Kazinczy akadémiája és „intézményei”

 

Szemelvények a 23 + 1 kötet levelezésből

 

 

 

Ajánlom

 

Váli Dezsőnek, aki a levelezés-köteteket megszerezte és feldolgozásukat szorgalmazta.

                                                                                                              2009. 11. 20. B.G.

Hivatalosan Kazinczy csak halála évében lett akadémikus. Életében viszont ő a korabeli művészet és tudomány központja. Nélküle alig történt valami a szellemi életben.

Műveket alkotó, szervező, ösztönző, bíráló munkáját a levélszövegek alapján mutatjuk be.

A leveleket a Váczy-féle jelöléssel – levélszám; levélíró-címzett; helység-dátum – látjuk el. Kiemelés többnyire B.G.-től. A gyűjtemény nem tudományos igényű. Ismeretterjesztő, sok esetben szórakoztató.

Utolsó hónapjai, halála dokumentumai megrázó dráma nyersanyaga. A 250. évfordulóra meg kellett volna írni és bemutatni. Vele kapcsolatos könyvbemutató is alig volt.

                                                          

  

 

            






Tartalom

 

Irodalom- és nyelvtudomány

Filozófia

Matematika

Természettudományok

            Mezőgazdaság

            Vadászat

            Botanika

Találmányi Hivatal

            Perpetuum mobile

Napi ügyek

            Puskapor

            Pálinkafőző

            Tinta és toll

 

Az akadémikus Kazinczy

            Kinevezése, feladatai, halála

Függelék

            Adatok az akadémiáról

            Kazinczyék az akadémiáról

            Kazinczy korai tervezete         

 

 

 

 

                                                  Irodalom- és nyelvtudomány

 

 

Beöthy Zsolt szerint Toldy előtt Kazinczy írta az első „számottevő dolgozatot” 1808-ban, a tübingai pályaírás részeként. Ugyanebben az évben Pápay Sámuel hozzá küldi saját próbálkozását. 1821-ben Dessewffy és Döbrentei vetik fel a témát és a „Tekintetes Úrtól” kérik tervezetük „helyben hagyását”. „Az irodalomtörténet-írás atyja”, Toldy Ferenc 1826-ban neki mutatja be programját. A nyelvtudományban érlelődő munkák is hozzá futnak be.

 

 

1120. Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                                   Jun. 2d. 1807.

 

….Vajha a’ Magyar Litteratura esméretét, melyet még Professorságomban kidolgoztam 3. Részben, ’s a’ melynek kiadását…most kezdettem munkába venni, minél elébb világ eleibe bocsáthatnám! Ennek kiadását most már annál szükségesebbnek gondolom, mivel Professor Révai úr, a’ kitől ezen Munkát a’ Haza várta, meghalálozván, már reménység sem igen lehet, hogy Munkája az ő halála után közönséges életre jöhessen; de az övé mellett sem lenne az enyim is egészen haszontalan; melly szándékomat Tekintetes Uraságodnak tudtára adni, hasonló Litterátori szives kötelességemnek esmertem…

 

1289.  Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                          Május 8d. 1808.

 

…méltóztassál tehát venni e’ jelen való küldeményemet is, a’ Magyar Literatura’ Esméretének Első Kötettyét…

 

 

1599  Kazinczy – Szemere Pálnak.                                                   Széphalom, Nov. 28. 1809.

 

…Tegnap estve végzettem-el a’ Pápay Magyar Literatura ismérete recensióját, ’s ma már a’ pakét el is ment. Elmondom, mit írtam benne; de csak könyv nélkül, mert párját nem tartottam-meg: Ungarn hatte noch kein Handbuch für Gramm. Stylistik u. der Geschichte seiner Sprache u. Literatur, welches auch für den geniessbar hätte seyn können, der sich nicht eigentlich zum Schriftsteller ausbilden wollte…

 

 

1336.  Kazinczy – B. Prónay Lászlónak.                                        Széphalom, Aug. 14d. 1808.

 

Excellentziádnak parancsolatja teljesedést ért ’s pályaírásom* eddig a’ Tübingiak’ ítélőszéke előtt van. Mottóm Schillernek Don Karlosából van véve… Sokat reá mernék tenni, hogy a’ koszorú enyém nem lészen…A’ felküldött írás németűl van téve. Titulusa ez: Über die Erhebung der ungarischen Sprache zur Sprache des öffentlichen Geschäftes und der Schulen in Ungarn. Eine Preisschrift. Aus dem ungarischen durch den Verfasser selbst übersetzt, – ’s 200 lapnyira ment. Most tisztázom mind magyarúl mind németűl, olly véggel, hogy mind a’ két nyelven ki is adjam, ha a’ Censura kegyessége megengedi…

*Toldy felléptéig csak egyetlen számottevő dolgozat jelent még meg e körben: Kazinczynak:  A magyar literatúra történetei /1814/ című munkája…

            Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története /képes/ 1896.

 

Fried István: Elfelejtett részletek Kazinczy magyar irodalomtörténetéről Itk 1991. 597. …Az Erdélyi Múzeum 1814. 1 kötetének első 10 lapján publikálta a pályaírás irodalomtörténeti részét. Németül a Wiener Allgemeine Litteraturzeitungban jelent meg. Heinrich Gusztáv 1916-os kiadása óta nem jelent meg…

 

 

1815. Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                                           Bonyhán Aug. 4dikén 1810.

 

…Kolosvártt a’ jövő Januárius kezdetével az Erdélyi Muzeumot küldeni elkezdem. Elmondom most plánumomat. …Az elsőben ezek lesznek: A’ Magyar Literatura történetei. Kazinczy... Gróf Dezsőffy József versei. Tőlem egy. Himfy Szerelmei Recensiója..

           

                                                                                                 

 

5776.  Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                        Széphalom, April. 19d. 1812

 

.Az én életem szorosan öszve van fonva a’ Magyar Literatura’ történeteivel az újabb időkben. Az öreg Gróf Rádaytól és Horváth Ádámtól eggy eggy egész kötetre gyült leveleket bírok. Rájnis, Szabó, Révai, Kánonok Molnár, Péczeli, Ráth, Báróczy, Földi, Batsányi, Szombathy, ’s az élők velem levelezésben állottak. Ha az ő velem folytatott levelezéseikhez megkaphatnám az én őhozzájuk írt leveleimet, ’s azokból vagy magam csinálnék eggy egészet, vagy más csinálná ’s velem megtekintené, nem kétlhetni, hogy Literaturánk’ történetei és sok feledékenységbe ment kicsinység megtartattatnék a’ maradéknak. Barátjaim ezt kivánják tőlem; de ez ifjúi erőt kiván, az én nervusaim nyakamba pedig úgy el vannak gyengűlve, hogy hoszasan nem írhatok. Előre látom, hogy ha ezt másra bízom, sok tévedéseket ejt. Ez volna a’ mire vállalkoznám, ha erőm engedné, ’s a’ félben álló munka miatt megtehetném…

 

 

2806. Kazinczy — B. Vay Miklósnak.                               Széphalom Decemb. 21d. 1814.

 

…A’ nagy embernek életét addig kellene írni, míg magok élnek, hogy a’ botlásokat ők, a’ kik azt legjobban látják, elháríthassák ’s kipótolhassák a’ hézagokat; ’s kinek élete lehet interesszántabb mint a’ Mélt. Generálisé? Szabad volna-e azon szerencsémért esedezni, hogy azt én dolgozhassam? És hogy jól dolgozhassam, szabad volna e azt kérnem, hogy a’ Mélt. Generális reá dátumokat adjon, bármely kevés szóval feljegyezve? Cselekedje ezt a’ Méltós. Generális mind én értem, ki ebben dicsőségemet fogom lelni, mind a’ hazáért, mely azt akkor, mikor mi nem leszünk, gyönyörűséggel ’s kevélykedve fogja olvasni…

 

 

3294. Cserey Miklós — Kazinczynak.                                                    Tihón Oct. 13-án 1816.

 

….Hát a’ Magyar Lexicon készittéséről nem gondoltálé valami Planumot?...

 

 

3528.  Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                              Kassárul, Dec. 27-ikén 1817.

 

Még egy munkát kívánnék tőlled, t. i. egy Magyar Historia literáriát, de nem német mintára készítve, hogy vagy tsupa ezer meg ezer bordákra szakasztott merő tsont alkotmány legyen, vagy véghetetlen hosszúságú pántlikás féreg, és mindent, a’ haszontalant és az unalmast és a’ csunyát is magában foglalja, hanem filosofusi széplélekkel íratottat, hogy semmi, a’ mi szükséges, hasznos és tanúságos, és tetsző, ki ne maradjon belölle. Kevés ember van a’ hazában anynyi készűlettel az ilylyetén munkához, mint te, — ha pedig ez néked alkalmatlannak látszana, legalább, úgy, mint Voltér, a’ jobb íróknak munkájit és azoknak bélyegét, azonkívűl életjekbül azt, a’ mi tanúságos, adnád elő. Bód Péter Magyar Athénássa nagyon rövid, és kitetszik belőlle századja’ ízetlensége, — azonkivűl nagyon szaporodtanak azólta íróink…

 

                                                    

 

 

 

Dessewffy

 

 

 

 

 

 

 

3970.   Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                Kassa, Április 13ikán 1821.

 

…Ily forma levelet lehetne írnom azokhoz, kik… segítsenek a’ Ps˙chologico-Literaria-Biografiák’ írásában, azaz: a’ nevezetesebb Magyar Írók’ jelesebb munkájik’ megesmertetésében. A’ Magyar nyelven írott jelesebb Munkák és szerzőjök’ megesmertetése, nemtsak egy nagy hézakot pótolna-ki Literatúránkban,…Ezen czély’ elérésében pedig talán a’ szerint lenne szükséges eljárni: hogy az e’ tekintetben szerzendő munka közrészvételt gerjeszthessen, ’s tetemes segítségűl szolgálhasson az idővel készítendő Magyar Literatúra hisztóriájának; úgy kellene tehát írva lennie «ut et indocti intelligant, et docti intelligere curent.»

A’ nevezetesebb szerzők fejtvén ki nevezetesebb írásaikban mind a’ nyelv, mind a’ nemzeti literatúra, mind pedig a’ Nemzet’ lelkét, elmellőzhetetlen volna e’ kifejtődések’ észrevétele,...

Azon gondolatra fakadtunk tehát Döbrentei barátommal: hogy a’ nevezetesebb Magyar írók’ élete ’s nevezetesebb munkájik nagygyából arányzott megvizsgállásának neki feküdjünk; és mind őket, mind pedig jelesebb elmbeli szerzeményeiket, emberi, tudományi, és hazafiúi tekintetben honni nyelvünkön megismértessük….

Az Erdélyi Muzéomban, a Tud. Gyűjteményben, és hol itt, hol másutt egyebütt, külön külön kezek, mintegy elszórva, emeltenek ugyan némely jelesebb íróinknak emlékeket…

Érezzük a’ fogyatkozásokat, akár a’ kútfejek’ tekintetében, akár egy kezünk’ ügyében lévő,

tökélletes Magyar Bibliotéka hijánosságában; akár végtére a’ magunk tehetségében; sőt még magában az időben-is; és azért bátorkodunk a’ T. Úrhoz folyamodni; megkérvén barátságosan, hazánk’ literatúrája’ gyarapodása és terjedése nevében: hogy minket, a’ javallott tekintetek szerint, a’ szándékozott munka’ kidolgozásában mentől előbb segíteni méltóztassék…maradok a’ Tekintetes Úrnak alázatos szolgája                                                                                                                                           G. Dessewffy. J.

Utánírás. A’ levél megvolna, de már most nem tsak az a’ kérdés, hogy helyben haggya-é a’ Tettes Úr, és mit akar abból kihagyatni, vagy bele tétetni, vagy hol és hogy akarja változtatni….

 

 

4008.  Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                    Sz. Mihály, 1. Sept. 1821.

 

Döbrenteyvel kiadott jelentésemnek már a Tudományos gyűjtemény Júniusi kötetében ki kellett volna jönni, de még nem olvastam…

 

 

4628.    Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                               Pest, május 20. 1826.

 

 ….A munka czíme elődbe fogja rajzolni a szándék mivoltát. Azt így állapítottam meg: »Handbuch der Ungrischen Poesie, oder historisch-kritische Darstellung derselben nach ihren Epochen, mit einer Auswahl interessanter Stücke aus den klassischen Dichtern der Magyaren, nebst Nachrichten von den Verfassern und ihren Werken.«

Két kötet lesz. Németűl azért írom, hogy a köztünk élő németeket is serkentsem a magyar literatúra megismerésére, úgy nagyobb házainkat, melyek az egészen magyar könyvet talán nem is olvasnák! s hogy végre a külföldön is terjedjen a magyar literatúra híre…. egyes pontokra nézve kérem közléseidet...De a mi legfőbb! méltóztassál Magadról mindent megírni …..Értesíts, mit és mennyit legyen szabad ezekről mondanom. Nemsokára megküldöm a nyomtatott programmát.

 

                                                             

4661. Toldy Ferencz és Zádor György — Kazinczynak.                              1826. aug. eleje.

 

Bátorkodunk ezennel munkánkat hathatós pártfogásodba ajánlani; s e célra kérünk, méltóztassál hirdetésünk példányait oly férfiak közt osztogatni, s azt ajánlani, kiktől reménylhetni, hogy egy literatúránkat ismertető munkától a csekély árat nem sajnálják.

Neveinket titokban kérjük tartatni…

 

Kölcsey -  Bártfay Lászlónak,                                          1831. 10. 21…/Kölcsey levelei, 1887/

 

 Kazinczy munkájinak kiadása felől, amit írsz, gondba ejt…. óhajtom, hogy levelei egyszer-akkor mind együtt kijöjjenek. Literatúránk történeteinek monumentuma lenne e kiadás…összvegyűjtésének most kellene történnie…

 

 

2874. Kazinczy — egy kanonoknak                                                                1815. febr.                                                                                                    

 

…. Tüzel annak meggondolása is, hogy még eddig ugyan egy szenvedhető szótárunk sincs, ’s a’ legújabb nem sokkal jobb a’ réginél; hiszen annak dolgozója a’ hálás tiszteletre oly méltó Barátó Szabónak Kisded Lexiconát, és mind azt a’ mit a’ bajnok Révai életbe hozott, ’s a’ mit gondosabb Iróink, ’s ezek között a’ sok érdemű Dugonics is, a’ Nemzetnek adtak, ismerni sem méltóztatik..

 

 

1299. Kis János — Kazinczynak.                                            Sopronyban Máj. 21-dikén 1808.

 

Grammatikádnak tellyes szívemből örűlök. Az egy megbetsűlhetetlen ajándék fog lenni ’s régen kívántam már én is, hogy vállalnád egy olly munkának írását magadra. Megjelenését nagy nyughatatlansággal várom..

 

 

2959. Szemere Pál — Kazinczynak.                                                      Lasztócz, aug. 9d. 1815.

 

Grammatikusaink eddig többnyire poeták voltak egyszersmind. Igy Sylvester, Rájnis, Baróti Szabó Dávid, Révai, Verseghy, s még Virág is…Minekutána Urambátyám a Lexicont magára vállalá, ohajtanám, hogy a Grammatikát is dolgozása alá méltóztatnék venni. Az legjobb felelet volna az olyanokra, mint Beregszászi, mint Szentgyörgyi s egyebek…

 

3152.   Nagyváthy János — Kazinczynak.                                           Csurgón 10. Mártii 1816.

 

….Ugy gondolnám tehát, hogy legjobb lenne egy Szótárban a' Magyar Közönségnek azt a' javítást röviden, és okokkal együtt elejébe-terjeszteni, a' melly 30. Esztendők alatt a' nyelven tétetett…

 

3404.  Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.              Kassárul, Bőjtmáshava’ 22-ikén, 1817.

 

 …A’ Magyar betűirás’ módja nints még közönségesen meghatározva. A’ legjobb könyvszerzők külömböznek egymástul. Az egygyik nagybetűvel írja azt a’ mit a’ másik kitsinynyel, és viszszont. Némelyly kettőzteti a’ mással hangzókat, még a’ hoszszú, és megékezett magokban hangzók előtt is. Ez, ezt e’ betűt, amaz egy mást rak ugyan azok hang’ kitételére. Vannak olylyanok is, a’ kik a’ származtatásra, és a’ hajlatásokra szerfelett figyelmeznek, mintha minden könyv, szótár, vagy gramatika volna, a’ melybül a’ származékokat, a’ gyökereket, és a’ hajlatásokat kellene megtanulni, és mintha nem lennének már elég gramatikáink, jóllehet, még nintsen helyes, és egészen Magyar szótárunk

 

 

 

                                                        Filozófia

 

 

 

2364. Sipos Pál — Kazinczynak.                                                      Tordos 30a Xber 1812.

 

…Egy folyó munka alatt vagyok, melj filosofiai gondolatokon indul el és lassan lassan transformálja magát theologiai gondolattá. A’ nevezetesebb dogmák benne elő fordulnak kritice világosítva. Tavaszig talám elvégzem…

 

2462.  Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                Pápa. Jun. 24d. 1813.

 

Literatúránkra nézve, kivált a’ Poezisban, szerentsésebbnek mondhattyuk a’ mostani időt. Ha Szabó Virgiliussának most kijött 2ik részét ide nem számlálnám is, Dayka’, Csokonai, ’s Berzsenyi’ mind koszorúzott Fejek’…

Ruszekünk irtóztató eretnekséggel* adá ki Magy. Philosophiáját, tele a’ Veszprémi köznép szóejtéseivel…

Ruszek József (Pápa, 1779. március 1. Veszprém, 1851.) bölcseleti és nyelvészeti iró, veszprémi kanonok. *Nagy ellensége volt a nyelvújításnak. Munkái:

A filozofiának előljáró értekezései (1812)

A filozofiának summás rajzolatja vagyis enczyclopédiája (1811)

A filozofiának rövid históriája (1811)

 

 

 

                                    Matematika

 

 

                                                              Vajon Kazinczy mit értett Sipos levezetéséből?

 

 

2508.  Sipos Pál — Kazinczynak.                                                   Tordos    den 25. Aug. 1813.

 

Es befremde Dich nicht, dass ich Dir eine mathematische Schrift gewidmet habe. Sie enthält den Abriss meiner trigonometrischen Tafel, welche ich vor 6 Jahren habe drucken lassen: ich erfuhr aber dass Schriften dieser Art nicht ohne einen Verleger fortkommen — ja nicht einmal zur Publicität gereichen….

 

Man findet für Log. Sin. tab. A. = 9·8950764866

— dx = 44650 X 24  = —         10716

                      mittlere Grundzahl A  = 9·8950754150

                      + Log. 2m = L. 0·018  = 0·2555725052 — 2

                                    p

Log. Sin. 0·009                       = 8·1503479202

Für Tang. tab. A. ist      = 9·8951166720

+ dx = 89305 X 24     =      +      21433

                                               100

Grundzahl mittl.            = 9·8951188153

+ Log. 2m = Log. 0·018= 0·2552725052 — 2

                         p

Log. Tang. 0·009         = 8·1503913205….

 

 

 

                                                          Természettudományok

 

 

 

Kazinczy elé kerül mezőgazdasági-, vadászattudományi szakmunka, botanikus kert, „Geographiai zoológia”, világkereskedelem. Amerika függetlenségét nem tartja jónak, mert rontja Európa gazdasági helyzetét.

 

 

3415.  Nagyváthy János — Kazinczynak.                                     Csurgó 10. Apr. 1817.

 

…Termesztek, tenyésztetek, plántálok, öntözök, porhálok, és gyomlálok. Kitsiny szántóföldem kenyeret, és házam végébe plántált szőlöm, magamnak, és cselédimnek bort ád. Gyümöltsfáim, nekem is teremnek, nem tsak az Unokákna, mint Virgil állítja. Virágjaim, és Méheim megengesztelnek még a’ rosszak eránt-is. A’ sok próbatevések unalmimat egészen elfelejtetik velem. Ezek mellett, ha nem tartozom is vele, folyvást dolgozgatom 32. esztendők előtt kezdett Munkáimat. A’ Gazdaságban egészet akarok össze állítani a’ tsupa Praxisból. A’ Practicus Mezei Gazda 2. kötetben kész, a’ Házi Gazdasszony kész. A’ Gazda Tiszt most van az összeállításban. A’ Haza gazdálkodása (Oeconomia Statistica Hung.) kész. Talán ha az Úr Isten éltet, két esztendők alatt többet tudsz felőlök: addig pedig a’ legmeghittebb Barátodnak se mondj felőlök semmit…

Nagyváthy János (17551819) az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője.

 

5042.         Kazinczy — Pák Dénesnek.                           Széphalom Szeptember 9. 1829.

.

Tek. Waltherr László Ur engemet is megajándékoza a vadászattudománynak egy gyönyörű példányával. A legszívesebb hála érzésivel köszönöm az Ur figyelmét és megemlékezését s szinte pirulok, midőn szivem azt kiáltja, hogy azt nem érdemlettem. Én a vadászathoz nem értek; de örvendek, hogy Literaturánk e részben is gazdagítva van s látom én, hogy a könyvből nemcsak azt lehet tanulni, hogy a vadakat mint sújtogassuk, nem annyira mivel ártalmasok, hanem nyalánkságból. Megtörvén az Ur az utat és bizony csak a nyelvre is igen dicséretesen, arra kérem az Urat, hogy ne szűnjön meg járni a pályát és dolgozzék untalan….

 

Vasárnapi Újság 1854-1860: Ezelőtt valami 30 évvel Pák Dénes kiadta az        ő, még most is nagy becscsel bíró „Vadászattudomány”-át /Buda 1829./, alig említhetünk figyelemre méltóbb tüneményt e téren 

 

 

3614.  Cserey Farkas – Kazinczynak.                                              Kraszna 22dik Jun. 1818.

 

…óhajtanám, ha elő hoznád, hogy én most az Uralkodó előtt azon dolgozom, hogy Kolosvárt Botanikus kert állittassék és ezt tanító Professor rendeltessék, arra ajánlván magamot, hogy én a kertet és annak Üveges és Meleg házait a Tanításhoz elegendő mennyiségű Plántákkal fogom gazdagítani.

 

 

3179.  Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                         Kassa, Aprilis 7dik napján 1816.

 

….Én, ha Kiss vólnék, Zimmermann Zseb-Könyvét fordítanám, a’ melly 1800-ban kezdődött, és mind eddig folytatódik. Meg-vannak már nállam 15. Darabjai. Minden Esztendőbe’ egy jön ki, — a’ Czímje ez: Taschenbuch der Reisen…Ez az a’ Zimmermann, a’ ki nem régiben meghaláloza, és a’ ki a’ Német hathatós Írók sorában a’ Nemzeti Kevélységről, a’ magánosságról, és a’ Geographiai Zoologiáról írott Könyveiben díszesen élni fog a’ Maradéknál…Munkámban haladok, de a’ minap közbe jöve Berzevicz˙ Gergely Könyvetskéje, a’ mellyet a’ Bétsi Kongresznek bé-nyújtott, az Indiai Világ-Kereskedésről, és a’ mellynek fordítására és közrebocsátására megkért; éppen ma vagy hólnap végzem…

 

 

5564. Kazinczy – Kápolnay Antalnak.                        Széphalom, Január 8d. 1819.

 

…. Nekünk Europaiaknak igen keserves, hogy America respublicanizálja magát, s így elszakadván tőlünk, pénz onnan hozzánk nem jöhet, s minket elöl a szegénység, és az, a mi szegénység következése…

 

 

 

                                                    Találmányi Hivatal

 

                                             

 

 

Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10.Virt, 1819. november 22.) költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap, a költészet- és szónoklattan tanára…Miképpen juthatott eszébe feltalálni

                                                                a perpétuum mobilét?

Szabó mellesleg Patakon a fizika és matematika tanszék vezetője? Vajon milyen könyvből tanította a fizikát?

El akarta készíteni a modellt is. Ezért küldte a leírást Dessewffynek. Pénzt kért tőle. Találmányi Hivatal még nem lévén, a gróf Kazinczyhoz továbbította az ügyet. Ő nyílván tanulmányozta /véleményéről nem találtam adatot /, mert egy későbbi levelében türelmet kér a gróftól, küldi vissza rövidesen a leírást. Dessewffy átlagon felüli műveltségére jellemző: tudta, hogy az örökmozgó létrehozása lehetetlen.

A feltaláló professzor leírásának érdekessége, ipartörténeti dokumentum az, hogy felsorolja a korabeli főbb gépeket:

                                               1. Őrlőgépek

                                               2. Szivattyúk

                                               3. Bányagépek

                                               4. Hidraulikus berendezések

                                               5. Toronyórák

 

 

 

3107.  Gr.Dessewffy József — Kazinczynak.                                       Kassán, 20dik Jan. 1816.

 

… Imé pro coronide következik egy Levél Szabó Dávidtúl feleletemmel együtt;

 

Nagyságos és Méltóságos Gróf, Nagy kegyességű Nagy és Jó Uram!

Alól-írtt mint a ki Professori hivatalomrúl lett lemondásomtúl fogva gyakran és töbnyire rész szerint azon igasságok körűl foglalatoskodom, mellyek a Mathesisből és Fizikából a világi életben közönségesebb hasznúakká lettek, rész szerint azokbúl többeket ujjakat ’s ugyan ollyan széles hasznúakat következtetni únatlanúl ’s szerentséssen is erőködöm: ezen foglalatoskodásimnak edj különös Resultátumát midőn most Nagyságod eleibe terjeszteni…

Kidolgoztam tudniillik még 1809dik esztendőben legszorossabb és legátláthatóbb meg mutatással a Theoriáját egy ollyan machinának, mely maga magától vészen magának mind kezdő, mind folyva-tartó ’s egyszersmind változhatatlan sebességű mozgást…melyek ha nem örökétig is, de bizony több századokon által el tartanak minden észrevehetőbb dörzsölési kopás nélkül: illyen értelemben ez a machina valóságos Örökmozgó ’s méltán neveztem katexochen

                          Forgonynak magyarúl ’s Authenticumnak görögös deákúl.

Alkalmaztatható minden féle haszonvételekre… ím e’ következők:

 

1) minden gabona őrlő, puskapor, papiros, fűrész, szalmás élet nyomtató, kása, dara, kendertörő: egy szóval akármit gyártó ’s akármi nevezetű malmok már akarmi erő által forgattassanak. —

2) Minden vizi antliák, már akár szívók, akár nyomók, akár merítők, ’s akár vedresek, akár peretzesek, akár tsigások, akár sat. légyenek is. —

3) Minden értz, kő-ső, ’s más bányai, úgy szintén minden fonó, szövő, gyóts, bőr, kötél jártó machinák. —

 4. Minden athmohydraulica, edj szóval minden machínák, mellyek által a víz felfelé ’s magaskodni kénszeríttetik; sőt —

 5) Illyenek minden falra ’s toronyba való órák is. —

 

Mind ezen machinák ’s többek effélék — bízvást reménylhetni — lassan lassan mind meg fognak szűnni: sött gátlás által kárt okozó vizi malmok, még diaetaliter is meg fognak szűntetni, mihellyt a forgony lábra kap; ’s majd a tornyokba sem kell az utánn feljárogálni az órát fel húzni, még is azomban mindég ’s hibázhatatlanabbúl fog járni.

 

Méltóságos Uram! nints nékem ezen Machina fel állitására meg kivántató költségem. Az én birtokom allig ér többet 20 ezer váltó-cédulai forintnál, ’s annak jövedelme szorossabban gazdálkodva is mind rá mégyen házamnak tisztességessebben való fenn tartására. Ugyan azért forgonyom ki dolgozásátúl fogva mindég azon vóltam 7 esztendők alatt, hogy az arra szükséges summát felköltsönözhetném valahunnan, törvényes Interesre, egész birtokom le kötése alatt. De haszontalan vóltt minden ebbéli igyekezetem, annyival nagyobb fájdalmamra e’ köz-Jó…

 Folyamodom azért alázatossan esedező kérésemmel ’s edjszersmind tellyes kételkedetlenségű Bizodalommal a Nagyságod Jól-tevő kegyességéhez: Méltóztasson nékem ezer köböl gabonát, vagy annyit érő váltó-cédulai forintokat, vagy már a mint alkalmatossabban esendik a Jóltévő intézésnek, mind a kétfélét felezve edjesítve törvényes interesre, tsak három esztendeig bátorságosító nyugtatóúl minden Jószágomat lekötő Contractusomra kegyesen költsönözni….

…Mely ekképpen alázatossan elő adott kérésem meg újitása ’s annak tellyesíttetése eránt való erős bizodalmam mellett Nagyságod nagy Betsű Grátziájiba ajánlottan, egész alázatosságú tellyes Tisztelettelmaradtam, Méltóságos Gróf, Nagy kegyességű Nagy és Jó Uramnak, S. Patakon, 13dik dec. 815.

alázatos szolgája Bartzafalvi Szabó Dávi m. p.  /Patakon a fizika és matematika tanszék vez./

 

 

Tekintetes drága kedves Professor Úr!

Ezer gondolatokra és érzésekre ada nekem alkalmatosságot a Tettes Úr betses Levele.

Számtalan jeles eszű emberek törtek már Fejeket a’ szünetlen Forgony feltalálásában. Természetes, hogy ez az örökétig mozgó Lélek erő az emberbe magán kívűl is örök mozgót törekedik teremteni. Úgy tartják azonban Európának leg-méllyebb szám és mérték Tudói, hogy a’ Tűz, víz és levegő segedelme nélkül, sőtt némellyek, hogy még annak segedelmével is a szűntelen való dörzsölésnek természetes sikerét és következéseit egészen elenyésztetni vagy kipótolni a’ praxisban a’

                                             csupa Mechanismus által lehetetlen,

bár hogy számíttasson is fel a’ Theoriában az erre meg-kívántató erőknek tsillapattya. Ehez járúl hogy a’ kitsinybe a’ leg-szebb mesterséggel végrehajtható Mostonok nem állíttathatnak elő mindenkor a’ nagyban is hasonló szerentsével, és így ámbátor Mobile Perpetuum ez ez örökös, de mindenkor Nemet, Formát és színt változtató Materiából álló mindenség (Universeum). Mindazonáltal nagyon kétes még, hogy lehessen e tsupa öszsze szerkeztetés által, bár millyen tartós Formájú legyék is az Anyag vagy szer-neme, a melly arra fordíttatik, örök mozgót készíteni, és úgy tettzik nékem, hogy a’ testi világban az örök mozgó ideáját szintúgy csupán tsak a közelítés végett adta nekünk Ideál gyanánt a’ Természet, valamint a’ politika világban az örökös mozgatlant (perpetuum immobile).

Által látom azonban, miképp lehessen egy, mint igen tartós, mint igen hasznos, felette sokáig forgó mozgonyt tsinálni, és különösen örvendek, hogy az illyen remekmívbe egy ollyan jeles elméjű Hazámfia kapott, mint a’ Tettes Úr. Mi lenne ezer Köböl Hazám hasznára vagy díszére, vagy ha tsupán tsak egy érdemmel tellyes betsületes embernek felsegéllésére is?

 

 

3135.  Kazinczy – Dessewffynek                                                Széphalom,  febr. 25d. 1816.

 

….A’ Szabó Dávid’ levelét bátor vagyok még magamnál tartóztatni. De küldöm még Martz. 2dikáig.

 

 

                                                              Napi ügyek

 

 

 

Akadémiája és intézményei működtetése mellett egyik társa szövegét lefordítja, a másikét saját kezével másolja, szakácsot szerez, puskaport és pálinkafőzőt. Cserey azt is kiköti, hogy a főző sokba ne kerüljön. Ismeri a tintakészítés fortélyát. Közben Voltaire leveleit olvassa.

 

 

 

 

1858. Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                               Széphalom, Okt. 21d. 1810.

 

… Mélt. Aranka Úrnak mondjad, hogy kezemben van lefordítás végett ide küldött Magyar munkája. Sok jó van benne, magam fordítom. Mélt. Kenderesy Urat tisztelem. Előre örvendek a’ küldöttnek…

 

2473. Kazinczy — Pápay Sámuelnek.                                                Széphalom, Júl. 2d. 1813.

 

…Ruminak számára tulajdon kezeimmel copizáltam a’ Babocsay Izsák Tarczali Notarius Fata Tarczaliensia nevű munkáját, melly 1670–1700 esztendőknek történeteit krónikai jegyzések formán foglalja magában ollykor istentelen pleonasticus stílussal…

 

 

3662.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                  Kraszna 4dik Novemb. 1818.

 

Kedves Barátom! Meg engedj hogy egy kéréssel alkalmatlankodom – én most gyakrabban, mind eddig járok vadászni, és igen jó Puska porra szükségem volna; Debreczenbül hoztak ugyan, de nem vagyok vele megelégedve. Kassán csinálnak igen jót, és a leg jobb qualitasút Magnata pulvernek híják, ugy hallom – én evel lőttem, és igen jó. Néked ott jó embereid vannak, kérlek, ahoz értővel vásároltass számomra 10 fontnyit a leg job, leg feinabb qualitású Lövő port, és a mikor Erdélji Leveleid után küldösz, akkor el hozhattyák; igen nagyon le fogod ez által kötelezni

 

 

3689. Cserey Farkas – Kazinczynak.                                                 Krasznán 16dik Jan. 1819.

 

…Nincsen e Néked Kassán oljan embered, kire cselédek fogadását bízni lehetne; ha vagyon, az Isten áldását várhatod, ha nékem szereztetsz egy jó Szakácsot, és egy jó kocsist; az utolsóra már most szükségem volna, a Szakácsra pedig Martius elein…

 

4973. Cserey Miklós — Kazinczynak.                                                             Febr. 1829.

 

…Kedves Barátom! Nem bántlak-é meg ha két kérésemmel alkalmatlankodom? Egyik az: hogy, Pesten mulatván, szerezz vagy szereztess számomra legalábbis 3000 szál olyan fekete szöllő veszszőt, a milyennek terméséből Budán a Budai piross bórt készitik, és ird meg nekem, mi leszsz az ára? — s mimódon kaphatnám meg Aprilis közepéig? — mert ott a szöllőket Martziusban megmettzik. —

Második kérésem: Hogy mivel egy pálinkafőző Destillatorius Apparatusra vágynám, olyanra mely legkevesebb fával, legrövidebb üdő alatt, legtöbb és legjobb Spiritust ád, — (a minémüek Hermbstadtnak a Pálinka főzésről ki adott Munkájában le vannak irva) — de egyszersmind olyanra, mely sokba ne kerülyen, — tehát az üstök nagyok ne legyenek, — hanem tsak akkorák, hogy egy télen 500 Posoni mérő rozsot ki főzethessek, — kérlek tudakozd meg, mibe kerülne egy olyan apparatus, — a fa edényeken kivül, mivel nekem elég fa edényem van. — Ha practice succedált vólna a gőzzel való pálinka főzés, — és ha felette sokba nem kerülne, azt leginkább szeretném. — Kérlek, ha egyéb dólgaidtól érkezel, tudakozd meg ezeket, és méltóztassál tudósitani rólla….

 

 

                                                 Tinta és toll

 

2181.  Kazinczy — Fazekas Istvánnak.                                                     1812. d. 22. Mart.

 

Tinta csinálás módja.  Angliai vitriólt 2 latot, török gallest 4˝ latot, Arabiai gummit 3 latot. Törd meg a’ Gallest, ’s a’ 3 rendbeli ingrendientziát töltsd mázos edénybe, vagy még jobban esik, üvegbe. Eggy meszely eczetet tölts reá, ’s egy óra mulva tölts reá 3 meszely vizet, ’s kész.

Ez a’ Csereitől vett praescriptio. De mivel török gallest már nem kapni, a’ Magyar pedig nincs olly fekete, imhol a’ jobb mód:

A’ Vitriól és az Arab. Gummi Quantitás megmarad mint feljebb. Ellenben Magyar Gallest 3 annyi Quantitásban is kell készen tartani és addig rakni belőle, míg a’ lév tökéletesen fekete lesz. Az eczet azt cselekszi, hogy a’ tinta penészt nem kap. Minél több a’ Vitriól, annál feketébb lesz a’ tina, de annál hamarább meg is veresedik: minél több a’ galles, annál homályosabb eleintén, de kevés nap múlva fekete lesz, és örökösen fekete marad.

Fa, szaru, és kivált metallicus kalamárist tartani nem kell. A’ fa sokat feliszik, a’ réz vagy vas ’s ezüst kalamáris veressé teszi a’ tintát. Az üveg és porczellán kalamarisnál nincs jobb. Nem issza el a’ tintát ’s el nem rontja. …

 

 

2532. Cserey Farkas — Kazinczynak.                                      Krasznán 17dik Octób. 813.

 

…A Kupányi fekete fényes Tinta Receptje.

Angliai vitriol … … … … … … … … Lat. 2

Jó féle galles … … … …… … … … » 4˝

Arabiai gumi … … … … … … … … » 3

Ezekre tölcs egy meszelj eczetet (de a gallest előbb meg kell törni a többivel edjütt), minek utánna az eczetbe mintegy óráig állottak, tölcs melegen három meszelj esső vagy foljó vizet reájok és ebbe 10 minutáig kevergesd a Specieseket és azonnal készen leszen a Tinta…

 

 

2338.  Kazinczy — Helmeczy Mihálynak.                                             Novembr. 10d. 1812.

 

…Ezen zsacskóban találsz 2 ftot új pénzben. Ezért végy 20 lat Galles Aleppot a’ Sebestyén piaczán lévő Fűszerszámos boltban, tedd a’ zsacskóba ’s pecsételd-le, ’s bízzd Dókus Urra elhozását. Reménylem a’ galles nem porrá lesz törve, hanem gubicsképen árúltatik. Itt azt nem találunk; azért alkalmatlankodom megvétetésével. Pesten múlattomban ezen boltban vásároltam illyen Galles Aleppot, latját per 6 x. De nem hoztam eleget. A’ mi galleseink nem adnak elég fekete tintát. Kérni kellene Dókust, hogy olly helyare tétesse ezt a’ zsacskót, hogy az esőben meg ne ázhasson.

 

 

5094.  Kazinczy — Szalay Lászlónak.                                     Széphalom Január. 27d. 1830.

 

…De édes barátom, még eggy kérést. — Thewrewk eggy parányi papirosskatulyában kész iró-tollakat vásárlott eggy boltban a’ Kis Híd úczában. Én tollakat szelni többé nem tudok, szemeim gyengék ahhoz, ’s ezután ezen bótból kell szednem tollaimat, mert nálam sok fogy el. Kérem az Urat, ejtse módját hogy nekem vagy száz illy tollat vetessen, ’s küldje fel most ezen alkalommal, tudtomra adván hogy érte mit fizete, hogy árát megküldhessem, ’s tudhassam mit kell másszor küldenem érte. A’ tollak szára el van vagdalva ’s nyél van mellé téve, mellyet az elvagdalt tollba szúrnak. Ezt azért magyarázom, hogy az Ur meg ne tévedhessen. Cselekedje ezt az Úr, édes barátom, és jutalmúl végye azt az érzést, hogy eggy vak ember baján segíte...

 

 

                                           Voltaire levelei

 

 

3741. Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.                            A. Olysó Május’ 18ikán 1819.

 

…Imé nyoltz kötet Voltaire levelezéseibül – közte vannak a’ Burkus Királylyal és Katalinnal valók is. Mulatni fognak téged a’ koronás Főknek és a’ kormányzott fejnek egymáshoz intézett gondolatjaik. Még 21 kötet van hátra. Nem lehet mulatságosabb leveleket olvasni, és a’ melylyekbül többet tanulhatni…

 

3746.  Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek.                                  Széphalom Június 6d. 1819.

 

….Te úgy szólasz és írsz francziáúl mint magyarúl, ’s Rómaiúl is tudósan tudsz, az az mint Tudósnak illik; de mondd-meg hát, a’ Friedrich, ’s még inkább a’ Voltaire gyönyörű levelein, és valamit Voltaire prósában írt, nem látod e, hogy az ő mondásai úgy szöknek elő teljesen elkészűlve az ő fejéből mint a’ Jupiteréből a’ Pánczélos Minerva, hogy ő siet a’ beszéddel…

 

 

 

                                                       Az akadémikus Kazinczy

 

                                                                Kinevezése                                                  

 

                               

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az akadémia első elnöke és a Kazinczyt kinevező levél:

 

 

5271. Gr. Teleki József — Kazinczynak                                              Pesten Januar. 15én 1831

 

Tekintetes Táblabíró Ur! Azon királyi válasznál fogva, melly a’ Felséghez küldött magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai érkeztével azokat megerősíti, a’ múlt 1830ik esztendei November 17én tartotta Posonyban az említett társaság igazgató tanátsa első ülését, és abban Elölülők választása után, felhatalmazása szerént, rendes tagot most eleinte huszonhármat nevezett ki. Szíves örömest teszem azt én Ő Cs. Kir. Főhertzegségének a’ Nádornak, mint a’ tudós társaság Pártfogójának különös meghagyásából ezennel hirül, hogy az igazgató tanáts a’ Tekintetes Táblabiró Urat is rendes taggá neveztetésre igen érdemesnek vallván,

                                                          a’ Historia osztályában

 

a’ vidéki rendes tagok között elsőnek választotta.… Előre való rendelkezhetés végett jelentem, hogy most minden vidéki tagnak szállásról magának kell gondoskodni; azonban reménylem, hogy az igazgató tanáts a’ vidéki tagoknak, legalább azoknak, kiknek a’ Fundus miatt most eleinte fizetés nem jut, úti és helybeli költségeik megtérítéséről gondoskodni fog. Az ülések tárgyai gondolom egy hét alatt elvégezhetők…

 

4536.

Kazinczy — B. Wécsey Pálnak.                                                                       Octób. 5d. 1825.

…A’ Méltós. Úr utolsó levele megerősíte azon gondolatomban, hogy irtóztatóbb tudomány nincs, mint a’ História. Azt hinné az ember, hogy midőn nemes-lelkű ember írja-meg azt a’ mit szemével láta, a’ mit maga is teve, az közel jár a’ Mathematikai igazságokhoz. Jelen valék Aug. 24d., ’s láttam, hallottam holmit, ’s valóságunkhoz tartozik szemeinknek, füleinknek többet hinni, mint minden mások bizonyságának; ’s a’ Méltós. Úr előadása és az enyém ellenkeznek…

 

 

 

              A titkári tisztséget nem vállalja, jóllehet öt évvel korábban nem így gondolta:

 

5283. Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                               Péczelen, Martz. 4d. 1831.

 

…Febr. 20dikán a’ Kir. Tábla’ palotájában tartánk az űlést a’ Teleki praesidiuma alatt. Jelen voltak, mint Igazgatók, Gróf Cziráky az Ország Bírája, Personalis Mailáth, Fő-Ispány Szegedi, és a’ Rendes Tagok. Gr. Dezsőffy újra megkérde, ha akarok-e lenni Secretárius, mert dicsekedés, annál inkább pedig hazugság nélkül mondhatom, hogy ámbár Döbrentei mindent elkövetett, hogy az ő lehessen, engem óhajtottak annak. Megmondám fenn szóval, hogy én az lenni nem akarok; feleségemmel ’s azzal a’ sok gyermekkel Pestre nem jöhetek. Így Döbr. Megtétetett…

 

 

4624. Gr. Teleki József — Kazinczynak.                                               Posony 21. April. 1826.

 

A múlt hólnap 31d. napjáról írt leveliből örömmel értettem, hogy a felállítandó magyar tudós társaság örökös titoknokságát örömest felvállalná.… a Tettes Tábla Bíró Urat czéljának elérésében csekély tehetségem szerént elősegíteni kötelességemnek tartván, azt, ha nem tehetném is, legalább gátolni nem fogom….

 

 

                            Az akadémikus Kazinczy feladatai                                                  

 

 

5288. Kazinczy — B. Wesselényi Miklósnak.                                      Pesten Martz. 11d. 1831

 

…Sok Pap vagy Papi-ruha van köztünk. A’ derék Schédel eggy nap a’ Teleki szobájában Széchenyinek és Mednyánszkinak a’ neki tulajdon hévvel ezt mondá, az én jelenlétemben: »De Méltós. Urak, tizeneggy Pap! — Hiszen az Academia Klastrom lesz.« — Szeretem azt a’ tüzes, lelkes, tanult ifjút. Bár sok volna illyen. Én őt óhajtám Secretariusnak, nem az általam eggykor szeretett, most ugyan nem szeretett, és bátran mondom, nem szerethetett Döbrenteit…

… Ennek a’ Társaságnak is, mint minden emberi dolgoknak, nem nagy a’ kezdete; de idővel igen jóvá lehet, ’s nem lesz idő, melly Széchenyit hálás tisztelet nélkűl emlegesse. Az utolsó űlésben, midőn még a’ vidékiek is itt voltak, Schédelnek jutott az a’ megtiszteltetés hogy Kisfaludy Károlynak halotti-Oratiót mondjon a’ Septemberben vagy Octóberben tartandó Gyűlés alatt — Superint Kisnek pedig hogy Széchényi Ferencznek és Festetics Györgynek (a’ kettőt eggy Beszédben). Bár akkor itt lehessek…                                 / Augusztusban meghal /

 

 

5335.  Kazinczy — a M. Tud. Akadémiának.                                                 Május’ 24d.1831.

 

…A’ Bársony Tzipő eránt nyújtván bejelentésemet, ámbár az nekem nem parancsoltatott, egyszersmind a’ darab’ újradolgozását nyujtom be. A’ darab fabuláját legfőbb vonásaiban megtartottam ugyan, de az alkotás, a’ dialogus egészen enyémek, ’s nem felejtém, hogy a’ Szín költőjének a’ Víg játékokban sem szabad a’ Moralitásról elfeledkezni. Ámbár a’ kevés tekintetű darabnak újra-dolgozásom sok érdemet nem adhatott; úgy hiszem még is, hogy Szinészeink ennek is vehetik hasznát olly napon, mikor a’ nagyobb darab mellé poltolásul még eggy rövidebbet kell adniok…

 

 

5341.     Kazinczy — Guzmics Izidornak.                                     Pesten, Május 27d. 1831.

 

….Az Academiának eggy Bársony Czipő nevű theatrumi darab küldetett bé nyomtatás végett, ’s nekem adák hogy tekintsem meg, ’s adjam ítéletemet. Vörösmarty már elébb rossznak ítélte. Én is annak. A’ nyavalyás embernek tetszett az a’ frivolus történet, hogy eggy Tiszt eggy Suszternét magához csal, ’s rá jövén férje, az asszonyt eltakarja, ’s a’ Suszterrel mértéket vétet eggy pár új czipőre lábáról, mellyet az asszony, a’ Tiszt’ kényszerítésére, a’ lepel alól nyújt ki. ’S a’ dolog’ immoralitása feddés nélkül maradt. — Elúntam bajlódni vele, megtartám a’ fabulát, ’s eggy morális Víg Játékot csináltam belőle, ’s azt a’ múlt űlésben beadtam….

 

5295.

 

Kazinczy — a M. Tud. Akadémiának.                                            Pesten, Martz. 21d. 1831

 

Méltóságos Gróf Előlülő Urak, Tekintetes Társaság,

Itt nyujtom be alázatos véleményemet a’ Szalay László’ ugynevezett Bimbóji, és a’ Lassu István’ Horátzhoz magyar nyelven dolgozott Jegyzései felől.

Társaságunk’ törvényei kivonatot kivánnak, magasztalás és feddés nélkül, ’s nem a’ Vélekedő, hanem az Iró’ értelmét akarják hallani. Igyekeztem el nem térni az előmbe szabott rendeléstől, de minden törekvéseim mellett sem tudtam úgy szólani lyrai költések felől, hogy ítéletemet ne hallassam. Elakadván így, az által közelítettem tisztem’ teljesítéséhez, hogy sem javalatimban ne találtathassam nem hív tömjénezőnek, sem élesnek feddésimben. Véleményemet, úgy hiszem, pirulás és neheztelés nélkül fogná olvashatni maga az Iró is.

A’ Horátz’ Ódájinak első kötetökhöz írt Jegyzések felől jót mondanom lehetetlen. Lassú Úr igen hasznos munkákat adhatott Geographiai és Statisticai tárgyakban, de midőn Philologiai ’s Aestheticai tárgyakra tért által, nem a’ maga helyén áll. Semmi sincs könnyebb mint Horátzra adni jó magyarázatokat, minek utána, annyi sok mások után, Ódájira Mitscherlich, a’ Sermókra pedig és az Epistolákra Wieland, ’s az egész Horátzra Nietsch, ’s ez gyermekeknek és férfiaknak, olly igen lelkes, olly igen bőv világosításokat adtak. Az újabb Commentátornak csak ezekkel kell férfiasan megismerkedni, ’s megválasztani a’ szükségest a’ feleslegestől, elhagyni a’ mit a’ régibbek ollykor csak széles olvasottságok’ fitogtatására mondottak, ’s azt tiszta és csinos beszédben adni az ifjak kezébe, ’s megtette a’ mit tőle kívánhatunk.

De én ugyan a’ mi Commentatorunkat minderre eléggé el nem készűltnek lelem; mert nem csak beszéde nem tanult és nem csínos nyelv, de grammaticánkat sem ismeri a’ mint Irónak kellene. Orthographiájával nem gondol, ’s olly dolgokra kapatja el magát, a’ miknek beszélését nem kívánta a’ hely. Illyen az, péld. midőn lapokat tölt el a’ Mithologiából kiszedett czikkelyekkel, ellenben azon bévezetéseknek, mellyeket Mitscherlich minden Óda elébe függeszte, és a’ mellyeknél a’ Horátz’ stúdiumában megőszültnek semmi nem lehet kedvesebb, mint a’ Horátzzal ismerkedni meg csak kezdő ifjunak nem semmi oktatóbb, nem vette hasznát. Sőt kénytelen vagyok még azt a’ jegyzést is tenni, hogy a’ textus’ átvételére sem fordíta annyi gondot, a’ mennyit Classicus Iró’ kiadójától méltán kívánunk.

Hogy a’ mit itten mondok, indulat’ szavának ne vétethessék, itt tészem le a’ Munka’ ajánlását, némelly helyeit megkurtítván; abban a’ Hazához szól. —

«Horatiusnak érdemei isméretesebbek mint hogy azoknak fejtegetésére hosszasan kiereszkednie szükség volna. Azzal tehát nem terhellek téged (a’ Hazát!), hanem csak azon kérdésedre (a’ Hazáéra!) felelek, miért adom Horatiust (M.) magyar élet leírásokkal ’s magyarázatokkal: 1. hogy a’ deákúl nem tudók is haszonnal múlatva olvashassák azt; 2. mert deák magyarázatokkal adni nem láttam szükségesnek, igen természetes dolog lévén, hogy a’ ki Horatiust az eredeti nyelvén olvassa, a’ (az) már tud deákúl, ’s annak nincs szüksége a’ deák magyarázatokból nyelvet tanúlni; a’ ki pedig gyenge a’ deák nyelvben, az azokból úgy se (sem) tanúl meg deákúl; az anyai nyelven írt jegyzések által pedig az előtte homályos helyek’ megértésére veréltetik.» — —

Szerencsére a’ könyv nem 1831. hanem még 1829. jelent meg, legalább czímlapján ezen esztendő áll, ha talán a’ nyomtatás most végeztetett volna is el, ’s így nem azok könyvek’ számába tartozik, mellyekről az Academia által előnkbe szabott rendelés szerint, szólanom kelljen. Óhajtom, hogy a’ munkás férfiúnak maga, vagy valamelly szorosb barátja, azt a’ tanácsot sugalja, hogy a’ munka folytatásától térjen dicséretesen járt pályájára.

Maradok alázatos tisztelettel

Nagyságotoknak és a’ Tekint. Társaságnak alázatos szolgája  Kazinczy Ferencz.

 

 

7198.  Döbrentei Gábor – Kazinczynak                                                                 1831. 07. 09.

 

A’ magyar tudós társaságnak ezen 1831-beli Junius 13-dikán tartott héti ülése elővevé a’ mult Februarius 23-dikán volt nagy gyülés határozásai nyomán, reá bizattatásához képest a’ magyar nagyszótár irásához szükséges készületek bővebb kifejtését. Minekutánna több ülésben Gróf Teleki Jósef e’ czimü koszorus munkájának „egy tökélletes magyar szótár elrendeltetése, ’s a’ t. 1827 b.” mint alapul vettnek első része felolvastatott,…

…Ezeknél fogva, minden tiszteletbeli ’s rendes taghoz, és olly levelezőhez, kit e’ végett bizonyos tudományosztály felkért, vagy még kijegyez, ezen két kérés intéztetik:

Ne sajnálja ezen felhivást kezéhez vevő tisztelt tag, tudományai nemeihez tartozó magyar könyveink czimét, mellyek a’ magyar nyomtatás kezdete olta maig megjelentek, ’s könyvsorokból, vagy literaturánk hisztoriájiból tudtára vagynak, feljegyzeni….

                                                                                                   Döbrentei Gábor  Titoknok

 

 

                                   Az utolsó elnöki meghívó, rövidesen hatályát veszti:

 

 

7197.  Teleki József – Kazinczynak                                                                         1831. 06. 26.

 

Tekintetes Táblabiró Ur, A’ magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai szerint, annak rendes tagjai az esztendőnkinti nagy gyülés minden gyülésében megjelenni tartozván, hivatalos készséggel adom hirül: hogy a’ társaság nagy gyülése, Ö Cs. Kir. Főherczegsége a’ Nádor mint Pártfogó helybenhagyásával e’ folyó

                                         1831-ben Augusztus 29-dikén kezdődik,

’s ennél fogva a’ vidéki rendes tagokra nézve is a’ Pesten megjelenés napja az emlitett hónap 28-dika* leszen. ’S midőn erre minden helybeli és vidéki rendes tagot ezennel örömest meghivok…

 

A levélborító címzése:

A’ magyar tudós társaság Előlülöjátől

Tekintetes Kazinczi Kazinczy Ferencz Tábla,

biró Urnak, a’ magyar tudós társaság rendes tagjának.

*előtte 5 nappal hal meg

 

                                           Az okafogyottá vált értesítés:

 

7200. Teleki József – Kazinczynak                                                                         1831. 08. 08.

 

Tekintetes Táblabiró Ur! A’ veszedelmes keleti epekorság az ország több részeiben kitörvén, és az által nem csak az ország külömböző vidékei közt az öszveköttetés meggátoltatva, hanem az elmék is el lévén foglalva, a’ Magyar tudós Társaság minden nemü gyülései bizonytalan időre elhalasztattak Ő Csász. Kir. Főherczegsége a’ Nádor és kegyes pártfogónk különös parancsolatjából….

 

                  

                                                 Függelék

 

 

 

Az Akadémia /adatok/

 

Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetodött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György: Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (Bécs - 1790, új kiadása Budapest - 1931) c. munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is erre tett kísérletet.

1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.

1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.

A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, miután az uralkodó 1830-ban elfogadta az alapszabályokat s ugyanazon év november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága megtarthatta első ülését Pozsonyban. Elnökké Teleki Józsefet, alelnökké Széchenyi Istvánt választották, kinevezték a Társaság első 23 rendes tagját is. Első közgyűlését 1831. február 4-én tartotta.
A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
Létrehozták a nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi, törvénytudományi osztályokat. A nyelvtudományi osztály tagjaivá Kisfaludy Károlyt, Kisfaludy Sándort, Vörösmarty Mihályt, Toldy Ferencet, Kölcsey Ferencet, Pázmándi Horvát Endrét és Guzmics Izidort választották, Berzsenyi Dániel a bölcseleti osztály tagja lett, Kazinczy Ferenc pedig a történeti osztályba került.
Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész Szalay László, s 1865-tol Arany János.        
Google

 

 

Kazinczyék az alakuló akadémiáról

 

 

3126.  Kazinczy — Helmeczy Mihálynak.                                      Széphalom Febr. 11d. 1816.

 

…Hogy Magy. Tudós Társaságunk legyen, azt óhajtjuk; de nem azt, hogy az szabja-meg az Irónak mivel szabad élni ’s mivel nem, ’s az Olvasónak, mit érezzen jónak mit rossznak. A’ magához bízó Iró, a’ magához bízó Olvasó az illy törvényt tisztelni soha nem fogja ’s ki mondta azt, hogy tudománybeli dolgokat helyesebben ítél-meg eggy Collegium, mint eggy eggyes Iró? Feledjük e Galilaeus a’ Galilaeit? Lessing, Klopstock, Gőthe, Voss nem voltak Tudós Társaságok’ tagjai, ’s illyeneknek vesszejét nem rettegték…

 

 

3665.   Kazinczy – Kis Jánosnak.                                                   Széphalom Nov. 10. 1818.

 

….Franczia Academia forog szemeik előtt, ’s nem akarják látni, melly veszedelmet vonnának a’ Nyelvre. Én azt az utat óhajtom Nyelvünknek ’s Literaturánknak, a’ mellyet a’ Német teve.

 

 

3790. Gr. Teleki József – Kazinczynak.                                                                    é.n. /1819?/

 

…Hogy Magyarországi Tudóssaink közzűl csak igen kevesen szolgálhatnának egy felállítandó hasznos Tudós-társaságnak, melly honi Tudományosságnak folyamatjába új erőt, új világot öntene, díszére, úgy gondolom, senki sem fogja tagadhatni, a ki Tudóssainknak egy oldalúságát ízetlen vóltát, oskolás gondolkozása módját és megrögzött előitéleteiket esmeri. De éppen ezt mondhatjuk, kevés kifogással, az Erdélyi számosabb tudósokról, de igen csekély számú szerzőkről: a mennyire ezeket a nyáron megesmérni alkalmatosságom vólt: Ezen túdós társaságoktól, ha a két haza megfoghatatlan hidegsége és apathiája mellett felállhatnának is, csak igen keveset várok

 

 

4551. Kazinczy Ferencz — Kazinczy Andrásnak.                                              Nov. 15d. 1825.

.

…Én eleitől fogva ellensége voltam a’ Magyar Academiának, mert a’ Franczia Academia a’ Franczia Nyelvet elrontotta. De az onnan jött, hogy a’ Franczia Irók nem merték vezetni az Olvasókat, mindég ezeknek approbatiójokat keresvén, ezeket követték, ’s így a’ Nyelv elasszonyosodott…

 

 

4605. Kis János — Kazinczynak.                                           Soprony, Mártzius 15dikén 1826.

 

…A Literatura’ tárgyában nagy figyelmet érdemel most a’ tudós Társaság, mellyet az Ország’ Gyülése alkotni akar. Nem könnyen tudom ugyan hinni, hogy a politicai mostani környülállások között belőle valami legyen. Azonban szeretem látni csak azt is, hogy az igyekezet magát mutatja. Meglátjuk, mennyire van vagy nincs félelmemnek fundamentoma…

 

 

4654.  Kazinczy — Kiss Sámuelnek.                                                       Ujhely, Júl. 22d. 1826.

 

….Az Academiába olly emberek akarnak felvétetni a’ mint hallom, a’ kik oda ugyan nem valók. …Szörnyű dolog volna, ha a’ széket ott úgy osztogatnák, mint alamizsnát az éheknek. Nem bánom én azt, sőt akarom, hogy a’ két ellenkező felekezetből is (a’ Grammaticait értem) vétessenek tagok, ’s miattam ott ülhetne Verseghi, ha, a’ mit érdemle, nem idvezűlt volna; nem bánom, ha a’ laudator temporis acti Bacsányi ott űlhetne is, a’ ki szint úrgy érdemli az idvezséget, mint két társa: de azt is akarnám, ’s hiszem hogy úgy lesz, hogy a’ Választók ismerjék a’ felveendőket…..

 

 

4871. Jankovich Miklós — Kazinczynak.                                              Pesth, d. 15. Dec. 1827.

 

…..későbbre halladván levelem, nem előszer tőlem, de bizonnyára Gróf Teleki Jóseftől, ki a’ Magyar Academia iránt tartandó Deputationak, Előülőjévé neveztetett, hallottad oda rendelt kineveztetésedet — hol nekem is szerencsém lészen ne talántán inkább hallgatni, mint szóllani:…

 

 

4881.  Zádor György — Kazinczynak                                            Pesten December 27d. 1827.

 

…Nem lesz talán már Ujság a’ Tek. Ur előtt, hogy ő Fensége a’ Nádor a’ felállítandó Magyar Academia plánjának a’ négy első ajánlók’ (Gróf Széchényi Ist. Vay Ábrahám, Gróf Andrássy és Gróf Károlyi György) egyetértésökkel teendő megigazítását egy a’ Gróf Teleki József előlülése alá rendelt választmányra bízta, mellynek tagjai a’ Tek. Uron kivül még Horvát István, Szemere, Kis Superint., Bitnitz, Guzmics, Vitkovics, Jankowich, Kulcsár, Horváth Ján. Bosoni Püspök, Kisfaludy Sándor, Fejér, Dr. Bene, Schedius, Döbrentei, Budai Es., Ercsei..

 

 

4973.  Cserey Miklós — Kazinczynak.                                                Klitzen. 14a Febr. 1829.

                                                                                                    

….Mire mentetek a Tudományos Társaság öszvealkotásában? …..ha azok a kik Urunkhoz legközelebb vannak, s a kiknek a szava legtöbbet nyom, valóban akarnák a Magyar nyelvnek Tudományokra terjedését, s megditsőülését, — régen felállott volna Barátom a Tü Academiátok! — De, — ha az embereket ’s az üdőnket ismerjük, — hogy is képes feltennünk, hogy az Udvariak, — kik között Magyar kevés, de a ki van is, tsak alig beszélli a’ Nemzete nyelvét, — és egészszen más nyelvbe szokott, — Oszlopot kévánna emeltetni azoknak, a kik nállánál jobban tudnak magyarúl? Igy tehát én e részben keveset reméllek, és tsak a gyermekeink v. Onokáink üdejében tartom azt a szép kévánságot végbe vihetőnek…

 

 

4978.  Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                           Pesten Febr. 28d. 1829.

 

….A’ Magy. Academia felől Wesselényi Bécsből azt a’ hírt hozá, hogy ő Fels. helyben hagyta, megerősítette. Mindennap várjuk a’ Kir. Leírást. Midőn Nádorunk Bécsbe ment-fel a’ Császár születési napját innepleni, Széchenyi és Andrásy megkérék a’ Fő-Herczeget, hogy tegyen kérést eránta Ő Felségénél; ’s ha meglesz a’ mit óhajtunk, a’ Nádornak fogjuk köszönhetni…

 

 

5071. Kazinczy — Cserey Miklósnak.                                                                                       é.n.

…A’ Tudom. Társaság, igazábban szóllván a’ Magyar Tud. Társaság, melly eránt a’ tavalyi Consultatio Actáji még tavaly Aprílisben béadattak, még mostanig sincsen Ő Fels. által állapítva. Az Ország határzása a’ Királyi javallással beméne a’ Törvénykönyvbe, ’s a’ Király igéretet teve, hogy még Diaeta előtt sanctionálni fogja, ’s így nem kételkedhetünk, hogy fogja, de még csak fogja

 

 

5075.  Kazinczy — Guzmics Izidornak.                                                   Decemb. 12d. 1829.

 

…Tegnap vevém a’ nagy Széchenyi levelét. A’ Tudós Társaság, melly régen megszületett, még sem kapta meg a’ keresztelést…

 

 

5286.   Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                        Pesten Martz. 9d. 1831.

 

Elmeneteled olta két héti űlésünk volt, és szép űlésünk: eggyik Február.’ utólsóján, a’ másik Martz’ 7d. Mind az eggyiken mind a’ másikon a’ teljes 9 számnál többen valánk jelen. Széchenyi el nem marada. … felolvastattak Döbrentei által a’ Pesti és Budai Typographusok’ Januáriusi és Februáriusi nyomtatványainak laistromai, ’s kiosztattak két két Tagnak, hogy vélekedéseiket adják erántok. Nekem a’ Horátz Ódájira tett Jegyzések jutának, mellyeket (a’ mint Döbrentei mondá) valaki Nitsch után dolgozott. Bírom a’ Nitsch’ Horátzát négy igen vastag Kötetben, ’s meglátom, mit mondhatok ezen Jegyzések felől…

 

 

5386.  Kazinczy — Gr. Ráday Gedeonnénak.                                  Széphalom Aug. 15d. 1831

 

…Nékem Aug. 28d. Pesten kellene lennem, ’s már 25dikben Péczelen voltam volna, hogy Nagysádnak látásban tölthessem a’ napot, melly Nagysádet szülte: de mint hagyjam el e’ rettenetes időkben feleségemet, gyermekimet? …

 

 

5392.        Kazinczy — Bártfay Lászlónak.                                            Aug. 19d. 1831.

 

……A’ nagy gyűlése az Akademiának elhalada, ’s örvendek annak; én most ott nem leheték vala. Pedig azt csak a’ Schédel és Kis Orátiójik miatt is óhajtottam. — Ugyan édes barátom, mi lesz abból a’ Döbrenteiből, ha tudniillik még szerencsétlenebb lehet, mint a millyenné magát már tette? Láttad e azon hívatalos megszólítását, hogy adjuk-be melly segéd könyveket bírunk a’ Lexikon dolgozására? Fesz és pöf! ezt kiáltom, ha megölnek is érte, mert ezt nem indúlatból, hanem meggyőződésből mondhatom. Bár csak az illyen Circulárék dolgozását Schédelre bíznák az előlülők.

 

 

 

 

                              Kazinczy korai tervezete a Magyar Arcadiáról

 

Hosszas Kazinczy-búvárkodásom alatt nem találkoztam Kazinczy akadémia-tervezetével, annak említésével sem. Korábban magam sem vehettem komolyan, mert – a levelet ugyan olvastam, a birtokomban levő 23. kötetből, de - a levélnek csak az életrajzi részét illesztettem be a Portrék- gyűjteménybe. Szauder Mária felvette 249 levelet tartalmazó válogatásába, amit az OSZK honlapjára is feltett. A levelet onnan vettem.

A levél a szokásosnál terjedelmesebb, ezért húztam belőle. Akinek nincs türelme a rövidített szöveget sem elolvasni, annak néhány szemelvény:

Főpásztor a herceg, ő a főjegyző. A levelezésben „asszonyom” helyett pl. Eurydikét írjunk. Megnyugtatja a herceget, hogy az igazgatás neki semmibe sem kerül, viszont kéri a Gessner-fordítás kiadásának támogatását. Azt is kiköti, hogy a könyv magyar változatának minősége az eredetivel egyező legyen.

                       A hercegtől Kazinczy is kapott két latin nyelvű levelet /338. és 360. sz./

 

 

 

BATTHYÁNY-STRATTMANN ALAJOSNAK  Regmec, 1791. jan. 7.

 

Kegyelmes herceg! Hercegségednek a legkegyesebb leereszkedéssel teljes levelét nemcsak úgy vettem, mint személyemet megkülönböztető kegyelmet, hanem úgy is, mint … Én régi  birtokos nemzetből vettem eredetemet. Atyai jószágomból élek, s hivatalom esztendőnként 1500 ftot hoz bé; és mégis annyira jutottam a literatúra miatt, hogy azt vagy félbe kell hagynom, vagy adósságba verem magamat.

 Most kezeim közt készen vagyon: 1. Wielandnak. 2. Klopstock után a Messiásnak tíz első éneke. 3. Stella Goethéből, Miss Sara Sampson és Emilia Galotti Lessingből. 4. Gessner Salamon úrnak minden munkái három kötetben. 5. A prusszai királynak Antimacchiavelloja. 6. Még csak elkezdve a Rousseau Contrat Socialja…..

Láttam azon lépésekből, melyeket Pesten létemben hazánknak legbölcsebb fiai a mostani nádorispán unszolására a Magyar Tudós Társaságnak alkotása eránt tettek, hogy ez a közdicsőségre s haszonra célzó munka felállani nem fog s

                                                 egy új plánum kidolgozásához fogtam,

 mely köztünk a római Arcadiai Társaságnak példája szerint (melynek diplomája s törvényei kezem közt vannak) egy Magyar Arcadiát támasszon…

Nevezem ezt a Társaságot:        a Magyar Liget Pásztorainak,

 vagy: A Magyar Arcasoknak. Ennek örökös főpásztora (praeses perpetuus): hercegséged. Örökös főjegyzője (secretarius perpetuus): én.

Mind a négy Circulusnak, Erdélyt ötödik Circulusnak vévén, volna egy-egy circuláris praesese és secretariusa, kiket a pásztori allegoria szerint alpásztoroknak és aljegyzőknek neveznek. ….nézzük a pásztorok rendjét. Ezek három karra osztatnak.

 1. A legelők, így fognak neveztetni az író tagok.

 2. A védők (die Schützende), ide vétetnek hazánknak azok a nagyjai, akik nem írnak, de az írókat segítik.

 3. A gyönyörködők vagy mulatók (die Dilettanten), péld. asszonyságok, akik nyilvánosan jeleit adják, hogy érzékenyek nyelvünk szépségei eránt.

A férfiak hunnus, avar, s régi magyar nevet, az asszonyok nimfák s görög s római asszonyok neveit kapják azon különbséggel, hogy a legelők vizektől, a védők hegyektől, a mulatók fáktól s füvektől vesznek praedicatumot. Így leszek én mint legelő azaz író: Bozsvai Aladár. - valamely segítő: Mátrai Kadika. - egy mulató pedig: Fenyvesi Eurydice.

A Társaságnak pecsétje lesz…. Pásztorokat csak Hercegséged által veszen fel. Oly férfiakat, akik valóságosan megérdemlik a különböztetést…A diploma érdemesebb tagoknak pergamenre, másoknak csak vastag királyi papirosra fog írattatni, magyar nyelven. Előszámláltatnak abban érdemei, és azon okok, amelyek a tagokat az ő felvételére indították.

Az öszvegyűlések sohase tartattassanak pap vagy asszony nélkül, ha szintén a pap vagy asszony a társaságnak pásztorai nem lesznek is, csak jó karakterű személyek legyenek. Papnak azért kell jelen lenni, hogy a klérus azt ellene törekedő szándéknak ne vélje; asszonynak pedig azért, hogy kőmívesi lózsiknak ne tartassanak gyűléseink. Ugyan e miatt mindég nappal kell tartatnia azoknak, és sohasem békólcsolt ajtókkal….

Tárgyai a gyűléseknek lesznek: 1. a fő vagy alpásztorok rendeléseinek elolvasása, s az azokra várt válaszoknak feltétele. 2. A három hónapi leveleknek elhirdetése. 3. Közdolgokat illető tanácskozások. 4. Litterátori tudósításoknak egymással közlése. 5. Két vagy több pásztorok közt támadt litterátori pernek elintézése s öszvebékéltetések. 6. Valamely esetnek feljebb jelentése. 7. Panaszok, vádok, ajánlások. - A főpásztorral csak az alpásztorok leveleznek, mert illő, hogy őt, tudniillik hercegségedet megkéméljük a szükségtelen fáradtságtól; hanemha az alpásztorokhoz tett folyamodások sikeretlenek lettek volna, s a dolog felsőbb intézést kívánna.

Minden három hónap végeztével béküldök én hercegségednek subscriptio végett egy circularét, azaz látogató levelet; ez az alpásztorokhoz fog menni, őáltalok pedig a megyebeli pásztorokkal közöltetik. De ugyanekkor indíttatik el minden pásztorhoz postán vagy bizonyos alkalmatosságon a három hónapi periódikus írásnak egy szakasza is, melyben a társaság tagjainak béküldött verseiken vagy prózáikon kívül lesz. 1. tudósítás afelől, micsoda munkák jöttek ki legközelébb; 2. mik vannak sajtó alatt; 3. mik munkában? 4. a pásztorok közzül ki hólt meg, ki ment más hivatalba, hova tette által lakását; 5. recenziók. - Mely periódikus munkáknak árát minden tag letenni tartozik; ezt pedig annál igazságosabban lehet kívánni, mivel sem kasszánk nincs, sem egy pásztor más pásztorért fizetni nem tartozik.

A levelezésben egymást pásztori módon szólítjuk. Bozsvai Aladár Fenyvesi Eurydicének kedves napokat. E lesz a megszólítás e helyett: nagyságos asszonyom.

Kilépni mindennek és mindenkor szabad….Arcadiánk igazgatása hercegségednek semmibe sem fog kerülni. De azért esedezem alázatosan, hogy tőlem Gessnert elfogadni méltóztassék, s nagyszívűségének adja oly jelét, hogy ez a munka úgy jöhessen ki, mint a német originál Schremblnél Bécsben bocsáttatott közre. Válaszát hercegségednek francia nyelven kérném ki alázatosan, sok okra nézve. Egyéberánt alázatos tisztelettel maradok

Hercegségednek legalázatosabb szolgája K.F.