A MAGYAR IRODALOMRÓL LATINUL ÉS NÉMETÜL

 

Wallaszky, Pápay, Kazinczy, Toldy

 

                                                               1785 - 1827

 

Tartalom

     Bevezető

     Wallaszky    Portrékból

                                 Hálóról

     Pápay           Portrékból

                                 A 24 kötet KazLev-ből

                                 Hálóról

            Kazinczy     Kazinczy akadémiájából

     Toldy            Hálóról  /  Handbuch-részlet/

                                 Portrékból

                                 A 24 kötet KazLev-ből

     Antikvárium, árverés

                                 Wallaszky, Pápay, Toldy

 

 

 

BEVEZETŐ

Irodalomtörténészi háttérrel

 

 

Az első áttekintő magyar irodalomtörténetet szlovák lelkész írja latinul /1785/. Következik Kazinczy és Pápay Sámuel „holtversenyben” /1808/. Kazinczy német nyelven beadott tübingai pályázata kertében írja meg az irodalmi áttekintést. A magyar változat Döbrentei Erdélyi Múzeumában lát napvilágot 1814-ben. Könyv-alakban csak 1916-ban, mindkét nyelven.

Az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy műve először németül jelenik meg /1827/. A Majláth János szerkesztésében kiadott első magyar költészeti antológia ugyancsak német nyelvű /1824/.

Összeállításunkban a Kazinczy-levelekből, a hálóról levett szövegekből, néhány alkalommal papír-alapú forrásból válogattunk. A levelek részben a h 08-15 és 21 Portrékból, részben a 24 kötet KazLev-ből valók.

 

                                                            *  *  *

 

 

Fried István /lukácsos/:  Wallaszky Pál. Irodalmi Szemle 1977. 370-372.

Néhány jelesebb bibliográfiai vállalkozás:


- 1711 Zwittingwer Dávid készítésében latinul Specimen. 269 író (magyarországi írók) életrajza, műveik és ezekről ismertet. Bibliográfia betűrendben, a végén kiegészítés. A magyarságról írt történelmi műveket is igyekszik számba venni.
- Bot Péter: Magyar Athenas. A Magyar Hírmondó sorozatban jelent meg. 500 írót sorol fel friss, rugalmas, betűrendben, életrajzot is közöl.
- Horányi Elek 1770-es évek közepe: Nova Memoria Hungarorum. 3 kötetben, 1000-1200 írót ír le latinul. Életrajzra fekteti a hangsúlyt. Kiegészítő kötetekhez is hozzáfogott.
- Wallaszky Pál munkája az 1785-ben jelent meg Pozsonyban, ez irodalomtörténeti munka. Ennek már javított, bővített kiadása is megjelent.
- Sándor István: Magyar Könyvesház, 1803. Ez már a korszerű Nemzeti Bibliográfia előfutára. Szerény munka, nem a barbarizmus vádját akarja tisztázni, hanem a nemzeti értékek megőrzését.

 

A hazai irodalomtörténet-írás kezdetei

Előadások a felvilágosodás korának irodalmából Hász-Fehér Katalin  2003

 

Horváth János több könyvében is kifejti, hogy a magyar irodalomtörténet-írásnak három szakasza volt, mely negyedikkel bővült:

1. magyarországi irodalomtörténet;

2. magyar nyelvű irodalomtörténet;

3. nemzeti irodalom története;

4. művészi irodalom története.

 

Czvittinger Dávid 1711-ben tette közzé az első magyarországi tudós- és írói lexikont

Rotarides Mihály 1745-ben egy vázlatot készített egy hasonló műhöz

 

Bod Péter erdélyi tudós saját kutatásai alapján tette közzé az első magyar nyelvű írói lexikont, a Magyar Athenást 1766-ban

Horányi Elek piarista tanár írói lexikona több mint ezer hazai magyar és nem magyar szerző művét tartalmazza, (1770)

Wallaszky Pál folyamatos előadású irodalomtörténete 1785-ben (latin nyelvű)

Sándor István Magyar Könyvesháza a régi magyar könyvek első feltárása és bibliográfia készítése

 

Pápay Sámuel – 1808-ban jelent meg A' magyar literatúra esmérete című munkája, a magyar nyelvűség alapján

Kazinczya Tübingai pályaműben, 1808-ban, majd 1811-ben: esztétikai kritériumokat és a nyelvi-stilisztikai-ízlésbeli szempontokat vesz alapul (Sylvester János, Zrínyi, Ráday, Kis János, Virág, Berzsenyi)

Toldy Ferenc /1827/nemzeti szellemű és romantikus irányzat a kritérium

 

Erdélyi János – a népies és nemzeti költészet történetét kíséri végig

Gyulai Pál – a nemzeti szellemű irodalom története (ebben pl. Bessenyei csak mint előkészítő szerepel, mert francia típusú kultúrát művelt, ráadásul filozófiait).

 

 

Sík Sándor: Az olvasás művészete I.1.4. Magyar irodalom

Ha visszatekintünk a magyar irodalom fejlődésére, azt látjuk, hogy az irodalomtörténet során az irodalom fogalma a vele foglalkozóknak gondolatában egyre szűkebbre szorul. A XVIII. századig mindent, amit Magyarországon írtak vagy nyomtattak, magyar irodalomnak neveztek, tekintet nélkül a nyelvre. Azután megszűkül a fogalom: a XIX. századtól (Pápay Sámuel: A magyar literatura esmérete, 1808) már csak a magyar nyelvű nyomtatványokat tekintik magyar irodalomnak, de még nem tesznek különbséget esztétikai és nem esztétikai jellegű művek között, vagyis eljutnak odáig, hogy csak a magyar nyelvű művek tartoznak bele az irodalomba, de viszont minden magyar nyelvű írás beletartozik. Egy további fejlődési fok Toldy Ferenc, aki német mintára megalapítja a tudományos magyar irodalomtörténetet. Ő nem magyar irodalomról beszél, hanem magyar nemzeti irodalomról: ennek meghatározásánál azonban felvesz egy nehezen megfogható fogalma, a ,,nemzeti szellem'' fogalmát. Szerinte azok a művek tartoznak a magyar irodalomba, illetve a magyar nemzeti irodalomba, amelyekben a magyar nemzeti szellem érzik.

 Még tovább fejleszti az irodalomnak ezt a fogalmát századunk elején Beöthy Zsolt, aki azt mondja, hogy az irodalomhoz tartoznak mindazon művészi alkotások, amelyekben az egész nemzet lelke szól, és amelyek az egész nemzet lelkéhez szólnak. Két jelentős mozzanatot találunk ebben a Toldyéhoz képest: az egyik az esztétikai szempont, a másik az ,,egész nemzet lelke'' kifejezés. Napjainkban a nemzeti szellem helyét a népi fogalma foglalja el, nemzeti irodalom helyett szívesebben emlegetnek népi irodalmat. A nép fogalmát sokszor a parasztságra korlátozzák, máskor a parasztságot és munkásságot, néha pedig az egész nemzetet (parasztság, munkásság, értelmiség) értik rajta…

 

 

             Wallaszky Pál   

                                      /1742 – 1824 /

                                                                                     PORTRÉK II. a levelekből                                        

 

K > Rumynak,  1810. 01. 28…Ich komme in Versuchung zu glauben, dass dies vortheilhafteste Erinnerung an Wallaszky über meinen Schwiegevater aus Ihrer Feder floss…

Jegyzet: Kazinczy valószínűleg Wallaszky Conspectus…c művének ismertetésére céloz, mely az Allgemeine Lit. Zeitung Leipzig 1809. ápr. füzetében jelent meg 

 

K > Rumynak,   1810. 02. 25…Wallaszky schrift veranlasste eine sehr schätzbare Recension…

 

Sennowitz Mátyás > K, 1811. 09. 03…Authographischen Handschriften…4. Wallaszky Evang. Prediger zu Jolsva, als Schriftsteller rümlischst bekannt…

A jegyzet közli, ki Wallaszky, akinek a kéziratát is gyűjtötte Kazinczy

 

K > Rumynak,  1817. 09. 10…Wallaszkis Recension…

 

Fejér György > K, 1817. 11. 12…Két becses leveleit közlötte velem Trattner könyvnyomtató. A másodikat tüstént közlöttem T. Horvát István úrral, Wallaszky élete írójával…

Vas B.: H. I. életrajza, 1895. többek között a 293. oldalon foglalkozik H-nak Wallaszkyról alkotott véleményével.

 

 

2297.

 

Kazinczy — Pápay Sámuelnek.                                                            Aug. 16. 1812.

 

AWallaszky Conspectus Reipublicae Litterariae Recensense azt írja, hogy ellene eggy mérges Antikritikát íra valaki, ’s őtet Schwartnernek gondolja. 3 árkust felel neki a’ Recensens, és így elmarad mind az Antikritika mind a’ felelet. — Örvendek rajta. A’ Wallaszky Recensióját én csak nyomtatásban láttam. Debreczen azt hiszi, hogy azt én írám….

 

  

WALLASZKY A HÁLÓN

 

Conspectus rei publicae literariae in Hungaria… (Posonii, 1785. 2. bővített és javított kiadás Buda, 1808)

Magyarország első folyamatos irodalomtörténtét Wallaszky Pál (1742-1824) szlovák ev. lelkész írta: Conspectus rei publicae litterariae in Hungaria (‘Magyarország irodalmának áttekintése’, Pozsony-Lipcse, 1785; Buda, 1808). - A historia litterariát tört-ének utolsó szakaszában széles körű szövegkiadó tevékenység egészítette ki. Anonymus és Kézai gestája volt a legnépszerűbb olvasmány, a deákos divat miatt fölfigyeltek a latin nyelvű humanista irodalomra: Bonfini, Istvánffy, Forgách Ferenc munkái, Mátyás király, Váradi Péter levelei és Janus Pannonius művei keltek új életre. A nyelvészet ekkor kezdett szaktudománnyá fejlődni.

 

 

Szakdolgozat-téma, Nyíregyházi Főiskola.   Jelentős magyar bibliográfusok élete, munkássága (Bod Péter, Sándor István, Horányi Elek, Czvittinger Dávid, Toldy Ferenc, Wallaszky Pál, Petrik Géza, Kozocsa Sándor, Gulyás Pál, Szinnyei József)

 

 

ORLOVSZKY GÉZA    A magyar irodalomtörténet első autonóm, belső szempontok szerinti tagolása Wallaszky Pál érdeme. 1785-ben megjelent, elsőrenden történeti logikájú Conspectusa két nagy részre, azon belül két-két fejezetre tagolja az időrendet:

Pars prior, Sectio prior, de litteratura Hunno-Scythica (az eredet, az elfelejtett előidők); Sectio posterior, ... a suscepto Christianismo ad renatas usque Litteas (a középkor, betetőzve Mátyás aranykorával)
Pars posterior, Sectio prior, ... a renatis ad instauratas litteras, seu ad annum 1776 (a reformáció és az anyanyelvűség kezdetei, a végén hanyatlás), Sectio posterior, ab instauratione litterarum, id est: ab anno 1776 (a saját korának fellendülése).
[i]

Wallaszky periodizációjának átgondoltságát mi sem bizonyítja jobban, hogy korszakhatárai gyakorlatilag máig érvényesek. Különös érzékenységre vall, hogy a saját jelenidejében kijelölt határpont majdnem pontosan egybeesik a csak később kikristályosodó kardinális jelentőségű korszakhatárral, 1772-vel, a régi magyar irodalmat per definitionem lezáró esztendővel. Wallaszky számára az „instauratio” mérföldköve a Ratio Educationis kibocsátása és a pozsonyi egyetem Budára való átköltözése. Bár az újonnan kezdődő korszakot tárgyaló fejezetet teljes egészében a Ratio ismertetése tölti ki, mégis, jó érzékkel ismerte fel, hogy a megújuló hazai felsőoktatás legfontosabb fejleménye a vernacularis nyelvek előtérbe helyeződése.[ii]RatioRatio

Néhány évvel később Pápay Sámuel már a Wallaszky által kimunkált alapzatra építette magyar irodalomtörténetét.

Wallaszky Pál, az első rendszeres magyar irodalomtörténet irója, szül. Bágyomban (Hont) 1742 jan. 29., megh. Jolsván (Gömör) 1824 okt. 29-én. Selmecen, Rimaszombatban és Pozsonyban elvégezvén iskoláit, 1767. külföldi egyetemre ment és Lipcsében evang. lelkésszé képezte magát; megfordult a hallei és vittenbergai főiskolákon is. Hozzá jutott a Rotarides Mihálytól gyüjtött becses magyar irodalomtörténeti anyaghoz, s azt nagy szorgalommal gyarapította. Még Lipcsében irt két tanulmányt Verbőczyről és Mátyás-korabeli tudományos állapotainkról: De Stephano Verbőczio Icto Hungariae celeberrimo dissertatio (Lipcse 1768); Tentamen historiae litterarum sub rege Matthia (u. o. 1769). A tótkomlósi evang. egyház 1769. lelkészül hivta meg és ott működött 11 évig. 1780-ban Cinkotára költözött, hogy Pesthez közelebb legyen, majd 1783. a József császár türelmi rendelete következtében akkor szerveződött jolsvai evang. egyház meghivását fogadta el s ott működött mint lelkész s majd gömöri főesperes 41 éven át, késő öreg korában bekövetkezett haláláig. Nagy buzgalommal rendezte az egyházkerület iskolai és egyházi ügyeit. Munkáit tót és latin nyelven irta; tótul azonban csak egyházi alkalmi beszédeket s a jolsvai egyház történetét (Eperjes 1786). Latin művei a magyar művelődés történetének vannak szentelve. Fő műve a Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni usque ad nostra tempora delineatus (Pozsony és Lipcse 1785, új bővített és javított kiad. Buda 1808). Első ez a mű abban, hogy irodalmunk és művelődésünk történetét összefüggő képben törekszik bemutatni; részleteiben igen sok becses anyagot nyujt és a rendszere fölépítésére tesz kisérletet. V. ö. Badics Ferenc, Beöthy Képes irodalomtörténetében (2. köt. 263. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon  

 

eRMK – Elektronikus Régi Magyar Könyvtár^RMK I. ^ELŐSZÓ

... SEIVERT JÁNOS, MOLNÁR JÁNOS, WALLASZKY PÁL dicséretes buzgósággal s irodalmunk akkori állásához képest nevezetes sikerrel fáradozott. ...
www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1/2?

A magyar irodalom történetének megirásában CZVITTINGER DÁVID 1711-ben megjelent úttörõ kisérlete után, a mult században több tekintélyes tudósunk, mint BOD PÉTER, BENKÕ JÓZSEF, HORÁNYI ELEK, VESZPRÉMI ISTVÁN, HANER GYÖRGY JEREMIÁS, SEIVERT JÁNOS, MOLNÁR JÁNOS, WALLASZKY PÁL dicséretes buzgósággal s irodalmunk akkori állásához képest nevezetes sikerrel fáradozott.
Az õ munkáikban találtató könyvészeti adatokat, valamint a Cornides Dániel, gr. Teleki Sámuel és gr. Széchenyi Ferencz könyvtárainak egészben vagy részben megjelent s némely más könyvtárak kéziratban lévõ czímtárait használva szerkesztette s adta ki Gyõrött 1803-ban SÁNDOR ISTVÁN «Magyar könyvesház» czímû munkáját, melyben a magyar nyelvû nyomtatványokat 1533-tól bezárólag 1800-ig idõszaki rendben röviden elõsorolja. Ez volt elsõ s ez maradt maig egyetlen egy magyar könyvészeti kézikönyvünk, mely az ujabb idõben annyira megritkult s oly keresetté vált, hogy többszörös áron is nehezen lehetett megszerezni.

 

K.A.F.A. - Az Orosházi kistérség Látnivalók:evangélikus templom, román kori imaház, Erzsébet ligeti millecentenáriumi emlékpark,  Wallaszky Pál szobra a város főterén, Szlovák ház, ...www.kafaweb.net/page.php?id=19&pg=3 –

 

Debreceni Ref. Kollégium könyvtára

Wallaszky Pál (Bagyan, 1742. jan. 29. – ? 1824. szept. 29.) ev. lelkész. Tanulmányait Selmecbányán (1753-tól), Rimaszombaton (1756-tól) és Pozsonyban (1757-től) 1767-ben végezte, közben 1761–63-ban nevelősködés miatt megszakítván azokat. Külföldre menvén, 1767. ápr. 13-án a lipcsei egyetemre iratkozott be; járt még a hallei és wittenbergi egyetemen, valamint Berlinben is. Hazatérve, 1769 novemberében lelkész lett Tótkomlóson, 1780 tavaszán Cinkotán, 1783-ban Jolsván. Mint gömöri →alesperes, 1791-ben tagja volt a →pesti zsinatnak; 1819-től →főesperességet viselt s 1822-ben püspökké akarta választani a →tiszai kerület, de agg kora miatt nem vállalkozott rá, sőt az →esperesi hivatalról is lemondott. – Nevezetes irodalmi munkásságot fejtett ki, különösen a magyar egyház- és irodalomtörténet mezején, amely utóbbinak egyik alapvetője volt. – Művei: Tentamen historiae litterarum sub rege gloriosissimo Matthia Corvino de Hunyad in Hungaria. (Lipcse, 1769.) Vindiciae opusculi Pestiensis inscripti Fundata tolerantialis decreti sequela contra anonymi jurisperiti examen. (Pest, 1782.) Conspectus reipublicae literariae in Hungaria. (Pozsony, 1785.) (II. kiad. 1808.) Templomavató beszéd Jolsván (szlovákul). (Besztercebánya, 1785.) II. Lipót az ő meghasonlott népe közt (Szlovák prédikáció az 1790–91. évi XXVI. tc. megünneplésére). (Eperjes, 1791.) A püspöki hivatal veszedelme és nehézsége (Szlovák prédikáció Nikolay Sámuel püspökké iktatásakor). (Uo. 1792.) Extractus historicus ecclesiae evangelicae Jolsvensis (Szlovákul is megjelent). (Uo. 1795.) De bibliothecis quibusdam veterum memorabilibus (A gömöri ev. egyházmegyei könyvtár megnyitásakor.) (Kassa, 1816.) Kéziratban is maradtak munkái, melyek közül később megjelent: Adatok Tótkomlós egyházának s községének történetéhez (Latinból ford. Gajdács Pál, „A békésvármegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat” IX. évkönyve, 1883.).

Irodalom: Zsilinszky Mihály: W. P. emlékezete (1883.), Uő: W. P. lelkész élete (1910.).

 

Magyarország első folyamatos előadású irodalomtörténetét Wallaszky Pál (1742–1824) szlovák evangélikus pap írta, aki előbb Werbőczy István-{567.}ról egy vékony füzetet (De Stephano Werbőczio, Lipcse 1768). a Mátyás-kori irodalomról pedig egy monográfiát (Tentamen historiae litterariae sub rege ... Mathia Corvino (Korvin Mátyás király korának irodalomtörténete vázlatos feldolgozásban), Lipcse 1769) jelentetett meg. Nagy irodalomtörténeti rendszerezése, a Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria (Magyarország irodalmának áttekintése) először 1785-ben (Pozsony – Lipcse), másodszor – erősen megbővítve – 1808-ban (Buda) látott napvilágot. Könyvének tagolásával a hagyományossá váló irodalomtörténeti periodizáció alapját vetette meg: a Mohácsi vészig terjedő első fő rész első szakasza az őskort, vagyis a hun–szkíta rovásírás kérdését tárgyalja, a második a középkort, a 11–15. századot; az "irodalom újjászületésével", a reformációval kezdődő másik nagy periódust pedig 1776 osztja két korszakra. Az egyes korokon belül Wallaszky századonként haladt előre; beszámolt az irodalom mecénásairól, azután témakörök szerint csoportosított írói névjegyzéket adott. A teológusokat vallások szerint bontotta fel, utánuk a jogászokat, az orvosokat, a filozófusokat és matematikusokat, a történészeket, végül a szónokokat, költőket és filológusokat vette sorra. Ezek után záradékul következett a könyvtár-, nyomdászat- és iskolatörténet, a historia litteraria elmaradhatatlan alkotórészei. Ahogyan Bod Péter a Magyar Athenasban a feudális hungarus-fogalomtól lassanként távolodni kezdett a magyar nyelvi nacionalizmus irányába, úgy közeledett Wallaszky a szlovák nemzeti gondolat felé. Tárgyilagos hangja csak akkor melegszik fel, ha szlovák íróról beszélhet, például Hruskovitz Sámuelről, a "szlovák Gellertről"; a 18. században már nem is sorolja mind fel a nagyszámú magyar költőt; a "magyar Gellert", Szőnyi Benjámin háromsoros lábjegyzetbe szorul nála. Ahol pedig magyar nemzeti elfogultsággal találkozott, mint Bél Mátyásnak a rovásírással kapcsolatos fejtegetéseiben, ott éles kritikát alkalmazott.

A historia litteraria felbomlása  A magyar irod.tört

 

 

 

A gömöri ev. egyházmegyei könyvtár megnyitásakor. Wallaszky Pál,

ág
. evang. főespereslelkész, W. Jakab és Tomischovicz Mária földmíves szülők fia, szül. 1742. jan. 29. Bagyánban (Hontm.); 1753-tól Selmeczbányán a gymnasium I. osztályában tanult; 1756. a magyar nyelv végett Rimaszombatban folytatta tanulását. 1757-ben Pozsonyban rhetornak vették fel és két évig a bölcselet-theologiai tanfolyamot hallgatta. W. már tanuló korában beszélt latinul, magyarul, németül és tótul; értett görögül és zsidóul. 1761-ben tanárai a Sembery családhoz küldték nevelőnek Losonczra. Két évig volt nevelő és mint ilyen tanítványával Sembery Andrással újra Pozsonyba az ev. gymnasiumba ment és a magyar tudományosságnak szentelte idejét. 1767-ben Lipcsébe utazott, hol ápr. 3. iratkozott be és a hittudományi szakmáján kívül tanulmányozta a bölcseletet, régi nyelveket és a történelmet. Különösen Bel Mátyás érdeklődött az ifjú magyar tudós iránt, úgy hogy egyenesen ennek tulajdoníthatni, miszerint a magyar irodalom multjának felderítésére szánta el magát. Lipcsét 1768. nyarán Halleval cserélte fel, átment Wittenbergbe és Berlinbe, hol a magyar egyházra és történelemre gyűjtött adatokat 1769 nov. a tót-komlósi evang. gyülekezet hívta meg papjának; hazatérő útjában meglátogatta Jenát, Koburgot, Bamberget, Regensburgot, Passaut és Bécset. Betegeskedése miatt 1780 tavaszán Czinkotára (Pesthez közel) költözött; így könnyebben érintkezhetett az irodalmi körökkel. Cornides és Horányi barátsága ez időből való. Azonban egészsége itt sem volt kielégítő, pár év mulva azért lemondott ezen állásáról és Jolsvára (Gömörm.) utolsó papi állomására költözött. Mint gömöri alesperes tagja volt a (1791.) pesti zsinatnak. Meghalt 1824. szept. 29. Jolsván

Munkái
:

1. De Stephano Werbőczyo jvrisconsulto Hungariae celeberrimo dissertatio historico epistolica... dno Andreae Semberi de Felső Szud... quum 16. Maji A. D. 1768. in Gymnasio Evangelico Posoniensi studiis schoasticis valediceret jus Hungariae auspiaturus dicata... Lipsiae.

2. Tentamen Historiae Literarum sub Rege Gloriosissimo Mathia Corvino de Hunyad in Hungaria. Lipsiae, 1769.

3. Vindiciae opusculi Pestiensis inscripti Fundata B. Tolerantialis Decreti sequela, contra Anonymi Jurisperiti Examen. Pestini, 1782.

4. Conspectus Reipublice Litterariae in Hungaria, ab initiis Regni ad nostra usque tempora delineatus. Posonii et Lipsiae, 1785. (Ism. Allg. Literatur Zeitung. Jena 1785. 218. sz. 2. bőv. és jav. kiadás. Buda, 1808. lsm. Annalen. Wien 1811. 204.)

5
. De bibliothecis quibusdam veterum memorabilibus, oratio Inauguralis Bibliothecae Senioratus Ev. Gömöriensis, dicata honori Illustr. Domini Leopoldi a Comitibus Andrássy de Szent-Király et Krasznahorka etc. dicta die 26. Junii 1816. in splendissima Panegyri Betlerini. Cassoviae. (Szinnyei).

 

 

 

Margócsy István     A felvilágosodás határai és határtalansága   2007. október 

A 18. századi “irodalomtörténész” Bod Péter, Horányi és Wallaszky még minden írott, tudományos, vallásos, poétikus művet irodalomként tárgyalt – ám Kazinczy már csak a szép literatúrát veszi számba, mint a magyar nyelv képességeinek bizonyítékát a Tübingai pályamű függelékében (1808), a következő generációban Toldy Ferenc pedig már csak a magyar költészetet fogja igazából értékelhető irodalomként kezelni (Handbuch der ungrischen Poesie, 1828)…

 

 

Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, bibliográfia #18 / 18

Wallaszky (Pál) Paulus 1808Conspectus republicae litterariae in Hungaria ab intiis regni ad nostra usque tempora delineatus. ...

 

 

                                      Pápay Sámuel 

                                      / 1770 – 1827  /

 

                                                                   PORTRÉ II.    a levelekből

                      Felirata: A magyar irodalomtörténet nagy alakja PÁPAI SÁMUEL 1770-1827  Felsőörsön született és innen indult el. A magyar irodalomról magyarul elsőnek írt. S neve mintha csillag gyul....Ezért emlékeznek róla a késői utódok. Idegenforgalmi Hivatal Községi TanácsV.B.1966.
Anyaga: fehér márvány.

 

Irodalomtörténetünk ez ideig jobbára csak életrajzi és könyvészeti munkákból állott…A nemzeti irodalomra szorítkozó Pápay Sámuel „A magyar literatúra esméretében” /1808/ sajátkép nyelvtant ad, s rövid irodalmi részében jobbára csak írók és munkák elsorolását, újat nem hoz, de már ő némi időszaki tagolást kísért meg…

     Toldy Ferenc:  A magyar nemzet irodalomtörténete, Pest, 1868

 

K > Kisfaludy Sándornak,  1808.08.22…A koszorút még nem kapom: bár azt nyerném meg, hogy pályaírásom magyarul és németül kinyomattassék! A 3dik részben nyelvünkkel és literatúránkkal ismetetném meg a németeket, s ott Rajnisnak, Virágnak, Szabó Dávidnak, Földinek, Daykának, Rádaynak, Csokonainak, Vereghynek, Desőffynek, Orczynak, Barcsaynak s Kis Jánosnak versiből hordottam fel példákat magyarul és németre is fordítva, s íróink felől rövid biografiai notiszokat bocsátottam előre…Ez az első pályaírás, melyen valaha dolgoztam…melyben engemet Pápay Sámuel oly szerencsésen megelőzött. Ha a cenzura / mely kivált az ilyek eránt igen kegyelmes, amint tudod/ meg fogja engedni kiadását vagy a magyar vagy a német munkának elébe Spisich képét fogom tenni…

Pápay S. > K, 1809.04. 20…Dayka verseit szeretnénk olvasni nyomtatásban. Jól esmértük egymást Egerben, ő mint kispap, én mint jurista…KazLev VI. Idézi Badics F. Itk. 1897.1.

K > Pápay Sámuelnek,  1809.11.13…Meg vagyok kérve újra, hogy a te munkádat /Lit. ism./ recensáljam valaha, s tegnap fogtam hozzá. Könyved, a Víg recensiója s leveled kezemben vannak. Én munkádat megbecsülhetetlennek tartom most is, s azt fogom róla mondani. Első lévén a maga nemében, csuda-e, hogy fogyatkozások nélkül nincs?…Nem azért fogom munkádat dicsérni, mert barátomé, hanem azért, mert jó…

 

K > Szemere Pálnak,  1809.11.28…Tegnap este végeztem el a Pápay Magyar Literatura ismérte recensióját, s ma már a pakét el is ment. Elmondom, mit írtam benne; de csak könyv nélkül, mert párját nem tartottam meg / németül, mint az alábbi P.S-levélben/…Előttem a Horvát recensiója, előttem az is, amit nekem Pápay maga írt ezen recensióra…Mind a kettővel tartok, és egyikkel sem…Még nem tudom, mit fogok írni a recensiómban, mert egy hete egy betüt sem dolgoztam benne. Igen kedvesen veszem, ha uramöcsém nekem hasznát-vehető útmutatást küld. Régen nem forgathattam ezt az ideát magam előtt, s félek, hogy valamire nem fogok emlékezni, amit elhallgatni kár…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1809.12.09…Mintegy hete, hogy munkádnak recensióját elküldöttem…nagy okom volt minden jót mondani felőle…Boldogréti a munkával felette sanyarúan bánt…Ő megtestesült Révaista, ami én nem vagyok…Imhol a recensió…emlékezetből / és németül. A recensió első mondatai: Magyarországon eddig nem jelent meg irodalmi, nyelvtani, stilisztikai kézikönyv, mely íróportrékat is tartalmaz…B.G./…

 

K > Berzsenyinek,   1809.12.12…Most a Pápay Sámuel által dolgozott M. literatúra ismeretét recensálám. Az, úgy tartom, nem elébb, mint fél esztendő múlva fog bényomattatni. Pápayt nagyon becsülöm, becsülöm a munkát is, de a munka grammatikai része nagyon nem jó. Megtévedt a principiumban…

 

Pápay Sámuel > K,   1810.12.20…rémítő volt a mi tavalyi állapotunk…itt az ellenség – ágyúink megdördültek a város alatt, katonacsoportjaink siettek ki a városbul Győr felé, s az ellenség tüzes csatázás közben fél óra alatt piacunkon termett. Lakásom a piacon lévén, ablakomon néztem, mely mérgesen viaskodtak huszárjaink a tóduló francia lovassággal…

térjünk helesebb tárgyakra. Recensiodat munkámrúl soká vártam a bécsi annalokban, ahol az nem régiben megkurtítva meg is jelent, de egész kiterjedésében már azelőtt a lipsiai új Tudós Újság februári darabjában olvastam, oly tónussal írva, mint leveledben rajzoltad…

Takáts a múlt tavasszal elhagyta a veszprémi káptalant…epistoládra egy veszprémi barátom véletlenül akadott…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1811.03.11…Tovább megyek a literatúrára tartozó tárgyakban:

Még eddig talán egy recensióm sem ment úgy nyomtatásba, ahogy azt én írtam. Másvalaki…sok vagy kevés holmit szúrt közbe, holmit elhagyott…

Csokonainak némely megigazított versei…

Daykának verseit esztendő előtt küldém le Kis Istvánhoz…

Szegvárimat régen tűzbe vetettem. Egyveleg írásaimnak 4 tomusa…készen állnak…Én azt tartom, hogy versírónak soha magoknak nagyobb kárt nem tesznek, mintha azt, ami nem jó, kötetekbe felveszik. Ez még a jóra is homályt vét. Ha minden darabkáimat rendbe szedném, nem tenne tíz árkust…Budán ki lesz nyomtatva egy epistolám Vitkovicshoz. Most Herder írásaiból fordítgatok…

 

K > Pápay Sámuelnek,   1811.06.21…Ha Dayka és Berzsenyi ez idén közre lépnek, úgy ez az esztendő valóban gyönyörű produktomokkal fogja gazdagítani literatúránkat. Mely szerencse, hogy Virág poémáit, a Kis horáciusi epistoláit, a Szent-Györgyi Sallustját láthatánk…

 

K > Döbrenteinek,  1817.03.26…Katilinariáim már eddig kezedben lesznek. De a Nyelvrontókat nem ígérhetem, mert most az Erdélyi levelek s az Ersch Enciklopédiájába felveendő Magyarische Sprache és Literatur articulus fog elfoglalni. Az pedig sok dolgot ád…Rettenetes dolog volna az, ha a te journálod elakadna…

    

Danielik József: Magyar Írók. Életrajzgyűjtemény, Pest 1858.  286. oldal Spangár András tudós jezsuita 1678 – 1744. Az ungvári rendházat kormányozzaRozsnyón hal meg…Egyik munkája Nagyszombatban, másik Kassán jelenik meg. Ez utóbbi: Magyar bibliotéka 1738. „Irodalmunk történetét illetően ez volt az első munka, mely magyar nyelven megjelent.”

 

Bezárja e művek sorát Kazinczy Ferencnek kis értekezése: ”A magyar literatúra történetei” /Erdélyi Múzeum 1814. 1-10. l./…Ez rövid áttekintését adja az egész magyar irodalomnak, a legrégibb időtől a szerző koráig. Századról századra halad…nála fordul elő az 1772 év legelőször, mint az irodalom újjászületési korának első éve.

Szinnyei József: A magyar irodalomtörténet első rendszeresítői. In: Abafi: Figyelő, 1877.

 

K > Horvát Istvánnak,  1817.01.13…Rendesnek tetszik előttem Pápay…én neki mindig írok, ha soha nem felel is. Én azt hiszem, hogy a mi Vitkovicsunk Révainak nagy ellensége, éppen úgy, mint Pápay…

Pápay Sámuel > K,   1817.02.20…én literatúránk mellett meghűlhetetlen vagyok…a pesti Tudományos Gyűjteménynek, ennek az időszaki írásnak méltán örvendhetünk, mind azért, mivel onnét fog az kijönni, ahonnét eleitől fogva legméltóbb jussal várhattuk – az ország szívében fekvő s tudományi tekintetben is legfőbb városunkból – mind pedig, hogy abban minden írónak munkája, maga eredeti épségében / még az ortográfiára nézve is/ fog kiadatni.

…Trattner valóban sokat tesz literatúránkban, csak az kár, hogy igen hibásan nyomtat…Illő, hogy a nemzet könyvnyomtatója a nemzet méltóságához megkívántató gonddal s dísszel tegye munkálkodását…

 

K > Pápay Sámuelnek,  1817.03.08…a Tud. Gyűjteménynek…kívánok boldog fennmaradást…tendenciája, amint veszem észre még eléggé nevezetes vignettjéből is, a   n e m z e t i s é g.  Szent cél. De irtózom az oly nemzetiségtől, mely a külföldi szépet és jót irtózza, mert az külföldi…Trattnernél makacsabb embert nem képzelhetek…

Marad nekem valaha originális munkám is, nevezetesen  egy kötet versezetem…

 

 

                                                                                     A 24 kötet KazLev-ből

1279.

 

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.                                               Széphalom 30. Apr. 1808.

 

Pápai Sámuel, Veszprém Vármegyében, a’ ki olly derék munkát teve a’ tisztbeli írás módjában, a’ Hazai Tudósítások szerint igen derék Philologiai munkát adott ki most. Már írtam eránta Pestre. Nyugtalanúl várom, mert jót reménylek. Addig félre löktem Grammatikámat, ’s elő sem veszem, míg ezt nem látom-meg. Akármint esett-ki a’ munka, az igen szép kezdet még jobbakra, mellyek minden kétség nélkűl következni fognak. — Addig míg Grammatikámat megmutatom, felelek a’ tett kérdésekre…

 

1289.

 

Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                          Május 8d. 1808.

 

méltóztassál tehát venni e’ jelen való küldeményemet is, a’ Magyar Literatura’ Esméretének Első Kötettyét…

Kijelentettem Schediusnak, hogy bár tsak Kazinczik, Schediusok, Virágok lennének Recensenseim; sőt megkértem e’ végett Schediust a’ Haza’ nevében; mert ha az illyen próbatételek, mint a’ mitsodás az én munkám, minden hozzászóllás nélkűl tsak vesztében hagyatnak, így ugyan nehéz lesz előmenni Literaturánknak. Óhajtanám, hogy a’ Tudós Recensiók által az én Munkám minden sarkaibúl kiforgattatnék, új tökélletes sarkalatra úgy építtetnék, hogy az enyémbűl ne maradna egyéb annál a’ hazafiui szent szándékomnak a’ jelenségénél, mellyel Hazámat megditsőíteni kivántam. Az én hivatalbéli foglalatosságim kevés időt engednek a’ Literaturai munkálkodásokra. Botsánatot reménlhetek azért, hogy addig is, mig a’ Literaturánkban megaggott Révainak Munkája világra jövend, én tsekély próbatételemet közre botsáttatni merészlettem: Legalább, mig más nem lesz, ennek is vehetik egy kis hasznát jó igyekezetű tanuló ifjaink….

 

 

1613.

 

Kazinczy – Pápay Sámuelnek.                                                 Széphalom, Decemb. 9d. 1809.

 

Nagy érdemű, igen kedves Barátom! Mintegy eggy hete hogy Munkádnak recensióját elküldöttemImhol a’ Recensió, de csak  emlékezetemből, nem papirosról. Hogy akarva semmit sem hallgatok el, felőlem feltehet’d.

                      Ungarn hatte noch kein Handbuch der Gammatik, Stylistik u. der Geschichte seiner Sprache u. Literatur, welches auch für diejenigen, die sich nicht zu Schriftstellern bilden wollen, gebraucht werden könnten. Grammatiken haen sie in Menge, wie die Sardi venales, alius alio nequior; mit sich selber uneinsstrotzend von den abentheuerlichsten Hypothesen, die je in den Kopf eines Sprachlehrers, der seine Begriffe über Sprache nie bis zu Klarheit hinaufbringen konnte (ez szebben van kitéve, de az értelme az, a’ mi az ezé), kommen können. Ausser der Einzigen des Révai ist keine brauchbar, u. diese isch nicht für den Anfänger, ist nicht ganz gedruckt, u. ist lateinisch. Es war also eine erfreuliche Erscheinung, da H. v. Pápay, Assessor etc. das ung. Publ. mit diesem Werke beschenkt hat, ein Mann, der diese Wissenschaften öffentlich gelehrt hat, der sich durch seine Észrevételek zu den schönsten Hoffnungen uns berechtigt etc. u. dessen Vortrag einige undulistische Weitschweifigkeit abgerechnet, so männlich-schön, fliessend u. klar ist, dass ihn auch der fastidirteste Leser mit Vergnügen etc. lesen kann. Itt hézagot hágy emlékezetem, de a’ hézagban semmi egyéb nincs, mint az, hogy te és Révai egészen más principiumokból mentetek-ki, Te a’ Sprachgebrauchtot teszed fő bírónak a’ nyelv dolgába, melly hibás állításra Quintilián és Adelung tévesztettek: Révai egyebet. Mit einem Wort, Révai will die Sprache philosophisch, H. v. Pápay empirisch behandelt wissen.

Révais geliebtester Jünger, der in den Geist seines Lehrers tief eingedrungen ist, der nur noch zu feurige Boldogréti Víg …

 

1623.

 

Szemere Pál – Kazinczynak.                                                 Pesten Deczember 16-d. 1809.

 

Horvát barátunk a’ Pápay’ Recensióját nem-megelégedéssel fogadá. »Sajnálom, úgy monda, hogy Kazinczy szóllanom kénszerít; de bizony hallgatnom lehetetlen leszen.« Kérém, hogy közlené velem véleményeit; ’s hallgatott. E’ szerént itélete felől semmit sem írhatok…

 

1624.

 

Szemere Pál – Kazinczynak.                                                        Pest Decemb. 25. 1809.

 

…A’nak, ki Pápay könyvét megitélni akarja, fenekesen, a’ mint a’ munka megérdemli, szükséges Révai tanításának egészét érteni, és mivel Pápai úgy lépett fől …/betétek/ a’ publicum előtt, mint meghatározó Bíró a’ Révai és Versegi között folyt perben, szükséges főképen azt világosan előadni… örömmel esmérem én azt: hogy Tek. Tudós Kazinczy Úr legtanúltabb ’s legfinomabb izlésű irónk a’ Magyar nyelvtudósra nézve is: de még sem fogom a’ derék hazafit, úgy vélem, megbántani, ha azt állitom: hogy ő a’ Nagy Révai lelkébe, ’s kiváltképen azokba, mellyeket Révainál százszor messzebb vittem ugyan, de még napfényre nem bocsáthattam, egészen be nem hathatott…

hallgattam volna én ottan is, hol Pápai a’ Magyar Nyelv Historiájának forrásaira utasíttatik. A’ fáradhatatlan Sándor István Úrnak könyvesháza, a’ Szétsényi Gróf Bibliothekájának Laistroma: a’ Cornides könyv és kézirat gyűjteményének Cathalogusa ’s a’ t. forrás – igen is forrás – a’ra nézve, ki Litteraturat (Bücherkundét) vagy Historia Litterariát akar készíteni; de tsekély forrás a’ra nézve, ki Magyar Nyelv Historiáját ír, mint ezt Pápay bizonyosan írni akart. E’nek nem tsak az a’ tárgya, ki, mint és mi előmenetellel írt nemzeti nyelvünkön, hanem sokkal tágosabb határokat számlál, mellyekről Pápai gondolkodni sem tudott. Nem inkább köll ez azt tudni a’ Magyar Nemzetnek, hogy Bethlehem időjében…

Pápainak valóban, ki sem Logicával, sem Philosophiával, sem Históriai esméretekkel nem ditsekedhetik, bár ezekben keresztkomája adorálja is járatosságát, ideája sem volt a’ Magyar Nyelv Históriájának miségéről. És ha Tek. Tudós Kazintzy Ferentz Úr ezen néző pontból hívebben megvisgálta volna az agyon ditsértetett Magyar Litteratura esméretét, nem állíthatta volna: »De a’ Historiai rész köszönetet érdemel, ha hibás is, mert első a’ maga nemében.«…

…nem elég győzedelem e reám nézve, hogy a’ Pápai és Veszprémi bátor Dictátorok nagy hangok mellett olly törpékké lettek, hogy tzáfultatásomért a’ Nagy Váradi, Bakonyi, Szombatheli – és talán a’ Széphalomi – vidéket is riadoztatták panaszaikkal?...

 

 

1654.

 

Horvát István – Kazinczynak.                                                           Pesten Január 26. 1810.

 

Mint fogadtam volt Pápay Ur Recensióját, azt Szemeréhez íratott levelemből, mellyet a’ Togatus elmaradása miatt el nem küldhetett, bővebben megolvashatod. Én Recensiódban semmi bántásra nem találtam ’s kár is volna azt a’ Bétsi Annalisokban ki nyomtattatod. Észre vételeimet hibátlanoknak nem tartván, szeretném, ha azokról kedvezés nélkűl velem közlenéd vélekedéseidet: Mert ha valaki, én bizony igen elhiszem azt, a’ mit tudatlan tudósaink is gyakorta örömmel vallanak: több szem többet lát. Én így láttam: Te másként láthatsz, ’s hát ha látásod közelebb juthatott az igazsághoz? Elég, ha egymásnak véleményeinkről tartalék nélkűl szólhatunk. – De sokat kell még idővel Pápaynak Magyar Litteraturájáról ’s az egész kedvetlen pörről, melly Révai és Verseghy köztt folyt, tudtodra adnom, hogy mindennek okait tudhassad….

 

 

3401.

 

Kazinczy — Kis Jánosnak.                                                     Széphalom, Mart 19d. 1817.

 

Minap Pápai Sámuel is megszólíta, ’s kért, édesgessem vissza magamhoz Olvasóimat, kik pályám’ első esztendeiben szerettek. Én Pápait szívesen szeretem. Ő nem egyéb mint a’ mi Adelungunk*, a’ kinek nem kell egyéb, mint érthetőség, ’s a’ kinek csak ez kell, a’ kinek az Abel’ halálát ’s Ossziánt is így kellett volna fordítani, annak el kell néznünk az illy gáncsait….

 

*- János Keresztély, német nyelvész, szül. Spantekowban, Pommerániában 1732 aug. 8., megh. 1806 szept. 10.Drezdában, mint udvari tanácsos és főkönyvtárnok.

 

3998.

 

Pápay Sámuel — Kazinczynak.                                                                    Páp. Jul. 20d. 1821.

 

…Tudósaink köztt is, a’ mit legméltóbban kell fájlalnunk, nem kevesek a’ rossz lelkűek, ’s pirúlok, ha eszembe jut, minő gazságokat követnek el némelly Pesti Iróink, ’s mint mocskollyák be a’ tudomány-kedvellők becsűletét az egész nemzet előtt…

csupa kiváncsiságból, elolvasám Bánk Bánt is, a’ Tudom. Gyűjteményben a’ Dramaturgiáról értekező Katonától, de boszszúsággal vetém el. A’ Censura ezt, úgy hallom, eltiltá, ’s ez jól esett, ámbár tudom, nem azért tiltatott el, a’ miért én boszszonkodám. — Kisfaludy Károly szerencsésebb lépéseket tesz Dramaturgiánkban, ’s neki becsűletére szolgál az eredeti dolgozás is. Most Károly, a’ Báttyával, Sándorral, egy csínos Almanákot készítenek 1822-re. Sándor nem rég vala nálam. Ő is már sok eredeti Játékszini Darabokat kidolgoza, de kiadásokban nem olly bátor, mint az öcscse…

 

4127.

 

Kazinczy — Gr. Gyulay Lajosnak.                                       Széphalom, Nov. 11dikén 1822

 

Tudományos Gyűjteményben Pápay, Verseghivel és Batsányival kezet fogva, kikölt ellenem, Füredi Vida költött név alatt, hogy Verseghi Ferenczre essék gyanúm. Én megrettenthetetlenűl költem ki velek, mert az igazság az én felemen állott. Esztendő mulva azután hogy feleletem megjelent, Takács elhala. Én azon órában, a mellyben halálának híre hozzám elhatolt, írtam az ő kedves barátjának Pápaynak, s megírtam, hogy ha Takács nekem ellenségem volt is, s kegyetlenűl és igazságtalanúl bántott is, halálát szívesen kesergem;…

 

 

 

HÁLÓRÓL

PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8. – Pápa, 1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő a szerzője. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét.

Műveiből: Észrevételek a magyar nyelnek a polgári igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról...Veszprém, 1807. – A magyar literatúra esmérete. Veszprém, 1808. (Magyar Minerva 4.) Reprint: (Utószó: HUNGLER József.) Veszprém, 1986.

Irodalom: ifj. SZINNYEI József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Bp. 1878. – BADICS Ferenc: Az első magyar irodalomtörténet-író. = ItK, 1897. 1. sz. – HUNGLER József: –. = Vpi. Szle, 1957. 1. sz.

 

Magyar Katolikus Lexikon

Pápay Sámuel (Felsőörs, Zala vm., 1770. márc. 8.-Pápa, 1827. máj. 31.): uradalmi ügyész. - Apja ref. isk-mester. 1788-89: Kassán tanult, aztán visszatért Veszprém vm-be, majd apja halála után, hogy tanulm-ait folytathassa, katolizált. Eszterházy Károly egri pp. támogatásával Pesten, 1791-93: Egerben jogot végzett. 1793: a pesti kir. táblánál jurátus. 1796: ügyvédi vizsgát tett, megpályázta az egri jogi líceum m. nyelv és irod. tanszékén a prof. állást, amit Eszterházy pártfogásával meg is kapott. 1800 nyarán betegségére hivatkozva önként lemondott. Pápán telepedett le, ahol ügyvéd, majd tb. vm. ügyész, 1802: Esterházy Miklós gr. devecseri birtokán ügyész, 1804. VII. 24: vm. táblabíró, végül Esterházy valamennyi birtokának ügyésze. 1805: sógornőjének húgát, pókateleki Kondé Antóniát vette feleségül. A M. Tudós Társ. megalakítását támogatandó 3 évi jövedelmét, 1000 ezüst Ft-ot ajánlott föl. - M: Észrevételek a m. nyelvnek a polg. igazgatásra alkalmaztatásáról; az oda tartozó kifejezések gyűjteményével, mellyeket a haza eleibe terjeszt Weszprém vm. Veszprém, 1807. - A m. literatúra esmérete. 1-2. r. Uo., 1808. - Levelei Kazinczy Ferenchez 1807-15. Kazinczy levelezése V-XVI. köt. Bp., 1894-1906. 88-L.I.

 

Pápay Sámuel (Felsőörs, 1 Ár: 24.500 Ft 770. márc. 8. � Pápa, 1827. máj. 31.): nyelvész, tanár, ügyvéd, az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténet szerzője. Dunántúli ref. nemesi családból született. Ifjú korában katolizált és Esterházy Károly egri püspök támogatásával Pesten tanult, majd 1791 � 93-ban Egerben végzett jogot, 1793-tól a kir. tábla jurátusa Pesten, 1796-ban tett ügyvédi vizsgát. Ezután Pápára ment, de még ez évben az egri érseki líceum m. nyelvi és irodalmi tanszékének tanára lett. 1800-ban betegsége miatt lemondott állásáról s Pápán ügyvédi gyakorlatot kezdett. A felállítandó ak. javára felajánlotta háromévi jövedelmét, kb. 1000 ezüstforintot. � F. m. Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra alkalmaztatásáról, az oda tartozó kifejezések gyűjteményével, mellyeket a haza eleibe terjeszt Weszprém vármegye (Veszprém, 1807), A magyar literatura esmérete (Veszprém, 1808). � Irod. ifj. Szinnyei József: A magyar irodalomtörténetírás ismertetése (Bp., 1878), Badics Ferenc: Az első magyar irodalomtörténetíró (Irod. tört. Közl. 1897), Hungler József: P. S. (Veszprémi Szle, 1957. 1. sz.)

 

 

Felsőörs története  Falunk híres szülötte Pápay Sámuel nyelvész és irodalomtörténész 1770. március 8-án született. Legnagyobb érdeme egy magyar nyelven megírt rendszerezett irodalomtörténet, a Magyar literatúra esmérete címmel, valamint a polgári közigazgatás és törvények magyar nyelvű szótára. 1827-ben halt meg. „S neve, mintha csillag gyúl…” –áll az emlékezetét őrző táblán.

 

 

Pápay Sámuel 1821-ben ezt írta Kazinczynak: „[…] csupa kiváncsiságból elolvasám Bánk bánt is a Tudom. Gyűjteményben a dramaturgiáról értekező Katonától, de bosszúsággal vetém el. A cenzúra ezt, úgy hallom, eltiltá, s ez jól esett, ámbár tudom, nem azért tiltatott el, amiért én bosszonkodám. – Kisfaludy Károly szerencsésebb lépéseket tesz dramaturgiánkban[…]” Orosz László: Katona és Kisfaludy, Kortárs

 

 

PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8. – Pápa, 1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi családban született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett; irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész, 1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral, Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő a szerzője. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26. sz. házon tábla őrzi emlékét.

Műveiből: Észrevételek a magyar nyelnek a polgári igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról...Veszprém, 1807. – A magyar literatúra esmérete. Veszprém, 1808. (Magyar Minerva 4.) Reprint: (Utószó: HUNGLER József.) Veszprém, 1986.

Irodalom: ifj. SZINNYEI József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Bp. 1878. – BADICS Ferenc: Az első magyar irodalomtörténet-író. = ItK, 1897. 1. sz. – HUNGLER József: –. = Vpi. Szle, 1957. 1. sz.

 

 

…Révai félbemaradt kísérlete után a korra jellemző irodalomtörténetet Pápay Sámuel (1770–1827) írta meg. Kisfaludy Sándor és Pázmándi Horvát Endre baráti köréhez tartozott; a nyelvújítási harcban Kazinczy ellenfele, de a kapcsolatot mindig fenntartotta a széphalmi vezérrel. Könyvét, A magyar literatura esméretét (Veszprém, 1808) az ifjúságnak szánta, hogy az belőle "az igazi nyelvtudományt" és az "írásbeli szép előadást" megtanulja, s jó úton induljon a literátori pályára. Az irodalomtörténeti anyag kerete tehát ugyanaz, mint Révainál. Literaturán Pápay széles értelemben "könyvekbül s írás-olvasás által szerzett tudományt" értett, és két részre osztotta: nemzeti. nála a magyar, idegen a nem magyar nyelvű, mint például "magyar hazánkban a deák". Az irodalom célja a felvilágosodás nézeteinek megfelelően az oktatás, vagyis lelkünk, testünk és "polgári állapotunk" tökéletesebbé tétele, s éppen emiatt kötelesek azt előmozdítani a nemzetek; mivel pedig oktatni hazai nyelven lehet a legeredményesebben, a nemzeti literaturát kell pártfogolni. Pápay Sámuel igen világosan foglalja össze amit a nyelvművelés érdekében elődei és kortársai Bessenyeitől Teleki Lászlóig elmondtak. Ezután tér át a szorosabb értelemben vett literatúra fogalmának meghatározására: lényegének a "nyelvvel való szép előadást" tartja, s olyan új tudománynak nevezi, "mely a magyar nyelvnek s írástudásnak mind természeti, mind történeti állapotját az írásbeli előadás minden nemeire való alkalmaztatással adja elő". A mű három részre oszlik: az első "a magyar nyelv eredetéről s természeti tulajdonságairul" szól, és a könyv kétharmadát teszi ki; a másodikban "a magyar literaturának régi s mostani állapotjárul", vagyis a voltaképpeni {202.} irodalomtörténetről ír; a harmadik rész stilisztikai tankönyvnek készült ("írásbeli szép előadásrul példákkal világosítva"), de ezt már nem írta meg.

A könyv irodalomtörténetet tárgyaló egyharmadát szakaszokra bontotta. A történeti rész (első szakasz) három korszakra ("időkerület"-re) tagolódik. Az első a reformációig (1530) tart, a következő II. Józsefig, s ennek évtizedétől kezdi a harmadikat. Az írástudás kezdetét a kereszténység felvételétől számítja. A 13. századtól a magyar nyelvemlékekkel foglalkozik, késői megjelenésüket "hazánk viszontagsági"-val magyarázza. Az 1530-cal kezdődő korszakot századokra bontja. A 16. században örömmel állapítja meg, hogy "munkába vétetett a magyar filologyia", a retorika és a poézis; ami az akkor ismert anyagból ezrekbe a kategóriákba nem fért bele, azt egyházi és világi ágra bontva tárgyalja. A 17. században "még jobban szaporodtak a magyar írók", de a 18. század első felében "literaturánk szenderegni látszott": az írók "ha nem kevesedtek is, de ... nem is szaporodtak". Fellendülést csak "Mária Terézia országlásának vége felé" lát, döntő fordulatot pedig II. József korában, amikor "jobban kezdett közöttünk terjedni az esméreteknek világossága". Itt már örömmel számol be a magyar nyelvű újságírás megindulásáról, a "Tudós Társasági készületek"-ről, a pályatételekről és a magyar játékszínről. Az irodalomtörténeti rész második szakasza "a magyar literatura terjedtségérül" szól, amin az anyanyelven megjelent könyvek szakbibliográfiája értendő. A harmadik szakasznak az a tárgya, hogyan lehet a magyar literatúrát előmozdítani….    A magyar irod.tört,

 

 

 

                                         KAZINCZY FERENC

 

                                                 /1759 – 1831/

 

 

 

Részlet KAINCZY AKADÉMIÁJÁ-ból                 /További részletek a h08-14, 22 –ben/

 

 

1336.  Kazinczy – B. Prónay Lászlónak.                                        Széphalom, Aug. 14d. 1808.

 

Excellentziádnak parancsolatja teljesedést ért ’s pályaírásom* eddig a’ Tübingiak’ ítélőszéke előtt van. Mottóm Schillernek Don Karlosából van véve… Sokat reá mernék tenni, hogy a’ koszorú enyém nem lészenA’ felküldött írás németűl van téve. Titulusa ez: Über die Erhebung der ungarischen Sprache zur Sprache des öffentlichen Geschäftes und der Schulen in Ungarn. Eine Preisschrift. Aus dem ungarischen durch den Verfasser selbst übersetzt, – ’s 200 lapnyira ment. Most tisztázom mind magyarúl mind németűl, olly véggel, hogy mind a’ két nyelven ki is adjam, ha a’ Censura kegyessége megengedi…

*Toldy felléptéig csak egyetlen számottevő dolgozat jelent még meg e körben: Kazinczynak:  A magyar literatúra történetei /1814/ című munkája…

     Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története /képes/ 1896.

 

Fried István: Elfelejtett részletek Kazinczy magyar irodalomtörténetéről Itk 1991. 597. Az Erdélyi Múzeum 1814. 1 kötetének első 10 lapján publikálta a pályaírás irodalomtörténeti részét. Németül a Wiener Allgemeine Litteraturzeitungban jelent meg. Heinrich Gusztáv 1916-os kiadása óta nem jelent meg…

 

 

1815. Döbrentei Gábor – Kazinczynak.                                           Bonyhán Aug. 4dikén 1810.

 

Kolosvártt a’ jövő Januárius kezdetével az Erdélyi Muzeumot küldeni elkezdem. Elmondom most plánumomat. Az elsőben ezek lesznek: A’ Magyar Literatura történetei. Kazinczy... Gróf Dezsőffy József versei. Tőlem egy. Himfy Szerelmei Recensiója..

    

                                                                                               

 

5776.  Kazinczy – Jankovich Miklósnak                                        Széphalom, April. 19d. 1812

 

.Az én életem szorosan öszve van fonva a’ Magyar Literatura’ történeteivel az újabb időkben. Az öreg Gróf Rádaytól és Horváth Ádámtól eggy eggy egész kötetre gyült leveleket bírok. Rájnis, Szabó, Révai, Kánonok Molnár, Péczeli, Ráth, Báróczy, Földi, Batsányi, Szombathy, ’s az élők velem levelezésben állottak. Ha az ő velem folytatott levelezéseikhez megkaphatnám az én őhozzájuk írt leveleimet, ’s azokból vagy magam csinálnék eggy egészet, vagy más csinálná ’s velem megtekintené, nem kétlhetni, hogy Literaturánk’ történetei és sok feledékenységbe ment kicsinység megtartattatnék a’ maradéknak. Barátjaim ezt kivánják tőlem; de ez ifjúi erőt kiván, az én nervusaim nyakamba pedig úgy el vannak gyengűlve, hogy hoszasan nem írhatok. Előre látom, hogy ha ezt másra bízom, sok tévedéseket ejt. Ez volna a’ mire vállalkoznám, ha erőm engedné, ’s a’ félben álló munka miatt megtehetném…

 

 

2806. Kazinczy — B. Vay Miklósnak.                               Széphalom Decemb. 21d. 1814.

 

Anagy embernek életét addig kellene írni, míg magok élnek, hogy a’ botlásokat ők, a’ kik azt legjobban látják, elháríthassák ’s kipótolhassák a’ hézagokat; ’s kinek élete lehet interesszántabb mint a’ Mélt. Generálisé? Szabad volna-e azon szerencsémért esedezni, hogy azt én dolgozhassam? És hogy jól dolgozhassam, szabad volna e azt kérnem, hogy a’ Mélt. Generális reá dátumokat adjon, bármely kevés szóval feljegyezve? Cselekedje ezt a’ Méltós. Generális mind én értem, ki ebben dicsőségemet fogom lelni, mind a’ hazáért, mely azt akkor, mikor mi nem leszünk, gyönyörűséggel ’s kevélykedve fogja olvasni…

 

 

3294. Cserey Miklós — Kazinczynak.                                                    Tihón Oct. 13-án 1816.

 

.Hát a’ Magyar Lexicon készittéséről nem gondoltálé valami Planumot?...

 

 

3528.  Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                              Kassárul, Dec. 27-ikén 1817.

 

Még egy munkát kívánnék tőlled, t. i. egy Magyar Historia literáriát, de nem német mintára készítve, hogy vagy tsupa ezer meg ezer bordákra szakasztott merő tsont alkotmány legyen, vagy véghetetlen hosszúságú pántlikás féreg, és mindent, a’ haszontalant és az unalmast és a’ csunyát is magában foglalja, hanem filosofusi széplélekkel íratottat, hogy semmi, a’ mi szükséges, hasznos és tanúságos, és tetsző, ki ne maradjon belölle. Kevés ember van a’ hazában anynyi készűlettel az ilylyetén munkához, mint te, — ha pedig ez néked alkalmatlannak látszana, legalább, úgy, mint Voltér, a’ jobb íróknak munkájit és azoknak bélyegét, azonkívűl életjekbül azt, a’ mi tanúságos, adnád elő. Bód Péter Magyar Athénássa nagyon rövid, és kitetszik belőlle sz        

                                         

 

3970.

 

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                                            Kassa, Április 13ikán 1821.

 

Copia. Döbrenteihez.

Ily forma levelet lehetne írnom azokhoz, kik… segítsenek a’ Ps˙chologico-Literaria-Biografiák’ írásában, az az: a’ nevezetesebb Magyar Írók’ jelesebb munkájik’ megesmertetésében. A’ Magyar nyelven írott jelesebb Munkák és szerzőjök’ megesmertetése, nem tsak egy nagy hézakot pótolna-ki Literatúránkban,…Ha nemzeti kimívelődésünk és csínosodásunk gyarapodását terjedni akarjuk látni; azokat az esmereteket kell terjesztenünk, mellyek a’ Magyar elmék’ kifejtődéseit a’ honni pállyán bélyegezik…

Ezen czély’ elérésében pedig talán a’ szerint lenne szükséges eljárni: hogy az e’ tekintetben szerzendő munka köz részvételt gerjeszthessen, ’s tetemes segítségűl szolgálhasson az idővel készítendő Magyar Literatúra hisztóriájának; úgy kellene tehát írva lennie «ut et indocti intelligant, et docti intelligere curent.»

A’ nevezetesebb szerzők fejtvén ki nevezetesebb írásaikban mind a’ nyelv, mind a’ nemzeti literatúra, mind pedig a’ Nemzet’ lelkét, elmellőzhetetlen volna e’ kifejtődések’ észrevétele,...

Bód Péter Magyar Athenássa talán másképp’ íródott volna akár mellyik hajdani Athenaitól Athenában…. A’ valóban ritka érdemű Pápai Sámuelünk, jövendő követőire bízta az általa fel-hordott jelesebb írók’ munkáji valamivel bővebb kikémlelését. A’ Magyar lírát virágoztató Virágunk tsak azon íróinkat említi, kik Római, vagy inkább Görög mértéken verseltenek.

Azon gondolatra fakadtunk tehát Döbrentei barátommal: hogy a’ nevezetesebb Magyar írók’ élete ’s nevezetesebb munkájik nagygyából arányzott megvizsgállásának neki feküdjünk; és mind őket, mind pedig jelesebb elmbeli szerzeményeiket, emberi, tudományi, és hazafiúi tekintetben honni nyelvünkön megismértessük…

 

 

 

 

                                                  Toldy Ferenc 

                                                  / 1805 – 1875 /                   

 

                                                         

 

 

 

A HÁLÓRÓL

 

Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 Toldy Ferenc, Schedel (Buda, 1805. aug. 10.Bp., 1875. dec. 10.): irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (r. 1830, ig. 1871), ~ István és László apja. Mo.-i német polgárcsaládból származott. 1822-től Pesten, 1813-tól Cegléden (itt tanult meg magyarul), 1814-től Pesten, 1818-tól Kassán, 1819 – 22-ben a pesti egy. bölcsészeti tanfolyamán tanult. Itt kötött barátságot Bajza Józseffel; kapcsolatba került a kor irodalmi életének vezéralakjaival. 1822 – 1827 között elvégezte a pesti egy.-en az orvosi tanfolyamot, s 1829-ben orvosi diplomát szerzett. 1829 – 30-ban nagyobb Ny-európai tanulmányutat tett. Többek között meglátogatta Weimarban Goethét is. Hazatérése után rövid ideig orvosi gyakorlatot folytatott. 1833-ban a pesti egy. orvoskarán makrobiotikát és diaetetikát adott elő. Az MTA-nak 1831-től segédjegyzője, 1835 – 61 között titkára. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Vörösmarty Mihállyal szerk. az Athenaeumot. 1833 – 46-ban a diaetetika rk. tanára, 1850 – 61-ben az esztétika és az irodalomtörténet magántanára, 1861-től haláláig a m. nyelv és irodalom tanára a pesti egy.-en. 1871 – 72-ben az egy. rektora. 1846- tól haláláig az Egyetemi Könyvtár ig.-ja. 1836-ban ő kezdeményezte a Kisfaludy Táts. létrehozást, melynek 1841-től 1860-ig ig.-ja; 1860-tól másodelnöke, 1873-tól elnöke. 1831 – 32-ben a Magyar Orvosi Tár (melyet Bugát Pálal, együtt alapított), 1834 – 35-ben a Tudománytár, 1837 – 40-ben a Figyelmező, 1850 – 60-ban az általa és Pauler Tivadar által alapított Új Magyar Múzeum szerk.-je. Mint a Bajza-Vörösmarty-Toldy „triumvirátus” tagja, irányító szerepet töltött be az 1830-as és 40-es évek szellemi életében, de az ellenzéki mozgalom radikalizálódásával már nem tartott lépést. A szabadságharc idején távol tartotta magát a közélettől. Az 1849 utáni korszakban befolyása már a szorosabban vett tudományos élet területére korlátozódott, melynek fellendítése érdekében széles körű tevékenységet fejtett ki. 1871-ben, 50 éves írói jubileuma alkalmából orsz. méretű ünneplésben volt része. A tudományos igényű m. irodalomtörténetírás megteremtője. A korabeli folyóiratokban és más kiadványokban rendkívül nagyszámú tanulmánya, cikke, kritikája, emlékbeszéde stb. jelent meg. E kisebb írásaiból élete utolsó éveiben 8 kötetes gyűjteményt állított össze. Igen sok m. nyelvemléket és történelmi kútfőt fedezett fel és tett közzé, valamint számos klasszikus írónk műveinek kiadását rendezte sajtó alá. Két ízben szerkesztett a m, költészet fejlődését bemutató, nagyszabású antológiát és átfogó irodalomtörténeti munkát. Naplója elveszett – F. m. Handbuch der ungarischen Poesie (I – II., Pest, 1828); A Magyar Nemzeti Irodalom története (I – II.; Pest, 1851. 1854-ben az MTA nagyjutalmát kapta); A magyar költészet Kisfaludy Sándorig (Pest, 1854); A magyar költészet kézikönyve (I – II., Pest, 1855 – 57): Kazinczy Ferenc és kora (Pest, 1859 – 60, befejezetlen maradt); A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig (Pest, 1864, 1866-ban az MTA nagyjutalmát kapta); Toldy Ferenc Össszegyűjtött munkái (I – VIII., Pest, 1868 – 74). – Irod. Greguss Ágost: T. F. félszázados irodalmi munkássága (bibliográfiával, Pest, 1871); T. F. (Orv. Hetil. 1875); Greguss Ágost: T. F. emlékezete (A Kisfaludy Társ. Évl. 1876); Szász Károly: T. F. (A Kisfaludy Társ. Évl. 1876); Szabó Károly: T. F. emlékezete (Századok, 1876); Gyulai Pál: Emlékbeszéd T. F. fölött (Akad. Évk. 1879); Kunfi Zsigmond: T. F. (Bp., 1903); Váczy János: T. F. (századok, 1905); Négyesy László: T. F. emlékezete (A Kisfaludy Társ. Évl. 1905 – 06); Várady Antal – Falk Zsigmond: Emléklapok T. F. születése századik évfordulójánák emlékére (Bp., 1906); Kuncz Aladár: T. F. (Bp., 1907); Riedl Frigyes: T. F. emlékezete (Három jellemzés, Bp., 1912); Császár Elemét: T. F. kritikai munkássága (Akad. Ért. 1917); Waldapfel József: T. F. (Irodalmi tanulmányok, 1957): Csillag István: T; F. (Orv. Hetil., 1965. 12. sz.); Fenyő István: Toldy Ferenc irodalomtörténet szintézisei (Irodalomtörténet, 1980); Tóth András: Toldy Ferenc a hagyományőrző és tudományszervező (Irodalomtörténet, 1980); Wéber Antal: Toldy Ferenc (Bp., 1986); Korompay H. János: Toldy kritikai munkássága az 1840-es években (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993).

 

 

Magyar Tudomány, 2004/4 481. o.

Bánhegyi Zsolt  az MTA Könyvtára számítógépközpontjának vezetője

 

Sir John Bowring, a magyar nyelv és irodalom barátja

.Az antológia elkészítésében a reformkor más jeles alakjai is támogatták Bowringet. Toldy (Schedel) Ferenc saját német nyelvű antológiáját, a Handbuch der ungarischen Poesie (Pesth und Wien, 1828 - társszerző: Stettner György) című könyvet küldte Albionba. Majláth János Magyarische Geschichte (Stuttgart, 1825) című friss műve is nagy segítségére volt Bowringnak fordítói munkájában. A versfordítások Fest Sándor szerint főleg a német antológiák alapján készültek. A legnagyobb hatással Rumy György Károly kéziratban maradt német antológiája, a Magyarische Anthologie volt Bowringra. (Ez a kéziratos emlék ma a British Museumban található.) Az antológia szerkesztője-fordítója Toldy Handbuch...-jában a magyar eredetit is megtalálta, ezért időnként magyar szövegrészeket, sorokat illeszt be az angol nyelvű versek közé - időnként, valljuk meg, sok hibával és erősen eltorzítva (például az egyik népdalnál ezt írja: "Édes bába gyere ki" - baba helyett...). Több forrás is utal arra a tényre, hogy a fordítási munkában Bowring segítséget kapott Majer Fidéltől, a londoni osztrák nagykövet, a már említett Eszterházy Pál herceg fiának nevelőjétől. Majernek az antológia bevezetőjében mond köszönetet. (Varannai, 1961) John Bowringot az Akadémia 1832. március 10-én külföldi levelező tagjává választotta….

 

FRIED ISTVÁN   A magyar irodalomtörténet-írás és irodalom rendszerváltásai*

 

.S bár a magyar irodalomtörténet atyjának (s ebben az alapító atya jelentésköre is belefoglalható) az a Toldy Ferenc bizonyult, aki a maga romantikus korszakát mintegy törlésjel alá helyezve, fokozatosan hirdette meg és fogadtatta el egy szinte autochton nemzeti irodalomtörténet tézisét, lényegében a Toldy Ferenc megalapozta és föltárta magyar irodalomtörténet fő elveiben folytathatónak ígérkezett, és valóban folytatódott is. A 20. századra Horváth János csupán a pozitivizmus és némileg a szellemtörténet tapasztalataival szembesítve, időszerűsítette Toldy Ferenc irodalomtörténeti vízióját, midőn így határozta meg szintézisének célkitűzését: Szaktudományunk  a nemzeti eszme áramlási korában fejlődött ki,…

·        Ez az áttekintés egy müncheni, német ajkú hallgatóság számára készült.

 

Felső M.o. Minerva  Szeptember 1827.  1367-68 old.

                                      16.

                              Könyv-bírálás

Címleírás …Handbuch…I.

Az előbeszéd és a bevezető csak a II. kötetben jelenik meg. Ekkor lesz a munka szoros megítélése is. „Most légyen elég elmondanunk, hogy a könyvben mit találunk”

1. Himnusz Szent Lászlóra…Tinódi Sebestyén…Dayka…Csokonai, Kisfaludy Sándor…”az olvasók száma még mindig igen csekély”                                         K. F.

 

 

 

 

Toldy Handbuch der ungrischen Poesie címü nagy munkája, két kötetben, magyar szövegü szemelvényekkel és német fordításokkal, az irodalom rövid áttekintésével és az irók vázlatos életrajzával (Pest és Bécs 1828).

Toldy elküldte Goethének Handbuch der ungrischen Poesie című munkáját.

 

 

                                                   Handbuch der ungrischen Poesie,

 

oder, Auswahl /válogatás/ interessanter, chronologisch geordneter Stücke aas den vortrefflichsten ungrischen Dichtern, begleitet, mit -gedrängten Nachrichten von deren Lehen und Schriften; nebst einer einleitenden Geschichte der ungrischen Poesie;

einerSammlungdentscher.Übersetzungen ungrlschef Gedichte, und
einem Verzeichnisse der im Werke vorkommenden,weniger gebrauchlichen Wörtert

 

Für Jene sowohl, die bereits einige Fortschritte in dieser Sprache gemacht, als für alle Frennde der Literatur im Allgemeinen, und der ungrischen insbesondere.

ln Verbindung mit Julius Fenyery herausgegeben von Franz Toldj.

Erster B ftnd.

P e s t h und Wien, 1n Commissiou bei G. Kilian und K. Gero 1d.
                                                             1828

                                     

                                       INHALT des ersten Bandes.

Geschichte der ungrischen Poesie. Enter Abschnitt, Vorzeit d. u. Poesie.

 

§. 1. Gesänge der Ungern unter König Etele
§
. 2. Gesänge der Ungern unter den Arpaden
§
. 3. Gesang der Ungern unter den Königen aus verschiedenen Häusern

§. 4. Handschriftliche und gedruckte Ueberbleibsel aus dieser Zeit –

                                 Zweiter Ab » c hni 11, Die ungrische Poesie

von König Johann's Tod bis zu ihrem Verfalle. Er i te Periode, Von Tinödi bis Zri'nyi, oder

Periode der historischen Gesänge.

 §. 5. Tendenz der ungrischen Poesie nach K. Johann's Tod. Die historischen Gesänge |.

Anfänge der ungrischen Lyrik - ...

 §. 7. Dramatische Versuche im sechzehnten Jahrhunderte . « * s - - -

§. 8. Uebertragung der metrischen Formen der Alten in die ungrische Poesie §. 9. Uebersetzungen poetischer Werke

§. 10. Rückblick auf diese Periode - - Zweite Periode, von Zrmyibis zum Verfall der

ungrischen Poesie, oder Periode der Epopee.

 §. 11. Zrinyi , der erste romantische Dichter -

der Ungern - - . - -

 §. 12. Epische Schriften von Liszti, Gyöngyos

i §. 13. Lyrische Dichter dies'er Periode -.

§. 14. Theatralische Vorstellungen im XV11-ten und der ersten Hälfte des XVlH-ten Jahrhunderts. Dramatische Versuche dieser Periode .,.... S- lö. Verfall der heimJscheu Dichtung und Sprache

 

Dritte Periode , Zeitraum vor dem Neuerangskrieg. J.

 16. AViederauflebung der ungrischen Sprache und Literatur. Ueberbliek dieser Periode .,-.s- zn 5.

 17, Die französische Schule .... X'lv §.

18. Die lateinische Schule - - ' - - Xmx §.

19, Anfänge der neuen Schule, Csokonai M

§. 20. Alezander Kisfaludy-, der erste ungrische . Dichter der in'» Gesummte der Nation

eindringt " . - - t i Ufl

 Vierte Periode, Die ungrische Poesie seit

dem Nenerungskrieg.

§, 21. Die Sprachneuerung übt den wichtigsten Einfluss auf die ungrische Poesie aus. Kazinczy. < f.zu

§. 22. Berzsenyi und die übrigen Dichter dieser Zeit bis zur Erscheinung der Aurora

§. 23. Karl Kisfaludy , der erste ungrische Dramatiker wahren Werthes , und der zwei…

 

Die ungrischen Dichter nach der Zeit folge ihres Erscheinens und der Hauptperiode ihres Wirkens, in ihren eigenen Werken dargestellt.

Dayka Gabor 1Ujhelyi) ...... 230   /17 vers/

1) A' virtus' becse 231
2) Az en örömeim .... . 232
3) Keserge's . 233
4) A' titkos bü 233
5) Esdekles - - . .'.. .. 234
6) Az esztendo' elsö napjän .... 235
7) Egy sze'phez - -' - - . ' . 235
…..CSOKONAl-VlTEZ MlHALV - - - - 268      /20 vers/

1) Az eneklo Lilla - - - - 270
2) Az eltevedt lelek .-" - - - 271
3) Thaies - - - - - .-272
4) Lillähoz --.-, - 272
5) Barätomhoz - . . - - 272
6). A' bükergetn - - - - 273
7)-A' boldogsag - ,. , - . ' - 273
8) A' szamöcza - - - - 274
9) Orgiäk - , -' - - - - 275             ……….


…..Die -wichtigsten Resultate dieser Schule sind K a z i n c z y und D a y k a. Ersterer hat schon frühe, von Raday selbst die nene Lehre empfangen t wir handeln ihn aber erst in der Folge ab , wo sein 'Wirken den Culminationspunkt erreicht. Dayka gewann durch einige artige lyrische Arbeiten schon zeitlich seine Aufmerksamkeit, bediente sich seitdem auf Kazinczy's Einduss der raday'schen Form, und gab seinen Liedern eine,' früher uns unbekannte An- muth. Dayka: ist mit Anyos ziemlich analog ; beide sind sentimental, beider in Sehnsucht schmelzende Seele elegisch gestimmt: Anyos jedoch durch Reflexion gemildert, durch Phantasie au Bildern reicher; Dayka glüht tiefer, ist durchaus Empfindung, und diese so überwiegend, dass er sich weder bis zur Reflexion fasst, noch hei Schilderung seines Secleü- zustandes sich objectiver Mittel, z. B. vonaussen genommener Bilder bedient: er dichtet immer a u s sich heraus; daher ist er auch gedrängter als Anyos. Einige Lieder Dayka's anakreontischer Form sind in leichterem Stile gedichtet und recht artig. Seine Sprache ist gewählt, sein Vers durchaus auf einem bedentenden Grad der Correctheit und Eleganz. Auch Cs o k o n a i betrat auf Kazinczy's Anleitung diesen Weg, aber das Geschick schien ihm schon zeitlich unfrenndlich geneigt. Von Jugend her kannte er keine edleren Kreise; er genoss eine scholastische Erziehung ; versuchte sich zeitlich im Versemachen, und hierin eine ungemeine Leichtigkeit verspürend, gab er sich bald der Vielschreiberei, hin ; durch des tor- da'er Gyöngyüsi's Beispiel verleitet, suchte er. das Melodiöse des Verses im lustigen Remgeklugel der Lepsinisten endlich führte ihm das Glück Kazinczy…

Reimgeklingel der Lepninisten: endlich führte ihm das Glück Kazinczy…

 

 

 

                                                                                                    Portré II.

 

Szegedi Tudományegyetem, Klasszikus magyar irodalom tanszék. Labádi Gergely honlapja. Többek között a Bácsmegyeiből szemelvények és a Váczy-féle levelezés 20. kötetéből 13 oldalnyi levél fotó-másolata található a honlapon. A Guzmicsnak szóló leveleket a Guzmics-, másokat a Kazinczy-portréba illesztettem. Néhány,  Toldy Ferenccel  váltott levél itt következik.

 

K > Toldy Ferencnek, 1827. 10. 24…Köszönetem mindazért, amit Gróf Mailáth Regéjivel tettél…Mi mindig csak újon kapunk, s mindenbe bele ununk, mint a gyermekek. Ne feledd…az Aestheticai Bévezetést.

 

K > Toldynak és Bajzának, 1827…Kedves nekem azt látni, hogy Ti, kiket én annyira szeretek, együtt laktok. Januáriusban tehát együtt szorítlak szívemhez…Szallusztot két fordításban adom…30 esztendei dolgozásom érdemli, hogy fantáziám tellyesedjék…Éljetek szerencsésen.

 

Toldy > K, 1827. 11. 16…A Bártfayhoz küldött nyaláb régen kezemnél van, mely nekem is, Szemerének is igen kedves volt…Trattner emberei most felette el vannak foglalva s így munkád hat hét előtt nehezen megy sajtó alá; de amennyire tőlem függ, sürgetni fogom…méltóztassál munkáidnak ide mellékelt catalogusát általnézni s pótolgatni. Mihelyt ez meglesz, azonnal el fogom küldeni a Tégedet illető czikkelyt…Kisfaludy és Bajza tisztelnek. Amaz Aurórával kedveskedik; én azt Bártfaynál fogom letenni…Bajza Pesten van most s vedlem egy házban! Ami kimondhatatlanul boldoggá tesz.

 

K > Toldynak, 1827. 11. 23…Elvégzém Episztolámat…Ma tettem rajta az általad kívánt toldást…arra kérlek, hogy küldd meg Bártfainak. Ne fáradj magad…Csinálj borítékot rá, s tedd postára; vissza fogja küldeni…Restellem annyiszor leírni, mert magamnak is be kell írnom még…

 

Toldy válaszlevelében dicséri a Kornishoz írt episztolát…Gergye/ 1998/ idézi a KazLev 20. 411. oldaláról:  K > Toldynak…Kornishoz nem azért írtam Alexandrinekben, hogy ő inkább kedveli azt, mint a jambust vagy a hexametert, hanem azért, hogy amit neki mondok, azok is kedvelhessék, akik Alexandrinokat szeretnek.

 

          Gróf Kornis Mihályhoz

 

          Hijába omlanak, barátom könnyeid

          Atyád nem hozhatják vissza nyögéseid

          Ércz sarkai a vad Halál kapujának

          Soha nem nyílnak meg halandó jajának…

 

K > Fáy Andrásnak,  1828. 11. 25…Toldy nekem utosó postával megküldé Richter által lithographolt profil képemet. Azon képemen kívül, melyet Richter Kreutzinger után legelébb feste…tartom minden képeim közt a legjobbnak…Toldy ajándéka, s annak tudása, hogy képem lithographolva van, nékem igen kedves volt…

 

      

                                                                                                     A 24. kötet KazLev-ből

 

 

 

4628.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                               Pest, május 20. 1826.

 

 ….A munka czíme elődbe fogja rajzolni a szándék mivoltát. Azt így állapítottam meg: »Handbuch der Ungrischen Poesie, oder historisch-kritische Darstellung derselben nach ihren Epochen, mit einer Auswahl interessanter Stücke aus den klassischen Dichtern der Magyaren, nebst Nachrichten von den Verfassern und ihren Werken.« Két kötet lesz. Németűl azért írom, hogy a köztünk élő németeket is serkentsem a magyar literatúra megismerésére, úgy nagyobb házainkat, melyek az egészen magyar könyvet talán nem is olvasnák! s hogy végre a külföldön is terjedjen a magyar literatúra híre…. egyes pontokra néve kérem közléseidet. Ráday verseit, biographiai dátumokat Rádayról, Bessenyei Györgyről, Szentjóbiról, Kis Jánosról, Berzsenyiről. De a mi legfőbb! méltóztassál Magadról mindent …..Értesíts, mit és mennyit legyen szabad ezekről mondanom. Nem sokára megküldöm a nyomtatott programmát.

 

 

4665.

 

Kazinczy — Toldy Ferencznek.                                                             Aug. 11d. 1826.

 

A’ hirdetéssel mind azt fogom tenni, a’ mit a’ dolog fontossága és a’ te megbecsűlhetetlen barátságod érdemel, kíván, parancsol. Mit nyerek vele, nem merem mondani magamnak, mert ez a’ táj nem örömest veszen könyvet, ’s képzelhet’d, minek tekinti a’ Verset; az itt nem Mesterség, hanem kedves játék, enyelgés. Nem elég; azt vedd még hozzá, hogy ez német könyv, ’s magyarból fordítva. De nem ijesztelek-el előre; csak arra kérlek, hogy ha reményed megcsalna, ne vedd azt hidegségnek, ’s ne engem vádolj; hanem az időt. A’ Mesterség és annak szeretete nem profánus portéka…

… Minekelőtte a’ nyomtatást elkezdeted, kérlek, ’s igen nagyon kérlek, tudassd velem, melly darabjaimat van szándékod felvenni…. Tovább arra kérlek, hogy a’ mit rólam mondatok, engedjétek látnom…

 

 

4687.

 

Zádor György — Kazinczynak.                      Buda (Horváth utsza No. 329) Sept. 18d. 1826.

 

….Schedel társamhoz írott utóbbi egyik levelében kivánságát méltóztatott jelenteni, Gyűjteményünkbe iktatandó darabjainak közlésök iránt; a’ jelentett társam még a’ mult holnap’ utóján felutazván Pozsonyba, nem tudom, mennyiben teljesítette a’ Tekintetes Ur’ parancsát: ’s noha ő vele a’ felveendő egyes darabok felől még nem értekeztem, kivánom azon daraboknak feljegyzését közleni, mellyekkel a’ Tekintetes Ur’ jeles dolgozásaiból Kézikönyvünket díszesíteni óhajtanám….             /jó sok, néhányat elhagytam B. G. /

 

Az Erdő (Erd. Múz. I. Füzet. 69. l.)

Sírj szabadon! Nálam nem kémleli etc.

Könyörgés (Ugyanott).

     Adj örömet ’s adj bajt mellé etc.

Corregionak Ió-jára (Ugy. 71. l.)

Elvesztem ’s oh lyányka tebenned etc.

Az Özvegy (Ugy. IV. füzet 38. l.)

..

 

4723.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                                 Pest, jan. 5. 1827.

 

Kézikönyvünknek csak az első kötete fog a József-napi vásárra kijönni, s az Veled fog bevégződni. Azért hadd kérjem újra biographiádat! Nem akarok a folyamból meríteni, midőn a forráshoz járulhatok! S a czikkely Veled láttatva lesz, s törölhetsz és változtathatsz benne kényed szerint. Azért ne vond meg tőlem bizodalmas közlésedet!...

 

 

4815.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                                       Pest, augustus 11. 1827.

 

. Kézikönyvem I. kötete tehát még e hónapban kijő. Neheztelni fogsz. Bugaczi Csárdád a Hebe szerint van, mert Stettner, elmenvén, kézirataidat magánál tartotta. Most itt volt, átadta — post festa —; s íme látom a hibát. (Ma ismét elment St. Tisztel). A legújabb Minervát olvastam, de fájdalom! későn; mind a két Ráday rég ki van már nyomtatva, s így dolgozataidat nem használhattam. De fogom a II. kötet Nachtragjaiban; ott a Zrínyit illetőket, s ha kivánod, a Csárda váriánsait is.

Köszönöm a Batsányi és Szentjóbiról közölteket. Mind a kettő ki volt már nyomtatva; szerencsére, a mik B—ról kimondhatók voltak, az Erd. Muz. után elmondtam; Sz-Jóbi felől Horvát Istvántól kaptam hiteles tudósításokat, melyek a tieiddel tökéletesen egyeznek. Batsányi minden módon ki igyekezett fürkészni ki legyen Toldy — mert csakugyan nem tudta, Trattner el levén általam tiltva a felfedezéstől — s meg is tudta — Kisfaludy Sándortól.

. a Handbuch költségei jóval meghaladják a 2000 ftot; praenumeránsaim száma említést sem érdemel: ha Batsányi munkámnak vesztett hírét költi, szegénynyé tesz. Mondd, tisztelt férfi, érdemlek-e gáncsot, érdemel-e ifjuságom, nem menteget-e veszteségem, ha ily embert nem kímélek?...

 

 

4826.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                                       Pest, aug. 25. 1827.

 

Íme a kézikönyv első kötete. Fogadd nyájasan, kegyes Mesterem és Barátom! nem csak, de vedd egyszersmind pártfogásod alá is. Gyorsan készült munka ugyan, de sok esztendei stúdiumok gyümölcse. Félek hogy folyóirásinkban ócsárolják, s ez által megakasztják keletét. Méltóztassál tehát a Minervában másokat megelőzni, és jelentsd ajánlva, habár csak tíz sorral is. Soha sem vetemedtem volna ily kérésre; de a munka egy pár ezerbe kerül, ’s nem akarnám az atyámat károsítani, ki oly szívesen segített….

 

 

4829.

 

Kazinczy — Toldy Ferencznek.                                                       Ujhely Aug. 29d. 1827.

 

.küldöm Recensiómat Ellingernek. Imhol az:

 

                                                                KÖNYVBÍRÁLÁS.

Handbuch etc. (valami a’ borítékra van nyomtatva.) Gedruckt in Pesth bei Trattner, igen csínosan, sűrűen, de szép és egészen új betűkkel.

Ez a’ czím, mellyet a’ Munka borítékjára nyomtattata a’ tudós Kiadó, minthogy a’ Nyomtató késedelme miatt az igazi Czím, az Előbeszéd, és a’ Bévezetés, a’ Pesti vásárra meg nem jelenhetének, és mind ezek csak a’ Második Kötettel fognak kiadathatni. Recensens nem bocsátkeozik-ki itt a’ Munka szoros megítélésére; annak ideje akkor lesz, midőn a’ II. K. is megjelenend; de siet ennek elkészülését mind azokkal tudatni, kik a’ Poesist nem egyedűl abban keresik ’s találják, hogy a’ beszéd rímekre vagy lábakra szedessék. Most legyen elég elmondanunk, hogy a’ Könyvben mit találnak.

Lap. 3. Alterth. der. ungr. Poesie oder Zeitr. etc. etc. és ez megyen a’ 14d. lapig. Ez áll négy énekből: 1. Hymnus Szent-Lászlóra. Ugy látszik, ezt éneklé a’ Magy. Anyaszentegyház már 1195., midőn a’ nagy Király a’ szentek közzé iratott, de eggy későbbi, nekünk igen régi megigazítás után. 2. A’ Révai által is közlött Eml. Régiekről … 3. Házasok Éneke eggy 1503. esztendőbeli Kézírat után. 4. Feddő ének; amaz a’ Mátyás, ez a’ II. Ulászló vagy II. Lajos idejéből. Tiszteletes régiségek, ’s a’ legelső 4 sorú strophákban, de rím nélkül!

Lap 15—22. Tinódi Sebestyén

Lap 23—31. Gróf Balassa Bálint.

(és így mind végig a’ könyvön).

Minden Költő felvett darabjai előtt annak Életírása áll, nagy gonddal gyűjtött, figyelmet

érdemlő, és mind eddig vagy épen nem, vagy hibásan ismért tudósításokkal. A’ szerző szabadon hallatja ítéletét, de a’ mint igaz ítélőhöz illik, hízelkedés és személyes idegenség nélkül. Ezen elsőbb Kötetében, a’ mennyire az elkészűlhetett, csak a’ Versezeteket adja, nem vetvén-meg a’ fordításokat is, hol a’ Költőt legalább Nyelve ’s Technikája jegyzi-ki. A’ mi az Olvasót mind a’ Költővel, mind a’ Költéssel hozza szorosbb ismeretségbe, az a’ második Kötetben fog jönni.

Ha valaha jelent meg Könyv közöttünk, mellyen Olvasóink, kiknek száma még mindég igen kicsiny, kapva kaptak, úgy e’ szerencsét ennek óhajtjuk. Aestheticai leczkézések még senkit sem tevének Poetává, de jaj annak a’ ki Verseket e’ leczkézések’ értése, ’s a’ legméltóbb példányok’ ismérete, gondos összehasonlítása nélkül írogat. ’s a’ Munka nem egyedűl azoknak kívánja részvéteket, a’ kik verseket írnak, hanem mind az azokét, a’ kik látni akarják, mint emelkedék nálunk Nyelv és Mesterség az alsóbb polczokról a’ fenntebbekre, hogy végre azon Nemzetek’ sorában, mellyeknek a’ környülállások korábban engedék-meg a’ kifejlést, magához méltólag állhat-meg, ’s az idegeneknek is magára vonhatja figyelmét. A’ 2 f. kihird. Előfiz. a’ 2 K-re 9br. 20d. fenn áll.                       /Így jelent meg B.G./

 

 

4893.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                                         Pest, jan 21. 1828.

 

Küldöm ezennel Tek. Úr! Kézikönyvem második kötetének első ívét. Nagy örömemre lészen, ha javallásodat valamennyire meg fogom nyerhetni…. a Tud. Gy. januáriusi füzetében jelenik meg Pályád Emlékezete, s ki az ilyeket kimerítőleg szereti, ott mindent meglel. A minuszokkal teli sorok a censor kegyetlen kezének nyomdoki…

 

 

5072.

 

Toldy Ferencz — Kazinczynak.                                             Berlín, Deczember’ 8. 1829.

 

a’ legszebb napok Weimárban vártak rám, hol Gőthe udvariasan (in bona signif.) fogadott, ’s félórát hagya magánál töltenem. Álltam a’ nagyherczeg’ és Schiller’ sírjoknál, úgy a’ Herderén ’s a’ Schiller és Wieland’ házaik’ küszöbjein…

Würzburgban (mint egyebütt is igyekeztem a’ Handbuch által Literaturánkra figyelmet fordítani) az Universitás’ egyik professzorának Handbuchot adtam, hogy a’ philos. és orvosi társaságnak (melly, elsőbb czímjénél fogva a’ széptudományokra is kiterjeszkedik), benyújtsa…

 

 

 

 

 

                                     Antikvárium, árverés    

 

                                     /Wallaszky, Pápay, Toldy/

 

 

Tétel 353: Wallaszky, (Pál) Paulus: Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque tempora delineatus a --

 

Budae, 1808. Typis Regiae Univ. Hung. (8)+XX+586+ +(40)p. Bővített második kiadás. Korabeli papírkötésben. Poss.: Dr. Kozocsa Sándor könyvjegyével.

kikiáltási ár:

10 000 HUF

aukció időpontja:

2006. 11. 24. 17: 00 CET

aukció helyszíne:

ECE City Center, 1051, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.

 

lot 336: WALLASZKY (Pál) Paullo Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque tempora delineatus.

WALLASZKY (Pál) Paullo     Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque tempora delineatus.

Posonii rt Lipsiae 1785. Loewe. 20 sztl. lev. 326. Első kiad. A címlapon s a könyvben beszedett könyvdíszekkel. Az előzéklapon korabeli ajándékozási sorokkal; a címlapon korabeli tulajdonosi bejegyzéssel és bélyegzéssel. Korabeli félpergamen-kötésben, gerincén címkével.

 

starting price:

10 000 HUF

date of the auction:

24.05.2001. Thursday 17:00 CEST

 

 

MÉG CSAK 1000.- Ft

 

Szerző:Wallaszky Pál (1742-1824)

 Cím:Conspectus republicae litterariae in Hungarie ab initiis regni ad nostra usque tempore delineatus / Paullo WallaszkyDátum:1808Megjelenés:Budae : [S.n.],Terjedelem:586 p. Ár:1000 Ft Találatok máshol:

    

Keresés ...

Hozzászólás:Olvasói vélemény
Kosárban:

 

 

ITT  MÁR 12 000.-

Borda Antikvárium ::Könyv adatlap

Wallaszky Pál:   

 Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria [...]

12.000,-

 Budae, 1808, Typ. Regiae Vniversitatis Hvngaricae. [8], XX, 586 [r.584], [40] p. 202 mm

 Második, javított és bővített kiadás. Párhuzamos irodalom és művelődéstörténet, a maga nemében úttörő munka. Az utolsó fejezetben a Ratio Educationis óta újraszervezett iskolák tanulmányi, szervezeti és személyzeti rendjének ismertetése. Korabeli, kissé kopott félvászon kötésben.

 

 

 

385 - Wallaszky [Pál], Paul[us]: Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque tempora delineatus.

kikiáltási ár: 12 000 HUF

leütési ár: 12 000 HUF

 

Külföldön is kelendő Wallaszky:

Lot 2076330

WALLASZKY, PAL. Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque tempora. [10], [iii]-xx, [2], 586, [38] pages. 8vo, contemporary 1/2 mottled sheep, flat spine attractively gilt with ornamental tools and morocco lettering piece, decorated paper endleaves. Buda: typis Regiae Universitatis Hungaricae, 1808

Second
edition of a literary history of Hungary first published in 1785.

All items are offered for sale subject to Swann Galleries' standard terms and conditions of sale, which are published in our catalogues and are posted below.

View Swann Galleries, Inc. next auction.

 

 

ko5507.   book/rare books

Wallaszky Pál: De bibliothecis quibusdam veterum memorabilibus , oratio Inauguralis Bibliothecae Senioratus Ev. Gömöriensis, dicata honori Illustr. Domini Leopoldi a Comitibus Andrássy de Szent-Király et Krasznahorka etc. dicta die 26. Junii 1816. in splendissima Panegy.

Kassa. 1816. Typis Stephani Ellinger. 57 p. paperbinding. Hungarian language.
size: 25x20 cm.

 

 

 

Wallaszky-irodalom

 

   Horvát István a Tudományos Gyűjtemény 1817. X.

             

A könyv címe:

Wallaszky Pál

Alcím:

Evang. lelkész élete 1742-1824

A könyvhöz kapcsolódó név/nevek:

Dr. Zsilinszky Mihály  (Szerző)

Kovács Sándor  (Szerkesztő)

Payr Sándor  (Szerkesztő)

Wallaszky Pál  (Róla szól)

Kiadó:

Luther-Társaság

A kiadás helye:

Budapest

A kiadás éve:

1910

Sorozatcím:

Egyházunk Nagyjai

 

 

 

 

 

PÁPAY

 

 

AMAZON FR  Bonjour. Identifiez-vous pour découvrir nos conseils personnalisés. Nouveau client ? Commencez ici.

 

A Magyar literatúrá esmérete, irta Pápay Sámuel,... I. kötet, I.-II. rész de Sámuel Pápay (Reliure inconnue - 1808)

Actuellement indisponible

 

 

 

Pápay Sámuel: Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra, és törvénykezésre való alkalmaztatásáról, az oda tartozó kifejezések gyüjteménnyével.
Weszprémben, Özvegy Számmer Klára betűivel  1807

Ár: 54.200 Ft

 

                                       *  *  *

 

Ács Mihály: Veszprém megye irodalmi hagyományai, Veszprém, Megyei Könyvtár 1976

Tartalom

 

Pápay Sámuel: Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásától

 

Pápay Sámuel: A magyar literatura esmérete

 

                                        *  *  *

 

A magyar literatúra esmérete. 1808.  I. kötet, 1-2. rész.
Pápay Sámuel

                                                             Ár: 24.500 Ft

Szerző: Pápay Sámuel
A könyv címe: A magyar literatúra esmérete [Reprint] Kiadás: Veszprém, (1986) Kiadó: Eötvös Károly Megyei Könyvtár

 

 

 

A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
HUNGLER 1986
= HUNGLER J.: Utószó. Pápay. Sámuel: A magyar literatura esmérete. Reprint. Veszprém 1986. Kazinczy levelezése XVII. k. = Kazinczy Ferencz ösz- ...
epa.oszk.hu/01600/01610/00020/pdf/vmm_21_2000_08_acs.pdf

 

 

 

KAZINCZY   

 h 08 -20 fejezetben

 

 

 

Wallaszky fotójával

.

 

 

TOLDY

 

 

 

 

 

Toldy, Franz [Ferenc]: Handbuch der ungarischen Poesie [I–II. kötet]

 

Pest und Wien, 1827–1828, Killan und Gerold. 349 p.; 572 p. 210 mm – Első kiadás. Korabeli díszes vászonkötésben.
Az első kötet ritka ideiglenes címlappal. Toldy Ferenc irodalomtörténeti munkássága a szabadságharc bukása után bontakozott ki, de a magyar irodalom múltja iránt kezdettől fogva különös érzéket és érdeklődést tanúsított. Már 1822-ben áttekintést adott a magyar szonett fejlődéséről, majd összeállította a magyar folyóiratok bibliográfiáját, és a húszas évekre esik első nagy tudományos vállalkozása is, a Handbuch der Ungarischen Poesie című kétkötetes költői antológia kiadása (1827–28) is. A gyűjtemény összeválogatásában barátja, Stettner György is részt vett.

 

              kikiáltási ár:

                                            30 000 HUF

aukció időpontja:

2009.05.07. csütörtök 17:00 CEST

aukció helyszíne:

ECE City Center 1051, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.