Kovacsóczy és Czinke

 

                                              a fűzfapoéta és a botcsinálta professzor

 

 

Tartalom

 

Bevezető

 

Kovacsóczy Mihály

     Portrék II-ből

     Szinnyeiből

     A könyvritkaság

            Illyés Gyula: Egy elfeledett nagy előd

     Kiegészítés a teljes Kazinczy levelezésből

 

Czinke Ferenc

     Gyűjtés a hálóról

     Portrék II-ből

            Kiegészítés a teljes Kazinczy levelezésből

 

 

 

Bevezető

 

Hogy kerültek egymás mellé? Az alcím utal rá. Ugyan kortársak voltak, kapcsolatukról nincs adat. A másod- /harmad/ rangú szerep kapcsolja őket össze. Endrei Zalán Kovacsóczytól egy verset felvett 1903-as antológiájába /A régi magyar költészet remekei/. Weöres nem vette fel /Három veréb…/ Illyés megdicsérte tanulmányában.

           A magyar irodalom katedráját 30 évig bitorló botcsinálta professzorról, Czinkéről zömmel gúny és megvetés maradt fenn.       /B/.

 

 

                                Kovacsóczy Mihály

                                  / 1801 – 1846 /

 

 

A Portrék II. gyűjteményből

 

 

Egy ifjú messze költözött;

Mari a szívből kémlelé

Mint tűn a csolnak hab között

S végbúcsút búsan int felé.

Hű keble sóhajtásra kél,

S Lajos nevével zeng a szél    Kovacsóczy: Mari

 

                      / idézi Kaz és „nagy szépségű dal”-nak tartja. Felső m-o  Minerva. 1826. május/

 

Ösmerlek ki, mi vagy, hernyóból pille madár vagy
     Ártatlan jószág vagy, de haszontalan is.

1829-1834        Vörösmarty

 

 

 

Bajza > Toldy Ferencnek, 1824. 07. 18…Az Aspasia kezemhez jöve…Ha Kovacsóczy ilyen redaktor, hát jobb volna, ha semmibe sem kezdett vala…K még is ezek felett eléggé szemérmetlen lehetett általad tőlem verset kérni?...kaczagva bosszankodom, valahányszor Aspasiájába tekintek…ha találna hozni Aspasiát számomra, ne fogadd el…

 

K > Fáy Andrásnak, 1824. 10. 22…Bizony édes Uram Öcsém az Aspásia nem ok nélkül lakol. Sok van ott, amire nem vala szükség. De a Kulcsár és Döbrentei embereinek egész hadok ada e olly szép dalokat mint Kovacsóczy, Bajza és Vörösmarty? Mit irigyelhetek én inkább, mint ezt a gyönyörű dalt:

Zeng a patak felhők eveznek…

Míg a Nyelvtörők illy darabokat adnak, addig lármázhat az Új Szellem s Bacsányi. Thewrewk…Csókolja őtet és Kovacsóczyt

 

Bajza > Toldy Ferencnek,  1824. 11. 18MakáryKovacsóczyra s Thewrewkre igen neheztel, több okok miatt…Sarlay név alá rejtezett Kovacsóczy…Temérdeket összveírt ez a mi igen becses barátunk s épen ezen sokat írás az ő hibája…prósát egyáltallján nem tud írni…

 

K > Fáy Andrásnak,  1825. 01. 28Kovacsóczy bántva van, és vastagon, a Tudományos Gyűjteményben. Szánom őtet, a lelkes nem ifjat, hanem ifjú férjfit: de szánom bántóját is. Illy undokságok a Minervában nem lesznek…mondja meg ezt mind Kovacsóczynak, mind Kisfaludynak…

 

Busa jegyzete: Az idézett verssor Kovacsóczy Csillagom c. verséből való. Kazinczy a Minerva 1825. 2. számában írta: „Kovacsóczy nagy szépségű Csillaga felől más helyütt fogunk szóllani…az idei Auróra egy ehhez hasonló szépségű dalt ada: a Kisfaludy Károly Jövevényét…”

K > Kiss Sámuelnek, 1825. 11. 12… Kovacsóczyt égek látni…Ő nagy dísze ügyünknek…hol lakik?

Bajza > Toldy Ferencnek, 1825. 12. 15…K…valami Uraságnak itt a felső magyar földön titoknoka. Kazinczy előtt igen nagy existimátiója / megbecsülése/ van; Igaznak* azt írja, hogy K nagy dísze ügyünknek. Az öreg úr egy idő olta gyakran szokott botlani, de azért ne vélje, hogy ott, ahol ő talán akarva is botlik, mi utána botlani fogjunk…

                          * Igaz Sámuel 1786 - 1826

 

Bajza > Toldy Ferencnek, 1826. 03. 16…Thewrewk megismerteté őt / Nagyapáthit/ koronázatkor K-val, s ez a sonett-gyártó mingyárt megrakta őt papíros nyalábaival, s kikérte az elolvasást…néhány könyvet csikart ki tőle csak elolvasásra, úgymond, s azokkal elillana, hogy máig sem adta vissza Nagyapáthinak

 

Kisfaludy Sándor > Bajzának,  1826. 03. 19…átallok oly társaságba menni, hol Török, Bors és Kovacsóczy szemtelen sallangokkal üres fitogtatás és alacsony koldulással a magyar írót valóban igen pulyán representálták…a jobb ízlésű ember irtózik…

Bajza > Toldy Ferencnek, 1826. 05. 31…Kisfaludy azt írja…hogy az olly emberektől, mint Thewrewk, Bors és Kovacsóczy inkábbra irtózik a jó ízlésű ember, mintsem barátságokat keresné…

 

Bajza > Toldy Ferencnek, 1826 07. 24…Jól tudjátok mennyit ártanak Kovacsóczy, Bors, Thewrewk az előfizetésre nézve és mégis csak oly könnyen veszitek fel a dolgot. Azóta, hogy ily emberek csalfaságaik grasszálnak, az lett az olvasók között a tón, hogy a magyar könyvekre előfizetni kár…csak bizonytalanságra hajíttatik ki a pénz.

 

Kisfaludy Károly > Bajza Józsefnek,  1826. 07. 24…Kazinczyval látom össze kell kapnom, a jövő Minervában ismét Kovacsóczyval hasonlítgat. Munkámra nézve nem bánom akármit mond, de oly hitvány emberrel egy kategóriába ne tegyen. Barátom uram is ott paradéroz, mint Kovacsóczy társa.

Bajza > Toldy Ferencnek, 1827. 06. 04… Kovacsóczy Petrarcát fordította. Hihetőleg németből. Szándékozik kiadni, de nem tudom, ha magára vállalja-e valaki…

 

Szinnyeiből:

 

Kovacsóczy Mihály 

ügyvéd és szerkesztő, szül. 1801. márcz. 19. Gödöllőn (Pestm.), hol atyja K. Mihály gazdatiszt volt; előbb a papi pályára készült Egerben, de később tervét megváltoztatta s Pestre ment, hol jogot hallgatott és ügyvédi oklevelet nyert, de ügyvédséggel nem foglalkozott, hanem több főúri háznál mint nevelő működött. Már ekkor írt és fordított; egy ideig érintkezett Kisfaludy Károly írói körével és magára vonta Kazinczy figyelmét is; de igazi írói működése Kassán kezdődött, hova akadémiai helyettes tanárnak nevezték ki. Itt szerkesztette a Szemlélőt, a Literaturai Lapok cz. melléklettel. Abaúj megye megbízásából a magyar színház igazgatóságát is átvette; ekkor több színdarabot fordított. 1841-ben Pestre költözött és itt szerkesztette a Közleményeket a Literaturai Lapokkal, mely az első naponként megjelenő lap volt. 1843-ban vette át a munkatársakban és előfizetőkben egyaránt megfogyatkozott Nemzeti Újságot, melynek új lendületet adott. Sok ismerettel és szép tehetséggel bírt, jártas volt az olasz, franczia, sőt spanyol nyelvben is; ha erejét szerte nem forgácsolja, ha több kitartással birt volna műveinek bevégzésében, ha nagyobb részt öngyarlósága okozta sanyaroktól ment lett volna, roppant munkássága mellett, számos maradandó mű örökítette volna meg nevét az irodalomban, mely mai nap is számos általa forgalomba hozott műszóval él. Meghalt 1846. jan. 13. Pesten mell-vízkórban  /Szinnyei/

 

 

A könyvritkaság

 

 

282.tétel [KOVACSÓCZY Mihály – CSÁSZÁR Ferenc]

Magyarkák. 1845-ből. Lipcsén, 1845. Teubner. VIII. 236 l. 210 mm.

Tartalma: Talárikák, Kosmikák, Pepedeumenikák. Ez utolsóban a korszak jeles személyiségeiről ír kritikus, sokszor gúnyos hangnemben. Mindkettő, de különösen Császár „lelkesedett” Petőfi népies költészetéért.

Korabeli egészvászon-kötésben, a gerincénél kisebb sérülésekkel.                      10 000,-HUF

 

 

215 tétel: /KOVACSÓCZY Mihály - CSÁSZÁR Ferenc/: Magyarkák 1845-ből.

 

 

 

Lipcsében, 1845. Teubner. VIII, 236 l. Korabeli, gerincén aranyozott egészvászon-kötésben.

 

kikiáltási ár:

5 000 HUF

leütési ár:

9 000 HUF

aukció időpontja:

2003.12.12. péntek 17:00 CET

aukció helyszíne:

Budapest, VIII. kerület, Múzeum u. 5. Kossuth Klub

 

 

 

 

Illyés Gyula: Egy elfeledett nagy előd  /1930/, in: Iránytűvel, Szépirod. 1975.

 

A tanulmány címe utal arra, hogy Illyés Kovacsóczyt méltatlanul elfelejtett  elődnek tatja.

A Magyarkák Petőfivel, Széchenyivel, Vörösmartyval foglalkozik. Illyés a szerzőt szorgalmasnak, körültekintőnek tartja. Mester a rendezés dolgában, a lényeges és lényegtelen kiemelésében. A könyvben a leghosszabb ismertetést maga a szerző kapja. A könyv névtelenül jelent meg.

Kovacsóczy neve legalább harminc-negyven kötet hátát díszíti.

 

A Tanulmány először a Magyar Csillag, 1943. 2. 101-105.p.-n jelent meg,  Egy elfeledett nagy előd vagy a rágalmazás iskolája. A kötetben a cím második fele elmaradt.

 

 

 

 Kiegészítés a teljes Kazinczy levelezésből

 

 

 

Csudálást érdemlő erejű ember,… igen derék ifjú …ömleng Kazinczy. Toldy hiába próbálja győzködni, hogy „rettentő tévedésben vagy.” Kisfaludy Károly hitvány embernek tartja Kovacsóczyt. A poéta bombázza a mestert verseivel, terjedelmes irodalmi terveivel.

Érdekesség, hogy Vörösmarty Zalán futása /részlet/ Kovacsóczy egy számot megélt Aspasia c. lapjában jelent meg.  /B/

 

 

4118.

 

Kovacsóczy Mihály — Kazinczynak.                                               Pesten 8ber 23án 1822.

 

. Bátorkodom ismét némelly munkácskáim’ levelemhez csatolni ’s itéletet felöllök hallatni kérek.

 

AGGÓDÁS.

 

Kit karjaim láng közt körűlvevének,

Mikor rám gyűlni láttam búködöt,

Kit lelkem ismért mennyhozó felének,

Midőn e’ sziv áldozva küszködött,

El! messze tűnt bálványa más tüzének,

Frigyláncza más körűl erősödött.

Keblem forró vágyában olvadozgat

Életreményt gyötretve, dúlva mozgat.

 

Tündér itallal Istenség gyulasztott,

S most élek álmom szét nem dult képein,

Virágzatom nem költ fel olly malasztot,

Melly harmatozna búmnak éjjein.

Az Édentől vad sorsom el szakasztott,

Tövis termett a’ Myrtusz fürtjein.

De bár sebző láng a’ Hűnek keserve,

Ah még is édes kénnyel van keverve!

 

AZ ÉPŰLŐ.

 

(Die Genesende)

Szemléltem arczod rózsáit leszedve,

S tüzét szemednek ködbe mint borúl,

Virányod félhalál tiprá orúl

S elalkonylék létem korányi kedve.

Aludt enyhítő bús könyűm meredve,

Érzém a’ kín belém miként szorúl,

A csüggedést felhőzni komorúl

És lelkem más vidékbe ált’ sülyedve.

Csend lőn, — szent borzanat kezdett lebegni,

Lassúdan egy szellem közelgete,

Reményt szállita báj tekintete,

Intett! és visszalobbant édelegni

Az édes élet vidor Angyala

’S szívembe kedv, gyönyör, kéj szárnyala.

 

AZ ÉLET.

 

Elfoly éltünk

Játszi habja,

Nem nyil ég, nem

Hajnalong idv.

Elhuny a’ nap,

Pírja oszlik,

 

Nő az árnyék,

S gyászba süllyeszt,

Zord vidékre

Száll szerelmünk,

Pártosúl a’

Barátsziv.

 

Bús viharra

Ébredünk fel,

Csónakunk vesz

’S a’ vezérfény

 

Báj Honunkból

Messze űzve,

Éktelen part

’S éj körűlünk.

 

AZ ELSŐ CSÓK.

 

Lassú sohaj lágyan repült felém,

Gyönyört lövelt villámszemek’ sugára,

Tied! sug a’ kegyes leány, ’s szavára

Nyilt karjaimban arcztüzben lelém.

Zord éjre szebb nap tündöklött elém,

Diszelg a’ mit vágyam sejte, vára:

Melly idvezítő szenvedésim’ ára!

Titokzáró gyászom szét tépdelém!

Érzésünk szent könyükben áradott,

Varázsolt lelkünk egybe olvadott

’S éber) halál között ujjá születtem.

Vállára folytak a’ selyem hajak,

Megnyílt félénken a’ forró ajak, —

A csók kilobbant és az ég felettem.

                                                       

 

4562.

 

Kazinczy — Zádor Györgynek.                                                              Ujhely, 1825. dec. 16.

 

Kovacsóczy, ki most Privigye mellett Laszkáron négy gyermeket tanít, megküldé nékem Szondy György nevét viselő hőskölteményének első énekét, 112 nyolczad rímes stanzákban; ’s tegnap és ma üres óráimat annak megolvasása foglalta-el.

                                       Csudálást érdemlő erejű ember,

de a’ munka még igen sok törlést kiván; ’s kértem, ne siessen kiadásával. Sok szükségtelen újítások, ’s darabosságokkal. De ki írhat 112 Stanzát a’ mi rimekben olly szegény nyelvünkön? Tisztelettel tölt-el szívem az

                                                   igen derék ifjú

eránt, és, ha maga magát el nem öli, Kisfaludy Károllyal ő fog legszebb tűzzel ragyogni egünkön. Hogy jövendőlésem bételjesedjék, kérem az egeket. Én nem tartozom azon öregek’ számába, kik az ifjakat kevéssé becsülik...

 

 

4574.

 

Kovacsóczy Mihály — Kazinczynak.                                            Laszkán 2ik/I. XXVI.

 

.Ha gazdag volnék, úgy a’ mit a’ Németek öszvesen Göthe tiszteletére tenni iparkodnak, ’s tettek, Kazinczynak tenném én. Itt nincs hizelkedés. Azt tudom én, tudja a’ Haza, hogy nálánál Litteraturánkba senki se tett többet; hogy nyelvünk eggy tized alatt annyit haladt, mint másoké ötvenedes munkával, az ő míve, az övé tehát a’ koszorú. De én se az ohajtott ’s általa megérdemlett tiszteletet nem szerezhetem, se a’ koszorút nem nyujthatom, csak szivem hangjait zenghetem Nemes szivéhez….. Engedje tehát hogy én Szondym elébe ezt tehessem:

 

                                Kazinczy Ferencznek a’ hálaadó Kovacsóczy.

Első Énekét Mesteri Jegyzésével szomjan várom, mert tanúlni fogok ismét, a’ Másodikat nem sokára veendi. Én Szondyval azt vágytam megmutatni, hogy a’ Magyar Nyelv nem rímtelen, ’s ha e’ mellett még, eggy Kazinczy nem utolsó mívet reméll, úgy fáradtságom úntig díjazva van. ….A’ Magyar Historiát szünetlen forgatom, Béla nevetlen Irnokjától fogva Fesslerig. ’S minden kidolgozható tárgyat feljegyzek. Most Dugovics Tituszt kezdém ki dolgozni, mellyből itélettételre az elejét által küldöm mennél előbb, remélvén véleményét, ’s ha illy nemű történetei találtatnak bő Gyüjteményébe, igen esedezem közlésökért. Szép számmal egybe gyüjtve nem utolsó adomány lenne a’ Nemzetnek. Az Új esztendőre minden jót, tartsa meg az Isten, tellyesítse vágyait, ’s virágoztassa Atyai örömeit ’s szeressen úgy mint eddig.

 

                                             Dugovics Titusz.

 

Készület.                                   ’S a’ hő vele minden hova,

                                                    ’S dagad kínja keblének.

«Legény, nyergeld lovam csatára,

«Készitsd buzgányom, fegyverem, «Hősem, fiam, Isten veled,

«Megyünk a’ Tar’ duló hadára,      «Anyád, Mátkád reménye,

«Hol a’ díjt vagy halált nyerem;      «Rózát ismét híven leled,

«Vedd Rózám szirtos övemet,       «Éltének vágya, fénye.

«’S csókkal kenj hősnek engemet.

Hős-lágyan néz a’ hű szemébe,      A’ Gyűlés.

Letörli forró könnyeit,

Mint a’ villám villog kard kezébe’,  Mért gyűl ott a’ mezőken

Visgálja friss készségeit.                   Számos vitéz és ló?

«A’ ki eggyszer hűn szeretett,        Mért leng ott a’ tetőken

«Nem lelt az undok végzetet.                      Fátyolként lobogó?

                                                    Gyűlnek Belgrád ölébe,

                                                    A’ Tar a’ hon keblébe.

«Hazám, édes Hazám, megyek már,

«Elszánt fiad hűn küszdeni,              Sokszor folyt élte vére

«Anyám, Mátkám itthon sírjon bár,         Asikos harczmezőn,

«Szebb téged vérrel védeni,…       Az a’ hős rénye bére,….

Róza dala                                             Mint a’ gyors villám,

                                                     Vészt vivő hullám,

Zengva csörg kivűl a’ patak               Dugovitsnak karja ront

És én itt sírok belől,                             S bátor ellent vérbe ont.

Zúg a’ szél, orkánra fakad

S eggy se hoz hírt hűm felől.                         Ostromolva már

                                                       Dűl a’ régi vár,

Zengve csermely vidd könnyemet,     Számosodva tornyosúl

Vidd könnyűm ’s arczomat                A’ védőkre harczi súly.

 

 

Kidolgozásra vannak feljegyezve: Hunyady János halála, Ilka Belgrádban, Mária, Sigmond nője Novigradi tömlöczben, Rozgonyi Caecilia, Mátyás a’ tömlöczben, Elika ’s Illamér, a’ Szerelmesek kútja, Erdődy átka, Szapáry Péter, András és Imre Király, Kinizsi halála, Janus Pannoniusz v. a’ Szegény Lantos; ha szép tárgyakat talál, ismételve kérem, közölje, ’s ezen most közlött töredékemre, hogy tudjam, érdemes é a’ további folytatásra, mennél előbb küldje véleményét.

 

 

 

4614.

 

Kazinczy — Dulházy Mihálynak.                                                                  Martz. 31d. 1826.

 

Minerva valóban olly jól megyen, hogy gyönyörűség olvasni. Adja Isten, hogy mindég illy érdemű Munkák találjanak benne helyt…..

Kovacsóczyt úgy szeretem, mint igen keveset; de azt mondják hogy ő sohol nem állhat sokáig. Így bajba hozná az ember mind őtet, mind azt a’ ki elfogadná, mind magát. Őtet olly állapotba kellene tenni az igen gazdagoknak, hogy foglalatosság nélkül élhessen….

Kovacsóczynak Ellinger Úr által el nem fogadott Munkáját szeretném látni. …

 

 

4630.

 

Kazinczy — Toldy Ferencznek.                                           Széphalom Május 23d. 1826.

 

.. Az ezidei Auróra megolvasása olta én mindenek-felett a’ sokszínű és sok mezőken ragyogó Kisfaludy Károlyt, Bajzát, ’s a’ Cserhalomeggyetlen, hasonlíthatatlan Éneklőjét szoktam csudálgatni. Divűm genus! Ide számlálom a’ lágy, a’ lelkes Kovacsóczyt, kinek tavaly eggy dala, most eggy másik (Zeng a’ liget — és Mari a’ parton áll)

                                         méltó tárgya csudálásimnak. …

 

 

4639.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                                           Pest, junius 23. 1826.

 

Olvastuk a recensiót. A Kisfaludyról, Bajzáról, Vörösmartyról mondott itélet kétség kivűl való… De Irántad való tiszteletem nem engedi, hogy bármit titkoljakhűledezünk, midőn látjuk, hogy némelyek iránt mily rettentő tévedésben vagy. Nekem igen nehéz személyekről itéletet mondanom, mert magamat sem ismerhetsz; s mennyire nem lehet levelek után valaki charakterét ismerni, világos, mert Kov[acsócz]yt és T[hewrewk]öt becsülöd….. A lágy, a lelkes Kov .. egy Budán Pesten elhíresedett adósságcsináló . . . sőt . . . ..K. ., T.és Bors salakjai az írói testnek, miattok maholnap szégyen lesz magyar írónak lenni, s mert ezek legnagyobb lármát csinálnak, quasi az írók repraesentánsainak kezdenek tekintetni a sokaság által. Mennyire fájlaljuk, hogy Te ilyekkel összeköttetésbe keveredtél, s a közönség előtt mutatsz hajlandóságot irántok. T . . . kávéházakban mutogatja Erdélyi Leveleidet, s dicsekszik hogy reá bíztad kijavítás végett.....

 

 

4680.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                                        Pozsony, sept. 9. 1826.

 

Kisfaludy kére, hogy, ha írok Neked, küldeném meg Kovacsóczynak ezen darabjait. Hozzá már későn érkeztek, s Náladnál senki jobban nem használhatja….

 

 

4683.

 

Kazinczy — Dulházy Mihálynak.                                                  14. Septbr. 1826.

 

. Kovacsóczy pedig az én szivemnek igen is kedves. Ez a’ lelkes ifjú azt hiszi, hogy nem lehet szerencsétlenebb ember, mint ő. — Nézzen sorba mindnyájunkat. Terhe mindennek sok van, nekem iszonyú…. A’ mi Kovacsóczynk gond nélkül teszi a’ purizálást. Egyebekre figyelmezvén, nem veszi észre, hogy elmaradt vagy rossz helyen áll a’ punctum

 

 

4742.

 

Kazinczy — Toldy Ferencznek.                                                             Febr. 11d. 1827.

 

Te, ki annyira bírod a’ mesterséget, magadat kedveltetni a’ Nagyoktól, ezektől gyűlőltetel. Te őket….Illik e a’ lelkes Kisfaludy Károlynak, a’ tiszteletet olly hamar (az az korán) elért Vörösmartinak, a’ csudálást-érdemlő Bajzának meg nem ismernünk nagyságokat? illik e nem látnunk mi Fenyéri és Toldi? hogy Kovacsóczynak és Thewrewknek olly darabjaik is vagynak, mellyekkel Te és én kevélykedhetnénk?

 

5278.

Kovacsóczy Mihály — Kazinczynak.                                       Kassa Febr. 6án 1831.

…Most kegyedhez fordúlok és remélve reméllem hogy meg nem tagadja segedelmét, leg alább az első kötetre, hogy így Litteraturánk koszorús hőse munkájával léphessek elő — nem kell tartani hogy Aspasia ügyetlenségével jelenend a’ gyüjtemény meg — a’ 22 esztendőn mellyel amazt szerkesztettem, túl haladtam, ’s a’ ki akkori járatlanságom kárhoztatja, kárhoztassa eggyszersmind nyelvünk eránt való buzgóságom. — Azomban ha valami munkája készen nem vólnaesedezem vezesse legalább eggy elő beszéddel a’ világba — sok helyett tapasztalt kegyességét és kedvező itéletét kegyednek megvallom mind eddig meg nem érdemlettem, de most árra méltónak akarom magam tenni…

 

 

5316.

 

Kovacsóczy Mihály — Kazinczynak.                                        Kassán April 15én 831.

 

.levelem által bátorkodom (azon reménységgel, hogy kérésemet tellyesiteni méltóztatik) Tekintetes Uraságodat eggy általam kiadandó Álmanachnak munkával, ha mindjárt eggy versecske lenne is… ohajtanám, hogy a’ dolgozó társak munkáji Majus 10ig kezemnél lehetnének…

 

 

 

                                           Czinke Ferenc

                                           / 1761 – 1835 /

 

 

Gyűjtés a hálóról

 

 

Ki hinné, hogy Czinkével ma is foglalkoznak? Igaz, hogy a szerző az ELTE-n szokásos születésnapi albumban közölte tanulmányát. Ebből közlünk szemelvényeket  B.

 

Lelőhely:

MARGONAUTÁK

Írások Margócsy István 60. születésnapjára

Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész)

Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész)

Budapest, 2009.

 

Mottó

 

Zeng dalod; esküszöd azt, ’s mivel esküszöd, elhiszem. Óh de

Nem szépen zeng. A fülmile nem czinege.

                                                         (Kazinczy Ferenc: Fülmile és Czinke)1

 

 

Egy hiba van benned; de igen nagy, Cz. . . ke barátom:

Ami vagy, az nem vagy, s a haza szenved ezért.

Gőzei közt fejedet főnek gondoltam: azonban

Tök vala, s benne kicsin, kék fejü cinke magolt.

                                                        (Vörösmarty Mihály: Czinkére)2

 

 

 

1 KAZINCZY Ferenc, Fülmile és Czinke. = KAZINCZY Ferenc Összes költeményei, s. a. r.GERGYE

László, Bp., Balassi, 1998 (RMKT, XVIII. század, 2.), 137.

 

2 VÖRÖSMARTY Mihály, Czinkére. = VÖRÖSMARTY Mihály Összes költeményei, s. a. r. SZÁSZ

Imre, Bp., Szépirodalmi, 1963, I, 303_304.

 

 

 

 

MERÉNYI ANNAMÁRIA: Újulnunk szükség(?) Ungvárnémeti Tóth László és Czinke Ferenc polémiája

 

Ki volt Czinke Ferenc?

 

Czinke Ferenc költő és nyelvész volt. Az MTAK kézirattárában őrzött ötlapnyi, magyar

és latin nyelvű, saját kézírással készült Önéletrajzi adatok Czinke Ferencztől című

anyag szerint tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol az alapképzés után bölcsé-

szet-tudományokat hallgatott. Diplomáját 1785-ben kapta kézhez. 1785 és 1830 közt

mindösszesen 46 tanévet töltött el oktatással, ennek nagyobbik részében középiskolai

tanár volt. Pályafutását junior professzorként Pécsett kezdte, itt négy és fél esztendőt

tartózkodott, 1789-től 1793-ig ugyanebben a beosztásban Szombathelyen dolgozott,

majd a grammatika senior professzoraként, 1801-ig nyolc évet tanított Sopronban,

végül pedig ugyanezzel a kinevezéssel, 1801-től 1808-ig Budán végzett oktatási

tevékenységet. 1808-ban, Révai Miklós váratlanul bekövetkezett halála után a Pesti

Universitas Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanítószékére került professzornak, s egészen

nyugdíjba vonulásáig, azaz 23 esztendőn keresztül működött ebben a beosztásban.

A korabeli írók és tudósok, különösképpen Kazinczy és köre értetlenséggel fogadták

kinevezését. Minderről alább részletesen szó lesz.

A kézirat szerint Czinke Ferenc szövegeinek nagyobbik része magyar nyelven

készült; a lista eredeti és fordított műveket egyaránt tartalmaz, s szinte valamennyi

megjelent nyomtatásban is. Czinke azon írásai, melyek szerepelnek a fent megnevezett

listán, az alábbi módon oszthatók fel:

 

I.                     Tudományos értekezések:

 

_ Próbatétel a’ magyar ékes szóllásnak gyakorlásaiból. . . , Budae, 1809.

_ Az új Holmi. II. Tsomó, Beszéd a’ Magyar Nyelv ügyében, Pest, 1810.10

9 Önéletrajzi adatok Czinke Ferencztől, MTAK Kt, Törtnl. 2-r. 11. sz. A manuscriptumon

az életrajzi adatok latinul, a bibliográfia pedig magyarul szerepel. Czinke biográfiájára

vonatkozóan a következő összefoglalások forgathatók még haszonnal: SZINNYEI József,

Czinke Ferencz = U., Magyar írók élete és munkái, Bp., Hornyászky Viktor, 1914, II, 523_524;

OROSZ László, Czinke Ferenc = Új magyar irodalmi lexikon, főszerk. PÉTER László, Bp.,

Akadémiai, 1994, I, 320.

Lesújtó kritikát közölt álnéven Szemere Pál: KÉPLAKI Vilhelm, Az Új Holmi’

első csomójának kritikai megítéltetése, Pesten, Trattner Mátyás betivel, 1810. Kazinczy és

baráti köre ujjongott a recenzió megjelenése felett. Álljon itt néhány levél-részlet: Kazinczy

Horvát Istvánnak: _Ha így bánand Képlaki Wilhelm _ az Isten bocsássa-meg neki, hogy ezt

a’ német keresztnevet választotta álorczáúl _ Ő még utoljára Prof. Czinkét letudatlanítja!_

KazLev, VII, 414; Kazinczy Döbrentei Gábornak: _Már olvastam a’ Czinke Holmijét.

Gyalázatos _firkálás. Pesti barátink Képlaki Wilhelm név alatt derekasan megkorbácsolák._

(KazLev, VII, 424.); Kazinczy Helmeczy Mihálynak: _Kérem a’ mi Képlakinkat, hogy ha

Czinke az új bodza furuglyát ismét megfújja, az az, ha ki találja adni ezt az újabb idétlen

Fajzatot….

 

.II. Szépirodalmi művek:

 

1. eredetiek, magyar nyelven:

_ A’ Magyar Nyelv ditsírete, egy ódában, Pétsett, 1789.

_ Öt Magyar Óda szent István napjára, Sabariae, 1792.

_ Köszöntő versek, Gróf Hallerné Aszszonyhoz, midőn T. Berghofer Úr jubileomi beszédjét

kinyomtattatná, Sopronii, 1795.

_ Magyar Idillion pásztori vers, folyó vitézi versekben, Pestini, 1797.

_ Örvendező Fébus, Somogy Vármegyéhez, midőn Széchenyi Ferentz Fő-Ispányi méltóságába

béiktatódott, Kaposváron, Sz. Jakab hav. 4dikén, Sopronii, 1789.

_ Halotti versek, B. Mesznil József Úr temetésének tiszteletére, Sopronii, 1798.

_ Öt Tábori Mars, lantos versekben, a’ Magyar Nemes Insurrectzióra, Budae, 1800.

_ Köszön® Múzsa, b. Szerdahelyi György Alojzius, Pestini, 1801.

_ A’ Budai Oskolák Királyi Ünnepe, az 5dik hónap 4-dik napja, Budae, 1807.

                              A vita ismertetése maradjon meg a szakembereknek B.

 

 

 

A Portrék II. gyűjteményből

 

Nem volt levelező-társ, hanem azok gúny-tárgya, az irodalom tanszék bitorlója. A levelekben többször emlegetik. Vörösmarty gúnyverset /lásd mottó/, Virág Benedek episztolát írt hozzá. /Ezt a fejezet végén közöljük. B./

 

 

K > Sipos Pálnak, 1810. 03. 22…A magyar nyelv prof. a Pesti universitásnál

                             Czinke Ferencz…a nyavalyás professzor,

aki nem tudja, hogy a mesterségnek nem az a természete van, ami a külvilágnak. Az aestheticus hosszan magyarázza, hogy a portraitet nem úgy kell festeni, mint ahogy azt a tükör adja vissza, - s azért hogy a Rafael, Guido fejein olly színeket lát a tudatlan, amik nincsenek a festett ember eleven fején, nem következik, hogy a festés hibás…

 

Vitkovics > K, 1810. 04. 12…Ez a Deák Grammatikát tanító mennyit árt Literatúránknak Professzorságával, az szörnyűség. Hét hallgatója volt…mind a hét oda hagyta…Adgyon verejtékes számot Istenünknek az, aki Bétsben Illy Nem-Éneklő Madarakat ajánl…

 

K > Döbrenteinek, 1810. 05. 05…Már olvastam a Czinke Holmijét. Gyalázatos firkálás…

 

K > Berzsenyinek, 1811. 01. 10Czinke Ferencz, a Prof nem méltó, hogy reá nyíl lövettessék…

 

K > Szemerének, 1812. 04. 08…Ily lépéseket tevén nagyjaink s megkülönböztetvén az értelmes Írókat a nyomorultaktól, értvén, hogy nem a Czinkéknek van igazuk, akik bennünket vissza óhajtanának vinni, holott előre kell törekednünk…

 

Kölcsey > K, 1816. 05. 11…Jól esett, hogy Czinke ismét kapott! Haragszom, valahányszor eszembe jut, hogy az a nyomorék ember még is a Nemzet első katedráján ül… /Idézi: Dávidházi, 2004/

 

K > Kis Jánosnak, 1817. 03. 18…Ma hozá hozzám a posta a Tud. Gyűjtem. Második Füzetét…Prof. Czinke a Pethe tiszta Magyarsága felől* azt mondja, hogy azt Ők /Mi/ nem Széphalmon tanulták…

 

 *Ez a lapszám /1817.2./ megvan könyveim között. Czinke szövege annyira nyakatekert, hogy nehéz belőle idézni. A Kazinczyt elmarasztaló passzus:

némelly hajdani és mostani, méllyen bégyökerezett, megrögzött balvélekedések tzáfoltatásaiban; végezetül, az, általjában, tiszta magyarság, mellyet Mi nem Szép-Halmon tanultunk, úgy hogy /…./ méltán elmondhatta, maga szép elméje több több szeüleményjeit, terjedt tudományja hasznos gyümöltseit tekintvén, mint atya, a Szerző, méltán, különösen a jelenvalóról…”   /122. old./

           Az esetről a 3419. levélben Szentgyörgyinek is ír Kazinczy    B./

 

 

3419.

 

Kazinczy — Szentgyörgyi Józsefnek.                                               Széphalom, Apr. 19d. 1817.

 

Nem kétlem, eddig olvasád a’ Tud. Gyűjt. 3 Kötetét; azt is képzelem mit mondasz reá. Omnium rerum initia tenuia; ennek nagyon az. De csak hogy az én Kölcseimtől is vesznek-fel holmit. A’ Redactorok eggy (nem szent) Háromság: a’ Pápisták közzűl Y. az az Prof. Fejér György, a’ Luther fijai közzűl S[schedius], (ki ugyan megrecenseálá ám Lutheranusosan, vel in, vel sub, velnuspiam, a’ Kisfaludy igen igen rossz Hunyadi Jánosát), a’ Kálvinéi közzűl Pethe, ki, Czinke Ferencz Universitásbeli Magy. Nyelv és Liter. tanító Prof. Urral eggyütt (vide Tomulum 2. pag. 122.) a’ tiszta Magyarságot nem Széphalmon tanúlá. Czinke Urnak gáncsa magasztalás, ’s érette elég nekem hogy a’ Rudinai Apát és Veszprémi Kánonok Horváth János, ki bizonyosan jobban tudja mit teszen írni szépen mint Prof. Czinke Úr, neologizál, sőt igen szépen a’ nyelvet….

 

 

Szemere Pál > K, 1817.04. 05…Kölcseynk Kulcsárnál vesz kosztot…Üres óráiban a Tud. Gyűjteményt  gazdagítja…A szertelen tolerantia cselekszi, hogy olyan darabok is felvételre érdemesítetnek, mint Czinke Uram Recensiója

 

K > Szentmiklóssy Alajosnak, 1817. 08. 25…megírtam a Tud. Gyűjt. Redactiójának, hogy Kultsárt és Prof. Czinke Urat barátságosan vagy intsék meg vagy kérjék, hogy ne engedjenek magoknak ellenem ily lépéseket…

 

 

Kiegészítés a teljes Kazinczy levelezésből

 

 

 

1747.

 

Csehy József – Kazinczynak.                         Cronsdorf 14. Május 1810.

 

.Valami Czinke holmijét emlegeted. A’ munkáról semmit se tudok, de Írójára vetek, hogy az a fiatal bigot pap légyen az, a ki egy esztendőben tanuló társom volt, osztán a Váczi Szeminariumban bátyámmal eggyütt neveltetett a papságra. Össze találkoztam vele 1805-ben Laybachban, mint Stipsich Husz. Regt.’ tábori papjával. Most miféle Professorságot visel, a te fáradságod legyen nekem elbeszélni, félek, hogy Vályi, és Révay’ helyekre találták tenni, mert munkálódott a magyar nyelv körül, a mennyire tőle telt…

 

 

2270.

 

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak.                                        Széphalom, Majus 6d. 1812.

 

.Szegény Czinke! ’s Horvát előtt illyen ember kapá-el a’ Révai’ székét! Kérem a’ mi Képlakinkat, hogy ha Czinke az új bodza furuglyát ismét megfújja, az az, ha ki találja adni ezt az újabb idétlen fajzatot, Képlakinak elég Resolutiója legyen, ellene kikelni. Az illyen embert eggy lépésnyire sem kell menni hagyni, ’s addig kell scuticázni, még kötelet kap ’s magát felakasztja — magát, az az a’ Németek’ szóllása szerént, Professori characterét szegre függeszti, ’s maga kifütyölve leszáll a’ theatrumról. Meg nem foghatom, melly Concursus lehetett az, a’ melly ezt a’ Magyar nyelv’ Professorságára ugyan egészen alkalmatlan embert a’ Révai’ Kedveltjének elébe tehette…

 

 

2271.

 

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak.                                Széphalom, Jún. elsőjén, 1812.

 

…Nagy örömet csináltál nékem elmondván, miként történt, hogy Czinke kapta-el a’ Révai székét, holott azért Horvát is concurrált. Holmit magam is tudtam nem ugyan a’ szék’ elnyerése ’s el nem nyerése felől, hanem azok felől, a’ mik azt követték. Miként kevélykedhetik az ember hivatallal, mikor effélét lát! Boldog a’ ki hivatal nélkül elélhet és a’ nélkül másokra hathat, a’ jónak szolgálhat…

 

 

2311.

 

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak.                               Széphalom Septb. 10d. 1812.

 

Szokásom szerint sorba megyek leveled’ czikkelyein. — Az a’ Czinke! — Keresztet vetek magamra ’s mondom: Et ne nos inducas in tentationem, sed libera nos a malo! — Patakon volt hajdan eggy elöregedett ’s hívataljába nagyon beleúnt Professor. Ez, hogy készűletlenül járhasson-fel a’ leczkékre, tanítványait szollongatta, hogy (talán) Liviusból exponáljanak. Ináncsi nevű deák elolvassa a’ Livius textusát, ’s exponál. A’ szegény Öreg megborzad, hogy eggy hat hét exsztendős Togatus olly bolond értelmet rak Liviusba ’s felkiált: Frater Ináncsi, Isten uccse bolond vagy. Az egész Auditorium elborzad, hogy eggy Kalv. Pap Prof. Isten uccséz, ’s Bányai maga is érzi, hogy sok a’ mit teve, ’s monda: Salva res est; erubuit! Frater Ináncsi, tanúlj; ember lész belőled. — Ezt előttem midőn Pataki lakos levék, mint nagyot beszéllgették a’ régibb Togátusok, Czinke eszembe juttatá. Csak hogy neki nem lehet modnani, hogy ha tanul, ember lesz belőle…

 

 

4076.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                                 Pest, Május’ 1-sőjén 1822.

 

Közlöm itt azon gúnyos versezetet, melyet Czinke Ferenc úr ellenem írt, s a philosophia III. osztályában hallgatóinak diktált…

 

 

4140.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak                                                   . Pest. Decz.’ 16. 1822.

 

Prof. Czinke pedig kérte (taval) hallgatóit a cathedrán, hogy szeressék, mert, úgymond «jó szívem van, ha ostoba vagyok is». Volnék-ot akart talán mondani, de zavarodásában felcserélte az ige-módokat. Méltó Seitenstückje a’ Bécsi bajazzónak. Ezek eggy halálra nevettetőbe illenének…

                                                     * * *

 

Czinke Ferencnek

 

          A m. nyelv és literatúra tanítójának Pesten, a kir. univeritásnál, 1814. febr. 16.

 

Azt a kis Helikont, sokféle virágaival ékes

Kis Helikont, melyről már régen szó vala köztünk,

Hajhászd ki, ha lehet s küldd hozzám Czinke barátom!

                                     .Szemes légy minden esetre,

S add tudtomra, miben legyen a dolog. – Azt is akarnám

Érteni, mint lobog a szent tűz szívekben azoknak,

Kik rád hallgatnak, kiket a Helikonra vezérlesz.

Oh, vidd, mint a sas fiait, napfényre hazánknak

Kedvesit! Élj, s ha jöhetsz, hozzám kis üdőre tekints be.

 

Virág Benedek Poétai Munkái, Toldy Ferenc által, Harmadik kiadás, Pest, 1863 Heckensat Gusztáv