Útmutató Kazinczyhoz

 

 

 

Miért Kazinczy és miért 37 fejezetben?

 

Kazinczyt a köztudat nyelvújítóként tartja számon. Néhányan azt is tudni vélik, hogy rossz verseket írt. Kivéve az agyonidézett „Jót, s jól…” sort. Kevesen ismerik azt a csodálatos világot, amely az ő és kortársai /levelező-társai/ műveiben elénk tárul.

Először Babits és a Nyugat állt irodalmi érdeklődésem középpontjában. A következő bálványom Márai. Kéjes érzés volt külföldön kiadott naplóit olvasni a diktatúra idején. Az ő naplóiból állítottam össze először íróportrékat. Még az internetet, sőt a számítógépet is mellőzve. Következett Illyés, majd Németh László.

Kazinczy Fogságom naplója még gimnazista koromban „könyvtáram” része lett. Négy levelezés-kötetét, a 70-es években, antikváriumban vettem. A kötetek egy ideig inkább a könyvespolcot díszítették.

Márai, Illyés, Németh íróportréi elkészülte után rájöttem, hogy a Kazinczy-levelek is kitűnően alkalmasak ilyen célra. Az első két, ilyen tárgyú fejezet még papiros-alapú forrásból készült.

 Később az internet tágasra nyitotta a kapukat. Az internet, az alábbiakban vázolt munkamódszer és az egyre növekvő szabadidő lehetővé tette, hogy „ontottam a fejezeteket”. Ehhez az is kellett, hogy a csodálatos világ folyamatosan ébren tartsa az érdeklődésemet.

A 37 fejezetből 7 válogatásom a 24 kötet digitalizált Kazinczy levelezésből. Közismert, hogy eddig 23 kötet jelent meg papír-alapon. Válogatásom a nyersanyaga a további fejezeteknek.

A legtöbb fejezet magáról Kazinczyról szól. Személyéről, műveiről, családjáról, szerelméről, költészetéről.

Önálló fejezetben ismerkedhetünk meg a kor izgalmas figuráival: Fekete és Mailáth gróffal, Kovacsóczyval, Rumyval, Döbrenteivel, Horvát Istvánnal.

Két fejezetet annak a személynek szenteltem, aki nélkül a csodálatos Kazinczy-világ láthatatlan lenne. Ő Váczy János a Kazinczy levelek tudósa. Az irodalomtörténet pozitivista, száraz irodalmárnak tartja. Van, aki a kiadott levelekben található hibákat emlegeti.

Tessék kézbe venni a Váczy-szerkesztette 21 kötetet /2 kötet halála után jelent meg/. Kazinczy leveleit, a változatokat, a számtalan vers-betétet, a válaszleveleket, valamint a levelekkel csaknem azonos terjedelmű jegyzeteket Váczy

                   összegyűjtötte,

                   megszerkesztette, megírta

                   a nyomda számára a szövegeket kézzel leírta

                   a nyomdai levonatokat korrigálta.

Ráment az élete. Kazinczyról ezt-azt tudunk. Ki tud Váczy Jánosról?

 

Legalább 4 fejezetre való anyag /Dessewffy, Virág, Verseghy…levelezése/ nyersanyagban maradt. És még sok minden más, Kazinczyval összefüggő. Hátha kedve támad másnak folytatni.

 

 

Munkamódszerem:

-                      a feldolgozott témakörök /fájlok, fejezetek/ kitalálása;

-                      anyaggyűjtés a fejezetekhez;

-                      a fejezetek megszerkesztése:

-                      bevezető, összekötő szöveg, kommentár megírása;

-                      a Kazinczy-levelekből gyűjtött szövegek /levél-részletek/ beillesztése a szövegekbe;

-                      a témakörhöz kapcsolódó irodalom, kép, adat keresése a hálón és azok beillesztése a fejezetbe.

 

Ha nem találok közvetlen beilleszthető szöveget /levételi, terjedelmi okok miatt/, akkor magam leírom, összefoglalom. Ezt tetem a papír-dokumentumokkal is. A papír-dokumentum terjedelmét korlátozza az átvétel időigényessége. A letöltött szövegeknél fordított a helyzet. Itt inkább hagyom a terjedelmesebb szöveget. Esetenként az átvett szöveget húzom, stilizálom.

 

 A vázolt módszerrel létrejött gyűjtemény, fejezet, összeállítás új műfajnak tekinthető, aminek még neve sincsen.

                                                                         

A szerkesztésben tág tere van a fantáziának és az asszociációs készségnek. Az „egyperces” pl. Örkényre utal, Kazinczy is rövid, frappáns sztorikat írt bele leveleibe. A „mozaik” tágabb értelmű, lehetne „érdekességek” vagy „a mindennapokból”. Kovacsóczy és Czinke úgy kerültek egymás mellé, hogy korlátozni akartam a fejezetek számát. Megkerestem kettőjük közötti hasonlóságot. Miután sem az irodalom-tudomány, mint szakma, sem pedig feladatterv, „project”  nem korlátoz, szabadon válogathatok a levelek és a témák között.