Horvát Istvánnak, 1810.03.12…Előre láttam én, ki Révait gyengeségeiben is ismertem, hogy ő maga fog felelni makacs, goromba s azon felül derekasan-tudatlan ellenkezőjének, mihelyt ennek kinyilatkoztatását s a Révai barátjainak feleteket olvastam. Meglett, amit megjövendöltem: a Miklósfi, Kardos, Boldogréti munkája nem egyéb, mint Révainak munkája; - még úgy is Révainak munkája, ha a kidolgozás nem Révaié, hanem ezeké. Révai a két elsőbbet önmaga küldé meg nékem, mihelyt a sajtó alól kiszabadultak…/Batsányi nekem még hét esztendő előtt azt mondotta, hogy őelőttre Rajnis mentve van, de nem Révai. Ez tüzelte álnokul a csak gyenge Rajnist./ Már ekkor feltettem, hogy védelmére kelek Révainak…

 

K > Sipos Pálnak, 1810.04.10…nagy por támadt Révai és Szabó Dávid között, s egész Magyarország Révai részén van, sokat nyerne poézisunk, ha a szókat bátrabban rakhatnók rendre…

 

Szemere Pál > K,  1810.10.08…Horvát szinte mostan mene el innen. Ismét grammatikázás tartatott…Révai juta eszembe. Tegnap ülé a triász emlékezetét. Képe már ki van metszve. Kézírásban levő verseiből Horvát nyújtand néhány darabot Aurórámba…

 

K > Rumy Károlynak,  1811.05.12…/németből fordítva, B.G./ Révai Miklós, meghalt 1807. ápr. 1-jén. Metrikus formában írt versei 1778. évben jelentek meg Nagykárolyban. Versei második kiadásban 1787-ben Pozsonyban láttak napvilágot…

 

Szemere Pál > K,   1811.05.24…Örvendek Kis recensióinak s szeretném azokat Auróránk számára megkapni…Így óhajtanám poétáinkat és nempoétáinkat, akik ódákat zengettek vagy csikorogtattak, recensálva látni. P.o.

1.     Baróti Szabó Dávid…

2.     Révai Költeményes Munkái…

3.     Ódák. Csokonai…

Úgy lehetne e recensiókat kidolgozni, hogy ezek együtt literatúrai históriát tennének s ez így nem kevés hasznot fogna hajtani. Bizony ekkor sok olvasóinknak felnyílnának szemeik. A   r o s s z a b b a k a t  csak röviden, de fontosan, de élesen kellene említeni…/ Wallaszky első „irodalomtörténetét” 1785-ben adja ki, latinul: Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria. Toldy /1878/ szerint övé „az úttörés dicsősége.”/

 

K > Berzsenyinek, 1811.06.27…A megholtakról, Révairól, Daykáról bizonyságot tettem, hogy oly meleg szívvel szólok mindég felőlök, mintha élnének, s olvashatnák, amit írtam…

 

K > Horvát Istvánnak,  1817.01.13…Én a Révai szeretete miatt vagyok utálatban a Túladuna nagy férfjainál, Verseghi éppen azért van nálok kedvességben…Révait Kisf. hörcsökösnek nevezi – nem értem a nemtelen kifejezést, s azt mondja, hogy Révai és a Révai szeretete sokat rontott rajtam…

 

Ungvárnémeti Tóth László > K,  1817.02.24…Kérésedet, melyet néhány könyvek eránt ismét megújítasz, amennyire lehet, teljesítjük. Horvát úr küldi a két Antiverseghit én pedig Révainak grammaticáját, melyet sok utána járásommal magamnak szerzettem ugyan, de neked örömest által engedek. Ezen könyvnek nyomtatványit még Pesten sem találhatni vagy ha volnának is, Schedius úr állítása szerint mind hiányosak…

 

K > Horváth Ádámnak,  1817.03.19…Azért, hogy Verseghi nekem rabtársam volt, nem következik, hogy én, író lévén egyszer ki ne mondjam, amit gonosz írásai felől, s Révai ellen tett vadságairól ítélek. Én Révainak barátja, neki csak társa voltam, s amit én írtam Révainak, ugyanazt írta Paintner is…ezt ők balul nem veszik, nekem felette nagy vétket csinálnak belőle. Révaihoz írt levelemet Révai kiadta hírem nélkül, és mégis ez a levél azt mutatja, hogy én Révainak rettenetes indulatosságot nem tüzeltem, hanem csendesítettem Verseghi eránt…ők el akarják fojtani a lelkiismeret szabadságát és valaki az ő grammatikai egyedül idvezítő hiteken kívül van, mind arra anatémát kiáltanak…

A Tudományos Gyűjtemény tendenciája a nemzeti. Szent és tiszteletes. Az a kérdés mi a nemzeti? Te azt tartod, hogy a te bajuszod három csombókja nemzeti; én azt, hogy az én beretvált bajuszom is az…Berényi György  hónig érő nadrágot hoza Párizsból s mentéjét egy arasznyivá csinálta. Akkor az idegen és anti-nemzeti volt. 1804-ben már consiliárusok is olyan nadrágot s oly mentét hordtak s íme az már ma nemzeti…jól tette-e Vajk, alias Szent István, hogy elhagyá a maga Ázsiából hozott vallását, a nemzetit, és itt megkeresztelkedék?…

 

Horváth Ádám > K,  1817.04.16…Még nem forrt be a magyar literatúra sebje, melyet kapott Révay és Verseghy két tudós magyarok civódásaiban: vajha azok a feleselések, melyek egész könyv-számra kézben forognak, soha napfényt ne láttak volna!…

 

K > Szemere Pálnak,  1817.05.07…Révai az én poétám /de csak az elégiákban/ Révai, s most is azt ítélem: méltán. Ugyan poétai / nem filológiai/ érdemét tekintvén, mi Révai mellett az az irtóztató mázoló Baróti és Rajnis?…

 

Kölcsey > K,  1817.06.11…Innentől Szemere Pál írása. Édes Urambátyám!

Révai Grammaticája  I. II. kötet,

Révai iskolája és a

Tudományos Gyűjt. itt vannak…

 

K > Jankovich Miklósnak,  1827.10.26…Nékem, ki falun lakom s oly tájon, hol alig lakik egy barátja ügyünknek, semmi oda tartozó darabom nincs / a címzett által tervezett kiadványról van szó. B.G./  …a Révai által kiadott régi daloknak egyike az első betűk által megnevezi íróját, amin Révainak szemei elsiklottak. A könyv /Révai Versei, Pozsony, 1787./ nincs kezemnél…arra könnyű lesz ráakadnod…

 

 

 

Széchényi Ferenc     / 1754 – 1820 /

 

 

Megnéztem a Múzeumot. Szívem dobolt a mellemben, midőn atyám képét láttam ott! Óh, mily boldogság, ha honfitársaink tisztelnek bennünket! Ez azonban az embernek Magyarországon, ahol olyan sok az előítélet, életében nem adatik meg. Ezt az ember csak a sírban nyerheti el.

         Széchenyi István: Napló, 1826.10.13.

 

K > Rumy Károly Györgynek,  1809.11.30…1789. november havában Széchényi Ferenchez mentem. Ő ebédre hítt meg s mivel én csak 3 napig akartam nála maradni, kért, hogy ne vegyem rossz néven, hogy ő ezalatt honn nem lesz, mert vidékre van meghíva. „Mondjon ön valamit nekem kisebb költeményeiből!”…

 

K > Aranka Györgynek,  1810.07.01…nagy tiszteletet érdemel gróf Széchényi Ferenc, aki azoktól, kiknek bibilotékája katalógusait ajándékba küldözgeti, azt kívánja viszont, hogy tulajdon kezekkel írjanak egy köszönő levelet, melyben biografiai tudósításaikat feltalálhassa…

 

K > Kölcseynek,  1817.06.14…Széchényi Index 3 első kötetét kértem újra, mert amit nekem a gróf külde, egy németországi tudósnak meg nem tagadhattam…

 

 

Szemere Pál /1785 1861/

 

            Leveleit, hozzá írt leveleket l. a gyűjteményben. A Remény c. versével kapcsolatban l. Csokonait

 

Szentgyörgyi József  (1765–1813)  l. Kaz-Szgy. levelezése

 

Vályi Nagy Ferenc    / 1765 – 1820 /

 

   Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár Vályi Nagy Ferencről szóló     fejezete: Az irodalmi élet és Kazinczy Ferenc szerepe. Szerkesztő: Bíró Ferenc

 

   Kazinczynak jelentős szerepe volt Vályi irodalmi kapcsolataiban Viszonyuk tisztelői-  munkatársi-baráti. Levelezésük hiányosan maradt ránk. Kazinczynak Vályihoz írt egyetlen levelét sem ismerjük. Másokkal folytatott lveleiben mintegy 280 Vályi-utalást találunk. Vályinak mintegy 30, Kazinczyhoz írt levele maradt fenn, ami csak 2 év termése. Családi kapcsolat is volt kettejük között. Könyveket ajándékoztak egymásnak. A Pályám emlékezetében Kazinczy elismerően ír Vályiról.

 

„…a felekezete előtt egykor nem kis tekintetben állott sárospataki tanár Vályi- Nagy Ferenc philosophus költő, tartalmas, a leírásban némi erővel bíró, de a kedélyt ritkán melegítő /ódák, hymnusok, cantáták, sonettek, leíró és tankölt./; ki minden iskolával ment, melyet ért, egyben sem kitűnő, végre is csak műfordításaival /Homér…/ szerzett maradandóbb érdemet.”

         Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története, 1878.

Vályi > Kazinczynak,  1809.09.08…Homér Batrachomyomachiáját, melyet némely üres óráimban magyarra próbáltam fordítani, kinyomattattam, s belőle egy nyomtatvánnyal kedveskedni kívánok.

 

Vályi > Kazinczynak,  1810.01.29…A Tek Úrnak hozzám küldött levelét, mely nékem, mivel a Magyar Literratúrát illette, akármely ajándékoknál is kedvesebb volt, örömmel vettem…a Latinok közül sokan Athénben tanulták az igaz szó kiejtést, bévitték azt Latiumba, ott közönségessé lett…

 

Vályi > Kazinczynak, 1811.01.09…a Relatiót a küldött papirosra nyomtattassuk-é? Mert ennél nálunk sokkal szebb papiros van…

 

Vályi > Kazinczynak, 1811.01.10…Szemere Pál tegnap küldött a Tek. Úrnak egy pakétot - ime küldöm! Nékem is írt levelet…Ebéd felett hánytam ezt az össze vissza írt levelet – engedelmet kérek mindenről…

 

Vályi > Kazinczynak, 1811.01.21…Az epigrammákra nézve ezt írhatom: A censor plebanus úrnak úgy látszik, hogy az Olvasóhoz írt epigrammában igen nagy szúrás van, ezen versben tudniillik

                   …vásárra darócz kell és olaj: a ki

                   Közre bocsát minket, ismeri publicumát.

s azt mondotta, hogy ennek kinyomattatását meg nem engedheti; mivel az a publicumnak nagy megsértése nálkül meg nem eshetne…vagy igazítani vagy elhagyni vagy mást helyébe írni méltóztassék…

 

Vályi > Kazinczynak, 1811.01.29…Küldöm a T.A. úrnak Kenderessy úrhoz küldettendő ódámat is, az első lucskos formájában; mer még nem ráspolyoztam ki…méltóztassék T.A. úr megnézni…a mi embereink a mértékes verset nemcsak nem becsülik, hanem világosan gyalázzák is…

A literatúráról a gazdaságra térek. Nálunk sehol sem lehet őröltetni…lehetne é a Bányátskai malomban őröltetni, ha oda gabonát szekéren vagy lóháton küldetnék? Kéntelenek vagyunk külföldön őröltetni: itt sem vizi sem száraz malom nem forog…

 

Vályi > Kazinczynak, 1811.02.22…A Töviseket és Virágokat…ímé küldöm…A nékem ajándékozott 10 exemplárokat szívesen köszönöm; az ötöt pedig által adom a Tiszt-Censor Úrnak…

Szabó Dávid Magyar Aeneise: sok van benne igen jó; az egészről azért nem merek ítélni, mivel nem lévén csendes órájim, egészben s folytában nem olvashattam el végig…

 

Vályi > Kazinczynak,  1811.03.31…Minap a Plébánus úrnál lévén, azt a jelentést vettem tőle, hogy a Tövisek és Virágok nyomtatványait az auctor költságán köttessem be…Mit cselekedjek e dologban…Most, minek utána minden darabot egy csomóban látok, annak igen betses volta s jobbító és igazító ereje és karakterizáló ereje felől sokkal jobban meggyőztettem, mint gondolni lehetne…

 

Kazinczy > Dessewffy Józsefnek,  1811.06.22…Három leányt szűlvén, végre Sophie jún. 18dikán nekem fiút is adott, kit másnap Pataki Prof. Nagy Ferencz, a Batrachomymachia s a Bion és Moschus fordítója, Marcus Aemilius Ferencz nevekre keresztelt meg…

 

Kazinczy > Jankovich Miklósnak,  1812.07.02…első dolgom volt…az öt nyomtatványnak egyikét a pataki bibliotékának, a másikat prof. Vályi-Nagy Ferencnek…megküldeni…

 

K > Sipos Pálnak, 1815.01. 04…Vályi Nagynak nagyon kedvesen esett, hogy mondottam miként Erdély – kivált Kenderesi, és Kanyó – őt tartják minden M. országi írók közt a legjobbnak. Az Iliasnak már 9d. könyvét fordítja hexameterekben, s azért néki Kanyó 400 f-tot ad. Soha könyv gazemberebbül és olcsóbban nem fizetődött…Vályi egy felette moralis és hasznos ember

 

Kazinczy > Döbrenteinek,  1817.05.10…Most poétai csinálmányaimból valamit. Felolvashatod, ha tetszik, barátink közt, ha tetszik Múzéumodba fel is veheted…Ennek a geniális kis darabnak az az egész érdeme…a franczia…oly szabadon rímez mint én itt.

 

Prof. Vályi-Nagy Ferencz Úrhoz Patakra

                            Széphalom, febr. 16d 1871

                                   ….. /Nagyon hosszú, B.G./

                        Vallj igazat, te is vágysz tetszeni

                        Költőink köztt szeretnél fényleni

                        Akard, s megvan…

 

Kazinczy > Kölcseynek,  1817.05.14…Nagy Ferenc még azt is kedvetlenül vette, hogy így szól róla Uramöcsém, mint a Tud. Gyűjt.ben / Csokonairól írott bírálatában/ szólott…

 

Kazinczy > gr. Mailáth Jánosnak,  1917.10.04…Prof. Vályi Nagy Ferenc aus Patak, der Überzetzer der Iliade, ist mein Gast seit drei Tagen…

 

Kazinczy > Dessewffynek,  1817.10.15…az Iliászt…prof. Vályi Nagy egészen lefordította már…láttad volna mely kicsiny valék magam előtt, midőn Vályi Nagy a nehéz szót egyszerre resolválta /megoldotta/ s mint fejtegette harmadik negyedik iziglen az eredetét…

 

Kazinczy > Dessewffynek,  1818.01.10…Prof. Vályi Nagy soha nem fordít többé semmit. Nincs nagyítva a dolog, ha mondom, hogy bizonyos értelemben eredeti munkát nehezebb írni, bizonyos tekintetekben fordítani nehezebb. Szegény Vályi Nagy öt esztendővel hamarabb fog idvezülni, hogy Homért fordította, s nagyon kétlem, hogy az ő Homérje érdemlette e azt, hogy magát feleségétől, gyermekeitől 5 esztendővel elébb megfossza.

 

Kazinczy > Döbrenteinek,   1818.03.21…egy recensióm külön fog megjelenni, mert a Tud.Gy. fel nem veszi, s oda meg sem küldöm. Vindicáltam a józan észt és a protestantizmust, a nem protestáns, de vastag kálvinista recensens ellen, s Vályi Nagy Ferenc elhűlt rajta, hogy mennyi marada meg fejemben a theológiából. Én ezen munkámon kimondhatatlanul gyönyörködöm; hérosa vagyok az igazságnak s Mártont lelkesen védelmezém gonosz bántója ellen…elhűl Debrecen, hogy világi ember tanítja a tiszteleteseket vallásra…

 

 

 

Verseghy Ferenc  / 1757 – 1822 /

 

 

 

Csuda! Pap létemre nem látok szükséget

            záros karámba találok bőséget,

egészségem vagyon ételem, s italom…

                                   magános életem

            pár nélkül végzem, hogyha végezhetem.

A pirosló hajnal megnyitá szememet,

            Hát miért roncsolnám az ágyban testemet?…

Közönséges helyen mikoron áldozom,

            A bűnös bűnei kötelit oldozom…

Tele Pap’sák               In: Elektronikus könyvtár

 

 

K > Szentmarjay Ferencnek,   1794.08.22…Írásaimat Kiss János talán már elvitette…magam viszem el azokat Győrbe. Szeretném mindazonáltal, ha Verseghy úr azokat addig körültekintené…

 

Verseghy Ferenc > K,  1804.04.09…én nagyon rendes ember lettem. Akármely arany sententiának nem hiszek többé, hanem jól szeme közé nézek előbb, ha megegyez-e a józan ésszel, mellyel az ég minden embert megáld, aki vele élni akar…

Nekem a tudományos dolgokra nézve különös vélekedéseim támadtak a múlt 9 esztendő alatt, melyek országunkban ha nem egészen újak is némelyeknél, legalább még nagyon ösmeretlenek. Ha ezek elejébe képemet vagy csak nevemet is oda függeszteném, személyem ellen kelne az egész tudós világ. E cégér nélkül ellenben, legfeljebb ha egy-két tudós áll ki avégbűl, hogy vélekedéseimet ostromolja…Amely darabokat neked a minap elküldöttem, nem fognak közre bocsáttatni legalább, míg élek. Ösmerem én a magyarnak érzékenységét…Kívánságod szerint íme itt vannak a szabadulásoknak napjai…én 27. aug. 1804…

Ha a Tiszta Magyarság nevű munkám, mely 22 esztendőbeli nyomozásaimnak gyümölcse, közre bocsáttatik, minden betűmnek  okát kitanulhatod belőle. Sírva fakadok, valahányszor meggondolom, hogy szegény nyelvünk annyiféleképpen íratik, majdnem, valahány tudósaink vannak és, hogy egyik sem keresi az igaz ortográfiát a józan észnek leányaiban…

Neked is, nekem is jobb, ha munkáidban nemcsak dicsérsz, hanem még nem is emlegetsz…olyan vagyok és akarok is lenni, mint a hanga a cédrusok között…semmi sem vagyok egyéb, hanem egy szerencsétlen, aki hajótörés után nyugodalmas homályt keres…Gróf Szapáry, Őhercegségének fő udvarmestere magához hívatott és kisasszonyinak tudománybéli nevelésével megkínált. Én a hivatalt elfogadtam, s azonnal teljesíteni is elkezdettem…

 

K > Dessewffynek,  1809…Engemet a mi grammaticáink olvasása ugyan elfáraszt. A Révaiét legalább szép deáksága miatt olvashatom. De hogy olvassa az ember a Verseghyét…nem csak a magyar nyelv természetét nem ismeri, de a nyelvekét sem, mégis grammaticát ír…

 

K > Vitkovics Mihálynak,  1809.11.10…Hallom a levélben a haldokló Révait; látom mint kínozza az a gondolat, hogy helyébe Verseghy forma követő léphet…

 

K > Pápay Sámuelnek,   1809.11.13…A bécsi Annalisok júniusi füzetében Verseghynek Aglájáját, a szeptemberiben a Himfy szerelmeit én recensáltam. Verseghy meg nem köszöni; nem mintha igazságtalanul bántam volna vele, hanem azért, mert nincs mit köszönnie…

 

Vitkovics > K,  1809.12.01…Verseghyt forrón tudom szeretni, mind amellett, hogy sokban vele egyet nem tartok. Verseghy az én földim, Verseghy az ő német nyelven kiadott grammaticájában egy hozzám írt hexametrumi munkával megtisztelt. Verseghy poésisábul én tanultam…

Midőn Verseghy Brunábul vissza jövén, minden hivatal és pensio nélkül nyomorgott. Horvát volt, ki testestűl lelkestűl azon iparkodott, hogy az Ürményi Házhoz udvari káplánnak bévetesse…

 

K > Horvát Istvánnak,  1810.03.12…Egyedül azt sajnálom, hogy Révai szükségtelenül magasztaltatott s Verseghy szükségtelenül bántattatott. Minden tiszteletem s hűségem mellett Révai eránt, azt is, amazt is Révainak tulajdonítom…

 

K > Horvát Istvánnak,  1810.05.02…Hogy Szemerénk Verseghyt még eddig nem ismerte, azt nemcsak sajnálom, de szégyellem is. Szabad embernek szabad ember módjára kell bánni; ne tartoztassa attól magát, hogy barátjai Verseghynek nem barátjai. Én, magamról szólván legalább állíthatom, hogy Verseghyt rossz írónak tartom ugyan, se olyannak csakugyan, akiben talál becsülni valót aki a becsülni valót becsülni akarja…

 

/mint rabtárs/  Verseghy megjelene s hozta magával grammatikáját, lexikonát, statisztikáját, verseit; érezteté, hogy franciául, olaszul, angolul megtanult; beszélte, hogy görögül már iskoláiban tudott…testessége – melyhez hasonlót alig látánk – súlyt adott állításasink…akik az ő olvashatatlan prózáját, akik az ő vagy igen középszerű, vagy éppen liha verseit olvassák…meg nem tudták fogni, mit arrogálhat magának fő hatalmat a nyelvben az ily tanító, az ily író. De tudta, kivel mint kell bánni…

         Kazinczy: Az én életem   /a hálóról/

 

Vitkovics Mihály > K,   1810.07.13…”Az emberi nemzetnek történetei…

1 kötet…az úgynevezett természetnek és vadságnak állapotiról értekezik. Budán…1810”. Sajdíthatnád ezen cimből, hogy Verseghy Ferenc az author? Maga személyesen hozott hozzám egy példányt s arra kért, hogy ne a grammaticát, hanem a dolgot és annak használható voltát tekintsük…

 Én Verseghyt igaz szívből s forrón szeretem. Ő egy jó s becsületes ember. Horvátra, sőt rád sem haragszik. De hogy kinyomattatott leveled néki ne fájjon, azt nem teheti. Mind e mellett köszönt s kívánja egyenes szívvel, hogy élj még soká a magyar literatúrának, melyben való jártasságodat megösmeri, szép ízlésedet imádja, fáradságidat tiszteli…

 

Vitkovics > K,  1814.09.06…Még egy újat. A consilium Verseghy úrra bízta a kisebb oskolák számára való „Magyar Grammatika” s egyéb könyvek kidolgozását…      /12/

 

Horváth Ádám > K,  1817.03.02…Kisfaludy…azzal fizete ki, hogy jobb teveled távolrul békélni; mert szemben szorosabb kötelességű barátoddal s valaha rabtársaddal is, Verseghyvel igen gorombán bántál. Ő nála hát nem erőlködtem többet…

 

K > Pápay Sámuelnek,   1817.03.08…Ugyan barátom mondd meg nekem, mely értelem van abban a mondásban, hogy az én írásom veszedelmére van a nyelvnek, de Verseghy hőse a nyelvnek?…

 

K > Dessewffynek,  1817.10.18…juttasd el az Erdélyi Múzeum 7., 8. és 9. köteteit és ha a Verseghy 1817-ben nyomtatott Magyar Grammaticáját bírod, tedd ezek mellé, hogy láthassam. Visszaküldöm nemsokára…

 

         Verseghy Ferenc

            A teremtésről

            Költemény hat énekben

            Első ének. A mindenségről        /Csak egy ének készült el/

Foglattya ezen szám: 1. éneknek. A munkának tárgya. Az örök Észnek segítségül hívása. A Mindenség. A Nap értékének, udvarának, széle körének szörnyű nagysága: és mégis a valamennyi csillagokból álló Egészhez képest parányisága. Az álló csillagok, ugyanannyi Napok. Kettő között felette nagy a válasz-üresség. A Csillagoknak hét rendei. A tejes útak…Az erőnek mivolta. Az Éther. Az Erő maga az Isten…Galilei, Kopernik és Newton segítségül hívása….

…majd ha megirandom: mint ábrázolta Napunkat

a nagy ERŐ az Egek szörnyű térjére kiszéllyedt

zűrzavaros szerből…

        …Mint ékítette fel oztán

Földünket gyönyörű, bátor sokféle darabból

rend nélkül feltornyosodott bércekkel, az álló

tengerrel s a folydogáló patakokkal: az élő

fákkal…   /1791/                                        /A hálóról/

 

Verseghy: Válogatott versek, Magvető, 1956. szerk.: Vargha Balázs  /antikból/ Próza a függelékben

Verseghy, Földi, Fazekas: Válogatás, Szépirodalmi, 1989. szerk.: V.B. /Ebben már olvasható Az első egyesülés /

Az 1989-es Válogatás utószavából:

Az irodalmi respublika nem méltányolta, sőt megvetéssel személte Verseghy sikereit. Kazinczy és hívei kirekesztették Verseghyt a magyar irodalomból.

Ez az irodalmi vesztegzár előképe lett annak a könyörtelen ítéletnek, amelyet az ifjú Bjza József fogalmazott meg két évtized múlva Kazinczy ellen. Pedig az agg mesternek mindössze annyi volt a „vétke”, hogy bókolt Pyrker érseknek.

Nem Verseghy volt az egyetlen író, akit Kazinczy és köre oktalanul fokozott le…A műdalirodalom, amelyet ő kezdeményezett, felvirágzott ugyan az 1820-as évektől, de akkor már nem az ő dalait énekelték…ma is lelkes tábora van Szolnok megye patriótái körében. Szövegkiadásokkal, tanulmányokkal, konferenciákkal tartják ébren az életében és holta után is hosszú ideig méltatlanul mellőzött költő és tudós emlékét.                                                                                        Vargha Balázs

 

           

Virág Benedek  / 1754 – 1830 /

 

 

Jaj, hogy szerettem volna élni régen,

Vén századok bús mélyein, korábban…

Itt a szomszédomban, az ordas hegyek közt

a „szent öreg” élt, Virág Benedek.

Kovakővel gyújtotta a gyertyát,

s lúdtollal körmölt magyar éneket…

a szekrényében égett bor s gyümölcs volt:

és dicsérvén a Poézis hatalmát,

átnyújtott volna versemért egy almát.

            Kosztolányi Dezső: Ének Virág Benedekről

 

Virág Benedek > K,  1803.01.30…Budán Hartleben, Pesten Eggenberger, Leyer könyvárusok magyarul fordíttatnak: nem említém Kiliánt, aki már előbb kiadatta a Leoninust. Ez a magyar literatúrának sem árt: de bezzeg ellenére van az, amit Schedius mondott gr. Széchenyi őexcellenciájánál: „hogy amagyar nyelv incapax /alkalmatlan/ culturae”: a gróf sokat disputált ellene…némely ifjak többnyire német auctorokat visznek praelectiora /előolvasásra/. – Annál többel tartozunk Dugonicsnak! Ha ezt nem adta volna a gondviselés univesitásunknak, oda lett volna a magyar ifjúság…                       /8/

 

Juhász János > K,  1805.03.20…nehéz arról a Virágról írnom, aki Horváth Kotsi úrnak bölcs ítélete szerint az eminensek polca első helyén szép és jó illattal s ragyogással tündökölhet…Teremtőm, miért nem vagyok Benedek? Vagy Verseghi? Ugyan szórnám erre az esetre a szép jambusokat…

 

Vitkovics > K,   1809.09.04…virágunk sisakos Minervája pajzsával védve s érdemeibe beburkolva, bátran ballag a Duna hídján. Ezt a nagy férfit, mi rezzenetlenül várja a jövendőt, felséges látni!…értenem adta, hogy egy kevés tokajit szeretne tőled kapni…   /12/

 

K > ifj. Wesselényi Miklósnak,   1810.03.25…Csak olyakkal íratni verseket, akiket a haza tiszteltebb  íróinak számokba fogadott. Ezek:

Virág Benedek, Budán, Ex-prof. és misemondó pap…

Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc…

A nyomtatvány előbb-utóbb elvész, ha a munka legalább egy ujjnyi vastagságú nem lesz…

 

Cseh József > K, 1810.04.16…Virág Századjaiba még nem kaptam bele. Ezekkel s többekkel majd silesiai magánosságomban fogom kedvemre gyönyörködtetni magamat…

 

Virág Benedek  > K, 1810.04.18…Bukovina, Erdély, Magyarország legalább a Tiszáig, és Bánát nem foglaltatott el, nem dúlatott ki, nem raboltatott el: Napóleon jól látta, hogy a dúlásra kész vendégek nemcsak egy-két esztendeig szándékoznának itten maradni, mulatni…a Magyar birodalomnak örökös feldaraboltatása s elenyészése következett volna…Ilyen bajos állapotban akarod-e, hogy a zsíbói nagy megholtra zengjek valamit?…igen elszoktam a versificatiótól…Vajha minek előtte e levelem hozzád jutand, kisétálgass nagyságos Sophieddal a tavaszi pázsitra…

 

K > Berzsenyinek,   1810.05.04…annak örvendek, hogy pesti barátaim is értik már, hogy Virágot, Kist és Berzsenyit méltán tartom egy sorban állóknak…

 

K > Virág Benedeknek,  1810.05.05…Magyarország egy szomorú anya képében ül. Mellette Batthyányiné jajgat…Egy oroszlán elnyelni akaró szájjal szökik Magyarország felé…

 

Csehy József > K,  1810.05.14…Virág századjaiban is már messze elő haladtam. Mennyi bátorsággal ír ezekben Virág, pap létére. Meglátszik sok helyen, mennyi maga erőltetésébe kerül mérsékelni tollát. A históriai valóságot nem feszegetem; de az érezhető széltiben, hogy hazafi lélek diktálja sorait…executiója /kivitelezése/ undok. Egy gazdag mecénás helyre ütheti majd egykor ezt a fogyatkozást, úgy a barátságos kritika a históriai vétkeket, ámbár Virág érdeme nagy, igen nagy lesz mindig magában is…

Hogy Virág elmellőzte itéletit adni verseid felől, talán az elisió egyedül az oka, melyet ő nem követ. Én ebben nem vagyok kompetens bíró. Mivel Virágnak adressit tudod, közölnéd velem, hogy írhatnék annyi évek után megint s mondhatnám meg neki, hogy folyvást szeretem és becsülöm…

 

Virág > K,   1810.05.18…Örvendenék azon is, amit Horatius Epistoláiról írtál. Te tudod, mely méltó dolog legyen Horatius poétai beszédét tanulni, érteni. Ő senkit agyon nem ver, még a kritikusokkal is mely szépen bánik! Nagyon köszönöm az utóbbi historicum documentumot a 18. századra. Kérlek, ha mi effélét tudsz, küldd meg…Én most nagy magányosságban vagyok és irogatok. Újságokat is ritkán látok…

A Századokban inkább szeretek dolgozni. Mely nagy teátrom ez! Mely nagy bűne a nemzetnek, hogy előbb nem kezdte a maga nyelvén tanulni, ismerni magát, történeteit! Nem tanítottak bennünket, boldogtalan idők!…

 

Virág Benedek > K,  1810.06.15…Én magánosságomban olvasgatok, néha irogatok is nemcsak a Századokat, hanem mást is. Ím! Horatiusból egy darab. Legyen, ha lehet, örömödre…ne add ezt a darabot másnak. Mert nyomtatásban még most nem akarom látni, mint a te biográfiádat…

 

K > Kis Jánosnak,  1810.06.28…Ha Isten jó szüretet ád, ezen új szőlőm zsengéjét te is fogod venni, Virág is, Berzsenyi is…s még két kedves barátom…

 

Virág Benedek > K, 1810.07.26…Én igen gyönyörködöm, midőn a sokféle elmékről gondolkodom, midőn azokat láthatom. Ha tőlem kitelnék, mindenkivel leveleznék…Az emberi nem nyughatatlan, erőtlen, nem elégszik meg sorsával, boldogságával sem bír. Igazán írta Horatiusunk:

         Mécenas! Honnan vagyon az, hogy senki közöttünk

            Sorsával, legyen ész, avagy történet adója,

Meg nem elégszik?…

…gyakran biztattál, hogy verseket is írnék, ne csak Századokat, amiből értem, hogy gyönyörködöl munkáimban, mint én a tiéidben. – Századaimban lassankint megyek; mert sokat kell előre olvasgatnom…Vale. Budán…

 

…TIZENEGYEDIK SZÁZAD.   1001. Harminc egynéhány esztendőt foglal el ezen századból István uralkodása, mely elég csendes volt és üdvösséges a nemzetnek…István Székesfehérváratt roppant templomot rakatott, melyre az erdélyi fejedelemtől elvett drágaságot fordította…Kedves foglalatosságai közül egy volt Istvánnak Imre fiát az országlásra készítni…kora halálából származott fájdalmával „nem bírván István, igen nagy betegségbe esett; és csak sok napok után lett valamivel jobban, de egészen soha nem…Ami e világé, e világnak hagyta királyi koronáját, pálcáját, 1038-dik esztendőben…

Virág Benedek Magyar századai, Kiadta: Toldy Ferenc, Heckenast, 1862.

 

K > Horvát Istvánnak,  1810.07.27…Virág Benedek minapi munkájában azt vitatja, hogy az alja szót j nélkül kell-e írni. Én az ő állítását vétkesnek ítélem…

 

Vitkovics Mihály > K,  1810.09.08…Budán, a Rácvárosban a múlt szerdán 12 és 1 óra között egy bodnárnál tűz támadván az egész Rácvárost lángba borította: sőt a Vizivárost is a Duna részrül egészen a Kapucinusokig felgyújtotta s így közel ezer házat felprédált. A rác templomot is a plébániával együtt felégette…Kipótolhatatlan kárunk az, hogy boldogult  atyánknak válogatott könyvekből álló könyvtára végképpen elégett a sok rác, görög, deák kéziratokkal együtt. Így járt kedves Virágunk is. Századainak folytatása s több becses kéziratai hamuvá váltak…

 

Horvát István > K,   1810…Virág Benedekünk az égés után igen kevés napokkal Ercsi nevű mezővárosba utazott ide két postányira. Onnan vettem a napokban levelét. Nemsokára visszatér s a télen poéta lenni szándékozik. Elégtek nála a Magyar Századoknak folytatásai, elégett nála az én 1382dik évi Magyar Szentírásom is…

 

Virág Benedek > K,   1810.10.04…Én csendesen tűröm ha mi rossz szorongat, annál inkább, hogy többen vagytok, kik nemcsak bátorítotok, hanem segítetek is minden megszólítás nélkül. Némely könyvem, leginkább pedig írásaim után nem lehet sóhajtanom. Amit Horatiusból fordítgattam / satirákat, epistolákat/ megvannak Kondé Józsefnél, írtam is neki, hogy küldené vissza…a corrigált ódát megette a tűz, azért tőled várom a duplumot. Öszveszedem poétai munkáimat mind, és újonnan kiadom, de némely ódákat elhagyok…

Kassán Filep urat kérd rá, hogy szerezze meg Fragmenta Historiae Ungaricae, mert ez a könyv Kassán nyomatott. Talán még megtalálható…

 

Kenderessy Mihály > K,   1810.10.06…Küldök kedves barátom Virág Benedek számára egy bádogba azon tobákból, amilyen nékem is csak egy annyi maradott és kérlek, hogy a történetekre és magyar írásmódjára tartozókat is véle midőn időd lesz, közöld…örvendeném, hogy őtet a budai nagy szerencsétlenségben…semmi veszély se érte legyen és állapottya jó karban létét szívesen kívánom…

 

Vitkovics Mihály > K,   1810.10.16…Virágnak leveledet által adtam….neki Kultsár úr ingyen való szállást és tartást ad. De ez a poéta, kinek mindene oda égett, koszorúját kivéve, Kultsárral miért nem férhet össze? Többnyire a közel fekvő  környéket járja és ösmerős paptársainál fejtegeti károsodását…ezen tűz újra fellobbantotta benne a poétizáláshoz való kedvét, amely őtet ez előtt igen elkezdte hagyogatni. Megígérte nekünk, hogy ezentúl búfelejtésül többször megpendíti lantját. Mert úgymond, nincs hatalmasb bút űző a pézisnál…

 

K > Virág Benedeknek,  1810.10.21…Kimondhatatlanul vigasztal engem az a hír, hogy a budai vulkcanus meg nem égethette poétai munkáidat. Tudom, hogy azon kívül is sok kincs veszett el szobádban: de nincs sajnosabb veszteség előttem, mint a művésziek vesztesége…Nagyon éleszt engem az a reménység, hogy verseid újra kijönnek…Te vagy és Dayka…kiket…legfelül ültetlek…

Verseid kinyomtatása eránt ne tégy semmi lépést hírem nélkül. Díszesen kell kijönniek, s képedet a publicumnak bírni kell…

Én ma indulok szüretelni. Aszúnk egy szem sincs…Színborunk is felette kevés. Nagy csapások!…

Úgy parancsolod, hogy leveleimet a Rácvárosi parochiális házhoz utasítsam. A pestihez vagy a budaihoz? Nem írod. Hogy el ne tévedjen, Vitkovicshoz utasítom. Olyan időket élünk, hogy még a postapénzzel is kell gazdálkodnunk, mert azt is rugtatják felfelé…

 

K > Dessewffy Józsefnek,  1810.11.17…Virág Benedek úgy elégett Budán szeptemberben, hogy semmije nem maradt egyebe, mint az, ami rajta volt az égéskor…

 

Virág Benedek > K,  1811.02.07…Egy-két öl árkusból álló könyv lészen maholnap tanúja nem henyélésemnek. A tárgyak ím ezek: Tavaszkori, Vigasztaló, Auróra…

Nem volt, sőt nincsen időm poétai munkáimra, de csakugyan újra kiadni szándékozom. Talán még jobb világ leszen. Némely darabokat ki fogok hagyni…Szeretném, ha tudnál nékem commendálni egy német Horatiust prózában…Ezek is elégtek, mint némely fordításaim…

Te csak versificatióra késztetsz engem. Miért nem inkább a Századokra? Én úgy vélem, hogy ezek a nemzetnek nagyobb hasznára vannak, mint akármely poéma…

 

Virág Benedek > K, 1811.03…Vale, Virág B. Budán a Rácvárosban, a plébánia-házban, mely a felégett szállásomhoz két-három ugrás…a szombathelyi püspök, Somogyi…megdicsérte a Magyar Századokat, amelyekre némelyek morogtak, talán a mai napig is morognak. Ha kedved duzzadna, írhatnál neki. Hazánk literátora, Item vale…/szintén köszöntlek /

 

K > Berzsenyinek,  1811.05.22…Láttad-e már Virágnak Poemák neve alatt írt verseit? Most recensálom az Annálisok számára. Csudálom azt az embert. Horáci darabjai mestermívek; az apró darabok mezei virágok, szín és illat nélkül, de úgy, hogy a szemnek mégis tetszhetnek…

 

Szemere Pál > K,  1811.05.24…Utunkban előtaláltuk Virágot…Hóna alatt vala a Baróti Szabó Aenisze és Bucolicája…A sokat ígérő többnyire keveset szokott adni, úgymond Virág s így Rajnis, így Batsányi; pedig mindketten szörnyen szájasok…

 

Vitkovics > K,  1813.06.29…Bencét papirosai közt leltük. A koszorús öreg örvendezett az új vendégeknek. Mind a ketten csak fejüket billegtették; de módi szerint nem hajlongtak. Érdemes literátorainkról folyt a beszéd. A Századokat emlegettük…Míg nála valánk, egymást vizsgálták a két koszorúsok. Tőle elbúcsuzván, a kapun kívül mondá Berzsenyi: „Látni a szobájáról is, hogy Virág poéta”                                      /12/.

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1815.01.17…Virágot nem tudom mely alacsony lelkű hideggé akarta tenni erántam s elhitette, hogy én neki valamely caesurátlan hexameterén mulatom magamat, amely hír és vád a legfeketébb istentelenség. Kérem uramöcsémet, szerettesse meg magát ezzel a nagy emberrel, s társalkodjék vele gyakran, s tanuljon tőle…

 

K > Szentmiklóssynak,  1815.03.01…Hogy uramöcsém Virágot és Horvátot látta, az nekem is örömem. Két tiszta lélek. Virágnak Századjait én eléggé csudálni nem győzöm. De ezeknél, s verseinél még inkább csudálom magát az embert…

 

K > Berzsenyinek,  1817.03.23…Virág Benedek is kiadá Hunyadi Lászlóját. Mint süle el az annak a nagy embernek kezében…félek, hogy ő nem eléggé ismeretes a játékszínnel…

 

K > Kis Jánosnak, 1817.05.06…Virágnak Hunyadi Lászlója felől emlékezel, mi vala a jelentés, s valamit mondanak, amit sajnálok, mert én Virágot örökké fogom szeretni, ha magát erántam elhidegeníteni engedte is. Egy gyengeség nem ok arra, hogy a nagyokat ne tiszteljük…

 

Döbrentei > K,  1817.05.12…Virág Hunyadi Lászlóját hozzám küldi 100 exemplárban eladni. A tisztelt öreg mit akar azzal a semmiséggel?…

 

Kölcsey Ferenc > K,  1817.06.12…én Virágot is, minden rettenetes gyengeségei mellett tisztelem, de én neki semmit meg nem mondanék, amit benne én magam ítéleteként rossznak hiszek, s ha recensálom munkáit…azt azzal az előre való tudással vinném véghez, hogy ő bizonyosan megharagszik s engeszteletlenül haragszik meg…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1817.10.25…Virág azzal vádol, hogy csak diktátoroskodni akarok a Parnasszusukon…légyen továbbá is erős lélek bennünk, kimondani legszeretettebb barátunknak is, hogy ő tévedésben van, és hogy őtet abban nem lehet követnünk. A cimborázás nem nekünk való s utoljára is vesztünk benne…

 

Fejér György > K,  1817.11.12…Ürményi őexcellenciája, ki literatúránk nagy barátja, ő császári-királyi hercegségének személyében Virág Benedek urat jutalomra méltatni fogja fényes tisztességgel, melyet Marcibányi úr fundációjából, négyszáz forintokban nyertenek tudós munkájáért…

 

K > Kis Jánosnak, 1818.03.01…Horvát István és Virág szorosan öszvefont barátok. Ennek a nagy embernek igen nagy gyengéi vannak és nevetségesek. S Horvát még mélyebbre süllyeszti ezekben…

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak,  1820.07.26…én bizonyos tekintetekben egy magyar írót sem irigylek inkább, mint Szentmiklóssyt és Szemerét, más tekintetben Kist és Kölcseyt, egy harmadikban Horvát Istvánt, Virágot, Döbrenteit…

 

Amikor először hallottam az iskolapadban, mindjárt beleszerelmesedtem nevébe. Milyen gyönyörű név is ez, dallam a fülnek, ír a léleknek: Virág Benedek…

Ódái kéziratokban járták be az országot, a levélírók lemásolták, úgy küldözgették el atyafiaiknak. Immár éledezett a nemzeti literatúra iránti nemes érdeklődés…Az első magyar költő, aki szobrot kapott…Igaz, szándékában hajlíthatatlan férfi.

Kosztolányi Dezső: Virág Benedek

 

 

Vitkovics Mihály   / 1778 – 1829 /

 

 

Bécs és Moszkva

Mostani században ki nem ismer két anyavárost

Híriben? Egyik Bécs, másika Moszkva nevű.

Számos magzatait mindketteje, mily anyaszívvel

Kedveli, megmutatá nagy Bonaparte előtt.

Bécs önnön fiait, csakhogy maga élne veszíti;

Moszkva, hogy élnének gyermeki, veszti magát.

            In: Endrei Zalán: A régi magyar költészet remekei, Budapest, 1903

 

Vitkovics > K,   1803.09.19…A magyarok istene vezérelje jó szerencsében minden útján keresztül és hozza ismét közénk szerencsésen vissza…                        /12/

 

V > K,  1809.02.03…tisztelettel nyúlok tollamhoz, midőn ezen első levelemet írom a ts. Úrhoz, kit literátori főérdemeiért…tisztelnek…én pedig régóta imádok…

Ajándékba küldött „Magyar régiségeket” és szívképző „Regéket” magyar szívvel és literátori buzgósággal köszönöm…

Ami illeti a hónapos írásunkat avagy „Amaltheánkat”, Horvát István /Víg László/, Szemere és én aprónként hozzá készülünk; ám lassan haladunk…így ízletesebbé érlelhetjük…   /12/

 

V > K,   1809.03.07… forrón csókoltam meg azon soraidat, melyekben barátodnak nevezel, fogadsz engemet…Nagy örömömre vált az is, hogy meséimnek némelyike kezedbe került…nem tudom nem vált-e nagy kárára literatúránknak, hogy arról tűzzel-vassal civakodtak magyarjaink, hogy mint? És nem, hogy mit? Kelljen írnunk. Civakodtak, és egymásnak nem engedtek…

A grammaticusok tanulni, viaskodni fognak; a nép pedig felejteni s zavarodni nyelvében…

/12/

 

V > K,   1809.04.03…Nemesi felkeléstek módját s ajánlástokat merészlém, barátod létemre, Kulcsár úr újságaiba beíratni. Pest vármegye a személyes felkelést felette szorosan sarkalja…Az én titulusom, ha azt egész kiterjedéssel tudni akarod, ez: V. M. a budai görög nem egyesült püspökség sz. székének fiskálisa…                             /12/

 

V > K,  1809.04.29…Literatúránk a felkeléssel lekel. Ezt eléggé bizonyítja ez a második nyaláb. A múlt szerdán egy fordított darabomat, ily nevezet alatt: „A megengesztelés” játszotta az itten árendáskodó magyar játszótársaság. Ekkor először hallám stílusomat publice declamálni; s büszkés felérzés járta szívemet…A két első felvonáskor szemem tele gyűlt könnyekkel…Az eredetit Pelletier Volmeranges francia szerzette; én Johanna Weisenthurm, bécsi játszóné fordítása után fordítottam…                       /12/

 

V > K,  1809.05.09…A királyné, a felséges familiával Budára megérkezett. A bécsi imperiális kamarának és kancelláriának számára e két városban kijegyezgették a szállásokat. Segítse Isten jóra igenis jó királyunkat /I. Ferenc/!…           /12/

           

V > K,  1809.07.07…Kívántad Sallustot…sorra járám a pesti könyvárusokat, sehol sem kaphattam meg…minthogy a bécsi utak el vannak állva…

Szemerénkkel nem közölhettem üzeneteidet, mivel nincs már itten. Azon félelmében, hogy a franciák Budára, Pestre berohannak, öregeivel együtt Pécelre kiszökött…Hogy Pozsony derekasan oltalmazza magát s készek lakosai a végső elszánásig ellent vívni, egy most a napokban onnan ide takarodott ösmerősöm beszéllette. Jó királyunk megfordult közöttök, s jelenlétével igen felbíztatta őket…

E siralmas hadi újságok után egy pár literátori újsággal kedveskedem…Ferenczy János…:”Közönséges geográfia”…Abaúj vm: „Széphalom, csinos ízlésű birtokosa híressé tette a magyar liteartúrában.”…                                                                  /12/

 

V > K,   1809.07.11…Bécs mellett július 2-dikától tüzesen csatáznak…Adjon Isten szerencsés kimenetelt háborúnknak…                                                        /12/

 

V > K,  1809.09.15…Fejér György, Kulcsár, Horvát urak és én voltunk, kik megvetvén zsugori könyvárusainkat, epistoládat kinyomtattuk, azon tiszteletből, melyet teirántad, literatúránk fő embere iránt viseltetünk…                                             /12/

 

V > K,   1809.09.25…Ifjú Karácsonyi János, tokai lakos által, aki téged ösmerttének mond, küldöm verseid számosb példányait…Virág s igen örömest vevé általam versedet…Én mostan egyveleg írásaid recensiójával, ha még meg nincs, mint újsággal ajándékozlak meg. Sietten írtam le, minthogy kevéske időre nyerhetém ki az ottani annaleseket…     /12/

 

V > K,   1809.11.25…minthogy Pomázon és ennek környékén szüretelvén, úriszékezvén, egészen novembernek 16-ikáig nem valék Pesten…Be jól cselekednél, ha Oeser hazánkfiától rajzoltatott Ámorkát felküldenéd hozzám. Ezzel akarnánk megvignettezni a kiadást. Ha nálad van és ha lehet, barátságosan kérlek, küld fel…                  /12/

 

K > Berzsenyinek, 1809.10.21…Vitkovics Wesselényihez írt epistolámban nem szenvedheti az idegen szókat. Nincs igaza…

 

K > Vitkovicsnak, 1809.11.10…Öt heti bujdosása után végre kezemben vagyon nyalábod…vettem postán a bécsi annálisok szeptemberi füzetjét is, április óta egy sem jutott el hozzám…Tartok tőle, hogy némely arra az igazságtalan gyanúra vetemedik, hogy én tulajdon magam kürtölém nagynak magamat. Az felette igazságtalan érne engemet. Én is szeretem, ha látom, hogy tetszem: de aki ily vastag szemtelenséggel vádolhat, valóban az engem nem ismer. Utálom a hamislelkűséget minden nemeiben…

Ha munkáimnak mivoltokról s érdemekről értekezik excellenciád: mellettek szóllanak a tudós ítéletek és dicséretek…méltán dicsekedhetem excellenciád előtt Horvát Istvánnak nyomós darabjaival. Költetett nevet választott ő is: Boldogréti Víg László név alatt rejzetik…

 

K > Kis Jánosnak,  1809.11.11…Fordított egyveleg írásaim első kötetét Rumy recensálta; de látni való a recensión, hogy az nem egynek, hanem sokaknak munkája, Kijött az, amint Vitkovics írja Pestről, ki azt számomra egészen kiírta, s megküldötte, a bécsi annálisok júliusi darabjában…

 

K > Pápay Sámuelnek,   1809.11.13…Kultsár, Fejér György, Horvát István s Vitkovics Mihály egy epistolámat, melyet a kis Wesselényihez márciusban írtam, kinyomtatták…A bécsi annálisok júniusi füzetében Verseghynek Aglájáját…én recensáltam…

Vitkovics nekem szóról szóra leírta a júliusi füzetből Marmontelem recensióját…

 

Szemere Pál > K,  1809.12.25…Itt következik Döbrentei és Vitkovics levele…

A magyarok Ezopusának, Lafontaine-jének

Vitkovics barátomnak tisztelettel...

Nezse Palim! Rostálgasd meg…barátod: Vitkovics Mihály

 

29.    A ló és a szarvas

Az erő szélén összejövén a ló a szarvassal, így szólítá meg ezt: Ugyan miért vagy oly bolond! Miért nem adod alá magadat az embernek?…jól tartana…Igazságod van, de mindezek mellett meg is nyergelne…

 

Vitkovics > K, 1809.12.25…A tegnapi sok éjjeli harangozás után ma beköszönt hozzánk a pápisták karácsonya. Én…nem lévén köteles misét hallgatni vagy látni, meleg szobámba  bezárkózva ülök…és leveledre válaszolok…Szemerénk versére tett észrevételeidet vévén…nyomtattassék ki az epistola…elmerült ezen versének jobbítgatásaiba…most a te válaszodtól és vignettednek elküldésétől függ a kiadás…

 

Vitkovics > K,   1810.03.02…A Párisi Nagy Újság csakugyan be akar teljesedni, egy szívvel lélekkel rebesgetik, és Bécsből sűrűn irkálják, hogy a Nagy Vitéz elveendi a bécsi hercegnét…A menyasszonynak gombostűpénzből 6 millió frankot adott a Nagy Völegény. 7ikén elkindul az új császárné. Az örömatya linzig fogja kisérni  leányát…Európa oroszlánja a mennyasszonyt és minden kisérőket visszaigazítván magánosan viszi Párisba…lengyelek királyának Hieronimust akarja tenni a Mindentehető…Hannovera és Vestphalia Franciaországhoz kapcsoltatik…A pápa is subscribáltaa Napoleon első  matrimoniuma nullitását, minthogy királyunk ezt lelkiismerete szerint megkívánta. A pápa vissza fog Rómába menni, de jószágot nem kap…Elég újságoz írtam, bár ennyit írhatnék a mi literatúránkról…

 

V > K,   1810.07.13…Döbrentei…közli velem a hozzá küldött leveledből azon szavakat, melyekkel meséimet hatalmasan magasztalod előtte. Ezen közlés oly erős lob vala fellángoltatásomra, hogy írásaim közt gyomlálatlan és szaporodás nélkül régóta heverő meséimet kikeresvén, szorgalmasan javítgatni kezdém…talán jambusokba kellen azokat öltenem…Tőled várom a deliberatumot / döntést/ …többnyire epigrammatizálok, mivel ügyészi foglalatossáimban…legalkalmasabbnak érzem magam e piciny szabású poézisra…Nemes Csóti Stronkay Antal…pajtásom nyalábra szaporodott epigrammái feltüzeltek. Nemsokára valamint enyéimből, úgy az övéiből is egy pár kosárkával kedveskedni fogok teneked…

 

V > K,  1810.10.16…A számodra hozattandó könyvek közül Egenberger úr kettőt által adott nekem. Úgy mint Klopstock Grammatische Gespräche és Vaters Versuch einer Allgenmeinen Sprachlehre…

Hát én, nem kérded, mikor fogok hozzá a párosodáshoz? Mikor? Azt én nem tudom. Hogy számtalanszor lehetett volna, azt régtűl tudom…Mikes Kelemen szavai után kérhettem volna: „Gyere hozzám szegényhez, te szegény, legyünk ketten szegények!”

 

V > K,  1810.12.25…Az én pesti szép szobám, amely három esztendő óta a grammaticusoknak gyűléshelyéül szolgált és még mostan is szolgál, novembernek közepétől fogva méheskertté lett…egy méhet, amely ekkoráig kinn repdegélt, béfogtam és ez most nálam a legnagyobb szorggal mézel…magyarul…Szemerémet szállásomra édesítettem telelni…Aurora évi írást készít…Nemsokára venni fogod az egész nyalábot…a jövő 1811dik évet oly vígan és barátságosan töltsd, mint triászod…ezt kavánja neked Vitkovicsod…

 

V > K,  1810.12.27…Karácsony másnapján Petrásovits úrnál literátori ebéd tartatott, melyen jelen voltak…azt az újat beszélé, hogy Goethe a Historia Naturalisnak egy újdonat új sistélmáját elaborálta, mely a Linaeusét egészen felfogatja. Mnit nem tesz végre a nagy poéta!

…Kis könyvárus szemtelen hazugságban annyira ment már, hogy Dayka verseinek három ívét kinyomottnak és hozzád küldöttnek lenni előttünk állítani merte, holott még hozzá sem fogtak a nyomtatáshoz…Ez az ember…a borkereskedésnek adta magát…

 

Szemere Pál > K,   1810.12.29…Vitkovicsot korántsem annyira érdeme, mint a te barátságod örökösítette; büszkélkedhetik ő véltlenül avval…

 

V > K,   1811.01.19…A rám bizottaidat, úgymint Plan von Paris megvettem. Ezenkívül megvannak London, Prága, Triest, Bécs városainak rajzolatjai. Pestnek, Budának rajzolatjai készülőben vannak…

Jaburek Wenzel bécsi szabóval a múlt Leopold vásárkor ruháid felől értekeztem, aki is egy levélkével előttem legitimálta, hogy a ruhák Rumi úrhoz kassai kereskedőhöz effective felküldettek…

Köszönöm a velem közlött Töviseidet Virgaidat, Szúrásait és szagait igenis helyben hagyom…

 

V > K,  1811.02.19…Bácsmegyei, Magyar Geszner, két Orpheus tollra gyullasztott…Ez légyen episztoládért jutalmod,ez légyen érdemem.

Ezen munkádat örömmel olvasta Horvát és Szemere, olvasta és helyben is hagyta. Én pedig…kinyomtatom…Még eddig hozzá nem foghattam a nyomtatáshoz, mivel a jeges Duna két hete, hogy elzárt Budátul. Szörnyűség azt nézni, mint öntötte el máris Pestet az árvíz…Az én kedves Teodórám háza is körös-körül van öntve. Velencei amantként kell hozzá hajókáznom…

Ami a Töviseidet és Virágid címlapját illeti, azt tiszt. Fejér úr régtül Falka kezébe adta és ez a jövő hétnek vége felé elkészíti…

Ruháid felől Schimmer semmi bizonyost nem tud…Rajta leszek,hogy Medárdusig olvashassák Daykádat. Mostanában a Duna miatt hamar lépéseket nem tehetek…

Virág új munkát bocsátott közre íly cím alatt: Poémák. Többnyire Horátius szatíráinak, leveleinek s két ódájának fordításait foglalja magába. Széphalomról is van egy kis jambus. A többi másokhoz írt horátiusi levelek.

 

K > Fazekas Istvánnak,  1811.03.26…Vitkovics Graecus non unitus, mégpedig a budai püspöknek consistorialis fiscalisa. Eszerint Pesten őtet minden görög kalmár ismeri, s szerencséjének tartja, ha neki szolgálhat. Kis Imre úr tehát ne legyen gondban aziránt, hogy baja lesz házának felkeresésével…

 

K > Horvát Istvánnak,  1811.05.18…A Sphynx vignetjét a vásárig-e vagy éppen vásárkor venni fogja Vitkovics. Tegye vele, ami magának tetszik.

Vitkovicsot arra kérem, hogy nékem 12 exemplárt ha nem velin, de szép ppirosra nyomattasson és hogy mihelyt exemplárt tisztán kap a Typ.-ból azonnal küldjön egyet postán. Kérem különben Vitkovicsot, hogy magát ezen enhéz időben ne terhelje szükségtelen költséggel…

 

K > Kis Jánosnak,  1811.06.19…Szemere…szorgalmas…Horvátnak láng lelke s nagy tudománya jut eszembe, akkor Horváté a koszorú. Vitkovics közöttük legkevesebbet tud, mert a kettő bizony sokat tud. Vitkovics viszont oly könnyű, oly víg, oly tiszta és jó lélekkel bír, hogy amiatt minden érdem nélkül is szerethetném; pedeig őbenne érdem is van…

 

Vitkovics > K,   1811.06.19…Daykád július elején nyomtatás alá jön. Egy ív 80 forintba fog kerülni: drága ugyan, de megérdemli a munka…augusztus 25dikén Pozsonyban bizonyosan elkezdődik a diéta. Nagyon hosszasnak jövendölik…Liedemann…a Tövisek és Virágokbóll pedig ekkoráig csak 3 adott el, mlynek az okát az adja, hogy felettedrágálják a vevők…A magyar olvasók előtt közönségesen ez előtt is igen drágának tetszett a magyar literatúrának szépe, hát most ezen ötszörös árú világunkban? Mindenki drágán és szaporán eladhatja műveit, egyedül csak a magyar literátor nem. Így volt ez eddig is mindig, s nem tudhatom medig kell így maradnia…

 

V > K,  1811.08.06…Igen nagy volt örömem azon jelentésedre, hogy szeretett Szophid annyi kívánataid után néked egy kis Emilt szült…ajándékba adom neki Meséimet…Gerstnernél voltam; a 200 forintot magammal fel is vittem, hogy ha kész a munka, kifizethessem…Nem volna-e jó, ha az ágyad felett függő Daykád képét Pestre küldenéd és annak itt lefestett mását küldenők G.-hez?

Miket s kiket láttam Bécsben, igen sok volna leírnom. De nem is szükséges, mert te Bécset lelkestűl-testestűl ismered…itt Bécsben publikumod nincsen. Csak a régit tudják érteni; az újat se nem értik, se nem óhajtják…                                            /12/

 

V > K,  1811.12.24…A diétai újságot Zemplénbe is elhordja a a hír…a magyar nyelv iránt közmegegyezéssel azt végezték, hogy minden dicasteriumba a jövő esztendőben behozattassék. Az oskolákra nézv pedig, az elsőnél lezdve, nyolc esztendő alatt minden tudományok, a teológiát sem vévén ki, anyai nyelven taníttassanak…Nincs-e  két példányban meg Bácsmegyeid?…Ez az a munkád, mely legelőször imádatta velem nevedet. Ez az, amelynek olvasása hajdan Lidimet egészen hozzám olvasztotta…Daykád mégsem lát napfényt…Berzsenyi kiállotta a censurát…Virág a Századokat serényen irogatja. Kérdezet, hová lett a bora Patakrúl?                                     /12/

 

V > K,  1812.09.26…már nem a Zöldfa-utcában, hanem a Kereszt-utcában, a rác templomhoz közel, Theodorám 306-ik szám alatt lévő házában lakom. Jakab napkor költözködtem ide. Most az a fő kívánságom és reménységem, hogy életemben ezen öröm-lakásomban tégedet, a régóta tiszteltet, elfogadhassalak…Hidd el, új Pestet fogsz látni…/12/

 

V > K,   1813.03.06…A bécsi képedet visszaviszi Vida úr, melynk copiáját nálam hagyta. Ezt, midőn a Foverottoszom megtekintette, azonnal felsivított: Jaj! Kazinczy! Hidd el barátom, hogy Kreutzinger téged a szóig eltalált. Éppen egy hiányosságot vettem észre, tudniillik a tekinteted bágyadt merevényre vagyon festve…tudd meg, hogy valamint te, szintúgy Horvát sincs eltalálva. Ezen két példából azt hozom ki, hogy a nagyban legszerencsésebben találó Donát, a kicsinyben igen nem szerencsés…         /12/

 

V > K,  1813.03.30…Meséimet, mint írtam már, kezemhez vettem; azon leszek, hogy mennél előbb napvilágot láthassanak…Horvátot, Szemerét megszólítom, hadd testesebbítsék a munkámra tett dissertatióval, avagy előbeszéddel…ki sem merném vallani, mióta nem írtam verset…                                                                   /12/

 

K > Horvát Istvánnak,  1817.01.13…Én azt hiszem, hogy a mi Vitkovicsunk Révainak nagy ellensége, éppen úgy, mint Pápay. Miattam bízvást azok lehetnek. Ámbár képzelem, hogy Vitkovics a Túladuna filológusainak nagy és hasznos barátjok, az én szívem őtet szeretni mindig fogja, mert ő, ha e részben gyenge is, magában tekintve a legnemesebb lelkű ember…

 

Pápay Sámuel > K,  1817.02.20…Ím Vitkovicsunk meséi s versei is kijöttek már, s nem teljesek-e ezek kellemekkel, azért, hogy a szokott nyelvjárás szerint vannak írva? Itt is van újítás, de kedvesen szoktató mérséklettel s hídd el, ezen szép kis munka kedvesen fogg vétetni a nemzettől, attól a nemzettől, melynek köz-kedvességű poétái Csokonai és Kisfaludy…

 

Vitkovics > Pápay Sámuelhez, Pest, 1817. 05. 08…Megküldöttem Kazinczynknak könyvecskémet a pecsétnyomóval és egy levéllel, melyben többi közt arra kértem, amire te: hogy adja magát ismét vissza a nemzetnek. Mennyi sok jót hozott a literatúránkra előbbi műveivel; és mennyi jókat hozhatott volna eddig, ha az idegen különöző íróknak a nyelvben tett ágoskodásaik után, a magyar fület sértő türhetetlen különösségekre nem fakadott volna…                                               /12/

 

Vitkovics > K,  1819.04.14…itt a töredéke levelemnek: „Bécs, december 17-én 1818…Ezen nagy városból írok, ahol a kereskedőket, sétálókat, ájtatóskodókat, perlekedőket és őröket szemlélhetni, a kocsik szüntelen zörgéseit hallanai…A decemberi rövid napok itt a angy házk miatt sokkal rövidebbek; nem engednek délután valahová elmennem, nevezetest látnom. Mégis loptam annyi időt, a császári bibliotékát meglátogatni…Révai Szenírását kezemben forgattam. Anonymus szép kézzel, de még szebb tintával vagyon írva…A Szentírás igen cikornyás betükkel írott…ismét kezdtem hozzád írni…Esztergom leírásához fogtam…Ha e városba bemégy, semmi  olyast nem látsz, ami a szemedbe tűnne s megfogna. Többi között a városházánál megfordulván s a magyar régiségek után vágyakozván, az ottani archiváriustól, Pócs János úrtól ezt a levelet nyertem ki a leírásra „….kegyelmeteknek tudtára adom…hozzám száz forintot küldeni semmiképpen el ne mulassa…1708…                                    

…A Tudományos Gyűjteménynek az a nem szerencsés sorsa kezdett lenni kezdésétől fogva, hogy amely törvényt szabtak a redigensei, azokat meg nem tartották…Most Thaisz a redactora; ő jól kezdé…de sok az elsózó szakács…                         /12/

 

K > Fáy Andrásnak,  1829.09.16…Megrázott az a hír, hogy a mi kedves Vitkovicsunk nincs többé, s egész éjjel vele tépelődtem…

 

 

 

Vörösmarty Mihály  / 1800 – 1855/

 

 

…A bolgár had jő legelőbb, mint egy magas erdő,

            Tompa morajjal, erős páncélban, vas sisakokban.

            Nagy somdárdákkal, karddal készülve s pajzzsal,

            A görögök hada jött ezután villogva, robogva,

            És illő rendben haladott a téren. Előttük

            Tündöklött szép fegyverben, mint déli verőfény,

            Ossa-vidéki Philo…

                        Vörösmarty Mihály: Zalán futása

 

 

 

VÖRÖSMARTY MIHÁLY KAZINCZYNAK   Pest, 18. febr. 1824.

Tekintetes Úr!

Kovacsóczyhoz írt levelének engem érdeklő sorai bizonyossá tesznek arról, hogy eddig nyomtatásban kijött versezetimet figyelmére méltatta. Én azok iránt, kik a haza nyelvében fáradoztak, egyébiránt is különös tisztelettel vagyok, annál inkább a tekintetes úrhoz, minthogy azon Jelesek közt találom, kik a mostani kornak útat nyitottak a szabadabb menetelre. Hogy pedig mutatványaimról javallólag ítél, nagy örömemül vagyon; mert helyes ízléséről meg lévén győződve, tudni fogom, mit kelljen azokról tartanom, kik megjelent darabjaimat olcsárolni fogják. Tessék levelemet fogadni annak bizonyságaul, mennyire becsülöm kétszeri érdekléseit, s jeléül azon vonzódásnak, mellyel vagyok     Tisztelője   Vörösmarty Mihál.

VÖRÖSMARTY MIHÁLYNAK

Veresmarty Mihálynak Kazinczy Ferenc baráti idvezletét    Széphalom, febr. 28. 1824.

A mai posta hozá nekem leveledet, kedves társam, kedves barátom, s szívesen köszönöm megszólításodat, de engedd, hogy rövid lehessek; beteg vagyok s november olta. - Örvendek, hogy körünket veled látom szaporodni. Sokat várok tőled, mert jó jel, ha a kezdő nem félig-érettet ád. Ha nekem ismét írsz, engedd tudnom születésed helyét s napját, és hogy hol tanulál, s most mire készülsz, s Pesten hol szállásolsz. Élj szerencsésen és szeress.

Kovacsóczynak mondj minden szépet. Amit Schédelünk teve velem, reménylem, ő is fogja tenni. Nagy öröm nekem látni azon áldozatokat, amelyeket mások nyújtanak a szeretett anyának.                    /249 levél a hálón/

 

 

Vörösmarty Mihály > K,  1824.03.25…Születésem történt a múlt századnak szinte utolján. 1800-i december első napján. Atyám Vörösmarty Mihály / kit 1817-ikben vesztettem el/ szegény nemes volt s uradalmi tisztségben élt …most ismét Pesten vagyok a Perczel úrfiak mellett…őket tanítom…Börzsönyben a szomszéd helységbeli papok: Tesslér és Egyed képzettebb munkákat adtak kezeimbe, egyébiránt maga az uraság is segített könyveivel…irogattam eleinte apróbb verseket, utóbb nagyobbakba kezdtem…Zalán futása hexameterben…Magamat szíves barátságába ajánlom…             /8/

 

Bajza > Schedelnek,  1825.05.30…Vörösmartynak óhajtanám, hogy előfizetője ne legyen. Kár oly nagy munkával sietni. Egy nagy eposzt nem lehet úgy venni, mint tíz-tizenkét sorból álló kisded dalt…Én a derék ifjút tisztelem s nálam őt senki jobban nem tisztelheti…Hogy neve regyogjon, úgy óhajtom, mintha saját nevem volna, annak okáért féltem őt, mert Zalánjáról az én jóslatom az, hogy ha most hamarjában kijön, rövis idő múltán el fog feledtetni. Előfizetőket nem szerezhetek, mert tudod, hogy én ahhoz nem értek…      /4/

 

K > Zádor Györgynek,  1826.10.06…Jelentsd tiszteletemet s hálámat Vörösmartynknál. Nyugtalanul várom az időt, hogy Zalán futása s Cserhalom felől a Minervában szólhassak. Megjövendöltem első fellépésekor, mi fog válni a derék ifjúból, s íme teljesedve van. És mi lesz Ő még ezután!…Középszerűségeket adni, mint a Kotzebue kedves mázolásai s a csudálgatott Schuld, nem oly dolog, amit irigylek. Igen Zalánt és Cserhalmot. Másoknak minden jó, ami originál. Igen is hogy kell merni; bukdosások nélkül nem járunk. De én szeretem, ha más mer…                                                               /14/

 

K > Guzmics Izidornak,  1827.03.16…Minek előtte a Zalánt láttam, mint a Tuniziászt, azt kérdém magamtól, hogy a mitológia isteneinek híjokat Vörösmarty és Pyrker mint fogják kipótlani; s így értem, mit akara az elsőbb a maga tündéreivel. Rossz pótlék, de jobbat Vörösmarty nem találhatott s nem lehetett el nélküle. Zalánnak ossziáni kezdete engem igen kedvesen lepe meg…azt szerettem volna, hogy Zalánjában leltem volna több nyomait Homérnak…Lehet e nemben szép, ami nem homéri is…Zalánban sok sürgés, mozgás van s ő a hadi dolgokat szépen és szép mértékben egyesítette az emberi szív érzésivel…de sokat nyert volna, ha Vörösmarty követte volna a Horátz intését…                             /14/

 

Bajza > Toldynak, 1829. 08. 11…Vörösmarty csókol s azt üzeni, hogy ha utazásaidból közleni akarsz valamit, ne add a Tud. Gy.-be /Károlyi nem érdemli/, hanem küldd Ellingernek; ő készülőben van a redactióról lemondani, mert Károlyi mindég újabb és újabb vexákat követ el vele. Mit fog tenni, s magát mire applicálni, azt még maga sem tudja…Károlyi, a typographus, Kisfaludyt zsebébe akarja dugni. Azt mondta, hogy ő is almanachot fog kiadni, Vörösmarty a redactora…

            Vörösmarty 1828-32 között szerkesztette a Tud.Gy.-t. 1837-41 között a kiadó, Károlyi István vette át.

 

Bajza > Toldynak, 1829. 09. 06…Vörösmarty a múlt héten ment utazni Bugáttal Heves, Borsod és Gömör megyébe. A palóczok igen interresálják. Három hétig fog kimaradni, addig a Tud. Gyűjt. redactióját én viszem…Vörösmarty megint meg van engesztelődve Károlyi iránt, s tudod miért? Mert a fordított Ezer egy éjszakának ívéért 8 ft fizet. Vörösmartynak igen könnyű megengesztelődni, mihelyt símán bánnak vele…

 

K > Kisfaludy Sándornak,  1831.05.01…Vörösmarty nem érdemlé bántásomat, mert világos, hogy ahol dévaj kedvvel az Árpád magasztalói felől szólék, s azoktól borzadozni mondám magamat, a célzás Vörösmartyra van…Vörösmartyt korunk s körünk nagy díszének nézem…azoktól iszonyodom, aki a nemzetünknek ezen áldott alkotóját lélek nélkül s rossz versekben emlegetik, s már legalább harminc év óta…

 

K > Kölcseynek,  1831.05.05…Fenyéry Vörösmartyval egy háznál szállásol…Szemere tudakozá Fenyéryt, ha fel kellene-e venni a bimbók recensióját Kovács Páltól a Tudományos Gyűjteményben?…Fenyéry menté Vörösmartyt, hogy ez kénytelen vala azt felvenni, mert Károlyi / a tipográfus/ kívánta. /Úgy Vörösmarty rendes redactor, ha tipográfusától függ./…

Vörösmartynak…pannonhalmi utamra az a megjegyzése van, hogy amit felőlök mondok, nem áll a maga helyén ezen munkában, és hogy szemtelen vadság, neveletlenség, éretlen gőg…                                                                                             /8/

 

 

 

Id. Wesselényi Miklós  / 1750 – 1809 /

 

 

…Wesselényi Miklós, az elhúnyt fia, atyjának ragyogó tulajdonságait örökölte.

De hibáit is…

Az öreg Wesselényiben talán eredetibb s elevenebb volt az ész; de a fiában szélesebb, alaposabb és gyümölcsözőbb kifejtést nyert. Az csupán szónok vala; ez státusférfi is…

Az ifjabb Wesselényi – mint az idősb – óriás szenvedélyek által marcangoltaték. Indulatossága hamar támadt…

Midőn Kazinczy hosszas börtön után az irodalomnak vissza adatott …a szolgai szelleműek féltek vele érintkezésbe jönni…Ily években látogatta meg az öreg Wesselényit…egész éjszaka beszélgettek. A gyermek Wesselényi pedig szintén az asztal előtt ült. Nagy figyelemmel hallgatta a komoly társalgást…

Kemény Zsigmond: A két Wesselényi Miklós, in: Csengeri Antal: Magyar szónokok és státusférfiak, Heckenast, 1851.

 

Arany-ezüst csipkék között…feküdt a ravatalon a híres nagyasszony, Árva Dániel Popixénia…A koporsó fejénél ragyogó tiszti egyenruhában a daliás fiú, Wesselényi Miklós állott, három árva asszonyhugával. Egész Erdély színe-java felvonult a temetésre…

Nyírő József: A sibói bölény, Erdélyi Szépmíves Céh, 1929.

 

K > Wesselényinek,  1805.11.28…Elakadván az újságlevelek, ő kir. Magassága a fels. Palatinus minden nap nyomtatott bulletineket ereszt ki a budai publikum megnyugtatására…Azokból vannak véve az itt következő tudósítások:

A franciák november 12-dikén reggel Bécsbe csengő muzsika alatt béjöttek. Tisztjeik a fogadókban…szállottak meg. A franciák generálisa Murat Albert hercegnek palotájában vett szállást…A császárné éjjel 11 órakor egyetlen egy kocsin hagyta el Bécset…Olmücre ment…A pénzt őfelsége rész szerint Budára és Selymecre, rész szerint Olmücbe szállította…

A franciák 48 ezren csengő muzsikával a legnagyobb parádéban defilíroztak Bécsnek utcáin, s a muszkák után mentek…

Őfelsége, a mi jó királyunk generális Gyulait Napoleonhoz küldötte fegyvernyugvást kérni…

A palatinus mindent elkövet, hogy az ellenség ne ingereltessék. Ökröket és eleséget szállíttat Bécsbe…                                                   /9/

 

K > Wesselényinek,  1806.01.16…Örvendek, hogy nagyságodnak gondolkodásával egy úton jár az én gondolkodásom…A muszka császár Burkus Szilézián keresztül Kutuzov vezérjével nem tudatik mennyi gyalogot küldött….A palatinus felséges bátyjától ideig-óráig áltelvévén a kormányt…a bécsieknek eleséget engedett vinni…

A diétán azt végezték, hogy a parancsolatok magyarul folyjanak. Még eddig egy parancsolat sem jött a vármegyékre magyarul… /9/

 

Cserey Farkas > K, 1809.10.29…A szegény Wesselényi a múlt héten kimúlt a világból, pompásabb temetése mikor lesz, még nem tudom, hanem most Szombaton teste a sibói templom tornya alá tétetett, ceremóniával ment ez is véghez, én magam is megjelentem. Batalionombúl / zászlóalj/ pedig a szebbik companiát oda ki masiroztatván, szép halotti tiszteletet tétettem Szegénynek…

 

 K > Döbrenteinek,  1809.11.13…Tegnap vevém Csereynek levelét, hogy megholt Wesselényi…azt megírni, hogy mely nap holt meg, a katonai parádé elbeszélése miatt elfelejtette…

A Wesselényihez írt epistola nyomtatója két csúnya hibát ejtett, ejtett többet is, de az szenvedhetőbb…születési esztendejét 1796 helyett 99-re tette…

 

                    BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSHOZ

                                        Miklós fiához, 1809

            …S ím a gimnázium csendes rejtekéből

            Kiszökve, már a vérmezőre futsz,

            Hogy ott azok közt léphess fel, kik az

            Ádáz halálnk mennek ellenébe…

 

            Dicső atyádnak gondos bölcsesége

            S példája benned mit tehettek s tettek,

            Azt én igen jól értem…

           

            A kocka el van vetve. Menj tehát,

            S vezératyádnak bajnokjobbja mellett

            Kűzdj a dicsőség fényes nimbusáért…   /Beillesztve: B.G./

 

K > Cserey Farkasnak,  1809.11.13…Wesselényinek halála lelkemet egészen leverte. Te tudod, mely szent tisztelettel tiszteltem azt az embert…minden gyengéi mellett ember, nagy ember volt…micsoda nyavalyában…holt meg…Tudta-e, hogy halni fog? Mint nézte a halált?…A nagy kisfiút tisztelem. Ő ifjú, de már megért ember. Ne felejtse soha, kinek a fia…Nemzetem! Téged siratlak, hogy kidőlt egy nagy díszed…Erdély diétáján remélem sok szem fogja keresni a nagy Wesselényit…

 

Cserey > K,  1809.121.09…ő október 25-én éjfél után múlt ki; csendes és lelke erejéhez mérséklet volt halála. Hosszas betegségit sok kedvetlenségek nyugtalanították és végre súlyosodván nyavalyájánk terhe…mondott sok olyast, ami sok embernek eszibe nem jut, aki magát okosnak és eszét helyen állónak gondolja. Érdemlett nyugodalomba enyésznek hamvai, emlékezete pedig a jóra és nagyra való törekedésnek becsülői előtt legyen Szent.

 

 

K > Kis Jánosnak,  1810.01.19…Oda az én nagy Wesselényim. Most várok igen bő tudósításokat biografiájánbak készítésére. A Hazai Tudósítások 2. száma levelekben igen szépen és legszentebb igazság szerint festetik karaktere…Wesselényitől kevés napokkal halála előtt elvették az adminisztrátorságot. Miért? Nem tudom. Azt tudom, hogy a diétán a gubernátor ellen perorált…

 

K > Döbrenteinek,  1810.01.22…Wesselényire emlékeztem, s az ő nagy karakterére. Igaz képe áll a Kultsár leveleiben…Az az ember Cato volt és Brutus – mondám…

 

                      A zsibói nagy megholt

            szül. 1751. 9.xber s megholt 25 okt. 1809

        

         Kétled-e, hogy lelkünk jár, vándorol? Ott fene Cato

              S lágyszívű Brutus, itt Wesselényi valék.

            Erdély, szüntesd sírásaidat. Él Fiam! Él Nőm!

              S díszedet egy jobb kor újra megadja Zsibó.

 

…Megírtam ezt a Bárónénak és Kultsárnak. Eltépem Kultsárt, ha ki nem adja leveleiben. Örvendek, hogy Wesselényi eránt ezt a háládatos tisztelet jelét adhattam.

 

K > Cserey Farkasnak,  1810.01.28…Laskay viceispán urat megkértem, hogy írná meg Wesselényi életét nekem, hogy ebből egy Lit. Zeitungba iktatandó nekrológot dolgozhassak. Soká késik. Kérlek, édes barátom, írd meg nekem Te is…mikor fogattatott el? mikor szabadult? Mikor lett adminisztrátor?…Mikor vette el nénédet?…Mikor és miért vették el hivatalát? Mit mondott haldokolva, amit említesz egy leveledben? – Őtet sok, ki nem látta vad embernek nézte s holmi históriák után el nem hihette, hogy tiszteletre méltó ember lehetett volna. Ezen bolond hit megcáfolása miatt írtam utolsó levelemben veled is közlött epigrammámat…

 

Cserey Farkas > K,  1810.02.19…felelek…kérdéseidre. A Wesselényi által megtámadott Hallernek keresztneve János volt…ezzel való története, úgy tudom, 1783-ban volt ősszel, mert Kufsteinba 1784-ben vitetett, hol is öt esztendeig volt…a királyi táblán folyt valami ellene, nem is volt meg határozott idő rabságra kiszabva, ez függött csupán Józseftűl. Adminisztrátor lett 1807-ben…itthon pedig minden hivatal nélkül és titulus nélkül privatizált, megházasodott 1778 esztendőben és Miklóssal 12 gyereke volt…

 

K > Cserey Farkasnak,  1810.02.26…Kultsár ki nem adata leveleiben az epigrammát…Laskay…nem felel…Halmágyi László úr úgy szólla Érsemlyénben Wesselényi felől és a nénéd felől, hogy nem gyaníthatok egyebet, mint hogy Wesselényinek ő is ellensége volt…Téged, kinek nemeslelkűségét abban is tapasztaltam, hogy sógorod eránt való neheztelésed megszűnt, arra kérlek, hogy írj nekem hiteles tudosításokat felőle…/ az előbbiekben feltett kérdések ismétlése. B.G./ Ezeket én nem akarom mind elbeszélni a nekrológban: de tudni óhajtom…

 

Ifj. Wesselényi Miklós > K,  1810.03.21…Szegény Atyámnak temetési pompáján, mely esett Kolozsvárt január 7-én egy oráció s egy prédikáció tartatott; itten az a szokás, hogy az efféle munkák ki is nyomtattassanak…az oráció…nem követte tántorodás nélkül azon szűk ösvényét a halotti orációknak, mely a hízelkedés és mocskolódás közt vezet; az elsőt kerülve, a másodikba esett, ahol gyógyítani kellett volna, újabb sebeket ejtett…

Anyámhoz írott leveléből úgy látom, hogy az Atyám élete s halála felől V. Ispány Laskai Sámueltől tudakozódott; ezen emberről igen sokat írhatnék…Mlgs Úr nem jó helyt tudakozódott…a tiszta kútfő…igen ritka Erdélyben, szegény Atyámnak többnyire mind ellenségei lévén, méltóztasson ezen dologban ifj. Pataki Mózestől tudakozódni…

 

Kézy Mózes > K,   1810.04.05…Nagy alázatossággal köszönöm a bennem vetett bizodalmat a Wesselényi halálára készítendő versekre nézve. Már munkába vettem…szép ódát írt prof. Sipos úr ezen alkalmatosságra, melyet már közlött is a Tekintetes úrral…Ne vegye a Tekintetes Úr rossz néven, hogy ily kis ember mer munkájáról szólani…

            Kézy Mózes /1781 – 1831/…K-val személyes és levélbeli kapcsolatot tartott, Ir.Lex

 

Cserey Farkas > K,  1810.04.30…Wesselényire írt epigrammádnál szebbet, magasztaltabbat, még a lélek istenségire is gyönyörűséggel hatóbbat magyarul nem olvastam, nem láttam…180 emberből álló  századot kiválasztván, ezen szép népet magam Sibóra vittem, és ez volt egyedül, ami a temetést pompássá és tiszteletessé tette, mert a vármegyéből senki se jelent meg…Ezen szerencséltlen embernek nem vala jó akarója a hazában és sokan vannak most is oly alacsonyak, kiknek ellene való dúl-fúlások a legfőbb engesztelődés partján, a sír szélinél se állapodik meg…Marmonteledből…senki se fog csak egyet is venni azért is, mert Wesselényi képe van eleire függesztve…

 

Kiss Sámuel > K,  1810.05.05…Wesselényi epigrammáját Döbrentei elmondotta nékem. Az ő emlékezete megtisztelésével is tartozott a jó hazafi. Heves indulatú volt, igaz, de kisebb vagy nagyobb mértékben nem a nagyra születettek tulajdona e az? egy-két gyengeségéért megfosztani árnyékát attól, amit megérdemlett, kegyetlenség lett volna…

 

Cserey Farkas > K,  1810.05.09…Szegény Wesselényit senki alacsonyabbul nem érdeklette…mint ez alacsony háládatlan Laskay…Hanem már most Lsakay bánásmódjáért az Egek bosszúálló eszköze fogok lenni. Erre fontos lépéseket tettem…

 

K > Cserey Farkasnak,  1810.06.14…Én Wesselényit s –nét és a kis fiút nimbussal látom…Olyan e kép, mint amilyennek azt szívem festi…Kész vagyok hinni, hogy ő bántott meg Téged a diétán…én őtet szeretem angyalnak, s nem embernek nézni s boldog vagyok míg ez a szép hitem össze nem dől. – Ezt, és csak ezt a Zsibót illető §-ra. Ez néked elég elégtétel…

 

Ifj. Wesselényi Miklós > K,  1810.10.25…azon fogok igyekezni, hogy atyámnak várakozását meg ne csaljam s méltatlan fia ne legyek…kérem a Mlgs Urat is, hogy eztet elevenítse…

 

K > ifj. Wesselényinek,  1811.02.11…Minekutána a nyomtatás s a rézmetszés olyannyira megdrágult, hogy alig lehet valamit dolgoztatnunk, aligha jó nem lesz a mi Nagy Megholtunk képét csak az én rezemmel nyomtattatni. Ez legalább jól van eltalálva. Ki tudja, milyen lenne az újonnan metszendő…

 

K > Dessewffy Józsefnek,   1814.11.26…Wesselényi látta Pesten az isteneket. Miattok mulata közel három hetet. Látta a pompát júliusban Bécsben is. De az ő célja ezen útban nem ez volt. Két esztendő múlva más részét látja meg a világnak…/A bécsi kongresszuson I. Sándor cár, III. Frigyes Vilmos és Ferenc császár voltak együtt/.

Wesselényi látta Kist, Himfyt, Berzsenyit, minden írónkat Pesten. Látta gróf Festetics Györgyöt…vásárla Bécsben egyigen szép és gazdag étuist a ménes szükségére; ollók, kések, etc. Gyönyörű képeket is vett…                                                /14/

 

K > Dessewffy Józsefnek,  1817.02.25…Tegnap a zsibói ménes históriáját s a Wesselényi biografiáját dolgoztam fel, mind a kettő felette interessáns, mert a ménes van annyira díszére Erdélynek, mint a vásárhelyi bibliotéka…Wesselényi pedig páratlan ember volt, s nagy, igen nagy még hibáiban is…

 

 

Ifj Wesselényi Miklós   / 1796 – 1850 /

 

…Abban áll harmadszor a valódi szabadság: hogy mindennek önmívelésére, s ami többnyire ebből származik, sorsa javítására kötetlen keze s szabad munkálkodási köre legyen. Amint tágulnak az ezt szűkítő korlátok, úgy növekedik a személyek szabadsága, úgy fejlődnek ki hasznot hajtva minden erők, s azon mértékben nő az egésznek boldogsága…

Wesselényi: A balitéletekről, 1833.

 

Wesselényi > K,  1809.08.29…A mlgs úrnak azon irántam mutatott megkülönböztetése oly nagy és érdemem felett való, hogy annak meghálására magamat elégtelennek érzem…az epistola pedig oly felemelkedett…célom volt aztat kinyomtatni, de ezen édes köteleségemtől mindeddig  megfosztott ezen zűrzavaros idő…

 

Cserey > K,   1810.05.19…A kis Wesselényi azt írja nékem, hogy általad az ajánltatván nékie, hogy a Goethe munkáit olvassa és azok közt kiváltképpen Egmondot, erre nézve kér, hogy hozassam meg nékie Goethe munkáit…küldjem el nékie…

 

K > Wesselényinek,  1810.10.15…a haza nagy Wesselényi fia lelkének s talentumának kifejlődését várja…A mélt. bárótól én azt várom, hogy többet tégyen mint száz más tett s tészen…

Én régóta szándékozom a mélt. bárónak volt prof. Sipos Pál úrnak deák ódáját…megküldeni: de beteg is voltam s Biharba is kelle utaznom…

 

Wesselényi > K,  1810.11.22…A versek iránt, Erdélyből még egyet se küldhetek, hanem Butzi Emiltől reménylek…remélem a mlgos úr nevezett nemes férfiaktól…több munkákat is bír. Oh ha olyanok lesznek, mint Berzsenyi úré, nem lesz a feledékenység prédájává…

A kolozsvári orátor s prédikátor munkájukat elküldötték, de nem úgy, amint elmondották, s már mostan az én ítéletem szerint fognak ártani s kivált az oráció meg nem érdemli a nyomtatást, azért most idezárva küldöm: méltóztasson a mlgos úr megítélni, hogy vajon méltó-e a nyomtatásra…

 

K > Wesselényinek,  1811.02.11…A posta-expeditorok megtanulhaták vala már, hol van Széphalom, mert nekem nem kevés leveleim forognak kezeiken; de ők ismeretesek arról országszerte, hogy gondatlanok…nem írok én soha olyat, hogy az a gondolat ne szálljon meg, hogy az emelni fogja annak szívét, aki akkor, mikor én már sírban leszek, fénye lesz nemzetemnek…Egy barátom írja, hogy epistolám s mélt. úrhozz a Lipsiai Literatur Zeitungban 1810.07. No 80 hosszacskán van recensálva…

…kérem a mélt. bárót festesse magát, ha csak miniatűrben is s ajándékozzon meg vele. Kevés esztendő múlva, tudom én, hogy más fog kelleni, mert a mélt. úr külsője változik. De soha sem lehet a mélt. úr oly nagy, hogy a jók gyönyörűséggel ne nézzenek a gyermek Wesselényire is…

 

Cserey Farkas > K,  1811.06.25…Pünkösd innepén a testvérem, Wesselényiné és kedves fia, Miklós nálunk voltak Krasznán, igen kellemesen töltöttük az időt, és képzelheted, hogy rólad gyakran szóllottunk. Gyönyörű gyerek ez és magasztalt érzésekkel teljes…

 

K > Berzsenyi, 1814. 11. 11…Sophie azt a megjegyzést tevé, hogy ő őket Don Carlosnak és Marquis Posának nézi…Wesselényi és Pataki nekünk örökre Carloszunk és Posánk marad…Láttad volna Wesselényit, mely játékot indíta gyermekeimmel. Eugeniem, ki már 7 esztendős, szerényen elvonta magát, de még éjjeli 12 órakor is velem vala Wesselényi körül…Európának Isteneit látta Buda /utalás az orosz cárra és Ferenc császárra/ Széphalom Wesselényit és Patakit. – Melyike láta többet?

                        In: Kardos Samu Wesselényi I.  1905. 78. old. és Váczy XII. kötetében

 

K > Pataki Mózes, 1814. 12. 06…egy holnapja, hogy eléhagytatok…Wesselényinek…megvan az a kis tekintetű jutalma, hogy ezen tíz napját nem vesztegette el haszon nélkül…lángolék, valamilkor Zsibóról levelem jött…

A Biographiát én úgy akarom írni, hogy az ne csak Mikósnak, hanem mindazon Wesselényieknek Biographiájok legyen…

                        Forrás mint előbbi

 

K > Szentmiklóssy Aljosnak,  1814.11.25…Báró Wesselényi és Pataky úr nov. 3-dikán reggel jött hozzám s három teljes nap mulata itt. Ő a princeps juventutis Hungariae. Olyan fia a hazának a legnagyobbak között nincs…júniusban mentek fel Bécsbe, onnan Grácon keresztül mentek Velencébe, Veronába, Triesztbe, Fiuméba; látták Hymfit…Berzsenyit…Az a három boldog nap életem legszebb napjai közé tartozik. Éjfél után két órakor mentek mindenik nap ágyba…

 

K > Kazinczy Péternek,  1816.10.17…Kolozsvárt Wesselényinél valék szállva. A gubernátortól kezdve az utolsó emberig, akivel dolgom volt, minden nagy kedvességgel fogadott. A Wesselényi háznál egy literarius consessust tartának, melyben jelen volt…minden jobb fej…egy dámánál többet nem találtam egész Erdélyben, aki magyarul nem beszélt volna…Szebenben nemcsak a bibliotékát, hanem a képgyűjteményt is megnéztem. Az hasonlít a Belvederhez…

 

K > Wesselényinek,  1817.01.28…Itt közlöm veled Buczihoz írt epistolámat, mert tartok tőle, hogy hozzá postán írt levelem neki sem ment a kezébe… Nagyon kérlek, édes barátom, tudasd velem, megnyeret-e javallásodat ez a munkám. Nem hiúságból óhajtom ezt tudni, hanem azért, mert még szorosabban szeretném magamat hozzád csatolva látni…

 

         Buczy Emilhez

            Kedvelt híve, Buczym, Wesselényinek…

            Hol mulatsz te? Kolozsvárt-e, a városi füst és

            Lárma között, vagy Szent Benedek csndes ölében?

            Távol ugyan Döbrenteitől…

                                   nem fog el író-

            Asztalom úgy, hogy benneteket ne sóhajtsalak…

                                    Kívánnám éltemet itten

            Tölteni köztetek és akik hozzátok hasonlók.

                                                           B. E. /1782-0839/ Költő, esztéta /Ir.lex/

 

K > Berzsenyinek,  1817.02.12…Döbrenteivel 33 nap voltam együtt; Wesselényivel Kolozsvárt 3 napig, Zsibón és Hadadon nyolcig…Most minden időmet az Erdélyi Levelek foglalják el…

 

K > Döbrenteinek,  1817.03.26…Wesselényinek a baját megjövendölé feleségem. Mire való az az Istenekért, hogy az Erdély, hogy Magyarország első ifja elrontja magát? Írtózva olvastam el soraidat. Barátom, ha Miklósnak baja talál lenni, az én életem egyik első szerencséjétől s örömétől lesz megfosztva, mert én őtet és benneteket úgy szeretlek, mintha testvéreim volnátok…

 

Bölöni Farkas Sándor > K,  1817.04.22…Mi a telet Vásárhelyt töltök Miklóssal, a farsang végén bejöttünk Kolozsvárra, ő rosszul lett a lábával s mindez mái napig még fekszik. Így tehát elmaradt az idénről az ő felmenetele is s egyéb plánumaink is megváltoztak emiatt. Most csakugyan jobban van s talán egy-két hetek alatt Zsibón leszünk, mert ő ferdővel akar élni…

 

Döbrentei > K,  1817.05.12…B. Wesselényi Miklós Zsibón van. Lába meggyógyult, azonban feredni fog érette a nyáron…

 

Döbrentei > K,  1817.06.13…B. Wesselényiné háza most egészen üresen áll, mert a báróné Zsibón van, s Miklós is onnét jöve, ment itt keresztül Szebenbe…megyünk együtt Gyergyóba borvízi kúrára…Miklós a lába miatt, mely csakugyan már, hála meggyógyult. A társaság lóháton megy. Miklós lába baja a lovaglásból történt. Szöktetett, kengyel s kantár nélkül, s kezében könyvet tartva. Leesett s a jobb lába a ló két első lába között megreccsent…

 

K > Wesselényinek,  1817.06.14…Őfelsége a postapénzt megint felvitte, mégpedig, amint látom, úgy, hogy a pénzt vagy a feladó vagy a kivevő egészen letegyék. Én, akinek rakással jönnek mennek mindég leveleim, bátorkodom ezt és amit hozzád ezután fogok írni, pénz nélkül tenni fel hozzád…Erdélyi leveleim készen vannak, de addig sajtó alá nem eresztem, míg azokat erdélyi barátaim meg nem olvassák…Nagyon kérlek, olvasd meg ezeket nagy gonddal, pótold ki hézagjait, parancsolj, mit változtassak, s azon felül amit a levelekben kértem tőled, írd meg nekem azon 10 helységed nevét, mely Zsibó körül fekszik…

 

Bölöni Farkas Sándor > K,  1817.11.20…A zsibói levelekre való nem felelésnek a Wesselényi különös környülállásai voltak oka. Én most vagy két hétig nála valék…vendégeivel úgy el volt foglalva, hogy időt nem szakaszthattunk rá…

 

Cserey Miklós > K,  1818.03.15…Wesselényinél voltam Sibón januárius elején. Ő akkor utazni készült, én azt javallottam, hogy fordítsa magát a haza szolgálatának elkezdésére. Candidáltuk ide supernmerarius assessornak. Ő nem mondja ki, de én sejdítem, hogy ezt ő magához képest csekélységnek tartja. Ez tévelygés…Az embert a tapaszatalás érleli…

 

1838.03.14…Az utcákon „csinakel”-eken csónakáznak az emberek…A víz egyre nő. Kappel háza beomlással fenyeget…Wesselényi egész éjjel dolgozik. Havazás.

              15-én  Egy számomra nyugtalan éjszaka után még iszonytatóbb nappalra ébredtem! A víz emelkedőben…Megyek a csónakommal, hog visszahozzam Crescencet; fölvesem Andrássyt…

               16-án    Reggel. A víz hajnali 3óráig emelkedett…Mindenki Budára emigrál…1/2 4 órakor megjelenik lenyűgözően a Nádor…

            Széchenyi István: Napló, Gondolat, 1978.

 

 

A levelek lelőhelyei

 

A nagyobb /14/ betüvel írottak a Váczy: levelezés 7., 8., és 15. kötetéből, illetve a 23. pótkötetből /1960/ valók.

 

A kisebb /12/ betűvel írottak:

 

1.     Abafi: Figyelő, 1876 és 1878 évfolyamok

2.     Angyal D.: Kölcsey minden munkái. IX. Franklin. 1887

3.     Angyal D.: Kisfaludy Sándor összes művei, VIII. Franklin, 1893

4.     Badics F: Bajza J. összegyűjtött munkái, VI. Franklin, 1900

5.     Bánóczy J: Kisfaludy Károly Minden munkái VI. Franklin, 1893

6.     Busa M: K.F. utazásai, Széphalom, 1995

7.     Eötvös J: Összes munkái, XX. levelek, Révai, é.n.

8.     Fábián I: Írók levelei, Egyetemi nyomda, 1938

9.     Ferenczy L: K.F. A nagy titok, válogatás, Kozmosz, 1986

10. Horvát I. és Ferenczy J. levelezése, MTA, 1990

11. Merényi O: Berzsenyi levelei Kazinczyhoz, Debrecen, 1942

12. Szvorényi J: Vitkovics művei, VIII. levelek, Aigner, 1879

13. Toldy F: Irodalomtört. Olvasókönyv, Atheneaum, 1876

14. Váczy J: Kazinczy levelei, válogatás, Szent István K. 1907

15. Vass B: Horvát I. életrajza, MTA, 1895

     16. Zoltvány I.: Guzmics életrajza, Bp. Franklin 1884

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                   KAZINCZY A HÁLÓN

 

Tartalom

  Kazinczy a Nyugatban

  Kazinczy és a művészet

            1902. 3. Régi magyar mecénások

            1903. 1. Balkay Pál

            1911. 6. Balkay Pál instanciája

            1903. 4. Nagy Sámuel

            1903. 5. Donát János

            1904. 3. Rombauer János

            1904. 3. Czetter Sándor

            1904. 3. Pongrácz festő

            1904. 3. Erős Gábor rézmetsző

            1904. 4. Richter – Manschgo

            1904. 5. Kazinczy és Ferenczy

            1904. 6. Neygass festő

            1905. 1. Krafft Péter Zrínyi képe

            1906. 2. Vandza Mihály diszletfestő

            1906. 5. Schmelzer szobrász

            1906. 6. Lochbicler festő                    

            1907. 2. Schorn festő

            1907. 6. Kazinczy és Oeser

            1907. 6. Ehrenreich Ádám

            1908. 2. Levelezése művészekkel

            1908. 2. Kassai képírók

            1908. 2. Hesz Mihály és Kazinczy

            1909. 6. Rohn: Arcképcsarnok

            1910. 6. A Nehauser testvérek

            1912. 2. Kärling Tóbiás

            1913. 1. Széphalom építőmestere

            1913. 2. Bellaágh József

            1915. 8. Rombauer János

            A Zrínyi-kiadás illusztrációi

            Békési: Csokonai megvalósult Zrínyije

            Kis Farkas G.: Kazinczy Zrínyi jegyzetei

            Madách rajzmestere

            Árnyképek a 18-19. században

 

  Kazinczy szellemisége, irodalmi munkássága

 

            1994. Batsányi-Verseghy-Kazinczy

            1996. Fried: Az érzékeny neoklasszicista

            Geszner Idylliumi

            1997. Sebestyén: Debreceni Grammatica

            1999. Levelezése Jósika Jánossal

            1999. Kölcsey Daykáról

            1999. Folyóirat-kritika

            2000. Hász Fehér Katalin: Kánonépítés Kazinczynál

 

                        Közjáték /Hász Fehér közbeszól/

 

            2001. Kazinczy körül

            2001. Kazinczy Yorick-fordítása

            2002. Kazinczy a kismester

            Weöres: Három veréb…

 

            2002. Németh: Pályám emlékezete

            2002. Orbán: Pályám emlékezete

            2002. György: Pályám emlékezete

 

               Hőgye: Kazinczy Ferenc utazásai

            Kováts: Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Váczra

            2003. Margócsy: Verseghy Aglájája

            Bartzafalvy Szabó Dávid: Szigetvárt klastromi története

            Margócsy: Barczafalvi Szigvárt fordítása

            Bodor Béla: Szigvárt Xavér költeményei

            2003. Hász-Fehér Katalin: Dayka-Berzsenyi kanonizáció

            Takáts József: Az irodalmi image formálása /Dayka-kanonizáció/

            2003. Bódi Katalin:…a francia és a magyar levélregény

 

   Kazinczy szabadkőművessége

                        Kupán: Kazinczy az első nagy szabadkőműves

                        Benedek: Könyv Kazinczy szabadkőművességéről

                        Schön: Nemzeti intézményeink

                        Berényi: A szabadkőművesség a magyar nyelvért

            Vörös: A newtoniánus kozmológia

            2002.Simonyi: A fizika kulturtörténete

 

  Sárospatak

            Dienes: A sárospataki tanárok hatása

            2002. Nagy J.: A kollégiumi kultúra

            Komáromy: A pataki diákévek

            A Magyar Tudós Társaság és Sárospatak

 

            Baránszky: A regény meghonosodása

            Kunáné:  Kazinczy valláskritikája

            Az ateista Kazinczy

            2004. Tóth O: A nagyszerű krtikus és a kis/szerű/ poéta

 

A költő Kazinczy

 

            Gergye: Kazinczy és a gráciaköltészet

            Kováts: Új Poétai Gyűjtemény /Miskolc/

            Kazinczy-versek CD-n

            Kazinczy művek fordítása

           

 

Nemzedékváltás

 

            2004. Németh: A költőfejedelem és a szürke eminenciás

            2004. Rászlai: A széphalmi ízlés távlatai

            Erdélyi: A Pyrker-pör

            Debreczeni: A felvilágosodás korának magyar irodalma

            2005. Kazinczy az ÉS-ben, Győre Balázs emlékezése

 

Kazinczy és a pedagógia

 

            Kazinczy  pedagógiai vállalkozása

            Kováts: Oktatás Kazinczy szellemében

            Fehér: Vita Pestalozziról

 

Kazinczy és a színház

 

            Kiséry : Nádasdy /és Kazinczy/ Hamletje

            Kassa szinházi élete

            Gragger: Moliére első nyomai,  1909

            Babiczky tv-filmje a Fogságom naplójából

 

Kazinczy életrajzai

 

            Mészáros Istvántól

            Magyar irodalom, ELTE, K.F.

            Czupy György: A magyar reformkor előfutárai

            Kazinczy olaszul

 

Kazinczy és a felvilágosodás sajtója

 

            Magyar Museum

                 Előbeszéd

                 Első negyednek foglalatja

            Orpheus; Bevezetés

            Hazai Tudósítások

            Erdélyi Múzéum

            Tudományos Gyűjtemény

            Felső Magyar Országi Minerva

            Régi hírlapok

 

Könyvei, könyvtárak

 

            Teleki könyvtár

            Ráday könyvtár

            Magyarországi könyvtárak

            Pápai Páriz emlékkönyve

            Sándor István és a Magyar Könyvesház

Váczy: Levelezés-kötetek adatai

Balogh-Tóth: Magyar leveleskönyv, I.- II. 2001

 

Művelődéstörténet

 

            Alszeghy: A könyv és olvasója

            Kulcsár: Olvasóközönségünk 1800-ban

 

Kazinczy az irodalomoktatásban

 

            Puska

            Orlovszky: Irodalomtörténet

            A felvilágosodástól a romantikáig

            Tanszéki programok: Elte, Eger

            Busa M.: Bibliogáfia

 

Beszélgetések

 

            Dávidházi Péterrel

            Fried Istvánnal

 

Névmutató

Utószó

 

 

 

Megjegyzés. Bőségesen szedhető le a hálóról vers és próza. Gyűjteményünk a róla szóló írásokat tartalmazza. A szövegeket rövidítve közlöm, azokhoz levélrészleteket csatolok

 

Kazinczy a Nyugatban                     

 

A Nyugat folyóirat a hálón elérhető, a Kazinczyval foglalkozó írásoknak csak a szerzőit közlöm.

Kuncz Aladár recenziója Váczy Kazinczy könyvéről, 1909

Kuncz Aladár, 1913

Krúdy Gyula, 1923

Túróczy Trostler József, 1930

Hevesi András, 1931

Szerző megnevezése nélkül 1931

Tamás Ernő, 1932

 

 Kazinczy és a művészet

 

Művészet, megjelent 1902 – 1915 között, évi 6 alkalommal. Szerkeszti: Lyka Károly. A folyóiratból vett közleményeket a témához kapcsolódó, egyéb forrásból származó írásokkal egészítettem ki.

 

1902. 3. Régi magyar mecénások közül Ráday Gedeont Kazinczy bíztatta, hogy necsak könyveket, hanem képeket is gyűjtsön. Nagy nehezen vette rá arra, hogy Ráday lefestesse magát. Kazinczy szenvedélyes gyűjtő volt, maga is rajzolt és festett. Ezt családja nem vette jó néven. Özvegye írja később, kölcsönkérő levelében:

Vagyonát elliterátorkodta, picturákra, gravure-ökre költötte, hazája izlését óhajtva emelni…

A tudós társaság mellett szépművészeti akadémia eszméje is foglalkoztatta Kazinczyt. A terv nem sikerült, a tudós társaság első titkárául pedig nem Kazinczyt, hanem a kisebb érdemű Döbrenteit választották meg.

 

1903. 1. Balkay Pál festővel Kazinczy hosszú ideig volt kapcsolatban. Dessewffyhez 1810-ben írt ajánló levele előtt ír róla Rumy Károly Györgynek. Az 1808.10.27-i levélben Kazinczy megemlíti, hogy Kreutzinger róla készített portréját Balkayval másoltatja.

Cserey Farkas > K,  1808.11.19: dolgoztasson Balkayval az ő számára is. 1808.12.8-án Kazinczy újra ír Rumynak Balkayról: mikor bécsi lakásában járt azt sikeres másolatok díszítették.

 K > Döbrenteinek,  1810.05.05: Balkay Kazinczynál időzik. „Miolta itt van, Kreutzinger képét copirozza és a Geszner Salamon rezei közül Lédát a hattyúval dolgozza vászonra. Ezzel csaknem egészen kész. Nyert Széphalom a kép által, oly szép a Balkay Lédája”. Később változott Kazinczy véleménye. K > Döbrenteinek,  1810.11.19…” Ne tudassa az úr vele, amit mondok; ő nem szerencsés portraitirozo.”

1912-ben már Donát Kazinczy kedvence, aki szintén másolta Kreutzinger képét. Egy évvel később Rumynak ismét dícséri Balkayt. Az 1903-ig megjelent Kazinczy levelezésben 1813-ban történik az utolsó említés Balkayról.

 

1903. 5. Donát János arcképfestőről több levelében szól Kazinczy. Először 1806. 05. 29-én Cserey Farkasnak írt levelében ajánlja, hogy Bécsben keresse fel. 1812.11.10-én Horvát Istvánnak írja: „Donát a képet szerencsésebben kezdette, mint minden más festő, aki valaha festett. Meglehet, hogy a kép oly szép, mint a Kreutzingeré nem lesz, de bizonyosan inkább fog hasonlítani hozzám, mint akar az…

1812.12.20: Helmeczynek: „Te is kihalhatsz minekelőtte nagy céljaidat elérnéd. Hadd bírják akkor barátaid képedet” és ajánlja Donátot… 1814. 08.08. Pápay Sámuelnek: „ennél a szép lelkű öregnél még nem volt Magyar országon találóbb festő.” Donát elhunytát feljegyzi a Tudományos Gyűjtemény is / 1830.12.12/

 

1911. 6. Balkay Pál instanciája /kérvénye/ adóügyben készült és Eger levéltárában találta a szerző. Ennek azért örült, mert korábbi kutatásai során kevés adtot talált az akadémiai festőről. Tárkányi Béla naplójából: „1842. dec. 12…a megyegyűlésen Kazinczy Ferencnek Balkay Pál egri festészhez írt 30 eredeti levelét másolat végett megkaptam”. A levélmásolatok sajnos eltüntek.      BARKÓCZY E.

 

 

1903. 4. Nagy Sámuel rézmetsző életrajzi adatait Kazinczynak köszönhetjük. Erdélyi leveleiben említi, hogy 1810-ben Nagy Sámuel a kolozsvári ref. kollégium rajztanára volt. A művészet több ágában törekedett jártasságra. Kazinczy szerint az polihisztorsághoz vezet, minél pedig nincs veszedelmesebb.

Döbrenteinek a Művészetben említett levele:

 

Döbrentei > K,  1811.03.16…Tegnapi levelében olvasom Kiliánnak, hogy gróf Török Lajosnak s Viczaynak egy egy melyképét küldi. Én megvallom, azt gondolám, hogy több exemplár jö. Ha nem jő, nem vehetem hasznukat a Múzéumban, mert Nagy Sámuel nem gondolom, hogy metszene számomra…

 

Idézi a Művészet a következő levelet:

 

K > Kis Imrének,   1811.06.27…Sok magyar művészt ismerek, aki félig vagy addig sem teszi meg az utat s magát valaminek véli…ilyen Nagy Sámuel…

Még további öt levélidézet található a Nagy Sámuel ismertetőben

 

 

1904. 3.  Adatok Rombauer János életéhez.

 

Kazinczy Kis Jánoshoz 1825. 02. 23-án írt leveléből tudjuk meg, hogy régi az ismerettség Rombauerrel, aki mint jómódú művész jött haza 20 éves szentpétervári tartózkodásából. A nyughatatlan művész szabadkőműves is volt, de 1802-ben a páholyból kiléptették, feleségétől elvált. Lefesti Kazinczyt, aki büszkélkedik: Rombauer úgy szóla a mesterség felől, mintha én is festő volnék.

 

1904. 3. Czetter Sándor Kazinczyval még tanulókorában ismerkedett meg, amiről egy bécsi levél tanuskodik. 1802.10.31-én Kazinczy azt írja Virág Benedeknek, hogy Czetter rajzolásait küldje el hozzá. Kazinczy kérésére Csokonai Czetterrel festeti le magát, majd ennek alapján készíttet rézmetszetet / Csokonai > Kazinczyhez,  1802.12.26. /

Kazinczy 1810.02.25-i Rumynak és 1811.04.19-i Sárközy Istvánnak írt levelében emlegeti Czettert.

 

1904. 3. Pongrácz festő Kazinczynak két levelében fordul elő. Munkájával nem volt megelégedve, ezt 1805.09.01-i,  Kárner Lászlónak küldött német nyelvű levelében említi.

 

1904. 3. Erős Gábor rézmetszőről Kis Imre ír Kazinczynak 1809-ben abból az alkalomból, hogy a festő megfordult a debreceni vásárban. A továbbiakban Kis beszámol arról, hogy Erős nyomdát akart szerezni, majd jegyzőségre pályázott. A nyomdászati engedélyt nem kapta meg, mert mint a Magyr Kurirban 1815.01.23-án olvasható nekrológ írja: „ minden jeles próbatételeit a betűmetszésre, öntésre, nyomtatásra…abbahagyta…” Így ért véget 36 éves korában annak a magyar rézmetszőnek az élete, ki már deák korában nagy figyelmet keltett atlaszaival.

 

1904. 4. Richter – Manschgo

 

Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből c munkában nem található a két arcképfestő. Kazinczy Szeder Fábiánhoz írt 1828.11.22. keltű levele nyomra vezet:

„Richter pesti festő a Leopold utczán…engem feste, s képemet en profil hírem nélkül kőre metszette. A munka durvácska, de a rajzolat igen jó, s képem minden barátim itéletek szerint el vagyon találva…Czuczor barátunkat is ő festette…”

”Thewrewk barátom nov. 10 d. érkezek meg hozzám Manschgo festő utitársával. Patakon sokakat feste…nálam feleségemet olajban en miniatűre, lyányomat aquarellben…”

Ponori Thewrewk József Dűrerről írt dolgozata 1844-ben jelent meg németül Pozsonyban. A Művészet szövege így folytatódik: „Manschgoról nem tudok felvilágosítást adni, hálára kötelez, aki rávezet a nyomra…” /Mind a két festő megtalálható a Művészeti lexikonban, 1967. B.G./

Kazinczy becses művészettörténeti adalékokkal telt levele a pannonhalmi kézirattárban található. Megjelent az Irodalomtörténeti Közleményekben. REXA DEZSŐ

 

1904. 5.  Meller S.: Kazinczy és Ferenczy

 

Kazinczy hamar tudomást szerzett a Rómában dolgozó magyar szobrászról, Ferenczyről. Hozzá írt két levele a Ferenczy-hagyatékból került elő.

K > Ferenczy Istvánnak,  1825.01.04…Hébénknek egy recensióját készítettem, de az nyomtatva nem lesz, míg meg nem irod, javítsam-e itéletemet…”…az egymástól távol álló szelíd szemöldök deríti fel azt a szép arcot! S a gazdag hajfürtözés…”

Néked ki ad munkát, és mit csinálsz; igen azt, hogy visszakészülsz Rómába. Csak addig ne menj, míg én megláthatlak…te tudod, hogy a plasztika a természet helyett újat mást, egy szebbet, egy varázst ad. Így adád te a Csokonaiét…

K > Ferenczynek,   1828.08.19…társamtól hallám Tornán, hogy fejem már gipszben le vagyon öntve. Neked köszönöm, hogy halhatatlanná tevél…

 

K > Fáy Andrásnak,  1830.06.22…Az én egyik nagy kevélységemet,  Ferenczyt, méltóztassék uramöcsém nagyon tisztelni nevemben, s kérni, hogy engemet szeretni ne szűnjön meg; én őtet bizony nem fogom…

 

1904. 6. Neygass festöről 1811.11.06-i levelében ír Kazinczy Szentgyörgyi Józsefnek. Drága és csillogó ruhákat fest. Portréfestéshez nem őt, hanem a bécsi Fügert vagy Kreutzingert tartja alkalmasnak.

 

1905. 1.  Kazinczy és Krafft  Péter Zrínyi-képe

 

Kazinczynak „ A Szigethy hős Zrinyi képe eránt. 1824.” c. írásában olvasható: A Hébe kiadója engem szóllíta fel, hogy Zsebkönyve számára dolgoznám a Szigheti hős Zrínyi Miklós Biographiáját; s most midőn ezen Biographia íve elhagyá a sajtót, közli azt velem, a hős képével, melly Hébéje homloklapja mellé fog tétetni…a réz Zrínyi Miklóst adja ugyan, de nem aki Szigethnél, hanem aki a krusaneci erdőben veszett; nem a nagy hőst, hanem a nagy hőps unokájának fiját…a Poétát…olly botlást tétetének Krafttal, mellynek kell megigazítatnia…

Kazinczy közreműködésével sikerült elérni, hogy Krafft nem a Rahl által metszett és a költőt ábrázoló képét vette alapul, hanem a műhöz illő „Zrínyi kirohanása” néven ismert képet készíthette el.                        ESZTERGÁR  LÁSZLÓ

 

1906. 2. Vandza Mihály díszletfestő és rézmetsző Kazinczy 1807.04.24-i, Ferenczy Lajosnak írt levelében fordul elő: „…festése nagy dícséretekkel kürtöltetett ki az újságokban…Vandza még kezdő s olyanról a dramatica-festésben sokat várni nem lehet…Neuhauser…felőle úgy szólott, mint középszerű fejről.” Később Kazinczy a festőt felkeresi Bécsben. Díszletfestő tevékenységéről Döbrentei ír Kazinczynak 1811.05.20-i levelében: „Az ő festése felől, ha jónak lehet is mondani, ne képzeljen a Tekintetes úr magas művészi ecsetet…”  Kazinczy egy levelében írja: „Sok magyar művészt ismerek, aki félig vagy addig sem teszi meg az utat…Ilyen Vandza…  NEMÉNYI

 

1906. 5.  Schmelzerrel mellszobrot szándékozott készíttetni Kazinczy 1816-ban. Erről az Erdélyi levelekben is említést tesz. A szobrászt Bethlen Lajos hozta Bécsből.

 

1906. 6. Lochbichler festő Révai Miklós képét Szana Tamás említi, kritikai megjegyzés nélkül. Kazinczy Horvát Istvánhoz írt 1815.09.24. levelében viszont megjegyzi, hogy Donáttal újra kellene festetni a képet. „ a vékonytestű ember képéből vegye le azt a sartosságot /?/, mellyet mindenik orcája, de kivált a jobbik mutat. Az ő húsa nem zömök volt, hanem nyálkás inkább s a kép éppen ellenkezőt mutat.” Kazinczy Báróczyról készített életrajzában szó esik Lochbichlernek egy oltárkép másolatáról. A másolat Raphael Transfiguraciója.

 

1907. 2.  127.-144.old.  Schorn festő Berzsenyi képe

 

Berzsenyi képének festésekor említi Kazinczy levelezésében a selmecbányai születésű Schorn festőt. A költőről miniatürt festett.  Kazinczy megdicsérte Schorn munkáját.

 

1907.  6. Bayer József: Kazinczy és Oeser

,

Kazinczy nagy műbarát és kiváló műértő is volt. 1777-ben a Belvedereben jár, így emlékezik erre: mi lehetek vala, ha Bécsben, Parisban vagy Rómában születtem volna! Öt napi bécsi tartózkodása alatt annyit bújta a Belvedere termeit, hogy elfelejtette megvenni Gessnert.

Oeser rajzait Pesten látta először, később levelezésben állott vele. A közelebbi barátságnak gátat vetett fogsága. Oeser a 18. század kalandos alakja. Kazinczy Oeser három képét ismeri hazánkban: egy oltárképet  a pozsonyi kath templomban; egy csaknem 3 lábnyi magasságú képet a saját tulajdonában; egyet a kassai szenátornál.

Kazinczy Klopstock Messiását művészileg is méltó formában akarja megjelentetni. Címképet szándékozik festetni a műhöz, erre Oesert kéri fel. 1794. évi levelében Oeser azt válaszolja, hogy Klopstock barátja, számára az ajánlat kellemes. Végülis a kép elkészül és kalandos úton jut el Kazinczyhoz. A kép nem felel meg várakozásának, de az  mégis Oesertől, „egy közbecsülésben álló magyar művésztől van”. Kazinczy a képet Bécsben metszette Kiningerrel. /Erre  a Kazinczy-levelezés II. és III. kötetében található több utalás/

 

1907. 6.  Ehrenreich Ádámról azt tartja Kazinczy, hogy nem egyéb, mint pecsétnyomó rézmetsző. Vele dolgoztatott Trattner Mátyás, bár igényes munkát nem mert rá bízni. Révairól készített képéről úgy vélekedtek, hogy Ehrenreich nem tud rajzolni.   BAYER J.

 

1908. 02. 124 – 144. old. Kazinczy levelezése művészekkel, arcképei

 

Az MTA kiadásában, Váczy János előszavával és kommentárjaival jelent meg Kazinczy leveleinek tizenhatodik kötete. A 650 oldalas gyűjteményben számos olyan levél található, mely régi művészeti törekvésekre figyelmeztet és a régi magyar művészeti viszonyokról nyújt igen hasznos tájékoztatást. Kazinczy úgy képzelhető el, mint egy nagy műveltségű, lelkes, nemes ösztönű riporter, aki kora életének minden nevezetesebb mozzanatát feljegyzi. Mások is szívesen közölnek vele ilyeneket. Művészi kérdésekben éppen olyan döntő forum Széphalom, mint irodalmiban vagy nyelvészetiben. Kazinczy levelezésben állott Magyarország majdnem összes művészemberével, rajtuk kívül számos bécsi, lipcsei, berlini és prágai festővel. A magyar művészeket személyesen ismeri. Írótársait figyelmezteti portréik elkészítésére. Ő már gyermekkorában láthatta képmását művészi festmény alakjában. 1819-ig nem kevesebb, mint 23 arcképe készült, festmény és rézmetszet, kicsi és nagy, hazai és külföldi egyaránt.

 

1908. 2. Kassai képírók a XIX. században.

Kassa művészeti élete szoros kapcsolatban volt a bécsi képzőművészeti akadémiával. Ennek igazgatója Schmutzer, akit Kazinczy így jellemzett: „nagy mester a vonásos metszésben”. Schmutzer vezetésével képezte magát Simay Kristóf, a kassai normális iskola rajztanítója. Simayt ugyancsak nagyra tartotta Kazinczy. Rajztanító volt Kassán Bellaágh József, aki Kassa építőmestere posztot is betöltötte. A kassai múzeum és levéltár őrzi több rajzát. Bellaágh tervezte az Erzsébet egyházban a „szomorú kőoszlopot”, 1847-ben József nádor rekvieme alkalmából.

 

1908. 2.  Bayer József: Hesz Mihály /1768 – 1830/ és Kazinczy.

A magyar születésű bécsi képíróról úgy emlékezik meg Kazinczy 1810-ben írott egyik levelében, mint aki a képírásban mestere Balkay Pálnak, Nagy Sámuelnek, Marczinkey Eleknek, Vándza Mihálynak és Kis Sámuelnek. Hesz Mihállyal foglalkozik a Tudományos Gyűjtemény 1818. IV. 140 –141. száma „A Honnyi Mívészek Esmertetése” c. rovatában.

 

K > Döbrenteinek,  1810.05.05….Balkay Pál úr köszönti az urat…Nagy Sámuellel, az erdélyi rézmetszővel és Marczinkey Elekkel, Vándza Mihállyal és Kis Sámuellel együtt tanulta a képírást Bécsben magyar születésű Hess Mihály prof. alatt. / Váczy a levél jegyzetében ismerteti a Kazinczy által említett képírók munkásságát. Utal arra, hogy Hess a VIII. kötet 424-425. oldalain is előfordul. B.G./

 

1908. 4.  Bikfalvi Koréh Zsigmond

 

Drámafordítással is foglalkozott. Mint festőről Földi János emlékezik meg 1791. 06. 04. Kazinczyhoz írt levelében, érdeklődvén micsoda ember. Kazinczy 1791-ben látta Koréh Horváth Ádámról készített képét. Tetszett neki a kép ornamentikája., Az arckép szinte mellékessé válik az ornamentika mellett. „Ha egészen eltalálta-e a képedet – írja Kazinczy Horvátnak – azt mások itéljék meg: elég az, hogy én ebben is reád ismerek…Aki gáncsolni fogja, gáncsolja Kórét, a festőt, ne pedig a rézmetszőt.”                                                          BAYER J.

 

1909. 6. Rohn: Hírneves magyarok arcképcsarnoka

Rohn munkája két részből áll: a régiek arcképei, közöttük Martinuzzi György, Zrínyi Ilona, Wesselényi Ferenc, Zrínyi Miklós. Az újabbak: Vörösmarty, Deák, a nyelvújító Kazinczy , a zongoraművész Liszt Ferenc…Ugyancsak Rohn adta ki a „Hírneves egriek arcképcsarnoka” c. munkát. Itt található Pyrker László és a szerb származású költő, Vitkovics Mihály, a nyelvész Szvorényi József.    N - 308

 

1910. 6. A Neuhauser testvérek

Midőn Kazinczy 1816-ban Kolozsvárott járt, megemlíti, hogy a normális iskolában „prof. Neuhauser, testvére Ferencnek, a szebeni professzornak” volt rajztanítóként alkalmazva. Neuhauser Ferencről a Trausch Schriftsteller Lexikon mint szebeni rajztanárról emlékezik meg. A Wurzbach lexikon azonos nevű nagyszebeni rajztanítóról tesz említést.

Kérdés, hogya két lexikonban említett személy azonos-e? Kazinczy levelezésében /IV. kötet, 563 oldal/ Neuhauser Jánosról esik szó. A Neuhauser testvérekről eddig előkerült adatok eléggé  ellentmondásosak, további kutatás szükséges, amihez támpontot nyújthat a Kazinczy-levelezés.

 

1912. 2. Kärling Tóbiás több olyan festményét említi Kazinczy levelezésében, melyekről eddig a festő életírói nem emlékeztek meg. Ilyen Berzsenyiről festett képe. A képpel sem Berzsenyi, sem Kazinczy nem voltak megelégedve. Ennek ellenére Kazinczy megrendelte a festőnél Rákóczy Ferenc képének másolatát. A Dessewffyről festett kép kissé önkényesre sikerült, mivel a festő kedveskedésből szépített a képen.

 

1913. 1. Széphalom építőmesteréről Kazinczy 1810-ben, „Széphalom és házi dolgaim” c. feljegyzésében ír:

Anyám félt a soha ki nem elégíthető újhelyi Bossi kőmívesmestertől s úgy hagyta, hogy a munka Radi Károly pataki építőmesterre bízattassék. Épületemnek ez leve szerencsétlensége…a szobák eltévesztett szeglettel épültek. Élhetetlen és felette szótalan ember volt; ha megjelent munkásait megtekinteni, úgy nem szólott, mintha kamalduensisi barát lett volna; s így az épület roszul is épült, többe is került…1791. május 16-ikán tették le az első fundamentum kövét. Télben 1791. a fedél is tökéletesen elkészült                                                                    K.L.

 

1913. 2. Bellaágh József. . 78-79.old. /K> Bellaágh levelet amit a Művészet közöl -  a 23. kötetből iktatom be. A kötet jegyzete megemlíti, hogy a levelet Kemény Lajos közölte a Művészetben. B.G./

Bellaágh a kassai normális iskola rajztanítója, 1781-ben született Pesten. 1802-től 1869-ben bekövetkezett haláláig élt Kassán. Nemesi konviktusban, magán-leányiskolában tanít, rajzon kívül zenét is. Kazinczy levele mutatja, mnnyire becsülték Bellaághot.

 

K > Bellaágh,  Széphalom, 1815.12.15.

Különös bizodalmú, Drága jó Uram, Professor Ur,

Az ifjú ember úgy tanulja ismerni és szeretni a mesterségeket, ha szép remekeket lát, és ha van barátja, aki kimutatja, mit lásson ezekben. Ez bátorít engem arra, hogy az Urat, Prof, Urat arra kérjem, hogy Szemere György és Péter öcséimmel a Balkay darabjait látatni, és nekik holmit kimutatni, magyarázni méltóztassék. A két ifjú jól tanult, nyelveket is s poétákat tanult s így inkább fogja érezhetni, mi szép…ami mesterségben szép, azt ezen a földön csak Fáy János és én érzenénk. Én egy hónap óta nem látok egyebet, ha szememet behúnyom, mint a Furinoi szemeket…

 

1915. 8. Rombauer János 1827-ben festette le Kazinczyt, feltehetően nem ez az utolsó képe róla. A képet a festő unokaöccse az Akadémiának ajánlotta fel, de nem került oda. Bayer J. szerint talán még ma is /1815/ a festő rokonainak bírtokában lappang.

 

 

Laczházi Gyula: Zrinyi, Darfmeister, Krafft, Kazinczy. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.

 

Csokonai kezdeményezte Zrinyi műveinek kiadását és a könyv címlapjára a fenti festők képeit szánta. Csokonai korai halála miatt terve nem valósult meg. Zrinyi Miklós minden munkáit Kazinczy adta ki.

Kazinczy nemcsak kiadója Zrinyinek, hanem részese annak a művészeti vitának, amely a Peter Krafft által festett, Zrinyi kirohanását /tehát nem a költő képét/ ábrázoló festmény körül bontakozott ki /költő helyett hadvezér/. Kazinczy érdeme, hogy a várvédő és a költő portréja nem keveredett össze. Közreműködése révén a hiteles ikonográfiai ábrázolás valósult meg, nem csorbult a történelmi hűség. A vita K > Csereynek, 1824.10 és 1824.12.21. leveleiből rekonstruálható.

 

K > Jankovich Miklósnak,   1824.04.19…Zrinyinek nevét hallván nekem minden vérem megpezsdül…Szebb magyar írót én nem ismerek a régiek közül, s szeretnék tanítványa lenni Sallustban. Ismered-e egy nem versekben írt munkáját, melyet én Hadi Tudományoknak neveztem…Ott is kimutatta foga fehérjét hogy a németet / a közellakót/ nem szerette. A Censura azt most meg nem engedi, hogy kiadják: de az idők változnak, s az effélét jó fenntartani. Kérlek tehát, méltóztassál a kincs birtokába eljuttatni…

 

 

 

Békési Gábor  /PhD-dolgozat/  Csokonai megvalósult tervezete: Kazinczy Zrínyi kiadása. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.

 

Több mint két évtizedes munka után, 1816-ban jelent meg / 1817-es dátummal/  Zrinyinek Minden Munkáji, két kötetben. Kazinczy Csokonainál korábban kezdett érdeklődni Zrinyi iránt, de a kiadás koncepciójának – ami fennmaradt - elsősége Csokonaié. Terve megvalósítását korai halála /1805/ akadályozta meg. Kazinczy merített Csokonaiból  / egyes megitélés szerint plagizált/, de tervét meg is változtatta. A kérdéssel a Levelezés XII /447/ és XIII. /13/ foglalkozik. Békési szerint a kiadó Trattner sűrgetése miatt látjuk a könyv élén a várvédő Zrinyi Miklós és Zrinyi Péter portréját.

 A Zrinyiász ketté van vágva a két kötetben:

            I.  Zrinyiász,   1 – 10 ének

            II. Zrinyiász,  11 – 15 ének, Elegyes versek, Idylliumok, A török áfium…

A Zrinyi-kiadás történetével a Csokonai-levelezés 1999-es kritikai kiadása is foglalkozik.

            A Szigeti veszedelmet Kazinczy nevezte el Zrinyiásznak.

 

Zrínyi-illusztrációról szól a Művészet 1905. l. számában levő írás is, ami a két Zrínyi ellenkező értelmű  /a hadvezér helyett a költő/ felcserélésének majdnem bekövetkezéséről szól. Laczházi /l. fentebb/  feltehetően nem olvasta a Művészet e tárgyú írását. B.G.

 

Kis Farkas Gábor: Kazinczy Zrínyi-jegyzetei. Irodalomismeret, 1999. 1.-2.

 

A 19. század első évtizedében igény támadt új Zrínyi-kiadásra. Döbrentei és Kazinczy jelentkeztek a feladatra. Trattner először Döbrenteivel állapodott meg. Kazinczy Döbrenteinek 1815.02.09-én írt levelében azt mondja a Zrínyiászról, hogy lelkes mű, de másolat. Kazinczy jegyzeteket készített Zrínyivel kapcsolatban. Ezek nagy része tartalmi kivonat, kisebb része nyelvészeti megjegyzések. Kazinczy többször idéz klasszikusokat /Vergilius, Horatius, Ovidius/ Zrínyi szövegének párhuzamául.

A nagy előkészületek ellenére a Zrínyi-kiadás végül bevezető és jegyzetek nélkül jelent meg 1816 nyarán. Kazinczy Trattnerre hivatkozik, aki nem várta meg a kézirattal. Másutt tervezte kiadni Zrínyi tanulmányát, ami végülis az eredeti terv szerint nem jelent meg. Jelen tanulmányhoz csatolt irodalom említi Kosjár Márton Kazinczy elfelejtett Zrínyi-értékelése c. munkáját. A közlemény az Itk. 1959-es évfolyamában jelentmeg.

 

 

Nagy Ervinné: Madách Imre rajzmestere

 

A XIX. sz. első felében fokozott érdeklődés mutatkozik meg a művészetek iránt. Bessenyei és Kármán nyomán előbb az irodalomra, majd a képzőművészeteke irányul a figyelem. Kazinczy a külföldi minták követését szorgalmazza. „Originál munkákat nem lehet reményleni, mert sem ízlés, sem anyag nem olyanok még, amilyeneket  kívánni a nagy művekben kell.”

Kazinczy még kívánatosnak tartja, hogy a festő Winckelmann és Mengs írásait is olvassa. A eredetiség igénye ezt a magatartást túlhaladja, de Kazinczy véleménye a kor közizlését határozza meg.

Madách Imre 1838 – 41 között festőtanár irányítása mellett készítette képeit. „Tanult piktor” lett.

 

Árnyképek  Történeti fotóeljárások Magyarországon    /fotomult.hu/

 

A kézzel készített árnyképek igen népszerűek voltak a 18-19. század fordulóján. Kazinczy és köre nagy tehetséggel művelte e műfajt. A foto elterjedése miatt az 1850-es években az árnykép fokozatosan háttérbe szorult.

 

 

Kazinczy szellemisége, irodalmi munkássága

/Tanulmányok Kazinczyról/

 

 

1994. Sorsvállalás és sorsközösség   /Vonzások és taszítások Batsányi és Verseghy pályaképében  /   Jászkúnság, 4. sz. 28-32. p.

 

Bevezetésként két levélrészlet:  / B.G./

Kazinczy > Szentmiklóssy Alajosnak,  1815.01.17…Batsányi és én barátok soha nem lehetünk; karakterünk egészen ellenkező, de ízlésünk sem egyezett soha s most még kevésbé.

 

Horváth Ádám > Kazinczynak,  1817.03.02… jobb teveled távolrul békélni; mert szemben szorosabb kötelességű barátoddal s valaha rabtársaddal is, Verseghyvel igen gorombán bántál. Ő nála hát nem erőlködtem többet…

 

…Batsányi kritikai kiadása 1953-61 között jelent meg. Verseghy kiadatlan írásai  a 70-es, 80-as években sorra jelentek meg. Kettejük személyes kapcsolata az 1780-as évek közepére tehető. A volt pálos szerzetes ekkor ismerkedik a felvilágosodás eszméivel. Feltehető, hogy a fiatalabb Batsányi látta el Verseghyt könyvekkel. Batsányi bíztatására 1790-ben lefordította Verseghy Millot: A világnak közönséges története. A régi nemzetek c. munkáját.

Megjelenését a klérus megakadályozta.

Batsányi hamarosan Kassára költözött, ott sem feledkezett meg nála 6 évvel idősebb barátjáról. Verseghy előbb korrektora, majd munkatársa lett a Kazinczy, Batsányi és Baróti Szabó szerkesztette Magyar Museumnak. Kazinczy közvetített Verseghy ügyében Ráday Gedeonhoz, aki a lapot gondozta. Verseghynek sorra jelentek meg – a már Kazinczy nélkül szerkesztett – Magyar Museumban esztétikai tanulmányai.

A kassai Magyar Museumnál végzett közös munka megmaradt Batsányi emlékezetében: Levél Szentjóbihoz c. vers..Hová lett Verseghy s mint van?  Versegi, kit szeretünk…Nyert-e vagy elvesztette perét?…A cenzor Verseghy Millot-fordításáért egyházi büntető eljárást indított, támadta a Teremtésről írt tankölteményét. 1794.február 18-án Batsányit a Helytartótanács a kassai magisztrátus felügyelete alá helyezte, hivatalát vesztette és a Magyar Museum öt évi /1788 – 1793/ fennállása után megszűnt.

A viszonylag felvilágsodottan uralkodó II. Lipótot a szabad gondolatot otrombán elfojtó I. Ferenc követte. Batsányit, majd Verseghyt is letartóztatják. A felségsértési és hazaárulási perrel részletesen foglalkozik többek között Kazinczy Fogságom naplója c. munkájában. Batsányi és Verseghy az együtt töltött nehéz napokban műfordítási vetélkedőt folytattak. Schikaneder egy versét fordították le. Szabadulása után Batsányihoz írt verset Verseghy…”ki tégedet / míg él, akármely sors kövesse, / állhatatos szeretettel említ.”

Egyikőjükkel sem túlzottan rokonszenvezett Kazinczy – állapítja meg a Jászkúnság tanulmányírója. Idézi K > Kis Jánoshoz,  1807. levelet:  „Verseghynek Aglájája éppen szemem eleibe akadt és így kiírok neked belőle egy darabot, melyet Batsányira nem faragott, hanem kalapált…s azt az idétlen szüleményt osztán még versei közé is felveszi…” Batsányi hazájától messze szakadt. A magyar irodalomról szóló francia nyelvű írásában a 18.sz.. legkiválóbb költői között említi Verseghyt

 

1996.   Fried István: Az „érzékeny”neoklasszicista ,  Békési G. – Sváb A. receziója, Új Holnap

 

A Kazinczy Ferenc Társaság a tanulmánykötetet az író halálának 165. évfordulójára jelentette meg. A kötet 10, korábban már megjelent írást tartalmaz..

K.F. Helikoni virágai : Szentjóbi, Horváth Á., Verseghy, Földi, Ányos Pál, Ráday Gedeon, Dayka és maga Kazinczy. K-nak azt a törekvését mutatja be, mely az alkalmi költészet nyűgeitől akarja megszabadítani az ódát, művészibb költészetet szeretne.

Vörösmarty és Kazinczy Lobkovic fordításai  az egyik oldalon a hidegebb, racionálisabb, a klasszicizmust követő Kazinczyt, a másikon az új, K-hoz képest korszerű, a romantikus színekkel élő Vörösmartyt mutatja be.

K.F. színházi törekvései c. munkában a Hamlet magyar nyelvű tolmácsolásának változatai találhatók.

K.F. útleírásai –t emeli ki az életműből. Utal Busa 1996-os feldolgozására. Megállapítja, hogy a K-filológia még a levelezésből adódó roppant tanulságokat sem tudta teljes mértékben hasznosítani…

Goethe és Kazinczy  K. azon álláspontját emeli ki, miszerint Goethe megismertetését nem elméleti írásokkal, hanem fordításokkal lehet elérni…

A címadó Érzékeny K. azt vizsgálja, miért az érzékenység íróit fordította Kazinczy? Ezek: Gessner, Siegwart, Kayser, Miller….Kazinczy Gessner-fordításait többen elemezték, abból a szempontból, hogy sikerült-e az idillek hangulatát érzékeltetnie e fordítónak.

 A Bácsmegyeyről megállapítja, hogy nincs önéletrajzi rétege…

A „Fogságom naplója”  „szárazabb” filológiai kérdésekkel foglalkozik…

Kazinczy neoklasszicista fordulata  hangsúlyozza, hogy K.F. fogsága után „harmonikus továbbélésről van szó”…

Kazinczy és a képzőművészetek kiemeli a Dayka-portrét, amely arra hivatott, hogy  megvalósítsa a kép és a szöveg egységét. A kötet minőségét is az esztétikai élmény részének tartja Kazinczy…

K.F. olvassa Széchenyi István műveit cím arra utal, hogy Széchenyi elküldte a Hitel egyik példányát K.-nek. Fried idézi Kemény Zsigmondot: „Széchenyi elődje Kazinczy volt”.

 

Kazinczy Ferenc: Geszner Idylliumi. Magyar Pavillon. Régi Magyar irodalmi  szöveggyűjtemény

 

Bévezetés. Ezek az Idylliumok egynéhány kedvemre eltöltött óráimnak gyümölcsei: mert képzelődésünk s elcsendesedett elménk nem tehetnek kellemetesebb és megnyugottabb állapotba bennünket, mint midőn mostani rendtartásaink közül kiragadván az aranyidő lakosai közé helyeztetnek…gyakran kifejtem magamat a város szövevényei közül s magános vidékeket keresek…Elragadtatva gyönyörködésemben boldog vagyok olyankor, mint az aranyidő pásztora s gazdagabb, mint egy király.

            / Az Éjtzaka Gessnerből….. /

 

A Magyar Pavilonban Ráday-levelek is találhatók. Ezeket forrásaimból  bővebben idézem. B.G.:

 K > id. Ráday Gedeonhoz,  1785.08.27…Midőn én ezeknek a pásztori énekeknek által-fordítgatásokhoz fogtam, éppen nem volt szándékom, hogy idővel őket kieresszem kezem közül…egyedül önnön mulatságom s erőm próbálgatása volt ösztöne s célja törekedésimnek…Így folyt jó ideig csak gyönyörködtetésemre elkezdett munkám, midőn…Báróczy dicső példája…felébresztette bennem azt a kívánságot, hogy eddig való mulatságomat haszonra is fordítsam. Serényebb szorgalommal fogtam ekkor kedves énekecskéim magyarázatjokhoz s nem hagytam semmit próbálatlanul, amivel gondoltam, hogy fordításomat az eredetihez hasonlóbbá tehetem…Te ítéld meg, mennyire értem el végemet…gyakori elakadásaim tanítottak meg, milyen nehéz nyelvünknek a nyugotiakkal való atyafiatlansága s készületlensége miatt némely részében a poézisnek szerencsés hív fordítást nyújtani….Gróf Teleky, prof. Szabó, Rajnis, Bessenyei György és akiket legelöl kellett volna említenem, Zrínyi, Gyöngyösi atyáink példái lehetnek…milyen pompás mnéltósággal ír a magyar, ha nem majmol…

A fordításoknál…minden sorban elakad a fordító s kétségeskedik benne, ha az idiotismust áldozza-é fel az energiának vagy az energiát az idiotismusnak…a fogyatkozások…gyakorta az idegen szóknak szükségtelen, s nagyobb részént káros kikerüléséből származik. Erőlködve akarunk mindent magyar szóval kitenni…

Mennyire lehetne vinni nyelvünket, ha az Istenek köztünk is teremtenének egy Voltairet? Egy Marmontelt?…

…az ecloga aranyidőt terjeszt eleinkbe…eleitől fogva Theocritost tartottam legméltóbbnak ezen versek nemében a követésre…Idylliumiban nemcsak rózsát, nemcsak liliomot találunk…Tudom ugyan, hogy egynéhány képek és szólások Theocritosban ennyire alváltozott erkölcseink mellett parasztoknak és durvának látszanak: az illyeket kikerülni igyekeztem…         /1/

 

K > Ráday Gedeonnak,  1786.01.12…Az a munkám, amelybe nékem a Gessner Idylliuminak magyarrá tétele került, és amely hat esztendők alatt sok éjjeli órámat hagyta álmatlanul, reménységemen felül meg van jutalmazva…Nagyságodnak javallásával bírok…      /14/

 

1997. Sebestyén Árpád: Kétszázéves a „Debreceni Grammatika” Megjegyzések egy máig tartó vitához. A Debreceni Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék Évkönyve

 

1751 – 1800 között 34 nyelvtani kiadvány jelent meg. A Debreceni Grammatika /eredetileg Magyar Grammatika/ Bécsben jelent meg 1795-ben. Kazinczy már1790-ben hangsúlyozta a nyelvtanítás szükségességét. Elismerően szól 1808-ban egy nyelvtani könyvben a Debreceni Grammatika szerzőiről, magát a művet viszont a nyelvi konzervativizmus fellegvárának tartotta /Lev. II. 421/. Kazinczy az irodalmi nyelvet nem a népnyelv igényes változatára támaszkodva, hanemn felülről, arisztokratikus módon kívánta megteremteni.

 

1999.   Enyedi Sándor: K.F. és Jósika János levelezése.

Irodalomtörténeti Közlemények, 1.-2.

 

A 23 kötetes Kazinczy-levelezés 5933 közreadott tételéből mindössze három jelzi azt, hogy a két férfiú között levelezési kapcsolat létezett…Az 1778-ban született báró 1804-ben táblabíró, 1812-től Hunyad vármegye főispánja, 1816-tól főkormányszéki tanácsos…a korabeli Erdély legfontosabb embere…

A levelek gondozója, Váczy…sem tudott arról, hogy a kapcsolat…1816-ban, az erdélyi látogatás előtt kezdődött…Az itt közlésre kerülő első, eddig ismeretlen Kazinczy-levél…nem lehetett Kazinczynak a báróhoz írott első levele…

A másik…eddig ismeretlen levélről…Kazinczy említést tesz Réday Gedeonhoz írott levelében…/ Mint látni fogjuk, a levél egy részét megismétli Kis Jánosnak írt levelében. B.G./

K > Jósika Jánoshoz,  1809.04.13…Újhelyt ő Kir.-Hercegsége, a prímás beérkezett Kassáról…misét monda reggel…az végeztetett, hogy a regiment helyett egy divisio lovasság állíttassék, azt őfelsége felfegyverezteti s táplálja s viszi. A főbb nemesség felkél…itt marad…Tirolban marcius elején egy kis csata vala…500 emberünknél több ott maradt…

 

K > Jósika Jánoshoz,  1831.08.18…Átcsapván Máramarosból a sót Tokajra és Szolnokra szállító oroszok által a kolera mirigye Ugocsa, Bereg, Szatmár, Zemplén és Szabolcs megyékbe, Kassa sem marada anélkül. A Tanács ott elkészíté az ispotály szobáit…

Amely szekeret a város a betegek béhordására csináltatott, csuda formája által is elijesztheté vala a szemet, de még inkább elijeszté azáltal, hogy hasonlított azon másikhoz, melyen a kutyapecér hordja a városból az agyonsújtott ebeket…valamely arató leény egyszerre rosszul lett a mezőn. A bárka megjelent és az ellenkező erővel felvette s vitte. De a leány megsejté, hogy a fedeles és mindenfelől becsinált szekérnek hátul is vagyon egy ajtaja, s azon oly szerencsésen csúsza ki, hogy a vivők észre nem vették. Azonban a szekér elért az ispotályhoz. Ahhoz emberek futnak kiemelni a beteget, s oh csudák csudája! A szekeret üresen lelik…

E szerencsétlenséget egy újabb történet még nagyobbá tette. Kassának egy chirurgusa van…az látván egy hideglelések által elsápasztott fiut az utcán, béadá neki a bismutot s a gyermek iszonyú kínok közt meghala…

A statárium e napokban megjöve…tisztemnek ismerem azokkal tudatni, akik ezen tudosításomnak hasznát vehetik…Kérem…megengedni, hogy akik a maradékról gondoskodnak, levelem mását vehessék, a gyűjteményekbe vihessék…

 

Kazinczy nemcsak Jósikát kérte, hogy levelét mások is láthassák. Az „ismeretlen” levél tartalmát – helyenként csaknem szószerint – még aznap megírta Kis Jánosnak.

A Kisnek írt levél a Váczy-kötetben megtalálható. 

/Érdekes filoszi feladat lehetne a szövegváltozatok elemzése. K nem másolta a változatot, hanem helyenként másképpen adta elő,  pl: „a szekeret üresen lelik…”/ „ az sehol sincs…”. „iszonyú kínok közt meghala” viszont teljesen egyező mindkét levélben./  B.G.

 

K > Kis Jánosnak,  1831.08.18…Kassa egy csuda formájú fedeles szekeret csináltata, melyen a kolerások az ispotályba vitessenek. A szekér hasonlíta ahhoz, melyen a kutyapecér az agyonsújtott ebeket ki szokta hordani…Egy arató leány hányni kezde a mezőn. Azonnal érte jön a bárka s a szegény lányt vitte erővel. Az észre vette, hogy a szekérnek hátra felé is van egy ajtaja. Megnyitá azt s kicsúszott. Azonban a szekér megálla az ispotály előtt; a ház emberei ki akarják emelni a beteget s oh csudák csudája! Az sehol sincs…A chirurgus…megláta az utcán egy fiút, kit régóta lele a hideg…beadá neki a bismutot, s az iszonyú kínok közt meghala…

/14/

 

K > Kis Jánosnak,  1817.02.22…B. Jósika János tavaly Gubernális Consiliariussá…nevezetett ki…egész Erdélyben harmadik hivatal…oda császári herceg nem megyen…

 

K > Desswffy Józsefnek,   1817.02.25…Báró Jósika János…36 esztendős embernek vevém levelét; azt írja, hogy…epigrammomat a Cardin. Martinusius kápolna falába fogja kőbe vágva bétetetni…

 

 

1999.  Gyapay László: Egy recenzió tétje /Kölcsey befejezetlen kritikája Dayka Gáborról/

Irodalomtörténeti Közlemények

 

1817-ben…Kölcseyt komolyan foglalkoztatta az a gondolat, hogy véglegesen szakítson az irodalommal és a kritikával…A széphalmi mester…minden bizonnyal befolyással volt rá. E nélkül nehéz lenne megmagyarázni, miért kezdett Dayka Gáborról recenziót írni…

Miután Kazinczy 1801 nyarán kiszabadult a fogságból, szinte haladék nélkül hozzáfogott, hogy kiadja az 1796-ban meghalt Dayka Gábor költeményeit…csak 1813 tavaszán jelent meg a könyv…Daykát az addig élt legnagyobb magyar költőnek mondja…Kazinczy azt is határozottan kifejti, hogy e nagyon magas relatív érték abszolút mércével mérve is kiemelkedő…a nagyra tartott verseket…saját ízlése alapján átírja…javítást hajt végre az eredeti szövegen…arra hivatkozik…hogy az írót ismerte és érzéseiben vele harmonizált…

Az életrajzi részben Daykával való személyes találkozásait eleveníti fel…művészileg és emberileg közel kerültek egymáshoz…

Kazinczy tnulmánya és korrekciós szövegközlése nyomán Dayka személyében előtünk áll a haza legnagyobb meghalt költője…

Kazinczy nem tartotta az általa publikált összes Dayka-verset kifogás nélkülinek…beszél is arról, hogy ha a költemények nagyobb kötetet tettek volna ki, néhányat el is hagyott volna közülük…

1817 júniusában Kazinczy már olvasta Kölcsey recenzióját Csokonairól és Kis Jánosról. Mind a kettő nagyon megnyerte tetszését…tudta, Kölcsey igen nagyra becsüli Daykát…

Kölcsey 1817-ben visszautasította, hogy Kazinczy kilenc kötet fordításáról recenziót írjon…Daykáról Kölcseynek lényegesen könnyebb lehetett írni, hiszen az ő kánonbeli helyéről egyetértés volt közte és Kazinczy között…némileg kárpótolni tudta Kazinczyt azért, hogy nem írta meg a kilenc kötetről a bírálatot, hisz a Dayka-kiadás a széphalmi mester jlentős munkái közé tartozott…

Kölcsey…1817 július elején Pestre, majd szeptemberben Pécelre utazott…a Dayka-recenziót feltehetően nem fejezte be…

 

 

1999. Hász-Fehér Katalin: A  felvilágosodás kori folyóirat-kritika etikai kérdései. Híd /Újvidék/, 11. sz. 801 – 814.

 

„Kritika nélkül nincs literatúra” – ezzel a kijelentésel kezdi Toldy Ferenc 1826-ban, az Élet és Literatúrában a kritikáról szóló írását. A kritika szükségességével és tartalmával Bessenyei, Batsányi, Kisfaludy Sándor és mindenekelőtt Kazinczy is egyetértettek. Csatlakozott hozzájuk az Auróra-kör fiatal nemzedéke.

A nyugati irodalmakban a 18. század második felére vált gyakorlattá a recenzió. Nálunk Ráth Mátyás próbálta bevezetni az 1780-ban indult Magyar Hírmondó első évfolyamaiban.

A tudosítások igényükben nem haladták meg az ismertetést. Először a cél a regisztrálás, a tájékoztatás volt, nem pedig valamiféle irányítás vagy bíráskodás az irodalmi életben.

Néhány év múlva Kazinczy a Magyar Museumban Gelei József Robinson-fordításáról, majd a Szigvart Klastromi történetéről szóló recensióban már bírálatot közöl. Ezen felül szorgalmazza a párbeszéd, vita kialakulását.

1809-ben jelenik meg Kazinczy első német nyelvű recenziója a Himfy szerelmeiről az osztrák Annalen der Literatur und Kunst in dem oesterreichischen Kaiserthume c. folyóiratban. A recenzió eltávolította egymástól Kazinczyt és Kisfaludyt.

Kazinczy írásaival kiváltott vitát igyekszik elsimítani. 1815-ben, bécsi útja alkalmával meglátogatja a pesti írókat, hogy tisztázza velük a kritikaírás elvi kérdéseit és a Kisfaludy-ügy bonyodalmait. Meglátogatja a dunántúliakat is. Kisfaludy irányában a békülési szándéka sikertelen.

Bajza és Toldy 1825-ben tervet dolgoz ki egy kritikai lap indítására.. Toldy német mintára szórakoztató tartalmúra is tervezi a lapot. Bajza később húzódozik a feladattól, mivel a kritikus neve az 1820-as évek közepétől megbélyegzett név lett. A vitában Toldy hangoztatta, hogy a kritika egy területen illetéktelen, a zseni tekintetélben.

A vita lecsendesedését és a kritikai lap indítását Kazinczy – akinek az alapok lerakásában nagy szerepe volt -  már nem érte meg. Bajza szerkesztésében 1831-ben indul a Kritikai Lapok, abban az évben, melyben Kazinczy meghal.

 

2000. Hász-Fehér Katalin: A kánon építésének és leépítésének stratégiái Kazinczynál. A Bácsmegyeinek gyötrelmei. /In: A magyar irodalmi kánon a 19. sz.-ban. Pécs, Kijárat Kiadó./

 

1811.12.22-én Vitkovics azt írja Kazinczynak a Bácsmegyeiről, hogy „ez az a munkád, amely legelőször imádatta velem Nevedet…” Három hónappal később Zabolai Kiss Sámuel Marosvásárhelyről arra kéri Kazinczyt, tájékoztassa kijött munkáiról, édes visszaemlékezéssel említi a Bácsmegyeit. A mű kersettsége húsz év alatt sem csökkent.

A sikertől felbuzdulva Kazinczy munkáiból 14 kötetes összkiadást tervezett. Prónay bárótól kért anyagi támogatást. Az összkiadás tervéről Kazinczy a későbbi levelek tanúsága szerint sohasem mondott le. Egy ideig más események kerülnek előtérbe: a recenzió körüli viták; a Tübingai pályairat, valamint 1810-11-ben a Tövisek és Virágokkal elérni kívánt irodalmi kánonteremtés, Dayka és Berzsenyi verseinek kiadása.

Elsőként kell megjelennie a Dayka-kötetnek és a Poétai Bereknek. Dayka abszolút mércét jelentett. Kazinczy megtehette, hogy Dayka mellett jelenjen meg. Meg kellett előzni Kis Jánost. Ez ügyben diplomáciai tevékenységet folytat.

A verseskötetek kiadásának elrendezése után ismét előtérbe került műveinek 14 kötetes kiadása. A Gessner-fordítások a 2-5 kötetben, a 6-ban a Bácsmegyei „egészen újra dolgozva” jelenne meg. Kitér a nyomtatás részletkérdéseire is, a papírra, a betűre, a formátumra. A 6. kötettel tervezi a sorozat indítását, mert az leginkább „publici saporis”. A Bácsmegyeinek kellene fedeznie a fordítások öt másik kötetének kiadásait. Alku folyik a nyomdával a kötetek számáról. A kiadó csak  biztos sikerkönyvet akar. Közben Kazinczy előfizetőket gyűjt, Erdélyben három hónap alatt 200 előfizető jött össze. Újabb alkú folyik a kötet-beosztásról. Az egyik változatban 15 kötet között a Bácsmegyei a 9. helyen lenne.

A szövevényes történet nem jelentéktelen eleme a „Bácsmegyei újrakanonizálása.” A mű Kazinczy művészetről és közönségről való gondolkodásának kifejezője kívánt lenni. Mentesíteni óhajtotta pl. Kazinczy a regény nőalakját az erkölcstelenség vádja alól. Az újraértékelés és az esztétikai nevelés végpontja a regény fiatal olvasója, aki – toldalékként - nyelvi és stilisztikai jegyzeteket készít a műből. Az ifjú rehabilitálja a regényt.

 

                                    Közjáték 2005-ben

 

Májusban a deske hu-ra a fenti tanulmány eredeti szövegéből idézetek kerültek fel.. Ennek bevezetője: Gábor még Kazinczy körül. Mutatott egy csodálatosan fontoskodó  irodalmári /egyetemi tanári/ szakszöveget, kurzívval saját fordítása.

 

H.F.K. 06.30-án reagált:

Tisztelt Váli úr, örömmel látom, hogy létezik egy Gábor nevű akárkije, aki Kazinczy iránt intenzíven érdeklődik. Szeretnék további segítséget nyújtani neki. Javasolnám olvasásra Fried István, Csetri Lajos, Mezei Márta, de különösen Gergye László tanulmányait, a Kazinczy-levelezés 23 kötetes kiadását, a Kazinczy-művek első kiadásait, azoknak tipográfiai, grafikai, szerkezeti, stb megoldásait, filológiai tanulmányozását, a több ezer oldalnyi Kazinczy-kéziratot a hazai és külföldi kézirattárakban…

A második e-mailben:

…Most dolgozunk Kazinczy levelezésének CD-kiadásán. Ha Debreczeni Attilához fordulnak / a debreceni egyetemen/ talán a pillanatnyi állapotú CD-t megkaphatják. Rajta van mind a 23 kötet…

 

Hirtelen felindulás, majd megfontolt latolgatás után másnap a következő levelet írtam:

     Tisztelt Tanárnő!

A Váli Dezsőnek küldött levelében nekem ír gúnyos sorokat. Megtisztel egy feladattervvel. Félreértés történt: nem vagyok Kazinczy-kutató, mégcsak irodalomtörténész sem. Belemerültem Kazinczy világába, szinte kimeríthetetlennek találtam. Élményeimet esetenként megosztottam Dezsővel.

A Deske hu-n önnel kapcsolatban olvasható soroknak nem volt szándéka gúny. Azt a kérdést tettük fel, mi az oka annak, hogy a irodalomtörténészi szakszöveg esetenként az érthetőség határát súrolja. Erre a kérdésre nem kaptunk választ.

Egyébként Kazinczy szeretete és kegyed munkásságának megbecsülése részemről nem csorbult. Tisztelettel: B.G.

 

Dezső – hivatkozva az előzményekre – a reagálást és válaszomat feltette a honlapra. H.F.K. még írt néhány levelet, azt pl. hogy fordításom eltér az ő szövegének értelmétől. Neheztelt levelének a honlapra való felrakása miatt /levételre került/. Figyelemreméltó Máté hozzászólása:

 

Érdekes a polémia a Kazinczy-kutató hölggyel. Az ő szövege nem fontoskodó. Ez egy stlílus, amelyet nagyon nehéz megtanulni. De aki tudja, az tehetséges…Ha egyszer megtalálja azt az eredeti témát, amelyben majd igazán eredetit / akár világraszólót/ alkot, a stílusa is egyszerűsödni fog…

 

A polémiában szóba került Debreczeni Attila, akinek OTKA-pályázata a következő adatokkal szerepel a hálón:

T 049437  MF

              Kazinczy Ferenc művei, kritikai kiadás,

              D.E. B.T.K. Régi Magyar Ir.tört. tsz. 4 éves időtartam, 4900.- eFt.

 

 

2001.  Vidor Miklós: Kazinczy körül, Új Ember, 07. 29.

 

Mellszobra</