Kazinczy Ferenc
és Dessewffy József levelezése
II., III.
rész
Dessewffy
/ 1771 febr. – 1843. máj./
2010. október. 4.
Javított
változat
Az
1864-es kiadás címlapja
Tartalom
Bevezetés
Dessewffyről
Levelek,
II., III. kötet
Néhány
levél az I. kötetből
Dessewffy
a hálón
Bártfai
levelek
Dessewffy
könyvei, költeményei, folyóirata
Dessewffy
és a tübingai pályakérdés
Dukai
Takách Judit
Dessewffy
birtokok: Tiszavasvári
Aspasia,
Felső Magyarországi Minerva
Dessewffy
levele Vay Miklós tábornokhoz
Bevezetés
Ez
a fejezet a h 08 – 45. jelű, Kazinczy-Dessewffy levelezése című összeállítás
folytatása. A levelek száma és idő-terjedelme tekintetében Dessewffy Kazinczy első számú levelezői közé tartozik. Kazinczy
Gábor 1860-ban három kötetben, kettejüktől 336 levelet tesz közzé. Az 1815 –
1831 között írt levelek olvashatók itt, időrendben, zömmel a Váczy-féle
számozás szerint. Kazinczy válaszleveleit nagyrészt közlöm. Az elhagyott
leveleket esetenként jelzem. A leveleket rövidítettem, a helyesírást – nem
mindenütt – a maihoz igazuítottam. A
leveleket kiegészítő szövegek Dessewffyre összpontosítanak. Kettőjük levelei
közé néhány Dessewffyre vonatkozó levelet is beillesztettünk.
Miről szólnak Kazinczy levelei? Állandó pénzzavarai. Családi ügyei,
perei. Gyerekei, azok oktatói, a klavirmester. Aggodalma, hogy gyerekeit fel tudja-e nevelni.
Sallustius és Erdélyi levelek. Gazdálkodása, lovai, fogata. Újabb sztorik. Dessewffy
dicsérete.
Dessewffy
levelei? Egri útja során akasztott embereket lát: „az égi madarak már dolgoztak
rajtok” /3002/. Ugyanebből a levélből kiderül, hogy Mme Staēl Németországról
írt könyvét ismeri. Beszámol gyakori könyvvásárlásairól. Rosszullétét nyakára
rakatott piócákkal igyekszik enyhíteni /3107/. Barczafalvi Dávid professzor
hozzá fordul az örökmozgó kisérleteinek
támogatása ügyében. A művelt főúr tudja, hogy energia-befektetés nélkül mozgást
kelteni lehetetlen. Verseiből is válogattunk /3245, 3670/. Szellemesen idéz 12
előkelőséget, akik megmagyarázzák: miért nem támogatják a miskolci theátrum
létesítését /3378./. Nagyszámú Dessewffyvel foglalkozó szöveg található a
hálón. Ezekből is válogattunk.
Dessewffyről /és
Kazinczyról/
Kazinczy
Vitkovicshoz
…De ím nyílik ajtóm, s a cseléd jelenti,
Hogy Pipszem érkezik; nem lél szobát,
S vendégem lenni vágy. "Ez kelle!" mondám;
"Hadd jőjön; ő most kétszerest Apollóm!
Ismeri az úr Dessewffyt? Ő Virágnak
Dühödt barátja, s érte botra kél.
Tréfálni a gróffal..." "Gro-óf?" "De gróf! s barátiért
Botot nem kímél. Jó lesz elszelelni."
Az én emberkém kapja verseit,
S szalad, s ajtóban Pipszembe botlik.
Sikoltva megy a grádicsnak s lefordúl.
Tolvajnak véli minden; öklözik,
Rugják, ütik, verik. De ő kiált:
"Köztünk lett! köztünk nőtt! köztünk maradt meg!"…
Gr.
Dessewffy József – Kazinczynak, 60. születrésnapjára
Édes
szíves Ferentzem! Megrázott utolsó leveled. Mitsoda? hat tizedet éltél le már?
Be sok! ha sorsodat tekintem, be kevés, ha kivánságomat. – Hijába készűlsz a’
halálra.
Hatszor
tíz őszt, érdem ’s üldöztetés között
Bús gondal fáradtan á’t élte barátom,
Minden
idő pertzed nékünk gyümöltsözött,
Minden
óra téged uj díszbe öltözött,
Halhatatlan! könynyen sírnak indúlsz, látom….
* * *
Dessewffy József gr. (tarkői és cserneki) gr. Dessewffy István és Vécsey
Anna Mária csillagkeresztes hölgy fia, szül. Krizsánban Sáros vmegye 1771 febr.
13., megh. 1843 máj. 1. Koppi Károly nevelője vezetése alatt Kassán, majd
Kolozsváron s Pesten tanult, hol a klasszikai irodalmat s bölcseletet már
középiskolai pályáján, s méginkább a pesti egyetemen megkedvelte, oly kitünő
tanárokat hallgatva nagy lelkesedéssel, mint Zimányi, Dugonich, Mitterpacher,
Cornides, Schönwiesner s említett nevelője. A jogtudományokat Kassán végezte
be…Eleinte hivatalos pályára lépett s Fiuméban szolgált, mint tiszteletbeli
fogalmazó, de nem érezvén magában hivatást a mondott pályára, csakhamar
elhagyta azt, s 1793. beutazta Olaszországot s a művészetek hazájából gazdag
művészeti ismereteket s tisztult, nemes izlést hozott haza.
----
B.
Eötvös József: Emlékbeszéd gr. Dessewffy József
felett, 1844. dec. 26
Mély fájdalommal lépek
e helyre…Dessewffy régi családnak ivadéka. Oly házban nevelkedve, hol nyolc
éves koráig idegen nyelv nem hangzott ajkairól. Később Kopy által azon
klasszikus tanulmányokra oktatva, melyek még agg napjaiban élte fő gyönyöreit
képezték…ki irodalmunk történetét ismeri, nem fogja tagadni, hogy a nemes
ízlés, mely Dessewffy minden műveit jellemzi irodalmunkra oly hatást gyakorolt,
melynél nagyobbat Kazinczynak munkásságán kívül hazai íróink között talán
senkinek nem köszönhetünk…1802-től fogva 1830-ig azon kevesek közt találjuk őt,
kik a törvényhozás és a megye körében nemzetünk jogai s hazánk függetlensége
mellett küzdöttek…Ki felejtheti szavának szelíd hangját, melyben a múltnak
emlékeit vagy a jövő reményét, baráti tanácsokat, vigasztalást vagy meleg
részvétet, de soha egy keserű szót, soha semmit nem hallottunk, mi érzelmeinket
sértené…
Eötvös:
Emlék-és ünnepi beszédek, Ráth Mór, Bp. 1893.
* * *
/Több
Dessewffy-vers olvasható a h 08 – 32 fejezetben/
Kazinczy - Dessewffy levelei
Gróf Dessewffy József bizalmas
levelezése Kazinczy Ferenczczel
Pest, 1860—1864. Szerk: Kazinczy Gábor
Kiadó: Heckenast Gusztáv. Az eredeti a New York-i Közkönyvtárból származik Digitalizálva:
2008. ápr. 15.
* * *
I.
kötet 1. – 109.
levél 1793 - 1815; olvasható a h 08 – 45.
fejezetben
II.
kötet 110. – 215. levél
1815 - 1820
III.
kötet 216. - 336. levél
1820 - 1831
A
Kazinczy Gábor-féle kiadás digitalizálása elég rossz minőségű, így onnan csak
néhány levelet vettem át. A többi a Váczy-kötetek CD-jéről származik.
II. kötet
1815
- 1820
2943.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 13d. 1815.
…Már akkor írtam, hogy Sándor Császárt láttam, nem
még akkor a’ többit. Gróf Eszterházy Jósef parancsolt velem, hogy ebédeljek
nála a’ Praterben a’ jövõ vasárnap, majd olly helyre állít, a’ hol az
elúnásig fogom láthatni mindenikét. ..
Gróf Eszterházi Jóseftõl az Erdélyi
Cancelláriushoz mentem. Ezt még schlafrokkban találtam; megkövettem, hogy korán
jövök, a’ Kalvin templomába akarok menni, hogy láthassam a’ Prussziai királyt,
ki, hihetõ, ott ma meg fog jelenni. A’ 77 esztendõs Teleki velem
Heyne felõl beszéllt. Végre a’ Világ Megszabadítóji hozódtak elõ,
’s ekkor a’ Cancell. felõlők nekem igen szép képet ada, nevezetesen a’
Würtembergi Király felõl azt mondá, hogy az a’ Congresszhez beadott
nótákat önn maga diktálta. — A’ Cleynmann templomába menni akarván, kérdém az
Egyházfit, ha itt lesz-e a’ király…Bementem. Egyszer jõ két csillagos
mellyû ember, sötétzöld (vagy talán kék) kaputban, veres hajtókával, sok
Achselschnurral, szeme elébe tartja a’ 3 szegû kalapot, melly fehér
tollal volt megprémezve, ’s imádkozik, ’s leül. / Az ülésrend RAJZ-a/ Az egyik
a’ d betû székébe ült…
Kijöttem a’ templomból. A’ ház előtt meglátám a’ két
fekete lovú Udvari szekeret, mely a’ királyt hozta. Visszamentem a’ grádicshoz.
Wie lange bleibt der König hier? — Über eine Stunde, denn heute ist
Kinderconfirmation, und der König hat alle religiöse Akte ungemein gern. — Eh,
mondám, menjünk az Udvari Kápolnába, ott függ a’ Füger sz. Jánosa ’s a’ Maurer
sz. Katalinja, ott a’ theáteri Orchester, ’s így fülem ’s szemem többet lel
itt, mint a’ Cleynmann
sovány predikátziójában…Luther templomába mentem a’ Dán Királyt nézni.
Ez nem lehet sehr religiöser Herr, mert õ a’
templom alatt inkább csak a’ mi Urunkat kísérte a’ Práterbe, megtekínteni a’
Cseh Landwehrt…Innen a’ Burgba mentem. Látom hogy a Schweitzerhofon egy
hatlovas hintó áll, ’s hogy oda csoportoz a’ Bécsi szájtátó csürhe nép. Ezek
köztt nekem is szabad azt tennem. Imhol jön a’ Prussziai felség, felül, ’s
rettenetes hideg alázatossággal mindennek köszönget, — de fagyosan. Magam is
jéggé váltam. Soha sem sorvadtam még inkább összve valamelly ábrázat látására.
Azonban õ igen derék ember lehet. Bal kézre igen púderes hajjal egy
veres ruhás Ur ült-fel, elől pedig egy csillagos mellyû ember. — Azután
tudám meg, hogy a’ veres ruha a’ Dán Királyon volt. Láttam őt több ízben is; de
Wilhelm nekem az maradt, aki első pillantásra volt.
Innen amidõn a’ Kohlmarkt felé akarék menni,
reám bukkana concipista Bajzáth Urnak felesége és leánya. Ez önmagától, és nem
az én kérdésemre, magyarázgatá, melly szobában lakik a’ minden Oroszok Császárja, ’s ezt veté mellé: Láttad e már a’ kis
Napoleont, Uram? — Nem, felelék. — Menj hát amoda a’ hol az a’ sok nép áll.
Mingyárt kinyitja ablakait, mert 11-kor változik a’ strázsa. Oda mentem. A’ kis
gyermek egy éltes Asszonnyal ûlt egy ablakban…
…az Akademie der bildend. Künstében sokszor voltam,
’s itt a’ Bibliothecában végig forgattam a’ Museum Napoleon XVI Köteteit és
Raphaelnek némelly munkáját…Az Augustiniánusok Templomában francziáúl mondám a’
feleségemnek, hogy ott fogjuk látni az Albertné Mausolját, melyet a’ gyermek
rézbõl ismér; lássuk, reá ismer e. Megállánk ott; a’ gyermek
csudálkozék, ’s felkiált: Mama, ez Chrisztína. — De hadd fecsegjem-el,
mint járék vele az Udv.
theáterben, Május 6-dikán. Én, Loyan és Eugenie oda
mentünk. A’ Császár lózsija alatt a’ parterrel en niveau áll két lózsi. Mi
ehhez jutánk úgy, hogy az én jobb karom a’ parterre második sorában, az alsó
lózsi rekeszéhez ért. A’ gyermek közttem és Loyan köztt ûlt. Így nem jól
látott az elõttünk ûlõk fejei miatt, ’s jobbomhoz
kéredzett. Üres levén a 2-dik Lózsi, felállítám székemre, mert így senkinem nem
volt alkalmatlan. Az elsõ lózsiba két Úr jöve-be; az
eggyiknek frakkján mind a’ két mellyrészén csillag
vala felvarrva, a’ másik Überrockban volt, ’s így nem tudhatom, volt e
csillaga. Ez a’ két Úr megilletõdéssel nézte grouppunkat, hogy a’
gyermek baljával általfogta az
atyja’ nyakát, jobbjával pedig homlokán a’ hajjal
játszott, és hogy a’ játékot falta szemeivel és füleivel, ’s velem mindég
beszéllt. A’ két Úr azt kérdé egymástól, melly nyelven szóll a’ gyermek. Én ezt
értettem. — Eugenie elfelejté magát, ’s a’ két Úr párnájára tette kezét. Én
lopva megfogtam ujait, ’s leloptam a’ párnázatról. Az egyik Úr meghajtá nekem
magát…
Szállásom a’ Salesius Szent Ferencz Szûzeinek
Klastromjokban volt; mert ezeknek két udvarok van; az egyik a’ Szûzeké,
a’ másik a’ Plébánusé, kertészé, majorosé. Itt két kiadni való szállás van. Egy
partie öt szobából áll; én itt valék. Emigráns Generális Gróf Bussy is itt vala
a’ másik szállásban. April 26d. reggel midõn öltözénk, nyílik az ajtó,
’s bejõ Bussyné, szül. B. Lusinszky Asszony. —
Uraim, a’ férjem ebédre hív mára, minthogy tegnap érkeztetek,
és így még nem tehettetek rendelést fõzetésrõl…
Gyõrhöz közelítvén, nagy vágyás szálla-meg
Tétre mennem, hogy Horvát Andrást, a’ Plebánust láthassam, mert ezt nagy
lelkû Irónak mutatja Zircze. Innen Pápára, ’s Zirczre fogtam volna
venni útamat, itt az Apátot Dréta Antalt látni, ott pedig Pápay Sámuelt; de
rettegtem Takácsot, a’ ki czimborákat csinál ellenem. Azonban jónak láttam
elaltatni eszemet, ’s csak szívemet követni, ’s Máj. 8dikán Téten valék, ’s
Takácsnál háltam. Csakhamar elvezete a’ Plébánushoz, ’s ez vacsorára kísért
Takácshoz. Szint olly szeretetre méltó ember mint amely lelkes Iró. Pápay és
Dréta nem valának Pápán és Zirczen, ’s így jónak láttam visszatérni
Gyõrbe. Téten útam azon ház elõtt vive el, ahol Kisfaludi született,
mert õ itt születék, és nem Kámon, a’ mint eddig hittem volt. Atyja még
most is itt él. De nekem ez a’ sövénnyel bekerített, csátés fedelû ház
tiszteletesbb mint Gödölõ…
17—20. Máj. Törtelen múlaték a’ Vida és Helmeczi
társaságában. 20—24dikig Györgyén B. Prónay Simonnál, 25. Jász Berényben,
27—30dikig Zsolczán. Itt a’ Generál és én sokat perlénk a’ Neologizmus
dolgában, de abba hagytam, mert a’ Generál minden tudománya ’s sok
tapasztalásai mellett nem az a’ ki okaimnak helyt adhasson. — Ez vala históriája utazásomnak…
A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben,
Metternich
vezetésével, valamennyi európai állam (a Török Birodalom kivételével) részt
vett. Célja Európának a napóleoni háborúk utáni rendezése volt…Részt
vettek többek között:
Ausztria
- I. Ferenc
és Metternich herceg; I. Sándor
cár; Poroszország - III. Frigyes Vilmos ; Franciaország
- Charles Maurice de
Talleyrand-Périgord miniszterelnök
Wikip
2944.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 15d. 1815.
…Amint egy nap az Akadémie der bildenden
Künstébõl kijönnék, meglátok általellenben az Akadémiával egy pompás
palotát, és elõtte egy czifra kapust. Éppen mellette mentem-el egy
Faragóval, ’s kérdém a’ kapust: Wer wohnt hier? — Fürst Talleyrand, felele.
Megszeppentem, mert csak ezt tudakozni is gyanús lehetett volna valamely
sekrestyés ember fülének, ’s minden szó nélkül tovább menék. Ebbõl áll
az egész dolog.
Ajánlom a’ Trattnerhez, Dónátnéhoz szóló leveleimet,
’s még egyszer kérlek, festettessd magadat, ’s ha lehet Keutzingerrel
Bécsben….Gerstnerné igen szépen
metsz pecséteket, ’s talán magadnak is lesz
szükséged reá. Adreszem után könnyen reá találsz házára. Ha a’
2949.
Gr. Dessewffy Józsefné —
Kazinczynak. Szent Mihály, le 28. de
Juillet, 1815.
A levél tartalma: Férje csak aug 20 után
érkezik vissza. Kérdezi, mi legyen a férjének küldött csomaggal. Embere nincs,
akit küldeni tudna. Reméli, talál megoldást és várja rendelkezését. Üdvözli
nejét: Sztártay Eleonora. G.
Monsieur! Je
suis beien fachée, de devoir Vous annoncer, que Vos paquets pour Pest, que vous
avéz envoiés à mon Mari, sont arrivés trop tard. Pips est parti le 18,
et vos ordres ne me parvinrent, qu’avant hier par notre Juif d’Olysó, où
ils étaient depuis quelques jours. Si Vous les aviéz envoiés directement ici,
où nous passerons tout l’été et l’automne, mon Mari les eut reçus, et
eut pu finir tout selon vos Désirs. Maintenant je Volus prie, Monsieur, de me
mander, ce que Vous voulés que je fasse avec vos paquets, je me ferais un
plaisir extrême de Vous servir, mais je ne le puis en cette occasion, ne
sachant aucune personne sûre pour Pest, ou Vienne. Je crois que Vous
trouveriez plus facilement une occasion, il serait donc mieux, de les faire
chercher par un homme de confiance, chaque retard pouvant Vous être
désagréable ou nuisible. En tout cas, j’attends Vos ordres, et Vous prie,
Monsieur, d’être convaincû, que je suis bien mortifiée, de ne
pouvoir Vous prouver en cette occasion une petite partie de l’Estime parfaite,
avec laquelle j’ai l’honneur d’être Votre trés. humble Servante
Eleonore
Desöffy, née C. Sztáray mpr. Je Vous prie de faire mes Compliments a Mme Votre
épouse. Mon Mari ne reviendra, que vers le 20 d’auguste, ou plus tard.
2970.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz. Mihályt 21. August. 1815
…kívánságod
szerint portrétemet küldöm meg néked. Azt mondják, hogy lágy-finom az etset, és
hogy a’ szemeim el vannak találva, de se az ajakam, se az állam, hogy szélesen
festette artzomat, hogy nem elegendõ hoszszúkás, végtére, hogy kalmár
képűvé tsinála, felette szépíteni akarván. Kagerling, ha nem hibázom (mert ha
nem olasz név valamely festõé, nehezen tartom meg) vala képem írója, legnehezebben
esett, hogy négy ízben és mindenkor másodfél óráig szinte csak reá kelle mérõn
tekintenem; nem tudom, hogy hibázhatta el kedvetlenségemet ajakom körûl,
és hogy rakhata oda mosolygást komojság helyébe, de a’ Képírók szabad emberek,
és a’ mikor tettszik nékik, nevetettnek is bennünket
Ugyan mért van oly
kevés nemes lelkû ember a’ Hazában, mint Te p. o. és Péchy Imre? Hogy hatalmazhatnak
el a’ kis indulatotskák annyi egyébaránt jó fejû embereken? Örvendek
tiszta szívembõl, hogy a’ politzia körme közé nem kerûltél, ezek
vagy széttépik, vagy eldugják az embert. Hogy esik az, hogy minden politzia
mellett annyi a’ Tolvaj, annyi a’ gazember, és hogy az emberséges embernek is
annyira kell tartani amazoktól, mint magátúl a’ politziátúl? Vale deliciae
meae. hív Jóskád mpr.
2971.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Aug. 23d. 1815.
Nagylelkû barátom, A’ sok esõ és az
öszvetódult mezei munka annyira elfogtak, hogy ámbár a’ Mélt. Grófné levelét
ezelõtt éppen tíz nap elõtt vevém — (mert Tokajból Tályára
kerûl a’ levél és ott harmad vagy negyed nap óta múlat) — eddig
nyalábomért nem küldhettem, de holnap bizonyosan fogott volna emberem érette
indúlni, ha a’ te megelõzni mindég szeretõ jóságod az odaküldést
szükségtelenné nem tette volna. ….Ha veled lehetnék, azt tudakoznám, mi lesz a’
világból? mit ígérnek a’ jobb fejek ott ahol jártál? Június
18-dika eldönté a’ sorsot az ellen a’ rettegett
ember ellen, ’s adná Isten hogy a’ vérontásoknak, de nem csak a’vérontásoknak,
hanem mind annak ami ennek hasonlója, vége lehetne. Én nem értem, amit az
újságokból olvasok, csak azt értem hogy örvendek, hogy sem XVIII. Lajos, sem
még inkább Napoleon nem vagyok, ’s Ferencz és Sándor és Wilhelm csak huszonnégy
csendes óráig szeretnék lenni. Mit tuda annyira kapni Napoleon a’ koronán,
holott látta, hogy a’ nép’ nagyjai a’ veres sipkán kaptak, azt én nem értem.
Noha értem azt, hogy az a’ veres sipka elébb utóbb veres színbe keverte volna
a’ hazát…
Nem régen hallám, hogy Te a’ Kalvinistákat üldözöd.
Ez annyi mintha engem vádolnának, hogy én a’ Pápistákat, holott nekünk ez és az
mind egy. Születés’ vétke, ha vétek, hogy ez nem amaz ’s az nem emez. De most’
a’ Vallás’ gyûlölsége ismét szokásba akarja magát ejteni, ’s Isten tudja,
mit akar. Én soha
pártosa nem leszek, ha egymást fojtogatják is. A’ mi
pereink’ folyása rettenetes…Én bohó! a’ ki 56-dik esztendõmben tanulom
meg, hogy nem igaz az, hogy az igaznak, tisztának triumphálni kell! — Barátom,
ha citálnak, fizess mingyárt. Úgy kevesebbet vesztesz…
2974.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Aug 25dikén
Sz. Mihályon, 1815.
…Annak, hogy én
a’ Reformátusok üldözője vagyok, nints jobb tanubizonysága annál, hogy 1 ½
esztendő alatt 150 köböl életnél többet osztogattattam ki Taxásaim közt, akik
24-et kivévén mind Reformátusok. Hogy a’ Sz. Mihályi Ekklézsiának, és
oskoláknak, akiknek a’ nagy Apám idejében két Telek vala szánva, 4 egész Telket
mérettettem ki. Hogy végtére azt a Fundust, amelyet az Uraság híre nélkül
oskolának elfoglalt a’ Tanáts, még a’Religionális articulus előtt, az oskolánál
meghagytam. Sz. Mihály, míg az egész Familiám bírta, árendába vala a’
Lakosoknál 6000 ftért esztendőnkint; ennek a’ Familiára nézve káros árendának
senki se vette hasznát, egynehány elő kellőbb Lakosoknál, és némely közel lakó Vármegye
Tisztjeinél. Az idők változtak, én nem vagyok olyan tehetős, mint a’ nagy Apám Gróf
Dessewffy Sámuel, Sáros Vármegyének Fő Ispányja. Négy gyermekeim vannak…Nem
akarván az jó olysói vizet, levegőt, szép berkeket és völgyeket elhagyni, Báró
Vécsey Ferentzet, édes Anyám Testvérét, tevém helybéli Plenipotentiáriusomnak,
azt gondolván, hogy a’ városi élet viszontagságainak emlékezete betsűltetni
fogja vele unokája szívességét, és hogy a’ nyertt tiszteséges hajlékban,
véréhez való szeretete, és talán háladatossága is, igazgattatni fogja
tapasztalatlanságát. Az egész világ tsudálkozott rajtam, minden ember
ótsárlott, de én jól érezvén, hogy ezen lépést inkább őmiatta, hogysem magam
miatt tettem, nyúgott elmével valék, és nemes lelki esmérettel tsak nevettem
azon embereknek fonák itéleteket, akik mindenben tsupán tsak önnön hasznokat vévén
tzélyúl, azt más emberek javával ritkán szokták össze egyesíteni….. Ugyan
gondolod-e, hogy meg nem köveznének, ha a’ Törvényen tsak egy tapotnyit is túl
mennék, vagy túlmentem volna? Nints egy szó is ezen egész előadásban, amellyet
legalább 10 okvetetlen példákkal nem tudnék bé bizonyítani. Ugyan nem esmernek
engem azok, akik nem tudják, hogy a’ jó és nemes tzéljaimnak tett gátok erőmet,
és tehetségemet tsak nevelik, és kettőztetik — győzedelmeskedni fogok akár mit
tegyenek…
Nem üldözök
semmi Vallást, legkevesebbet pedig a’ Tiédet, aki egyszersmind Taxásaim
vallása, és a’ melly a’Philosophusi ember tekintetét jobban kiállja, mint
akármelyik más a’ Keresztényi Vallások közűl, ámbár még ez is elég messze essen
a’ centrumtól. Azt mondta pedig Istenben boldogúltt Lőrintz László, hogy mind
egy, akár egy hüvelyknyire, akár egy arasznyira lőj a’ középponthoz, ha belé
nem találtál. A’ Gyermekeim Informátora sem Pápista, de igen derék ember. Ugyan
hittük volna-é valaha, vagy én, vagy nevelőm Koppy, hogy engemet a’Reformátusok
üldözőjének hírleljenek? Azt meg kell vallanom, hogy köztetek in genere több vallásbéli
tekinteteket tapasztalok, mint köztünk, de az természetes, non habetis perfecte
aequalem nobiscum libertatem religioso-civilem, és így szükséges, hogy az
elnyomattatásnak félelme politikából is buzgóságot szűljön nálatok, és bennetek….
U. I. Én is
szereztem egy vén fejér német Kiss Asszonyt hat nap alatt Bétsbe próbára egy esztendőre
Gouvernanténak. rosszul ejti a’ Frantzia szót, és talán itt Sz. Mihályon fogja
jobban megtanulni ejteni, de egyébbaránt mint igen biztos személyt, nem
Hertzegnék, nem Grófnék, hanem Nevelők és Nevelőnék dítsérték. Majd megválik 60
nap múlva. 7-ber elején várjuk.
3002.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. A. Olysón
September 24dikén 1815.
Drága Kedves
Barátom! Három Fõ Tárgya vala Bétsi utazásomnak, az egyik, hogy
Nevelõ segéd Asszonyt hozzak Feleségemnek Virgíniámhoz; a’ másik, hogy
egy vagy Férfiban vagy Asszonyban két talentomra találhassak, és hogy így
ugyanazon egy személy mint a’ musikára, mint pedig a’rajzolásra taníthassa
gyermekeimet, ha vagy annak vagy ennek közûlök, vagy amarra, vagy erre
kedve jönne. Szabolch vármegyében, a’ hol érdemem felett gondoskodnak róllam,
azt hirdették, hogy én hivatalt megyek keresni vagy legalább kultsot hozni, és
így engemet vágyakodó Hazafinak elhíresítének, amidõn Attjai
köteleséemben eljártam. A’ harmadik tzélyom pedig az vólt, hogy magamnak jó
eleve oltalmat keressek azok ellen, akik egy világossan törvénytelen Repositió
által el akarják nyomni iussaimat…
Ha a’
Magyaroknak mostani majd közönséges romlottságok mellett, mely szerént a’
pallérozottsággal járó majd minden rosszakat bévettünk, anélkül, hogy javainak
béfogadásán elegendõképpen törekednénk, azt akarjuk, hogy jó Törvények
tétessenek az Ország-Gyûléseken…
Egernek,
Pestnek, Posonynak vevém útamat. Egerben Kanonok Báró Szepesy nagy fáradsággal,
és nagy részint a’ maga költségével a’ Bibliotékát szedi rendbe. Egy nagy
könyvet ada elõmbe, ahol bé kellett írnom nevemet, és a’ melly már rakva
vólt azoknak neveikkel, a’ kik, a’ miólta õ viseli gondját, e’ nagy
Könyv-Házat meg látogatták. Ezt a kiss hiúságot, mely azonban némely bé írót is
tsiklándoztatja, meg lehet botsátani annyi fáradságnak. Avólt Egri Püspöknek,
Gróff Eszterházy Károlynak, a’ Lydaeum Fundátorának márvány szobrát fel akarja
állíttattni a’ Könyv-Házban Báró Szepesy. érdemlett háládatosság! melly méltó
betsületire szolgál mind a’ Püspöknak, mind a’ Kanonoknak.
Kiindulván
Egerbõl, 6, nem régenten felfüggesztetteket
láttam az akasztó fán, a’ levegõ és az égi madarak már alkalmasint
dolgoztak rajtok, többnyire obsitos katonák valának. Sokat elmélkedtem arról,
hogy miért vannak Tiszán innen a’ legtöbb ’siványok Borsod és Heves Vármegyében,
az az két szomszéd Vármegyében, amelyiknek egyike Kálvinista a’ másika pedig
pápista Vármegye, és tsak azt találtam fel, hogy a’ jó nemzeti nevelés
hijánossága az oka…Gödöllõn megtekintém az új Anglus Kertet. Az Anglus
Kertek regulátlansága többnyire hasonlít egymáshoz majd mindenütt, minden
Anglus Kertekben, amelyeket eddig láttam a’ Monarhiánkban, majd minnyájoknak a’
Bruki a’ Lajta mellett mintájok (modeljek), és így nints hogy mit hányjanak
szemekre az Anglus Kertek kedvelõik a’ Frantzia Kertek kedvelõinek.
De Hertzeg Grazalkovich megmutatta, hogy õ Angliában utazott…
Kotsimat Budán
hagyám, bérlett kotsival indúlék Bétsnek, esett majd minden nap, és dörgött
gyakran az ég, a kis Tsalóköznek mentem, hogy utamat rövidítsem, az eső ’s a’
vízáradás elöntötte mindenütt a’ mezőket, és sok károkat tett mind az életben,
mind a’ szénában. Tsak útközben vevém észre, hogy réz kotsiban ülök, a’ mely
belől fával és posztóval vala kibélelve. Metallom alatt nem jó járni égi háború
közben, a’ Dunára egynéhányszor letsapott a’ menkő, azonban nem ért semmi
szerentsétlenség, de Sz. Mihályon szint’ akkor (a’ mint
később meg írta
Feleségem) 4 házba vert bé a’ menkő, anélkül hogy gyújtott volna…Bétsbe hét
napig mulaték. A’ Magyar Koronánál valék szállva; magamat, és Feleségemet, meg Gyermekeimet
egynehány esztendõkre fel ruháztam…Elhirdetvén, hogy Nevelõ segéd
Asszonyra lenne szükségem, felette sokan ajánlották magokat, mindenféle szabásúak,
de többnyire Grábeni Nimfák, és az elsõ tekintetre meg lehetett a’
tsinos férgeket esmerni. Nagy bajjal és sok széjjel járkálás után a’ Bátyám
Fiai Nevleõje Professzor Konopasek Úr ajánla egy 48 esztendõs
Leányt jó Házból, aki már egy helyütt 10 esztendõt tölte, és akire
bízvást lehet bízni a’ Leányomat Feleségem távollétében is. Német Országi, a’
Frantzia szót rosszúj ejti; de a tekintete tisztességes, a híre sértetlen, és
így, mert a’ Frantzia közmondás szerént: le mieux est l’ennemi du bon, megegyezék
vele egy próba esztendõre, ma holnap fogmeg érkezni. Musikust, és
rajzolót egyszersmint nem leltem, de megtettem a’ rendelést hogy kapjak.
…Az úszás oskoláját megtekintém, és
gyönyörûséggel láttam, milyen jól úsznak a’ Bátyám fijai. Amint
Nevelõjök mondja, Tudományt tanúltak, de nekem az úszás legjobban
tetszett. Mit tanultak légyen, nem mondhatom, mert a’ Nevelõjök felel helyettök
mindenkor. Adja az Isten, hogy azokban is elõmentek volna, amellyeket
nálunk szükség tudni. A’ legidõsbb igen szép fiú, és igen meg állapodott
viseletû. A’ közbelsõ tréfás, nyájas, vitzkándozó elméjû,
szépen veri a’ Klavikordiumot. A’ legiffiabb pedig (Gr. Dessewffy Ferentz’
Successora a’ kerestettekben: acquisitumokban) igen jó, és értelmes fiú;
szerentsés választást tett Uram Bátyám. Ennek legkevesebbé tetszik a’ Bétsi
lakás. A’ közbelsõ már jobban szít oda; a’Diplomatikára akarja magát
szánni. A’ legidõsbb katona akart lenni, de meg nem engedték szüléi…
Kértem õket hogy olvasnák Madame
Stael Német Országról kiadott munkájának elsõ darabját, mert tudásom
és ítéletem szerint nintsen sehol olyan igazán Béts le írva. Így igyekeztem
antidotumot béadni unokáimnak, egy igen veszedelmes nyavalya ellen. A’ jót, a’
szépet, a’ nagyot mindenütt kell betsûlni, de nem kell magával elhitetni,
hogy minden rosz, kitsiny, és otsmány itthon.
Germaine von Staël-Holstein bárónő. Madame de Staël /1766-1817/ - XVI. Lajos
pénzügyminiszterének, Jacques Neckernek a lánya…
hatkötetes műve
"Németországról" címmel, melynek első kiadását 1810-ben, Napóleon
utasítására megsemmisítették…
mult-kor.hu
Badenben is valék,
és Barkóczy Ferentzünket meglátogattam, nagy öröme vólt. A’ tavaly meg hólt 84 esztendõs
Gróf Sztáray Fülep Bátyám feltámadott, szakasztott képét szemlélém egy 56
esztendõs emberbe…. Azt mondták nekem,
hgy Barkóczy még
most Herkules ahoz képpest, a’ mi vólt tavaly télben, nem hiszem, hogy sokáig
élhessen. Szárad mint egy Mumia, kár a’ derék emberért, nem mehet a’
Vármegyéjébe, — nem nem igaz hogy a’ Kantzelláriánál teszi le a’ hitet, a’
Vármegyének küldi le írásban. Báden szép környék, de nagyon szomorú, ámbár
rakott minden nemzetbéli nagy Urakkal… A’ Helena Völgy bájoló vidék, láttam a’
helyet, ahol berogyott az 500 egynehány gyalog emberrel rakott vas híd; egy kis
csermely folyhat alatta, egy nem igen széles árokban, de tsak akkor eresztik
meg a’ gátját, mikor árad a’ víz, ’s így szerentse hogy üres vólt az árok, amikor
esett a’ szerentsétlenség, nem próbálták a’ hidat, hogy mennyit bír, azért
roskadtt, törtt le a’ nagy tereh alatt. Öntött vasból vala tsinálva, és így nem
lehetett a’ vas rosszaságának tulajdoníttani a’ fátomot, ámbár a’széjjel törtt
vasnak darabjai amidõn a’ kövekhez verettetének, széjjel pattantanak,
mert így esik ez minden öntött vassal. Emlékezetre méltó, hogy egy ’sidó, aki a
hídon se vala, a parton szörnyû halált holt ijedtében a’szerentsétlenségkor….
A’ Gróf Károlyi
Kissasszonyokat meglátogattam Bétsben. Gróf Valdstein Josephina Kissasszony
neveli õket. A’ legidõsbb Fanni, feltserepedett, derék, fürge 16
esztendõs leány. Sógoromat kínálták vele, de õ a’haszontalan
tartós és káros fájdalomnak élni akarván, nem éltt a’ szerentsével, és tsupán
szíve után járván, meg nem gondolta a’ maga virágzó, és terjedendõ esztendeit,
és azt, hogy a’ gyermekszobából Feleséget venni tsak azért is jó, mert tsupán
a’ nevelõt változtatjuk, és magunkat teszszük élettársunk utolsó
nevelõjévé…
Amint haladánk a’
legszebb vidéken (ahol mindenünnen arattak), jó mívelt mezõk, és virágos
rétek között tsergedezõ tekervényes tsermelyek felett, ékes
falusi hidakon
keresztûl, jobbról balról felénk fordúltak a’ rendes majorok, a’ mosolygó
városkák, a’szorgalmatos, és boldog nép, a’ mezõ ’s völgyek végén az
emeltt tetõk ormain, a’ sûrû külön külön zöldeletû berkek,
és erdõk, de ezen bájoló vidéknek érzésére a’ részemrõl
erõltetett nyájas beszélgetések a’ gyönyörû Lottival, sem
nyugtathatták meg belsõmet azon félelemtõl, amelyet ezen szcéna
végén sejdíték. Sógorom egészen halovány, és komor képpel, lesütött
fõvel hányta lépéseit, és tsak ollykor ollykor egy fohásszal ereszté meg
belsõ küszdéseinek húllámjait, tsak egykor máskor vete
szükségbõl, és illendõségbõl egy eltördeltt szakadék szót
beszélgetéseink közé. A’ Grófnénak
ártatlan Gyermekei semmit se sejdítvén, szökdöstek majd Sógorom körûl,
majd körülettem friss örömekben. Így értem a’ komorság, a’ kellemek, és az
örömek
társaságában
rettegve részt vevõ szívvel a’ Templom ajtajához, a’ Sógorom bé méne
ugyan velünk a’Templomba, de benne már hátra marada egy kevessé, és amidõn
én Lottival az emlékhez sietnék, õ a’ más oldalra fordúla, ott nézni, de
nem látni az oltárokat. Éltem az alkalmatossággal, bésúgván hamarjában a’
Grófnénak gondatlanságát, megszeppent az áldott Lélek, de már késõ volt,
és úgy kelle magunkat tettetni, mintha semmit se vettünk vólna észre; ’s már
most nem lehete másra gondunk, hanem hogy csak minél elébb odahagyjuk a’ deli
emléket. A’ halvány Sógorom tudott parantsolni fájdalmának, mély bánatja szinte
azért, mert mély vala, egy köny teseppet se fatsarhata ki szemébõl.
Észre vevém azomban, hogy egy oldalas pillantást vetett légyen a’ szép emlékre;
Úgy siettünk kifelé a’ Templomból, mintha valami koporsóból szabadúltunk volna
ki. Sógorom kívûl már könnyebben lehellett, és törölgette homlokán a’
fagyos tseppeket. E nem volt mindennapi scéna. — Maga az emlék remek munka, egy
sík márvány golyóbison a’ melly e föld golyóbissát képezi, egy gyönyörû
Angyali Teremtés félig bélepelve mint-egy lebeg, és kimondhatatlan könnyüséggel
az Egeknek tart.
…Visszamenõbe,
mert ott ültünk fel mindjárt a’ kotsira, elbútsúzván Lottitól, egy ideig semmit
se szóllott Albert, ’s én se, egy fertály múlva így szakasztám félbe végtére a’
mintegy rajtunk feküdt hallgatást: L’étourderie de Lotti a été bien cruelle,
mais il y a une certaine jouissance permise dans les tourments de la plus
grande douleur…
Az Opera után az
Ausztriai Tsászár Fogadójában vatsorálánk, a’ múlt búnak el
felejtésére jól
felhajtottunk, én puntsot is ittam. Jelen vala a’ többiek közt az Ötsém, iffiú
B. Vécsey Miklós is, a’ Fõispánynak Fia, testére, lelkére, és eszére
igen igen jeles fiú. Láttam ott már honnyaink közûl egynehány nappal
azelõtt Gróf Szirmay Antalt, Forgáts Ferentzet, aki Secretárius a’
Kanczelláriánál. Terebes Urát is, aki éppen indúlóba vólt Égerbe, és onnan
Párisba; Passzusát mutatta, kért hogy írjak neki, ’s ígérte hogy õ is
fog írni. Bútsúzó ebédet tartott Mátkájától… Másnap Saumburghoz mentem
könyveket vásárolni, ott is, mint másutt, némelly henye tudós, vagy tanultt
emberek, kik közzé ollykor Politiabéli halgatók, súgárlók is vannak keverve,
összve szoktak gyûlni, és okoskodni vagy kitárni esmereteiket…
A’ többi Könyvek
között megvettem Rolinnak egy Munkáját, amelyet már régen keresek, és amelyet
tsupán a’ német fordításba olvastam még fiatal koromban: …Azután Carnotnak és
Chateaubriantnak ujabb munkáit. Tovább Bignot ujj híres Könyvét, és Constant Úrnak egy igen
vellõs és talpraesett munkáját, Sur la liberté de la presse. Tsak akkor
fogom hinni, hogy a’ Frantziák tudnak szabadok lenni, amidõn olly lábon
fog nálok állani az írás szabadsága, mint Angliában…
Nem múlathatom
el ezen alkalmatossággal hogy elõ ne beszélje, mint jártam másnap.
A’Kanikula hõsége, a’ sok utazás, járás, kelés, a’ rendetlen élés módja,
a’ Penczingi scéna kivált, nagyon felhevíték a’ véremet, és szívembõl
nagyon a’ fejemnek hajták, úgy hogy el levén egészszen velõm fogva,
szédelegni kezdék. Nem levén jó módom benne a’ Fogadóba hogy lábaimat áztassam,
más nap reggel 6. és 7. óra közt meg parantsolom a’ Borbélyomnak, hogy
egynehány piótzákat tenne a’ Füleim megé… a’ piótzák követik serényen kötelességeket,
végtére megtelnek és odahagynak mint a’ rosz Tseléd, hát kezd lefolyni
sûrõn a’ vér a’ hátamon, hideg friss vízzel, taplóval, coloniai
vízzel akarom szüntettettni, nem boldogúlok, 2. 3. ing, a’ párnák, a’
lepedõ elkeverednek, tart a’ folyás, gyengûlni kezdek, mintha
valami tsatapiatzon sebeket kaptam volna; egy receptet írok seb vízért, és a’
patikába küldöm, de nem akarnak adni, mert nem orvos praescribálta, Orvost kell
hát hozatnom, és 10 ftot adnom neki, hogy praescribálja, tsak így szüntethettem
meg 5 órakor dél után a’ vérfolyást. Pórúl járhattam volna, és annyiba jártam
is, hogy az aranyeremnek directióját meg kellett változtatnom…
Vissza mentemben
Mosonyba a’ Palatinussal, és Gróf
Bekkerszel, régi Jó Barátommal találkozék össze, házasodni menének mind a’
ketten. Beszélni méltóztatott velem Õ Hertzegsége. Bekkersz mentegeté
magát elõttem, hogy házasodik, azt felelém neki, hogy nem vagyok
nõtelen…
Mosonból Ráróba
mentem Gróf Sándorhoz, aki igen hítt magához, még Bétsbõl. Igen szép Társaságot
találék ott, és sok régi ….Elmentünk Donáthoz is, ott vagy kétszer, és amint
szívessen emlékeznék, háromszor is melly képedet láttam el találva. Láttam
Corregió Ámorjának mását is. Már Olasz Országból esmertem ezt a kiss hamis
Fattyút, mitsoda ravasz tsíntalansággal húzza fel a’ nehéz íjját…
Pestrõl
Mednyánszky egész Baghig elkisére, egyhúzomba recitálta nekem Lucrétzot, Horátzot
és Tacitust; nehéz hinni, hogy mennyit tudd ez az ember könyv nélkül a’ legjobb
régi, és ujj Classicusokból, valóságos Járó Bibliotéka, és a’ mi a’ legszebb,
annyi emlékezetes Tudomány nem kissebbítette semmibe is elméjének eredetiségét.
Ez ez Ember Péterváráig Classicusokkal tudna Téged’ mulatni….Fogadd el
hûséges barátságomnak minden színlés nélkül való kinyilatkoztatásait, aelyekkel
holtig maradok Igaz hív szolgád és Barátod Pipsz …
3005.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Sept. 26d. 1815.
…hány példák vannak, hogy Bécs a mi jobb
vérbõl gyúrt ifjainkat meg nem rontotta. Báróczi, Barcsai, Pászthori, Vay Miklós, és mások. Athéna azt végzé,
hogy a’Persák által elégetett templomai az Isteneknek fel ne építessenek, hogy
azoknak látása a’maradékot is hazafivá tehesse; ’s a’ gondolat illett a’ honját
szeretõ Göröghöz. De midõn a’ mi embereink elsõbbségét
emlegetem, vagy legalább tagadom, hogy a’németet illethesse az elsõség
ezek elõtt, kénytelen vagyok vallást tenni, hogy közöttünk kevés van,
aki meg nem érdemlené hogy õket lelkestûl testestûl a’
németeknek adjuk, hová a’ koncz miatt ugyis szítanak...
Engem is múlattata vagy kétszer; ’s amint egy igen
szép asszony megneveze, ki vagyok, felkiálta: Auch Lucretianer! — ’s
egyszerre szórta a’ Lucrétz Verseit declamálva. Én, aki két sort sem tudok elmondani
Horátzból, noha sok darabját bírja fejem, csudáltam mnemonikai
érdemét. Ismét a’ Kálvinistákra megyek. Sulyovszkit kivévén, alig ismerek Kalv.
vagy Luth. Tekintetes urat, aki a’ Classicusokat ismeri, közttetek Te és
Mednyánszki, már legalább kettõ van, ’s ti ketten százak vagytok: ’s mi
még is a’ Classica Literatúrát is jobban tudjuk mint ti, mert mi Calvinisták vagyunk…
Gyarmathy egy excellens Munkát ereszt ki: Lexicon Hungaricum parallelum. 35
Lexicont néze végig, hogy lássa mely szavunkat mely Nemzettõl vettük. 7
vagy 8 ív lesz, és subscribálni kell reá Pánczél Dániel Bécsi Ujságírónál. Az
ára nincs megszabva. Én fogok. Kérlek, te is tedd ugyan azt, mert félõ,
hogy a’ könyv nyomtatatlan marad. — A’ Rumi Monum. Hungnak elsõ Kötete
három esztendei zaklatások után, ha herélve is, kijött…
Gyarmathi
Sámuel (Kolozsvár, 1751.
július 15.
– Kolozsvár,
1830. március 4.)
orvos, nyelvész
3029.
Kazinczy — Gr. Dessewffy
Józsefnek. Széphalom
Octób. 30. 1815.
.…Én Octób. 6dikán egy
útat tevék Torna Vármegyébe az az Ur Isten’ dolgában. Tudniillik Szín
nevezetû Tornai faluban Superintendentionális
Gyûlés vala, ’s nekem ott meg kelle jelennem, hogy az Ujhelyi
Ecclesiának egy kívánságát elsüssem. Az öszvegyülekezett Kálvinista Uraságok és
egy rettenetes sereg Pap már templomban valának, mikor oda értem. Bementem
tehát. A’ Pataki Collegiumbeli Theologiae Professor álla a’ Cathedrán, ’s
tizenegy ifju Papot nyaggata, kiket akkor nap délelõtt és délután ’s más
nap ismét dél elõtt minden jelenlévõk hallatára megexamináltak, s
végre consecráltak is. Rettenetes
tudomány! Ámbár azon examenbe a’ világiak is belé szóllhatnak, én csendesen
maradtam; de alig vártam hogy kimehessünk, ’s megszabaduljak az affélének
hallásától. — Amint a’Templom vomitóriumán kitoldúlt a’ nép, az igen közel 80
esztendõs Superintendensnek ’s másoknak, nevezetesen az idõsbb és
ifjabb Fõ Curátoroknak (Mélt. Vay Jósef és Lónyai Gábor Administrátor
Uraknak) köszöntem, ’s a’ Superintendens megölele, megcsókola. Ha ezt Vay vagy
Lónyai cselekedte volna, nem szóllanék; de hogy Õri Gábor cselekedte,
azt bizonyos trimphnak tartom — azért tartom annak, mert az a’ rettenetes nép
látta, hogy a’Kálvin János Helytartója innen a’ Tiszán a’ kikiáltott
vallástalanságú embert osculo pacis et fraternitatis fogta körûl. Az
ebédeket és vacsorákat Tornai Vice Ispán Ragályi Ábrahám adá Özvegy Fáy Jósefné
Asszonynak házánál. A’ kandalló mellé gyûlénk, ’s az öreg Superintendens
pipázni kezdett…Ebédhez ûlénk, ’s minden szájból a’ fanatismus szólla.
Eh, mondám, itt kötelesség szóllani; én tehát szabadon szóllék. Mi, mondám,
azzal dicsekszünk, hogy a mi Vallásunk Religio Examinis, a’ Pápistáké religio
Obsequii; ugyan ha így megyünk, ahogy megyünk, mivel vagyunk jobbak, mint azok,
akik ellen azért idegenkedünk, mert a’ meggyõzõdés és
meggyõzõdhetés ellen dolgoznak? …Én nem tudom, mi leli az
embereket. Én olyan, mint õk lenni nem tudok. Tefelõled az a’ hír mindenfelé, hogy most
nagyon Antiprotestans vagy, ’s én az illyen vádra orrok alá nevetek. De
õk viszik dolgaikat. Azt mondják, hogy még s testvéred is, Gróf Sámuel,
mosolyog, hogy mindég a’ Vallást emlegeted. — Ámbár ezt senki sem hiszi, még is
sajnálom hogy mondogatják. Tornán keresztûl menvén elmentem a’ Pápista
templomba, hogy ott a’ Bécsi Prof. Maurer Hubert által 1780 táján festett
oltártáblát lássam…A’ kép egy Ascensio. A’ Bold. szûz a’ felhõk
köztt lebeg. Körûlte három gyermek angyal szállong. Nagyobb angyalokra ’s
többekre nem vala hely. Alól nyílva áll a’ sír, és azon el van vetve a’ gyolcs
lepel. A’ 12. apostol a’ sírban keresi az Isten anyját. János a’ sír’
mélyébõl emeli fel fejét, jobbját a’ szûz felé nyujtja, ’s
örvendõ arcczal jelenti társainak, hogy Mesterének anyja nincs már ott….
Én Pestrõl most
hozatám-meg magamnak a’ Wieland Leveleit, melyeket a’ fija Lajos ezidén Bécsben
2 Kötetben ada-ki. Meghozták a’ Matthisson Munkájit is 6 Kötetben. Ha alkalmad
lesz, olvassd-meg, kérlek, a’ Wieland Leveleit. Sok jó van benne. De szabad
volna-e azt a’ kérést tennem, hogy nekem küldenéd-meg Göthének ezen munkáját: Aus meinem Leben. Dichtung und Traum. Én
ezt most kívántam Pestrõl; de azt felelték, hogy Göthének egyéb munkáji
nélkül nem adják. Én pedig Göthének XII Kötetét az Originál kiadásban bírom…
3055.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak.
Kassán, 7d. Dec. 1815
….A minap a’ Sz.
Mihályi Tiszteletes Úr egy szegény Reformáta Asszonyságot, aki egynehány
esztendők előtt, valamint az
Anya a’ gyermekét a’ farkassal szokta ijeszteni, Predikátorát azzal
ijesztgette, hogy a’ Római vallásra tér által, ámbár mint egy buzgó reformáta
lélek, született vallása kebelébe hagyá el e’ mulandóságot, tellyességgel
eltemetni nem akarta, én éppen Bétsbe valék akkor, Feleségem tehát egy kevéssé
méltán megdorgálta a’ Papot. Mind ezeket eggykor is, máskor is emlegetém, és
már most nints nagyobb Pápista Magyar Országba mint én…Úgy vagyunk valóban most
Európában, mintha 25 Esztendők és az azoknak
tapasztalásai egészen elvesztek vólna, egy Túlságból a’ másikba botlunk, mintha
nem tudnánk botorkázás nélkül járni a’ tsináltt útonn; ha körűlnézi magát az
ember, merő
vagy bohókra vagy nem jó emberekre akad,
az okos és az emberséges ember ritkább mint a’ pengő
pénz,
tsak a’ vigasztal, hogy lehetetlen ez a’ szüntelen való kitérés az Igazság
úttyából, minekutána az már elkészűlt, más volna ha
nem lenne kész, de legalább historice, vagy, ami még nyomosabb, sajnos
tapasztalásokból tudgyuk, hogy merre viszen a’ legbátorságosabb úttsapás. Az a’
botránkoztató viadal a’ világ és setéttség között nem tarthat sokáig annyi elszórtt
fényvilág utánn; a’ setéttség természete szerint nehézkess, a’ világosság pedig
könnyű,
és természete szerint maga alá nyomja a’ setéttséget; Német Ország fog lenni hihetőképpen a’
világosság középponttya ezutánn, a’ volt ugyan eddig is, de tsak
a’Theoriában, igen szépen mondgya eggy újj Német Szerző, hogy nállok
eddig minden karok fejekké váltak, de hogy most, midőnn pihentenek a’
pennák, forrt a’ Bosszú, a’ Pallosok köszörűltettek és
hegyeztettek, és hogy közel van az idő, a’ mellyben
minden sartzuralkodásnak vérrel fog írattatni számkivettetés levele.
Tsudálkozom hogy a’ Bátyám engemet vakbuzgósággal vádol, minekutánna én vele a’
szarvasmarháról ugyan igen gyakran, de a’ vallásról soha sem szóllottam.
Ő
ezekben
a’ dolgokban nem igen járatos, és az
ő
minden egyébb
Tudománya is többnyire hallomásból áll; azomban nem kell azért gondolni, hogy Plátóval
sétálgatta az Akademia kertjeit…
Még Ujj esztendő
előtt Olysóra kell
mennem, onnan fogom neked megküldhetni Gőtének kívánt
munkáját, én már most egész Gőtét bírom, és
gyakorta forgatom mind én, mind feleségem. Olvastam ismét minapában nagy
figyelemmel Mustrálásodat (recensiódat), mellyet Himfyre készítettél, magad
magadat a’ Németből szépen lefordítván…
Az Orosz Császár
megvette a’ minap nagy summa pénzen Málmézonban Potternek hugyozó Tehenét; a’
kép maga remek, de a’ tárgy otsmány, és az Orosz Császár
ő
Felsége
bizonyosan nem a’ tárgyért, hanem annak természetes előadásáért
fizetett annyit…
3064.
Kazinczy — Gr.
Dessewffy Józsefnek.
Széphalom, Decemb. 14d. 1815.
…Én a’ Vitkovicshoz írt
Epistolában egy bohót teremtettem, ki az én kedves hitem’sorsosainak, a’
Kalvin János fijainak, esztelenségeket pengesse, hogy csak Kalvinista tud
magyarul; ’s minthogy ezt a’ bohót valahol kelle születni hagynom,
még pedig Debreczen táján, — Szatmárban születtetém. Szatmárra így jutottam…
Kijöve Epistolám, ’s egész Szatmár tûzbe jött. Egy egész sereg méne az
Onkeledhez felpanaszlani, hogy Kazinczy az Õ Excja Vármegyéjén mely
mocskot ejte…Annyira ment a Kálvinista düh, hogy a’ Patakról oda innepre vagy
koldulásra vagy vacatióra hazamenõ Togátusoktól híreket szedtek a’
Tiszteletes Predikátor Urak. Ezekbõl pasquillusok írattak. Többek köztt
hogy az Anyámnak özvegy korában
szerelmei voltak; holott minden tudja, hogy ezt az Asszonyt idegen kar, az
az már kar mint az Atyámé, soha nem ölelte; én austerább erkölcsû
Asszonyt soha nem ismertem…
Hogy tudományi csaták
vannak, az nem illetlen, ’s olykor, midõn ébreszteni kell, még hasznos,
szükséges. A’ német Literatúra nem emelkedett volna 1710 körûl, ha Bodmer
és Gottsched egymásnak üstökébe nem kaptak volna. Ezért perelt így Szemere és
Kölcsey Somogyival…ha minden gout dans la nature van is, becsukattam volna Gróf Fekete Jánost, midõn
Oberster korában, ing és lábra-való ’s minden ruha nélkûl, pipázgatva
fogadta-el a’ B. Podmaniczky Földvári Tiszttartóját, s így evett az Officier
Corps-sal, ’s méginkább, midõn 15 eszt. elõtt 16 tánczoló
mezítelen uraságot, (kik köztt Unwerth és Unwerthné ’s az ezek 16
esztendõs leánya tánczolgattak mezítelen, és a Gróf Fekete János Ferencz
nevû fija) tánczolni néze ez az ingerlésekre szorult Faunus…
3107.
Gr.Dessewffy József
— Kazinczynak. Kassán, 20dik Jan. 816.
…Fáj a szívem
valahányszor látom, hogy a Tudós emberek mint valamely Athléták fel
gyûlnek a közpiatzra és viaskodásokkal és sebeikkel mulatgattyák a
mosolyogva
nézõ községet. Kivánnam, hogy érzéketlenebb lennél írigyeid eránt,
természetes, hogy amagasra emelkedett Zászlót a szél mindenünnen lobogtassa,
némely Iróink még nagyon piszkossan szemetskélik azt, ami nekik szemetnek
látszik, és meg
történik némelykor az is, hogy a Gyöngyöt szemetnek, a szemetet pedig Gyöngynek
vegyék. Ezzel tsak magok magokat teszik nevetségessé, azon fogok igyekezni munkámban,
hogy az én Crizisseim a dolgot, nem pedig a személyt érdekellyék, és hogy a
Betsület és Tisztesség határján túl ne hágjanak. A tsípésnek a tsiklandozáshoz
kell közelíteni, és mézbe kell mártani a fullánkot, és tsak ott is azt kell
critizálni, ami valósággal rostába való, nem kell se felette tágas, se felette
apró lyukakat fúrni a rostába; egy szóval ki kell tettzeni mindenbül, hogy a
nyelv és Haza szeretete vitt minket ezen magába kedvetlen munkára, a melynek
nem lehet más tzéllya, hanem hogy az erõsebbek példája után, a
gyengébbek az útból el tévedni nem merjenek, vagy rajta ne igen gyakorta botlyanak.
Én munkámban, mert a tárgya úgy meg kivánnya. Tégedet is foglak critizálni, de
a nélkül hogy megnevezzelek, és úgy hogy erántad való barátságom és tiszteletem
mindenütt kitettzen…
Nekem megvannak
Schillernek kisebb munkáji, de nem itten, hanem Olysón; a közelebb múltt
esztendõnek Bétsi Literatúra Ujságjait 12 kötetbe várom minden órán,
mindenkór a jövõ esztendõ eleivel szoktam hordatni, a’ tsorbáknak
és fogyatkozásoknak elkerülése végett, írd meg hogy kinek adjam itt Goethének
munkáját, mellyet kívántál; a minap el hoztam magammal Olysórúl…
nints még
Academiánk, tsak azon kell igyekeznünk, hogy valamely író önnön maga
orthographiájával sehol se ellenkezzen…
következik egy
Levél Szabó Dávidtúl feleletemmel együtt; tsak azt kell tselekedni a mit lehet,
nem pedig a mit akarna az ember. Párodat tisztelem, párádat pedig ölelem, és
szivembe lehellem.
Ter conatus erat
circumdare brachia collo,
Ter levis in
liquidas auras effugit Imago.
…Copia. /Perpetuum mobile/
Nagyságos és
Méltóságos Gróf, Nagy kegyességû Nagy és Jó Uram! Alól-írtt mint a ki
Professori hivatalomrúl lett lemondásomtúl fogva gyakran és töbnyire
rész szerint
azon igasságok körűl foglalatoskodom, mellyek a Mathesisből és Fizikából a
világi életben közönségesebb hasznúakká lettek, rész szerint azokbúl többeket
ujjakat ’s ugyan ollyan széles hasznúakat következtetni únatlanúl ’s
szerentséssen is erőködöm: ezen foglalatoskodásimnak edj
különös Resultátumát midőn most Nagyságod eleibe terjeszteni…Kidolgoztam tudniillik még 1809-dik
esztendõben legszorossabb és legátláthatóbb meg mutatással a Theoriáját
egy ollyan machinának, mely maga magától
vészen magának mind kezdõ, mind folyva-tartó ’s egyszersmind
változhatatlan sebességû mozgást; úgy hogy csak a materia,
melybûl készíttetik, légyen századokon által tartós, ’s mentt egészen ha
lehet, a dörzsölés által esni szokott kopástúl: a machina mind, sõt öröklétig változhatatlan hathatozású
mozgásban marad. Minthogy pedig azomban elég materiáink vannak, melyek ha nem
örökétig is, de bizony több századokon által el tartanak minden
észrevehetõbb dörzsölési kopás nélkül: illyen értelemben ez a machina
valóságos Örökmozgó ’s méltán neveztem katexochen Forgonynak magyarul
’s Authenticumnak görögös deákúl.
Alkalmaztatható
minden féle haszonvételekre, valamellyekre mostan az úgy neveztethetõ fixa
machinákkal élünk, az az olyan machinákkal, mellyek nem egy helybül másba
elébb tovább menve, hanem ugyan azon edj helyben maradólag forogva
munkálkodnak. Illyenek már nevezetesen ím e’ következõk:
1) minden gabona
õrlõ, puskapor, papiros, fûrész, szalmás élet nyomtató,
kása, dara, kendertörõ: egy szóval akármit gyártó ’s akármi nevezetû
malmok már akarmi erõ által forgattassanak. —
2) Minden vizi
antliák, már akár szívók, akár nyomók, akár merítõk, ’s akár vedresek,
akár peretzesek, akár tsigások, akár sat. légyenek is. —
3) Minden értz,
kõ-sõ, ’s más bányai, úgy szintén minden fonó, szövõ,
gyóts, bõr, kötél jártó machinák. —
4. Minden
athmohydraulica, edj szóval minden machínák, mellyek által a víz felfelé ’s
magaskodni kénszeríttetik; sõt —
5) Ilyenek minden falra ’s toronyba való órák
is. — Mind ezen machinák ’s többek effélék — bízvást reménylhetni — lassan
lassan mind meg fognak szûnni: sött gátlás által kárt okozó vizi malmok,
még diaetaliter is meg fognak szûntetni, mihellyt a forgony lábra kap; ’s
majd a tornyokba sem kell az utánn feljárogálni az órát fel húzni, még is azomban
mindég ’s hibázhatatlanabbúl fog járni.
Méltóságos Uram!
nints nékem ezen Machina fel állitására meg kivántató költségem. Az én birtokom
allig ér többet 20 ezer váltó-cédulai forintnál, ’s annak jövedelme szorosabban
gazdálkodva is mind rámégyen házamnak tisztességessebben való fenn tartására.
Ugyan azért forgonyom kidolgozásátúl fogva mindég azon vóltam 7
esztendõk alatt, hogy az arra szükséges summát felköltsönözhetném
valahunnan, törvényes Interesre, egész birtokom le kötése alatt. De haszontalan
vóltt minden ebbéli igyekezetem, annyival nagyobb fájdalmamra e’ köz-Jó miatt,
a mennyivel mind jobban jobban közelitek a sirhoz. Történt azomban most
közelébb szüretkor Tóltsvánn, hogy midön ezen költsönnek megszerezhetésérül
több együtt lévõ rész szerint ott lakos, de nagyobb részint felföldi
urakkal együtt beszélgetnénk, ezen felföldi urak közûl edj igy szóla:
«Ezen tárgyra nézve edjáltallyában olyan ember kivántatik, a ki nem tsak
tehetõs, hanem a mellett a Tudományoknak valamint maga is
Értõjök, úgy másokban is mind betsülõjök, mind Gyámolítójok, és
egyszersmind még nevezetessen olly hazafi is, ki a Magyar Haza köz Javának ’s
Betsének buzgó munkálkodója; illyennek esmerjük pedig lenni nevezetessen Gróf
Dessewffy Józseph Õ Nagyságát.» Alig mondá ezt ki, azonnal mindnyájan
ugyan ezt mondották a többiek is. Sõt magam is — lévén már régtül fogva
nékem is szerentsém a fenttírtt nagy betsû tulajdonságokat a Nagyságod
Személyében mind esmérnem, mind tisztelnem — azonnal néki éledtem, annyira, hogy
mind a fentt tisztelt Uraknak tellyes bizodalmú javallásokra, mind az önnön
magam belsõ érzésére e’ mostani esedezõ irásomat tárgyazó
bátorkodásra való lépésemet nyomban meg is határoztam. Folyamodom azért
alázatossan esedezõ kérésemmel ’s edjszersmind tellyes
kételkedetlenségû Bizodalommal a Nagyságod Jól-tevõ kegyességéhez.
Méltóztasson nékem ezer köböl gabonát, vagy annyit érõ váltó-cédulai
forintokat, vagy már amint alkalmatossabban esendik a Jóltévõ
intézésnek, mind a kétfélét felezve edjesítve törvényes interesre, tsak három
esztendeig bátorságosító nyugtatóúl minden Jószágomat lekötõ Contractusomra
kegyesen költsönözni…
a Tiszta Háládatosság
fog mind mindenkor a legédessebb érzések között Áldozópaposkodni, mind pedig
jelesebben a Világ lakossinak edjezõ Érezésû Gyülekezetével együtt
a mindenütt esztendõnként öröm vasárnappá válandó Forgony elindulásának
innepe napján. És ezen háladatosságomnak elsõ zsengéjéûl
méltóztasson Nagyságod közelébb az én magam számára már már épülendõ
forgonyom elkészûlése utánn, vagy, ha úgy tetzik, mindjárt ezzel együtt
edjszersmind a Nagyságod számára is, minden munkám ’s fáradttságom leg kisebb megjutalmaztatása
nélkül elkészittendõ forgony-ajánlásomat kegyessen el fogadni. Mely
ekképpen alázatossan elõ adott kérésem meg újitása ’s annak
tellyesíttetése eránt való erõs bizodalmam mellett Nagyságod nagy
Betsû Grátziájiba ajánlottan, egész alázatosságú tellyes Tisztelettelmaradtam,
Méltóságos Gróf, Nagy kegyességû Nagy és Jó Uramnak, S. Patakon, 13dik
dec. 1815. alázatos szolgája
Bartzafalvi
Szabó Dávi m. p.
———
Tekintetes drága kedves Professor Úr!
Ezer
gondolatokra és érzésekre ada nekem alkalmatosságot a Tettes Úr betses Levele. Számtalan
jeles eszû emberek törtek már Fejeket a’ szünetlen Forgony
feltalálásában. Természetes, hogy ez az örökétig mozgó Lélek erõ az
emberbe magán kívûl is örök mozgót törekedik teremteni. Úgy tartják
azonban Európának legmélyebb szám és mérték Tudói, hogy a’ Tûz, víz és
levegõ segedelme nélkül, sõt némellyek, hogy még annak
segedelmével is a szûntelen való dörzsölésnek természetes sikerét és
következéseit egészen elenyésztetni vagy kipótolni a’ praxisban a’ csupa
Mechanismus által
lehetetlen, bár hogy
számíttasson is fel a’ Theoriában az erre megkívántató erõknek
tsillapattya. Ehez járul hogy a’ kitsinybe a’ legszebb mesterséggel végrehajtható
Mostonok nem állíttathatnak elõ mindenkor a’ nagyban is hasonló
szerentsével, és így ámbátor
Mobile Perpetuum ez ez örökös,
de mindenkor Nemet, Formát és színt változtató Materiából álló mindenség (Universeum).
Mindazonáltal nagyon kétes még, hogy lehessen e tsupa öszsze szerkeztetés
által, bár millyen tartós Formájú legyék is az Anyag vagy szer-neme, a melly
arra fordíttatik, örök mozgót készíteni, és úgy tettzik
nékem, hogy a’
testi világban az örök mozgó ideáját szintúgy csupán tsak a közelítés végett
adta nekünk Ideál gyanánt a’ Természet, valamint a’ politika világban az örökös
mozgatlant (perpetuum immobile).
Által látom
azonban, miképp lehessen egy, mint igen tartós, mint igen hasznos, felette
sokáig forgó mozgonyt tsinálni, és különösen örvendek, hogy az illyen
remekmívbe egy ollyan jeles elméjû Hazámfia kapott, mint a’ Tettes Úr. Mi
lenne ezer Köböl Hazám hasznára vagy díszére, vagy ha tsupán tsak egy érdemmel
tellyes betsületes embernek felsegéllésére is? Szükségtelenek az önn’ szeretetem
csiklandoztatásai, és engemet, nem a’ dísznek ösztönei, nem a’ ditséreteknek
rúgói, nem a’ magam java ingerei serkentenének, sem pedig a’ Költségnek
nehézsége és terhe hátrálhatna a’ meg kértt segedelemtûl; sõtt inkább
maga a’ dolog és annak Közhaszna elegendõ lenne a’ díszes meg hívásnak
való megfelelésre, ha szívem’ hajlandóságaival Környül-állásaim meg egyeznének.
De én, Tekintetes Uram, még nagy terhek alatt nyögök ezen bizonytalanságokkal
tellyes és még nagyon kétséges ki-menetelû idõkben…
De mégsem tartóztathatom
meg magamat, hogy tehettségemhez képpest a’ nemes és hasznos Czélra 200 Rftokkal
ne kedveskedjem. E follyó Esztendõnek Sz. György napjáig megkûldöm
azokat a’ Tettes Úrnak. Ne ezen tsekélységet, hanem készségemet méltóztasson
számbavenni. Tessék Gróf Festetics Györgynél, Gróf Szécsényi Ferencznél,
azoknál a’ hatalmas szerentséseknél kopogni, a’ kiknél a’ roppant tehettség a’
Hazafi szívnek Társa…
Fogadja el a’
Tettes Úr színetlen betsûlésemnek kinyilatkoztatásait, melyek mellett Úri
Favoriba ajánlott, különös tisztelettel szünet nélkûl maradok Kassán,
Januar 19ikén 1816ik Esztendõben. A’ Tekintetes Úrnak alázatos szolgája.
3130.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassán, Febr. 13-ikán. 1816.
…A jó Fejeknek
úgy kell különbözniek, mint a’ Physionomiáknak. Ez a’ külömbözés legszebb
remeke a’ Természetnek. De szükséges is, mert az egyformaság a’ gondolatokra és
érzésekre nézve legnagyobb akadály vólna, a’ mellyre a’ Lelkek’ országában a’
való, a’ szép és az Ideálnak keresése és űzése találhatna. Mennél hosszabb lesz
válaszod, annál jobban fog gyönyörködtetni, és többre tanítani…nem akarok
senkinek is törvényt szabni, írjon kiki amint neki tettzik, csak Igazakat,
Jókat és Szépeket mondjon. A jövendő fogja meghatározni, kinek vólt
Grammatikája, Ortographiája vagy Prosodiája a’ legtermészetesebb Nemzetünk’ és
Nyelvünk’ Géniusa sértése nélkül! Azon leszek Munkámban, hogy kivilágosíttsam:
mi az a’ Nemzeti és Nyelv Génius? Különösen a’ Magyar Nyelvre nézve. A’mi
Grammaticusaink azt gondolják gyakran, hogy Nyelvünk’ természetében találták
azt, amit tsupán a’ magok Fejeikben találtak. Én a’ Diétán sem neveztem-meg
személlyesen azt, akit czáfoltam, még-is tudta minden ember, kiről szóllok. A’
ki esméri Litteratúránkat, tudni fogja, kit értek; azonban, mint a’ Diétán, úgy
itt-is nem arról lesz a’ szó, hogy ki mond valamit, hanem hogy mit mond, és úgy
tettzik nékem, hogy ez a’ kímélés, a’ melly tsak a’túdós emberek elébe idézi
nem annyira a’ vádolandók szeméilyét, mint Munkáik némely foglalmányit, nem fog
senkinek is viszsza tettzeni….
…Egy szép
Históriátska jut eszembe, a’ mellyet, ha megengeded, múlattság’ kedveért elő-fogok
neked beszélleni. A’ híres Grammaticus Bauzée, míg egyszer oda vólt, és Letzkét
ada az oskolájába, otthon egy tudatlanabb, de kedvesebb fiatal embertűl
meg-koronáztata; úgy történt, hogy el-késne a’ lator Professorné Asszonyom
karjai között, a’ honnan híjába kívánkozott több ízben
kikászolódni. De
az Aszszony’ hevei tartóztatták, és mivel a’ szerelem jobban rövidíti az időt mint
a’ Grammatikai Tanítások, még ideje előtt bétoppant a’ szobába a’ Tudós Parókás
Professor. Fellármáztattak a’ szerentsés ölelkezők, és a’ Fiatal ember elakadván,
azt mondta az Asszonynak: «ne vous ai-je pas dit qu’il faille que je m’en
aille?» — «que je m’en allasse, que je m’en allasse, Monsieur» — úgymond a’
hidegvérű, és csupán a’ Grammatikai regulákért buzogó Professor Úr, a’ kit a’
szerentsés Javítás tökélletesen vigasztalt bal sorsa
felett…
Én az Erdélyieket inkább tartom
Magyaroknak mint minket. Úgy látszik, mintha
több szép magyar
ajakú és magyar szívű jónevelt embereik vólnának. Meg kell vallanom, hogy még
sehol sem olvastam a’ Spinoziszmuszt olly szemlátomást elő-adva, mint Pataki Mó’ses
értekezéseiben. Én fiatal Koromban magát Spinozát is forgattam, de vagy ő vagy ifjuságom
volt az oka, hogy nekem nem vala ollyan világos, mint Magyarázója Pataki, aki
az én Ideámat azon sziztemáról egésszen eltalálta. Gyönyörű Talentom, úgy
megfogattatni a
lélekkel a’ bellyebb vonúlt
dólgokat; ehez semmi Nemzet sem tud kevesebbet a’ Németeknél….
3131. / A CD-n
a levélszám nem volt feltüntetve/
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak.
…Mivel bele-ereszkedtünk a’ Históriátskákba, ímé ezt
beszéllette Bertóldy Ur.
A’ híres Jáhn Berlinből
Bécsbe érkeze, a szerződések ideje alatt. Amint leszállott a’ Kotsiról,
Pantalonba’, Kurtkába’, borzas hajjal és egy kis veszszőtskével a’ kezébe’
jelene meg sietve Hardenberg herczegnél, ahol éppen Európa sorsának dolgozói
múlattság okáért felgyűltek vala. Bé és fel-lép közzéjek az egyszerűes ember,
és az első Köszöntések után minden tartózkodás nélkül, mindenek hallatára azt
mondja a’ Herczegnek, hogy őtet a’Berlini Szabad Kőmívesek Lózsija küldötte
légyen látni, hogy mi történnékk itt Bétsben az emberi Nemzet’ javára, mivel a’
Közönséges Levelek tsak a’ Közmúlatságokról emlékeznének, és ideje, hogy annyi
áldozatok után a’ Nemzetek’ bóldogúlására is már egyszer tétetődjön valami. A’
Herczeg a’ leg-nagyobb leereszkedéssel a’ Közdolgok’ szövevényességét előhordani,
ezer biztatásokat adni, egy szóval az esze hatalmas embert minden szívességgel
fogadni, sőtt más napra ebédre is hívni, és néki megigérni méltóztatott, hogy
szándéka vele magánosan bővebben szóllani a’ Köz dolgokról. Gondolhatod, hogy hökkent
meg a’ Diplomatica-Test, egyrészről az avatatlan merészségen, másrészről pedig
az ezt kegyességgel elfogadó Herczeg’ gőgtelenségén. Azonban a’ szabadságot
lehellő Férjfiú sok fő hajtások nélkűl ismét elballaga. A’ midőn már az ajtón
kinnt vala, a’ Vürtembergi Király Ministere és egy Austriai Generál el-nem
titkolhatták a’ Herczeg előtt csodálkozásokat, és azt mondták néki, hogy csupán
ő Herczegsége iránt való tiszteletek hátráltatta légyen őket ezen vad-bátor
embernek meg-fenyítéséről. Erre a’ Herczeg: ez igen okos és derék ember: Szót
’s helyt fog állani az Uraknak, akár Kardra akár pistolyra kellyen a’ dolog. Nagy vitézséget mutatott a’
Pruszsziai ármádánál; de nem javaslom, hogy pennára menjenek vele, mert nem
gondolom hogy kedvező legyék az urakra nézve a’ dolog kimenetele. Jáhn Úr Német
Országnak egyik leghathatóssabb Irója. Közlöm veled Döbrentei Úr Levelét is
feleletemmel egygyütt. Az Erdélyi Múzeommal nagyon meg vagyok elégedve, noha
tőllem is némely Darabokat béveve. …A’ Német Literatúra Historiáját alkalmas
kéz dolgozta. Én az Erdélyieket inkább tartom Magyaroknak mint minket. Úgy
látszik, mintha több szép magyar ajakú és magyar szívű jónevelt embereik
vólnának. Meg kell vallanom, hogy még sehol sem olvastam a’ Spinoziszmuszt olly
szemlátomást előadva, mint Pataki Mó’ses értekezéseiben. Én fiatal Koromban
magát Spinozát is forgattam, de vagy ő vagy ifjuságom volt az oka, hogy nekem
nem vala ollyan világos, mint Magyarázója Pataki, a ki az én Ideámat azon
sziztemáról egészszen eltalálta. Gyönyörű Talentom, úgy megfogattatni a’ lélekkel
a’ bellyebb vonúlt dólgokat; ehhez semmi Nemzet sem tud kevesebbet a’
Németeknél, én pedig kötve hiszem, hogy annak megkülönböztetett Ideái (Ideae
distinctae) lehessenek, akiéi nem világosak…
3135.
Kazinczy — Gr. Dessewffy
Józsefnek.
Széphalom, Febr. 25. 1816.
…mit fognak reá
mondani; ’s halljad jövendőlésemet: «Kazinczy enragírozott Nyelvrontó, de rajta
kiismerni, hogy ő a magyar nyelvet nézheti a’ maga anyai nyelvének: ez
a’ Syncretista Gróf Desőffy pedig,
aki közletni akar, született franczia, de igen jól megtanulta a’ nyelvet;
annyira megtanulta, hogy azon igen jól és igen nagy könnyűséggel ír; azonban
minden nyomon elárulja, hogy a’ magyar nyelv neki nem született nyelve,
hanem szerzett nyelve.» — Nagyon meg kellene csalatkoznom, ha ezt nem
modanák…Ezek valnak észrevételeim egyenesen azért, mert parancsolád. Adják az
egek hogy az írás annak a’ nagy embernek, akit én a’ ragyogásnak minden
fényében szeretnék látni, fényt vonjon ragyogó nevére. Nagyon kérnélek, hogy
méltóztatnál a’ Göthe’ igért Köteteit a’ Sógorom által kiküldeni. Most pedig
engedd, hogy véget vessek, mert még beteg vagyok. A’ Szabó Dávid’ levelét bátor
vagyok még magamnál tartóztatni. De küldöm még Martz. 2-dikáig.
14.
kötet
3144.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassán
Mártzius 4ikén 1816.
Nagyon, nagyon,
drága kedves Barátom! Öröm nékem tõled az Üröm is. Kritikádet a’
legnagyobb gyönyörrel vettem; úgy bánsz ugyan Barátoddal, mintha ellenségem
lennél, de azért tselekszed, hogy a’ barátság el ne vakítson.
Ölelnem kell hát
ellenségemet. Amit Te barátságból tészel, azt a’ Német Journalisták, az az
repten-Írók, természeti vetekedésbõl (aemulatio) mindennap tselekszik,
és hol az irígységnek, hol a’ haragnak által-engedvén pennájokat, a’
leggyûlöletesebb
érzetekkel haladnak a’ tövisekkel pólált Hipercritika Társaságában a’ szép Tudományok
és Mesterségek gyönyörködtetésekre készûltt Pállyáján. Így megy a’ legszebb
Tájon, a’ legvirítóbb Mezõkön és a’ legegyenesebb útakon
keresztûl-kasúl a’ sebessen forgó szél; mindent maga körûl, még a’
világos Napot is és a’ tiszta derûlt-levegõt, ellepvén setét-homályos
temérdek porának fellegével…
Kérlek, ne
gondolkodj Németûl, mikor vagy Magyarul írsz, vagy Magyar Munkát
kritizálsz. Én úgy tettem: Bajnok Nemzet. Te így változtatod: Bajnok-Nép.
Nem akarod tellyességgel elhinni, hogy a’gondolkozó és érzõ ember soha
sem tesz sehová is semmit ok nélkûl…
Nekem Magyar
Dajkám vólt, és csetsemõs koromtól fogva Magyar Cselédek voltanak
körûlöttem. Néném, Gróf Szirmainé neveltetett. Négyesztendõs koromtól
fogva egész tízenegyig Szabolcs Vármegyébe' Ó-Fejértón laktunk, tsak a'
Teleknek egy-nehány Hólnapjait töltöttük Kassán. Tízenegy esztendõs koromba'
Kolozsvárra kûldöttek, a'hol három esztendõt tölték, osztán Pestre
jöttem. Hazám Nyelve' nem vólt elsõ Nyelvem. Késõbbi utazásaim
ugyan félbe szakasztották a' magyar szóllás-gyakorlását, de én akkor is, ahol
és amikor lehetett, és a' mint kitelt tõllem, Magyarúl beszéltem és
ólvastam. Már régen tudtam Magyarúl, minekelõtte Frantziáúl kezdettem
volna beszélleni. Tízenkét esztendõs koromba' még egy szót sem tudtam
Németûl. Megvan még most is valahol magyar Fordításom Ciceróból de
Senectute. Ezt Tízennégy esztendõs koromban készítettem, Koppi vezérlése
alatt. Annyi igaz, hogy vannak oly napjaim, a' midõn nem tudok follyvást
és hibátlan beszélleni semmi Nyelven is, máskor pedig pereg a' Nyelvem. Rólunk,
ha nem hibázom, ezt az ítéletet fogják tenni: Dessewffy talán legtöbbet
olvasott Frantziáúl és Deákúl, valamint Kazinczÿ Németûl. —
Kazinczÿ szebb, fellengebb 's kellemetesebb Iró, de Desewffÿ azért
nints tûz és hathatóság nélkûl és bizonyosan populárisabb.
Kazintziban több Mesterség, több báj, Dessewffiben több természetiség van. Dessewffibõl
válhatott vólna kigyalúlt Iró, Kazintzÿ az. Dessewffy, mint Iró nem jöhet
parallelába Kazintzival, mert õ keveset vagy semmit sem bocsájtott Nyomtatás
alá életében; azonban az õ Stÿlusa, bár millyen gyalúlatlan és
mértéktelen, mégis inkább a' jó Társaságbeli Közbeszéd Stÿlussa, mint
Kazintzié, mely keresettebb és mesterségesebb, sõt olykor tarkább is.
A' legtársaságtalanabb
Nemzet Nyelvének némelly híres Irói valának Kazinczÿ vezetõi.
Dessewffÿ senkit sem vett magának különösen példáúl. Mint hibái, mint
tökéljei ennen valók, és a' Frantzia könnyûség tsak azért tetszik meg
rajta, mert az természetében van, és mivel egyátallyában sokat olvasott
Frantziáúl. Nem tagadom, hogy a' Német Nyelv Géniussa nem hasonlóbb a'
Magyaréhoz, de egyátallyában a' Magyar Nemzeté bizonyosan rokonabb a'
Frantziáéval. Ennyit magunk magunkról; bízzuk a' többit a' Közönségre' az az a'
Publicumra és a' Jövendõre. Nem kell a' szép nagy rózsát az alacsony
violához hasonlítani. «Inter similia non inter diversa facienda est comparatio.
Tu es inter viburna cupressus.» Örvendjünk különbözésünknek, használjuk azt javunkra.
Én néked folyvást ívenként meg-kûldöm Munkámat, igazíts benne. Látod,
hogy azt a' minek helyes okát adod, szívesen elfogadom. Légy hát olly'
barátsággal erántam, és tarts méltónak okaid' elõadására, mert nagy megvetésnek
a' jele Német módra Kritizálni, és kurtán oda hánni, e' nem jó, ez elragadó. —
Ezt a'
Frantziák nem
tselekszik. Te belõlem tökéletes Irót, én pedig tökéletes Kritikust
akarok tsinálni belõled. Nem elég vegyíteni a' dítséretet a'
czáfolással. Éljünk egymás hasznára, gyönyörûségére, és becsûljük
's szeressük egymást. Enn szeretetem soha sem volt nagyobb barátságomnál. Maradok
színetlen igaz örökös régi barátsággal, hív Jóskád…
Lukrétz*, ámbátor a' negyedik könyvét írta, még
is megölte magát. Nékünk költõknek a' lelkeink nem úgy vannak teremtve
mint másoknak, — te testvér lélek, fogsz engemet érteni, és fogsz tudni rajtam
szánakozni, — tudom az orvosságot…
*Lucretius
Carus, Titus (Róma?, I. e. 96?
– Róma?, I. e. 55. október 15.,?)
római költő.…Suetoniusra
visszavezethető mondatnyi közlése az antik életrajzok eltorzultságának
klasszikus esete: a „szerelmi bájital", amelytől megőrülve csak világos
pillanataiban (per intervalla insaniae) írt, majd öngyilkos lett…
Wikipedia
3170.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Martz. 28d. 1816.
…Döbrenteinek tegnap vett levelébõl látom,
hogy az Erdélyi Muzéum 4-dik Fûzete kész, de hibásan ’s igen hibásan van
nyomtatva. Én még nem láttam. Hát Te, kedves barátom, haladsz-e a’ Nyelv eránt
szóló Munkában? Némely Jegyzéseim nem nyerték-meg javallásodat; de azon
örvendek, hogy fel nem akadtál. A Nyelv eránt való ideáink azon dolgok’ számába
tartoznak, amelyek körûl nincs helye a Demonstratióknak, ’s így nem
csuda, ha a fejek meg nem egyeznek…ha valakivel óhajthatnék egyezésben lenni,
úgy azt az egész Magyar földön senkivel nem óhajtanám inkább, mint veled, kinek
a’ természet geniet, magad pedig magadnak tudományt, még pedig Classicusokból
merítettet adál. Csak egyet, édes barátom: Nem hiba az, ha te francziáúl, én
németûl gondolkozom. Catull, sõt Horátz is, mint Propertz és Lucrécz
görögûl gondolkoztak, ’s deákul írtak…
3177.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassán, Ápr. 4-dikén 1816.
…két napig
Újhelybe múlattam, de meg nem látogathattalak, úgy el voltam foglalva a’ magam
dolgaival. Elégtételt kerestem, egy emberemet majdhogy meg nem ölték a’
Vámos-Újfalusiak…
igaz az, amit Lafontaine
mond:
. . . . on nous mange, on nous
gruge,
On nous mine par
des longueurs:
On fait tant, à la fin,
que l’huître est pour le juge,
Les écailles
pour les plaideurs.
..Újhelyben
egynehány Magyar Szín Darabokat
láttam, egy nagy Színben, ahol többen pipáztak. Eszembe jutott Theszpisz, és
targontzája. A’ talált Gyermeket jádzották és másnap Clavigót. A’ Fordítás jó
mind az egyik, mint a’ másik Darabban, de nekem Clavigo nem tettzett, mert a’
leggonoszabb fõ személynek is részt vétetõnek kell lenni a’
Szomorú Játékban, nem pedig megvetendõnek. Clavigót nem ûzi sem a’
Sors, sem valami nagy indulatok, végre, midõn vérében sokáig fetreng a’
borzadó nézõk elõtt, tsupán tsak megvetni lehet õtet, nem
pedig vagy útálni vagy szánakozni rajta, vagy egyszersmind mint útálni, mint szánni.
A’ Temetés a’ Játtzó Színen sikeres ugyan, de tsupa színjátékos fortély, coup
de Theatre, nem kell pedig a’ Szomorú Játéknak tsupán tsak ollyan fortélyokra szorúlni.
Tsudálkoztam, hogy Te fordítottad ezt a’ Darabot. Nem magam vóltam a’ ki így
érzettem és itéltem. Délután egynehány verseimet kellett némellyeknek lediktálnom…
Minden nap várom Szekereimet Sz.
Mihályról…
Megint
kaptam egy Levelet Döbrenteitõl; közlöm azt….
3178.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, April 5-d. 1816.
…Martz. 29-d. délben 11 órakor tûz támada nálam, ’s fél óra alatt fedél nélkül volt konyhám.
Engemet csapás nem egyhamar ragad-ki csendembõl, csak személyemet s’
feleségemét ’s gyermekeimét ne érje; azonban tüzet látni, mely, a’ mi nehezen
és soká épûlt, kevés pillantatok alatt semmivé teszi, nehéz. Lakóházam’
fedelétõl csak két ölnyire nyúlt-el a’ láng….Hogy így ne járjak többé,
kõbõl építem kéményemet…
3179.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassa,
Aprilis 7dik napján 1816.
Kimondhatatlanúl
szeretem Barátom! Ugyan mit veszõdünk hát, ha a te tántoríthatatlan
hited az ami az enyim? t. i. hogy nem kell sem egészen deákul, sem egészen
németül, sem egészen Frantziáúl gondolkozni, és Magyar szókkal írni, sem pedig
úgy mindenkor Magyarul gondolkozni, hogy a’ Deák vagy Német vgy Frantzia
szóllások módjait ne követhessük. Az elõtt hoszszú mentébe jártak eleink,
most pedig kurtát viselünk, feszes Frantzia szabásút, hogy a’ tagok
merõsége (protervitas) jobban kitessen. Ugyan lehet-é mondani, hogy a’
mostani Magyar menték nem magyar menték? és így igaz az, a’ mit mondasz, hogy
az az érzéstõl, a’ test állásával (combinálva) öszvetve függ, hogy
miképp legyék kivágva a’ mente?
Ugyan derék az
Ilÿás elejének fordítása az Erdélyi Muzéumban, soha sem gondoltam volna
hogy egy Grammatikás így tudjon fordítani. Én, ha Kiss vólnék, Zimmermann
Zseb-Könyvét fordítanám, amely 1800-ban kezdõdött, és mind eddig
folytatódik. Megvannak már nállam 15. Darabjai. Minden Esztendõbe’ egy
jön ki, — a’ Czímje ez: Taschenbuch der Reisen, oder unterhaltende Darstellung
der Entdeckungen des 18-ten Jahrhunderts, in Rücksicht der Länder-, Menschen-
und Produktenkunde. Für jede Klasse von Lesern. Von E. A. W. von Zimmermann. —
Mit Kupfern und Karten. — Leipzig. Ez az a’ Zimmermann, aki nemrégiben
meghaláloza, és a’ ki a’ Német hathatós Írók sorában a’ Nemzeti
Kevélységrõl, a’ magánosságról, és a’ Geographiai Zoologiáról írott Könyveiben
díszesen élni fog a’ Maradéknál…
Munkámban
haladok, de a’ minap közbe jöve Berzeviczÿ Gergely Könyvetskéje, amellyet
a’ Bétsi Kongresznek bényújtott, az Indiai
Világ-Kereskedésrõl, és a’ mellynek fordítására és közrebocsátására
megkért; éppen ma vagy hólnap végzem, azután megküldöm Sárvári Professornak,
hogy nyomtattassa-ki, mert Berzeviczÿ a’ maga Ideáit a’Kereskedéstelen
Magyarok köztt is el akarja terjeszteni. Megtevém bráttságbúl a’ fordítást, ámbár
tudom, hogy a’ Magyaroknak Hazájok Kereskedésérûl kellene inkább
gondolkozniok,
mint a’
Világéról…
Közöld velem, ha
mi újat tudsz a’ Magyar Litteratúra pállyáján. A’ jövedelmezés dólga )Finances)
új változást fog szenvedni. Azt mondják, hogy egész Európában új, kissebb, de
egyenlõ értékû pengõ pénz fogna forgásba hozódni. Már ez
ugyan nem vólna palástolat )palliativum). Minden tekintetben nagy dolgok tsiráznak Európában, de lassan
érnek. A’ nagy Gondviselés némán dolgozik. Ölellek száz ezerszer, Kedves
Barátom, és a’ legjobb egésséget kívánom neked hív Jóskád mpr.
P. S…
3186.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Apr. 15d. 1816.
…A’ lánglelkû Döbrentei szerelmes beléd, mint
mindazok akiknek, lelkek van.
Minthogy az opiniók és ízlések hatalma igen nagy, ’s
talán meggyõzhetetlen, én nagyon örvendek, hogy Döbrentei ellened perel
és velem tart…Nekem e’ napokban fényes napom volt. Az Ujhelyi Templomban, az
isteni tiszteletnek közepette, egy igen pompás Auditorium elõtt vala
szerencsém egy Installáló Orátiót elperorálnom, melyet közlenék veled, ha
idõm volna leírni, de el vagyok foglalva, ’s a’nálam nevelt négy
nagyfalusi leánykák Tanítója haza kéredzett az innepek miatt, különben
leíratnám. De nyomtatva olvasni fogod. Azt hittem, hogy a’ dicséret eránt
alkalmasan hideg vagyok, és hogy a’ mások javalását alkalmasan hidegen tudom
hallani, mint ahogy a’tudatlanok’ gáncsolásaikat, titkos kevélységbõl,
még örvendve hallom. De most láttam, hogy nem vagyok annyira philosoph, mint
gondoltam…
Lyányaim nevelõjök Martz. elsõjén
hagya-el, mert atyja haza érkezék az Olasz tábortól, szolgálatját letette, és
ezt magánál akarja látni. Gróf Gyulay Lolotte Erdélybõl kínála-meg egy
másikkal, de míg a’ levél hozzám jött, az az Asszony megbékélt B. Wesselényi
Józseffel, kinek házát elhagyá, ’s visszament oda. Már elakadtam volna,
midõn Bécsbõl egy Genotte nevû Úr, kivel egy fogadóban
ebédlék, és a’ kinek 34 esztendõs leányával ott voltam, megszóllíta, ha
nem fogadnám-e el leányát. — Engedd mondanom a’ történetet. Õk valami
hatan ettek egy asztalkánál, mi, az az feleségem, én és 7 esztendõs
leányom, magyarul beszéllénk. Egy hat esztendõs fiúcska leszálla
székérõl ’s a’ leány ehhez francziáúl szólott. Én valami nyájasságot
mondtam a’ gyerekhez, ’s a’ leány atyja hozzám francziáúl szóla. Minthogy én hamar
elakadtam, feleségem leve a’ szólló, ’s Mons. Genotte felkiálta a’francziának
és magyarnak tulajdon patrioticus örömben: Ah Madame, Vous êtes née
française! Így beszéllénk, hogy egy leányért jöttünk fel a’ Hernalsi
Institûtbõl. Genotte erre mondá, hogy az õ leánya is nevelõ
vala Lengyelországban… én is megszerettem a’ leányt; noha igen húsos és nem
éppen szép képû, pedig én egész életemben nagy praedilectióval voltam a’
karcsúk, véknyak eránt. Decemberben Genotte elment a’ Salésiánákhoz, ’s elkérte
annak a’ Chevalier Hongroisnak adreszét, aki Májusban ott vala szállva. ’S íme
jõ a’ levél: Monsieur le Chevalier! Az idõ nehéz egy sok
gyermekû atyának; a’ leányom Magyar Országra szeretne menni. Etcet.
Visszaírtam neki, hogy éppen tractatusban vagyok egy Erdélyi nevelõvel;
ha ez el nem sül, nagy örömmel elfogadom. Martziusban írtam újra, hogy tudassa
velem condítiójit. — Úgy látom, erszényem ezt el nem bírja, ’s azért nem felel,
mert megírtam, hogy Loyánnak 400-t adtam. — A’ Wesselényi Jósefnél lévõ
asszony 1250 frtot von esztendõnként. Ezt sem vettem volna tehát…
3192.
Kazinczy — Kis Jánosnak. Széphalom,
April. 21d. 1816.
….Eddig Dezsõffy az én szeretett, csudált
barátom, de akinek stílusában nem tudom mi van, ami reám igen visszásan hat…
3195.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Szt-Mihályon, 1816. 23-ik Aprilisben.
…jövõ
Õszkor gabonát fog kelleni vennem a’ vetésre. Vízzel vagyunk körûl
véve, közepette pedig a’ Sziget elászott földje repedez, és az elrothadott
magok felett a’ kenyér szûkit fogjuk siratni. Ha jól eleve nem
folyamodnak az alsó Vármegyék az Országló székhez, és ez jókori rendeléseket
nem tész, nem tudom mit fog õszkor vetni a’ szegény ember, és a’
jövõ nyáron aratni?! Annyi már bizonyos, és ezen semmiféle esõ
nem segíthet többé, hogy az õszi vetések még a’ magot sem adandják
vissza…
E’ napokban
küldém el Sárvári Professzornak Berzeviczy Gergelynek azon munkáját magyarul,
amelyet õ a’ Bécsi congressznek németûl béadott…
Örvendek hogy
mulata és gyönyörködtete tégedet Gõthe élete leírása. Újra elküldhetem, ha
parantsolod…
el akarom
olvasni Beregszászi utolsó értekezését, mivel az elõbbenieken
alkalmasint által törekedtem, tegnap kaptam belé, sok haszontalan tudomány van
benne, amint kezdem észre venni; kár úgy vesztegetni az isméreteket, azomban
már eddig is némellyekre találtam, a’ mellyekkel nem ellenkezem. Jó hasznát
lehet venni ezeknek a’ tudósoknak ex professione: õk ugyan nem mindég építõmesterek,
de jók, köveket, téglát és meszet hordani; de tsak resultátumok’ következtetéseibe
ne ereszkedjenek, mert ahhoz ritkán tudnak…
Ûzöm a’
Görög nyelvet, már értem az Új Testamentomot; nem tudom meg tanúlni a’
regulákat, nem is töröm rajtok fejemet, az én elõmenetelem az
Eszterháról csorgó víz csepjeitõl lassan lassan kivájt kõhöz
hasonlít.
Quid magis est
durum saxo, quid mollius unda?
Dura tamen molli
saxa cavantur aqua.
Az Isten
boldogítson, Kedves Barátom, és a’ hozzám viseltetett barátságodat soha sem hagyja
fogyni. Maradok a’ legtisztelõbb szíves szeretettel Hív Jóskád. mpr.
3201.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak Nagy
Mihály, 2-ik Máj. 1816.
…Reménylem hogy
kifakadt a’ kelés feleséged tiszta kebelén. Ne keljen ott más, tsak ami ott
lakik úgy is, a’ jóság tudni-illik és a’ te tsókjaid hév érzése. Ölelni foglak
egynehány nappal késõbb mint reméllettem. hív Jóskád mpr.
Kivûl: à
Monsieur François de Kazintzy. par Ujhely à Széphalom ou Kiss Bányátska.
3212.
Kazinczy —
Helmeczy Mihálynak.
Széphalom Máj. 16. 1816.
…Gróf Desõffy József April. 30-d.
betért hozzám; de mivel akkor nap felesége testvérénél Gróf Sztáray Albertnél
kelle megjelennie, csak fél órát múlata nálam. Megígérte hogy visszajövõben
fél napot tölt itt. Látni akarta dolgozásaimat, ’s én neki által adtam Biographiám’
elsõ Könyvét, mert még csak az vala kész — általadtam Töviseim és
Virágaim újabb exemplárját, ’s mind azt amit Ripókvári Mark Ur ellen írtam és
az Ó és Uj Magyar Irója ellen…Desõffy Máj. 5dikére ígérkezett, ’s 13-dikán
ére hozzám. De akkor fél nap helyett 24
órát tölte itt nálam marasztalás nélkül. Törteli napot éltem vele, ámbár
virradtáig fel nem valánk, sõt õ is, ’s betegeskedéseim miatt én
is csak hamar vacsora után fekünni menénk. Megvallá visszaadván kézírásaimat,
hogy Biographiámon kivül semmit meg nem olvasott, mert azt sokszor ’s nagy
örömmel olvasta, ’s kért hogy a’ többit hadd vihesse-el. Azt nem tehettem;
mostani késõ megjelenése alatt is kegyetlen kínokat szenvedtem, azt
rettegvén, hgy papirosaimat elvesztette ’s átall elõjönni, de megígértem
hogy vele együtt végig futok rajta. Azonban õ, kit Koppi nevelt, és így
a’ ki a’ Classicusokat nem csak szereti, hanem tudományosan érti is, csak
Sallustot akará látni, ’s kivált a’ Caesar és Cátó Oratióját. Azt felolvasám
neki, elébe rakván az Originált, és a’ franczia két, ’s igen sok német
fordítást…
3220.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak.
Sz. Mihály 25-ik May. 1806
Tsudált és
szeretet Barátom! Hogy a’ Nevelõnét eddig nem küldhettem, az volt az
oka, hogy Feleségem maga el akarja vinni hozzád, azonban utazása eddig
halasztódott, mivel Ötsét, aki ide ígérkezett Pest felé mentében, mind
szüntelen várja, ma ugyan küldök egy szekeret Olysóra, de a’ nevelõnét szekeren
nem küldhetem, és így Huszáromat küldöm Nagy-Mihályra, hogy Sógorom
felõl valami bizonyost megtudjak; egynehány nap múlva vissza fog
érkezni, és akkor megtudom, eljõ-é Albert vagy sem? Ha eljő, rövid idő
múlva
kell elérkeznie, mert a’ Pesti vásár már 8-ik Júniusban esik; eljövetele után,
vagy ha nem jön, Huszárom visszaérkezése után azonnal indul Feleségem…
3237.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Andrásfalván, Júl.16-d. 1816.
Kedves barátom, Én Erdélybe Júniusnak 24-dikén
léptem-be, ’s azolta az esõ mindég esik; oly víz-áradások történtek itt,
hogy egyhelytt két napig kelle veszteglenem minden ok, haszon ’s öröm nélkül,
és egyedûl azért, mert a’ Maroson a’ rév sem tuda általvinni….
Itt Gróf Gyulay Ferenczné szül. Kácsándy Susie házánál vagyok, ’s képzelheted mely örömök köztt
élek ennek az ifjúságom barátnéjának, szeretetre igen méltó három
Kisasszonyának ’s fijának ’s Döbrenteinek társaságában. A’ Grófné úgy tette a’
rendelést, hogy fija nélkűlem Kolozsvárról ki ne jöjjön, ’s minthogy hat lova
rég olta Kolozsvárt várakozék, ezért jövék-el onnan oly hamar. Egyéberánt én a’
magam kocsimon ’s négy lovamon járok, velem lévén legidősbb leányom. — Ah,
barátom, az Erdélyiek nem kevélykedésből járnak hat lovon; négy el nem bírja a’
szekeret ezeken a’ rettenetes dombokon. Oly nagy hegyek bérczein járék, mint az
Ujhelyi hegyeké…
3244.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Dédács August. 10-d. 1816.
…Sógorom, d’Ellevaux tovább tartóztata, mint mulatni
akarék, ’s ezt azért, hogy Lúgosra vihessen, s ott velem némely ismeretségeket
tétethessen.Megmaradtam, ’s midõn Lugosról Aug. 8-dikán eljövék,
örvendtem, hogy megmaradtam. Ott Lichtenstein Regtbeli Huszár-Major Gróf
Bercsényivel ismerkedtem-meg, ’s örvendtem Párizs felõl tett híreinek:
nevezetesen hogy Napoleon Elbából Párizsba érkezvén, elsõ látogatását
Davidnak, a’Festõnek adta, és amit ez a’ Franczia-Magyar a’ Palais Royal
felõl a’ velem együtt õtet hallgató asszonyságoknak adott. Voltam
egy bálban is, hol Báró Bruckenthálné szül. Gróf Teleki Christinnek ’s két
eladó leányainak ismeretségét tevém… Báró Jósika várt Déván, és azért várt,
hogy búcsúzása’alkalmával engem Hunyad Vármegyei Táblabírónak
feleskettethessen…
Itt is mulatok még nehány nap, Zsibón is,
Kolozsvártt is. Vajda Hunyadon, a’ Hunyadi János lakja romjain, ’s Károlyvártt
a’ Hunyadi János és László sírjánál ’s a’ Bethlen Gábor Fejedelem hamvai felett
emlékezni fogok rólad….
3245.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. A. Olysó, 11-a Aug. 1816.
Édes Ferentzem! Vettem
Leveledet Erdélybûl; sajnálom hogy nem fogsz Sz. Mihályon kapni, de tudja
már hogy jösz Feleségem, és nagyon szívessen fogadand. Döbrenteinek ma felelek,
nem bánom hát, a’ rézre metszett képemnek
költségit
viselendem, mert úgy akarjátok; de nem vagyok eltalálva, amint az egész Világ
mondta: Non sic ille manus, sic ora ferebat.
Én hát azért fogok fizetni, hogy a’ jövendõ megtsalattasson! Nagyon
tiszteletesnek tartom rézbe metszettetni, és minden ravasz szemérem nélkül
megvallom, hogy erre nem olly egészen méltónak tartom magamat. Azonban nagyon
hízelkedve vagyok hogy Barátim arra érdemesnek tartanak. Nem az ér bennem
valamit, ami vagyok; hanem az a’ mi lehetet volna belõlem, ha más
környül állások közt élhettem vólna.
Gróf Bánfinét,
aki most Magyarul tanul, esmerem, Nagyidán láttam Csákinénál, az Ura még
spanyolúl is beszél, egy kevéssé tzikornyás magaviseletû, és sokat
foglalatoskodik a’ maga személyével. Ma a’ felföldi szép menyetskéknek Ideálja
volt nálam urával együtt, a’ Topolovkay Iffiu Szirmayné, Olasz Országban
született, Lengyel Országban neveltete, és a’ Magyar Hazát szépíti ki
mondhatatlan kellemeivel; kevés Aszonyt esmértem életemben, amelyrûl úgy
el lehetett mondani: La grace plus belle
que la beauté; e’valósággal Poetai szépség, és az érzékenységig ragadja a’
képzelõdést; nem hittem vólna hogy 44 esztendõs koromban nékem
még valamelly alak úgy tetzhessen. Hijába jártam a’ fürdõket, a’ vak
aranyér nem akar látóvá lenni, és nagyon setétíti és homályosítya kedvemet; ha
élek, Budára megyek esztendõre, mert a’ Tsászár Fürdõt nagyon
dítsérik ezen nyavalya ellen. Elõttem a’ képe hogy fogadtak Erdélyben,
soha se vólt egyenes a’ ditsõség útya, Téged pedig amaz kisér mindenütt.
Íme egy felette
szomorú versezetem, küld meg Döbrenteinek a’ Museumba. Homérbúl is már
fordítottam valamit, és pedig egyenesen a’ Görögbûl; Sokrát beszélgetését
is Theodottával már lefordítottam Xenofonbúl; bizonyossan bolondja fognék lenni
a’ Görög Litteraturának, be sajnállom hogy azzal nem kezdettem, de nem
kedveltették meg velem, és e’ nagy hiba volt nevelésemben. Ezeknél a’Görögöknél
majd minden szónak értelme kép. 22-ben Sz. Mihályra indúlok Kassának; írj nekem
gyakran, mert igen szeretlek, és Feleségem szintúgy; azt mondta hogy rég nem
látott olly embert, aki néki úgy tetzett vólna. Hogy vagy meg elégedve
Adelaíddal? Feleségednek kezeit tsókolom, gyermekeidet ölelem. Tellyességgel
nem dolgozhatok semmit folytában az vak aranyerem miatt, igen gyakran
szédelgek, egyszóval szûkölködöm az életnek leg nagyobb java nélkül, az egészség
nélkül tudni illik. A’ Nagy Apám testvére Dessewffy István Hét nyelvekbõl,
a’ melyeken beszélni tudott, tsak a tótot tartotta meg fejében egy guta ütés
után. Mi Dessewffyek a’guta áldozatyai vagyunk…Mi újság a’ Magyar
Litteraturában? Az Erdélyi útazást örömmel fogom olvasni. Elvégezted é már
Salustot? Hány Oratiója kész Cicerónak? Halad é a’ Biographiád? A’ Te pennád
mind szépségére mind serénységére nézve felér más tízzel, olly sebessen
repûlsz mint a’ Persiai sávos tollú galamb; azt mondják hogy nints szebb
és frissebb szálló, de kegyessebb sints. Egész szívembül tisztellek és
szeretlek.
Elfelejthetetlen Újházy Samum
halálára. 1816. Sz. Mihályon.
1.
Téged’ is hát, Samum!
idõnek elõtte,
Te szép áldott Lélek, Te szívem’
Embere!
Ki mindég a’ szívét az enyimhez
szõtte,
Béfedett a’ titkos Örökség
tengere?!
2.
Oh élet angyala, m’ért el nem
óltottad
Egygyütt az enyimmel, napjai
fáklyáját?
A’ setét halálnak még most hogy
adhattad
A’ Jók örömére teremtet Páráját?
….
7.
Veled halhatatlan, veled porrá
legyek,
Kétséges Lelkemnek ez a’
kívánsága,
Nem tudom hogy mivé vállok, hová
megyek?
De ahol vagy,
ott lesz Jóskád Menyországa.
3281.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz.-Mihályon, Octob. 2-kán 1816
…Az erdélyi
Muzeum 5-dik Füzetjét még meg nem kaptam, példájára egy magyar gyûjtemény
fog kijõnni Pesten, kaptam én is meghívó Levelet. A’ Magyar Theátrumból
lesz talán végtére valami, 1000 ftot ígértem magam is az 1-sõ kõ
le tétele után, mert a’ Ludovicea elijeszte. Olvastad-e Horváth András Buzdító Levelét? e’ még Horátznak is betsületet tett
volna. E’ classicus írás hogy’ festi milyennek kéne lenni a’ magyarnak, be
szeretném ha e’ helyen historicus lehetet volna inkább, mint Poéta, és amidõn
bújában az Éjszaki ég sarkhoz akar elballagni vagy inkább elszaladni, be
felséges elragattatása…
Helmetzy Berzsenyinek
elibe egy bévezetõ értekezést iktata, amelyben sok szép tudománnyal az
új szósokat védelmezi…
Tegnap érkeztem
Pestrül, holnap Kassának Olysóra kell mennem, 16-ban pedig megint itt lennem,
tsak 9berbe megyek egész házammal Kassára. Hogy vagy meg elégedve Adelaidal? Mit
tsinál Cicero? Salustius? Rajta! rajta! édes Drága Kedves Barátom! Nemzetem
Dísze, a’ Jövendõ’ Bálványa, a’ mostaniság’ Irígységének tárgya;
Pascitur in vivis livor, post fata quiescit, quum suus ex merito quemque tuetur
honos. Én már lassan lassan fordítgatom Xenofont, a’ leg idõsbb fiam is
már kezd érteni görögûl, úgy hiszem hogy meg fog elõzni, fiatal és
nem gondoskodik magáról, hanem én helyette, érette, és miatta. Egész Házak
tsókol, írj gyakrabban, mert ünnepnap nálam, mikor tõled levél érkezik.
hív Jóskádhoz. Hunyadit éppen most olvasom és Piringer második részét is.
3292.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek Széphalom, Octób. 11-d. 1816.
….Mi a Nyelv’ Géniusa, ’s a’ Magyar Nyelv’ Géniusa —
azt bajos meghatározni. Nekem az olyannak tetszik, mintha a’ Képfaragótól azt kívánnánk,
hogy adjon réfet, mely mutassa-meg, hogy az emberi test’ Musculaturájit mint
kell faragni. A’ törvény nem annyira azt tanítja, mint kell csinálni, mint azt
inkább hogy mit nem kell. És még így is, bár bizonyos törvényekre akadhatunk,
végre azt látjuk, hogy ami általjában nem jó, egyes esetekben jó. Philosophusi
fõ kell, amint írod, tanulás, a’ minden Literatúrával
dicsekedhetõ régibb és újabb nemzetek nagy Irójik körûl mívelt
ízlés, és egy bizonyos Aesthetikai érzelem, ’s az a’bajunk, hogy a’ mi
férjfiaink, kik magokat nálunk a’ Nyelv’ dolgában hallatják, ezekkel
nagymértékben nem bírnak, sõt ide számlálván magamat, igen kis mértékben
bírnak, sokan éppen nem bírnak….
3307.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz. Mihály, 28dik 8berbe 1816.
…Erdélybe híj
Döbrentei, dolgom is lenne ott, azonban nem hiszem hogy szívesen látnának, mert
kereseteim vannak ottan köztök, az osztályos Atyafiakat pedig sohasem szereti
a’ Rokonság. Horváth András buzdítását
ide zárom erga restitutionem. Helmeczy Bévezetõ beszédjét Berzsenyi új
kiadásához Levélben
meg nem
küldhetem, hozasd magadnak tehát Pestrûl, Ossiánodat megkaptam. Hunyadit olvastam, fagyos, jeges
termény, ha az egészet mind Drammát nézed, de itt amott tûzzel tellyessek
részlettjei (Details). azt mondja a’ bévezetõ beszédben, hogy tsupán
hazafi érzelmeket kívánt gerjeszteni; mintha jó Drammában ezt véghez nem
vihette volna? egynéhány Jelenések nagyon tetzettek; a’ Characterek is
alkalmasint jól vannak rajzolva és végig meg felelnek rajzolattyoknak;
tsudálkozom, hogy a’ gyáva és habozó László Királyt
úgy merte kitálalni
a’ mostani Uralkodás alatt, és hogy megengedték a’ kinyomtatást, a’hasonlatosság
nagyon szembetûnõ, de talán abban állott az udvariság, ezt észre
nem venni.
Toldit
beszéltetvén, szerentséssen sekszpirisált, de azért nem kellett vólna egyszerre
mind a’ három Egységet artzúl tsapni, és Dramma helyett Beszélgetésben
(Dialogue) historiát írni; hellyel hellyel nagyszabású szerentsés hasonlítások
találtatnak, és erõs etsettel színezett festések; nem tudom észre vevéd-é,
mennyi szavaidat fogadta el a’ Mondolat kiadásának részese, és így tettel vagy
meg bosszúlva, maga magára mondotta a’ sententiát Kisfaludi, érezvén, hogy még rossz Drammát se lehet írni, tsupán
õsi nyelvünk segedelmével. Azt is észrevettem a’ 4dik Felvonásban, hogy
õ is úgy mondja tsillapodj, nem pedig tsillapodjál…
Te híres ember
vagy, azért akasztalódnak beléd Vágy-Társid; ollyan embert mint Te vagy, tsudálnak
vagy rágalmaznak a’ korbeliek, néked felyûl emelkedttnek kell maradni…szemeidet
Egeknek szegezvén, tipord alattad az irígységet; én Báróczit tsak egyszer láttam életemben, nem esmertem az embert,
Irássai inkább ketsegtettek mint Phizonomiája, de nem a’ külsõrûl
kell tenni Itéletet, mikoron a’ belsõ forog kérdésben; mindenben alá
írom ítéletedet, de azt el nem fogod velem soha hitetni, hogy Szemere Pálnak Vidára írt versei nem
szépek. Jól emlékezem hogy Fantaziája sürûn hordta néki a’ felséges gondolatokat…
3329.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Novemb. 25d. 1816.
…Én mikor erõm engedi, örömest segítek azon,
akit a’ sors elakaszta, ’s úgy hiszem hogy ezt velem is örömest teszi az aki
látja terhemet ’s erõt lél magában könnyíteni terhemen…Annak
bizonyságáúl, amit itt említék, engedd mondanom, hogy midõn bennünket
Munkácsra vivének ’s Beregszászon megháltunk, a’ Vásárra felgyûlekezett
paraszt nép tolakodva hozott nekünk kosarakkal dinnyét, szilvát, diót,
barczkot. Volt köztünk némely, aki azért neheztelni kezde. Szlávinak egy
nemesember két forintot ada húszas pénzben, ’s Szlávy el nem vette. Elmondá
annak kevélyecskén, hogy pénzére nincs szüksége, mert az neki elég van. Én a
hat huszast nagy örömmel és szíves köszönettel elvettem, ’s ritkán volt
életemben kedvesebb hat húszasom… midõn eleresztettek, hetven darab
könyvet hagyék társaimnak. Egyszóval ád az, aki vesz: de aki venni kevély, adni
fösvény. Barátom, milliók köztt van-e valaki,
akit a’ Sors inkább nyomna, mint engem… be van zárva minden útja a’
keresésnek, amivel gyermekeimet boldogíthatnám. Hijába kértem kölcsön a’gazdag
bátyámtól Kazinczy Pétertõl 2000 ftot szüretre 1809 és 1810, hogy aszuszõlõt
csináljak, ’s kivévén amit belé tettem ’s rajta nyertem, tõke pénzét ’s
kamatját visszaadtam volna. Azt hiszik az emberek, hogy aki könyvet csinál,
annál el van veszve a’ pénz, ’s költsön nem kapok hogy speculáljak…
Azt hittem, édes barátom, hogy IX Kötet írásaim
egy-két ezer fntot hoznak-be, hogy hat- vagy hétezer frt. adósságomból valamit
lefizethessek. 31 exemplárt ingyen oszték-ki, ’s kérdd, kérlek, hány forintot
vettem be? Ötvenet…De bocsáss-meg terhem’ szavának, ’s vedd ezt csak panasz,
nem kérés gyanánt…
15. kötet
Váczy
minden kötethez 20 – 30 oldal Bevezetőt
írt, névmutatót állított össze és a levelek nagy részéhez jegyzeteket
készített. Idézzük a Dessewffyre
vonatkozó Váczy-szöveget a Bevezetőből:
…mindenben eredeti, önálló, nem egyszer
különc véleménye van, amely a kérdés alapos vizsgálójára mindig érdekes, mindig
tanulságos…levélben gyakran vitatkozik egymással a két jó barát…
Dessewffy nagy megtiszteltetésnek tartja,
hogy Kazinczy hozzá intézi az Erdélyi
leveleket…”Nem tudom lefesteni, minő gyönyörrel öntötték el lelkemet
Erdélyi leveleid…” Meg van győződve, hogy az egész haza nagy javallással
fogadja…
Dessewffy József, mint később Széchenyi,
éppen azoktól várja a nemzeti haladás élesztését, akik legtöbbel tartoznak
hazájoknak. A miskolci játékszín ügyében a kassai előkelő férfiakhoz intézett
felhívásának eredményét vagy inkább eredménytelenségét élénk színekkel
rajzolja…az egyik főúr kijelenti a megyegyűlésen, hogy Görögországot is a
theátrom forgatta fel…/ lásd színházi témában a 3354 és 3378. leveleket/
/A nyomtatott kötetből másolta: G/
3354.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. A. Olysórul, Január. 6-ikán 1817.
…Nekem talán
adott egy kis tálentomot az Ur Isten, de tudom, hogy mennyibe kerûlt
magamat ebbe a’ darabos életbe belevágnom. Most is mindég, menynyi
fohászimba kerûlnek
minden gondjaim! Be nagy kitsinységek azok, amelyek között kell mindenkor
úsznunk, és utánnok kapkodnunk! Hogy
vesztetik el velünk a’ szép drága idõt, hogy törpítik elménk’
tehetségét, hogy altatják lángját, hogy fojtogatják terpeszkedését, hogy állják
el szállását; de én az atyaság óltárán tevék áldozatot a’ Fámának, és jóllehet
igen igen sokba kerûlt, mégis az a’ jele, hogy oltható vala tüzem, mert
tehettem az áldozatot. Midõn tehát ilyetén beszédeket halgatnom kell,
nem segítem a’ tzáfolókat, hanem mosolygom magamban, és magam magamon
szánakodom. Miért ajándékozza el írásai’ példányait, monda egy dáma a’ minap,
mikor alig van kenyere? Szinte azon okbul, felelék, a’ melybül Nagyságod a’
szívét oda ajándékozza, mikor az üres; vagy azt gondolya talán a’ Méltóságos Grófné,
hogy tsupán csak a’ gyomor éhezik minden emberben? Vannak olyan szívek is, akiknek
nagyobb kín nem adni, mint adni gyönyörûség.
A nagy urak jók,
kedves barátom, de az õ sziveiket elõbb utóbb elszokták
maszlagosítani a’ magamosok /önzők, G/ Végtére minden érzés és részvétel nélkül
nyútanak inkább, hogy sem adnak, és mivel annyin vannak az érdemetlen
kérõk is, hogy utólyára vagy megunják, vagy nem gyõzik
õket az adók, azzal szokták végzeni, hogy õk is magamosokká
válnak, és minden adakozást felszámítván, utóljára majd mindég magok magokat
álítják annak végibe. Hozzá
járúl, hogy a’
képzelt szükségek még mindég inkább nevekednek, mint a’ papiros pénz nevekedett,
és mivel azokat nehezebb leszálítani mint ezt, a’ gazdag nagy urak olylykor a’ legszegényebbek…
A Pataki Professzor Szabó 20,000 forintot
kért tõlem ajándékba, vagy költsön egy szünetlen forgó mozgonyra, és elfelejtik, hogy balrúl jobbrúl
menkõ módjára húlnak a’ petsétes levelek, hogy a’ szegényítés
szisztemáját ûzi az országló szék, hogy semmiféle adós és vevõ nem
tartja a’ szavát, hogy mindenünnen tsalódom pénzemért, még a’ magam embereitül
is, hogy az írígység dúl, fúl, perlekedik, hogy mindenfelûl auktziókat
kérnek, hogy gyermekeim serdûlnek, és napról napra több kell reájok; hogy
végtére minden igyekezetem, serénységem és forgóságom mellett is, a’ partra
egészen ki nem verekedhetem, hogy a’ fergetegek közt evedzvén, úgy belé
õszûlök én, a’ szerentsém hajójának tikkadó kormányzója, mintha
a’duzzadt habok magok felhajporoztak vólna.
Az Erdélyi
Muzéomra a’ minap 400 ftot ajánlottam. Képem’ kimetszésére 60 aranyat kértek,
de drágállottam vólna ezt a’ summát még 18 esztendõs koromban is. Én
magam adjak anynyit a’ magam képéért? Az oltsóbb magyart, Nagyot, választottam
tehát metszõmnek. Mivel az Erdélyi Muzéomról beszéllek, megírtam
Döbrenteinek, hogy kefélje egy kicsinyt a’ Zemplénieket, akik tsak a’ papiroson
állítnak kõemlékeket…
3367.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Január 24d. 1817.
…..Hormayr engem meghítt Archivjának
elõsegéllésére. Szeretném veled látatni azon levelét, mellyet nekem Gróf
Mailáth János Nepomuk külde-meg, ’s azon feleletemet, mellyet mind Hormayrnek
mind Mailáthnak adtam. Elsõ alkalmatossággal beküldöm neked az elsõbbnek
Biographiáját. Álmélkodást érdemlõ adományú ’s igen nagy olvasású ember,
’s szabadság fija. — Azt feleltem neki, hogy 58-dik esztendõmbe léptem
Octóberben, ’s sok dolgaim vannak; nem oszthatom fel erõmet. Azonban
Archívje’ számára Prof. Rumi felküldé azon Aufsatzomat, mellyet a’ Berzeviczy
Gergely Munkája ellen (De Conditione rusticor. in Hung.) még 1809. írtam volt…
A’ Dilizsánsz-szekér Január. 14-dikén hozá-el
Pestrõl egy ládácska képeimet. Dónáttól jõ az. Tetszésedre hagyom
azt magadhoz vitetni, ’s felbontani, megtekinteni. Ott van Kreutzinger által
mesteri-kézzel festett képem. Ott a’ feleségemé, leányomé, ’s Báró Prónay
Simonnéé Dónáttól, — ’s az enyém 1791. Stundertõl. Csakhogy
pakkoltassd-be ahhoz értõ kezek által éppen úgy, ahogy azt Dónát pakkolá-bé,
’s tétessd-le Gróf Csáky Antalnál, hogy onnan Kázmérba jöhessen a’ láda…
Itt küldöm Hormayrnek Biographiáját.
ARAB ÍRÁS! Ez az Arabiai betûkkel írt név a’
Napoleon’ neve. Kiírtam azt számodra a’ Jenai Tudom. Újságlevelekbõl
1816. Februar. Nr. 31. lap 245…
3376.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Febr. 7-d. 1817.
Kedves barátom, E levelem, melyet ezzel egy
borítékban vészesz, régen itt hever, mert Fõ Notárius Comáromi Úr csak
most indul Kassára, ’s a’ Januar. 24-d. írt elébb nem mehetett…
3378.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. 1817 február 11.
…Elviszi neked
Nemes János azon kerülõ írásnak
mását, melyet a miskolczi theátrum
dolgában a kassai urakhoz utasítottam. Ennek az igyekezetemnek gyönyörûek
a környülállásai és nagyon megismertetik az embereket, kivált némely magyar
embereket
A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első
kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári
volt. Az első Miskolcra érkezett színtársulat is kolozsvári volt. Az 1815-ben, Benke József
vezetésével érkező társulat – tagjaként Déryné Széppataki Rózával – annyira
megszerettette a város polgáraival a színjátszást, hogy úgy határoztak, állandó
színházat építenek. Az első miskolci színházépület építését 1819-ben kezdték el
az akkori Boldogasszony utcában (ma Déryné utca), és 1823. augusztus 24-én,
két évvel a
kolozsvári után nyitották meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban
című darabjával /Wiki/
Gróf
Csáky Emmánuel p. o. azt izené, hogy jó magyar szíve van, de lyukas az
erszénye. Talán a szívét vette erszényének, mert nekem úgy tetszik, hogy nála
semmi sem épebb a zacskójánál. Fáy,
a dupla fõispán, mentegeté magát és azt mondá, hogy még nem tudja magát elhatározni
a summa iránt, de hogy bizonyosan fog adni. Ez a nagyságos úr fél, nehogy
hazafiúsága nagyon messze ragadja. Az öreg gróf
Wolkenstein Rákóczy maradék, (valamint a nádorispán, a ki a pesti magyar theátrumot
akadályoztatja, Árpád maradéka) azt mondta, hogy õ haszontalanságokra
soha nem ad semmit is, hogy ez nála erõs fogadás. Csudáld az állhatatos
lelkû embert, a ki oly szentûl tartja szavát, valahányszor állhatatosságot
kell mutatni a nem adásban, — de õ még másokat is lebeszéle és így
érdemeket igyekszik gyûjteni az indigenatusra. Gróf Schmideg is lebeszéli az embereket, mert õ is felette
nagy barátja a nemadásnak. — Gróf Péchy
minekutána mindent elolvasott volna, a nélkül, hogy vagy egy szót szólott, vagy
egy krajczárt adott volna, csupán az írást adta vissza, de holnapután maga fog
német komédiát játszani a köztheátrumon. Generál
Márjássy azt mondta, hogy szívesen adna akármennyit, de mivel semmi sem
lesz belõle, csak az én kedvemért ad 50 frtot; azt mondtam neki egy igen
nagy híres generállal, a kit Caesar Juliusnak hívtak, magnos animos et bonos
cives de salute patria nunquam desperare. — Gróf Andrássy Károly azt mondta, hogy õ soha sem jár
Miskolczra. — Gróf Klobusiczkiné az
egyaránt igen szépen magyarúl szóló menyecske, meg lévén elõzve az öreg gróf Wolkensteintól, a kerülõ
levelet még olvasni sem akarta, de majd fogja, mert egy igen szép ulánus lengyel
tiszt által nyujtatom be, aki majd elõbeszéli neki, hogy szeretik a
lengyel nõk hazájokat, és miként nem tudnak a lenyelek a hazát
szeretõ szíveken kivûl másokat imádni. — Báró Ötvös Gábor, az idevaló kamarális administrátor azt mondta,
hogy kérdés, ha megengedi-e a magyar consilium, hogy Magyar Országba magyar
theátrum legyék. Ez az úr, amint látod, az ország jussait igen jól tudja,
kiváltképen pedig nagyon érzi a nemzeti méltóságot. — Lábassy kanonok azt mondta, hogy a magyar nem komédiásnak való;
kértem, tenné valamennyi papokkal és hivatalosokkal kezét a szívére, és vallaná
meg, hányszor játszott a világon, kivált pedig Magyar Országon komédiát a
theátrumon kivûl? Mosolygott, de még sem adott semmit is. — Voltak
olyanok, akik azt mondták, hogy többet adtak volna, ha ez vagy amaz többet
adott volna — ezeknél az uraknál a hazafiúság imitátióvá vált, valóban pallérozott
emberek, a kik a szép mesterségek közé helyheztetik a haza szeretetét. —
Jábreczky consiliárius azt mondta a gyûlésben (a hol szerencséjére én nem
voltam jelen), hogy a theátrom forgatta fel Görögországot és a római birodalmat…
Az ifjú gróf Szirmay István 100 frtot ada, azt
mondván: tudod barátom, be keveset kapok apámtúl. Feleségem 10 aranyat aranyakban.
Én 500 frtot, minden gyermekem minden kevés gyüjtött pengõ pénzét, avval
a hozzáadással, mert nincs több. Ah tartsa meg az Isten szíveikben ezeket a
fellobbanásra kész szikrákat, nehogy valaha sajnálja, hogy nemzettem
õket, hogy örömömben, nem pedig búmban sírhassak a koporsó szélénél
tántorogva botorkázó napjaimban és a jövendõre utolsó lankadt szemet
vetõ alkonyodásomkor. Éppen ma töltöm el a 46-ik évemet; kevés van már
hátra és azt is lesi a dolor et labor, mert sokat tûre lánglelkem és
nagyon elfogyasztá a testet. Nem tudok három esztendõtõl óta
kigázolni a mellfájásbúl: látom, hogy e nem morbus, qui per medicinas aut expectationem
curatur. Be jó neked, te nem halhatsz
meg. Én elvétettem egész sorát életemnek. Engemet talán nagy dolgokra, a
dicsõségre, a halhatatlanságra teremtett az Úr Isten, de a sors
mindennapi közönséges emberré teve. Vale. Ha tapinthatnád szívem minden sebeit,
még a te kezed is sajogna. — Szánd s szeresd hív Jóskádat.
Váczy 15. kötet 566. oldal
A Dessewffy által szövegezett kerülő írás egész
terjedelmében /itt csak rövidítve/, amit a miskolci teátrum dolgában a kassai
urakhoz „utasított”:
1817. január 30.
Nagyságos, Főméltóságú, Méltóságos Tekintetes Urak!
…a Pesten felépítendő magyar teátrum nem épül…a
magyar világ színére a föld alól ki nem bújhat…Borsod vármegye azt határozta
meg, hogy nemzeti játszószint teremt…kevés áldozat kívántatik arra, hogy egy
állandó kis nemzeti teátrum gyökeret verjen a hazában…a kis város példája a
maga kebelébe fogja húzni a magyar nemzeti színjátszó társaságot…nézzünk a kis
dán és svéd nemzet példájára…most a nemzeti függetlenségek és szabadságok
századjában kezdjük észrevenni magunkat és látjuk, milyen mélyen estünk.
Előbb-utóbb németekké vagy oroszokká kell válnunk,
ha nem akarunk magyarokká nemzetesülni…Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy
engemet választottak tolmácsul…részemről 500 frt-ot adok, méltóztassanak
nagyságtok is segíteni…G. D. J.
3386.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Febr. 25d. 1817.
Kerülő
leveledet ma küldöm meg Guberniális Consiliárius Kenderesi
Úrhoz Kolozsvárra, ’s ő el fogja vele tölteni Erdélyt. Martzius közepéig kész
leszek Erdélyi, hozzád intézett, Leveleimmel…
3392.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassárul,
Mártzius 7-ikén 1817.
Drága Kedves
Barátom! Nem végeztem még el az Erdélyi Muzéom V-ik Fûzetjének olvasását,
mert tsak itt ’s amott forgatám, és azért nem tudom, hogy olyan lesz-é az
mindenütt, amire a’ te és Döbrenteÿ ellenkezõi nem fognak tudni
felelni. Nagyon
fogok örvendeni, ha meggyõzendetek afelûl, hogy lankadol roszszúl
van, és hogy lankadsz szebb; mert az, amit eddig vagy te, vagy
Döbrenteÿ hozzám írtatok e’ tárgyban, nem látszott elõttem elegendõnek
arra, hogy véleményemet megváltoztassam. Ti engem makatsnak véltek, de ugyan
miért lennék akaratos, kivált az ilyenekben? és miért ne akarnám én ezt e’
dolgot érteni, ha érthetném?...
3394.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassárul, Mártzius 9-ikén 1817.
…Az Erdélyi
paripád’ leirása Horászhoz illõ. Már rég’ nem olvastam elevenebbet.
Nagyon boldog pillantatban költötted e’ darabot. Kérlek változtasd a’ holdnak mágusi
fényét, és tökélletes lesz a’ maga nemében e’versezet. Engedj-meg hogy
fondorlóskodom, de nagyon szeretlek, és én azt tartom magamrul, hogy nem tudok ugyan
fõzni, de tudom érezve mi a’ jó étel. Ölellek ezerszer hív Jóskád mpr.
U. I.
Mártzius 12-ikén
1817.
Nem kapta
Feleségem semmi leveledet, és nagyon sajnálja. Közlöm veled múlatság okáért az
Apostoli Király Õ Felsége talán legnevetségesebb Kameráriussának utólsó
levelét feleletemmel együtt. Elõbbi egyik levelében azt mondja, hogy a’
Jó’sef név olly rosszúl volt írva, hogy azt Ferentznek kénytelenítetett olvasni,
a’mostaniban pedig azt, hogy 8000 Forintrul adott asszignátziót Kuntra, holott
nekem kezemnél van originális asszignátziója 7000 Frúl….
3399.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Mart. 16d. 1817.
…Gr. Festetics György egy Helikon nevû kerek Palotát építete. Február 12dikén ott
tartaték a poetai innep. Kisfaludi, Berzsenyi, Horváth Ádám és Dukai Takács
Judit Kisassz. Voltak jelen Poetáink közûl. Kisfaludi egy Ódát vive, de
amelyet Festetics fel nem engede olvasni, mert õtet magasztalta, más
Nagyjainkat mocskolta. Berzsenyi semmit sem vitt. (Ezt tettem volna én is.)
Horváth Ádám nemcsak verset vitt, hanem énekelt is, noha tökös (herniás) lévén,
szólani is bajosan tud. Takács Dudi is olvasa. Minden darab felolvasása után
harsogott a’ trombita ’s a’ dob. Olympiában Herodot is olvasta Munkájit. De én
Keszthelyen nem fognék. Horátz is irtózott ettõl, hihetõ, mert a’
Római hallgatók olyanok voltak, mint a’ Keszthelyiek, nem, mint az Olympiaiak.
Kisfaludi, tudván hogy Berzsenyi nekem barátom, látatni akará vele azon
levelét, melyet ellenem írt Ruszekhez…
.
3404.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassárul,
Bõjtmáshava’ 22-ikén, 1817.
Imé az igért
értekezés a’ Magyar Ortografiárul, és egy kis Fordítás Kszenofonbul. Észrevételeidet
igen szívesen fogom venni. A’ Feleségem még egy darab ideig itt marad; én tsak
e’ hónap’ vége felé megyek Sz. Mihályra; be szeretnélek ott látni. Örûlök
új szûlésednek. Ha az Ángoly valamely munkát dítsérni akar, azt mondja: «Könynyû
fogantatás, könynyû szûlés.» Te mindég úgy szaporítasz. Csókolom
kezeit társszülõdnek is, t. i. tiszteletre és szeretetre méltó
Feleségednek. Szûljön oly könynyen, mintférje.
Mit tsinál Adelaide? —
———
A’ Magyar betûirásrul
(ortografiárul).
A. Olysón, 27ik. Dec. 1816ik
Esztendõben.
Transeundum per haec, non
immorandum. Quintil.
Dulházy Mihály csuhadáromhoz.
(Secretarius.)
Kívánta az Ur
tudni betûirásom módját?
eleget teszek hát kívánságának. Sok megvetések meghányások után estem azon
regulákra, amelyeket rövideden egybegyüjtve itten az úrral közlök. Azonba’ nem
ragaszkodom úgy hozzájok, hogy vagy azt gondoljam, hogy mindent megemésztettem,
vagy azt, hogy mások, akik ezen tárgyban tõlem különbözõleg vélekednek,
a’ hazai nyelv’ dolgában járatlanok. De szabad minden embernek a’ maga útján gondolatjai
után járni, tsak hogy okát adja véleményeinek, a maga eszmélkedéseiben ne kevélykedjen,
másokét meg ne vesse, és a’ szemérmetességhez türedelmet kaptsoljon. Nékem nem
azok látszanak nevetségeseknek, akik hibáznak, hanem azok, akik tudományos gõgjökben
azt tartják magokrul, hogy mindent végig kimerítettek, és másnak egyetlen egy tsep
se maradott utánnok. Irám A. Olysón, December’ 27-ikén 1816.
———
A’
Magyar betûirás’ módja nints még közönségesen meghatározva. A’
legjobb
könyvszerzõk
külömböznek egymástul. Az egyik nagybetûvel írja azt, amit a’ másik
kitsinnyel, és viszszont. Némely kettõzteti a’ mássalhangzókat, még a’
hoszszú, és megékezett magokban hangzók elõtt is. Ez, ezt e’
betût, amaz egy mást rak ugyan azok hang’ kitételére. Vannak olyanok is,
akik a’ származtatásra, és a’ hajlatásokra szerfelett figyelmeznek, mintha
minden könyv, szótár, vagy gramatika volna, amelybül a’származékokat, a’
gyökereket, és a’ hajlatásokat kellene megtanulni, és mintha nem lennének már
elég gramatikáink, jóllehet, még nintsen helyes, és egészen Magyar szótárunk. Többen gramatikai
pontosságbul a’ szó végén kettõztetik meg a’ hosszú és megékezett
szótagban is
a’ mássalhangzót,
valamint a’ Spanyolok némely szóknak elején. Tudok olyakat is, akik az egészen
hasonló magokban hangzókat duplázzák, és azután az egyiket, többnyire az elsõbbet
megékezik ’s a’ t’.
Ezek a’
tétovázások és bizonytalanságok között, nem lehet azt tartom eddig, más
sinórmértéket felvenni a’ betûirásban, hanem tsak azt, hogy azon
módnál, amelyet valaki választott, híven
megmaradjon, és betû irása módjában következetlenséget (inconsequentia) ne
mutasson.
Én a’ Magyar
betû irásban két fõ regulát követek: az elsõ: hogy
úgy írjam a’ szókat, amint ejtem, és mivel szerentsénkre sok közmértékû
szótagjaink vannak, a’ melyek a’mértékes szóllást és irást könynyítik, a’ folyó
beszédet pedig mértékesebbé tehetik, a’ közmértékû szótagokat úgy ejtem,
és írom, valamint azt versezésem, vagy kötetlen szólásom folyamjának jól
hangzása megkívánja.
Azonban egy más
regulát is követek: a’ mely magát az elsõt is regulázza, és a’ mely abban
áll, hogy az értelem’ világossága, és átláthatósága (perspicuitas), mely minden
szóllásnak, és irásnak fõ tzélylya, a’ jól hangzás’ miatt soha meg ne
setétûljön, és amenynyire tsak lehet, a’ homály és a’ kettõs
értelem, vagy a’ két értelmûség eltávoztasson. Igy vetem magam a’
betûirásra nézve a’ zabolátlanság és rabság köz’t az okos szabadság’ közép
útjára, addig is, míg majd valamely országos, meghatározott, és törött út
elkészûlend, tudományok és okosságok miatt, minden bizodalmat érdemlõ
építõ mesterek által; akik nem fognak arrul elfelejtkezni, hogy egy
szabad Nemzet nyelvének és betûírásának nem kell igen megszorítottnak
lenni, és hogy tsak anynyi korlátok közzé kell rekeszteni a’ szabad embert, és
a’ szabad elmét, amenynyire szükség van az oktalan kitsapásoknak
meggátolásokra, és fékezésekre. Ezek szerint, így következnek a’ magamtul
elõmbe szabott regulák:
Nem látom okát,
hogy a’ Németek’ példájára a’ magokban érthetõket is, miért írjam nagy betûvel?
E’ nem tsak hogy elsundítja, és elegyenetleníti az egész írás színét, hanem
titkosan azt is jelenti, mintha tsak a’ magokban érthetõkön támaszkodna,
és tsupán tsak azok körûl forgolódnak az írott gondolatok’ és érzemények’
minden ereje, e’ pedig nem úgy van; mert az igék, és a’ mással érthetõk’
segedelme nélkül nem lehet sem erõ, sem báj a’ kitételekben; és így vagy
minden mással érthetõt, és minden igét is, nagy betûvel kell írni,
vagy a’ magokban érthetõket is tsak kitsínynyel. Még azt sem látom által
egészen, hogy miért iródnak a’ helyek’, az országok’, nemzetek’, személjek’
nevezetjeik nagy betûvel? A’ görög és római remek irásoknak legrégiebb
kéziratjaikban, és kiadásaikban, erre a’ hajhászására a’ nagy betûknek nem
igen találunk; nagyok valának pedig e’ két nemzetek, és szinte azért nem
akarták talán egyáltaljában a’ nagyságnak semmiféle jelét ki nyilatkoztatni
valamely nemzet’, ország’, ember’ vagy hely’ kijelelésében, de a’ mi
pitzinységünk szereti azt is nagyságolni, vagy
legalább a’
nagyság jelével elõadni, a’ mi olykor nagyon is kitsiny. Ha pedig az
író’választására bízzuk a’ dolgot, hogy õ írja véleménye szerint, az
országok’, a’ nemzetek’, a’ helyek’ és a’ személyek’ nevezetjeiket, vagy nagy,
vagy kis betûvel, a’ szerént, amint ezekbül valamelyik, vagy nagyobbnak
vagy kissebbnek, látszik elõtte, akkor, nem tsak a’ lessz belõle,
hogy a’ tõle jött megkülömböztetés irígységet, gyûlölséget
szerzend, és harangot is hozhat a’ szerzõre…
3411.
Dr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassárúl, Ápril. 5-ikén 1817.
….Most forgatom
a’ Gyûjteményt; az a’ szerzõ, aki ott a’ Nemzeti Kulturárúl ír,
egy kevéssé nehézkes. Folnesics Ur, Pestalótzÿ ellen buzogván, sok
helyesek között amelyeket felhord, nagyon meszsze megy buzgóságában. A’
Nemzetiségrûl írott darab tárgyának mélysége zavarba láttatik hozni a’
szerzõje képzelõdését. A’ Hunyady János Kritikája nagyon felületes,
de azért nem csínos…
3424.
Kazinczy — Gróf Dessewffy Józsefnek. Széphalom Május 2-dikán, 1817.
…Dulházyhoz az Orthographia eránt írt leveled
Classicus szépségű. Azt csudálom. Hogy magát a’ Munkát nem csudálhatom, onnan
értheted, hogy csaknem minden cikkelyeiben ellenkezem állításaiddal…A’ Tudom.
Gyűjtemény IV-dik Kötetecskéjében láttam azt, amit oda beküldél. De a’ tárgy
olyan, hogy lehetetlen vala végig menni rajta. Ha Berzeviczy tőlem kívánta
volna lefordítását, kénytelen voltam volna e szolgálatot tőle megtagadni. Szemere
Pál tegnap nálam volt, s elvivé az Erdélyi Utazásokat, hogy megolvashassa…
3450.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Június 11-dikén 1817.
…Feleségem Május 6-d. egy leányt szűlt, egy
rettenetes történettel. Emíl fiam éjjel felsikolta; feleségem kiálta rám,
kiálta a’ szobaleányra, ’s mind ez mind én mély álmunkban nem hallánk szavát.
Ekkor felkél, hogy a gyermeken segítsen, ’s felejtvén hogy azelőtt való estve egy
nagy ládát tétettem-le a’ gyermek ágya elébe, ebben megbotlott…A gyermek él, de
kicsiny és gyenge, maga a feleségem teljesen helyre állott. A’ gyermek Anna
Phigenia nevet kapa…
3473.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom. Júl. 21d. 1817.
…Énnékem a’ pénz mindég pénz, azaz nagy szerencse;
Jupitertõl sem kérek egyebet, mint ezt és egésséget ’s életet. Egyéb
bajaimról, mint Horátz, magam
teszek: de most midõn az Adelhaiddal való
bajból ragad-ki, több mint minden más esetekben. Neki nincsen semmi helye,
holott rajta valánk, hogy azt neki szerezhessünk, ’s Bécsbe menni nem óhajt.
Mit ír itt, nem tudom; de aligha menedékért nem esedezik nálad. Õ is
nagy ellensége a’ házaséletnek, mert bajai annak is vannak, mint ahogy én annak
legforróbb tisztelõje vagyok. Ha az Isten-adta leánya férjhez mehetett
’s ment volna, elébb gyönyörûséggel, azután gyermekeiben örömmel élt
volna, ’s most volna, hol hajtsa-le fejét. De hagyjuk a’ pirító tanításokat, ’s
szánjuk e’ szerencsétlent…
3475.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz.-Mihályrul,
Julius 29ikén 1817.
…a’ Bártfai
savanyú vizekrül küldöttem egy hoszszú levelet Döbrenteinek, melyly a’ Muzéomba
fog iktattatni; reménylem, hogy tanúságosabb és mulatságosabb lessz foglalatja,
mint Csaplovits Úr Bártfa leírásának. Legalább ha Magyar ír Németûl,
mutatna valamivel több jó ízlést…
3483.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Aug. 30d. 1817.
Elmetszettem,
ami ezen 2 lap után állott, ’s folytattam az írást Sept. 3d….
miként lehet egy Gróf Dezsõffy Józsefet így metszeni; szép
kép ugyan, de hol a’ lélek? A’ megjegyzés igazságos, hanem kérdjük:
lehetséges-e azt a’ varázsló kecsû ’s egyszersmind erõvel eltölt
nemeslelkû férjfit úgy festeni, amint õtet festeni illenék? Sándor
csak Lysipp által engedé magát portretíroztatni: Néked csak Fügernek kellene
ûlnöd, ’s képedet csak Johnnak volna szabad metszeni…
Mailáth nálam írta-le, ’s nálam hagyta azon
Ottave-Rime-jét, melyeket német nyelven a’ Magyar Ország czímerére írt,
Köffinger Sonettjeit olvasgatta, nékem pedig Tübingi pályairásom vonta figyelmét magára Vendégemnek. M. itt a’
fortepiánót is verte, ’s nagyon meg vala elégedve leányom verésével. Talán
hozzád is eljuta híre, hogy ez a’ gyermek Január. 8-dika olta annyira ment a’
fortepiánó verésében, hogy a’ Szilvási Musicus ’s a’ Szilvásiak’ ítélete
szerént, hová Fõ Ispán Okolicsányinét is kell számlálnom, ha két
esztendeig így folytatja tanúlását, akkor Virtuóz lesz rajta. E’ napokban a’gyermek
Ujhelyben verte a’ fortepiánót, ’s olyanok elõtt, akik ítélhettek; ’s
ott is javallással…
Engem a’ franczia nyelv akkor nem kínza el úgy, mint
mindég szokott, és soha sem inkább, mint mikor feleségem van jelen, ki minden
vétkes szólásomon
felakad, s így szólani bátortalanná teszen…
Oh barátom, mely vad szokás az a’ Mágnási szokás,
hogy ti a’ ti halottjaitokat otthagyjátok, ’s magatok elmentek a’ háztól, mikor
temetik, sõt el már, mikor
haldoklik is. Én vigasztalhatatlan volnék, ha az
esnék velem, ’s ha én temetem-el feleségemet, még felszívom utolsó lehelletét….
Soha az én házamnál többé asszonynevelõ nem
lesz, mert Menlé kevés van, ’s nálam nem lelné fel magát. Ha veled leszek,
elmondom, mint nem tudtam vele megférni. Feleségemnek angyali természete még
õtet is eltûrheté. Kassán azt beszélé Szirmay Ferencznének és
másoknak, hogy soha még senkitõl sem vált-el nehezebben, több szívbeli
szíves érzéssel, mint feleségemtõl; én egyike vagyok a’ legnemesebb
lelkeknek, akiket valaha látott, de feleségem az én vadságom miatt sokat
szenved, ’s én féltettem õtõle feleségemet. Valóban féltettem,
az az, fájt nekem hogy Sophie olly romlott teremtés társaságában élt…
3488.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. A.
Olysórúl, Sept. 7ikén 1817.
Kedves Barátom!
Azon versek, amelyeket a’ Feleségemhez írott levélbûl elõhordasz,
nagyon sajnáltatják mind vele, mind velem leveled eltévedését. Nem hiszem
neked, hogy feszesek lettek volna verseid.
Az én Bártfai
Leveleim is ki fognak jönni e’ czím alatt: «Bártfai Levelek» — írta — jó
barátjához Erdélybe — G. D. J. — 1817. Tizenkettõ lessz. Versek is
lesznek közzéjök hintve, a’ többi köz’tt egy ódám a’ Bártfai fõ kúthoz, Horász’
mértékén, aszerint amint a’ Fons Bladusiae etc. van írva. Még ebben a’
hónapban küldöm el Döbrenteinek, most tisztáztatom…
3499.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom Octób. 17-d. 1817.
…Erdélyben a’ Császárnét imádják. — Báró
Bruckenthálné megjelent nála, ’s bemutatván rettenetes magasságra felszökellett
leányait, azon kérdésére ennek a’ nagylelkû fejedelemasszonynak, hogy
mely nyelvet szólanak legjobban leányai, így felele a’ dölyfös és képzelt
bölcseségû Asszony: die deutsche; denn es wäre Schande, die Sprache des
Regenten nicht vor allen übrigen zu wissen. A’ Császárné ezt felelte: Es ist
schön, wenn wir fremde Sprachen mitsprechen, doch ist es Pflicht, unsere eigene
am besten zu sprechen. Bruckenthálné elholt, mert sokan valának jelen; de
Erdély azt mondja gonoszúl örûlve, hogy a’ Császárné megdícsérte Bruckenthálnét
a’ feddéssel, mert hiszen a’ Bruckenthal leányok szász leányok….
3515.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xbr. 4d. 1817.
…Azon kérlek ismét, édes barátom, írd-meg, mely
Orátióját óhajtanád általam Magyarra fordítva látni Cicerónak, a’ Catilin. és
a’ Milóért mondott mellé. Én ismerem mennyire vagy jártas Ciceróban, ’s
senkinek nem óhajtanék inkább tetszhetni. Prof. Fejér György, a’
Tud.Gyûjt. redactora, kinek munkáji ott Y betü által is jegyeztetnek-meg,
meghasonlott Trattnerrel, ’s Trattner a’ Redactiót Mokry Beniamin Pápai volt
Ref. Professorra bízta. Fejér György Januáriusban új Journált kezd Tudós
Tárház név alatt, ’s félni lehet, hogy a’ Trattneré vagy elakad vagy igen
rosz lesz, mert Horvát István ’s mások Fejérrel váltak-el Trattnertõl.
A’ Monopolium még a’ Tudomány országában sem jó, ’s a’ meghasonlások olykor
javára vannak a jó ügynek, nem kárára.
A’ Tud. Gyûjt. XII. azaz x-beri Fûzetében látni fogod a’
Beregszászi és Sípos Munkájiknak Recensióját…
Fekve írom ezt ’s vendégeim köztt….
3517.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassárúl,
December 5ikén 1817.
Drága kedves
Barátom! Kérded mit tsinálok? Nyárban majd mindég a’ Nemzeti dötzögõs
útakon lökdösõdnöm kell, télben pedig a’ legszelesebb és veszedelmes
Kvártélyban (mert mást nem kaphattam) szüntelen valakit betegnek kell látnom a’
magaméi közûl….
Feleségem
tisztel, és szereti, hogy szereted. Beszélyük példa gyanánt lyányunknak, hogy minõ
elõmenetelt tészen a’ tiéd a’ muzsikában. Szeretném, ha megküldenéd
nékem is, mint Gróf Majlátnak, Rákótzÿ Erdélyi nótáját. Bártfán esmerkedém
meg Gróf Majláttal. Tántzolni, puntsozni nem láttam. A’ Pétsi Könyvtárbul
kerekedett bizonyos Niebelungi dalloknak nyomtatványával kedveskede. Ez a
Magyar Gróf a maga kõltségén nyomtattatta ki e német régiséget. Ha tsak
legalább a’ Külföldre költözõ gólyáinkhoz hasonlítanának uraink. Viszszatérnek
ezek a’ tél zivatarjai után Kikeletkor a’ tiszta idõben, kéményeink
mellé házfedeleinkre. Az említett Niebelungi dalok minden magyarázat nélkül
vannak kiadva,és így én nem értek azokbul egy szót is, és a’ mi egynehány sort
ólvastam belõllök, a’ nagyon hasonlít a’ papíros malomba fel ’s alá járó
törõk’ ütéseinek püfögetéseikhez, tsak hogy a’ papírosmalmokban
ringy-rongyokbul és tzondrákbul pénzt, ama dallokban pedig hõsi ditsõsséget
készítgetnek a’ veregetõk.
Engem’ is
ditsõíteni kivánt Döbrenteÿ. Akaratja igen barátságos vala, de itt
is azt mondják majd mindnyájan, hogy nem vagyok eltalálva. Tíz esztendõt
vont le képemrül a’ festõ, a’ pedig a’ ki nyomtatta verseteimet, úgy
elpiszkolta hellyel-hellyel gondolatimat, hogy alig esmertem magamra. Úgy
jártam már egyszer a’ Tud. Gyûjteményben is. Jobb meghalni, mint oly
csonkán menni a’ maradéknak…
3519.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassárul, December 9ikén 1817
…Az Iliász
fordítója egyet aludt a Napkeleti Gnómára, természetes tehát, hogy felserkenvén,
jobban fordította nálamnál, aki úgy bánt azzal, mint Tzézár Július: veni,
vidi,vici. De nem kell igen puffaszkodnom gyõzedelmem felett, és
meg-kell arrul emlékeznem, amit, úgy tetszik, Euripíd egy magát hántorgató
nagyon serény Poëtának mondott: nem fognak azért tovább tartani verseid, mert
kevesebb idõdbe kerûltek. Mond meg az Iliász fordítójának, adja ki
Iliászát, mert non scribit, cujus carmina nemo legit…
Váczy 15. kötet 635. oldal
„Mondd meg az Ilias fordítójának, adja ki Iliasat…”
Dessewffy Vályi Nagy Ferencről nyílván nemcsak Kazinczy leveléből tudott, hanem
a Hazai és Külföldi Tudósítások 1817.
43. / máj. 28./számából is. Pontos idézet…
A 3378. és 3519. levelek itt idézett
jegyzetei mutatják, hogy Váczy az emlegetett eseményeknek, dokumentumoknak
utánajárt és azokat a jegyzetekben – esetenként több oldal terjedelemben –
közli. G
3523.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom, Xber. 15d. 1817.
…Belépvén Octób. 27-dikén 59-dik esztendejébe
életemnek, látom, hogy közelít az idõ, melyben malgré moi
idvezûlnöm kell. A’ könyvcsinálói pályát futván,
mind az ügy’, mind személyem java azt kivánják
tõlem, hogy amit a’ Nemzet nyelveért tenni igyekeztem, minél kevesebb
szennyel, minél lehet tisztábban hagyjam. Minap nyomtattatott, és minap
nyomtatatlanúl maradt dolgozásaimat tehát retractálom. Sem talentomom, sem
neveltetésem, sem Nyelvünk és Literatúránk’ kora nem engedék, hogy Originális nagy Munkákat tegyek, ’s úgy hittem,
hogy a’ Nemzet’ szükségei inkább kívánták, hogy a’ mások nagy Munkájikat tegyem
által Magyar Munkákká, mint hogy esztendõkig dolgozván, végre is oly
silány darabot adjak, mint a’ Kisfaludi és Virág Hunyadija; mely két Munka
felõl nem én, (aki szerencsétlen voltam abba a’ gyanúba hozni magamat,
hogy Kisfaludinak fénye engem megszégyenített, ’s irígységbõl nem imádom
amit mások imádnak…Leányom a’ Muzsikában bizony sokra ment. Már
Ouvertûröket játszik. Ha meglátod a’Sógorasszonyomat, ki jól veri a’
fortepiánót, kérlek, tégy leányom elõmenetele felõl kérdést. A
gyermeknek Metaphysicus feje nincs, amint rettegem, s a francziára, sõt
németre is, igen nehezen kap. Egy Gróf Desõffy József Grammatica nélkül
is, Mester nélkülis, ’s már fejérleni elkezdett hajakkal is megtanulhat ugyan
görögûl, ’s egyéb tudományai ’s ízlése, a’ Poeták ismérete segélhetik,
hogy az Iliászt inkább fogja megkapni, mint Prof. Vályi Nagy, aki azt egészen
lefordította már:…
3524.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 15. Xbr.
1817.
Édes barátom, éppen most méne levelem Hozzád az
Újhelyi postára. Azonban megértettem,
hogy holnap Fõ Notárius Comáromy Úrnak frajczímere Kassára megyen, és
így az Asszonyhoz küldöm e zakotát. (Erdélyben csomó), hogy küldje férjéhez, ki
ezt által fogja neked kûldeni. Arra kérlek alázatosan, tudakoztassd-meg
Fõ Notár. Urtól, mikor hagyja el Kassát most, és addig olvassd meg
ezeket; tégy jegyzéseket reá, s zárd a’ csomóba, s pecsét alatt küldd nekem
említett Fõ Notár. Úr által. Ha addig el nem olvashatnád, ám maradjon
nálad addig, míg ismét bemegyen Kassára. Akkor kihozhatja. Ne akadj-fel holmin.
Ez negyedszeri dolgozása ezeknek a’Leveleknek, ’s még nem utolsó. Még sok meg
fog változni bennek…Ha bírod az Erd. Muzéum 7. 8. és 9. Fûzetét, kérlek
küldd-ki Comáromy Fõ Notár. Úr által. Még nem láttam. Ez által nagyon le
fogsz kötelezni.
3525.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xbr 18d. 1817.
Ágyban írom e levelemet; a’ rheumatismus nagyon
bántja fejemet, fülemet. Tegnap tettem postára levelemet Trattnerhez, melyben
az Arábaiai Gnóma’ fordításaikat a’ Tud. Gyûjt. számára neki megküldém.
Elsõ fordítás a’ Tiéd, a’ 2-ik és 3-dik az enyém, a’ 4-dik a’ Prof.
Vályi Nagy Ferenczé, ’s ezt követik ennek Deák és Görög fordításai, melyeket
megigazított miolta tõlem elment. Könyv nélkül tudom mind a’
kettõt, ’s így közölhetem veled anélkül, hogy ágyamból felkelnék, ’s
papirosaimat felhánynám…
3528.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassárul,
Dec. 27-ikén 1817.
…Imé a’ Muzéom
két darabjai, a’ 9-ik nints még kezemnél. Magam is szeretném Versegi Grammatikáját…Egy
Magyar Grammatikát és egy értekezést de numero oratorio et elegantia dictionis,
különösen a’ Magyar nyelvben, igen szeretnék még tõled olvasni…Még
egy munkát kívánnék tõlled, t. i. egy Magyar Historia literáriát, de nem német mintára készítve, hogy
vagy tsupa ezer meg ezer bordákra szakasztott merõ tsont alkotmány legyen,
vagy véghetetlen hosszúságú pántlikás féreg, és mindent, a’ haszontalant és az unalmast
és a’ csunyát is magában foglalja, hanem filosofusi szép lélekkel íratottat,
hogy semmi, a’ mi szükséges, hasznos és tanúságos, és tetszõ, ki ne
maradjon belölle. Kevés ember
van a’ hazában
anynyi készûlettel az ilyetén munkához, mint te…Bod Péter Magyar Athénássa nagyon rövid, és kitetszik belõle
századja’ ízetlensége, azonkivûl
nagyon szaporodtanak azólta íróink. Mikor lesz már egyszer eggy egészen Magyar
diktzionáriomunk? Ha pénzem vólna, kinyomtattatnám a’ Kassaiét…
Bod
Péter: Magyar Athenas [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK-01811]
SZERZŐI
JOGOK, "A Magyar Athenas az első magyar nyelvű irodalomtörténeti
lexikonunk,
1766-ban (valójában
1767-ben) jelent meg, és Bod Péter sokoldalúan ...
mek.oszk.hu/01800/01811/
3538.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom Január. 10-d. 1818.
…Ez a’ Zsidó nekem helybeli Arendásom, ’s az én
szekeremen megyen Kassára. Neki tehát oly bátran adhatod által Erdélyi
Leveleimet, mintha magam venném által, ’s erre kérlek is, mert tisztázni
akarom. Ha valamely dolgozásomnak óhajtottam valaha javalást, és kivált
a’Tiédet: ennek óhajtom azt. Törleni, kisimítani való sok van még benne, pedig
ez már negyedszeri dolgozásom…Olvastad-e, édes barátom, a’ Tudom.
Gyûjt.-ben a’ Beregszászi és Sípos Recensióját? Ha még nem láttad,
kérlek, olvassd-meg…
Itt küldöm Boufflersnek Leveleit. Ámbár sok Magyar
tud francziáúl, ezt csak Gróf Desõffy Józsefnek ’s Báró Naláczi
Istvánnak kellene megítélni. De téged
itt nem csak Bírámnak kérlek-meg, hanem Oktatómnak is…Tedd nekem azt a’
kegyelmet, olvassd-meg ezt, ’s küldd vissza igazításaiddal. Visszakapván,
letisztázom, s ez szolgálatodra lesz, ha bírni akarod…..
A REMÉNYHEZ.
Sonetto.
Szelíden, mint a szép esttûnemény,
Kecsekkel bájorczádon, mint Auróra,
Borulsz reám setét sóhajtozóra,
S megenyhûl sorsom, a vad, a kemény.
De most nem tûnsz-fel nekem, szép Remény;
Fenn révemtõl köd, hab, szél messze szóra,
Faggat, gyötör, remegtet minden óra,
S küzdell keblemben minden érzemény.
Ah, jõjj ’s ringassd-el e’ nagy kínokat!
S mint ott az Alvó, csendes berkeken,
Hagyd, éljek boldog isten-álmokat.
S ha lelkem egykor álmaiból felserken,
Mint kedvesét Lúnának lángjai,
Lepjék orczámat hölgyem’ csókjai.
Szemre Pál, 1813.
3450.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Június 11-dikén 1817.
…Feleségem Május 6-d. egy leányt szűlt, egy
rettenetes történettel. Emíl fiam éjjel felsikolta; feleségem kiálta rám,
kiálta a’ szobaleányra, ’s mind ez mind én mély álmunkban nem hallánk szavát.
Ekkor felkél, hogy a gyermeken segítsen, ’s felejtvén hogy azelőtt való estve
eggy nagy ládát tétettem-le a’ gyermek ágya elébe, ebben megbotlott…A gyermek
él, de kicsiny és gyenge, maga a feleségem teljesen helyre állott. A’ gyermek
Anna Phigenia nevet kapa…
3473.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom. Júl. 21d. 1817.
…Énnékem a’ pénz mindég pénz, azaz nagy szerencse;
Jupitertõl sem kérek egyebet, mint ezt és egésséget ’s életet. Egyéb
bajaimról, mint Horátz, magam
teszek: de most midõn az Adelhaiddal való
bajból ragad-ki, több mint minden más esetekben. Neki nincsen semmi helye,
holott rajta valánk, hogy azt neki szerezhessünk, ’s Bécsbe menni nem óhajt.
Mit ír itt, nem tudom; de aligha menedékért nem esedezik nálad. Õ is nagy
ellensége a’ házaséletnek, mert bajai annak is vannak, mint ahogy én annak
legforróbb tisztelõje vagyok. Ha az Isten-adta leánya férjhez mehetett
’s ment volna, elébb gyönyörûséggel, azután gyermekeiben örömmel élt
volna, ’s most volna, hol hajtsa-le fejét. De hagyjuk a’ pirító tanításokat, ’s
szánjuk e’ szerencsétlent…
A’ Tudom. Gyûjt. VII. Kötetében, mely e’
holnap végével fog megjelenni, olvastatni fog, amint hiszem, a’ Beregszászi
Dissertatiójának, és a’ Sípos József Ó és Új Magyarjának Recensiója. Kultsár
azt mondá a’ Hasznos Mulats. 51. száma alatt, hogy vétettem, midõn
a’hexameterekben etc. elisiót hoztam nyelvünkbe…Kultsár Rhetorikát tanított. A’
Rhet. Prof. tudhatná, hogy a’ nyekkenés (hiatus) még prózában is rút. De nekik
mind rossz, ami nem olyan, mint amit a’ szokás kíván…
3499.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom Octób. 17d. 1817.
…Erdélyben a’ Császárnét imádják. — Báró
Bruckenthálné megjelent nála, ’s bemutatván rettenetes magasságra felszökellett
leányait, azon kérdésére ennek a’ nagylelkû fejedelemasszonynak, hogy
mely nyelvet szólanak legjobban leányai, így felele a’ dölyfös és képzelt
bölcseségû Asszony: die deutsche; denn es wäre Schande, die Sprache des
Regenten nicht vor allen übrigen zu wissen. A’ Császárné ezt felelte: Es ist
schön, wenn wir fremde Sprachen mitsprechen, doch ist es Pflicht, unsere eigene
am besten zu sprechen. Bruckenthálné elholt, mert sokan valának jelen; de
Erdély azt mondja gonoszúl örûlve, hogy a’ Császárné megdícsérte
Bruckenthálnét a’ feddéssel, mert hiszen a’ Bruckenthal leányok szász leányok….
3515.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Xbr. 4d. 1817.
…Azon kérlek ismét, édes barátom, írd-meg, mely
Orátióját óhajtanád általam Magyarra fordítva látni Cicerónak, a’ Catilin. és
a’ Milóért mondott mellé. Én ismerem mennyire vagy jártas Ciceróban, ’s
senkinek nem óhajtanék inkább tetszhetni. Prof. Fejér György, a’
Tud.Gyûjt. redactora, kinek munkáji ott Y betü által is jegyeztetnek-meg,
meghasonlott Trattnerrel, ’s Trattner a’ Redactiót Mokry Beniamin Pápai volt
Ref. Professorra bízta. Fejér György Januáriusban új Journált kezd Tudós
Tárház név alatt, ’s félni lehet, hogy a’ Trattneré vagy elakad vagy igen
rosz lesz, mert Horvát István ’s mások Fejérrel váltak-el Trattnertõl.
A’ Monopolium még a’ Tudomány országában sem jó, ’s a’ meghasonlások olykor
javára vannak a jó ügynek, nem kárára.
A’ Tud. Gyûjt. XII. azaz x-beri Fûzetében látni fogod a’
Beregszászi és Sípos Munkájiknak Recensióját…Fekve írom ezt ’s vendégeim
köztt….
3523.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom, Xber. 15d. 1817.
…Belépvén Octób. 27-dikén 59-dik esztendejébe
életemnek, látom,hogy közelít az idõ, melyben malgré moi
idvezûlnöm kell. A’ könyvcsinálói pályát futván,
mind az ügy’, mind személyem java azt kivánják
tõlem, hogy amit a’ Nemzet nyelveért tenni igyekeztem, minél kevesebb
szennyel, minél lehet tisztábban hagyjam. Minap nyomtattatott, és minap
nyomtatatlanúl maradt dolgozásaimat tehát retractálom. Sem talentomom, sem
neveltetésem, sem Nyelvünk és Literatúránk’ kora nem engedék, hogy Originális nagy Munkákat tegyek, ’s úgy hittem,
hogy a’ Nemzet’ szükségei inkább kívánták, hogy a’ mások nagy Munkájikat tegyem
által Magyar Munkákká, mint hogy esztendõkig dolgozván, végre is oly
silány darabot adjak, mint a’ Kisfaludi és Virág Hunyadija; mely két
Munka felõl nem én, (a’ ki szerencsétlen
voltam abba a’ gyanúba hozni magamat, hogy Kisfaludinak fénye engem
megszégyenített, ’s irígységbõl nem imádom amit mások imádnak…Leányom a’
Muzsikában bizony sokra ment. Már Ouvertûröket játszik. Ha meglátod
a’Sógorasszonyomat, ki jól veri a’ fortepiánót, kérlek, tégy leányom
elõmenetele felõl kérdést. A gyermeknek Metaphysicus feje nincs,
amint rettegem, s a francziára, sõt németre is, igen nehezen kap. Egy
Gróf Desõffy József Grammatica nélkül is, Mester nélkülis, ’s már
fejérleni elkezdett hajakkal is megtanulhat ugyan görögûl, ’s egyéb
tudományai ’s ízlése, a’ Poeták ismérete segélhetik, hogy az Iliászt inkább
fogja megkapni, mint Prof. Vályi Nagy, aki azt egészen lefordította már:…
3538.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom Január. 10-d. 1818.
…Ez a’ Zsidó nekem helybeli Arendásom, ’s az én
szekeremen megyen Kassára. Neki tehát oly bátran adhatod által Erdélyi
Leveleimet, mintha magam venném által, ’s erre kérlek is, mert tisztázni
akarom. Ha valamely dolgozásomnak óhajtottam valaha javalást, és kivált
a’Tiédet: ennek óhajtom azt. Törleni, kisimítani való sok van még benne, pedig
ez már negyedszeri dolgozásom…Olvastad-e, édes barátom, a’ Tudom.
Gyûjt.-ben a’ Beregszászi és Sípos Recensióját? Ha még nem láttad,
kérlek, olvassd-meg…
Itt küldöm Boufflersnek Leveleit. Ámbár sok Magyar
tud francziáúl, ezt csak Gróf Desõffy Józsefnek ’s Báró Naláczi
Istvánnak kellene megítélni. De téged
itt nem csak Bírámnak kérlek-meg, hanem Oktatómnak is…Tedd nekem azt a’
kegyelmet, olvassd-meg ezt, ’s küldd vissza igazításaiddal. Visszakapván,
letisztázom, s ez szolgálatodra lesz, ha bírni akarod…..
A REMÉNYHEZ.
Sonetto.
Szelíden, mint a szép esttûnemény,
Kecsekkel bájorczádon, mint Auróra,
Borulsz reám setét sóhajtozóra,
S megenyhûl sorsom, a vad, a kemény.
De most nem tûnsz-fel nekem, szép Remény;
Fenn révemtõl köd, hab, szél messze szóra,
Faggat, gyötör, remegtet minden óra,
S küzdell keblemben minden érzemény.
Ah, jõjj ’s ringassd-el e’ nagy kínokat!
S mint ott az Alvó, csendes berkeken,
Hagyd, éljek boldog isten-álmokat.
S ha lelkem egykor álmaiból felserken,
Mint kedvesét Lúnának lángjai,
Lepjék orczámat hölgyem’ csókjai.
Szemre Pál, 1813.
3542.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassárul,
Január 15-ikén 1818.
….Németek útján,
holott a’ mi Nemzeti gyéniusunk inkább szövetkezne az Ángoly hathatósággal és a
Frantzia tûzzel. A Német tudósok többnyire árnyékhajházó (umbratilis) emberek,
— nálok az ideálizmusz, a’ mistitzizmusz, szisztematizmusz és kozmopolitizmusz
lelke a praktika elme kifejtõdéseit nagyon hátrálylya, azért tsupa kivétel
nálok a’ Nemzetre ható (popularis) Iró, pedig minden nemébe’ mind a’ kötött,
mind a’ folyó beszédnek bizonyos nemû, ahoz a’ nemhez megkívántató
popularitásnak kell lenni. Az Aeneis a’ maga nemében egy nagyon populáris
munka, enélkül a’ popularitás nélkül, amelyet én itt értek, lehetetlen, hogy
valamely mûv a’ késõ jövendõre menjen, bármi gondosan és
ékesen legyen írva….
3547.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Jan. 20. 1818.
…..Én azt tapasztalám magamban, hogy másoknak nyomtatás
alá még csak készûlõ Munkájikat sokkal nagyobb javalással szoktuk
fogadni, mint nyomtatásban. Ez onnen jöhet, mert mikor még csak kézírásban
látjuk, örvendünk, hogy új könyv dolgoztatik. Ide magyarázom velem
éreztetett javalásodat is, ’s hidd-el, még inkább szerettem volna
vezérléseidet, útmutatásodat, igazításodat. Neked a’ természet igen sokat ada,
’s magad sokat, igen sokat szerzettél…A’ Görögök a’ szerelemrõl másként
gondolkoztak, mint mi keresztyének; én szeretem feleségemet, és õtet ma
is úgy nézem, mint csak szeretõm volna — képzeld nagy
szerencsétlenségemet: ismét viselõs! Ez nekem rettenetes, de csak annyiban,
mert látom, hogy ezt a’ gyermekemet nem fogom felnevelhetni…
Ha Adelhaid itt volna, megdermedne kínjában. Neki a’
Klavír mesteremmel egy kis históriácskája volt. Láttam, de úgy tettem, mintha
nem látnám. Az ember belé únt. Akkor egy 17 esztendõs szobaleány nyerte
meg a’ Klavír mestert, ’s Adelhaid féltékenységekre gyúladt.
Megjövendõlte, hogy ez elveszi a’ leányt. ’S ez Januárius 15-dikén meg
is történt anélkül, hogy a’ leány viselõs volna. Feleséges mestert
tartani baj; de így nyakunkon marad, ’s ez nekünk kedves, mert nincs
veszedelmesbb dolog, mint a’ Tanítókat (ha jó a’ volt Tanító) változtatni. Maga a’ Klavír mester kért, hogy a’ maga
szobájában ehessék, ’s ez még jobb így; kevesebb alkalom lesz az
öszveháborodhatásra; mely rettentõ kín becsûletes embernek. Élj
szerencsésen, tisztelt, szeretett barátom!
3548.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy József
Széphalom Jan. 28-d. 1818.
…..
Boufflerst.
A REMÉNYHEZ.
Sonett.
Szemerétõl. Neki tulajdon jobbításaival.
Szelíden, mint a szép Esttûnemény,
Kecsekkel lángorczádon, mint Auróra,
Mosolygasz rám sötét sohajtozóra,
S megenyhûl sorsom, a vad, a kemény.
De most nem tûnsz-fel nékem szép Remény,
Fenn révemtõl köd, szél, hab messze szóra,
Faggat, gyötör, remegtet minden óra,
S közdell keblemben minden érzemény.
Ah jõj, ringassd-el e’ nagy kínokat,
S Endymionként a’ szent rózsaberken,
Hagyd, éljek boldog istenálmokat!
S ha lelkem e’ varázskarból felserken,
Mint kedvesét Chitóne’ lángjai
Lepjék orczámat hölgyem’ csókjai.
Külön papirosra írtam le itt a’ Paraphrasist, hogy
annál alkalmasbban tehessd-meg az öszvehasonlítást. Én ezt csudálom, a
Csokonaiét még csak nem is szerethetem. Quisquis amat ranam — ezt mondja
a’gyermekkorunkban szépnek gondolt vers, ’s meglehet, hogy az én ízlésem
makacssága tartja szépnek a’
Szemeréét, meglehet, hogy ezt csak azért tartom
szépnek, mert hasonlít a’ Petrarca Munkájihoz. De a’ Petrarca Munkájit, ahol
jók, minden mívelt ízlésû Olvasó szépnek leli. A’ Csokonaiét semmi
fordítás nem tehetné széppé…
Ihol a’ Szemere Sonettje Paraphrasisa:
«Remény, ha-mikor te rám, aki elsötétedve
(elbúsúlva) sohajtozom, oly szelíden mosolyogsz, mint az estvelgõ ég’
szelíd színe, és mint Auróra, mikor lángorczájin minden szépség elterjed, akkor
ez a’ te bíztató mosolygásod megenyhíti kemény és vad sorsomat. De most engem
elhagyál! Köd, hab, szél messzére elkapott engem a’ boldog révtõl,
mellyben hajóm bátorságosan nyugvék; faggat, gyötör, remegtet minden óra;
minden pillantás ’s keblemnek minden érzései küzdellésben vannak. Tûnj
fel ismét szép Remény, ’s altassd-el e’ kínokat keblemben, a’ hogy dallásával
a’ hûséges anya altatja-el síró kisdedét, ’s engedd, hogy oly
istenálmokat (istennétevõ, boldogító álmokat) lássak alvásomban,
amelyeket a’ boldog Endymion aludt a’ szerelem’berkeiben. ’S ha majd lelkem fel
fog serkenni e’ varázs-alvásnak karjaiból, leljem úgy magamat a’ kedves
leány’karjai köztt, mint a’ felébredõ Endymion lelte magát a’ Diánáéi
között.».
Valami ezen Paraphrasisban áll, megvan a’ Szemere
Sonettjében. ’S a’ nyelv, mely nyelv az ott!...
3556.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassárul,
Febr. 8-ikán. 1818.
….U. I.
Nints
idõm most a paralellára a két remény köztt, de nem fog elmaradni. Most
tsak azt jegyzem-meg, hogy ugyan gondolhatod-é igazán, hogy vagy Költseinek,
vagy neked vagy nekem jobb ízlésünk legyen az érzéshez szóló dolgokban, mint
vagy a’ te Grófnédnak vagy az enyímnek? Házadnál a’ bíró, és te perlekedel és igazságtalankodol
Csokonaÿ reménye ellen! Reméllem, meggyõzlek feltaglalásommal, és
a’ taglaló tüzetlensége mellett is, mindenütt ki fogod tapogatni disjecti
membra poetae.
3580.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassárul, Mártzius 30-ikán 1818
Édes Ferentzem! Kevélységgel
ólvasám barátságos kézzel általad a’ jövendõnek vésett ditséretemet
a’Tudományos Gyûjteményben; ha leró belõle valamit a’ jövõ
évszak, látni fogja legalább, hogy szerettetett Dessewffÿ Kazintzitul, és
hogy tetszettem a’ jóknak, holott azt Vay Ábris tagadta….
3580.
levél jegyzete…A
Tudományos Gyűjtemény 1818. III. számában Kazinczy írja: „A magyar nyelv szép elsősége kevés szóval
sokat mondhatni…” „Gr. Dessewffy József
első vala, aki megvítt a német fordítóval, s azt meggyőzte, hét szóval élvén
kevesebbel, mint ez. Örvendve láttam e tisztelt, csudált és szeretett
barátomnak szerencséjét, kit tudományai, lelke s szíve miatt minden Jó szeret s
példája engem is merésre buzdíta.”
/A jegyzet szövegét a
nyomtatott 15. kötetből másolta G/
3581.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. é. n.
…Embert akarék küldeni levelemmel Krainikné testvér
húgomhoz dolgodban, de a Sógorom kért, hogy azt küldjem által neked, hogy ha
használni szükséged lesz, magad küldhessd-meg a húgomnak. Teljesítem
kívánságát, ’s íme ide zárom. Adják az egek, hogy szolgálatodra lehessen. Mely
igen óhajtanám én, hogy én is gazdag ember volnék, hogy a Jóknak szolgálhassak,
midõn arra szükségek van! Nagy gyönyörûség az. Soha még inkább nem
sajnáltam hogy az nem vagyok…
S te nekem nem örvendezel Keszthelyi
megtiszteltetésemen? Szeretném, ha
láttál volna, mikor a’ hírt vevém. Engem nem hágy-el az a’ hit, hogy az Író
maga adja magának mind az életet, mind a’ halált. Azonban a’ Balatoni Helikon’
Istenének kedvezése köszönetemet kívánja. Ide teszem, amit gróf Festeticsnek
írtam…
3586.
Döbrentei
Gábor – Kazinczynak. M. Vásárhely, April. 24-dikén 1818.
…Kaptad-é már a
Muzéum IX-dik fűzetjét Gr.
Dessewffy által? Felette ohajtom tudni, hogy tetszik neked abban, a’
Szentkuti Sándor (az az Döbrentei) darabja, hogy azon nemben (mely legelső
Literaturánkban) többet is írjak-é vagy ne. Meg nem foghatom, mit akar Gr.
Dessewffy, a’ Csuhadárhoz irt észrevételeivel. Hiszen az ő szabásai a
helyesírásban porondra vannak építve….
16.
kötet
3596.
Gr. Dessewffy József – Kazinczynak. Kassa, Május 18-ikán 1818.
Drága kedves
Ferentzem! Ezer a’ gondom, száz ezer a’ bajom….a’ Duna mellé és Bétsbe megyek.
Azt írják nekem onnan, hogy még ott is tsak a’ Magyarok a’ legnagyobb
uzsorások, és hogy a’ Németek keresztényebbek az ott is zsidóvá vált iszonyú és
temérdek majoritás között...
3609.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. Bártfárul, Június 10-ikén 1818.
…Ha tehát barátságos levelezésünk közben, ottan
megtörtént különböző véleményekre szakadnunk, oly tárgyak felett, melyek az
ízlés dolgában a fejtegetések és feszegetések sorába tartoznak, nem lehetett
soha is szándékom nyomtatott könyvben, nyilván, közkézen forgó hónapos írásban
a’ két haza’ szeme láttára, mint valami kitárt tsatapiatzon beléd kapni és
veled mérkőzni. Haljad hát vétkem históriáját, és győződj meg, hogy nem rosz
szándék vezette pennámat, hogy nem gondoltalak sérteni, mikor sértettelek; és
ha ki lesz világosítva előtted ártatlanságom, fogadj bé ismét barátságodba, ha
pedig tökéletes kitisztúlásomra kivántatni fog még valami, lelhesse fel azt
színetlen bánatom a’ botsánatra és minden nemes érzésekre hajlandó szívedben…
…Szerentsétlenség az a’
Frantziáknál, hogy másképp’
szóllanak mint írnak, e’ teszi oly nehezzé nyelvök’ megtanulását, ez fogja
eszközleni, ha valaha a’ Nemzet elenyészik, hogy annyi grammatikáik mellett is,
nem fogja mindenkor tudni megmaradandó könyvök’ olvasója, miként ejtették ez
vagy amaz szót. Azonban még ők is az írást az ejtéshez igyekezének
közelebbíteni…
…A’ Bártfai
levelek elkészűltek. E’ hónapban bizonyosan venni fogod. Várják gyalúdat.
Minél jobban szeretsz, annál sanyaruabb leszel…kettőért 36 Rft kíván; küld ezt
ide Tunyogihoz vagy Prof. Molnoshoz.
3617.
Kazinczy
– Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Jún. 28.
1818.
Ma van az a szerencsés nap, amely engem 17 esztendő
előtt Munkácsi fogságomból a szabad életnek, 2387 napi szenvedés után visszaadott…
Tartozom-e én valónak vallani 1818. a’ mit 1788.
tanítottam? Az vagyok-e én, az-e most Nyelvünk, ott áll-e most Literatúránk,
Nyelvünk szükségei azok-e ma, amik akkor?...
Cserei 1816. nekem egy másfél esztendős csődör
csikót ajándékoza. Azt e’ napokban hozattam-fel. Írja, mint veszté-el a’ ló a’
maga szűzességét. A’ Kraszna Vármegyei nép utat csinála az ő csikós kertje
mellett. A’ Fő Szolgabíró egy férjhez menni vágyó szürke kanczán commandírozá
a’ maga száz fejnél többől álló seregét. Bolból megszaglá a kanczát; általtört
a’ kerítésen, a’ Szolgabírót a’ lángoló kanczáról leverte, ’s boldoggá tevé
magát. A nép majd megveszett nevettében, látván a’ szép történetet…
3628. Gr. Dessewffy József –
Kazinczynak.Kassárul, Július 19ikén 1818.;
3631.
Szent Mihály’t,
Augusztus 10ikén 1818.
…..
3640.
Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Sept. 18-d.
1818.
…nem ismerek Magyart, aki a’ Magyarságot
a’Külföldiséggel oly szerencsésen tudta párosítani, mint TE, hogy őtet a’
franczia épen úgy nézheti francziának, mint a’ Magyar Magyarnak. Egyet sejtek
itt: azt hogy TE több gondot fordítál e’ Munkádra, mint illett; azt, hogy TE
itt úgy járál, mint az a’ szép leány, aki nagyon akar tetszeni, ’s több czifrát
veszen-fel, mint szükség. Mely leveleket írsz TE nekem sokszor! Mint csudálom,
mint irígylem franczia tournűrjeidet, elmés fellobbanásaidat! ’S mik volnának
ezek a’ Levelek, ha ezeket is úgy írád vala! De itt a’ Bártfai Templom, annak
goth czikornyáji, a’ casulák, a’ Bártfa és a’ ferdő köztt elnyúlt út és vidék,
a’ víz chemiai ismertetése stb. elfogtak, ’s olyanokat is beszélsz, amiket csak
a Festőnek, nem az Irónak szabad előadni…
Téged a’ Haza, mint Képvisélőjét csudálva hallott
mindég. Miként ne csudáljon, mint Irót?…
Szerencsémre lovagolhatok, ’s most az minden örömöm.
Régen nem dolgoztam semmit, de fogok. Nincsenek semmi nevezetes híreim…
Jegyzések a’ Bártfai Levelekre.
Czímlap.
Jó barátjához. –
Az
a’ jó barát olyan kétértelműleg hangzik, mint a’ bon homme francziáúl…
3647.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. Sz.
Mihályrul, October 4-ikén 1818.
Köszönöm
észrevételeidet. Különösen leköteleztél velek. Látni fogod, Kedves Mesterem, hogy
azok legnagyobb részét elfogadta tanítványod….A’ Bártfai levelek születését
kell tudnod, édes Ferentzem. Döbrentei barátunk több ízben igen sürgetve
sarkalt, írnám le Bártfát környűlállásosan ’s esmertetném azt meg mind vele,
mind a’publikommal. Bártfa igen résztvétető hely, nemtsak a két hazában, hanem
a’ hazán kívül is. Mihelyt valamely hely részvétető magában, azonnal kevesebb
unalommal olvasunk róla olyan dolgokat is, a’ milyeneken különben
tsömörködnénk. Ilyenkor tehát az előadás’ mestersége főképp’ abban áll, hogy az
olyan dolgokat, amelyek magokban a’ Filozofoszok és Eszthetikoszok’ unalmokra
lennének, sebesen adjuk elő, ’s itt ott egynehány virággal béhintjük. A’
Bártfai levelek különösen Döbrentei kívánságára és kivánságának, amellett
azonban a’ publikom’ számára is iródtak, ’s így nem tsupán Filozofoszok és Eszthetikoszok,
hanem mind orvosok, mind betegek, – mind a’ régiségekben gyönyörködők, mind a’
szép vidéket szeretők, – mind világi emberek, – mind tudósok, – mind az
érzékeny szívűek számára, mind végre olyanoknak is, akik Bártfát és környékeit
messzünnen mintegy látni akarják; – egyszóval az egész publikomnak iródtak,…
Bártfai Levelek,
Írta Döbrentei
Gábor Barátjához Erdélybe
Gróf Dessewffi
József,
A Bártfai ferdőkben 1817.
….Barátim észrevételei
nagyon gyönyörködtettek és használtak is. Közlöm Kazintzival Döbrentei
észrevételeit, valamint Döbrenteivel Kazintziéit. Feleleteimet szintúgy közlöm
mind az egyikkel, mind a’ másikkal, így azt is nyerem, hogy nem kell kétszer
egyet mondanom….
3653.
Kazinczy
– Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom, Octób. 27-d. 1818.
Tisztelt barátom, Én ma lépek hatvanadik esztendőmbe.
Rettenetes éjjelem volt: elképzelém mely közel vagyok a határhoz, ha életem
hátravaló napjait tekintem, ’s mely igen messze tőle, ha akár gyermekeim’
sorsát, akár literátori dolgozásaimat tekintem…Tíz esztendőt élnem nem
lehetetlen, ’s ha addig élnék, mind úgy mint nevelő atya, mint úgy, mint Író, tehetnék
még valamit. De arra ifjú erő, el nem gyengűlt szem, ’s a’ környűlállások által
nem ostromlott kedv kívántatnak. Barátom, Te, aki nálamnál sokkal ifjabb vagy,
fordítsd haszonra minden idődet, ’s tanulj az én káromon, aki időmmel nem
gazdálkodtam eléggé jól. És ha kikap a’ halál, tanítsd árva gyermekeimet, hogy
a’ jó ember szereti a’ hazát– hogy Moralitás nélkül nincs boldogság. Ezt
sugd nekik majd, édes barátom, ’s emlékeztessd őket arra, hogy Te engem
szerettél. Legyen az az ő kevélységek is, mint az enyém volt és lesz….
Döbrenteinknek jegyzéseit leveleidre nagy
gyönyörűséggel olvastam. Nem vagyok vele minden eránt egy értelemben, de az nem
is szükség. Én szeretem az Író önségét feltalálni dolgozásaiban. Raphael nem
úgy dolgozott mint da Vinci, mint Correggio, mint Caracci, mint Rembrand, ’s
mind eggyikét szabad dicsérni is, csudálni is….
3670.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. Sz.
Mihály, Nov. 20-ikán 1818.
Édes szíves
Ferentzem! Megrázott utolsó leveled. Mitsoda? hat tizedet éltél le már? Be sok!
ha sorsodat tekintem, be kevés, ha kivánságomat. – Hijába készűlsz a’ halálra.
Hatszor
tíz őszt, érdem ’s üldöztetés között
Bús
gonddal fáradtan átélte barátom,
Minden
idő-pertzed nékünk gyümöltsözött,
Minden
óra téged uj díszbe öltözött,
Halhatatlan!
könnyen sírnak indulsz, látom.
Az epés
kajánság fogát eltördelte
Gyémánt
tartósságú ’s fényű érdemeden,
Rágott!
rágott! de tsak önn’ rozsdáját nyelte,
Minden
harapással reptedet emelte,
Nem
ejthetvén tsorbát, ő tsorbúlt, lelkeden….
Ragaszd e’
verseket Apológiádhoz, ha gondolod, hogy megérdemlik. Ha szívbül pattannak a’jó
versek, – ezek felségesek….
-------
1819-ben
gróf Dessewfly József Kazinczy Ferencz barátjának
élte 60-dik évében.
Hatszor
tiz őszt érdem, s üldöztetés között
Bú
s gonddal fáradtan átélő
barátom,
Minden
időperczed nekünk gyümölcsözött,
Minden
óra téged uj diszbe öltözött
Halhatatlan! könnyen sírnak indulsz
látom….
….Néked
is a tisztább maradék hágtatni
Fog
könynyel áztatott oltárt
meg oszlopot,
Midőn
a magyar sziv reményt fog forgatni,
Minden
magyar ajak magyar szót hallatni,
Es
nem lesz az durva, ki magyar tejt szopott.
Ekkor
magzatidban meg fognak ösmérni,
Vélek
együtt minket, hogy szebbre neveltél.
Nem
lehet
mindenkor az óba heverni,
Javitál,
nem rontál, midőn kezdtél merni,
S
a
jövendőnek is bölcsen megfeleltél.
Vasárnapi Újság 1860. jan. 8.
3675.
Kazinczy – Gr.
Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Decemb. 7-d. 1818.
Tisztelt,
csudált, szeretett barátom, Nékem gyönyörű
sors juta: két
barátom, Te és Superint. Kis, nékem éneklétek legszebb éneketeket. Én minden
dolgozásaid köztt ezt tartom leglelkesebbnek; ’s Voltaire és Jean Battiste
Rousseau csudálnák, ha értenék, hogy egy kis teremtésnek mint én, hogy lehet
olly gyönyörű
szárnyalású dalt énekelni.
Ez az ének egyik kevélysége
Literaturánknak…
3683. Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. Kassa, Detzember’
25ikén 1818.; 3688. Kassán, 16. Jan.
18. 1919
…..
3697.
Gr. Dessewffy József –
Kazinczynak Kassárul, Február 9-ikén 1819.
….Ide ragasztom
amit a’ tzenzor kihagyott vagy hozzá tett. Nem éppen kegyetlenek a’ herélések,
némely velősebbeket megszenvedett, hogy
megbotsássam neki a’ gyengébbek kitöröltetését.
….108. .. 3. Talán nem akaratoskodott volna úgy Napoleon,
ha több Fárót
játszott légyen.
….160. 25. Hol vagy Mátyás
király, aki által öltöztetve esmeretlen járád a’ kunyhókat, hogy népeid való
bajait kitanúld, ’s azokon segíts!...
3713.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak Kassárúl
Mártz. 9-ikén 1819.
Kedves
Ferentzem! Itt a’ hozzád intézett
verseim saját kezemmel leírva …
A 60-dik esztendőt
értt Kazintzy Ferentzhez G. Dessewffy Jósef Nov. 19dikén 1818. Szent Mihályon,
Szabolts Vármegyében…. /Lásd a 3670.
levélben is/
…..Néked is a’
tisztább maradék hágtatni
Fog könynyel
áztatott oltárt, meg oszlopot,
Mikor a’ magyar
szív reményt fog forgatni,
Minden magyar
ajak magyar szót hullatni,
És az nem lesz’
durva, ki magyar tejt szopott:
Ekkor
magzatidban meg fogjuk esmerni,
Velek együtt
minket hogy szebbre neveltél; –
Nem lehet
mindenkor az Óban heverni,
Javítál, nem
rontál, midőn kezdtél merni:
’S a’ Jövendőnek
is böltsen meg feleltél.
3726.
Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom April 15d. 1819.
Tisztelt barátom, Én szombaton délben nálad leszek,
nem mint látogatód, hanem mint vásárra-menő Lókupecz, aki adni ’s venni megyek.
Ekkor nem fogok múlathatni: de igen visszajövőben, ha parancsolod. Eladó két
csődöreimet előre küldöm, mégpedig azon meghagyással, hogy udvarodban
bevárjanak. Kerűltetem velek a’ fogadókat, hogy meg ne itasodjanak, ’s
a’lovakban kár ne essék. Magam egy parasztszekeren, ’s ernyő alatt megyek, nem
kocsin, mert vásárlásaim úgy kivánják…
3728.
Gr.
Dessewffy József – Kazinczynak. Sz. Mihályrul, Ápril 26ikán 1819.; 3733. Szent-Mihályrul, Május elsején
1819.
…..
3741.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak A.
Olysó Május’ 18-ikán 1819.
Drága kedves
Ferentzem! Imé nyoltz kötet Voltaire
levelezéseibül – közte vannak a’ Burkus Királylyal és Katalinnal valók is.
Mulatni fognak téged a’ koronás Főknek és a’ kormányzott fejnek egymáshoz intézett
gondolatjaik. Még 21 kötet van hátra. Nem lehet mulatságosabb leveleket
olvasni, és a’ melyekbül többet tanulhatni….
3744.
Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Máj. 25d.
1819.
Tisztelt kedves barátom, Végre tudom, mint került a’
te szép versed a’ Magyar Kurír’ Irójának kezébe; éppen most veszem Ungvár
Németi Tóth Lászlónak levelét Bécsből, mely ezt velem tudatja: »Mindenek felett
örvendek azon megtiszteltetésednek, melyet sokunktól megérdemlettél, de csak
egytől, Dezsőffitől nyerhettél. Azon
érzékeny ’s híven festő versezet méltó mind hozzád, mind nagy érdemű
Költőjéhez, ’s méltó volt, hogy lássa a’ haza. A’ mi érdemünk nagyon csekély
benne, ’s nagyon sok részre oszlik…
Azt mondják, hogy a’ mostani Bécsi Tud. Újságokban
valamikor a’ Tud. Gyűjt. Fűzetei recenseáltattak, felőlem mindég magasztalással
volt szó: de én Csaplovics Urat, aki azon Recensiókat írta, sem személyéből,
sem leveleiből nem ismerem, ’s magasztalásait soha nem láttam; és így azok
bizonyosan sem nem dolgozásaim, sem nem sugallásaim. Soha magamat nem recenseáltam. Azonban mi tűrés tagadás benne? Én
is, mint mindazok, akik valaha valamit nyomtattattak, akkor legalább, mikor a’
munkát kiadtam, úgy hittem, hogy az vagy jó, vagy nem éppen rossz, ha azután
később eltépni, elégetni szerettem volna is….
Kassán az a’szomorúságom vala, hogy két Morva vagy
Német születésű közembert akasztófán láték függni a’ fiammal és második
lyányommal, kit oda (a’ vesztő
ágasaihoz) paedagogiai okokranézve vittem, t. i. hogy elkészűljenek meg
nem rettenni, ha ölt embert találnának véletlenűl látni…
…28. Maji dél után 3 órakor. Épen érkezik leveled és
a’ Voltair’ Kötetei…
3746.
Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Június 6d.
1819.
…Óhajtom, hogy Bártfán csak szép szépeket és jó
jókat láthass. Rumy Prof. írja, hogy Leveleidet gyönyörködve olvasta, ’s
recenseálni fogja. Mit fog mondani, nem írja: de látom, hogy jót fog. Gróf
Festetics László már a’ Májusban tartani kellett volna innepet sem űlette-meg,
’s minthogy ő Bécset felette nagyon szereti, ’s az atyja nem teve fundátiót a’
Georgiconra ’s a’Heliconra, úgy hiszi minden, hogy ezek Györggyel együtt
holtak-ki….
3747.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. Bártfárul,
Június 7-ikén 1819.
….Hozzád irtt
verseim’ legnagyobb érdeme tárgyok, melyrül lehetetlen lett volna igaz érzékenység
nélkül írnom. Tudtam, hogy kihaggyák a’ legmarkosabb strófát…
3752.
Kazinczy – Gr.
Dessewffy Józsefnek.
Széphalom Jún. 21d. 1819.
….Hozzám írt gyönyörű versedet Cseresznyés Sándor
ifjú Orvos vitte-fel Pestről Bécsbe, ’s ott mutogatván egynek is, másnak is,
Ungvár-Németi Tóth László ’s mások lenyomtattaták; ezt nekem maga Tóth írja….
3760.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. A. Olysórul, Július’ 10ikén 1819.
….Kikapják
egymás kezébül az emberek a Bártfai leveleket és olvassák, de nem veszik sűrűn,
mert sokalják a 3 Ftot…
3762.
Kazinczy – Gr.
Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 13d. 1819.
….A’ Tud. Gyűjt.
Juniusi darabjában Bártfai leveleid Recensiója kijött. Ha hihetek a’ siglának,
Gróf Teleki Jósef, a’ László fija, recenseálá…
3766.
Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 20d.
1819.
Generális B. Vay Miklósnak Nevelője, Szabó Úr Júl.
10-d. nekem ezt írja Pestről: »A’ kedves barátom érdemeit is, mint Magyar
Literátorét, ritka már az a’ kaján és sápadt irígy Hazánkban, pedig ilyen benne
valósággal sok van, aki meg nem ismerné, és csak azért is, hogy újjal ne
mutattassék annak a’ micsoda, ne tisztelné. Be fog teljesedni, nem lehet
másképpen, amit igen méltó barátja Gróf Dezsőffy, valóságos Magyar Vates, írt
kedves barátomnak 60-dik születése napján.
Neked is a’ tisztább maradék hágtatni
Fog könnyel áztatott oltárt meg oszlopot….
3769.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. Kassárul, Július 24-ikén 1819.
…Aznap hogy a
Magyar Kurírt tőled megkaptam, vevém a’ Tud. Gyűjteményt is, akárki
mustrálgata, úgy bánt velem mint a gyertya tsináló, a’ ditséretek özönébe
mártott, hogy pislogtasson – mindég emberséges, mikor igazít is, tsak
a’mustrálgatásnak eleje lehetne valamivel kevesebbé Német kaptára ütve…
3780.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak. A. Olysórul, Auguszt. 25-ikén 1819.
….Újra által
futottam a Bártfai Levelek
retzenzióját. Azt mondja a mustrálgató: hogy némely Levelek nem illetgetik
azokat, akik Bártfát nem kívánják megesmerni – ezt minden Könyvrül a világon
lehet mondani. Sterne manírjában kívánta volna iratni némely leveleimet. Ez nem
volt tzélom: Bártfát akartam megesmertetni, nem pedig érzékenykedni felette.
Könynyű lett volna nékem Bártfán, ahol anynyit isznak és vizellenek a dámák,
mély tisztelkedések köztt
egy ilyen élő
kút mellett elandalodnom. Kinyilatkoztatom tzélomat mingyárt az első levél elején.
Ezt kellene mindenkor szemügyre venni a mustrálgatónak, és vagy helytelenségét
vagy elhibázását megmutatni…
3783.
Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Sept. 13d.
1819.
… A’ mi Nyelvünk anya, leány, ismért rokon nélkül,
úgy áll a többi nyelvek között, mint a’Phoenix az ég’ madarainak számában.
Emiatt, ’s azért is, hogy minden új Nyelvek között maga ez zengheti-el egész
tisztaságában a’ Görög és Római lant mennyei zengzeteit, valamint azért hogy ez
a’ Görög Nyelvnek báját, a’ Rómainak méltóságát, az Olasznak hevét, a’
Franciának könnyűségét, az Angolnak és Németnek erejét igen nagy mértékben már
most is utolérheti, méltó, hogy ha bennünket a’ Halhatatlanok végezése valaha
egy idegen Győző járma alá hajtana is, azt ez a’ Győző, ha nem barbarus,
védelmébe vegye, fenn tartsa, virágzásra juttassa, ’s mi ezt a’ Nyelvet
szeretni tartoznánk, ha ily szép és a’ maga nemében egyetlen nem volna is, mert
a’ miénk….
Kazinczy –
Dessewffy Józsefnek Széphalom Septemb. 23-d 1819.
Tisztelt
barátom, Ma éjjeli 3 órakor tűz támada
itt a faluban, s ámbár a rettenetes szélben a’ harang félreverését hallanom
nem lehetett, minthogy addig bé sem hunytam szemeimet, én voltam a’legelső, aki
a’ veszedelmet megsejté házamnál. Cséplőm az ablakomhoz jött, hírt adni, de már
talpon valék. Képzelheted rémülésemet. Feleségem felriadt a cséplő szavára, én
pedig szaladtam két legkisebb gyermekeimet szabadítani-meg a’ veszedelemtől.
Azokat bátorságba tévén, ’s teheneimet ’s lovaimat az ólból kieresztvén,
familiám levelesládáját vihettem-ki két izmos cseléd által, magam a’
szobaleánnyal az Autographiai Gyűjtemény ládáját vittem az udvarra. Ekkor
Manuscriptumaimat ’s barátim leveleinek csomojit ’s úgy réznyomtatványaimat ’s
egy skatulyámat, mellyben az 1795-dikben viselt fél esztendei szakál is van.
Elébb már megtettem a rendelést, hogy a’ tűz és közöttem álló két ház fedele tépessék-le, de
ami meg nem történt, mert a’ szél füst és láng miatt meg nem történhetett. Így csendesen
vártam, legkedvesebb portékáimat kiszabadítván, hogy az öldöklő Angyal felettem
menjen-el amint neki tetszik. Házam’ zsindelye sok helyeken égni kezdettek, de
azt cselédim eloltották. Csűröm megmaradt, mert a’ szél más erányzatot veve.
Két oeconomicus házam ’s egy egészen új kocsim leve hamuvá, s károm ezer és két
ezer forint köztt áll. A ládát vivén, egyet buktam, ’s két térdem nem
karczolást, hanem sebeket kapott, nehány napig fel nem fogok öltözhetni.
Embereim közül egy telkes gazdám és négy zsellérem égtek földig, ’s három
testvérek által bírt Vendégfogadóm oda van. Ha gazdag volnék, felépíteném
embereimet, ’s minden károkat az utolsó fillérig én viselném: szegény lévén és
a’szegénység mellett hat gyermek atyja, kötelességemnek ismerem, hogy csűröm
őket táplálja, mégpedig ajándék képében, mert nem illik, hogy az én csűröm
megmaradván, az övék elégvén, ők koplaljanak. Édes barátom, epe nélkül mondom:
Virtus post nummos. Nincs jobb portéka mint a’ pénz, noha Sallust azt mondja,
hogy azt egy Bölcs sem szerette-meg. A’pénz még virtust is adhat ’s van virtus,
mellyet nem lehet gyakorlani pénz nélkül. De a’ pénz is csak az eszes ember
kezében jó; a bolondéban nem jó az.
B. Vécsey Pál
reggel 9 órakor tére be hozzám, a’ Sógor Asszonyom pedig a’ maga sok gyermekeivel
11-kor, ’s ez még ebédre Kázmérba ment, látván hogy házam rendetlenségben van,
’s szakácsom nem főzhet elégetett kezeivel. Engem csendesen találtak, mert nem
azt tekintem mely kárt vallottam, hanem hogy mit vallhattam volna ’s mit nem
vallottam.
Kezemben van a’
Prof. Sárvári által hozzám küldött nyaláb. Az Referendárius Cserei Farkasnak Magyar valerius Maximumát (az az, Magyar
dolgokból szőtt Valerius Max. forma Munkáját) hozta hozzám. A’ fija akarja ki
nyomtatni, ’s nem kap nyomtatót. Én teszek próbát, ha kiadhatom-e. Magyar
dolgot, de nem a’ Valer. Max. formájában, ’s valljuk-meg, ma mégis csak másként
írunk mint M. Theresia alatt, mégpedig nemcsak a’ Magy. Stilusra nézve. –
Melly igen
óhajtanék én tenálad mulathatni fejedért, szívedért. lelkedért, tudományaidért csudált
féjfiu! melly igen óhajtanám látni a’ Méltós. Grófnét nem Kassán, a’ czifra
világban, hanem Szent Mihálytt, csak a’ te ’s csak gyermekid társaságában, ’s
nem mint Dámát, hanem mint mezei házi asszonyságot, ’s kertje’ ültetései köztt!
A vetésemmel majd készen leszek: de nekem ezer meg ezer bajaim vannak, ami
miatt ritkán tehetem amit óhajtok. Nem igérem tehát hogy megyek: de ha mehetek,
bizonyosan megyek, ’s viszem mind a’ parancsolt dalt és Zrinyit, mint
Sallustomat ’s Milomat mind azon Értekezést, mellyről minapi levelemben
szólottam; mert én úgy hiszem, hogy dolgozásom csak úgy ér valamit, mikor te javalhatod,
’ azt hiszem még a’ midőn különösségeim mellett megmaradni makacsságom parancsol
is…
Mihalyik Kassai Órásnak brutalis
heroismusa nekem nagyon tetszik. Észrevette, hogy felesége egy Trémamonti nevű
Mazuchelli Rgtben szolgáló Hadnaggyal mulatgatja magát, ’s kérte az Oberstert
’s Generalis Márjásit, hogy tegyenek bajáról. Azt mondják, azok nevettek az
emberen, ’s ő a’ sétáló helyen a’ Hadnagy pofájába külde egy töltés serétet.
Képzelem, mely lárma lett a’ lövésre, és hogy némelly Kassai Dáma mint
csudálkozott hogy az oly vakmerőség mint juthat férjnek eszébe. Hallom a’
Tisztek azt mondák Mihalyiknak, hogy hiszen az neki tiszteletére volt, hogy egy
aranyrojtocskát hordó Úr magát az ő burger-rangú feleségével mulatja. Galba
negabat. Óhajtanám hogy efféle
történeteket minden két esztendőn látnánk egyszer. Most a’ legények másnak
házasodnak, ’s az asszonyok úgy mennek férjhez, hogy felváltva lássák magokat
a’ szobaleány által ’s az a’ házassági szentséget eloltja. Ez a mocsok nem vala
a papiroson, midőn írni kezdettem. Fekve írom levelemet, ’s úgy gondaltanságom
vagy csak szerencsétlenségem bocsánatodat érdemli. Élj szerencsésen tisztelt
barátom. A’ Mélt.Grófné eddig vette franczia levelem. Bár soloecismusaim meg ne
bánthatták volna. Csókold kezeit képemben szent tisztelettel. Én ezt a’
nagylelkű Római Asszonyt magáért tisztelem, nem teéretted, noha éretted is
fognám, ha magáért nem tisztelhetném.
3787.
Gr. Dessewffy
József – Kazinczynak Sz.
Mihályrul, Október 11-ikén. 1819.
…Hat hét előtt a’ Szóda Fabrikám égett porrá gondatlanságbul.
Azelőtt,
egynehány nappal pedig egy tselédem’ háza gyújtatott fel, mivel lakosa, hív
kötelessége szerint a’ potsékló marhát hajtotta bé a’ mezőrül. Ilyen a’
sajátság’ bátorsága hazánkban; az istállóm felperzselése is egy nappal utóbb
esett a’ Sz. Mihályiak lovaiknak a’ tilalmazott rétrül szénám közül való
béhajtásánál….
Egyszer egyedül
Horátzomat kaptam fel vigasztaló gyanánt, midőn a legfelyebb 8
lépésnyire dühösködő
láng mindenemnek a’ Fátom angyalára való
bízását parantsolá. Inkább próbáúl, hogy sem remény fejébe igazgatám fetskendőimet; megáldá
igyekezetemet a veszélyek szintúgy int a segedelmek ura, és meghazuttolván a’
Fátumot, tsak a’ tűznek szokott konyha nem tudott ellent
állani esmeretes lángjainak, a’ többi körűl álló épűlet mind éppen
marada…
Többet tudunk
eldődeinknél,
de roszszabbakra használjuk a’ fonák tudományt, mint
ők. A’ tudás
tzélját vétettük el, a’ kimívelődés félig meddig
valósága majdhogy nem közönséges, az igazi pallérozódás pedig tsaknem tsuda még
nálunk; – a’patvarkodás’ lelke, országgyűléseink
küszöbétül literatúránkon keresztül egész a’ kunyhókig lehatott. A’
jámborságnak a’ józan ésszel és való tudománynyal haladó öszsze szövetkezése ritkaság.
Nagy változás fenyegeti minden részben
nemzetünket…Egész hetekig nem olvashatok, nem írhatok semmit is, mert vagy
időm
nints, vagy boszszúság köz’t folynak el napjaim…
Igaz, amit
kívánsz képed alá íratni, az enyím alá ezt tétetném:
Élni hazámért,
bármi háládatlan,
Gántsait látni,
’s mégis azt imádni
Volt
szerentsétlen sorsom életemben,
Nem lebegett hát
boldogság felettem,
Ha súlyos kínok
fedezték napjaim’,
’S hölgyem, ’s
magzat’im’ szerelmes hűsége
Nem vált
lelkemnek víg enyhűlésére,
Így búk köz’t
élvén, elholtam tsendesen.
Sem nem oly szép, sem nem oly rövid mint
a’ tiéd, de szint’ oly igaz…
3801.
Kazinczy – Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Decemb. 20d. 1819.
…Az én Értekezésem: Orthologus és Neologus,
nálunk és más Nemzeteknél a’ Tud. Gyűjt. Novemberi darabjában, kevés
hibával van nyomtatva,…Lyányom Kassán lesz Húsvétig a’ Muzsika és táncz leczkék
miatt. Szállása Knaut Fridrich volt Klavírmesteremnél van, aki most az
Apáczáknál ád leczkéket a’ gyermekeknek a’Clavíeron. A’ ház, ahol lakik,
csaknem szomszéd a’ Báró Fischer házához, az Apáczák templomának ajtaja előtt.
Ugyanott egy Keztyűcsináló is van…Ha Te a’ gyermeknek megengedni méltóztatnál,
hogy olyankor mehessen házadhoz, amidőn ott tiszteletre méltó Asszonyságok
vannak, hogy a’ gyermek, ki mind eddig falun lakott, lásson és halljon ’s
tanuljon, ’s magát megkedveltesse, nekem grátziát tennél. Neki az minden
tekintetben szükséges volna….
3819.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Január. 25-d. 1820.
Lyányom nem gyõz dicsekedni azon
kegyességgel, melyet eránta a’ Mélt. Grófné s a’szeretetre méltó Virginie
bizonyítanak. Ha az a’ gyermeknek hasznára nem volna is, hogy azoknak van
társaságokban, ahol éppen azt tanúlhatja, amire leginkább van szüksége…
Hogy a’ gyermek a’ Klavír-verésben ment
valamennyire, azt Gróf Mailáthnak, aki azt maga is mesterisen veri, ’s sok
másoknak inkább hiszem, mint magamnak: de Tánczmestere is azt beszéli, amint
Klavir-mesterének leveléből tudom…Valamit tanulni lehet, azt mind kell tanulni,
és minél jobban, ’s amit tudunk, azt tudatni kell hogy tudjuk. Maga az Idvezítő
azt mondá, hogy a’gyertyát nem teszik a’ véka alá. Soha sem tudja az ember minek hol veszi hasznát, és mi által teszi
szerencséjét….
Mit mondasz Értekezésemre, mellyet a’ Tud.
Gyûjt. Novemberi Kötete felveve? Szent Miklósy Aloyz örömmel, Döbrentei
bámúlással olvasta, az én nem barátom Kulcsár, és Mokri Urak (amint ezt
mástól tudom) felõlem egy kis figyelemmel szólanak, ’s Kulcsár csak
azolta, de sajnálkozva, hogy Gróf Teleki József, a’László fija, egy értelemben
van velem. Mind eddig csak ennyit tudok, ’s már az elég volna; de én Gróf
Dezsõffy Józsefnek ítéletét vágyok mindenek felett érteni, ’s még akkor
is az Ezét, amidõn nem javalhatja amit csinálok….
III. kötet
1820 -
1831
A Kaz Gábor-féle III. kötetből mintegy 10 levelet vettem át /kivéve az elsőt/.
Azokat szerkesztve, rövidítve közlöm. A pdf-betéteket és a római számokat átírtam. Kazinczy
Dessewffyhez írt leveleit Váczytól vettem át.
3825.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom Febr 5-d. 1820.
…Édes barátom, én azt hiszem, hogy alig fogok
ráismerni a’ lyányomra, midõn majd visszahozatom: annyi életet kap
a’ Te házadnál, a’ Méltós. Grófné látásában, hallásában, és Comtesse Virginiet
tévén példányává. Szívének, erkölcseinek, elméjének tisztasága felõl
felelek: életnek híjával volt, ’s ezt Neked fogja velem együtt
köszönhetni. Õ a’ szárny (Flügel, fortepiano) miatt Kassán fog mulatni,
mert a’ leczkét félbehagyatnom vele vétek volna. A’ tánczban is nagy
elõmenetelt fog, úgy tartom, tenni. Ha haza jön, a’ Magyar dolgozásokban
fogom gyakorlani, ’s excerpáltatok vele. Ítéletem szerint az a’ legjobb mód a’
tanulásra. Még elég ideje van…
3827. / 218. CCXVIII./
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassárul, Február. 15-kén. 1820.
Be rég nem írtam
neked?! — Mennyi szíves leveleidre tartozom felelettel? Henyének mondhatnál, de
nem az vagyok. Csipkedő perczenként fogy vénülő életem, most a betegeskedés,
majd ismét az atyai bajok és gondok ragadják el rágva tőlem; — így vesztegeti
részeletenkint pénzét a tékozló míg lszegényedik. Még a pénz dolgában is
gazdagabb vagyok, mint az időben, és alig lelek olykor-olykor egynehány
pillantatokat, melyeket a barátság kebelében és könyvecskéim társaságában
békével, búfeledve tölthessek. De félre a terhelő gondolatokkal. Leányod
gyönyörű egy alak. Nem a bátorság kilobbanásait kell benne mérsékleni, hanem
inkább bátorítani szerénységét. — Minap ártatlanúl titokelárúlóvá levél. Egy
komédiával akartak meglepni 49-ik születési napomra. Felfedted a titkot.
Feleségem reád egy kevéssé neheztelt, de én vigasztalám; bizonyossá tévén, hogy
mindenkor még jobban szerettem a szép reményeket, mint a meglepetést. Teljes
szívéből bocsát meg néked Laurám.
A szabolcsi választószék hisztóriája, melyet annyira vágyol tudni,
rövideden a következendő : Kilencz esztendeje nem volt választógyülésünk,
elhatalmaza hát a magistrátusi sarcz-iga. Kállay Miklós sohasem praeseskede a
sedriákon, csupán a cancellariával és a helytartótanácscsal tartotta tel
magának a levelezést, és azt is többnyire csak in publico-politicis. Az volt fő
politikája, hogy semmiféle urbáriomi per vagy panasz ne vitessék fel a
helytartó tanácshoz; egyébaránt a nagy urat méltósággal játszotta a gyűléseken
kivűl, de a gyűlésekben néha nagyon fennhangon szóla a státusokkal; hivatala
utolsó esztendeiben, az alatta lévő társ magistrátushoz is, mellyel viceispánsága
kezdetekor nagyobb mértékben testvérkede; hozzá járult mindezekhez, hogy olykor
indulatoskoda; volt sógorasszonyával és több esztendei mátkájával, kinek szivét
mással váltotta fel, egy faházért össze is vesze, és így az elkeseredett szívű
fortélyos asszonyt tetézett bosszúra ingerlé; azt is igen rossz néven vevék
néki, hogy administrátor akart lenni, s midőn nem lőn, az új administrátor
eránt eleinte magát úgy viselte, hogy megtetszenék rajta titkos kívánsága el
nem sülése fájdalma…/hosszú beszámoló/ eképp folytatnám beszédemet : „Látták a
t. Státusok részrehajlatlanságomat, és annak gyökeres okait érzeni fogják
velem, hogy mind az igazság, mind a vgye becsülete megkívánja, hogy sem az
előkelő kathol. földesurak, kivált akiknek taksásaik reformátusok, ne panaszolkodhassanak,
hogy a magistrátus őket törvényes jusaik gyakorlásában vagy akadályoztatja vagy
nem segíti vallási kedvezésbűl, sem pedig a református
taksások ne mondhassák, hogy katholikus földesuraik őket a törvényen túl vagy
ellen nyomják; hogy tovább sem a szegényebb nemesség ne sérthesse jusaiban a
tehetősebbet, sem a tehetősebb ne háborgathassa jusaiban az ügyefogyottabbat.
Ezt Szabolcs vármegyének kimagyarázott környűlállásaiban, az általam említett
okoknál fogva, csak azon az úton lehet elérni, amelyet előadtam, s amelyet
követek, és amelyért mind az isten, mind lelkiesméretem, mind fejedelmem előtt
felelni mindenkor kész vagyok. Bízom a t. Státusok bölcseségében,
hazafiúságában s a törvényes végrehajtó hatalom iránt való köteles
tiszteletében, reméllvén, hogy a t. Státusok …minden kedvetlenségtűl meg fogják
kíméleni. Gondolják meg a t. Státusok, hogy csak egy oly nemzet érdemli meg
törvényei kímélését a végrehajtó hatalomtól, aki maga megtartja törvényeit és
statutumait; ne gyakorolják úgy törvényes szabadságaikat, hogy azoknak
természetesen vagy meg kelljen csökkenni, vagy egészen elenyészni; ne éljenek
úgy velek, hogy hazafitársaik azokkal ne élhessenek. A választási lármák és
túlságok idegenítették el ő Felségét a voksolási systémától; mutassuk meg, hogy
érdemesek vagyunk még hátralévő szabadságaink megtartására; — vegyük szívünkre,
végtére, hogy mennyit ártott már és
mennyit árthat még szabadságainknak azoknak illetlen és zajjal való gyakorlása
; megtörténhetne hogy a magyar szabadság sírjába hangozzanak vissza
lármázásaink : ne temessük el hát őseink vérébe mártott annyi szomorú
viszontagságok közt ránk szállott legédesebb, legirígylettebb kincsünket; ne
indúljunk mértékletlen útakon még fenhagyatott szabadságaink oltalmára és
megtartására, mert ez az út a decretális hívatalokra vezet, melyeknek sajnos
emlékezete nincsen még egészen lelkünkből kitörülve"….
Az ebédek vígak voltak,
a lármák és indulatosságok után. A két Hunt, a szabolcsi t. i. és a zemplényi,
versent futottak az elmésségben. Albert azt mondta a szerencse fiának : hogy ha
úgy fog az ezután is nőni, végtére Napoleon lesz belőle. V.. Á olyan volt
mintha leforrázták volna…
Nyelvbeli
értekezésedről többnyire igen kedvező csekély ítéletemet (mert azt olvasni
akarod) a következő levelemben; így is elég hosszúra telt a mostani; mondhatom
Ciceróval : nem vala időm írni
rövidebbet, — de barátodtúl van ez a minden methodus nélkül való rhapsódia
is….
A szerencsi plébános
engem recenseált; ezt e recensiót is megküldöm. Ez az ember annyira szereti a k
betűt, hogy ha e franczia szó caca magyar lenne, ő annak többesében
gyönyörködne leginkább, mivel ezen többesben kedves k betűjére
mindenütt, azaz mind a szó elején, mind közepén, mind végin, és így háromszor
rá találna; és ha még így szólhatna : a kákáknak kakáik, már akkor a
harmadik égbe lenne elragadtatva, mint maga a Pegasus. Kölcsey Iliászát is majd
visszaküldöm egynehány jegyzeteimmel a költeményes nyelvre nézve. Márton
recensióját és Rájnisodat ide rekesztem; megvan nekem is, de régibb kiadásban,
ha nem csalatkozom. Ezelőtt is olvastam több esztendőkkel, de sem akkor sem
most nem igen sokat tanultam belőle…Nekem nincs meg Jacobs Anthologiája, hanem
megvan Matthissoné — ha ezt parancsolod, szolgálhatok. Szeresd igen igen kevés
nyúgalomban élhető Jóskádat. Vale, vale, vale. Pipszedct.
SPES ET USUS
Gravis erat dolor Cereris….
Elmaradt a komédia
születésnapomra. Én leptem meg feleségemet Eleonóra napjára; Eugenie a
Gyönyörűséget vagy Gyönyört játszotta, lyányom a Virtust vagy Erényt, Emíl az
útválasztó Herkulest, Xenophon után magyarúl. Ha még egyszer-kétszer
gyakorlandja magát a gyönyörű Gyönyörűség, nem lesz oly bátoratlanka vagy
bátortalanka.
220 /Váczy 3831/
Kassáról, február 26-d. 1820.
Édes, drága
Ferenczem !
A te Értekezésed
igen szép magyarázat; és fejtegetéseid gyönyörűk; de talán még sem találtad el
egészen a tárgyat. Te a haladók és veszteglők között akarod a középutat
kivágni, de a kérdés nem a haladók, hanem a szaladók vagy túljárok és
veszteglők közt forog fenn. Tudom én, hogy valamint a theologiában és
politikában, valamíg ezek tökélyökhez nem közelítenek, szintúgy a literatúrára
nézve is kelljen mind találtatni, mind pedig perlekedni egymás közt, a
túlmenőknek, az engedékenyeknek, függetleneknek, tudósiaknak (doctrinaires),
sőt ministerieknek is; de azért még sem javasolható a túlmenés, mivel1 többet
árt, hogysem használ. A jobbra szebbre szoktatás, már csak azért is, hogy a
szoktatót nálunknál természetesen okosabbnak gondoltatja, számtalan
ellenkezőkre akad : kecsegtetni kell hát azokat a behozandókra; de mi
ellenkezik inkább a kecsegtetéssel, mint a sebes futás?... /Hosszú szöveg a
nyelvújításról G/
A német nyelv mindég darabos fog maradni, Klopstocknál
szintúgy mint Schillernél. V. Károly császár a lovakkal beszélt németűl, mi a
csikókkal beszéllhetnénk. Haller velősségét tehát nem lehet darabosságnak
nevezni, sem pedig Gellertnek, a németek első mesélőjének, nyelvét beteges
erejű nyelvnek meséjében. Olvastam én mind Lessing meséit, mind értekezését a
mesékrűl. Ő ebben inkább a görögöket csudáló filologosznak, hogysem
filoszofuszi eszthetikósznak, vagy eszthetikószifiloszofusznak mutatta magát.
Pfeffel meséi különbek, a mese tárgyai feltalálásokra, de nem
előadásitermészetes együgyűségekre nézve. Licbtenberg, aki maga helyes német író, azt mondja nembelieiről, hogy az ő geniejek
nem a természet utánozásában áll, hanem hogy jobbadára az utánozások utánozói,
hogy nem jutott nekik a szépmesterségekben a teremtő lélek eredetisége. A külső
literatúrák által csak ébresztetni kellene egy igaz tüzű nemzet gyenioszának,
nem pedig követés által egészen kiformáltatni. …Olyan angolynékat láttam
Olaszországban, kik a medici Venusszal léphettek volna fel. A természet és
társaság minden tárgyaira nézve el van szórva a különbkülönb nemű szép és rút a
világ minden éghajlatjai alatt. Ha legszebb a testi természet minden
tekintetben, vagy legalább a legbájolóbb tekintetekben, Persziában,
Georgyiában, Mingréliában, Czirkassziában, a régi Jóniában és Görögországban, s
a mostani jóniai szigeteken vagy Olaszországban : oda kell utazni a szépnek
bcszívása végett, s ott kell magunkat annak bájos kellomeitől andalíttatnunk,
hogy még az ott már belénk eresztett szépet is idealizálás által szebbé
tehessük. Pyrker Tunisiászában így festi a mennyországot : ,,Wo das Hello noch
heller ist."
Midőn a legelőkelőbb német írót Gőthét oly kevés ember
olvassa Anglia, Franczia és Olaszországban, még a fordításban is, a csudált
rossz írót pedig, a gyeniális mázoló jobb darabjait nem csak Európában, hanem
Ázsiában és Amerikában is, Pétervárától az Atlantikom tengerig, sőt a Csendes
oczeánig, minden hibái mellett, a jó nevelésű emberek szintúgy mint a pórnép
olvassák és mintegy emlegetik : szabad gyanítani, hogy a mázoló nincs minden
érdem nélkül, és hogy kell lenni a legnagyobb német íróban valaminek, ami a jó
ízléssel ellenkezik. Mi az? az eredeti lélek hijánossága. Ő nem festő, hanem
képfaragó; körvonásai remekek, de nem tud lelket, színt, erőt adni képzeteinek.
Ő a görögöktűl csak a plasztika mesterséget tudta eltanulni, de nem
egyszersmind azon élet- és erőt adó színekre hevűlni, melyekkel a régi görög
szerzők írásai még a fordításokban is bővelkednek; ,,sa nudité n'est pas
animée, mais froide." /Nincs benne lélek, hideg G/ Nem kellenek csillámok,
czikornyák, de nem kell azért csupán akár a legszebben kifaragott és
legfejérebb pentelei vagy earrárai hideg kemény márvány a stylisztikában.
Tudták a görögök a plasztikát a festőséggel párosítani a stylisztika minden
nemeiben. Legeredeticbb darabja Gőthének
Fausztja, de minő képtelen eredetiség ez?...Stael asszonyság Németországról írott könyvében Schlegel úr
sugallására mindent elkövetett, hogy Gőthét az égig emelje. Mivel barátja
kedviért a híres és elmés asszonyság Gőthének véghetetlen magasztalására
fakadott, azt hitetik el magokkal a németek, hogy Gőthe a legelső író a világon…
Nem mondom azért hogy nincsenek s nem voltak eredeti fejek Németországban, mert
Sehlötzer, Thümmel, Jean Paul, Lichtenberg, Schiller, Kotzebue, Geszner stb.
azok. De más ideám van nekem a nemzeti bélyegű szépliteratúrárúl valamely
nemzetnél. A római írók is utánozók,
de azért kitetszik rajtok az eredeti bélyeg. Megkülönböztető bélyege a római
literatúrának a majestás, mely még a görögben sincs meg oly teljes mértékben
mint a rómaiaknál. Látszik minden római nagy írón, hogy ahoz a nemzethez
tartozott, mely a világnak ura vala. A sok fordítások által csupán csak
bővítették a németek nyelvöket, de jobban lágyíthattak volna rajta. Görögország
is több tartományokra vala felosztva, és mégis van a görögöknek szép nemzeti
bélyegű literatúrájok. Van ugyan bélyege a német literatúrának is, de az,
amennyiben nemzeti bélyeg, és eredeti, nem a szép birodalmába való jó íróik
legnagyobb részénél.
Míg a német tudósok és írók nem fogják azt a pontot
eltalálni, melyet a görög, a római, az olasz, a franczia és az angoly írók
többsége, kivált a folyó beszédben, eltalált, hogy t. i. őket nem csak a
tudósok, hanem a fínom nevelésű világi emberek is egész Európában szívesen és
gyönyörűséggel, ha csak fordításokban is, olvashassák, míg bizonyos szép
nemzeti bélyeg és eredetiség nem fog a német írók irásaibúl kitündökleni, addig
nem lesz becses literatúrájok Európában… Nálunk Ráday kezdé méregetni a rímes
verseket, de ha a rímes versek ízetlenségre mutatnak és a barbár századok
szülöttjei : minek azok ízetlenségét nevelni és belőlök mintegy leoninusz
verseket csinálni, melyek szintúgy mind rímesek, mind mértékesek. Az angolok és
németek jól teszik, ha mérik rímes verseiket, mert nekik nincs prosodiájok… A
szótagok számára és a megszakításra nézve pedig már Ráday előtt is lábaztuk a
rímes verseket.
Mivel az új szók teremtése egyik legfőbb tárgya értekezésednek, nem ártott volna
megjegyezni, hogy nem a szót, hanem a dolgot kell kitenni az új szó által,
hanem a legnagyobb pontossággal is legalább a dolognak fő bélyege, vagy valami
képet ütő metaphora avagy hasonlatosság után…
Az előhordottakbúl együttvéve az a következés, hogy
nem szabad az minden magyar írónak ami Neked. Te seregvezető vagy, ezer tökélyek fedik olykori síklásaidat; de
minden követő seregben találkoznak baromállati utánzók, ezeknek
regulákat kell adni, ezeket nem lehet ön íhleltetésökre bízni…. Holnap
Edelénybe kell mennem a nagy és zsíros temetésre — a többi tárgyakrúl hát másszor, sõt errõl is. Én
szegényebb vagyok mint maga Homér, mert neki nem voltak gyermekei, és nem
Stadion volt Jóniának finánczminisztere. Szívem igaz fájdalmára nem lehet hát
az a dicsõségem, hogy tehessek valamit az Iliász fordítója hátrahagyott
özvegye segítésére…
3841.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom, Martz. 31d. 1820.
….Prof. Vályi Nagy Ferencznek még egy kr. segedelmet
sem tudtam szerzeni. Te bizonyosan adtál volna más esztendõben, és így
ez csak az eszt. vétke. Ábrisnak elõhoztam; õ sem látszik
hajlandónak adni, ’s szörnyû fájdalommal beszélé, hogy ismét
viselõs a’ felesége, és hogy hetedik gyermeke lesz most. Nekem,
aki alig lihegek, nem sok a hat. Azt azonban Vay Ábrisnak dicsõségére mondhatom,
hogy Prof. Nagy Ferencz maga dicsekedett-fel nekem egyszer, ’s talán épen az
1817. szörnyû esztendõben, hogy Vay Ábris neki egyszerre ötszáz
forintot ajándékozott….
….Neked, tisztelt férjfi, ’s irígylett tudományú,
lelkû, tapasztalású barátom, sok oly ideáid vannak, ami neked vagy
tulajdon ideád, vagy csak némelyekkel nem közös. Mint Te nem tartozol azt
hinni, amit péld. ok. Gróf Majláth János és én, úgy Majláth és én nem azt, amit
Te. Ne vedd tehát tiszteletlenségnek, ha a’ Németeket némely pontokban a’
francziák ellen védem. Soha sem vetted te magadnak azt a’ fáradságot, hogy
lássd, mennyivel több Gõthe mint Kotzebüe. Ez mázolva teremt szép
scénát; a’ scéna gyönyörû; a’ nyelv és a’feldolgozás valóságos mázolás.
Olvassd a’ Gõthe Achilléiszét, olvassd Epigrammájit, olvassd Elégiájit,
’s telj-el tisztelettel Gõthe eránt. Egy Nemzet sem mutathat ily
Classicus dolgozást; egy sem az egész Európában. Ez vakmerõnek
tetszhetik attól, aki minden Európai nyelveket nem ért: de nem vakmerõ
attól, aki a’ franczia ’s olasz dolgozást öszve hasonlította a’ Némettel, a’
sapnyolt pedig és az angolt nem vak hittel ismeri, hanem Anglus Nyelvmesterével
magának megmagyaráztatta….Hogy a’ Német a’ maga prosodiáját a’ Francziával meg
nem tudta ízelítetni, az nem a’ német hibája. Villers is franczia, és mégis úgy
ítél mint a’ Német….
222.
Kassán , július 8-kán, 1820.
Kedves barátom! Közlöm erga remissionem Kunics levelét, és leérem segíts kérése teljesítésében. Tegnap végeztem el Verseghy Felelete olvasását; sok philosophia van benne, de nem mindenütt elegendő. Kerestelek Ujhelyben szállásodon. Mikor látjuk már egyszer az Erdélyi Leveleket és Salhistiust? Nagyon örvendek rajta, hogy reménységed van a magadéhoz jutnod. …
Szép anekdotákat
beszélltél el nékem szépen a régiebb választó-székről Biharban. En is azt
hiszem, hogy nem kellene a főispánoknak fortélyoskodni…
Abban a beszédben
melyet én mondtam vala, ha főispán lettem volna, egyetlenegy szó sincs a
bocskortalanokról. Tudom én jól, hogy sem a bocskoros sem a bocskortalan nem
tehet, amaz bocskorárúl, emez pedig csizmájáról : de ha ennek nem kell tapodni
amazt, amannak sem kell a csizmás herczeg Eszterházyt, aki csak, szintúgy mint
a legkisebb nemesember, egyetlenegy vótummal bír, voksától megfosztani; miért
pedig? mert herczegsége mellett sem bír szent Tamás hatalmával, és ugyanazon
időperczben nem lehet két helyütt egyszersmind. A szabolcsiak, történendő
halálom után már előre még a három fiaim anyját is megfosztották a vótumtúl. A
zemplényiek több igazságérzést mutattak. Én legalább részemrűl nagyon meg
vagyok elégedve a zemplényi restaurátióval….. Könnyű lett volna nekem egy olyan
szívre-ható és eszet győző beszéddel előállanom, melynél fogva kényteleníttetett
volna a főispán Balogot táblabírónak kinevezni : de mi lett volna a következés?
…
Holnap Szent-Mihályra
megyek; Edes Gergely Horátiusát is magammal viszem. Hát Nagy Homerusát nem
kapjuk-e meg már egyszer ? Ha időm lesz, majd kidolgozom még egyszer jobban a
Tud. Gyűjteménybe kinyomtatott értekezésed felett való levelemet. Te azt
gondolod rólam, amint látom, hogy én a szép társalkodású élet tartozatjaibúl
akarom kifejtegetni és kiidealizálni a széptudományok mindennemű remek műveinek
reguláit; de ez ugyan nagyon szoros határ lenne, s én nem a társalkodási hanem
a társasági életnek tartozatjaiban fundálom meg azokat. Azt se hidd : hogy ne
érezzem, hogy hol Pausiás Kotzebue, és hol nem az? és hogy nem hasonlítottam
össze sehol is a hasonlókban Gőthével…Csak még a minap is olvastam másod ízben
Hermannt és Dorotheát, és úgy tetszett, mint ha Homér Odysseáját, nem pedig
Gőthét olvastam volna : de Kotzebue mindenütt Kotzebue. Ritkán fellengező,
ritkán egészen tiszta, igen gyakran esak csillogó, de mégis mindenütt eredeti.
Prózája tömettebb lehetne, de bezeg mester ám az ideák hántásában. Érzem én
úgy, mint akárki, qu' il est souvent defectueux dans le dénoument," hogy
gyakran Kotzebue szól nála a csizmadia helyett, és hogy úgy beszélteti a szabót
mint ha nemes úrfi lenne; — de érzem egyszersmind, amidőn tárgyához képest
emelkedik stylusa, vagy ahhoz hanyatlik, és hozzá simúl.
Igaz az, hogy a kimívelt és kicsínosodott nyelvnek olyannak kell lenni, hogy
mindennek és minden formának előadására alkalmatos legyen : de azért még sem
lehet a stylusnak más ideálja, mint az : hogy a dologhoz, amelyrűl írunk, és
annak formájához legyen alkalmaztatva. Nem kell kicsiny dolgokat felséges
stylussal előadni, sem fellengező ideákat és képzeteket alacsonynyal, a
középrendű dolgok pedig közép mértékű stylust kívánnak…Érzem én mind Gőthének,
mind Kotzebuének, mind érdemeit, mind fogyatkozásait; mind a kettő nagy ember ,
mind a kettőt tisztelnünk kell; más-más szabású elme mind a kettő. Én nem merem
az ilyen nagy emberek elméje rangját meghatározni : de lehet érzenem elméjek
nemének különbségét, és az egyikben több hajlékonyságot, a másikban pedig több
eredetiséget találnom. Én nem mernék egyről is oly megvetőleg szólani mint Te
Kotzebuérúl a Tud. Gyűjteményben. Jobb a világosság miatt az árnyékban meg nem
ütközni, mint árnyék miatt a világosság előtt szemünket behunyni…
3872.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom, Július 22d. 1820.
…Azon nap, amelyen téged szállásodon hijába
kerestelek ismét, mert Báriba mentél-el, a Fõ Ispán asztalánál
kiosztották a’ Tokaji bort. Én Szulyovszki és Szemere István között
ûltem, Szulyovszki és a’ Fõ Ispán köztt pedig Gróf Schmidegg. A’
Fõ Notárius nem vala az asztalnál, ’s elmaradásával magának nagyon
ártott, ha nem tudom melly baja volt is. Szemere megszóllíta: Nincs
Notáriusunk, igyék Bátyám Uram a’ Fõ Ispán és mindenik Mágnás egésségéért,
de minden pausa nélkül, hogy a’ poharak ki ne ürûljenek. Imhol vannak
toistjaim:
Õ
Excját a’ N. Mélt. Fõ Ispánt, a’ ki ezúttal is éreztette velünk mind
bölcseségét mind kegyességét, az Isten etc.
Mélt.
Gróf Schmidegg Fer. Urat a’ Vármegye díszét, szerelmét, az Isten etc.
Mélt.
Gróf Sztáray Albert Urnak az Isten adjon oly fiat, mint maga.
Ha a’ bor engedte volna, képzeled, hogy a’ Te
nevedet úgy nem hagytam volna el, ámbár jelen nem valál, mint midõn az
eggyik Dietára választatván Követnek, ámbár jelen nem valál, ’s mások a’ Lónyai
’s társa mint megválasztott Követek egészségéért ittak, azt kiáltám-ki, hogy az
Isten téged éltessen, ’s adja, hogy megválasztott Követeink ollyanok legyenek
mint Te. Erre Okolicsányi János tapsolt…
225.
Kassán, aug. 25-dikén 1820.
Szívem barátom!
Azon ugyan igen örvendek, hogy az eperjesi táblán jó
sententiát nyertél. Azt az eperjesi táblát nem akarja minden ember az igazság
istenasszonya legkedvesebb székének tartani, de én megbékéllek vele, és
megbocsátom neki oldalas szításait, ha Téged óhajtásod tetejére vezet. Most
reménynyel tölt el, napjaid vége felé pedig gyermekeidnek hagyandó birtokodba jutni…A
pénz szűki nem ürűgy, nem fogás, hanem közönséges és valóságos nyavalya. Én még
a boltokba is adós vagyok. Bécsben folytatják a pénzfogyasztást. Az égből még
esső sem esik, annál kevésbbé papiros- vagy pengőpénz. Ha meggondolja az ember,
hogy mennyi metallom ásattatott ki csak I. Leopold idejétől fogva a magyar föld
gyomrából, és be kevés forog abból a magyar ember markában: meg kell döbbenni
mind szerencsétlenségünkön, mind gyávaságunkon. Mind az ég, mind a föld mindent
elkövetett érettünk, valamint azok, akik minket századok olta igazgatnak,
mindent elkövetnek ellenünk. Sokszor gondolkodom ezen méltatlanságok végérűl,
és csak a történetek sorsában, nem pedig a nemzetem lelkében találok
reménységet. Nem tudom min csudálkozzam jobban, azon-e, hogy sanyargatóink nem
unták el még a sanyargatást, vagy pedig örökös elaljasodásunkon…. Engedj meg,,
hogy akaratom ellen is politizáltam.
Szégyellem,
hogy el nem találtam, ki magasztalta szentmihályi kertemet. Köszönetem
olvashattad. A nagymihályi kastélyra írt epigrammádat közreni fogom sógorommal.
O ugyan nem igen tudja az ilyeneket ízlelni, neki soha sem hatottak szívéig a
versek, az érzékenységet gyengeségnek tartja; azt gondolja, hogy az ész minden,
mint mindnyájan, kiknek nemesszívüségök mellett is csak egyoldalú a
kimíveltségök. Nem tudja ő, hogy az ész tisztje a szív érzéseit mérsékelni, a
szívé pedig, az elme rohanásait; de csiklandoztatni fogja mégis önszeretetét
versezeted. En holnap Sz. Mihályra megyek, de csak magam, villás-fölöstökömöt
adni Ferdinánd herczegnek.
Miért nem nyomtatják ki a jutalmatlan feleleteket is? Mért nem bízzák az utolsó ítéletet a
puhlicomra és a jövendőre? Jó kezekbe
akadt az íliász; csak már olvashatnék; de ha a gazdag Vay és Lónyai semmit sem
tehetnek a haza díszére, hogy tehessen más? Nem emlékezem, hogy megküldtem
volna neked komédiámat ; — elküldöm. Philemon és Baucis históriáját is
versekben foglaltam, Ovid és Lafontaine után. Homer Odysseáját is egyszer
másszor fordítgatom. Nem igen van kedvem valamire, mert az idők mostohasága akadályoztatja
gyermekeim nevelését; rendbe fogom szedni mindazonáltal minden írásaimat
esztendőre; — most Dúlházim a jussaimat és a gazdaságomat illető irományokat
szedi rendbe, és a bibliothekámot, melyet egészen Kassára hozattam….
A pápa Szent-Pöltenre jön. Mi státusait el fogjuk
akarni foglalni, de alkalmasint meg fognak bennünket a nápolyiak előzni. Nevezetes,
hogy franczia követünk Vincent jő Bellegarde helyébe a koronaherczeghez. Azt
már tudod, hogy Prágában nem jelenvén meg az udvari bálon az előkelőbb dámák, ő
Felsége okát kérdezte, és minekutána azt a feleletet kapta volna, hogy minden
drágaságaik a kölcsönözőházban nyugszanak, s így tehát a legnagyobb tisztelet
mellett is nem képesek illendően ő Felsége előtt megjelenni, ezt felelte a
király : „az semmit sem tesz : lesz még valahol valami kis ruhácskájok."—
A koronaherczegnek kifogták lovait szekeréből Csehországban, és emberek húzták
ő herczegségét, urunkat ellenben még ott is merő barmok vonszolták. Ma a politika ördöge szállott meg, valóságos
ördög, csúnya, szarvas, fekete, körmös ; de angyal volt valaha, mint minden
ördög, és nem lehet egyéb czélja a felvilágosodásnak, mint hogy ismét azzá
váljék. Vale satis beatus unicis Sabinis. hív Jóskád.
U.I. Ezer
szépeket feleségemtől, aki akkor érzi velem együtt leginkább ínségünket, mikor
te panaszkodol.
227.
Szent-Mihály, 22-d. septerob. 1820. Kedves
barátom!
Mivel igen rossz
az esztendő a gabona és búza dolgában, így hát a tiéd még rosszabb az enyimnél.
Küldök az idezárt lajstrom mellett egy szekeret, mely sógorom házában Ujhelyben
le fog rakodni, mert sietve tovább megy; minden zsák fekete pecséttel le van
pecsételve. Kérlek ne vedd rossz néven azt a kicsinységet, és emlékezz meg
kimondhatatlan nagy terheimről. Talán aequilibriumba fogom magam tehetni az
idén, mert árpa és zab bőven termett. Jusson eszedbe amit Tacitus a germánokról
mondott : munera acceptant, sed nec data imputant, nec acceptis obligantur.
Báró Vécsey
Ferencz, édesanyám testvérje, aki mindég perlekede s végtére egy perit meg is
nyerte, a nyereség beszedése előtt 63-ik esztendős korában csendesebben
meghalálozott Pesten, mint bírái fognak meghalni, kik, amíg csak lehetett,
húzták-vonták igazsagos pereit. Soha sem láttam fiatalabb lelkű embert; semmi
viszontagság nem tudta reményétől megfosztani, a hit volt vasmacskája, és az ő
szíve el volt telve szűntelen mind a világi, mind a túlvilági reményekkel.. Be
gyakran irígyelhette a philosophia vallását! soha sem
volt szomorú. Akár hijábavaló volt reménysége, akár nem, mindegy : megvevé még
éltében a legszebb és legszerenesésebb érzeménynek jutalmát. 19-ikben
pedig 11 órakor éjfél előtt napam múlt ki a világból Egerben, puszta szobában,
pnszta lélekkel: úgy gyűlölte magát az életet és embereket ez utolsó
esztendőkben…
229.
Kassa,
január 6-kán 1821. Édes, kedves Ferenczem!
Zseni felnőtt.
Az ártatlanság közzé elevenség kezd feltetszeni alakjában. Atyai örömöket igér
néked. Mikor együtt van Virgíniával, mindaketten boldogok. Bár én is gyakrabban
lehetnék veled. Számkivetetted magad Kassáról, vagy. Diogenesed szerint, te
számkivetettél minket…A németűl írt hazai almanachot küldd vissza, ha nincs
többé rá szükséged. Zrínyi munkáját is. melyet Bónis velem, én pedig teveled
közlöttem, kézíratban. E napokban kaptam Döbrentei levelét. Ma feleltem neki.— Minden akadoz; az Erdélyi Levelek
szintúgy, mint a Pesten megjutalmaztatott Feleletek. Egy magyar almanachot
készítenek Pesten; gróf Mailáth magyar
anthologiája németűl maholnap prés alá kerűl. Döbrentei Külföldi Színjátéka
kapós lesz Pesten. Engem a sok apró gondok úgy elfoglalnak szűntelen, hogy alig
verekedhetem valami becsületes gondolatra; ha tudnád környűlállásaimat,
meggyőzettetnél : hogy nincs legkisebb része is a fosvénységnek bajaimban. —
Már a nádor pártfogására is tett szert a Tudom. Gyűjtemény. — Nem ártana ha
valami Spectator-forma hav-írásunk is kezdene már egyszer felkerekedni, sunt
enim adhuc multa vestigia ruris a Tud. Gyűjteményben.
Még ebben a
hónapban veendesz tőlem levelet, mely nevezetesebb
íróinknak megesmertetését fogja tárgyazni. Döbrentei társaságában
psychologico-literaria biographiákat akarnánk kidolgozni nevezetesebb
íróinkról. Literatúránk kifejlődése menetelének megesmertetése lenne a cél,
igyekeznénk azt philosophiai és aesthetikai lélekkel írni, részrehajlás és
előitéletek nélkül; nem mutatván a literatúrának e vagy ama neméhez, vagy a
nemek emez vagy amaz fajához kisebb vagy nagyobb ragaszkodást. A hízelkedést és
a gúnyolást elkerülni igyekeznők. Azon iparkodnánk, hogy olykori
elmosolyodásaink, minden vágás szúrás és csípés nélkül még magát a szerzőt is,
necsak az olvasót csiklandozzák, sebet pedig soha se ejtsenek. Szintúgy ójnók
magunkat a csupa kijelelésektől (indications), mint a terjeszkedő
leppentyűségtől (Weitschweifigkeit). Nem emlegetnénk nevezetességek helyett
tanúság nélkül való haszontalanságokat, nehogy a részvételt gerjesztő
környűlállások helyét elfoglalják. Szép lenne, ha velünk kezet fogni, vagy
legalább segíteni akarnál…
8036. KazCD
24. kötetből
Kazinczy – Dessewffy Józsefnek Széphalom, 1821. febr. 4.
OSZK – Quart. Hung. 1160.
[Kat. 507]
gr. Dessewffy József; két kézírása…
Mely szép Nyelv azon
durva századból! mely férfias lélek tündöklik elő Zrínyinek minden szavain!
mely Magyar szív! és mely tiszta, mely józan gondolkozás! Olvassd csak, mi áll
lap 86. és kérdd, így gondolkoztak-e sokan még 1790 is; így gondolkoznak-e még
ma is sokan? De a’ nem Zrínyiként gondolkozóknak kedvesebb minden mint a’ minek
mindennél kedvesebbnek kellene lenni. Magunk rontjuk magunkat. Én ezen kézirat’
velem közlését azon sok jótétemény közzé számlálom, a’ melyek által engem Gróf
Dezsőffy József Úr, hazánknak ez a’ hív tiszteletet, sőt csudálást érdemlő, ’s
minden jóktól tisztelt, csudált, szeretett fija, örökre lekötelezze. Életem
legszebb órái közé tartozik az, melyben én az általam annyira szeretett
Zrínyinek ezt a Munkáját is olvashatám. Írom ezt Széphalmon, Február 4dikén
1821.
233.
/Kaz.G./
Kassa, febr. 6. 1821. Édes kedves Ferencem!
…megbotlott alattam a paripa…igaz, amit
a Gyulai házról írsz, az ifjabb kisasszony mesteri módon jáétssza a sakkot, a
grófné merő jóság…
A magyarok
viselete Budán az egész nemzetet nevetségessé tevé Európa előtt. Azt mondatták
a császárral : „totus mundus stultisat etc." Erről, mind a gondolatra,
mind az előadásra iiézve classicai kitételről azt lehet mondani, amit egy
lengyel mondott bizonyos alkalmatossággal : „ani Grammatiki, ani
Politiki." — Gróf Teleki Samu fia felesége
gyöngyeivel paszomántoztatta ki mentéjét. Az egyik báró Prónaynak drap d'orból
valának sarui. Mások temérdek portékákat szedtek fel a boltokból, hogy
gazdagoknak láttassanak és tisztelkedhessenek. E mind azért volt, mert
nimbussal (azaz sugárfény alatt) akartuk
Őfelségét Troppauba küldeni, és mivel a csehek hidegen fogadták a
fejedelmet, mi melegen akartuk — és így az árnyékot elvetni Vrbnára, és
magunkra hajtani a kegyességek fényeit és sugárjait. Ő Felsége soha sem volt
kegyesebb. Gróf Almássy Kristóf azt projectálta :
küldenének egy deputátiót a spanyolokhoz, és köszönnénk meg nékik fejedelmünk
kegyes igéreteit. Gróf
Teleki Lászlónét megcsókolta
a királyné — valamennyi dáma a grófnéhoz tódúlt, és meg akarta ajkaival érni
azt a szent helyet ahová a fejedelmi csók tapadott. Részemről nem lett
volna szükség az ily felséges nyomra — én a nélkül is szívesen megcsókolnám a
kegyes, jó, okos, és minden miidon gyönyörű grófnét. Ő Felségének Budáról lett
elutazása után eltiltatott a nyomtatástól Gustermann munkája 3-dik darabja; később
pedig két zsidót magyar nemesekké nevezett ki Ő Felsége. A királyné azt mondta
: hogy Prágában 24 óra alatt több kérőleveleket kapott férje, mint két hét
alatt Pesten…Sok magyarok azt mondják hogy közelebbi viseletek által Budán
mostani constitútiójokat sok századokra megerősítették. Ezeknek pápaszemre
lenne szükségük; nem hogy a nevetségest lássák, mint Fáy András, hanem hogy
magok ne váljanak nevetségesekké. A magyarok viselete Budán káros és hazug
hizelkedés volt - mert megelégedést színlelt, és megcsalta a jó szivű, de nem
messze látó, jámbor fejedelmet… Cserei barátságát hálálom, de Erdélybe nem
mehetek, mert nincs pénzem; oztán könnyen megeshetne, hogy oly rossz ideát
kapnék ott is a büreaukratiáról és az igazság kiszolgáltatásáról, amilyennel
dosztig el vagyok telve a magyar büreaukratiáról és justitiáról. Vén vagyok már
akármely nagy úrnak, ha prímás is, kegyelme keresésére. Úgy tetszik nekem :
hogy ő herczegsége czéljai és kinézései századjával ellenkeznek — meglehet,
hogy hibázom — vagy, hogy ő, mint nagyon nagyot lépett, szükségből, vagy
háladatosságból, vagy a kegyelem megtartása végett, koholja intézetjeit….
Az én pályám
bevégződött /50 éves/. Ha élek és kitalálnék még egyszer bújni kedves, csendes
homályomból, az csak akkor fogna lenni, ha a kormányszék systemáját
megváltoztatni kényteleníttetne. Akkor bizonyosan a köz boldogságon igyekezném:
ezt mindég előmozdítja a derék emberek eránt mutatott pártfogás. Én nem tudok
nemderék embert szeretni, de tudom tűrni, és szívesen javítok rajta, ha és amikor
lehet. Még gyermekeim miatt sem hajhászom nagyon a nagy urakat; úgy igyekszem
inkább fiaimat nevelni : ut ipsa etiam fortuna carere possint. Az amit az ember
a közjóra nézve tehet, igen kevés és igen lassú haladású, ha nincs oly
helyheztetésben, hogy szívével, eszével és nyelvével a dolgokon rugtathasson….Az
afféle embereket mint mi ketten vagyunk, azért igyekeznek némelyek megcsalni,
mert tudják, hogy mi teljességgel nem tudunk a csaláshoz; ha mi akarnánk vagy tudnánk eszünket arra
fordítani, ők járnák meg nem mi; de olykor ők boldogúlnak ; a mi kötelességünk
tehát felvigyázni, hogy ne boldogúlhassanak, és némtlykor szívünkre vetni
eszünk zaboláját.
Én a Brassói
Müllerről mindég úgy vélekedtem, hogy ő ahoz a franczia bibliothecáriushoz
hasonlít, kit egy udvarnagy azért ajánlott jövedelemministernek, mivel nem igen
nyúlt ahoz ami rá vala bízva; de ha nyúl, jobb hogy bibliothecárius maradjon. Nagyon
kellemetes gróf Kornishoz írt versezeted. Ha én
valék apja gondolatodnak, meg kell vallanom, hogy szerencsésen szülő anyában
valék nemző. Exspectemus omnia a tempore. Hijába iparkodunk vénségünkre pénzt
szerezni. Látod, minő hasztalan iparkodtam. Te nem-iparkodásoddal azt nyerted,
hogy kevesebb gondok közt éltél. Malum mole sua remedium inveniet. Esmered az
olasz közmondást : Chi a venti non fa,/ A trenta non sa,/ A quaranta non ha ,/Che
si vadi far buzarar a cinquanta.
De hol és ki
vágyna már most ránk ezen hideg klímában? Ifjú katonáink sorsa lesz az
Nápolyban, ha háborúra kerűl a dolog. Rájok egy más olasz közmondás is fog
illeni : „Veder Napoli, e poi morir." Bocsásd meg cynismusaimat — nem
vagyok én azért maró, hanem szerető, szenvedő es bajait békességgel és
cscndességgel tűrő hív Jóskád.
Febr. 8-d. 1821. Század
volt a múlt éj, de nem a csendes álom, hanem a fájdalmakra nézve. Elfelejteté
velem már korán reggel azokat drága, szeretetre méltó leveled. Jókat jegyzél ki
Zrínyiből, de lehetett volna-e rosszat? A Conversations-Lexikonból küldöm a
kívánt kötetet. Többi könyveimet is bírd ameddig tetszik. A nem, amelyben
írunk, az író tulajdonsága; az akkori ihlettetés, a gondolatok és érzetek
természete szokta kiszabni lelkünk szüleményei ruháját és annak formáit; máskép
írt hát Cicero és máskép Sallust, sőt mind ez mind az különbözőképen e vagy ama
nemben, de sőt órában is. Ha históriát írt volna Cicero, históriai stylusát
csudálnám, noha az nagyon különbözne akár bölcselkedő, akár szószólói
előadásától; azonban kitűnne mindenütt Cicero, és a historicus Cicero oly
kevéssé lenne historicus Sallust, mint a historicus Sallust historicus Cicero….
Zseni ma is nálunk
ebédelt. Szülei után senki sem szereti jobban mint mi. Nagyon el volt a falun
foglalva Virginiám, azért nem folytatta a levelezést; majd rá parancsolok, hogy
folytassa, — de ne avatkozzanak bele a szülék, hanem olvassák a leveleket, és
tegyék megjegyzéseiket a leánykák előtt; így igazúlni fog a kifejtődés, nem
akadályoztatni. Mi Döbrenteivel csak a fő írókat és a főbb munkákat akarnók
megesmertetni. Mit írjak még betegágyamból, hol újra Gibbont és Quintiliánt
olvasom? azt : hogy jobb szerettem volna a Pegasussal botlani, mert sok, öt hat
hétig az ágyhoz szegeztetni, mindég hanyat feküdni, nem mozdúlhatni, és
fájdalmakat szenvedni, mikor mások járnak kelnek a derűlt ég alatt, és eszekbe
sem jut, hogy elcsuszamodhatnának és nyakokat törhetnék…
235.
/Kaz. G./
Kassa,
ápr. 13. 1821.
…Sántikálok…Byron
és Scott is sánták…
A közmondásnak : Veder Napoli, legalább első része
eddig bételjesede :
O madre un di d'ogni piü raro ingegno,
Agli uoraini e agli dei terra gradita,
Fu iniquo fato o fu del ciel lo sdegno….
Abbate Oasti nella Papessa Giovanni.
Most
tetszik ki, hogy minő kárt tett az emberiségnek Napoleon. Félnek a népek új
dynastiák segedelmével sorsokat jobbítani, mert a corsicai dynastia a jégre
vitte várakozásokat. A szabadságot kellett volna elébb megfundálni Európa északi részél)en ; és úgy oztán megbuktatni vagy az
igazság korlátjai közzé szorítani az angoly hatalomnak visszaéléseit; de
Napoleon a dolgot megfordította — lánczokat adott a szárazföldnek, hogy azt
Angliának lánczaitól felszabadítsa; így egy nemű rabság helyébe más neműt
helyheztetett: a szabadság reményét esak pályája végén mutogatta, maga a pálya
területén pedig sarezigazgatást organizált…Kérlek, kedves barátom, ne
veszejtsd el a látás kincseit, a históriai kincsekért. En nem igen szeretem a históriát, nem csak azért hogy sokszor nem
igen szépen, hanem csunyáúl hazud, hanem azért leginkább : mert mikor igazat
mond is, többnyire csak csúf, ravasz, és alávaló lelkeket és azok ferteltelmes
tetteit kénytelen említeni; de azért olvasom, mert dolog- és emberesmeretet
merít az ember belőle.
Édes kellemetes
leányod igen jól van ajánlva nálunk. Hidd el, hogy Virgíniának kell olykor tőle
tanulni kellemetességet. Dúlházy mindég különös örömmel szolgál neked
mindenekben, mivel felette tisztel és szeret, és nem csak látja, hogy én is
szeretlek és tisztellek, hanem azt is, hogy nem ajánlhatja magát jobban nékem,
mint mikor téged egy azon mértékben, mint én, mind tisztel, mind szeret. íme
legközelebbi levelem Döbrenteihez. A Bocskay István és Bethlen Gábor fejedelmek
aláírásaik lemásolását köszönöm. Vale, deliciae meae. írj nekem gyakran, ha rá
érsz, és szemed engedi.örök híved
Pipss.
(Döbrenteihez.)
Tekintetes úr, drága, kedves
barátom! Talán ilyforma levelet lehetne írnom azokhoz, kiket Szent-Mihályon
feljegyezgettünk, hogy minket segítsenek
a psychologico-literaria biographiák írásában, azaz : a nevezetesebb magyar írók jelesebb munkáik
magesmertetésében….Bizodalmas remények közt
merem tehát törekedeseinket ajállani, melyekre a T. Ur szíves részvételét,
segedelmét és pártfogását vonni óhajtván,
megkülönböztetett tisztelettel szünet nélkül maradok a Tekintetes Úrnak alázatos
szolgája Gr. D. J.
Utánírás. A levél
megvolna, de már most csak az a kérdés, hogy helyben hagyja-e a Tettes Úr, és
mit akar abból kihagyatni, vagy bele tétetni, vagy hol és hogy akarja
változtatni, mert én részemről ezt egészen a Tettes Úrra bízom …
236. /CCXXXVI/
Váczy 17. kötet, 3985.
Kassa, június 12-d. 1821. Drága kedvesem!
Csak igen röviden,
mert indúl holnap Zseni. A magyar Zsebkönyvet kimondhatatlan örömmel és hálával
vevé lyányom. Sok gyönyörűséges van benne, de mindennél elébbvaló és érdeklőbb
saját kezeddel tett ajánlásod. ír neked Virginia. Egy betűt sem igazítottam
levelében. Keze munkájával is meg fogja emlékezetűl hálálni kegyességed, meg is
csókol ha megengeded. 15e nagy baj oly szegénynek lenni, amint vagyok; de még
nagyobb hogy legjobb barátim sem hiszik. Ha veled leszek, kiöntöm egész
szívemet. Ugyan gondolod-e hogy te annyit epednél, ha én oly szegény nem
volnék? vagy hogy Nagy Homérja régen ne kerűlt volna ki már prés alól ?...A
Tőled javallott magyar Iliás előbeszédje kevélylyé tenne engem, de egyszersmind
megpirítana, mivel lehetetlen lenne hálát bizonyítanom. Őszi vetésem felét
elverte a jég; de azért kűldök az özvegynek életet, amint ígértem. A te sógorod
is érzékenyebb szívű lenne, ha több tehetséget és kevesebb gyermeket adott
volna néki az ég. Én mindenütt pénzt keresek. Ha el kell veszni, mind egy,
valamivel több vagy kevesebb adósság; ha pedig, amint hihető, előbb utóbb, az
időknek változni kell, ki fognak talán bújni gyermekeim. Józsa az oka hogy
olyan soká van feleségem a városban. Nevelőt várunk Pestről.
Bajom van
Zemplénnel. B. Barkóczy emlékéről írt verseim már két esztendő előtt készűltek,
amikor még nem volt az emlék felállítva. A versek alá iktatott jegyzék prózában
nem enyém. írj nekem, kérlek, minél elébb, Tokajnak Szent-Mihályra, hogy hol és
miképen áll az emlék? márványból van-e? elkészűlt-e már egészen, s mikor
állították fel? mert én még tavaly tavaszkor nem láttam, azolta pedig nem
voltam Újhelyben. Pénteken indúlok Sz.-Mihályra, sok bajom van tisztjeimmel,
mind tolvajok, cum distinctione mensurae. — Üri széket fogok tartani. Oly
nagyok és oly közönségesek mindenütt a bajok, hogy vígasztalhatják egymást a a
nyomorgók. Ugyan hol alszik a megváltó ? mi, ki és mikor fogja felébreszteni?
Pedig felébreszthetnék a szélvész ordításai és a hajóikkal merűlők jajgatásai.…Nem
láttam az orosz császárt. Szürkület után érkezett…
242. /Kaz.G./
Szent Mihály,1.
sept. 1821.
…Pestre
készül…Virginie csókolja Zsenit…még nem ismered fiamat…
Vale. Tudom,
mennyit és mennyin fognak rólad Pesten tudakozódni…Mi történik az Erdélyi
Levelekkel? Döbrenteivel kiadott jelentésemnek már a Tudományos Gyűjtemény
júniusi kötetében ki kellett volna jönni, de még nem olvastam. A Külföldi
Játékszín első kötetjében sok jeles dolgok találtatnak. A papiros végeznem
parancsol; tudod, hogy minden legkisebb parancsolat nélkül örökös hív barátod
vagyok. Pipsz
4013. Kaz Gábornál a CCCXLIV. Levél
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz. Mihály,
Octóber 1sõ napján, 1821.
…Magam nem
gyõzök hanyatló koromban a sok bajjal, és keservvel járó gazdasággal
küszködni, és zavart lélekkel csendes lelkûségre hogyan oktassam
gyermekeimet? Érzéseim és gondolkodó tehetségeim közt a’ harmónia felbomlott; engedni
kezdenek inaim a’ szünet nélkül ostromló fájdalmaknak — minden kicsinység
érint, bizgat, keserít. Ez a következése a’ bajok tartósságának. A’
szûntelen vívás közben végtére kifáradunk, elgyengûlünk, az egymást
sarkaló évek is napról napra, halkal, többet többet csípnek-el a’ lelki
erõbõl; nem hogy keményednék az érzékeny szív hártyája az untalan
csapások és küszdések alatt; sõt megreped utollyára…Mindazon nagy és
szép gondolatok, melyeket Horátzban, Szenekában, Marcus Aureliusz és
Epiktetuszban olvastam, haszontalanok. Más a’ fej, más a szív. Nem jó, mikor
amaz gyengébb; rossz, mikor erõssebb; ketteje harmóniájában áll a’
boldogság. Birtam én ezt valah, és sok ideig. Nem lelki isméretem, hanem atyai
szívem fosztott-meg attól. A’ magány vala hajdan menedékem…Most rettegek a’
magánytól, mert magzatim sorsa’ szomorú képét terjeszti elõmbe. Pénzt
ugyan ígértek Budán, de nem pénzzel lehet ám a’ jó nevelõt vásárolni.
Az, ne hogy úgy is elég terhes adósságaimat szaporítsam, azon
hitelezõimnek fog menni, kik, mikor ki akartam fizetni, kértek
tõke-pénzeik’ megtartására, most pedig zajossan viszsza kívánják azokat,
vagy száztúl esztendõnkint 18-ra akarnak szorítani. Mi lessz
gyermekeimbõl, ha tanult és értelmes embert nem kapok melléjek?! Sehol
se boldogúlék, még Papjainknál sem — nem mintha feltételeimet keveslették volna,
hanem, mivel vagy nincsenek többé nevelõk, vagy, ha itt, amott, valamely
ezen tövises pállyára alkalmatos ember rejtõzködik, az, a’ jövendõ
nyom’ szerentsétlenségére, más módon keresi elõmentelét. Most kiki csak
magát nézi, nem a jövendõt, nem hazáját; a könnyû, a kurta pállya
a’ legválasztottabb; rövid idõ alatt kevés fáradsággal akarunk sokat
szerzeni, és vénségünket bátorságba tenni. A’ kívánság természetes, de a’ mód
képtelen, és az idõk’ mostohaságával ellenkezik.
Feleségemnek és
leányomnak holmi szükséges felesleg valókat és apróságokat vevék. Mejképedet
olajjal festve láttam Kulcsárnál. Engem akart által irányodba, hogynézhessek szüntelen
kedvesemre. Ültem is egy egész óráig Dónát ecsetének — még két ily ülést kívánt
a’ vásznat éltetõ mûvész, — ezt számos foglalatosságaim tilták,
számos’b bajaim haza hívtak jó feleségem gondjait felváltani és vígasztalni.
Még a’ Muzeomot-is csak futólag tekinthetém-meg. Viszsza jövet egy Magyar
felûlírást szerzék a’ Magyar Bibliotékára. Kultsár megvendégelt egy takaros vacsorával, munda supellex. Horvát
István, Thaisz, Kisfaludÿ Károly, Helmeczÿ valának a’ vendégek. Nem
felejtkeztünk-el rólad. Szívömledezve emlegették nagy Apjokat a’ mostani
literatúra’ jeles fiai — többen hibáztak a’ két fõ városból, részint a’ távolság,
részint a’ távol lét miatt; ezek is örûltek volna velünk. Horvát sok tudományt hullatott a’
Magyar nyelv, történetek’ és törvények’ hisztóriájábul. Helmeczÿ
Taszszóból némely fordításait mértékes és stanczás rímekben olvasta-fel…Kisfaludi kellemetesen komoly,
szót’lan. El-találnád: ha nem tudnád is, hogy dramma fogantatik belsejében.
Szép, karcsú fiatalember, lankadkodó kék szeme merõ jóságot, szívességet
ejteget. Helmczÿ, orczájára, Nagy Sándor képszobraihoz hasonlít…Kulcsár hólepte fejében sok kecses
kellemetesség és világosság tündöklik. — Horvát legkomolyabb minnyájok között,
kitetszik rajta az éjtszakázás. Úgy keressük és leljük az éj’csendjei között a’
sok tanultságot. A’ Magyar literátorok jobbára, külsejekre nézve is szép és tekintetes
emberek.
Olykor a’ Nádor’ függõ kertjében
sétáltam.
Hold-sarlós Törökök’ turbántja uralkoda
itten,
Hol most lelke lebeg Mátyásnak, ’s száz
ezer áldott
Emlekezetre, Magyar! még büszkén viszsza
tekinthetsz.
Egy roppant meredek sziklán itt’ állok,
a’ mellyrõl
Sok csemeték, sok fák, és még több búja
virágok
A’ meleg és a’ hideg sark’ hajlatjárul
eredvén,
Nádor Atyánk’ ügyelése alatt testvéresen
élnek,
’S mintegy ölelkezvén a’
szõlõ honni levéllel,
Kettõztetve a’ víz’ széles
tûkrére lefutnak.
Így az Eúfrátesz’ partjánál, hajdan a’
fényes
Hírü Királynénak Babilonban kertjei
csüng’tek.
Hátam után fejedelmi hegyen szemlélem a’
bámúltt
Nádor’ kastéllyát, honnan bele nézhet a’
honyba,
És az egünket még tisztábban szívja
magába;
Lábom alatt a’ Dunát, Buda, Pest köz’t
csendesen úszni,
’S a’ most már remegõ Törökök’
partjára rohanni.
Elég jók ezen
versek egy ollyan szegény lelke levertt Költõtõl, mint én most
vagyok. A’ Jutalomfeleleteket, amikor ráérek, olvasgatom. Gróf Telekÿ
értekezése a’ nyelv’bõvítésérõl talpra esett munka, valamint a’
tudomány és olvasottság, szintúgy az ideák’ fejtegetése tekintetiben. Kár, hogy
az ilyen filozófiai elme hellyel hellyel akár kedvezésbõl, akár
szerfeletti félénkségbõl, a’ fásúlt és feszes grammatikuszok nem mindég
okos és gyakran ízetlen rendszabásaikhoz nagyon szítni látszatik. Mikor fogjuk
mi már egyszer nyelvünket egész kiterjedésében megfogni?...
4019.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak Sz. Mihályt, 9ber 4-ikén 1821.
Édes lelkem,
Drága, Kedves, Szeretetre méltó Barátom! Én az egész föld kerekségén csak két
Zsidó Zsidónak tartozom, és pedig sokkal sokkal többel,
mint aint nekem kölcsön adtak: az egyik a’ Rozgonyi, az
ifiu Róth Máttyás, a’ ki már brahám kebelébe el költözött, a’ másik
pedig Reich, a’ ki Sebesen lakik Eperjes mellett, és a’szakálosok között
a’ leg szakálatlanabb és leg czégéressebb gazember. — Róth özvegye Kassán
mulat, és nincs, úgy tetzik, mezei gazdasága, — Reich kereskedõ,
spekuláns, pálinka és Rozólis fõzetõ és égetõ, ’s
Gavallaérokat nyúzó, — nem tudok semmit Birkéiröl…
Én éppen
ellenkezőt tartok Voltairrel, ki nem költői, hanem
gazdasági íhletés
közben így
kiálta fel:
J’aime les brebis, mais
quand elles sont à moi.
A’ Juh gazdaság
jó és hasznos, kivált a’ hol trágyára van szükség és telelésre szükséges
takarmánnyal bõvelkedünk, nem kell azonban elfelejteni, hogy némely
földek nemén sivatag homokot okoz a’ juhtartás, — a’ juh gyökerestõl
rántván ki a’ füveket, nem pedig, a’ ló gyanánt, elrágva, vagy pedig az ökör
gyanánt, nyelvével mintegy elmeezve, és elszakítva használván élelemre a’
legelõt. — Mivel még sokáig nem lesz csendesség Európában, a’ selyem juh
tartás, melly a’ Külföldröl hozza be a’ pénzt, még hasznot hajt majd egy ideig,
de kötve hiszem, hogy, kivált béke idejébe’, annyit hozzon, mint egynehány
esztendõ elõtt; nem csak azért, mert mind jobban jobban terjed e’
gazdaság’ neme, hanem azért is, mivel napról napra inkább inkább elszegényednek
azok, kik fínomabb psoztókat viseltek, vagy viselhetnének, vagy ezután fognak
viselni. — Úgy van az mindenütt egész Európában kissebb vagy nagyobb mértékben;
e még érezhetõbb lesz idõvel, mikor Amerika egészen el fog szakadni Európától; mi jobban szorúlunk
rájok, mint õk reánk…
Vevém a’
Zemplényi beszédeket, jók, mert könnyeket sajtoltak ki. —Én már elvégeztem a’
jutalom feleletek’ olvasását, sok jó és szép, de egyszersmind nem kevés
nevetséges ideákat is foglalnak magokban, oldalaslag mind Te, mind én kapunk
hellyel hellyel egy egy vágást, semmit se teszen; nem kell az illyeket meg
érteni, el kell tûrni a’ csapásokat és a’ több jóért, a’ mi a’ könyvbe
van, a’ haza szeretete pajzsát kell a’ vágások elibe tartani. — Az Írók érdemes
és szorgalmatos emberek, és igy meg kell nekik bocsátani azt a’ kis
superioritást, mellyet, másokat leczkézvén, magoknak tulajdonítanak…
4024.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak.
Kassa Nov. 26-ikán 1821.
…a’ pénzt tsak
szükségbõl szeretem, és mint eszközt, mert adósságaim és
gyermekeim
vannak — tsak azt kívánom Tisztartómtól, hogy úgy gondoskodjon rólam, mint én
rólla. Vale — Vale — Vale — a’ többit szóval Újhelyben.
hív Pipszed mpr.
4040.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek 16.
Jan. 1822.
….Erszényem élet és halál köztt lebeg. Vagy Crisist
csinál erszénybeli nyavalyám ’s meggyógyúlok (ha pénzt kapok, ’s ideáimat a’
marhák által teljesedésbe hozhatom), vagy odaleszek. Icertum quo fata ferunt! —
’S a’ Sógorom! a’ Sógorom!...
4043.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassán, Jan. 26-ikán 1822.
…Minnyájunknak
vonaglik erszényünk, de talán minden jobbra fog rövid idõn fordúlni. Ki
kell állani ezt a’fonnyasztó betegséget. Ha határod jó a’ juhoknak, tégy úgy,
mint én. Fejér Vármegyébõl magam fogok hozni selyembirkást
juhaival együtt
— ha nyáron, télen ki-tartom birkáit, felibe osztozok mindenben, a’ tõke
juhokban is, valamint a’ szaporodásban, a’ gyapjúban, a’ báránykákban, a’
túróban, egy szóval: mindenben — ezt már sokan tették mind Bihar-, mind Arad-,
mind a’ Bánátban. Lehet-é jobb móddal a’ tõkét nevelni?...
4047.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak.
Kassa, Január 31ikén 1822.
…A’ törvényekrõl
írt Montesquieu, a’ törvényhozásról Filangieri; Schlöttzer, Schwartner oskolai
könyveket írtak, és mégis fáradság ’s unalom nélkül olvashatók. Írjon Kövi
Magyarúl…
Mikor
olvasandjuk már egyszer az Erdélyi Leveleket? hol vannak, hol útaznak még
mindég? Tovább vonúlt-é Erdély a’ Magyar hazától, vagy megszakasztotta a’
fenyegetõ háború a’ két testvér haza köz’t a’ közösûlést? Én jól
tenném, ha minden soromat 9 esztendõre börtönözném, de neked nincs
szükséged ezekre a’
messzibb
terjed’t halasztásokra. Ált’olvastam a’ külföldi Szín-Játék II-ik Darabját-is.
Megvóltam nagyobb részint elégedve Döbrenteivel; de megtetszik rajta még is,
hogy nagyobb gondja volt a’ stílusra mint magának Molliernek, és hogy német mértékkel
forgolódott olykor a’ leg-francziásabb Franczia körûl...
Kárhoztatják a’
Magyar Grófokat, hogy nem foglalatoskodnak a’ literatúrával — ha azután egyik
vagy másik irogat valami férjfiasabbat, azzal hálálják bátorságát, hogy
dolgozását méltatlannak tartják a’ kinyomtatásra; —ez vagy irígység, vagy
kimondhatatlan gõg, vagy alacsonyság. Írjon csak valaki
lelketlenségeket, bezzeg kap rajtok a’ cenzor…
Nagyjaink
többnyire elfajúltak — kitsinyeink irígykednek; a’ közép rend szembe
tûnõ rész vétel nélkül viseltetik a’ hazafiúi törekedések eránt;
a’ kik pénzzel bõvölkednek, nem gondolnak egyebet, hanem hogy azzal még
jobban megteljenek; kiknek nincs, nem találhatnak pénzetlen társaiknál
segedelmet, a gazdagabbak ajtajaikon pedig híjjában kopognak; — bú, töprönködés
jegyzi napjaikat, gátoltatik kifejtõdések. Ki tagadhatja e’ nagyobb
szabású vonások’ valóságát? Egy szabad nemzet sincs Európában, kit
lágy-melegebb köz lélek élesztene. Nagy szerencsétlenség az ránk nézve, hogy
mûvészségi indúlásunk azon korszakaszba esett, midõn már
erköltseink alkalmasint megvesztegetõdtek...
A’ dicsõ
Német nõ Magyar-Országban.
Kassán,
1882-ben.
Midõn sok
itt köztünk született Szépségek
Õs’ink
vitéz Nyelvét felejtve cserélik,
’S Németül azt
dörgik: hogy én, Magyar, bégek,
’S e’ szívetlen
gõgnek gyalázatját élik,
Te, szomszéd
nemzetû, fogadott földeden
Büszke vagy volt
Férjed’ szerencsés honnyára,
Hathatós
nyelvünket híván gyengédeden
Bíboros aj’kaid
édes nyílására.
Szálva hozzád,
símúl szózatink’ hangzatja,
Nyelveden
nõ, szépûl a’ hang’ méltósága,
Midõn
azzal lelked lelkünk’ buzzogtatja,
Minden, a’ mit
bennünk ébreszt, tiszta, drága.
Únom a’
csicsergõ Kanári madárnak
Sípostskáknál
tanul’t kalitkás énekét,
Mezõs
pacsirtáim, a’ midõn rám várnak,
Hogy
csirricsireljék körûltem az ekét.
Szád fülünk’
bájolja; bölcsebben cseréltél,
Mint a’ szomszéd
hangnak rohanó csatskáink,
Boldogabb
fülektõl jobb tanátsot kértél,
Mint adhattak
volna Magyar majmocskáink.
A’ Francziák’
aj’kát, fülét az Olasznak
Kérdezd: hogy
kellõbb-é a’ szomszéd’ dörgése?
Mint szép
mértékére a’ ditsõ Hellasznak
Szálló, pompás
nyelvünk’ ható zendülése.
Mint a’
festõ napfény’ rezgõ ragyogása,
A’ setét
bokorból kicsal friss virágot,
Ugy a’ lelkes
szemek’ kedvezõ látása
A’ szív,’, s
ész’ ködében szûl világosságot.
Ti hát barna
vagy kék szép Magyar szemfények,
A’ Magyar
ész-pállyát kedvel tekincsétek.
’S hogy
emelkedjenek a’ kis növevények,
Hajtó
virányinkra sugártok’ öntsétek.
Mi volt Berlin
hangja, mikor LAJOS’ nyelve
Meszszünnen,
Párizsból, azt lenyomorgotta?!
És minden Burkus
szív érzé mély bú-telve
A’ nagy
szégyent, a’ nagy Királynak alatta.
Boildogabbak
vagyunk; — a’ Jövõre-verõ
Szíves FERENCZ
tudja: hogy Láng-nemzetünknek
Béllyege a’
hívség, a’ dísz, és az erõ,
És azért barátja
szív-ható nyelvünknek.
Lenne-é
Sillerje, lenne-é Gõthéje
Az elmék’
mezején feltetszõ Németnek?
A’ külföld’
fénnyiért ha setétûl’t éje
Soha nem nyílt’
volna honni derûletnek.
Ott’ is
csügged’t fõvel a’ haza’ Múzsája
Könnyezve
tünõde vad elhagyatásán.
Míglen nem
lebegett a’ nõk’ rózsa-szája
A’ nemzeti lélek
fercsegõ forrásán.
E’ lélek szint’
olyan Gyéniosz, mint a’ szép
Tegzes, nyilas,
szárnyas, hódító Istenség,
Ki bár kicsíny,
erõs szíveket öszszetép,
Ki vív, ’s kit
nem gyõz-meg a’ nagyobb ellenség.
Õ, a’
fáklyás Ámor’ komolyabb testvére,
Szintúgy teremt,
bájol, és tüzet szint’ úgy hány
Minden nagynak,
szépnek rejtett bölcsõjére;
Csak hogy gyújt,
’s nem emészt, a’ tõle folyt gyúlvány.
Annak is, ennek
is súgári tégedet
Világló keggyel
úgy felém tûntetének,
Hogy a’ sajnos
búnak fátyolával fedett
Lantomra
viszszatért a’ távozó ének.
Szög hajad’
fürtjeit láng-kebled havával
Az idõ’
szél-repte majd elfuvogatja,
De azt nem, —
hogy honni érzés’ példájával
Tündöklesz
lyány’inknak, Te, Czelták’ fajzatja!
Pirítva
igazítsd, elhajlott érzését
A’
törpûlve tompúlt híg Magyar Hölgyeknek,
’S tanítsd
érdemleni ápoló végzését
Az õket
takaró honni törvényeknek.
’S a’ lelki
penészben gõgös Férj’fjucskákat,
Honni
dísz-érzetre kik nem emelkednek,
Mint moh-lepte
taplós, redves, cserjés fákat,
(Ha tetõn
á’lnak is) mutasd ép szemednek.
Mivel pedig
Nemed és ki-míveltséged
Az ízlés’
mértékét érzetidbe fûzte,
’S csak a’ Szép
és a’ Nagy illethet-meg téged’,
’S a’ verset
eldobod, ha mester nem tûzte.
Türd kis tollam’
reptét, ’s bár elmém’ sugárit
Téltúl
öszsze-viszsza, úgy, mint Homályházi
Nem szórom, — ne
vess meg; a’ felhõk’ határit
Hadd rázza Egen
túl a’ roppant Égrázi.
Berzeviczy
Gergely, klavicordiomát verve, legördûle székjérõl, ’s meghala,
hevenyében ezen versek készûltek reája:
Ad chordae
sonitus tenebrosum vadis ad Orcum,
Quid dices,
Pluto, si tibi verba dabit?
Quod mundus
tristis, subeant quod mille dolores,
Quodque
sonos
inter, dulce, perire fuit.
……
4065.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Eperjes, Martz. 20d.
1822.
…Pered’ sürgetõje nagyon haragszik, hogy nem
akarod megismerni adósságodat, ’s szád és írásod ellenkezésben vagyon, ’s
Cicerót emlegeted. — Mosolyogtam magamban. Kérlek, ne engedd ezt vele tudatni.
Hadd ne legyenek új ellenségeim. Ebédrõl jövök; ott hallám a’ hírt,
hogy…
4067.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassa, Mártz. 21-ikén 1822.
…A’ minap már azt
is hallottam: hogy ha a’ Plébánosnak van vótuma, a’ Pápa tsinál nemeseket. — A’
Pápa nem tesz nemeseket, valamint Királyokat sem; de ha a’ nemességtõl
választatott Királyokat a’ Pápa és a’ tõle vett korona vagy egy
érsek tehette és
teheti legitimus királyokká: nem látom, miért nem tehetne egy, a’ Királytól
beneficiált plébánost a’ Pápa még legitimusabb nemessé: A’ régi idõkben még
Papnak sem volt szabad béfogadni azt, a’ ki nem vólt nemes ember. A’ világi
dolgokban szintúgy szolgál a’ Magisztrátus a’ plébánosnak, mint akár millyen
más Nemes embernek; — ha tehát azért választhatok Magisztrátust…
Ha Diéta lessz,
legfellyebb a’ Szerzetesek, és meglehet talán a’ Káplányok is el fognak esni a’
vótumtól; de nem hiszem, hogy lehessen attól a’ plébánosokat
megfosztani.
Okosság-é a’ Nemesek’ részérõl, ha Constitutziónkat fel akarjuk tartani,
azokat az embereket megkeseríteni, kiknek legtöbb befolyások van a’ köznép’
szívére a’ Római Catholika vallásban?...A’ Róm. Catholikus Papok’ vakbuzgósága
nagyon lecsillapodott; mit tehetnek arról a’ szegény Plébánosok, hogy a’ Fels.
Helytartó Tanács az egyvelt házasságokra, vagy a’ vallás’ változtatására, vagy
a’ külsõ-Universzitásokra való menetelre nézve oly’ kedvetlen, és olykor
törvényt sanyarító parancsolatokat küld? — Hány Plébánost hallottam efelett
fohászkondi! de nékik úgy parancsolják azok, kiknek talán szint’ úgy parancsoltatik
— én pedig ezen levelem’ végzését parancsolom magamnak. Eleget papoltam…
4080.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz.
Mihálytt Június 5-kén 1822.
….nagy
figyelemmel olvasom szép elõjáró beszédeddel a’ Világ eleibe kisért és
bemutatott Magyar Homérunkat; bizony meghaladja Foszszét, már akár azt
nyelvünk’ természetének, és szerkesztetésének, akár a’ Fordító lelkének
tulajdonitsuk…
4097.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 22d. 1822.
….Édes barátom, engedj nekem egy kérést. Gróf
Mailáth János az ide zárt német verseket azért küldé, hogy fordítsam Magyarba,
akármely formájúba, csak ne Alexandrínusokba. Kénytelen vagyok megvallani, hogy
elakadtam; pedig nagyon szeretném kedvét tenni. Nagyon kérlek, fordítsd, és
küldd nekem. Elmondom én Mailáthnak, hogy te fordítottad. Most a’ Pyrker igen
nagy szépségû Tunisiását olvasom. ’S most legelsõben. Erszényem ’s
gyermekeim szükségek azt a’ fogadást téteték velem, hogy semmi könyvet nem
veszek. De õmaga külde egy nyomtatványt Rozgonyinak, ’s ez azt nekem
kölcsön adá….
4107.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek Széphalom, Sept. 11d. 1822.
….Te édes barátom, és én, egymástól sok dolgokban
felette külömbözünk. Neked Kotzebue kell, Gõthe nem kell; nekem ez igen
nagy, ama’ másik eggy nagy talentomú, szép scénákat teremteni nagyon tudó,
gondolatlan és gondatlan Mázoló. Én a’ Poesis könnyebb nemében és a’
Conversatio tonusában írt Prózában csudálom, irígylem a’ Francziákat, ’s azt
hiszem felõlök, hogy úgy csak a’ Görögök tudtak írni. Sok nemekben a’
Francziák nekem úgy nem embereim, mint neked nem a’ Németek. Mit csináljunk
itt? Nékem mindég öröm látni, hogy az oly nagy lelkû, igen nagy tudományú
ember mint Te, javallod gondolkozásomat: de csak még is igaz marad, hogy aki
nem a’ maga szemével néz és lát, hanem magát a’ más tekintetének feláldozza,
nem azt teszi amit kell. Collin és Lock nem szerették egymást inkább mint Te
engem és én Téged; az eggyik rettenetes Vallástalan, a’ másik csaknem rettenetes
Keresztyén volt. És még is szerették egymást, és midõn olvasása közben
egyike valamire talált, a’ mi neki magának kedvetlen volt, de bizonyosan tudta,
hogy azt látni kedves lesz a’ másiknak, kijegyzette azt, ’s közlötte a’
másikkal. Mi volnánk e nem illy nemeslelkûek, édes barátom? ’s Te
kívánhatnád e, hogy én azt a’ mázoló Faprestót ne nézzem, ne mondjam aminek
nézni tudom? Nem; ezt D. nem kívánhatja….De hol volna Nyelvünk ’s Literatúránk,
ha illy gondolatlanok is nem volnának mint én? Énfelõlem azt hiszi sok
ember, hogy én csak magam tetszem magamnak, mert a’ Himfy nem szépnek nézett
dalait gáncsoltam, ahogy a’ Himfy szépnek nézett dalait forrón magasztaltam ’s
magasztalom. De ki csudálta hát inkább még forróbban mint én a’ mit Himfyben,
Versegiben ’s más ellenségimben szépnek találtam? ’s midõn most a’ Tud. Gyûjt.
Augustusi darabjában a’ Guzmics Izidór Értekezését látom, nem irígylem e neki
nagy fényét? Ugyan miért nem vádolják ellenéségim ízlésemet szívem helyett?
Azonban még Virág is megostorozott a’ tudatlan emlegetéséért, Döbrentei pedig
eggyik levelében kért, hogy az affélék által ne csináljak ellenségeket
magamnak.
Hogy
lehetne nekem Döbrenteit ezért nem szeretnem? Csak azt szeretném még is tudni,
hogy Horátznak miért volt szabad ezt írni: Scribimus indocti doctique poemata
passim, ’s miért nem szabad nekem? — Azért, mert ellenségim azt hiszik, hogy én
ezt mondván tudósok, ezt értem mellette, mint én — ’s ez az
õ vétkek, nem az enyém. Horátznál is ezt lehetett volna mondani. —
Mihelytt a’ tudatlant ungelehrtnek vesszük, vége az egész pernek…
4110.
Kazinczy —
Cserey Miklósnak.
Széphalom Sept. 15d. 1822.
….A’ mi Dezsõffynk temérdek
birtokú; nem pompáz; de szerencsétlen. Tavaly 35 levelet vágtak-ki Oecon. Könyvébõl
Tisztjei ’s meglopták. Gyanússá tétetvén, senkinek nem hiszen; új Tisztjei új
móddal lopják; maga viszi a’ terhet, ’s végre nem fog Tisztet találni.
Elmérgesedett a’ charactere. Szánd mind õtet mind engemet. Melly
idõket hoza ránk ez az Európai változás!...
4162.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Febr. 13d.
1823.
….Ferenczy most Rómába ment, nem Rómát látni, hanem
Canóvát. A tanulatlan ifju talán nem is tudta, hogy a’ Mesterség mostani eggy
ápolója Róma. Canóva beteg volt, midőn szomorú alakban beküldé hozzá leveleit,
’s kéré, hogy fogadná műhelyébe. Canóva maga elébe sem ereszté, ’s megizente
neki, hogy menjen tovább. Talán nem várt semmit a’hyperboreus ifjúból. A’ vak
szerencse nem mindég vak. Most Thornwaldsennek az ajtajánál kopogtata-be. Ez
maga Izlandiai ember, ’s nem vala olly kevély. Befogadta. Legénytársai két
hétig felé sem mentek szobájának, hova Thornwaldsen eggy darab márványtáblát
külde-be, hogy csináljon rajta amit akar. A’ burnyasz ember egy Vénuszt kezde
metszeni en bas relief, ’s rettegettt, hogy Th. elveri, ha rossz lesz. Be jó
dolog néha a’ szegénység. De csak néha. Egyszer társai közűl eggyik
bémegyen hozzá, megpillantja Vénuszát. Szalad, hírt ád a’ többinek. Th. meghallja
hírét, bejő, ’s látja, ’s parancsolja, hogy a’ márványt vigyék utána. Egyenesen
ment Canovához, megköszönni, hogy neki engedé a’ derék tanítványt. A’ Palatínus
ott léte következéseit tudod. — Ferenczy nemsokára olly hírt szerze magának,
hogy a’ Bonaparte Lucián leánya is F. által faragtatá melyképét; ’s ez sok,
mert B. Lucián ismeri a’ Művészség’munkájit, ’s Rómában más embert is kapott
volna Ferenczyn kivűl, a’ kire ezt bízza…
4167.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassa, Február. 19ikén 1823.
…Örűlök új
Szobrászunknak. Nem éppen sok tudományt kívánok ugyan a’ Szobrászban; azonban
mégsem akarnám egészen tudatlannak. Áthénában, hol a’ képfaragó Szokrátból leghíresebb
böltse leve Görög Országnak…
4169.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Febr. 23d. 1823.
…Ez a’ sok gond, ez a’ rettenetes elakadás a’ miben
vagyok, nem csak azt cselekszi hogy házamból ki nem fordúlok, hanem azt is,
hogy itt munka nélkül töltöm napjaimat. Hová levének azok a’ szép
esztendõk, édes barátom, amidõn engem vagy író asztalom mellett vagy
feleségem karjai köztt találhatott volna a’ Vendég? Eltûntek, ’s bár
visszajöhetnének!...
4196.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Máj. 8d.
1823.
Tisztelt barátom, Nem érezhetem én nyomorúságaimat
még inkább mint érzem. De minek keserítsem-el elmémet akkor, mikor
Teveled szóllok: Az illy szempillantás az élet’ legkedvesebb perczei közzé
tartozik. Érdemetlenek vagyunk az illyet a’ Gondivseléstõl megnyerni, ha
vele élni nem tudunk. Félre tehát a’ gondokkal, ’s engedd hogy lelkemet Veled
elébb felvídámítsam. Archívumunkkal talán kész leszek Administrátorunk’
elérkezéséig. Három esztendõ olta dolgozom benne. Egy vagy két Kötet
lesz az Autographok Gyûjteménye. Abban van a’ Napad levele ipad halála
felõl; abban a’Te leveled a’ Vármegyéhez, mellyet Komlós-Keresztesen
írál 1807. Martz. 22-d. meghallván hogy ismét Dietai Követnek választatál. Mely
szép levél! Ajánlod imádást érdemlõ hitvesedet, a’ ki elsõ
gyermekét szíve alatt hordá; ’s a’ levelet a’ Grófné írta, Te csak
subscribáltad. — Millyen volt örömöm midõn rá akadtam. Leírtam magamnak
is tulajdon Gyûjteményembe. A’ maradék azt nálam párban, az Autographok
Kötetében itt, tisztelettel fogja olvasni. Te nagy Hazafi valál, és
szeretõ férj. — Beköttetém az Archív számára az 1805 és 1807diki Diétai
Követségtek Relatióját is minden oda tartozókkal. Így két kötet is tartja-fel Archivumunkban
tiszteletes emlékezetedet….
4238.
Kazinczy — Gr.
Dessewffy Józsefnek. é. n.
Tisztelt barátom, Ma,
szeredán, déltájban érkezém haza, ’s szekereid éppen indulni akarának.
Megtartóztatám, míg cselédednek elkészíthetem a’ levelet. De nekem ilyenkor
semmi érzékem nincs helyén, ’s még kezem is mutatja, hogy nem vagyok
nyugalmamban. Felejthetetlen napjaim, amelyekben Tégedet, a’ tiszteletre
legméltóbb ’s leglelkesebb asszonyt, nőt, anyát, ’s az irígységet támasztó
gyermekeket láthattam, csudálhattam. Ily háznép nem lehet több egynél, az egész
országban. Nem mondok felőletek semmit, hogy keveset ne mondjak. De érdemeteket
egészen ismerem…
4242.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Octób. 11d. 1823.
….M. Theresiámban
a’ Censor meghagyá, amit a’ Mélt. Grófné igazán nagy Nagyatyja felől
elmondottam, ’s nagyon örűlök hogy el van mondva. Nem vala
szabad azt is elmondani, hogy I. József eltiltá a’ Cancellariust a’ vett
parancs’ teljesítésétől. De te és a’ te gyermekeid, édes
barátom, tartsátok-fel azt emlékezetben. A’ Therésia Biographiáját talán nem is
volt volna szabad illy igen tömötten adni; de a’ hely különben nem engedte; ’s
én úgy hiszem, hogy ebben is sok jó vagyon…még szebb volna, ha egy
Gróf Dezsőffy
festene, vagy faragna, mintha egy Kazinczy, mert az elsőbbről
kiki látná, hogy hajlandósága, poetice szóllván, Istene, vitte
pályájára, nem a’ kenyérkeresés. De hát ha a’ reménység csak félig teljesednék-be?
mit tennénk akkor?...
4245.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz.-Mihály,
Octob. 21én 1823.
…Mária Therézia
biografiája szép egy darab. Gönyörű
érzeménnyel
végzed a’ mit olly felemelkedetten kezdettél, és csinossan folytatál. Tán
kedved lelem, midőn közlöm itt veled e dicső
Királyné
epitáphiomát, mellyet Somsich Lázár készített;…
4246.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Octób. 29d.
1823.
…Korcsmárosnak tudok egy igen alkalmatos embert;
leveledet tegnap vevém, ’s ma megyen hozzá izenetem. Kávés Újhelyben, ’s egykor
nálam inas szolgálatot teve. Furfangos ember, de igen alkalmatos. Van némely
neme a’ szolgálatnak, a’ mellyben nem kell keresni moralitást, csak
kötelességét vigye; noha becsűletes embernek mindég keserves összeérintésben
lenni gazemberrel. Illyenek a’ Királyoknál a’ hadi-kémek. Korcsmárosodban nem
kell egyéb tulajdonság, hanem hogy a’ korcsmát tekintetben, virágzásban tartsa,
és hogy az Uraság’ pénze veszélyben ne forogjon….
Ha Theresiám nyomtatva nem volna, a’ Somsics
Epitaphiumát mellé vetném, ha csak azért is, hogy látathassam a’ Németekkel,
mint szerettük mi azt a’ bennünket-szerető jó Asszonyt. Közönséges vélekedés
hogy az ő uralkodása több kárt teve mint a’ Józsefé, mely bennünket eszméletre
hozott. De köszönöm az illynemű jót….
19. kötet
4280.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Január. 4d.
1824.
A
másvilágon el lesz törölve a has; úgy mondja szent Pál,
ha jól emlékezem: de Glyconnak jó volna lenni, valamíg csak leszünk. Azok az
Aretaloguszok sokat beszélik, hogy nem vagyunk marhák: de ki is kívánjon marha
lenni? Az boldog, akiben lélek és test együtt lehet, és ha a test
örömeit a lélek nemesíti, mely nélkül a’legédesbb öröm sem édesbb. ’S van szép
testiség is….
A’ Kerûlõ Sz. Mihályban van. Itt magát
roszul nem viselé. Az öcsém levonatta, ’s huszonkét kemény botot vágata rá
búcsúzóba. Ezen nem kell felakadni; nála a’ veretés könnyen áll, ’s az nála jó,
hogy felelettel senkinek nem tartozik…
4288.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Január.22d.
1824.
Tisztelt kedves barátom, Eperjesen kellene lennem,
de nem indulhatok, mert semmi szerrel nem tudtam pénzt csinálni, ’s betegebb
vagyok minthogy mehetnék. Betegségem nem ijeszt; az az ér kínoz, melynek
erszényemben illenék lenni: de ijeszt pénzetlenségem, sõt eldühít, ha
egyéb bajaim mellett az jut eszembe, hogy lyányomat hagyom minden pénz nélkül
ily sok ideig. Hidd-el, édes barátom, Elõtted
pirúlok, ’s nagyon pirúlok; mert látott az ember ily példátlan
bánását, mint amilyen az enyém Erántad és Zseni eránt?...s nagyon kérlek, ne
kárhoztass….
4291.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassa, Jan. 27ikén 1824.
…Nem
szûnnek, sõt szaporodnak napról napra bajaim — az idõk és
helyheztetésem következései levén, hideg vérrel kell azokat gyõznöm…
4292.
Kazinczy —
Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom
Január. 28d. 1824.
…..
4295.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Febr.
9d. 1824.
…..Én gyenge vagyok; de ágyban sokat dolgozom, ha
csak azért is, hogy elverjem gondjaimat. Elõvevém tehát 15 Kötet
Pandectáimat, ’s minthogy abban minden együvé volt írva, ’s így keresni valamit
sok idõbe került; és minthogy sok haszontalanság volt benne, ujra írám,
általvivém az újba, amit megtarthaték. Némely görögbõl vett darabjaimat
félretevém Gróf Aurélnak, de most nem lelem. Ha kezembe akad, által küldöm…
4316.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Martz. 4d. 1824.
….Hétfõn egész nap fenn valék a’ kertben, de
másnap a’ rút idõ ismét ágyban tartóztata. Megúntam a’ fekvést, de
kémélem magamat. Szükség van rám. Sógorom elölné gyermekimet, ha nem élnék. Oly
dolgokat tõle nem vártam….
4325., 4340., 4347
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 22d. Mart.
1824., apr. 9., ápr. 28
4339.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak.
Kassa, Aprílis 6ikán 1824.
….Gróf Telekinek
könnyû szökésû verseire, melyekben a’ vizet dícséri, hasonló
versezetben igyekezém felelni: én a’ bort dítsérem. — Most Cicerót olvasom le
Republica. Majus Angelo fürkészte ki a’ Vaticáni Bibliotékában. Hány egészszen
ép Munka nem ér fel ezen csonkával!...
ÚJESZTENDEI
ÓHAJTÁSOM,
HORÁCZ UTÁN,…..
HORÁCZ LEVELEI
KISS JÁNOS SUP.
pag. 261. 262…..
ÉDES GERGELY. pag.
223…..
Gróf Dessewffy
József’ felelete a’ Kir. Commissárius Lónyai Gábor’ kérdéseire. 1824. Dubitabam
initio, num propositae Quaestiones ad me directae forent? quum honore Suae….
4365.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. elsõjén
1824.
…Ah, barátom, mikor vergõdhetem ki bajaimból?
Ezt óhajtom mindenekfelett. Sógor Asszonyom egy rendes levelet íra a’
feleségemnek. Azt mondja, hogy az oly irreligiosus
embernek, mint én, semmi sem szent. Felelek rá, ’s nem ingerelve. Bár magokba
térhetnének….
4367.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassa
Júl. 7-ikén 1824.
…Gõthe Divánját
olvasgatám Ránkon, — valóban ritka hajlékonyságú elme; de nem tud rám ragadni
ez a’ hajlékonyság — hidegen hágy, és úgy tetszik mindég, mintha hibázna
valami, azonban nem tudom mi az, és jobb szeretem magamat mint õt
vádolni — már több ízben kérdém magamtól, miképp’ történik: hogy reám Gõthe
úgy nevezett objectomi rajzolásai olly gyengén hatnak, holott a’ régi Görögök
tárgy-festõ rajzolatjai még a’ Német fordításokban is annyira
elragadnak? Furcsa dolog az ízlés! én Gõthét nem kisimított, hanem kisikárlott
Írónak tartom; végig csúszik lelkemen, és rajta sehol sem akad meg ez a’ síkon
csúszó. Úgy vagyok a’nagyon szép arczákkal is, és százszor jut eszembe, a’ mit
Vinkelmanban olvastam: hogy t. i. a’ tökélletesen szép ábrázat (mert minden
mozgás háborítaná rajta a’ csend harmoniás vonásait) nem lehet élet indító, nem
érzet ingerlõ, nem lélek ragadó; de azért borzaszt az arcz-vonaglás. — Valahányszor
szívemet és lelkemet egyformán akarom édes mozgásba hozni, vagy Homért, vagy az
Evangyéliumot kell forgatnom…
4371.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 14d. 1824.
…Vasárnap tehát a’ Templomban tartaték a’ Predikatzió
és az Oratio. Azt a’ Superintendens maga tartá, ezt nyomban utána Prof. Kézy
magyar nyelven. Mind a’ kettõ igen szépen; igazán-e? azt kérdeni lehet;
mert a’ Magasztalónak sok szabad. Bereg nem külde semmi Deputátiót, Ungvár
képzelhetetlenûl sokakat. Ezt vezeté Kánonok Olsavszky, ’s közöttök vala
Gróf Sztáray Vincze is. Temérdek volt a’ nép. Sokan az exámenek miatt; sokan,
amint Vayt vagy szerették vagy gyûlölték, hogy lássák, kire üt a’
voks…Lónyainak a’ két fija négy öt nemes ifjuval, ott ûle a’ fûben,
’s füstölének pipájokból, ’s vad paraszt beszéd folya szájokból. — Lónyai János
Olasziba ment volt ki, ’s ezért történének ezek. A’ Predikátzio és Orátio ki
fog nyomtattatni. De nem hiszem, hogy a’ Predikátzio oly szép legyen olvasva,
mint hallva….
4388.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Kassán, Sept. 4d. 1824.
Én Eperjesről jövék tegnap estve ’s Bibliothekádban
gyönyörű estvét tölték. Kiviszem Cicerónak Leveleit Wielandtól, ’s fordítva
adom vissza. Ezen pillantatban indulok. Egy hét alatt ismét Eperjesen leszek,
’s ezen Terminuson ezen kivűl még egyszer, ’s így Május olta ötször….
4390.
Kazinczy — Gr.
Dessewffy Józsefnek. Eperjes
Septemb. 12d. 1824.
…Cicerónak
Leveleit elhozám magammal, ’s inkább szeretek azzal elzárkozni szobámba, mint órákig
nézni a’ Kávéházban, hogy a’ dákók mint döfögetik a’ golyóbisokat a’ zöld
asztalon. Tegnap estve ’s ma reggel sokáig gyertyáztam, ’s tele írtam eggy két
ívet… A’ Horátz Leveleit Kis csak félig adhatá-ki, mert a’ Munka nem talála Vevőket…
4394.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Eperjes, Septbr. 20d. 1824.
…Tizenegyet elütötte, ’s álmos vagyok. Bár valaha
alhatnám! Sok éjszakámat töltöm itt álmatlanul. Aludj te csendesen, tisztelt
ember, kedves barátom, aludj gyönyörűséggel,…
4396.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek Eperjes Septemb. 26d.
1824.
Levelem rövid, de kedves lesz előtted…
Megjegyzés: 1824. szeptemberében
Kazinczy 5 levelet ír Dessewffynek: 4,12, 20. 26, 29-én. Néhány levélben alig
van mondanivaló. Később havi, kéthavi a gyakoriság. G
4398.
Kazinczy — Gr.
Dessewffy Józsefnek.
Kassán, Sept. 29d. 1824.
…Itt küldöm a Víz és a Bor felől írt lelkes
dalodat, nyomtatásban. Ha azt Igaz neked is megküldötte volna, méltóztassál ezt
nekem visszaküldeni: ha meg nem küldötte volna, tartsd-meg. ..
4408.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Octob.
14d.
…élet és halál köztt lebegének napjaim. Feleségem
titkolta elõttem sírását, én titkoltam elõtte, hogy magamat
elveszettnek érzém, de azért mindketten érténk egymást…..Tegnap felköltem, ’s
megbántam. Lélekzetem még nehéz, ’s ismét érzem melyemben a’szúrást. Csak hogy
meg nem halok. Bár nyolczvan esztendõt érhetnék, és épségben ’s sok
gondok nélkül….
4427.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. 1824. deczember 13.
…Nekem az fáj
leginkább bajaim közt, hogy nem igen olvasgathatok, barátimmal nem levelezhetek
úgy, amint akarnám, s idõ fogytában lévén, az, a mi még hátra van
belõle, semmiségekre tékozoltatik el…
4428.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. 1824. deczember 16.
…mind pennámmal
a mennyire tõlem kitellik és a mennyiben Ellinger meghallgat, segíteni fogom
a rossz ízlésû Minervát, de azért valahányszor csak lehet, küldeni
fogok, ha beveendik a magam dolgozásaiból valamennyi magyar újságinkba és havi
írásinkba, almanachokba, akárhol jöjjenek ki. Ird meg kérlek mindezeket a pesti
litteratoroknak, és mondd meg nékik nevemben, hogy jövendölöm mind hazánk, mind
constitutiónk, mind nyelvünk, mind litteraturánk vesztét, ha mindenben
kicsinységeken fogunk akadozni, és nem leszünk több türedelemmel és kíméléssel
egymás véleménye iránt….
4433.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Decemb.
20dikán
….Ma veszem az Újhelyi katonák által leveledet és a’
Hébe csomóját. Nagy örömem van rajta. A
bor dicséretét ismét elolvasám. Gyönyörű! gyöngyörű! Egyike legjobb minden
dolgozásaidnak. Ne küldd, kérlek, Előbeszédedet. Tudom én, hogy jó az, amit Te
csinálsz. Jelentésed az Ellinger Meghívó leveleiben bizony igen igen
jó….Barátom, én szörnyű Aristocrata vagyok, a’ mint tudod….A megölt istentelen
Komáromy Gábor 500 ftot hagya az Újhelyi templomnak lelke’ váltságára, érezvén
hogy várja különben a’ pokol. Özvegye orosz vallású szolgáló vala, ’s pápistává
leve hogy elfedje alacsonyságát. Nem akara fizetni, ’s az Ecclésia pert indíta
ellene…
4439.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Kassa Január 3ikán 1825.
Isten lépe
közénk, mihelyest pálczája megéré
Házam’, lettünk
mind’ reptibe’ mennyeiek.
Istennek vallyon
lehetett
ő
mellyike? Forgott
Mézzel kent
ajkán Szváda, kezébe’ Koboz.
Négy lábán két
szárny, tőlünk elvitte Zseninket,
Merkúr volt, elszál’t,
emberek újra levénk.
Nem oly gyönyörű
mint
a’ Tiéd, de nem hígabb szívből származott…
4454.
Kazinczy — Gr.
Dessewffy Józsefnek. Febr. 19d. 1825.
Tisztelt kedves
barátom, Küldöm a’ beretvát, mert a’
tieid valóban rosszak. Nekem még egy pár marada, nem illy czifra nyellel; de
czifra per se nihil valet: a’ vasa épen ezen pipajelt viseli, ’s így ne
hidd, hogy magamnak ezzel kárt teszek, ’s reménylem olly szívesen fogadod tőlem ’s úgy nem
adsz értte semmit, mintha gazdag volnék. Eleget adtál és hányszor: hagyd nekem
azt az örömet,
hogy én is
adhassak valaha neked valamit. Nagyon örvendenék, ha a’ beretva megérdemlené azt
a’ dicséretet, mellyet felőle tettem. Én
jobbat nem ismerek mint a’ pipa jelű….
4469.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely, Apr. 6d. 1825.
…..
4471.
Kazinczy — Gr.
Dessewffy Józsefnek. Újhely,
April. 8d. 1825.
….Febr. 18d.
olta itt vagyok, ’s úgy dolgozom, hogy öt nap nem léptem-le a’
grádicson, ’s öt nap nem ettem meleget. Feleségem tejjel és hideg
pecsenyével tarta-ki. Kapok én Ujhelyben ebédet mindennap, ’s nem
bizodalmatlanság cselekvé, hogy máshoz ne menjek ebédelni, hanem az, hogy az
ebédek miatt nem akarám félbe szaggatni munkámat. Az én természetem erõs,
’s nincs elkényeztetve; semmi kárát nem érzettem. Csak azt érzem hogy a sok munkában
az inak nyakam jobb felén nagyon megfájúlnak….
4472. Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. 1825. ápr. 8. ; 4496.
Kassa, Június 12ikén 1825; 4500.
Kassa, Jún. 24ikén 1825; 4504.
Kassa, Júly 6ikán 1825.; 4511. Kassa,
aug. 7. 1825;
4494.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. 12. jún. 1825.
…Olly nagy jég hulla, mint egy galambtojás. Nekem a’
vetésemnek egy részét
megkémélte, a’ másikban nagy kárt tett. Újság
Újhelyben semmi nincs. Ha a’ Kurir XLIII. darabját olvastad, tudod, hogy
Administrátorunk egy Zelinka nevû ifjat a’ Prímásnak ajánlani
szándékozott. Már itt az Administrátor levele, hogy a’ Prímás az ifjat
elfogadja…
4501.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Június 30d
1825
….Ha a’ Kassaiak, kik ma és holnap itt az Országos
vásárban kiürítik ládájikat, minap említett könyveimet elviszik, küldöm: de
Dulházy conferálja minapi Listámmal, és ha valami elmaradt, tudósítson. Itt
küldöm Igaznak a’ Mailáth Magyarische Sagen und Märchen fordítását nyomtatás
alá. Igaznak ajándékozom a’ Manuscriptumot.
4503.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 2d. 1825.
…gondom, hogy a’ nevezetesebb emberek subscriptiójikkal
jegyzett leveleket összeköttessem. Erre kék papírosra lesz szükségem, hogy
minden ily levél mellé eggy kék ív jõjjön, ’s a’ könyvet-forgató ezen
kék levél által lássa, fordított e más subscriptióra. Kérem tehát Dulházy Urat,
hogy ezen Nyugató mellett szerezzen nekem egy rizma kék papirosat, arra
vigyázván, hogy a’ papiros minél testesebb legyen….
4506.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Júl. 15d. 1825.
….Könyveimet nem azért küldém, hogy megvedd, vagy
eladd. Nem, hanem hogy Biubliothecádat gazdagítsam, amint tõlem
kitelik…Mihelyt haza szabadulhatok, és ráérek, keresztûl megyek
könyveimen, és újra küldök egy csomót. Neked Bibliothecád van: nekem az nincs,
mert nem lehet. Illõ tehát hogy az oly könyvek, amikre nincs szükségem,
nálad álljanak, nem a’ tiéid, hanem Bibliothecádé, legyenek….
4508.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Ujhely Julius 23d.
1825.
….Literáriumokra nem igen érek. Szalluszt és az
Erdélyi Levelek még sem készek egészen. Ponori Thewrewk mult postán külde sok
igazításokat, bõvítéseket, de a’ melyeknek alig veszem hasznokat. Mélt.
Szilasy Urat fogom kérni, hogy vigye-fel. Mert Bécsben kell kiállaniok a’
Censúrát. Hírünk épen semmi…
4509.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Augusztus elsõjén
1825.
…Tegnap valamit kelle keresnem rettenetes sokaságú papirosaimban, ’s behozatám azokat, ’s a’
Birkenstock által dolgozott Sándor Nádorunk’ Epitáphiumát egy magam által
összevarrt Kézirati Csomóban találom… talán méltónak látod, hogy a’ latínt a’
Minerva 3-dik Fûzetében felvétessd. Sok okok tanácsolják. Kicsiny a’
Munka, ’s ki bírja? így örökké fogja bírni a’ Nemzet. Ez a’ soknemû gond
engem alkalmatlanná teszen mindenre. Bárcsak az Archívumon eshetném által
becsûlettel. Sem gazdaságomhoz, sem gyermekim’ neveléséhez nem láthatok,
’s feleségemtõl, gyermekimtõl távol kell lennem. Meddig élhetek?
’s ezt is ellopjam-e magamtól ’s tõlök?...
4515.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Aug. 28d.
1825.
…..Menj, édes barátom, ’s szerettessd meg újra
magadat jó Fejedelmünkkel és a’ hazával. Fejedelmünknek egyik nagy érdeme az,
hogy midõn maga választ, dicsõen választ. Ilyen az Erdélyi
Püspök, ilyenek sokan mások. Az Isten boldogítsa szándékiban mind a’
Fejedelmet, mind a’ Hazát…Kövessen az Isten áldása, ’s hozzon vissza elborítva
dicsõséggel. Nekem Diaetai dolgokat ne írj; azt úgyis fogom hallani. Ha
holmi Anekdotákat írsz, azt gratziáúl veszem. Szeretek örvendeni is, nevetni
is, haragudni is…
4517.
Gr. Dessewffy József Kazinczynak.
Itt volt és
megölelt, de csupán lelkével, epedve
Gondjai közt a
szegény Jóska szabolcsi követ.
Hon kívánt
csendben békével rejtve maradni,
Választák s
nevelik köz bajok ön bajait.
Így mikor ég a
ház, szél támad, lángba borítja
Végig a durva
falut, nincs aki oltani tud:
Mert nem tudja
hová, vagy honnan hordja kupáját,
Nincs akkor
forrás, csak szemeinkben a víz.
Cito citissime, 23-d. aug. 1825.
Pipsz.
4519.
Kazinczy — Gr. Dessewffy
Józsefnek. Újhely Aug. 28d. 1825.
…Menj, édes
barátom, ’s szerettesd meg újra magadat jó
Fejedelmünkkel és a’ hazával. Fejedelmünknek egyik nagy érdeme az, hogy
midõn maga választ, dicsõen választ. Illyen az Erdélyi Püspök,
illyenek sokan mások. Az Isten boldogítsa szándékiban mind a’ Fejedelmet, mind
a’ Hazát. Nem ellenségi oppositio kell a’ kettõ köztt, hanem az az
ellensully, a’ mely a’ mértékekben adja-meg a’ horizontális intézetet, ’s azt
cselekszi hogy a’ két csésze közûl az egyik feljebb nem áll mint a’ másik.
— Kövessen az Isten áldása, ’s hozzon vissza elborítva dicsõséggel.
Nekem Diaetai dolgokat ne írj; azt úgy is fogom hallani. Ha holmi Anekdotákat
írsz, azt gratziáúl veszem. Szeretek örvendeni is, nevetni is, haragudni is…
4613.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Mart 31d. 1826.
…Életem
eddig mindég falun folyt, melyet boldog nyugalmáért inkább szeretek, mint a’ városit; de
mennyit nyernék isméretekben, ha városi lakossá válhatnék, ’s annyi
jövedelemmel, hogy gond nélkül éljek, ’s így egyenesen ügyemnek élhessek…
Minden esztendõben meglátnám Bécset, mégpedig kétszer, hogy isméreteim
a’ festésben, faragásban, muzsikában, architecturában, ’s a’ Polytechnicon’
dolgai körûl, gyarapodjanak, Vedd ezekhez, hogy fijaimat, kik Patakon
elvadúlnak, ’s nem tanulhatják, amit óhajtok, velem jönnének…légy rajta hogy a’ Titoknokság enyém lehessen…És mely
szépen végezõdnék az az élet, mely harmincznégy esztendõk olta
oly szerencsétlenûl folyt-el…..
4618.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Kassa Apr. 3ikán 1826.
…..
ARGUMENTA CONTRA ABDICATIONEM, AD
IMITATIONES
SPTENTRIONIS NEFORS EVENIBILEM.
Argumentumok a’
netalántán történhetõ lemondás ellen. 1826.
1-o) A
Pragmatica Sanctio nem csupán pactum familiae vagy az uralkodó-áházat
illetõ rendelés, mint az Orosz Birodalomban, a’ hol I-sõ Péter az
Autocrata határozta-meg az elsõ-szülötséget, hanem, pactum bilaterale
eggy ollyan uralkodó-ház és nemzet köztt, melly az egyenes férfiágnak
magva-szakadása után régi választási jussát vissza-nyerte.
2-o) Az Orosz
Birodalomban az elsõ szülötség’ Actája csupán tudtokra adódott a’ többi Udvaroknak;
de a’ Pragmatica Sanctio a’ többi Európai udvarok által diplomatice garantíroztatott….
5-o) A’
választási jus azért abrogáltatott, hogy a’ pártosságoknak véget vessen annak abrogáltatása
a’ határozatlan és a’ meghatározott választási jus köztt, a’
következhetõ pártosságokra nézve, csak az a’ külömbség, hogy az
elsõ esetben a’ külsõk által is élesztetik a’ pártosság, — a
másodikban pedig az otthoni szakadások belõlrõl jönnek, és így az
elsõ esetben nagyobb körre és nagyobb mértékre terjednek, a’ másodikban
pedig kissebb körre és
kissebb mértékre
szorítatnak a’ pártosságok…
4621.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Széphalom Apríl. 16d. 1826.
…Soha az én ajakom a’ Te vádolásoddal magát meg nem
fertéztette, mert én soha nemesebb lelkû halandót, mint Te nem ismertem
és ismerni soha nem fogok. De engem Tefeléd nem csak a’ tisztelet, hanem
a’legforróbb hála is vonsz; ezt nem kellene felejteni vádlóimnak. Te és én
különbözhetünk nézésinkben, érzésinkben, cselekedetinkben. Ilyenkor azt fogom
mondani, hogy a’ dolgot nem látod azon pontból, melyet én nézek a’
legjobb nézõpontnak: de sem szívedet, sem fejedet, mely épen oly jó mint
szíved, vádolni soha nem fogom…A’ Dieta elején egy valaki…molndá: Pips ist ganz im Skart…s tudtam hogy
akármit mondjon minden más, Gr. D. J. soha sem juthat skártba, sõt
ragyogni mindég fog. De eszembe juta, vagy inkább nem felejtém, hogy a’ Nagyok’
sorsa végre a’ vádoltatás. …
Engedd tehát, hogy
némelly dolgok elbeszéllésével kínozzalak-el, amiket hallanod hohéri
tortúra ugyan, de Zemplénynek hasznot ígér….Visszatérek oda, hogy a’ tüzet
oltani kellene, nem gerjeszteni. Hosszú annak az útja, aki azon igyekszik, hogy
Magyar Országon csak egy Vallás legyen: jobb volna azt tenni, hogy egyiknek se
legyen panasza a’másik ellen….
Kivételesen
egy nem Dess-nek szóló:
4686.
Kazinczy — Cserey Miklósnak.
Septbr. 18d. 1826.
Édes barátom, Én 67-dik esztendőmet Octób. 27-d.
rekesztem bé, ’s 7 élő gyermek atyja vagyok. Látom a’ gazságokat, ’s nem
volnék-e vak, ha nem látnám, hogy sok istentelen embert. Azt hiszem tehát, hogy
nem bánhatok okosabban, mintha semmi titkot nem tartok. Active magamat semmibe
nem avatom, hogy pedig passive (hallva, ami történik) részt veszek, az még soha
véteknek nem vétetett, sem soha nem fog. Az a’ sok becsületes fizetett vizsla
találjon rést rajtam, ha tud. Kimondom nekik, hogy én Democrata vagyok, de csak
ideában, ’s azt is bolondnak tartom, a’ ki nem az…
4689.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak. Sz. Mihály Sept. 30-kán 1826.
….Vörösmarti Zalán futása nagy
figyelmet érdemel…
4705.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Novemb. 4d. 1826.
…Erdély’ Magyar Nyelve sokkal míveltebb a’ miénknél.
Mi alig tudunk módosok lenni Magyarúl, az Erdélyi pedig igen tud magyarúl
francziáskodni. A’ Szászok hidegsége annál szembetûnõbb, mennél
nagyobb a’ Magyarok melegsége. Én kész vagyok szüretemmel. Három
szõlõm 25 hordó bort ada. Húsos volt a’ szõlõ, és
levetlen, mert van három holnapja hogy nincs esõnk, ’s így a’ szem
nedvet nem szedhete magába. Asszúm több van a proportione, mint színborom. Az
egész hegyalján sok az asszú, kevés a’ bor. Egy holnapja hogy a’ Várost nem
láttam, ’s ki sem léptem házamból. Feleségem szüretelt…
20. kötet
Szusits és a magyar
nyelv: 4719, 4729, 4730
4719.
Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak.
...Báts
Vármegyei Követnek Szusitsnak Fija,
ki eggyszer’smind Bátsi Cancellista, azt találta mondani egy Vendégfogadóban
több Külföldiek hallattára, hogy a’ Magyar
nyelv felette ügyetlen és tehetetlen, és ha õ valamelly Levélnek
írásához fog, nem tudja három sornál tovább folytatni, hanem más nyelvre kell
azt által fordítani; akarta e ezzel Honni nyelve tudatlanságát ki vallani, vagy
a maga német nyelvtudását fitogtatni, kéttséges. Jelen vala Barkassy Borsod
Vármegyei cancellista és több más Ifiak, azt mondja Barkassy,
hogy mindnyájan
halgattak, mások pedig azt, hogy többen pártját fogták a’ Honni nyelvnek. Megtudván
ezt az Ifiúság, a’ Dictaturán egyik szószólló Ifiú a’ történetet el beszélte,
zúgás kezdett támadni: Ki, ki vele, az elfajúlt kortsal, vala a’ köz kiáltás,
melly az Ország házát, hol a’ Dictatura szokott lenni, végig futotta; le
huntzfutozta a’Többség Szucsicsot…
4729.
Kazinczy — Cserey Miklósnak. Jan.
23d. 1827.
….Decembernek
elsõbb felében egy nem jó, egy nem szép dolog történt az ifjúság köztt. Szucsics nevû Bács Vármegyei V.
Ispán negédes, elkényeztetett fija a’ fogadóban idegen nemzetbeliekkel ebédelvén,
gyalázta a Magyar nyelvet, s tiszteletlenûl szóla azok felõl, akik
azért buzogtak. Ez sok ifjak jelenlétében történvén közhírbe ment, ’s az ifjak
megkérék Némethi József Tolna Vármegyei Cancellistát, hogy midõn
Dictatúrára Szucsics is megjelend, állítsa szónak. Szucsics jõ, ’s
felzúdúl az ifjúság, Némethi csendet parancsok, ’s megfeddi. Szucsics
tiszteletlen viselé magát. Testvér öcsémnek Józsefnek József fija széket emel Szucsicsra,
de még is nem illette, a’ többiek összegazemberezék, ’s a’ negédes fiu
õket összehunczfutozza. Zoltán Mihály Szabolcsi ifju pofon vágá, ’s
Szucsics ekkor kotródott-el, holott pof nélkül mehetett volna elébb, mert ez
kívántaték tõle…
4730.
Kazinczy — Gr. Dessewffy
Józsefnek. é. n.
….Az öcsém
elbeszélé az atyjának mi történt. Azt írja, hogy õ nem teve egyebet mint
mások; de másoknak leveleikbõl
látom, hogy Szucsicsot meg akará
székelni; Zemplényisen, nem megszékelni, hanem le. Érted a’
czélzást; — de hogy Szucsicsot csakugyan nem illette. Szeretném, ha az öcsém
nevemet ismertetésbe hozná, ’s akarom, hogy vitam silentio ne transeat, — de
nem a’ meg vagy le székelésekkel, ’s ne a’ Dictatúra’ helyén, ’s
a’ lármás kifakadásoktól õrizkedjék. De a’ pofot inkább hordja az, aki
tiszteletlenûl szóll nyelvünk ellen, mint aki mellette szól…
Dessewffy
Józsefnek írt levelek ritkulnak, Aurél fiának küldöttek szaporodnak:
4813.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Aurélnak. Ujhely Aug. 5d. 1827.
…Ma egy hete az itt való Piaristák nagy misét
tartának, panegyr. predikátziót, és czifra ebédnél láttak 140 vendéget. Száz
esztendeje hogy Zemplényben vagynak. Estve bálunk volt a Vármegyeházában. Én
nem tánczoltam ’s nem szerelmeskedtem, de örömmel néztem, akik azt még tudnak.
Gyönyörű serege a’ tánczosoknak. Mint a’ narczis és tulipán tábla. Soha sem
hittem, hogy Zemplénynek annyi szép lyánya van. Ő Nagyságának és Comtesse
Virginienek csókolom kezeiket…
4835.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Újhely Septembr. 11d. 1827.
…Gróf Aurélnak megpillantása nagy
gyönyörûséggel tölte-el. Mely szép ifjúvá
nevekedék-ki! ’s mely nemes módú ifjúvá…
Consil. Szemere által Thewrewk nekem megküldé a’ Magyar
Pantheonnak 30 képét. Kimondhatatlanúl örvendek, hogy ez a Gyüjteményünk van:
de sajnálnám ha csak ezek a’ fejek jelentek volna meg, ’s elmaradnának azok,
akiket még most itt nem látunk…Én alig várom, hogy pénzt csinálhassak, ’s
megyek Pestre, ’s Bécsbe, ’s ott töltöm az õsz utolsó napjait ’s a’
farsangot, nem az öröm, hanem a’ baj miatt. Három esztendõvel hátrálá
peremet ez a’ fatális Dieta. Tizenkét eszt. olta nem látván Pestet és akik ott
együtt laknak, új világba lészek általtéve, ’s örvendek annyi derék ifjabb
társaink’ ismeretségeknek. Onnan gyakran fogod venni tudósító leveleimet….
4869.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Decemb. 13d. 1827.
…Én Januáriusban Pesten leszek. Jankowich Miklós már
tavaly vendégének híva-meg, de én inkább Szemeréhez
ígérkezém. Most ismét meghíva, hogy Pesti három házainak egyikében vegyek
szállást. Ez a’ jóság meghatott; készebb valék ellenni a’ Szemere társasága
nélkül, mint hálátlanság’ gyanújába esni….
Utólsó postával vevém egy Pesti barátomnak levelét,
’s csak abból tudom, amit meg sem álmodtam, hogy a’ Rómából haza tért és
Canovától kedvelt Ferenczy, fejemet carrári márványból faragta, három vagy négy
rajzolások, és a’ Döbrenteinél függõ képem után. Bizonyosan azért, hogy
a’ hír engem meglepjen, ezen említett levél megérkezéséig, nem tudtam hogy a’
fej készûl, ’s ma még azt sem, ha az profil-e vagy büste. Igazságos
vagyok megvallani, hogy Ferenczy által látnom megtiszteltetésemet, annak nagyon
örvendek. Nem tudom, örömemben mennyi része van a’ hiuságnak, mennyi a’
Mesterség’ szeretetének; mert én örvendenék, ha azt hallanám is, hogy Verseghy
’s Bacsányi vannak metszve…
----
Szemere
Pál (Pécel, 1785. február 19.
– Pécel, 1861. március 14.)
a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, költő, író…1808. június 4-én ügyvédi
vizsgát tett. 1808–09-ben Schedius esztétikai
előadásait hallgatta a pesti
egyetemen. Ekkor alakult szoros barátsága Horvát Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, kialakítva az úgynevezett triászt, ami maradandó nyomokat hagyott
irodalmunk történetében. Ekkor fordult rá teljes mértékben Kazinczy Ferenc
figyelme, és rendszeres levelezésbe kezdtek… Wikip.
4890.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Január. 10d.
1828
Tisztelt barátom, Elrémítene leveled azon hír által,
hogy lelkedet a’ hypochondria beteggé tette. De Te azt oly gyönyörûen írt
levélben panaszlod, hogy ha ilyet csak a’ hypochondria tud íratni, kérném az
Isteneket, bocsássák azt rám is; ily levelet a legegészségesbb lélek sem ír.
Egyéberánt el kell mondanom, hogy én azt csudálgatom, és már sok eszt. olta,
hogy Téged az a’ sokféle gond mint nem süllyeszte el már régen. Néked csak
levelezéseid is igen sok idõdet rabolják el; nem szóllok a’ városi
társalkodásról, mely némelyeket úgy elfog, hogy egyébre nem érnek. Végyük ehhez
olvasásaidat, az igen széles kiterjedésût; végyük azt, hogy házi körödért
mit tészesz; mit tészesz Vármegyéink Gyûlésein ’s Dietáinkon; ’s mennyi
idõdet rabolja-el gazdaságod….
5139.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Apríl.
9d. 1830.
…Te Csokonai miatt is neheztelél, ’s ez eránt a’
Szabadság’ férfijával szabadon
szólhatok. A’ fari quae sentiat, nekem nem
inkább igazam mint mindennek másnak: de nem is kevésbé. Ha nem jól ítéltem,
könnyű megczáfoltatnom. Én Csokonayt nyugalomban feddém, nem irígységből, nem
gyűlőlségből, ’s vétkeit azzal mentém, hogy hamar elholt, ’s pórdalait az az a’
pórnép’ ízlésében írt, nem pedig pórnépnek írt dalait, magasztaltam, csudáltam,
irígylettem; Csokonait e’ pályán utólérhetetlennek hirdettem. Hol itt akár
Csokonainak, akár másnak a’ bántása? Ha énfelőlem, 25 eszt. múlva azután hogy
kidőlök, így fog egy újabb Recensens szólani, én előre megköszönöm neki kímélő
sanyarúságát. De én Csokonay ellen Epigrammát is írtam, mégpedig élest. Boileau még Corneille ellen is írt, ’s
Gőthének Schillernek ismeretesek Xeniáji…Ne vedd tiszteletlenségnek hogy ezeket
Elődbe terjesztem…
5183.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Ujhely Jún. 29d.
1830.
Tisztelt barátom, Egy szeretetreméltó, még iskolájit
járó ifju, Szalay László, be fogja Neked nyujtani ajándékomat, a’Perlen der
heiligen Vorzeit nyomtatványát, velínen. Fogadd azt megbecsûlhetetlen
kegyességed szerint….
5307.
Cserey Miklós —Kazinczynak. Széplak
3-a Apr. 1831.
…Desõfyt kár vólt megbántani. Ritka ész a
Desõfié. A minap is olvasám egy separatum votumát a Censuráról;
Angliának is tisztességet tenne. Nagyot vét Nemzetünk maga ellen, ha az olyan
nagy elméket meg nem betsülli….
5321.
Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek. Pesten, 1831.
Május’
Ma vevém ki a’ példányokat a’ Nyomtató
mûhelyébõl, ’s elsõ dolgom az volt hogy egy példányt
Guzmicsnak küldjek meg, másik hogy Neked, harmadik hogy Himfynek. Holnap
bémutatom Ûlésünkben is. Ideje hogy ezek a’garázda faragatlanságok valaha
némúljanak el; de ne feledjük, hogy mindezeknek Döbrentei dölyfe az oka.
Õtet régolta bárdolgatom leveleimben, melyek eránt megírtam neki, hogy
ha meg nem szûnik, ezen hozzá írt leveleimet kinyomtattatom. De azoknak
elbeszélésére most nincs idõm….
5329.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Sz.
Mihály d. 13a Maÿ 1831.
….Akár mit írjon
Bajza úr, meg nem fogja bánatni velem a’ prés’ szabadságárul írottakat, mert
kevesebb kárt okoznak a’ bárdolatlanságok a’ gondolatok présben tartásánál. Hogy
mind az a’ mit valaha írtam, irtoztató roszsz, silány, hitvány, és Zajbaj Úrnak
viszsza tettzik, tökéletesen hiszem. Mindennek szabad azt itélni irásaimrol a’
mi neki tettzik…
…Te megmutattad
a’ Szent Kor gyöngyeiben, hogy tudsz szép magyar hexametereket írni. Miért ne
lenne hát szabad óhajtani hogy Pyrker
Époszát Magyar hexameterekben adtad volna, mert az igaz hogy Verset nem
kellene prózára fordítani, hanem inkább a’ prózát versekre, de nem úgy mint p.
o. Istenben boldogult …A te fordításod prozában igen csínos, de versekben még
csínosabb lenne…
5369.
Kazinczy
— Gr. Dessewffy Józsefnek Széphalom Júl. 26d.
1831.
… Pestrõl Jún. 30d. érkeztem meg, ’s
örvendve, hogy végre honn vagyok, ki sem léptem házamból egész maig, ’s mi
történt körûlem, alig tudom. Csakhamar azután látám, hogy a’ kishídon,
mely házamtól 600 lépésnyire, Zemplényt és Abaujt elválasztja, õrök
állítattak ki, ’s a’ bemirígylett Ujhelybõl Abaujba senki nem bocsátatott.
Így valánk itt minden hírek nélkül, szinte Júl. 9-dikéig. Akkor jöve fel hozzám
az Ujhelyi Piaristák általam nagyon szeretett rectora Tamásy Úr, ’s kért,
parancsoljak az õröknek, hogy õt, szekerével és embereivel
eresszék által a’ hídon. Elébe terjesztém, hogy én azt nem tehetem, mert az
õr tõlem nem függ, ’s az áltjövést más is azon jussal fogná
kívánhatni. Tamásy Urnak vissza kelle menni Ujhelybe, és Gálszécs felé
kerûlve ment Kékedre, a’ ferdõbe, hová sokan a’ mirígy elõtt
futottak, és ahol, amint tegnap hallom, a’ mirígy magát már kiütötte… Én,
feleségem és gyermekeim látjuk a’ majd reánk is terjedhetõ bajt és
veszélyt, de hasztalannak látjuk a’ félelmet, ’s legalább nem rettegünk….
…..azt kell inkább beszélnem, melly szép útat tevék
Pestrõl. Szemere Ungvárt, Bereget, Szathmárt, felesége pedig Nógrádi és
Gömöri rokonit akará látni. Kértek jöjjek velek. Péczelt tehát Jún. 12d.
hagyánk el, ’s útunkat Nógrádnak vettük. Jún. 20d. jelen valék a’ Losonczon
tartott Nógrádi Gyûlésen. Gyurcsányi
ûlt a’ kormányszéken, nyugalomban, méltósággal, ahogy én hosszú
sorában esztendeimnek csak az egy Malonyait láttam. Felolvasák a’ Barsi
levelet a’ Lengyelek eránt. Kubínyi Ferencz perorált, ’s vádolta
Metternichet... Gyurcsányi úgy viselé magát a’ mint
Elõlûlõnek mindég kellene: senki sem tudhatta melly részre
hajlik. Akkor kimondá, mi a’ többség vélekedése. Az az igazi Elõlûlõ!....
------
Feljegyzi Kazinczy a vármegyei követek neveit, akik
részt vettek az 1825—27-iki országgyűlésen. Ezután néhány csoportban jellemzi a
követeket a következőképpen :…Gyurcsanyi
Gábor Másod Vice-Ispán Nógrádi a
hallgatók között /Dessewffy a tántoiríthatatlanok között szerepel. G./
KAZINCZY FERENCZ JEGYZETEI Irodalomtörténeti
Közlemények 1906. 16. évf. 2. füzet
5376.
Gr. Dessewffy
József — Kazinczynak. Szent-Mihály,
Aug. 8-dikán 1831.
Tisztelt édes
barátom! A’ Choleráról és az ellen tett rendelésekrõl egy igen hasznos
könyvet lehetne írni, melly üdvösséges befolyással lehetne a’ jövendõre…Gróf Széchenyi Világába még bele nem
tekintettem; mi kár, hogy ennek a’ jóakaratu, és oly nagy czélyú embernek oly
kevés esmeretei vannak hazája’ minden részeirõl, és hogy olly kevés
józan ítélettel bír minden genie-je mellett. Felséges mind az amit akar, de nem
érti a’ módját, és a lépcsõket, mellyeken azt végbe vinni lehessen. El
volt hibázva elsõ nevelése, és amit azolta gondolkozott, az nem
pótolhatta-ki azon esmereteknek hijjánnyát, mellyek nélkül hazájának nagyobb
részeire nézve szûkölködik. Ha javítani akarom az emberek’ állapotját,
azt jól és minden oldalról kell ösmérnem és nem kell 40. esztendõs koromban,
gõgösen magammal azt elhitetném, hogy mivel Angliát, Arábiát és Franczia
Országot ösmérem, a’ Magyarok és Magyar Ország’ esmérete nélkül hazám sorsán
tudok javítani. Gr. Széchenyit senki sem tiszteli
és szereti
jobban mint én, mert érzem minõ erõ fekszik benne minden tekintetben,
és minõ szerencsés tünemény hazánk’ láthatárán, de éppen azért mert nem
csak tisztelem és szeretem, hanem ösmerem is õtet, valamint hazámat,
kívánnám hogy génieje ne ragadja el annyira a dölyfösségig, mert bizonyosan
többet fog ártani, mint használni honunknak…
Az
utolsó Váczy-szerkesztette Kazinczy-levél:
5393.
Kazinczy —
Mocsáry Antalnak. Széphalom Aug. 20d. 1831.
Tisztelt
barátom, Én még élek, és házam népe;
de az Ur keze rajtam is érezteti sullyát. Iszonyú ezeket hallani is. Sietek
tudatni veled mint vagyunk, noha már belé únhattam a’ távol lakóknak beszéleni
oly igen sok ízben…
* * *
Néhány
levél a Kaz Gábor-féle első kötetből,
illetve
az 1793 -
1815 időszak Váczy-köteteiből
Az 1594 és 1607.
levél olvasható a h 08 – 45. fejezetben 37, 38. számozással. Ott nem emeltem ki
őket. Nem vettem észre a poént. Mezei
a KazLev monográfiájában /1994/ említi Kazinczy ötletét és Dessewffy szellemes
válaszát.
1594.
Kazinczy
– Gr. Dessewffy Józsefnek.
Széphalom, Novemb.
24-d. 1809.
…Annak, hogy a Mélt. Grófné ismét
anya lesz, kimondhatatlanúl örvendek.
Három esztendeje hogy házas vagy,
s három az, aki tanúbizonyságot teszen…
Ha
azok, akik tőled veszik lételeket, mind
hasonlítanának hozzád, térden állva vinném hozzád Sophiemat, és minden
barátimnak feleségét, hogy tedd tenyészővé.
Sőt
mivel barátim mind alkalmasint hasonlítanak hozzád, ezekét nem vinném,
hanem a… B. Prónay Lászlónak egyik leányát, hogy teremts méltó unokát annak a’
nagy embernek…
1607.
Gr. Dessewffy József –
Kazinczynak. Eperjes,
Dec. 7dikén 1809.
…Köszönöm (és
sokkal inkább, mint Laurám), hogy ama Spartánus módjára mind a magad, mind
mások feleségeikkel akarnál nekem kedveskedni, de akarnának-e ezen Dámák ilyen öregsző
beteghez
jönni és
őt vidítani? Én ugyan mindég, még most is
szívesen fogadnám
őket, de hogy fogadnának
ők
engemet? Ah, mért nem tsinált nekem, 10
esztendőnek előtte senki is ilyen
gyönyörű
projektomot? Te görög, én Római Koloniát
szaporítunk, mind én, mind feleségem ajánlyuk Sophronia Thaliának Marcus
Aureliust…
* * *
2132.
Kazinczy Ferenc
— Kazinczy Miklósnak. Széphalom
Januar 23d. 1812.
…Ezt az üresen maradt
lapot annak elõbeszéllésére hagyom, hogy Pipsz Desõffy in publ. Sessione Diaetali perorálván a’ M. Nyelv
dolgában, nevezetesen a’ Tübingi Kérdés
felõl tevén szót, az én nevemet említette. Nem tudok egyebet mint azt
hogy nevem a’ publ. Sessióban ’s a’ Pipsz szájából hangzott. Nem
örûl két ember, akit Te is ismérsz, jobban a’ maga pántlikácskájának,
mint én annak, hogy nevem ott hangzott és a’ Pipsz szájából hangzott. Hiúságom
nem óhajt semmi más szerencsét, mint épen ezt. Leveleddel együtt hozák-ki ez
estve Ujhelybõl a’ tegnapi Gyûlésbõl…
5774.
Kazinczy
– Szemere Pálnak Széphalom Apr
15d. 1812.
…Kinek jutott az
a’ szerencse, ami az elmult X-berben juta nékem, hogy nevemet az Országló nép gyűlésében egy olly
férjfiu mint Gr. Desőffy Jósef elhangoztassa?...
A levél jegyzete említi, hogy a Tübingi kérdésről van szó.
L. bővebben a
h 08 – 14. fejezetben. G
*
* *
Ez a levél a 23.
pótkötetben jelent meg:
5760.
Kazinczy
– Jankovich Miklósnak Széphalom, 1810, jan. 19.
…Desewffyről lévén szó,
hadd jelentsem dicsekedve, hogy az Ujhelyi Gyűlésen épen ma
olvastatik-el az
ő
és én általam készített Relatio azon
emlék eránt, mellyet Vgyénk a’
Győrnél elesett embereinknek állítani még
Julban tavaly rendelt…
A levél jegyzete
/23. 472. oldal/. Az indítvány nyomtatásban is megjelent:
Cserneki és tárkői gróf Dessewffy József
és Kazinczy Ferenc táblabíráknak vélemények a Tek. Zemplén vm rendeihez a
Győrnél 1804. jún 14. elesett vitézeknek állítandó emlék dolgában.
Sárospatakon, Szentes József betűjivel.
1811
A győri csata
(Kismegyeren)
(1809. június 14.)
volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete,
egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés
hadai vettek részt. 791-en áldozták életüket (26 tiszt és 765 közkatona) a
hazáért.
Wikipedia
Dessewffy
a hálón
Bártfai
levelek - Google Books eredmény
József
Dessewffy (gróf) - 1818 - 200 oldal
books.google.hu/books?id=8_RBAAAAYAAJ...
Bártfai levelek. Miskolc, Felsőımagyarország
Kiadó. 137–77. M. L. 2003.
DESSEWFFY JÓZSEF: Bártfai levelek Szépirodalmi Figyelő - 2005. 1. sz.
Mikor tanuljuk
már meg, minek és kiknek köszönhetõen létezik a dicsõséges magyar
nyelv és kultúra? Balassit és Pázmányt a múzeumoknak adományoztuk,
Zrínyitõl még azt sem tanultuk meg, mit jelent az áfium, Csokonait,
Bessenyeit nem ismerjük, Kazinczyt, Kölcseyt (az egy Hymnuson kívül) tudomásul
sem vesszük….
Dessewffy József
(1771-1843) sohasem fért be sehova, kihagyták hát mindenhonnét. Nélküle ugyan Ulyxest
mondanál és írnál Odüsszeusz helyett, de kit érdekel ez manapság? Dessewffy minden idõk egyik legmûveltebb
és legnagyobb kultúrájú magyarja volt. Levelezése mûvelődéstörténeti
szempontból felér Kazinczyéval (akinek nemcsak kortársa, de barátja is volt).
1818-ban, Sárospatakon adta ki Bártfai leveleit, vagyis Bártfa városának és
fürdõjének leírását, történelmének, legendáinak összefoglalását…jóval
Kossuth elõtt vitázni mert Széchenyivel, de azért szívvel-lélekkel részt
vett az akadémia létrehozásában s lett annak elsõ igazgatója, miként a
Bártfai levelek címzettje, Döbrentei Gábor az elsõ titkára lett az
intézménynek…A Felsõmagyarországi Minervát megálmodó és létrehoz ó
Dessewffy József munkái jótékony hatásúak. Igyunk belõlük…CSILLAG ISTVÁN
(Felsõmagyarország Kiadó, Miskolc, 2004, 178 oldal, 1800,- ft)
… Patrióta. Háza tája első
gondos piárszakembere, erkölcsnemesítő és rendi hagyományőrző. Mindemellett
államférfi, ráadásul konzervatív, ami ugye nem ugyanaz, mint a reformer, és
olyan szépírói lektori felügyeletet tudhat maga mellett, mint Kazinczy és
Döbrentei Gábor. Az író aktív részese a Kazinczy által vezényelt
nyelvújítás évtizedének: Dessewffy József. 1771-ben születik egy Sáros megyei
kisvárosban, 1843-ban 161 éve halt meg. Gróf, író, szerkesztő, politikus.
1793-tól levelez Kazinczyval. 1802–31 között ötször választják meg
országgyűlési követnek…1830-ban a Magyar Tudós Társaság igazgatója. Érdemeket
szerez a gondolat-, vallás- és szólásszabadság előharcosaként. A sajtószabadság
fontosságának gondolatát ő viszi be a magyar köztudatba. A Bártfai levelek című
dolgozata a magyarországi valóságot feltáró reformkori széppróza első alkotása.
Bártfafürdő az egykori Sáros
megyében, a történelmi lengyel-magyar határ közelében fekszik. „A város
tulajdonában lévő fürdő tőle néhány kilométerre a Beszkidek nyúlványainak
védelmében, természetes gyógyforrások mellé épült.” A könyv megszületése
idején Bártfa elfelejtett, a történelmi sodorvonalból kieső település. A könyv
megszületése idején Dessewffy negyvenhét éves, a nem ritka szerkezeti, szervi,
izületi bajait gyógyíttatja, közben barátai „unszoltatására” figyeli, írja meg
az átalakuló fürdővilágot. „...próbálom Bártfát, vidékeit, erdeit,
savanyúvizeit megösmértetni. Százszor járám ezeket gyermekségemben szintúgy, mint
serdülő és férfikoromban, s láttam zsengéjek olta mostani virágzásokig
gyarapodó nevekedésöket.”
…amikor megfeledkezik arról, hogy ő tulajdonképpen a gyógyfürdők tudora, és a
közönséget, a korabeli társadalom különféle rétegeit bemutatja.
A kurvát: „Nem sütik le úgy fejöket, mint
hajdan, hanem oly csintalanul kacsongatnak szemeid közzé. [...] Drágább most a
rózsa, a tejfel, a szamóca, de olcsóbb a csók, azonban veszedelmesebb;
egyszóval. mindebből kitetszik: hogy sok itt a pénzes, a jövevény, sebesebb a
pénzmozgás”, a pórnépet, a lengyeleket, a tulajdonosokat. „A gazdag
többet költ, a szegény pedig mind jobban igyekszik, és mind többet nyer; hogy
végtére mind a szorgalom, mint a hivalkodás egyformán nevelkede.” Bravúros.
Mindegy mi a cél, Dessewffy a mai ízléshez képest kissé nehézkesen és
bonyolultan, de bevisz a kétszáz év előtti társadalmi erdőbe, ahol az olvasó
kénytelen felismerni, csak a világ változik, az ember nem.
Az utolsó, a Tizenkettődik levél-et a következő
előhanggal kezdi: „Észrevehette, édes barátom, hogy minekutána nem csak
ifiak és öregek; nem csak nyavalyások s egészségesek; gyógyulni akarók és
egészségrontók; hanem mind hazabeliek, mind külföldiek; mint mélázók, mind
szeleburdiak, mind kimívelt, mind míveletlen lelkű emberek; ide oly számosan
tódulnak; - észrevehette mondom, hogy a vendégek ily különbféleségéhez képest
az itten gyakoroltatni szokott időtöltések nagyon egyformák.” „Vásárhely lőn a
Bártfai fürdő. Bétsbül, Pestrül, Tirolbul, Csehországbul gyűlnek ide a kézmívesek,
kereskedők, kalmárok, sőt művészek híjával sincs e fürdőhely. Amott mutatja
képeit a festő s ajánlja ecsetét a mátkát megörökíteni akaró szeretőnek.”
Olvasás közben a kedves olvasót mégis megérinti
a gyanú, hogy az író ír, a nyelvújító azért ír, hogy nyelvet újítson. A
szövegben kiemelve jelennek meg a magyarított kifejezések:
magamosság = egoismus;
örömélés = jouissance, Genusz;
arán, vagy aránt = proportio;
szomszédos értelmű szó = synonima;
tovakép = perspective;
elszavalás = declamatio;
tömött leveles = allée;
és még egyet a példa kedvéért a kokottból: tetszeskedő =
coquettes.
A gyanú azért is erősödhet, mert a címzett (Döbrentei), akihez
a beszámolók szólnak ugyanabban a korban, hasonló körülmények közt él. Neki
aligha újság, amit a változásokkal kapcsolatban megfogalmaz, ugyanakkor a másik
nyelvújító - Kazinczy - egyszerre kapja a levelet, mint az eredeti címzett…
A Révay Nagylexikon nem kíméli politikai és lírai tévedései miatt: „Élete
végén a reformkor nagy vitáiban mind irodalmi, mind politikai téren vereséget
szenvedett. A Hitel czímű munka Taglalatja soraiban a birtokos nemesi érdek és
a rendi ellenzékiség álláspontjáról bírálta Széchenyi körvonalazatlan
programját és kíméletlen ítéletét a nemesi magatartásról. [...] Véleményét
Széchenyi Világ című könyve megsemmisítő bírálatban részesítette.” De
végül megkegyelmez: „...maradandó emléket emelnek a nemes lelkületű s
ízléses, szellemdús, hazáját s nemzetét mindig híven szerető főúrnak. Az
akadémia 1844-iki közülésén br. Eötvös József tartott szép emlékbeszédet a
társaságnak ez egyik legszeretetreméltóbb tagja felett.”
Javaltatik megolvasni ezt a karcsú, emberi megfigyeléseiben
élő és izgalmas, a nyelvújítás izgalmait és erőlködését pontosan leképező könyvecskét.
Szerkesztő: Kósa László művelődéstörténész …
www.irodalmijelen.hu/?q=node/3670
Dörentei
- Gyulai Karolinának
Pest, Deczemb. 28d.
1820.
Közli gr dr Kuun Géza,
Erdélyi Múzeum, 1902. 1.
Kedves Comtesse,
Egy
igen szeretett társaságból, a' Gróf
Dessewffyéből, mert
csak most végzem
levelemet hozzá, más kedves lelekébe megyek által, a Comtessébe s igy érzéseimnek melegében legboldogabb
órámat élem. Előttem van az a nyájas ajánlása, a Bécsi Theatrum fundusa
leírására, mellyet egyenesen szíve tette, előttem az a kinyilatkoztatás, a'
minél fogva Erdélyben kivánt tartoztatni, előttem arczán a' könnyek elválásunkkor,
midőn bennem a' szerett házhoz való hálám 's vonzódásom erősebb volt, mint a'
bucsuzás megszokott szavai… Oh mikor leszünk vagy lehetünk mi megint
együtt! Engem, ime többszer is ki kell mondanom, a' Grófnénak 's gyermekeinek
nemes bánások módja annyira Erdélyhez szoktatának, hogy lelkem gyakorta
odafordul, kedvező elfogadtatásaim közt
is, s mikor egyedül ülök szobámban, Nagyságtokkal társalkodom, közelebbről a'
kassai úton andalogva, amire
való emlékezésem többnyire mosolygó képekkel végződik. A' távolban való létel,
a szeretettekhez sokkal nagyobbá teszi az érzést, 's ez alatt akkor minden
aprólékok elsimulnak. Egész melegséggel írám ki így a Comtesse és Fanni 's
Constance neveit…
Itt most egy német almanach: Vaterlandischer Almanach für Ungarn*,
tesz a' többek között legtöbb lármát. Sokan, mint Báró Podmanizky József,
Glosius, Gróf Teleki József 's minden itt levő magyar írók haragusznak…
Eszembe jutott, hogy egyszer Dr. Gyarmathy írásjeleivel mi ketten is sokat
bajlódtunk 's akkor a' Comtesse abban sok időtöltését lelte, azért azt
bé akarám küldeni. Gróf Majláthnak, ki éppen nálam volt, említvén szándékomat,
önkint szívesen ajánlá, hogy neki még könnyebb jelekkel lévén az meg, örömmel
fogja leírni Comtesse számára így hát azt várom 's akkor küldöm. De Gr.
Majláth most nem jöhet által Budáról, mert a'
hid rég el van szedve 's a' Duna tele nagy jég darabokkal, mellyek között a'lélekvesztő
csónakok alig járhatnak 's a ki által akar menni, egy két óráig is
elfázlódik a' Dunán…
Gróf Majláth fel
szokta Ráday Ersinek olvasni fordításait, mellyeket a' magyarból tett 's
1821-ben Cottánál, Tübingában, Anthologie der Ungarischen Dichter ezím alatt.
Az enyimek közül 6 darabot vett fel… Minthogy játékszín dolgozásaimat itt
könnyebben végezhetem, itt maradok még Januariusban, 's aztán megyek
Atyámhoz. Bár addig a' Comtesse levelét is kaphatnám. Lakásom van a'
Kereszt utczában Nro 357.
A' Grófné kezét
tisztelettel csókolom, 's Constanceot tisztelem. Lajosnak ezzel együtt megyén
levelem. Ezer jót az újesztendőben mindnyájoknak. Vagyok barátságos
tisztelettel a' Comtesse alázatos szolgája Döbrentei Gábor.
Antikkönyv.hu
online antikvárium - antik könyv,térkép,képeslap ...
*Vaterlandischer
Almanach für Ungarn
auf das Jahr 1821. Kategória: Régi nyomtatványok / Almanach, naptár,
kalendárium, zsebkönyv. Kiadás éve: 1821 ...
www.antikkonyv.hu/.../index.php?...
-------
Vaderna Gábor: Jó igazgatás,
közbátorság és boldogság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabadságról,
Századvég, 2009. 1. sz. 85-111.
***
Dessewffy József grófról (1771-1843)
évek óta gyűjtök adatokat, mindezt
egy hosszabb munkában szeretném megfogalmazni és közzé tenni, most csak
1601-1650 közötti külföldi könyveit
ismertetem. Dessewffy kézírással jelezte tulajdonjogát; a bejegyzések szövege
és helyesírása azonban nem egyforma.
Exlibrist nem találtam az ő nevével.
BARTHOLINUS Cas.[parus]: De terra,
aere et igni institutiophysica succincta.
Rostock,
1619, Pedanus. (789. 665/1.)
BARTOLINUS [!] Casp.[arus]: De aquis libri II. Rostock,
1618, Pedanus. (789. 661/2.)
BARTOLINUS [!] Casp.[arus]: De mundo quaestiones et
controversiae nobüiores ex sacro codice, rationibus atq experientiis formatae
etfirmatae. Rostock, 1618, Pedanus. (789. 661/3.)
BARTHOLINUS Casp.[arus]: De mixtione eamque consequentibus
temperamento, coctione, putretudine... liber unus. Rostock, 1618, Pedanus.
(789. 661/4.) Libri valde rari!
„Comitis Jos.fephi] Dessewffy"
DIOGENES Laertius: De vitis, dogmát.[ibus] et
apopht.[egmatis] clarorum philosophorum libri X. Genf, 1615, Crispinus.
(789.708.)
„Gróf Deseffy [!] Józsefé"
….
FRANZIUS Wolfgangus: História
animalium sacra. Wittenberg, 1612, ny. n. (789.677.) ,,C[omitis] Josep.[hi]
Dessewffy". Kolligátumkötet
LOTICHIUS Jo.[annes] Petrus: Gynaicoiogia. Rinteln,
1630, Lucius. (789.732/1.) GUINTERIUS Joan.[nes] Andernacus: Gynaeciorum
commentarius, de gravidarum, par-turientium, puerperarum etinfantium cura. Strassburg,
1606. ny. n. (789.732/a.) „Comitis Josephi Dessewffy"
LYCOSTHENES Conradus: Apophtegmata. Köln, 1618,
Zetzner (750. 247.) „Comes Jos.[ephus] Dessewffy".
OVIDIUS Publius Naso: Metamorphoseon libriXVAmsterdam,
1650, Blaeu. (789. 664.) „Comitis Jos.[ephi] Dessewffy".
POLITI Adriano: Dittionario toscano. Venezia, 1640,
Barezzi. (750.217.) ,,C.[omitis] Jos.[ephi] Dessewffy". A könyv 1773-ban a
kassai minorita konvent birtokában volt.
STRADAFamianus.De belloBelgico decasprima. Roma, 1648,
Scheus. (750. 006.) C.[omitis] Jos.[ephi] Dessewffy".
WECKERUS Ioan.[nes] Iacobus: Antidotarium speciale. Basel,
1602, WaldMrch. (789. 702/1.)
WECKERUS Ioan.[nes] Iacobus: Antidotarium generale et
speciale. Basel, 1601, Waldkirch. (789.702/2.) „Ctis Jos.[ephi]
Dessewwfy".
Magyar Könyvszemle
114. évf. 1998. 4. Ajkay Alinka: Dessewffy József köszöntő levele
Batsányi Jánoshoz
…A
köszöntő vers egy ifjúkorában önmagát még költőnek képzelő, majdani hatalmas
műveltségét már megcsillantó, műkedvelő fiatalember írása a nála egy évtizeddel
idősebb költőhöz. Dessewffy József sokkal inkább akadémia- és
irodalomszervezői, s mecénási tevékenységével szerzett magának hírnevet és
elismerést, mintsem verseivel. Levelezése jelentős, életrajzai és emlékbeszédei
sikerültebbek. Versei szellemesek, de nyelv, s alak tekintetében gyöngék, ez a
tendencia ebben a versben is megfigyelhető. Nincs kohézió, az egész vers
szerkesztetlen, s hosszúra nyújtott… A vers címe: Batsányio Deseoffy Salutem
…
MARGONAUTÁK Írások Margócsy
István 60. születésnapjára, Bp. 2009
VADERNA
GÁBOR:
Gróf Dessewffy József és az alkalmi költészet
/rövidítve /
Közhelyes
irodalomtörténeti állítás, hogy Dessewffy
József nem volt jó költő. Bár legkedvesebb barátja, Kazinczy Ferenc a
legmelegebben szólt a gróf verseiről, s az Erdélyi Muzéum patronálása
után mindhalálig melléje szegődött Döbrentei Gábor sem fogyott ki a dicséretből
és elragadtatásból, már a kortársak is mintha idegenkedtek volna költészetétől.
Legközvetlenebb barátait leszámítva nem ismerünk komolyan vehető véleményt,
mely Dessewffyt mint jó költőt tartaná számon, ám hogy közéleti tevékenysége
mellett verseket is ír, széles körben ismert volt. Tanulságos példaként álljon
itt Széchenyi István 1825. október 14-i naplóbejegyzése, melyben a következőképpen
tipologizálja az alsóház követeit: Bezerédjaz egyetlen gyakorlati koponya. Nagy
Pál orator genie Dessewffy költő...
Dessewffy
eszmetörténeti helyének kijelölése során ...A Dessewffy körüli eszmetörténeti
kontextust kiválóan megrajzoló Poór János a versek értékéről
csak ennyit jegyez
meg: Rendszeresen verselt bár költőnek közepes POÓR János, Politizáló, művelt
főúr. A fiatal Dessewffy József = Klasszika és romantika között, szerk.
KULIN Ferenc, MARGÓCSY István, Bp., Szépirodalmi
Gróf DESSEWFFY Jósef Versezetei
a III-ik kötetben; A’ czenzura félelmeit félő magyar Versek.
Mindhárom kötet megtalálható: MOL P953. cs. 3.
…Ha nem is volt
komoly esélye arra, hogy komolyabb kanonikus rangot vívjon ki magának, talán
látszott volna valami abból, hogy a Kazinczyval folytatott több évtizedes
eszmecserék poétikai eszményei milyen költeményekben öltöttek testet,
egyáltalán a gróf irodalomesztétikai nézetei hatottak-e saját költészetére.
….A kérdés már
csak az, hogy a Bártfai levelek látványos kudarcából mit sem okuló gróf
miért nem adta ki verseit saját költségén….a gróf minden bizonnyal nem
szűkölködött önbizalomban, amikor azt gondolta, hogy saját életének példaszerű
voltát széles körben, és ráadásul ellenszolgáltatás, a kötet ára ellenében
közvetíthesse…E törekvése a jelek szerint csúfos kudarcot vallott: a kötet nem
jelent meg…
Dessewffy József: A'
Mulandóságról - Tasszó után
Irodalomismeret
A' Mulandóságról.
Mindenek
eltünnek,
fel,
alá
kerekednek, enyésznek. Ó! mi gyakran roszból roszszabbra, nagyobbra
kitsinyből…bg.hu.
V. Busa Margit
KAZINCZY FERENC ISMERETLEN LEVELE
DESSEWFFY JÓZSEFHEZ. Irodtört. Közl. 1975. 2.
Kazinczy Ferenc
által írott és hozzáintézett levelekből napjainkig 5933 került könyvalakban kiadásra.
Váczy János a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1890—1911 között XXI kötetben
5393 levelet rendezett sajtó alá és jegyzetelt. Sorozatát kiegészítette
Harsányi István az 1927-ben megjelent I. pótkötettel, amelyben 254 levelet adott
ki jegyzetekkel. Ezután, 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia
Irodalomtörténeti Intézetének gondozásában, Berlász Jenő, V. Busa Margit, Cs.
Gárdonyi Klára és Fülöp Géza sajtó alá rendezésében és jegyzetelésével 284
levéllel a II. pótkötet látott napvilágot…
Az itt közzétett
autográf kézirat Deák Dénes tulajdonából került a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárába.
Levelünk beleilleszkedik a Kazinczy-levelezésgyüjteménybe. E kötetes
kiadványban megtaláljuk Dessewffynek azt a levelét amelyre Kazinczy a most
előkerült levelet válaszolta, és azt a levelet, amellyel Dessewffy az eddig
ismeretlen Kazinczy-levélre felelt…Gróf Dessewffy József1 és Kazinczy Ferenc
közötti levelezés 1793-ban kezdődött. A most előkerült levél teljes szövegét
betűhíven közöljük:
Széphalom Septemb. 23d 1819.
Tisztelt barátom, Ma éjjeli 3
órakor tűz támada itt a' faluban, 's ámbár a' rettenetes szélben a' harang
félreverését hallanom nem lehetett, minthogy addig bé sem hunytam szemeimet, én
voltam a' legelső, aki a' veszedelmet megsejté házamnál. Cséplőm az ablakomhoz
jött, hírt adni, de már talpon valék... Két oeconomicus házam 's eggy egészen
új kocsim leve hamuvá, 's károm ezer és két ezer forint köztt áll… Ámbár a'
Bártfai levelek' sorsa elijeszthetne, én Erd. Leveleimet" még is a' magam
koczkámra adom-ki, 's azon leszek, hogy nyerhessek is valamit, 's adósságomat
eggy kis részben fizethessem…
Élj szerencsésen tisztelt
barátom. A' Mélt. Grófné eddig vette franczia levelem. Bár soloecismusaim meg
ne bánthatták volna. Csókold kezeit képemben szent tisztelettel. Én ezt a'
nagylelkű Római Asszonyt magáért tisztelem…
Kazinczy és Dessewffy bensőséges
kapcsolatát bizonyítja, hogy Kazinczy a tűzvész napján, legelőször Dessewffynek
számolt be az eseményekről. Dessewffy válaszleveléből közöljük a kéziratunkkal kapcsolatos
részt:
Kazinczy Dessewffyn kívül csak
Szentgyörgyi Józsefnek írta meg a tűzesetet, neki is csak 1819. november 4-én…
----------
…250
éve született a Nemzeti Múzeum alapítója, Széchényi Ferenc… Egész
politikájáról gróf Dessewffy József,
kissé igaztalanul, így ír: „gróf Széchényi gyenge lelkű úgy, mint szemű
volt mindenkoron”…
Legeza
Márton:
A
megyei nemesi ellenállás
Az 1820-as években
I. Ferenc Magyarországra látogatott, hogy birodalma szilárdságáról és a
magyarok hűségéről meggyőződhessen. A magyar rendek mindenütt nagy
lelkesedéssel és lojális igazodással fogadták a királyt. Pedig a magyar
országgyűlés már nyolc éve nem ülésezett, a rendeletek egyre inkább uralták a közéletet,
s a megyékben folyamatosan építette ki a kormányzat a helyi adminisztráció
rovására pozícióit.
Dessewffy József tisztán látta a helyzetet, mikor a nemesek ünneplését „színlelés”-nek,
„káros és hazug hízelkedés”-nek nevezte, ami félrevezette a „fejedelmet”, és
megerősítette alkotmányellenes gyakorlatában….
www.ferences-sze.sulinet.hu/.../nemesi_ellenallas.html
Cím:
Gróf Dessewffy József életrajza
Szerző:
József Ferenczy
Kiadó:
Szerzö saját kiadása, 1897
Eredeti
forrása Columbia Egyetem Digitalizálva:2009. jan. 16.
Terjedelem:
142 oldal
---------
Fest Sándor : Angol
irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig.
(Értekezések a nyelv- és
széptudományok köréből, XXIII. k.) Budapest,
Akadémia, 1917. N. 8-r. 111 Irodalomtörténeti Közlemények 28. évf. 1. sz. (1918)
….a széles műveltségű gróf
Dessewffy József angol irodalmi ismereteivel ebben a korban egyetlen más írónk
sem vetekedhetik…
-----
MAKAY Attila:
Gróf Dessewffy József angol irodalmi műveltsége. (Debrecen,
1941.) A Tartalomból: Dess angol
nyelvtudása,kapcsolata az angol irodalommal, olvasmányai, viszonya az Egyesült
Államokhoz.
------
Dümmerth Dezső: Kazinczy köre és
az 1811/1812. évi országgyűlés, Ir.tört. Közl. 1967. 2.
1812. február 3-án Kazinczy
Ferenc költői levelet intézett barátjához, gróf
Dessewffy Józsefhez. Az episztola így szól:
Horvát, aki neked levelem
benyújtja, hogy őtet
Nálad ajánljam, ugyan nem kéri,
de mégis ajánlom,
Nem mivel enélkül hozzád nem
juthat, hanem hogy
Mind neki kedves az én karomon
fellépni teelődbe,
Mind nekem az…
Már negyed ízben ülsz, nagy
Képviselője Megyédnek,
A Haza Vénei közt, tisztelve,
csudálva, szeretve,
Mint nem senki. S az én nevem itten az Országié nép
Gyűlésében zenge ajakidról! a Te ajakidról.
….Ám ha
szeretsz, s ha barátodnak kérelmire hajiasz,
Nyelvünk Varro-ját te se késs
kebeledbe fogadni,
S hogy lelkes, hogy erős, hogy
nyájas társat ölelsz, hidd.
A költeményt nem
egyenesen Dessewffynek, hanem „nyelvünk Varro"-jának, Horvát Istvánnak
küldte el március 12-én, kérve, hogy ő maga adja azt át a grófnak, amint az
episztola kezdetén olvasható. Miért volt minderre szükség? Ha elolvassuk a
költeményt, akkor sem tudjuk meg. Miért „zengette" Dessewffy az
országgyűlésen Kazinczy nevét…1811 decemberében Pozsonyban, az országgyűlés
nyilvánossága előtt elhangzott Kazinczy Ferenc neve. Az egykor bilincsben
tartott politikai fogolyé, aki a kiszabadulása óta eltelt évtized alatt lassan,
szinte észrevétlenül, a jakobinus-mozgalom vérbefojtása után újból ébredező,
magyar irodalmi élet vezető tekintélye lett. Nevét Szabolcs vármegye követe ejtette ki, gróf Dessewffy József…
„Nem tudok egyebet— írta — mint azt, hogy nevem a publ. Sessióban s a
Pipsz szájából hangzott. Nem örül két ember... jobban a maga pántlikácskájának
mint én annak, hogy nevem ott hangzott és a Pipsz szájából hangzott.
Hiúságom nem óhajt semmi más szerencsét, mint épen ezt."/ Kazinczy
levelezése, IX. köt. 243./nevének említése
a
,Jutalomkérdéssel", vagyis annak a pályázatnak emlegetésévelkapcsolatban történt,
melyet a tübingai Cotta könyvkereskedés által tűzött ki ,egy magyar nemes"…
Első alkalom volt ez az ország történetében, hogy
az irodalom és a tudomány irányító erőként lépett fel a politikai élet
fórumában, hogy utat mutasson a további fejlődésnek…A következőkben ezt a jelenséget
próbáljuk közelebbről megvizsgálni…
-----
Dessewffy
József
gróf (1771–1843) részt vett 1795-ben a francia háborúban, majd 1802-től
különböző vármegyék képviselőjeként közügyekkel, így különösen a
sajtóügyekkel foglalkozott. Részt vett az Akadémia megalapításában, amelynek
tiszteletbeli, később igazgatósági tagja lett. Széchenyinek a Hitelben
lefektetett eszméit felforgatónak találta, amely nem egyeztethető össze az
ezeréves alkotmánnyal. Számtalan történelmi, nyelvészeti és gazdasági cikket (sőt
verset is) írt, zömmel az általa Kassán alapított Felsőmagyarországi Minerva
folyóiratban.
www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k011/44.html -
----
Irodalomtörténeti
Közlemények 63. évf. 3-4 sz. (1959.)
…Kisfaluy Sándornak Ruszék József
keszthelyi apáttal és Dessewffy József gróffal az 1816—17. .években folytatott
levelezése /9/ már teljes elhidegülést, sőt ellenszenvet mutat a kritikus
Kazinczy, s általában a ledorongoló kritikai szellem iránt.
/9/ ANGYAL-féle
Kisfaludy-kiadás VIII. k. 280-355
-----
Fenyő
István: Dukai Takách Judit a
magyar klasszicizmus korszakában
Soproni Szemle 1990.1.
(Duka,
1795–Sopron, 1836)…a
leány
levélben maga is jelentkezett Kazinczynál. Széphalom ura szerint Judit „méltó a
tömjénre”. Mindjárt tovább
is adta a hírt
barátjának, Dessewffy Józsefnek, aki
nyomban versben ünnepelte Kemenesalja leányát. Kazinczy pedig a legtöbbet
tette, amit ebben a helyzetben tehetett: a rosszakarókkal szemben biztonságot, öntudatot,
önbizalmat adott Juditnak. 1815-ben a következıket írta neki: „Ne rettegje
kisasszony azt a
vádat, hogy
amely leány verset ír, nem lehet jó asszonya a háznak; így ítél a közönséges
ember.”…
2899. Gr. Dessewffy József —
Kazinczynak.
Sz. Mihályt, 3dik Aprilisben 1815.
Takács Dudinak verseire.
Gróf Dessőffy József.
Mikor más fris hölgyek bús
szerelmeseknek
Most Péter- és most Pál-, most
pedig Eleknek
Fohászival telnek,
Annyi térdepelve mászó imádókra
Kecsegtetõ hanggal puha
csaló szókra
Hajolva fülelnek,
Akkor te, a’ Magyar Helikon’ bérczein,
Közel a’ mennyéghez, az egek’
kékjein
Ballagsz nagy lelkeddel,
Hallgatod
halk csend köztt, millyen ott az ének,
’S
beszívod a’ Költõk’ ’s a’ nap’ Istenének
Sugásit
füleddel.
Onnan hinted földünk’ tövisit
rózsával,
Az egek feltisztúlt érzetek’
árjával
Tégedet halmoznak,
Ottan napestellõ lelked
vesz értelmet,
’S géniusok honnyi szikrán gyúlt
szerelmet
Kebeledre hoznak.
Ne
félj hát, idõvel hogy orczád hervadjon,
Vagy
becsed’ virága, dicsõ Hõlgy! elfagyjon
Feledékenységben;
Nem
vénûl, soha sincs éve az angyalnak,
És
a’ vele társas lelkek el nem halnak,
Sem
itt, sem az égben.
A vastagon írt
sorokat – kissé átírva a verset – idézi Fábri Anna: A magyar írónők története…/1996/ c. könyvében
* *
….Városunk közel
15.000 lakosával Magyarország Észak-keleti nagyrégiójához tartozik. Tiszavasvári, Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye „nyugati kapuja”…a római katolikus templomot a Dessewffy-család 1912-re készíttette el a neogótikus stílusú
épületet, melynek névadója Szent Eleonóra…
A Dessewffy
kastély bővítése a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, Dessewffy Emil
nevéhez fűződik. Ma szakközépiskolai kollégium, a klasszicista épületet a
szlavóniai eredetű, Sáros megyéből idetelepült Dessewffy-család építette. A
középső rész Dessewffy József megrendelésére készült 1830 körül. Ő volt a
település első földesura, aki itt lakott. Több részletben épült, mely 1870-ben
fejeződött be. Klasszicista stílusú. Erősen tagolt, részben emeletes. Középső a
keleti és a nyugati oldalán 6-6 oszlop díszíti. 58 helyiség van benne. A
kastélyt körülvevő angolkertet Dessewffy József és felesége tervezte és
telepítette.
Dessewffy József síremléke a helyi régi római katolikus
temetőben található. A síremlékre Jókai Mór írt verset és állítólag jelen volt
az avatásán is, melynek idejét nem sikerült kideríteni…
…Tiszavasvári XVII. század
második felében lakatlan, majd 1700 körül ismét hajdúk élnek itt, akik
szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást
1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok…
------
….A család szlavóniai eredetű, a törökök
balkáni terjeszkedése miatt kerültek a történelmi Magyarország északkeleti
térségébe. A Nyírségben öt település kötődik szorosan a Dessewffy-családhoz:
Nyíregyháza, Nyírtelek, Tiszavasvári, Tiszaeszlár
és Gávavencsellő*.
Szabolcs online
*A XVIII. század végén az egész falut a Dessewffy család vette meg, és ők
telepítették – vagy már itt találták, csak megszaporították – az Újvencsellőn
lakó németeket, akik azonban két- három emberöltő alatt elmagyarosodtak
Dukai
Takách Judit: A hazához /részlet/