Kazinczy Ferenc és Dessewffy József levelezése

II., III. rész

Dessewffy   

/ 1771 febr. – 1843. máj./

2010. október. 4.

Javított változat

Az 1864-es kiadás címlapja

Tartalom

Bevezetés

Dessewffyről

Levelek, II., III. kötet

Néhány levél az I. kötetből

Dessewffy a hálón

Bártfai levelek

Dessewffy könyvei, költeményei, folyóirata

Dessewffy és a tübingai pályakérdés

Dukai Takách Judit

Dessewffy birtokok: Tiszavasvári

Aspasia, Felső Magyarországi Minerva

Dessewffy levele Vay Miklós tábornokhoz

Bevezetés

Ez a fejezet a h 08 – 45. jelű, Kazinczy-Dessewffy levelezése című összeállítás folytatása. A levelek száma és idő-terjedelme tekintetében Dessewffy Kazinczy első számú levelezői közé tartozik. Kazinczy Gábor 1860-ban három kötetben, kettejüktől 336 levelet tesz közzé. Az 1815 – 1831 között írt levelek olvashatók itt, időrendben, zömmel a Váczy-féle számozás szerint. Kazinczy válaszleveleit nagyrészt közlöm. Az elhagyott leveleket esetenként jelzem. A leveleket rövidítettem, a helyesírást – nem mindenütt – a maihoz igazuítottam. A leveleket kiegészítő szövegek Dessewffyre összpontosítanak. Kettőjük levelei közé néhány Dessewffyre vonatkozó levelet is beillesztettünk.

Miről szólnak Kazinczy levelei? Állandó pénzzavarai. Családi ügyei, perei. Gyerekei, azok oktatói, a klavirmester. Aggodalma, hogy gyerekeit fel tudja-e nevelni. Sallustius és Erdélyi levelek. Gazdálkodása, lovai, fogata. Újabb sztorik. Dessewffy dicsérete.

Dessewffy levelei? Egri útja során akasztott embereket lát: „az égi madarak már dolgoztak rajtok” /3002/. Ugyanebből a levélből kiderül, hogy Mme Staēl Németországról írt könyvét ismeri. Beszámol gyakori könyvvásárlásairól. Rosszullétét nyakára rakatott piócákkal igyekszik enyhíteni /3107/. Barczafalvi Dávid professzor hozzá fordul az örökmozgó kisérleteinek támogatása ügyében. A művelt főúr tudja, hogy energia-befektetés nélkül mozgást kelteni lehetetlen. Verseiből is válogattunk /3245, 3670/. Szellemesen idéz 12 előkelőséget, akik megmagyarázzák: miért nem támogatják a miskolci theátrum létesítését /3378./. Nagyszámú Dessewffyvel foglalkozó szöveg található a hálón. Ezekből is válogattunk.

Dessewffyről /és Kazinczyról/

Kazinczy Vitkovicshoz

…De ím nyílik ajtóm, s a cseléd jelenti,
Hogy Pipszem érkezik; nem lél szobát,
S vendégem lenni vágy. "Ez kelle!" mondám;
"Hadd jőjön; ő most kétszerest Apollóm!
Ismeri az úr Dessewffyt? Ő Virágnak
Dühödt barátja, s érte botra kél.
Tréfálni a gróffal..." "Gro-óf?" "De gróf! s barátiért
Botot nem kímél. Jó lesz elszelelni."
Az én emberkém kapja verseit,
S szalad, s ajtóban Pipszembe botlik.
Sikoltva megy a grádicsnak s lefordúl.
Tolvajnak véli minden; öklözik,
Rugják, ütik, verik. De ő kiált:
"Köztünk lett! köztünk nőtt! köztünk maradt meg!"…

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak, 60. születrésnapjára 

Édes szíves Ferentzem! Megrázott utolsó leveled. Mitsoda? hat tizedet éltél le már? Be sok! ha sorsodat tekintem, be kevés, ha kivánságomat. – Hijába készűlsz a’ halálra.

Hatszor tíz őszt, érdem ’s üldöztetés között

     Bús gondal fáradtan á’t élte barátom,

Minden idő pertzed nékünk gyümöltsözött,

Minden óra téged uj díszbe öltözött,

     Halhatatlan! könynyen sírnak indúlsz, látom….

* * *

Dessewffy József gr. (tarkői és cserneki) gr. Dessewffy István és Vécsey Anna Mária csillagkeresztes hölgy fia, szül. Krizsánban Sáros vmegye 1771 febr. 13., megh. 1843 máj. 1. Koppi Károly nevelője vezetése alatt Kassán, majd Kolozsváron s Pesten tanult, hol a klasszikai irodalmat s bölcseletet már középiskolai pályáján, s méginkább a pesti egyetemen megkedvelte, oly kitünő tanárokat hallgatva nagy lelkesedéssel, mint Zimányi, Dugonich, Mitterpacher, Cornides, Schönwiesner s említett nevelője. A jogtudományokat Kassán végezte be…Eleinte hivatalos pályára lépett s Fiuméban szolgált, mint tiszteletbeli fogalmazó, de nem érezvén magában hivatást a mondott pályára, csakhamar elhagyta azt, s 1793. beutazta Olaszországot s a művészetek hazájából gazdag művészeti ismereteket s tisztult, nemes izlést hozott haza. 1795. a szabolcsi fölkelő seregnél kapitányi rangot viselt…majd szolgálja megyéjét s hazáját. Ennek folytán 1802. Sáros vmegyét s 1805. és 1807. Zemplén vmegyét, 1811. és 1825. ismét Szabolcs vmegyét képviselte az országgyüléseken, nemzeti és felvilágosodott szellemben. Az 1807-iki budai országgyülésen tollvivő is volt, …folyvást barátkozott tudósokkal és költőkkel, kik közül leginkább Kazinczy Ferenchez volt füzve. A m. akadémia alapítása alkalmával, melynek alaprajza kidolgozásában ő is részt vett, ennek igazgatóságába vétetett fel, a megalakult akadémia pedig már első nagy gyülésén, 1831. tiszteleti tagjává választotta, mely állásában folyvást buzgó részt vett a fiatal intézet ügyeiben s gyüléseiben. A folyóiratokban megjelent nagyszámu politikai s tudományos cikkein, szellemes, de alak s nyelv tekintetében igen gyarló versein, s az Akadémiai Évkönyvekben megjelent beszédein kivül, nagyobb munkái: Bártfai levelek, irta Döbrentei Gáborhoz Erdélybe gr. D. J. 1817-1818. S.-patak. Hitel cimü munka taglalatja, Kassa 1830., melyben gróf Széchenyi István reform-eszméit megtámadta…A Felső-magyarországi Minerva alapításában főrésze volt, tűzhelyet akart állítani a nemzeti irodalomnak Felső-Magyarországban, kedvenc városában Kassán: A szerkesztést titkára, Dulházy Mihály vezette s ő maga irt bele verseket, történelmi, nyelvészeti, gazdászati cikkeket, a tudás igen sokféle ágából, valamint az Orpheusba, Erdélyi Muzeumba, a Tud. gyüjteménybe, a szépirodalmi akkori zsebkönyvekbe s folyóiratokba is. Irodalmi munkái közt legsikerültebbek életrajzai s emlékbeszédei (Sándor Leopold nádor, g. Hadik András fővezér életrajzai, Kazinczy életrajza az Arpádiában; akadémiai emlékbeszédek báró Berzeviczy Vince s gróf Illésházy István felett) s igen eszmedus, tartalmas, szellemes levelei, különösen Kazinczy Ferenccel. Irodalmi hagyományait, gazdag levelezését e rokonlelkü barátjával 1793-tól 1831-ig Kazinczy Gábor adta ki Pesten, 3 kötetben, 1860-64. Ugyancsak munkáiból 3 kötetet (Levelek 1812-43). Sajtó alá rendezte s jegyzetekkel kisérte Ferenczy József Pest 1888. E levelek maradandó emléket emelnek a nemes lelkületü s izléses, szellemdús, hazáját s nemzetét mindig hiven szerető főurnak. Az akadémia 1844-iki közülésén br. Eötvös József tartott szép emlékbeszédet a társaságnak ez egyik legszeretetreméltóbb tagja felett.

----

B. Eötvös József: Emlékbeszéd gr. Dessewffy József felett, 1844. dec. 26

Mély fájdalommal lépek e helyre…Dessewffy régi családnak ivadéka. Oly házban nevelkedve, hol nyolc éves koráig idegen nyelv nem hangzott ajkairól. Később Kopy által azon klasszikus tanulmányokra oktatva, melyek még agg napjaiban élte fő gyönyöreit képezték…ki irodalmunk történetét ismeri, nem fogja tagadni, hogy a nemes ízlés, mely Dessewffy minden műveit jellemzi irodalmunkra oly hatást gyakorolt, melynél nagyobbat Kazinczynak munkásságán kívül hazai íróink között talán senkinek nem köszönhetünk…1802-től fogva 1830-ig azon kevesek közt találjuk őt, kik a törvényhozás és a megye körében nemzetünk jogai s hazánk függetlensége mellett küzdöttek…Ki felejtheti szavának szelíd hangját, melyben a múltnak emlékeit vagy a jövő reményét, baráti tanácsokat, vigasztalást vagy meleg részvétet, de soha egy keserű szót, soha semmit nem hallottunk, mi érzelmeinket sértené…

Eötvös: Emlék-és ünnepi beszédek, Ráth Mór, Bp. 1893.

Ferenczy József: Gróf Dessewffy József életrajza. Bp., 1897. Nagy Sándor ny. 142 p. Kiadói aranyozott vászonkötésben. 19,4 cm. Kikiáltási ár 3000.- HUF 2010. 04.

* * *

/Több Dessewffy-vers olvasható a h 08 – 32 fejezetben/

Kazinczy - Dessewffy levelei

Gróf Dessewffy József bizalmas levelezése Kazinczy Ferenczczel Pest, 1860—1864. Szerk: Kazinczy Gábor Kiadó: Heckenast Gusztáv. Az eredeti a New York-i Közkönyvtárból származik Digitalizálva: 2008. ápr. 15.

*  *  * 

I.  kötet        1. –   109. levél     1793  -  1815; olvasható a h 08 – 45. fejezetben

II. kötet    110.  –  215. levél     1815  -  1820

III. kötet   216.  -  336. levél     1820  -  1831

A Kazinczy Gábor-féle kiadás digitalizálása elég rossz minőségű, így onnan csak néhány levelet vettem át. A többi a Váczy-kötetek CD-jéről származik.

II. kötet

1815  -  1820

2943.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 13d. 1815.

…Már akkor írtam, hogy Sándor Császárt láttam, nem még akkor a’ többit. Gróf Eszterházy Jósef parancsolt velem, hogy ebédeljek nála a’ Praterben a’ jövõ vasárnap, majd olly helyre állít, a’ hol az elúnásig fogom láthatni mindenikét. ..

Gróf Eszterházi Jóseftõl az Erdélyi Cancelláriushoz mentem. Ezt még schlafrokkban találtam; megkövettem, hogy korán jövök, a’ Kalvin templomába akarok menni, hogy láthassam a’ Prussziai királyt, ki, hihetõ, ott ma meg fog jelenni. A’ 77 esztendõs Teleki velem Heyne felõl beszéllt. Végre a’ Világ Megszabadítóji hozódtak elõ, ’s ekkor a’ Cancell. felõlők nekem igen szép képet ada, nevezetesen a’ Würtembergi Király felõl azt mondá, hogy az a’ Congresszhez beadott nótákat önn maga diktálta. — A’ Cleynmann templomába menni akarván, kérdém az Egyházfit, ha itt lesz-e a’ király…Bementem. Egyszer jõ két csillagos mellyû ember, sötétzöld (vagy talán kék) kaputban, veres hajtókával, sok Achselschnurral, szeme elébe tartja a’ 3 szegû kalapot, melly fehér tollal volt megprémezve, ’s imádkozik, ’s leül. / Az ülésrend RAJZ-a/ Az egyik a’ d betû székébe ült…

Kijöttem a’ templomból. A’ ház előtt meglátám a’ két fekete lovú Udvari szekeret, mely a’ királyt hozta. Visszamentem a’ grádicshoz. Wie lange bleibt der König hier? — Über eine Stunde, denn heute ist Kinderconfirmation, und der König hat alle religiöse Akte ungemein gern. — Eh, mondám, menjünk az Udvari Kápolnába, ott függ a’ Füger sz. Jánosa ’s a’ Maurer sz. Katalinja, ott a’ theáteri Orchester, ’s így fülem ’s szemem többet lel itt, mint a’ Cleynmann

sovány predikátziójában…Luther templomába mentem a’ Dán Királyt nézni.

Ez nem lehet sehr religiöser Herr, mert õ a’ templom alatt inkább csak a’ mi Urunkat kísérte a’ Práterbe, megtekínteni a’ Cseh Landwehrt…Innen a’ Burgba mentem. Látom hogy a Schweitzerhofon egy hatlovas hintó áll, ’s hogy oda csoportoz a’ Bécsi szájtátó csürhe nép. Ezek köztt nekem is szabad azt tennem. Imhol jön a’ Prussziai felség, felül, ’s rettenetes hideg alázatossággal mindennek köszönget, — de fagyosan. Magam is jéggé váltam. Soha sem sorvadtam még inkább összve valamelly ábrázat látására. Azonban õ igen derék ember lehet. Bal kézre igen púderes hajjal egy veres ruhás Ur ült-fel, elől pedig egy csillagos mellyû ember. — Azután tudám meg, hogy a’ veres ruha a’ Dán Királyon volt. Láttam őt több ízben is; de Wilhelm nekem az maradt, aki első pillantásra volt.

Innen amidõn a’ Kohlmarkt felé akarék menni, reám bukkana concipista Bajzáth Urnak felesége és leánya. Ez önmagától, és nem az én kérdésemre, magyarázgatá, melly szobában lakik a’ minden Oroszok Császárja, ’s ezt veté mellé: Láttad e már a’ kis Napoleont, Uram? — Nem, felelék. — Menj hát amoda a’ hol az a’ sok nép áll. Mingyárt kinyitja ablakait, mert 11-kor változik a’ strázsa. Oda mentem. A’ kis gyermek egy éltes Asszonnyal ûlt egy ablakban…

…az Akademie der bildend. Künstében sokszor voltam, ’s itt a’ Bibliothecában végig forgattam a’ Museum Napoleon XVI Köteteit és Raphaelnek némelly munkáját…Az Augustiniánusok Templomában francziáúl mondám a’ feleségemnek, hogy ott fogjuk látni az Albertné Mausolját, melyet a’ gyermek rézbõl ismér; lássuk, reá ismer e. Megállánk ott; a’ gyermek csudálkozék, ’s felkiált: Mama, ez Chrisztína. — De hadd fecsegjem-el, mint járék vele az Udv.

theáterben, Május 6-dikán. Én, Loyan és Eugenie oda mentünk. A’ Császár lózsija alatt a’ parterrel en niveau áll két lózsi. Mi ehhez jutánk úgy, hogy az én jobb karom a’ parterre második sorában, az alsó lózsi rekeszéhez ért. A’ gyermek közttem és Loyan köztt ûlt. Így nem jól látott az elõttünk ûlõk fejei miatt, ’s jobbomhoz kéredzett. Üres levén a 2-dik Lózsi, felállítám székemre, mert így senkinem nem volt alkalmatlan. Az elsõ lózsiba két Úr jöve-be; az

eggyiknek frakkján mind a’ két mellyrészén csillag vala felvarrva, a’ másik Überrockban volt, ’s így nem tudhatom, volt e csillaga. Ez a’ két Úr megilletõdéssel nézte grouppunkat, hogy a’ gyermek baljával általfogta az

atyja’ nyakát, jobbjával pedig homlokán a’ hajjal játszott, és hogy a’ játékot falta szemeivel és füleivel, ’s velem mindég beszéllt. A’ két Úr azt kérdé egymástól, melly nyelven szóll a’ gyermek. Én ezt értettem. — Eugenie elfelejté magát, ’s a’ két Úr párnájára tette kezét. Én lopva megfogtam ujait, ’s leloptam a’ párnázatról. Az egyik Úr meghajtá nekem magát…

Szállásom a’ Salesius Szent Ferencz Szûzeinek Klastromjokban volt; mert ezeknek két udvarok van; az egyik a’ Szûzeké, a’ másik a’ Plébánusé, kertészé, majorosé. Itt két kiadni való szállás van. Egy partie öt szobából áll; én itt valék. Emigráns Generális Gróf Bussy is itt vala a’ másik szállásban. April 26d. reggel midõn öltözénk, nyílik az ajtó, ’s bejõ Bussyné, szül. B. Lusinszky Asszony. —

Uraim, a’ férjem ebédre hív mára, minthogy tegnap érkeztetek, és így még nem tehettetek rendelést fõzetésrõl…

Gyõrhöz közelítvén, nagy vágyás szálla-meg Tétre mennem, hogy Horvát Andrást, a’ Plebánust láthassam, mert ezt nagy lelkû Irónak mutatja Zircze. Innen Pápára, ’s Zirczre fogtam volna venni útamat, itt az Apátot Dréta Antalt látni, ott pedig Pápay Sámuelt; de rettegtem Takácsot, a’ ki czimborákat csinál ellenem. Azonban jónak láttam elaltatni eszemet, ’s csak szívemet követni, ’s Máj. 8dikán Téten valék, ’s Takácsnál háltam. Csakhamar elvezete a’ Plébánushoz, ’s ez vacsorára kísért Takácshoz. Szint olly szeretetre méltó ember mint amely lelkes Iró. Pápay és Dréta nem valának Pápán és Zirczen, ’s így jónak láttam visszatérni Gyõrbe. Téten útam azon ház elõtt vive el, ahol Kisfaludi született, mert õ itt születék, és nem Kámon, a’ mint eddig hittem volt. Atyja még most is itt él. De nekem ez a’ sövénnyel bekerített, csátés fedelû ház tiszteletesbb mint Gödölõ…

17—20. Máj. Törtelen múlaték a’ Vida és Helmeczi társaságában. 20—24dikig Györgyén B. Prónay Simonnál, 25. Jász Berényben, 27—30dikig Zsolczán. Itt a’ Generál és én sokat perlénk a’ Neologizmus dolgában, de abba hagytam, mert a’ Generál minden tudománya ’s sok tapasztalásai mellett nem az a’ ki okaimnak helyt adhasson. — Ez vala históriája utazásomnak…

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (a Török Birodalom kivételével) részt vett. Célja Európának a napóleoni háborúk utáni rendezése volt…Részt vettek többek között:

Ausztria - I. Ferenc és Metternich herceg; I. Sándor cár; Poroszország - III. Frigyes Vilmos ; Franciaország - Charles Maurice de Talleyrand-Périgord miniszterelnök Wikip

2944.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 15d. 1815.

…Amint egy nap az Akadémie der bildenden Künstébõl kijönnék, meglátok általellenben az Akadémiával egy pompás palotát, és elõtte egy czifra kapust. Éppen mellette mentem-el egy Faragóval, ’s kérdém a’ kapust: Wer wohnt hier? — Fürst Talleyrand, felele. Megszeppentem, mert csak ezt tudakozni is gyanús lehetett volna valamely sekrestyés ember fülének, ’s minden szó nélkül tovább menék. Ebbõl áll az egész dolog.

Ajánlom a’ Trattnerhez, Dónátnéhoz szóló leveleimet, ’s még egyszer kérlek, festettessd magadat, ’s ha lehet Keutzingerrel Bécsben….Gerstnerné igen szépen

metsz pecséteket, ’s talán magadnak is lesz szükséged reá. Adreszem után könnyen reá találsz házára. Ha a’ 20 f. elég nem lész, kérlek pótold-ki…Tudassd szállásodat vele, ’s oda viszi. Batsányiné azt beszélé Udv. Agens Vitéznek, hogy férjének nagy reménye van a’ hazajövetelre. Botlását, vétkét, ha nem tudom mennyi hûség és szolgálat által tette is jóvá, neki bátorságot nem igen igér. Ennek képét most metszette Füger után John; de alig lehet reá ismerni; annyira van idealizálva. Élj szerencsésen, barátom! Utad legyen hasznos és gyönyörrel rakott

2949.

Gr. Dessewffy Józsefné — Kazinczynak. Szent Mihály, le 28. de Juillet, 1815.

A levél tartalma: Férje csak aug 20 után érkezik vissza. Kérdezi, mi legyen a férjének küldött csomaggal. Embere nincs, akit küldeni tudna. Reméli, talál megoldást és várja rendelkezését. Üdvözli nejét: Sztártay Eleonora. G.

Monsieur! Je suis beien fachée, de devoir Vous annoncer, que Vos paquets pour Pest, que vous avéz envoiés à mon Mari, sont arrivés trop tard. Pips est parti le 18, et vos ordres ne me parvinrent, qu’avant hier par notre Juif d’Olysó, où ils étaient depuis quelques jours. Si Vous les aviéz envoiés directement ici, où nous passerons tout l’été et l’automne, mon Mari les eut reçus, et eut pu finir tout selon vos Désirs. Maintenant je Volus prie, Monsieur, de me mander, ce que Vous voulés que je fasse avec vos paquets, je me ferais un plaisir extrême de Vous servir, mais je ne le puis en cette occasion, ne sachant aucune personne sûre pour Pest, ou Vienne. Je crois que Vous trouveriez plus facilement une occasion, il serait donc mieux, de les faire chercher par un homme de confiance, chaque retard pouvant Vous être désagréable ou nuisible. En tout cas, j’attends Vos ordres, et Vous prie, Monsieur, d’être convaincû, que je suis bien mortifiée, de ne pouvoir Vous prouver en cette occasion une petite partie de l’Estime parfaite, avec laquelle j’ai l’honneur d’être Votre trés. humble Servante

Eleonore Desöffy, née C. Sztáray mpr. Je Vous prie de faire mes Compliments a Mme Votre épouse. Mon Mari ne reviendra, que vers le 20 d’auguste, ou plus tard.

2970.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz. Mihályt 21. August. 1815

…kívánságod szerint portrétemet küldöm meg néked. Azt mondják, hogy lágy-finom az etset, és hogy a’ szemeim el vannak találva, de se az ajakam, se az állam, hogy szélesen festette artzomat, hogy nem elegendõ hoszszúkás, végtére, hogy kalmár képűvé tsinála, felette szépíteni akarván. Kagerling, ha nem hibázom (mert ha nem olasz név valamely festõé, nehezen tartom meg) vala képem írója, legnehezebben esett, hogy négy ízben és mindenkor másodfél óráig szinte csak reá kelle mérõn tekintenem; nem tudom, hogy hibázhatta el kedvetlenségemet ajakom körûl, és hogy rakhata oda mosolygást komojság helyébe, de a’ Képírók szabad emberek, és a’ mikor tettszik nékik, nevetettnek is bennünket

Ugyan mért van oly kevés nemes lelkû ember a’ Hazában, mint Te p. o. és Péchy Imre? Hogy hatalmazhatnak el a’ kis indulatotskák annyi egyébaránt jó fejû embereken? Örvendek tiszta szívembõl, hogy a’ politzia körme közé nem kerûltél, ezek vagy széttépik, vagy eldugják az embert. Hogy esik az, hogy minden politzia mellett annyi a’ Tolvaj, annyi a’ gazember, és hogy az emberséges embernek is annyira kell tartani amazoktól, mint magátúl a’ politziátúl? Vale deliciae meae. hív Jóskád mpr.

2971.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Aug. 23d. 1815.

Nagylelkû barátom, A’ sok esõ és az öszvetódult mezei munka annyira elfogtak, hogy ámbár a’ Mélt. Grófné levelét ezelõtt éppen tíz nap elõtt vevém — (mert Tokajból Tályára kerûl a’ levél és ott harmad vagy negyed nap óta múlat) — eddig nyalábomért nem küldhettem, de holnap bizonyosan fogott volna emberem érette indúlni, ha a’ te megelõzni mindég szeretõ jóságod az odaküldést szükségtelenné nem tette volna. ….Ha veled lehetnék, azt tudakoznám, mi lesz a’ világból? mit ígérnek a’ jobb fejek ott ahol jártál? Június

18-dika eldönté a’ sorsot az ellen a’ rettegett ember ellen, ’s adná Isten hogy a’ vérontásoknak, de nem csak a’vérontásoknak, hanem mind annak ami ennek hasonlója, vége lehetne. Én nem értem, amit az újságokból olvasok, csak azt értem hogy örvendek, hogy sem XVIII. Lajos, sem még inkább Napoleon nem vagyok, ’s Ferencz és Sándor és Wilhelm csak huszonnégy csendes óráig szeretnék lenni. Mit tuda annyira kapni Napoleon a’ koronán, holott látta, hogy a’ nép’ nagyjai a’ veres sipkán kaptak, azt én nem értem. Noha értem azt, hogy az a’ veres sipka elébb utóbb veres színbe keverte volna a’ hazát…

Nem régen hallám, hogy Te a’ Kalvinistákat üldözöd. Ez annyi mintha engem vádolnának, hogy én a’ Pápistákat, holott nekünk ez és az mind egy. Születés’ vétke, ha vétek, hogy ez nem amaz ’s az nem emez. De most’ a’ Vallás’ gyûlölsége ismét szokásba akarja magát ejteni, ’s Isten tudja, mit akar. Én soha

pártosa nem leszek, ha egymást fojtogatják is. A’ mi pereink’ folyása rettenetes…Én bohó! a’ ki 56-dik esztendõmben tanulom meg, hogy nem igaz az, hogy az igaznak, tisztának triumphálni kell! — Barátom, ha citálnak, fizess mingyárt. Úgy kevesebbet vesztesz…

2974.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Aug 25dikén Sz. Mihályon, 1815.

…Annak, hogy én a’ Reformátusok üldözője vagyok, nints jobb tanubizonysága annál, hogy 1 ½ esztendő alatt 150 köböl életnél többet osztogattattam ki Taxásaim közt, akik 24-et kivévén mind Reformátusok. Hogy a’ Sz. Mihályi Ekklézsiának, és oskoláknak, akiknek a’ nagy Apám idejében két Telek vala szánva, 4 egész Telket mérettettem ki. Hogy végtére azt a Fundust, amelyet az Uraság híre nélkül oskolának elfoglalt a’ Tanáts, még a’Religionális articulus előtt, az oskolánál meghagytam. Sz. Mihály, míg az egész Familiám bírta, árendába vala a’ Lakosoknál 6000 ftért esztendőnkint; ennek a’ Familiára nézve káros árendának senki se vette hasznát, egynehány elő kellőbb Lakosoknál, és némely közel lakó Vármegye Tisztjeinél. Az idők változtak, én nem vagyok olyan tehetős, mint a’ nagy Apám Gróf Dessewffy Sámuel, Sáros Vármegyének Fő Ispányja. Négy gyermekeim vannak…Nem akarván az jó olysói vizet, levegőt, szép berkeket és völgyeket elhagyni, Báró Vécsey Ferentzet, édes Anyám Testvérét, tevém helybéli Plenipotentiáriusomnak, azt gondolván, hogy a’ városi élet viszontagságainak emlékezete betsűltetni fogja vele unokája szívességét, és hogy a’ nyertt tiszteséges hajlékban, véréhez való szeretete, és talán háladatossága is, igazgattatni fogja tapasztalatlanságát. Az egész világ tsudálkozott rajtam, minden ember ótsárlott, de én jól érezvén, hogy ezen lépést inkább őmiatta, hogysem magam miatt tettem, nyúgott elmével valék, és nemes lelki esmérettel tsak nevettem azon embereknek fonák itéleteket, akik mindenben tsupán tsak önnön hasznokat vévén tzélyúl, azt más emberek javával ritkán szokták össze egyesíteni….. Ugyan gondolod-e, hogy meg nem köveznének, ha a’ Törvényen tsak egy tapotnyit is túl mennék, vagy túlmentem volna? Nints egy szó is ezen egész előadásban, amellyet legalább 10 okvetetlen példákkal nem tudnék bé bizonyítani. Ugyan nem esmernek engem azok, akik nem tudják, hogy a’ jó és nemes tzéljaimnak tett gátok erőmet, és tehetségemet tsak nevelik, és kettőztetik — győzedelmeskedni fogok akár mit tegyenek…

Nem üldözök semmi Vallást, legkevesebbet pedig a’ Tiédet, aki egyszersmind Taxásaim vallása, és a’ melly a’Philosophusi ember tekintetét jobban kiállja, mint akármelyik más a’ Keresztényi Vallások közűl, ámbár még ez is elég messze essen a’ centrumtól. Azt mondta pedig Istenben boldogúltt Lőrintz László, hogy mind egy, akár egy hüvelyknyire, akár egy arasznyira lőj a’ középponthoz, ha belé nem találtál. A’ Gyermekeim Informátora sem Pápista, de igen derék ember. Ugyan hittük volna-é valaha, vagy én, vagy nevelőm Koppy, hogy engemet a’Reformátusok üldözőjének hírleljenek? Azt meg kell vallanom, hogy köztetek in genere több vallásbéli tekinteteket tapasztalok, mint köztünk, de az természetes, non habetis perfecte aequalem nobiscum libertatem religioso-civilem, és így szükséges, hogy az elnyomattatásnak félelme politikából is buzgóságot szűljön nálatok, és bennetek….

U. I. Én is szereztem egy vén fejér német Kiss Asszonyt hat nap alatt Bétsbe próbára egy esztendőre Gouvernanténak. rosszul ejti a’ Frantzia szót, és talán itt Sz. Mihályon fogja jobban megtanulni ejteni, de egyébbaránt mint igen biztos személyt, nem Hertzegnék, nem Grófnék, hanem Nevelők és Nevelőnék dítsérték. Majd megválik 60 nap múlva. 7-ber elején várjuk.

3002.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. A. Olysón September 24dikén 1815.

Drága Kedves Barátom! Három Fõ Tárgya vala Bétsi utazásomnak, az egyik, hogy Nevelõ segéd Asszonyt hozzak Feleségemnek Virgíniámhoz; a’ másik, hogy egy vagy Férfiban vagy Asszonyban két talentomra találhassak, és hogy így ugyanazon egy személy mint a’ musikára, mint pedig a’rajzolásra taníthassa gyermekeimet, ha vagy annak vagy ennek közûlök, vagy amarra, vagy erre kedve jönne. Szabolch vármegyében, a’ hol érdemem felett gondoskodnak róllam, azt hirdették, hogy én hivatalt megyek keresni vagy legalább kultsot hozni, és így engemet vágyakodó Hazafinak elhíresítének, amidõn Attjai köteleséemben eljártam. A’ harmadik tzélyom pedig az vólt, hogy magamnak jó eleve oltalmat keressek azok ellen, akik egy világossan törvénytelen Repositió által el akarják nyomni iussaimat…

Ha a’ Magyaroknak mostani majd közönséges romlottságok mellett, mely szerént a’ pallérozottsággal járó majd minden rosszakat bévettünk, anélkül, hogy javainak béfogadásán elegendõképpen törekednénk, azt akarjuk, hogy jó Törvények tétessenek az Ország-Gyûléseken…

Egernek, Pestnek, Posonynak vevém útamat. Egerben Kanonok Báró Szepesy nagy fáradsággal, és nagy részint a’ maga költségével a’ Bibliotékát szedi rendbe. Egy nagy könyvet ada elõmbe, ahol bé kellett írnom nevemet, és a’ melly már rakva vólt azoknak neveikkel, a’ kik, a’ miólta õ viseli gondját, e’ nagy Könyv-Házat meg látogatták. Ezt a kiss hiúságot, mely azonban némely bé írót is tsiklándoztatja, meg lehet botsátani annyi fáradságnak. Avólt Egri Püspöknek, Gróff Eszterházy Károlynak, a’ Lydaeum Fundátorának márvány szobrát fel akarja állíttattni a’ Könyv-Házban Báró Szepesy. érdemlett háládatosság! melly méltó betsületire szolgál mind a’ Püspöknak, mind a’ Kanonoknak.

Kiindulván Egerbõl, 6, nem régenten felfüggesztetteket láttam az akasztó fán, a’ levegõ és az égi madarak már alkalmasint dolgoztak rajtok, többnyire obsitos katonák valának. Sokat elmélkedtem arról, hogy miért vannak Tiszán innen a’ legtöbb ’siványok Borsod és Heves Vármegyében, az az két szomszéd Vármegyében, amelyiknek egyike Kálvinista a’ másika pedig pápista Vármegye, és tsak azt találtam fel, hogy a’ jó nemzeti nevelés hijánossága az oka…Gödöllõn megtekintém az új Anglus Kertet. Az Anglus Kertek regulátlansága többnyire hasonlít egymáshoz majd mindenütt, minden Anglus Kertekben, amelyeket eddig láttam a’ Monarhiánkban, majd minnyájoknak a’ Bruki a’ Lajta mellett mintájok (modeljek), és így nints hogy mit hányjanak szemekre az Anglus Kertek kedvelõik a’ Frantzia Kertek kedvelõinek. De Hertzeg Grazalkovich megmutatta, hogy õ Angliában utazott…

Kotsimat Budán hagyám, bérlett kotsival indúlék Bétsnek, esett majd minden nap, és dörgött gyakran az ég, a kis Tsalóköznek mentem, hogy utamat rövidítsem, az eső ’s a’ vízáradás elöntötte mindenütt a’ mezőket, és sok károkat tett mind az életben, mind a’ szénában. Tsak útközben vevém észre, hogy réz kotsiban ülök, a’ mely belől fával és posztóval vala kibélelve. Metallom alatt nem jó járni égi háború közben, a’ Dunára egynéhányszor letsapott a’ menkő, azonban nem ért semmi szerentsétlenség, de Sz. Mihályon szint’ akkor (a’ mint

később meg írta Feleségem) 4 házba vert bé a’ menkő, anélkül hogy gyújtott volna…Bétsbe hét napig mulaték. A’ Magyar Koronánál valék szállva; magamat, és Feleségemet, meg Gyermekeimet egynehány esztendõkre fel ruháztam…Elhirdetvén, hogy Nevelõ segéd Asszonyra lenne szükségem, felette sokan ajánlották magokat, mindenféle szabásúak, de többnyire Grábeni Nimfák, és az elsõ tekintetre meg lehetett a’ tsinos férgeket esmerni. Nagy bajjal és sok széjjel járkálás után a’ Bátyám Fiai Nevleõje Professzor Konopasek Úr ajánla egy 48 esztendõs Leányt jó Házból, aki már egy helyütt 10 esztendõt tölte, és akire bízvást lehet bízni a’ Leányomat Feleségem távollétében is. Német Országi, a’ Frantzia szót rosszúj ejti; de a tekintete tisztességes, a híre sértetlen, és így, mert a’ Frantzia közmondás szerént: le mieux est l’ennemi du bon, megegyezék vele egy próba esztendõre, ma holnap fogmeg érkezni. Musikust, és rajzolót egyszersmint nem leltem, de megtettem a’ rendelést hogy kapjak.

…Az úszás oskoláját megtekintém, és gyönyörûséggel láttam, milyen jól úsznak a’ Bátyám fijai. Amint Nevelõjök mondja, Tudományt tanúltak, de nekem az úszás legjobban tetszett. Mit tanultak légyen, nem mondhatom, mert a’ Nevelõjök felel helyettök mindenkor. Adja az Isten, hogy azokban is elõmentek volna, amellyeket nálunk szükség tudni. A’ legidõsbb igen szép fiú, és igen meg állapodott viseletû. A’ közbelsõ tréfás, nyájas, vitzkándozó elméjû, szépen veri a’ Klavikordiumot. A’ legiffiabb pedig (Gr. Dessewffy Ferentz’ Successora a’ kerestettekben: acquisitumokban) igen jó, és értelmes fiú; szerentsés választást tett Uram Bátyám. Ennek legkevesebbé tetszik a’ Bétsi lakás. A’ közbelsõ már jobban szít oda; a’Diplomatikára akarja magát szánni. A’ legidõsbb katona akart lenni, de meg nem engedték szüléi… Kértem õket hogy olvasnák Madame Stael Német Országról kiadott munkájának elsõ darabját, mert tudásom és ítéletem szerint nintsen sehol olyan igazán Béts le írva. Így igyekeztem antidotumot béadni unokáimnak, egy igen veszedelmes nyavalya ellen. A’ jót, a’ szépet, a’ nagyot mindenütt kell betsûlni, de nem kell magával elhitetni, hogy minden rosz, kitsiny, és otsmány itthon.

Germaine von Staël-Holstein bárónő. Madame de Staël /1766-1817/ - XVI. Lajos pénzügyminiszterének, Jacques Neckernek a lánya…

hatkötetes műve "Németországról" címmel, melynek első kiadását 1810-ben, Napóleon utasítására megsemmisítették… mult-kor.hu

Badenben is valék, és Barkóczy Ferentzünket meglátogattam, nagy öröme vólt. A’ tavaly meg hólt 84 esztendõs Gróf Sztáray Fülep Bátyám feltámadott, szakasztott képét szemlélém egy 56 esztendõs emberbe…. Azt mondták nekem,

hgy Barkóczy még most Herkules ahoz képpest, a’ mi vólt tavaly télben, nem hiszem, hogy sokáig élhessen. Szárad mint egy Mumia, kár a’ derék emberért, nem mehet a’ Vármegyéjébe, — nem nem igaz hogy a’ Kantzelláriánál teszi le a’ hitet, a’ Vármegyének küldi le írásban. Báden szép környék, de nagyon szomorú, ámbár rakott minden nemzetbéli nagy Urakkal… A’ Helena Völgy bájoló vidék, láttam a’ helyet, ahol berogyott az 500 egynehány gyalog emberrel rakott vas híd; egy kis csermely folyhat alatta, egy nem igen széles árokban, de tsak akkor eresztik meg a’ gátját, mikor árad a’ víz, ’s így szerentse hogy üres vólt az árok, amikor esett a’ szerentsétlenség, nem próbálták a’ hidat, hogy mennyit bír, azért roskadtt, törtt le a’ nagy tereh alatt. Öntött vasból vala tsinálva, és így nem lehetett a’ vas rosszaságának tulajdoníttani a’ fátomot, ámbár a’széjjel törtt vasnak darabjai amidõn a’ kövekhez verettetének, széjjel pattantanak, mert így esik ez minden öntött vassal. Emlékezetre méltó, hogy egy ’sidó, aki a hídon se vala, a parton szörnyû halált holt ijedtében a’szerentsétlenségkor….

A’ Gróf Károlyi Kissasszonyokat meglátogattam Bétsben. Gróf Valdstein Josephina Kissasszony neveli õket. A’ legidõsbb Fanni, feltserepedett, derék, fürge 16 esztendõs leány. Sógoromat kínálták vele, de õ a’haszontalan tartós és káros fájdalomnak élni akarván, nem éltt a’ szerentsével, és tsupán szíve után járván, meg nem gondolta a’ maga virágzó, és terjedendõ esztendeit, és azt, hogy a’ gyermekszobából Feleséget venni tsak azért is jó, mert tsupán a’ nevelõt változtatjuk, és magunkat teszszük élettársunk utolsó nevelõjévé…

Amint haladánk a’ legszebb vidéken (ahol mindenünnen arattak), jó mívelt mezõk, és virágos rétek között tsergedezõ tekervényes tsermelyek felett, ékes

falusi hidakon keresztûl, jobbról balról felénk fordúltak a’ rendes majorok, a’ mosolygó városkák, a’szorgalmatos, és boldog nép, a’ mezõ ’s völgyek végén az emeltt tetõk ormain, a’ sûrû külön külön zöldeletû berkek, és erdõk, de ezen bájoló vidéknek érzésére a’ részemrõl erõltetett nyájas beszélgetések a’ gyönyörû Lottival, sem nyugtathatták meg belsõmet azon félelemtõl, amelyet ezen szcéna végén sejdíték. Sógorom egészen halovány, és komor képpel, lesütött fõvel hányta lépéseit, és tsak ollykor ollykor egy fohásszal ereszté meg belsõ küszdéseinek húllámjait, tsak egykor máskor vete szükségbõl, és illendõségbõl egy eltördeltt szakadék szót beszélgetéseink közé. A’ Grófnénak ártatlan Gyermekei semmit se sejdítvén, szökdöstek majd Sógorom körûl, majd körülettem friss örömekben. Így értem a’ komorság, a’ kellemek, és az örömek

társaságában rettegve részt vevõ szívvel a’ Templom ajtajához, a’ Sógorom bé méne ugyan velünk a’Templomba, de benne már hátra marada egy kevessé, és amidõn én Lottival az emlékhez sietnék, õ a’ más oldalra fordúla, ott nézni, de nem látni az oltárokat. Éltem az alkalmatossággal, bésúgván hamarjában a’ Grófnénak gondatlanságát, megszeppent az áldott Lélek, de már késõ volt, és úgy kelle magunkat tettetni, mintha semmit se vettünk vólna észre; ’s már most nem lehete másra gondunk, hanem hogy csak minél elébb odahagyjuk a’ deli emléket. A’ halvány Sógorom tudott parantsolni fájdalmának, mély bánatja szinte azért, mert mély vala, egy köny teseppet se fatsarhata ki szemébõl. Észre vevém azomban, hogy egy oldalas pillantást vetett légyen a’ szép emlékre; Úgy siettünk kifelé a’ Templomból, mintha valami koporsóból szabadúltunk volna ki. Sógorom kívûl már könnyebben lehellett, és törölgette homlokán a’ fagyos tseppeket. E nem volt mindennapi scéna. — Maga az emlék remek munka, egy sík márvány golyóbison a’ melly e föld golyóbissát képezi, egy gyönyörû Angyali Teremtés félig bélepelve mint-egy lebeg, és kimondhatatlan könnyüséggel az Egeknek tart.

…Visszamenõbe, mert ott ültünk fel mindjárt a’ kotsira, elbútsúzván Lottitól, egy ideig semmit se szóllott Albert, ’s én se, egy fertály múlva így szakasztám félbe végtére a’ mintegy rajtunk feküdt hallgatást: L’étourderie de Lotti a été bien cruelle, mais il y a une certaine jouissance permise dans les tourments de la plus grande douleur…

Az Opera után az Ausztriai Tsászár Fogadójában vatsorálánk, a’ múlt búnak el

felejtésére jól felhajtottunk, én puntsot is ittam. Jelen vala a’ többiek közt az Ötsém, iffiú B. Vécsey Miklós is, a’ Fõispánynak Fia, testére, lelkére, és eszére igen igen jeles fiú. Láttam ott már honnyaink közûl egynehány nappal azelõtt Gróf Szirmay Antalt, Forgáts Ferentzet, aki Secretárius a’ Kanczelláriánál. Terebes Urát is, aki éppen indúlóba vólt Égerbe, és onnan Párisba; Passzusát mutatta, kért hogy írjak neki, ’s ígérte hogy õ is fog írni. Bútsúzó ebédet tartott Mátkájától… Másnap Saumburghoz mentem könyveket vásárolni, ott is, mint másutt, némelly henye tudós, vagy tanultt emberek, kik közzé ollykor Politiabéli halgatók, súgárlók is vannak keverve, összve szoktak gyûlni, és okoskodni vagy kitárni esmereteiket…

A’ többi Könyvek között megvettem Rolinnak egy Munkáját, amelyet már régen keresek, és amelyet tsupán a’ német fordításba olvastam még fiatal koromban: …Azután Carnotnak és Chateaubriantnak ujabb munkáit. Tovább Bignot ujj híres Könyvét, és Constant Úrnak egy igen vellõs és talpraesett munkáját, Sur la liberté de la presse. Tsak akkor fogom hinni, hogy a’ Frantziák tudnak szabadok lenni, amidõn olly lábon fog nálok állani az írás szabadsága, mint Angliában…

Nem múlathatom el ezen alkalmatossággal hogy elõ ne beszélje, mint jártam másnap. A’Kanikula hõsége, a’ sok utazás, járás, kelés, a’ rendetlen élés módja, a’ Penczingi scéna kivált, nagyon felhevíték a’ véremet, és szívembõl nagyon a’ fejemnek hajták, úgy hogy el levén egészszen velõm fogva, szédelegni kezdék. Nem levén jó módom benne a’ Fogadóba hogy lábaimat áztassam, más nap reggel 6. és 7. óra közt meg parantsolom a’ Borbélyomnak, hogy egynehány piótzákat tenne a’ Füleim megé… a’ piótzák követik serényen kötelességeket, végtére megtelnek és odahagynak mint a’ rosz Tseléd, hát kezd lefolyni sûrõn a’ vér a’ hátamon, hideg friss vízzel, taplóval, coloniai vízzel akarom szüntettettni, nem boldogúlok, 2. 3. ing, a’ párnák, a’ lepedõ elkeverednek, tart a’ folyás, gyengûlni kezdek, mintha valami tsatapiatzon sebeket kaptam volna; egy receptet írok seb vízért, és a’ patikába küldöm, de nem akarnak adni, mert nem orvos praescribálta, Orvost kell hát hozatnom, és 10 ftot adnom neki, hogy praescribálja, tsak így szüntethettem meg 5 órakor dél után a’ vérfolyást. Pórúl járhattam volna, és annyiba jártam is, hogy az aranyeremnek directióját meg kellett változtatnom…

Vissza mentemben Mosonyba a’ Palatinussal, és Gróf Bekkerszel, régi Jó Barátommal találkozék össze, házasodni menének mind a’ ketten. Beszélni méltóztatott velem Õ Hertzegsége. Bekkersz mentegeté magát elõttem, hogy házasodik, azt felelém neki, hogy nem vagyok nõtelen…

Mosonból Ráróba mentem Gróf Sándorhoz, aki igen hítt magához, még Bétsbõl. Igen szép Társaságot találék ott, és sok régi ….Elmentünk Donáthoz is, ott vagy kétszer, és amint szívessen emlékeznék, háromszor is melly képedet láttam el találva. Láttam Corregió Ámorjának mását is. Már Olasz Országból esmertem ezt a kiss hamis Fattyút, mitsoda ravasz tsíntalansággal húzza fel a’ nehéz íjját…

Pestrõl Mednyánszky egész Baghig elkisére, egyhúzomba recitálta nekem Lucrétzot, Horátzot és Tacitust; nehéz hinni, hogy mennyit tudd ez az ember könyv nélkül a’ legjobb régi, és ujj Classicusokból, valóságos Járó Bibliotéka, és a’ mi a’ legszebb, annyi emlékezetes Tudomány nem kissebbítette semmibe is elméjének eredetiségét. Ez ez Ember Péterváráig Classicusokkal tudna Téged’ mulatni….Fogadd el hûséges barátságomnak minden színlés nélkül való kinyilatkoztatásait, aelyekkel holtig maradok Igaz hív szolgád és Barátod Pipsz …

3005.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Sept. 26d. 1815.

…hány példák vannak, hogy Bécs a mi jobb vérbõl gyúrt ifjainkat meg nem rontotta. Báróczi, Barcsai, Pászthori, Vay Miklós, és mások. Athéna azt végzé, hogy a’Persák által elégetett templomai az Isteneknek fel ne építessenek, hogy azoknak látása a’maradékot is hazafivá tehesse; ’s a’ gondolat illett a’ honját szeretõ Göröghöz. De midõn a’ mi embereink elsõbbségét emlegetem, vagy legalább tagadom, hogy a’németet illethesse az elsõség ezek elõtt, kénytelen vagyok vallást tenni, hogy közöttünk kevés van, aki meg nem érdemlené hogy õket lelkestûl testestûl a’ németeknek adjuk, hová a’ koncz miatt ugyis szítanak...

Engem is múlattata vagy kétszer; ’s amint egy igen szép asszony megneveze, ki vagyok, felkiálta: Auch Lucretianer! — ’s egyszerre szórta a’ Lucrétz Verseit declamálva. Én, aki két sort sem tudok elmondani Horátzból, noha sok darabját bírja fejem, csudáltam mnemonikai érdemét. Ismét a’ Kálvinistákra megyek. Sulyovszkit kivévén, alig ismerek Kalv. vagy Luth. Tekintetes urat, aki a’ Classicusokat ismeri, közttetek Te és Mednyánszki, már legalább kettõ van, ’s ti ketten százak vagytok: ’s mi még is a’ Classica Literatúrát is jobban tudjuk mint ti, mert mi Calvinisták vagyunk…

Gyarmathy egy excellens Munkát ereszt ki: Lexicon Hungaricum parallelum. 35 Lexicont néze végig, hogy lássa mely szavunkat mely Nemzettõl vettük. 7 vagy 8 ív lesz, és subscribálni kell reá Pánczél Dániel Bécsi Ujságírónál. Az ára nincs megszabva. Én fogok. Kérlek, te is tedd ugyan azt, mert félõ, hogy a’ könyv nyomtatatlan marad. — A’ Rumi Monum. Hungnak elsõ Kötete három esztendei zaklatások után, ha herélve is, kijött…

Gyarmathi Sámuel (Kolozsvár, 1751. július 15. – Kolozsvár, 1830. március 4.) orvos, nyelvész

3029.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Octób. 30. 1815.

.…Én Octób. 6dikán egy útat tevék Torna Vármegyébe az az Ur Isten’ dolgában. Tudniillik Szín nevezetû Tornai faluban Superintendentionális Gyûlés vala, ’s nekem ott meg kelle jelennem, hogy az Ujhelyi Ecclesiának egy kívánságát elsüssem. Az öszvegyülekezett Kálvinista Uraságok és egy rettenetes sereg Pap már templomban valának, mikor oda értem. Bementem tehát. A’ Pataki Collegiumbeli Theologiae Professor álla a’ Cathedrán, ’s tizenegy ifju Papot nyaggata, kiket akkor nap délelõtt és délután ’s más nap ismét dél elõtt minden jelenlévõk hallatára megexamináltak, s végre consecráltak is. Rettenetes tudomány! Ámbár azon examenbe a’ világiak is belé szóllhatnak, én csendesen maradtam; de alig vártam hogy kimehessünk, ’s megszabaduljak az affélének hallásától. — Amint a’Templom vomitóriumán kitoldúlt a’ nép, az igen közel 80 esztendõs Superintendensnek ’s másoknak, nevezetesen az idõsbb és ifjabb Fõ Curátoroknak (Mélt. Vay Jósef és Lónyai Gábor Administrátor Uraknak) köszöntem, ’s a’ Superintendens megölele, megcsókola. Ha ezt Vay vagy Lónyai cselekedte volna, nem szóllanék; de hogy Õri Gábor cselekedte, azt bizonyos trimphnak tartom — azért tartom annak, mert az a’ rettenetes nép látta, hogy a’Kálvin János Helytartója innen a’ Tiszán a’ kikiáltott vallástalanságú embert osculo pacis et fraternitatis fogta körûl. Az ebédeket és vacsorákat Tornai Vice Ispán Ragályi Ábrahám adá Özvegy Fáy Jósefné Asszonynak házánál. A’ kandalló mellé gyûlénk, ’s az öreg Superintendens pipázni kezdett…Ebédhez ûlénk, ’s minden szájból a’ fanatismus szólla. Eh, mondám, itt kötelesség szóllani; én tehát szabadon szóllék. Mi, mondám, azzal dicsekszünk, hogy a mi Vallásunk Religio Examinis, a’ Pápistáké religio Obsequii; ugyan ha így megyünk, ahogy megyünk, mivel vagyunk jobbak, mint azok, akik ellen azért idegenkedünk, mert a’ meggyõzõdés és meggyõzõdhetés ellen dolgoznak? …Én nem tudom, mi leli az embereket. Én olyan, mint õk lenni nem tudok. Tefelõled az a’ hír mindenfelé, hogy most nagyon Antiprotestans vagy, ’s én az illyen vádra orrok alá nevetek. De õk viszik dolgaikat. Azt mondják, hogy még s testvéred is, Gróf Sámuel, mosolyog, hogy mindég a’ Vallást emlegeted. — Ámbár ezt senki sem hiszi, még is sajnálom hogy mondogatják. Tornán keresztûl menvén elmentem a’ Pápista templomba, hogy ott a’ Bécsi Prof. Maurer Hubert által 1780 táján festett oltártáblát lássam…A’ kép egy Ascensio. A’ Bold. szûz a’ felhõk köztt lebeg. Körûlte három gyermek angyal szállong. Nagyobb angyalokra ’s többekre nem vala hely. Alól nyílva áll a’ sír, és azon el van vetve a’ gyolcs lepel. A’ 12. apostol a’ sírban keresi az Isten anyját. János a’ sír’ mélyébõl emeli fel fejét, jobbját a’ szûz felé nyujtja, ’s örvendõ arcczal jelenti társainak, hogy Mesterének anyja nincs már ott….

Én Pestrõl most hozatám-meg magamnak a’ Wieland Leveleit, melyeket a’ fija Lajos ezidén Bécsben 2 Kötetben ada-ki. Meghozták a’ Matthisson Munkájit is 6 Kötetben. Ha alkalmad lesz, olvassd-meg, kérlek, a’ Wieland Leveleit. Sok jó van benne. De szabad volna-e azt a’ kérést tennem, hogy nekem küldenéd-meg Göthének ezen munkáját: Aus meinem Leben. Dichtung und Traum. Én ezt most kívántam Pestrõl; de azt felelték, hogy Göthének egyéb munkáji nélkül nem adják. Én pedig Göthének XII Kötetét az Originál kiadásban bírom…

3055.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassán, 7d. Dec. 1815

….A minap a’ Sz. Mihályi Tiszteletes Úr egy szegény Reformáta Asszonyságot, aki egynehány esztendők előtt, valamint az Anya a’ gyermekét a’ farkassal szokta ijeszteni, Predikátorát azzal ijesztgette, hogy a’ Római vallásra tér által, ámbár mint egy buzgó reformáta lélek, született vallása kebelébe hagyá el e’ mulandóságot, tellyességgel eltemetni nem akarta, én éppen Bétsbe valék akkor, Feleségem tehát egy kevéssé méltán megdorgálta a’ Papot. Mind ezeket eggykor is, máskor is emlegetém, és már most nints nagyobb Pápista Magyar Országba mint én…Úgy vagyunk valóban most Európában, mintha 25 Esztendők és az azoknak tapasztalásai egészen elvesztek vólna, egy Túlságból a’ másikba botlunk, mintha nem tudnánk botorkázás nélkül járni a’ tsináltt útonn; ha körűlnézi magát az ember, merő vagy bohókra vagy nem jó emberekre akad, az okos és az emberséges ember ritkább mint a’ pengő pénz, tsak a’ vigasztal, hogy lehetetlen ez a’ szüntelen való kitérés az Igazság úttyából, minekutána az már elkészűlt, más volna ha nem lenne kész, de legalább historice, vagy, ami még nyomosabb, sajnos tapasztalásokból tudgyuk, hogy merre viszen a’ legbátorságosabb úttsapás. Az a’ botránkoztató viadal a’ világ és setéttség között nem tarthat sokáig annyi elszórtt fényvilág utánn; a’ setéttség természete szerint nehézkess, a’ világosság pedig könnyű, és természete szerint maga alá nyomja a’ setéttséget; Német Ország fog lenni hihetőképpen a’ világosság középponttya ezutánn, a’ volt ugyan eddig is, de tsak a’Theoriában, igen szépen mondgya eggy újj Német Szerző, hogy nállok eddig minden karok fejekké váltak, de hogy most, midőnn pihentenek a’ pennák, forrt a’ Bosszú, a’ Pallosok köszörűltettek és hegyeztettek, és hogy közel van az idő, a’ mellyben minden sartzuralkodásnak vérrel fog írattatni számkivettetés levele. Tsudálkozom hogy a’ Bátyám engemet vakbuzgósággal vádol, minekutánna én vele a’ szarvasmarháról ugyan igen gyakran, de a’ vallásról soha sem szóllottam. Ő ezekben a’ dolgokban nem igen járatos, és az ő minden egyébb Tudománya is többnyire hallomásból áll; azomban nem kell azért gondolni, hogy Plátóval sétálgatta az Akademia kertjeit…

Még Ujj esztendő előtt Olysóra kell mennem, onnan fogom neked megküldhetni Gőtének kívánt munkáját, én már most egész Gőtét bírom, és gyakorta forgatom mind én, mind feleségem. Olvastam ismét minapában nagy figyelemmel Mustrálásodat (recensiódat), mellyet Himfyre készítettél, magad magadat a’ Németből szépen lefordítván…

Az Orosz Császár megvette a’ minap nagy summa pénzen Málmézonban Potternek hugyozó Tehenét; a’ kép maga remek, de a’ tárgy otsmány, és az Orosz Császár ő Felsége bizonyosan nem a’ tárgyért, hanem annak természetes előadásáért fizetett annyit…

3064.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Decemb. 14d. 1815.

…Én a’ Vitkovicshoz írt Epistolában egy bohót teremtettem, ki az én kedves hitem’sorsosainak, a’ Kalvin János fijainak, esztelenségeket pengesse, hogy csak Kalvinista tud magyarul; ’s minthogy ezt a’ bohót valahol kelle születni hagynom, még pedig Debreczen táján, — Szatmárban születtetém. Szatmárra így jutottam… Kijöve Epistolám, ’s egész Szatmár tûzbe jött. Egy egész sereg méne az Onkeledhez felpanaszlani, hogy Kazinczy az Õ Excja Vármegyéjén mely mocskot ejte…Annyira ment a Kálvinista düh, hogy a’ Patakról oda innepre vagy koldulásra vagy vacatióra hazamenõ Togátusoktól híreket szedtek a’ Tiszteletes Predikátor Urak. Ezekbõl pasquillusok írattak. Többek köztt hogy az Anyámnak özvegy korában szerelmei voltak; holott minden tudja, hogy ezt az Asszonyt idegen kar, az az már kar mint az Atyámé, soha nem ölelte; én austerább erkölcsû Asszonyt soha nem ismertem…

Hogy tudományi csaták vannak, az nem illetlen, ’s olykor, midõn ébreszteni kell, még hasznos, szükséges. A’ német Literatúra nem emelkedett volna 1710 körûl, ha Bodmer és Gottsched egymásnak üstökébe nem kaptak volna. Ezért perelt így Szemere és Kölcsey Somogyival…ha minden gout dans la nature van is, becsukattam volna Gróf Fekete Jánost, midõn Oberster korában, ing és lábra-való ’s minden ruha nélkûl, pipázgatva fogadta-el a’ B. Podmaniczky Földvári Tiszttartóját, s így evett az Officier Corps-sal, ’s méginkább, midõn 15 eszt. elõtt 16 tánczoló mezítelen uraságot, (kik köztt Unwerth és Unwerthné ’s az ezek 16 esztendõs leánya tánczolgattak mezítelen, és a Gróf Fekete János Ferencz nevû fija) tánczolni néze ez az ingerlésekre szorult Faunus…

3107.

Gr.Dessewffy József — Kazinczynak. Kassán, 20dik Jan. 816.

…Fáj a szívem valahányszor látom, hogy a Tudós emberek mint valamely Athléták fel gyûlnek a közpiatzra és viaskodásokkal és sebeikkel mulatgattyák a

mosolyogva nézõ községet. Kivánnam, hogy érzéketlenebb lennél írigyeid eránt, természetes, hogy amagasra emelkedett Zászlót a szél mindenünnen lobogtassa, némely Iróink még nagyon piszkossan szemetskélik azt, ami nekik szemetnek

látszik, és meg történik némelykor az is, hogy a Gyöngyöt szemetnek, a szemetet pedig Gyöngynek vegyék. Ezzel tsak magok magokat teszik nevetségessé, azon fogok igyekezni munkámban, hogy az én Crizisseim a dolgot, nem pedig a személyt érdekellyék, és hogy a Betsület és Tisztesség határján túl ne hágjanak. A tsípésnek a tsiklandozáshoz kell közelíteni, és mézbe kell mártani a fullánkot, és tsak ott is azt kell critizálni, ami valósággal rostába való, nem kell se felette tágas, se felette apró lyukakat fúrni a rostába; egy szóval ki kell tettzeni mindenbül, hogy a nyelv és Haza szeretete vitt minket ezen magába kedvetlen munkára, a melynek nem lehet más tzéllya, hanem hogy az erõsebbek példája után, a gyengébbek az útból el tévedni nem merjenek, vagy rajta ne igen gyakorta botlyanak. Én munkámban, mert a tárgya úgy meg kivánnya. Tégedet is foglak critizálni, de a nélkül hogy megnevezzelek, és úgy hogy erántad való barátságom és tiszteletem mindenütt kitettzen…

Nekem megvannak Schillernek kisebb munkáji, de nem itten, hanem Olysón; a közelebb múltt esztendõnek Bétsi Literatúra Ujságjait 12 kötetbe várom minden órán, mindenkór a jövõ esztendõ eleivel szoktam hordatni, a’ tsorbáknak és fogyatkozásoknak elkerülése végett, írd meg hogy kinek adjam itt Goethének munkáját, mellyet kívántál; a minap el hoztam magammal Olysórúl…

nints még Academiánk, tsak azon kell igyekeznünk, hogy valamely író önnön maga orthographiájával sehol se ellenkezzen…

következik egy Levél Szabó Dávidtúl feleletemmel együtt; tsak azt kell tselekedni a mit lehet, nem pedig a mit akarna az ember. Párodat tisztelem, párádat pedig ölelem, és szivembe lehellem.

Ter conatus erat circumdare brachia collo,

Ter levis in liquidas auras effugit Imago.

…Copia. /Perpetuum mobile/

Nagyságos és Méltóságos Gróf, Nagy kegyességû Nagy és Jó Uram! Alól-írtt mint a ki Professori hivatalomrúl lett lemondásomtúl fogva gyakran és töbnyire

rész szerint azon igasságok körűl foglalatoskodom, mellyek a Mathesisből és Fizikából a világi életben közönségesebb hasznúakká lettek, rész szerint azokbúl többeket ujjakat ’s ugyan ollyan széles hasznúakat következtetni únatlanúl ’s szerentséssen is erőködöm: ezen foglalatoskodásimnak edj különös Resultátumát midőn most Nagyságod eleibe terjeszteni…Kidolgoztam tudniillik még 1809-dik esztendõben legszorossabb és legátláthatóbb meg mutatással a Theoriáját egy ollyan machinának, mely maga magától vészen magának mind kezdõ, mind folyva-tartó ’s egyszersmind változhatatlan sebességû mozgást; úgy hogy csak a materia, melybûl készíttetik, légyen századokon által tartós, ’s mentt egészen ha lehet, a dörzsölés által esni szokott kopástúl: a machina mind, sõt öröklétig változhatatlan hathatozású mozgásban marad. Minthogy pedig azomban elég materiáink vannak, melyek ha nem örökétig is, de bizony több századokon által el tartanak minden észrevehetõbb dörzsölési kopás nélkül: illyen értelemben ez a machina valóságos Örökmozgó ’s méltán neveztem katexochen Forgonynak magyarul ’s Authenticumnak görögös deákúl.

Alkalmaztatható minden féle haszonvételekre, valamellyekre mostan az úgy neveztethetõ fixa machinákkal élünk, az az olyan machinákkal, mellyek nem egy helybül másba elébb tovább menve, hanem ugyan azon edj helyben maradólag forogva munkálkodnak. Illyenek már nevezetesen ím e’ következõk:

1) minden gabona õrlõ, puskapor, papiros, fûrész, szalmás élet nyomtató, kása, dara, kendertörõ: egy szóval akármit gyártó ’s akármi nevezetû malmok már akarmi erõ által forgattassanak. —

2) Minden vizi antliák, már akár szívók, akár nyomók, akár merítõk, ’s akár vedresek, akár peretzesek, akár tsigások, akár sat. légyenek is. —

3) Minden értz, kõ-sõ, ’s más bányai, úgy szintén minden fonó, szövõ, gyóts, bõr, kötél jártó machinák. —

4. Minden athmohydraulica, edj szóval minden machínák, mellyek által a víz felfelé ’s magaskodni kénszeríttetik; sõt —

5) Ilyenek minden falra ’s toronyba való órák is. — Mind ezen machinák ’s többek effélék — bízvást reménylhetni — lassan lassan mind meg fognak szûnni: sött gátlás által kárt okozó vizi malmok, még diaetaliter is meg fognak szûntetni, mihellyt a forgony lábra kap; ’s majd a tornyokba sem kell az utánn feljárogálni az órát fel húzni, még is azomban mindég ’s hibázhatatlanabbúl fog járni.

Méltóságos Uram! nints nékem ezen Machina fel állitására meg kivántató költségem. Az én birtokom allig ér többet 20 ezer váltó-cédulai forintnál, ’s annak jövedelme szorosabban gazdálkodva is mind rámégyen házamnak tisztességessebben való fenn tartására. Ugyan azért forgonyom kidolgozásátúl fogva mindég azon vóltam 7 esztendõk alatt, hogy az arra szükséges summát felköltsönözhetném valahunnan, törvényes Interesre, egész birtokom le kötése alatt. De haszontalan vóltt minden ebbéli igyekezetem, annyival nagyobb fájdalmamra e’ köz-Jó miatt, a mennyivel mind jobban jobban közelitek a sirhoz. Történt azomban most közelébb szüretkor Tóltsvánn, hogy midön ezen költsönnek megszerezhetésérül több együtt lévõ rész szerint ott lakos, de nagyobb részint felföldi urakkal együtt beszélgetnénk, ezen felföldi urak közûl edj igy szóla: «Ezen tárgyra nézve edjáltallyában olyan ember kivántatik, a ki nem tsak tehetõs, hanem a mellett a Tudományoknak valamint maga is Értõjök, úgy másokban is mind betsülõjök, mind Gyámolítójok, és egyszersmind még nevezetessen olly hazafi is, ki a Magyar Haza köz Javának ’s Betsének buzgó munkálkodója; illyennek esmerjük pedig lenni nevezetessen Gróf Dessewffy Józseph Õ Nagyságát.» Alig mondá ezt ki, azonnal mindnyájan ugyan ezt mondották a többiek is. Sõt magam is — lévén már régtül fogva nékem is szerentsém a fenttírtt nagy betsû tulajdonságokat a Nagyságod Személyében mind esmérnem, mind tisztelnem — azonnal néki éledtem, annyira, hogy mind a fentt tisztelt Uraknak tellyes bizodalmú javallásokra, mind az önnön magam belsõ érzésére e’ mostani esedezõ irásomat tárgyazó bátorkodásra való lépésemet nyomban meg is határoztam. Folyamodom azért alázatossan esedezõ kérésemmel ’s edjszersmind tellyes kételkedetlenségû Bizodalommal a Nagyságod Jól-tevõ kegyességéhez. Méltóztasson nékem ezer köböl gabonát, vagy annyit érõ váltó-cédulai forintokat, vagy már amint alkalmatossabban esendik a Jóltévõ intézésnek, mind a kétfélét felezve edjesítve törvényes interesre, tsak három esztendeig bátorságosító nyugtatóúl minden Jószágomat lekötõ Contractusomra kegyesen költsönözni…

a Tiszta Háládatosság fog mind mindenkor a legédessebb érzések között Áldozópaposkodni, mind pedig jelesebben a Világ lakossinak edjezõ Érezésû Gyülekezetével együtt a mindenütt esztendõnként öröm vasárnappá válandó Forgony elindulásának innepe napján. És ezen háladatosságomnak elsõ zsengéjéûl méltóztasson Nagyságod közelébb az én magam számára már már épülendõ forgonyom elkészûlése utánn, vagy, ha úgy tetzik, mindjárt ezzel együtt edjszersmind a Nagyságod számára is, minden munkám ’s fáradttságom leg kisebb megjutalmaztatása nélkül elkészittendõ forgony-ajánlásomat kegyessen el fogadni. Mely ekképpen alázatossan elõ adott kérésem meg újitása ’s annak tellyesíttetése eránt való erõs bizodalmam mellett Nagyságod nagy Betsû Grátziájiba ajánlottan, egész alázatosságú tellyes Tisztelettelmaradtam, Méltóságos Gróf, Nagy kegyességû Nagy és Jó Uramnak, S. Patakon, 13dik dec. 1815. alázatos szolgája Bartzafalvi Szabó Dávi m. p.

———

Tekintetes drága kedves Professor Úr! Ezer gondolatokra és érzésekre ada nekem alkalmatosságot a Tettes Úr betses Levele. Számtalan jeles eszû emberek törtek már Fejeket a’ szünetlen Forgony feltalálásában. Természetes, hogy ez az örökétig mozgó Lélek erõ az emberbe magán kívûl is örök mozgót törekedik teremteni. Úgy tartják azonban Európának legmélyebb szám és mérték Tudói, hogy a’ Tûz, víz és levegõ segedelme nélkül, sõt némellyek, hogy még annak segedelmével is a szûntelen való dörzsölésnek természetes sikerét és következéseit egészen elenyésztetni vagy kipótolni a’ praxisban a’ csupa Mechanismus által lehetetlen, bár hogy számíttasson is fel a’ Theoriában az erre megkívántató erõknek tsillapattya. Ehez járul hogy a’ kitsinybe a’ legszebb mesterséggel végrehajtható Mostonok nem állíttathatnak elõ mindenkor a’ nagyban is hasonló szerentsével, és így ámbátor Mobile Perpetuum ez ez örökös, de mindenkor Nemet, Formát és színt változtató Materiából álló mindenség (Universeum). Mindazonáltal nagyon kétes még, hogy lehessen e tsupa öszsze szerkeztetés által, bár millyen tartós Formájú legyék is az Anyag vagy szer-neme, a melly arra fordíttatik, örök mozgót készíteni, és úgy tettzik

nékem, hogy a’ testi világban az örök mozgó ideáját szintúgy csupán tsak a közelítés végett adta nekünk Ideál gyanánt a’ Természet, valamint a’ politika világban az örökös mozgatlant (perpetuum immobile).

Által látom azonban, miképp lehessen egy, mint igen tartós, mint igen hasznos, felette sokáig forgó mozgonyt tsinálni, és különösen örvendek, hogy az illyen remekmívbe egy ollyan jeles elméjû Hazámfia kapott, mint a’ Tettes Úr. Mi lenne ezer Köböl Hazám hasznára vagy díszére, vagy ha tsupán tsak egy érdemmel tellyes betsületes embernek felsegéllésére is? Szükségtelenek az önn’ szeretetem csiklandoztatásai, és engemet, nem a’ dísznek ösztönei, nem a’ ditséreteknek rúgói, nem a’ magam java ingerei serkentenének, sem pedig a’ Költségnek nehézsége és terhe hátrálhatna a’ meg kértt segedelemtûl; sõtt inkább maga a’ dolog és annak Közhaszna elegendõ lenne a’ díszes meg hívásnak való megfelelésre, ha szívem’ hajlandóságaival Környül-állásaim meg egyeznének. De én, Tekintetes Uram, még nagy terhek alatt nyögök ezen bizonytalanságokkal tellyes és még nagyon kétséges ki-menetelû idõkben…

De mégsem tartóztathatom meg magamat, hogy tehettségemhez képpest a’ nemes és hasznos Czélra 200 Rftokkal ne kedveskedjem. E follyó Esztendõnek Sz. György napjáig megkûldöm azokat a’ Tettes Úrnak. Ne ezen tsekélységet, hanem készségemet méltóztasson számbavenni. Tessék Gróf Festetics Györgynél, Gróf Szécsényi Ferencznél, azoknál a’ hatalmas szerentséseknél kopogni, a’ kiknél a’ roppant tehettség a’ Hazafi szívnek Társa…

Fogadja el a’ Tettes Úr színetlen betsûlésemnek kinyilatkoztatásait, melyek mellett Úri Favoriba ajánlott, különös tisztelettel szünet nélkûl maradok Kassán, Januar 19ikén 1816ik Esztendõben. A’ Tekintetes Úrnak alázatos szolgája.

3130.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassán, Febr. 13-ikán. 1816.

…A jó Fejeknek úgy kell különbözniek, mint a’ Physionomiáknak. Ez a’ külömbözés legszebb remeke a’ Természetnek. De szükséges is, mert az egyformaság a’ gondolatokra és érzésekre nézve legnagyobb akadály vólna, a’ mellyre a’ Lelkek’ országában a’ való, a’ szép és az Ideálnak keresése és űzése találhatna. Mennél hosszabb lesz válaszod, annál jobban fog gyönyörködtetni, és többre tanítani…nem akarok senkinek is törvényt szabni, írjon kiki amint neki tettzik, csak Igazakat, Jókat és Szépeket mondjon. A jövendő fogja meghatározni, kinek vólt Grammatikája, Ortographiája vagy Prosodiája a’ legtermészetesebb Nemzetünk’ és Nyelvünk’ Géniusa sértése nélkül! Azon leszek Munkámban, hogy kivilágosíttsam: mi az a’ Nemzeti és Nyelv Génius? Különösen a’ Magyar Nyelvre nézve. A’mi Grammaticusaink azt gondolják gyakran, hogy Nyelvünk’ természetében találták azt, amit tsupán a’ magok Fejeikben találtak. Én a’ Diétán sem neveztem-meg személlyesen azt, akit czáfoltam, még-is tudta minden ember, kiről szóllok. A’ ki esméri Litteratúránkat, tudni fogja, kit értek; azonban, mint a’ Diétán, úgy itt-is nem arról lesz a’ szó, hogy ki mond valamit, hanem hogy mit mond, és úgy tettzik nékem, hogy ez a’ kímélés, a’ melly tsak a’túdós emberek elébe idézi nem annyira a’ vádolandók szeméilyét, mint Munkáik némely foglalmányit, nem fog senkinek is viszsza tettzeni….

…Egy szép Históriátska jut eszembe, a’ mellyet, ha megengeded, múlattság’ kedveért elő-fogok neked beszélleni. A’ híres Grammaticus Bauzée, míg egyszer oda vólt, és Letzkét ada az oskolájába, otthon egy tudatlanabb, de kedvesebb fiatal embertűl meg-koronáztata; úgy történt, hogy el-késne a’ lator Professorné Asszonyom karjai között, a’ honnan híjába kívánkozott több ízben

kikászolódni. De az Aszszony’ hevei tartóztatták, és mivel a’ szerelem jobban rövidíti az időt mint a’ Grammatikai Tanítások, még ideje előtt bétoppant a’ szobába a’ Tudós Parókás Professor. Fellármáztattak a’ szerentsés ölelkezők, és a’ Fiatal ember elakadván, azt mondta az Asszonynak: «ne vous ai-je pas dit qu’il faille que je m’en aille?» — «que je m’en allasse, que je m’en allasse, Monsieur» — úgymond a’ hidegvérű, és csupán a’ Grammatikai regulákért buzogó Professor Úr, a’ kit a’ szerentsés Javítás tökélletesen vigasztalt bal sorsa

felett…

Én az Erdélyieket inkább tartom Magyaroknak mint minket. Úgy látszik, mintha

több szép magyar ajakú és magyar szívű jónevelt embereik vólnának. Meg kell vallanom, hogy még sehol sem olvastam a’ Spinoziszmuszt olly szemlátomást elő-adva, mint Pataki Mó’ses értekezéseiben. Én fiatal Koromban magát Spinozát is forgattam, de vagy ő vagy ifjuságom volt az oka, hogy nekem nem vala ollyan világos, mint Magyarázója Pataki, aki az én Ideámat azon sziztemáról egésszen eltalálta. Gyönyörű Talentom, úgy megfogattatni a

lélekkel a’ bellyebb vonúlt dólgokat; ehez semmi Nemzet sem tud kevesebbet a’ Németeknél….

3131. / A CD-n a levélszám nem volt feltüntetve/

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.

…Mivel bele-ereszkedtünk a’ Históriátskákba, ímé ezt beszéllette Bertóldy Ur.

A’ híres Jáhn Berlinből Bécsbe érkeze, a szerződések ideje alatt. Amint leszállott a’ Kotsiról, Pantalonba’, Kurtkába’, borzas hajjal és egy kis veszszőtskével a’ kezébe’ jelene meg sietve Hardenberg herczegnél, ahol éppen Európa sorsának dolgozói múlattság okáért felgyűltek vala. Bé és fel-lép közzéjek az egyszerűes ember, és az első Köszöntések után minden tartózkodás nélkül, mindenek hallatára azt mondja a’ Herczegnek, hogy őtet a’Berlini Szabad Kőmívesek Lózsija küldötte légyen látni, hogy mi történnékk itt Bétsben az emberi Nemzet’ javára, mivel a’ Közönséges Levelek tsak a’ Közmúlatságokról emlékeznének, és ideje, hogy annyi áldozatok után a’ Nemzetek’ bóldogúlására is már egyszer tétetődjön valami. A’ Herczeg a’ leg-nagyobb leereszkedéssel a’ Közdolgok’ szövevényességét előhordani, ezer biztatásokat adni, egy szóval az esze hatalmas embert minden szívességgel fogadni, sőtt más napra ebédre is hívni, és néki megigérni méltóztatott, hogy szándéka vele magánosan bővebben szóllani a’ Köz dolgokról. Gondolhatod, hogy hökkent meg a’ Diplomatica-Test, egyrészről az avatatlan merészségen, másrészről pedig az ezt kegyességgel elfogadó Herczeg’ gőgtelenségén. Azonban a’ szabadságot lehellő Férjfiú sok fő hajtások nélkűl ismét elballaga. A’ midőn már az ajtón kinnt vala, a’ Vürtembergi Király Ministere és egy Austriai Generál el-nem titkolhatták a’ Herczeg előtt csodálkozásokat, és azt mondták néki, hogy csupán ő Herczegsége iránt való tiszteletek hátráltatta légyen őket ezen vad-bátor embernek meg-fenyítéséről. Erre a’ Herczeg: ez igen okos és derék ember: Szót ’s helyt fog állani az Uraknak, akár Kardra akár pistolyra kellyen a’ dolog. Nagy vitézséget mutatott a’ Pruszsziai ármádánál; de nem javaslom, hogy pennára menjenek vele, mert nem gondolom hogy kedvező legyék az urakra nézve a’ dolog kimenetele. Jáhn Úr Német Országnak egyik leghathatóssabb Irója. Közlöm veled Döbrentei Úr Levelét is feleletemmel egygyütt. Az Erdélyi Múzeommal nagyon meg vagyok elégedve, noha tőllem is némely Darabokat béveve. …A’ Német Literatúra Historiáját alkalmas kéz dolgozta. Én az Erdélyieket inkább tartom Magyaroknak mint minket. Úgy látszik, mintha több szép magyar ajakú és magyar szívű jónevelt embereik vólnának. Meg kell vallanom, hogy még sehol sem olvastam a’ Spinoziszmuszt olly szemlátomást előadva, mint Pataki Mó’ses értekezéseiben. Én fiatal Koromban magát Spinozát is forgattam, de vagy ő vagy ifjuságom volt az oka, hogy nekem nem vala ollyan világos, mint Magyarázója Pataki, a ki az én Ideámat azon sziztemáról egészszen eltalálta. Gyönyörű Talentom, úgy megfogattatni a’ lélekkel a’ bellyebb vonúlt dólgokat; ehhez semmi Nemzet sem tud kevesebbet a’ Németeknél, én pedig kötve hiszem, hogy annak megkülönböztetett Ideái (Ideae distinctae) lehessenek, akiéi nem világosak…

3135.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Febr. 25. 1816.

…mit fognak reá mondani; ’s halljad jövendőlésemet: «Kazinczy enragírozott Nyelvrontó, de rajta kiismerni, hogy ő a magyar nyelvet nézheti a’ maga anyai nyelvének: ez a’ Syncretista Gróf Desőffy pedig, aki közletni akar, született franczia, de igen jól megtanulta a’ nyelvet; annyira megtanulta, hogy azon igen jól és igen nagy könnyűséggel ír; azonban minden nyomon elárulja, hogy a’ magyar nyelv neki nem született nyelve, hanem szerzett nyelve.» — Nagyon meg kellene csalatkoznom, ha ezt nem modanák…Ezek valnak észrevételeim egyenesen azért, mert parancsolád. Adják az egek hogy az írás annak a’ nagy embernek, akit én a’ ragyogásnak minden fényében szeretnék látni, fényt vonjon ragyogó nevére. Nagyon kérnélek, hogy méltóztatnál a’ Göthe’ igért Köteteit a’ Sógorom által kiküldeni. Most pedig engedd, hogy véget vessek, mert még beteg vagyok. A’ Szabó Dávid’ levelét bátor vagyok még magamnál tartóztatni. De küldöm még Martz. 2-dikáig.

14. kötet

3144.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassán Mártzius 4ikén 1816.

Nagyon, nagyon, drága kedves Barátom! Öröm nékem tõled az Üröm is. Kritikádet a’ legnagyobb gyönyörrel vettem; úgy bánsz ugyan Barátoddal, mintha ellenségem lennél, de azért tselekszed, hogy a’ barátság el ne vakítson.

Ölelnem kell hát ellenségemet. Amit Te barátságból tészel, azt a’ Német Journalisták, az az repten-Írók, természeti vetekedésbõl (aemulatio) mindennap tselekszik, és hol az irígységnek, hol a’ haragnak által-engedvén pennájokat, a’

leggyûlöletesebb érzetekkel haladnak a’ tövisekkel pólált Hipercritika Társaságában a’ szép Tudományok és Mesterségek gyönyörködtetésekre készûltt Pállyáján. Így megy a’ legszebb Tájon, a’ legvirítóbb Mezõkön és a’ legegyenesebb útakon keresztûl-kasúl a’ sebessen forgó szél; mindent maga körûl, még a’ világos Napot is és a’ tiszta derûlt-levegõt, ellepvén setét-homályos temérdek porának fellegével…

Kérlek, ne gondolkodj Németûl, mikor vagy Magyarul írsz, vagy Magyar Munkát kritizálsz. Én úgy tettem: Bajnok Nemzet. Te így változtatod: Bajnok-Nép. Nem akarod tellyességgel elhinni, hogy a’gondolkozó és érzõ ember soha sem tesz sehová is semmit ok nélkûl…

Nekem Magyar Dajkám vólt, és csetsemõs koromtól fogva Magyar Cselédek voltanak körûlöttem. Néném, Gróf Szirmainé neveltetett. Négyesztendõs koromtól fogva egész tízenegyig Szabolcs Vármegyébe' Ó-Fejértón laktunk, tsak a' Teleknek egy-nehány Hólnapjait töltöttük Kassán. Tízenegy esztendõs koromba' Kolozsvárra kûldöttek, a'hol három esztendõt tölték, osztán Pestre jöttem. Hazám Nyelve' nem vólt elsõ Nyelvem. Késõbbi utazásaim ugyan félbe szakasztották a' magyar szóllás-gyakorlását, de én akkor is, ahol és amikor lehetett, és a' mint kitelt tõllem, Magyarúl beszéltem és ólvastam. Már régen tudtam Magyarúl, minekelõtte Frantziáúl kezdettem volna beszélleni. Tízenkét esztendõs koromba' még egy szót sem tudtam Németûl. Megvan még most is valahol magyar Fordításom Ciceróból de Senectute. Ezt Tízennégy esztendõs koromban készítettem, Koppi vezérlése alatt. Annyi igaz, hogy vannak oly napjaim, a' midõn nem tudok follyvást és hibátlan beszélleni semmi Nyelven is, máskor pedig pereg a' Nyelvem. Rólunk, ha nem hibázom, ezt az ítéletet fogják tenni: Dessewffy talán legtöbbet olvasott Frantziáúl és Deákúl, valamint Kazinczÿ Németûl. — Kazinczÿ szebb, fellengebb 's kellemetesebb Iró, de Desewffÿ azért nints tûz és hathatóság nélkûl és bizonyosan populárisabb. Kazintziban több Mesterség, több báj, Dessewffiben több természetiség van. Dessewffibõl válhatott vólna kigyalúlt Iró, Kazintzÿ az. Dessewffy, mint Iró nem jöhet parallelába Kazintzival, mert õ keveset vagy semmit sem bocsájtott Nyomtatás alá életében; azonban az õ Stÿlusa, bár millyen gyalúlatlan és mértéktelen, mégis inkább a' jó Társaságbeli Közbeszéd Stÿlussa, mint Kazintzié, mely keresettebb és mesterségesebb, sõt olykor tarkább is.

A' legtársaságtalanabb Nemzet Nyelvének némelly híres Irói valának Kazinczÿ vezetõi. Dessewffÿ senkit sem vett magának különösen példáúl. Mint hibái, mint tökéljei ennen valók, és a' Frantzia könnyûség tsak azért tetszik meg rajta, mert az természetében van, és mivel egyátallyában sokat olvasott Frantziáúl. Nem tagadom, hogy a' Német Nyelv Géniussa nem hasonlóbb a' Magyaréhoz, de egyátallyában a' Magyar Nemzeté bizonyosan rokonabb a' Frantziáéval. Ennyit magunk magunkról; bízzuk a' többit a' Közönségre' az az a' Publicumra és a' Jövendõre. Nem kell a' szép nagy rózsát az alacsony violához hasonlítani. «Inter similia non inter diversa facienda est comparatio. Tu es inter viburna cupressus.» Örvendjünk különbözésünknek, használjuk azt javunkra. Én néked folyvást ívenként meg-kûldöm Munkámat, igazíts benne. Látod, hogy azt a' minek helyes okát adod, szívesen elfogadom. Légy hát olly' barátsággal erántam, és tarts méltónak okaid' elõadására, mert nagy megvetésnek a' jele Német módra Kritizálni, és kurtán oda hánni, e' nem jó, ez elragadó. — Ezt a'

Frantziák nem tselekszik. Te belõlem tökéletes Irót, én pedig tökéletes Kritikust akarok tsinálni belõled. Nem elég vegyíteni a' dítséretet a' czáfolással. Éljünk egymás hasznára, gyönyörûségére, és becsûljük 's szeressük egymást. Enn szeretetem soha sem volt nagyobb barátságomnál. Maradok színetlen igaz örökös régi barátsággal, hív Jóskád…

Lukrétz*, ámbátor a' negyedik könyvét írta, még is megölte magát. Nékünk költõknek a' lelkeink nem úgy vannak teremtve mint másoknak, — te testvér lélek, fogsz engemet érteni, és fogsz tudni rajtam szánakozni, — tudom az orvosságot…

*Lucretius Carus, Titus (Róma?, I. e. 96? – Róma?, I. e. 55. október 15.,?) római költő.…Suetoniusra visszavezethető mondatnyi közlése az antik életrajzok eltorzultságának klasszikus esete: a „szerelmi bájital", amelytől megőrülve csak világos pillanataiban (per intervalla insaniae) írt, majd öngyilkos lett… Wikipedia

3170.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Martz. 28d. 1816.

…Döbrenteinek tegnap vett levelébõl látom, hogy az Erdélyi Muzéum 4-dik Fûzete kész, de hibásan ’s igen hibásan van nyomtatva. Én még nem láttam. Hát Te, kedves barátom, haladsz-e a’ Nyelv eránt szóló Munkában? Némely Jegyzéseim nem nyerték-meg javallásodat; de azon örvendek, hogy fel nem akadtál. A Nyelv eránt való ideáink azon dolgok’ számába tartoznak, amelyek körûl nincs helye a Demonstratióknak, ’s így nem csuda, ha a fejek meg nem egyeznek…ha valakivel óhajthatnék egyezésben lenni, úgy azt az egész Magyar földön senkivel nem óhajtanám inkább, mint veled, kinek a’ természet geniet, magad pedig magadnak tudományt, még pedig Classicusokból merítettet adál. Csak egyet, édes barátom: Nem hiba az, ha te francziáúl, én németûl gondolkozom. Catull, sõt Horátz is, mint Propertz és Lucrécz görögûl gondolkoztak, ’s deákul írtak…

3177.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassán, Ápr. 4-dikén 1816.

…két napig Újhelybe múlattam, de meg nem látogathattalak, úgy el voltam foglalva a’ magam dolgaival. Elégtételt kerestem, egy emberemet majdhogy meg nem ölték a’ Vámos-Újfalusiak…

igaz az, amit Lafontaine mond:

. . . . on nous mange, on nous gruge,

On nous mine par des longueurs:

On fait tant, à la fin, que l’huître est pour le juge,

Les écailles pour les plaideurs.

..Újhelyben egynehány Magyar Szín Darabokat láttam, egy nagy Színben, ahol többen pipáztak. Eszembe jutott Theszpisz, és targontzája. A’ talált Gyermeket jádzották és másnap Clavigót. A’ Fordítás jó mind az egyik, mint a’ másik Darabban, de nekem Clavigo nem tettzett, mert a’ leggonoszabb fõ személynek is részt vétetõnek kell lenni a’ Szomorú Játékban, nem pedig megvetendõnek. Clavigót nem ûzi sem a’ Sors, sem valami nagy indulatok, végre, midõn vérében sokáig fetreng a’ borzadó nézõk elõtt, tsupán tsak megvetni lehet õtet, nem pedig vagy útálni vagy szánakozni rajta, vagy egyszersmind mint útálni, mint szánni. A’ Temetés a’ Játtzó Színen sikeres ugyan, de tsupa színjátékos fortély, coup de Theatre, nem kell pedig a’ Szomorú Játéknak tsupán tsak ollyan fortélyokra szorúlni. Tsudálkoztam, hogy Te fordítottad ezt a’ Darabot. Nem magam vóltam a’ ki így érzettem és itéltem. Délután egynehány verseimet kellett némellyeknek lediktálnom…

Minden nap várom Szekereimet Sz. Mihályról…

Megint kaptam egy Levelet Döbrenteitõl; közlöm azt….

3178.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, April 5-d. 1816.

…Martz. 29-d. délben 11 órakor tûz támada nálam, ’s fél óra alatt fedél nélkül volt konyhám. Engemet csapás nem egyhamar ragad-ki csendembõl, csak személyemet s’ feleségemét ’s gyermekeimét ne érje; azonban tüzet látni, mely, a’ mi nehezen és soká épûlt, kevés pillantatok alatt semmivé teszi, nehéz. Lakóházam’ fedelétõl csak két ölnyire nyúlt-el a’ láng….Hogy így ne járjak többé, kõbõl építem kéményemet…

3179.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa, Aprilis 7dik napján 1816.

Kimondhatatlanúl szeretem Barátom! Ugyan mit veszõdünk hát, ha a te tántoríthatatlan hited az ami az enyim? t. i. hogy nem kell sem egészen deákul, sem egészen németül, sem egészen Frantziáúl gondolkozni, és Magyar szókkal írni, sem pedig úgy mindenkor Magyarul gondolkozni, hogy a’ Deák vagy Német vgy Frantzia szóllások módjait ne követhessük. Az elõtt hoszszú mentébe jártak eleink, most pedig kurtát viselünk, feszes Frantzia szabásút, hogy a’ tagok merõsége (protervitas) jobban kitessen. Ugyan lehet-é mondani, hogy a’ mostani Magyar menték nem magyar menték? és így igaz az, a’ mit mondasz, hogy az az érzéstõl, a’ test állásával (combinálva) öszvetve függ, hogy miképp legyék kivágva a’ mente?

Ugyan derék az Ilÿás elejének fordítása az Erdélyi Muzéumban, soha sem gondoltam volna hogy egy Grammatikás így tudjon fordítani. Én, ha Kiss vólnék, Zimmermann Zseb-Könyvét fordítanám, amely 1800-ban kezdõdött, és mind eddig folytatódik. Megvannak már nállam 15. Darabjai. Minden Esztendõbe’ egy jön ki, — a’ Czímje ez: Taschenbuch der Reisen, oder unterhaltende Darstellung der Entdeckungen des 18-ten Jahrhunderts, in Rücksicht der Länder-, Menschen- und Produktenkunde. Für jede Klasse von Lesern. Von E. A. W. von Zimmermann. — Mit Kupfern und Karten. — Leipzig. Ez az a’ Zimmermann, aki nemrégiben meghaláloza, és a’ ki a’ Német hathatós Írók sorában a’ Nemzeti Kevélységrõl, a’ magánosságról, és a’ Geographiai Zoologiáról írott Könyveiben díszesen élni fog a’ Maradéknál…

Munkámban haladok, de a’ minap közbe jöve Berzeviczÿ Gergely Könyvetskéje, amellyet a’ Bétsi Kongresznek bényújtott, az Indiai Világ-Kereskedésrõl, és a’ mellynek fordítására és közrebocsátására megkért; éppen ma vagy hólnap végzem, azután megküldöm Sárvári Professornak, hogy nyomtattassa-ki, mert Berzeviczÿ a’ maga Ideáit a’Kereskedéstelen Magyarok köztt is el akarja terjeszteni. Megtevém bráttságbúl a’ fordítást, ámbár tudom, hogy a’ Magyaroknak Hazájok Kereskedésérûl kellene inkább gondolkozniok,

mint a’ Világéról…

Közöld velem, ha mi újat tudsz a’ Magyar Litteratúra pállyáján. A’ jövedelmezés dólga )Finances) új változást fog szenvedni. Azt mondják, hogy egész Európában új, kissebb, de egyenlõ értékû pengõ pénz fogna forgásba hozódni. Már ez ugyan nem vólna palástolat )palliativum). Minden tekintetben nagy dolgok tsiráznak Európában, de lassan érnek. A’ nagy Gondviselés némán dolgozik. Ölellek száz ezerszer, Kedves Barátom, és a’ legjobb egésséget kívánom neked hív Jóskád mpr.

P. S…

3186.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Apr. 15d. 1816.

…A’ lánglelkû Döbrentei szerelmes beléd, mint mindazok akiknek, lelkek van.

Minthogy az opiniók és ízlések hatalma igen nagy, ’s talán meggyõzhetetlen, én nagyon örvendek, hogy Döbrentei ellened perel és velem tart…Nekem e’ napokban fényes napom volt. Az Ujhelyi Templomban, az isteni tiszteletnek közepette, egy igen pompás Auditorium elõtt vala szerencsém egy Installáló Orátiót elperorálnom, melyet közlenék veled, ha idõm volna leírni, de el vagyok foglalva, ’s a’nálam nevelt négy nagyfalusi leánykák Tanítója haza kéredzett az innepek miatt, különben leíratnám. De nyomtatva olvasni fogod. Azt hittem, hogy a’ dicséret eránt alkalmasan hideg vagyok, és hogy a’ mások javalását alkalmasan hidegen tudom hallani, mint ahogy a’tudatlanok’ gáncsolásaikat, titkos kevélységbõl, még örvendve hallom. De most láttam, hogy nem vagyok annyira philosoph, mint gondoltam…

Lyányaim nevelõjök Martz. elsõjén hagya-el, mert atyja haza érkezék az Olasz tábortól, szolgálatját letette, és ezt magánál akarja látni. Gróf Gyulay Lolotte Erdélybõl kínála-meg egy másikkal, de míg a’ levél hozzám jött, az az Asszony megbékélt B. Wesselényi Józseffel, kinek házát elhagyá, ’s visszament oda. Már elakadtam volna, midõn Bécsbõl egy Genotte nevû Úr, kivel egy fogadóban ebédlék, és a’ kinek 34 esztendõs leányával ott voltam, megszóllíta, ha nem fogadnám-e el leányát. — Engedd mondanom a’ történetet. Õk valami hatan ettek egy asztalkánál, mi, az az feleségem, én és 7 esztendõs leányom, magyarul beszéllénk. Egy hat esztendõs fiúcska leszálla székérõl ’s a’ leány ehhez francziáúl szólott. Én valami nyájasságot mondtam a’ gyerekhez, ’s a’ leány atyja hozzám francziáúl szóla. Minthogy én hamar elakadtam, feleségem leve a’ szólló, ’s Mons. Genotte felkiálta a’francziának és magyarnak tulajdon patrioticus örömben: Ah Madame, Vous êtes née française! Így beszéllénk, hogy egy leányért jöttünk fel a’ Hernalsi Institûtbõl. Genotte erre mondá, hogy az õ leánya is nevelõ vala Lengyelországban… én is megszerettem a’ leányt; noha igen húsos és nem éppen szép képû, pedig én egész életemben nagy praedilectióval voltam a’ karcsúk, véknyak eránt. Decemberben Genotte elment a’ Salésiánákhoz, ’s elkérte annak a’ Chevalier Hongroisnak adreszét, aki Májusban ott vala szállva. ’S íme jõ a’ levél: Monsieur le Chevalier! Az idõ nehéz egy sok gyermekû atyának; a’ leányom Magyar Országra szeretne menni. Etcet. Visszaírtam neki, hogy éppen tractatusban vagyok egy Erdélyi nevelõvel; ha ez el nem sül, nagy örömmel elfogadom. Martziusban írtam újra, hogy tudassa velem condítiójit. — Úgy látom, erszényem ezt el nem bírja, ’s azért nem felel, mert megírtam, hogy Loyánnak 400-t adtam. — A’ Wesselényi Jósefnél lévõ asszony 1250 frtot von esztendõnként. Ezt sem vettem volna tehát…

3192.

Kazinczy — Kis Jánosnak. Széphalom, April. 21d. 1816.

….Eddig Dezsõffy az én szeretett, csudált barátom, de akinek stílusában nem tudom mi van, ami reám igen visszásan hat…

3195.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Szt-Mihályon, 1816. 23-ik Aprilisben.

…jövõ Õszkor gabonát fog kelleni vennem a’ vetésre. Vízzel vagyunk körûl véve, közepette pedig a’ Sziget elászott földje repedez, és az elrothadott magok felett a’ kenyér szûkit fogjuk siratni. Ha jól eleve nem folyamodnak az alsó Vármegyék az Országló székhez, és ez jókori rendeléseket nem tész, nem tudom mit fog õszkor vetni a’ szegény ember, és a’ jövõ nyáron aratni?! Annyi már bizonyos, és ezen semmiféle esõ nem segíthet többé, hogy az õszi vetések még a’ magot sem adandják vissza…

E’ napokban küldém el Sárvári Professzornak Berzeviczy Gergelynek azon munkáját magyarul, amelyet õ a’ Bécsi congressznek németûl béadott…

Örvendek hogy mulata és gyönyörködtete tégedet Gõthe élete leírása. Újra elküldhetem, ha parantsolod…

el akarom olvasni Beregszászi utolsó értekezését, mivel az elõbbenieken alkalmasint által törekedtem, tegnap kaptam belé, sok haszontalan tudomány van benne, amint kezdem észre venni; kár úgy vesztegetni az isméreteket, azomban már eddig is némellyekre találtam, a’ mellyekkel nem ellenkezem. Jó hasznát lehet venni ezeknek a’ tudósoknak ex professione: õk ugyan nem mindég építõmesterek, de jók, köveket, téglát és meszet hordani; de tsak resultátumok’ következtetéseibe ne ereszkedjenek, mert ahhoz ritkán tudnak…

Ûzöm a’ Görög nyelvet, már értem az Új Testamentomot; nem tudom meg tanúlni a’ regulákat, nem is töröm rajtok fejemet, az én elõmenetelem az Eszterháról csorgó víz csepjeitõl lassan lassan kivájt kõhöz hasonlít.

Quid magis est durum saxo, quid mollius unda?

Dura tamen molli saxa cavantur aqua.

Az Isten boldogítson, Kedves Barátom, és a’ hozzám viseltetett barátságodat soha sem hagyja fogyni. Maradok a’ legtisztelõbb szíves szeretettel Hív Jóskád. mpr.

3201.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak Nagy Mihály, 2-ik Máj. 1816.

…Reménylem hogy kifakadt a’ kelés feleséged tiszta kebelén. Ne keljen ott más, tsak ami ott lakik úgy is, a’ jóság tudni-illik és a’ te tsókjaid hév érzése. Ölelni foglak egynehány nappal késõbb mint reméllettem. hív Jóskád mpr.

Kivûl: à Monsieur François de Kazintzy. par Ujhely à Széphalom ou Kiss Bányátska.

3212.

Kazinczy — Helmeczy Mihálynak. Széphalom Máj. 16. 1816.

…Gróf Desõffy József April. 30-d. betért hozzám; de mivel akkor nap felesége testvérénél Gróf Sztáray Albertnél kelle megjelennie, csak fél órát múlata nálam. Megígérte hogy visszajövõben fél napot tölt itt. Látni akarta dolgozásaimat, ’s én neki által adtam Biographiám’ elsõ Könyvét, mert még csak az vala kész — általadtam Töviseim és Virágaim újabb exemplárját, ’s mind azt amit Ripókvári Mark Ur ellen írtam és az Ó és Uj Magyar Irója ellen…Desõffy Máj. 5dikére ígérkezett, ’s 13-dikán ére hozzám. De akkor fél nap helyett 24 órát tölte itt nálam marasztalás nélkül. Törteli napot éltem vele, ámbár virradtáig fel nem valánk, sõt õ is, ’s betegeskedéseim miatt én is csak hamar vacsora után fekünni menénk. Megvallá visszaadván kézírásaimat, hogy Biographiámon kivül semmit meg nem olvasott, mert azt sokszor ’s nagy örömmel olvasta, ’s kért hogy a’ többit hadd vihesse-el. Azt nem tehettem; mostani késõ megjelenése alatt is kegyetlen kínokat szenvedtem, azt rettegvén, hgy papirosaimat elvesztette ’s átall elõjönni, de megígértem hogy vele együtt végig futok rajta. Azonban õ, kit Koppi nevelt, és így a’ ki a’ Classicusokat nem csak szereti, hanem tudományosan érti is, csak Sallustot akará látni, ’s kivált a’ Caesar és Cátó Oratióját. Azt felolvasám neki, elébe rakván az Originált, és a’ franczia két, ’s igen sok német fordítást…

3220.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz. Mihály 25-ik May. 1806

Tsudált és szeretet Barátom! Hogy a’ Nevelõnét eddig nem küldhettem, az volt az oka, hogy Feleségem maga el akarja vinni hozzád, azonban utazása eddig halasztódott, mivel Ötsét, aki ide ígérkezett Pest felé mentében, mind szüntelen várja, ma ugyan küldök egy szekeret Olysóra, de a’ nevelõnét szekeren nem küldhetem, és így Huszáromat küldöm Nagy-Mihályra, hogy Sógorom felõl valami bizonyost megtudjak; egynehány nap múlva vissza fog érkezni, és akkor megtudom, eljõ-é Albert vagy sem? Ha eljő, rövid idő múlva kell elérkeznie, mert a’ Pesti vásár már 8-ik Júniusban esik; eljövetele után, vagy ha nem jön, Huszárom visszaérkezése után azonnal indul Feleségem…

3237.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Andrásfalván, Júl.16-d. 1816.

Kedves barátom, Én Erdélybe Júniusnak 24-dikén léptem-be, ’s azolta az esõ mindég esik; oly víz-áradások történtek itt, hogy egyhelytt két napig kelle veszteglenem minden ok, haszon ’s öröm nélkül, és egyedûl azért, mert a’ Maroson a’ rév sem tuda általvinni….

Itt Gróf Gyulay Ferenczné szül. Kácsándy Susie házánál vagyok, ’s képzelheted mely örömök köztt élek ennek az ifjúságom barátnéjának, szeretetre igen méltó három Kisasszonyának ’s fijának ’s Döbrenteinek társaságában. A’ Grófné úgy tette a’ rendelést, hogy fija nélkűlem Kolozsvárról ki ne jöjjön, ’s minthogy hat lova rég olta Kolozsvárt várakozék, ezért jövék-el onnan oly hamar. Egyéberánt én a’ magam kocsimon ’s négy lovamon járok, velem lévén legidősbb leányom. — Ah, barátom, az Erdélyiek nem kevélykedésből járnak hat lovon; négy el nem bírja a’ szekeret ezeken a’ rettenetes dombokon. Oly nagy hegyek bérczein járék, mint az Ujhelyi hegyeké…

3244.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Dédács August. 10-d. 1816.

…Sógorom, d’Ellevaux tovább tartóztata, mint mulatni akarék, ’s ezt azért, hogy Lúgosra vihessen, s ott velem némely ismeretségeket tétethessen.Megmaradtam, ’s midõn Lugosról Aug. 8-dikán eljövék, örvendtem, hogy megmaradtam. Ott Lichtenstein Regtbeli Huszár-Major Gróf Bercsényivel ismerkedtem-meg, ’s örvendtem Párizs felõl tett híreinek: nevezetesen hogy Napoleon Elbából Párizsba érkezvén, elsõ látogatását Davidnak, a’Festõnek adta, és amit ez a’ Franczia-Magyar a’ Palais Royal felõl a’ velem együtt õtet hallgató asszonyságoknak adott. Voltam egy bálban is, hol Báró Bruckenthálné szül. Gróf Teleki Christinnek ’s két eladó leányainak ismeretségét tevém… Báró Jósika várt Déván, és azért várt, hogy búcsúzása’alkalmával engem Hunyad Vármegyei Táblabírónak feleskettethessen…

Itt is mulatok még nehány nap, Zsibón is, Kolozsvártt is. Vajda Hunyadon, a’ Hunyadi János lakja romjain, ’s Károlyvártt a’ Hunyadi János és László sírjánál ’s a’ Bethlen Gábor Fejedelem hamvai felett emlékezni fogok rólad….

3245.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. A. Olysó, 11-a Aug. 1816.

Édes Ferentzem! Vettem Leveledet Erdélybûl; sajnálom hogy nem fogsz Sz. Mihályon kapni, de tudja már hogy jösz Feleségem, és nagyon szívessen fogadand. Döbrenteinek ma felelek, nem bánom hát, a’ rézre metszett képemnek

költségit viselendem, mert úgy akarjátok; de nem vagyok eltalálva, amint az egész Világ mondta: Non sic ille manus, sic ora ferebat. Én hát azért fogok fizetni, hogy a’ jövendõ megtsalattasson! Nagyon tiszteletesnek tartom rézbe metszettetni, és minden ravasz szemérem nélkül megvallom, hogy erre nem olly egészen méltónak tartom magamat. Azonban nagyon hízelkedve vagyok hogy Barátim arra érdemesnek tartanak. Nem az ér bennem valamit, ami vagyok; hanem az a’ mi lehetet volna belõlem, ha más környül állások közt élhettem vólna.

Gróf Bánfinét, aki most Magyarul tanul, esmerem, Nagyidán láttam Csákinénál, az Ura még spanyolúl is beszél, egy kevéssé tzikornyás magaviseletû, és sokat foglalatoskodik a’ maga személyével. Ma a’ felföldi szép menyetskéknek Ideálja volt nálam urával együtt, a’ Topolovkay Iffiu Szirmayné, Olasz Országban született, Lengyel Országban neveltete, és a’ Magyar Hazát szépíti ki mondhatatlan kellemeivel; kevés Aszonyt esmértem életemben, amelyrûl úgy el lehetett mondani: La grace plus belle que la beauté; e’valósággal Poetai szépség, és az érzékenységig ragadja a’ képzelõdést; nem hittem vólna hogy 44 esztendõs koromban nékem még valamelly alak úgy tetzhessen. Hijába jártam a’ fürdõket, a’ vak aranyér nem akar látóvá lenni, és nagyon setétíti és homályosítya kedvemet; ha élek, Budára megyek esztendõre, mert a’ Tsászár Fürdõt nagyon dítsérik ezen nyavalya ellen. Elõttem a’ képe hogy fogadtak Erdélyben, soha se vólt egyenes a’ ditsõség útya, Téged pedig amaz kisér mindenütt.

Íme egy felette szomorú versezetem, küld meg Döbrenteinek a’ Museumba. Homérbúl is már fordítottam valamit, és pedig egyenesen a’ Görögbûl; Sokrát beszélgetését is Theodottával már lefordítottam Xenofonbúl; bizonyossan bolondja fognék lenni a’ Görög Litteraturának, be sajnállom hogy azzal nem kezdettem, de nem kedveltették meg velem, és e’ nagy hiba volt nevelésemben. Ezeknél a’Görögöknél majd minden szónak értelme kép. 22-ben Sz. Mihályra indúlok Kassának; írj nekem gyakran, mert igen szeretlek, és Feleségem szintúgy; azt mondta hogy rég nem látott olly embert, aki néki úgy tetzett vólna. Hogy vagy meg elégedve Adelaíddal? Feleségednek kezeit tsókolom, gyermekeidet ölelem. Tellyességgel nem dolgozhatok semmit folytában az vak aranyerem miatt, igen gyakran szédelgek, egyszóval szûkölködöm az életnek leg nagyobb java nélkül, az egészség nélkül tudni illik. A’ Nagy Apám testvére Dessewffy István Hét nyelvekbõl, a’ melyeken beszélni tudott, tsak a tótot tartotta meg fejében egy guta ütés után. Mi Dessewffyek a’guta áldozatyai vagyunk…Mi újság a’ Magyar Litteraturában? Az Erdélyi útazást örömmel fogom olvasni. Elvégezted é már Salustot? Hány Oratiója kész Cicerónak? Halad é a’ Biographiád? A’ Te pennád mind szépségére mind serénységére nézve felér más tízzel, olly sebessen repûlsz mint a’ Persiai sávos tollú galamb; azt mondják hogy nints szebb és frissebb szálló, de kegyessebb sints. Egész szívembül tisztellek és szeretlek.

Elfelejthetetlen Újházy Samum halálára. 1816. Sz. Mihályon.

1.

Téged’ is hát, Samum! idõnek elõtte,

Te szép áldott Lélek, Te szívem’ Embere!

Ki mindég a’ szívét az enyimhez szõtte,

Béfedett a’ titkos Örökség tengere?!

2.

Oh élet angyala, m’ért el nem óltottad

Egygyütt az enyimmel, napjai fáklyáját?

A’ setét halálnak még most hogy adhattad

A’ Jók örömére teremtet Páráját?

….

7.

Veled halhatatlan, veled porrá legyek,

Kétséges Lelkemnek ez a’ kívánsága,

Nem tudom hogy mivé vállok, hová megyek?

De ahol vagy, ott lesz Jóskád Menyországa.

3281.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz.-Mihályon, Octob. 2-kán 1816

…Az erdélyi Muzeum 5-dik Füzetjét még meg nem kaptam, példájára egy magyar gyûjtemény fog kijõnni Pesten, kaptam én is meghívó Levelet. A’ Magyar Theátrumból lesz talán végtére valami, 1000 ftot ígértem magam is az 1-sõ kõ le tétele után, mert a’ Ludovicea elijeszte. Olvastad-e Horváth András Buzdító Levelét? e’ még Horátznak is betsületet tett volna. E’ classicus írás hogy’ festi milyennek kéne lenni a’ magyarnak, be szeretném ha e’ helyen historicus lehetet volna inkább, mint Poéta, és amidõn bújában az Éjszaki ég sarkhoz akar elballagni vagy inkább elszaladni, be felséges elragattatása…

Helmetzy Berzsenyinek elibe egy bévezetõ értekezést iktata, amelyben sok szép tudománnyal az új szósokat védelmezi…

Tegnap érkeztem Pestrül, holnap Kassának Olysóra kell mennem, 16-ban pedig megint itt lennem, tsak 9berbe megyek egész házammal Kassára. Hogy vagy meg elégedve Adelaidal? Mit tsinál Cicero? Salustius? Rajta! rajta! édes Drága Kedves Barátom! Nemzetem Dísze, a’ Jövendõ’ Bálványa, a’ mostaniság’ Irígységének tárgya; Pascitur in vivis livor, post fata quiescit, quum suus ex merito quemque tuetur honos. Én már lassan lassan fordítgatom Xenofont, a’ leg idõsbb fiam is már kezd érteni görögûl, úgy hiszem hogy meg fog elõzni, fiatal és nem gondoskodik magáról, hanem én helyette, érette, és miatta. Egész Házak tsókol, írj gyakrabban, mert ünnepnap nálam, mikor tõled levél érkezik. hív Jóskádhoz. Hunyadit éppen most olvasom és Piringer második részét is.

3292.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek Széphalom, Octób. 11-d. 1816.

….Mi a Nyelv’ Géniusa, ’s a’ Magyar Nyelv’ Géniusa — azt bajos meghatározni. Nekem az olyannak tetszik, mintha a’ Képfaragótól azt kívánnánk, hogy adjon réfet, mely mutassa-meg, hogy az emberi test’ Musculaturájit mint kell faragni. A’ törvény nem annyira azt tanítja, mint kell csinálni, mint azt inkább hogy mit nem kell. És még így is, bár bizonyos törvényekre akadhatunk, végre azt látjuk, hogy ami általjában nem jó, egyes esetekben jó. Philosophusi fõ kell, amint írod, tanulás, a’ minden Literatúrával dicsekedhetõ régibb és újabb nemzetek nagy Irójik körûl mívelt ízlés, és egy bizonyos Aesthetikai érzelem, ’s az a’bajunk, hogy a’ mi férjfiaink, kik magokat nálunk a’ Nyelv’ dolgában hallatják, ezekkel nagymértékben nem bírnak, sõt ide számlálván magamat, igen kis mértékben bírnak, sokan éppen nem bírnak….

3307.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz. Mihály, 28dik 8berbe 1816.

…Erdélybe híj Döbrentei, dolgom is lenne ott, azonban nem hiszem hogy szívesen látnának, mert kereseteim vannak ottan köztök, az osztályos Atyafiakat pedig sohasem szereti a’ Rokonság. Horváth András buzdítását ide zárom erga restitutionem. Helmeczy Bévezetõ beszédjét Berzsenyi új kiadásához Levélben

meg nem küldhetem, hozasd magadnak tehát Pestrûl, Ossiánodat megkaptam. Hunyadit olvastam, fagyos, jeges termény, ha az egészet mind Drammát nézed, de itt amott tûzzel tellyessek részlettjei (Details). azt mondja a’ bévezetõ beszédben, hogy tsupán hazafi érzelmeket kívánt gerjeszteni; mintha jó Drammában ezt véghez nem vihette volna? egynéhány Jelenések nagyon tetzettek; a’ Characterek is alkalmasint jól vannak rajzolva és végig meg felelnek rajzolattyoknak; tsudálkozom, hogy a’ gyáva és habozó László Királyt

úgy merte kitálalni a’ mostani Uralkodás alatt, és hogy megengedték a’ kinyomtatást, a’hasonlatosság nagyon szembetûnõ, de talán abban állott az udvariság, ezt észre nem venni.

Toldit beszéltetvén, szerentséssen sekszpirisált, de azért nem kellett vólna egyszerre mind a’ három Egységet artzúl tsapni, és Dramma helyett Beszélgetésben (Dialogue) historiát írni; hellyel hellyel nagyszabású szerentsés hasonlítások találtatnak, és erõs etsettel színezett festések; nem tudom észre vevéd-é, mennyi szavaidat fogadta el a’ Mondolat kiadásának részese, és így tettel vagy meg bosszúlva, maga magára mondotta a’ sententiát Kisfaludi, érezvén, hogy még rossz Drammát se lehet írni, tsupán õsi nyelvünk segedelmével. Azt is észrevettem a’ 4dik Felvonásban, hogy õ is úgy mondja tsillapodj, nem pedig tsillapodjál…

Te híres ember vagy, azért akasztalódnak beléd Vágy-Társid; ollyan embert mint Te vagy, tsudálnak vagy rágalmaznak a’ korbeliek, néked felyûl emelkedttnek kell maradni…szemeidet Egeknek szegezvén, tipord alattad az irígységet; én Báróczit tsak egyszer láttam életemben, nem esmertem az embert, Irássai inkább ketsegtettek mint Phizonomiája, de nem a’ külsõrûl kell tenni Itéletet, mikoron a’ belsõ forog kérdésben; mindenben alá írom ítéletedet, de azt el nem fogod velem soha hitetni, hogy Szemere Pálnak Vidára írt versei nem szépek. Jól emlékezem hogy Fantaziája sürûn hordta néki a’ felséges gondolatokat…

3329.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Novemb. 25d. 1816.

…Én mikor erõm engedi, örömest segítek azon, akit a’ sors elakaszta, ’s úgy hiszem hogy ezt velem is örömest teszi az aki látja terhemet ’s erõt lél magában könnyíteni terhemen…Annak bizonyságáúl, amit itt említék, engedd mondanom, hogy midõn bennünket Munkácsra vivének ’s Beregszászon megháltunk, a’ Vásárra felgyûlekezett paraszt nép tolakodva hozott nekünk kosarakkal dinnyét, szilvát, diót, barczkot. Volt köztünk némely, aki azért neheztelni kezde. Szlávinak egy nemesember két forintot ada húszas pénzben, ’s Szlávy el nem vette. Elmondá annak kevélyecskén, hogy pénzére nincs szüksége, mert az neki elég van. Én a hat huszast nagy örömmel és szíves köszönettel elvettem, ’s ritkán volt életemben kedvesebb hat húszasom… midõn eleresztettek, hetven darab könyvet hagyék társaimnak. Egyszóval ád az, aki vesz: de aki venni kevély, adni fösvény. Barátom, milliók köztt van-e valaki, akit a’ Sors inkább nyomna, mint engem… be van zárva minden útja a’ keresésnek, amivel gyermekeimet boldogíthatnám. Hijába kértem kölcsön a’gazdag bátyámtól Kazinczy Pétertõl 2000 ftot szüretre 1809 és 1810, hogy aszuszõlõt csináljak, ’s kivévén amit belé tettem ’s rajta nyertem, tõke pénzét ’s kamatját visszaadtam volna. Azt hiszik az emberek, hogy aki könyvet csinál, annál el van veszve a’ pénz, ’s költsön nem kapok hogy speculáljak…

Azt hittem, édes barátom, hogy IX Kötet írásaim egy-két ezer fntot hoznak-be, hogy hat- vagy hétezer frt. adósságomból valamit lefizethessek. 31 exemplárt ingyen oszték-ki, ’s kérdd, kérlek, hány forintot vettem be? Ötvenet…De bocsáss-meg terhem’ szavának, ’s vedd ezt csak panasz, nem kérés gyanánt…

15. kötet

Váczy minden kötethez 20 – 30 oldal Bevezetőt írt, névmutatót állított össze és a levelek nagy részéhez jegyzeteket készített. Idézzük a Dessewffyre vonatkozó Váczy-szöveget a Bevezetőből:

…mindenben eredeti, önálló, nem egyszer különc véleménye van, amely a kérdés alapos vizsgálójára mindig érdekes, mindig tanulságos…levélben gyakran vitatkozik egymással a két jó barát…

Dessewffy nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Kazinczy hozzá intézi az Erdélyi leveleket…”Nem tudom lefesteni, minő gyönyörrel öntötték el lelkemet Erdélyi leveleid…” Meg van győződve, hogy az egész haza nagy javallással fogadja…

Dessewffy József, mint később Széchenyi, éppen azoktól várja a nemzeti haladás élesztését, akik legtöbbel tartoznak hazájoknak. A miskolci játékszín ügyében a kassai előkelő férfiakhoz intézett felhívásának eredményét vagy inkább eredménytelenségét élénk színekkel rajzolja…az egyik főúr kijelenti a megyegyűlésen, hogy Görögországot is a theátrom forgatta fel…/ lásd színházi témában a 3354 és 3378. leveleket/

/A nyomtatott kötetből másolta: G/

3354.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. A. Olysórul, Január. 6-ikán 1817.

…Nekem talán adott egy kis tálentomot az Ur Isten, de tudom, hogy mennyibe kerûlt magamat ebbe a’ darabos életbe belevágnom. Most is mindég, menynyi

fohászimba kerûlnek minden gondjaim! Be nagy kitsinységek azok, amelyek között kell mindenkor úsznunk, és utánnok kapkodnunk! Hogy vesztetik el velünk a’ szép drága idõt, hogy törpítik elménk’ tehetségét, hogy altatják lángját, hogy fojtogatják terpeszkedését, hogy állják el szállását; de én az atyaság óltárán tevék áldozatot a’ Fámának, és jóllehet igen igen sokba kerûlt, mégis az a’ jele, hogy oltható vala tüzem, mert tehettem az áldozatot. Midõn tehát ilyetén beszédeket halgatnom kell, nem segítem a’ tzáfolókat, hanem mosolygom magamban, és magam magamon szánakodom. Miért ajándékozza el írásai’ példányait, monda egy dáma a’ minap, mikor alig van kenyere? Szinte azon okbul, felelék, a’ melybül Nagyságod a’ szívét oda ajándékozza, mikor az üres; vagy azt gondolya talán a’ Méltóságos Grófné, hogy tsupán csak a’ gyomor éhezik minden emberben? Vannak olyan szívek is, akiknek nagyobb kín nem adni, mint adni gyönyörûség.

A nagy urak jók, kedves barátom, de az õ sziveiket elõbb utóbb elszokták maszlagosítani a’ magamosok /önzők, G/ Végtére minden érzés és részvétel nélkül nyútanak inkább, hogy sem adnak, és mivel annyin vannak az érdemetlen kérõk is, hogy utólyára vagy megunják, vagy nem gyõzik õket az adók, azzal szokták végzeni, hogy õk is magamosokká válnak, és minden adakozást felszámítván, utóljára majd mindég magok magokat álítják annak végibe. Hozzá

járúl, hogy a’ képzelt szükségek még mindég inkább nevekednek, mint a’ papiros pénz nevekedett, és mivel azokat nehezebb leszálítani mint ezt, a’ gazdag nagy urak olylykor a’ legszegényebbek…

A Pataki Professzor Szabó 20,000 forintot kért tõlem ajándékba, vagy költsön egy szünetlen forgó mozgonyra, és elfelejtik, hogy balrúl jobbrúl menkõ módjára húlnak a’ petsétes levelek, hogy a’ szegényítés szisztemáját ûzi az országló szék, hogy semmiféle adós és vevõ nem tartja a’ szavát, hogy mindenünnen tsalódom pénzemért, még a’ magam embereitül is, hogy az írígység dúl, fúl, perlekedik, hogy mindenfelûl auktziókat kérnek, hogy gyermekeim serdûlnek, és napról napra több kell reájok; hogy végtére minden igyekezetem, serénységem és forgóságom mellett is, a’ partra egészen ki nem verekedhetem, hogy a’ fergetegek közt evedzvén, úgy belé õszûlök én, a’ szerentsém hajójának tikkadó kormányzója, mintha a’duzzadt habok magok felhajporoztak vólna.

Az Erdélyi Muzéomra a’ minap 400 ftot ajánlottam. Képem’ kimetszésére 60 aranyat kértek, de drágállottam vólna ezt a’ summát még 18 esztendõs koromban is. Én magam adjak anynyit a’ magam képéért? Az oltsóbb magyart, Nagyot, választottam tehát metszõmnek. Mivel az Erdélyi Muzéomról beszéllek, megírtam Döbrenteinek, hogy kefélje egy kicsinyt a’ Zemplénieket, akik tsak a’ papiroson állítnak kõemlékeket…

3367.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Január 24d. 1817.

…..Hormayr engem meghítt Archivjának elõsegéllésére. Szeretném veled látatni azon levelét, mellyet nekem Gróf Mailáth János Nepomuk külde-meg, ’s azon feleletemet, mellyet mind Hormayrnek mind Mailáthnak adtam. Elsõ alkalmatossággal beküldöm neked az elsõbbnek Biographiáját. Álmélkodást érdemlõ adományú ’s igen nagy olvasású ember, ’s szabadság fija. — Azt feleltem neki, hogy 58-dik esztendõmbe léptem Octóberben, ’s sok dolgaim vannak; nem oszthatom fel erõmet. Azonban Archívje’ számára Prof. Rumi felküldé azon Aufsatzomat, mellyet a’ Berzeviczy Gergely Munkája ellen (De Conditione rusticor. in Hung.) még 1809. írtam volt…

A’ Dilizsánsz-szekér Január. 14-dikén hozá-el Pestrõl egy ládácska képeimet. Dónáttól jõ az. Tetszésedre hagyom azt magadhoz vitetni, ’s felbontani, megtekinteni. Ott van Kreutzinger által mesteri-kézzel festett képem. Ott a’ feleségemé, leányomé, ’s Báró Prónay Simonnéé Dónáttól, — ’s az enyém 1791. Stundertõl. Csakhogy pakkoltassd-be ahhoz értõ kezek által éppen úgy, ahogy azt Dónát pakkolá-bé, ’s tétessd-le Gróf Csáky Antalnál, hogy onnan Kázmérba jöhessen a’ láda…

Itt küldöm Hormayrnek Biographiáját.

ARAB ÍRÁS! Ez az Arabiai betûkkel írt név a’ Napoleon’ neve. Kiírtam azt számodra a’ Jenai Tudom. Újságlevelekbõl 1816. Februar. Nr. 31. lap 245…

3376.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Febr. 7-d. 1817.

Kedves barátom, E levelem, melyet ezzel egy borítékban vészesz, régen itt hever, mert Fõ Notárius Comáromi Úr csak most indul Kassára, ’s a’ Januar. 24-d. írt elébb nem mehetett…

3378.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. 1817 február 11.

…Elviszi neked Nemes János azon kerülõ írásnak mását, melyet a miskolczi theátrum dolgában a kassai urakhoz utasítottam. Ennek az igyekezetemnek gyönyörûek a környülállásai és nagyon megismertetik az embereket, kivált némely magyar embereket

A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt. Az első Miskolcra érkezett színtársulat is kolozsvári volt. Az 1815-ben, Benke József vezetésével érkező társulat – tagjaként Déryné Széppataki Rózával – annyira megszerettette a város polgáraival a színjátszást, hogy úgy határoztak, állandó színházat építenek. Az első miskolci színházépület építését 1819-ben kezdték el az akkori Boldogasszony utcában (ma Déryné utca), és 1823. augusztus 24-én, két évvel a kolozsvári után nyitották meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című darabjával /Wiki/

Gróf Csáky Emmánuel p. o. azt izené, hogy jó magyar szíve van, de lyukas az erszénye. Talán a szívét vette erszényének, mert nekem úgy tetszik, hogy nála semmi sem épebb a zacskójánál. Fáy, a dupla fõispán, mentegeté magát és azt mondá, hogy még nem tudja magát elhatározni a summa iránt, de hogy bizonyosan fog adni. Ez a nagyságos úr fél, nehogy hazafiúsága nagyon messze ragadja. Az öreg gróf Wolkenstein Rákóczy maradék, (valamint a nádorispán, a ki a pesti magyar theátrumot akadályoztatja, Árpád maradéka) azt mondta, hogy õ haszontalanságokra soha nem ad semmit is, hogy ez nála erõs fogadás. Csudáld az állhatatos lelkû embert, a ki oly szentûl tartja szavát, valahányszor állhatatosságot kell mutatni a nem adásban, — de õ még másokat is lebeszéle és így érdemeket igyekszik gyûjteni az indigenatusra. Gróf Schmideg is lebeszéli az embereket, mert õ is felette nagy barátja a nemadásnak. — Gróf Péchy minekutána mindent elolvasott volna, a nélkül, hogy vagy egy szót szólott, vagy egy krajczárt adott volna, csupán az írást adta vissza, de holnapután maga fog német komédiát játszani a köztheátrumon. Generál Márjássy azt mondta, hogy szívesen adna akármennyit, de mivel semmi sem lesz belõle, csak az én kedvemért ad 50 frtot; azt mondtam neki egy igen nagy híres generállal, a kit Caesar Juliusnak hívtak, magnos animos et bonos cives de salute patria nunquam desperare. — Gróf Andrássy Károly azt mondta, hogy õ soha sem jár Miskolczra. — Gróf Klobusiczkiné az egyaránt igen szépen magyarúl szóló menyecske, meg lévén elõzve az öreg gróf Wolkensteintól, a kerülõ levelet még olvasni sem akarta, de majd fogja, mert egy igen szép ulánus lengyel tiszt által nyujtatom be, aki majd elõbeszéli neki, hogy szeretik a lengyel nõk hazájokat, és miként nem tudnak a lenyelek a hazát szeretõ szíveken kivûl másokat imádni. — Báró Ötvös Gábor, az idevaló kamarális administrátor azt mondta, hogy kérdés, ha megengedi-e a magyar consilium, hogy Magyar Országba magyar theátrum legyék. Ez az úr, amint látod, az ország jussait igen jól tudja, kiváltképen pedig nagyon érzi a nemzeti méltóságot. — Lábassy kanonok azt mondta, hogy a magyar nem komédiásnak való; kértem, tenné valamennyi papokkal és hivatalosokkal kezét a szívére, és vallaná meg, hányszor játszott a világon, kivált pedig Magyar Országon komédiát a theátrumon kivûl? Mosolygott, de még sem adott semmit is. — Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy többet adtak volna, ha ez vagy amaz többet adott volna — ezeknél az uraknál a hazafiúság imitátióvá vált, valóban pallérozott emberek, a kik a szép mesterségek közé helyheztetik a haza szeretetét. — Jábreczky consiliárius azt mondta a gyûlésben (a hol szerencséjére én nem voltam jelen), hogy a theátrom forgatta fel Görögországot és a római birodalmat…

Az ifjú gróf Szirmay István 100 frtot ada, azt mondván: tudod barátom, be keveset kapok apámtúl. Feleségem 10 aranyat aranyakban. Én 500 frtot, minden gyermekem minden kevés gyüjtött pengõ pénzét, avval a hozzáadással, mert nincs több. Ah tartsa meg az Isten szíveikben ezeket a fellobbanásra kész szikrákat, nehogy valaha sajnálja, hogy nemzettem õket, hogy örömömben, nem pedig búmban sírhassak a koporsó szélénél tántorogva botorkázó napjaimban és a jövendõre utolsó lankadt szemet vetõ alkonyodásomkor. Éppen ma töltöm el a 46-ik évemet; kevés van már hátra és azt is lesi a dolor et labor, mert sokat tûre lánglelkem és nagyon elfogyasztá a testet. Nem tudok három esztendõtõl óta kigázolni a mellfájásbúl: látom, hogy e nem morbus, qui per medicinas aut expectationem curatur. Be jó neked, te nem halhatsz meg. Én elvétettem egész sorát életemnek. Engemet talán nagy dolgokra, a dicsõségre, a halhatatlanságra teremtett az Úr Isten, de a sors mindennapi közönséges emberré teve. Vale. Ha tapinthatnád szívem minden sebeit, még a te kezed is sajogna. — Szánd s szeresd hív Jóskádat.

Váczy 15. kötet 566. oldal

A Dessewffy által szövegezett kerülő írás egész terjedelmében /itt csak rövidítve/, amit a miskolci teátrum dolgában a kassai urakhoz „utasított”:

1817. január 30. Nagyságos, Főméltóságú, Méltóságos Tekintetes Urak!

…a Pesten felépítendő magyar teátrum nem épül…a magyar világ színére a föld alól ki nem bújhat…Borsod vármegye azt határozta meg, hogy nemzeti játszószint teremt…kevés áldozat kívántatik arra, hogy egy állandó kis nemzeti teátrum gyökeret verjen a hazában…a kis város példája a maga kebelébe fogja húzni a magyar nemzeti színjátszó társaságot…nézzünk a kis dán és svéd nemzet példájára…most a nemzeti függetlenségek és szabadságok századjában kezdjük észrevenni magunkat és látjuk, milyen mélyen estünk.

Előbb-utóbb németekké vagy oroszokká kell válnunk, ha nem akarunk magyarokká nemzetesülni…Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy engemet választottak tolmácsul…részemről 500 frt-ot adok, méltóztassanak nagyságtok is segíteni…G. D. J.

3386.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Febr. 25d. 1817.

Kerülő leveledet ma küldöm meg Guberniális Consiliárius Kenderesi Úrhoz Kolozsvárra, ’s ő el fogja vele tölteni Erdélyt. Martzius közepéig kész leszek Erdélyi, hozzád intézett, Leveleimmel…

3392.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Mártzius 7-ikén 1817.

Drága Kedves Barátom! Nem végeztem még el az Erdélyi Muzéom V-ik Fûzetjének olvasását, mert tsak itt ’s amott forgatám, és azért nem tudom, hogy olyan lesz-é az mindenütt, amire a’ te és Döbrenteÿ ellenkezõi nem fognak tudni

felelni. Nagyon fogok örvendeni, ha meggyõzendetek afelûl, hogy lankadol roszszúl van, és hogy lankadsz szebb; mert az, amit eddig vagy te, vagy Döbrenteÿ hozzám írtatok e’ tárgyban, nem látszott elõttem elegendõnek arra, hogy véleményemet megváltoztassam. Ti engem makatsnak véltek, de ugyan miért lennék akaratos, kivált az ilyenekben? és miért ne akarnám én ezt e’ dolgot érteni, ha érthetném?...

3394.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Mártzius 9-ikén 1817.

…Az Erdélyi paripád’ leirása Horászhoz illõ. Már rég’ nem olvastam elevenebbet. Nagyon boldog pillantatban költötted e’ darabot. Kérlek változtasd a’ holdnak mágusi fényét, és tökélletes lesz a’ maga nemében e’versezet. Engedj-meg hogy fondorlóskodom, de nagyon szeretlek, és én azt tartom magamrul, hogy nem tudok ugyan fõzni, de tudom érezve mi a’ jó étel. Ölellek ezerszer hív Jóskád mpr.

U. I. Mártzius 12-ikén 1817.

Nem kapta Feleségem semmi leveledet, és nagyon sajnálja. Közlöm veled múlatság okáért az Apostoli Király Õ Felsége talán legnevetségesebb Kameráriussának utólsó levelét feleletemmel együtt. Elõbbi egyik levelében azt mondja, hogy a’ Jó’sef név olly rosszúl volt írva, hogy azt Ferentznek kénytelenítetett olvasni, a’mostaniban pedig azt, hogy 8000 Forintrul adott asszignátziót Kuntra, holott nekem kezemnél van originális asszignátziója 7000 Frúl….

3399.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Mart. 16d. 1817.

…Gr. Festetics György egy Helikon nevû kerek Palotát építete. Február 12dikén ott tartaték a poetai innep. Kisfaludi, Berzsenyi, Horváth Ádám és Dukai Takács Judit Kisassz. Voltak jelen Poetáink közûl. Kisfaludi egy Ódát vive, de amelyet Festetics fel nem engede olvasni, mert õtet magasztalta, más Nagyjainkat mocskolta. Berzsenyi semmit sem vitt. (Ezt tettem volna én is.) Horváth Ádám nemcsak verset vitt, hanem énekelt is, noha tökös (herniás) lévén, szólani is bajosan tud. Takács Dudi is olvasa. Minden darab felolvasása után harsogott a’ trombita ’s a’ dob. Olympiában Herodot is olvasta Munkájit. De én Keszthelyen nem fognék. Horátz is irtózott ettõl, hihetõ, mert a’ Római hallgatók olyanok voltak, mint a’ Keszthelyiek, nem, mint az Olympiaiak. Kisfaludi, tudván hogy Berzsenyi nekem barátom, látatni akará vele azon levelét, melyet ellenem írt Ruszekhez…

.

3404.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Bõjtmáshava’ 22-ikén, 1817.

Imé az igért értekezés a’ Magyar Ortografiárul, és egy kis Fordítás Kszenofonbul. Észrevételeidet igen szívesen fogom venni. A’ Feleségem még egy darab ideig itt marad; én tsak e’ hónap’ vége felé megyek Sz. Mihályra; be szeretnélek ott látni. Örûlök új szûlésednek. Ha az Ángoly valamely munkát dítsérni akar, azt mondja: «Könynyû fogantatás, könynyû szûlés.» Te mindég úgy szaporítasz. Csókolom kezeit társszülõdnek is, t. i. tiszteletre és szeretetre méltó Feleségednek. Szûljön oly könynyen, mintférje.

Mit tsinál Adelaide? —

———

A’ Magyar betûirásrul (ortografiárul).

A. Olysón, 27ik. Dec. 1816ik Esztendõben.

Transeundum per haec, non immorandum. Quintil.

Dulházy Mihály csuhadáromhoz.

(Secretarius.)

Kívánta az Ur tudni betûirásom módját? eleget teszek hát kívánságának. Sok megvetések meghányások után estem azon regulákra, amelyeket rövideden egybegyüjtve itten az úrral közlök. Azonba’ nem ragaszkodom úgy hozzájok, hogy vagy azt gondoljam, hogy mindent megemésztettem, vagy azt, hogy mások, akik ezen tárgyban tõlem különbözõleg vélekednek, a’ hazai nyelv’ dolgában járatlanok. De szabad minden embernek a’ maga útján gondolatjai után járni, tsak hogy okát adja véleményeinek, a maga eszmélkedéseiben ne kevélykedjen, másokét meg ne vesse, és a’ szemérmetességhez türedelmet kaptsoljon. Nékem nem azok látszanak nevetségeseknek, akik hibáznak, hanem azok, akik tudományos gõgjökben azt tartják magokrul, hogy mindent végig kimerítettek, és másnak egyetlen egy tsep se maradott utánnok. Irám A. Olysón, December’ 27-ikén 1816.

———

A’ Magyar betûirás’ módja nints még közönségesen meghatározva. A’ legjobb

könyvszerzõk külömböznek egymástul. Az egyik nagybetûvel írja azt, amit a’ másik kitsinnyel, és viszszont. Némely kettõzteti a’ mássalhangzókat, még a’ hoszszú, és megékezett magokban hangzók elõtt is. Ez, ezt e’ betût, amaz egy mást rak ugyan azok hang’ kitételére. Vannak olyanok is, akik a’ származtatásra, és a’ hajlatásokra szerfelett figyelmeznek, mintha minden könyv, szótár, vagy gramatika volna, amelybül a’származékokat, a’ gyökereket, és a’ hajlatásokat kellene megtanulni, és mintha nem lennének már elég gramatikáink, jóllehet, még nintsen helyes, és egészen Magyar szótárunk. Többen gramatikai pontosságbul a’ szó végén kettõztetik meg a’ hosszú és megékezett szótagban is

a’ mássalhangzót, valamint a’ Spanyolok némely szóknak elején. Tudok olyakat is, akik az egészen hasonló magokban hangzókat duplázzák, és azután az egyiket, többnyire az elsõbbet megékezik ’s a’ t’.

Ezek a’ tétovázások és bizonytalanságok között, nem lehet azt tartom eddig, más sinórmértéket felvenni a’ betûirásban, hanem tsak azt, hogy azon módnál, amelyet valaki választott, híven megmaradjon, és betû irása módjában következetlenséget (inconsequentia) ne mutasson.

Én a’ Magyar betû irásban két fõ regulát követek: az elsõ: hogy úgy írjam a’ szókat, amint ejtem, és mivel szerentsénkre sok közmértékû szótagjaink vannak, a’ melyek a’mértékes szóllást és irást könynyítik, a’ folyó beszédet pedig mértékesebbé tehetik, a’ közmértékû szótagokat úgy ejtem, és írom, valamint azt versezésem, vagy kötetlen szólásom folyamjának jól hangzása megkívánja.

Azonban egy más regulát is követek: a’ mely magát az elsõt is regulázza, és a’ mely abban áll, hogy az értelem’ világossága, és átláthatósága (perspicuitas), mely minden szóllásnak, és irásnak fõ tzélylya, a’ jól hangzás’ miatt soha meg ne setétûljön, és amenynyire tsak lehet, a’ homály és a’ kettõs értelem, vagy a’ két értelmûség eltávoztasson. Igy vetem magam a’ betûirásra nézve a’ zabolátlanság és rabság köz’t az okos szabadság’ közép útjára, addig is, míg majd valamely országos, meghatározott, és törött út elkészûlend, tudományok és okosságok miatt, minden bizodalmat érdemlõ építõ mesterek által; akik nem fognak arrul elfelejtkezni, hogy egy szabad Nemzet nyelvének és betûírásának nem kell igen megszorítottnak lenni, és hogy tsak anynyi korlátok közzé kell rekeszteni a’ szabad embert, és a’ szabad elmét, amenynyire szükség van az oktalan kitsapásoknak meggátolásokra, és fékezésekre. Ezek szerint, így következnek a’ magamtul elõmbe szabott regulák:

Nem látom okát, hogy a’ Németek’ példájára a’ magokban érthetõket is, miért írjam nagy betûvel? E’ nem tsak hogy elsundítja, és elegyenetleníti az egész írás színét, hanem titkosan azt is jelenti, mintha tsak a’ magokban érthetõkön támaszkodna, és tsupán tsak azok körûl forgolódnak az írott gondolatok’ és érzemények’ minden ereje, e’ pedig nem úgy van; mert az igék, és a’ mással érthetõk’ segedelme nélkül nem lehet sem erõ, sem báj a’ kitételekben; és így vagy minden mással érthetõt, és minden igét is, nagy betûvel kell írni, vagy a’ magokban érthetõket is tsak kitsínynyel. Még azt sem látom által egészen, hogy miért iródnak a’ helyek’, az országok’, nemzetek’, személjek’ nevezetjeik nagy betûvel? A’ görög és római remek irásoknak legrégiebb kéziratjaikban, és kiadásaikban, erre a’ hajhászására a’ nagy betûknek nem igen találunk; nagyok valának pedig e’ két nemzetek, és szinte azért nem akarták talán egyáltaljában a’ nagyságnak semmiféle jelét ki nyilatkoztatni valamely nemzet’, ország’, ember’ vagy hely’ kijelelésében, de a’ mi pitzinységünk szereti azt is nagyságolni, vagy

legalább a’ nagyság jelével elõadni, a’ mi olykor nagyon is kitsiny. Ha pedig az író’választására bízzuk a’ dolgot, hogy õ írja véleménye szerint, az országok’, a’ nemzetek’, a’ helyek’ és a’ személyek’ nevezetjeiket, vagy nagy, vagy kis betûvel, a’ szerént, amint ezekbül valamelyik, vagy nagyobbnak vagy kissebbnek, látszik elõtte, akkor, nem tsak a’ lessz belõle, hogy a’ tõle jött megkülömböztetés irígységet, gyûlölséget szerzend, és harangot is hozhat a’ szerzõre…

3411.

Dr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárúl, Ápril. 5-ikén 1817.

….Most forgatom a’ Gyûjteményt; az a’ szerzõ, aki ott a’ Nemzeti Kulturárúl ír, egy kevéssé nehézkes. Folnesics Ur, Pestalótzÿ ellen buzogván, sok helyesek között amelyeket felhord, nagyon meszsze megy buzgóságában. A’ Nemzetiségrûl írott darab tárgyának mélysége zavarba láttatik hozni a’ szerzõje képzelõdését. A’ Hunyady János Kritikája nagyon felületes, de azért nem csínos…

3424.

Kazinczy — Gróf Dessewffy Józsefnek. Széphalom Május 2-dikán, 1817.

…Dulházyhoz az Orthographia eránt írt leveled Classicus szépségű. Azt csudálom. Hogy magát a’ Munkát nem csudálhatom, onnan értheted, hogy csaknem minden cikkelyeiben ellenkezem állításaiddal…A’ Tudom. Gyűjtemény IV-dik Kötetecskéjében láttam azt, amit oda beküldél. De a’ tárgy olyan, hogy lehetetlen vala végig menni rajta. Ha Berzeviczy tőlem kívánta volna lefordítását, kénytelen voltam volna e szolgálatot tőle megtagadni. Szemere Pál tegnap nálam volt, s elvivé az Erdélyi Utazásokat, hogy megolvashassa…

3450.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Június 11-dikén 1817.

…Feleségem Május 6-d. egy leányt szűlt, egy rettenetes történettel. Emíl fiam éjjel felsikolta; feleségem kiálta rám, kiálta a’ szobaleányra, ’s mind ez mind én mély álmunkban nem hallánk szavát. Ekkor felkél, hogy a gyermeken segítsen, ’s felejtvén hogy azelőtt való estve egy nagy ládát tétettem-le a’ gyermek ágya elébe, ebben megbotlott…A gyermek él, de kicsiny és gyenge, maga a feleségem teljesen helyre állott. A’ gyermek Anna Phigenia nevet kapa…

3473.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom. Júl. 21d. 1817.

…Énnékem a’ pénz mindég pénz, azaz nagy szerencse; Jupitertõl sem kérek egyebet, mint ezt és egésséget ’s életet. Egyéb bajaimról, mint Horátz, magam

teszek: de most midõn az Adelhaiddal való bajból ragad-ki, több mint minden más esetekben. Neki nincsen semmi helye, holott rajta valánk, hogy azt neki szerezhessünk, ’s Bécsbe menni nem óhajt. Mit ír itt, nem tudom; de aligha menedékért nem esedezik nálad. Õ is nagy ellensége a’ házaséletnek, mert bajai annak is vannak, mint ahogy én annak legforróbb tisztelõje vagyok. Ha az Isten-adta leánya férjhez mehetett ’s ment volna, elébb gyönyörûséggel, azután gyermekeiben örömmel élt volna, ’s most volna, hol hajtsa-le fejét. De hagyjuk a’ pirító tanításokat, ’s szánjuk e’ szerencsétlent…

3475.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz.-Mihályrul, Julius 29ikén 1817.

…a’ Bártfai savanyú vizekrül küldöttem egy hoszszú levelet Döbrenteinek, melyly a’ Muzéomba fog iktattatni; reménylem, hogy tanúságosabb és mulatságosabb lessz foglalatja, mint Csaplovits Úr Bártfa leírásának. Legalább ha Magyar ír Németûl, mutatna valamivel több jó ízlést…

3483.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Aug. 30d. 1817.

Elmetszettem, ami ezen 2 lap után állott, ’s folytattam az írást Sept. 3d….

miként lehet egy Gróf Dezsõffy Józsefet így metszeni; szép kép ugyan, de hol a’ lélek? A’ megjegyzés igazságos, hanem kérdjük: lehetséges-e azt a’ varázsló kecsû ’s egyszersmind erõvel eltölt nemeslelkû férjfit úgy festeni, amint õtet festeni illenék? Sándor csak Lysipp által engedé magát portretíroztatni: Néked csak Fügernek kellene ûlnöd, ’s képedet csak Johnnak volna szabad metszeni…

Mailáth nálam írta-le, ’s nálam hagyta azon Ottave-Rime-jét, melyeket német nyelven a’ Magyar Ország czímerére írt, Köffinger Sonettjeit olvasgatta, nékem pedig Tübingi pályairásom vonta figyelmét magára Vendégemnek. M. itt a’ fortepiánót is verte, ’s nagyon meg vala elégedve leányom verésével. Talán hozzád is eljuta híre, hogy ez a’ gyermek Január. 8-dika olta annyira ment a’ fortepiánó verésében, hogy a’ Szilvási Musicus ’s a’ Szilvásiak’ ítélete szerént, hová Fõ Ispán Okolicsányinét is kell számlálnom, ha két esztendeig így folytatja tanúlását, akkor Virtuóz lesz rajta. E’ napokban a’gyermek Ujhelyben verte a’ fortepiánót, ’s olyanok elõtt, akik ítélhettek; ’s ott is javallással…

Engem a’ franczia nyelv akkor nem kínza el úgy, mint mindég szokott, és soha sem inkább, mint mikor feleségem van jelen, ki minden vétkes szólásomon

felakad, s így szólani bátortalanná teszen…

Oh barátom, mely vad szokás az a’ Mágnási szokás, hogy ti a’ ti halottjaitokat otthagyjátok, ’s magatok elmentek a’ háztól, mikor temetik, sõt el már, mikor

haldoklik is. Én vigasztalhatatlan volnék, ha az esnék velem, ’s ha én temetem-el feleségemet, még felszívom utolsó lehelletét….

Soha az én házamnál többé asszonynevelõ nem lesz, mert Menlé kevés van, ’s nálam nem lelné fel magát. Ha veled leszek, elmondom, mint nem tudtam vele megférni. Feleségemnek angyali természete még õtet is eltûrheté. Kassán azt beszélé Szirmay Ferencznének és másoknak, hogy soha még senkitõl sem vált-el nehezebben, több szívbeli szíves érzéssel, mint feleségemtõl; én egyike vagyok a’ legnemesebb lelkeknek, akiket valaha látott, de feleségem az én vadságom miatt sokat szenved, ’s én féltettem õtõle feleségemet. Valóban féltettem, az az, fájt nekem hogy Sophie olly romlott teremtés társaságában élt…

3488.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. A. Olysórúl, Sept. 7ikén 1817.

Kedves Barátom! Azon versek, amelyeket a’ Feleségemhez írott levélbûl elõhordasz, nagyon sajnáltatják mind vele, mind velem leveled eltévedését. Nem hiszem neked, hogy feszesek lettek volna verseid.

Az én Bártfai Leveleim is ki fognak jönni e’ czím alatt: «Bártfai Levelek» — írta — jó barátjához Erdélybe — G. D. J. — 1817. Tizenkettõ lessz. Versek is lesznek közzéjök hintve, a’ többi köz’tt egy ódám a’ Bártfai fõ kúthoz, Horász’ mértékén, aszerint amint a’ Fons Bladusiae etc. van írva. Még ebben a’ hónapban küldöm el Döbrenteinek, most tisztáztatom…

3499.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Octób. 17-d. 1817.

…Erdélyben a’ Császárnét imádják. — Báró Bruckenthálné megjelent nála, ’s bemutatván rettenetes magasságra felszökellett leányait, azon kérdésére ennek a’ nagylelkû fejedelemasszonynak, hogy mely nyelvet szólanak legjobban leányai, így felele a’ dölyfös és képzelt bölcseségû Asszony: die deutsche; denn es wäre Schande, die Sprache des Regenten nicht vor allen übrigen zu wissen. A’ Császárné ezt felelte: Es ist schön, wenn wir fremde Sprachen mitsprechen, doch ist es Pflicht, unsere eigene am besten zu sprechen. Bruckenthálné elholt, mert sokan valának jelen; de Erdély azt mondja gonoszúl örûlve, hogy a’ Császárné megdícsérte Bruckenthálnét a’ feddéssel, mert hiszen a’ Bruckenthal leányok szász leányok….

3515.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xbr. 4d. 1817.

…Azon kérlek ismét, édes barátom, írd-meg, mely Orátióját óhajtanád általam Magyarra fordítva látni Cicerónak, a’ Catilin. és a’ Milóért mondott mellé. Én ismerem mennyire vagy jártas Ciceróban, ’s senkinek nem óhajtanék inkább tetszhetni. Prof. Fejér György, a’ Tud.Gyûjt. redactora, kinek munkáji ott Y betü által is jegyeztetnek-meg, meghasonlott Trattnerrel, ’s Trattner a’ Redactiót Mokry Beniamin Pápai volt Ref. Professorra bízta. Fejér György Januáriusban új Journált kezd Tudós Tárház név alatt, ’s félni lehet, hogy a’ Trattneré vagy elakad vagy igen rosz lesz, mert Horvát István ’s mások Fejérrel váltak-el Trattnertõl. A’ Monopolium még a’ Tudomány országában sem jó, ’s a’ meghasonlások olykor javára vannak a jó ügynek, nem kárára. A’ Tud. Gyûjt. XII. azaz x-beri Fûzetében látni fogod a’ Beregszászi és Sípos Munkájiknak Recensióját…

Fekve írom ezt ’s vendégeim köztt….

3517.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárúl, December 5ikén 1817.

Drága kedves Barátom! Kérded mit tsinálok? Nyárban majd mindég a’ Nemzeti dötzögõs útakon lökdösõdnöm kell, télben pedig a’ legszelesebb és veszedelmes Kvártélyban (mert mást nem kaphattam) szüntelen valakit betegnek kell látnom a’ magaméi közûl….

Feleségem tisztel, és szereti, hogy szereted. Beszélyük példa gyanánt lyányunknak, hogy minõ elõmenetelt tészen a’ tiéd a’ muzsikában. Szeretném, ha megküldenéd nékem is, mint Gróf Majlátnak, Rákótzÿ Erdélyi nótáját. Bártfán esmerkedém meg Gróf Majláttal. Tántzolni, puntsozni nem láttam. A’ Pétsi Könyvtárbul kerekedett bizonyos Niebelungi dalloknak nyomtatványával kedveskede. Ez a Magyar Gróf a maga kõltségén nyomtattatta ki e német régiséget. Ha tsak legalább a’ Külföldre költözõ gólyáinkhoz hasonlítanának uraink. Viszszatérnek ezek a’ tél zivatarjai után Kikeletkor a’ tiszta idõben, kéményeink mellé házfedeleinkre. Az említett Niebelungi dalok minden magyarázat nélkül vannak kiadva,és így én nem értek azokbul egy szót is, és a’ mi egynehány sort ólvastam belõllök, a’ nagyon hasonlít a’ papíros malomba fel ’s alá járó törõk’ ütéseinek püfögetéseikhez, tsak hogy a’ papírosmalmokban ringy-rongyokbul és tzondrákbul pénzt, ama dallokban pedig hõsi ditsõsséget készítgetnek a’ veregetõk.

Engem’ is ditsõíteni kivánt Döbrenteÿ. Akaratja igen barátságos vala, de itt is azt mondják majd mindnyájan, hogy nem vagyok eltalálva. Tíz esztendõt vont le képemrül a’ festõ, a’ pedig a’ ki nyomtatta verseteimet, úgy elpiszkolta hellyel-hellyel gondolatimat, hogy alig esmertem magamra. Úgy jártam már egyszer a’ Tud. Gyûjteményben is. Jobb meghalni, mint oly csonkán menni a’ maradéknak…

3519.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, December 9ikén 1817

…Az Iliász fordítója egyet aludt a Napkeleti Gnómára, természetes tehát, hogy felserkenvén, jobban fordította nálamnál, aki úgy bánt azzal, mint Tzézár Július: veni, vidi,vici. De nem kell igen puffaszkodnom gyõzedelmem felett, és meg-kell arrul emlékeznem, amit, úgy tetszik, Euripíd egy magát hántorgató nagyon serény Poëtának mondott: nem fognak azért tovább tartani verseid, mert kevesebb idõdbe kerûltek. Mond meg az Iliász fordítójának, adja ki Iliászát, mert non scribit, cujus carmina nemo legit…

Váczy 15. kötet 635. oldal

„Mondd meg az Ilias fordítójának, adja ki Iliasat…” Dessewffy Vályi Nagy Ferencről nyílván nemcsak Kazinczy leveléből tudott, hanem a Hazai és Külföldi Tudósítások 1817. 43. / máj. 28./számából is. Pontos idézet…

A 3378. és 3519. levelek itt idézett jegyzetei mutatják, hogy Váczy az emlegetett eseményeknek, dokumentumoknak utánajárt és azokat a jegyzetekben – esetenként több oldal terjedelemben – közli. G

3523.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xber. 15d. 1817.

…Belépvén Octób. 27-dikén 59-dik esztendejébe életemnek, látom, hogy közelít az idõ, melyben malgré moi idvezûlnöm kell. A’ könyvcsinálói pályát futván,

mind az ügy’, mind személyem java azt kivánják tõlem, hogy amit a’ Nemzet nyelveért tenni igyekeztem, minél kevesebb szennyel, minél lehet tisztábban hagyjam. Minap nyomtattatott, és minap nyomtatatlanúl maradt dolgozásaimat tehát retractálom. Sem talentomom, sem neveltetésem, sem Nyelvünk és Literatúránk’ kora nem engedék, hogy Originális nagy Munkákat tegyek, ’s úgy hittem, hogy a’ Nemzet’ szükségei inkább kívánták, hogy a’ mások nagy Munkájikat tegyem által Magyar Munkákká, mint hogy esztendõkig dolgozván, végre is oly silány darabot adjak, mint a’ Kisfaludi és Virág Hunyadija; mely két Munka felõl nem én, (aki szerencsétlen voltam abba a’ gyanúba hozni magamat, hogy Kisfaludinak fénye engem megszégyenített, ’s irígységbõl nem imádom amit mások imádnak…Leányom a’ Muzsikában bizony sokra ment. Már Ouvertûröket játszik. Ha meglátod a’Sógorasszonyomat, ki jól veri a’ fortepiánót, kérlek, tégy leányom elõmenetele felõl kérdést. A gyermeknek Metaphysicus feje nincs, amint rettegem, s a francziára, sõt németre is, igen nehezen kap. Egy Gróf Desõffy József Grammatica nélkül is, Mester nélkülis, ’s már fejérleni elkezdett hajakkal is megtanulhat ugyan görögûl, ’s egyéb tudományai ’s ízlése, a’ Poeták ismérete segélhetik, hogy az Iliászt inkább fogja megkapni, mint Prof. Vályi Nagy, aki azt egészen lefordította már:…

3524.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 15. Xbr. 1817.

Édes barátom, éppen most méne levelem Hozzád az Újhelyi postára. Azonban megértettem, hogy holnap Fõ Notárius Comáromy Úrnak frajczímere Kassára megyen, és így az Asszonyhoz küldöm e zakotát. (Erdélyben csomó), hogy küldje férjéhez, ki ezt által fogja neked kûldeni. Arra kérlek alázatosan, tudakoztassd-meg Fõ Notár. Urtól, mikor hagyja el Kassát most, és addig olvassd meg ezeket; tégy jegyzéseket reá, s zárd a’ csomóba, s pecsét alatt küldd nekem említett Fõ Notár. Úr által. Ha addig el nem olvashatnád, ám maradjon nálad addig, míg ismét bemegyen Kassára. Akkor kihozhatja. Ne akadj-fel holmin. Ez negyedszeri dolgozása ezeknek a’Leveleknek, ’s még nem utolsó. Még sok meg fog változni bennek…Ha bírod az Erd. Muzéum 7. 8. és 9. Fûzetét, kérlek küldd-ki Comáromy Fõ Notár. Úr által. Még nem láttam. Ez által nagyon le fogsz kötelezni.

3525.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xbr 18d. 1817.

Ágyban írom e levelemet; a’ rheumatismus nagyon bántja fejemet, fülemet. Tegnap tettem postára levelemet Trattnerhez, melyben az Arábaiai Gnóma’ fordításaikat a’ Tud. Gyûjt. számára neki megküldém. Elsõ fordítás a’ Tiéd, a’ 2-ik és 3-dik az enyém, a’ 4-dik a’ Prof. Vályi Nagy Ferenczé, ’s ezt követik ennek Deák és Görög fordításai, melyeket megigazított miolta tõlem elment. Könyv nélkül tudom mind a’ kettõt, ’s így közölhetem veled anélkül, hogy ágyamból felkelnék, ’s papirosaimat felhánynám…

3528.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Dec. 27-ikén 1817.

…Imé a’ Muzéom két darabjai, a’ 9-ik nints még kezemnél. Magam is szeretném Versegi Grammatikáját…Egy Magyar Grammatikát és egy értekezést de numero oratorio et elegantia dictionis, különösen a’ Magyar nyelvben, igen szeretnék még tõled olvasni…Még egy munkát kívánnék tõlled, t. i. egy Magyar Historia literáriát, de nem német mintára készítve, hogy vagy tsupa ezer meg ezer bordákra szakasztott merõ tsont alkotmány legyen, vagy véghetetlen hosszúságú pántlikás féreg, és mindent, a’ haszontalant és az unalmast és a’ csunyát is magában foglalja, hanem filosofusi szép lélekkel íratottat, hogy semmi, a’ mi szükséges, hasznos és tanúságos, és tetszõ, ki ne maradjon belölle. Kevés ember

van a’ hazában anynyi készûlettel az ilyetén munkához, mint te…Bod Péter Magyar Athénássa nagyon rövid, és kitetszik belõle századja’ ízetlensége, azonkivûl nagyon szaporodtanak azólta íróink. Mikor lesz már egyszer eggy egészen Magyar diktzionáriomunk? Ha pénzem vólna, kinyomtattatnám a’ Kassaiét…

Bod Péter: Magyar Athenas [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-01811]

SZERZŐI JOGOK, "A Magyar Athenas az első magyar nyelvű irodalomtörténeti lexikonunk, 1766-ban (valójában 1767-ben) jelent meg, és Bod Péter sokoldalúan ...
mek.oszk.hu/01800/01811/

3538.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Január. 10-d. 1818.

…Ez a’ Zsidó nekem helybeli Arendásom, ’s az én szekeremen megyen Kassára. Neki tehát oly bátran adhatod által Erdélyi Leveleimet, mintha magam venném által, ’s erre kérlek is, mert tisztázni akarom. Ha valamely dolgozásomnak óhajtottam valaha javalást, és kivált a’Tiédet: ennek óhajtom azt. Törleni, kisimítani való sok van még benne, pedig ez már negyedszeri dolgozásom…Olvastad-e, édes barátom, a’ Tudom. Gyûjt.-ben a’ Beregszászi és Sípos Recensióját? Ha még nem láttad, kérlek, olvassd-meg…

Itt küldöm Boufflersnek Leveleit. Ámbár sok Magyar tud francziáúl, ezt csak Gróf Desõffy Józsefnek ’s Báró Naláczi Istvánnak kellene megítélni. De téged itt nem csak Bírámnak kérlek-meg, hanem Oktatómnak is…Tedd nekem azt a’ kegyelmet, olvassd-meg ezt, ’s küldd vissza igazításaiddal. Visszakapván, letisztázom, s ez szolgálatodra lesz, ha bírni akarod…..

A REMÉNYHEZ.

Sonetto.

Szelíden, mint a szép esttûnemény,

Kecsekkel bájorczádon, mint Auróra,

Borulsz reám setét sóhajtozóra,

S megenyhûl sorsom, a vad, a kemény.

De most nem tûnsz-fel nekem, szép Remény;

Fenn révemtõl köd, hab, szél messze szóra,

Faggat, gyötör, remegtet minden óra,

S küzdell keblemben minden érzemény.

Ah, jõjj ’s ringassd-el e’ nagy kínokat!

S mint ott az Alvó, csendes berkeken,

Hagyd, éljek boldog isten-álmokat.

S ha lelkem egykor álmaiból felserken,

Mint kedvesét Lúnának lángjai,

Lepjék orczámat hölgyem’ csókjai.

Szemre Pál, 1813.

3450.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Június 11-dikén 1817.

…Feleségem Május 6-d. egy leányt szűlt, egy rettenetes történettel. Emíl fiam éjjel felsikolta; feleségem kiálta rám, kiálta a’ szobaleányra, ’s mind ez mind én mély álmunkban nem hallánk szavát. Ekkor felkél, hogy a gyermeken segítsen, ’s felejtvén hogy azelőtt való estve eggy nagy ládát tétettem-le a’ gyermek ágya elébe, ebben megbotlott…A gyermek él, de kicsiny és gyenge, maga a feleségem teljesen helyre állott. A’ gyermek Anna Phigenia nevet kapa…

3473.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom. Júl. 21d. 1817.

…Énnékem a’ pénz mindég pénz, azaz nagy szerencse; Jupitertõl sem kérek egyebet, mint ezt és egésséget ’s életet. Egyéb bajaimról, mint Horátz, magam

teszek: de most midõn az Adelhaiddal való bajból ragad-ki, több mint minden más esetekben. Neki nincsen semmi helye, holott rajta valánk, hogy azt neki szerezhessünk, ’s Bécsbe menni nem óhajt. Mit ír itt, nem tudom; de aligha menedékért nem esedezik nálad. Õ is nagy ellensége a’ házaséletnek, mert bajai annak is vannak, mint ahogy én annak legforróbb tisztelõje vagyok. Ha az Isten-adta leánya férjhez mehetett ’s ment volna, elébb gyönyörûséggel, azután gyermekeiben örömmel élt volna, ’s most volna, hol hajtsa-le fejét. De hagyjuk a’ pirító tanításokat, ’s szánjuk e’ szerencsétlent…

A’ Tudom. Gyûjt. VII. Kötetében, mely e’ holnap végével fog megjelenni, olvastatni fog, amint hiszem, a’ Beregszászi Dissertatiójának, és a’ Sípos József Ó és Új Magyarjának Recensiója. Kultsár azt mondá a’ Hasznos Mulats. 51. száma alatt, hogy vétettem, midõn a’hexameterekben etc. elisiót hoztam nyelvünkbe…Kultsár Rhetorikát tanított. A’ Rhet. Prof. tudhatná, hogy a’ nyekkenés (hiatus) még prózában is rút. De nekik mind rossz, ami nem olyan, mint amit a’ szokás kíván…

3499.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Octób. 17d. 1817.

…Erdélyben a’ Császárnét imádják. — Báró Bruckenthálné megjelent nála, ’s bemutatván rettenetes magasságra felszökellett leányait, azon kérdésére ennek a’ nagylelkû fejedelemasszonynak, hogy mely nyelvet szólanak legjobban leányai, így felele a’ dölyfös és képzelt bölcseségû Asszony: die deutsche; denn es wäre Schande, die Sprache des Regenten nicht vor allen übrigen zu wissen. A’ Császárné ezt felelte: Es ist schön, wenn wir fremde Sprachen mitsprechen, doch ist es Pflicht, unsere eigene am besten zu sprechen. Bruckenthálné elholt, mert sokan valának jelen; de Erdély azt mondja gonoszúl örûlve, hogy a’ Császárné megdícsérte Bruckenthálnét a’ feddéssel, mert hiszen a’ Bruckenthal leányok szász leányok….

3515.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xbr. 4d. 1817.

…Azon kérlek ismét, édes barátom, írd-meg, mely Orátióját óhajtanád általam Magyarra fordítva látni Cicerónak, a’ Catilin. és a’ Milóért mondott mellé. Én ismerem mennyire vagy jártas Ciceróban, ’s senkinek nem óhajtanék inkább tetszhetni. Prof. Fejér György, a’ Tud.Gyûjt. redactora, kinek munkáji ott Y betü által is jegyeztetnek-meg, meghasonlott Trattnerrel, ’s Trattner a’ Redactiót Mokry Beniamin Pápai volt Ref. Professorra bízta. Fejér György Januáriusban új Journált kezd Tudós Tárház név alatt, ’s félni lehet, hogy a’ Trattneré vagy elakad vagy igen rosz lesz, mert Horvát István ’s mások Fejérrel váltak-el Trattnertõl. A’ Monopolium még a’ Tudomány országában sem jó, ’s a’ meghasonlások olykor javára vannak a jó ügynek, nem kárára. A’ Tud. Gyûjt. XII. azaz x-beri Fûzetében látni fogod a’ Beregszászi és Sípos Munkájiknak Recensióját…Fekve írom ezt ’s vendégeim köztt….

3523.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xber. 15d. 1817.

…Belépvén Octób. 27-dikén 59-dik esztendejébe életemnek, látom,hogy közelít az idõ, melyben malgré moi idvezûlnöm kell. A’ könyvcsinálói pályát futván,

mind az ügy’, mind személyem java azt kivánják tõlem, hogy amit a’ Nemzet nyelveért tenni igyekeztem, minél kevesebb szennyel, minél lehet tisztábban hagyjam. Minap nyomtattatott, és minap nyomtatatlanúl maradt dolgozásaimat tehát retractálom. Sem talentomom, sem neveltetésem, sem Nyelvünk és Literatúránk’ kora nem engedék, hogy Originális nagy Munkákat tegyek, ’s úgy hittem, hogy a’ Nemzet’ szükségei inkább kívánták, hogy a’ mások nagy Munkájikat tegyem által Magyar Munkákká, mint hogy esztendõkig dolgozván, végre is oly silány darabot adjak, mint a’ Kisfaludi és Virág Hunyadija; mely két

Munka felõl nem én, (a’ ki szerencsétlen voltam abba a’ gyanúba hozni magamat, hogy Kisfaludinak fénye engem megszégyenített, ’s irígységbõl nem imádom amit mások imádnak…Leányom a’ Muzsikában bizony sokra ment. Már Ouvertûröket játszik. Ha meglátod a’Sógorasszonyomat, ki jól veri a’ fortepiánót, kérlek, tégy leányom elõmenetele felõl kérdést. A gyermeknek Metaphysicus feje nincs, amint rettegem, s a francziára, sõt németre is, igen nehezen kap. Egy Gróf Desõffy József Grammatica nélkül is, Mester nélkülis, ’s már fejérleni elkezdett hajakkal is megtanulhat ugyan görögûl, ’s egyéb tudományai ’s ízlése, a’ Poeták ismérete segélhetik, hogy az Iliászt inkább fogja megkapni, mint Prof. Vályi Nagy, aki azt egészen lefordította már:…

3538.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Január. 10-d. 1818.

…Ez a’ Zsidó nekem helybeli Arendásom, ’s az én szekeremen megyen Kassára. Neki tehát oly bátran adhatod által Erdélyi Leveleimet, mintha magam venném által, ’s erre kérlek is, mert tisztázni akarom. Ha valamely dolgozásomnak óhajtottam valaha javalást, és kivált a’Tiédet: ennek óhajtom azt. Törleni, kisimítani való sok van még benne, pedig ez már negyedszeri dolgozásom…Olvastad-e, édes barátom, a’ Tudom. Gyûjt.-ben a’ Beregszászi és Sípos Recensióját? Ha még nem láttad, kérlek, olvassd-meg…

Itt küldöm Boufflersnek Leveleit. Ámbár sok Magyar tud francziáúl, ezt csak Gróf Desõffy Józsefnek ’s Báró Naláczi Istvánnak kellene megítélni. De téged itt nem csak Bírámnak kérlek-meg, hanem Oktatómnak is…Tedd nekem azt a’ kegyelmet, olvassd-meg ezt, ’s küldd vissza igazításaiddal. Visszakapván, letisztázom, s ez szolgálatodra lesz, ha bírni akarod…..

A REMÉNYHEZ.

Sonetto.

Szelíden, mint a szép esttûnemény,

Kecsekkel bájorczádon, mint Auróra,

Borulsz reám setét sóhajtozóra,

S megenyhûl sorsom, a vad, a kemény.

De most nem tûnsz-fel nekem, szép Remény;

Fenn révemtõl köd, hab, szél messze szóra,

Faggat, gyötör, remegtet minden óra,

S küzdell keblemben minden érzemény.

Ah, jõjj ’s ringassd-el e’ nagy kínokat!

S mint ott az Alvó, csendes berkeken,

Hagyd, éljek boldog isten-álmokat.

S ha lelkem egykor álmaiból felserken,

Mint kedvesét Lúnának lángjai,

Lepjék orczámat hölgyem’ csókjai.

Szemre Pál, 1813.

3542.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Január 15-ikén 1818.

….Németek útján, holott a’ mi Nemzeti gyéniusunk inkább szövetkezne az Ángoly hathatósággal és a Frantzia tûzzel. A Német tudósok többnyire árnyékhajházó (umbratilis) emberek, — nálok az ideálizmusz, a’ mistitzizmusz, szisztematizmusz és kozmopolitizmusz lelke a praktika elme kifejtõdéseit nagyon hátrálylya, azért tsupa kivétel nálok a’ Nemzetre ható (popularis) Iró, pedig minden nemébe’ mind a’ kötött, mind a’ folyó beszédnek bizonyos nemû, ahoz a’ nemhez megkívántató popularitásnak kell lenni. Az Aeneis a’ maga nemében egy nagyon populáris munka, enélkül a’ popularitás nélkül, amelyet én itt értek, lehetetlen, hogy valamely mûv a’ késõ jövendõre menjen, bármi gondosan és ékesen legyen írva….

3547.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Jan. 20. 1818.

…..Én azt tapasztalám magamban, hogy másoknak nyomtatás alá még csak készûlõ Munkájikat sokkal nagyobb javalással szoktuk fogadni, mint nyomtatásban. Ez onnen jöhet, mert mikor még csak kézírásban látjuk, örvendünk, hogy új könyv dolgoztatik. Ide magyarázom velem éreztetett javalásodat is, ’s hidd-el, még inkább szerettem volna vezérléseidet, útmutatásodat, igazításodat. Neked a’ természet igen sokat ada, ’s magad sokat, igen sokat szerzettél…A’ Görögök a’ szerelemrõl másként gondolkoztak, mint mi keresztyének; én szeretem feleségemet, és õtet ma is úgy nézem, mint csak szeretõm volna — képzeld nagy szerencsétlenségemet: ismét viselõs! Ez nekem rettenetes, de csak annyiban, mert látom, hogy ezt a’ gyermekemet nem fogom felnevelhetni…

Ha Adelhaid itt volna, megdermedne kínjában. Neki a’ Klavír mesteremmel egy kis históriácskája volt. Láttam, de úgy tettem, mintha nem látnám. Az ember belé únt. Akkor egy 17 esztendõs szobaleány nyerte meg a’ Klavír mestert, ’s Adelhaid féltékenységekre gyúladt. Megjövendõlte, hogy ez elveszi a’ leányt. ’S ez Januárius 15-dikén meg is történt anélkül, hogy a’ leány viselõs volna. Feleséges mestert tartani baj; de így nyakunkon marad, ’s ez nekünk kedves, mert nincs veszedelmesbb dolog, mint a’ Tanítókat (ha jó a’ volt Tanító) változtatni. Maga a’ Klavír mester kért, hogy a’ maga szobájában ehessék, ’s ez még jobb így; kevesebb alkalom lesz az öszveháborodhatásra; mely rettentõ kín becsûletes embernek. Élj szerencsésen, tisztelt, szeretett barátom!

3548.

Kazinczy — Gr. Dessewffy József Széphalom Jan. 28-d. 1818.

…..

Boufflerst.

A REMÉNYHEZ.

Sonett. Szemerétõl. Neki tulajdon jobbításaival.

Szelíden, mint a szép Esttûnemény,

Kecsekkel lángorczádon, mint Auróra,

Mosolygasz rám sötét sohajtozóra,

S megenyhûl sorsom, a vad, a kemény.

De most nem tûnsz-fel nékem szép Remény,

Fenn révemtõl köd, szél, hab messze szóra,

Faggat, gyötör, remegtet minden óra,

S közdell keblemben minden érzemény.

Ah jõj, ringassd-el e’ nagy kínokat,

S Endymionként a’ szent rózsaberken,

Hagyd, éljek boldog istenálmokat!

S ha lelkem e’ varázskarból felserken,

Mint kedvesét Chitóne’ lángjai

Lepjék orczámat hölgyem’ csókjai.

Külön papirosra írtam le itt a’ Paraphrasist, hogy annál alkalmasbban tehessd-meg az öszvehasonlítást. Én ezt csudálom, a Csokonaiét még csak nem is szerethetem. Quisquis amat ranam — ezt mondja a’gyermekkorunkban szépnek gondolt vers, ’s meglehet, hogy az én ízlésem makacssága tartja szépnek a’

Szemeréét, meglehet, hogy ezt csak azért tartom szépnek, mert hasonlít a’ Petrarca Munkájihoz. De a’ Petrarca Munkájit, ahol jók, minden mívelt ízlésû Olvasó szépnek leli. A’ Csokonaiét semmi fordítás nem tehetné széppé…

Ihol a’ Szemere Sonettje Paraphrasisa:

«Remény, ha-mikor te rám, aki elsötétedve (elbúsúlva) sohajtozom, oly szelíden mosolyogsz, mint az estvelgõ ég’ szelíd színe, és mint Auróra, mikor lángorczájin minden szépség elterjed, akkor ez a’ te bíztató mosolygásod megenyhíti kemény és vad sorsomat. De most engem elhagyál! Köd, hab, szél messzére elkapott engem a’ boldog révtõl, mellyben hajóm bátorságosan nyugvék; faggat, gyötör, remegtet minden óra; minden pillantás ’s keblemnek minden érzései küzdellésben vannak. Tûnj fel ismét szép Remény, ’s altassd-el e’ kínokat keblemben, a’ hogy dallásával a’ hûséges anya altatja-el síró kisdedét, ’s engedd, hogy oly istenálmokat (istennétevõ, boldogító álmokat) lássak alvásomban, amelyeket a’ boldog Endymion aludt a’ szerelem’berkeiben. ’S ha majd lelkem fel fog serkenni e’ varázs-alvásnak karjaiból, leljem úgy magamat a’ kedves leány’karjai köztt, mint a’ felébredõ Endymion lelte magát a’ Diánáéi között.».

Valami ezen Paraphrasisban áll, megvan a’ Szemere Sonettjében. ’S a’ nyelv, mely nyelv az ott!...

3556.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Febr. 8-ikán. 1818.

….U. I. Nints idõm most a paralellára a két remény köztt, de nem fog elmaradni. Most tsak azt jegyzem-meg, hogy ugyan gondolhatod-é igazán, hogy vagy Költseinek, vagy neked vagy nekem jobb ízlésünk legyen az érzéshez szóló dolgokban, mint vagy a’ te Grófnédnak vagy az enyímnek? Házadnál a’ bíró, és te perlekedel és igazságtalankodol Csokonaÿ reménye ellen! Reméllem, meggyõzlek feltaglalásommal, és a’ taglaló tüzetlensége mellett is, mindenütt ki fogod tapogatni disjecti membra poetae.

3580.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Mártzius 30-ikán 1818

Édes Ferentzem! Kevélységgel ólvasám barátságos kézzel általad a’ jövendõnek vésett ditséretemet a’Tudományos Gyûjteményben; ha leró belõle valamit a’ jövõ évszak, látni fogja legalább, hogy szerettetett Dessewffÿ Kazintzitul, és hogy tetszettem a’ jóknak, holott azt Vay Ábris tagadta….

3580. levél jegyzete…A Tudományos Gyűjtemény 1818. III. számában Kazinczy írja: „A magyar nyelv szép elsősége kevés szóval sokat mondhatni…” „Gr. Dessewffy József első vala, aki megvítt a német fordítóval, s azt meggyőzte, hét szóval élvén kevesebbel, mint ez. Örvendve láttam e tisztelt, csudált és szeretett barátomnak szerencséjét, kit tudományai, lelke s szíve miatt minden Jó szeret s példája engem is merésre buzdíta.”

/A jegyzet szövegét a nyomtatott 15. kötetből másolta G/

3581.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. é. n.

…Embert akarék küldeni levelemmel Krainikné testvér húgomhoz dolgodban, de a Sógorom kért, hogy azt küldjem által neked, hogy ha használni szükséged lesz, magad küldhessd-meg a húgomnak. Teljesítem kívánságát, ’s íme ide zárom. Adják az egek, hogy szolgálatodra lehessen. Mely igen óhajtanám én, hogy én is gazdag ember volnék, hogy a Jóknak szolgálhassak, midõn arra szükségek van! Nagy gyönyörûség az. Soha még inkább nem sajnáltam hogy az nem vagyok…

S te nekem nem örvendezel Keszthelyi megtiszteltetésemen? Szeretném, ha láttál volna, mikor a’ hírt vevém. Engem nem hágy-el az a’ hit, hogy az Író maga adja magának mind az életet, mind a’ halált. Azonban a’ Balatoni Helikon’ Istenének kedvezése köszönetemet kívánja. Ide teszem, amit gróf Festeticsnek írtam…

3586.

Döbrentei Gábor – Kazinczynak. M. Vásárhely, April. 24-dikén 1818.

…Kaptad-é már a Muzéum IX-dik fűzetjét Gr. Dessewffy által? Felette ohajtom tudni, hogy tetszik neked abban, a’ Szentkuti Sándor (az az Döbrentei) darabja, hogy azon nemben (mely legelső Literaturánkban) többet is írjak-é vagy ne. Meg nem foghatom, mit akar Gr. Dessewffy, a’ Csuhadárhoz irt észrevételeivel. Hiszen az ő szabásai a helyesírásban porondra vannak építve….

16. kötet

3596.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Kassa, Május 18-ikán 1818.

Drága kedves Ferentzem! Ezer a’ gondom, száz ezer a’ bajom….a’ Duna mellé és Bétsbe megyek. Azt írják nekem onnan, hogy még ott is tsak a’ Magyarok a’ legnagyobb uzsorások, és hogy a’ Németek keresztényebbek az ott is zsidóvá vált iszonyú és temérdek majoritás között...

3609.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Bártfárul, Június 10-ikén 1818.

…Ha tehát barátságos levelezésünk közben, ottan megtörtént különböző véleményekre szakadnunk, oly tárgyak felett, melyek az ízlés dolgában a fejtegetések és feszegetések sorába tartoznak, nem lehetett soha is szándékom nyomtatott könyvben, nyilván, közkézen forgó hónapos írásban a’ két haza’ szeme láttára, mint valami kitárt tsatapiatzon beléd kapni és veled mérkőzni. Haljad hát vétkem históriáját, és győződj meg, hogy nem rosz szándék vezette pennámat, hogy nem gondoltalak sérteni, mikor sértettelek; és ha ki lesz világosítva előtted ártatlanságom, fogadj bé ismét barátságodba, ha pedig tökéletes kitisztúlásomra kivántatni fog még valami, lelhesse fel azt színetlen bánatom a’ botsánatra és minden nemes érzésekre hajlandó szívedben…

…Szerentsétlenség az a’ Frantziáknál, hogy másképp’ szóllanak mint írnak, e’ teszi oly nehezzé nyelvök’ megtanulását, ez fogja eszközleni, ha valaha a’ Nemzet elenyészik, hogy annyi grammatikáik mellett is, nem fogja mindenkor tudni megmaradandó könyvök’ olvasója, miként ejtették ez vagy amaz szót. Azonban még ők is az írást az ejtéshez igyekezének közelebbíteni…

…A’ Bártfai levelek elkészűltek. E’ hónapban bizonyosan venni fogod. Várják gyalúdat. Minél jobban szeretsz, annál sanyaruabb leszel…kettőért 36 Rft kíván; küld ezt ide Tunyogihoz vagy Prof. Molnoshoz.

3617.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Jún. 28. 1818.

Ma van az a szerencsés nap, amely engem 17 esztendő előtt Munkácsi fogságomból a szabad életnek, 2387 napi szenvedés után visszaadott…

Tartozom-e én valónak vallani 1818. a’ mit 1788. tanítottam? Az vagyok-e én, az-e most Nyelvünk, ott áll-e most Literatúránk, Nyelvünk szükségei azok-e ma, amik akkor?...

Cserei 1816. nekem egy másfél esztendős csődör csikót ajándékoza. Azt e’ napokban hozattam-fel. Írja, mint veszté-el a’ ló a’ maga szűzességét. A’ Kraszna Vármegyei nép utat csinála az ő csikós kertje mellett. A’ Fő Szolgabíró egy férjhez menni vágyó szürke kanczán commandírozá a’ maga száz fejnél többől álló seregét. Bolból megszaglá a kanczát; általtört a’ kerítésen, a’ Szolgabírót a’ lángoló kanczáról leverte, ’s boldoggá tevé magát. A nép majd megveszett nevettében, látván a’ szép történetet…

3628. Gr. Dessewffy József – Kazinczynak.Kassárul, Július 19ikén 1818.; 3631.

Szent Mihály’t, Augusztus 10ikén 1818.

…..

3640.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Sept. 18-d. 1818.

…nem ismerek Magyart, aki a’ Magyarságot a’Külföldiséggel oly szerencsésen tudta párosítani, mint TE, hogy őtet a’ franczia épen úgy nézheti francziának, mint a’ Magyar Magyarnak. Egyet sejtek itt: azt hogy TE több gondot fordítál e’ Munkádra, mint illett; azt, hogy TE itt úgy járál, mint az a’ szép leány, aki nagyon akar tetszeni, ’s több czifrát veszen-fel, mint szükség. Mely leveleket írsz TE nekem sokszor! Mint csudálom, mint irígylem franczia tournűrjeidet, elmés fellobbanásaidat! ’S mik volnának ezek a’ Levelek, ha ezeket is úgy írád vala! De itt a’ Bártfai Templom, annak goth czikornyáji, a’ casulák, a’ Bártfa és a’ ferdő köztt elnyúlt út és vidék, a’ víz chemiai ismertetése stb. elfogtak, ’s olyanokat is beszélsz, amiket csak a Festőnek, nem az Irónak szabad előadni…

Téged a’ Haza, mint Képvisélőjét csudálva hallott mindég. Miként ne csudáljon, mint Irót?…

Szerencsémre lovagolhatok, ’s most az minden örömöm. Régen nem dolgoztam semmit, de fogok. Nincsenek semmi nevezetes híreim…

Jegyzések a’ Bártfai Levelekre.

Czímlap.

Jó barátjához. – Az a’ jó barát olyan kétértelműleg hangzik, mint a’ bon homme francziáúl…

3647.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Sz. Mihályrul, October 4-ikén 1818.

Köszönöm észrevételeidet. Különösen leköteleztél velek. Látni fogod, Kedves Mesterem, hogy azok legnagyobb részét elfogadta tanítványod….A’ Bártfai levelek születését kell tudnod, édes Ferentzem. Döbrentei barátunk több ízben igen sürgetve sarkalt, írnám le Bártfát környűlállásosan ’s esmertetném azt meg mind vele, mind a’publikommal. Bártfa igen résztvétető hely, nemtsak a két hazában, hanem a’ hazán kívül is. Mihelyt valamely hely részvétető magában, azonnal kevesebb unalommal olvasunk róla olyan dolgokat is, a’ milyeneken különben tsömörködnénk. Ilyenkor tehát az előadás’ mestersége főképp’ abban áll, hogy az olyan dolgokat, amelyek magokban a’ Filozofoszok és Eszthetikoszok’ unalmokra lennének, sebesen adjuk elő, ’s itt ott egynehány virággal béhintjük. A’ Bártfai levelek különösen Döbrentei kívánságára és kivánságának, amellett azonban a’ publikom’ számára is iródtak, ’s így nem tsupán Filozofoszok és Eszthetikoszok, hanem mind orvosok, mind betegek, – mind a’ régiségekben gyönyörködők, mind a’ szép vidéket szeretők, – mind világi emberek, – mind tudósok, – mind az érzékeny szívűek számára, mind végre olyanoknak is, akik Bártfát és környékeit messzünnen mintegy látni akarják; – egyszóval az egész publikomnak iródtak,…

Bártfai Levelek,

Írta Döbrentei Gábor Barátjához Erdélybe

Gróf Dessewffi József,

A Bártfai ferdőkben 1817.

….Barátim észrevételei nagyon gyönyörködtettek és használtak is. Közlöm Kazintzival Döbrentei észrevételeit, valamint Döbrenteivel Kazintziéit. Feleleteimet szintúgy közlöm mind az egyikkel, mind a’ másikkal, így azt is nyerem, hogy nem kell kétszer egyet mondanom….

3653.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Octób. 27-d. 1818.

Tisztelt barátom, Én ma lépek hatvanadik esztendőmbe. Rettenetes éjjelem volt: elképzelém mely közel vagyok a határhoz, ha életem hátravaló napjait tekintem, ’s mely igen messze tőle, ha akár gyermekeim’ sorsát, akár literátori dolgozásaimat tekintem…Tíz esztendőt élnem nem lehetetlen, ’s ha addig élnék, mind úgy mint nevelő atya, mint úgy, mint Író, tehetnék még valamit. De arra ifjú erő, el nem gyengűlt szem, ’s a’ környűlállások által nem ostromlott kedv kívántatnak. Barátom, Te, aki nálamnál sokkal ifjabb vagy, fordítsd haszonra minden idődet, ’s tanulj az én káromon, aki időmmel nem gazdálkodtam eléggé jól. És ha kikap a’ halál, tanítsd árva gyermekeimet, hogy a’ jó ember szereti a’ hazát– hogy Moralitás nélkül nincs boldogság. Ezt sugd nekik majd, édes barátom, ’s emlékeztessd őket arra, hogy Te engem szerettél. Legyen az az ő kevélységek is, mint az enyém volt és lesz….

Döbrenteinknek jegyzéseit leveleidre nagy gyönyörűséggel olvastam. Nem vagyok vele minden eránt egy értelemben, de az nem is szükség. Én szeretem az Író önségét feltalálni dolgozásaiban. Raphael nem úgy dolgozott mint da Vinci, mint Correggio, mint Caracci, mint Rembrand, ’s mind eggyikét szabad dicsérni is, csudálni is….

3670.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Sz. Mihály, Nov. 20-ikán 1818.

Édes szíves Ferentzem! Megrázott utolsó leveled. Mitsoda? hat tizedet éltél le már? Be sok! ha sorsodat tekintem, be kevés, ha kivánságomat. – Hijába készűlsz a’ halálra.

Hatszor tíz őszt, érdem ’s üldöztetés között

Bús gonddal fáradtan átélte barátom,

Minden idő-pertzed nékünk gyümöltsözött,

Minden óra téged uj díszbe öltözött,

Halhatatlan! könnyen sírnak indulsz, látom.

Az epés kajánság fogát eltördelte

Gyémánt tartósságú ’s fényű érdemeden,

Rágott! rágott! de tsak önn’ rozsdáját nyelte,

Minden harapással reptedet emelte,

Nem ejthetvén tsorbát, ő tsorbúlt, lelkeden….

Ragaszd e’ verseket Apológiádhoz, ha gondolod, hogy megérdemlik. Ha szívbül pattannak a’jó versek, – ezek felségesek….

-------

1819-ben gróf Dessewfly József Kazinczy Ferencz barátjának

élte 60-dik évében.

Hatszor tiz őszt érdem, s üldöztetés között

Bú s gonddal fáradtan átélő barátom,

Minden időperczed nekünk gyümölcsözött,

Minden óra téged uj diszbe öltözött

Halhatatlan! könnyen sírnak indulsz látom….

….Néked is a tisztább maradék hágtatni

Fog könynyel áztatott oltárt meg oszlopot,

Midőn a magyar sziv reményt fog forgatni,

Minden magyar ajak magyar szót hallatni,

Es nem lesz az durva, ki magyar tejt szopott.

Ekkor magzatidban meg fognak ösmérni,

Vélek együtt minket, hogy szebbre neveltél.

Nem lehet mindenkor az óba heverni,

Javitál, nem rontál, midőn kezdtél merni,

S a jövendőnek is bölcsen megfeleltél.

Vasárnapi Újság 1860. jan. 8.

3675.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Decemb. 7-d. 1818.

Tisztelt, csudált, szeretett barátom, Nékem gyönyörű sors juta: két barátom, Te és Superint. Kis, nékem éneklétek legszebb éneketeket. Én minden dolgozásaid köztt ezt tartom leglelkesebbnek; ’s Voltaire és Jean Battiste Rousseau csudálnák, ha értenék, hogy egy kis teremtésnek mint én, hogy lehet olly gyönyörű szárnyalású dalt énekelni. Ez az ének egyik kevélysége Literaturánknak…

3683. Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Kassa, Detzember’ 25ikén 1818.; 3688. Kassán, 16. Jan. 18. 1919

…..

3697.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak Kassárul, Február 9-ikén 1819.

….Ide ragasztom amit a’ tzenzor kihagyott vagy hozzá tett. Nem éppen kegyetlenek a’ herélések, némely velősebbeket megszenvedett, hogy megbotsássam neki a’ gyengébbek kitöröltetését.

….108. .. 3. Talán nem akaratoskodott volna úgy Napoleon, ha több Fárót

játszott légyen.

….160. 25. Hol vagy Mátyás király, aki által öltöztetve esmeretlen járád a’ kunyhókat, hogy népeid való bajait kitanúld, ’s azokon segíts!...

3713.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak Kassárúl Mártz. 9-ikén 1819.

Kedves Ferentzem! Itt a’ hozzád intézett verseim saját kezemmel leírva …

A 60-dik esztendőt értt Kazintzy Ferentzhez G. Dessewffy Jósef Nov. 19dikén 1818. Szent Mihályon, Szabolts Vármegyében…. /Lásd a 3670. levélben is/

…..Néked is a’ tisztább maradék hágtatni

Fog könynyel áztatott oltárt, meg oszlopot,

Mikor a’ magyar szív reményt fog forgatni,

Minden magyar ajak magyar szót hullatni,

És az nem lesz’ durva, ki magyar tejt szopott:

Ekkor magzatidban meg fogjuk esmerni,

Velek együtt minket hogy szebbre neveltél; –

Nem lehet mindenkor az Óban heverni,

Javítál, nem rontál, midőn kezdtél merni:

’S a’ Jövendőnek is böltsen meg feleltél.

3726.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom April 15d. 1819.

Tisztelt barátom, Én szombaton délben nálad leszek, nem mint látogatód, hanem mint vásárra-menő Lókupecz, aki adni ’s venni megyek. Ekkor nem fogok múlathatni: de igen visszajövőben, ha parancsolod. Eladó két csődöreimet előre küldöm, mégpedig azon meghagyással, hogy udvarodban bevárjanak. Kerűltetem velek a’ fogadókat, hogy meg ne itasodjanak, ’s a’lovakban kár ne essék. Magam egy parasztszekeren, ’s ernyő alatt megyek, nem kocsin, mert vásárlásaim úgy kivánják…

3728. Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Sz. Mihályrul, Ápril 26ikán 1819.; 3733. Szent-Mihályrul, Május elsején 1819.

…..

3741.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak A. Olysó Május’ 18-ikán 1819.

Drága kedves Ferentzem! Imé nyoltz kötet Voltaire levelezéseibül – közte vannak a’ Burkus Királylyal és Katalinnal valók is. Mulatni fognak téged a’ koronás Főknek és a’ kormányzott fejnek egymáshoz intézett gondolatjaik. Még 21 kötet van hátra. Nem lehet mulatságosabb leveleket olvasni, és a’ melyekbül többet tanulhatni….

3744.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Máj. 25d. 1819.

Tisztelt kedves barátom, Végre tudom, mint került a’ te szép versed a’ Magyar Kurír’ Irójának kezébe; éppen most veszem Ungvár Németi Tóth Lászlónak levelét Bécsből, mely ezt velem tudatja: »Mindenek felett örvendek azon megtiszteltetésednek, melyet sokunktól megérdemlettél, de csak egytől, Dezsőffitől nyerhettél. Azon érzékeny ’s híven festő versezet méltó mind hozzád, mind nagy érdemű Költőjéhez, ’s méltó volt, hogy lássa a’ haza. A’ mi érdemünk nagyon csekély benne, ’s nagyon sok részre oszlik…

Azt mondják, hogy a’ mostani Bécsi Tud. Újságokban valamikor a’ Tud. Gyűjt. Fűzetei recenseáltattak, felőlem mindég magasztalással volt szó: de én Csaplovics Urat, aki azon Recensiókat írta, sem személyéből, sem leveleiből nem ismerem, ’s magasztalásait soha nem láttam; és így azok bizonyosan sem nem dolgozásaim, sem nem sugallásaim. Soha magamat nem recenseáltam. Azonban mi tűrés tagadás benne? Én is, mint mindazok, akik valaha valamit nyomtattattak, akkor legalább, mikor a’ munkát kiadtam, úgy hittem, hogy az vagy jó, vagy nem éppen rossz, ha azután később eltépni, elégetni szerettem volna is….

Kassán az a’szomorúságom vala, hogy két Morva vagy Német születésű közembert akasztófán láték függni a’ fiammal és második lyányommal, kit oda (a’ vesztő ágasaihoz) paedagogiai okokranézve vittem, t. i. hogy elkészűljenek meg nem rettenni, ha ölt embert találnának véletlenűl látni…

…28. Maji dél után 3 órakor. Épen érkezik leveled és a’ Voltair’ Kötetei…

3746.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Június 6d. 1819.

…Óhajtom, hogy Bártfán csak szép szépeket és jó jókat láthass. Rumy Prof. írja, hogy Leveleidet gyönyörködve olvasta, ’s recenseálni fogja. Mit fog mondani, nem írja: de látom, hogy jót fog. Gróf Festetics László már a’ Májusban tartani kellett volna innepet sem űlette-meg, ’s minthogy ő Bécset felette nagyon szereti, ’s az atyja nem teve fundátiót a’ Georgiconra ’s a’Heliconra, úgy hiszi minden, hogy ezek Györggyel együtt holtak-ki….

3747.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Bártfárul, Június 7-ikén 1819.

….Hozzád irtt verseim’ legnagyobb érdeme tárgyok, melyrül lehetetlen lett volna igaz érzékenység nélkül írnom. Tudtam, hogy kihaggyák a’ legmarkosabb strófát…

3752.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Jún. 21d. 1819.

….Hozzám írt gyönyörű versedet Cseresznyés Sándor ifjú Orvos vitte-fel Pestről Bécsbe, ’s ott mutogatván egynek is, másnak is, Ungvár-Németi Tóth László ’s mások lenyomtattaták; ezt nekem maga Tóth írja….

3760.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. A. Olysórul, Július’ 10ikén 1819.

….Kikapják egymás kezébül az emberek a Bártfai leveleket és olvassák, de nem veszik sűrűn, mert sokalják a 3 Ftot…

3762.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 13d. 1819.

….A’ Tud. Gyűjt. Juniusi darabjában Bártfai leveleid Recensiója kijött. Ha hihetek a’ siglának, Gróf Teleki Jósef, a’ László fija, recenseálá…

3766.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 20d. 1819.

Generális B. Vay Miklósnak Nevelője, Szabó Úr Júl. 10-d. nekem ezt írja Pestről: »A’ kedves barátom érdemeit is, mint Magyar Literátorét, ritka már az a’ kaján és sápadt irígy Hazánkban, pedig ilyen benne valósággal sok van, aki meg nem ismerné, és csak azért is, hogy újjal ne mutattassék annak a’ micsoda, ne tisztelné. Be fog teljesedni, nem lehet másképpen, amit igen méltó barátja Gróf Dezsőffy, valóságos Magyar Vates, írt kedves barátomnak 60-dik születése napján.

Neked is a’ tisztább maradék hágtatni

Fog könnyel áztatott oltárt meg oszlopot….

3769.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Kassárul, Július 24-ikén 1819.

…Aznap hogy a Magyar Kurírt tőled megkaptam, vevém a’ Tud. Gyűjteményt is, akárki mustrálgata, úgy bánt velem mint a gyertya tsináló, a’ ditséretek özönébe mártott, hogy pislogtasson – mindég emberséges, mikor igazít is, tsak a’mustrálgatásnak eleje lehetne valamivel kevesebbé Német kaptára ütve…

3780.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. A. Olysórul, Auguszt. 25-ikén 1819.

….Újra által futottam a Bártfai Levelek retzenzióját. Azt mondja a mustrálgató: hogy némely Levelek nem illetgetik azokat, akik Bártfát nem kívánják megesmerni – ezt minden Könyvrül a világon lehet mondani. Sterne manírjában kívánta volna iratni némely leveleimet. Ez nem volt tzélom: Bártfát akartam megesmertetni, nem pedig érzékenykedni felette. Könynyű lett volna nékem Bártfán, ahol anynyit isznak és vizellenek a dámák, mély tisztelkedések köztt

egy ilyen élő kút mellett elandalodnom. Kinyilatkoztatom tzélomat mingyárt az első levél elején. Ezt kellene mindenkor szemügyre venni a mustrálgatónak, és vagy helytelenségét vagy elhibázását megmutatni…

3783.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Sept. 13d. 1819.

… A’ mi Nyelvünk anya, leány, ismért rokon nélkül, úgy áll a többi nyelvek között, mint a’Phoenix az ég’ madarainak számában. Emiatt, ’s azért is, hogy minden új Nyelvek között maga ez zengheti-el egész tisztaságában a’ Görög és Római lant mennyei zengzeteit, valamint azért hogy ez a’ Görög Nyelvnek báját, a’ Rómainak méltóságát, az Olasznak hevét, a’ Franciának könnyűségét, az Angolnak és Németnek erejét igen nagy mértékben már most is utolérheti, méltó, hogy ha bennünket a’ Halhatatlanok végezése valaha egy idegen Győző járma alá hajtana is, azt ez a’ Győző, ha nem barbarus, védelmébe vegye, fenn tartsa, virágzásra juttassa, ’s mi ezt a’ Nyelvet szeretni tartoznánk, ha ily szép és a’ maga nemében egyetlen nem volna is, mert a’ miénk….

7137.

KazCD 24. kötet

Kazinczy – Dessewffy Józsefnek Széphalom Septemb. 23-d 1819.

Tisztelt barátom, Ma éjjeli 3 órakor tűz támada itt a faluban, s ámbár a rettenetes szélben a’ harang félreverését hallanom nem lehetett, minthogy addig bé sem hunytam szemeimet, én voltam a’legelső, aki a’ veszedelmet megsejté házamnál. Cséplőm az ablakomhoz jött, hírt adni, de már talpon valék. Képzelheted rémülésemet. Feleségem felriadt a cséplő szavára, én pedig szaladtam két legkisebb gyermekeimet szabadítani-meg a’ veszedelemtől. Azokat bátorságba tévén, ’s teheneimet ’s lovaimat az ólból kieresztvén, familiám levelesládáját vihettem-ki két izmos cseléd által, magam a’ szobaleánnyal az Autographiai Gyűjtemény ládáját vittem az udvarra. Ekkor Manuscriptumaimat ’s barátim leveleinek csomojit ’s úgy réznyomtatványaimat ’s egy skatulyámat, mellyben az 1795-dikben viselt fél esztendei szakál is van. Elébb már megtettem a rendelést, hogy a’ tűz és közöttem álló két ház fedele tépessék-le, de ami meg nem történt, mert a’ szél füst és láng miatt meg nem történhetett. Így csendesen vártam, legkedvesebb portékáimat kiszabadítván, hogy az öldöklő Angyal felettem menjen-el amint neki tetszik. Házam’ zsindelye sok helyeken égni kezdettek, de azt cselédim eloltották. Csűröm megmaradt, mert a’ szél más erányzatot veve. Két oeconomicus házam ’s egy egészen új kocsim leve hamuvá, s károm ezer és két ezer forint köztt áll. A ládát vivén, egyet buktam, ’s két térdem nem karczolást, hanem sebeket kapott, nehány napig fel nem fogok öltözhetni. Embereim közül egy telkes gazdám és négy zsellérem égtek földig, ’s három testvérek által bírt Vendégfogadóm oda van. Ha gazdag volnék, felépíteném embereimet, ’s minden károkat az utolsó fillérig én viselném: szegény lévén és a’szegénység mellett hat gyermek atyja, kötelességemnek ismerem, hogy csűröm őket táplálja, mégpedig ajándék képében, mert nem illik, hogy az én csűröm megmaradván, az övék elégvén, ők koplaljanak. Édes barátom, epe nélkül mondom: Virtus post nummos. Nincs jobb portéka mint a’ pénz, noha Sallust azt mondja, hogy azt egy Bölcs sem szerette-meg. A’pénz még virtust is adhat ’s van virtus, mellyet nem lehet gyakorlani pénz nélkül. De a’ pénz is csak az eszes ember kezében jó; a bolondéban nem jó az.

B. Vécsey Pál reggel 9 órakor tére be hozzám, a’ Sógor Asszonyom pedig a’ maga sok gyermekeivel 11-kor, ’s ez még ebédre Kázmérba ment, látván hogy házam rendetlenségben van, ’s szakácsom nem főzhet elégetett kezeivel. Engem csendesen találtak, mert nem azt tekintem mely kárt vallottam, hanem hogy mit vallhattam volna ’s mit nem vallottam.

Kezemben van a’ Prof. Sárvári által hozzám küldött nyaláb. Az Referendárius Cserei Farkasnak Magyar valerius Maximumát (az az, Magyar dolgokból szőtt Valerius Max. forma Munkáját) hozta hozzám. A’ fija akarja ki nyomtatni, ’s nem kap nyomtatót. Én teszek próbát, ha kiadhatom-e. Magyar dolgot, de nem a’ Valer. Max. formájában, ’s valljuk-meg, ma mégis csak másként írunk mint M. Theresia alatt, mégpedig nemcsak a’ Magy. Stilusra nézve. –

Melly igen óhajtanék én tenálad mulathatni fejedért, szívedért. lelkedért, tudományaidért csudált féjfiu! melly igen óhajtanám látni a’ Méltós. Grófnét nem Kassán, a’ czifra világban, hanem Szent Mihálytt, csak a’ te ’s csak gyermekid társaságában, ’s nem mint Dámát, hanem mint mezei házi asszonyságot, ’s kertje’ ültetései köztt! A vetésemmel majd készen leszek: de nekem ezer meg ezer bajaim vannak, ami miatt ritkán tehetem amit óhajtok. Nem igérem tehát hogy megyek: de ha mehetek, bizonyosan megyek, ’s viszem mind a’ parancsolt dalt és Zrinyit, mint Sallustomat ’s Milomat mind azon Értekezést, mellyről minapi levelemben szólottam; mert én úgy hiszem, hogy dolgozásom csak úgy ér valamit, mikor te javalhatod, ’ azt hiszem még a’ midőn különösségeim mellett megmaradni makacsságom parancsol is…

Mihalyik Kassai Órásnak brutalis heroismusa nekem nagyon tetszik. Észrevette, hogy felesége egy Trémamonti nevű Mazuchelli Rgtben szolgáló Hadnaggyal mulatgatja magát, ’s kérte az Oberstert ’s Generalis Márjásit, hogy tegyenek bajáról. Azt mondják, azok nevettek az emberen, ’s ő a’ sétáló helyen a’ Hadnagy pofájába külde egy töltés serétet. Képzelem, mely lárma lett a’ lövésre, és hogy némelly Kassai Dáma mint csudálkozott hogy az oly vakmerőség mint juthat férjnek eszébe. Hallom a’ Tisztek azt mondák Mihalyiknak, hogy hiszen az neki tiszteletére volt, hogy egy aranyrojtocskát hordó Úr magát az ő burger-rangú feleségével mulatja. Galba negabat. Óhajtanám hogy efféle történeteket minden két esztendőn látnánk egyszer. Most a’ legények másnak házasodnak, ’s az asszonyok úgy mennek férjhez, hogy felváltva lássák magokat a’ szobaleány által ’s az a’ házassági szentséget eloltja. Ez a mocsok nem vala a papiroson, midőn írni kezdettem. Fekve írom levelemet, ’s úgy gondaltanságom vagy csak szerencsétlenségem bocsánatodat érdemli. Élj szerencsésen tisztelt barátom. A’ Mélt.Grófné eddig vette franczia levelem. Bár soloecismusaim meg ne bánthatták volna. Csókold kezeit képemben szent tisztelettel. Én ezt a’ nagylelkű Római Asszonyt magáért tisztelem, nem teéretted, noha éretted is fognám, ha magáért nem tisztelhetném.

3787.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak Sz. Mihályrul, Október 11-ikén. 1819.

…Hat hét előtt a’ Szóda Fabrikám égett porrá gondatlanságbul. Azelőtt, egynehány nappal pedig egy tselédem’ háza gyújtatott fel, mivel lakosa, hív kötelessége szerint a’ potsékló marhát hajtotta bé a’ mezőrül. Ilyen a’ sajátság’ bátorsága hazánkban; az istállóm felperzselése is egy nappal utóbb esett a’ Sz. Mihályiak lovaiknak a’ tilalmazott rétrül szénám közül való béhajtásánál….

Egyszer egyedül Horátzomat kaptam fel vigasztaló gyanánt, midőn a legfelyebb 8 lépésnyire dühösködő láng mindenemnek a’ Fátom angyalára való bízását parantsolá. Inkább próbáúl, hogy sem remény fejébe igazgatám fetskendőimet; megáldá igyekezetemet a veszélyek szintúgy int a segedelmek ura, és meghazuttolván a’ Fátumot, tsak a’ tűznek szokott konyha nem tudott ellent állani esmeretes lángjainak, a’ többi körűl álló épűlet mind éppen marada…

Többet tudunk eldődeinknél, de roszszabbakra használjuk a’ fonák tudományt, mint ők. A’ tudás tzélját vétettük el, a’ kimívelődés félig meddig valósága majdhogy nem közönséges, az igazi pallérozódás pedig tsaknem tsuda még nálunk; – a’patvarkodás’ lelke, országgyűléseink küszöbétül literatúránkon keresztül egész a’ kunyhókig lehatott. A’ jámborságnak a’ józan ésszel és való tudománynyal haladó öszsze szövetkezése ritkaság. Nagy változás fenyegeti minden részben nemzetünket…Egész hetekig nem olvashatok, nem írhatok semmit is, mert vagy időm nints, vagy boszszúság köz’t folynak el napjaim…

Igaz, amit kívánsz képed alá íratni, az enyím alá ezt tétetném:

Élni hazámért, bármi háládatlan,

Gántsait látni, ’s mégis azt imádni

Volt szerentsétlen sorsom életemben,

Nem lebegett hát boldogság felettem,

Ha súlyos kínok fedezték napjaim’,

’S hölgyem, ’s magzat’im’ szerelmes hűsége

Nem vált lelkemnek víg enyhűlésére,

Így búk köz’t élvén, elholtam tsendesen.

Sem nem oly szép, sem nem oly rövid mint a’ tiéd, de szint’ oly igaz…

3801.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Decemb. 20d. 1819.

…Az én Értekezésem: Orthologus és Neologus, nálunk és más Nemzeteknél a’ Tud. Gyűjt. Novemberi darabjában, kevés hibával van nyomtatva,…Lyányom Kassán lesz Húsvétig a’ Muzsika és táncz leczkék miatt. Szállása Knaut Fridrich volt Klavírmesteremnél van, aki most az Apáczáknál ád leczkéket a’ gyermekeknek a’Clavíeron. A’ ház, ahol lakik, csaknem szomszéd a’ Báró Fischer házához, az Apáczák templomának ajtaja előtt. Ugyanott egy Keztyűcsináló is van…Ha Te a’ gyermeknek megengedni méltóztatnál, hogy olyankor mehessen házadhoz, amidőn ott tiszteletre méltó Asszonyságok vannak, hogy a’ gyermek, ki mind eddig falun lakott, lásson és halljon ’s tanuljon, ’s magát megkedveltesse, nekem grátziát tennél. Neki az minden tekintetben szükséges volna….

3819.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Január. 25-d. 1820.

Lyányom nem gyõz dicsekedni azon kegyességgel, melyet eránta a’ Mélt. Grófné s a’szeretetre méltó Virginie bizonyítanak. Ha az a’ gyermeknek hasznára nem volna is, hogy azoknak van társaságokban, ahol éppen azt tanúlhatja, amire leginkább van szüksége…

Hogy a’ gyermek a’ Klavír-verésben ment valamennyire, azt Gróf Mailáthnak, aki azt maga is mesterisen veri, ’s sok másoknak inkább hiszem, mint magamnak: de Tánczmestere is azt beszéli, amint Klavir-mesterének leveléből tudom…Valamit tanulni lehet, azt mind kell tanulni, és minél jobban, ’s amit tudunk, azt tudatni kell hogy tudjuk. Maga az Idvezítő azt mondá, hogy a’gyertyát nem teszik a’ véka alá. Soha sem tudja az ember minek hol veszi hasznát, és mi által teszi szerencséjét….

Mit mondasz Értekezésemre, mellyet a’ Tud. Gyûjt. Novemberi Kötete felveve? Szent Miklósy Aloyz örömmel, Döbrentei bámúlással olvasta, az én nem barátom Kulcsár, és Mokri Urak (amint ezt mástól tudom) felõlem egy kis figyelemmel szólanak, ’s Kulcsár csak azolta, de sajnálkozva, hogy Gróf Teleki József, a’László fija, egy értelemben van velem. Mind eddig csak ennyit tudok, ’s már az elég volna; de én Gróf Dezsõffy Józsefnek ítéletét vágyok mindenek felett érteni, ’s még akkor is az Ezét, amidõn nem javalhatja amit csinálok….

III. kötet

1820  -  1831

A Kaz Gábor-féle III. kötetből mintegy 10 levelet vettem át /kivéve az elsőt/. Azokat szerkesztve, rövidítve közlöm. A pdf-betéteket és a római számokat átírtam. Kazinczy Dessewffyhez írt leveleit Váczytól vettem át.

3825.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Febr 5-d. 1820.

…Édes barátom, én azt hiszem, hogy alig fogok ráismerni a’ lyányomra, midõn majd visszahozatom: annyi életet kap a’ Te házadnál, a’ Méltós. Grófné látásában, hallásában, és Comtesse Virginiet tévén példányává. Szívének, erkölcseinek, elméjének tisztasága felõl felelek: életnek híjával volt, ’s ezt Neked fogja velem együtt köszönhetni. Õ a’ szárny (Flügel, fortepiano) miatt Kassán fog mulatni, mert a’ leczkét félbehagyatnom vele vétek volna. A’ tánczban is nagy elõmenetelt fog, úgy tartom, tenni. Ha haza jön, a’ Magyar dolgozásokban fogom gyakorlani, ’s excerpáltatok vele. Ítéletem szerint az a’ legjobb mód a’ tanulásra. Még elég ideje van…

3827. / 218. CCXVIII./

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassárul, Február. 15-kén. 1820.

Be rég nem írtam neked?! — Mennyi szíves leveleidre tartozom felelettel? Henyének mondhatnál, de nem az vagyok. Csipkedő perczenként fogy vénülő életem, most a betegeskedés, majd ismét az atyai bajok és gondok ragadják el rágva tőlem; — így vesztegeti részeletenkint pénzét a tékozló míg lszegényedik. Még a pénz dolgában is gazdagabb vagyok, mint az időben, és alig lelek olykor-olykor egynehány pillantatokat, melyeket a barátság kebelében és könyvecskéim társaságában békével, búfeledve tölthessek. De félre a terhelő gondolatokkal. Leányod gyönyörű egy alak. Nem a bátorság kilobbanásait kell benne mérsékleni, hanem inkább bátorítani szerénységét. — Minap ártatlanúl titokelárúlóvá levél. Egy komédiával akartak meglepni 49-ik születési napomra. Felfedted a titkot. Feleségem reád egy kevéssé neheztelt, de én vigasztalám; bizonyossá tévén, hogy mindenkor még jobban szerettem a szép reményeket, mint a meglepetést. Teljes szívéből bocsát meg néked Laurám.

A szabolcsi választószék hisztóriája, melyet annyira vágyol tudni, rövideden a következendő : Kilencz esztendeje nem volt választógyülésünk, elhatalmaza hát a magistrátusi sarcz-iga. Kállay Miklós sohasem praeseskede a sedriákon, csupán a cancellariával és a helytartótanácscsal tartotta tel magának a levelezést, és azt is többnyire csak in publico-politicis. Az volt fő politikája, hogy semmiféle urbáriomi per vagy panasz ne vitessék fel a helytartó tanácshoz; egyébaránt a nagy urat méltósággal játszotta a gyűléseken kivűl, de a gyűlésekben néha nagyon fennhangon szóla a státusokkal; hivatala utolsó esztendeiben, az alatta lévő társ magistrátushoz is, mellyel viceispánsága kezdetekor nagyobb mértékben testvérkede; hozzá járult mindezekhez, hogy olykor indulatoskoda; volt sógorasszonyával és több esztendei mátkájával, kinek szivét mással váltotta fel, egy faházért össze is vesze, és így az elkeseredett szívű fortélyos asszonyt tetézett bosszúra ingerlé; azt is igen rossz néven vevék néki, hogy administrátor akart lenni, s midőn nem lőn, az új administrátor eránt eleinte magát úgy viselte, hogy megtetszenék rajta titkos kívánsága el nem sülése fájdalma…/hosszú beszámoló/ eképp folytatnám beszédemet : „Látták a t. Státusok részrehajlatlanságomat, és annak gyökeres okait érzeni fogják velem, hogy mind az igazság, mind a vgye becsülete megkívánja, hogy sem az előkelő kathol. földesurak, kivált akiknek taksásaik reformátusok, ne panaszolkodhassanak, hogy a magistrátus őket törvényes jusaik gyakorlásában vagy akadályoztatja vagy nem segíti vallási kedvezésbűl, sem pedig a református taksások ne mondhassák, hogy katholikus földesuraik őket a törvényen túl vagy ellen nyomják; hogy tovább sem a szegényebb nemesség ne sérthesse jusaiban a tehetősebbet, sem a tehetősebb ne háborgathassa jusaiban az ügyefogyottabbat. Ezt Szabolcs vármegyének kimagyarázott környűlállásaiban, az általam említett okoknál fogva, csak azon az úton lehet elérni, amelyet előadtam, s amelyet követek, és amelyért mind az isten, mind lelkiesméretem, mind fejedelmem előtt felelni mindenkor kész vagyok. Bízom a t. Státusok bölcseségében, hazafiúságában s a törvényes végrehajtó hatalom iránt való köteles tiszteletében, reméllvén, hogy a t. Státusok …minden kedvetlenségtűl meg fogják kíméleni. Gondolják meg a t. Státusok, hogy csak egy oly nemzet érdemli meg törvényei kímélését a végrehajtó hatalomtól, aki maga megtartja törvényeit és statutumait; ne gyakorolják úgy törvényes szabadságaikat, hogy azoknak természetesen vagy meg kelljen csökkenni, vagy egészen elenyészni; ne éljenek úgy velek, hogy hazafitársaik azokkal ne élhessenek. A választási lármák és túlságok idegenítették el ő Felségét a voksolási systémától; mutassuk meg, hogy érdemesek vagyunk még hátralévő szabadságaink megtartására; — vegyük szívünkre, végtére, hogy mennyit ártott már és mennyit árthat még szabadságainknak azoknak illetlen és zajjal való gyakorlása ; megtörténhetne hogy a magyar szabadság sírjába hangozzanak vissza lármázásaink : ne temessük el hát őseink vérébe mártott annyi szomorú viszontagságok közt ránk szállott legédesebb, legirígylettebb kincsünket; ne indúljunk mértékletlen útakon még fenhagyatott szabadságaink oltalmára és megtartására, mert ez az út a decretális hívatalokra vezet, melyeknek sajnos emlékezete nincsen még egészen lelkünkből kitörülve"….

Az ebédek vígak voltak, a lármák és indulatosságok után. A két Hunt, a szabolcsi t. i. és a zemplényi, versent futottak az elmésségben. Albert azt mondta a szerencse fiának : hogy ha úgy fog az ezután is nőni, végtére Napoleon lesz belőle. V.. Á olyan volt mintha leforrázták volna…

Nyelvbeli értekezésedről többnyire igen kedvező csekély ítéletemet (mert azt olvasni akarod) a következő levelemben; így is elég hosszúra telt a mostani; mondhatom Ciceróval : nem vala időm írni rövidebbet, — de barátodtúl van ez a minden methodus nélkül való rhapsódia is….

A szerencsi plébános engem recenseált; ezt e recensiót is megküldöm. Ez az ember annyira szereti a k betűt, hogy ha e franczia szó caca magyar lenne, ő annak többesében gyönyörködne leginkább, mivel ezen többesben kedves k betűjére mindenütt, azaz mind a szó elején, mind közepén, mind végin, és így háromszor rá találna; és ha még így szólhatna : a kákáknak kakáik, már akkor a harmadik égbe lenne elragadtatva, mint maga a Pegasus. Kölcsey Iliászát is majd visszaküldöm egynehány jegyzeteimmel a költeményes nyelvre nézve. Márton recensióját és Rájnisodat ide rekesztem; megvan nekem is, de régibb kiadásban, ha nem csalatkozom. Ezelőtt is olvastam több esztendőkkel, de sem akkor sem most nem igen sokat tanultam belőle…Nekem nincs meg Jacobs Anthologiája, hanem megvan Matthissoné — ha ezt parancsolod, szolgálhatok. Szeresd igen igen kevés nyúgalomban élhető Jóskádat. Vale, vale, vale. Pipszedct.

SPES ET USUS Gravis erat dolor Cereris….

Elmaradt a komédia születésnapomra. Én leptem meg feleségemet Eleonóra napjára; Eugenie a Gyönyörűséget vagy Gyönyört játszotta, lyányom a Virtust vagy Erényt, Emíl az útválasztó Herkulest, Xenophon után magyarúl. Ha még egyszer-kétszer gyakorlandja magát a gyönyörű Gyönyörűség, nem lesz oly bátoratlanka vagy bátortalanka.

220 /Váczy 3831/

Kassáról, február 26-d. 1820.

Édes, drága Ferenczem !

A te Értekezésed igen szép magyarázat; és fejtegetéseid gyönyörűk; de talán még sem találtad el egészen a tárgyat. Te a haladók és veszteglők között akarod a középutat kivágni, de a kérdés nem a haladók, hanem a szaladók vagy túljárok és veszteglők közt forog fenn. Tudom én, hogy valamint a theologiában és politikában, valamíg ezek tökélyökhez nem közelítenek, szintúgy a literatúrára nézve is kelljen mind találtatni, mind pedig perlekedni egymás közt, a túlmenőknek, az engedékenyeknek, függetleneknek, tudósiaknak (doctrinaires), sőt ministerieknek is; de azért még sem javasolható a túlmenés, mivel1 többet árt, hogysem használ. A jobbra szebbre szoktatás, már csak azért is, hogy a szoktatót nálunknál természetesen okosabbnak gondoltatja, számtalan ellenkezőkre akad : kecsegtetni kell hát azokat a behozandókra; de mi ellenkezik inkább a kecsegtetéssel, mint a sebes futás?... /Hosszú szöveg a nyelvújításról G/

A német nyelv mindég darabos fog maradni, Klopstocknál szintúgy mint Schillernél. V. Károly császár a lovakkal beszélt németűl, mi a csikókkal beszéllhetnénk. Haller velősségét tehát nem lehet darabosságnak nevezni, sem pedig Gellertnek, a németek első mesélőjének, nyelvét beteges erejű nyelvnek meséjében. Olvastam én mind Lessing meséit, mind értekezését a mesékrűl. Ő ebben inkább a görögöket csudáló filologosznak, hogysem filoszofuszi eszthetikósznak, vagy eszthetikószifiloszofusznak mutatta magát. Pfeffel meséi különbek, a mese tárgyai feltalálásokra, de nem előadásitermészetes együgyűségekre nézve. Licbtenberg, aki maga helyes német író, azt mondja nembelieiről, hogy az ő geniejek nem a természet utánozásában áll, hanem hogy jobbadára az utánozások utánozói, hogy nem jutott nekik a szépmesterségekben a teremtő lélek eredetisége. A külső literatúrák által csak ébresztetni kellene egy igaz tüzű nemzet gyenioszának, nem pedig követés által egészen kiformáltatni. …Olyan angolynékat láttam Olaszországban, kik a medici Venusszal léphettek volna fel. A természet és társaság minden tárgyaira nézve el van szórva a különbkülönb nemű szép és rút a világ minden éghajlatjai alatt. Ha legszebb a testi természet minden tekintetben, vagy legalább a legbájolóbb tekintetekben, Persziában, Georgyiában, Mingréliában, Czirkassziában, a régi Jóniában és Görögországban, s a mostani jóniai szigeteken vagy Olaszországban : oda kell utazni a szépnek bcszívása végett, s ott kell magunkat annak bájos kellomeitől andalíttatnunk, hogy még az ott már belénk eresztett szépet is idealizálás által szebbé tehessük. Pyrker Tunisiászában így festi a mennyországot : ,,Wo das Hello noch heller ist."

Midőn a legelőkelőbb német írót Gőthét oly kevés ember olvassa Anglia, Franczia és Olaszországban, még a fordításban is, a csudált rossz írót pedig, a gyeniális mázoló jobb darabjait nem csak Európában, hanem Ázsiában és Amerikában is, Pétervárától az Atlantikom tengerig, sőt a Csendes oczeánig, minden hibái mellett, a jó nevelésű emberek szintúgy mint a pórnép olvassák és mintegy emlegetik : szabad gyanítani, hogy a mázoló nincs minden érdem nélkül, és hogy kell lenni a legnagyobb német íróban valaminek, ami a jó ízléssel ellenkezik. Mi az? az eredeti lélek hijánossága. Ő nem festő, hanem képfaragó; körvonásai remekek, de nem tud lelket, színt, erőt adni képzeteinek. Ő a görögöktűl csak a plasztika mesterséget tudta eltanulni, de nem egyszersmind azon élet- és erőt adó színekre hevűlni, melyekkel a régi görög szerzők írásai még a fordításokban is bővelkednek; ,,sa nudité n'est pas animée, mais froide." /Nincs benne lélek, hideg G/ Nem kellenek csillámok, czikornyák, de nem kell azért csupán akár a legszebben kifaragott és legfejérebb pentelei vagy earrárai hideg kemény márvány a stylisztikában. Tudták a görögök a plasztikát a festőséggel párosítani a stylisztika minden nemeiben. Legeredeticbb darabja Gőthének Fausztja, de minő képtelen eredetiség ez?...Stael asszonyság Németországról írott könyvében Schlegel úr sugallására mindent elkövetett, hogy Gőthét az égig emelje. Mivel barátja kedviért a híres és elmés asszonyság Gőthének véghetetlen magasztalására fakadott, azt hitetik el magokkal a németek, hogy Gőthe a legelső író a világon… Nem mondom azért hogy nincsenek s nem voltak eredeti fejek Németországban, mert Sehlötzer, Thümmel, Jean Paul, Lichtenberg, Schiller, Kotzebue, Geszner stb. azok. De más ideám van nekem a nemzeti bélyegű szépliteratúrárúl valamely nemzetnél. A római írók is utánozók, de azért kitetszik rajtok az eredeti bélyeg. Megkülönböztető bélyege a római literatúrának a majestás, mely még a görögben sincs meg oly teljes mértékben mint a rómaiaknál. Látszik minden római nagy írón, hogy ahoz a nemzethez tartozott, mely a világnak ura vala. A sok fordítások által csupán csak bővítették a németek nyelvöket, de jobban lágyíthattak volna rajta. Görögország is több tartományokra vala felosztva, és mégis van a görögöknek szép nemzeti bélyegű literatúrájok. Van ugyan bélyege a német literatúrának is, de az, amennyiben nemzeti bélyeg, és eredeti, nem a szép birodalmába való jó íróik legnagyobb részénél.

Míg a német tudósok és írók nem fogják azt a pontot eltalálni, melyet a görög, a római, az olasz, a franczia és az angoly írók többsége, kivált a folyó beszédben, eltalált, hogy t. i. őket nem csak a tudósok, hanem a fínom nevelésű világi emberek is egész Európában szívesen és gyönyörűséggel, ha csak fordításokban is, olvashassák, míg bizonyos szép nemzeti bélyeg és eredetiség nem fog a német írók irásaibúl kitündökleni, addig nem lesz becses literatúrájok Európában… Nálunk Ráday kezdé méregetni a rímes verseket, de ha a rímes versek ízetlenségre mutatnak és a barbár századok szülöttjei : minek azok ízetlenségét nevelni és belőlök mintegy leoninusz verseket csinálni, melyek szintúgy mind rímesek, mind mértékesek. Az angolok és németek jól teszik, ha mérik rímes verseiket, mert nekik nincs prosodiájok… A szótagok számára és a megszakításra nézve pedig már Ráday előtt is lábaztuk a rímes verseket.

Mivel az új szók teremtése egyik legfőbb tárgya értekezésednek, nem ártott volna megjegyezni, hogy nem a szót, hanem a dolgot kell kitenni az új szó által, hanem a legnagyobb pontossággal is legalább a dolognak fő bélyege, vagy valami képet ütő metaphora avagy hasonlatosság után…

Az előhordottakbúl együttvéve az a következés, hogy nem szabad az minden magyar írónak ami Neked. Te seregvezető vagy, ezer tökélyek fedik olykori síklásaidat; de minden követő seregben találkoznak baromállati utánzók, ezeknek regulákat kell adni, ezeket nem lehet ön íhleltetésökre bízni…. Holnap Edelénybe kell mennem a nagy és zsíros temetésre — a többi tárgyakrúl hát másszor, sõt errõl is. Én szegényebb vagyok mint maga Homér, mert neki nem voltak gyermekei, és nem Stadion volt Jóniának finánczminisztere. Szívem igaz fájdalmára nem lehet hát az a dicsõségem, hogy tehessek valamit az Iliász fordítója hátrahagyott özvegye segítésére…

3841.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Martz. 31d. 1820.

….Prof. Vályi Nagy Ferencznek még egy kr. segedelmet sem tudtam szerzeni. Te bizonyosan adtál volna más esztendõben, és így ez csak az eszt. vétke. Ábrisnak elõhoztam; õ sem látszik hajlandónak adni, ’s szörnyû fájdalommal beszélé, hogy ismét viselõs a’ felesége, és hogy hetedik gyermeke lesz most. Nekem, aki alig lihegek, nem sok a hat. Azt azonban Vay Ábrisnak dicsõségére mondhatom, hogy Prof. Nagy Ferencz maga dicsekedett-fel nekem egyszer, ’s talán épen az 1817. szörnyû esztendõben, hogy Vay Ábris neki egyszerre ötszáz forintot ajándékozott….

….Neked, tisztelt férjfi, ’s irígylett tudományú, lelkû, tapasztalású barátom, sok oly ideáid vannak, ami neked vagy tulajdon ideád, vagy csak némelyekkel nem közös. Mint Te nem tartozol azt hinni, amit péld. ok. Gróf Majláth János és én, úgy Majláth és én nem azt, amit Te. Ne vedd tehát tiszteletlenségnek, ha a’ Németeket némely pontokban a’ francziák ellen védem. Soha sem vetted te magadnak azt a’ fáradságot, hogy lássd, mennyivel több Gõthe mint Kotzebüe. Ez mázolva teremt szép scénát; a’ scéna gyönyörû; a’ nyelv és a’feldolgozás valóságos mázolás. Olvassd a’ Gõthe Achilléiszét, olvassd Epigrammájit, olvassd Elégiájit, ’s telj-el tisztelettel Gõthe eránt. Egy Nemzet sem mutathat ily Classicus dolgozást; egy sem az egész Európában. Ez vakmerõnek tetszhetik attól, aki minden Európai nyelveket nem ért: de nem vakmerõ attól, aki a’ franczia ’s olasz dolgozást öszve hasonlította a’ Némettel, a’ sapnyolt pedig és az angolt nem vak hittel ismeri, hanem Anglus Nyelvmesterével magának megmagyaráztatta….Hogy a’ Német a’ maga prosodiáját a’ Francziával meg nem tudta ízelítetni, az nem a’ német hibája. Villers is franczia, és mégis úgy ítél mint a’ Német….

222.

Kassán , július 8-kán, 1820.

Kedves barátom! Közlöm erga remissionem Kunics levelét, és leérem segíts kérése teljesítésében. Tegnap végeztem el Verseghy Felelete olvasását; sok philosophia van benne, de nem mindenütt elegendő. Kerestelek Ujhelyben szállásodon. Mikor látjuk már egyszer az Erdélyi Leveleket és Salhistiust? Nagyon örvendek rajta, hogy reménységed van a magadéhoz jutnod. …

Szép anekdotákat beszélltél el nékem szépen a régiebb választó-székről Biharban. En is azt hiszem, hogy nem kellene a főispánoknak fortélyoskodni…

Abban a beszédben melyet én mondtam vala, ha főispán lettem volna, egyetlenegy szó sincs a bocskortalanokról. Tudom én jól, hogy sem a bocskoros sem a bocskortalan nem tehet, amaz bocskorárúl, emez pedig csizmájáról : de ha ennek nem kell tapodni amazt, amannak sem kell a csizmás herczeg Eszterházyt, aki csak, szintúgy mint a legkisebb nemesember, egyetlenegy vótummal bír, voksától megfosztani; miért pedig? mert herczegsége mellett sem bír szent Tamás hatalmával, és ugyanazon időperczben nem lehet két helyütt egyszersmind. A szabolcsiak, történendő halálom után már előre még a három fiaim anyját is megfosztották a vótumtúl. A zemplényiek több igazságérzést mutattak. Én legalább részemrűl nagyon meg vagyok elégedve a zemplényi restaurátióval….. Könnyű lett volna nekem egy olyan szívre-ható és eszet győző beszéddel előállanom, melynél fogva kényteleníttetett volna a főispán Balogot táblabírónak kinevezni : de mi lett volna a következés? …

Holnap Szent-Mihályra megyek; Edes Gergely Horátiusát is magammal viszem. Hát Nagy Homerusát nem kapjuk-e meg már egyszer ? Ha időm lesz, majd kidolgozom még egyszer jobban a Tud. Gyűjteménybe kinyomtatott értekezésed felett való levelemet. Te azt gondolod rólam, amint látom, hogy én a szép társalkodású élet tartozatjaibúl akarom kifejtegetni és kiidealizálni a széptudományok mindennemű remek műveinek reguláit; de ez ugyan nagyon szoros határ lenne, s én nem a társalkodási hanem a társasági életnek tartozatjaiban fundálom meg azokat. Azt se hidd : hogy ne érezzem, hogy hol Pausiás Kotzebue, és hol nem az? és hogy nem hasonlítottam össze sehol is a hasonlókban Gőthével…Csak még a minap is olvastam másod ízben Hermannt és Dorotheát, és úgy tetszett, mint ha Homér Odysseáját, nem pedig Gőthét olvastam volna : de Kotzebue mindenütt Kotzebue. Ritkán fellengező, ritkán egészen tiszta, igen gyakran esak csillogó, de mégis mindenütt eredeti. Prózája tömettebb lehetne, de bezeg mester ám az ideák hántásában. Érzem én úgy, mint akárki, qu' il est souvent defectueux dans le dénoument," hogy gyakran Kotzebue szól nála a csizmadia helyett, és hogy úgy beszélteti a szabót mint ha nemes úrfi lenne; — de érzem egyszersmind, amidőn tárgyához képest emelkedik stylusa, vagy ahhoz hanyatlik, és hozzá simúl. Igaz az, hogy a kimívelt és kicsínosodott nyelvnek olyannak kell lenni, hogy mindennek és minden formának előadására alkalmatos legyen : de azért még sem lehet a stylusnak más ideálja, mint az : hogy a dologhoz, amelyrűl írunk, és annak formájához legyen alkalmaztatva. Nem kell kicsiny dolgokat felséges stylussal előadni, sem fellengező ideákat és képzeteket alacsonynyal, a középrendű dolgok pedig közép mértékű stylust kívánnak…Érzem én mind Gőthének, mind Kotzebuének, mind érdemeit, mind fogyatkozásait; mind a kettő nagy ember , mind a kettőt tisztelnünk kell; más-más szabású elme mind a kettő. Én nem merem az ilyen nagy emberek elméje rangját meghatározni : de lehet érzenem elméjek nemének különbségét, és az egyikben több hajlékonyságot, a másikban pedig több eredetiséget találnom. Én nem mernék egyről is oly megvetőleg szólani mint Te Kotzebuérúl a Tud. Gyűjteményben. Jobb a világosság miatt az árnyékban meg nem ütközni, mint árnyék miatt a világosság előtt szemünket behunyni…

3872.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Július 22d. 1820.

…Azon nap, amelyen téged szállásodon hijába kerestelek ismét, mert Báriba mentél-el, a Fõ Ispán asztalánál kiosztották a’ Tokaji bort. Én Szulyovszki és Szemere István között ûltem, Szulyovszki és a’ Fõ Ispán köztt pedig Gróf Schmidegg. A’ Fõ Notárius nem vala az asztalnál, ’s elmaradásával magának nagyon ártott, ha nem tudom melly baja volt is. Szemere megszóllíta: Nincs Notáriusunk, igyék Bátyám Uram a’ Fõ Ispán és mindenik Mágnás egésségéért, de minden pausa nélkül, hogy a’ poharak ki ne ürûljenek. Imhol vannak toistjaim:

Õ Excját a’ N. Mélt. Fõ Ispánt, a’ ki ezúttal is éreztette velünk mind bölcseségét mind kegyességét, az Isten etc.

Mélt. Gróf Schmidegg Fer. Urat a’ Vármegye díszét, szerelmét, az Isten etc.

Mélt. Gróf Sztáray Albert Urnak az Isten adjon oly fiat, mint maga.

Ha a’ bor engedte volna, képzeled, hogy a’ Te nevedet úgy nem hagytam volna el, ámbár jelen nem valál, mint midõn az eggyik Dietára választatván Követnek, ámbár jelen nem valál, ’s mások a’ Lónyai ’s társa mint megválasztott Követek egészségéért ittak, azt kiáltám-ki, hogy az Isten téged éltessen, ’s adja, hogy megválasztott Követeink ollyanok legyenek mint Te. Erre Okolicsányi János tapsolt…

225.

Kassán, aug. 25-dikén 1820. Szívem barátom!

Azon ugyan igen örvendek, hogy az eperjesi táblán jó sententiát nyertél. Azt az eperjesi táblát nem akarja minden ember az igazság istenasszonya legkedvesebb székének tartani, de én megbékéllek vele, és megbocsátom neki oldalas szításait, ha Téged óhajtásod tetejére vezet. Most reménynyel tölt el, napjaid vége felé pedig gyermekeidnek hagyandó birtokodba jutni…A pénz szűki nem ürűgy, nem fogás, hanem közönséges és valóságos nyavalya. Én még a boltokba is adós vagyok. Bécsben folytatják a pénzfogyasztást. Az égből még esső sem esik, annál kevésbbé papiros- vagy pengőpénz. Ha meggondolja az ember, hogy mennyi metallom ásattatott ki csak I. Leopold idejétől fogva a magyar föld gyomrából, és be kevés forog abból a magyar ember markában: meg kell döbbenni mind szerencsétlenségünkön, mind gyávaságunkon. Mind az ég, mind a föld mindent elkövetett érettünk, valamint azok, akik minket századok olta igazgatnak, mindent elkövetnek ellenünk. Sokszor gondolkodom ezen méltatlanságok végérűl, és csak a történetek sorsában, nem pedig a nemzetem lelkében találok reménységet. Nem tudom min csudálkozzam jobban, azon-e, hogy sanyargatóink nem unták el még a sanyargatást, vagy pedig örökös elaljasodásunkon…. Engedj meg,, hogy akaratom ellen is politizáltam.

Szégyellem, hogy el nem találtam, ki magasztalta szentmihályi kertemet. Köszönetem olvashattad. A nagymihályi kastélyra írt epigrammádat közreni fogom sógorommal. O ugyan nem igen tudja az ilyeneket ízlelni, neki soha sem hatottak szívéig a versek, az érzékenységet gyengeségnek tartja; azt gondolja, hogy az ész minden, mint mindnyájan, kiknek nemesszívüségök mellett is csak egyoldalú a kimíveltségök. Nem tudja ő, hogy az ész tisztje a szív érzéseit mérsékelni, a szívé pedig, az elme rohanásait; de csiklandoztatni fogja mégis önszeretetét versezeted. En holnap Sz. Mihályra megyek, de csak magam, villás-fölöstökömöt adni Ferdinánd herczegnek.

Miért nem nyomtatják ki a jutalmatlan feleleteket is? Mért nem bízzák az utolsó ítéletet a puhlicomra és a jövendőre? Jó kezekbe akadt az íliász; csak már olvashatnék; de ha a gazdag Vay és Lónyai semmit sem tehetnek a haza díszére, hogy tehessen más? Nem emlékezem, hogy megküldtem volna neked komédiámat ; — elküldöm. Philemon és Baucis históriáját is versekben foglaltam, Ovid és Lafontaine után. Homer Odysseáját is egyszer másszor fordítgatom. Nem igen van kedvem valamire, mert az idők mostohasága akadályoztatja gyermekeim nevelését; rendbe fogom szedni mindazonáltal minden írásaimat esztendőre; — most Dúlházim a jussaimat és a gazdaságomat illető irományokat szedi rendbe, és a bibliothekámot, melyet egészen Kassára hozattam….

A pápa Szent-Pöltenre jön. Mi státusait el fogjuk akarni foglalni, de alkalmasint meg fognak bennünket a nápolyiak előzni. Nevezetes, hogy franczia követünk Vincent jő Bellegarde helyébe a koronaherczeghez. Azt már tudod, hogy Prágában nem jelenvén meg az udvari bálon az előkelőbb dámák, ő Felsége okát kérdezte, és minekutána azt a feleletet kapta volna, hogy minden drágaságaik a kölcsönözőházban nyugszanak, s így tehát a legnagyobb tisztelet mellett is nem képesek illendően ő Felsége előtt megjelenni, ezt felelte a király : „az semmit sem tesz : lesz még valahol valami kis ruhácskájok."— A koronaherczegnek kifogták lovait szekeréből Csehországban, és emberek húzták ő herczegségét, urunkat ellenben még ott is merő barmok vonszolták. Ma a politika ördöge szállott meg, valóságos ördög, csúnya, szarvas, fekete, körmös ; de angyal volt valaha, mint minden ördög, és nem lehet egyéb czélja a felvilágosodásnak, mint hogy ismét azzá váljék. Vale satis beatus unicis Sabinis. hív Jóskád.

U.I. Ezer szépeket feleségemtől, aki akkor érzi velem együtt leginkább ínségünket, mikor te panaszkodol.

227.

Szent-Mihály, 22-d. septerob. 1820. Kedves barátom!

Mivel igen rossz az esztendő a gabona és búza dolgában, így hát a tiéd még rosszabb az enyimnél. Küldök az idezárt lajstrom mellett egy szekeret, mely sógorom házában Ujhelyben le fog rakodni, mert sietve tovább megy; minden zsák fekete pecséttel le van pecsételve. Kérlek ne vedd rossz néven azt a kicsinységet, és emlékezz meg kimondhatatlan nagy terheimről. Talán aequilibriumba fogom magam tehetni az idén, mert árpa és zab bőven termett. Jusson eszedbe amit Tacitus a germánokról mondott : munera acceptant, sed nec data imputant, nec acceptis obligantur.

Báró Vécsey Ferencz, édesanyám testvérje, aki mindég perlekede s végtére egy perit meg is nyerte, a nyereség beszedése előtt 63-ik esztendős korában csendesebben meghalálozott Pesten, mint bírái fognak meghalni, kik, amíg csak lehetett, húzták-vonták igazsagos pereit. Soha sem láttam fiatalabb lelkű embert; semmi viszontagság nem tudta reményétől megfosztani, a hit volt vasmacskája, és az ő szíve el volt telve szűntelen mind a világi, mind a túlvilági reményekkel.. Be gyakran irígyelhette a philosophia vallását! soha sem volt szomorú. Akár hijábavaló volt reménysége, akár nem, mindegy : megvevé még éltében a legszebb és legszerenesésebb érzeménynek jutalmát. 19-ikben pedig 11 órakor éjfél előtt napam múlt ki a világból Egerben, puszta szobában, pnszta lélekkel: úgy gyűlölte magát az életet és embereket ez utolsó esztendőkben…

229.

Kassa, január 6-kán 1821. Édes, kedves Ferenczem!

Zseni felnőtt. Az ártatlanság közzé elevenség kezd feltetszeni alakjában. Atyai örömöket igér néked. Mikor együtt van Virgíniával, mindaketten boldogok. Bár én is gyakrabban lehetnék veled. Számkivetetted magad Kassáról, vagy. Diogenesed szerint, te számkivetettél minket…A németűl írt hazai almanachot küldd vissza, ha nincs többé rá szükséged. Zrínyi munkáját is. melyet Bónis velem, én pedig teveled közlöttem, kézíratban. E napokban kaptam Döbrentei levelét. Ma feleltem neki.— Minden akadoz; az Erdélyi Levelek szintúgy, mint a Pesten megjutalmaztatott Feleletek. Egy magyar almanachot készítenek Pesten; gróf Mailáth magyar anthologiája németűl maholnap prés alá kerűl. Döbrentei Külföldi Színjátéka kapós lesz Pesten. Engem a sok apró gondok úgy elfoglalnak szűntelen, hogy alig verekedhetem valami becsületes gondolatra; ha tudnád környűlállásaimat, meggyőzettetnél : hogy nincs legkisebb része is a fosvénységnek bajaimban. — Már a nádor pártfogására is tett szert a Tudom. Gyűjtemény. — Nem ártana ha valami Spectator-forma hav-írásunk is kezdene már egyszer felkerekedni, sunt enim adhuc multa vestigia ruris a Tud. Gyűjteményben.

Még ebben a hónapban veendesz tőlem levelet, mely nevezetesebb íróinknak megesmertetését fogja tárgyazni. Döbrentei társaságában psychologico-literaria biographiákat akarnánk kidolgozni nevezetesebb íróinkról. Literatúránk kifejlődése menetelének megesmertetése lenne a cél, igyekeznénk azt philosophiai és aesthetikai lélekkel írni, részrehajlás és előitéletek nélkül; nem mutatván a literatúrának e vagy ama neméhez, vagy a nemek emez vagy amaz fajához kisebb vagy nagyobb ragaszkodást. A hízelkedést és a gúnyolást elkerülni igyekeznők. Azon iparkodnánk, hogy olykori elmosolyodásaink, minden vágás szúrás és csípés nélkül még magát a szerzőt is, necsak az olvasót csiklandozzák, sebet pedig soha se ejtsenek. Szintúgy ójnók magunkat a csupa kijelelésektől (indications), mint a terjeszkedő leppentyűségtől (Weitschweifigkeit). Nem emlegetnénk nevezetességek helyett tanúság nélkül való haszontalanságokat, nehogy a részvételt gerjesztő környűlállások helyét elfoglalják. Szép lenne, ha velünk kezet fogni, vagy legalább segíteni akarnál…

8036. KazCD 24. kötetből

Kazinczy – Dessewffy Józsefnek Széphalom, 1821. febr. 4.

OSZK – Quart. Hung. 1160. [Kat. 507] gr. Dessewffy József; két kézírása…

Mely szép Nyelv azon durva századból! mely férfias lélek tündöklik elő Zrínyinek minden szavain! mely Magyar szív! és mely tiszta, mely józan gondolkozás! Olvassd csak, mi áll lap 86. és kérdd, így gondolkoztak-e sokan még 1790 is; így gondolkoznak-e még ma is sokan? De a’ nem Zrínyiként gondolkozóknak kedvesebb minden mint a’ minek mindennél kedvesebbnek kellene lenni. Magunk rontjuk magunkat. Én ezen kézirat’ velem közlését azon sok jótétemény közzé számlálom, a’ melyek által engem Gróf Dezsőffy József Úr, hazánknak ez a’ hív tiszteletet, sőt csudálást érdemlő, ’s minden jóktól tisztelt, csudált, szeretett fija, örökre lekötelezze. Életem legszebb órái közé tartozik az, melyben én az általam annyira szeretett Zrínyinek ezt a Munkáját is olvashatám. Írom ezt Széphalmon, Február 4dikén 1821.

233. /Kaz.G./

Kassa, febr. 6. 1821. Édes kedves Ferencem!

…megbotlott alattam a paripa…igaz, amit a Gyulai házról írsz, az ifjabb kisasszony mesteri módon jáétssza a sakkot, a grófné merő jóság…

A magyarok viselete Budán az egész nemzetet nevetségessé tevé Európa előtt. Azt mondatták a császárral : „totus mundus stultisat etc." Erről, mind a gondolatra, mind az előadásra iiézve classicai kitételről azt lehet mondani, amit egy lengyel mondott bizonyos alkalmatossággal : „ani Grammatiki, ani Politiki." — Gróf Teleki Samu fia felesége gyöngyeivel paszomántoztatta ki mentéjét. Az egyik báró Prónaynak drap d'orból valának sarui. Mások temérdek portékákat szedtek fel a boltokból, hogy gazdagoknak láttassanak és tisztelkedhessenek. E mind azért volt, mert nimbussal (azaz sugárfény alatt) akartuk Őfelségét Troppauba küldeni, és mivel a csehek hidegen fogadták a fejedelmet, mi melegen akartuk — és így az árnyékot elvetni Vrbnára, és magunkra hajtani a kegyességek fényeit és sugárjait. Ő Felsége soha sem volt kegyesebb. Gróf Almássy Kristóf azt projectálta : küldenének egy deputátiót a spanyolokhoz, és köszönnénk meg nékik fejedelmünk kegyes igéreteit. Gróf Teleki Lászlónét megcsókolta a királyné — valamennyi dáma a grófnéhoz tódúlt, és meg akarta ajkaival érni azt a szent helyet ahová a fejedelmi csók tapadott. Részemről nem lett volna szükség az ily felséges nyomra — én a nélkül is szívesen megcsókolnám a kegyes, jó, okos, és minden miidon gyönyörű grófnét. Ő Felségének Budáról lett elutazása után eltiltatott a nyomtatástól Gustermann munkája 3-dik darabja; később pedig két zsidót magyar nemesekké nevezett ki Ő Felsége. A királyné azt mondta : hogy Prágában 24 óra alatt több kérőleveleket kapott férje, mint két hét alatt Pesten…Sok magyarok azt mondják hogy közelebbi viseletek által Budán mostani constitútiójokat sok századokra megerősítették. Ezeknek pápaszemre lenne szükségük; nem hogy a nevetségest lássák, mint Fáy András, hanem hogy magok ne váljanak nevetségesekké. A magyarok viselete Budán káros és hazug hizelkedés volt - mert megelégedést színlelt, és megcsalta a jó szivű, de nem messze látó, jámbor fejedelmet… Cserei barátságát hálálom, de Erdélybe nem mehetek, mert nincs pénzem; oztán könnyen megeshetne, hogy oly rossz ideát kapnék ott is a büreaukratiáról és az igazság kiszolgáltatásáról, amilyennel dosztig el vagyok telve a magyar büreaukratiáról és justitiáról. Vén vagyok már akármely nagy úrnak, ha prímás is, kegyelme keresésére. Úgy tetszik nekem : hogy ő herczegsége czéljai és kinézései századjával ellenkeznek — meglehet, hogy hibázom — vagy, hogy ő, mint nagyon nagyot lépett, szükségből, vagy háladatosságból, vagy a kegyelem megtartása végett, koholja intézetjeit….

Az én pályám bevégződött /50 éves/. Ha élek és kitalálnék még egyszer bújni kedves, csendes homályomból, az csak akkor fogna lenni, ha a kormányszék systemáját megváltoztatni kényteleníttetne. Akkor bizonyosan a köz boldogságon igyekezném: ezt mindég előmozdítja a derék emberek eránt mutatott pártfogás. Én nem tudok nemderék embert szeretni, de tudom tűrni, és szívesen javítok rajta, ha és amikor lehet. Még gyermekeim miatt sem hajhászom nagyon a nagy urakat; úgy igyekszem inkább fiaimat nevelni : ut ipsa etiam fortuna carere possint. Az amit az ember a közjóra nézve tehet, igen kevés és igen lassú haladású, ha nincs oly helyheztetésben, hogy szívével, eszével és nyelvével a dolgokon rugtathasson….Az afféle embereket mint mi ketten vagyunk, azért igyekeznek némelyek megcsalni, mert tudják, hogy mi teljességgel nem tudunk a csaláshoz; ha mi akarnánk vagy tudnánk eszünket arra fordítani, ők járnák meg nem mi; de olykor ők boldogúlnak ; a mi kötelességünk tehát felvigyázni, hogy ne boldogúlhassanak, és némtlykor szívünkre vetni eszünk zaboláját.

Én a Brassói Müllerről mindég úgy vélekedtem, hogy ő ahoz a franczia bibliothecáriushoz hasonlít, kit egy udvarnagy azért ajánlott jövedelemministernek, mivel nem igen nyúlt ahoz ami rá vala bízva; de ha nyúl, jobb hogy bibliothecárius maradjon. Nagyon kellemetes gróf Kornishoz írt versezeted. Ha én valék apja gondolatodnak, meg kell vallanom, hogy szerencsésen szülő anyában valék nemző. Exspectemus omnia a tempore. Hijába iparkodunk vénségünkre pénzt szerezni. Látod, minő hasztalan iparkodtam. Te nem-iparkodásoddal azt nyerted, hogy kevesebb gondok közt éltél. Malum mole sua remedium inveniet. Esmered az olasz közmondást : Chi a venti non fa,/ A trenta non sa,/ A quaranta non ha ,/Che si vadi far buzarar a cinquanta.

De hol és ki vágyna már most ránk ezen hideg klímában? Ifjú katonáink sorsa lesz az Nápolyban, ha háborúra kerűl a dolog. Rájok egy más olasz közmondás is fog illeni : „Veder Napoli, e poi morir." Bocsásd meg cynismusaimat — nem vagyok én azért maró, hanem szerető, szenvedő es bajait békességgel és cscndességgel tűrő hív Jóskád.

Febr. 8-d. 1821. Század volt a múlt éj, de nem a csendes álom, hanem a fájdalmakra nézve. Elfelejteté velem már korán reggel azokat drága, szeretetre méltó leveled. Jókat jegyzél ki Zrínyiből, de lehetett volna-e rosszat? A Conversations-Lexikonból küldöm a kívánt kötetet. Többi könyveimet is bírd ameddig tetszik. A nem, amelyben írunk, az író tulajdonsága; az akkori ihlettetés, a gondolatok és érzetek természete szokta kiszabni lelkünk szüleményei ruháját és annak formáit; máskép írt hát Cicero és máskép Sallust, sőt mind ez mind az különbözőképen e vagy ama nemben, de sőt órában is. Ha históriát írt volna Cicero, históriai stylusát csudálnám, noha az nagyon különbözne akár bölcselkedő, akár szószólói előadásától; azonban kitűnne mindenütt Cicero, és a historicus Cicero oly kevéssé lenne historicus Sallust, mint a historicus Sallust historicus Cicero….

Zseni ma is nálunk ebédelt. Szülei után senki sem szereti jobban mint mi. Nagyon el volt a falun foglalva Virginiám, azért nem folytatta a levelezést; majd rá parancsolok, hogy folytassa, — de ne avatkozzanak bele a szülék, hanem olvassák a leveleket, és tegyék megjegyzéseiket a leánykák előtt; így igazúlni fog a kifejtődés, nem akadályoztatni. Mi Döbrenteivel csak a fő írókat és a főbb munkákat akarnók megesmertetni. Mit írjak még betegágyamból, hol újra Gibbont és Quintiliánt olvasom? azt : hogy jobb szerettem volna a Pegasussal botlani, mert sok, öt hat hétig az ágyhoz szegeztetni, mindég hanyat feküdni, nem mozdúlhatni, és fájdalmakat szenvedni, mikor mások járnak kelnek a derűlt ég alatt, és eszekbe sem jut, hogy elcsuszamodhatnának és nyakokat törhetnék…

235. /Kaz. G./

Kassa, ápr. 13. 1821.

…Sántikálok…Byron és Scott is sánták…

A közmondásnak : Veder Napoli, legalább első része eddig bételjesede :

O madre un di d'ogni piü raro ingegno,
Agli uoraini e agli dei terra gradita,
Fu iniquo fato o fu del ciel lo sdegno….
Abbate Oasti nella Papessa Giovanni.

Most tetszik ki, hogy minő kárt tett az emberiségnek Napoleon. Félnek a népek új dynastiák segedelmével sorsokat jobbítani, mert a corsicai dynastia a jégre vitte várakozásokat. A szabadságot kellett volna elébb megfundálni Európa északi részél)en ; és úgy oztán megbuktatni vagy az igazság korlátjai közzé szorítani az angoly hatalomnak visszaéléseit; de Napoleon a dolgot megfordította — lánczokat adott a szárazföldnek, hogy azt Angliának lánczaitól felszabadítsa; így egy nemű rabság helyébe más neműt helyheztetett: a szabadság reményét esak pályája végén mutogatta, maga a pálya területén pedig sarezigazgatást organizált…Kérlek, kedves barátom, ne veszejtsd el a látás kincseit, a históriai kincsekért. En nem igen szeretem a históriát, nem csak azért hogy sokszor nem igen szépen, hanem csunyáúl hazud, hanem azért leginkább : mert mikor igazat mond is, többnyire csak csúf, ravasz, és alávaló lelkeket és azok ferteltelmes tetteit kénytelen említeni; de azért olvasom, mert dolog- és emberesmeretet merít az ember belőle.

Édes kellemetes leányod igen jól van ajánlva nálunk. Hidd el, hogy Virgíniának kell olykor tőle tanulni kellemetességet. Dúlházy mindég különös örömmel szolgál neked mindenekben, mivel felette tisztel és szeret, és nem csak látja, hogy én is szeretlek és tisztellek, hanem azt is, hogy nem ajánlhatja magát jobban nékem, mint mikor téged egy azon mértékben, mint én, mind tisztel, mind szeret. íme legközelebbi levelem Döbrenteihez. A Bocskay István és Bethlen Gábor fejedelmek aláírásaik lemásolását köszönöm. Vale, deliciae meae. írj nekem gyakran, ha rá érsz, és szemed engedi.örök híved
Pipss.

(Döbrenteihez.)

Tekintetes úr, drága, kedves barátom! Talán ilyforma levelet lehetne írnom azokhoz, kiket Szent-Mihályon feljegyezgettünk, hogy minket segítsenek a psychologico-literaria biographiák írásában, azaz : a nevezetesebb magyar írók jelesebb munkáik magesmertetésében….Bizodalmas remények közt merem tehát törekedeseinket ajállani, melyekre a T. Ur szíves részvételét, segedelmét és pártfogását vonni óhajtván, megkülönböztetett tisztelettel szünet nélkül maradok a Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Gr. D. J.

Utánírás. A levél megvolna, de már most csak az a kérdés, hogy helyben hagyja-e a Tettes Úr, és mit akar abból kihagyatni, vagy bele tétetni, vagy hol és hogy akarja változtatni, mert én részemről ezt egészen a Tettes Úrra bízom …

236. /CCXXXVI/ Váczy 17. kötet, 3985.

Kassa, június 12-d. 1821. Drága kedvesem!

Csak igen röviden, mert indúl holnap Zseni. A magyar Zsebkönyvet kimondhatatlan örömmel és hálával vevé lyányom. Sok gyönyörűséges van benne, de mindennél elébbvaló és érdeklőbb saját kezeddel tett ajánlásod. ír neked Virginia. Egy betűt sem igazítottam levelében. Keze munkájával is meg fogja emlékezetűl hálálni kegyességed, meg is csókol ha megengeded. 15e nagy baj oly szegénynek lenni, amint vagyok; de még nagyobb hogy legjobb barátim sem hiszik. Ha veled leszek, kiöntöm egész szívemet. Ugyan gondolod-e hogy te annyit epednél, ha én oly szegény nem volnék? vagy hogy Nagy Homérja régen ne kerűlt volna ki már prés alól ?...A Tőled javallott magyar Iliás előbeszédje kevélylyé tenne engem, de egyszersmind megpirítana, mivel lehetetlen lenne hálát bizonyítanom. Őszi vetésem felét elverte a jég; de azért kűldök az özvegynek életet, amint ígértem. A te sógorod is érzékenyebb szívű lenne, ha több tehetséget és kevesebb gyermeket adott volna néki az ég. Én mindenütt pénzt keresek. Ha el kell veszni, mind egy, valamivel több vagy kevesebb adósság; ha pedig, amint hihető, előbb utóbb, az időknek változni kell, ki fognak talán bújni gyermekeim. Józsa az oka hogy olyan soká van feleségem a városban. Nevelőt várunk Pestről.

Bajom van Zemplénnel. B. Barkóczy emlékéről írt verseim már két esztendő előtt készűltek, amikor még nem volt az emlék felállítva. A versek alá iktatott jegyzék prózában nem enyém. írj nekem, kérlek, minél elébb, Tokajnak Szent-Mihályra, hogy hol és miképen áll az emlék? márványból van-e? elkészűlt-e már egészen, s mikor állították fel? mert én még tavaly tavaszkor nem láttam, azolta pedig nem voltam Újhelyben. Pénteken indúlok Sz.-Mihályra, sok bajom van tisztjeimmel, mind tolvajok, cum distinctione mensurae. — Üri széket fogok tartani. Oly nagyok és oly közönségesek mindenütt a bajok, hogy vígasztalhatják egymást a a nyomorgók. Ugyan hol alszik a megváltó ? mi, ki és mikor fogja felébreszteni? Pedig felébreszthetnék a szélvész ordításai és a hajóikkal merűlők jajgatásai.…Nem láttam az orosz császárt. Szürkület után érkezett…

242. /Kaz.G./

Szent Mihály,1. sept. 1821.

…Pestre készül…Virginie csókolja Zsenit…még nem ismered fiamat…

Vale. Tudom, mennyit és mennyin fognak rólad Pesten tudakozódni…Mi történik az Erdélyi Levelekkel? Döbrenteivel kiadott jelentésemnek már a Tudományos Gyűjtemény júniusi kötetében ki kellett volna jönni, de még nem olvastam. A Külföldi Játékszín első kötetjében sok jeles dolgok találtatnak. A papiros végeznem parancsol; tudod, hogy minden legkisebb parancsolat nélkül örökös hív barátod vagyok. Pipsz

4013. Kaz Gábornál a CCCXLIV. Levél

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz. Mihály, Octóber 1sõ napján, 1821.

…Magam nem gyõzök hanyatló koromban a sok bajjal, és keservvel járó gazdasággal küszködni, és zavart lélekkel csendes lelkûségre hogyan oktassam gyermekeimet? Érzéseim és gondolkodó tehetségeim közt a’ harmónia felbomlott; engedni kezdenek inaim a’ szünet nélkül ostromló fájdalmaknak — minden kicsinység érint, bizgat, keserít. Ez a következése a’ bajok tartósságának. A’ szûntelen vívás közben végtére kifáradunk, elgyengûlünk, az egymást sarkaló évek is napról napra, halkal, többet többet csípnek-el a’ lelki erõbõl; nem hogy keményednék az érzékeny szív hártyája az untalan csapások és küszdések alatt; sõt megreped utollyára…Mindazon nagy és szép gondolatok, melyeket Horátzban, Szenekában, Marcus Aureliusz és Epiktetuszban olvastam, haszontalanok. Más a’ fej, más a szív. Nem jó, mikor amaz gyengébb; rossz, mikor erõssebb; ketteje harmóniájában áll a’ boldogság. Birtam én ezt valah, és sok ideig. Nem lelki isméretem, hanem atyai szívem fosztott-meg attól. A’ magány vala hajdan menedékem…Most rettegek a’ magánytól, mert magzatim sorsa’ szomorú képét terjeszti elõmbe. Pénzt ugyan ígértek Budán, de nem pénzzel lehet ám a’ jó nevelõt vásárolni. Az, ne hogy úgy is elég terhes adósságaimat szaporítsam, azon hitelezõimnek fog menni, kik, mikor ki akartam fizetni, kértek tõke-pénzeik’ megtartására, most pedig zajossan viszsza kívánják azokat, vagy száztúl esztendõnkint 18-ra akarnak szorítani. Mi lessz gyermekeimbõl, ha tanult és értelmes embert nem kapok melléjek?! Sehol se boldogúlék, még Papjainknál sem — nem mintha feltételeimet keveslették volna, hanem, mivel vagy nincsenek többé nevelõk, vagy, ha itt, amott, valamely ezen tövises pállyára alkalmatos ember rejtõzködik, az, a’ jövendõ nyom’ szerentsétlenségére, más módon keresi elõmentelét. Most kiki csak magát nézi, nem a jövendõt, nem hazáját; a könnyû, a kurta pállya a’ legválasztottabb; rövid idõ alatt kevés fáradsággal akarunk sokat szerzeni, és vénségünket bátorságba tenni. A’ kívánság természetes, de a’ mód képtelen, és az idõk’ mostohaságával ellenkezik.

Feleségemnek és leányomnak holmi szükséges felesleg valókat és apróságokat vevék. Mejképedet olajjal festve láttam Kulcsárnál. Engem akart által irányodba, hogynézhessek szüntelen kedvesemre. Ültem is egy egész óráig Dónát ecsetének — még két ily ülést kívánt a’ vásznat éltetõ mûvész, — ezt számos foglalatosságaim tilták, számos’b bajaim haza hívtak jó feleségem gondjait felváltani és vígasztalni. Még a’ Muzeomot-is csak futólag tekinthetém-meg. Viszsza jövet egy Magyar felûlírást szerzék a’ Magyar Bibliotékára. Kultsár megvendégelt egy takaros vacsorával, munda supellex. Horvát István, Thaisz, Kisfaludÿ Károly, Helmeczÿ valának a’ vendégek. Nem felejtkeztünk-el rólad. Szívömledezve emlegették nagy Apjokat a’ mostani literatúra’ jeles fiai — többen hibáztak a’ két fõ városból, részint a’ távolság, részint a’ távol lét miatt; ezek is örûltek volna velünk. Horvát sok tudományt hullatott a’ Magyar nyelv, történetek’ és törvények’ hisztóriájábul. Helmeczÿ Taszszóból némely fordításait mértékes és stanczás rímekben olvasta-fel…Kisfaludi kellemetesen komoly, szót’lan. El-találnád: ha nem tudnád is, hogy dramma fogantatik belsejében. Szép, karcsú fiatalember, lankadkodó kék szeme merõ jóságot, szívességet ejteget. Helmczÿ, orczájára, Nagy Sándor képszobraihoz hasonlít…Kulcsár hólepte fejében sok kecses kellemetesség és világosság tündöklik. — Horvát legkomolyabb minnyájok között, kitetszik rajta az éjtszakázás. Úgy keressük és leljük az éj’csendjei között a’ sok tanultságot. A’ Magyar literátorok jobbára, külsejekre nézve is szép és tekintetes emberek.

Olykor a’ Nádor’ függõ kertjében sétáltam.

Hold-sarlós Törökök’ turbántja uralkoda itten,

Hol most lelke lebeg Mátyásnak, ’s száz ezer áldott

Emlekezetre, Magyar! még büszkén viszsza tekinthetsz.

Egy roppant meredek sziklán itt’ állok, a’ mellyrõl

Sok csemeték, sok fák, és még több búja virágok

A’ meleg és a’ hideg sark’ hajlatjárul eredvén,

Nádor Atyánk’ ügyelése alatt testvéresen élnek,

’S mintegy ölelkezvén a’ szõlõ honni levéllel,

Kettõztetve a’ víz’ széles tûkrére lefutnak.

Így az Eúfrátesz’ partjánál, hajdan a’ fényes

Hírü Királynénak Babilonban kertjei csüng’tek.

Hátam után fejedelmi hegyen szemlélem a’ bámúltt

Nádor’ kastéllyát, honnan bele nézhet a’ honyba,

És az egünket még tisztábban szívja magába;

Lábom alatt a’ Dunát, Buda, Pest köz’t csendesen úszni,

’S a’ most már remegõ Törökök’ partjára rohanni.

Elég jók ezen versek egy ollyan szegény lelke levertt Költõtõl, mint én most vagyok. A’ Jutalomfeleleteket, amikor ráérek, olvasgatom. Gróf Telekÿ értekezése a’ nyelv’bõvítésérõl talpra esett munka, valamint a’ tudomány és olvasottság, szintúgy az ideák’ fejtegetése tekintetiben. Kár, hogy az ilyen filozófiai elme hellyel hellyel akár kedvezésbõl, akár szerfeletti félénkségbõl, a’ fásúlt és feszes grammatikuszok nem mindég okos és gyakran ízetlen rendszabásaikhoz nagyon szítni látszatik. Mikor fogjuk mi már egyszer nyelvünket egész kiterjedésében megfogni?...

4019.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak Sz. Mihályt, 9ber 4-ikén 1821.

Édes lelkem, Drága, Kedves, Szeretetre méltó Barátom! Én az egész föld kerekségén csak két Zsidó Zsidónak tartozom, és pedig sokkal sokkal többel,

mint aint nekem kölcsön adtak: az egyik a’ Rozgonyi, az ifiu Róth Máttyás, a’ ki már brahám kebelébe el költözött, a’ másik pedig Reich, a’ ki Sebesen lakik Eperjes mellett, és a’szakálosok között a’ leg szakálatlanabb és leg czégéressebb gazember. — Róth özvegye Kassán mulat, és nincs, úgy tetzik, mezei gazdasága, — Reich kereskedõ, spekuláns, pálinka és Rozólis fõzetõ és égetõ, ’s Gavallaérokat nyúzó, — nem tudok semmit Birkéiröl…

Én éppen ellenkezőt tartok Voltairrel, ki nem költői, hanem gazdasági íhletés

közben így kiálta fel:

J’aime les brebis, mais quand elles sont à moi.

A’ Juh gazdaság jó és hasznos, kivált a’ hol trágyára van szükség és telelésre szükséges takarmánnyal bõvelkedünk, nem kell azonban elfelejteni, hogy némely földek nemén sivatag homokot okoz a’ juhtartás, — a’ juh gyökerestõl rántván ki a’ füveket, nem pedig, a’ ló gyanánt, elrágva, vagy pedig az ökör gyanánt, nyelvével mintegy elmeezve, és elszakítva használván élelemre a’ legelõt. — Mivel még sokáig nem lesz csendesség Európában, a’ selyem juh tartás, melly a’ Külföldröl hozza be a’ pénzt, még hasznot hajt majd egy ideig, de kötve hiszem, hogy, kivált béke idejébe’, annyit hozzon, mint egynehány esztendõ elõtt; nem csak azért, mert mind jobban jobban terjed e’ gazdaság’ neme, hanem azért is, mivel napról napra inkább inkább elszegényednek azok, kik fínomabb psoztókat viseltek, vagy viselhetnének, vagy ezután fognak viselni. — Úgy van az mindenütt egész Európában kissebb vagy nagyobb mértékben; e még érezhetõbb lesz idõvel, mikor Amerika egészen el fog szakadni Európától; mi jobban szorúlunk rájok, mint õk reánk…

Vevém a’ Zemplényi beszédeket, jók, mert könnyeket sajtoltak ki. —Én már elvégeztem a’ jutalom feleletek’ olvasását, sok jó és szép, de egyszersmind nem kevés nevetséges ideákat is foglalnak magokban, oldalaslag mind Te, mind én kapunk hellyel hellyel egy egy vágást, semmit se teszen; nem kell az illyeket meg érteni, el kell tûrni a’ csapásokat és a’ több jóért, a’ mi a’ könyvbe van, a’ haza szeretete pajzsát kell a’ vágások elibe tartani. — Az Írók érdemes és szorgalmatos emberek, és igy meg kell nekik bocsátani azt a’ kis superioritást, mellyet, másokat leczkézvén, magoknak tulajdonítanak…

4024.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa Nov. 26-ikán 1821.

…a’ pénzt tsak szükségbõl szeretem, és mint eszközt, mert adósságaim és

gyermekeim vannak — tsak azt kívánom Tisztartómtól, hogy úgy gondoskodjon rólam, mint én rólla. Vale — Vale — Vale — a’ többit szóval Újhelyben.

hív Pipszed mpr.

4040.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek 16. Jan. 1822.

….Erszényem élet és halál köztt lebeg. Vagy Crisist csinál erszénybeli nyavalyám ’s meggyógyúlok (ha pénzt kapok, ’s ideáimat a’ marhák által teljesedésbe hozhatom), vagy odaleszek. Icertum quo fata ferunt! — ’S a’ Sógorom! a’ Sógorom!...

4043.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassán, Jan. 26-ikán 1822.

…Minnyájunknak vonaglik erszényünk, de talán minden jobbra fog rövid idõn fordúlni. Ki kell állani ezt a’fonnyasztó betegséget. Ha határod jó a’ juhoknak, tégy úgy, mint én. Fejér Vármegyébõl magam fogok hozni selyembirkást

juhaival együtt — ha nyáron, télen ki-tartom birkáit, felibe osztozok mindenben, a’ tõke juhokban is, valamint a’ szaporodásban, a’ gyapjúban, a’ báránykákban, a’ túróban, egy szóval: mindenben — ezt már sokan tették mind Bihar-, mind Arad-, mind a’ Bánátban. Lehet-é jobb móddal a’ tõkét nevelni?...

4047.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa, Január 31ikén 1822.

…A’ törvényekrõl írt Montesquieu, a’ törvényhozásról Filangieri; Schlöttzer, Schwartner oskolai könyveket írtak, és mégis fáradság ’s unalom nélkül olvashatók. Írjon Kövi Magyarúl…

Mikor olvasandjuk már egyszer az Erdélyi Leveleket? hol vannak, hol útaznak még mindég? Tovább vonúlt-é Erdély a’ Magyar hazától, vagy megszakasztotta a’ fenyegetõ háború a’ két testvér haza köz’t a’ közösûlést? Én jól tenném, ha minden soromat 9 esztendõre börtönözném, de neked nincs szükséged ezekre a’

messzibb terjed’t halasztásokra. Ált’olvastam a’ külföldi Szín-Játék II-ik Darabját-is. Megvóltam nagyobb részint elégedve Döbrenteivel; de megtetszik rajta még is, hogy nagyobb gondja volt a’ stílusra mint magának Molliernek, és hogy német mértékkel forgolódott olykor a’ leg-francziásabb Franczia körûl...

Kárhoztatják a’ Magyar Grófokat, hogy nem foglalatoskodnak a’ literatúrával — ha azután egyik vagy másik irogat valami férjfiasabbat, azzal hálálják bátorságát, hogy dolgozását méltatlannak tartják a’ kinyomtatásra; —ez vagy irígység, vagy kimondhatatlan gõg, vagy alacsonyság. Írjon csak valaki lelketlenségeket, bezzeg kap rajtok a’ cenzor…

Nagyjaink többnyire elfajúltak — kitsinyeink irígykednek; a’ közép rend szembe tûnõ rész vétel nélkül viseltetik a’ hazafiúi törekedések eránt; a’ kik pénzzel bõvölkednek, nem gondolnak egyebet, hanem hogy azzal még jobban megteljenek; kiknek nincs, nem találhatnak pénzetlen társaiknál segedelmet, a gazdagabbak ajtajaikon pedig híjjában kopognak; — bú, töprönködés jegyzi napjaikat, gátoltatik kifejtõdések. Ki tagadhatja e’ nagyobb szabású vonások’ valóságát? Egy szabad nemzet sincs Európában, kit lágy-melegebb köz lélek élesztene. Nagy szerencsétlenség az ránk nézve, hogy mûvészségi indúlásunk azon korszakaszba esett, midõn már erköltseink alkalmasint megvesztegetõdtek...

A’ dicsõ Német nõ Magyar-Országban.

Kassán, 1882-ben.

Midõn sok itt köztünk született Szépségek

Õs’ink vitéz Nyelvét felejtve cserélik,

’S Németül azt dörgik: hogy én, Magyar, bégek,

’S e’ szívetlen gõgnek gyalázatját élik,

Te, szomszéd nemzetû, fogadott földeden

Büszke vagy volt Férjed’ szerencsés honnyára,

Hathatós nyelvünket híván gyengédeden

Bíboros aj’kaid édes nyílására.

Szálva hozzád, símúl szózatink’ hangzatja,

Nyelveden nõ, szépûl a’ hang’ méltósága,

Midõn azzal lelked lelkünk’ buzzogtatja,

Minden, a’ mit bennünk ébreszt, tiszta, drága.

Únom a’ csicsergõ Kanári madárnak

Sípostskáknál tanul’t kalitkás énekét,

Mezõs pacsirtáim, a’ midõn rám várnak,

Hogy csirricsireljék körûltem az ekét.

Szád fülünk’ bájolja; bölcsebben cseréltél,

Mint a’ szomszéd hangnak rohanó csatskáink,

Boldogabb fülektõl jobb tanátsot kértél,

Mint adhattak volna Magyar majmocskáink.

A’ Francziák’ aj’kát, fülét az Olasznak

Kérdezd: hogy kellõbb-é a’ szomszéd’ dörgése?

Mint szép mértékére a’ ditsõ Hellasznak

Szálló, pompás nyelvünk’ ható zendülése.

Mint a’ festõ napfény’ rezgõ ragyogása,

A’ setét bokorból kicsal friss virágot,

Ugy a’ lelkes szemek’ kedvezõ látása

A’ szív,’, s ész’ ködében szûl világosságot.

Ti hát barna vagy kék szép Magyar szemfények,

A’ Magyar ész-pállyát kedvel tekincsétek.

’S hogy emelkedjenek a’ kis növevények,

Hajtó virányinkra sugártok’ öntsétek.

Mi volt Berlin hangja, mikor LAJOS’ nyelve

Meszszünnen, Párizsból, azt lenyomorgotta?!

És minden Burkus szív érzé mély bú-telve

A’ nagy szégyent, a’ nagy Királynak alatta.

Boildogabbak vagyunk; — a’ Jövõre-verõ

Szíves FERENCZ tudja: hogy Láng-nemzetünknek

Béllyege a’ hívség, a’ dísz, és az erõ,

És azért barátja szív-ható nyelvünknek.

Lenne-é Sillerje, lenne-é Gõthéje

Az elmék’ mezején feltetszõ Németnek?

A’ külföld’ fénnyiért ha setétûl’t éje

Soha nem nyílt’ volna honni derûletnek.

Ott’ is csügged’t fõvel a’ haza’ Múzsája

Könnyezve tünõde vad elhagyatásán.

Míglen nem lebegett a’ nõk’ rózsa-szája

A’ nemzeti lélek fercsegõ forrásán.

E’ lélek szint’ olyan Gyéniosz, mint a’ szép

Tegzes, nyilas, szárnyas, hódító Istenség,

Ki bár kicsíny, erõs szíveket öszszetép,

Ki vív, ’s kit nem gyõz-meg a’ nagyobb ellenség.

Õ, a’ fáklyás Ámor’ komolyabb testvére,

Szintúgy teremt, bájol, és tüzet szint’ úgy hány

Minden nagynak, szépnek rejtett bölcsõjére;

Csak hogy gyújt, ’s nem emészt, a’ tõle folyt gyúlvány.

Annak is, ennek is súgári tégedet

Világló keggyel úgy felém tûntetének,

Hogy a’ sajnos búnak fátyolával fedett

Lantomra viszszatért a’ távozó ének.

Szög hajad’ fürtjeit láng-kebled havával

Az idõ’ szél-repte majd elfuvogatja,

De azt nem, — hogy honni érzés’ példájával

Tündöklesz lyány’inknak, Te, Czelták’ fajzatja!

Pirítva igazítsd, elhajlott érzését

A’ törpûlve tompúlt híg Magyar Hölgyeknek,

’S tanítsd érdemleni ápoló végzését

Az õket takaró honni törvényeknek.

’S a’ lelki penészben gõgös Férj’fjucskákat,

Honni dísz-érzetre kik nem emelkednek,

Mint moh-lepte taplós, redves, cserjés fákat,

(Ha tetõn á’lnak is) mutasd ép szemednek.

Mivel pedig Nemed és ki-míveltséged

Az ízlés’ mértékét érzetidbe fûzte,

’S csak a’ Szép és a’ Nagy illethet-meg téged’,

’S a’ verset eldobod, ha mester nem tûzte.

Türd kis tollam’ reptét, ’s bár elmém’ sugárit

Téltúl öszsze-viszsza, úgy, mint Homályházi

Nem szórom, — ne vess meg; a’ felhõk’ határit

Hadd rázza Egen túl a’ roppant Égrázi.

Berzeviczy Gergely, klavicordiomát verve, legördûle székjérõl, ’s meghala, hevenyében ezen versek készûltek reája:

Ad chordae sonitus tenebrosum vadis ad Orcum,

Quid dices, Pluto, si tibi verba dabit?

Quod mundus tristis, subeant quod mille dolores,

Quodque sonos inter, dulce, perire fuit.

……

4065.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Eperjes, Martz. 20d. 1822.

…Pered’ sürgetõje nagyon haragszik, hogy nem akarod megismerni adósságodat, ’s szád és írásod ellenkezésben vagyon, ’s Cicerót emlegeted. — Mosolyogtam magamban. Kérlek, ne engedd ezt vele tudatni. Hadd ne legyenek új ellenségeim. Ebédrõl jövök; ott hallám a’ hírt, hogy…

4067.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa, Mártz. 21-ikén 1822.

…A’ minap már azt is hallottam: hogy ha a’ Plébánosnak van vótuma, a’ Pápa tsinál nemeseket. — A’ Pápa nem tesz nemeseket, valamint Királyokat sem; de ha a’ nemességtõl választatott Királyokat a’ Pápa és a’ tõle vett korona vagy egy

érsek tehette és teheti legitimus királyokká: nem látom, miért nem tehetne egy, a’ Királytól beneficiált plébánost a’ Pápa még legitimusabb nemessé: A’ régi idõkben még Papnak sem volt szabad béfogadni azt, a’ ki nem vólt nemes ember. A’ világi dolgokban szintúgy szolgál a’ Magisztrátus a’ plébánosnak, mint akár millyen más Nemes embernek; — ha tehát azért választhatok Magisztrátust…

Ha Diéta lessz, legfellyebb a’ Szerzetesek, és meglehet talán a’ Káplányok is el fognak esni a’ vótumtól; de nem hiszem, hogy lehessen attól a’ plébánosokat

megfosztani. Okosság-é a’ Nemesek’ részérõl, ha Constitutziónkat fel akarjuk tartani, azokat az embereket megkeseríteni, kiknek legtöbb befolyások van a’ köznép’ szívére a’ Római Catholika vallásban?...A’ Róm. Catholikus Papok’ vakbuzgósága nagyon lecsillapodott; mit tehetnek arról a’ szegény Plébánosok, hogy a’ Fels. Helytartó Tanács az egyvelt házasságokra, vagy a’ vallás’ változtatására, vagy a’ külsõ-Universzitásokra való menetelre nézve oly’ kedvetlen, és olykor törvényt sanyarító parancsolatokat küld? — Hány Plébánost hallottam efelett fohászkondi! de nékik úgy parancsolják azok, kiknek talán szint’ úgy parancsoltatik — én pedig ezen levelem’ végzését parancsolom magamnak. Eleget papoltam…

4080.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz. Mihálytt Június 5-kén 1822.

….nagy figyelemmel olvasom szép elõjáró beszédeddel a’ Világ eleibe kisért és bemutatott Magyar Homérunkat; bizony meghaladja Foszszét, már akár azt nyelvünk’ természetének, és szerkesztetésének, akár a’ Fordító lelkének tulajdonitsuk…

4097.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 22d. 1822.

….Édes barátom, engedj nekem egy kérést. Gróf Mailáth János az ide zárt német verseket azért küldé, hogy fordítsam Magyarba, akármely formájúba, csak ne Alexandrínusokba. Kénytelen vagyok megvallani, hogy elakadtam; pedig nagyon szeretném kedvét tenni. Nagyon kérlek, fordítsd, és küldd nekem. Elmondom én Mailáthnak, hogy te fordítottad. Most a’ Pyrker igen nagy szépségû Tunisiását olvasom. ’S most legelsõben. Erszényem ’s gyermekeim szükségek azt a’ fogadást téteték velem, hogy semmi könyvet nem veszek. De õmaga külde egy nyomtatványt Rozgonyinak, ’s ez azt nekem kölcsön adá….

4107.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek Széphalom, Sept. 11d. 1822.

….Te édes barátom, és én, egymástól sok dolgokban felette külömbözünk. Neked Kotzebue kell, Gõthe nem kell; nekem ez igen nagy, ama’ másik eggy nagy talentomú, szép scénákat teremteni nagyon tudó, gondolatlan és gondatlan Mázoló. Én a’ Poesis könnyebb nemében és a’ Conversatio tonusában írt Prózában csudálom, irígylem a’ Francziákat, ’s azt hiszem felõlök, hogy úgy csak a’ Görögök tudtak írni. Sok nemekben a’ Francziák nekem úgy nem embereim, mint neked nem a’ Németek. Mit csináljunk itt? Nékem mindég öröm látni, hogy az oly nagy lelkû, igen nagy tudományú ember mint Te, javallod gondolkozásomat: de csak még is igaz marad, hogy aki nem a’ maga szemével néz és lát, hanem magát a’ más tekintetének feláldozza, nem azt teszi amit kell. Collin és Lock nem szerették egymást inkább mint Te engem és én Téged; az eggyik rettenetes Vallástalan, a’ másik csaknem rettenetes Keresztyén volt. És még is szerették egymást, és midõn olvasása közben egyike valamire talált, a’ mi neki magának kedvetlen volt, de bizonyosan tudta, hogy azt látni kedves lesz a’ másiknak, kijegyzette azt, ’s közlötte a’ másikkal. Mi volnánk e nem illy nemeslelkûek, édes barátom? ’s Te kívánhatnád e, hogy én azt a’ mázoló Faprestót ne nézzem, ne mondjam aminek nézni tudom? Nem; ezt D. nem kívánhatja….De hol volna Nyelvünk ’s Literatúránk, ha illy gondolatlanok is nem volnának mint én? Énfelõlem azt hiszi sok ember, hogy én csak magam tetszem magamnak, mert a’ Himfy nem szépnek nézett dalait gáncsoltam, ahogy a’ Himfy szépnek nézett dalait forrón magasztaltam ’s magasztalom. De ki csudálta hát inkább még forróbban mint én a’ mit Himfyben, Versegiben ’s más ellenségimben szépnek találtam? ’s midõn most a’ Tud. Gyûjt. Augustusi darabjában a’ Guzmics Izidór Értekezését látom, nem irígylem e neki nagy fényét? Ugyan miért nem vádolják ellenéségim ízlésemet szívem helyett? Azonban még Virág is megostorozott a’ tudatlan emlegetéséért, Döbrentei pedig eggyik levelében kért, hogy az affélék által ne csináljak ellenségeket magamnak.

Hogy lehetne nekem Döbrenteit ezért nem szeretnem? Csak azt szeretném még is tudni, hogy Horátznak miért volt szabad ezt írni: Scribimus indocti doctique poemata passim, ’s miért nem szabad nekem? — Azért, mert ellenségim azt hiszik, hogy én ezt mondván tudósok, ezt értem mellette, mint én — ’s ez az õ vétkek, nem az enyém. Horátznál is ezt lehetett volna mondani. — Mihelytt a’ tudatlant ungelehrtnek vesszük, vége az egész pernek…

4110.

Kazinczy — Cserey Miklósnak. Széphalom Sept. 15d. 1822.

….A’ mi Dezsõffynk temérdek birtokú; nem pompáz; de szerencsétlen. Tavaly 35 levelet vágtak-ki Oecon. Könyvébõl Tisztjei ’s meglopták. Gyanússá tétetvén, senkinek nem hiszen; új Tisztjei új móddal lopják; maga viszi a’ terhet, ’s végre nem fog Tisztet találni. Elmérgesedett a’ charactere. Szánd mind õtet mind engemet. Melly idõket hoza ránk ez az Európai változás!...

4162.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Febr. 13d. 1823.

….Ferenczy most Rómába ment, nem Rómát látni, hanem Canóvát. A tanulatlan ifju talán nem is tudta, hogy a’ Mesterség mostani eggy ápolója Róma. Canóva beteg volt, midőn szomorú alakban beküldé hozzá leveleit, ’s kéré, hogy fogadná műhelyébe. Canóva maga elébe sem ereszté, ’s megizente neki, hogy menjen tovább. Talán nem várt semmit a’hyperboreus ifjúból. A’ vak szerencse nem mindég vak. Most Thornwaldsennek az ajtajánál kopogtata-be. Ez maga Izlandiai ember, ’s nem vala olly kevély. Befogadta. Legénytársai két hétig felé sem mentek szobájának, hova Thornwaldsen eggy darab márványtáblát külde-be, hogy csináljon rajta amit akar. A’ burnyasz ember egy Vénuszt kezde metszeni en bas relief, ’s rettegettt, hogy Th. elveri, ha rossz lesz. Be jó dolog néha a’ szegénység. De csak néha. Egyszer társai közűl eggyik bémegyen hozzá, megpillantja Vénuszát. Szalad, hírt ád a’ többinek. Th. meghallja hírét, bejő, ’s látja, ’s parancsolja, hogy a’ márványt vigyék utána. Egyenesen ment Canovához, megköszönni, hogy neki engedé a’ derék tanítványt. A’ Palatínus ott léte következéseit tudod. — Ferenczy nemsokára olly hírt szerze magának, hogy a’ Bonaparte Lucián leánya is F. által faragtatá melyképét; ’s ez sok, mert B. Lucián ismeri a’ Művészség’munkájit, ’s Rómában más embert is kapott volna Ferenczyn kivűl, a’ kire ezt bízza…

4167.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa, Február. 19ikén 1823.

…Örűlök új Szobrászunknak. Nem éppen sok tudományt kívánok ugyan a’ Szobrászban; azonban mégsem akarnám egészen tudatlannak. Áthénában, hol a’ képfaragó Szokrátból leghíresebb böltse leve Görög Országnak…

4169.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Febr. 23d. 1823.

…Ez a’ sok gond, ez a’ rettenetes elakadás a’ miben vagyok, nem csak azt cselekszi hogy házamból ki nem fordúlok, hanem azt is, hogy itt munka nélkül töltöm napjaimat. Hová levének azok a’ szép esztendõk, édes barátom, amidõn engem vagy író asztalom mellett vagy feleségem karjai köztt találhatott volna a’ Vendég? Eltûntek, ’s bár visszajöhetnének!...

4196.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Máj. 8d. 1823.

Tisztelt barátom, Nem érezhetem én nyomorúságaimat még inkább mint érzem. De minek keserítsem-el elmémet akkor, mikor Teveled szóllok: Az illy szempillantás az élet’ legkedvesebb perczei közzé tartozik. Érdemetlenek vagyunk az illyet a’ Gondivseléstõl megnyerni, ha vele élni nem tudunk. Félre tehát a’ gondokkal, ’s engedd hogy lelkemet Veled elébb felvídámítsam. Archívumunkkal talán kész leszek Administrátorunk’ elérkezéséig. Három esztendõ olta dolgozom benne. Egy vagy két Kötet lesz az Autographok Gyûjteménye. Abban van a’ Napad levele ipad halála felõl; abban a’Te leveled a’ Vármegyéhez, mellyet Komlós-Keresztesen írál 1807. Martz. 22-d. meghallván hogy ismét Dietai Követnek választatál. Mely szép levél! Ajánlod imádást érdemlõ hitvesedet, a’ ki elsõ gyermekét szíve alatt hordá; ’s a’ levelet a’ Grófné írta, Te csak subscribáltad. — Millyen volt örömöm midõn rá akadtam. Leírtam magamnak is tulajdon Gyûjteményembe. A’ maradék azt nálam párban, az Autographok Kötetében itt, tisztelettel fogja olvasni. Te nagy Hazafi valál, és szeretõ férj. — Beköttetém az Archív számára az 1805 és 1807diki Diétai Követségtek Relatióját is minden oda tartozókkal. Így két kötet is tartja-fel Archivumunkban tiszteletes emlékezetedet….

4238.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. é. n.

Tisztelt barátom, Ma, szeredán, déltájban érkezém haza, ’s szekereid éppen indulni akarának. Megtartóztatám, míg cselédednek elkészíthetem a’ levelet. De nekem ilyenkor semmi érzékem nincs helyén, ’s még kezem is mutatja, hogy nem vagyok nyugalmamban. Felejthetetlen napjaim, amelyekben Tégedet, a’ tiszteletre legméltóbb ’s leglelkesebb asszonyt, nőt, anyát, ’s az irígységet támasztó gyermekeket láthattam, csudálhattam. Ily háznép nem lehet több egynél, az egész országban. Nem mondok felőletek semmit, hogy keveset ne mondjak. De érdemeteket egészen ismerem…

4242.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Octób. 11d. 1823.

….M. Theresiámban a’ Censor meghagyá, amit a’ Mélt. Grófné igazán nagy Nagyatyja felől elmondottam, ’s nagyon örűlök hogy el van mondva. Nem vala szabad azt is elmondani, hogy I. József eltiltá a’ Cancellariust a’ vett parancs’ teljesítésétől. De te és a’ te gyermekeid, édes barátom, tartsátok-fel azt emlékezetben. A’ Therésia Biographiáját talán nem is volt volna szabad illy igen tömötten adni; de a’ hely különben nem engedte; ’s én úgy hiszem, hogy ebben is sok jó vagyon…még szebb volna, ha egy Gróf Dezsőffy festene, vagy faragna, mintha egy Kazinczy, mert az elsőbbről kiki látná, hogy hajlandósága, poetice szóllván, Istene, vitte pályájára, nem a’ kenyérkeresés. De hát ha a’ reménység csak félig teljesednék-be? mit tennénk akkor?...

4245.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz.-Mihály, Octob. 21én 1823.

…Mária Therézia biografiája szép egy darab. Gönyörű érzeménnyel végzed a’ mit olly felemelkedetten kezdettél, és csinossan folytatál. Tán kedved lelem, midőn közlöm itt veled e dicső Királyné epitáphiomát, mellyet Somsich Lázár készített;…

4246.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Octób. 29d. 1823.

…Korcsmárosnak tudok egy igen alkalmatos embert; leveledet tegnap vevém, ’s ma megyen hozzá izenetem. Kávés Újhelyben, ’s egykor nálam inas szolgálatot teve. Furfangos ember, de igen alkalmatos. Van némely neme a’ szolgálatnak, a’ mellyben nem kell keresni moralitást, csak kötelességét vigye; noha becsűletes embernek mindég keserves összeérintésben lenni gazemberrel. Illyenek a’ Királyoknál a’ hadi-kémek. Korcsmárosodban nem kell egyéb tulajdonság, hanem hogy a’ korcsmát tekintetben, virágzásban tartsa, és hogy az Uraság’ pénze veszélyben ne forogjon….

Ha Theresiám nyomtatva nem volna, a’ Somsics Epitaphiumát mellé vetném, ha csak azért is, hogy látathassam a’ Németekkel, mint szerettük mi azt a’ bennünket-szerető jó Asszonyt. Közönséges vélekedés hogy az ő uralkodása több kárt teve mint a’ Józsefé, mely bennünket eszméletre hozott. De köszönöm az illynemű jót….

19. kötet

4280.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Január. 4d. 1824.

A másvilágon el lesz törölve a has; úgy mondja szent Pál, ha jól emlékezem: de Glyconnak jó volna lenni, valamíg csak leszünk. Azok az Aretaloguszok sokat beszélik, hogy nem vagyunk marhák: de ki is kívánjon marha lenni? Az boldog, akiben lélek és test együtt lehet, és ha a test örömeit a lélek nemesíti, mely nélkül a’legédesbb öröm sem édesbb. ’S van szép testiség is….

A’ Kerûlõ Sz. Mihályban van. Itt magát roszul nem viselé. Az öcsém levonatta, ’s huszonkét kemény botot vágata rá búcsúzóba. Ezen nem kell felakadni; nála a’ veretés könnyen áll, ’s az nála jó, hogy felelettel senkinek nem tartozik…

4288.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Január.22d. 1824.

Tisztelt kedves barátom, Eperjesen kellene lennem, de nem indulhatok, mert semmi szerrel nem tudtam pénzt csinálni, ’s betegebb vagyok minthogy mehetnék. Betegségem nem ijeszt; az az ér kínoz, melynek erszényemben illenék lenni: de ijeszt pénzetlenségem, sõt eldühít, ha egyéb bajaim mellett az jut eszembe, hogy lyányomat hagyom minden pénz nélkül ily sok ideig. Hidd-el, édes barátom, Elõtted pirúlok, ’s nagyon pirúlok; mert látott az ember ily példátlan bánását, mint amilyen az enyém Erántad és Zseni eránt?...s nagyon kérlek, ne kárhoztass….

4291.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa, Jan. 27ikén 1824.

…Nem szûnnek, sõt szaporodnak napról napra bajaim — az idõk és helyheztetésem következései levén, hideg vérrel kell azokat gyõznöm…

4292.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Január. 28d. 1824.

…..

4295.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Febr. 9d. 1824.

…..Én gyenge vagyok; de ágyban sokat dolgozom, ha csak azért is, hogy elverjem gondjaimat. Elõvevém tehát 15 Kötet Pandectáimat, ’s minthogy abban minden együvé volt írva, ’s így keresni valamit sok idõbe került; és minthogy sok haszontalanság volt benne, ujra írám, általvivém az újba, amit megtarthaték. Némely görögbõl vett darabjaimat félretevém Gróf Aurélnak, de most nem lelem. Ha kezembe akad, által küldöm…

4316.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Martz. 4d. 1824.

….Hétfõn egész nap fenn valék a’ kertben, de másnap a’ rút idõ ismét ágyban tartóztata. Megúntam a’ fekvést, de kémélem magamat. Szükség van rám. Sógorom elölné gyermekimet, ha nem élnék. Oly dolgokat tõle nem vártam….

4325., 4340., 4347

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 22d. Mart. 1824., apr. 9., ápr. 28

4339.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa, Aprílis 6ikán 1824.

….Gróf Telekinek könnyû szökésû verseire, melyekben a’ vizet dícséri, hasonló versezetben igyekezém felelni: én a’ bort dítsérem. — Most Cicerót olvasom le Republica. Majus Angelo fürkészte ki a’ Vaticáni Bibliotékában. Hány egészszen ép Munka nem ér fel ezen csonkával!...

ÚJESZTENDEI ÓHAJTÁSOM,

HORÁCZ UTÁN,…..

HORÁCZ LEVELEI

KISS JÁNOS SUP. pag. 261. 262…..

ÉDES GERGELY. pag. 223…..

Gróf Dessewffy József’ felelete a’ Kir. Commissárius Lónyai Gábor’ kérdéseire. 1824. Dubitabam initio, num propositae Quaestiones ad me directae forent? quum honore Suae….

4365.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. elsõjén 1824.

…Ah, barátom, mikor vergõdhetem ki bajaimból? Ezt óhajtom mindenekfelett. Sógor Asszonyom egy rendes levelet íra a’ feleségemnek. Azt mondja, hogy az oly irreligiosus embernek, mint én, semmi sem szent. Felelek rá, ’s nem ingerelve. Bár magokba térhetnének….

4367.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa Júl. 7-ikén 1824.

…Gõthe Divánját olvasgatám Ránkon, — valóban ritka hajlékonyságú elme; de nem tud rám ragadni ez a’ hajlékonyság — hidegen hágy, és úgy tetszik mindég, mintha hibázna valami, azonban nem tudom mi az, és jobb szeretem magamat mint õt vádolni — már több ízben kérdém magamtól, miképp’ történik: hogy reám Gõthe úgy nevezett objectomi rajzolásai olly gyengén hatnak, holott a’ régi Görögök tárgy-festõ rajzolatjai még a’ Német fordításokban is annyira elragadnak? Furcsa dolog az ízlés! én Gõthét nem kisimított, hanem kisikárlott Írónak tartom; végig csúszik lelkemen, és rajta sehol sem akad meg ez a’ síkon csúszó. Úgy vagyok a’nagyon szép arczákkal is, és százszor jut eszembe, a’ mit Vinkelmanban olvastam: hogy t. i. a’ tökélletesen szép ábrázat (mert minden mozgás háborítaná rajta a’ csend harmoniás vonásait) nem lehet élet indító, nem érzet ingerlõ, nem lélek ragadó; de azért borzaszt az arcz-vonaglás. — Valahányszor szívemet és lelkemet egyformán akarom édes mozgásba hozni, vagy Homért, vagy az Evangyéliumot kell forgatnom…

4371.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 14d. 1824.

…Vasárnap tehát a’ Templomban tartaték a’ Predikatzió és az Oratio. Azt a’ Superintendens maga tartá, ezt nyomban utána Prof. Kézy magyar nyelven. Mind a’ kettõ igen szépen; igazán-e? azt kérdeni lehet; mert a’ Magasztalónak sok szabad. Bereg nem külde semmi Deputátiót, Ungvár képzelhetetlenûl sokakat. Ezt vezeté Kánonok Olsavszky, ’s közöttök vala Gróf Sztáray Vincze is. Temérdek volt a’ nép. Sokan az exámenek miatt; sokan, amint Vayt vagy szerették vagy gyûlölték, hogy lássák, kire üt a’ voks…Lónyainak a’ két fija négy öt nemes ifjuval, ott ûle a’ fûben, ’s füstölének pipájokból, ’s vad paraszt beszéd folya szájokból. — Lónyai János Olasziba ment volt ki, ’s ezért történének ezek. A’ Predikátzio és Orátio ki fog nyomtattatni. De nem hiszem, hogy a’ Predikátzio oly szép legyen olvasva, mint hallva….

4388.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Kassán, Sept. 4d. 1824.

Én Eperjesről jövék tegnap estve ’s Bibliothekádban gyönyörű estvét tölték. Kiviszem Cicerónak Leveleit Wielandtól, ’s fordítva adom vissza. Ezen pillantatban indulok. Egy hét alatt ismét Eperjesen leszek, ’s ezen Terminuson ezen kivűl még egyszer, ’s így Május olta ötször….

4390.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Eperjes Septemb. 12d. 1824.

…Cicerónak Leveleit elhozám magammal, ’s inkább szeretek azzal elzárkozni szobámba, mint órákig nézni a’ Kávéházban, hogy a’ dákók mint döfögetik a’ golyóbisokat a’ zöld asztalon. Tegnap estve ’s ma reggel sokáig gyertyáztam, ’s tele írtam eggy két ívet… A’ Horátz Leveleit Kis csak félig adhatá-ki, mert a’ Munka nem talála Vevőket…

4394.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Eperjes, Septbr. 20d. 1824.

…Tizenegyet elütötte, ’s álmos vagyok. Bár valaha alhatnám! Sok éjszakámat töltöm itt álmatlanul. Aludj te csendesen, tisztelt ember, kedves barátom, aludj gyönyörűséggel,…

4396.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek Eperjes Septemb. 26d. 1824.

Levelem rövid, de kedves lesz előtted…

Megjegyzés: 1824. szeptemberében Kazinczy 5 levelet ír Dessewffynek: 4,12, 20. 26, 29-én. Néhány levélben alig van mondanivaló. Később havi, kéthavi a gyakoriság. G

4398.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Kassán, Sept. 29d. 1824.

…Itt küldöm a Víz és a Bor felől írt lelkes dalodat, nyomtatásban. Ha azt Igaz neked is megküldötte volna, méltóztassál ezt nekem visszaküldeni: ha meg nem küldötte volna, tartsd-meg. ..

4408.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Octob. 14d.

…élet és halál köztt lebegének napjaim. Feleségem titkolta elõttem sírását, én titkoltam elõtte, hogy magamat elveszettnek érzém, de azért mindketten érténk egymást…..Tegnap felköltem, ’s megbántam. Lélekzetem még nehéz, ’s ismét érzem melyemben a’szúrást. Csak hogy meg nem halok. Bár nyolczvan esztendõt érhetnék, és épségben ’s sok gondok nélkül….

4427.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. 1824. deczember 13.

…Nekem az fáj leginkább bajaim közt, hogy nem igen olvasgathatok, barátimmal nem levelezhetek úgy, amint akarnám, s idõ fogytában lévén, az, a mi még hátra van belõle, semmiségekre tékozoltatik el…

4428.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. 1824. deczember 16.

…mind pennámmal a mennyire tõlem kitellik és a mennyiben Ellinger meghallgat, segíteni fogom a rossz ízlésû Minervát, de azért valahányszor csak lehet, küldeni fogok, ha beveendik a magam dolgozásaiból valamennyi magyar újságinkba és havi írásinkba, almanachokba, akárhol jöjjenek ki. Ird meg kérlek mindezeket a pesti litteratoroknak, és mondd meg nékik nevemben, hogy jövendölöm mind hazánk, mind constitutiónk, mind nyelvünk, mind litteraturánk vesztét, ha mindenben kicsinységeken fogunk akadozni, és nem leszünk több türedelemmel és kíméléssel egymás véleménye iránt….

4433.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Decemb. 20dikán

….Ma veszem az Újhelyi katonák által leveledet és a’ Hébe csomóját. Nagy örömem van rajta. A bor dicséretét ismét elolvasám. Gyönyörű! gyöngyörű! Egyike legjobb minden dolgozásaidnak. Ne küldd, kérlek, Előbeszédedet. Tudom én, hogy jó az, amit Te csinálsz. Jelentésed az Ellinger Meghívó leveleiben bizony igen igen jó….Barátom, én szörnyű Aristocrata vagyok, a’ mint tudod….A megölt istentelen Komáromy Gábor 500 ftot hagya az Újhelyi templomnak lelke’ váltságára, érezvén hogy várja különben a’ pokol. Özvegye orosz vallású szolgáló vala, ’s pápistává leve hogy elfedje alacsonyságát. Nem akara fizetni, ’s az Ecclésia pert indíta ellene…

4439.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa Január 3ikán 1825.

Isten lépe közénk, mihelyest pálczája megéré

Házam’, lettünk mind’ reptibe’ mennyeiek.

Istennek vallyon lehetett ő mellyike? Forgott

Mézzel kent ajkán Szváda, kezébe’ Koboz.

Négy lábán két szárny, tőlünk elvitte Zseninket,

Merkúr volt, elszál’t, emberek újra levénk.

Nem oly gyönyörű mint a’ Tiéd, de nem hígabb szívből származott…

4454.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Febr. 19d. 1825.

Tisztelt kedves barátom, Küldöm a’ beretvát, mert a’ tieid valóban rosszak. Nekem még egy pár marada, nem illy czifra nyellel; de czifra per se nihil valet: a’ vasa épen ezen pipajelt viseli, ’s így ne hidd, hogy magamnak ezzel kárt teszek, ’s reménylem olly szívesen fogadod tőlem ’s úgy nem adsz értte semmit, mintha gazdag volnék. Eleget adtál és hányszor: hagyd nekem azt az örömet,

hogy én is adhassak valaha neked valamit. Nagyon örvendenék, ha a’ beretva megérdemlené azt a’ dicséretet, mellyet felőle tettem. Én jobbat nem ismerek mint a’ pipa jelű….

4469.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely, Apr. 6d. 1825.

…..

4471.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely, April. 8d. 1825.

….Febr. 18d. olta itt vagyok, ’s úgy dolgozom, hogy öt nap nem léptem-le a’ grádicson, ’s öt nap nem ettem meleget. Feleségem tejjel és hideg pecsenyével tarta-ki. Kapok én Ujhelyben ebédet mindennap, ’s nem bizodalmatlanság cselekvé, hogy máshoz ne menjek ebédelni, hanem az, hogy az ebédek miatt nem akarám félbe szaggatni munkámat. Az én természetem erõs, ’s nincs elkényeztetve; semmi kárát nem érzettem. Csak azt érzem hogy a sok munkában az inak nyakam jobb felén nagyon megfájúlnak….

4472. Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. 1825. ápr. 8. ; 4496. Kassa, Június 12ikén 1825; 4500. Kassa, Jún. 24ikén 1825; 4504. Kassa, Júly 6ikán 1825.; 4511. Kassa, aug. 7. 1825;

4494.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 12. jún. 1825.

…Olly nagy jég hulla, mint egy galambtojás. Nekem a’ vetésemnek egy részét

megkémélte, a’ másikban nagy kárt tett. Újság Újhelyben semmi nincs. Ha a’ Kurir XLIII. darabját olvastad, tudod, hogy Administrátorunk egy Zelinka nevû ifjat a’ Prímásnak ajánlani szándékozott. Már itt az Administrátor levele, hogy a’ Prímás az ifjat elfogadja…

4501.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Június 30d 1825

….Ha a’ Kassaiak, kik ma és holnap itt az Országos vásárban kiürítik ládájikat, minap említett könyveimet elviszik, küldöm: de Dulházy conferálja minapi Listámmal, és ha valami elmaradt, tudósítson. Itt küldöm Igaznak a’ Mailáth Magyarische Sagen und Märchen fordítását nyomtatás alá. Igaznak ajándékozom a’ Manuscriptumot. 2000 ft. kárba ejtette Pánczél. Pénzem nincs, hogy Igazon segítsek. Amit a’ Munka kieresztésén nyer, légyen övé. Megérdemli, mind úgy, mint Nyelvünk ’s Literaturánk barátja, mind úgy,mint az enyém, hogy segítsem, ’s teszem, ahogy lehet.…

4503.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 2d. 1825.

…gondom, hogy a’ nevezetesebb emberek subscriptiójikkal jegyzett leveleket összeköttessem. Erre kék papírosra lesz szükségem, hogy minden ily levél mellé eggy kék ív jõjjön, ’s a’ könyvet-forgató ezen kék levél által lássa, fordított e más subscriptióra. Kérem tehát Dulházy Urat, hogy ezen Nyugató mellett szerezzen nekem egy rizma kék papirosat, arra vigyázván, hogy a’ papiros minél testesebb legyen….

4506.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 15d. 1825.

….Könyveimet nem azért küldém, hogy megvedd, vagy eladd. Nem, hanem hogy Biubliothecádat gazdagítsam, amint tõlem kitelik…Mihelyt haza szabadulhatok, és ráérek, keresztûl megyek könyveimen, és újra küldök egy csomót. Neked Bibliothecád van: nekem az nincs, mert nem lehet. Illõ tehát hogy az oly könyvek, amikre nincs szükségem, nálad álljanak, nem a’ tiéid, hanem Bibliothecádé, legyenek….

4508.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Ujhely Julius 23d. 1825.

….Literáriumokra nem igen érek. Szalluszt és az Erdélyi Levelek még sem készek egészen. Ponori Thewrewk mult postán külde sok igazításokat, bõvítéseket, de a’ melyeknek alig veszem hasznokat. Mélt. Szilasy Urat fogom kérni, hogy vigye-fel. Mert Bécsben kell kiállaniok a’ Censúrát. Hírünk épen semmi…

4509.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Augusztus elsõjén 1825.

…Tegnap valamit kelle keresnem rettenetes sokaságú papirosaimban, ’s behozatám azokat, ’s a’ Birkenstock által dolgozott Sándor Nádorunk’ Epitáphiumát egy magam által összevarrt Kézirati Csomóban találom… talán méltónak látod, hogy a’ latínt a’ Minerva 3-dik Fûzetében felvétessd. Sok okok tanácsolják. Kicsiny a’ Munka, ’s ki bírja? így örökké fogja bírni a’ Nemzet. Ez a’ soknemû gond engem alkalmatlanná teszen mindenre. Bárcsak az Archívumon eshetném által becsûlettel. Sem gazdaságomhoz, sem gyermekim’ neveléséhez nem láthatok, ’s feleségemtõl, gyermekimtõl távol kell lennem. Meddig élhetek? ’s ezt is ellopjam-e magamtól ’s tõlök?...

4515.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Aug. 28d. 1825.

…..Menj, édes barátom, ’s szerettessd meg újra magadat jó Fejedelmünkkel és a’ hazával. Fejedelmünknek egyik nagy érdeme az, hogy midõn maga választ, dicsõen választ. Ilyen az Erdélyi Püspök, ilyenek sokan mások. Az Isten boldogítsa szándékiban mind a’ Fejedelmet, mind a’ Hazát…Kövessen az Isten áldása, ’s hozzon vissza elborítva dicsõséggel. Nekem Diaetai dolgokat ne írj; azt úgyis fogom hallani. Ha holmi Anekdotákat írsz, azt gratziáúl veszem. Szeretek örvendeni is, nevetni is, haragudni is…

4517.

Gr. Dessewffy József Kazinczynak.

Itt volt és megölelt, de csupán lelkével, epedve

Gondjai közt a szegény Jóska szabolcsi követ.

Hon kívánt csendben békével rejtve maradni,

Választák s nevelik köz bajok ön bajait.

Így mikor ég a ház, szél támad, lángba borítja

Végig a durva falut, nincs aki oltani tud:

Mert nem tudja hová, vagy honnan hordja kupáját,

Nincs akkor forrás, csak szemeinkben a víz.

Cito citissime, 23-d. aug. 1825.

Pipsz.

4519.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Aug. 28d. 1825.

…Menj, édes barátom, ’s szerettesd meg újra magadat jó Fejedelmünkkel és a’ hazával. Fejedelmünknek egyik nagy érdeme az, hogy midõn maga választ, dicsõen választ. Illyen az Erdélyi Püspök, illyenek sokan mások. Az Isten boldogítsa szándékiban mind a’ Fejedelmet, mind a’ Hazát. Nem ellenségi oppositio kell a’ kettõ köztt, hanem az az ellensully, a’ mely a’ mértékekben adja-meg a’ horizontális intézetet, ’s azt cselekszi hogy a’ két csésze közûl az egyik feljebb nem áll mint a’ másik. — Kövessen az Isten áldása, ’s hozzon vissza elborítva dicsõséggel. Nekem Diaetai dolgokat ne írj; azt úgy is fogom hallani. Ha holmi Anekdotákat írsz, azt gratziáúl veszem. Szeretek örvendeni is, nevetni is, haragudni is…

4613.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Mart 31d. 1826.

…Életem eddig mindég falun folyt, melyet boldog nyugalmáért inkább szeretek, mint a’ városit; de mennyit nyernék isméretekben, ha városi lakossá válhatnék, ’s annyi jövedelemmel, hogy gond nélkül éljek, ’s így egyenesen ügyemnek élhessek… Minden esztendõben meglátnám Bécset, mégpedig kétszer, hogy isméreteim a’ festésben, faragásban, muzsikában, architecturában, ’s a’ Polytechnicon’ dolgai körûl, gyarapodjanak, Vedd ezekhez, hogy fijaimat, kik Patakon elvadúlnak, ’s nem tanulhatják, amit óhajtok, velem jönnének…légy rajta hogy a’ Titoknokság enyém lehessen…És mely szépen végezõdnék az az élet, mely harmincznégy esztendõk olta oly szerencsétlenûl folyt-el…..

4618.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Kassa Apr. 3ikán 1826.

…..

ARGUMENTA CONTRA ABDICATIONEM, AD IMITATIONES

SPTENTRIONIS NEFORS EVENIBILEM.

Argumentumok a’ netalántán történhetõ lemondás ellen. 1826.

1-o) A Pragmatica Sanctio nem csupán pactum familiae vagy az uralkodó-áházat illetõ rendelés, mint az Orosz Birodalomban, a’ hol I-sõ Péter az Autocrata határozta-meg az elsõ-szülötséget, hanem, pactum bilaterale eggy ollyan uralkodó-ház és nemzet köztt, melly az egyenes férfiágnak magva-szakadása után régi választási jussát vissza-nyerte.

2-o) Az Orosz Birodalomban az elsõ szülötség’ Actája csupán tudtokra adódott a’ többi Udvaroknak; de a’ Pragmatica Sanctio a’ többi Európai udvarok által diplomatice garantíroztatott….

5-o) A’ választási jus azért abrogáltatott, hogy a’ pártosságoknak véget vessen annak abrogáltatása a’ határozatlan és a’ meghatározott választási jus köztt, a’ következhetõ pártosságokra nézve, csak az a’ külömbség, hogy az elsõ esetben a’ külsõk által is élesztetik a’ pártosság, — a másodikban pedig az otthoni szakadások belõlrõl jönnek, és így az elsõ esetben nagyobb körre és nagyobb mértékre terjednek, a’ másodikban pedig kissebb körre és kissebb mértékre szorítatnak a’ pártosságok…

4621.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Apríl. 16d. 1826.

…Soha az én ajakom a’ Te vádolásoddal magát meg nem fertéztette, mert én soha nemesebb lelkû halandót, mint Te nem ismertem és ismerni soha nem fogok. De engem Tefeléd nem csak a’ tisztelet, hanem a’legforróbb hála is vonsz; ezt nem kellene felejteni vádlóimnak. Te és én különbözhetünk nézésinkben, érzésinkben, cselekedetinkben. Ilyenkor azt fogom mondani, hogy a’ dolgot nem látod azon pontból, melyet én nézek a’ legjobb nézõpontnak: de sem szívedet, sem fejedet, mely épen oly jó mint szíved, vádolni soha nem fogom…A’ Dieta elején egy valaki…molndá: Pips ist ganz im Skart…s tudtam hogy akármit mondjon minden más, Gr. D. J. soha sem juthat skártba, sõt ragyogni mindég fog. De eszembe juta, vagy inkább nem felejtém, hogy a’ Nagyok’ sorsa végre a’ vádoltatás. …

Engedd tehát, hogy némelly dolgok elbeszéllésével kínozzalak-el, amiket hallanod hohéri tortúra ugyan, de Zemplénynek hasznot ígér….Visszatérek oda, hogy a’ tüzet oltani kellene, nem gerjeszteni. Hosszú annak az útja, aki azon igyekszik, hogy Magyar Országon csak egy Vallás legyen: jobb volna azt tenni, hogy egyiknek se legyen panasza a’másik ellen….

Kivételesen egy nem Dess-nek szóló:

4686.

Kazinczy — Cserey Miklósnak. Septbr. 18d. 1826.

Édes barátom, Én 67-dik esztendőmet Octób. 27-d. rekesztem bé, ’s 7 élő gyermek atyja vagyok. Látom a’ gazságokat, ’s nem volnék-e vak, ha nem látnám, hogy sok istentelen embert. Azt hiszem tehát, hogy nem bánhatok okosabban, mintha semmi titkot nem tartok. Active magamat semmibe nem avatom, hogy pedig passive (hallva, ami történik) részt veszek, az még soha véteknek nem vétetett, sem soha nem fog. Az a’ sok becsületes fizetett vizsla találjon rést rajtam, ha tud. Kimondom nekik, hogy én Democrata vagyok, de csak ideában, ’s azt is bolondnak tartom, a’ ki nem az…

4689.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz. Mihály Sept. 30-kán 1826.

….Vörösmarti Zalán futása nagy figyelmet érdemel…

4705.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Novemb. 4d. 1826.

…Erdély’ Magyar Nyelve sokkal míveltebb a’ miénknél. Mi alig tudunk módosok lenni Magyarúl, az Erdélyi pedig igen tud magyarúl francziáskodni. A’ Szászok hidegsége annál szembetûnõbb, mennél nagyobb a’ Magyarok melegsége. Én kész vagyok szüretemmel. Három szõlõm 25 hordó bort ada. Húsos volt a’ szõlõ, és levetlen, mert van három holnapja hogy nincs esõnk, ’s így a’ szem nedvet nem szedhete magába. Asszúm több van a proportione, mint színborom. Az egész hegyalján sok az asszú, kevés a’ bor. Egy holnapja hogy a’ Várost nem láttam, ’s ki sem léptem házamból. Feleségem szüretelt…

20. kötet

Szusits és a magyar nyelv: 4719, 4729, 4730

4719.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.

...Báts Vármegyei Követnek Szusitsnak Fija, ki eggyszer’smind Bátsi Cancellista, azt találta mondani egy Vendégfogadóban több Külföldiek hallattára, hogy a’ Magyar nyelv felette ügyetlen és tehetetlen, és ha õ valamelly Levélnek írásához fog, nem tudja három sornál tovább folytatni, hanem más nyelvre kell azt által fordítani; akarta e ezzel Honni nyelve tudatlanságát ki vallani, vagy a maga német nyelvtudását fitogtatni, kéttséges. Jelen vala Barkassy Borsod Vármegyei cancellista és több más Ifiak, azt mondja Barkassy,

hogy mindnyájan halgattak, mások pedig azt, hogy többen pártját fogták a’ Honni nyelvnek. Megtudván ezt az Ifiúság, a’ Dictaturán egyik szószólló Ifiú a’ történetet el beszélte, zúgás kezdett támadni: Ki, ki vele, az elfajúlt kortsal, vala a’ köz kiáltás, melly az Ország házát, hol a’ Dictatura szokott lenni, végig futotta; le huntzfutozta a’Többség Szucsicsot…

4729.

Kazinczy — Cserey Miklósnak. Jan. 23d. 1827.

….Decembernek elsõbb felében egy nem jó, egy nem szép dolog történt az ifjúság köztt. Szucsics nevû Bács Vármegyei V. Ispán negédes, elkényeztetett fija a’ fogadóban idegen nemzetbeliekkel ebédelvén, gyalázta a Magyar nyelvet, s tiszteletlenûl szóla azok felõl, akik azért buzogtak. Ez sok ifjak jelenlétében történvén közhírbe ment, ’s az ifjak megkérék Némethi József Tolna Vármegyei Cancellistát, hogy midõn Dictatúrára Szucsics is megjelend, állítsa szónak. Szucsics jõ, ’s felzúdúl az ifjúság, Némethi csendet parancsok, ’s megfeddi. Szucsics tiszteletlen viselé magát. Testvér öcsémnek Józsefnek József fija széket emel Szucsicsra, de még is nem illette, a’ többiek összegazemberezék, ’s a’ negédes fiu õket összehunczfutozza. Zoltán Mihály Szabolcsi ifju pofon vágá, ’s Szucsics ekkor kotródott-el, holott pof nélkül mehetett volna elébb, mert ez kívántaték tõle…

4730.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. é. n.

….Az öcsém elbeszélé az atyjának mi történt. Azt írja, hogy õ nem teve egyebet mint mások; de másoknak leveleikbõl látom, hogy Szucsicsot meg akará székelni; Zemplényisen, nem megszékelni, hanem le. Érted a’ czélzást; — de hogy Szucsicsot csakugyan nem illette. Szeretném, ha az öcsém nevemet ismertetésbe hozná, ’s akarom, hogy vitam silentio ne transeat, — de nem a’ meg vagy le székelésekkel, ’s ne a’ Dictatúra’ helyén, ’s a’ lármás kifakadásoktól õrizkedjék. De a’ pofot inkább hordja az, aki tiszteletlenûl szóll nyelvünk ellen, mint aki mellette szól…

Dessewffy Józsefnek írt levelek ritkulnak, Aurél fiának küldöttek szaporodnak:

4813.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Aurélnak. Ujhely Aug. 5d. 1827.

…Ma egy hete az itt való Piaristák nagy misét tartának, panegyr. predikátziót, és czifra ebédnél láttak 140 vendéget. Száz esztendeje hogy Zemplényben vagynak. Estve bálunk volt a Vármegyeházában. Én nem tánczoltam ’s nem szerelmeskedtem, de örömmel néztem, akik azt még tudnak. Gyönyörű serege a’ tánczosoknak. Mint a’ narczis és tulipán tábla. Soha sem hittem, hogy Zemplénynek annyi szép lyánya van. Ő Nagyságának és Comtesse Virginienek csókolom kezeiket…

4835.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Septembr. 11d. 1827.

…Gróf Aurélnak megpillantása nagy gyönyörûséggel tölte-el. Mely szép ifjúvá

nevekedék-ki! ’s mely nemes módú ifjúvá…

Consil. Szemere által Thewrewk nekem megküldé a’ Magyar Pantheonnak 30 képét. Kimondhatatlanúl örvendek, hogy ez a Gyüjteményünk van: de sajnálnám ha csak ezek a’ fejek jelentek volna meg, ’s elmaradnának azok, akiket még most itt nem látunk…Én alig várom, hogy pénzt csinálhassak, ’s megyek Pestre, ’s Bécsbe, ’s ott töltöm az õsz utolsó napjait ’s a’ farsangot, nem az öröm, hanem a’ baj miatt. Három esztendõvel hátrálá peremet ez a’ fatális Dieta. Tizenkét eszt. olta nem látván Pestet és akik ott együtt laknak, új világba lészek általtéve, ’s örvendek annyi derék ifjabb társaink’ ismeretségeknek. Onnan gyakran fogod venni tudósító leveleimet….

4869.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Decemb. 13d. 1827.

…Én Januáriusban Pesten leszek. Jankowich Miklós már tavaly vendégének híva-meg, de én inkább Szemeréhez ígérkezém. Most ismét meghíva, hogy Pesti három házainak egyikében vegyek szállást. Ez a’ jóság meghatott; készebb valék ellenni a’ Szemere társasága nélkül, mint hálátlanság’ gyanújába esni….

Utólsó postával vevém egy Pesti barátomnak levelét, ’s csak abból tudom, amit meg sem álmodtam, hogy a’ Rómából haza tért és Canovától kedvelt Ferenczy, fejemet carrári márványból faragta, három vagy négy rajzolások, és a’ Döbrenteinél függõ képem után. Bizonyosan azért, hogy a’ hír engem meglepjen, ezen említett levél megérkezéséig, nem tudtam hogy a’ fej készûl, ’s ma még azt sem, ha az profil-e vagy büste. Igazságos vagyok megvallani, hogy Ferenczy által látnom megtiszteltetésemet, annak nagyon örvendek. Nem tudom, örömemben mennyi része van a’ hiuságnak, mennyi a’ Mesterség’ szeretetének; mert én örvendenék, ha azt hallanám is, hogy Verseghy ’s Bacsányi vannak metszve…

----

Szemere Pál (Pécel, 1785. február 19. – Pécel, 1861. március 14.) a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, költő, író…1808. június 4-én ügyvédi vizsgát tett. 1808–09-ben Schedius esztétikai előadásait hallgatta a pesti egyetemen. Ekkor alakult szoros barátsága Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, kialakítva az úgynevezett triászt, ami maradandó nyomokat hagyott irodalmunk történetében. Ekkor fordult rá teljes mértékben Kazinczy Ferenc figyelme, és rendszeres levelezésbe kezdtek… Wikip.

4890.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Január. 10d. 1828

Tisztelt barátom, Elrémítene leveled azon hír által, hogy lelkedet a’ hypochondria beteggé tette. De Te azt oly gyönyörûen írt levélben panaszlod, hogy ha ilyet csak a’ hypochondria tud íratni, kérném az Isteneket, bocsássák azt rám is; ily levelet a legegészségesbb lélek sem ír. Egyéberánt el kell mondanom, hogy én azt csudálgatom, és már sok eszt. olta, hogy Téged az a’ sokféle gond mint nem süllyeszte el már régen. Néked csak levelezéseid is igen sok idõdet rabolják el; nem szóllok a’ városi társalkodásról, mely némelyeket úgy elfog, hogy egyébre nem érnek. Végyük ehhez olvasásaidat, az igen széles kiterjedésût; végyük azt, hogy házi körödért mit tészesz; mit tészesz Vármegyéink Gyûlésein ’s Dietáinkon; ’s mennyi idõdet rabolja-el gazdaságod….

5139.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Apríl. 9d. 1830.

…Te Csokonai miatt is neheztelél, ’s ez eránt a’ Szabadság’ férfijával szabadon

szólhatok. A’ fari quae sentiat, nekem nem inkább igazam mint mindennek másnak: de nem is kevésbé. Ha nem jól ítéltem, könnyű megczáfoltatnom. Én Csokonayt nyugalomban feddém, nem irígységből, nem gyűlőlségből, ’s vétkeit azzal mentém, hogy hamar elholt, ’s pórdalait az az a’ pórnép’ ízlésében írt, nem pedig pórnépnek írt dalait, magasztaltam, csudáltam, irígylettem; Csokonait e’ pályán utólérhetetlennek hirdettem. Hol itt akár Csokonainak, akár másnak a’ bántása? Ha énfelőlem, 25 eszt. múlva azután hogy kidőlök, így fog egy újabb Recensens szólani, én előre megköszönöm neki kímélő sanyarúságát. De én Csokonay ellen Epigrammát is írtam, mégpedig élest. Boileau még Corneille ellen is írt, ’s Gőthének Schillernek ismeretesek Xeniáji…Ne vedd tiszteletlenségnek hogy ezeket Elődbe terjesztem…

5183.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Ujhely Jún. 29d. 1830.

Tisztelt barátom, Egy szeretetreméltó, még iskolájit járó ifju, Szalay László, be fogja Neked nyujtani ajándékomat, a’Perlen der heiligen Vorzeit nyomtatványát, velínen. Fogadd azt megbecsûlhetetlen kegyességed szerint….

5307.

Cserey Miklós —Kazinczynak. Széplak 3-a Apr. 1831.

…Desõfyt kár vólt megbántani. Ritka ész a Desõfié. A minap is olvasám egy separatum votumát a Censuráról; Angliának is tisztességet tenne. Nagyot vét Nemzetünk maga ellen, ha az olyan nagy elméket meg nem betsülli….

5321.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Pesten, 1831. Május’

Ma vevém ki a’ példányokat a’ Nyomtató mûhelyébõl, ’s elsõ dolgom az volt hogy egy példányt Guzmicsnak küldjek meg, másik hogy Neked, harmadik hogy Himfynek. Holnap bémutatom Ûlésünkben is. Ideje hogy ezek a’garázda faragatlanságok valaha némúljanak el; de ne feledjük, hogy mindezeknek Döbrentei dölyfe az oka. Õtet régolta bárdolgatom leveleimben, melyek eránt megírtam neki, hogy ha meg nem szûnik, ezen hozzá írt leveleimet kinyomtattatom. De azoknak elbeszélésére most nincs idõm….

5329.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Sz. Mihály d. 13a Maÿ 1831.

….Akár mit írjon Bajza úr, meg nem fogja bánatni velem a’ prés’ szabadságárul írottakat, mert kevesebb kárt okoznak a’ bárdolatlanságok a’ gondolatok présben tartásánál. Hogy mind az a’ mit valaha írtam, irtoztató roszsz, silány, hitvány, és Zajbaj Úrnak viszsza tettzik, tökéletesen hiszem. Mindennek szabad azt itélni irásaimrol a’ mi neki tettzik…

…Te megmutattad a’ Szent Kor gyöngyeiben, hogy tudsz szép magyar hexametereket írni. Miért ne lenne hát szabad óhajtani hogy Pyrker Époszát Magyar hexameterekben adtad volna, mert az igaz hogy Verset nem kellene prózára fordítani, hanem inkább a’ prózát versekre, de nem úgy mint p. o. Istenben boldogult …A te fordításod prozában igen csínos, de versekben még csínosabb lenne…

5369.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek Széphalom Júl. 26d. 1831.

… Pestrõl Jún. 30d. érkeztem meg, ’s örvendve, hogy végre honn vagyok, ki sem léptem házamból egész maig, ’s mi történt körûlem, alig tudom. Csakhamar azután látám, hogy a’ kishídon, mely házamtól 600 lépésnyire, Zemplényt és Abaujt elválasztja, õrök állítattak ki, ’s a’ bemirígylett Ujhelybõl Abaujba senki nem bocsátatott. Így valánk itt minden hírek nélkül, szinte Júl. 9-dikéig. Akkor jöve fel hozzám az Ujhelyi Piaristák általam nagyon szeretett rectora Tamásy Úr, ’s kért, parancsoljak az õröknek, hogy õt, szekerével és embereivel eresszék által a’ hídon. Elébe terjesztém, hogy én azt nem tehetem, mert az õr tõlem nem függ, ’s az áltjövést más is azon jussal fogná kívánhatni. Tamásy Urnak vissza kelle menni Ujhelybe, és Gálszécs felé kerûlve ment Kékedre, a’ ferdõbe, hová sokan a’ mirígy elõtt futottak, és ahol, amint tegnap hallom, a’ mirígy magát már kiütötte… Én, feleségem és gyermekeim látjuk a’ majd reánk is terjedhetõ bajt és veszélyt, de hasztalannak látjuk a’ félelmet, ’s legalább nem rettegünk….

…..azt kell inkább beszélnem, melly szép útat tevék Pestrõl. Szemere Ungvárt, Bereget, Szathmárt, felesége pedig Nógrádi és Gömöri rokonit akará látni. Kértek jöjjek velek. Péczelt tehát Jún. 12d. hagyánk el, ’s útunkat Nógrádnak vettük. Jún. 20d. jelen valék a’ Losonczon tartott Nógrádi Gyûlésen. Gyurcsányi ûlt a’ kormányszéken, nyugalomban, méltósággal, ahogy én hosszú sorában esztendeimnek csak az egy Malonyait láttam. Felolvasák a’ Barsi levelet a’ Lengyelek eránt. Kubínyi Ferencz perorált, ’s vádolta Metternichet... Gyurcsányi úgy viselé magát a’ mint Elõlûlõnek mindég kellene: senki sem tudhatta melly részre hajlik. Akkor kimondá, mi a’ többség vélekedése. Az az igazi Elõlûlõ!....

------

Feljegyzi Kazinczy a vármegyei követek neveit, akik részt vettek az 1825—27-iki országgyűlésen. Ezután néhány csoportban jellemzi a követeket a következőképpen :…Gyurcsanyi Gábor Másod Vice-Ispán Nógrádi a hallgatók között /Dessewffy a tántoiríthatatlanok között szerepel. G./

KAZINCZY FERENCZ JEGYZETEI Irodalomtörténeti Közlemények 1906. 16. évf. 2. füzet

5376.

Gr. Dessewffy József — Kazinczynak. Szent-Mihály, Aug. 8-dikán 1831.

Tisztelt édes barátom! A’ Choleráról és az ellen tett rendelésekrõl egy igen hasznos könyvet lehetne írni, melly üdvösséges befolyással lehetne a’ jövendõre…Gróf Széchenyi Világába még bele nem tekintettem; mi kár, hogy ennek a’ jóakaratu, és oly nagy czélyú embernek oly kevés esmeretei vannak hazája’ minden részeirõl, és hogy olly kevés józan ítélettel bír minden genie-je mellett. Felséges mind az amit akar, de nem érti a’ módját, és a lépcsõket, mellyeken azt végbe vinni lehessen. El volt hibázva elsõ nevelése, és amit azolta gondolkozott, az nem pótolhatta-ki azon esmereteknek hijjánnyát, mellyek nélkül hazájának nagyobb részeire nézve szûkölködik. Ha javítani akarom az emberek’ állapotját, azt jól és minden oldalról kell ösmérnem és nem kell 40. esztendõs koromban, gõgösen magammal azt elhitetném, hogy mivel Angliát, Arábiát és Franczia Országot ösmérem, a’ Magyarok és Magyar Ország’ esmérete nélkül hazám sorsán tudok javítani. Gr. Széchenyit senki sem tiszteli

és szereti jobban mint én, mert érzem minõ erõ fekszik benne minden tekintetben, és minõ szerencsés tünemény hazánk’ láthatárán, de éppen azért mert nem csak tisztelem és szeretem, hanem ösmerem is õtet, valamint hazámat, kívánnám hogy génieje ne ragadja el annyira a dölyfösségig, mert bizonyosan többet fog ártani, mint használni honunknak…

Az utolsó Váczy-szerkesztette Kazinczy-levél:

5393.

Kazinczy — Mocsáry Antalnak. Széphalom Aug. 20d. 1831.

Tisztelt barátom, Én még élek, és házam népe; de az Ur keze rajtam is érezteti sullyát. Iszonyú ezeket hallani is. Sietek tudatni veled mint vagyunk, noha már belé únhattam a’ távol lakóknak beszéleni oly igen sok ízben…

* * *

Néhány levél a Kaz Gábor-féle első kötetből, illetve

az 1793  -  1815 időszak Váczy-köteteiből

Az 1594 és 1607. levél olvasható a h 08 – 45. fejezetben 37, 38. számozással. Ott nem emeltem ki őket. Nem vettem észre a poént. Mezei a KazLev monográfiájában /1994/ említi Kazinczy ötletét és Dessewffy szellemes válaszát.

1594.

Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Novemb. 24-d. 1809.

…Annak, hogy a Mélt. Grófné ismét anya lesz, kimondhatatlanúl örvendek.

Három esztendeje hogy házas vagy, s három az, aki tanúbizonyságot teszen…

Ha azok, akik tőled veszik lételeket, mind hasonlítanának hozzád, térden állva vinném hozzád Sophiemat, és minden barátimnak feleségét, hogy tedd tenyészővé. Sőt mivel barátim mind alkalmasint hasonlítanak hozzád, ezekét nem vinném, hanem a… B. Prónay Lászlónak egyik leányát, hogy teremts méltó unokát annak a’ nagy embernek…

1607.

Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Eperjes, Dec. 7dikén 1809.

…Köszönöm (és sokkal inkább, mint Laurám), hogy ama Spartánus módjára mind a magad, mind mások feleségeikkel akarnál nekem kedveskedni, de akarnának-e ezen Dámák ilyen öregsző beteghez jönni és őt vidítani? Én ugyan mindég, még most is szívesen fogadnám őket, de hogy fogadnának ők engemet? Ah, mért nem tsinált nekem, 10 esztendőnek előtte senki is ilyen gyönyörű projektomot? Te görög, én Római Koloniát szaporítunk, mind én, mind feleségem ajánlyuk Sophronia Thaliának Marcus Aureliust…

* * *

2132.

Kazinczy Ferenc — Kazinczy Miklósnak. Széphalom Januar 23d. 1812.

…Ezt az üresen maradt lapot annak elõbeszéllésére hagyom, hogy Pipsz Desõffy in publ. Sessione Diaetali perorálván a’ M. Nyelv dolgában, nevezetesen a’ Tübingi Kérdés felõl tevén szót, az én nevemet említette. Nem tudok egyebet mint azt hogy nevem a’ publ. Sessióban ’s a’ Pipsz szájából hangzott. Nem örûl két ember, akit Te is ismérsz, jobban a’ maga pántlikácskájának, mint én annak, hogy nevem ott hangzott és a’ Pipsz szájából hangzott. Hiúságom nem óhajt semmi más szerencsét, mint épen ezt. Leveleddel együtt hozák-ki ez estve Ujhelybõl a’ tegnapi Gyûlésbõl…

5774.

Kazinczy – Szemere Pálnak Széphalom Apr 15d. 1812.

…Kinek jutott az a’ szerencse, ami az elmult X-berben juta nékem, hogy nevemet az Országló nép gyűlésében egy olly férjfiu mint Gr. Desőffy Jósef elhangoztassa?...

A levél jegyzete említi, hogy a Tübingi kérdésről van szó.

L. bővebben a h 08 – 14. fejezetben. G

* * *

Ez a levél a 23. pótkötetben jelent meg:

5760.

Kazinczy – Jankovich Miklósnak Széphalom, 1810, jan. 19.

…Desewffyről lévén szó, hadd jelentsem dicsekedve, hogy az Ujhelyi Gyűlésen épen ma olvastatik-el az ő és én általam készített Relatio azon emlék eránt, mellyet Vgyénk a’ Győrnél elesett embereinknek állítani még Julban tavaly rendelt…

A levél jegyzete /23. 472. oldal/. Az indítvány nyomtatásban is megjelent:

Cserneki és tárkői gróf Dessewffy József és Kazinczy Ferenc táblabíráknak vélemények a Tek. Zemplén vm rendeihez a Győrnél 1804. jún 14. elesett vitézeknek állítandó emlék dolgában. Sárospatakon, Szentes József betűjivel. 1811

A győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. 791-en áldozták életüket (26 tiszt és 765 közkatona) a hazáért. Wikipedia

Dessewffy a hálón

Bártfai levelek - Google Books eredmény

József Dessewffy (gróf) - 1818 - 200 oldal
books.google.hu/books?id=8_RBAAAAYAAJ...

Bártfai levelek. Miskolc, Felsőımagyarország Kiadó. 137–77. M. L. 2003.

DESSEWFFY JÓZSEF: Bártfai levelek Szépirodalmi Figyelő - 2005. 1. sz.

Mikor tanuljuk már meg, minek és kiknek köszönhetõen létezik a dicsõséges magyar nyelv és kultúra? Balassit és Pázmányt a múzeumoknak adományoztuk, Zrínyitõl még azt sem tanultuk meg, mit jelent az áfium, Csokonait, Bessenyeit nem ismerjük, Kazinczyt, Kölcseyt (az egy Hymnuson kívül) tudomásul sem vesszük….

Dessewffy József (1771-1843) sohasem fért be sehova, kihagyták hát mindenhonnét. Nélküle ugyan Ulyxest mondanál és írnál Odüsszeusz helyett, de kit érdekel ez manapság? Dessewffy minden idõk egyik legmûveltebb és legnagyobb kultúrájú magyarja volt. Levelezése mûvelődéstörténeti szempontból felér Kazinczyéval (akinek nemcsak kortársa, de barátja is volt). 1818-ban, Sárospatakon adta ki Bártfai leveleit, vagyis Bártfa városának és fürdõjének leírását, történelmének, legendáinak összefoglalását…jóval Kossuth elõtt vitázni mert Széchenyivel, de azért szívvel-lélekkel részt vett az akadémia létrehozásában s lett annak elsõ igazgatója, miként a Bártfai levelek címzettje, Döbrentei Gábor az elsõ titkára lett az intézménynek…A Felsõmagyarországi Minervát megálmodó és létrehoz ó Dessewffy József munkái jótékony hatásúak. Igyunk belõlük…CSILLAG ISTVÁN (Felsõmagyarország Kiadó, Miskolc, 2004, 178 oldal, 1800,- ft)

Egy blogger 1817-ből Onagy Zoltán, 10/14/2009

… Patrióta. Háza tája első gondos piárszakembere, erkölcsnemesítő és rendi hagyományőrző. Mindemellett államférfi, ráadásul konzervatív, ami ugye nem ugyanaz, mint a reformer, és olyan szépírói lektori felügyeletet tudhat maga mellett, mint Kazinczy és Döbrentei Gábor.   Az író aktív részese a Kazinczy által vezényelt nyelvújítás évtizedének: Dessewffy József. 1771-ben születik egy Sáros megyei kisvárosban, 1843-ban 161 éve halt meg. Gróf, író, szerkesztő, politikus. 1793-tól levelez Kazinczyval. 1802–31 között ötször választják meg országgyűlési követnek…1830-ban a Magyar Tudós Társaság igazgatója. Érdemeket szerez a gondolat-, vallás- és szólásszabadság előharcosaként. A sajtószabadság fontosságának gondolatát ő viszi be a magyar köztudatba. A Bártfai levelek című dolgozata a magyarországi valóságot feltáró reformkori széppróza első alkotása. Bártfafürdő az egykori Sáros megyében, a történelmi lengyel-magyar határ közelében fekszik. „A város tulajdonában lévő fürdő tőle néhány kilométerre a Beszkidek nyúlványainak védelmében, természetes gyógyforrások mellé épült.” A könyv megszületése idején Bártfa elfelejtett, a történelmi sodorvonalból kieső település. A könyv megszületése idején Dessewffy negyvenhét éves, a nem ritka szerkezeti, szervi, izületi bajait gyógyíttatja, közben barátai „unszoltatására” figyeli, írja meg az átalakuló fürdővilágot. „...próbálom Bártfát, vidékeit, erdeit, savanyúvizeit megösmértetni. Százszor járám ezeket gyermekségemben szintúgy, mint serdülő és férfikoromban, s láttam zsengéjek olta mostani virágzásokig gyarapodó nevekedésöket.”
…amikor megfeledkezik arról, hogy ő tulajdonképpen a gyógyfürdők tudora, és a közönséget, a korabeli társadalom különféle rétegeit bemutatja. 
      A kurvát: „Nem sütik le úgy fejöket, mint hajdan, hanem oly csintalanul kacsongatnak szemeid közzé. [...] Drágább most a rózsa, a tejfel, a szamóca, de olcsóbb a csók, azonban veszedelmesebb; egyszóval. mindebből kitetszik: hogy sok itt a pénzes, a jövevény, sebesebb a pénzmozgás”, a pórnépet, a lengyeleket, a tulajdonosokat. „A gazdag többet költ, a szegény pedig mind jobban igyekszik, és mind többet nyer; hogy végtére mind a szorgalom, mint a hivalkodás egyformán nevelkede.” Bravúros. Mindegy mi a cél, Dessewffy a mai ízléshez képest kissé nehézkesen és bonyolultan, de bevisz a kétszáz év előtti társadalmi erdőbe, ahol az olvasó kénytelen felismerni, csak a világ változik, az ember nem.
      Az utolsó, a Tizenkettődik levél-et a következő előhanggal kezdi: „Észrevehette, édes barátom, hogy minekutána nem csak ifiak és öregek; nem csak nyavalyások s egészségesek; gyógyulni akarók és egészségrontók; hanem mind hazabeliek, mind külföldiek; mint mélázók, mind szeleburdiak, mind kimívelt, mind míveletlen lelkű emberek; ide oly számosan tódulnak; - észrevehette mondom, hogy a vendégek ily különbféleségéhez képest az itten gyakoroltatni szokott időtöltések nagyon egyformák.” „Vásárhely lőn a Bártfai fürdő. Bétsbül, Pestrül, Tirolbul, Csehországbul gyűlnek ide a kézmívesek, kereskedők, kalmárok, sőt művészek híjával sincs e fürdőhely. Amott mutatja képeit a festő s ajánlja ecsetét a mátkát megörökíteni akaró szeretőnek.”
      Olvasás közben a kedves olvasót mégis megérinti a gyanú, hogy az író ír, a nyelvújító azért ír, hogy nyelvet újítson. A szövegben kiemelve jelennek meg a magyarított kifejezések: 
   magamosság = egoismus;
   örömélés = jouissance, Genusz;
   arán, vagy aránt = proportio;
   szomszédos értelmű szó = synonima;
   tovakép = perspective;
   elszavalás = declamatio;
   tömött leveles = allée; 
   és még egyet a példa kedvéért a kokottból: tetszeskedő = coquettes. 
   A gyanú azért is erősödhet, mert a címzett (Döbrentei), akihez a beszámolók szólnak ugyanabban a korban, hasonló körülmények közt él. Neki aligha újság, amit a változásokkal kapcsolatban megfogalmaz, ugyanakkor a másik nyelvújító - Kazinczy - egyszerre kapja a levelet, mint az eredeti címzett…   A Révay Nagylexikon nem kíméli politikai és lírai tévedései miatt: „Élete végén a reformkor nagy vitáiban mind irodalmi, mind politikai téren vereséget szenvedett. A Hitel czímű munka Taglalatja soraiban a birtokos nemesi érdek és a rendi ellenzékiség álláspontjáról bírálta Széchenyi körvonalazatlan programját és kíméletlen ítéletét a nemesi magatartásról. [...] Véleményét Széchenyi Világ című könyve megsemmisítő bírálatban részesítette.” De végül megkegyelmez: „...maradandó emléket emelnek a nemes lelkületű s ízléses, szellemdús, hazáját s nemzetét mindig híven szerető főúrnak. Az akadémia 1844-iki közülésén br. Eötvös József tartott szép emlékbeszédet a társaságnak ez egyik legszeretetreméltóbb tagja felett.”
   Javaltatik megolvasni ezt a karcsú, emberi megfigyeléseiben élő és izgalmas, a nyelvújítás izgalmait és erőlködését pontosan leképező könyvecskét. Szerkesztő: Kósa László művelődéstörténész …

www.irodalmijelen.hu/?q=node/3670

Dörentei - Gyulai Karolinának Pest, Deczemb. 28d. 1820.

Közli gr dr Kuun Géza, Erdélyi Múzeum, 1902. 1.

Kedves Comtesse, Egy igen szeretett társaságból, a' Gróf Dessewffyéből, mert

csak most végzem levelemet hozzá, más kedves lelekébe megyek által, a Comtessébe s igy érzéseimnek melegében legboldogabb órámat élem. Előttem van az a nyájas ajánlása, a Bécsi Theatrum fundusa leírására, mellyet egyenesen szíve tette, előttem az a kinyilatkoztatás, a' minél fogva Erdélyben kivánt tartoztatni, előttem arczán a' könnyek elválásunkkor, midőn bennem a' szerett házhoz való hálám 's vonzódásom erősebb volt, mint a' bucsuzás megszokott szavai… Oh mikor leszünk vagy lehetünk mi megint együtt! Engem, ime többszer is ki kell mondanom, a' Grófnénak 's gyermekeinek nemes bánások módja annyira Erdélyhez szoktatának, hogy lelkem gyakorta odafordul, kedvező elfogadtatásaim közt is, s mikor egyedül ülök szobámban, Nagyságtokkal társalkodom, közelebbről a' kassai úton andalogva, amire való emlékezésem többnyire mosolygó képekkel végződik. A' távolban való létel, a szeretettekhez sokkal nagyobbá teszi az érzést, 's ez alatt akkor minden aprólékok elsimulnak. Egész melegséggel írám ki így a Comtesse és Fanni 's Constance neveit…

Itt most egy német almanach: Vaterlandischer Almanach für Ungarn*, tesz a' többek között legtöbb lármát. Sokan, mint Báró Podmanizky József, Glosius, Gróf Teleki József 's minden itt levő magyar írók haragusznak… Eszembe jutott, hogy egyszer Dr. Gyarmathy írásjeleivel mi ketten is sokat bajlódtunk 's akkor a' Comtesse abban sok időtöltését lelte, azért azt bé akarám küldeni. Gróf Majláthnak, ki éppen nálam volt, említvén szándékomat, önkint szívesen ajánlá, hogy neki még könnyebb jelekkel lévén az meg, örömmel fogja leírni Comtesse számára így hát azt várom 's akkor küldöm. De Gr. Majláth most nem jöhet által Budáról, mert a' hid rég el van szedve 's a' Duna tele nagy jég darabokkal, mellyek között a'lélekvesztő csónakok alig járhatnak 's a ki által akar menni, egy két óráig is elfázlódik a' Dunán…

Gróf Majláth fel szokta Ráday Ersinek olvasni fordításait, mellyeket a' magyarból tett 's 1821-ben Cottánál, Tübingában, Anthologie der Ungarischen Dichter ezím alatt. Az enyimek közül 6 darabot vett fel… Minthogy játékszín dolgozásaimat itt könnyebben végezhetem, itt maradok még Januariusban, 's aztán megyek Atyámhoz. Bár addig a' Comtesse levelét is kaphatnám. Lakásom van a' Kereszt utczában Nro 357.

A' Grófné kezét tisztelettel csókolom, 's Constanceot tisztelem. Lajosnak ezzel együtt megyén levelem. Ezer jót az újesztendőben mindnyájoknak. Vagyok barátságos tisztelettel a' Comtesse alázatos szolgája Döbrentei Gábor.

Antikkönyv.hu online antikvárium - antik könyv,térkép,képeslap ...

*Vaterlandischer Almanach für Ungarn auf das Jahr 1821. Kategória: Régi nyomtatványok / Almanach, naptár, kalendárium, zsebkönyv. Kiadás éve: 1821 ...
www.antikkonyv.hu/.../index.php?...

-------

Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldogság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabadságról, Századvég, 2009. 1. sz. 85-111.

***

Magyar Könyvszemle 111. évf. 1995. 4. szám

Ojtozi Eszter: Possessori bejegyzések a Debreceni Egyetemi Könyvtár 17-18 századi külföldi könyveiben. III. (Főurak könyvei)…

Dessewffy József grófról (1771-1843) évek óta gyűjtök adatokat, mindezt egy hosszabb munkában szeretném megfogalmazni és közzé tenni, most csak 1601-1650 közötti külföldi könyveit ismertetem. Dessewffy kézírással jelezte tulajdonjogát; a bejegyzések szövege és helyesírása azonban nem egyforma. Exlibrist nem találtam az ő nevével.

BARTHOLINUS Cas.[parus]: De terra, aere et igni institutiophysica succincta. Rostock,

1619, Pedanus. (789. 665/1.)

BARTOLINUS [!] Casp.[arus]: De aquis libri II. Rostock, 1618, Pedanus. (789. 661/2.)

BARTOLINUS [!] Casp.[arus]: De mundo quaestiones et controversiae nobüiores ex sacro codice, rationibus atq experientiis formatae etfirmatae. Rostock, 1618, Pedanus. (789. 661/3.)

BARTHOLINUS Casp.[arus]: De mixtione eamque consequentibus temperamento, coctione, putretudine... liber unus. Rostock, 1618, Pedanus. (789. 661/4.) Libri valde rari!

„Comitis Jos.fephi] Dessewffy"

DIOGENES Laertius: De vitis, dogmát.[ibus] et apopht.[egmatis] clarorum philosophorum libri X. Genf, 1615, Crispinus. (789.708.)

„Gróf Deseffy [!] Józsefé"

….

FRANZIUS Wolfgangus: História animalium sacra. Wittenberg, 1612, ny. n. (789.677.) ,,C[omitis] Josep.[hi] Dessewffy". Kolligátumkötet

LOTICHIUS Jo.[annes] Petrus: Gynaicoiogia. Rinteln, 1630, Lucius. (789.732/1.) GUINTERIUS Joan.[nes] Andernacus: Gynaeciorum commentarius, de gravidarum, par-turientium, puerperarum etinfantium cura. Strassburg, 1606. ny. n. (789.732/a.) „Comitis Josephi Dessewffy"

LYCOSTHENES Conradus: Apophtegmata. Köln, 1618, Zetzner (750. 247.) „Comes Jos.[ephus] Dessewffy".

OVIDIUS Publius Naso: Metamorphoseon libriXVAmsterdam, 1650, Blaeu. (789. 664.) „Comitis Jos.[ephi] Dessewffy".

POLITI Adriano: Dittionario toscano. Venezia, 1640, Barezzi. (750.217.) ,,C.[omitis] Jos.[ephi] Dessewffy". A könyv 1773-ban a kassai minorita konvent birtokában volt.

STRADAFamianus.De belloBelgico decasprima. Roma, 1648, Scheus. (750. 006.) C.[omitis] Jos.[ephi] Dessewffy".

WECKERUS Ioan.[nes] Iacobus: Antidotarium speciale. Basel, 1602, WaldMrch. (789. 702/1.)

WECKERUS Ioan.[nes] Iacobus: Antidotarium generale et speciale. Basel, 1601, Waldkirch. (789.702/2.) „Ctis Jos.[ephi] Dessewwfy".

Magyar Könyvszemle   114. évf. 1998. 4. Ajkay Alinka: Dessewffy József köszöntő levele Batsányi Jánoshoz

…A köszöntő vers egy ifjúkorában önmagát még költőnek képzelő, majdani hatalmas műveltségét már megcsillantó, műkedvelő fiatalember írása a nála egy évtizeddel idősebb költőhöz. Dessewffy József sokkal inkább akadémia- és irodalomszervezői, s mecénási tevékenységével szerzett magának hírnevet és elismerést, mintsem verseivel. Levelezése jelentős, életrajzai és emlékbeszédei sikerültebbek. Versei szellemesek, de nyelv, s alak tekintetében gyöngék, ez a tendencia ebben a versben is megfigyelhető. Nincs kohézió, az egész vers szerkesztetlen, s hosszúra nyújtott… A vers címe: Batsányio Deseoffy Salutem

…

MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára, Bp. 2009

VADERNA GÁBOR: Gróf Dessewffy József és az alkalmi költészet /rövidítve /

Közhelyes irodalomtörténeti állítás, hogy Dessewffy József nem volt jó költő. Bár legkedvesebb barátja, Kazinczy Ferenc a legmelegebben szólt a gróf verseiről, s az Erdélyi Muzéum patronálása után mindhalálig melléje szegődött Döbrentei Gábor sem fogyott ki a dicséretből és elragadtatásból, már a kortársak is mintha idegenkedtek volna költészetétől. Legközvetlenebb barátait leszámítva nem ismerünk komolyan vehető véleményt, mely Dessewffyt mint jó költőt tartaná számon, ám hogy közéleti tevékenysége mellett verseket is ír, széles körben ismert volt. Tanulságos példaként álljon itt Széchenyi István 1825. október 14-i naplóbejegyzése, melyben a következőképpen tipologizálja az alsóház követeit: Bezerédjaz egyetlen gyakorlati koponya. Nagy Pál orator genie Dessewffy költő...

Dessewffy eszmetörténeti helyének kijelölése során ...A Dessewffy körüli eszmetörténeti kontextust kiválóan megrajzoló Poór János a versek értékéről

csak ennyit jegyez meg: Rendszeresen verselt bár költőnek közepes POÓR János, Politizáló, művelt főúr. A fiatal Dessewffy József = Klasszika és romantika között, szerk. KULIN Ferenc, MARGÓCSY István, Bp., Szépirodalmi

Gróf DESSEWFFY Jósef Versezetei a III-ik kötetben; A’ czenzura félelmeit félő magyar Versek. Mindhárom kötet megtalálható: MOL P953. cs. 3.

…Ha nem is volt komoly esélye arra, hogy komolyabb kanonikus rangot vívjon ki magának, talán látszott volna valami abból, hogy a Kazinczyval folytatott több évtizedes eszmecserék poétikai eszményei milyen költeményekben öltöttek testet, egyáltalán a gróf irodalomesztétikai nézetei hatottak-e saját költészetére.

….A kérdés már csak az, hogy a Bártfai levelek látványos kudarcából mit sem okuló gróf miért nem adta ki verseit saját költségén….a gróf minden bizonnyal nem szűkölködött önbizalomban, amikor azt gondolta, hogy saját életének példaszerű voltát széles körben, és ráadásul ellenszolgáltatás, a kötet ára ellenében közvetíthesse…E törekvése a jelek szerint csúfos kudarcot vallott: a kötet nem jelent meg…

Dessewffy József: A' Mulandóságról - Tasszó után
Irodalomismeret

A' Mulandóságról. Mindenek eltünnek, fel, alá kerekednek, enyésznek. Ó! mi gyakran roszból roszszabbra, nagyobbra kitsinyből…bg.hu.

V. Busa Margit

KAZINCZY FERENC ISMERETLEN LEVELE DESSEWFFY JÓZSEFHEZ. Irodtört. Közl. 1975. 2.

Kazinczy Ferenc által írott és hozzáintézett levelekből napjainkig 5933 került könyvalakban kiadásra. Váczy János a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1890—1911 között XXI kötetben 5393 levelet rendezett sajtó alá és jegyzetelt. Sorozatát kiegészítette Harsányi István az 1927-ben megjelent I. pótkötettel, amelyben 254 levelet adott ki jegyzetekkel. Ezután, 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének gondozásában, Berlász Jenő, V. Busa Margit, Cs. Gárdonyi Klára és Fülöp Géza sajtó alá rendezésében és jegyzetelésével 284 levéllel a II. pótkötet látott napvilágot…

Az itt közzétett autográf kézirat Deák Dénes tulajdonából került a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárába. Levelünk beleilleszkedik a Kazinczy-levelezésgyüjteménybe. E kötetes kiadványban megtaláljuk Dessewffynek azt a levelét amelyre Kazinczy a most előkerült levelet válaszolta, és azt a levelet, amellyel Dessewffy az eddig ismeretlen Kazinczy-levélre felelt…Gróf Dessewffy József1 és Kazinczy Ferenc közötti levelezés 1793-ban kezdődött. A most előkerült levél teljes szövegét betűhíven közöljük:

Széphalom Septemb. 23d 1819.

Tisztelt barátom, Ma éjjeli 3 órakor tűz támada itt a' faluban, 's ámbár a' rettenetes szélben a' harang félreverését hallanom nem lehetett, minthogy addig bé sem hunytam szemeimet, én voltam a' legelső, aki a' veszedelmet megsejté házamnál. Cséplőm az ablakomhoz jött, hírt adni, de már talpon valék... Két oeconomicus házam 's eggy egészen új kocsim leve hamuvá, 's károm ezer és két ezer forint köztt áll… Ámbár a' Bártfai levelek' sorsa elijeszthetne, én Erd. Leveleimet" még is a' magam koczkámra adom-ki, 's azon leszek, hogy nyerhessek is valamit, 's adósságomat eggy kis részben fizethessem…

Élj szerencsésen tisztelt barátom. A' Mélt. Grófné eddig vette franczia levelem. Bár soloecismusaim meg ne bánthatták volna. Csókold kezeit képemben szent tisztelettel. Én ezt a' nagylelkű Római Asszonyt magáért tisztelem…

Kazinczy és Dessewffy bensőséges kapcsolatát bizonyítja, hogy Kazinczy a tűzvész napján, legelőször Dessewffynek számolt be az eseményekről. Dessewffy válaszleveléből közöljük a kéziratunkkal kapcsolatos részt:

Kazinczy Dessewffyn kívül csak Szentgyörgyi Józsefnek írta meg a tűzesetet, neki is csak 1819. november 4-én…

----------

…250 éve született a Nemzeti Múzeum alapítója, Széchényi Ferenc… Egész politikájáról gróf Dessewffy József, kissé igaztalanul, így ír: „gróf Széchényi gyenge lelkű úgy, mint szemű volt mindenkoron”…

Legeza Márton: A megyei nemesi ellenállás

Az 1820-as években I. Ferenc Magyarországra látogatott, hogy birodalma szilárdságáról és a magyarok hűségéről meggyőződhessen. A magyar rendek mindenütt nagy lelkesedéssel és lojális igazodással fogadták a királyt. Pedig a magyar országgyűlés már nyolc éve nem ülésezett, a rendeletek egyre inkább uralták a közéletet, s a megyékben folyamatosan építette ki a kormányzat a helyi adminisztráció rovására pozícióit. Dessewffy József tisztán látta a helyzetet, mikor a nemesek ünneplését „színlelés”-nek, „káros és hazug hízelkedés”-nek nevezte, ami félrevezette a „fejedelmet”, és megerősítette alkotmányellenes gyakorlatában….

www.ferences-sze.sulinet.hu/.../nemesi_ellenallas.html

Cím: Gróf Dessewffy József életrajza

Szerző: József Ferenczy

Kiadó: Szerzö saját kiadása, 1897

Eredeti forrása Columbia Egyetem Digitalizálva:2009. jan. 16.

Terjedelem: 142 oldal

---------

Fest Sándor : Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig.

(Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XXIII. k.) Budapest,

Akadémia, 1917. N. 8-r. 111 Irodalomtörténeti Közlemények 28. évf. 1. sz. (1918)

….a széles műveltségű gróf Dessewffy József angol irodalmi ismereteivel ebben a korban egyetlen más írónk sem vetekedhetik…

-----

MAKAY Attila: Gróf Dessewffy József angol irodalmi műveltsége. (Debrecen, 1941.) A Tartalomból: Dess angol nyelvtudása,kapcsolata az angol irodalommal, olvasmányai, viszonya az Egyesült Államokhoz.

------

Dümmerth Dezső: Kazinczy köre és az 1811/1812. évi országgyűlés, Ir.tört. Közl. 1967. 2.

1812. február 3-án Kazinczy Ferenc költői levelet intézett barátjához, gróf Dessewffy Józsefhez. Az episztola így szól:

Horvát, aki neked levelem benyújtja, hogy őtet

Nálad ajánljam, ugyan nem kéri, de mégis ajánlom,

Nem mivel enélkül hozzád nem juthat, hanem hogy

Mind neki kedves az én karomon fellépni teelődbe,

Mind nekem az…

Már negyed ízben ülsz, nagy Képviselője Megyédnek,

A Haza Vénei közt, tisztelve, csudálva, szeretve,

Mint nem senki. S az én nevem itten az Országié nép

Gyűlésében zenge ajakidról! a Te ajakidról.

….Ám ha szeretsz, s ha barátodnak kérelmire hajiasz,

Nyelvünk Varro-ját te se késs kebeledbe fogadni,

S hogy lelkes, hogy erős, hogy nyájas társat ölelsz, hidd.

A költeményt nem egyenesen Dessewffynek, hanem „nyelvünk Varro"-jának, Horvát Istvánnak küldte el március 12-én, kérve, hogy ő maga adja azt át a grófnak, amint az episztola kezdetén olvasható. Miért volt minderre szükség? Ha elolvassuk a költeményt, akkor sem tudjuk meg. Miért „zengette" Dessewffy az országgyűlésen Kazinczy nevét…1811 decemberében Pozsonyban, az országgyűlés nyilvánossága előtt elhangzott Kazinczy Ferenc neve. Az egykor bilincsben tartott politikai fogolyé, aki a kiszabadulása óta eltelt évtized alatt lassan, szinte észrevétlenül, a jakobinus-mozgalom vérbefojtása után újból ébredező, magyar irodalmi élet vezető tekintélye lett. Nevét Szabolcs vármegye követe ejtette ki, gróf Dessewffy József… „Nem tudok egyebet— írta — mint azt, hogy nevem a publ. Sessióban s a Pipsz szájából hangzott. Nem örül két ember... jobban a maga pántlikácskájának mint én annak, hogy nevem ott hangzott és a Pipsz szájából hangzott. Hiúságom nem óhajt semmi más szerencsét, mint épen ezt."/ Kazinczy levelezése, IX. köt. 243./nevének említése

a ,Jutalomkérdéssel", vagyis annak a pályázatnak emlegetésévelkapcsolatban történt, melyet a tübingai Cotta könyvkereskedés által tűzött ki ,egy magyar nemes"…

Első alkalom volt ez az ország történetében, hogy az irodalom és a tudomány irányító erőként lépett fel a politikai élet fórumában, hogy utat mutasson a további fejlődésnek…A következőkben ezt a jelenséget próbáljuk közelebbről megvizsgálni…

-----

 Dessewffy József gróf (1771–1843) részt vett 1795-ben a francia háborúban, majd 1802-től különböző vármegyék képviselőjeként közügyekkel, így különösen a  sajtóügyekkel foglalkozott. Részt vett az Akadémia megalapításában, amelynek tiszteletbeli, később igazgatósági tagja lett. Széchenyinek a Hitelben lefektetett eszméit felforgatónak találta, amely nem egyeztethető össze az ezeréves alkotmánnyal. Számtalan történelmi, nyelvészeti és gazdasági cikket (sőt verset is) írt, zömmel az általa Kassán alapított Felsőmagyarországi Minerva folyóiratban.

www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k011/44.html -

----

Irodalomtörténeti Közlemények 63. évf. 3-4 sz. (1959.)

…Kisfaluy Sándornak Ruszék József keszthelyi apáttal és Dessewffy József gróffal az 1816—17. .években folytatott levelezése /9/ már teljes elhidegülést, sőt ellenszenvet mutat a kritikus Kazinczy, s általában a ledorongoló kritikai szellem iránt.

/9/ ANGYAL-féle Kisfaludy-kiadás VIII. k. 280-355

-----

Fenyő István: Dukai Takách Judit a magyar klasszicizmus korszakában Soproni Szemle 1990.1.

(Duka, 1795–Sopron, 1836)…a leány levélben maga is jelentkezett Kazinczynál. Széphalom ura szerint Judit „méltó a tömjénre”. Mindjárt tovább

is adta a hírt barátjának, Dessewffy Józsefnek, aki nyomban versben ünnepelte Kemenesalja leányát. Kazinczy pedig a legtöbbet tette, amit ebben a helyzetben tehetett: a rosszakarókkal szemben biztonságot, öntudatot, önbizalmat adott Juditnak. 1815-ben a következıket írta neki: „Ne rettegje kisasszony azt a

vádat, hogy amely leány verset ír, nem lehet jó asszonya a háznak; így ítél a közönséges ember.”…

2899. Gr. Dessewffy József — Kazinczynak.                          Sz. Mihályt, 3dik Aprilisben 1815.

                  Takács Dudinak verseire.

                  Gróf Dessőffy József.

Mikor más fris hölgyek bús szerelmeseknek

Most Péter- és most Pál-, most pedig Eleknek

Fohászival telnek,

Annyi térdepelve mászó imádókra

Kecsegtetõ hanggal puha csaló szókra

Hajolva fülelnek,

Akkor te, a’ Magyar Helikon’ bérczein,

Közel a’ mennyéghez, az egek’ kékjein

Ballagsz nagy lelkeddel,

Hallgatod halk csend köztt, millyen ott az ének,

’S beszívod a’ Költõk’ ’s a’ nap’ Istenének

Sugásit füleddel.

Onnan hinted földünk’ tövisit rózsával,

Az egek feltisztúlt érzetek’ árjával

Tégedet halmoznak,

Ottan napestellõ lelked vesz értelmet,

’S géniusok honnyi szikrán gyúlt szerelmet

Kebeledre hoznak.

Ne félj hát, idõvel hogy orczád hervadjon,

Vagy becsed’ virága, dicsõ Hõlgy! elfagyjon

Feledékenységben;

Nem vénûl, soha sincs éve az angyalnak,

És a’ vele társas lelkek el nem halnak,

Sem itt, sem az égben.

A vastagon írt sorokat – kissé átírva a verset – idézi Fábri Anna: A magyar írónők története…/1996/ c. könyvében

* *

….Városunk közel 15.000 lakosával Magyarország Észak-keleti nagyrégiójához tartozik. Tiszavasvári, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye „nyugati kapuja”…a római katolikus templomot a Dessewffy-család 1912-re készíttette el a neogótikus stílusú épületet, melynek névadója Szent Eleonóra…

A Dessewffy kastély bővítése a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, Dessewffy Emil nevéhez fűződik. Ma szakközépiskolai kollégium, a klasszicista épületet a szlavóniai eredetű, Sáros megyéből idetelepült Dessewffy-család építette. A középső rész Dessewffy József megrendelésére készült 1830 körül. Ő volt a település első földesura, aki itt lakott. Több részletben épült, mely 1870-ben fejeződött be. Klasszicista stílusú. Erősen tagolt, részben emeletes. Középső a keleti és a nyugati oldalán 6-6 oszlop díszíti. 58 helyiség van benne. A kastélyt körülvevő angolkertet Dessewffy József és felesége tervezte és telepítette.

Dessewffy József síremléke a helyi régi római katolikus temetőben található. A síremlékre Jókai Mór írt verset és állítólag jelen volt az avatásán is, melynek idejét nem sikerült kideríteni…

…Tiszavasvári XVII. század második felében lakatlan, majd 1700 körül ismét hajdúk élnek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok…

------

….A család szlavóniai eredetű, a törökök balkáni terjeszkedése miatt kerültek a történelmi Magyarország északkeleti térségébe. A Nyírségben öt település kötődik szorosan a Dessewffy-családhoz: Nyíregyháza, Nyírtelek, Tiszavasvári, Tiszaeszlár és Gávavencsellő*. Szabolcs online

*A XVIII. század végén az egész falut a Dessewffy család vette meg, és ők telepítették – vagy már itt találták, csak megszaporították – az Újvencsellőn lakó németeket, akik azonban két- három emberöltő alatt elmagyarosodtak

Aspasia Első kötet 1824 Szerkesztette: Mihály Kovacsóczy

Dukai Takách Judit: A hazához /részlet/

Felső Magyar Országi Minerva - Elektronikus Periodika Archívum

Írta: D Mihály - 2005
2005. szept. 14. ... Felső Magyar Országi Minerva · Folyó-írás ... KIADVÁNY URL: http://fulltext.lib.unideb.hu/journals/bin/tibi.cgi?fi=minerva.
epa.oszk.hu/00700/00755/ - Tárolt változat - Hasonló

· Online Antikvárium - Felső Magyarországi Minerva. Nemzeti ...

Felső Magyarországi Minerva. Nemzeti folyóírás VIII. évfolyam, I. kötet, januártól-márciusig; II. kötet, októbertől-decemberig 1832., Régi nyomtatványok, ...
www.antikva.hu/onan/reszletek.jsp;jsessionid... - Tárolt változat

Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-irás. 1826. 1ső negyed, januáriusz, februáriusz, mártziusz. Kazinczy Ferenc és Desewffy József által alapított enciklopédikus folyóirat. Kassán, 1826. Ellinger István. 1 t. (Pázmány Péter, lith.) 522-638 [2] p. 2 t.
Kiadói, foltos, viseltes, javított papír borítékban. Körülvágatlan példány. Az első tíz lapot egyre kisebb mértékben érintő ázásnyommal.

Kikiáltási ár: 8000.- HUF 2009.

A FELSŐ MAGYAR ORSZÁGI MINERVA (1825–1836) A magyar sajtó tört.

…a harmadik kassai folyóirat, a Felső Magyar Országi Minerva… 1824 januárjában Kazinczy már két levélben is biztatta Dessewffy titkárát, Dulházy Mihályt, hogy ne tántorodjék el egy folyóirat indításának gondolatától. Kapóra jött, hogy Kassán már 1786 óta nyomda működött, az Ellinger-féle, amelynek vezetője, Ellinger István hajlandónak mutatkozott a vállalkozás megjelentetésére. A nyomdász-kiadó kérelmét Kassa város magisztrátusa 1824. augusztus 25-én terjesztette fel pártolólag a Helytartótanácshoz, s szeptember 21-én született meg az engedély, azzal a kikötéssel, hogy a lap teljesen politikamentes legyen. Az új folyóirat szellemi irányítója és mecénása, Dessewffy József gróf megtestesítője volt a hazai vezető rétegek ellentmondásosságának, kétarcúságának… Előharcosa volt például a magyar nyelv jogainak, de beszédeit, sőt naplóját latinul írta. Az elsők közt szállt síkra a liberalizmus eszméiért, a szabadkereskedelemért és a sajtószabadságért, de élete végén épp a reform irányadóival, Széchenyivel, majd Bajzával keveredett meddő vitába…

…Az induló folyóiratot Dessewffy József programcikke vezeti be, címe: Előszó az avulni kezdő és a nagyon újítgató írásmódról a magyar nyelvben ….már az induló Felső Magyar Országi Minerva anyaga korszerűtlenségről tanúskodik. A szerkesztő a hajdani Orpheust vette mintájául, ahol nyelv, költészet, morál és tudomány még együtt szerepelt, s amely fordításokat bőven közölt. Közben azonban végbement nemzeti műveltségünkben a szépirodalom önállósulása a tudománytól, az erkölcsnemesítő irodalom helyett mindinkább a társadalmi publicisztika került az érdeklődés előterébe, az eredetség pedig az Erdélyi Muzéum óta irodalmunk folyvást hangoztatott principiuma volt….

A FELSŐ MAGYARORSZÁGI MINERVA TÖRTÉNETÉHEZ. Magyar Könyvszemle LXV. év. 1941. Harmadik folyam 4. Okt.-Dec.

…Kassa város magisztrátusa 1824. augusztus 25-én ELLINGER ISTVÁN könyvárus kérelmét fölterjesztette a helytartótanácshoz, melyben az Felső Magyarországi Minerva címen magyar időszaki irat kiadására kért engedélyt. A városi tanács pártolólag terjesztette föl a kérelmet; szerinte ELLINGER jóerkölcsű, derék, szorgalmas polgár, a magyar irodalom ügyének pártolója. A tanács a magyar nyelv használatát előmozdítandó, a folyóirat engedélyezését kérte.

Az engedélyező okirat szeptember 21-ről kelt és feltételül szabta, hogy a magyarnyelvű lap teljesen politikamentes legyen, minden politikai vonatkozású megnyilatkozástól szigorúan tartózkodjék és az előzetes cenzúrázás kötelezettségének eleget tegyen. Egyben értesítést kapott az engedélyezésről a kassai tankerületi főigazgató is, hogy a lap cenzúrázásáról gondoskodhassék.

A folyóirat a következő évben meg is indult, DULHÁZY MIHÁLY szerkesztésében és évenként három, majd négy szám jelent meg belőle. DULHÁZY, aki gróf DESSEWFFY JÓZSEF titkára volt, a gróf megbízásából indította meg a lapot és DESSEWFFY mindvégig szellemi irányítója maradt a Minervának. A nagyműveltségű államférfi a Felvidék szellemi életének központi irodalmi szervéül szánta a kassai lapot, mely az ország másik magasszínvonalú folyóirata, a Tudományos Gyűjtemény mellett a korszerű művelődést, a nemzeti szellemet és a magyar tudományt szolgálja. Színvonalban sikerült is a Tudományos Gyüjtemény-nyel egyenértékűt nyújtani és amellett sokoldalú, érdekes és aktuális érvényű lapot teremteni.

A Minervában az egykorú magyarság problémái szólaltak meg, kultúrszomja, multtisztelete, jövő-hite, nemzetiségi aggályai…

A FELSŐ MAGYARORSZÁGI MINERVA TÖRTÉNETÉHEZ

Gróf DESSEWFFY JÓZSEF, a magyar neohumanista műveltség e kimagasló alakja rányomta egyéniségének bélyegét a folyóiratra. Az eszmék áramlásának örvényes, sodró korszakában örök ideálok nyugodtfényű pontja után igazodott, elmélyedő, komoly műveltsége az építő, folyamatos magyar munkát kívánta szolgálni. A görögrómai klasszicitás és a kereszténység szelleme hajtották előre életútján, melyen az antik humanitás-eszmény és a kereszténység harmóniáját igyekezett létrehozni.

….

SZÉCHENYI az 1825-i országgyűlésen egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság javára, a nemzeti ébredésbe vetett hitet erősítette meg azokban is, akik már a nemzeti pusztulás látomása felett borongtak. Gróf DESSEWFFY JÓZSEF a Minerva hasábjain lelkes ódában köszöntötte az adományozót….

Nem volt szabad ekkor a nemzet szabadsághőseire emlékezni, tilos volt SzÉCHENYit dicsőíteni és nem engedték meg a magyarság jogainak hangoztatását. Ezek után valóban nem tagadhatjuk meg elismerésünket és tiszteletünket a szerkesztőktől, akik két fronton harcoltak, egyrészt a közönség érdektelensége, másrészt a hatóságok korlátoltsága ellen. Mert egyik vetekedett a másikkal, hogy a folyóirat életének véget vessen. Ilyen körülmények között merészség volt, sőt hőstettnek tekinthető egy folyóirat alapítása és életben tartása. És hogy a közönség érdektelensége nem volt kevésbbé fojtó a cenzúra bilincseinél, bizonyítja, hogy a Minerva végül is, a sok betiltási fenyegetés után, nem a cenzúra tilalma, hanem előfizetők hiánya miatt volt kénytelen beszüntetni megjelenését. SASHEGYI OSZKÁR.

[PDF]

Irodalomtörténeti Közlemények 36. évf. 1. sz. (1926)

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
mely eddig Kazinczynak egyetlen fennmaradt levele Horváthhoz. .... Valamivel későbbi a győri változat (B.), amely a múzeumi kézirattal ..... BÁRÓ VAY MIKLÓS TÁBORNOKHOZ. E levél eredetije a báró Vay-család golopi levéltárában van. ...
epa.oszk.hu/00000/00001/00128/pdf/itk_1926_1-2_068-087.pdf

GRÓF DESSEWFFY JÓZSEF LEVELE BÁRÓ VAY MIKLÓS TÁBORNOKHOZ.

E levél eredetije a báró Vay-család golopi levéltárában van. Gr. Dessewffy József, a jeles író és államférfiú 1795-ben, mint a szabolcsi fölkelő

nemes sereg kapitánya harcolt a francia háborúban. Részt vett a Magyar

Tud. Akadémia megalapításában, melynek alaprajzán ö is dolgozott, s igazgatósági,majd tiszteleti tagja lett. Benső barátságban volt Kazinczy Ferenccel s a politikában ellenfele gr. Széchenyi Istvánnak. Báró Vay Miklós cs. és kir. kamarás, tábornok, dandárparancsnok volt, 1783-ban emeltetett bárói

rangra. Gr. Dessewffy leveléből s az Anglia ellen induló Bonapartéért

mondott verses imádságából kitűnik, hogy a franciak pártján volt, míg Vay

báró az angolokén. A levél hű másolatban így szól:

Édes kedves Barátom! Fintán a' 12dik Hónapnak 6-dik napján 1803-dik Esztend.

A minap nehezteltél rám Mádon, de miért ? mert nem jöttem Barkóczyhoz

ebédre, a'mint meg ígérkeztem, de hogy mehettem volna ? Lovaimat eladtam,

és a' Bátyám Samu tellyességel el nem akart küldeni, minekelőtte elvégeztük

volna egymás közt dolgainkat; még Expressusz sem akart küldeni. De Te mind

ezekre nem akartál halgatni a' Bálban, mert jobban tetszet a' Muzsika és a' szép

orczák, mint a' barátság mentsége. Azonban szeretem haragodat, mert jele

barátságodnak. Úgy nézem azt, mint a' Természet-vizsgáló a' Dörgést, a' menykövekbe is láttya az Isteni Gondviselést és kegyességet, reménylvén derült

napokat. Megengesztelhetnélek-e egy imádsággal az Örökkévalósághoz Bonapartéért és a' Franczia Seregekért, midőn a' N. Brittanniai Partokhoz kiszállani indulnának ? Te ugyan az Anglusok' baráttya vagy, de kereskedő Uramék már az ausztriai Hajókat is prédállyák. Imé az Imádság:

Nagy emberek megtartója, A sok szív ki érette fél,

Nagy Isten ! őrizd meg öt', Remény közt doboghasson.

Tengerek' Szabaditója Repítsd Uram ! sereseit,

Harczra hívott — adj erőt. Sebes, kis, tulajokonn,

Tenger! súllyos lánczaidat, Rakd-le győző vitézeit,

Oldani, ő kívánnya, A' frigy törő partokon.

Lapícsd dombos habjaidat, Szaladj tőlök veszedelem,

Vized hordja, ne hánnya. Szerencse fuss mellettek,

Viz' lakosi 's Istenségi, Kövesd őket győzedelem,

A' Csudára gyüllyetek, Dicsőség szálly felettek.

Ködök, Felhők', setétségi, Zúgó habok vad királlyá

Homállyal segítsetek. Anglus ! Te tűrj rabságot,

Semmi fegyver, vas, tűz vagy szél, Börtönödbenn fel-talállya

Nekie ne árthasson, Föld 's víz a' szabadságot.

Engedj meg ha nem tetszik, tudod nem vagyok nagy imádkozó, és az

ájtatosság nem a' legelső virtusom. Kezeit csókolom Feleségednek, és gyermekeidet attyokkal együtt, számtalanul ölelem. Fintán a' 12di* Hónapnak 6-dik napján 1803-dik Esztend. Igaz Barátod Gr. Dessewffy József,

U. I. Megégtem a' minap, ugyanazon nap az égés után készítettem

Olysón ezen imádságot. 1000 forint(nál) nagyobb a károm, más emberek a'

Szerencsétlenség előtt imádkoznak, én utána, be jó dolog a' tanulás, és az

ismeretek' szeretete, adversis solatium ac perfugium prebet. Az emberi lélek

elolthatatik talán, de meg nem éghet.

Közli: HARSÁNYI ISTVÁN.

Vay Miklósról bővebben az ifj. Cserey Farkasról szóló fejezetben olvashatunk G.