A MAGYAR
IRODALOMRÓL LATINUL ÉS NÉMETÜL
Wallaszky, Pápay, Kazinczy, Toldy
1785 - 1827
Tartalom
Bevezető
Wallaszky Portrékból
Hálóról
Pápay Portrékból
A 24 kötet
KazLev-ből
Hálóról
Kazinczy Kazinczy
akadémiájából
Toldy Hálóról /
Handbuch-részlet/
Portrékból
A 24 kötet KazLev-ből
Antikvárium,
árverés
Wallaszky,
Pápay, Toldy
Irodalomtörténészi háttérrel
Az első áttekintő magyar irodalomtörténetet szlovák lelkész írja latinul /1785/. Következik Kazinczy és
Pápay Sámuel „holtversenyben” /1808/. Kazinczy német nyelven beadott tübingai pályázata kertében írja meg az
irodalmi áttekintést. A magyar
változat Döbrentei Erdélyi Múzeumában lát napvilágot 1814-ben. Könyv-alakban csak 1916-ban, mindkét nyelven.
Az
irodalomtörténet-írás atyja, Toldy műve először németül jelenik meg /1827/. A Majláth János szerkesztésében kiadott
első magyar költészeti antológia
ugyancsak német nyelvű /1824/.
Összeállításunkban
a Kazinczy-levelekből, a hálóról levett szövegekből, néhány alkalommal
papír-alapú forrásból válogattunk. A levelek részben a h 08-15 és 21
Portrékból, részben a 24 kötet KazLev-ből valók.
* *
*
Fried István /lukácsos/: Wallaszky Pál.
Irodalmi Szemle 1977. 370-372.
Néhány
jelesebb bibliográfiai vállalkozás:
- 1711 Zwittingwer Dávid készítésében latinul Specimen. 269 író (magyarországi
írók) életrajza, műveik és ezekről ismertet. Bibliográfia betűrendben, a végén
kiegészítés. A magyarságról írt történelmi műveket is igyekszik számba venni.
- Bot Péter: Magyar Athenas. A Magyar Hírmondó sorozatban jelent meg. 500 írót
sorol fel friss, rugalmas, betűrendben, életrajzot is közöl.
- Horányi Elek 1770-es évek közepe: Nova Memoria Hungarorum. 3 kötetben,
1000-1200 írót ír le latinul. Életrajzra fekteti a hangsúlyt. Kiegészítő
kötetekhez is hozzáfogott.
- Wallaszky Pál munkája az 1785-ben
jelent meg Pozsonyban, ez irodalomtörténeti munka. Ennek már javított, bővített
kiadása is megjelent.
- Sándor István: Magyar Könyvesház, 1803. Ez már a korszerű Nemzeti
Bibliográfia előfutára. Szerény munka, nem a barbarizmus vádját akarja
tisztázni, hanem a nemzeti értékek megőrzését.
A hazai irodalomtörténet-írás kezdetei
Előadások a
felvilágosodás korának irodalmából Hász-Fehér
Katalin 2003
Horváth János több
könyvében is kifejti, hogy a magyar irodalomtörténet-írásnak három szakasza volt,
mely negyedikkel bővült:
1. magyarországi
irodalomtörténet;
2. magyar nyelvű
irodalomtörténet;
3. nemzeti irodalom
története;
4. művészi irodalom
története.
Czvittinger
Dávid 1711-ben tette
közzé az első magyarországi tudós- és írói lexikont
Rotarides Mihály 1745-ben egy vázlatot készített egy hasonló műhöz
Bod Péter erdélyi tudós saját kutatásai alapján tette közzé az
első magyar nyelvű írói lexikont, a Magyar Athenást 1766-ban
Horányi Elek piarista tanár írói lexikona több mint ezer hazai
magyar és nem magyar szerző művét tartalmazza, (1770)
Wallaszky Pál folyamatos előadású irodalomtörténete 1785-ben (latin
nyelvű)
Sándor István Magyar Könyvesháza a régi magyar könyvek első
feltárása és bibliográfia készítése
Pápay Sámuel
– 1808-ban jelent
meg A' magyar literatúra esmérete című
munkája, a magyar nyelvűség alapján
Kazinczy
– a Tübingai
pályaműben, 1808-ban, majd 1811-ben: esztétikai kritériumokat és a
nyelvi-stilisztikai-ízlésbeli szempontokat vesz alapul (Sylvester János,
Zrínyi, Ráday, Kis János, Virág, Berzsenyi)
Toldy Ferenc /1827/ – nemzeti szellemű és romantikus irányzat a kritérium
Erdélyi János
– a népies és nemzeti
költészet történetét kíséri végig
Gyulai Pál
– a nemzeti szellemű
irodalom története (ebben pl. Bessenyei csak
mint előkészítő szerepel, mert francia típusú kultúrát művelt, ráadásul
filozófiait).
Sík Sándor:
Az olvasás művészete I.1.4.
Magyar irodalom
Ha visszatekintünk
a magyar irodalom fejlődésére, azt látjuk, hogy az irodalomtörténet során az
irodalom fogalma a vele foglalkozóknak gondolatában egyre szűkebbre szorul. A
XVIII. századig mindent, amit Magyarországon írtak vagy nyomtattak, magyar irodalomnak
neveztek, tekintet nélkül a nyelvre. Azután megszűkül a fogalom: a XIX.
századtól (Pápay Sámuel: A magyar
literatura esmérete, 1808) már csak a magyar nyelvű nyomtatványokat
tekintik magyar irodalomnak, de még nem tesznek különbséget esztétikai és nem
esztétikai jellegű művek között, vagyis eljutnak odáig, hogy csak a magyar
nyelvű művek tartoznak bele az irodalomba, de viszont minden magyar nyelvű írás
beletartozik. Egy további fejlődési fok Toldy
Ferenc, aki német mintára megalapítja a tudományos magyar
irodalomtörténetet. Ő nem magyar irodalomról beszél, hanem magyar nemzeti
irodalomról: ennek meghatározásánál azonban felvesz egy nehezen megfogható
fogalma, a ,,nemzeti szellem'' fogalmát. Szerinte azok
a művek tartoznak a magyar irodalomba, illetve a magyar nemzeti irodalomba,
amelyekben a magyar nemzeti szellem érzik.
Még tovább fejleszti az irodalomnak ezt a
fogalmát századunk elején Beöthy Zsolt,
aki azt mondja, hogy az irodalomhoz tartoznak mindazon művészi
alkotások, amelyekben az egész nemzet lelke szól, és amelyek az egész
nemzet lelkéhez szólnak. Két jelentős mozzanatot találunk ebben a Toldyéhoz
képest: az egyik az esztétikai szempont, a másik az ,,egész
nemzet lelke'' kifejezés. Napjainkban a nemzeti szellem helyét a
népi fogalma foglalja el, nemzeti irodalom helyett szívesebben
emlegetnek népi irodalmat. A nép fogalmát sokszor a parasztságra
korlátozzák, máskor a parasztságot és munkásságot, néha pedig az egész nemzetet
(parasztság, munkásság, értelmiség) értik rajta…
Wallaszky
Pál
/1742 – 1824 /
PORTRÉK II. a levelekből
K > Rumynak, 1810.
01. 28…Ich komme in Versuchung zu glauben, dass
dies vortheilhafteste Erinnerung an Wallaszky über meinen Schwiegevater aus
Ihrer Feder floss…
Jegyzet: Kazinczy valószínűleg Wallaszky Conspectus…c művének ismertetésére céloz, mely az Allgemeine
Lit. Zeitung Leipzig 1809. ápr. füzetében jelent meg
K > Rumynak,
1810. 02. 25…Wallaszky schrift
veranlasste eine sehr schätzbare Recension…
Sennowitz Mátyás > K,
1811. 09. 03…Authographischen
Handschriften…4. Wallaszky Evang. Prediger zu Jolsva, als Schriftsteller
rümlischst bekannt…
A jegyzet közli, ki Wallaszky, akinek a kéziratát is
gyűjtötte Kazinczy
K > Rumynak, 1817.
09. 10…Wallaszkis Recension…
Fejér György > K, 1817.
11. 12…Két becses leveleit közlötte velem
Trattner könyvnyomtató. A másodikat tüstént közlöttem T. Horvát István úrral,
Wallaszky élete írójával…
Vas B.: H. I. életrajza, 1895. többek között a 293.
oldalon foglalkozik H-nak Wallaszkyról alkotott véleményével.
2297.
Kazinczy — Pápay Sámuelnek. Aug. 16. 1812.
…A’ Wallaszky Conspectus Reipublicae
Litterariae Recensense azt írja, hogy ellene eggy mérges Antikritikát íra
valaki, ’s őtet Schwartnernek gondolja. 3 árkust felel neki a’
Recensens, és így elmarad mind az Antikritika mind a’ felelet. —
Örvendek rajta. A’ Wallaszky Recensióját én csak nyomtatásban láttam.
Debreczen azt hiszi, hogy azt én írám….
WALLASZKY A HÁLÓN
Conspectus rei
publicae literariae in Hungaria… (Posonii, 1785. 2. bővített és javított
kiadás Buda, 1808)
Magyarország első folyamatos irodalomtörténtét Wallaszky
Pál (1742-1824) szlovák ev. lelkész írta: Conspectus rei publicae
litterariae in Hungaria (‘Magyarország irodalmának
áttekintése’, Pozsony-Lipcse, 1785; Buda, 1808). - A historia
litterariát tört-ének utolsó szakaszában széles körű szövegkiadó tevékenység
egészítette ki. Anonymus és Kézai gestája volt a legnépszerűbb olvasmány, a
deákos divat miatt fölfigyeltek a latin nyelvű humanista irodalomra: Bonfini,
Istvánffy, Forgách Ferenc munkái, Mátyás király, Váradi Péter levelei és Janus
Pannonius művei keltek új életre. A nyelvészet ekkor kezdett szaktudománnyá
fejlődni.
Szakdolgozat-téma, Nyíregyházi Főiskola. Jelentős magyar bibliográfusok élete,
munkássága (Bod Péter, Sándor István, Horányi Elek, Czvittinger Dávid, Toldy
Ferenc, Wallaszky Pál, Petrik Géza,
Kozocsa Sándor, Gulyás Pál, Szinnyei József)
ORLOVSZKY GÉZA
A magyar irodalomtörténet első autonóm, belső
szempontok szerinti tagolása Wallaszky
Pál érdeme. 1785-ben megjelent, elsőrenden történeti logikájú Conspectusa két nagy részre, azon belül
két-két fejezetre tagolja az időrendet:
Pars prior, Sectio prior, de litteratura Hunno-Scythica (az
eredet, az elfelejtett előidők); Sectio posterior, ...
a suscepto Christianismo ad renatas usque Litteas (a
középkor, betetőzve Mátyás aranykorával)
Pars posterior, Sectio prior, ...
a renatis ad instauratas litteras, seu ad annum 1776
(a reformáció és az anyanyelvűség kezdetei, a végén hanyatlás), Sectio
posterior, ab instauratione litterarum, id est: ab anno 1776 (a saját korának
fellendülése).[i]
Wallaszky periodizációjának átgondoltságát mi sem
bizonyítja jobban, hogy korszakhatárai gyakorlatilag máig érvényesek. Különös
érzékenységre vall, hogy a saját jelenidejében kijelölt határpont majdnem
pontosan egybeesik a csak később kikristályosodó kardinális jelentőségű
korszakhatárral, 1772-vel, a régi magyar irodalmat per definitionem lezáró esztendővel. Wallaszky számára az
„instauratio” mérföldköve a Ratio
Educationis kibocsátása és a pozsonyi egyetem Budára való átköltözése. Bár
az újonnan kezdődő korszakot tárgyaló fejezetet teljes
egészében a Ratio ismertetése tölti
ki, mégis, jó érzékkel ismerte fel, hogy a megújuló hazai felsőoktatás
legfontosabb fejleménye a vernacularis nyelvek előtérbe helyeződése.[ii]
Néhány évvel később
Pápay Sámuel már a Wallaszky által
kimunkált alapzatra építette magyar irodalomtörténetét.
Wallaszky Pál, az első rendszeres magyar
irodalomtörténet irója, szül. Bágyomban (Hont) 1742 jan. 29.,
megh. Jolsván (Gömör) 1824 okt. 29-én. Selmecen, Rimaszombatban és Pozsonyban
elvégezvén iskoláit, 1767. külföldi egyetemre ment és Lipcsében evang.
lelkésszé képezte magát; megfordult a hallei és vittenbergai főiskolákon is.
Hozzá jutott a Rotarides Mihálytól gyüjtött becses magyar irodalomtörténeti
anyaghoz, s azt nagy szorgalommal gyarapította. Még Lipcsében irt két
tanulmányt Verbőczyről és Mátyás-korabeli tudományos állapotainkról: De
Stephano Verbőczio Icto Hungariae celeberrimo dissertatio (Lipcse 1768);
Tentamen historiae litterarum sub rege Matthia (u. o. 1769). A tótkomlósi
evang. egyház 1769. lelkészül hivta meg és ott működött 11 évig. 1780-ban
Cinkotára költözött, hogy Pesthez közelebb legyen, majd 1783. a József császár
türelmi rendelete következtében akkor szerveződött jolsvai evang. egyház
meghivását fogadta el s ott működött mint lelkész s
majd gömöri főesperes 41 éven át, késő öreg korában bekövetkezett haláláig.
Nagy buzgalommal rendezte az egyházkerület iskolai és egyházi ügyeit. Munkáit
tót és latin nyelven irta; tótul azonban csak egyházi alkalmi beszédeket s a
jolsvai egyház történetét (Eperjes 1786). Latin művei a magyar művelődés
történetének vannak szentelve. Fő műve a Conspectus reipublicae litterariae in
Hungaria ab initiis regni usque ad nostra tempora delineatus (Pozsony és Lipcse
1785, új bővített és javított kiad. Buda 1808). Első ez a mű abban, hogy
irodalmunk és művelődésünk történetét összefüggő képben törekszik bemutatni;
részleteiben igen sok becses anyagot nyujt és a rendszere fölépítésére tesz
kisérletet. V. ö. Badics Ferenc, Beöthy Képes irodalomtörténetében (2. köt.
263. old.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
eRMK – Elektronikus Régi
Magyar Könyvtár^RMK I. ^ELŐSZÓ
... SEIVERT JÁNOS,
MOLNÁR JÁNOS, WALLASZKY PÁL dicséretes buzgósággal s irodalmunk akkori
állásához képest nevezetes sikerrel fáradozott. ...
www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1/2?
A
magyar irodalom történetének megirásában CZVITTINGER DÁVID 1711-ben megjelent
úttörõ kisérlete után, a mult században több tekintélyes tudósunk, mint
BOD PÉTER, BENKÕ JÓZSEF, HORÁNYI ELEK, VESZPRÉMI ISTVÁN, HANER GYÖRGY
JEREMIÁS, SEIVERT JÁNOS, MOLNÁR JÁNOS, WALLASZKY PÁL dicséretes buzgósággal s
irodalmunk akkori állásához képest nevezetes sikerrel fáradozott.
Az õ munkáikban találtató könyvészeti adatokat,
valamint a Cornides Dániel, gr. Teleki Sámuel és gr. Széchenyi Ferencz
könyvtárainak egészben vagy részben megjelent s némely más könyvtárak
kéziratban lévõ czímtárait használva szerkesztette s adta ki
Gyõrött 1803-ban SÁNDOR ISTVÁN «Magyar könyvesház»
czímû munkáját, melyben a magyar nyelvû nyomtatványokat 1533-tól
bezárólag 1800-ig idõszaki rendben röviden elõsorolja. Ez volt
elsõ s ez maradt maig egyetlen egy magyar könyvészeti kézikönyvünk, mely
az ujabb idõben annyira megritkult s oly keresetté vált, hogy többszörös
áron is nehezen lehetett megszerezni.
K.A.F.A.
- Az Orosházi kistérség Látnivalók:evangélikus templom, román kori imaház, Erzsébet ligeti
millecentenáriumi emlékpark, Wallaszky Pál szobra a város főterén, Szlovák ház, ...www.kafaweb.net/page.php?id=19&pg=3 –
Debreceni
Ref. Kollégium könyvtára
Wallaszky
Pál (Bagyan, 1742.
jan. 29. – ? 1824. szept. 29.) ev. lelkész.
Tanulmányait Selmecbányán (1753-tól), Rimaszombaton (1756-tól) és Pozsonyban
(1757-től) 1767-ben végezte, közben 1761–63-ban nevelősködés miatt
megszakítván azokat. Külföldre menvén, 1767. ápr. 13-án a lipcsei egyetemre
iratkozott be; járt még a hallei és wittenbergi egyetemen, valamint Berlinben
is. Hazatérve, 1769 novemberében lelkész lett Tótkomlóson, 1780 tavaszán
Cinkotán, 1783-ban Jolsván. Mint gömöri →alesperes, 1791-ben tagja
volt a →pesti zsinatnak; 1819-től →főesperességet
viselt s 1822-ben püspökké akarta választani a →tiszai kerület,
de agg kora miatt nem vállalkozott rá, sőt az →esperesi hivatalról
is lemondott. – Nevezetes irodalmi munkásságot fejtett ki, különösen a
magyar egyház- és irodalomtörténet mezején, amely utóbbinak egyik alapvetője
volt. – Művei: Tentamen historiae litterarum sub rege
gloriosissimo Matthia Corvino de Hunyad in Hungaria. (Lipcse, 1769.) Vindiciae
opusculi Pestiensis inscripti Fundata tolerantialis decreti sequela contra
anonymi jurisperiti examen. (Pest, 1782.) Conspectus reipublicae literariae in
Hungaria. (Pozsony, 1785.) (II. kiad. 1808.)
Templomavató beszéd Jolsván (szlovákul). (Besztercebánya, 1785.) II. Lipót az ő
meghasonlott népe közt (Szlovák prédikáció az 1790–91. évi XXVI. tc.
megünneplésére). (Eperjes, 1791.) A püspöki hivatal
veszedelme és nehézsége (Szlovák prédikáció Nikolay Sámuel püspökké
iktatásakor). (Uo. 1792.) Extractus historicus ecclesiae evangelicae Jolsvensis
(Szlovákul is megjelent). (Uo. 1795.) De bibliothecis quibusdam veterum
memorabilibus (A gömöri ev. egyházmegyei könyvtár megnyitásakor.) (Kassa,
1816.) Kéziratban is maradtak munkái, melyek közül később megjelent: Adatok
Tótkomlós egyházának s községének történetéhez (Latinból ford. Gajdács Pál,
„A békésvármegyei régészeti és
művelődéstörténelmi társulat” IX. évkönyve, 1883.).
Irodalom:
Zsilinszky Mihály: W. P. emlékezete
(1883.), Uő: W. P. lelkész élete (1910.).
Magyarország első
folyamatos előadású irodalomtörténetét Wallaszky Pál (1742–1824)
szlovák evangélikus pap írta, aki előbb Werbőczy István-{567.}ról egy vékony füzetet (De Stephano Werbőczio,
Lipcse 1768). a Mátyás-kori irodalomról pedig egy monográfiát (Tentamen
historiae litterariae sub rege ... Mathia Corvino (Korvin Mátyás király
korának irodalomtörténete vázlatos feldolgozásban), Lipcse 1769) jelentetett
meg. Nagy irodalomtörténeti rendszerezése, a Conspectus reipublicae
litterariae in Hungaria (Magyarország irodalmának áttekintése) először
1785-ben (Pozsony – Lipcse), másodszor – erősen megbővítve –
1808-ban (Buda) látott napvilágot. Könyvének tagolásával a hagyományossá váló
irodalomtörténeti periodizáció alapját vetette meg: a Mohácsi vészig terjedő
első fő rész első szakasza az őskort, vagyis a hun–szkíta rovásírás
kérdését tárgyalja, a második a középkort, a 11–15. századot; az
"irodalom újjászületésével", a reformációval kezdődő másik nagy
periódust pedig 1776 osztja két korszakra. Az egyes korokon belül Wallaszky
századonként haladt előre; beszámolt az irodalom mecénásairól, azután témakörök
szerint csoportosított írói névjegyzéket adott. A teológusokat vallások szerint
bontotta fel, utánuk a jogászokat, az orvosokat, a filozófusokat és matematikusokat,
a történészeket, végül a szónokokat, költőket és filológusokat vette sorra.
Ezek után záradékul következett a könyvtár-, nyomdászat- és iskolatörténet, a
historia litteraria elmaradhatatlan alkotórészei. Ahogyan Bod Péter a Magyar
Athenasban a feudális hungarus-fogalomtól lassanként távolodni kezdett a
magyar nyelvi nacionalizmus irányába, úgy közeledett Wallaszky a szlovák
nemzeti gondolat felé. Tárgyilagos hangja csak akkor melegszik fel, ha szlovák
íróról beszélhet, például Hruskovitz Sámuelről, a "szlovák
Gellertről"; a 18. században már nem is sorolja mind fel a nagyszámú
magyar költőt; a "magyar Gellert", Szőnyi Benjámin háromsoros
lábjegyzetbe szorul nála. Ahol pedig magyar nemzeti elfogultsággal találkozott,
mint Bél Mátyásnak a rovásírással kapcsolatos fejtegetéseiben, ott éles
kritikát alkalmazott.
A historia litteraria felbomlása A magyar irod.tört
A gömöri ev.
egyházmegyei könyvtár megnyitásakor. Wallaszky Pál,
ág. evang. főespereslelkész, W. Jakab és Tomischovicz Mária földmíves
szülők fia, szül. 1742. jan. 29. Bagyánban (Hontm.); 1753-tól Selmeczbányán a
gymnasium I. osztályában tanult;
Munkái:
1. De Stephano Werbőczyo jvrisconsulto Hungariae celeberrimo dissertatio
historico epistolica... dno Andreae Semberi de Felső
Szud... quum 16. Maji A. D.
2. Tentamen Historiae Literarum sub Rege Gloriosissimo Mathia Corvino de Hunyad
in Hungaria. Lipsiae, 1769.
3. Vindiciae opusculi Pestiensis inscripti Fundata B. Tolerantialis Decreti
sequela, contra Anonymi Jurisperiti Examen. Pestini, 1782.
4. Conspectus Reipublice Litterariae in Hungaria, ab initiis Regni ad nostra
usque tempora delineatus. Posonii et Lipsiae, 1785. (Ism. Allg. Literatur
Zeitung. Jena 1785. 218. sz. 2. bőv. és jav. kiadás. Buda, 1808. lsm. Annalen. Wien 1811. 204.)
5. De bibliothecis quibusdam veterum memorabilibus, oratio Inauguralis
Bibliothecae Senioratus Ev. Gömöriensis, dicata honori Illustr. Domini Leopoldi
a Comitibus Andrássy de Szent-Király et Krasznahorka etc. dicta die 26. Junii
Margócsy
István A
felvilágosodás határai és határtalansága
2007. október
…A 18. századi “irodalomtörténész” Bod Péter,
Horányi és Wallaszky még minden írott, tudományos, vallásos,
poétikus művet irodalomként tárgyalt – ám Kazinczy már csak a szép literatúrát veszi számba,
mint a magyar nyelv képességeinek bizonyítékát a Tübingai pályamű függelékében
(1808), a következő generációban Toldy Ferenc pedig már csak a magyar költészetet
fogja igazából értékelhető irodalomként kezelni (Handbuch der ungrischen
Poesie, 1828)…
Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, bibliográfia #18 /
18
Wallaszky (Pál) Paulus 1808Conspectus republicae litterariae
in Hungaria ab intiis regni ad nostra usque tempora delineatus. ...
Pápay
Sámuel
/ 1770
– 1827 /
PORTRÉ II. a levelekből
Felirata:
A magyar irodalomtörténet nagy alakja PÁPAI SÁMUEL 1770-1827 Felsőörsön született és innen indult
el. A magyar irodalomról magyarul elsőnek írt. S neve mintha csillag gyul....Ezért emlékeznek róla a késői utódok. Idegenforgalmi
Hivatal Községi TanácsV.B.1966.
Anyaga: fehér márvány.
Irodalomtörténetünk
ez ideig jobbára csak életrajzi és könyvészeti munkákból állott…A nemzeti irodalomra szorítkozó Pápay Sámuel „A
magyar literatúra esméretében” /1808/ sajátkép nyelvtant ad, s rövid
irodalmi részében jobbára csak írók és munkák elsorolását, újat nem hoz, de már
ő némi időszaki tagolást kísért meg…
Toldy Ferenc: A magyar nemzet irodalomtörténete,
Pest, 1868
K > Kisfaludy
Sándornak, 1808.08.22…A koszorút még nem kapom: bár azt nyerném meg, hogy
pályaírásom magyarul és németül kinyomattassék! A 3dik részben nyelvünkkel és
literatúránkkal ismetetném meg a németeket, s ott Rajnisnak, Virágnak, Szabó
Dávidnak, Földinek, Daykának, Rádaynak, Csokonainak, Vereghynek, Desőffynek,
Orczynak, Barcsaynak s Kis Jánosnak versiből hordottam fel példákat magyarul és
németre is fordítva, s íróink felől rövid biografiai notiszokat bocsátottam
előre…Ez az első pályaírás, melyen valaha
dolgoztam…melyben engemet Pápay Sámuel oly szerencsésen megelőzött. Ha a
cenzura / mely kivált az ilyek eránt igen kegyelmes, amint tudod/ meg fogja
engedni kiadását vagy a magyar vagy a német munkának elébe Spisich képét fogom tenni…
Pápay S. > K, 1809.04. 20…Dayka verseit szeretnénk olvasni nyomtatásban. Jól
esmértük egymást Egerben, ő mint kispap, én mint
jurista…KazLev VI. Idézi Badics F. Itk. 1897.1.
K
> Pápay
Sámuelnek, 1809.11.13…Meg vagyok
kérve újra, hogy a te munkádat /Lit. ism./ recensáljam valaha, s tegnap fogtam
hozzá. Könyved, a Víg recensiója s leveled kezemben vannak. Én munkádat
megbecsülhetetlennek tartom most is, s azt fogom róla mondani. Első lévén a
maga nemében, csuda-e, hogy fogyatkozások nélkül nincs?…Nem
azért fogom munkádat dicsérni, mert barátomé, hanem azért, mert jó…
K
> Szemere
Pálnak, 1809.11.28…Tegnap este
végeztem el a Pápay Magyar Literatura ismérte recensióját, s ma már a
pakét el is ment. Elmondom, mit írtam benne; de csak könyv nélkül, mert párját
nem tartottam meg / németül, mint az alábbi P.S-levélben/…Előttem
a Horvát recensiója, előttem az is, amit nekem Pápay maga írt ezen
recensióra…Mind a kettővel tartok, és egyikkel sem…Még nem tudom,
mit fogok írni a recensiómban, mert egy hete egy betüt sem dolgoztam benne.
Igen kedvesen veszem, ha uramöcsém nekem hasznát-vehető
útmutatást küld. Régen nem forgathattam ezt az ideát magam előtt, s félek, hogy
valamire nem fogok emlékezni, amit elhallgatni kár…
K
> Pápay
Sámuelnek, 1809.12.09…Mintegy
hete, hogy munkádnak recensióját elküldöttem…nagy okom volt minden jót
mondani felőle…Boldogréti a munkával felette sanyarúan bánt…Ő
megtestesült Révaista, ami én nem vagyok…Imhol a
recensió…emlékezetből / és németül. A recensió első mondatai:
Magyarországon eddig nem jelent meg irodalmi, nyelvtani, stilisztikai
kézikönyv, mely íróportrékat is tartalmaz…B.G./…
K
> Berzsenyinek, 1809.12.12…Most a Pápay Sámuel által
dolgozott M. literatúra ismeretét recensálám. Az, úgy
tartom, nem elébb, mint fél esztendő múlva fog bényomattatni. Pápayt nagyon
becsülöm, becsülöm a munkát is, de a munka grammatikai része nagyon nem jó.
Megtévedt a principiumban…
Pápay Sámuel > K,
1810.12.20…rémítő volt a mi tavalyi állapotunk…itt az
ellenség – ágyúink megdördültek a város alatt, katonacsoportjaink siettek
ki a városbul Győr felé, s az ellenség tüzes csatázás közben fél óra alatt
piacunkon termett. Lakásom a piacon lévén, ablakomon néztem, mely mérgesen
viaskodtak huszárjaink a tóduló francia lovassággal…
…térjünk helesebb tárgyakra. Recensiodat munkámrúl soká
vártam a bécsi annalokban, ahol az nem régiben
megkurtítva meg is jelent, de egész kiterjedésében már azelőtt a lipsiai új
Tudós Újság februári darabjában olvastam, oly tónussal írva, mint leveledben
rajzoltad…
Takáts a múlt
tavasszal elhagyta a veszprémi káptalant…epistoládra
egy veszprémi barátom véletlenül akadott…
K > Pápay
Sámuelnek, 1811.03.11…Tovább megyek a literatúrára tartozó tárgyakban:
Még eddig talán egy
recensióm sem ment úgy nyomtatásba, ahogy azt én írtam. Másvalaki…sok vagy kevés holmit szúrt közbe, holmit
elhagyott…
Csokonainak némely
megigazított versei…
Daykának verseit
esztendő előtt küldém le Kis Istvánhoz…
Szegvárimat régen
tűzbe vetettem. Egyveleg írásaimnak 4
tomusa…készen állnak…Én azt tartom, hogy versírónak soha magoknak
nagyobb kárt nem tesznek, mintha azt, ami nem jó, kötetekbe felveszik. Ez még a
jóra is homályt vét. Ha minden darabkáimat rendbe szedném, nem tenne tíz árkust…Budán ki lesz nyomtatva egy epistolám Vitkovicshoz.
Most Herder írásaiból fordítgatok…
K
> Pápay
Sámuelnek, 1811.06.21…Ha Dayka és
Berzsenyi ez idén közre lépnek, úgy ez az esztendő valóban gyönyörű
produktomokkal fogja gazdagítani literatúránkat. Mely szerencse, hogy Virág
poémáit, a Kis horáciusi epistoláit, a Szent-Györgyi Sallustját
láthatánk…
K
> Döbrenteinek, 1817.03.26…Katilinariáim már eddig
kezedben lesznek. De a Nyelvrontókat nem ígérhetem, mert most az Erdélyi
levelek s az Ersch Enciklopédiájába felveendő Magyarische Sprache és
Literatur articulus fog elfoglalni. Az pedig sok dolgot ád…Rettenetes dolog volna az, ha a te journálod
elakadna…
Danielik József: Magyar Írók. Életrajzgyűjtemény, Pest
1858. 286. oldal Spangár András tudós jezsuita 1678 – 1744. Az ungvári rendházat kormányozza…Rozsnyón
hal meg…Egyik munkája Nagyszombatban,
másik Kassán jelenik meg. Ez utóbbi:
Magyar bibliotéka 1738. „Irodalmunk történetét
illetően ez volt az első munka, mely magyar nyelven megjelent.”
…Bezárja e művek sorát Kazinczy Ferencnek kis értekezése: ”A magyar literatúra
történetei” /Erdélyi Múzeum 1814. 1-
Szinnyei József: A
magyar irodalomtörténet első rendszeresítői. In: Abafi: Figyelő, 1877.
K
> Horvát Istvánnak, 1817.01.13…Rendesnek tetszik előttem
Pápay…én neki mindig írok, ha soha nem felel is. Én azt hiszem, hogy a mi
Vitkovicsunk Révainak nagy ellensége, éppen úgy, mint Pápay…
Pápay
Sámuel > K, 1817.02.20…én
literatúránk mellett meghűlhetetlen vagyok…a pesti Tudományos
Gyűjteménynek, ennek az időszaki írásnak méltán örvendhetünk, mind azért, mivel
onnét fog az kijönni, ahonnét eleitől fogva legméltóbb jussal várhattuk –
az ország szívében fekvő s tudományi tekintetben is legfőbb városunkból –
mind pedig, hogy abban minden írónak munkája, maga eredeti épségében / még az
ortográfiára nézve is/ fog kiadatni.
…Trattner
valóban sokat tesz literatúránkban, csak az kár, hogy
igen hibásan nyomtat…Illő, hogy a nemzet könyvnyomtatója a nemzet
méltóságához megkívántató gonddal s dísszel tegye munkálkodását…
K
> Pápay
Sámuelnek, 1817.03.08…a Tud.
Gyűjteménynek…kívánok boldog
fennmaradást…tendenciája, amint veszem észre még eléggé nevezetes
vignettjéből is, a n e m z e t i s é
g. Szent cél. De irtózom az oly
nemzetiségtől, mely a külföldi szépet és jót irtózza, mert az
külföldi…Trattnernél makacsabb embert nem képzelhetek…
Marad nekem valaha
originális munkám is, nevezetesen egy kötet versezetem…
A 24 kötet
KazLev-ből
1279.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom 30. Apr. 1808.
…Pápai Sámuel, Veszprém Vármegyében, a’ ki olly derék munkát
teve a’ tisztbeli írás módjában, a’ Hazai Tudósítások szerint igen
derék Philologiai munkát adott ki most. Már írtam eránta Pestre. Nyugtalanúl
várom, mert jót reménylek. Addig félre löktem Grammatikámat, ’s elő sem
veszem, míg ezt nem látom-meg. Akármint esett-ki a’ munka, az igen szép
kezdet még jobbakra, mellyek minden kétség nélkűl következni fognak. — Addig míg Grammatikámat megmutatom, felelek a’ tett
kérdésekre…
1289.
Pápay Sámuel — Kazinczynak.
Május 8d. 1808.
…méltóztassál tehát venni e’ jelen való
küldeményemet is, a’ Magyar
Literatura’ Esméretének Első Kötettyét…
… Kijelentettem Schediusnak, hogy bár tsak Kazinczik,
Schediusok, Virágok lennének Recensenseim; sőt megkértem e’ végett
Schediust a’ Haza’ nevében; mert ha az illyen próbatételek, mint
a’ mitsodás az én munkám, minden hozzászóllás nélkűl tsak vesztében
hagyatnak, így ugyan nehéz lesz előmenni Literaturánknak. Óhajtanám, hogy
a’ Tudós Recensiók által az én Munkám minden sarkaibúl kiforgattatnék, új
tökélletes sarkalatra úgy építtetnék, hogy az enyémbűl ne maradna egyéb annál
a’ hazafiui szent szándékomnak a’ jelenségénél, mellyel Hazámat
megditsőíteni kivántam. Az én hivatalbéli foglalatosságim kevés időt engednek
a’ Literaturai munkálkodásokra. Botsánatot reménlhetek azért, hogy addig
is, mig a’ Literaturánkban megaggott Révainak Munkája világra jövend, én
tsekély próbatételemet közre botsáttatni merészlettem: Legalább, mig más nem
lesz, ennek is vehetik egy kis hasznát jó igyekezetű tanuló ifjaink….
1613.
Kazinczy – Pápay Sámuelnek.
Széphalom, Decemb. 9d. 1809.
Nagy érdemű, igen kedves Barátom! Mintegy eggy hete hogy
Munkádnak recensióját elküldöttem…Imhol a’
Recensió, de csak emlékezetemből,
nem papirosról. Hogy akarva semmit sem hallgatok el, felőlem
feltehet’d.
Ungarn hatte noch kein Handbuch der Gammatik, Stylistik u. der
Geschichte seiner Sprache u. Literatur, welches auch für diejenigen, die sich
nicht zu Schriftstellern bilden wollen, gebraucht werden könnten. Grammatiken
haen sie in Menge, wie die Sardi venales, alius alio nequior; mit sich selber
uneinsstrotzend von den abentheuerlichsten Hypothesen, die je in den Kopf eines
Sprachlehrers, der seine Begriffe über Sprache nie bis zu Klarheit hinaufbringen
konnte (ez szebben van kitéve, de az értelme az, a’ mi az ezé), kommen
können. Ausser der Einzigen des Révai ist keine brauchbar, u. diese isch nicht
für den Anfänger, ist nicht ganz gedruckt, u. ist lateinisch. Es war also eine
erfreuliche Erscheinung, da H. v. Pápay, Assessor etc.
das ung. Publ. mit diesem Werke beschenkt hat, ein Mann, der diese
Wissenschaften öffentlich gelehrt hat, der sich durch seine Észrevételek zu den
schönsten Hoffnungen uns berechtigt etc. u. dessen Vortrag einige undulistische
Weitschweifigkeit abgerechnet, so männlich-schön, fliessend u. klar ist, dass
ihn auch der fastidirteste Leser mit Vergnügen etc. lesen kann. Itt hézagot
hágy emlékezetem, de a’ hézagban semmi egyéb nincs, mint az, hogy te és
Révai egészen más principiumokból mentetek-ki, Te a’ Sprachgebrauchtot
teszed fő bírónak a’ nyelv dolgába, melly hibás állításra Quintilián és
Adelung tévesztettek: Révai egyebet. Mit einem Wort, Révai will die Sprache
philosophisch, H. v. Pápay empirisch behandelt wissen.
Révais geliebtester Jünger, der in den Geist seines
Lehrers tief eingedrungen ist, der nur noch zu feurige Boldogréti Víg …
1623.
Szemere Pál – Kazinczynak.
Pesten Deczember 16-d. 1809.
Horvát barátunk a’
Pápay’ Recensióját nem-megelégedéssel fogadá. »Sajnálom, úgy
monda, hogy Kazinczy szóllanom kénszerít; de bizony hallgatnom lehetetlen
leszen.« Kérém, hogy közlené velem véleményeit;
’s hallgatott. E’ szerént itélete felől semmit sem írhatok…
1624.
Szemere Pál – Kazinczynak.
Pest Decemb. 25. 1809.
…A’nak, ki Pápay könyvét megitélni akarja, fenekesen, a’ mint a’
munka megérdemli, szükséges Révai tanításának egészét érteni, és mivel Pápai
úgy lépett fől …/betétek/ a’ publicum előtt, mint meghatározó Bíró
a’ Révai és Versegi között
folyt perben, szükséges főképen azt világosan
előadni… örömmel esmérem én azt: hogy Tek. Tudós Kazinczy Úr legtanúltabb
’s legfinomabb izlésű irónk a’ Magyar nyelvtudósra nézve is: de még
sem fogom a’ derék hazafit, úgy vélem, megbántani, ha azt állitom: hogy ő
a’ Nagy Révai lelkébe, ’s kiváltképen azokba, mellyeket Révainál
százszor messzebb vittem ugyan, de még napfényre nem bocsáthattam, egészen be
nem hathatott…
…hallgattam volna én ottan is, hol Pápai a’
Magyar Nyelv Historiájának forrásaira utasíttatik. A’ fáradhatatlan
Sándor István Úrnak könyvesháza, a’ Szétsényi Gróf Bibliothekájának
Laistroma: a’ Cornides könyv és kézirat gyűjteményének Cathalogusa
’s a’ t. forrás – igen is forrás
– a’ra nézve, ki Litteraturat (Bücherkundét) vagy Historia
Litterariát akar készíteni; de tsekély forrás a’ra nézve, ki Magyar Nyelv
Historiáját ír, mint ezt Pápay bizonyosan írni akart. E’nek nem tsak az
a’ tárgya, ki, mint és mi előmenetellel írt nemzeti nyelvünkön, hanem
sokkal tágosabb határokat számlál, mellyekről Pápai gondolkodni sem tudott. Nem
inkább köll ez azt tudni a’ Magyar Nemzetnek, hogy Bethlehem időjében…
…Pápainak valóban, ki sem Logicával, sem Philosophiával, sem
Históriai esméretekkel nem ditsekedhetik, bár ezekben keresztkomája adorálja is
járatosságát, ideája sem volt
a’ Magyar Nyelv Históriájának miségéről. És ha Tek. Tudós Kazintzy
Ferentz Úr ezen néző pontból hívebben megvisgálta
volna az agyon ditsértetett Magyar Litteratura esméretét, nem állíthatta volna:
»De a’ Historiai rész köszönetet érdemel, ha hibás is, mert első
a’ maga nemében.«…
…nem elég győzedelem e reám nézve, hogy a’
Pápai és Veszprémi bátor Dictátorok nagy hangok mellett olly törpékké lettek, hogy tzáfultatásomért
a’ Nagy Váradi, Bakonyi, Szombatheli – és talán a’ Széphalomi
– vidéket is riadoztatták panaszaikkal?...
1654.
Horvát István – Kazinczynak.
Pesten Január 26. 1810.
…Mint fogadtam volt Pápay Ur Recensióját, azt Szemeréhez íratott levelemből, mellyet
a’ Togatus elmaradása miatt el nem küldhetett, bővebben megolvashatod. Én
Recensiódban semmi bántásra nem találtam ’s kár is volna azt a’
Bétsi Annalisokban ki nyomtattatod. Észre vételeimet hibátlanoknak nem tartván,
szeretném, ha azokról kedvezés nélkűl velem közlenéd vélekedéseidet: Mert ha
valaki, én bizony igen elhiszem azt, a’ mit tudatlan tudósaink is
gyakorta örömmel vallanak: több szem többet lát. Én így láttam: Te másként
láthatsz, ’s hát ha látásod közelebb juthatott
az igazsághoz? Elég, ha egymásnak véleményeinkről tartalék nélkűl szólhatunk.
– De sokat kell még idővel Pápaynak Magyar Litteraturájáról ’s az
egész kedvetlen pörről, melly Révai és Verseghy köztt folyt, tudtodra adnom,
hogy mindennek okait tudhassad….
3401.
Kazinczy — Kis Jánosnak. Széphalom, Mart 19d. 1817.
…Minap Pápai
Sámuel is megszólíta, ’s kért, édesgessem vissza magamhoz Olvasóimat,
kik pályám’ első esztendeiben szerettek. Én Pápait szívesen szeretem. Ő
nem egyéb mint a’ mi Adelungunk*, a’ kinek
nem kell egyéb, mint érthetőség, ’s a’ kinek csak ez kell, a’
kinek az Abel’ halálát ’s Ossziánt is így kellett volna fordítani,
annak el kell néznünk az illy gáncsait….
*- János Keresztély, német nyelvész, szül.
Spantekowban, Pommerániában 1732 aug. 8., megh. 1806
szept. 10.Drezdában, mint udvari tanácsos és főkönyvtárnok.
3998.
Pápay Sámuel — Kazinczynak.
Páp. Jul. 20d. 1821.
…Tudósaink köztt is, a’ mit legméltóbban
kell fájlalnunk, nem kevesek a’ rossz lelkűek,
’s pirúlok, ha eszembe jut, minő gazságokat követnek el némelly Pesti
Iróink, ’s mint mocskollyák be a’ tudomány-kedvellők becsűletét az
egész nemzet előtt…
…csupa kiváncsiságból, elolvasám Bánk Bánt is, a’ Tudom. Gyűjteményben a’ Dramaturgiáról
értekező Katonától, de boszszúsággal
vetém el. A’ Censura ezt, úgy hallom, eltiltá, ’s ez jól esett,
ámbár tudom, nem azért tiltatott el, a’ miért én boszszonkodám. —
Kisfaludy Károly szerencsésebb lépéseket tesz Dramaturgiánkban, ’s neki
becsűletére szolgál az eredeti dolgozás is. Most Károly, a’ Báttyával,
Sándorral, egy csínos Almanákot készítenek 1822-re. Sándor nem rég vala nálam.
Ő is már sok eredeti Játékszini Darabokat kidolgoza, de kiadásokban nem olly
bátor, mint az öcscse…
4127.
Kazinczy — Gr. Gyulay Lajosnak.
Széphalom, Nov. 11dikén 1822
…Tudományos
Gyűjteményben Pápay, Verseghivel és Batsányival kezet
fogva, kikölt ellenem, Füredi Vida költött név alatt, hogy Verseghi Ferenczre
essék gyanúm. Én megrettenthetetlenűl költem ki velek, mert az igazság az én
felemen állott. Esztendő mulva azután hogy feleletem megjelent, Takács elhala.
Én azon órában, a mellyben halálának híre hozzám elhatolt, írtam az ő kedves
barátjának Pápaynak, s megírtam, hogy ha Takács nekem ellenségem volt is, s
kegyetlenűl és igazságtalanúl bántott is, halálát szívesen kesergem;…
HÁLÓRÓL
PÁPAY Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8. – Pápa,
1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi családban
született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával
tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és
irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett;
irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész,
1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben
táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral,
Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv
magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő
a szerzője. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26.
sz. házon tábla őrzi emlékét.
Műveiből: Észrevételek a magyar nyelnek a polgári
igazgatásra és törvénykezésre való alkalmaztatásáról...Veszprém,
1807. – A magyar literatúra esmérete. Veszprém,
1808. (Magyar Minerva 4.) Reprint: (Utószó: HUNGLER József.) Veszprém, 1986.
Irodalom: ifj. SZINNYEI József: A magyar
irodalomtörténet-írás ismertetése. Bp. 1878. – BADICS Ferenc: Az első
magyar irodalomtörténet-író. = ItK, 1897. 1. sz. – HUNGLER József:
–. = Vpi. Szle, 1957. 1. sz.
Pápay Sámuel (Felsőörs, Zala vm.,
1770. márc. 8.-Pápa, 1827. máj. 31.): uradalmi ügyész. - Apja ref. isk-mester.
1788-89: Kassán tanult, aztán visszatért Veszprém vm-be, majd apja halála után,
hogy tanulm-ait folytathassa, katolizált. Eszterházy Károly egri pp.
támogatásával Pesten, 1791-93: Egerben jogot végzett. 1793: a pesti kir. táblánál jurátus. 1796: ügyvédi vizsgát tett, megpályázta az
egri jogi líceum m. nyelv és irod. tanszékén a prof. állást, amit Eszterházy pártfogásával meg is kapott. 1800
nyarán betegségére hivatkozva önként lemondott. Pápán telepedett le, ahol
ügyvéd, majd tb. vm. ügyész, 1802: Esterházy Miklós gr. devecseri birtokán
ügyész, 1804. VII. 24: vm. táblabíró, végül Esterházy valamennyi birtokának
ügyésze. 1805: sógornőjének húgát, pókateleki Kondé Antóniát vette feleségül. A
M. Tudós Társ. megalakítását támogatandó 3 évi
jövedelmét, 1000 ezüst Ft-ot ajánlott föl. - M: Észrevételek a m. nyelvnek a polg. igazgatásra alkalmaztatásáról; az oda
tartozó kifejezések gyűjteményével, mellyeket a haza eleibe terjeszt Weszprém
vm. Veszprém, 1807. - A m. literatúra esmérete.
1-2. r. Uo., 1808. - Levelei Kazinczy Ferenchez 1807-15. Kazinczy
levelezése V-XVI. köt. Bp., 1894-1906. 88-L.I.
Pápay
Sámuel (Felsőörs, 1 Ár:
Felsőörs története Falunk híres szülötte Pápay Sámuel nyelvész és
irodalomtörténész 1770. március 8-án született. Legnagyobb érdeme egy magyar
nyelven megírt rendszerezett irodalomtörténet, a Magyar literatúra esmérete
címmel, valamint a polgári közigazgatás és törvények magyar nyelvű szótára.
1827-ben halt meg. „S neve, mintha csillag gyúl…” –áll
az emlékezetét őrző táblán.
Pápay Sámuel 1821-ben ezt írta
Kazinczynak: „[…] csupa kiváncsiságból elolvasám Bánk bánt is a
Tudom. Gyűjteményben a dramaturgiáról értekező Katonától, de bosszúsággal vetém
el. A cenzúra ezt, úgy hallom, eltiltá, s ez jól esett, ámbár tudom, nem azért
tiltatott el, amiért én bosszonkodám. – Kisfaludy Károly szerencsésebb
lépéseket tesz dramaturgiánkban[…]” Orosz
László: Katona és Kisfaludy, Kortárs
PÁPAY
Sámuel (Felsőörs, 1770. márc. 8. – Pápa,
1827. máj. 31.) nyelvész, tanár, jogász. Dunántúli református nemesi családban
született. Ifjú korában katolizált, Esterházy Károly egri püspök támogatásával
tanult. Egerben jogi tanulmányokat végzett, majd ugyanott a magyar nyelv és
irodalom tanára. 1800-ban Pápán telepedett le, ügyvédként tevékenykedett;
irodalommal is foglalkozott. 1801-ben Veszprém vármegyei ügyész,
1802-től Esterházy Miklós devecseri uradalmainak ügyésze, 1804-ben
táblabíró. Állandó kapcsolatot tartott Kazinczy Ferenccel, Kisfaludy Sándorral,
Péteri Takács Józseffel. Vármegyei megbízásból könyvet írt a hivatalos nyelv
magyarosítása érdekében. Az első magyar rendszerező irodalomtörténetünknek is Ő
a szerzője. Síremléke a pápai Alsóvárosi temetőben van. Felsőörsön, a Fő u. 26.
sz. házon tábla őrzi emlékét.
Műveiből:
Észrevételek a magyar nyelnek a polgári igazgatásra és törvénykezésre való
alkalmaztatásáról...Veszprém, 1807. – A magyar literatúra esmérete. Veszprém, 1808. (Magyar
Minerva 4.) Reprint: (Utószó: HUNGLER József.) Veszprém, 1986.
Irodalom:
ifj. SZINNYEI József: A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Bp. 1878.
– BADICS Ferenc: Az első magyar irodalomtörténet-író. = ItK, 1897. 1. sz.
– HUNGLER József: –. = Vpi. Szle, 1957. 1. sz.
…Révai félbemaradt kísérlete után a korra jellemző irodalomtörténetet Pápay
Sámuel (1770–1827) írta meg. Kisfaludy Sándor és Pázmándi Horvát
Endre baráti köréhez tartozott; a nyelvújítási harcban Kazinczy ellenfele, de a
kapcsolatot mindig fenntartotta a széphalmi vezérrel. Könyvét, A magyar literatura esméretét (Veszprém, 1808)
az ifjúságnak szánta, hogy az belőle "az igazi nyelvtudományt" és az
"írásbeli szép előadást" megtanulja, s jó úton induljon a literátori
pályára. Az irodalomtörténeti anyag kerete tehát ugyanaz, mint Révainál.
Literaturán Pápay széles értelemben "könyvekbül s írás-olvasás által
szerzett tudományt" értett, és két részre osztotta: nemzeti. nála a magyar, idegen a nem magyar nyelvű, mint például
"magyar hazánkban a deák". Az irodalom célja a felvilágosodás
nézeteinek megfelelően az oktatás, vagyis lelkünk, testünk és "polgári
állapotunk" tökéletesebbé tétele, s éppen emiatt kötelesek azt
előmozdítani a nemzetek; mivel pedig oktatni hazai nyelven lehet a
legeredményesebben, a nemzeti literaturát kell pártfogolni. Pápay Sámuel igen
világosan foglalja össze amit a nyelvművelés érdekében
elődei és kortársai Bessenyeitől Teleki Lászlóig elmondtak. Ezután tér át a
szorosabb értelemben vett literatúra fogalmának meghatározására: lényegének a
"nyelvvel való szép előadást" tartja, s olyan új tudománynak nevezi,
"mely a magyar nyelvnek s írástudásnak mind természeti, mind történeti
állapotját az írásbeli előadás minden nemeire való alkalmaztatással adja
elő". A mű három részre oszlik: az első "a magyar nyelv eredetéről s
természeti tulajdonságairul" szól, és a könyv kétharmadát teszi ki; a
másodikban "a magyar literaturának régi s mostani állapotjárul",
vagyis a voltaképpeni {202.} irodalomtörténetről ír; a harmadik rész
stilisztikai tankönyvnek készült ("írásbeli szép előadásrul példákkal
világosítva"), de ezt már nem írta meg.
A könyv irodalomtörténetet tárgyaló egyharmadát szakaszokra bontotta. A
történeti rész (első szakasz) három korszakra ("időkerület"-re)
tagolódik. Az első a reformációig (1530) tart, a következő II. Józsefig, s
ennek évtizedétől kezdi a harmadikat. Az írástudás kezdetét a kereszténység
felvételétől számítja. A 13. századtól a magyar nyelvemlékekkel foglalkozik,
késői megjelenésüket "hazánk viszontagsági"-val magyarázza. Az
1530-cal kezdődő korszakot századokra bontja. A 16. században örömmel állapítja
meg, hogy "munkába vétetett a magyar filologyia", a retorika és a
poézis; ami az akkor ismert anyagból ezrekbe a
kategóriákba nem fért bele, azt egyházi és világi ágra bontva tárgyalja. A 17.
században "még jobban szaporodtak a magyar írók", de a 18. század
első felében "literaturánk szenderegni látszott": az írók "ha
nem kevesedtek is, de ... nem
is szaporodtak". Fellendülést csak "Mária Terézia országlásának vége
felé" lát, döntő fordulatot pedig II. József korában, amikor "jobban
kezdett közöttünk terjedni az esméreteknek világossága". Itt már örömmel
számol be a magyar nyelvű újságírás megindulásáról, a "Tudós Társasági
készületek"-ről, a pályatételekről és a magyar játékszínről. Az irodalomtörténeti
rész második szakasza "a magyar literatura terjedtségérül" szól, amin az anyanyelven megjelent könyvek szakbibliográfiája
értendő. A harmadik szakasznak az a tárgya, hogyan lehet a magyar literatúrát
előmozdítani…. A magyar irod.tört,
KAZINCZY
FERENC
/1759 – 1831/
Részlet KAINCZY
AKADÉMIÁJÁ-ból /További
részletek a h08-14, 22 –ben/
1336. Kazinczy – B. Prónay Lászlónak. Széphalom, Aug. 14d.
1808.
Excellentziádnak
parancsolatja teljesedést ért ’s pályaírásom*
eddig a’ Tübingiak’ ítélőszéke előtt van. Mottóm Schillernek
Don Karlosából van véve… Sokat reá mernék tenni, hogy a’ koszorú enyém nem lészen…A’ felküldött írás németűl van téve. Titulusa ez: Über die Erhebung der ungarischen Sprache
zur Sprache des öffentlichen Geschäftes und der Schulen in Ungarn. Eine
Preisschrift. Aus dem ungarischen durch den Verfasser selbst übersetzt,
– ’s 200 lapnyira ment. Most tisztázom mind magyarúl mind németűl,
olly véggel, hogy mind a’ két nyelven ki is adjam, ha a’ Censura kegyessége
megengedi…
*Toldy felléptéig csak egyetlen számottevő dolgozat
jelent még meg e körben: Kazinczynak: A magyar literatúra
történetei /1814/ című munkája…
Beöthy Zsolt: A magyar irodalom
története /képes/ 1896.
Fried István: Elfelejtett
részletek Kazinczy magyar irodalomtörténetéről Itk 1991. 597. …Az Erdélyi Múzeum 1814. 1 kötetének első 10 lapján
publikálta a pályaírás irodalomtörténeti részét. Németül a Wiener Allgemeine
Litteraturzeitungban jelent meg. Heinrich Gusztáv 1916-os kiadása óta nem
jelent meg…
1815. Döbrentei
Gábor – Kazinczynak.
Bonyhán Aug. 4dikén 1810.
…Kolosvártt
a’ jövő Januárius kezdetével az Erdélyi
Muzeumot küldeni elkezdem. Elmondom most plánumomat. …Az elsőben ezek
lesznek: A’ Magyar Literatura
történetei. Kazinczy... Gróf Dezsőffy József
versei. Tőlem egy. Himfy Szerelmei Recensiója..
5776. Kazinczy – Jankovich Miklósnak Széphalom,
April. 19d. 1812
….Az én életem szorosan öszve van fonva
a’ Magyar Literatura’
történeteivel az újabb időkben. Az öreg Gróf Rádaytól és Horváth Ádámtól
eggy eggy egész kötetre gyült leveleket bírok. Rájnis, Szabó, Révai, Kánonok
Molnár, Péczeli, Ráth, Báróczy, Földi, Batsányi, Szombathy, ’s az élők
velem levelezésben állottak. Ha az ő velem folytatott levelezéseikhez megkaphatnám az én őhozzájuk írt leveleimet,
’s azokból vagy magam csinálnék eggy egészet, vagy más csinálná ’s velem
megtekintené, nem kétlhetni, hogy Literaturánk’ történetei és sok
feledékenységbe ment kicsinység megtartattatnék a’ maradéknak. Barátjaim
ezt kivánják tőlem; de ez ifjúi erőt kiván, az én nervusaim nyakamba pedig úgy
el vannak gyengűlve, hogy hoszasan nem írhatok. Előre látom, hogy ha ezt másra
bízom, sok tévedéseket ejt. Ez volna a’ mire vállalkoznám, ha erőm
engedné, ’s a’ félben álló munka miatt megtehetném…
2806. Kazinczy
— B. Vay Miklósnak. Széphalom Decemb. 21d. 1814.
…A’ nagy
embernek életét addig kellene írni, míg magok élnek, hogy a’
botlásokat ők, a’ kik azt legjobban látják, elháríthassák ’s
kipótolhassák a’ hézagokat; ’s kinek élete lehet interesszántabb
mint a’ Mélt. Generálisé? Szabad volna-e azon szerencsémért esedezni,
hogy azt én dolgozhassam? És hogy
jól dolgozhassam, szabad volna e azt kérnem, hogy
a’ Mélt. Generális reá dátumokat adjon, bármely kevés szóval feljegyezve?
Cselekedje ezt a’ Méltós. Generális mind én értem, ki ebben dicsőségemet
fogom lelni, mind a’ hazáért, mely azt akkor, mikor mi nem leszünk,
gyönyörűséggel ’s kevélykedve fogja olvasni…
3294. Cserey
Miklós — Kazinczynak.
Tihón Oct. 13-án 1816.
….Hát a’ Magyar
Lexicon készittéséről nem gondoltálé valami Planumot?...
3528. Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak.
Kassárul, Dec. 27-ikén 1817.
… Még egy munkát kívánnék tőlled, t. i. egy Magyar
Historia literáriát, de nem német mintára készítve, hogy vagy tsupa ezer
meg ezer bordákra szakasztott merő tsont alkotmány legyen, vagy véghetetlen
hosszúságú pántlikás féreg, és mindent, a’ haszontalant és az unalmast és
a’ csunyát is magában foglalja, hanem filosofusi széplélekkel íratottat, hogy
semmi, a’ mi szükséges, hasznos és tanúságos, és tetsző, ki ne maradjon
belölle. Kevés ember van a’ hazában anynyi
készűlettel az ilylyetén munkához, mint
te, — ha pedig ez néked alkalmatlannak látszana, legalább, úgy, mint
Voltér, a’ jobb íróknak munkájit és azoknak bélyegét, azonkívűl
életjekbül azt, a’ mi tanúságos, adnád elő. Bód Péter Magyar Athénássa nagyon rövid, és
kitetszik belőlle sz
3970.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassa, Április 13ikán 1821.
… Copia.
Döbrenteihez.
…Ily forma levelet
lehetne írnom azokhoz, kik… segítsenek a’ Ps˙chologico-Literaria-Biografiák’ írásában,
az az: a’ nevezetesebb Magyar Írók’ jelesebb munkájik’
megesmertetésében. A’ Magyar nyelven írott jelesebb Munkák és
szerzőjök’ megesmertetése, nem tsak egy nagy hézakot pótolna-ki
Literatúránkban,…Ha nemzeti kimívelődésünk és
csínosodásunk gyarapodását terjedni akarjuk látni; azokat az esmereteket kell
terjesztenünk, mellyek a’ Magyar elmék’ kifejtődéseit a’
honni pállyán bélyegezik…
Ezen czély’
elérésében pedig talán a’ szerint lenne szükséges eljárni: hogy az
e’ tekintetben szerzendő munka köz részvételt
gerjeszthessen, ’s tetemes segítségűl szolgálhasson az idővel készítendő Magyar Literatúra hisztóriájának; úgy
kellene tehát írva lennie «ut et indocti intelligant, et docti
intelligere curent.»
A’
nevezetesebb szerzők fejtvén ki nevezetesebb írásaikban mind a’ nyelv,
mind a’ nemzeti literatúra, mind pedig a’ Nemzet’ lelkét,
elmellőzhetetlen volna e’ kifejtődések’ észrevétele,...
Bód Péter Magyar Athenássa talán másképp’
íródott volna akár mellyik hajdani Athenaitól Athenában….
A’ valóban ritka érdemű Pápai
Sámuelünk, jövendő követőire bízta az általa fel-hordott jelesebb
írók’ munkáji valamivel bővebb kikémlelését. A’ Magyar lírát
virágoztató Virágunk tsak azon íróinkat említi, kik Római, vagy inkább Görög
mértéken verseltenek.
Azon gondolatra
fakadtunk tehát Döbrentei barátommal: hogy a’ nevezetesebb Magyar
írók’ élete ’s nevezetesebb munkájik nagygyából arányzott
megvizsgállásának neki feküdjünk; és mind őket, mind pedig jelesebb elmbeli
szerzeményeiket, emberi, tudományi, és hazafiúi tekintetben honni nyelvünkön
megismértessük…
Toldy Ferenc
/ 1805 – 1875 /
A
HÁLÓRÓL
Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 Toldy Ferenc,
Schedel (Buda, 1805.
aug. 10. – Bp., 1875. dec. 10.): irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (r.
1830, ig. 1871), ~ István és László apja. Mo.-i német polgárcsaládból
származott. 1822-től Pesten, 1813-tól Cegléden (itt tanult meg magyarul),
1814-től Pesten, 1818-tól Kassán, 1819 – 22-ben a pesti egy. bölcsészeti tanfolyamán tanult. Itt kötött barátságot Bajza
Józseffel; kapcsolatba került a kor irodalmi életének vezéralakjaival. 1822
– 1827 között elvégezte a pesti egy.-en az orvosi tanfolyamot, s 1829-ben
orvosi diplomát szerzett. 1829 – 30-ban nagyobb Ny-európai tanulmányutat
tett. Többek között meglátogatta Weimarban Goethét is. Hazatérése után rövid
ideig orvosi gyakorlatot folytatott. 1833-ban a pesti egy. orvoskarán
makrobiotikát és diaetetikát adott elő. Az MTA-nak 1831-től segédjegyzője, 1835
– 61 között titkára. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Vörösmarty
Mihállyal szerk. az Athenaeumot. 1833 – 46-ban a diaetetika rk. tanára,
1850 – 61-ben az esztétika és az irodalomtörténet magántanára, 1861-től
haláláig a m. nyelv és irodalom tanára a pesti
egy.-en. 1871 – 72-ben az egy. rektora. 1846-
tól haláláig az Egyetemi Könyvtár ig.-ja. 1836-ban ő kezdeményezte a Kisfaludy Táts. létrehozást,
melynek 1841-től 1860-ig ig.-ja; 1860-tól másodelnöke, 1873-tól elnöke. 1831
– 32-ben a Magyar Orvosi Tár (melyet Bugát
Pálal, együtt alapított), 1834 – 35-ben a Tudománytár, 1837 –
40-ben a Figyelmező, 1850 – 60-ban az általa és Pauler Tivadar által
alapított Új Magyar Múzeum szerk.-je. Mint a Bajza-Vörösmarty-Toldy
„triumvirátus” tagja, irányító szerepet töltött be az 1830-as és
40-es évek szellemi életében, de az ellenzéki mozgalom radikalizálódásával már
nem tartott lépést. A szabadságharc idején távol tartotta magát a közélettől.
Az 1849 utáni korszakban befolyása már a szorosabban vett tudományos élet
területére korlátozódott, melynek fellendítése érdekében széles körű
tevékenységet fejtett ki. 1871-ben, 50 éves írói jubileuma alkalmából orsz. méretű ünneplésben volt része. A tudományos igényű m.
irodalomtörténetírás megteremtője. A korabeli folyóiratokban és más
kiadványokban rendkívül nagyszámú tanulmánya, cikke, kritikája, emlékbeszéde
stb. jelent meg. E kisebb írásaiból élete utolsó éveiben 8 kötetes gyűjteményt
állított össze. Igen sok m. nyelvemléket és történelmi
kútfőt fedezett fel és tett közzé, valamint számos klasszikus írónk műveinek
kiadását rendezte sajtó alá. Két ízben szerkesztett a m, költészet fejlődését
bemutató, nagyszabású antológiát és átfogó irodalomtörténeti munkát. Naplója
elveszett – F. m. Handbuch der ungarischen
Poesie (I – II., Pest, 1828); A Magyar Nemzeti
Irodalom története (I – II.; Pest, 1851. 1854-ben az
MTA nagyjutalmát kapta); A magyar költészet Kisfaludy Sándorig (Pest, 1854); A
magyar költészet kézikönyve (I – II., Pest, 1855 – 57): Kazinczy
Ferenc és kora (Pest, 1859 – 60, befejezetlen maradt); A magyar nemzeti
irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig (Pest, 1864, 1866-ban az
MTA nagyjutalmát kapta); Toldy Ferenc Össszegyűjtött munkái (I – VIII.,
Pest, 1868 – 74). – Irod. Greguss Ágost: T. F. félszázados irodalmi munkássága (bibliográfiával, Pest,
1871); T. F. (Orv. Hetil. 1875); Greguss Ágost: T. F. emlékezete
(A Kisfaludy Társ. Évl. 1876); Szász Károly: T. F. (A Kisfaludy Társ. Évl.
1876); Szabó Károly: T. F. emlékezete (Századok,
1876); Gyulai Pál: Emlékbeszéd T. F. fölött (Akad.
Évk. 1879); Kunfi Zsigmond: T. F. (Bp., 1903); Váczy János: T. F. (századok,
1905); Négyesy László: T. F. emlékezete (A Kisfaludy
Társ. Évl. 1905 – 06); Várady Antal – Falk Zsigmond: Emléklapok T.
F. születése századik évfordulójánák emlékére (Bp.,
1906); Kuncz Aladár: T. F. (Bp., 1907); Riedl Frigyes: T. F. emlékezete
(Három jellemzés, Bp., 1912); Császár Elemét: T. F. kritikai
munkássága (Akad. Ért. 1917); Waldapfel József: T. F. (Irodalmi tanulmányok,
1957): Csillag István: T; F. (Orv. Hetil., 1965. 12.
sz.); Fenyő István: Toldy Ferenc irodalomtörténet szintézisei
(Irodalomtörténet, 1980); Tóth András: Toldy Ferenc a hagyományőrző és
tudományszervező (Irodalomtörténet, 1980); Wéber Antal: Toldy Ferenc (Bp.,
1986); Korompay H. János: Toldy kritikai munkássága az 1840-es években
(Irodalomtörténeti Közlemények, 1993).
Magyar Tudomány, 2004/4 481. o.
Bánhegyi Zsolt az MTA Könyvtára
számítógépközpontjának vezetője
Sir John Bowring, a magyar nyelv és
irodalom barátja
….Az antológia
elkészítésében a reformkor más jeles alakjai is támogatták Bowringet. Toldy
(Schedel) Ferenc saját német nyelvű antológiáját, a Handbuch der ungarischen
Poesie (Pesth und Wien, 1828 - társszerző: Stettner György)
című könyvet küldte Albionba. Majláth János Magyarische Geschichte
(Stuttgart, 1825) című friss műve is nagy segítségére
volt Bowringnak fordítói munkájában. A versfordítások
Fest Sándor szerint főleg a német antológiák alapján készültek. A legnagyobb
hatással Rumy György Károly kéziratban maradt német antológiája, a Magyarische
Anthologie volt Bowringra. (Ez a kéziratos emlék ma a British Museumban
található.) Az antológia szerkesztője-fordítója Toldy Handbuch...-jában a
magyar eredetit is megtalálta, ezért időnként magyar szövegrészeket, sorokat
illeszt be az angol nyelvű versek közé - időnként, valljuk meg, sok hibával és
erősen eltorzítva (például az egyik népdalnál ezt
írja: "Édes bába gyere ki" - baba helyett...). Több forrás is utal
arra a tényre, hogy a fordítási munkában Bowring segítséget kapott Majer
Fidéltől, a londoni osztrák nagykövet, a már említett Eszterházy Pál herceg
fiának nevelőjétől. Majernek az antológia bevezetőjében mond köszönetet.
(Varannai, 1961) John Bowringot az Akadémia 1832. március 10-én külföldi
levelező tagjává választotta….
FRIED ISTVÁN A magyar irodalomtörténet-írás és irodalom
rendszerváltásai*
….S bár a magyar irodalomtörténet atyjának (s ebben az
alapító atya jelentésköre is belefoglalható) az a Toldy Ferenc bizonyult, aki a
maga romantikus korszakát mintegy törlésjel alá helyezve, fokozatosan hirdette
meg és fogadtatta el egy szinte autochton nemzeti irodalomtörténet tézisét,
lényegében a Toldy Ferenc megalapozta és föltárta magyar irodalomtörténet fő
elveiben folytathatónak ígérkezett, és valóban folytatódott is. A 20. századra
Horváth János csupán a pozitivizmus és némileg a szellemtörténet tapasztalataival
szembesítve, időszerűsítette Toldy Ferenc irodalomtörténeti vízióját, midőn így
határozta meg szintézisének célkitűzését: Szaktudományunk a nemzeti eszme áramlási
korában fejlődött ki,…
·
Ez az áttekintés
egy müncheni, német ajkú hallgatóság számára készült.
Felső M.o. Minerva Szeptember 1827. 1367-68 old.
16.
Könyv-bírálás
Címleírás
…Handbuch…I.
Az előbeszéd és a
bevezető csak a II. kötetben jelenik meg. Ekkor lesz a munka szoros megítélése
is. „Most légyen elég elmondanunk, hogy a könyvben mit találunk”
1. Himnusz Szent
Lászlóra…Tinódi
Sebestyén…Dayka…Csokonai, Kisfaludy Sándor…”az olvasók
száma még mindig igen csekély”
K.
F.
Toldy Handbuch der ungrischen Poesie címü nagy
munkája, két kötetben, magyar szövegü szemelvényekkel és német fordításokkal,
az irodalom rövid áttekintésével és az irók vázlatos életrajzával (Pest és Bécs
1828).
Toldy elküldte Goethének Handbuch der ungrischen Poesie című
munkáját.
Handbuch der ungrischen Poesie,
oder, Auswahl /válogatás/ interessanter, chronologisch
geordneter Stücke aas den vortrefflichsten ungrischen Dichtern, begleitet, mit
-gedrängten Nachrichten von deren Lehen und Schriften; nebst einer einleitenden
Geschichte der ungrischen Poesie;
einerSammlungdentscher.Übersetzungen
ungrlschef Gedichte, und
einem Verzeichnisse der im Werke vorkommenden,weniger gebrauchlichen Wörtert
Für Jene sowohl, die bereits einige Fortschritte in
dieser Sprache gemacht, als für alle Frennde der Literatur im Allgemeinen, und
der ungrischen insbesondere.
ln Verbindung mit Julius Fenyery herausgegeben von
Franz Toldj.
Erster B ftnd.
P e s t h und Wien, 1n Commissiou bei G. Kilian und K.
Gero 1d.
1828
INHALT des
ersten Bandes.
Geschichte der ungrischen Poesie. Enter Abschnitt, Vorzeit
d. u. Poesie.
§. 1. Gesänge der Ungern unter König Etele
§. 2. Gesänge der Ungern unter den Arpaden
§. 3. Gesang der Ungern unter den Königen aus verschiedenen Häusern
§. 4. Handschriftliche und gedruckte Ueberbleibsel aus
dieser Zeit –
Zweiter Ab » c hni 11, Die ungrische Poesie
von König Johann's
Tod bis zu ihrem Verfalle. Er i te Periode, Von Tinödi bis Zri'nyi, oder
Periode der historischen Gesänge.
§. 5. Tendenz
der ungrischen Poesie nach K. Johann's Tod. Die historischen Gesänge |.
Anfänge der ungrischen Lyrik - ...
§. 7.
Dramatische Versuche im sechzehnten Jahrhunderte .
« * s - - -
§. 8. Uebertragung der metrischen Formen der Alten in
die ungrische Poesie §. 9. Uebersetzungen poetischer Werke
§. 10. Rückblick auf diese Periode - - Zweite
Periode, von Zrmyibis zum Verfall der
ungrischen Poesie, oder Periode der Epopee.
§. 11. Zrinyi , der erste romantische Dichter -
der Ungern - - . - -
§. 12. Epische
Schriften von Liszti, Gyöngyos
i §. 13. Lyrische Dichter dies'er Periode -.
§. 14. Theatralische Vorstellungen im XV11-ten und der
ersten Hälfte des XVlH-ten Jahrhunderts. Dramatische Versuche dieser Periode .,.... S- lö. Verfall der heimJscheu Dichtung und
Sprache
Dritte Periode , Zeitraum vor dem
Neuerangskrieg. J.
16.
AViederauflebung der ungrischen Sprache und Literatur. Ueberbliek dieser Periode .,-.s- zn 5.
17, Die
französische Schule .... X'lv §.
18. Die lateinische Schule - - ' - - Xmx §.
19, Anfänge der neuen Schule, Csokonai M
§. 20. Alezander Kisfaludy-, der erste ungrische . Dichter der in'» Gesummte der Nation
eindringt " . - - t i Ufl
Vierte Periode,
Die ungrische Poesie seit
dem Nenerungskrieg.
§, 21. Die Sprachneuerung übt den wichtigsten Einfluss
auf die ungrische Poesie aus. Kazinczy.
< f.zu
§. 22. Berzsenyi und die übrigen Dichter dieser Zeit
bis zur Erscheinung der Aurora
§. 23. Karl Kisfaludy , der
erste ungrische Dramatiker wahren Werthes , und der zwei…
Die ungrischen Dichter nach der Zeit folge ihres
Erscheinens und der Hauptperiode ihres Wirkens, in ihren eigenen Werken
dargestellt.
……
Dayka Gabor 1Ujhelyi) ...... 230 /17 vers/
1) A' virtus' becse 231
2) Az en örömeim
.... . 232
3) Keserge's . 233
4) A' titkos bü 233
5) Esdekles - - .
.'.. .. 234
6) Az esztendo' elsö
napjän .... 235
7) Egy sze'phez - -'
- - . ' . 235
…..CSOKONAl-VlTEZ
MlHALV - - - - 268 /20 vers/
1) Az eneklo Lilla -
- - - 270
2) Az eltevedt lelek
.-" - - - 271
3) Thaies - - - - -
.-272
4) Lillähoz --.-,
- 272
5) Barätomhoz - . .
- - 272
6). A' bükergetn - -
- - 273
7)-A' boldogsag - ,.
, - . ' - 273
8) A' szamöcza - - - - 274
9) Orgiäk - , -' - -
- - 275
……….
…..Die -wichtigsten Resultate dieser Schule sind
K a z i n c z y und D a y k a. Ersterer hat
schon frühe, von Raday selbst die nene Lehre empfangen t wir handeln ihn aber
erst in der Folge ab , wo sein 'Wirken den
Culminationspunkt erreicht. Dayka gewann durch einige artige lyrische Arbeiten
schon zeitlich seine Aufmerksamkeit, bediente sich seitdem auf Kazinczy's
Einduss der raday'schen Form, und gab seinen Liedern eine,' früher uns
unbekannte An- muth. Dayka: ist mit Anyos ziemlich analog ;
beide sind sentimental, beider in Sehnsucht schmelzende Seele elegisch
gestimmt: Anyos jedoch durch Reflexion gemildert, durch Phantasie au Bildern
reicher; Dayka glüht tiefer, ist durchaus Empfindung, und diese so überwiegend,
dass er sich weder bis zur Reflexion fasst, noch hei Schilderung seines Secleü-
zustandes sich objectiver Mittel, z. B. vonaussen genommener Bilder bedient: er
dichtet immer a u s sich heraus; daher ist er auch
gedrängter als Anyos. Einige Lieder Dayka's anakreontischer Form sind in
leichterem Stile gedichtet und recht artig. Seine Sprache ist gewählt, sein
Vers durchaus auf einem bedentenden Grad der Correctheit und Eleganz. Auch Cs o
k o n a i betrat auf Kazinczy's Anleitung diesen Weg,
aber das Geschick schien ihm schon zeitlich unfrenndlich geneigt. Von Jugend
her kannte er keine edleren Kreise; er genoss eine scholastische Erziehung ; versuchte sich zeitlich im Versemachen, und
hierin eine ungemeine Leichtigkeit verspürend, gab er sich bald der
Vielschreiberei, hin ; durch des tor- da'er Gyöngyüsi's Beispiel verleitet,
suchte er. das Melodiöse des Verses im lustigen Remgeklugel der Lepsinisten
endlich führte ihm das Glück
Kazinczy…
Reimgeklingel der Lepninisten: endlich führte ihm das
Glück Kazinczy…
Portré II.
Szegedi
Tudományegyetem, Klasszikus magyar irodalom tanszék. Labádi Gergely honlapja. Többek között a Bácsmegyeiből szemelvények és a Váczy-féle levelezés 20.
kötetéből 13 oldalnyi levél fotó-másolata található a honlapon. A
Guzmicsnak szóló leveleket a Guzmics-, másokat a Kazinczy-portréba
illesztettem. Néhány, Toldy Ferenccel váltott
levél itt következik.
K > Toldy Ferencnek, 1827. 10. 24…Köszönetem
mindazért, amit Gróf Mailáth
Regéjivel tettél…Mi mindig csak újon kapunk, s mindenbe bele ununk, mint
a gyermekek. Ne feledd…az Aestheticai
Bévezetést.
K > Toldynak és Bajzának, 1827…Kedves nekem azt
látni, hogy Ti, kiket én annyira szeretek, együtt laktok. Januáriusban tehát
együtt szorítlak szívemhez…Szallusztot két
fordításban adom…30 esztendei dolgozásom érdemli, hogy fantáziám
tellyesedjék…Éljetek szerencsésen.
Toldy > K, 1827. 11. 16…A Bártfayhoz küldött nyaláb
régen kezemnél van, mely nekem is, Szemerének is igen kedves
volt…Trattner emberei most felette el vannak foglalva s így munkád hat
hét előtt nehezen megy sajtó alá; de amennyire tőlem
függ, sürgetni fogom…méltóztassál munkáidnak ide mellékelt catalogusát
általnézni s pótolgatni. Mihelyt ez meglesz, azonnal el fogom küldeni a Tégedet
illető czikkelyt…Kisfaludy és Bajza tisztelnek.
Amaz Aurórával kedveskedik; én azt Bártfaynál fogom letenni…Bajza Pesten van most s vedlem egy házban! Ami kimondhatatlanul boldoggá
tesz.
K > Toldynak, 1827. 11. 23…Elvégzém
Episztolámat…Ma tettem rajta az általad kívánt toldást…arra kérlek,
hogy küldd meg Bártfainak. Ne fáradj
magad…Csinálj borítékot rá, s tedd postára;
vissza fogja küldeni…Restellem annyiszor leírni, mert magamnak is be kell
írnom még…
Toldy
válaszlevelében dicséri a Kornishoz írt episztolát…Gergye/
1998/ idézi a KazLev 20. 411. oldaláról: K > Toldynak…Kornishoz nem
azért írtam Alexandrinekben, hogy ő inkább kedveli azt, mint a jambust vagy a
hexametert, hanem azért, hogy amit neki mondok, azok is kedvelhessék, akik
Alexandrinokat szeretnek.
Gróf
Kornis Mihályhoz
Hijába
omlanak, barátom könnyeid
Atyád
nem hozhatják vissza nyögéseid
Ércz
sarkai a vad Halál kapujának
Soha
nem nyílnak meg halandó jajának…
K > Fáy Andrásnak,
1828. 11. 25…Toldy nekem utosó postával
megküldé Richter által lithographolt profil képemet. Azon képemen kívül, melyet
Richter Kreutzinger után legelébb feste…tartom
minden képeim közt a legjobbnak…Toldy ajándéka, s annak tudása, hogy
képem lithographolva van, nékem igen kedves volt…
A 24. kötet KazLev-ből
4628.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pest, május 20. 1826.
….A munka czíme elődbe fogja rajzolni a szándék mivoltát. Azt
így állapítottam meg: »Handbuch der
Ungrischen Poesie, oder historisch-kritische Darstellung derselben nach
ihren Epochen, mit einer Auswahl interessanter Stücke aus den klassischen
Dichtern der Magyaren, nebst Nachrichten von den Verfassern und ihren
Werken.« Két kötet lesz. Németűl azért írom, hogy a köztünk élő németeket
is serkentsem a magyar literatúra megismerésére, úgy nagyobb házainkat, melyek
az egészen magyar könyvet talán nem is olvasnák! s
hogy végre a külföldön is terjedjen a magyar literatúra híre…. egyes
pontokra néve kérem közléseidet. Ráday verseit, biographiai dátumokat Rádayról,
Bessenyei Györgyről, Szentjóbiról, Kis Jánosról, Berzsenyiről. De a mi legfőbb!
méltóztassál Magadról mindent …..Értesíts, mit
és mennyit legyen szabad ezekről mondanom. Nem sokára megküldöm a nyomtatott
programmát.
4665.
Kazinczy — Toldy Ferencznek.
Aug. 11d. 1826.
…A’ hirdetéssel
mind azt fogom tenni, a’ mit a’ dolog fontossága és a’ te
megbecsűlhetetlen barátságod érdemel, kíván, parancsol. Mit nyerek vele, nem
merem mondani magamnak, mert ez a’ táj nem örömest veszen könyvet,
’s képzelhet’d, minek tekinti a’ Verset; az itt nem
Mesterség, hanem kedves játék, enyelgés. Nem elég; azt vedd még hozzá, hogy ez német könyv, ’s magyarból fordítva.
De nem ijesztelek-el előre; csak arra kérlek, hogy ha reményed megcsalna, ne
vedd azt hidegségnek, ’s ne engem vádolj; hanem az időt. A’
Mesterség és annak szeretete nem profánus portéka…
…
Minekelőtte a’ nyomtatást elkezdeted, kérlek, ’s igen nagyon
kérlek, tudassd velem, melly darabjaimat van szándékod felvenni…. Tovább arra kérlek, hogy a’ mit rólam mondatok, engedjétek látnom…
4687.
Zádor György — Kazinczynak. Buda (Horváth utsza No. 329) Sept. 18d. 1826.
….Schedel társamhoz írott
utóbbi egyik levelében kivánságát méltóztatott jelenteni, Gyűjteményünkbe
iktatandó darabjainak közlésök iránt; a’ jelentett társam még a’
mult holnap’ utóján felutazván Pozsonyba, nem tudom, mennyiben
teljesítette a’ Tekintetes Ur’ parancsát: ’s noha ő vele
a’ felveendő egyes darabok felől még nem értekeztem, kivánom azon
daraboknak feljegyzését közleni, mellyekkel a’ Tekintetes Ur’ jeles dolgozásaiból Kézikönyvünket díszesíteni
óhajtanám…. /jó sok, néhányat elhagytam B. G. /
Az Erdő (Erd. Múz. I. Füzet.
Sírj szabadon! Nálam nem kémleli etc.
Könyörgés (Ugyanott).
Adj örömet
’s adj bajt mellé etc.
Corregionak Ió-jára (Ugy.
Elvesztem ’s oh lyányka tebenned etc.
Az Özvegy (Ugy. IV. füzet
…..
4723.
Toldy Ferencz — Kazinczynak. Pest,
jan. 5. 1827.
…Kézikönyvünknek
csak az első kötete fog a József-napi vásárra kijönni, s az
Veled fog bevégződni. Azért hadd kérjem újra biographiádat! Nem akarok a
folyamból meríteni, midőn a forráshoz járulhatok! S a czikkely Veled láttatva
lesz, s törölhetsz és változtathatsz benne kényed szerint. Azért ne vond meg
tőlem bizodalmas közlésedet!...
4815.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pest, augustus 11. 1827.
…. Kézikönyvem
I. kötete tehát még e hónapban kijő. Neheztelni fogsz. Bugaczi Csárdád a
Hebe szerint van, mert Stettner, elmenvén, kézirataidat magánál tartotta. Most
itt volt, átadta — post festa —; s íme látom a hibát. (Ma ismét
elment St. Tisztel). A legújabb Minervát olvastam, de fájdalom! későn; mind a két Ráday rég ki van már nyomtatva, s így
dolgozataidat nem használhattam. De fogom a II. kötet Nachtragjaiban; ott a Zrínyit illetőket, s ha kivánod, a Csárda váriánsait is.
Köszönöm a Batsányi és Szentjóbiról közölteket. Mind a
kettő ki volt már nyomtatva; szerencsére, a mik B—ról kimondhatók voltak,
az Erd. Muz. után elmondtam; Sz-Jóbi felől Horvát Istvántól kaptam hiteles
tudósításokat, melyek a tieiddel tökéletesen egyeznek. Batsányi minden módon ki
igyekezett fürkészni ki legyen Toldy — mert csakugyan nem tudta, Trattner
el levén általam tiltva a felfedezéstől — s meg is tudta —
Kisfaludy Sándortól.
…. a Handbuch költségei jóval meghaladják a 2000 ftot;
praenumeránsaim száma említést sem érdemel: ha Batsányi munkámnak vesztett
hírét költi, szegénynyé tesz. Mondd, tisztelt férfi, érdemlek-e gáncsot,
érdemel-e ifjuságom, nem menteget-e veszteségem, ha ily embert nem kímélek?...
4826.
Toldy Ferencz — Kazinczynak. Pest, aug. 25. 1827.
Íme a
kézikönyv első kötete. Fogadd
nyájasan, kegyes Mesterem és Barátom! nem csak, de
vedd egyszersmind pártfogásod alá is. Gyorsan készült munka ugyan, de sok esztendei stúdiumok gyümölcse. Félek
hogy folyóirásinkban ócsárolják, s ez által megakasztják keletét. Méltóztassál
tehát a Minervában másokat megelőzni, és jelentsd ajánlva, habár csak tíz
sorral is. Soha sem vetemedtem volna ily kérésre; de a munka egy pár ezerbe
kerül, ’s nem akarnám az atyámat károsítani, ki oly szívesen segített….
4829.
Kazinczy — Toldy Ferencznek.
Ujhely Aug. 29d. 1827.
….küldöm Recensiómat
Ellingernek. Imhol az:
KÖNYVBÍRÁLÁS.
Handbuch etc. (valami a’ borítékra van nyomtatva.)
Gedruckt in Pesth bei Trattner, igen csínosan, sűrűen, de szép és egészen új
betűkkel.
Ez a’ czím, mellyet a’ Munka borítékjára
nyomtattata a’ tudós Kiadó, minthogy a’ Nyomtató késedelme miatt az
igazi Czím, az Előbeszéd, és a’ Bévezetés, a’ Pesti vásárra meg nem
jelenhetének, és mind ezek csak a’ Második Kötettel fognak kiadathatni.
Recensens nem bocsátkeozik-ki itt a’ Munka szoros megítélésére; annak
ideje akkor lesz, midőn a’ II. K. is megjelenend;
de siet ennek elkészülését mind azokkal tudatni, kik a’ Poesist nem
egyedűl abban keresik ’s találják, hogy a’ beszéd rímekre vagy
lábakra szedessék. Most legyen elég elmondanunk, hogy a’ Könyvben mit találnak.
Lap. 3. Alterth. der. ungr. Poesie oder Zeitr. etc.
etc. és ez megyen a’ 14d. lapig. Ez áll négy énekből: 1. Hymnus
Szent-Lászlóra. Ugy látszik, ezt éneklé a’ Magy. Anyaszentegyház már 1195., midőn a’ nagy Király a’ szentek közzé
iratott, de eggy későbbi, nekünk igen régi megigazítás után. 2. A’ Révai
által is közlött Eml. Régiekről … 3. Házasok
Éneke eggy 1503. esztendőbeli Kézírat után. 4. Feddő ének; amaz a’
Mátyás, ez a’ II. Ulászló vagy II. Lajos idejéből. Tiszteletes régiségek,
’s a’ legelső 4 sorú strophákban, de rím nélkül!
Lap 15—22. Tinódi Sebestyén
Lap 23—31. Gróf Balassa Bálint.
(és így mind végig a’ könyvön).
Minden Költő felvett darabjai előtt annak Életírása
áll, nagy gonddal gyűjtött, figyelmet
érdemlő, és mind eddig vagy épen nem, vagy hibásan ismért
tudósításokkal. A’ szerző szabadon hallatja ítéletét, de a’ mint
igaz ítélőhöz illik, hízelkedés és személyes idegenség nélkül. Ezen elsőbb
Kötetében, a’ mennyire az elkészűlhetett, csak a’ Versezeteket
adja, nem vetvén-meg a’ fordításokat is, hol a’ Költőt legalább
Nyelve ’s Technikája jegyzi-ki. A’ mi az Olvasót mind a’
Költővel, mind a’ Költéssel hozza szorosbb ismeretségbe, az a’
második Kötetben fog jönni.
Ha valaha jelent meg Könyv közöttünk, mellyen
Olvasóink, kiknek száma még mindég igen kicsiny, kapva kaptak, úgy e’
szerencsét ennek óhajtjuk. Aestheticai leczkézések még senkit sem tevének
Poetává, de jaj annak a’ ki Verseket e’ leczkézések’ értése,
’s a’ legméltóbb példányok’ ismérete, gondos összehasonlítása
nélkül írogat. ’s a’ Munka nem egyedűl azoknak kívánja részvéteket,
a’ kik verseket írnak, hanem mind az azokét, a’ kik látni akarják,
mint emelkedék nálunk Nyelv és Mesterség az alsóbb polczokról a’
fenntebbekre, hogy végre azon Nemzetek’ sorában, mellyeknek a’
környülállások korábban engedék-meg a’ kifejlést, magához méltólag
állhat-meg, ’s az idegeneknek is magára vonhatja figyelmét. A’
4893.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Pest, jan 21. 1828.
Küldöm ezennel Tek. Úr! Kézikönyvem második kötetének első ívét. Nagy örömemre lészen, ha
javallásodat valamennyire meg fogom nyerhetni….
a Tud. Gy. januáriusi füzetében jelenik meg Pályád Emlékezete, s ki az ilyeket
kimerítőleg szereti, ott mindent meglel. A minuszokkal teli sorok a censor
kegyetlen kezének nyomdoki…
5072.
Toldy Ferencz — Kazinczynak.
Berlín, Deczember’ 8. 1829.
…a’ legszebb napok Weimárban vártak rám, hol Gőthe udvariasan (in bona signif.) fogadott, ’s félórát hagya
magánál töltenem. Álltam a’ nagyherczeg’ és Schiller’
sírjoknál, úgy a’ Herderén ’s a’ Schiller és Wieland’
házaik’ küszöbjein…
… Würzburgban (mint egyebütt is igyekeztem a’ Handbuch által Literaturánkra figyelmet
fordítani) az Universitás’ egyik professzorának Handbuchot adtam, hogy
a’ philos. és orvosi társaságnak (melly, elsőbb czímjénél fogva a’
széptudományokra is kiterjeszkedik), benyújtsa…
Antikvárium,
árverés
/Wallaszky, Pápay,
Toldy/
Tétel 353: Wallaszky,
(Pál) Paulus: Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis
regni ad nostra usque tempora delineatus a --
Budae, 1808. Typis Regiae Univ. Hung. (8)+XX+586+ +(40)p. Bővített második kiadás. Korabeli papírkötésben. Poss.: Dr. Kozocsa Sándor könyvjegyével.
|
kikiáltási ár: |
10 000 HUF |
|
aukció időpontja: |
2006. 11. 24. 17: 00 CET |
|
aukció helyszíne: |
ECE City Center, 1051, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky
út 12. |
lot 336: WALLASZKY (Pál) Paullo
Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria ab initiis regni ad nostra usque
tempora delineatus.
Posonii
rt Lipsiae 1785. Loewe. 20 sztl. lev. 326. Első kiad. A címlapon s a könyvben
beszedett könyvdíszekkel. Az előzéklapon korabeli ajándékozási sorokkal; a
címlapon korabeli tulajdonosi bejegyzéssel és bélyegzéssel. Korabeli
félpergamen-kötésben, gerincén címkével.
|
starting
price: |
10
000 HUF |
|
date
of the auction: |
24.05.2001. Thursday 17:00 CEST |
MÉG CSAK 1000.- Ft
Szerző:Wallaszky Pál (1742-1824)
Cím:Conspectus republicae litterariae in Hungarie ab initiis regni ad nostra usque tempore delineatus / Paullo WallaszkyDátum:1808Megjelenés:Budae : [S.n.],Terjedelem:586 p. Ár:1000 Ft Találatok máshol:
Hozzászólás:Olvasói vélemény
Kosárban:
Borda
Antikvárium ::Könyv adatlap
|
Budae,
1808, Typ. Regiae Vniversitatis Hvngaricae. [8], XX, 586 [r.584], [40] p. |
|
|
|
|
Külföldön is kelendő Wallaszky:
Lot 2076330
View Swann Galleries, Inc.
next
auction.
Wallaszky Pál: De
bibliothecis quibusdam veterum memorabilibus , oratio
Inauguralis Bibliothecae Senioratus Ev. Gömöriensis, dicata honori Illustr.
Domini Leopoldi a Comitibus Andrássy de Szent-Király et Krasznahorka etc. dicta
die 26. Junii 1816. in
splendissima Panegy.
Kassa. 1816. Typis
Stephani Ellinger. 57 p. paperbinding. Hungarian language.
size: 25x20 cm.
Horvát István a Tudományos Gyűjtemény 1817.
X.
Toldy,
Franz [Ferenc]: Handbuch der ungarischen Poesie [I–II. kötet]