Kazinczy és Ifj Cserey Farkas levelezése

2010.09.24.

 

ifj. Cserey Farkas

1773–1842

                                                   / Forrás: www.webvidek.ro/2008/

 

Tartalom

Bevezető

Csereyről

         Három Kazlev

         Pallas

         Művészet, 1908. 2.

         Levelek Arankához, Magyar Könyvszeme, 1998

         Levelek a Figyelőben, 1877

 

KazLev

         Az 1160-ban, és még néhány levélben b. Vay Miklós      

A 3573. levélnél: Cserey és Lotti

 

Cserey a hálón

         ifj. Cserey Farkas - az úttörő botanikus /2008/

         Erdélyi Múzeum

         Erdővidéki életrajzi lexikon

         Családfa

         Bécsi Magyar Kurir 1822

         Publikációk, antikvárium

         Nagy Károly Csereyről / Kraszna 2001 máj., aug., nov., 2002. júl./

         Az esztétika történetéhez

         Regénypályázat Csokonai tiszteletére

 

  

Bevezető

Ifj. Cserey Farkas erdélyi főúr, őrnagy, biológus. Az udvari tanácsos, id. nagyajtai Cserey Farkas fia. Kazinczyval nagyszámú levelet váltott. A KazLev fejezetben a Váczy-kötetekből átvett 275 Cserey-levelet említünk. Többségük rövidítve olvasható. Az első levelet Kazinczy írja: Mart. 6d. 1805. 1811-től elmaradoznak /hiányoznak/ Kazinczy válasz-levelei. 1817. 08. 24 /3482. levél/ után nem találtam Kazinczy-levelet. Az utolsó Cserey levél keltezése: Bécs 27dik Mart. 1828.

A levelek önálló kötetben nem jelentek meg, Cserey-monográfiával sem találkoztam. A Váczy-féle KazLev /1890 – 1911/ előtt, 1877-78-ban a Figyelő folytatásokban közölte Kazinczy Csereyhez írt leveleit, válaszlevelek nélkül. Váczy válogatásában / 1907/ egy, Szauder /1979/ nyolc Csereyhez írt Kazinczy-levelet közöl. Enyedi /1998/ Aranka Györgyhöz írott Cserey leveleket tett közzé.

Itt valamennyi Váczy által számbavett Kazinczy-Cserey levél sorszámát, dátumát, íróját jelöljük. Az idézetek terjedelme a szerkesztő érdeklődése szerint változik.  A KazLev fejezet válogatás. A hálón található információ egy részét a levelek után /Cserey a hálón címszó alatt/ közöljük.

Cserey jellegzetes stílusa nem olyan gördülékeny, mint barátjáé, de mondatai mindig világos gondolatot takarnak, sorai tartalmasak. Sztorikat ír, mint Kazinczy. Leír egy párbajt, beszámol a császár 1817 évi erdélyi látogatásáról, ír kútba esett házassági tervéről. Verseket olvas, figyeli az irodalmi eseményeket. Könyvjegyzéke / 3758. levél/ széles körű tájékozottságot mutat. Vagyonos létére anyagi gondjai vannak. A mindig pénztelen Kazinczytól kér kölcsön. Mikor meggyőződik ennek lehetetlenségéről, tanácsot kér: hogy köthetne érdekházasságot. Több levél témája Napóleon.

A helyesírást kissé a maihoz igazítottam. A korabeli stilus zamata – különösen Csereynél – így is érzékelhető.

 

Csereyről 

                   Három KazLev 

2724.

 

Kazinczy — Sárközy Istvánnak.                                 Széphalom Aug. 27d. 1814.

 

Cserey Farkas kettő van életben Erdélyben. Te a Protonotarius Farkasról szólál: én a’ Kamarás és Major Farkasról, aki az Excell. Gróf Haller Gábor barátunk’ leányát  /Krisztina, G./ tartja házasságban, ’s sok szép tettei, sok szép tanúlságai által, ’s azáltal, hogy Wesselényiné neki testvére, lett ismeretessé. Krasznán lakik, nagy bibliothecát bír az atyja (a’ Referendarius) után, ’s Lõrincz testvére után, és a’ Historicus Jesuita Kaprinay után. Felesége egy modesta, alkalmasan szép, tiszta fejû, olvasni-szeretõ Asszony. (Ennek nagyatyja volt a’ Telemach szép fordítója Haller László.) …

 

 

2982.

 

Kazinczy — Rumy Károly Györgynek.                        Széphalom, aug. 29. 1815.

 

 

...gazdagnak lenni egészséges fejjel s egészségel szível, mégis nagy szerencse. De legnagyobbrészt összeférhetetlen. Csak tudnék valakit, kivel az ön ügyében szólhatnék. Cserei Farkas elütötte ajánlatomt, holott ő gazdag, gyermektelen és oly büszkén kérkedik azzal, hogy mennyire nemes és nagy…Csereynél még teszek lépéseket és megkérem: ha már ő nem segíthet, ajánljon valakit. Bár én segíthetnék önnek! Ön bizonyára megérti, hogy mily boldog lennék akkor! …

 

 

5869.

 

Kazinczy – Jankovich Miklósnak                          Széphalom Márc. 13 d. 1824.

 

….Nagy-Ajtai Cserei Farkas cs. k. kamarás és major barátomnak tégedet előre bejelentelek a jövő postán. Ő fija az egykori hires és imádkozni szerető ’s hazájához is hiv referendáriusnak. Báró Wesselényi Miklósnénak Zsibón testvére. Ha az ő lelke nem tiszta, úgy utálj engem is. Lakása Krasznán van, de negyedik esztendeje, hogy Bécsben mulat, kedvelve Urunktól, ki előtt sok nemes cselekedetei által lön ismeretessé. Szállása a Trattner-háznál van; oda intézzd leveledet…

 

*  *  *

Pallas

 Cs. Farkas (nagy-ajtai, ifjabb), cs. kir. kamarás, őrnagy, az előbbinek fia, szül. Bécsben 1773 okt. 28., megh. ugyanott 1842 dec. 25. Mint szenvedélyes botanikus, krasznai kertjében sok ritka plántát nevelt s a kolozsvári füvészkert fölállításának terve is tőle ered. Igen művelt ember volt s levelezésben állott kora kitünőségeivel. Leveleit az akadémia, a nemzeti és az erdélyi muzeum őrzi. Döbrenteinek irodalmi érdemei elismeréséül emlékérmet veretett. Irt a Falusi nevelésnek módjáról (Nagyvárad 1806) s egy fordított szindarabját: A fekete ember egy tréfa 2 felv. (Gotter után ford. Kolozsvár 1880) előadták Pesten, 1811 okt. 20-án.  

 

Művészet

…Donát festő egyike a legnépszerűbb magyar piktoroknak. Pesten élt állandóan s Kazinczy annyira meg volt elégedve munkájával, hogy sokszor magasztaló szavakkal emlékezik meg róla. Legtöbb magyar írónak Donát volt ugyanis a megörökítője. Ő festette le Kazinczyt, Rumy Károlyt, Cserey Farkast, Dessewffy Józsefet, Kulcsár Istvánt, Helmeczy Mihályt, Döbrentei Gábort, Kis Jánost, Horvát Istvánt…                                 Bényei Elemér, Művészet, 1908. 2. 

 

Magyar Könyvszemle   114. évf. 1998. 3. Enyedi Sándor: Cserey Farkas levelei Aranka Györgyhöz 1796-ból.

 A bécsi születésű (1773–1842) ifj. Cserey Farkas, id. Farkas és Boros Klára fia az első iskolai évek után még gyermekkorában visszakerült Erdélybe… Az édesapa kancelláriai tanácsos, nagyon művelt ember hírében állt, szolgálatait a császár nyugdíjazásakor zilahi, tasnádi és krasznai birtokokkal jutalmazta. A felserdülő ifjú Farkasnak ez utóbbi jutott osztályrészül. Ifjú éveiben szép jövőt jósoltak neki, érdeklődése széles körű volt: számon tartották, mint botanikust, és ami növelte hírnevét: mint a külföldi tudóstársaságok tagját.

Barátjaként tudhatta a tizennégy évvel idősebb Kazinczy Ferencet, a tizenhárom évvel fiatalabb Döbrentei Gábort, és ugyancsak levelezést folytatott a nálánál negyven évvel idősebb Aranka Györggyel. Kazinczyval folytatott levelezése, valamint a Döbrentei Gáborhoz írott levelei fennmaradtak... birtokán iskola megnyitását kezdeményezi, arra törekedett, hogy ugyanott füvészkertet állítson fel….Gyakran jár Bécsben, meggondolatlanul költekezik, a birtokain felgyülemlő adósságait nem tudja rendezni. 1820-tól végleg Bécsbe költözik, és kölcsönszerzési kísérletei rendre kudarcba fulladnak. Az életéből hátralevő több mint két évtizedet hazájától távol, a császárvárosban tölti, az itthoniaktól is szinte teljesen elfelejtve.…Cserey Farkasról nem készült alapos, a pálya egészében eligazító monográfia vagy kézikönyv…. Nyomtatásban megjelent két műve –  egy tréfaszerű színdarab, A fekete ember (Kolozsvár, 1800.) és a Falusi nevelésnek módjáról (Nagyvárad, 1806.) – révén helye van a korszak irodalmában…

Az alábbiakban öt, 1796-os datálású levél kerül közlésre. /Csak a 2. levél részletét hagyjuk meg. A többi a neten elérhető.B./

2.

Méltóságos Assesor Úr Tudós Hazafi!             Krasznán. 30a May 1796.

Ily hosszas hallgatásomat okozta – ide s tova való utazásom, kívántam ezen Levelem által tiszteletére lenni az Méltóságos Urnak, s egyszersmind kívánságára az Bibliothecankban levő, Hazánkat illető kéz Irásoknak Laistromokat ide zárva elküldeni. Az Néhai Atyám Munkáinak laistromát tudtomra már elküldöttem volt az Méltóságos Úrnak. Az nyomtatott könyvek Cathalogussa hosszas – ezen felül tsak egy vagyon, melyre nézve azont most el nem küldhetem, hanem még az utóbbi Diaeta alatt adtam volt egyet Gróf Teleki László Úrnak által olvasás végett…Méltóságos Úrnak alázatos szolgája s Baráttya Cserey

 

Részlet a jegyzetekből:

Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak című visszaemlékezés jellegű portrékötetében ifj. Cserey Farkas is helyet kapott, de az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában (Kolozsvár, kelet nélkül) megjelentetett kötet nem a teljes kéziratot tartalmazza, a portrék csak egy része jelent meg a kötetben, sajnos ifj. Cserey Farkas portréja is kimaradt.

                                                   ______

 

Az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság 1798-as levelesládájából. II. Magyar Könyvszemle 108. évf. 1992. 1. szám

 

……10.

Cserey Farkas levele Aranka Györgyhöz            Kolosvárt 19düt Dec. 1798.

 

Méltóságos Asessor Ur Drága Méltóságos Uram Barátom! Szándékom lévén néhai édes Atyámnak minden írásba hátra hagyott Munkáit lassanként világ elibe bocsáttatni, azok közül pedig a verseket az Nemes Társaságnak a végre ajánlani — hogy kiadandó Munkáiba beiktassa. Küldök ezen tekintetbül — itt egy kis Verselő Munkáját, remélvén hogy a Nemes Társaság aszt beveszi, s méltónak találja szorgalmatosságinak több szüleményei rendibe tenni

 méltoztatik. Melyet a  Méltóságos UR közben vetése által hogy meg is nyerendek — bizom. Addig is pedig, míg többekkel szolgálhatok vagyok az Méltóságos Urnák alázatos szolgája baráttya Cserey

A közelgető Ui Esztendőnek beáldására kívánom, hogy az a Méltóságos Urnak vidám boldog napokkal kedveskedgyék — s az Egek meg engedgyék hogy az Nemzet meg világosodására, Tudományainknak gyarapodására ismeretes szép Talentuminak hasznos sülleményeit terjeszthesse köz hasznunkra

  

                                                      *  *  *

 

 

Kazinczy levelei Cereyhez, Figyelő, 1877. 47., 146., 229. oldal

Horváth Döme szívességéből ezennel indítjuk meg azon rendkívül érdekes levelek közlését, melyeket Kazinczy Cerey Farkashoz intézett, és amelyek eredetije az Erdélyi Múzeumban őriztetik. A levelek 1805. március 6-tól majdnem szakadatlanul folynak 1810. dec. 14-ig. A levelezés ekkor sem szűnt meg, mutatja az, hogy 1817. aug 14-én kelt levél is foglaltatik a gyűjteményben. A közbeeső s későbbi levelek azonban – úgy látszik – elvesztek. Tudtunkkal eddigelé csak Gyulai Pál és Molnár Antal közöltek egyes leveleket és töredékeket.                                                                               Szerk.

 

 

KAZLEV

 

 

3. kötet

 

 

728.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                       Ér-Semlyénben, Mart. 6d. 1805.

 

…légyen szabad a’ Méltóságos Urat egy barátságos szolgálatra megkérnem…

írék a’ Mélt. Úr’ tisztelt Sógorának, Báró Wesselényi Miklós Úrnak,…hogy bizonyos literatúrai igyekezetemben… terhemen könnyíteni méltóztassék.

Nem koldulva tettem az ajánlást és kérést…Azonban levelem választ nem kap, és ötezer forintnál költségesebb plánumomnak meg kellene indítatni… fogadjon bé engem is azoknak számokba, akik a’ Mélt. Urat gyönyörködve nézik. Maradok igaz tisztelettel A Méltóságos Úrnak alázatos szolgája  K.F.

                                          / Az 1877. évi Figyelőben is ez az „első” levél G./

 

 

731.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.       Krasznán, a Szilágyban, 6-a Mart. 1805.

 

Tekintetes úr! Azon hír, melj érdemes Hazánk fia Csokonaj Vitéz Mihálj halálát hozá, fáidalom indulatot gerjesztet bennem; az ő Jeles, előttem ismeretes, és különös tiszteletre érdemes tulaidonságait tsak oljan Magyar nem betsülhette, kinek szívét a legketsegtetőbb öröm nem vidámittya akkor, midőn Nemzete

diszesítésébe, a Haza Boldogításába’ fáradozó jeles érdemet, ékes tulaidonságú,

nemes indulatú Polgár társaiba’ fényeskedni láttya…Különös örömmel olvastam a Magyar Kurirbul, hogy a Tek. Úr ezen derék iffiu Hazafinak kéz Irásba maradt Munkáit közre botsátani meghatározta… meg fog tehát nékem engedni, hogy ezen Igen óhajtott, és rég várt szerentsém teljesedne azon találkozásba, melj a Tek. úr személjes ismerettségére juttatna…Nagy Aitai If. Csere˙ Farkas mp. A Berlini kir. Physicalis, és Jenai hertz. Mineralogus társaságoknak tagja.

 

 

736.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                              Krasznán 20. Mart. 1805.

 

…Sógoram B. Wesselényi Miklósnak, kitül is válaszul vettem… hogy a Tek. Ur tölle egy Képet kivánt, melj nagyságára nézve el nem küldethetet, hanem kissebb formába copiáztatta, ennek is elküldhetésire még bátorságos jó alkalmatosságot kapott…

 

 

741.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                    Ér-Semlyén, Mart. 31d. 1805.

 

Méltóságos Úr, régi barátom, és rég olta tisztelt barátom! Két rendbeli levelét a’ Mélt. Úrnak egy nap’ vala szerencsém venni…Jelentésemet a Csokonay verseinek kiadása felől a’ távol lakók örömmel fogadták. Kolosvári Professor Piarista Buczy Emil Úr igen szép verseket külde ez eránt hozzám; vettem más levelet is egy Magyar Országon lakó Úrtól; és most Váradon egy ott lakó barátom szóval köszönte meg, hogy jelentésem által a’ Cs. verseinek kiadására mások felett just szerzettem. Akik a’ mi Csokonainkat ismerik, azok mondják, hogy igazábban eltalált képét festeni nem lehet, mint az vala, a’ mellyet én festettem az Ujság levélben…

A Csokonai rendetlen, gondatlan, planum nélkül aló, kevéssel megelégedni tudó, hiú fényt kerűlő, nemes tettek, szép munkák által kijegyzett élete kinek

hasonlított inkább életéhez, kinek akart életéhez inkább hasonlítani, mint a’

Rouseauéhoz?... Csokonaynak némely munkáji oly szépek, (illyen a’ három ódája a’ lepéhez, Reményhez, és a’ Szemrehányás) hogy a’ Magyar Litteratura soha sem fog arra a’ fő grádicsára fellépni, amellyben azokat csudállás nélkűl olvassák. De Cs.nak, mint Bürgernek a Német Poeták köztt, sok darabjain kitetszett, hogy ő nem mindég forgott szép társaságokban. Az efféle darabosságokon segíteni kell…Aki igaz ízlettel bir, látni fogja, hogy abban sok mázolás van….

Én tehát Neologus vagyok, és azt tartom, hogy úgy kell. Az én felem Báróczit, Bessenyeit, Virág Benedeket, Kis Jánost, Himfyt mutat a’ maga Iróji köztt…Amely Országban még nem virágzik a’ Festés és Faragás, ott első kötelesség az, hogy rézmetszetek és olajfestéses cópiák ’s Gipsz abguszok által

ébresszük-fel az alvó geniet… Ez idén tehát Fordított Egyveleg Irásaimnak 5. kötetét adom-ki…

 

 

746.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                            Krasznán 8-a Apr. 1805.

 

Ditsőűlt Barátunk Csokonaj munkáinak a Tek. Ur által való ki adásába a

Debretzeni Böltsek által tett ellen vetések olj katzagásra méltók, hogy ezen

Böltsek okoskodásoknak állapottyát edszersmind szánnunk is kell. A Csokonai

halálát hirdető Tudósitásba magam is – a mennyibe ezen derék férfiat ismerni

szeretsém volt – őtet valóságos minéműségibe láttam lefestve… kérem a Tek. Urat, hogy ezen Hazánkfia kéz Irásba maradt munkáit méltóztasson maga a közre botsátásra rendbe szedni és el készíteni, hogy igy méltó diszébe juthasson az örök emlékezetre Csokonainak neve. Nagy Gábor barátunk állitása igaz – de tsak azon tekintetbe használható, vagy követhet, ameljbe a Tek. Ur betses levelébe kifejezi. Minden Elme szüleménnyinek a lehetősségig kell a tökélletes állapothoz közeliteni, és a Szerző Neve dicséretit, emlékezete nemessebb voltú álandóságát minden bizonnyal ugy nyeri meg, ha Munkája tökélletes állapotba jut az olvasók kezére. Elhiszem én, hogy Csokonai Munkái készen voltak annyira: hogy gondolati egybe szerkesztetésit elrendelte, de hiszem aszt is, hogy azoka még ő maga sok változásokat tett volna, és nem tsak gondolatit – hanem a kifejezés erejét is pallérozta volna, meljeket illő végre haitani egy oljannak, ki Baráttya lévén, ötet közelebrűl ismerte, és ötet figyelmetes indulattal ismerni törekedet.

Az én ítéletem, sőt magamba elszánt valóságos vágyódásom az volna: hogy mi a Háládatos Nemzet nevébe ezen Hazai Verselőnknek emlékezete álandositására lakta heljén álitatnánk egy Monumentumot….Ezen emlékeztető épitmény fel álitásához vélekedésem szerint úgy juthatnánk, ha nemes szivű Hazafi Barátinktul annak felálithatására elégséges Summa pénzt szereznőnk; – ezen pénzt gondolom mi ketten – vagy még nehány jó Barátink, ismerőinktül egybe szerkesztethetnők…

 

 

757.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak                                Krasznán 20-a May 1805

 

Újság levelekbe iktatandó… Hirdetményt a Tek. Urnál senki se teheti melegeb indulattal közzé, mint aki Csokonait közelebbrűl ismerte, a ki az ő érdemeit még éltébe betsűlni tudta, aki olj szerentséssen behatolt az igaz Böltseségnek szenttséges titkaiba… A Kis János derék, és bölts itélettel, szép izléssel irott, Elmét és szivet egyforma gyönyörüséggel örvendeztető verseit, szivem leg belsőbb érzéseinek kellemetes voltú ketsegtetésivel olvastam…

Néhai igen kedves emlékezetű Atyám Magyar Valeriussa egészen követése a

Deáknak …

 

Kéziratban maradtak: Költeményei a mohácsi vészről, Buda bukásáról, a török foglalásokról és egyéb történeti tárgyakról; továbbá Valerius Maximusnak a nevezetes beszédekről és tettekről irt latin munkája magyarázva az Országos Széchényi Könyvtárban; egy jogi szótárt is hagyott hátra

 

 

Vagyon még egy igen betses Gemmám Originalis Római darab, próbául  lenyomva küldöm. NB. ez Smaragdra van metzve…

 

 

760.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak                              Ér-Semlyén 23. May 1805.

 

Kis János mintegy 35 esztendős ember. Lutheranus Predikátor Nemes-Dömölkön Vas Várm. Jó ember, Eruditus és Poeta…Én őtet Győrtt, 1795. Septbr. 29d. láttam, midőn Morvába vittek. Tisztünk liberalis gondolkozású ember volt, ’s meg engedte, hogy magamhoz hívathassam. – Midőn Göttingában tanult, azt mondották a’ Professorok, hogy soha még ott oly nagyreményű négy magyar egyszerre nem volt, mint az akkoriak: tudniillik Kis János és Németh László egy szobában, Schedius Lajos és Liedemann Márton egy másikban…

Én ezidén egy magyar dolgokra tartozó Bibliothecát szerzettem Német Országon, és már útban vannak a’ könyvek. A’ legritkább, legkaphatatlanabb

portékák fordulnak elő gyűjteményemben; nem azok a’ nagy, de kapható

munkák, mint Pray, Katona etc…

 

 

769.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                            Kraszna 2-a Juny 1805.

 

…A Hazai dolgokat illető Frantzia, Deák, Német, Olasz nyelveken nékem magamnak is szép és ritka heljt találtatható gyüiteményem vagyon. Nagyon le fog a Tek. Úr engemet kötelezni, ha ezen könyv gyüitemény megvevésérül annak ideibe tudósitani méltóztatik. Meg változhatatlan egyenességü tisztelettel lévén a Tek. Urnak! alázatos szolgája, igaz baráttya Csere˙ Farkas mp.

 

Gemmae in Suophore rubro expressae. /Róma uralkodói/

1. Romulus. 2. Numa Pompilius. 3. Ancus Martius. 4. Caput Senatoris. 5. L. J.

Brutus. 6. Cicero. 7. id. 8. id. 9. id. 10…

 

 

775.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                              Krasznán 8-a. Jun. 1805.

 

…Én a Mesterség minden ágainak tisztelő Betsülője vagyok, és amennyire keskeny határok közé szoritot tehettségem engedi, gyüjtöm is azokat. Legalább nagyobb gyönyörüségemnek, és foganatossabb örömömnek tartom pénzemet ezekre forditani, mint a nagyobbára idegen tsalárdokat hizlaló Pharao Bankba, vagy alatson hiválkodás tárgyaira vesztegetni azt. Szeretem az olajfestéseket és

ezekbe főbbképpen a Történetek ábrázolását kedvellem…

A Régiség-mesterség míveibe nagy a gyönyörüségem és lassanként azokbúl is

szerezgetni igyekszem. Eddigelé igen keveset gyüjthettem. Vagyon nehány

Herculanumi edényem, nehány Bálvány-siró edény, temető Boltokba égő

métses edény…Eddigelé legtöbb költségembe került kő és értzbéli gyüiteményem, és ennek tökéletesitésére forditván különös figyelmemet, most két esztendeje Lisabonbúl hozattam meg a Nemes öveknek minden nemeit, mint egy 279 darabot…

 

Egyed Emese:  Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban

 

….Cserey Farkas szépség-gyűjtögetése korábbi. Krasznáról írta Kazinczynak 1805. június 8-án: „szeretem az olajfestéseket, és ezekbe főképpen a történetek ábrázolását kedvelem [...], a rézmetszésekbe is nagy örömömet lelem, és ezekből is alkalmatos gyűjteményem vagyon [...]. Vagyon néhány Herculanumi eredményem, néhány Bálvány-síró edény,temető-boltokba égő mécses edény.”….                                                                                   epa.oszk.hu/

 

 

 

 

779.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                              Ér-Semlyén 15. Junii 1805

 

…A’ Mélt. Úr gyűjteménye igen szép. Oly nagy barátja-e a Mélt. Úr minden mesterség-ágainak? A festésnek péld. ok.? Szereti-e a’ rezeket? és mely

részét szereti leginkább? Én részemről a’ tájfestést (Landschaft) szeretem

leginkább. Ezt a’ nyilt levelemet azzal a’ kéréssel bátorkodom ide zárni, hogy

méltóztassék által küldeni Zsibóra. Amint hallom, az csak egy mértföld

Krasznához. Maradok igaz tisztelettel alázatos szolgája K. F.

 

 

787.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                           Ér-Semlyén, 17. Júl. 1805.

 

…Eltűnt az a’ szerencse is, hogy a’ Mélt. Urat láthassam, ismeretsége s barátsága szerencséjének birtokába a’ színről színre látás által belé léphessek, és ezt a’ szerencsét szorosbban tégyem magamévá. De mihelyt Sophiet elhagyhatom, azonnal meg teszem ezt az utat…Melly szép gondolat támadt légyen a’ Mélt. Úr lelkében Csokonainak megtiszteltetése eránt, azt elbeszéllém ezen útamban sokaknak…A’ Gemmákat nagyon óhajtom látni, még pedig artista szemmel. Nem régiségeket nézem majd, hanem szép formájokat. Tegnap Rhédey Lajosnak mutattam és egy szép Asszonyságnak, kik az Anyámnak látogatására jöttek volt, azokat, a’ mellyeket a’ Mélt. Úr leveleiben kaptam…

 

 

794.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                          Krasznán 1-a. Aug. 1805.

 

…Hogy Csokonaj hamvainak ezen méltó áldoztatot mentül előbb tehessük, Baráttságos szívességgel kérem a Tek. Urat, hogy ha tsak érkezése vagyon, a Tudósitást Magyar Uiság leveleinkbe be iktattatni méltóztasson. Ezen intézetünk

teljesedéséhez igen nagy reménységem vagyon nékem annyival inkáb, mivel a

tudósitást a Tek. Ur irja – kinek tolla annyira meg hóditotta szivemet, hogy

betses leveleinek is minden sora életem vidámságának azon örömeit éleszti

bennem, meljek az érezni tudó szívet felsőbb érzéseknek gyönyörüségeire

szokták emelni…

 

Schedius egy igen érdemes és közbetsületet érdemlő ember; de se őtet, se Millert nem itélhetem árra valónak: hogy a Magyar nyelv miveltebb állapotba való

heljheztetésire foganatos utra tudhatnának kapni, éspedig erre semmi tekintetbül nem látom őket alkalmatosaknak lenni. – Számtalan akadáljok között censorjainknak edgyügyű gyávaságok is egy ugyan nyomós oka: hogy az igaz cultura minden iparkodásink mellett se gyarapodhatik úgy hazánkban, amint annak érdeme, és közhaszna kivánná. És valameddig edgyesitett erővel nem veszszük annak gyarapitását munkába – valameddig hazánk nadgyai és tehetőssebb Urai a Culturát nem a luxusba, ne a dorbézló és hiválkodó élet módgyába, hanem abba az állapotba, amibe kell, ismerik meg, addig  közterjedésre nem lészen ereje.

 

 

799.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                                 Kázmér, 9. Aug. 1805.

 

Méltóságos Úr! Ma kereszteltettem meg tegnap született leánykámat. Iphigenia nevet adtam neki. – Ez szokatlan de nem kevély név…Engedje meg a Mélt. Úr, hogy leányom a’ Mélt. Urat is ezeknek számokban lelhesse, tekintse őtet úgy, mint magáét, és ha korántabb halnék-meg, mint vélem, emlékezzék meg, hogy az Iphigenie atyja a’ Mélt. Urat szívesen szerette. El lévén foglalva az atyai örömök és gondok által, sietek végezni levelemet ’s maradok alázatos szolgája ’s hív barátja Kazinczy Fer. mpr.

 

 

803.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak                             Kázmér, Aug. 15d. 1805.

 

…Az én charakteremben leginkább nincs rettenés. Alkalmasint megmutattam úgy is mint Iró, hogy nem tudom mit tesz félni. Bizonyság erre Orpheusom és Hamletem Ajánló-levele, melyeket még most is gyönyörködve olvasok…. Az én ideám az, hogy vagy egy simplex piedestal állíttassék Csokonainak, vagy egy Római ízlésű…A’ Mélt. Úr familiai neve valóban a példák köztt áll. Szívem emlékeztete reá, hogy el ne hagyjam. Mostan tehát Sylvesteremet magam adom-ki, mely annyival terhesebb, minthogy familiámmal maghasonlottam, és a’ jövedelmem a dolognak törvényes elintézetéig megreked. ….

 

 

809.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                              Krasznán 30-a Aug.1805.

 

…Nemes lelkű férjfiú! ezen szövetség drága kellemje bátorit olj megszólitásra, meljet szivem legbelsőbb érzései rég ohaitanak. –Tenek szóllitalak, és tudom hogy valamint ezáltal meg nem bántódol, úgy által látod irántad viseltető egyenességemnek azon tiszta érzéseit, meljeket tisztelő szeretetedre szentelek. – A Jókra figyelmező Egek tartsák Iphigeniát, éltessenek Tégedet…

 

 

813.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                               Kázmér, 10. Septbr.1805

 

Nagy tekintetű ’s igen nagy becsű barátom, ágyban írom levelemet, egy undok ’s alkalmatlan nyavalya, a’ sárgaság, az elmúlt holnap utolsó napján nekem jött, ’s azolta rettenetesen elkínoz. Szerencsém, hogy az Ipamnál ért: mert ez addig is, míg az Orvos kijött aVárosból, nem késett a’ Cúrával ’s a’ nyavalya mérgét elfordította… Sógorod felől itt hazug hírek terjedtek-el…

 

 

821.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                          Krasznán 24-a Sept. 1805

 

…Én egy kis Sógoromat a Mars szolgálattyába iktatván, Juliusba Temesvárra vittem ezredgyéhez, akkor utomba csak elhültem, miket kellett etekintetbe Tholdi beszédgyei után hallanom, és fáidalmos elé adásokkal, mert igaz az, hogy Sógoromat az emberi nem java szereti…Tholdi főispány továb nem lehet: ha csak ezen diszes Méltóság érdemit egy Bandita kapitányságává nem akarják változtatni. – Meg engedgy, kedves Barátom! hogy ennyit irok ezen emberrül – de bizodalommal szólok veled…Csokonai nevének halhatatlanságot szerezzünk. – Én a Telet ugy is városba, és sok emberséges Ember közt töltvén, igyekeztem legsükeressebb erejét árra forditom, hogy a’nékie emeltetendő elékezet épitményre költséget gyüicsek. Nékem ezen épitményre egy gondolat jutott eszembe, meljet papirosra hamarjába lemázolván, itt küldöm.  A vason fül heljet be kanyarodó kigyók tartanak Laurus koszorút, melj környékezi Csokonainak őssi czímerét, az alsó Rész téglábul épülve, közepén vagyon faragot kőre bé vésve az inscriptio…

Cserey Farkas mp.

 

Túl a világnak büszke dagálljasi

Érzéseiktől, a ligetek között,

Hol a valóság tiszta képét

Nyomja az érdemes oszlopokra, –

Ott, ott találom mennyei Tárgyait

A Tiszteletnek, – felkoszoruztatott

Ott a Ditsőség ’s a’ ligetnek

Lauruszi közt nevet a szelidség,

Midőn az Éjnek csillagi fénylenek,

Halvány világok sütnek az egybenőtt

Myrtusz közé, ’s a halhatatlan

Kellemek a remegést kioltyák.

Ottan repűlök sokszor az evezés’

Szent szárnyainn, ott csókolom a reményt –

Téged’, Kazinczynak, ’s a mezőnek

Homlokitokra kötöm viránnyit.

….. Benned az élet olj

Czélhoz repül, melj édes iránnyiban

Hazánkra néz, ’s a kérkedékeny

Oszlopokat soha sem vadássza. –

O! élly tehát! élly, hintsen az érdemes

Létel reád oly kellemet, a szelid

Érzés között, mely a halandó’

Büszke dagályait egybe törje.

 

                           

824.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                         Kázmér, 7-d. Octob. 1805.

 

…Arra, hogy Csokonaynak emlékezet követ emeljünk, nem kell sok. Kevésbe fog kerülni, mert azt kell vennünk eszünkbe, hogy az a’ Debreczeni temetőben

álland,  ahol ha márvány vagy Sandstein lesz a’ monumentum – vagy fa – soha

sem fog perennálni. A’ téglát megkímélik. A’ fát a’ Debreczeni temetőből

ellopdossák, lehasogaták a’ kemény tél napjaiban fa nélkül szűkölködők: hijába

minden tilalom, minden vigyázás. A kő és márvány pedig Debreczenben olly

becses dolgok, hogy azt hijába igyekeznénk ólommal és vaskapcsokkal oda

csíptetni, talán még az első esztendőben letördelnék, levájnák róla… Cs. Poéta volt és felcser fija volt. Mint Poéta és felcser fija a’ czímer kevélységére sem nem vágy, sem számot nem tarthat…

Kassa mellett a’ Peklényi uraságban ássák az Opálokat. Egy kassai kereskedő

Herr von Neumányi, nékem igen szoros barátom, tartotta volna arendában, már

nem tartja, ’s sokat nyert. Egy darabot 30 ezer frton praesentalt a’ Bécsi ’s

Berlini udvarnak: egyik sem vette meg, drágálván…. Parancsolj, mennyi aranyig bocsátkozhatom alkuba, ’s oly ember fogja megtenni a választást, akiben meg nem csalatkozol. Ölellek.

 

 

 

826.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                       Krasznán 14-a Octobris 1805.

 

…Én a beálandó oskolai esztendőbe –mingyárt kezdetén – Kolosvári Academiánk elöljáróinak eleibe akarom terjeszteni, hogy Erdéljrűl nyomós és fontos Mineralogiát legelőbb Fridwalski nevű Jesuvita, azután pedig Wernert megforditván Magyarra, és csakugyan Magyarul ügyes Mineralogiát irván…

Ugyanekkor fogom javallani aszt is, hogy Kolosvárott az academiához álittasson egy Botanicuskert. Mind az ásványokra, mind plántákra nézve melj gazdag áldásival bővelkedgyen a Természetnek Erdélj…

 

 

831.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                          Krasznán 28-dik Octob. 1805.

 

…Hogy a Jenai Mineralogiai társaság sok méltatlanokra is vesztegette

Diplomáját, igaz; de ha Te, Barátom, el fogadtad volna aszt, ha szinte a

Természet ezen országa körül foglalatoskodó Tudományban nem vagy is olj

gyakorlatos – nem hibáztál volna; – én azon Társaságnak assessora vagyok, és

minden időbe, ha a Baráttság szent szövettsége nem kötöt volna is bennünket

olj szorossan egybe, bevétetésedre voxolnék. A Sógorom, Wesselényi, se

Mineralogus – még is irtam most, hogy küldessen nékie Diploma…

Plánumom oljan, hogy levélbe közleni nem lehet, mert hoszszas, etc. A magyar nyelv diszesitésit, disze álandósitását czélozza az, de erre olj módokrul gondoskodom, meljeknek hogy sükere, ereje lehessen, nem minden ember tudhattya meg – vagy is nem tanácsos minden embernek meg tudni azokat. Te volnál, Kedves Barátom, kiválasztottyaim közül egy, kivel mindenekfelett és mindenekelőtt ohaitanám, sőt szükségesnek is látnám közleni gondolatimot…

 

 

832.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                       Krasznán 30-a Octbr. 1805.

 

Nagyérdemű Kedves Barátom! Imhol megint egy rég szivbül ohaitot szerencsétül foszt meg a környülállás… nemrég szabadulván meg a hidegleléstül, Orvosom megtiltotta…

 

 

833.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                       Krasznán 7-a Novembr. 1805.

……

 

 

835.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                Ér-Semlyén, November 16-d. 1805.

 

…Mihelytt reá érek, Kázmérból tett elindulásomnak visszatértemig megírom historiáját ’s megküldöm az újságírónak, hogy tégye egyik Toldalékjába; de nevemet meg nem nevezem…íme ismerem Csereyt, ’s kevélykedve mondom azt, hogy őtet annak találtam, aki előtt lelkemnek egy húrja sem fog adni selyp

hangot. Vedd ezt tehát, barátom, és tartsd-meg a később időknek. Lesz egy

idő, hogy olyvalaki fogja megilletni, aki tisztelni fogja emlékezetedet megtartásáért…

Élj szerencsésen édes barátom! Az Istennek légyen gondja napjaidra és örömeidre. A’ Mélt. Grófné kezeit szent tisztelettel ’s barátsággal csókolom.

Óhajtanám, hogy Sophiet Nála és nálad édes barátom, felvezethessem…

Én mihellyt az út engedi, indúlok Kázmérba s ott töltöm a telet…

 

 

 

840.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                        Krasznán 5-dik Decemb. 1805.

 

…Szent tisztelettel vettem kezembe a Karrik-Thurát és az avval lévő Philologiai jegyzésidet – megértvén hol, és tudván minő környűlállások közt irtad aszt.  Tisztelő becsületbe fogom tartani, és pedig ugy tartani, hogy annak érdemlet emlékezete el ne enyésszen, és igy a késő maradék előtt is bizonyitsa mindazon nagy szerencsémet, melj Barátoddá tett, mind azon igyekezetemet, meljel Barátim és Nemzetem emlékezetet érdemlő dolgait az enyészéstül megmenteni törekedem…

Köszönöm a küldött két fa levélkét is –az edgyiket én se ismerem – a Sambucus laciniata nigra szép bokros fa, volt nékem is, de elveszett…Erdeljbül minden fő Ispányok a foljó holnap 6-dikjára Kolosvárra bemenni parancsoltattak, hogy 8-dikba a Guberniummal edgyütt a környülálásokhoz képest tanácskozhassanak…

 

 

 

844.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                     Krasznán 16-a Decemb. 1805.

 

…Ugy látom, hogy ezen hóditásra törekedő Corsikai puja nagy ember kész  elkövetni mindent vágyódásinak, és dagáljon intézetinek beteljesedésekre. – Austria már hatalmába és terjeszti erejét Olaszország felé, ha armadáját Massenaval edgyesitheti, akkor olj győzhetetlen állapotba heljhezteti magát, meljtül nemcsak Európának, de merem mondani, egész világnak sorsa meg

határozása fog függni, akkor parancsolni fog nékünk is egy olj Békeséget, melj

szolgai lántzokra füz bennünköt…

…mivel se pénzt, se gabonát a Királjnak nem adhatunk, adgyunk Lovat, marhát, amennyit lehet…

 

 

847.

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                 Ér-Semlyén December 22-d. 1805.

 

…Hollandus théedet a Napam kóstolta. Tetszett a’ szaga: de a’ szín is, íz is

elárulta. – Ellenben bezzeg tetszett a’ Somlai Kisasszonyka’ krompélya. Egyet

megfőzettünk, hogy ismerhessük ízét, ’s azt vallottuk mi is mindnyájan, hogy

még jobb ízűt nem ettünk soha…

A’ mi Urunk a’ csata mezején küldé a’ Fr. Császárhoz Herczeg Lichtensteint fegyvernyugtot kérni, ’s a’ tegnap érkezett ujság toldalékjából látom, hogy 4d. X-berben a’ két Császár együtt volt a’ fr. sereg előtt. Gróf Illésházy István van arra rendelve, hogy a’ haza költöző Oroszokat vezesse. A’ Székely Huszárok nagy magok veszteségekkel igen szép cselekedetet tettek, úgy Oberster Wartensleben is, aki Tyrolisból szerencsésen által verte magát Cseh Országba…

 

 

856.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                Ér-Semlyén, 1. Januarii 1806.

 

…Már Xberben azt írták, hogy Ő Felsége a’ mi Urunknak legidősbb Herczegasszony leánya Páris felé elindíttatott, hogy ott Eugenius Herczeghez adassék, ’s íme semmi sincs a’dologban. — Azt is írták, hogy Ő Fels. a’ Császár már Budán van; hogy ott vannak gyermekei is, kik Kassán tartózkodtanak…

Munkácson voltam 1800-nak 25dik Aug. olta 1801-nek 28. Juniusáig. Karrik-Thurát írtam 1800. Octóber táján…

…igazán nagy ember nem hátra tekint, hanem előre; nem azt nézi, hogy mennyi már az az út, amit megfutott, hanem mennyi még az az út, amit meg kell futni; ’s nem a’ magánál kisebb, hanem a’ magánál nagyobb emberekhez szereti magát méregetni…

 

 

 

4. kötet

 

 

859.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                         Krasznán, 9-a Jan. 1806

 

…Barátom! ezen levelemt úgy írom néked mint Katona, de nem bérért gyilkoló és kínzó, hanem mint Hazája, nemzeti léte fennmaradására vitézi elszánással kész hazafi katona. Hazánk a soldos katonságtúl elhagyattatva, a belső csendességnek állapottya veszedelembe forog ezen hazába lakó külömbféle elegy-belegy Népekre nézve.  Ezen feljűl a Török birodalom is széleinken lévén…Nemes kemény lövő (scharfschütz) Batallion vezérlése reám bizatott  és már testestűl-lelkestűl katona, de Nemes katona vagyok, és mostani fő czélzásom árra intéződik, hogy reám bizatot nemes atyámfiainak tüzeket annyira serkencsem: hogy a midőn a munkás tehettség fegyvereink villogását meg kivánnya, a Nemzeti dísz, Haza és Constitutio javáért még a sors végzésein is

tudhassunk győzedelmeskedni…

A múlt napokba Muszkaországbúl Prussiába visszatérő úttyába Sibón volt az Anhalt gőtheni hertzeg, harmad napig mulatott ott, és egymást Wesselényivel megszerették. Úgy írja Néném, hogy jeles culturájú ember ezen Herczeg…

 

 

862.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                          Ér-Semlyén, 14d. Jan. 1806.

 

…Somlyón Szent Marjainé Asszonyom nékem azt beszéllé, hogy Te Károlyban neveltettél. Tehát Hannulikot ismered. — Halld, milyetén levelezésbe jutottam vele. Dayka Gábornak magyar verseit készítvén nyomtatás alá, egy deák verse is akadt kezembe, melyet a’szegény már halálához közelgető barátom oly siető ’s erőtlen karral írt, hogy alig lehetett elolvasnom. Nem volt volna éppen lehetetlen nékem is kipótlanom a’ vers hízakjait: de én vagy bátor egyenességgel, vagy fortélyosan mindég azon mesterkedem, hogy a nagynevű emberekkel  öszvecsatlhassam magamat; ’s eszerint azt hazudám Hannuliknak, hogy nekem az ő segédjére szükségem van…

 

 

Hannulik János Krizosztom, Nep. Szt Jánosról nev., Piar (Predmérvölgy, Trencsén vm., 1745. júl. 22.-Nagykároly, 1816. szept. 3.): tanár. - 1764. X. 3: Privigyén lépett a r-be… 1770/71: Máramarosszigeten tanított…

 

 

 

865.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                         Krasznán 16. Januar. 1806.

……

 

 

867.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                     Ér-Semlyéntt, Jan. 18-d. 1806.

 

…Szeretném, ha a’ katonák megtanulnák Marmonteltől, hogy aki keresztért,

rangért, hírért veti koczkára életét, szintoly esztelen, mint aki pengő érczért, vagy amint ő mondja, három obulusi napi számért veti áruba karját. Lobbants becsűlet’ szeretetét alattvalóid szívekbe a’ vélek való társalkodás által, ’s elsőségedet csak ott éreztessd, ahol kell. Szerettessd magadat’ ’s vallassd azt, hogy te vagy nemcsak a’ legelső, hanem egyszersmind a’ legjobb is…

Győrből írják, hogy a’ Fels. Udvar ott fog telelni. Készítik a’ szállást számára, minden bizonnyal a’ Püspöki lakban.  A’ faluban itt egy Fő Szolgabíró lakik, annak csak kellene tudni, miben van az Insurrectio dolga. Oszlik-e széljel vagy nem? Semmit sem tud. Parancsolatot veve, hogy a’ kik bé nem rukkoltak volna, rukkoltassa-be feleletnek terhe alatt; — más parancsolat, hogy a’ lovak állíttassanak ki…

 

 

869.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                Krasznán 20-a Jan. 1806.

 

…Nékem, szeretett kedves Barátom! a legvidámabb gyönyörüség között is az a fő gyönyörűségem, hogy tőled szerettetem, és éltem napjainak fő kelemjű szerencséje az, hogy Barátod lehetek…

Nagyon ohaitottam volna Posonyba és Bécsbe lenni, és már most bánom is, hogy ezuttal fel nem mentem. Lett volna módom Bécsbe a nagy Nevet csak meg érdemlő Napoleont — csak annak kell már ismernünk — meglátni…

 

 

874.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                          Ér-Semlyén, 11. Febr. 1806.

 

…Édes barátom! Kisnek leveléből látom, hogy ő Néked is panaszkodott Bibliopoláink’ Despotismusa ellen. Ezek a’ mi Bibliopoláink in plurali nem más, hanem in sungulari Kis István, Pesten. Kényér nyúzza az Irókat, mert Kilián ’s Eggenberger ’s Hartleben nem méltóztatnak magyar könyvek árulgatásával bajlódni. Mi szót adtunk egymásnak egynehanyan, hogy a’ Bibliopola gazságának véget vetünk, az pedig úgy eshetnék-meg, ha az

Országnak némelly helyein olly Jóakaróink akadnának, akik bizonyos számú exemplárokat készek volnának eladagotni, és a’ pénzt okvetetlen béküldenék…

Jan. 29dikén vettem a’ Bavariából érkezett Bibliotheca rerum Hungaricarum Antiquariá-t. Az az ember, aki nem tud a’ dologhoz, mosolygana, hogy oly sok régi rongyos haszontalan könyveket oly drágán vettem. Most dolgozom Catalogusomat, hozzájok vetvén a’ magam tulajdon rég olta gyűjtögetett könyveimet, mellyek ezekhez illenek…/Könyvcímeket sorol fel G./

 

 

 

876.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                   Ér-Semlyíén, Febr. 14-d. 1806.

 

…A’ Berlíni út! Boldog Isten, melly szép álom! ’S íme, előttem el van rekesztve. Édes barátom, képzelheti a’Te igen szép érzésű lelked, melly megilletődéssel olvastam barátságos megszóllításodat ’s ajánlásodat, ’s tudod,

ha nem szóllok is, mit érdemlesz értte. De fogságom ’s egy szerencsétlen ember mesterségei miatt későn foghatván jövendőbeli boldogságom’ alkotásához, mostan el kell némítanom minden vágyásimat, ’s csak arra kell emlékeznem, hogy férj vagyok és atya. Adósságom sok és nagy

Berlínt látván, megláthatám vala Hamburgot, Göttingát, Weimárt és Leipzigot ’s útunkat megírtam volna, ’s az is hirdette volna egykor a’ Maradéknál, hogy egymást ismertük, szerettük, becsűltük.  Nem fogom azt a’ földet láthatni!...

Erzsébet Herczeg asszony, M. Theresiának leánya, Budán tartózkodott. Az egy szeretetre méltó Asszonyság…

A’ Francziáknak rossz lovaik voltak, ’s valahol jobbat találtak, kifogták a’ szekérből ’s elcserélték. Ez történt a’ Magyar Országból felment életet-vivőkkel is. Azok panaszt tettek. Mihelyt mondták, hogy Magyarok, azonnal visszaadták lovaikat. Fiumét is el akará venni Napoleon. Fels. Urunk megszóllalt, hogy hisz

az is Magyar Ország. Azonnal lemonda róla Napoleon…

 

 

885.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                    M. Vásárheljt 3-a Mart. 1806.

 

…Bibliothecadnak megérkezésit szivesen örvendem— munkás lészek benne, hogy vevőt szerezzek, csak közöld velem catalogusát,  amint a nekem le irtakbul itélhetek a többire —nagyon becsesnek kell annak lenni…

Tegnap is emlitettük Arankával, hogy bár csak Te volnál most itten. Feleségem

a legegyenessebb szivességgel tisztel — én pedig megváltozhatatlanul vagyok kedves Barátom tisztelő hiv barátod Cserey Farkas mp.

 

 

887.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                 M. Vásárheljt 6-a Mart. 1806.

 

…Nem lehet ilj Nemzetet diszesitő intézeteknek boldogulásra érni — a hivalkodásnak áldozó gyáva indulatnak, elpuhult Magyar Uraink egy cáro damára, egy 9 szemre 100 aranyot tésznek, és egy Sidó, vagy olasz thallirozónak ilj alacsonul adóznak, és pazérolják a siros magyar föld termékenységinek sikerét akkor, midön minden olj dolgot alacsonul elmellőznek, ami külföldön is hirdette volna culturáját a Nemzetnek. — Keserves gondolatok lepik meg ilj elmélekdésekkor szivemet, azon szivet, melj forón érez nemzete Javáért, de a meljnek keserveit, vigasztaló csillaga Hazám javának, sürü homáljoktul fedeztetvén, nem látom ki vagy mi széljeszsze el a Jót a setéttség utálatos billincsein tartó, a roszszat ellenben gyarapitó ködöt…

 

 

891.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                      Ér-Semléyn, Mart. 14-d. 1806.

 

…Tíz nap nem jöve Posta. Nyughatatlan voltam Kázméri levelek eránt is: de Bécsit és Pestit is vártam. Meg nem foghatánk, mi okon maradott el…

…Óh éljen, éljen, éljen Wesselényi! — ismét új fényben ragyogtatta a’ benne lakó Istenséget! Emelkedik lelkem, mikor ilyet hallok. Az egész világ vadsággal vádolja. Most szólljon az ostoba rágalmazás, az-e? Harmadnapja, hogy decidáltatott, hogy én Széphalmon fogok lakni….

 …Azon leszek, hogy Júniusban közre léphessen Munkám, melynek oly nemes szívű barátsággal fogod pátját. Ha csak 500. vevő lesz, úgy meg nem szakadva követi egyik darab a’ másikát, mindenik szerencsésen által esvén a’ Censúrán: de pompával jelenvén meg az első, ha a’ többi szintúgy nem jelenhet meg, nyomtatlan fog maradni, mert aki 2387 nap volt oda ’s akkor is, azolta is

derekasan kiszopattatott, ’s 47 esztendőbeli korában fog gazdasághoz ’s épít, az nem vethet ki 6, vagy 7 ezer forintot…

 

 

898.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                Ugrán, Erdélyben, 30-a Márty 1806

 

                                                        /Tán a leghosszabb Cserey-levél. G./

 

…Amint megjövendöltem, füstbe ment M. Vásárheljen minden igyekezetem — a Tudós Magyar Társaságnak felállitásába. Olj csudálatos akadékok adták elő magokat, meljeket — noha a setéttség homáljának veszedelmes fortéljait ismerem — nem képzeltem volna mégis előre, olj ocsmány akadékok voltak ezek, hogy leirni szégyellem, de néked személjessen elő beszélni mégis ohaitom éspedig sok tekintetbül ohaitom. Ők ugyan, a rút setéttség faizati, most is munkálódnak felállitásába annak, amit én gondoltam, de se nem ugy munkálódnak, ahogy kellene, se nem oda arányoz gondolatok, amerre én néztem. Aranka és Csereÿ Jósef atyámifa M. Vásárhelji Plebanus érdemessen igyekeztek segiteni éngemet, de az volt elhibázva, hogy igen sokan egyeledtek közünkbe, és igy annak kelle következni, ami elrontá a jó intézetet…

Szép Népünk vagyon fegyverbe a fejedelem és Haza védelmére nemes elszánással készen — aszt tartom, szükség is lészen reánk, mert a szomszéd Moldova, és Oláh országba nyomulnak be a Muszkák, és a Bojérok csoportossan takarodnak ki, Szebenbe sokan is érkeztek már meg. Nagy és nevezetes változásokra vannak a kinézések…

 

 

908.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                             Kázmér, Apr. 21-d. 1806.

 

…De valamint XIV. Lajos alatt, úgy most ismét, és most még jobban, a’ franczia nyelv el fog szélesedni…

A’ Ciceró felesége még sem ellett-meg. Csõdör csikót várok tõle. E’ napokban egy szép hasas fekete kanczát vettem melléje. Még kettõt szerzek nyereg alá és gyeplõre, ’s kész lesz czúgom…

 

 

910.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                Ugra 22-a. Apr. 1806.

 

…kérlek, tudosics’ a Csokonainak emeltetendő monumentum iránt micsoda vélekedéssel vagy? készittettél-é annak formáját mutató rajzot? Nagyon ohaitanám tökélletesedve látni ezen gondolatot…

 

 

913.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                              Kázmér 29. Apr. 1806.

 

…Mit tartok én Virág Benedek, Dayka Gábor és Kis János felõl, megmondotam azon Jelentésemben, melyet Dayka eránt az Újságba iktattam volt tavaly nyárban; itt tehát csak azt kell mondanom, hogy Barcsay felõl mit tartok. Én Barcsayt, úgyszóllván, csak gyermekkoromban láttam. Kis termetem a nagy termetû szép férjfi elõtt úgy rezzent-meg, mint magát kisnek érzõ lelkem a’ nagylelkû ’s dicsõséggel már megkoronázott ember elõtt…

Minap Gróf Desõffy István vala itt, a’ ki Monbellóban mintegy 3. hétig evett

egy asztalnál Bonaparttal és a’ feleségével. Desõffy Merveldtnek adjutántja volt s elfogattatott. Az öszvesereglett Tisztek seregében Bonapartné meglátja Dessewffyt, elsikoltja magát, ’s tudakozza, kinek hívják…

 

 

916.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                           Krasznán 3-a. Maÿ 1806.

 

…Megirtam volt egy levelembe, hogy Barcsay Ábrahám, ezen általam mindég tisztelt és örökre tisztelendõ nagy férfiu, meghalálozott…részemrül mindent

kész vagyok elkövetni, hogy Barcsaÿ neve örökösitésével Nemzetem iránt is teljesittsem aszt, amivel annak tartozom. Az Ipam, kivel Barcsaÿ igen szoros baráttságba, és szakadhatatlan leveledzésbe élt, most ír francziául egy Oratiot halálára…

 

 

918.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                        Krasznán 11-dik Maÿ 1806.

 

…Kis Jánosnak hozzám küldött levelit, és Verseit mégse kaptam meg — azok vannak tehát eddig nálam, meljeket barátságodbul kaptam. Igen sok szépet lelek verseibe, meljek ohaitattyák vélem azoknak közre bocsátásokat. Nem jó volna-é a Magyar Kourierban toldalékul azokat ki nyomtattatni?...

Kedves Barátom, a derék Barcsay özvegye Hunyad v. megyébe egy oláhos-szél v. megyébe született, nevekedett és megkorrossodott aszszony, ki férjébe se

tudta a belsõ, hanem csak külsõ szépséget szeretni; aki a világon nem egyéb, hanem tökélletes nagy és szorgalmatos gazdaasszony. Van ugyan valami szépség benne elreitve, meljet én igen nagyra és pedig tisztelve becsûlök és a meljel férje becsülésit is megnyerte…kérdést tettem, hogy az özvegy mit igyekszik hátramaradott irásival cselekedni? Már nemsokára fogok irni a Hunyad v. megyei administratorhoz, Gr. Bethlen Lászlóhoz és tõle is ez

iránt tudakozódni fogok, mint a ki érdemeihez illõ módon szerette, és becsülte Barcsayt. Ami feleleteket kapok, azokat veled közleni el nem mulasztom…

Napoleon azomba nagy Ember és naponként nagyobbá lesz, sok káros következésekkel esik ugyan meg, de egy figyelmezõ elmének szép gondolatokra szolgál ezen szép lelkű szerencsés hóditónak nagysága…

 

 

919.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Krasznán 17-a Maj: 1806

 

…Ide zárva küldök egy Ódát, melj Gyulai Ignácz úr előmentére készült, és hogy minapi szavamnak igasságát bõvebben is által láthasd, leirva közlöm azon levelet is, meljet tõlle kaptam a napokba. Eö bizonyossan puffadt dagálj nélkül, igaz és nyilt egyenességgel fogja nagy Uri rolját jádzani. Szép dolog Nemzetünk Dicsõségire, és mind jelenvaló, mind jövendõ béli Boldogságára szolgál, hogy a Bécsi fõoskolába Magyar nyelv tanitói szék álittatott fel

 

 

922.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                            Ér-Semlyén, Máj. 19d. 1806.

 

A’ Csokonay monumentuma eránt meg fogod kapni nemsokára a’ rajzolatot tõlem, de azt declarálom, hogy Tiéd lévén a’ szép gondolat, Tiédnek kell lenni az egész dicsõségnek is értte. Az Ujság Irónak én írom-meg a’ dolgot, mert már most látván hogy Bécsben Német Nyelv Prof. van az Universitásban ’s hogy Herczegeink Magyarul tanulnak, nem szükség lopva tennünk a’ jót. Én írom-meg édes barátom, ’s örvendek, hogy erre kiválasztottál…

 

 

 

923.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                           Kolosvár 23-a Maÿ 1806

 

…semmi olj nevezetes Uiságot irni nem tudok…

 

 

927.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                         Kázmértt 27. Májusban 1806.

 

…szó esett, hogy egy Kérdõnek kóstolót praesentáltak egy általag essentiából és egy általag asszúból, azaz az úgynevezett Takajiból. Mind az egyiknek, mind a’ másiknak száz aranyra volt határozva az ára. Ez kötõdés volt-e vagy nem, nem tudom: de végére járok, és meg fogom írni, hanyadik esztendei termés és hová való? …

 

 

928.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                      Kázmértt, Májusnak 29-d. 1806.

 

Angyali lelkû barátom, Az a’ cseléd, aki utolsó levelemet hozzád Velejtére vivé, onnan ismét egy leveleddel tére-meg tegnap estve, úgy hogy már most nem két, hanem három leveled várja válaszomat. Oh áldott légyen az az óra, amely engem Néked barátoddá tett, mely lelkeinket oly szoros lánczokkal csatlotta eggyüvé!...

…ezek köztt az én Sophiem tud legjobban magyarúl. Ezeknek a’francziáúl ’s németûl nevelt lyányoknak csaknem idegen a’ magyar hang. Elborzadok, ha

eszembe jut, hogy Orczynak unokáji. De azért megvannak bennek a’ magyar érzés…

 

 

935.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                    Széphalom, 10. Jún. 1806.

 

Lelkem kedves fele! Széphalmon vagyok…Gõthe jut eszembe, kinek képével Te ajándékozál meg. A’ németek közt õtet olvasom a’legmelegebb szívvel. Munkáji felõl az Európai Annalisok Januariusi darabjában olvastam egy jelentést. Szeretném, ha Hitvesednek neve a’ Gõthe uj kiadásának Subscribensei köztt olvastatnék. Cottához kellene írnod eránta Tübingenbe…

 

 

940.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                      M. Vásárhelyj: 14-a Junii 1806

 

…A Magyar Nemzeti Jádzó társaságnak egy része itt vagyon és magát

derekassint viseli, a másika Debreczenbe vagyon, az itt lévõk tökélletesedésekbe hitel felett való előmenetelt tésznek…

 

 

 

942.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.      Mezõ Csány, Thorda V.m. 17-a Junii 1806.

 

…gyakran fogom én itt a pöffedt dagáljnak erõtelen incselkedéseit kaczagni, sokszor ama szent érzéssel táplálni szivem érzéseit, melj Barátaimra emlékeztet, sokszor aggódni Nemzetem balsorsán, vigadni dísze gyarapodásán…valóság az elõttem, hogy lehetek örökre igazán hiv barátod      Csereÿ Farkas mp.

 

 

 

945.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                             Krasznán 5-a Julÿ 1806.

 

…én magam se tudtam 8 esztendõs koromig egy szót is magyarul, mert Bécsbe születvén, elsõ nevelésemet ott kaptam — de Magyar vér foljván ereimbe — megtanultam anyai nyelvemet és már most tudom, és annak tudásával magyarul is érzek. A napokba egy Magyar országi Nagy Urnak vevém Deák levelét, bizony Magyarul akartam nékie felelni, és csak azért is irám válaszomat Deákul, nehogy aszt gondolja, hogy nem tudok Deákul. — Barátom! már most ugyan raita kellene minden erõvel lenni, hogy Anyai nyelvünk becsit a Nagyok házaiba is beiktassuk; enélkül, hidd el, a szent Czélt el nem érjük…

Cottának Tübingenbe irtam és Grófnéd s feleségem a Göthe munkáira való praenumeratioját, hogy elfogadgya, kértem.  A Csokonai monumentuma iránt való hirdetésre Bátorkodom meg jegyezni aszt: hogy a Kulcsár foljó Munkájába is helje és igen illendõ helje lészen annak…

 

 

959.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                          Széphalom, 24-d. Júl. 1806.

 

…Édes barátom! A húgom azt írja, hogy a 100 aranyon tartott essentiája  s tokajija elkölt, mint minden bora. Abból tehát mustrát nem küldhetek többé,  amint szándékoztam. Van-e még szükséged borra? Ha van, parancsolj. Ujhelyben, mely ide 3 fertálynyira fekszik, vagyon egynehán helytt négy ’s öt esztendõs…

Felejtsd el hát fecsegésemet, s csak azt írd meg, ha az én szükségemhez illõ csõdör csikót tudsz valahol, hogy az milyen és minél alább nem fognák adni…

 

 

 

960.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                       Tusnád 24-a. Jul. 1806

 

…Fáidalommal hallani csak azért is, hogy a magyarba ezen fényes 19-dik századba ennyi vadságot és egy más iránt ily faragatlan gyülölséget kelle tapasztalnom…Minden országba, minden nemzetbe, minden korba és karba

vannak sepreléki  az emberiségnek — tudom eszt és vigasztal is, de mégis csak fái…

 

 

964.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.        Széphalom, Szent Ignácz napján 1806.

 

…A’ Kultsár leveleiben rendes tudós harcz támada Prof. Révai Miklósnak tanítványai és Verseghi Ferencz Expaulinus Mise mondó pap köztt. Én Versegit, rabságom sorsosát szerettem, mint embert, és megvallom, hogy némely éneke, melyet fordítgatott, felette szép: de mint Grammaticájának, Tiszta Magyarságának, Ricolti Mátyásnak, Millotjának Iróját ’s fordítóját a’ Nemzet legszerencsétlenebb Irójinak számokba számlálom…

 

 

969.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                       Széphalom, Aug. 8-d. 1806.

 

… Minden Nemzetnek megvan a’ maga Prója és Contrája; ’s azt ismerni az embert toleranssá teszi. Erdély Magyar Országon vadnak tartatik és kevélynek ’s szegénynek. Minek tartatik Magyar Ország, azt én nem mondom el néktek, mert jól tudod. Én ismerem Wesselényit, Wesselényinét, Csereit és Csereinét, ismerem a’ Cancellariustokat, Gróf Teleki Jóskát, és Catont, a’ testvérét, és azt mondom, amit az Angyal monda Ábrahámnak e vagy kinek — megvallom, nem tudom — hogy ezekért megkegyelmeznék Erdélynek…Hol az a’ nagy Úr Magyar Országon, akinek az asztalánál az a’ discursus folyjon,  amely a’ Wesselényiénél foly mindég

 

 

970.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Tusnád 24-a. Jul. 1806

 

…Ami a néked szerezendő Csődört illeti: különös örömömnek tartom, hogy szolgálatodra való mindenkori egyenes készségem megbizonyithatására nékem utot, alkalmatosságot mutatsz. Munkás lészek benne, hogy kivánságodnak meg felelõképpen szolgálhassak e részbe is néked. Én jövõ holnapba Erdéljnek belsõb részeibe menvén, lészen akkor alkalmatosságom több jó Barátaim Istállóikot meglátni, edszersmint pedig néked öreg vagy Iffiú csõdör ki választásába szorgalmatoskodni…

 

Candidatio

Közép Szolnok Vármegyei Fő Ispányságra.

B. Bornemisza Jósef. 8 vox B. Wesselényi Miklós. 8 vox Hatfaludi Ferencz. 8 — B . Wesselényi Jósef. 5 —Csereÿ Farkas. 5 — B . Bánffi György. 4 —…

 

 

972.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.     Krasznán St. Klára napján [aug. 12.] 1806.

 

…A falusi Nevelésnek módgyárul irt munkácskámot most nyomtattyák N. Váradon. A próba árkusokat megkaptam már és a Censurát oly kegyesnek találtam, amiljennek nem véltem volna. Semmit se húzot ki…

 

 

975.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                              Krasznán 18-a Aug. 1806.

 

Éppen ma vettem Cottá-nak Tübingenbül 22-a Julii írt válaszát: —«Ew. Hochwohlgeb. Haben wier Hochdero Vorschrieft gemäss «auf 2 Göthe Werke Schweizerpapier notirt…

 

 

976.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                        Kázmér, Aug. 19-d. 1806.

 

Oda vagyok, édes barátom! Zárj karjaid közzé a’ gyilkos ütés elõl, vagy minthogy az már meg van téve, érezzd együtt velem. Fizsi nem él!... Tegnap aludt-el tizenkettõd fél órakor délben. Tetemeit Széphalmon tétetem földbe. Rövid volt, de szép volt és igen édes az öröm, a’ mellyet nékem a’ Gondviselés õ benne adott…

 

 

981.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                     Krasznán 30-dik August. 1806

 

Szeretet Drága Barátom! Igen is érzem, és pedig nagyon meg érzékenyedve érzem súlyát azon nem vélt csapásnak, mely élted fő örömeit, gyönyörü reménnyeid Kelemjeit gyászba boritá…

 

 

986.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                 Krasznán 4-a Sept. 1806

 

…A napokba generalis Stipsics Sibón volt és a Császár számára két ménlovat vett. Most gyön Erdélybe három franczia, kiket Napoleon küld Erdélyi lovak vásárlására; ezek két héttel ezelõtt kaptak passust Bécsbe és Sibó felé veszik

uttyokat…

…nagyon megszerettem Zrinyi-süvegedet — most tehát, kérlek, csináltass éppen olyat — belöl vattiroztatván és taffotával béleltetvén; külsõ fein veres posztóbul — fein astrachan prémmel — mentül elõb és ha lehet a St. Mihály napi szabadságra küld el Debreczenbe Fõ Hadnagy Fazekashoz az én adressem

alatt — árát köszönettel megfizetem..

 

 

989.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak                               Széphalom, Septbr. 7-d. 1806.

 

Ifigénia lánya halála…

 

 

992.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                         Krasznán 19-dik Sept. 1806.

 

…A Hazai tudósitásokba olvasni fogod nemsokára Wesselényinek azon szép lélek erejével készült Beszédgyit, melyet 1-sõ Sept. a Zilahi gyülésbe mondott. …Schillernek magyarra forditot darabjait Jádzották és az azokbul be kerülendõ suat özvegyének küldi…vészem Buczÿnak levelét, melybe irja, hogy eö a Piarista szerzetet elhagyván, az Erdélyi Dioecesis részerül Theologia tanulása végett Bécsbe küldetett, és ezután onnan fog velem levelezni…

 

 

996.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                           Széphalom, Septbr. 23-d. 1806.

 

…Csáky... Elvitt. Tudtam, hogy képtelen luxust fogok látni, de keveset képzeltem. Dolgozószobájába lépvén, elõvont elsõ belépéssel egy zöld könyvet ’s Német ’s deák nyelven irkált holmijét olvasgatta. Úgy ûltem, mint a’ szenen. De ha elmém csendes volt volna ’s nem kellett volna sietnem, gyönyörûséggel hallgattam volna, amit olvasott. Deáksága nem classicus: de szintúgy el van hintve virággal, mint a’ Németsége. Jelét láthatod a’ Palatinusnak tett Inscriptiokban, melynek elsõ darabja igen szép ’s igen igaz, csak hogy nem oda való. Ott ebédeltem. Lucullusi ebédünk volt. Mintha paradírozni akart volna mindenével. Ez a’ rajzolatja a’ helynek. A’ többit a’ Kultsár leveleibõl fogod olvasni, mert én azt leírom, ’s minthogy most a’ gonosz lélek mindent megûl, hogy Anglus kertet akar építeni, akar tud hozzá, akar nem, theoriáját adom az Anglus kerteknek ’s tanácsot, hogy mit kell tenni annak, a’ ki Anglus kertre vágy. Csáky Emanuel most Szepesi Fõ Ispán lesz…

 

                  Csáky Emánuel, kamarás, val. bel. tit. tanácsos, Szepes vármegye örökös főispánja

 

 

1002.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Krasznán 28-a Sept. 1806.

 

…Csokonai emlékezetének dicsõségessen és a magyar generositáshoz illõ módon kell fennmaradását és örökösitésit eszközlenünk…

Midön Kedves férjem boritékba zárná ezen levelet és kérdeném, hogy szómmal

tiszteletemet jelentette-é: akkor tudom meg, hogy nem cselekedte aszt, amit nékie hibául tulaidonit azon tisztelõ érzésem, meljel szép érdemeihez viseltetik az Tek. Urnak alázatos szolgálója G. Haller Kristina mp.

 

 

1005.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                              Széphalom 30-d. 7-bris 1806.

 

…Csokonainak nincs annyi érdeme, hogy néki Bibliothecában kõ képe álljon. Festett kép pedig kevéssel több, mint egy Kupferstich; ’s minden városok köztt Debreczen, minden helyek köztt az õ sírja kívánja ezt a’ tiszteletet…

 

 

1009.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                             Krasznán 3-a Octob. 1806.

 

…köszönöm, hogy a Gr. Csáki Emanuel szépségeirûl oly szép tudósitást irtál nékem. Csudállom, Barátom! hogy oly Ember, ki annyi szépet tud épittetni, sõt szépen gondolni is tud, oly rút, gyáva vigasztással akart szivedhez szóllani…

Én 30dik Septembr. küldöttem egy Neked szóló paketát Debreczenbe Fõ Hadnagy Fazekas Urhoz, hogy szolgáltassa kezedbe. Ebben van egy exemplár: a Jegenyei Parochia historiajábul, többet nem kaptam, és annak is rágás által el van csufitva elõljáró beszédgye, egy exemplár: az én falusi nevelés módgyárul irt munkácskámbul és az exotikus fáim levelei lenyomva…

A Napoleon Ló vásárlói még meg nem érkeztek, váratnak naponként. Uiság. Erdélybül minden katonaság, a határörzõk is, vitetnek kifelé, de hová, és miért, magok se tudgyák. Azomba oly parancsolattyok vagyon, hogy a tisztek a gyalogságnál hadi lábra equipirozzák magokat, és Lovakot végyenek. Ha így nékem uira Hadi embernek kell lennem, jól tettem, hogy Uniformisba jártam szüntelen, és megmutattam, hogy aszt nem gyerekségbül öltöttem fel és hogy Uniformisom alatt ahhoz illõ szív vér…

 

 

1014.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                          Széphalom, Octob. 9-d. 1806.

 

…Bibliothecámat a’ Sáros Pataki oskola számára Consil. Vay a’ r-a 8-br. Újhelyben tartott Consistoriumban vétetette meg 2000 Rf. — 250 ft elengedtem a’ megvétel után a’ Collégiumnak…

Örvendek megtiszteltetésednek, hogy Kis Néked ajánlja legújabb munkáját. Édes barátom, hagyj szabadon szóllani; az a’ derék ember oly állapotban van, hogy nagyon fognál rajta könnyíteni, ha a’ munka kinyomattatását magadra vállalnád. Megbecsűlhetetlen ember!...

 

 

 

1020.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.             Ujhelyi borházamban, Oct. 21. 1806.

……

 

 

1026.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                       Tasnád 27-dik Octóber: 1806.

 

Ohaitva várom Munkáid közre bocsátásokat. Amint edszer igértem, most is kötelezem arra magamot, hogy ha küldesz kezembe feles exemplarokat, a leg nagyob igyekezettel fogok eladásokba szorgalmatoskodni… Az én falusi Nevelésrül irt Munkácskám nemcsak telyes hibákkal nyomtattatot N. Váradon, hanem, még most látom, hogy a censor kihagyta belöle, vagy kitörlötte aszt, a hol példákkal mutatom meg, hogy se a régi, se az uijab idõkbe történt revolutiokat soha se okozta a köz rendû embernek megvilágositása: nagyon sainállom ezt, és meg is fogom támodni censor Uramot…

 

 

1028.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                         Tasnád 3-dik Novemb. 1806

 

Nagy érdemû Kedves Barátom! A Hazai Tudósitásoknak XXXIVdik darabjának 284dik lapján a Magyar Theatrom iránt írt jelentés nagyon megbotránkoztatott. Kulcsárnak ugyan tisztelem érdemeit, eö itt is jót akart mondani, de aszt a Jót másképpen kellett volna kifejezni: tisztelni t. i. az aránynak intézetit, és becsülni mind a Nemzeti charactert, mind nagy érdemit a nemzeti nyelvnek…

Nagy ostora az emberi nemnek ezen különös jelenésü kis corsicai ember, és leg különössöbb az, hogy nem tudgyák, vagy nem akarják tudni megismerni õtet, és csudálatos cselekedeteinek ösztönözõ rugóit…

 

 

1031.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                            Széphalom, 11. 9-bris 1806.

 

A’ bor szûk volt ezidén itt is. Tarczalon 110 Rftot ígértek a’ szín borért minden asszû nélkûl Gróf Klobusiczky Vinczének ’s nem adta. Ezeket és a’ Tokaj sorhegyeinek leirását nemsokára megküldöm Kultsárnak…

 

 

1032.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                 Tasnád 12-dik Nov. 1806.

 

… A Corsicai gyõzõ eddig mívelt dolgai által nagyon megmutatván: hogy hív telyesitõje légyen azoknak a tulaidonságoknak, melyeket Seneca ír Nemzetérül:

Prima est ulcisci lex, altera vivere raptu,

Tertia mentiri, quarta negare Deos —

Mit várhatunk hallatlan szerencséjén való pöffedt dagályátul? Mit remélhetünk már, midõn az utolsó erõt is letiporta, mely fenhéjázó büszkeséginek még ellent állhatott?...

 

 

1033.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                 Széphalom, Novbr. 15-dikén 1806.

 

…Én néked, édes barátom, ezekrõl a’ mi színjátszóinkról azt mondhatom,

hogy soha még õket Debreczenben bosszúság nélkûl nem nézhettem, nem hallgathattam. Soha sem tudják leczkéjeket; rossz darabokat választanak a’ játékra; hogy tanúlni ne kellessen, Operákat czinczognak stb. De van három esztendeje hogy õket láttam ’s azolta sok megváltozhatott. ’S vedd hízelkedés nélkûl amit mondok, én azt hiszem, hogy azok az emberek érzik hogy Erdélyben cultusabb Publicum elõtt játszanak, mint M. Országon…

…megvallom, botránkozva hallom Csereit abban, hogy Bonapartot Corsicai finak nevezi, valamit keresni. Corsicai vagy nem Corsicai, az mindegy. Azonban

az tagadhatatlan, hogy ő a’ Gondviselésnek, mely bizonyos czélokat akar elérni, akár úgy, mint flagellum, akár másképp, kezében nagy eszköz. Nem őtet, édes barátom, hanem a’Prussz. Kabinetet gyűlőlöm én, mert ha Udvarunknak ez az esküdt ravasz ellensége tavaly serio akart volna bosszút állani jusainak megsértéséért, ugy most fennállana Német Ország, és a’ szerencsétlen ’s tiszteletet érdemlő Német nem sírna úgy Hazája feldőjtésén mint a’ Lengyel sírt 1770. táján. Ennek egyenesen a’ Berlini Udvar az oka, mert a’ maga haszna miatt eleitől fogva a’ Francziával tartott, ’s hazáját ’s a’ Német Országi fejedelmeket elárulta…

 

 

1034.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                           Tasnád 17-dik Nov. 1806.

 

Igen Kedves Barátom! Debreczennek nagyérdemű Fia, hathatós Védelmezője, Fazekas Mihály Uram igen jól tenné, hogyha a Criticusságrul letenne. Jobban tud eö a Linnae plánták rendéhez, sőt Wildenowal is kezd ismerkedni, jobb volna, mondom, a Debreczeni kihirelt florát tökélletességre vinni, mint criticuskodni, mert valamint ehhez nem tud, amint nevem meggyalázásával bizonyitya…

 

 

1037.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                   Tasnád 26-dik Nov. 1806

…….

 

 

1039.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                  Széphalom, Decemb. elsõjén 1806.

 

…reménylem, hogy az a’ munka, melyet a’ Wesselényi képe díszesíteni fog,

végre csakugyan elkészûl, mert hiszen elég soká késett. Ezen képpel együtt vettem az Ipamét is éppen ezen formában, ezen aláirással: Szentrei Gróf Török Lajos, Kir. Igazgatója a’ Tudományoknak és Iskoláknak a’ Kassai Megyében

1785 és 1796 között …

Sipkád varrását Jóri nevû Kassai Szabóra bíztam, aki ott a’ Gavallér Szabó. ’S minthogy az el van fogva a’ Kassaiak munkája által, a’falukra való munkákat addig halasztja, ameddig lehet. De tíz nap alatt bémegyek Kassára, ’s nem jövök-ki, míg el nem készûl, ’s venni fogod…Élj szerencsésen, édes barátom! A’ Mélts. Grófné kezeit csókolom. Adieu.

 

 

1040.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                    Krasznán 4-dik Decemb. 1806.

 

…Jádzó Színünk Tagjai hogy Debreczenben roszszabbul jádzanak, mint Erdélybe: egy fõ okát aszt is gondolom, hogy õk még egész miveltségbe nem lévén, aszt képzelik, hogy talentumaikkal is csak ugy kell bánni, mint a csizmadiák, vagy más mesteremberek, kik vásárra csak vásári munkát, az az nagyobbára roszszat készitenek. Nagyobb becsbe kék õket tartanunk, nagyobb igyekezettel törekednünk míveléseken, és egy átaljába Jádzó szinünk mivoltát más karba helyheztetnünk…

Hiteles ember írja nékem October 22-dikén költ levelében Jenábul, hogy ott a francziák 13-dik virradóra praedálni kezdvén, tartott 14-dikig, amidõn a városba tûz ütvén ki magát, amiatt a fõbb uttzába 22 házak égtek el. Irják, hogy ezen Város igen sokat szenvedett, az ottani Academiaba is alig maradt 10 Tanuló…

 

 

1042.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.              Széphalom, Decemb. 7-d. 1806.

 

Még mindég betegeskedem, édes barátom, s vissza nem tudom nyerni egészségemet. ’S a’sors új meg új csapásokkal sújtogat; Sophiem anya kezdett lenni, ’s ismét nem az…Gróf Eszterházy Jósef Exc. Zemplény Vármegyei Fõ Ispán, minap azt írta Lónyaynak, hogy Fels. urunknak egyik testvére küldetett Berlinbe Napoleonhoz bizonyos feltétellel, melly ha teljesítetni nem fog, mi is

fegyverhez nyúlunk, úgy hiszi. — Davoustnak Varsó felé küldetése azt mutatja, és még inkább a’ Lengyel Országból csinált új Prussziának a’ fegyvernyugvás czikkelye által történt elesése, hogy Napóleon a’ Henricus III. által bírt Lengyel thrónust restabiliálja. Ha azt cselekszi, úgy oda aligha Mürat nem ûl, mert az új korona védte katonát kíván. Mely szerencsétlenség a’ Braunschweigi Herczeg és Hessiai Választó Fejedelem megbukások ’s az utolsóbb levelének a’ Királyné hintajában lett megtalálása! Irtóztató esetek azok! De hagyjunk békét a’ világ habjai köztt fel és alá jutóknak. Élj szerencsésen!

 

 

1046.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                      Krasznán 12-dik. Decemb. 1806.

 

…Nem szóllok többet Napoleonrul, magad tudod, Kedves Barátom, ki eö és mit mívelt, mit mível most is — ezeket csupán azért emlitém, hogy minapi mondásomnak okát adgyam, és azáltal elõtted menté tégyem magamat, szivembül ohaitanám, hogy elérhetném ily buzgó vágyódásom czélját; mert  nékem valóba fáina, ha veled nem lehetnék egy értelembe….

…Maid elfeleitem, Sibórúl aszt megirni, hogy Wesselényi a Császárnak két Csitkót adván el, az edgyik árának pótlásába 200 forinton egy spanyol, ménlovat kapott azok közül, melyeket nehány esztendõ elõtt Spanyolországbul hozatott; a ló Sibón van már, igen szép és a Wesselényi ménesébe egy nagy kincs. Mind a

Zrinyi süveg készittetésit, mind a hegyaljai aszú általagot a legszivessebb baráttsággal köszönöm…

 

 

1049.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                   Széphalom, 21. Xbr. 1806.

 

…Hát a’ Császártól kapott Spanyol csõdör micsoda színû ’s mi a’ neve? Szokszor szó esik Wesselényinek istálójáról ’s szeretném, ha a’Tudakozónak felelhetnék…

Napoleon nagy eszköz az isteni kézben,  azt mutatják tettei, hogy az Isten õ vele nagy változások elkövetésére él. — Akár jó ember õ, akár Flagellum Dei — a’ jelen való kérdésre mindegy! — elég hogy oly nagy ember, akinél nagyobbat én a’ historiákban nem ismerek. Vessd öszve Juliussal. Ah, olvassd meg csak, mi volt Caesar mind ifjúságában, mind mikor seregét el nem eresztette ’s a Clódiusok’ barátságát kereste, úgy hogy a’ gyenge és állhatatlan charakterû Ciceró már eltántorodott volna az õ pártjára, de szégyenlett ollyan lévbe keveredni, mint a’ Caesar társaié. Hát Napoleon mikor ismertette magát immoralis részrõl és rosszakkal való tartásról… Én eleitõl fogva tiszteltem néki azt a’ cselekedetét, hogy koronát teve-fel. Hazájának java azt kivánta, ’s mikor volt boldogabb Franczia Ország, a’ Respublikai igazgatás alatt e vagy most?... De Te tartsd Napoleont Istennek vagy Ördögnek, az ugyan engem erántad semmiben meg nem változtat.

 

 

1050.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                      Krasznán 21-dik Decemb. 1806.

 

…mihelyt üres idõm lészen, a melj tudományok tanitását javallom vélekedéseimbe, azokat rövid summázatba a falusi oskolákhoz szabva rendre le írom; a religiot kivéve, mert Theologiam nagyon külömbözik az aszt thalarisba hirdetõk theologiájátul, és megvallom, hogy az Istent másképp ohaitanám meg ismertetni, mint ahogy õk leírják…

…A nyáron generalis Stipschich Sibón lévén, vásárlott eöfelsége számára két iffiu Csõdöröket és mondván, hogy azon Spanyol ménlovak közül, melyek nehány esztendõ elõtt hozattak országokbul és most Schloszhofba tartatnak, egy kehességre való hailandóságot mutat, mely szerint el fog adódni és pedig, gondold el, 200 forinton…

…Köszönöm, hogy Széchényit azon részérül is megismertetted velem, melyrül nem ismertem és így bizonyos történt dologra nézve eggy igen nagy háijogot vettél le szememrül, melyért valóba megérdemled köszönetemet…

 

 

1053.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                         Széphalom, 27. Xbr. 1806.

 

…Te minap tisztelettel és sajnálással szóllál Széchényi felõl. Leveled akkor

tájban ért ide, mikor ezzel a’ Prókátorral összeakadtam. Hasznomra fordítottam a’ véle-lételt,’s holmit tudakoztam tõle mind Széchényi, mind Festetich eránt ’s ezen beszéllést közlöm veled, mert méltó hogy tudd. Csak arra kérlek, hogy levelemet hagyd magadnak írva; félek hogy valaki megítél és gondolatlansága azt, a’ ki nyilván szólott elõttem, bajba hozza.

Festetich 1797-ben jelen vala azon Szala Vármegyei Gyûlésen, hol a’ Spissich V. Ispán elõûlése alatt az végeztetett, hogy ha az ellenség bé talál ütni, nem lévén ereje a’ föld népének hogy neki ellent álljon, adja meg magát a’ kéntelenségnek ’s fogadja csendesen az ellenséget. Festetich hasonlót parancsolt írva minden Tisztjeinek. Ezt rosszul vette az Udvar. Kir. Commissariusnak küldetett e, vagy Gróf Althan Fõ Ispán helyébe Administratornak, mostani Status Consiliarius Somogyi Ur, ’s Spissich másokkal a’ hívatalból letétetett, Festetich eránt pedig az a’ parancsolatja volt, hogy õtet dorgálja-meg, Kamarási kolcsát vegye-el ’s tiltsa-el a’Bécsbe menéstõl. — A’ dolog minden szerte elhíresedett, de másként mint most értém. Úgy beszélli Festetich felõl a’ világ, hogy õ a’ Kammerherri kolcsért ment Tisztnek, úgy tévén, mintha nem értené micsoda kolcsot keres, így szóllott: A’ Kasszám kolcsát. — Nem! monda a’ Tiszt, hanem a’ Kammerherrit. — Úgy? felele Festetich, azt szívesen! De a’ dolog nem úgy van. Festetich titkos levelet vett a’ Gyûlés alatt, hogy Somogyi miért megy: ’s azonnal fogatott ’s ellódúlt. Ez a’ Fiscalis ott maradt titkos parancsolatokkal…. /hosszadalmas G./

Széchényi szeretett volna Tavernicussá lenni. Hogy lehetetlen légyen megtagadni tõle a’ jutalmat, egy fényes tettet akara tenni ’s Bibliothecáját a’ Hazának, de az Udvar protectiója alatt ajándékozá. És még sem lett az! —

Királyi Commissariusságát Jósef alatt igen keményen vitte; a’ szelíd, a’ mézes ember gyûlõltetett...Vedd szeretetem jeléûl csevegésemet.

 

 

 

 

1056.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Krasznán 29-dik Dec. 1806

 

…Levelem tulsó lapjára leirtam aszt, amit Pestrül egy Uriember irt Erdélybe; hitelt annak ugyan nehezen elehet adni; azomba egy oly szerencsés Gyõzõ mit nem tehet mindent. A mondatik, hogy Erdélybül a Comandirozót, Gr. Mitrowskit azért viszik ki, mivel megengedte, hogy az Oláhországi hospodar Ipsilandi Erdélyen keresztül mennyen, és az a hire, hogy azért satisfactiot Napoleon maga kért legyen királyunktul. Erdélybül irják nékem: hogy bizonyos, hogy a Török a Muszkával egybe szövetkezett és ezért a franczia követ oda is

hagyta Constantinapolt — az igaz, hogy Moldvába 60,000 Muszka vagyon.

……../Német/

 

 

 

1058.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                      Széphalom, 29. Xbr. 1806.

 

…Valóban, ha a’ falusi Oskolák számára egy Encyclopaediácskát írandasz, a’ legigazabb titulussal fogod megérdemleni a’ Polgári koszorút, és én, ha én volnék Fejedelem, Téged tennélek az Erdélyi falusi oskolák Igazgatójának…

/Sztorik papokról/… Hasonló ’s még fényesebb tettet tettem késõbben. A’ Pataki Plebánusnak esküdt ellensége vala az Egri Püspök, mert ez a’ Parochia javait kártyázásai miatt elpredálta, zálogba vetette. Setét fejû orthodoxus volt, de

emberséges ember. Uram, úgy monda, a’ Püspök alatt nem boldogulok; tégy Préposttá; már egy Plebánust arany pénzzel boldogítottál. — «Annak érdeme volt reá!» felelék. — Hát én mint szerezzek azt? — «Végy tanúló könyveket, osztogassd ki az oskolai gyermekek köztt a’ Vallás’ különbsége nélkül, distingváld a’ Catholicus és Nem-Catholicus Tanítókat, azaz társalkodjál mindeneknek láttokra velek, ’s ez által hozzd õket tekintetbe minden elõtt ’s a’

Pataki lakosokba önts bizodalmat a mixta oskolába való jártatás eránt.  Meglesz! — S meglett. Én akkor felmentem Bécsbe…s képzeld, a’ Pap mely háládatlan volt. Alig lett az, azonnal kikürtöltette a’ Magyar Ujság levelekben, hogy õ Sághi Prépostsággal azért tiszteltetett-meg, mert ennyi ’s ennyi lelket térített a’ Szent Péter’ aklába. Nem lobbantottam szemére a’ hazugságot soha: de a’ vétek mindég maga bûnteti magát. Ezen megtiszteltetés után Sátor-Alja-Ujhelyi Plebánussá tétetett, mert illõnek látták, hogy Reverendissimus légyen a’ Gyûléses hely Plebanusa. A’ Propost nevezet nélkûl Györki István azt a’ Plebániát soha sem kapta volna-el. Itt ismét kártyázott ’s a’ Ciboriumot /áldoztató kehely/ titkon egy Zsidónak zálogba vetette. Ez deferaltatott az Egri Püspöknek; a’ Propost meglepettetett, hogy adja elõ a’ Ciboriumot, kisûlt minden, cassaltatott, Localis Capellanussá tétetett, ’s örökre szerencsétlen leve… Megengedj csevegésemnek; örömest beszéllem életem szép és Wirkend Epochájának történeteit….

 

 

 

1059.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                       Krasznán  6-dik Januar, 1807.

 

…A külföldi ruhátul való idegenkedést én se tartom se illendõnek, se szükségesnek, amennyibe t. i. más nemzet öltözetét úgy huzzuk testünkre, hogy azáltal vagy comoditasunkat nagyobb mértékbe, vagy gazdálkodásunkat bizonyossabban érjük el; csak ily ruhászkodással arra figyelmezzünk, hogy idegen öltözettel a miénkkel ellenkezõ, goromba, veszedelmes charactert is ne öltözünk magunkra. Az akkori idõbe a Nagy Orczÿ igen helyesen tette, hogy

megpriongatott Tégedet a plundra viselésért, által látta õ következhetésit annak: hogy a Magyar oly hevenyibe hailandó lõn a plundra viselésre — azért hailandó pedig, hogy tettzésit telyesittse annak, a ki a plundrába akará õtet alacson szolgaságnak kinnyaira szoritani. Atöbbit ércsd utánna…

A Bécsi Magyar literatura és Nyelv tanitóját, Márton Jósefet, ismered és személyesen? Én nem tudom, mit gondolyak ezen becsületes emberrül. Még a nyáron küldöttem kezébe három exemplárt néhai édes atyám Munkájábul — A magyar és székely aszszonyok Törvénnye: kettõt igen csinos kötetbe Antal és János kir. Herczegek számokra, a harmadikot is franczia kötetbe a maga számára. — Vette-é — által adta-é? maig se tudok semmit is. Meg igértem volt akkor, hogy ezen mostani Debreczeni vásárkor magam Munkácskámbul is

három exemplárt ugyan e’ végre küldök; de mivel válaszszára nem érdemesitet, én se küldék edgyet is. Már csak aszt szeretném tudni, vette é amazokat? Mert sainállanám, ha annyi kölcségem eltévelyedett volna. Én a magyarul tanuló kir. Herczegeknek jó Magyar Könyvvel kivántam volna kedveskedni…

                                                    A szótár szerint a plundra ócska ruha. G.

 

1060.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                          Krasznán 8-dik Jan. 1807.

 

…Festetich és Széchényi tehát nem azok, kiknek lenni gondoltam, nem azok, kiknek a Nemzet, a Haza nagyobb része tartya. Ó’ utálatos, és az emberiség érdemének dicsõ méltóságát annyira alacsonitó képmutatás, és önnön szeretettül elvakittatott Nemtelenség, mely veszedelmes áll orcza alá tudtok reitezni, meg szégyenitésére, alacsonitására mindannak, ami szép, ami jeles, és dicsõ…Ó’ édes Nemzetem, kedves szeretett Hazám! kikbe vetheted Boldogulásod virágzásának reménnyét, midõn azon fiaid is az emberiség érdemeinek gyáva gyalázói, kiknek fénnye által gondoltad és vártad haidoni dicsõségednek, és szerencsédnek felderülésit? Kiknek a kedvezõ Sors buja bõvséggel mosolyog mind azon Javaival, melyekkel generatiokat Boldogithatna az egyenes Indulat, de a melyekkel a legalacsonabb barominagyra vágyás képzeménnyeinek hiu tettzetességit elégiti ki. Nagy, és fényes tekintetû Össektül szármozni, és ezen szármozatra jeles cselekedetek által érdemesedni igen is szép dolog, de csak annyiba szép, amennyibe kivált képpen való megelégedésünköt leljük, hogy eleink érdem uttyán nyert fénnyit magunkra is érdemmel vonhatyuk…

 

 

1061.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                             Krasznán 12-dik Januar 1807.

 

…Püspök Mártonfinak tegnap vevém feleletét, melynek két ágát közlöm veled.

…ezen Püspök Úr kérdezi, hogy a megvilágosodás eszközeiûl, és elõmozditóiúl miért említettem Woltairt, Rousseaut s. a. t. a falusi Nevelésrül irt munkámba és még is ezeket láttatom azon állitásomba megczáfolni, melybe a csalfa meg világosodásrul szóllok. — Erre eö Excjának akkor igy feleltem: «A csalfa meg világosodást a midõn emlitem, nem szándékom Woltairt, Rousseaut meg czáfolni, mert bizonyos az, hogy ezek hathatós elõmozditói voltak az igaz meg világosodásnak, csak annyiba láttatnak hibásoknak lenni, hogy jóra intézett aránnyokat vagy igen nagy szabadságú tûzzel, vagy nem eléggé világosan terjesztették világ elibe; de ha meg tekintyük állapottyát azon idõnek, melybe irtak, ha megfontolyuk környülálásaikot, melyek közt irtak, nagy részbe menthettyük õket, mint akik egy hosszan tartott veszedelmes homálynak ki tisztitására varásló erejû fáklyát gyuitottak, hogy az annak lángjábul füstölgõ pára a ködnek mérgit el oszoltathassa.»…

 

 

1063.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                           Kolosvárt 19-dik Január 1807.

 

…Az Erdélyi gubernium ügyei…Most többet uiságot nem tudok; okos dolog írásra pedig ezen bódult sibongásba most alkamatlan vagyok, elég, hogy mondhatom néked, hogy szivembül szeretlek és vagyok örökre hív barátod Csereÿ Farkas

 

 

1064.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                             Széphalom, Jan. 24-d. 1807.

 

…Valamíg karom el nem zsibbadt, gyertya gyujtás ólta gyertya oltásig,

a’ Patakra eladott könyveim Catalogusát kelle dolgoznom, ’s barátimnak meg valék halva egészen. És még sem vagyok kész a’ munkával…Cataloguson még soká fogok dolgozni. De hagyjuk e’ mentegetõzést! Gyönyörködve olvasám Decemberi leveledben, mit írt munkádra Püspökötök, ’s szerettem értte. Azonban az, amit a’ ma érkezett levél mond róla, leforrázott. Barátom, amit Te írtál a’ Püspöknek  Voltaire és Rousseau mentségére, az philosophushoz illõ egyenesség. Én az utóbbikat még ott is szeretem ahol hibázik, az elsõbbet még ott sem szeretem ahol igaz van: az oka az, mert amaz, tudnillik, Rousseau még megbotlásában is a’ lelkiisméret szent szavát követte: ez, tudnillik Voltaire, még midõn tiszta szemei az igasságot kiismerték is, mindég pajkosságból szólott inkább, mint a’ jó és igaz szeretetébõl…

Arra kérlek ’s megigérted, hogy egy falusi Oskolabeli Encyclopaediát dolgozol. — A Kultsár levelei mellé tett Institóris könyvei laistromában tûnt egy illyen munka szemembe. Olvassd-meg azt, hozassd-meg a’könyvet, hogy ha jó, szükségtelen munkát ne tégy, vagy csak hijánosságát poltold-ki…

Édes barátom, nem terhellek semmi kedvetlennel: de ha kedvét lelnéd propositiommal valakinek az Erdélyi sok ménestartó Urak közûl, azt bíznám barátságodra, hogy nékem egy hordó Tokajiért, mellyet ez idén nyolczvan aranyra becsûlhetni, néznél-ki egy szép csõdör csikót, mintegy négy vagy öt esztendõst. Csak azt mondanám választás regulájáúl, hogy feje ’s nyaka szembetûnõ légyen, egyéb része pedig ne elrutítója a’ fejnek ’s nyaknak. A bor nem lesz rossz, egy hordó színbor egy hordó asszúra van töltve. Csakhogy aki a’ bort kóstolja, annak azt kell tudni, hogy a’ szekeren jött hordónak egy-két hétig pihenni kell a’ pinczébe míg az szinére tisztúl, és hogy a’ bor annál gyengébb minél újabb, ’s annál tüzesbb minél régibb. — Ezt csak úgy, ha véletlen beszéd köztt akadnál illy Vevõre Adóra. — Ez idén kanczáimat egy barátom fogja itt hágatni, de illõ, hogy csõdörrõl magam gondolkozzam…

 

 

1065.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                          M. vásárhelyt 29-dik Jan. 1807.

….

 

1066.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                              Széphalom, Febr. 2d. 1807.

 

…Óhajtanám, hogy Te akinek lelkében a’ Csokonai emlékezet köve’ gondolatja támadott, valaha határoznád meg magadat, mely formájú légyen az a’ monumentum, amellyel sírja fog megtiszteltetni. Czifrát úgy sem igen állíthatunk, mert legalább itt kevés jött-bé. Gróf Desõffy Jósef 20 fr — Fabchich 16ot küld kezemhez. Ez még csak 36 ft. Más helyekrõl sem várok pedig sokat. Azonban tedd amit akarsz, mert a’ munka úgyis egyedûl a’ tiéd: Én csak útkészítõje voltam, barátságod által választatván reá, ’s örûlvén azon, hogy ez a’ dolog barátságunkat hirdeti…

 

 

1072.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                      M. Wásárhely. 11-dik Febr. 1807.

 

…Számodra igyekszem Tokaiért ménlovat szerzeni. Minap irtam, hogy 50 ft.ot kaptam egy kehességre hailandó, de egyébaránt igen szép, jó faita lovat — még erre válaszodat nem kaphattam. Az estve elfeleithetetlenül gyönyörû idõt töltöttem; egy noble Bálba vacsorán G. Toldi Ádámné, Illosvaj Kriskának jutottam szomszédgyába, és igy alkalmatosságom lõn tudtára adni azon fõ Boldogságát éltemnek, hogy Barátom vagy. Ma is fogok véle találkozni, és még két napokig itt mulatván, holnapután is. Gyönyörködöm ezen mívelt lelkû asszonyba, és édes érzéssel társalkodom véle azért is, mivel egykor Barátnéd

volt, és tudom, most is barátnéd…

 

 

1074.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                     M. Wásárhely 14-dik febr. 1807.

 

Utolsó levelemet fársángi bódultságtul elkábitva irván, kifeleitettem belõlle…

 

 

1076.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                       Széphalom, Febr. 21. d. 1807.

 

…Véghetetlenûl köszönöm és valóban barátsági hûség’ jele gyanánt veszem, hogy alig értél-fel M. Vásárhelyre ’s máris igyekeztél kérésemet teljesíteni a’ mén dolgában. «A’ ló pelly, jófajta, jól termett, öt esztendõs, kehesedni kezdett, de nem olly nagyon kehes, hogy e’ miatt a’szolgálatra alkalamtlan volna.« Ez az édes barátom, amit eránta nékem írál, azon felyûl hogy az árát Gróf Teleki Jósef néked 50 aranyon hagyta. — Ötven arany egy szép termetû fiatal lóért éppen nem sok, ha hogy a’ ló nem nagyon kehes: de az a’ kérdés, ha nem tanácsosabb e még 25öt tenni az 50 mellé, és úgy egy ép fiatal, ha csak négy eszendõst is venni. Osztán szeretném tudni, a’ ló paripa faj e vagy szekér faj ’s millyen nagyságú? ’s milyen színû pelly? Osztán a’ ló hol van ’s hová kellene értte küldeni?...

Szekerem Semlyénbe indúla-le tegnapelõtt, de veszedelmes útban. Nem mertem rája tétetni borodat, mert cselédeim olly parancsolattal mentek, hgy ha a’ Hegyaljai fatális út úgy fogja kívánni, mindent rakjanak-le az úton valamely jó és biztosnak gondolt helyen. Legjobbnak látom, hogy a bor a’ Debreczeni Augustusi vásárig itt legyen: addig úgysem volna iható, mert még nem kaphatott tüzet…

 

 

1080.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Bervén 2-a Mart. 1807.

….

 

 

1081.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                      Széphalom. 2-dik Mart. 1807.

 

…Vetted-e már a’ sipkát. Az bizony jövõ télre maradt. Párját én télben nyárban hordom, sõt úgyszólván éjjel nappal, noha az igen hideg téli éjjeket kivévén mindég mezítelen fõvel hálok…

 

 

1085.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                    Széphalom, Mart. 12-d. 1807.

 

…Leveleid éppen akkor jöttek hozzám, midõn Sophie nékem Don Carlost és a’ Lessing Náthánját olvasta-fel. Õ a’ Salesianáknál vett nevelés szerint, meggyõzhetetlen idegenséggel volt még eddig mindég a’ Német literatúra’ productumai eránt, melyeknek én ugyan bizonyos tekintetben elsõséget adok a’ francziáé elõtt. Sok helytt elakadt még az olvasásban is — mert a’ Klastromban nem a’ német hanem a’ franczia nyelvben gyakoroltatott, ’s hálá légyen értte az Istennek! — az én Sophiem nem egyike a’ mi tudós Asszonykáinknak, noha

a’ Bécsi Klastromban neveltetvén nyolcz esztendõs kora olta tizenhatodikáig, el lehet képzelni, hogy cultura nélkûl nem maradt. Õ nem affectál semmit a’ világon, ’s elsõ pillantásban ismeri minden, szíve legmélyebb rejtekeiig…

Sophie a’ tyukokat veszi recensio alá ha tojtak-e, ’s a’ kacsákat és lúdakat, ’s bivalyt ’s tehenet ’s az istálót tartja gondjai alatt, ’s szeretteti magát mindennel aki körûltte forog…

 

 

1087.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                         M. Wásárhely 14. Mart. 1807

 

…Lesz azomba gondom, hogy legfelyebb 80 aranyokért kapj egy szép, és jó fajtásu Erdélyi ménló csikót…

A szomszéd Oláh ország rakva vagyon Muszka seregekkel, mely miatt Erdélynek avval való kereskedésbeéli Comunicatioja el vagyon záratva. Megvallom, nem szeretném, hogy ezen barbarus nemzetnek a Hadak Istene favorizálna. Monarchiánk situatiójára, és belsõ állapottyára nézve nemcsak igen terhes, hanem egyátaljába nagyon veszedelmes is volna az. Ha valakinek gyõzedelmesnek kell lenni, légyen inkább az, aki a nemes, és szép érzések gyakorlására nincsen eltompulva, és kinek nyakát nem törte meg az alacson rabszolgaságnak nyomorgató vasnál keményebb bilincse…

 

 

1090.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                         Ugrán 21-dik Mart. 1807.

 

1093.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                            Széphalom, 18, Mart. 1807.

 

Hochgeb. Graf. k. k. Kammerer, Erb- und wirkender Obergespann! Mein Freund Cserei Farkas, Bruder der Baronin Niklas Wesselényi und Schwiegersohn von dem Grafen Gabriel Haller, Obergespann…..

 

 

 

1094.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                          Bervén 5-dik April. 1807.

 

… reggel irt igen becses leveledet szerencséltettem venni itt, ahonnan irt levelemre küldöd eszt feleletül. Amidõn én Ilosvai Kriskát M. Wásárhelyrül megdicsértem, akkor hidd el, az eö szép teste éppen oly kevésbé volt tárgya dicséretemnek, mint most azon gondolat nem nyughatatlanittya csendes érzéseimet, hogy a szép testnek állása megbájolhat és kivetkeztethet azon eröss talpon álló principiumombul, mely szerént én mindent, ami remeke a Természetnek, ami szép és jó, forró indulattal tisztelek ugyan, de amiatt meg

határozottságú férfiúságomot megpuhulni és gyáva, tehetetlen enyelgések Piszkába egyeledni nem engedem.

Ilosvai Kriskának eleven lelke tettzett nékem, becsültem társaságát azért, mivel véled is társalkodott, de egyéb gondolat, vagy indulat, hidd el nem nyughatatlanitott engemet, ugy szinte légy afelûl is meggyõzõdve, hogy én

irántad viseltetõ egyenes forró indulatomba se a fársángi, bódult sibongások, se a szépeknek enyelgései közt, sõt a nyavalyák terhe alatt se hidegülhetek meg…

A Diaetara ohaitanám felmenni, de nem tudom még mehetek-é vagy sem, ha mehetni módom lészen, Tégedet arrul eléve tudósitani el nem mulasztom. Ezen Diaeta igen nevezetes lészen, amint arányozhatom az igazán nagy Way Jósefnek a Palatinus elibe terjesztett opiniojábul…

 

 

1095.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                         Széphalom, April 6d. 1807.

 

…A’ Barcsay Elózsa felõl megírtam itéletemet, ’s azt eddig vetted, úgy hiszem. Az még egy pontjára emlékeztet leveleinknek: az Ilosvai Kriska szíveket rabló fényére. Édes barátom, tudom én, hogy nem illik máskról, kívált egykori kedvesünkrõl, kedvetlent mondani: de azt is tudom, hogy barátnak, barát elõtt szabad, sõt kell is a’ kétséget támasztható, bízatlanságot, hidegséget, legalább félreértést szûlhetõ esetekben, kimondani amit érez és állít. Hadd mondjam-ki hát: Mondd-meg édes barátom, mit tartasz te az olyan Asszonyka felõl, aki könyvbõl ’s értelmes emberek’ szájából eltanúlt maximákkal ’s sententiákkal paradíroz ’s azoknak számokból valónak vallja magát, akik az érdemet becsûlik ’s egyéb tekintetek eránt megvakulnak, megsiketûlnek, és osztán, mikor egy oly culturájú ’s formájú ember mint Kengyel Lajos volt, õket kéri, nem õhozzá mennek, hanem egy oly öszve lövöldözött Majórhoz, aki a legbecsûletesebb ember volt ugyan, de soha el felejteni nem tudta, hogy valaha káplár volt, és káplárkori örömeit az idegenek megbotránkozásokra mindég igen meleg szívvel emlegette? …

 

 

1097.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                          Széphalom, Apr. 7d. 1807.

 

…A’ deák oratióknak egyik exemplárját azonnal lepecsétlem ’s lekûldöm Semlyénbe, hogy ott adják által Halmágyi László Úrnak, ki által a’ Zrínyi-Kazinczy sipkát is vetted… Apr. 8dikán. Éppen ebédnél ûlék, midõn ímhol hozzák Újhelybõl a’ leveleimet. A’ pakétban lelém az Aprilisi Heftjét is az Austriai Literatura Annalisainak…

Te azt a’ márványt,  amit Csokonainak Debreczenbe készûltél küldeni, állítsd fel kertedben. Lehetne p. o. egy piedestálra egy Urnát tenni, ’s rávésni a’ Csokonai nevét. Kezemben, amint tudod, még csak a’ Gr. Desõffi 20 ftja van. Ebbõl 10 ftot a’ Zeitschrift von und für Ungarn-ért, 3 ftot pedig a’ Musenalmanachért küldök a te képedben ’s erszényedbõl Rumi Prof.nak Teschenbe aki ezt a’ két munkát kiadja. A’ Musenalmanachba magyar Versek is fognak állani. Élj szerencsésen.

 

 

1100.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                        Széphalom. April. 16d. 1807.

 

Az Öcsém az Obester, lesrófoltatta  magát s úgy állá-ki az Orvosok hóhéri operatióját. Már feléledt, de esztendeig sem fog Regementjéhez mehetni. Erdélyben sok helytt ismeretes; ismeretes Zsibón is. Õ nekem kimondta világosan, hogy nekem nem barátom, ’s szomorúságom van azt mondhatni, hogy valóban nem az: de örömem azt vethetni hozzá, hogy annak oka én nem vagyok. Meg nem egyezõ gondolkozásunk mellett azok lehetnénk, mert eszes ember azon fel nem akad. Haszontalan volt minden engesztelõ lépésem. Megházasodván, béjelentettem, ’s nem felelt. Szolgálatokat tettem neki; nem felelt. Capacitálni akartam; nem felelt. Megházasodott, ’s nem viszonozta béjelentésemet. — Ez éreztetheti velem, hogy útunk egymástól elhajlott, talán örökre!                            Kazinczy Lászlóról bővebben: h – 08- 39 fejezetben

 

 

1101.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                        20-dik April 1807.

 

…Én egy szép kiterjedésû Botanicus kertet állitok, melybe már sokra mentem, ezen Botanicus kert pedig Hazámé lészen úgy, hogy Kolosvárt az academiánál, hogy a studiorum fundusbul egy kert vétetessen, árra a királyi guberniumot meg kértem, ezen kertbe pedig, hogy Botanicus légyen az, fogom ajándékozni plántáimot, és annak Systema szerint való elrendelésit, és a plántáknak is ugyan olyan elhelyheztetésit én fogom megtenni. Fõ gyönyörûségem, és fáradozásimnak édes jutalma lészen, ha ezen közhasznú czélzásom kivánt végre juthat…

 

 

1102.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                          Krasznán 23-dik April 1807

 

…Az Austriai Literatura annalissaiba tett jelentés a Csokonaj sirköve iránt valóba elég buzditó ok lehetne azon Magyarokra nézve is, kik nemessebb ösztöntül nem serkentetnek a szép és jónak érzésére, követésére, de úgy látom, hogy Nemzetünkbe a nagy csoportot és fáidalom ez annak számossabb része, nemes cselekedetre való vágyás nem buzdit valaminek mivelésére. Nékem

még senki se irt, annál kevessebbet küldöttek. Erdélybe valakiknek emlitettem a szándékot, mind dicsérték, mind igérték segedelmeket, és mégis senki se adott egy fillért is…Én jövõ Postával irok nagy hazafi barátunknak Way Jósefnek Pestre, és megkérem, hogy ott a Diaetán gyülekezetbe tégyen egy próbát ezen czélnak el érhetésére. Különösen rendes dolog az, hogy sokakkal beszéltem már olyakkal, kik magoknak a Hazai Tudósitásokat jártattyák, és mégse tudnak

árrul semmit is, hogy Csokonainak Sirkövet akar a jó igyekezet emelni…

Maid elfeleitem néked megirni, mit válaszolt Mártonfi Püspök a Csokonai sir kövére adakozó kegyelmének kérésére.  Én Csokonait semmiképpen nem ismerem, ha megismertet vélle az Ur, és érdemesnek találom, meg nem vonom

segittségemet.  Én pedig eõ Excjával Csokonait meg nem ismertetem; ha olyan Simplex õ Excellentzias Fõ Tisztelendõsége, hogy magátul meg nem ismerte aszt, akit minden Magyar Tudósnak ismerni kellene, és eõ Excjának anynyival is inkább, mivel praetendált Tudóssága mellett librorum censor is, de azért se ismertetem meg, mert igen méltán tartok, hogy ezen affectált Ur aszt adná válaszul, hogy csudálkozom, miképp ajálhat nékem az Ur egy Protestánst, sõt ugy lehet, éngemet is megdorgálna, hogy eretneknek Nevét dicsõiteni törekedem és még azon felyül egy valóságos papi penitentziát is csapna a nyakamba — el

törlésére azon tetemes vétkemnek, hogy egy eretnek, kinek lelke ugy is a pokol kinnyaiba gyötrõdik, csigáztatik, vasvilláztatik…

 

1105.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                              é. n.

 

…A Hazai Tudósítások 29-dik darabjába tett Tudósításod egy szép, és becses Régiségrûl szól. Ugyanazon Aretinusnak nálam is vannak némely apró Munkái, régi kézirásba, melyekkel hogy megismerkedhess — addig is míg magokat láthatod, például közlöm veled czimjeiket…

 

 

5. kötet

 

 

1108.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.               Széphalom, Májusnak elsőjén, 1807.

 

…Gyönyörű idea az a’ botanicus kert felől. Nem kétlem hogy a’ Gubernium hajlani fog kérésed’ teljesítésére, mert botanicus kertet állítani módi. Ha az nem volna, sok Consiliarius azt fogná kérdeni, hogy minek az a’ sok bürök és dudva? hát nem elég-e azokat a’ nemeket ismerni, amelyeket mindennap látunk? Ne engedjük magunkat elrettentetni, édes barátom, oly dolgoknak tételétől, a’ melyek hasznot tenyésznek és a’ szép és jó magvát hintegetik. Az unokáinknak gyümölcsöt fog teremni, ’s ők az általunk ültetett fák árnyékában háládatosan

emlitik nevünket. Az akadályok a’ nemes elmét csak ingerlik. Ezt érzem én a’ Cs. oszlopa eránt. Jól esett hogy Kis és Fazekas feltámadtak ellenem. Nem ártottak másnak, hanem magoknak, azt kivévén, hogy holmi tudatlan és tanúlatlan fej, aki magát bölcsnek véli, fejcsóválással néz engemet, hogy hogyan nem szégyenlek és literárius heczbe keveredni és vérem élességének ’s kevélységnek tulajdonítja léptemet. A’ Cs. köve állani fog sírja mellett, még pedig hozzá és magunkhoz méltóképpen…

A széptudományok’ és izlés dolgában annál tökélletesebb a’ mív, minél közelébb járúlnak a’Classicusok példájához: annál szenvedhetetlenebb a’ mív, minél távolabbra tévedtünk tőlök. Tovább viszem barátságos szabadságomat, ’s kimondom, hogy Atyád monumentumának rajzolatja ollyan, hogy attól első pillantással el fogja kapni a’ szemét minden, akinek izlése van…

 

 

1111.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                      Széphalom, Mai 11d. 1807.

 

…Magyarul kiadandó munkáim is azt fogják mondani a’ később időknek, hogy egymást szerettük. Mi vala még hátra? Ime egy szerencsés történet, midőn most egy oly munkát készítek sajtó alá, mely a’ Haza határin kívűl is olvasható lészen, itt is együvé köt bennünket, és én bár deákúl is elhírdethetem, hogy

barátok valánk. Édes barátom! Fogadd el szíves tiszteletemet ’s köszönetemet azon jóságodért, hogy a’ Leonardus Codexeit és a’ Ruthkai András nevével signált Manuscriptumot velem közleni szándékozol…

Az a’ leveled, amelyre most felelek már hatvanegyedik levél leveleidnek számokban. Édes barátom, melly becses gyűjtemény! mint festik lelkednek nemességét! Meddig fogjuk levelezésünket folytathatni, ’s melyikünket kap-ki elébb a halál?...

 

 

1114.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                  Széphalom, Májusnak 17d. 1807.

 

…Kertem szépűl. A lyányom sírját egymást érve borította-el a’ tulipán és narcis. Cytisus laburnumjaim igen szépen kelnek. Colutheám hasonlóképpen. De a’ tőled vett gyászfűz és Platanus odavan, ’s veres bodza magvaid ki nem költek, ha ezután nem fognak. Syrinxeim, berberiseim, lycium Afrumom mind él, ’s elhomlítván ágaikat, sok fijakat nevelgetnek. Nevezetes dolog, hogy minden szurkot eresztő fa nehezen szenvedi az általültetést…Canádai nyárjaim és a’ reszketők közűl, minthogy csak vesszőt, mégpedig rojtokra fakadni készűlőt, szurkáltam le, csak kettő fogamzott meg, a’ topolyáim közűl (Silberpappel) pedig talán egy sem él-meg…

Hát a’ sipka ’s Csáki beszéde kezednél van-e már, ’s mikor vetted ’s ki által? Haykul újra megcsalt, mégsem kaptam tőle próba árkusokat…

 

 

1115.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Kraszna, 17. May, 1807.

 

…Kettőztetett igyekezettel dolgozom Botanicus kertemnek felálitásába, és az idén külföldrül nehány száz plantát kapván magul, leirhatatlan örömömre szépen kelnek azok, most uijokért irtam sokfelé, nevezetesen az oly meleg climák alatt tenyésző plántákért, melyeket nyáron által is melegházakba kell tartani. Remélem, nagy segittségemre lészen czélomnak elérhetésibe Wildenow, kire van most bizva a Berlini királyi Botanicus kertnek directioja, és akivel ugyis szövettségbe lévén — reménlem, hathatós Segédem lészen…

A Falusi Nevelésrül írt munkámot a Guberniumnak ajánlottam egy csinossan leírt és be kötött exemplárba, melynek czímje előtt egy szép raizolat volt…

A Gubernium, és az Erdélyi fő kormány clienseiért láttatik felmagasztalni a Tudományokat, de nem tudgya becsülni a Tudományok érdemét…nem szép, hogy a Tudományokkal ilyetén alacson monopoliumot űzzenek azok, kik vannak hatalmazva azon nagy dicsőséggel, hogy Boldogittsák, virágoztassák szerencsés sorsát a Nemzetnek...

 

 

1116.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                        Krasznán 22-dik Maÿ 1807.

 

…A küldendő Manuscriptumokat nem tudom az atyám szerzette-é vagy a Bátyám, mert mind a ketten szorgalmatos szerzői, és gyüitői voltak az aféléknek. — Igen becses kivánságodra tudósítlak néhai Atyám, és Testvérem felöl. — Az Atyám éltének 64-dik esztendejében, 1782-dikbe December 8-dikán reggel halálozott meg Bécsbe. — Negyven esztendőkig egyfolyamotba szolgált — 1779-be egész fizetéssel maga kérésére nyugodalomra bocsáttatot, de nemsokáig nyughatott, mert a nagy Theresia halálával Jósefre szállván a kormány, felhivta Bécsbe és ui, mégpedig nagyon fényes Méltóságba akarta helyheztetni, noha az atyám annak elfogadásába ellenkezett; de azon embert megismerni tudó fejedelem — személyének igen nagy becsületet adó ki fejezésekkel tette eleibe, hogy az eö, és Haza jova kivánnya, hogy még szolgáljon…

A királyné vele való nagy meg elégedésit bizonyittyák Theresianak itt meglévő handbillettyei és a Cabinet Secretarius Báro Püchlerrel folytatot igen fontos leveledzései, melybül sokat lehet tanulni…Theresia soha semmi Erdélyi dologhoz nem szóllott, még árrul előb az atyámmal nem beszélt és a midőn Erdélyt illető tárgy adatott elibe, aszt felelte: Ich muss erst meinen alten Csereÿ darüber befragen…Mathesisba, Physicaba, Mechaniaba, természet historiaiba és a Hazai Historiaba nagyon jártos volt. Utazott Németországba, Hollandiába; Niederlandba…

Én születtem Bécsben, 1773-ba 28-dik Octobris reggel 4 órakor, meg házasodtam 1798-ba, 23dik Januar költem egybe kedves feleségemmel…

 

                                   /Latin szöveg/

 

 

1118.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                       Széphalom, Májusnak 28d. 1807.

 

…haszontalan tészed a’ Planumokat, — (a’ Friedvalszky és Benkő képei ’s a’ botanicus kert ’s az Erdély és Magyarország eggyüvé csatlása eránt szóllok) — hagyjunk békét ezután az olly planumoknak, a’ mellyekre idegen erő kell ’s csak azt csináljuk a’ mit saját erőnk vihet véghez…

E’ napokban egy csomó könyvet kaptam Pesti könyvárosomtól. Gr. Teleki Lászlónak Esdekléseit a’Magyar Nyelv dolgában benne lelém. Magam hajtogattam öszve az árkusokat, ’s így néhol elolvastam holmit, ami figyelmemet magára vonta… kaptam ezen pakétban Sartoris Naturwunder der Oesterr. Kaiserthumes is. Az Aggteleki barlangot  megolvastam, s elébb úgy gondolkoztam, hogy a’ Magyar Országi dolgokat a’ Hazai Tudósítások számára fordítom-le…

Magyar Országnak Erdéllyel való öszvekapcsoltatása igen szép és egyszersmind igen nem szép volna. Némelly tekintetek azt kívántatták velem szokszor, hogy bár csak Nemzetemből vagy 2. Vármegye oly parányi Fejedelmek alatt is élne mint a’ Weimari. Ugy ott a’ tudományok virágzásba hozattak volna, ’s az a’ kis falat Ország a’ nagyot vetekedésre hozta volna…

Az erdélyi szénhidrogének kutatás-

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
Sartori, F. (1809): Naturwunder des österreichischen ... der Ideen zur Entstehung des Erdöls von siebzehnter Jahrhundert is heute – in: Fabian, E. et al. (red. ... das Kaiserthum Österreich – III., Verl. Akad. Wiss., 478+14. o., .

 

 

1121.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                    M. Wásárhelyt 4-a Junÿ 1807.

….

 

1125.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                Krasznán 21-dik Junij 1807.

 

…A Semlyénbe küldött pakétbul kimaradván genealogiám, küldöm ezennel — Feleségem nincs ithon, M. Wásárhelyt maradott egy időre, haza gyövén, meg tudom születése napját, de nem hiszem, hogy tudgya…

 

 

1126.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                         Széphalom, Jún. 22d. 1807.

 

…A’ Diaetáról kevés hírt veszünk. Megfoghatatlan dolog, hogy erről sokkal kevesebb hír széled-el, mint minden más Diétáinkról. Azonban a’ tűz meg nem lankadt, sőt némelyekben kelletinél inkább csapkod ide ’s tova…

Az Anyám nemsokára Semlyénbe visszamegyen Regmeczről. Általa küldök néked egy kis ajándékot. Az általam leírt Leonardus Attiláját az Originál Siglájival, ’s homloklapjára ezt írtam: Ex Codice meo, Bibliothece Sáros Patakine iam illato exscripsi Tibique dulcissimo amico, Wolfgango Cserei, Hocce munuscullubdono Fr. K. Hát a’ bort vetted e már?...

 

 

1128.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                              Tasnád 23-dik Junÿ 1807.

 

Itt kaptam tegnapi meg érkezésemmel a Sipkát és az Oratiokat — mindkettőt igen szivessen köszönöm; de a Sipka árát meg nem irván, kérlek, tudósícs, hadd tudhassam, mennyibe került… Goethéink megérkeztek Pestre, ára 1 exemplárnak 33 f., hozzám fognak Lőrincz napi szabadságkor küldetni…

 

 

1130.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                         Széphalom, Jún. 29d. 1807.

 

…elfejtéd a’ M. Theresia diplomájának datumat feltenni ’s kérlek, hogy azt még méltóztassál tudatni velem…Minekutánna tudom, mik esnek a borral, mikor viszik, rettegek hogy vagy kiitták egy részét, vagy ami még rosszabb, vízzel pótolták ki híját. Semlyénbe tulajdon cselédeim vitték, mégpedig egy olyan, aki természet szerint nem csak bornemisza, hanem gyümölcs nem evő is…

Az ide zárt kék virágot a’ lyányom sírjáról szakasztottam, ’s kérlek írd-meg igazi nevét. A Bécsi Annalisok Júniusi darabjában kevés interesszant van. De az NEKED interesszans lehet, hogy két példa fordul elő, hogy sok száz botanicus plántákkal ajándékozta-meg valaki a’ publicus kerteket…

 …A’ természet barátjának egy ritka történetet. Pulykáinkat egy nap elhagyta veszni az őrzőjök. Az erdőbe tévedtek, ’s másnap kettőnél többet elő nem lehetett keríteni. A’ vad eltépte a’ többit. Ezek közűl egy nőstény egy gór tyúkkakassal mátkásodott meg. Egynehány tojásai vannak. Kértem a’ feleségemet, hogy űltettesse-meg, hogy láthassam mit szűl ez a’ két nem’ szerelme….

 

 

 

1133.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Krasznán 3-dik Jul. 1807.

 

…a tü Pápista hitetek fényes hit, képekkel, pántlikákkal elvakittya és bolondittya a gyerekeket — felforrott bennem ezen ostoba mondásra a vér, de elhallgattam, nehogy vak buzgóságból láttzassam megindulni egy incultus, ostoba embernek baromi állitásán. És valóba nem is bigotismusból forrottam fel, mert én Vallásomat érdeme szerint tisztelem ugyan, de religiositásból felebarátom és embertársom ellen ki nem kelek, mert igy vallásom, és az egész keresztény vallás legszentebb czikelje ellen vétkezném. Lássa bár a jó Bánffÿ Pál mit cselekszik — a nékie adott hatalommal le tiporhattya ugyan a szelid, és erőtelen ártatlanságot, de valyon barbariesse által dicsőséges és oly dolgot fog-é cselekedni, amilyet illenék mivelni oly Fő curatornak a XIXdik századba, aki egyszersmint Fő Ispány is…

Hogy a Diaetan a Magnások oly türedelmes halgatással vannak, azon nem csudálkozom, ugyanis mit lehet tőllök halgatásnál egybet várni?...A szives Barátságodbul nyert hegyaljai aszszu szöllő borért Tasnádon tettem rendelést, hogy a legügyessebb vigyázattal Semlyénbül hozzák ide — ohaitva várom is meg érkezésit és minden csepp abbul a te kedves emlékezésedre lesz szentelve…

 

 

1136.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                  Széphalom, Júl. 9d. 1807.

……

 

1137.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.              Széphalom, Júliusnak 10-dikén 1807.

 

…Az anyám lóháton külde-fel egy embert azzal a’ szomorú hírrel, hogy a’ katona testvérem mindég rosszabbúl van. Szegény nem tudja, hogy előtte ezzel a’ hírrel csak halála titkoltatik; mert én ugyan, aki tudom, mely nehezen volt csak kevéssel is ezelőtt, azt gyánítom, hogy a Bécsből Dienes Öcsémhez Váradra ért levelek nem a’ rosszabbúl létét, hanem a’ halálát jelentik…

                                                         /K. László 1807. júl. 16-án halt meg G./

 

 

1139.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.        Krasznán 13. Jul. 1807. Vettem 22. Jul.

…..

 

 

1140.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                       Széphalom, Júl. 16d. 1807.

….

 

 

1142.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                            Széphalom 18. Júl. 1807.

 

,,,Tegnap vevém az Annalisok Júliusi darabját. A’ 36-dik lapon valami áll a’ Csokonai monumentumáról ’s Te érdemlett tisztelettel említtetel. Hidd-el azt nékem, szentűl esküszöm, ezt az egész Aufsatzot én csak nyomtatva láttam ’s mindeddig nem tudtam, Rumi mit fog felőle mondani. Ha tudtam volna, talán meg fogtam volna a’ kezét. Azonban ha áll, hadd álljon. Ez is jó. Képzelem, mint fog Debreczen értte megint dühödni.

Rumi nagy hibákat ejtett a’ Magyar Versificatio 4 nemei felől tett Aufsatzom lefordításában. Azt írja a’ 34. lapon, hogy midőn Rádai a’ maga Kastélyának Palotáját festette, Péczeli írt a’képek alá magyar hexametereket. Holott Péczeli metrumos verset soha nem írt…Rumi magyarul tökéletesen nem ért…

 

 

A 1142. Kazinczy-levél  melléklete                   

 

A lapokba írt tudósítás eredeti fogalmazványa, a melyet Kazinczy a levél elején említ, itt következik: Sáros-Patak, Júl. 15d. 1807.

 

Mélt. Cserei Farkas Úr, Tagja a’ Berlini Kir. Physicális Társaságnak, a’ Jenai Herczegi Mineralogiainak pedig Rendes Assessora, nem elégedvén meg azzal, hogy szorosabb hazájában, Kolosvártt, egy Botanicus kertnek felállításán gondoskodik és annak Krasznai kertjéből, (hol Berlíni, Drezdai, Bécsi és Pesti Ismerőseinek segédjek után sok száz külföldi fáji és plántáji nevekednek) systemai elrendelés szerint való kiállítására magát meghatározta. Most a mi Anya-Oskolánknak tette azt az ajánlást, hogy mihelyt arra való helyünk leszen, ahol egy Botanicus kert állítathatik, vélünk is fogja hazafiúi adakozását éreztetni. Hasonló áldozatot készűl tenni a’ Debreczeni Collegiumnak is, hol ez a’ tudomány Tiszt. Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály ’s Kis Imre Uraknak dicséretes igyekezeteik által ismértetni és ízleltetni kezd. Ez az ajándék annál nagyobb tekintetet érdemel, minthogy mindazok, akik Krasznán megfordultak és ezt a’ tudományt értik, bizonyságai annak, hogy ez a’ közhaszonra élő Hazafi társunk a’ maga külföldről esztendők olta ’s tetemes költséggel gyűjtött plántájit, kívált a’ Berlini Botanicus kert mostani Directorának Wildenow  Úrnak barátságos segédje után igen nevezetes számra felszaporította, ’s még nevezetesebb lehet, legalább azoknak szemeikben, akik a’ Religióbeli különbségekről elfelejtkezni semmi esetben nem tudnak, hogy ezt az ajándékot ezen két Oskolának olly Férjfi nyujtja, aki Felekezetünknek nem sorsosa. A’ mi Előljáróink nagy megilletődéssel vették a’ váratlan ajánlást, ’s barátjának aki

a’ jelentést tette, meghagyták, hogy szíves köszöneteket ezen nemes szívűségéről bőven ismeretes Hazafinak vigye-meg ’s azt fogadták, hogy az arra alkalmatos hely megszerzéséről gondoskodni fognak. Ha ez a’ szép ajánlás elébb vagy utóbb teljesedésre fog juthatni, a’ Cserei név áldásban marad Unokáink között, kiknek ő ezen első indítás által valóságos jóltevőjök leve.

 

 

1146.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                           Széphalom, Júli 22-d. 1807.

 

…Köszönöm, hogy a’ Convolvulus tricolor nevére reá tanítottál. Az egy igen rendes virág és azért becses, mert késő őszig mindég virít. A’ Hesperis matronalis-t alig ha nem ismerem. Csak éjjel bocsát, úgye, mennyei illatot? Riber nigrum a’ szegény atyám’ kertjében (valamint album is) elég volt. (Az a’ minden szépet igen-szerető ember ritka ember volt a’ maga idejében. 1774-ben hala-meg 42 esztendős korában ’s azt tartja felőle az egész táj, hogy egy még életben lévő, azolta kurvás-életre vetemedett öreg Urral együtt ő volt a’szeretetre-legméltóbb tónusú ember, a’ maga epochájában.) — De a’ kedves öcsém, aki nevét viseli, Jósef, de nem kapta-meg tulajdonásgait is, a’ ribes nigrumot, minthogy neki büdösnek tetszett, az albumot pedig, minthogy igen savanyú, mind kivagdaltatta, ’s már most Regmeczen nincs egy tő is. Annál kedvesebb tehát előttem, hogy midőn azon törém éppen magamat, hogy feketét hol kapjak, barátságod felsegéll. El fogom vetni a’ magvat, ’s elvárom, ha nem leszek-e vele szerencsésebb, mint platanusoddal, mely egészen kiszárada minapi kérkedő levelem olta.

Testvérem felől lévén szó, hadd borzasszalak-el egy rettenetes hírrel. László Öcsém, az Oberster, Agens Bujanovicsnak levele szerint a longiori jam tempore agonisat. A’ rák elette jobb szemét, orrát, állát ’s bal pofáját. A’ gégéjén töltik-be az eledelt. Bár csak az Isten megkegyelmezne neki, ’ ölné-meg minél elébb. Nem kegyetlenség-e a’ Doktoroktól az ily beteget életni? A’ katona, ha gyógyíthatatlan sebet kap a’ csatában, barátja, Kleistnak szép festése szerint, szánakozásból és elfordult képpel döfi keresztűl vasát szivén. Miért ne itt? lehet-e reményleni, hogy megéled? — Felesége is elhagyta szegény Öcsémet, talán az Orvosoknak parancsolatjokból ’s eljött Bécsből. Képzelheted a’ Laczink szenvedését, ha a’ nagy kín miatt eszmélhet…

 

 

1148.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                           Krasznán, 31. Júl. 1807.

 

…Köszönöm, hogy nevemet oly szép fénybe előadó tudósitást hirdettetsz ki a Magyar Uiság levelekbe, melynek örvendek azon okbul is, hogy Példámot talán mások is követvén, a szent intézetet tökéletessebb állapotba segithettyük. Utasitásodat mindenekbe örömmel fogom követni.  Amint utolsó levelembül

meglátod, Tőkés már nincsen Bépcsbe és ez az oka, hogy a Bécsi Annalisokat meg nem kaphatám, ezen postával irok valami könyv árusoknak Pestre, hogy azokat tüstént bestellálják számomra…

 

 

 

1153.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                    Krasznán 17-dik August. 1807.

 

Legbecsessebb barátom! Göthe munkái itt vannak, amidőn levelem Pestre érkezett, hogy azok Debreczenbe küldessenek Nagy Gáborhoz, már be voltak pakkolva és által adva azon kereskedőnek, ki több könyveimmel lehozta. Mihály napi szabadságra küldöm tehát köttetlen érkezet exemplárodat Nagy Gábor Urnak kezébe. — Gr. Bethlen Lászlónak általam hozatott Nevelő hofmestere

Jenábul a mult szerdán érkezett meg ide és még egynehány napig nem is eresztem el, nagy Culturájú és sok tapasztalású ember — Göthet személjesen is igen jól isméri, nékem kedvem ereszkedvén Göthének jól el talált portraitját olai festésbe megkapni, avval biztatott, hogy amilyen humanus embernek ismeri őtet, kérésemre ülni fog és megengedni magát lefestetni— evégre egy nevezetes Jenai piktort ajánlt is, nemcsak, hanem Göthének egy Baráttyához irt — kivánságomrul értesitvén asztot — én is irtam egy embernek, ki Göthével gyakran találkozik és vélle confidentiaba vagyon, és igy reménylem, megkapjuk ezen nagy embernek képit…

Debreczenbül nem kaptam még választ — hanem Fazekas küldött nékem 2 exemplárt a füvészkönyvbül — és Wesselényinek egyet…

 

 

1155.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                 Széphalom Aug. 19d. 1807.

 

Hadd beszélljek itt mingyárt egy rendes történetet, édes barátom, minthogy a’

dolog hasonlósága úgy kívánja. — Versegi Ferencz rabtársam, ’s annyiba mennyibe barátom, miolta haza szabadult, a’ nemzet első Grammaticusa, Révai Miklós ellen, hogy az néki (Verseginek) holmi Grammatikai eretnekségeit impugnálta, képzelhetetlen gorombasággal kőlt-ki. Versegi valóban absurdus állításokat vítatott, ennyiben meg is érdemlette tehát a’ megczáfolást, a’ gorombaságok pedig azt érdemlették, hogy a’ felelet hasonló legyen. Révai felette éles vérű ember volt. Felelt hát, de nem maga,hanem három tanítványa által. Azok Versegit öszve meg öszve tiporták. Versegi meglátta az első munkában tett vagdalást, ’s tavaly a’ Kultsár leveleiben az egész nem előtt protestált, hogy ő mint bántattatik, ’s azt mondta kinyilatkoztatásában, hogy hiszen ő nem vítat semmit, néki mindegy akár hogy írjon ’s szóljon a’ Magyar, csak jót mondjon. (Csak halld a’ ravasz embert! hiszen a’ Grammaticusnak a’ rosszúl vagy hibásan mondott nem lehet jó!) A’ Révai Oskolája felelt Verseginek ugyancsak a’ Hazai Tudósításokban. Én 5-a Aug. 1806. írtam Révainak, ’s elbeszélltem neki mely gondolatlan cselekedetnek nézem én a’ Versegi cselekedetét, barát barátnak elbeszéllém a levélben, hogy én a’ Versegi írását soha sem tudám ízlelni, hogy én őtet egy kellem nélkűl szűkölködő ’s rögös beszédű Irónak ’s rossz Grammaticusnak tartom. A’ levél olyan volt, hogy Fazekas István nem mondhatta volna rá, hogy enyémnek nem ismerte, mert elevenség nélkűl van. ’S gondold, gondold! Most a’ Kis István sátoránál könyveket vásárolván, megveszem az Anti Verseginek még nem látott harmadik darabját is, ’s a’ mint mingyárt ott a’ könyvet nyitogatom, szemem elébe akad

az egész levél. Borzadás futott végig a’ gerinczemen, mert már az csakugyan sok, hogy amit barát barátnak mond, azt az egész Hazának elmondjuk, még pedig az Irónak engedelme, sőt híre nélkűl…

Az Uralkodó a’ század és hatod rész oblatumon kívűl még azt is törvénybe akará

tétetni, hogy ezen felyűl non obstante lege Uladislai kiki szabadon adhasson a’

Királynak,  amit ’s mennyit akar. Vay Miklós erre egy hatalmas deák Orátiót monda, ’s megmutatta ennek irtóztató következéseit. Az ambitiosus úgymond kész lesz 300 000-t megadni a’ Judex Curiae székéért, ’s ebből elébb ugyancsak az a’ veszedelem lesz, hogy az az egy szék nem a’ legérdemesebbnek, hanem a’ legtöbbet adhatónak fog esni; de végre az, hogy minden hívatal venalissá tétetik. Ez vala Franczia Országnak is a’ veszedelme. Ily jó Fejedelem alatt, ily Palatinus kormánya alatt ugyan revolutiótól félni nem szabad: de XIV. Lajos alatt sem álmodta meg senki a’ Revolutiót. — A’Palatinus maga szóllala meg az Oratiora…

Dr. Decsynek. Nevezetes ez a’ czikkelye. «Ő Felsége a’ Tepliczi fürdőbe szándékozik, hová a’ Drezdai udvar is megyen, és amint a szellő fúj, a’ ferdés mennyegződre fordúl.» — Olvassd kérlek, ezt a’ más czikkelyét is: «Ócsárolni felebarátomat nagy igazságtalanságnak tartom, de még is azt mondom, hogy Haykulnál gazabb emberhez nem lehetett voln a’ T. Urat adresszírozni. Ennek állhatatlanabb, fösvényebb, hazugabb és interesszátusabb embert egész Bécsben

sem lehet találni. Ez a’ csalárd Erdélyi Oláh két esztendőnél tovább járt utánam, hogy az ő Typographiájában nyomtassam a’ Kurírt, végtére sok csalfasága által elcsábított…

Az Öcsém a’ Katona megszabadúla a’ bajaitól 16. Júl. megholt Bécsben. Élj, élj szerencsésen. Gőthe eránt mit rendeltél, add kérlek tudtomra.

 

 

 

1157.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                             26. Aug. 1807.

 

…Én a héten beutazom az Ipamhoz rövid mulatásra, az egyik Sógor asszonyomnak lévén lakadalma. Ezen utambul fogok Néked írni. Itt is tegnap Otományba lakó Komáromi Ur egybe esküvék Way Ábrahámnénak, azon intolerans aszszonynak közbelső kisasszonyával; hivatalos voltam ugyan ezen esküvési Solemnitásra, de éppen szorgos foglalatosságaim lévén, és elmenni nem is szeretvén, nem voltam jelen. — Mássába ide zárva küldöm feleletemet, melyet minapi és véled is közlött, levelére irtam Gr. Bethlen Lászlónak. Igyekeztem kifejezni azon forró indulatot, meljel érdemeit tisztelem, de érzem,

hogy még sokkal nagyobbak, és fényessebbek azok, hogysem itt eléggé ki fejeztem volna…

 

Mgos Gróf Camerad és Fő Ispány Ur!

Különösen tisztelt Mgos Uram!

Azon Hazafi Innepen, meljen uijab Méltóságába iktattatik Nagyságod, meg jelenhetni, éltem gyönyörüségeinek egy magasztaltabb kellemje; ezen fényes Magyar Magistraturának Törvényt védelmező székébe olj Hazafit, olj Polgár társomat láthatván beülni, ki a legjelessebb érdemekkel becsesiti azon Éltét,

melyet — távol tiltván magátul a tunya negédességnek fennhéjázását, és a Szolgaság bilincsei által megtörődött vértül felfecskendeztetet Purpurba dagáljoskodónak múló szinnel változó kegyelmét, szentel Hazája diszére, felebarátinak javára, és az Emberiség érdemének sükerére…

Ezen levelemet Müller Ur, a világi Bölcseségnek Doctora és Nagyságod oly szép reményt nyuitó Urfiainak ezutáni érdemes Nevelője adgya meg. — Nem fogja Nagyságod rossz náven venni, hogy ezen derék embert nehány napokig itt tartottam; gyönyörű napok voltak azok, és mondhatom, egész éltemre egy igen kedves emlékezetet marasztottak bennem. Aki egy Paulust, Fichtet, Reinholdot oly előmenetellel halgatta, aki Göthe, Schiller, és Wieland társaságokba élt, és ezeknek nagy példái által mívelődött lelke és szive, mint Müller Uré, a bizonyosson egészszen az az Ember, aki Nemes születésű Polgárokat Nevelhet a Haza, és Nemzet javára…

 

 

Vay Miklós, báró

( 1756. szept. 6.1824. máj. 11.)

 

A Kaz-Cserey, valamint néhány további levélből*  - időrendben -  kikeredkedik a hadmérnök-generális érdekes alakja.

 

         *5724, 1160, 1162, 1165,  1169, 1170, 1189, 5774, 1719, 1852, 1921

 

 

5724.

 

Kazinczy – Kazinczy Péternek                           Széphalom 23. Aug. 1807.

 

Nagy tiszteletű ’s bizodalmu Drága Jó Uram…Az Alföldön semmi ujság azon felyűl amit Nagy Gábor Úrtól tudok, hogy Generalis Vay Miklós minekutánna a’ 100 és 6 megvolt már határozva és már arra akartak menni, hogy töröltessék-el az Uladislaus törvénye, ’s légyen szabad azt és annyit adni, amit és amennyit kiki adhat és adni akar, Vay felkölt és egy oda haza készített deák oratiót monda-el, mellyben azt mutatta-meg, hogy az elébb utóbb utolsó veszedelmére lészen az Országnak, mert úgy nem az érdem fog jutni hívatalokra hanem a’

tehetőség és az ambitió. Igy példának okáért: egy ambitiosus 300 000-t is megád, hogy Judex Curiae lehessen, etc. ’S ebből az lesz, hogy az elsőn kezdvén az utolsóig minden hívatal áron fog kelni és adatni. Ez vala, ugymond sorsa Franczia Országnak is. XIV. Lajos alatt jött-be, ’s Revolutión végződött. Mi ettől az iszonyatosságtól nem félhetünk ily bölcs Fejedelem, ily kegyes Palatinus alatt, de egy két generatio alatt megtörténhetik, ami most történhetetlennek látszik…Vay nem szóllott. Nagy Gábor Bécsben volt midőn ezen oratiónak oda felért a’ hire. Azt beszéllték, hogy egyedül a’ Mágnási charakter mentette-meg a’ megfogatástól. ’S úgy circumferálták Bécsben az oratióját, hogy abban sokkal több és más állott. Lányi mondta Nagy Gábornak hogy nem igaz, amit hallott. Budán pedig maga Vay Miklós megengedte neki is, mint sokaknak másoknak in suis legitimationem, hogy oratiójuknak az originalisból vegyék párját…

 

 

1160.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                      Széphalom, 28d. Aug. 1807.

 

…Tegnapelőtt, Ujhelyben Generalis Gyűlésünk lévén, megjelentem ott, ’s B. Luzsinszki a’ Sessióban kapta-meg Gönczi Sámuel Absensének azon levelét, mely Vay Miklósról szól. Minapi levelemből már tudod esetét. Báró Luzsinszki, kihez közel űltem, velem is olvastatta azt. Elrettentem. Az ebédnél Fő Notarius Sós László circuláltatta a’ Vendégek között azon parancsolatot, mely a’ Regementeknél publicáltatott Vay Miklós eránt. Benne van abban Ő Felségének Károly Herczeghez küldött levele, mellyben az parancsoltatik, hogy Vayt a’ Generalisok’ listájából töröltesse ki, ’s a’ Generalisi Diplomát tőle vétesse-vissza…B. Vay Miklós, aki Regalis által hívatott a’ Dietára, ’s ott nem úgy szóllott mint Katona, Katonai Tisztségétől fosztatott-meg, ’s kérik az Ország Bíráját, hogy a’ Palatinus Bécsben lévén, tartson Regnicolaris sessiót e’ végre. — A’ Judex Curiae ezen írást vevén, azonnal ment Bécsbe. Mi történt azolta, nem tudom. Csak azt tudjuk a’ B. Luzsinszkinek írott levélből, hogy Vay Bekkers által a’ Palatinus parancsolatjára Bécsbe hívatott, ’s fel is ment.

Édes barátom! Te tudod, hogy én Vay Miklóst mennyire tiszteltem ’s szerettem. Születendő gyermekemnek ő lesz a’ kereszt atyja, mint Phigienek volt a’ Te nagy Sógorod. Elképzelheted tehát, hogy ez az ő esete engem mely igen levert. Nem merek jót reményleni. Nagy Gábor olvasni akarta a’ Dictiót, melyért Vay szenved, de nem hallgathattam azt reménylvén, hogy másszor több időm lészen.Az Udvar nem igen fogja visszavonhatni a’szavát. Azonban mind a’ Császár Kegyességétől, mind a’ Palatínus bölcs közbenjáróságától, mind a’ Haza pártfogásától ’s esedezésétől mindent feltehetek…

Hát Gőthék hol vannak? Vagy vitessd magadhoz ’s add által Fazekas István Semlyéni Predikátornak, vagy nékem küldj egy Assignatiót ezen szókkal: Vorzeiger dieses hat die Volmacht…. E’ szerént végre csakugyan elkészűl az első kötet, de ismét egy nagy baja van ’s nagy bökkenője. Elfogyott a’ Haykúl boltjában a’ papiros, ’s éppen most várja Helvetziából a’ papirost hozzá. Nyugtalanúl várom, mi lesz belőle. Törik, szakad, nyakára hágok az Erdélyi

Oláhnak (Haykulnak). Élj szerencsésen, kedves barátom, és mondd ismét, hogy szeretsz. Nem kételkedem róla: de ismét óhajtom hallani, szíves tisztelőd:

Kazinczy Fer. mpr.

 

                                                      ------

 

Vay Miklós, báró (Zsolca, 1756. szept. 6.Pest, 1824. máj. 11.): dandártábornok, hadmérnök, folyószabályozási kir. biztos, Ádám dédunokája. 1776-ban került a leingrubeni hadmérnöki ak.-ra. II. József 1786 – 88-ban Ny-európai tanulmányútra küldte. Járt Franciao.-ban, Hollandiában, Németo.-ban és Angliában, ahol Ramsdennek, kora egyik legkiválóbb műszerszerkesztőjének munkatársa lett…A Royal Society tagjává választották. A török háború kezdetén tüzérkapitányként került a harctérre. …1790-től haláláig követ volt az ogy.-eken. Egy élesen bíráló felszólalása miatt a császár megfosztotta rangjától, de a rendek követelésére visszavonta a mentelmi jogot sértő rendelkezését. 1804-től haláláig a Tisza és Körös-vidék folyószabályozási kir. biztosa, a tiszántúli térképező és folyószabályozó mérnökök munkájának irányítója és felügyelője. Munkái kéziratban maradtak. – Irod. Bendefy László: V. M. (1756 – 1824) (Hidrológiai Tájékoztató, 1967). – Szi. Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete (Pest, 1828); Jókai Etelke: Emlékek br. Vay Miklósné Adekheim Johanna báróné leveleiből (Bp., 1888); Kazinczy Ferenc: Levelezése (I – XXIII., Bp., 1890 – 1960).

                                                mek.niif.hu/00300/00355/html/.../16587.htm

 

                                                           ------

 

1162.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                        Széphalom Aug. 29d. 1807.

 

…Kezemben leveled a’ Gőthe munkájinak hírével ’s azzal, hogy Gőthének képét megkapod. Mint örvendek, hogy levelemet ma bé nem küldém!Köszönöm barátságodat, hogy a’ Galerie Antique tudósítását leveledbe zártad. Meg fogom hozatni. Még ma írok eránta Eggenbergernek. Előre örvendek, hogy a’ Gőthe képét megkapod. Valaha ismét csak meglátom Krasznát ’s akkor a’ legkedvesebb barátomnál annak is fogom látni képét, akit az újabb Irók köztt leginkább szeretek; — annak akinek képét Krasznán láttam, ’s Krasznán kaptam. Ne sajnáld azt a’ fáradságot, írd-meg nékem, hány tómus az a’ Göthe? Német betűvel van-e nyomtatva vagy deákkal? papirosa író-e vagy nyomtató papiros? Minden darabjában micsoda munkák vannak? Kezdd az első tómuson ezt az Index csinálást, ’s menj végig rajtok. Nem győzőm várni Octobert. Bár kezedben volna az egész munka, de félek, hogy még hátra van belőle egy nehány Tomus. Te nékem az én exempláromat igen jól becsinálva ’s bepecsételve küldd Debreczenbe, hogy sem ki ne karmolja valami szeg, sem meg ne ázhasson. El ne felejtsd azt Debreczenben kűldeni. Sajnálnám ha Octobernél még tovább haladna vétele. Le légyen pecsételve a’ pakét ’s nékem adresszálva…

…Csehy Brünnből tudakozódik Vay Miklós eránt. Egy egész árkusnyi levelet

írtam neki Vay felől. — Ez az a’ ki Zerénváráról nekem egy fűszálat külde. — Élj szerencsésen! Zsibóra holnap írok. Már írtam. 12 kros leveledért ma már másodszor vett 24 xt az Ujhelyi Posta. Végy ismét vékony papirost leveleidhez.

 

 

1165.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                         Széphalom, 6. Septbr. 1807.

 

Kedves barátom! Hadd tégyek mingyárt az első szavammal egy kérést: — Ird akkor mikor nékem írsz, leveleidnek dátumát nem hátul a’ levélben, hanem úgy mint én itt felűl. Én neked amint tudod, minden leveleidet gyűjtöm; — az, a’ mellyre itt felelek, már a’ 71dik — a’ Numerust reá veres krétával a’ bal kéz felé való felső szegletre szoktam rakni; ’s ha Te a’ datumot a’ jobb kéz felé való szegletre írod, az is útmutatóm lehet hányások nélkűl ollykor, mikor a’veres krétázást egy ideig eltalálom mulasztani.  De elég róla; máris sokat beszéllék.

Zsibóra utolsó Postával küldöttem-meg a’ mi kedves B. Vay Miklósunk eránt költ Publicatiót és az az által okozott Felírást az Ország Bírájához, ’s azt a’ kérést tettem benne, hogy a’ Te nagy Sógorod azt közölje veled…Bírom már azt a’ könyvet, amely eránt egyszer tudakozódtál: Freyműthige Briefe eines ungarischen Edelmanns űber des österreichische Staatssystem. Austerlitz 1806. …bírok sok pénzért egyebet is. 1. arany pénzét Napoleonnak, ezüst tallerkáját, ’s 9 franczia réz pénzt; még XVI Lajos képével van némelyike; de már mindegyike a’ változások olta. — Te gyűjtesz e pénzt édes barátom? ’s gazdag-e már Collectiód? Nekem kevés van, és azt is abbahagyom. Arra gazdag erszény kell, én pedig sokat e’ czélra, annyi sok mellett nem adhatok…

El ne felejtsd idejében kiküldeni Semlyénbe vagy Nagy Gáborhoz Debreczenben Gőthének az engem illető exemplárát. Nyugtalanul várom azt az órát, a’ mellyben láthassam. Most Herdernek új editióját forgatom. Nagy ember! semmivé érzem magam olvadni nagysága előtt….

Nézzd a’ cóportát és felelj reá első postával. A coportán: Egy barátom,  kiért én mindent teszek, arra kér, hogy szerezzek neki tökélletes tudósítást az itt következő punctumokra: —

1. Erdélyben a’ Vőlegény szokott-e Matrimonialis Contractust adni magáról? — Magyar Országon ez nagy szokásban van, Austriában pedig mindenütt. — Ez arra jó, hogy a’ feleség a’ dilapidator féje ellen egy intabulatio által securizálja magát.

2. Mi van másképpen a’ házasság dolgában másként mint Magyarországon?

3. Erdélyben ha meghal a’ férj, mindenében succedál-e az Asszony vagy restringaltatik valamire?

De erre kérlek, úgy felelj, hogy leveledet in originali producálhassam. Ismét kérlek, ne hagyj soká várni.

 

 

1169.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.               Krasznán 23-dik Septemberbe, 1807.

 

Kedves Barátom! Lakadalmi vigságokbul tegnap érkezvén haza, három leveleid örvendeztetének meg, melyekre ezennel rendbe felelek. Semmi éngemet ugy meg nem B. Way Miklóssal történt rezzenthetett, mint azon legnagyobb méltatlanság, ami. Sainálom őtet, könybe merült szemmel zokogom Nemzetem

szabadságának alacson szolgaság igájának terhére való hanyatlását, mert a midőn egy Vaÿt, egy oly tökéletesen nagy embert azért, hogy a Törvény szenttségének védelme mellett szól, ily minden fejedelmi atyai szelidséget el mellőző Itélet ér, akkor nincs mit ohaitani egy megijedni nem tudó Hazafinak, hanem Kamschadtka vadságaiba reitezni, ott az elvadult Természet kietlenségei közt siratni Hazája boldogságának abbul történt hanyatlását, hogy a Nemzet Nagyai a puha élet piszkai közt Testi és lelki képpen megszüntek azok lenni, a miknek lenniek kellene…

Én a Waÿ nagy, és erős lelkétül minden jót várok, megbüntettése olyan nemű, hogy a külső fénytül el csábittotnak szégyenesnek teczik az; de hid el, én irigylem azon Sorsot, mely Waÿt érte, a mennyibe a külső fényt imádóknak se baráttya, se követője nem vagyok; oly okbul, mint Way, meg büntettetni, nem minden napi embernek sorsa, és előttem eő nem meg szégyenittetve, hanem dicsőittetve vagyon. — Miért gyött el Way Pestrül? Találkoztál-é azolta vele? Hol láthatnám meg őtet?...

Hogy a Csokonai Oszlopát már felálitcsuk, elgyött az ideje; ha továb halasztanók, tetemes és orvosolhatatlan hibát követnénk el…

Göthédet most a Debreczeni vásárkor Nagy Gáborhoz küldöm, hogy szolgáltassa kezedbe. Buczinak a napokba vettem Bécsbül levelét… Ohaitanám őtet Hazámnak megtartani; első postával irok Mártonfi Püspöknek, hogy az eö Megyéjebéli Pap lévén, gyógyitásárul gondoskodgyék…

Az előmbe tett három kérdésekre eképpen felelek: az elsőre — Erdélybe nincs közönséges szokásba a vőlegények által való contractus adás, mindazáltal néha — és némely környülálásokban megtörténik, nevezetesen akkor, midőn különböző vallásúak az egybeházasulandók. A vőlegény különben feleségit meg nem nyerheti, hanem ha szármozandó gyerekeinek a felesége vallásába való neveltetésekre forma szerint kötelezi magát: más történetbe pedig akkor adnak contractust, midön el véendő feleségeiknek némelyek vagy bizonyos Summa pénzt vagy Jószágot kötnek le.  

A 2dikra. Ha a férj magtalanul, és Testamentum nélkül hal meg, ugy minden általa szereztetet Jószágaiba succedal az özvegye. Egyébaránt pedig férje szerezménnyeibül annyi részt veszen, mint egyik gyerek, vagy ha Testamentom gyön közbe, annyit, amennyit  kiszab nékie.

 A 3dikra. A Magyarországi és Erdélyi házasságok állapottyára nézve egyéb különbséget nem tudok, hanem Erdélybe a megholt feleségnek keresménnyeibe, hanem ha az Testamentomnál fogva arra utat nyit.Külömben a férj nem succedal — Magyarországon pedig éppen ugy successora a férj feleséginek, mint ez a férjnek.

Én most megint feleségem nélkül vagyok itten, M. Wásárhelyt hattam, 27-a praesentis magam is indulok innen Dévára, az Instellatiora, ahova meghívó levelet és a szép nem megszülitását leiratván, külöm néked és meg változhatatlanul vagyok igaz hiv barátod

Csereÿ Farkas mpr.

…..

 

 

1174.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                      Szászváros 3-dik Octobr. 1807.

                                                                        vettem 21. 8br. 1807.

Nagy Becsű Barátom! Sokat utaztam, de nagyob nyomorusággal nem, mint most. Én Erdélynek ezen résziben sohase jártam többször, és mostanig bizonnyára képzelni se tudtam Hazámba miljen rettenetes vadság vagyon, melynek oka nem egyéb, hanem a rossz kormány. A táj a legszebb, leg kellemetessebb, de lakossai szánásra minden tekintetbe méltó vadságba élnek, és ami kevesset dolgoznak is, csak azért cselekszik, hogy naprul-napra éljenek; itt léteknek nemessebb tárgyárul, munkásságoknak foganatossabb részérül képzeletek sincsen. Én Postával akartam utazni, lovaimot elhagyván, de Postán Erdélybe senki meg ne induljon: a Comissariatustul van assignatiom forspontra, mégpedig lovakra, de alig kapok, eszt is pedig csak annak köszönhetem, hogy Insurgensi Uniformisomba utazom, és ezen balgatagok úgy irtóznak a katonátul, mind az Amerikai vadak néha napján a lovas Spanyoltul.  

Ma a 4dik napja, hogy főttet nem ettem, egyszóval Barátom raitod és Bethlen Lászlón kívül kevés halandó vagyon, akiért ennyi sanyarúságon által mennék; mindezek mellett nagyon gyötör az is, hogy Hazámot ily kietlen, vad állapotba kell látnom — azért mivel a legfőbb kormány megelégszik aval, hogy Erdélynek sok szép arannyát, és kincseit Tárjába gyűiti, továb nem ügyel reá, az alsóbb kormány privatismussának áldozik — egy Napoleoni lélek tehetné Hazámot azzá, a minek aszt lenni ohaitanám. Ma reménlem beverdődöm Dévára; megvallom alig is várom. — Uti sanyarúságaimot nagyon enyhitette, hogy Sombori Lászlóval, jó Poetánkal, két Statiot tehettem, ezen érdemes ember nemes tűzzel beszél róllad és képzelheted, minő édes enyhülésire volt unalmos utazásom kinnyainak, hogy róllad beszélhettem, az az hogy volt kivel róllad beszélhessek — mert eő érdemeidet nem csak ismeri, hanem tiszteli is — én pedig e kettőt egybe kötvén, a legnagyobb gyönyörüséggel nevezem magamat örökre hiv barátodnak

Cserey Farkas mpr.

Többet irtam volna, de a fogadós tintája, melybük irok, fogyatékján van — Ély Boldogul legkedvessebb Barátom.

 

 

1176.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                              Széphalom die 7. 8br. 1807.

 

Generalis B. Vay Miklós minekutána már egynehány nap forgott volna tanácskozásban mind a’ Mágnások, mind a’ Statusok tábláján, ha szabad légyen e külön adományokat tenni, amit az Uladislaus törvénye megtilt, felkölt és könyv nélkűl monda-el egy odahaza papirosra tett Oratiót. Nem monda semmit benne, amit a’ második táblánál eleget nem mondtak: de az olyat az első táblánál nem szokás hallani, ’s így történt, hogy míg Vay a’ beszédet tartotta,

Széchényi Ferencz, a’ Bibliotheca alkotója, ’s más hasonló hazafiságú férjfiak nem győztek a’Vay imprudentiáján eléggé csodálkozni, ’s azon felyűl hogy fejeket rázták, még ejnyékre, ahókra, ’s szt-ekre is fakadoztak: az Ifjak háromszor kiáltottak neki Vívátot; a’ Palatinus pedig a’ legnagyobb csendességben ült. Elvégezvén Vay a’ beszédet, a’ Palatinus szóllala-meg, sértő szó ’s indulat nélkűl…Egyszer Vay Gróf  Bekkerstől levelet vesz, hogy menjen, ’s míg fel ér is, küldje-fel az Oratio párját, mégpedig, hogy hiteles legyen, mások által subscribálva, akik tanúji legyenek, hogy egyebet nem mondott… Vay Jósef, a bátyja  a’ nála hagyott Oratiót elhordozta az első Püspökök és Regni Bárók köztt, ’s kérte hogy authentizálják. Megtette mindenik, csak Gróf Széchényi nem. Másnap Széchényi Vay Jósefnek egy igen hosszú levelet íra, mellynek az volt summája, hogy ő elfelejtette mit mondott Vay Miklós, azt azonban attestálja, hogy a’ Felség ellen egyenesen semmit nem mondott…

Vay reponáltatott. A’Császár Styriába, Károly Herczeg Prágába menvén, János Herczegre bízattaték a’ Publicatio. Ez ezen kifejezéssel volt: Aus besonderer Gnade. A’ Statusok lármára költek, hogy az nekik nem elég. A’ Palatínus felírt János Öccséhez, hogy hiba esvén az expeditióban, azt hozza helyre. János a’ Fejedelemnek írt. Többet ennél nem tudok.

Vayné e szókkal eresztette Bécsbe a’ férjét: Miklós két dolgot kérek tőled, ’s úgy osztán nyugton leszek ha fogadod: Alacsonyságot ne kövess-el, ’s mérsékelt tüzedet!  A’ Bán derék ember. Midőn arról vala a’ szó, hogy az Udvar kívánsága szerint az Ország applacidáljon 18000 embert a’ Katonaság suppletatiójára, Lónyai Gábor Cs. Kir. Kamarás, Zemplén Várm. Követ és Vice Ispán felkölt, hogy nem 18-at, hanem 20-at kell adni. Kifütyöltetett. A’ Bán volt az, aki azt felelte, hogy hisz annyit az Udvar sem kíván: adjunk 12000t, ’s ennyiben a’ Haza meg is állapodék…

Az a’Fejedelem aki Vayt visszaállította, ezt is fogja, szentűl hiszem, teljesíteni: de a’ neheztelés megvan ’s gyökeret ver. Lehet-e ott jól a’ dolog, a’ hol az Ország a’ maga atyja szavában kétségeskedik? — De elég Diaetai dolgokról…

Most pedig halld az én koldulásomat. Eggenberger Pesti Könyváros azt írja nekem e’ napokban, hogy a’ Kis Epistolájából, mely előtt képem áll, minthogy házasságomra írattatott, 20 explár sem költ-el wegen dem hohen Preiss. Azt írtam vissza, hogy nem csudálom, de sajnálom. Az Epistola bekötve és a’ képpel 1ft 30 xron van általam meghatározva. Pedig Johnnak minden illy nagyságú képe a’ Bécsi Képes boltokban 1 f 30 xron árultatik, amit magam tapasztaltam 1803-ban Kosciuskónak ’s Ditrichsteinnak képeit vévén meg Ide teszem még, hogy Kisnek 200 explt adtam ajándékban…

Az tehát a’ kérésem, hogy fogd pártját igyekezetemnek és írd-meg, hogy száz exemplárt a’ Kis Epistolájából, ’s 200 exemplárt az Egyveleg írásom első kötetéből (ez per 5 ft igen szép író papirosra nyomtatva) Erdélyben hová küldjek úgy, hogy mind elkelések felől, mind ároknak (in summa 650 Rftnak) begyűlések és kezemhez jutások felől bizonyos lehessek; mert Erdélyben 200-nak kell elkelni, külömben a’ hátra levő 4. Tómus megjelenése elmarad…

 

 

1182.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak                               Széphalom, Octob. 17d. 1807.

 

Kedves barátom, most jövök Debreczenből, s beszélem miket hallottam és láttam. Nem lesz újság előtted, hogy Fels. Urunk egy Septbrnek 5dikén az Ország Rendjeihez intézett Irásában azt feleli, hogy királyi tetszéssel fogadja a’ tett ajándékpénzt: ’s ámbár azt ígérte ezen Ország Gyűlése’ elején, hogy az Ország’ sérelmeit most bizonyosan elővéteti, minthogy a’ Diaeta a’ maga kiszabott idejénél továbbra haladott, ’s az kívántatik, hogy a’ Diaetán jelen lévő Fő és Vice Ispánok haza menjenek a’ megígért pénz kiállítása végett, melyre halaszthatatlan szükség vagyon: a’ Rendeket haza ereszti, a’ Diaetát eloszlatja, ’s azt ígéri, hogy a’ sérelmek’ felvétele végett alkalmatos időben új Ország Gyűlést hirdetni fog…

Felhánytam a’ Gőthe subscribenseit. 1268-an vannak mindöszve Német Országnak legkellemetesbb Irójára,  Magyar földről mi ketten subscribálánk, és Pesten Hartlében, Buchhaendleri speculatióból, minthogy ő velinre is 1., Schweizi papírra is 1., Nyomtatóra is 1-et rendele. Ha nem pirúl e Nemzetünk az ilyenekért? Bizony méltán pirúlhat. Az első Tomust már öszvehajtogattam. Defekt az exemplár, nincs meg a’ 13dik árkus. Mely véghetetlenűl szép darabokat találtam benne az újak köztt! De arra sublimált ízlés kell, hogy

némelyiknek szépségét érezzük. Ismét elmondom, ha választás engedtetnék magamat egy varázsbot ütése által azzá tennem a’ magyarban, ami egyik vagy másik a’ Német Irók köztt, Gőthévé üttetném magamat. Noha ott van Klopstock, Wieland, Schiller, Bürger, Mathisson is, akiknek szépségeiket ismerem…

Minthogy Napóleon felől foly a’ szó, hadd mondom-el mit hallék ezen útam alatt. Váradon fekszik egy Danzer nevű Mack vagy Mélás Regementjebeli Kapitány. Ez maga beszéllé B. Wécsey Jósefnek, aki ismét nekem, hogy ő a’ legtűzesebb ellensége volt mindég Napoleonnak, és felkeveredett egész lelke, ha csak nevét is hallotta. Elfogattatván Ulmban, óhajtá láthatni. Meglett. Napóleon egy halom aljában állott ’s tűzet rakatott, fűtőzni. Felette egynehány lépésnyivel hátrább a’ domb oldalán granadírosai állottak. Azok megett a pompás Gárda. A’ közelítőknek ez igen pittoreszk Ansicht volt. Generálisai körűlfogva állottak háta megett. Uraim, így szóllítá-meg őket, fájlalom szerencsétlenségeiteket; az rajtam is megeshetett volna, ’s akkor jobbját háta megett álló Vitézei felé nyujtván ezt vetette mellé: de nékem a’ győzedelmet ezek az én Brávjaim nyerték-meg. Ekkor beszédnek eredett az Elfogottakkal, s észre nem vette, hogy a’ tűz mellett ruhája égni kezd. Egyik Generálisa figyelmessé tette reá. Votre Majesté, le caput! — Laissez le bruler, il est accoutumé au feu! monda Napóleon, ’s tovább álla.                     /Hagyja! Megszoktam a tüzet   G./

Herczeg haczfeld feladá magát Berlínben, és osztán még is spioni szolgálatokat teve. Ez az esküvésével meg nem férő idétlen Patriotizmus,mely különben a’ legszentebb kötelesség volt volna, fejére halált vont. A’ leánya viselősen Napóleon elébe kéredzett. Leborult lábaihoz. Napóleon ott is a’ kandallónál állott. Asszonyom, monda neki, ismered e ezt az írást? — Ah, az atyámé! — Csak ez a’ szerencsétlen írás ne volna! de ez világos tanúja hiteszegésének. Az Asszony könyörgött. De nézzd Asszonyom, ’s kezébe adá a’ levelet. Ez világos tanú. Valamíg ez existál, addig az Atyád nem reménylhet kegyelmet. Az Asszony a’ tűzhöz közelített, de félve.  Napóleon intett, hogy kitalálhassa, hogy a’ tűzbe vetheti. Odavetette az Asszony. Akkor Napoleon franczia Atticismussal ezt mondá reá: À présent il est sauvé! /megmenekült/ ’s ezen szóval még a’ köszönetet is elhárította magától.  Barátom, ha ez sem szép, nem tudom mi szép; ’s bízvást írhat nekem akárki arról, a’ ki illy szépen kegyelmez-meg a’ halált érdemlőnek, nem tudom hány Tómus titkon árúlgatott könyvet is…

Sophiem nagyon vastag már. Négy hét alatt Atya leszek. Keresztatyja Vay Miklós lesz. Sok fecsegni valóm van, de azok másszorra maradnak. Grófnéd kezeit csókolom…

 

 

1187.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.

 

Édes Csereim! Ma vettem Szászvárosról írt leveledet és a’ Diószegi Sámuelét. Szóról szóra kiírta levelednek azon sorait, melyben azt írád, hogy az a’ gondolat enyém. Lássd itt válaszomat, ’s örvendj szép tettednek. Ez a’ levél oly szép, hogy párját magamnál is megtartom. Tiszteljen téged és barátságunkat a’ Maradék. Irj kérlek, kihez küldjem Erdélybe eladni 200. expl. írásimat. De olyan emberre adresszálj, aki eladni ne restelje és a’ pénzt el ne költse. Zsomborinak hajlandóságát becsűlöm. Ma vettem az Annalisok Octoberi darabját, hol a’ Te neved aszerint,  ahogy azt németűl én írtam-meg, előfordul. Hétfőn szüretelek, de egy szem asszú sincs az egész Hegyalján. Rossz a’ szüret. Szerencsémre még 8. hordó asszúm van tavalyi. Septberben adtam-el egyet 70. aranyon. Igy drágábban kél-el. Ordinarium borunk sok lesz. Egy hordó 4. Rfton megyen, holott tavaly egy pár volt 3. Rfton.

 

 

1189.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                   Tasnádon 3-dik Novemb. 1807.

 

…Amint már Tőled kértem, meguijitom most is kérésemet, hogy a Vay Miklós dolgába valami történt, valaminek azon környülállásba befoljása vagyon, aszt nékem Irásba szerezd meg, valamint a legnagyobb titokba, ugy legszentebb becsbe is fogom tartani. Most pedig amiket róla vélem közlöttél, a leg szivessebb indulattal köszönöm. Sokat, igen sokat tudtam meg abbul, és tanultam is…Mind a Kis epistolájábul a 100 exemplárt, mind magad egyveleg munkáidnak első kötettyébül 200 exemplárt küld csak egyenesen az én kezembe — bizonyossan ugy intézem eladások állapottyát, hogy elkeljenek mentül előbb. Ároknak hiba nélkül kezedbe szolgáltatása iránt én jót állok.

Geheimre Geschichte des Cabinets von St. Cloud: ismeretes előttem, meg is van nékem, 3 forinton vettem. Ezen munka is, valamint a többi, meljek Napoleon gyalázattyára irattak, Anglus Zsoldon  írt mázolások, nagyon reájok untam, és a heljet hogy engemet Napoleontul idegenitenének, éppen általok kezdek hozzá szelidülni, bizony csak sok szép és sok nagy dolgokat cselekszik eö…

 

 

Geheime Geschichte des Hofes und Cabinets zu St. Cloud: ... - Google Books eredmény

Lewis Goldsmith, Christian August Wichmann - 1818 - 214 oldal
Vorwort deS deutschen Uebersetzers der geheimen Note und des Herausgebers der geheimen Geschichte des Hoses von St.Cloud. Wir glauben ^esen Band nicht ...
books.google.hu/books?id=9udBAAAAcAAJ...

 

 

 

1192.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                          16. Novbr. 1807.

 

…Velín papirosod nagyobb formájú levelet ád, mint előbbi leveleid. Vágj-el tehát széléből, mikor nekem írsz rajta, mert leveleidet bekötetni szándékozván, ezzel a’ papirossal nem tudná mit csináljon a’ Kötő. Most ezt a’ közepén hajtottam-bé, ’s eltakaródott egynehány syllabád. Sophiem még nem szűlt. Pedig azt hittem hogy lakodalmam visszatérő napján (11a 9br.) nekem egy kis bábikóval tesz prezentet.  Minden órán várom a’ cselédet Kázmérból, hogy itt a’ kis Vendég. Én nemrégiben 2. egyforma Bavariai aranyat és 2. egyforma Bavariai tallért szereztem… gyűjtesz-e pénzeket. Ha szükséged lesz reá, parancsolj. Gőthére úgy is 10 frtoddal tartozom-még, akár ezt küldjem bankóban, akar a’ két Bavar. Monetát, nékem mindegy. Most élj szerencsésen édes barátom. E’ héten bizonyosan azt a’ hírt veszed tőlem, hogy keresztelteték. — Öllelek szent barátsággal. Rumi ide küldé az Almanachot számodra.  Irtóztató rossz. De ha rossz is, hazafiúi igyekezetet segéllénk-elő; ne bánjuk, hogy segélltük.

 

29. Novbr. Azt várván, hogy minden órán lebetegszik a’ feleségem, fenn tartóztatám leveledet, ’s íme még sem vagyok atya. Tovább nem halasztom elküldését, de nem is vastagítom, hogy szemet ne szúrjon a’ levél ’s valaki fel ne bontsa. Szüretünk igen rossz volt. Én nem szedtem egy szem asszút is. Némelyek szedtek, de abból soha sem lesz csak középszerű is, mert az nem asszú, hanem puffadt. Én a’ magam tavalyi boromból egy hordót 70. aranyon adtam-el Septemberben. Még van 8. hordóm eladó. Az éppen abból való, amit Néked küldöttem. Általagra vonni bajos lesz azért, mert egyszerre szeretném eladni, hogy nevezetes summát vegyek bé. Azonban parancsolj,hogy mennyit resolválsz 1. általagért, ’s Semlyénben lesz a’ bor télben.

Én, édes barátom, halálba szerelmes vagyok, mintha gyermek volnék, ’s ez első crízis miolta házas vagyok. De még Sophiemnak az emlékezete sem tudja eloltani tüzemet. Egy angyali kecsű leány bájolt el ’s nagy kísértetek köztt forgom. Ollyan vagyok, amint mondom, mintha 24 esztendős emberke volnék. Mignon foglalt-el egészen; a’ Gőthe Mignonja, munkájinak 2-dik és 3-dik Darabjában. Ha lehetne, által döfném Wilhelmet, hogy az Amazonja ’s Philinéje ’s Mariannéja forgott az eszébe. Szegény Mignon. Mely utólérhetetlen ember

Gőthe. Ird meg hogy tetszett. Pedig én Wilhelm Meistert régen ismerem.

 

 

 

1193.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                          Tasnád, 17-dik Novembr. 1807.

 

…A napokba Döbrentei Gábor, amint írja, ajánlásodra özvegy Gr. Gyulay Ferenczné fijának nevelője, külde egy levelet Kiss Jánosunknak Szebenbül. Döbrentei Dömölkön lévén, ugy volt, hogy Kraszna felé gyöijön — azonba más felé vette uttyát. Eö nékem csak azért is becses, mivel a Te ajánlásodra gyött hazámba.

Aszt eltitkolni, hogy a Te lelkedbe támadt a Debreczeni, és Pataki Botanicus Kerteknek felállitása, tőlem alacsonság lett volna, valamint én kevély vagyok árra: hogy Hazámnak ily szép áldozatot nyithatok, ugy magad is kedves Barátom örvendhetsz különös indulattal, hogy mindazon haszon, mely ezen kerteknek felálitásokbul szármozhatik a hazára, a Te szép lelkedbül szármozó gyönyörü gondolatnak szüleménye.

Egy jó Barátom számára szükségem volna egy Antalkó igen jó hegyaljai aszú-szöllő Borra. Neked magadnak is lévén, ha eladó szándékod vagyon, kérlek, tudósics’, mennyit küldgyek egy Antalkóért. Ha magad el adni nem akarsz, kérlek, szerez mentül előbb…

 

1196.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                  Krasznán 3-dik Decembr. 1807.

 

Nagyérdemű Kedves Barátom! Rendbe szedtem és készen van már azon fűvész gyűitemény, meljet a S. Pataki, és Debreczeni Collegiumoknak szántam. Ide zárva küldöm Néked laistromát azon plántáknak, meljeket magul adok. Mindkét heljre Vizkereszt napi Debreczeni vásárkor küldöm el: a Patakit Néked küldöm, hogy kézbe szolgáltasd. Jövő esztendőbe többet adok, mivel az idén már ki voltak ültetve akkor a plánták, midőn az Ajánlás tévődött, és igy ennél több magot be nem vehettem, de jövő esztendőre kipótlom. Ezeken kivül vannak azon meleg és üvegház-béli plánták, és exoticus fák, meljeket adok, és meljeknek laistromát véled hasonlóképpen közelni fogom.  Most uira kaptam feles számu Plántákot, és magokat Prágábul gróf Canaltól, kitől ezeket Erdélyi ásványokért és érczekért cserélem; másfelűl is várok és már most kettőztetett igyekezettel törekedem igéretemnek ugy meg felelni, mint annak nemes intézete kivánnya.

Ide zárva küldöm Néked Tőkésnek Parisbul irt levelét, méltónak tartom aszt, hogy el olvasd, elolvasván, kérlek, küld viszszá. Szép dolog és a lelket magasztaló állapot ezen Világ királynéját látni.

Én holnap után megyek Sióbra Miklós napját celebrálni. Erdéljbe Marus Széken, Kálba, egy Szabad Székely réttye körül az őszön sánczot ásván, egy cserép fazékba 5 fontot nyomó ezüst pénzt talált, meljrül a napokba Aranka Úr következendő leirást küldé Nékem. — Két féle ez a pénz: az első: Egyik lapján vagyon egy asszony ember, szép fő; a homlokárul indulván, hátra megyen a haja fonadékja, hátul a két fonadék mint egy kontyba öszve kötve, a feje tetejérül a fonadékig simán lefésűlve, hosszúkás, görbe fül függője, vagy fül haja — hátul a nyakán a kontya alatt kurta fodor-fürtök — a kép körül kereken apró ki ülő pontokbul eggy czirkalom, e körül más vékony linea czirkalom, ezen kivül a pénz szélin kereken két kicsiny fél pais forma, bennek csillagok, köztök három-három pont — ez a fele domború: Másik lapján: a közepén keresztül két linea görög irás…

Jegyzet. Mindenik pénz igen szép, eredeti, se nem hamis, se nem utána csinált, 15 próbás ezüst — akkora ki terjedésű, mint a mai 2 garasos, de zömök, egyik-egyik 1 latot nyom.

Nem tudom mi lehet oka, nékem a Hazai tudósitás csak fél esztendeig járt, pedig megfizettem volt egész esztendőre. — Tudósics, kérlek, kapok-é Barátom számára ott jó asszút, egy hordóval és mi lészen ára. Feleségem köszönt, én meg nem szünöm lenni igaz barátod Csereÿ mpr.

 

 

1199.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                      Széphalom Xbernek 8-dikán, 1807.

 

Édes barátom! Decemb. 4-dikén Sophie nekem egy gyönyörű ábrázatú egészséges szép kis leányt ada, kit osztán 6-dikban Eugénia Petronella Nicolaissa Barbara nevezet alatt megkeresztelénk. Az első nevet az Iphigénia hasonlósága miatt adtuk neki, hogy maga a’ hang is azt mutassa, hogy ez amannak testvére; a’ másodikat B. Splényi Petronella, Özv. Gróf Vondernóthné tekintete miatt, aki a’ gyermeknek keresztanyja volt; a’ harmadikat a’ B. Vay Miklósé miatt, annyival inkább, mivel ennek neve napján kereszteltetett; a’ negyediket a’ Napam csapta mellé… Gen. B. Vayt, a’ haza legnagyobb Emberének, Consil. Vay Jósefnek, Patakon tanúló igen igen érdemes fija repraesentálta; egy igen nagy talentomú, szép tulajdonságú, nagy tanúlású, legtisztább moralitású ’s mind formájára, mind maga viseletére, tánczára, lovaglására igen kedves Ifjú, kit én nagy megkülönböztetéssel kedvellek, és aki felől azt várom, hogy egykor igen fogja ismerni a’haza. Ő tegnap délután méne tőlem vissza Patakra…

A’ szűntelen tartó várakozás miatt, mely annál nagyobb vala, minthogy mindég húzódott a’ dolog, alig csináltam valamit. Fogadom, hogy az Ujhelyi Postaexpeditor csudálkozott rajta, miként esheték-meg, hogy leveleim nem mennek halommal, sőt hogy közel 14 nap olta alig ment-el kettő. Te, édes barátom, nem igen szolgáltatál alkalmatosságot arra, hogy hirtelen tollhoz nyúljak, mert leveleid igen csak üresek valának. Most majd kipótoljuk. Én már hozzá fogtam: kövessd példámat.

Azokat a’ Portréket, melyek szobádban állanak, jó lesz Bibliothecádba függeszteni. Atyád ’s Kaprinai, ’s Sógorod és Nénéd etc. etc. méltán foglalnak ott helyt. Az én dolgozószobám egy kis Cabinet, én oda nem aggathatok Portréteket. A’ Riedele levele eddig régen kezedben van, úgy hiszem, ’s nem kétlem, hogy becses lészen előtted az a’ különben üres levél. Amit ott a’ Herczeggé tétetett Zoller felől ír, érted minden magyarázat nélkűl. A’ kis

Vayval szóllék az effélékről. Ő az atyja Catonismusát kezdi e’ részben affectálni, mert — a’ fiatalság heves esztendiben van.…Bosszankodnám, ha Wesselényi Excellenz titulus nélkül halna-meg, ’s szeretném ha Csereim Gróffá üttetné magát. Én akár Philosophia légyen az bennem, akár környülállásaim ismérete, az maradok ami vagyok. Extremi primorum, extremis usque priores! vagy hogyan is mondja Horatz? —

Neked írtam-e vagy másnak, hogy Gőthének 2-dik és 3-dik kötetében Mignonba halálosan belé szerettem volt. Barátom, mely nagy ember! Ki ír úgy a’ Németek között? pedig közöttök sokan írnak igen szépet. Wilhelm Meister igen igen szép munka. Méltán csudáltatik. Te hol töltöd a’ telet? hová útasítsam leveleimet? — Élj szerencsésen, és szeress! — tisztelőd:K. F…

 

 

1201.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                       Krasznán 12-dik  Decembr. 1807.

 

…Szerdán Zilahra megyek, hol Wesselényi törvénykező gyüléseket tart, és

ahol mi is egybe fogunk gyülni, kik Erdélj részérül küldötcségbe voltunk ki rendelve a Magyar és Erdélj országok közt közös jurisdictiok egybe cserélések módgyának kidolgozására. …Utolsó postával vevén kedves rendeidet, meljek mellett a B. Riedle levelét is megküldötted, becses ajándék ez és a Te Baráttságod is előttem egy nagy Szenttség lévén, semmiképpen nem tekintem ezen levelet pénzemen vásároltnak, hanem oly ajándékodnak, melj előttem sok tekintetbül, és fontos okokbul nagyon becses…

Előre szivembül örvendek annak, hogy ez rendeim oda érkezésekor Apai örömet adott Néked szép lelkű Grofnéd: gyönyörködgy, éspedig álandólag gyönyörködgy ezen méltó örömedbe. Ird meg, kérlek, mi lett, had gyönyörködhessem én is örömeidnek szépségibe. Csak gondold el, Gőthét még nem kaptam kezemhez — Kolosvárra küldöttem beköttetni, és a tunya könyvkötő el nem készitette…Nagyon kedves, és becses dolgot cselekednél Nékem, ha olai festésbe magad és kedves Grófnéd képét számomra levétetnéd, én eszt Néked meg tészem a jövő télen. M. Wásárheljt magamotés feleségemet le festetvén, Tavaszszal kiküldöm — Kölcsönös egyenes és semmi által meg nem változható Baráttságunkat fogja az hirdetni, és bizonyitani.

Ide zárva küldöm jegyzésit azon plántáknak is, melyeket tavaszszal cserepekbe, és gyökeres fákul adok Debreczenbe, Tisztelendő Diószegi Uramnak mindkét rendbélieknek laistromát mai Postával küldöm. Nem tudom még, Pataknka van-é már helje a kertnek és hogy azon Collegiumnak Elöljárói micsoda intézeteket tettek legyen evégre. Erdéljbe Maros Vásárhelj és Kolosvári Collegiumoknak van már heljek, és egész reménységgel is vagyok, hogy mind négy heljeken el fogjuk érni az ohaitot czélt…

Buczÿtul a napokba két örvendetes Tudósítást vettem; egyik az, hogy állapottya türhetőbb kezd lenni; a másik, hogy a Cancellariusunk, Gr. Teleki Sámuel egy Magyar Musaeum planumát adta légyen nékie olvasni, meljhez vagyon ragasztva azon léendő Musaeum raizolattya is, melynek Pesten a Hatvani uttzába a Botanicus kert heljen kellene lenni — Felépítésire fél millió kivántatik, heljt foglalna abba a Bibliotheca, a Technologicum, Numismaticum, Heraldicum, Physicum Musaeum; és egy Sala, meljbe a Haza nagy fiainak

képei heljheztetnének. Továbbá egy Tudós Nemzeti társaságrul is, melj ezen institutumot egyenesebben használhassa, gondolkoznak. — Gyönyörű gondolat ez és bár olj energiaval, olj készséggel fogadná aszt minden Magyar, a miljennek a czél nagysága kivánnya, de ismervén Nemzetemet, és az aszt lelkesitő — fáidalom — megvesztegetett indulatot, nagyon tartok tőle, hogy ezen köz Boldogságot és Nemzeti Diszt szülő felséges gondolat csak a papiroson marad — örökös gyalázatunkra a maradék előtt…

 

 

1204.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                             Széphalom, 20 Decemb. 1807.

 

…Kultsár szunnyadozva írogatja újságait. Hiszen ha az ember csak kiadója, nem irója akar lenni az újságleveleknek, úgy arra alkalmatos lesz a tudatlan fej is. Én

azonban nem szűnök meg azt hordatni, ámbár Posta és ujságköltségeim sokra mennek. Tegnapelőtt vive-el D’Ellevaux László Krassói Fő Szolgabíró egy átalag Tokajimat valamely gazdag Thököli Ur számára, aki néki 200 Rftot ada reá…

Most van a’ hadd-el hadd-el Budán. Vallyon mit végez a’ Diaeta. Megengedi-e magát kérlelni az Udvar. Ha mi fizetünk, bezzeg majd reátok is eljő a’ sor, ’s nektek is Dietátok lészen. Tőkés Urnak írd-meg, kérlek, hogy levelét vettem Márpurgból is: de reá jónak látam nem válaszolni. Ajánlom magamat barátságos emlékezetébe. Hozza Isten szerencsésen haza, megrakodva a’ külföld kincseivel.

Grófnéd kezeit csókolom. Élj szerencsésen kedves barátom. Hozzon szerencsés új esztendőt reánk az áldás Istene, ’s tégye életünket, abban is, amely jő, a’ köz haszonra tenyészővé, barátod, tisztelőd Kazinczy Fer. mpr.

 

 

 

 

5734.

 

Kazinczy – Szemere Albertnek                                    Széphalom, 22 Xbr.1807.

 

…Nézd a’ Haza’ nagy emberét…Vayt, ’s lásdd, ha illetlennek tartja e ő is, a’ ház gondjait folytatni.…Az irgalom igen szép virtusa az emberi szónak, ’s valljuk meg, N. becsülhette Hatzfeldben azt a’ botlást, mely azt mutatja, hogy az ő jobbágy hüsége balansirozta a’ becsület’ szava’ kivánságát. Én erről a tettről inkább itélhetek, mint hét millió ember a’ hazámban, mert magam is ezen sorson forogtam. Fejedelmünknek legszebb cselekedetei közé tartozik, hogy nemesszivü vala Gen. Vayval ismét hordatni a’ fejér mentét….

 

23. kötet, 456. oldal: az 5734. levél jegyzete: Abafi Figyelő 1876. I. kötet 374 -379. közli Kazinczy ismeretlen írását: Generális báró Vay Miklós beszéde a Diétán, 1807, melyért a Generális méltóságától megfosztatott.

                            / A latin nyelvű oratio két sűrű oldal terjedelmű. G./

 

 

 

1205.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                    Széphalom, 23 Xbr. 1807.

 

Szeretett Férjfi, érdemes barátom! Kis Imrének ezelőtt egy órával vevém levelét 33. forinttal a’ Csokonai sírkövére. Bankóban küldötte-fel erga Recepisse. Kérlek, azonnal írj neki, hogy én ddo. 23. Xbr. tudósítottalak a’ 33. f. megérkezése felől, ’ köszönd-meg Csokonai eránt bizonyított barátságát. Én is írtam neki, ’s jelentettem hogy Gróf Desőffy Jósef 20, Dr. Sándorffy pedig

10 frtot külde e’ czélra, ’s nem senki még többet, és így mindöszve hatvanhárom Rf. gyűlt-be. Félő, hogy a’ Pénz-küldők illetlen és igazságtalan gyanúra ne vetemedjenek ellenünk; és így ezt igen jó tudatni minél többekkel. — Megírtam azt is, hogy a’ Kővágó megcsala; nyárban azt mondta, hogy nem kap a’ kő kifejtésére munkást; most pedig látom, hogy a’ kő széljel repedezik, ha’ a’ fagy éri, mikor kiveszik a’ bányából. Arra meleg idő kell. De hogy e nyáron bizonyosan meglesz…

A’ mai Postával veszem a’ Hazai Tudósítások’49. darabját. A’ Dietának 15. Xbr. csak ugyen vége leve. Reménylem az újság szerint, hogy Ő Felsége teljesítette a’ Státusok’ igazságos kívánságaikat ’s tisztelettel teljes kéréseket. Aki a’ Gener. B. Vay dolgában oly szépen dicsőítette-meg magát, attól a’ nagyobban is hasonló igazságos bánást várhatunk. A’ mi nevezetest hallani fogok, közleni fogom veled. Gróf Desőffy József  barátom, Zemplény Vármegyének Lónyai Gáborral együtt Követje nem sokára itt lesz Gyűlésen. Ird leveledet hozzá egyenesen Ujhelybe, s köszönd-meg a 20 frtot. Ez kötelességed, és útat nyit egy igen szép ismeretségre….

A’ kis B. Wesselényi örűlhet Mentorságának. Az Ipam azt a’ megjegyzést tette a’levélre, hogy már ez az ember többet tanula a’ Párisban mulatás által, mint egy bizonyos nőtelen Mágnás, aki ott bizonyosan csak a’ czifrát nézte. Én ha ott járnék ’s járhatnék, mindég az Ujságinkba tétetném utazásom jegyzéseit…

 

 

1208.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                          Krasznán 28-dik Decembr. 1807.

 

…Az, hogy az előttem is Nagy Vay Miklós az eö Kereszt Apja és hogy ennek

személjese Vay Jósef olj szép és nagy reménnyű fija volt, ez olj dolog, ami a Virtus szeretetére legfoganatossabban lobbanthattya őtet…

Wesselényi barátcságosan köszöntet és egy igen szives kérése van hozzád: Sióbi épűlettyén azon két szélső Pavillon, melj a bemenés felöl áll két felöl, egybe kapcsoltatot egy épület által, és igy már ezen épületnek közepén lévén a fő kapu, ott vagyon a be járás; ezen kapu felé akar eggy minden czifraság, és czikornyozás nélkül való fekete márvány táblát a falba be tétetni és abba egy szép Inscriptiot vésetni, meljnek betűi megaranyoztatnak — ezen fekete márvány kőnek hossza 5 Schuch, szélessége 2-ő, vastagsága 9 czol lesz. A

rendeknek sora kő hoszszaságára jön. Arra kér tehát Tégedetbaráttságosan, hogy ezen Inscriptiót készicsd magad, melj magába foglalja, hogy azon épületet Wesselényi és a testvérem épitették, a többit bízza a Te szép izlésű gondolatidra és kér, hogy ezen Inscriptiot Deák nyelven mentül előb elkésziteni, és el küldeni méltóztassál…a mult századnak elein eleik becsülték már a Magyar nyelvet és noha még akkor nem volt a Magyar nyelv olj jó rendbe szedve, mint most, ugy irtak mindazon által, és pedig mondhatom, sokkal tisztáb magyarsággal, mint az Erdélji aprobata, és compillata Constituio van irva….

Az én arany kulcsomrul aszt irja a Banus, hogy eö Felsége most lakadalmi inneplésekor nehány Camerariusokat nevezvén ki, ugy reményli, hogy én is azok közt lészek…

A Tokai iránt utolsó levelembe kértelek volt, hogy aszt egy jó Barátom számára adgyál, árát és jóságának meg választását reád bizom, csak arra kérlek, méltóztassál mentül előbb a legjovábul küldeni. Azon Barátomnak nagy és nevezetes ménesse lévén, ha ugy akarod, Lovat is ád árába, ez mindazonáltal tőled füg, ha úgy akarod-é. Az aszszu légyen Ó és birjon nemes tulaidonival a jó Tokainak; én a meljet szives barátcságodbul kaptam, tökéletessen meg vagyok vélle győződve.

Én Januarius közepén be fogok menni M. Wásárheljre, hogy ott jó Barátim, atyámfiai közt tölthessek nehány heteket — leveleidet tehát addig itt vehetem, tudósitani foglak el indulásom bizonyos idejérül eléve. Köszönöm, hogy ui házaim ki ékesitésekre kész vagy jovallatidat adni — ki is fogom azokat kérni, és követni is, de nem tudom mikor — Az Anyám aszt vette a fejébe, hogy egy átaljába ne épittessen, ezen cselekedetének más okát nem képzelem, azon öregekbe belé rögzött félelemnél, hogy ha épittettnek, meghalnak. Az én planumom szerint az ui épületbe lészen egy képes szobám, meljnek közepén fog fiókos almariumokba állani ércz és kő béli gyüiteményem. Ezen szobába heljheztetem szüleim, atyámfiai, jó Barátim, és azon nevezetes emberek képeit, meljeket gyüitök.  A nyáron le festettem Gr. Teleki Jósefet, a Coronae Custost, ki keresztapám volt, le a Cancellarius Gr. Teleki Sámuelt, Aranka Györgyöt, most festette le Erdéljbe az első festő, kit Sibórul ismersz, Neuhauser, Bruckenthalt a Gubernatort — ez a mint irják, igen szép munka; — ezen

gyüiteményembe várom a Te képedet is és a Grófnéjét….

 

 

1209.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                   Széphalom, 28. Xbr. 1807.

 

…Ma hoztam haza feleségemet és 24. napos leányomat Kázmérból. A’ Sógorasszonykám D’Ellevaux Filipné, Krassó Vármegyéből velünk jött. Az

idő csendes volt, ’s az üveges hintóban a’ gyermek annyira csendesen jött, hogy egyszernél többször fel sem nyikkant álmából.  Egyéberánt ez nekem még más okból is nevezetes napom. Munkácson történt kiszabadúlásom olta (Jún. 28. 1801.) máig épen annyi nap tölt-el mint a’ mennyit fogságomban töltöttem; az az: 1794-nek 14dik Xbere olta 28. Júniusig 1801-ben épen 2387. nap. Mely rettenetes hosszú idő! Aki tengerem megyen Lizbontól Brasiliáig, nem veszi úgy észre a’ messzeséget ’s út hosszú voltát mint aki azt a’ távolságot szárazon teszi. Úgy az aki fogva volt, ott kevés lévén a’ szembetünő változás punktuma.

…A’ faragás /szobrászat/ inkább idealizál mint a’ festés. Köszönöm gondoskodásodat rólam. Az én képemet és a’ feleségemét bizonyosan veszed, mihelytt e’ földre Festő vetődik. Régolta nem volt itt egy is. Csak azt kérem ki, hogy képeitek nagyobb formában ne festessék, mint ezen levelem papirosának fele. Az osztán mindegy, akar Ovál legyen, akár négyszeg.

Patakon nincs hely botanicus kertnek. Tehát ide magot akkor küldj csak, mikor hasznát vehetik. Én magam hasznát nem vehetném. Kertészemnek egyéb dolgai lesznek, új lévén a kert. Még eddig azt csak eke szántotta, ’s a’ föld gerendes. Ez ősszel egyenesítettem meg földjét a’ mennyire reá értem. De azután sem czélom ezt mívelni, tudniillik a’ botanicai részt. Ha eggy gleditschiát, Platanusrt, Bignoniát kűldesz valaha, elég barátság lesz…

 

 

1212.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak                              Krasznán 5-dik Januar. 1808.

 

Nagy érdemű Kedves Barátom! Tőkésnek Parisbul irt, és veled közlött levelét vettem. Igen heljesnek találom, hogy annak stilussát jobb rendbe szedvén a Hazai Tudósitásokba ki akarod nyomtattatni, jónak látnám aszt a Magyar Kurir leveleibe is aszerint beiktattatni, mert ezeket többen olvassák…

már csak az hibázik, hogy a Csokonai Sírköve mentül előb fennálljon, meljnek végrehaitását, kérlek, siettesd. — Gróf Deseöffy Jósefnek már rég meg köszöntem nemes szivü adományát. Igen rendes uton estem ezen érdemes Hazafival ismeretcségbe. Eperjesi Professor Sennowicz Ur Augustusba itt lévén

nálam, előhozta, hogy Gr. Dessewffynek nevezetes Summa pénzre volna szüksége, hogy bizonyos zálogba lévő Jószágát kiválthassa. Atáiba emigralván Oláhországbul Erdéljbe a sok gazdag Boérok és ezek közt egy Brankován nevű Herczegnek, tudván, hogy milliomnyi kész pénze légyen magánál, igéretet tettem Sennowicznak, hogy a Gr. Dessewffy számára való pénz megszerzésibe munkás lészek…

Meg nem állhatom, hogy az intolerans fanatismusnak megint egy új példáját meg ne irjam Néked. Ugyanazon Vay Ábrahámné, ki innen a mestert ki akarta üzetni, hogy Papista leányt vett feleségül, most egy szolgálattyába lévő papista leányt olj biztatással, hogy a mi Papjaink engedelme nélkül is egybe eskettetti azon Reformatus legénnyel, aki őtet elvenni akarja, ha Reformata lesz, evégre le hivatta a Reform. Papot és még két biztossait és azok előtt kénszergette a leányt, hogy változtassa vallását; de annak arra megért kedve nem lévén, akkor reá nem vehette, de azolta nem szünik bódult apostolkodásával ostromlani a leányt; a

mint a maga vallja, már most ezen dolog a mi Papjaink fülekbe hatván, éngemet is annyiba belékevertek, hogy a Vice Esperest éngemet kért meg ügyeléssel lételre, hogy addig a Reform. Pap, ki maga is régi világ béli bigott, egybe ne eskesse, mig a Vice Esperest eléve aziránt nem tudósittatik. Én éppen ma irtam a Papnak, közlöm levelem tulsó lapján, amit irtam. Nem keserves állapot-é, Barátom, ilj bódult emberek közt lakni oljannak, kinek gondolkodása módgya annyira távozik az övéktül. A Budai Deaete bevégződött, vagyis  bevégződtetett.  Nemes Nemzetünk minden bizonnyal több figyelmet érdemlene, mint amennyire érdemesittetik.…

A felállitandó Magyar Musaeumrul szóló planumot a Palatinus udvari mestere Börös Ur osztogattya; jövő Postával fogok gr. Teleki Lászlónak irni és kérni, hogy számomra szerezzen egy exemplárt belőlle; nyughatatlan vagyok látni, hogy azon plánumbul igaz Magyar fényre való intézet-é, vagy csak valami egyéb szokott módú dolog teczik ki…

 

 

 

1214.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                 Kraszna 8-dik Januar 1808.

 

Legkedvessebb Barátom! A mult holnap 28-dikán irt kedves leveledet tegnapi Postával vettem. Köszönöm, hogy a nagy Vay Jósef Miskolczrul Néked írt rendeit vélem közleni méltóztattál. — Kegyelmes és valóságos jó fejedelmünk ha ezen a Diaetán nem nyert is, de nyertek ám azon elfizetett ellenségink soldgyán hizlalkodó Ministerek, kik a Nemzet és a Törvény feje közt való kölcsönös bizodalomnak fennállását nem annyira önnön interesséjekre nézve nem akarják, mint azért, mivel eladván bőrököt, azoknak intézetei, kiknek intéseiktül füg alacson szolgai lételek, ugy kivánnya…

Nyughatatlanul várom exemplárjaidnak megérkezéseket. Éppen ma írtam Kolosvárra is biztosomnak, hogy légyen vígyázással, és miheljt megérkeznek, végye által a Ref. collegium Bibliothecariussátul. Mentül előbbi eladások az én gondom lesz; valamint az is, hogy a pénzt hiba nélkűl kaphasd. Előre beszéltem már nehány Barátimmal Munkáidrul, kik miheljt érkezik, által vészik és ha tuttam volna megérkezéseknek ideit, a pénzt előre is kicsinálhattam volna, csak ugyan ennek a holnapnak végin be menvén, mint Kolosvárt, hol mulatok nehány napot, mint M. Wásárheljt a legnagyob készséggel kivánságodat teljesiteni kedves kötelességemnek ismerem…

 

 

 

1216.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                 Kraszna 9-dik Januar 1808.

 

…Kevélj vagyok, hogy a volt szószólóm fejedelmemnél, ki a Vay Miklós dolgába tartatott circularis gyülésbe első jelent meg…A Malmaisoni Császári kertbülkerült Xerant. bract. magot, és egy kisebb szerü virágot lenyomva,  ide zárva küldök.

 

 

1217.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                   Széphalom Jan. 10d. 1808.

……

 

 

1218.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                              Széphalom, Január 16d. 1808.

 

Szentűl szeretett barátom, ma inneplem 24-dik visszafordulását azon estvémnek, melyen a’ legszebbike a’ lángoknak a’ legmennyeibb oltáron lobbant-fel előttem; az a’ láng, amelyről akkor szóllánk, midőn Te engem Somlyóig kísérni méltóztattál ’s Berlint emlegetéd. Ez vala vezetőm azon rózsás mezőkön, hol az ifjúság virágai alatt kígyók voltak elrejtve, ez azon irtóztató útamon, hol fejem felett az ég látszott összveomlani akarni, lábaim alatt pedig az Orkus irtóztatóságai rendültek-meg. Melly út, barátom! De meg van futva! Ez vezetőm most is, érettebb koromban; ez vezete a’ Sophie’ karján a’ Hímen oltárához; ez vezete Zsibóra ’s Krasznára; ez vezete még elébb hogy Krasznát láthatám, a’ Te barátságodhoz — ez vezet egykor oda, a’ hol Phigie már fekszik ’s egykor

Sophiem fog fekünni...

20. Január 1808. Most estve veszem a’ Kurírnak 4-dik levelével együtt 8-dik és 9-dik januáriusi leveleidet. Nem szükség gratulálnom a’ mentéd zsebje mellett függendő arany rojtocskához. Tudod mint óhajtottam azt, és tudod miért óhajtottam. Megtiszteltetésedet úgy veszem mintha engem ért volna. Minden gratulálás helyett csak azt vetem e’ sorok mellé, hogy az én Csereim felfüggeszti ugyan a’ rojtocskát: de minekutána felfüggeszti, eszébe se jut többé hogy az ott

függ…

 

 

1223.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                 Tasnád, 26-dik Január 1808.

 

Nagy érdemű igen kedves Barátom! Annalen der Literatur des österreichischen Kaiserthums 1807dik esztendei 12 darabját most egyszeribe kapván meg, annak Juliusi darabjába, toldalékjának 52-dik lapján lelkemet vidámitó indulattal olvastam Magyar poézisünk minéműséginek olj szép, és tökéletes leirását általad…

Kedves Barátom, olj igen sokkal tartozom szép barátcságodnak, hogy annak illendő meg hálálására minden erőm se elégséges olj mértékbe, amint én mind tartozásomat megismerem, mind annak teljesithetésre való készségem hozza magával…

 

 

 

1229.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                  Széphalom, 3. Febr. 1808.

 

…A’ ma érkezett levelében a’ Hazai Tudósításoknak Gróf Desőffy Jósefnek egy franczia ízlésű verse van. Olvasd-meg, kérlek. Megérdemli, mert barátunktól jött, és nem classich ugyan, de szép, és a’ gondolatok igen jók. Az utolsó sorban azt mondja, vagy inkább azzal dicsekszik, hogy ő sem nem vár semmit, sem nem kér. ’S ebben szint annyi kevélység van, mint a’ várásban és kérésben, csak hogy másféle…Én a’ Maros-Vásárhelyi Bibliotheca felől jelentést akarok tenni a’ Hazai Tudósításokban, mert gyalázat, hogy azt a’ Magyar a’ maga periodicus írásaiból nem ismerheti, ’s én magam is a’ Bécsi Annálisokból ismerem. Kijegyzem, mit ír róla az Annálista, ’s kérlek méltóztassál tudósítani, mi maradt ki belőle, vagy mi van hibásan…

Gondold-el, az inasom itt felejté Semlyénbe menvén azt a’ pakétot, amelybe a’ Barcsay Eloge, az Atila és a’ Rumi Almanachja volt. Nagyon sajnálom itt maradását. Isten tudja, mikor lesz módom béküldeni hozzád Erdélybe. Élj szerencsésen édes barátom!

 

 

1237.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                     M. Vásárhelj, 10dik Febr. 1808.

….

 

 

1242.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                  Széphalom, 19. Febr. 1808.

 

Említett leveledben egyedül a’ Bécsi Annalisok felől szóllasz. Igen örvendettem

exsultatiodon, mert az azzal bíztat, hogy azt hordatni meg nem szűnsz. Én nem tudom megfogni, hogy eszes ember, falun lakván, miképpen lehet el az ily írások nélkül. Én a’ Hálai Liter. Zeitungot nem hordatom, mert 30 forintba kerül, ’s ingyen olvashatom. Nem birván, kiírom belőle amit felejteni nem akarok…nagy barátja vagyok a’ Publicitásnak, ’s szeretném, ha minden, aki olvas, hall, tapasztal, ezen közönséges szekrényekben tenné-le keresményét, hogy az közhaszonra szolgáljon. Egy főből más főbe megy által a’ gondolat, ’s lángot lobbant. — Amit a Magyar Poezis felől írtam, azt a’ fordító egészen elrontotta, mert magyarul igen rosszúl ért, ’s szörnyű megtévedéseket tett, felcserélvén egymással a’ két Gyöngyösit etc… gyülésünkön meg fog jelenni Gróf Desőffy Jósef. Képzeled hogy rólad szóllani fogok vele…

El ne felejtsd megtekinteni  a’ Strasburgból hozatott Hunyady Mátyás képét és Tacitusát. Ha képeid gyűjteményét szaporítani fogod, azt el nem múlathatod copizáltatni, mert a’ kézen forgó Mátyás képei hazug képek. Hát a’ Vay Jósefét nem copizáltatod Zejk Dánielnénél, ki Vaynak leánya? Visszatérek a’ tudós ujságok czikkelyére…Farsang van, házasodnak. Hadd ajánljam Neked egy véremet. Az atyám életben lévő testvérének Kazinczy Péternek egy 14 esztendős rendes ábrázatú ’s növésű Sophie leánya van. A’ gyermek francziául is beszél. Egyetlen leánya a’ bátyámnak a’ második feleségétől, ’s az elsőtől való két leány (több gyermeke sincs) ki lévén fizetve, ’s minden successiobeli praetensióról solenniter le mondván, valamint a’ bátyám és felesége bir és birni fog, ezé a’ szép és jó kis leányé. Esztendőnként 36 ezret béveszen… a’ bátyám ’s néném csak kálvinistának, mégpedig imádkozónak adja a’ leányát, és olyannak, aki pénzt ne költeni, hanem szerezni tudjon. Ha az ifju méltó a’ szeretetre, ’s gazdagság helyett fénnyel bir, kedvesen fogadtatik; mindent együtt birni ritkának adattatik.

 

 

 

1254.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                  Széphalom, 14 Márc. 1808.

 

A’ Status költségeire nézve Fels. Urunk kéntelen volt minden tartományaira, melyek igazgatása alatt vagynak, 150 milliót vetni. A’ Magyarok úgyis azt vítatják, hogy ők felét teszik ennek a’ mind kiterjedésére mind gazdagságára tekintetes Birodalomnak, és így a’ Német tartományokra 75 milliót vetett, azt kívánván, hogy a’ hátra lévőt a’ Magyar tartományok fizessék. Édes barátom, ismered gondolkozásomat. Ha csak pénzbe kerül az áldozat, szívesen mindazt a’ mit elviselhetünk. Amely nemzet Thereziának életet és vért vihetett áldozatba,

annak nagylelkűségéről azt illik várni, hogy a’ pénzzel nem lesz fösvényebb mint a’ vérével. Osztán a’ Fejedelem és haza köztt lévő viszont bizodalomért minden eszes hazafi kész pénzt áldozni…

Az Ő Felsége menyegzője tiszteletére felment Deputationak az Egri Érsek volt a’ feje, az lévén nálunk szokásban, hogy Pap vigye a’ szót. Amint felértek Bécsbe, a’ M. Candellaria nyujtotta által az Érseknek a’ már kész dictiót azon parancsolattal, hogy azt mondja-el a’ thrónus előtt. Elmondotta, ’s utolsó szavai ezek voltak: religiositati Mattis Vestrae Ssmae in acceptis referimus, quod Constitutio nostra adhuc vigeat….

Kassán 22. Febr. installáltaték Personalis Semsei Excell. Abaúji Fő-Ispánnak. Estve Gróf Csáky Antalnak az Özvegyénél estveli múlatság volt. Belép Drevenák. Örvendek, örvendek a’ Mélt. Urnak az új megtiszteltetésen! kiáltá Gróf Schmidegg Ferencz, (Zemplényi Insurgens Oberster 1801)…Róma franczia birtok. Portugállia el van véve. A’ Svédet a’ Szent-Bertalan szigetével ijesztik. A’ Török nem tudom mint jár. Barátom, mi lesz mibelőlünk? Magmaradunk-e úgy, mint eddig…

 

 

1258.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                         M. Vásárhelj, 17-dik Mart. 1808.

 

…Igen is tökéletes tudósitást fogsz tőlem a Cancellarius itten lévő és Nemzetének ajándékozott igen szép Bibliotheca felöl tenni; de ennek még egészen el nem rendelt állapottya aszt kivánnya, hogy egy ide való Reform. Professorral, ki ezen Bibliothecát jobban ismeri a Bibliothecariusnál, ki potomocska legény, értekeződgyem, ezen Professor pedig most nincs idehaza — a hétnek végivel gyön elé, bízd reám, tölem bizonyos, környülálásos leirást kapsz annyival inkáb, mivel dicséretes, szép gondolat töled, hogy annak leirását közre tészed…

Gondold el előre, micsoda öröm napjaim lésznek és örvendgy szivedbe örömöm nagyságának. Generalis B. Vay Miklós ezen a télen feleségivel együtt váratik ide és velem éppen szembe lészen szállva. Öröm, igen kedves öröm dobogással várom látni ezen embert és ismeretcségéhez azon be köszöntéssel jutni, hogy Te az én, én pedig a Te Barátod vagyok, oljan, ki Barátcságodért minden elementumok viszontagságos veszéljének próbáit is édes, sőt fel magasztalt érzéssel kész vagyok ki állani. — Vaÿ Kolosvárt mulatván mind maga, mind nemes lelkű hitvesse, az érdemeseknek tiszteleteket megnyerték…

Közlöm itt veled egy érdemes, hazámfia és igen kedves Barátom B. Naláczi István* verseit, meljeket készitet egy iffiú Barátom halálakor, e Báró Bánffi Jósef volt — ki is eggy Papista kisasszonyt, Gr. Petki Antoniat vévén feleségül, Papistává lett…Naláczirul szükség megjegyeznem, hogy igen nagy culturájú ember és éppen azért attyafiaitul nemcsak üldöztetik, hanem Bolodnak is declaráltatott — itéld meg micsoda Bolond az, a ki iljet ir

 

Világos időnkben setét versengés lett

Egy iffiu haldokló convertita felett,

Szárazon bocsássák, vagy pedig kenettel?

Ok nélkül bailódnak egy alvó lélekkel,

Hogy kisérjék testét: égő szövétnekkel?

Vagy pedig Deákok száraz énekekkel?

Egy paroxismussa e mind a két résznek,

Mert a jók’ lelkei ha el nem enyésznek,

Bizony mind egy formán boldogok is lésznek.

 

Döbröntei, ki ajánlásodra most özvegy Gr. Gyulaÿ Ferencznénél nevelő, meg értvén ittlétemet, begyött hozzám, megismerkedtem vele, és ezen ismeretcségnek nagyon örvendek. Eö beszéllé uiságul, hogy a mi kedves Kisünk Sopronyi parochussá lett, meljnek sok tekintetbül nagyon örvendek…

Erdélj egy Solennis deputatiot küldvén eö felségéhez ui házasságai szövettségekre gratulalni, ugy értem, de még nem officialiter, hogy azok számába engemet is kinevezett a kir. Gubernium — ilj kegyelmébe, megvallom, nagy megtiszteltetésemet érzem, annyival inkáb, mivel a Deputatio csak hét személjekbül ál és hét köszt is kedves Nemzetemnek reprezentánsa lehetni a thronus előtt, Polgártársaim és a fő kormánynak olj bizodalmát jelenti, meljet nem becsülni tompa érzéketlenség volna. Élj boldogul. Ha eziránt bizonyosabbat hallok, azonnal megirom. Csereÿ

 

 

                                            *  *  *

Naláczy István (naláczi báró), szül: 1770-ben Nagy-Enyeden; végletekig űzött cinismussal, rendesen ágyában élt, hol olvasott. Tanult, eszes ember volt és a marosmenti Bábolnán élt. Az olvasáson kívül egyetlen szenvedélye a gúnyversek irogatása volt és ezekben megcsipkedte kora minden szereplő emberét. A feleségét (b. Balintith Ilonát) sem kimélte, a kiről cinikus síriratot csinált. Vendégszeretete páratlan volt. Vasárnaponként a vidék minden katonatisztjét vendégül látta. Meghalt 1844. ápr. 26. Bábolnán.                                   Szinnyei

 

 

 

1260.

 

Cserey Farkas —Kazinczynak                                Kolosvárt 21-dik Mart. 1808.

 

Igen kedves Barátom! Én ma 12 és 1 óra közt délben a Gubernator Ur eö Excja Cabinettyébe letettem Camerariusi hitemet és általvettem kulcsomat, meljet sebem mellé maga eö Excja igazgatá  heljbe. Bécsbe már nem küldetik Erdélj részérül Deputatio, mivel eö felsége aszt irta ide, hogy köszöni a hazafi szép készséget, de nem kivánnya, hogy Deputatio fáradgyon fel, oljbá vévén ezen készséget, mintha valóba felment volna a küldöttcség….

 

 

1263.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                             Széphalom, Márt. 30d. 1808.

 

…ma ment-el Kultsár Istvánhoz tudósításom a’ Schwartner megczáfolására.

Említettelek, mégpedig úgy, ahogy az neked kedves lehet, tudnillik a’ Publicumnak emlékezetébe hozván az atyádat, és említvén előtte Lőrincz testvéredet is, — mert nem vagy az a’ hiú ember, aki személyednek idétlen magasztalásain kapkodják és kapkodni rajta Néked kelljen. Benne van Ipadnak franczia nyelven írt Barcsayja is az én fordításommal. Megvallom, édes barátom, hogy ritkán volt kínosbb munkám, mint az, mert az ő Nagysága

kézírását két sorban sem tudtam egymás után elolvasni, ’s engedd megsúgnom

orthographiája irtóztató hibás, mely koros Urtól nem csuda. Nem tehettem tehát egyebet, hanem azt, hogy kitalálgatni igyekeztem mit akart mondani, s úgy osztán tulajdon stylusomba öntöttem. Volt ezen felyül egy kisebb okom is; Ő Nagysága sokszor hordott elő ugyan egy gondolatot…

Ő Nagysága egy verssel rekeszti-be ezt az Orátiót. Verssel rekesztettem-bé magam is. Addig is, még azt látni fogod, olvassd azt itt:

 

Követője Mársnak virító korában,

Szebb órájit élte a’ Muzsák’ karjában.

Nyugtot kívánt, nem fényt, hajló idejére.

De kész vala mindég honnja’ szent védtére,

Valamikor reá veszélyt törni látott —

Hol lelünk illy polgárt, illy embert ’s barátot!

 

Az Ipam ma érkeze-meg Bécsből. Itt ebédelt. Innen ment Kázmérba. Nem hozott semmi híreket. Hogy a’ Pápával mi esik, azt sem Bécsben nem tudták, sem Pesten. De Napoleon sok ellenséget csinált magának a’ Pápa bántásával. Bécsben a’ nép dúl fúl mérgében miatta…Ugyan van telünk. Fogja-e hinni a’ késő maradék, hogy 25-dik Mártiusban egész bátorsággal mentek keresztül a’ szekerek a’ Tisza jegén, mint másszor Januáriusban? Ezt megírtam Kultsárnak ma…

Egy kanczám ezelőtt két héttel egy szép csődör csikót ellett. Az atyja a’ Zemplény Vármegye istálójában van. Valóságos Török fajta, mert a’ nagyattya a’ török földről jött. Az atyja párducz; ’s ez is az lesz, mutatja orra lyuka és szeme ’s a’ farka töve. Gyönyörű állat az atyja minden tetemében fejét kivévén, melly török módra nagyocska. Még az a’ kanczám fog elleni, melyet Zsibón a’ Ciceró hága meg. Az Mezőhegyesi faj, s fekete.  Engedj-meg bohóságomnak, hogy örömömet neked elfecsegém…

 

 

1266.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                     Ugrán, 4-dik April 1808.

 

…Levelem tulsó lapján közlöm véled azon verseket, meljeket elindulásom előtt való estve külde Sombori László kezembe. — Miheljt hazamegyek, elhozatom Semljénbül a borokot, és árokat megküldöm, tettem ugyan elhozatalok iránt rendelést, de nem tudom, hogy teljesitették. — Az exemplárok még meg nem érkeztek, annyit mindazon által szükséges megjegyeznem, hogy egy Kolosvári könyvnyomtató praenumeratiokat szed munkádra, ennek jobban is végire járok, nehogy valami gazság történnyen. Feleségem tisztel, én meg változhatatlanul vagyok hív barátod Csereÿ Farkas mpr.

 

Méltóságos Cserey Farkas Urhoz Arany Kolcs felséges ajándék szerencséltetése.

 

Örvend dicsőült Lelke sok érdemen

Szenteld Atyádnak zengedező Karok

Közt halhatatlanság’ Ölébe!

Hogy nyomainn az Egen Te törni

Emberkedel rést: a ki kereszt neven

Vagy Farkas, a’ ki törsökös,és igen

Szép Hírt, Nevet nyert Nemzetednek

Őss Cserei Nevit ékesitni

Sok Virtusokkal lelkesíted magad!

Már ki ragadtak a’ puja nép közül

(Csak kessenek) ’s tul Léda kettős

Csillagain felemelve tesznek,

Mert arra méltók mindazok a jeles

Őszinteségek, meljek az Angyali

Szivedben egy mást megcsokolva

Ambrosiat kebeledben isznak.

A régiségtül Istenesíttetett

Hivség, Kegyesség, jó szeretet ’s magát

Feddetlenül viselt igasság:

Mondom ezek kebeled’ lakossi.

Ezek javalják emberi Társba, hogy

Mássod szeressed; Féljed az Istened,

Légy hív királjhoz, hív hazához

S-járj egyenes Sinor uttya mellett.

Ezek tevének esmeretesnek a’

Két öss Hazában, sőt Maros, és Tisza

S tul Duna mentin, nagy Királlyi

Székhez is érdemeid repitték.

És mind ezeknek diszeket a’ te Sok

Leczkéü Lelked ugy neveli, miként

Gyémántot állitt Fényessebbnek

Sok szegelet becsessebb gyürűkben.

Nagy szíved, és jó! hát amaz olvasott

El terjedés! Köz jóra bizonnyal azt

Fel-szenteléd ki feitve bölcsen

Emberiség remekébe leczkéd.

Nem csak……

 

 

 

Sombori László (maros-vásárhelyi), országgyűlési követ, S. László ref. pap fia; a nagyenyedi kollegiumban tanult; onnét a cancelláriára, majd a kir. táblára ment és ügyvéddé lett… 1813-ban még élt.  Költeményei: Egy nemes vetélkedés ... Kolosvár, 1803., a M. Kurirban (1808. szept. Toldalék. Cserey Farkas urhoz) és gyászverse a Háladatosság oltára ... U. ott, év n. cz. munkákban….Szinnyei

 

 

1270.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                                 Széphalom, 9d. Apr. 1808.

 

…Az természetes; a’ sánták’ országában az éplábú tartatik nyomoréknak, ’s a’

szerecsenek köztt a’ fejérképűt nézik iszonyodva, mint nálunk a’ szerecsent. — Nagyon le fogsz kötelezni, ha nékem képet fesztesz erről a’ Nalácziról. Ez e az, aki Euphemiát fordította a’ Gárdánál? hány esztendős? hol lakik? szolgál-e? etc. S a Római Pápát tartja-e a’ Kirisztus Vicéjének vagy az Enyedi Superintendenst? Brünnben tartatván fogságban, ablakomból, ha oda felmásztam, feltévén székemet az asztalomra, minden vasárnap láthatám a’ szegény sorsú asszony-vétkesek’ menését, kiket egy óráig szellőzni kieresztettek

lyukaikból. Egyike ezeknek szabad napjaiban is isméretes volt a’ ház Directora, Controlórja ’s cselédjei előtt, ’s így történt, hogy megfogattatván ’s oda vitetvén, nem is tudakozták tőle, mely vallás híve, mert tudták, hogy a’ Lutheréé. Azonban a’ leány halálra betegszik, hektikára lévén hajlandó mikor elzáratott. Hírt adnak az érdemes Luth. Predicátornak, hogy betege van, jőjjön vígasztalására. Ez eljő, ’s belép a’ beteghez, kinek semmit nem mondottak afelől, hogy Papot hívtak. A’ leány elsikoltja magát, ’s keservesen sír. Nem azért sírok én, mond a’ leány, hogy halálomat közelíteni látom, hanem azért, mert nem élhetek az Úr szolgálatjával — én Pápistává lettem…Egy Isten’ gyermekei vagyunk, édes leányom. Ne vádold értte magadat ’s lelked isméretinek mardosásait csendesítsd. Az Isten nem a’ cselekedetet, hanem a’ szándékot nézi: te ő hozzá nem lettél hűségtelen, ha atyáidnak rítusokat elhagytad is…

A’ tegnapi Hazai Tudósításokban a’ Róma’ elfoglalásáról vala szó. Szegény Pápa!...Tegnap vevém levelét Kis Imre Úrnak Debreczenből, hogy a’ Csokonay sírkövére 200 Rf. van letéve kezéhez; tudakozza, hogy ki által küldheti-fel… Ruminak Musen almanachját itt felejtém. Kalendáriumod, Barcsayd és Annekte lement Nagy Gábor Úrhoz, aki azt kezedhez fogja küldeni Halmágyi által. A’ Rhédeynek Domokos Lőrincz által mondott Orátiót tegnap vevém. Azt bizonyosan fogod olvasni…Mit mondasz Vay Miklósnak látása után? Ölellek barátsággal, tisztelettel.

 

 

1272.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                               Krasznán, 14-dik April 1808.

 

…Nékem most a Kulcsár levelei nem járnak, nagyon le fogsz éngemet kötelezni, ha a Schwartner megczáfolását velem közleni méltóztatol. A Barcsay halálára készült Magyarra forditot oratio végire készült versek szivem legszebb érzéseit kecsegtetik; valóba tökéletes szépséggel birnak azok. — A Rumi almanachját még nem kaptam meg. — A hegyaljai Bort Semljénbül még el nem hozták az út rosszasága miátt, miheljt javul, elhozatom — érettek a pénzt pedig kezedben szolgáltatom. Erdéljbe is olj kemény tél volt, meljhez hasonlót a legkorossabb emberek se értek — itt a Kraszna érje kertembe sok és nagy károkat tett…

 

 

 

1274.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak                             Krasznán, 21-dik April 1808.

 

…A minapiba néked küldött Epigramájának szerzője nem az Euphonia forditója, hanem B. Naláczi István (amaz exgardista, és ex fő Ispány B. Naláczi Jósef). Ez az én korombéli igen tanult, sok nyelveket tudó és maig is tudományok körül forgolódó ember; hivatalba nincsen, nem is volt soha semmi szolgálatba. Egy darabig lakott Bécsbe maga tökéletesítése végett. Testi complexiojára nézve gyenge, törpe termetű, szive nemes, és a legszebb érzésekkel teljes, lelke a leg szebb mív mellett nyilt, és nagy. A bőveb költésre hailó lévén, házi oeconomiája nem a legjobb karba van, de avval nem gondol, és az se szive gyönyörű érzéseit meg nem tompittya, se lelke erejét nem gyengiti. Nem házas, nem is fog amint hailandósági mutattyák megházasodni. Ezen derék Barátomat Attyafiai, és a kir.

Gubernium Bolondnak declarálták, mint az Abderita Philosophust hazafiai, nem egy ugyanazon aránybul, de csakugyan hasonló ész erejébül. Attyafijai azért, mert nagy ki terjedésű jószágok szállottak volt birtokára, mint egyetlen fiúnak és jónak látták Bolondnak declarálni, azért is, hogy feleséget ne kapjon, és maradékja ne legyen… E rövid leirása szerencsétlen, de mégis szerencsés…

Tudod miért vágytam szivem legszebb, legszentebb érzéseibül Berlinbe menni, mivel még most olj messze nem mehetek, irtam Klaproth Urnak, hogy légyen munkás, ha lehetcséges, felvétettetésembe. Ezen nevezetes, derék ember mit válaszolt, közlöm veled szórul-szóra. Aus Ew. Hochwolgeboren geehrter Zuschrift von 4ten Januar welches mier jedoch erst unlängst zugekommen ist, habe ich ihren eifrigen Wunsch ersehen ein mitglied des ehrwürdigen Fr. M. ordens. Dieses zur heitigen…….

 

 

1280.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                 Kraszna 30-dik April 1808.

 

…A Barcsaynak emeltetendő monumentum, ugy itélem, igen piperézett, és eö,

aki szép lelkének és sok magasztalt nemű érdemeinek olj sok foganatos sükerű példáit adta, valóban nagy érdemeihez mérséklettebb emlékezet oszlopot érdemlene. Ez oljan forma, amiljet gyerekkoromba Bécsbe a St. Anna templomába láttam egy nagypénteken szent koporsót. Nékem ez a vélekedésem iránta, nem tudom kijé a gondolat, ugyanazért az Ipomnak is csak aszt irám, hogy nehezen hiszem, hogy Kazinczy Barátom nagyon tiszta izlésinek tetczene ezen monumentum formája. Tegnap kaptam a Gr. Dessewffy Jósef magyar verseit az Ui Királjnérul. Szép munka. Téli M. Wásárhelji mulatásomkor sok jó időket töltvén az érdemes Arankánál…

 

 

1281.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak.                               Széphalom, April 30d. 1808.

 

…Montesquieu és Filangieri mindég azt predikálják, hogy a’ virtus az egyetlen egy istápja a’társaságoknak, ’s a’ Róma és Hellász’ esete igazolja ezen állítást. És mégis midőn a’ Sella curúlison ülünk, Proconsuli rablásokat teszünk, ’s minthogy magunk azt cselekszük, elnézzük az Alattvalóinkban, úgy hogy az ilyes haramiaságokat még egy Philosophus Fő Ispánnak jelenléte ’s látása sem akaszthatja-el. Hozzászokván így a’ gazdagság gyűjtéséhez, minden módot és utat szabadosnak, illőnek nézünk, ami reánk gazdagságot vagy fényt vonhat, ’s így leszünk pulyák…

Átkozott hazafi az, aki a’ Fejedelem és Haza eránt nem egyenlően hív, és aki az egyik félnek a’ másik kárával akar többet adni. Innen erednek a’ bízatlankodások; pedig minden veszedelemnek ez a’ kútfeje. Utolsó postával vevém az aprilisi darabját az Annálisoknak. Abban recenseálva lelem a’Gyöngyösi’ verseit, a’ Tordai vén lantosét. Ki írta, azt nem tudom. Én sem nem írtam, sem írásában semmi részem nincs. De akárki írta, igazat írt…

A’ S. Pataki Prof. Nagy Ferencz ódájit én recenseáltam, de nem akarom vele tudatni, hogy én recenseáltam. A’ Magyar Kalendarium felől is ugyanekkor jöve a’ Jelentés a’ Kultsár’ leveleiben. Kiírom azt szóról szóra.

 

No 31, 1808.

Tudománybeli dolgok. A’ legrégibb magyar Kalendáriom.

Prof. Schwartner Úr, magyar Országi Statist. lap. 16. azt beszéli, hogy régibb M.

Kalendáriomra, mint az 1584-diki, nem akadhatott. Az, amint a’ betűről betűre kiírt czím mutatja, Nagyszombatban jöve-ki. Azon esztendőben Krakkóban is nyomtattatott egy másik. Ezt a’ Krakkait egy széles tudományú barátom bírja, Debreczenben. Nagy Gábor Tudván azt, hogy első Magyar Könyveink Krakkóban nyomtattattak, és hogy Kalendariomaink a’legkésőbb időkben is a’ lengyel Kalendáriomok példájik után jöttek-ki, ’s ez a’ N.-Szombati a’ Krakkóinak példája után készűlt. Cs. K. Kamarás Mélt. Cserey]F. Úr, Krasznán lévő Könyvgyűjteményéből, mely reá tudományokat kedvelő, sőt gyakorló Atyjáról, a’ néhai Referendáriusról, ’s ennek nevelőjéről, a’ tudós Kaprinairól, maradt, és amelyet osztán mind maga, mind a’ hazának nagy kárára ifjú korában elhalt Lőrincz testvére gazdagítani meg nem szűntek, tavaly külde hozzám egy csomó ritkaságot, melyben a’ legelső M. Kalendariomot is lelem. Bátran mondom legelsőnek, noha a’ nyomtatás helye ’s ideje sem a’ czímlapon nincs feltéve, sem hátul a’ könyv végén, mert a’ kis Előszó első sorai világosan mondják azt, és a’ 26d. lapon álló húshagyat táblájának lineáji elébe tíntával írta-fel az esztendőket egykori birtokosa, nyilván hogy az adott esztendőben előfordulandó húshagyat’ idejét bajos számlálgatás nélkűl is egyszerre fellelje a’ szem…

 

Szeretném, édes barátom, ha Te nekem az atyádról és Lőrincz testvéredről holmi

tudósításokat küldenél, amiből én valami jót és szépet készíthetnék a’ Hazai Tudósítások számára…azt a’ hírt beszélik, hogy a’ kis Vas Kassán házasodik. Egy katona tisztecskének leányát veszi; a’ leány’ vezeték neve Lányi. A Vass’nagyanyja, Szerencsiné, annyira el van keseredva rajta, hogy Vast el-tiltotta a’ házától. Azon leszek, hogy a’ Csokonay’ köve augusztusban Debreczenben légyen és talpon álljon. Jutalma lesz az a’ szent csók, melyet ott nyujtasz nékem, minden efféle igyekezeteimnek. Ugyancsak Szemere László Úr mondja, hogy Szemere Albert most ada-el 1806-beli borokat, hordóját p. 530 Rf, még pedig a’ Cs. K. Kamarának — mert rendes, hogy a’ Kamara az Udvar részére mindég veszi a’ bort, noha szőleji vannak. Tudnak a’ Camerális Tisztek a’ borzavaráshoz derekasan, ’s a’ Kamara borai csaknem minden esztendőben megeczetesednek, ’s ha kérdik, miért? azt felelik, hogy a’ pincze az oka. llyen áron soha sem hallott ember bort elkelni.

 

 

 

 

                 

                                      ÖSSZEFOGLALÁSOK

 

 

Rövidítjük, illetve csak jelezzük a leveleket. Váczy-számozását minden esetben közöljük. Ha a dátum és a levélíró a szövegkörnyezetből egyértelmű, akkor csak a számot jelöljük. Egy levél-mennyiség után visszatérünk a „szokásos” levélközléshez. Kazinczy levelei egyre ritkulnak. Váczynál az utolsó 1817. aug., Csereytől 1828. márc.  G.

 

 

1288/08/Kaz Bort küldött, felesége Kassára ment, Barcsai sírköve…

 

1297/08/Kaz Anyja volt nála, Kazinczy Bécsbe készül

 

1300/08/Cser „anekdótácskát” ír le. Köszöni, amit testvéréről Kaz írt a Hazai Tudosításokban. Csokonai sírköve

 

1306/08/Cser Barcsay halálára írt beszéd. Bécsi hírek. Küld egy tréfát

 

1308/08/Kaz Madridi dolgok, Gyűlésezés Újhelyben. „Csokonai köve készül, de a kővéső megholt”

 

1316/08/Kaz „pályírásomat be kell nyújtanom…”/Tübingai/ Bécsben tanuló festők. Parókát kapott Bécsből. „…oly melegséget ád a fejnek, mintha rajta sipka volna…”

 

1317/08/Cser Bécsből palántákat, Döbrenteitől episztolát kapott

 

1319/08/Cser Küldi Döbrentei episztoláját. Döbrentei felmegy a hegyre és belát a székelyek földjére…. Napóleon hódításai

 

 

 

6. kötet

 

 

1320/08/Kaz Tübingai…Dayka verseeinek kiadása

 

1323/08/Cser Kezdődik a diéta

 

1325/08/Cser Német nyelvű szöveg.

Lovának emelt sírkő felirata:

CHEZAR ACHMED szép növésű, gyors futó, nemes tüzű világos pej paripa: Arábiábanvette eredetét, török hadi vezér urát a Martinesti viadalban elvesztette,
és magyar gazdáját, Cserey Farkast lói tökéletességével gyönyörködtette. Kimúlván,
méltóvá lett, hogy e sírkő alatt nyugodjék.1804                  

 

1326/08/Kaz Tübingai. Id. Cserey emlékműve. „…az új spanyol király spanyol nyelven tartotta beszédét a néphez…” Jónak tartja a ló sírfeliratát

 

 

[PDF]      Benne: Bíró tanulmánya a tübingiai pályaműről

C:\honismeret\2009-5\2009-5 honism.vp

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat
Sajtó alá rendezte Váczy János, Harsányi István, Berlász Jenő és má- ...... Itt viszont az általa nagyra becsült és szeretett Guzmics Izidor alapított ...
www.hnm.hu/honismeret/folyoirat/2009-5honismk.pdf - Hasonló

 

 

1331/08/Cser….

 

1333/08/Kaz Hét napihír, egyik: Dessewffynek sebes a lába

 

1338/08/ Cser Nem kapott választ a Döbrentei-versre /Nem csodálom G,/ „Munkácson vas-rozsdával írt munkádat beköttettem. 47.- RFt” Cserey kérdezi: milyen időtartamú az írás?

 

1342/08/Kaz  „ a szerelem többnyire csak pulya testiség” Német nyelvű vers.  „Az én földi boldogságomnak nincs egyéb híja, hanem az, hogy erszényem nincs tele”

„A vas-rozsdával írt kis könyv 1800. aug 25 – 1801. jún 28. között irattatott”

 

1343/08/Cser heidelbergi diák német nyelvű levele. Napóleon tanácsosai

 

1346/08/Cser német szöveg és….

 

1347/08/Kaz…

 

1350/088/Cser….

 

1354/08/Kaz „Veszem a 100. leveledet…”

 

1358/08/ Kaz Öt nap üóta Pesten van. A város nagy. Tübingai

 

1359/08/Cser…

 

1360/08/Kaz Pozsonyból „Bécs most üres. A császár és a császárné Pozsonyban mulat…”

 

1374/08/Cser megszerezte a Római aranysarkantyús vitézi rendet

 

1395/09/Cser „Katona lévén csoportosok a foglalatosságaim…”

 

1396/09 és 1403/09 Kaz…

 

1418/09/Cser Kraszna vm, beszédet mond a generalis congregation-hoz

 

1425/09/Kaz : „A legtökéletesebb ellenkezésben van gondolkoásunk”

 

1428/09/Cser „jó királyunk atyaiképpen gondolkodik…”

 

a front előtt ezen Beszédet tartám:

 

Nemesek! Atyámfiai! Vitézek! Fogadgyák el derék magok-viseletekért tökéletes megelégedésemet. Ti hazafi virtusok által Szentté lett Lelkei dicső össeinknek! Tekincsetek ide a Boldogok keblébül, és gyönyörködgyetek: hogy maradékitok a puhaságnak szennyébül kivetkezvén, fegyvert övedztek – Örvendezzetek: hogy a Magyar Dicsőség ellen ólálkodó Irigység nem érhette el arra törekedő czélját, hogy el asszonyosodásunk által szabad testeinket rabszolgai láncz ferteztesse, imhol fegyver villog kezünkben, sőt azt már forgatni is tudgyuk, és használni arra, hogy azon nagy Munkátokat, meljel a Magyar királyi Méltóságot, és Nemessi Szabadságinkat szereztétek, készek vagyunk utolsó csepp vérünkig fénnyek érdemébe fenttartani. Vitézek! ezen fegyveremre, meljet mai napon éltem kellemjeinek egyik gyönyörűségesebb napján vezérléstekre legelőbb rántottam, erre esküszöm, hogy nemcsak itt, a gyakorlás piaczán a hadi forgásokba atyai képpen oktatni, hanem ott a Dicsőség, a halál borzasztó mezején azon dicső fény elérésire vezetlek beneteket, melj szerint szeretett jó Királjunkért, édes Hazánkért, a Magyar név Dicsőségiért győzünk, vagy ha csak azért, de egyéb tekintetbül soha se, hogy Ellenségünk ereje szásszorozva meg haladgya a miénket, Vitézi halált keressünk. Már most elbocsátom kegyelmeteket honnyaik örömébe, hol is még ártatlan csecsemőikbe is a királj, és Haza iránt való szeretetet élesztvén, kegyelmetek is forrón öleljenek minden oly szép ösztönt, melj ezen Szeretet hathatósságát Nemessi diszhez mérséklett módon gyökereztetheti sziveinkbe.

 

 

1435/09/Cser A beszédet Wesselényi helybenhagyta. A budai, berlini, bécsi újságokat járatja.

 

1440/09/Kaz…

 

1442/09/Kaz „Veszedelmes időket élünk, édes barátom”

 

1445/09/Kaz „ha meg nem értelek is, cselekedeteidet tisztelni fogom”

 

1452/09/Cser, 1458/09/Kaz, 1464/09/Kaz, 1479/09/Kaz….

 

1480/09/Cser Kolozsvárra, az erdélyi diétára megy

 

1482/09/Kaz „Az ellenség Bécset megvette”

 

1489/09/Kaz, 1490/09/Cser…

 

1495/09/Kaz „Fiumét az ellenség bírja”

 

1496/09/Cser „A Muszka neutralitást kíván fenntartani”

 

1499/09/Cser, 1500/09/Kaz…

 

1501/09/Kaz Estei Batrix asszony Újhelybe érkezett

 

1502/09/Kaz, hat háborús hír

 

1504/09/Kaz, 1505/09/Cser, háború

 

1506/09/Cser „A győri hárálásnak nem a magyar vitézi tűznek elhűlése az oka”

 

1513/09/Cser „ az ellenség igen nagyon beeresztetett a magyar földre”

 

1517/09/Kaz, 1518/09/Cser, 1520/09Kaz, 1524/09/Kaz, 1527/09/Cser, 1529/09 Cser….

 

1534/09/Kaz „Óváron / Mosony mellett, németül: ungarisch Altenburg / a békesség-kötéshez fogtak”  Metternich és Champagus a meghatalmazott

 

1536/09/Cser Lipsiából három ferschlag portékát kapott, benne Rousseau és Voltaire mellszobra /Büste/

 

1537/09/Kaz „Hallj két rémísztő hírt”

 

1539/09/Cser…

 

1540/09/Kaz Döbrenteivel volt

 

1544/09/Kaz Jobb mellszobrokat is kaphatott volna

 

1553/09/Cser…

 

 

 

7. kötet

 

 /saját nyomtatott kötetből. A hosszabb idézetek a Kaz-CD-ről/

 

 

1558/ 09/Cser „Én katonai pályámat előljáróimnek bennem vetett különös bozodalmával nyitám meg…a gyalogságnál fő Strázsa Mesternek publikáltattam…

 

1556/09/Kaz „…harmadszor is leányt szűlt, nem fiút, Sophiem…” hozzád készítek egy episztolát…

 

1569/09/Cser …a vármegye insurgenseivel holnap indulok. Zilahon egy egész contingentiat egybe szedvén, masirozok velek Beszterce felé…

 

1574/09/Cser:  meghalt Wesselényi

 

Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11.Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a "zsibói bölény".

 

1576/09/Cser  Közli a masirozási útvonalat

 

1588/09/Kaz  Leverte Wesselényi halála

 

1591/09/Cser  Kolozsváron keresztül vitte „szép és jól kiöltözött gyalogságát” Közmegelégedést nyert.

 

1602/09/Cser  regimentjét quarreba állította az exerzirozó piacon

 

1612/09/Cser Közli Wesselényi halála időpontját. Hosszan volt beteg

 

1619/09/Kaz  recenziót írt Himfyről, 1630/09/Cser…1656/10/Kaz…

 

1662/10.02.01/Cser  „a farsang vígan foly…”

 

1664/10/Cser  „…insurrectionk eloszlik és a magok honnyokba vissza bocsáttatnak…”

 

 

1667.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                    Besztercze 19. febr. 1810.

 

Királjunk születése napját itt fényesen megünneplők.  Az előtt való nap, vasárnap estvéjén az egész város iluminálva volt. Nékem a piaczon szép szállásom vagyon, meljen a utcza felé három nagy ablak vagyon, ezek közül a közbülsőn festve volt transparent: egy nagy pálmafa árnyékába ül egy vitéz Romai kostümbe, ki fegyvereit a pálmafa ágra aggatta, előtte egy triposba heljheztetett urnabul áldozati lángok ütődtek ki: a két mellette levő ablakon transparentre e volt írva:

 

1. Királj, Haza Békesség,

Legfőbb kincs e’ 3,

A ki ennek áldozik,

Annak a neve 3.

2. A Hazafi immár

Fegyverit letészi,

Polgári munkáját

Ismét elé vészi;

Nyugszik a szent béke

Pálmafája alatt,

A 3 kincsiért

Könyörög azalatt.

 

NB. Itt a hármas számok a Bataillonomat, melj a 3dik ezen Regimentbe, tészik,

és én ezen világítást a Bataillonom nevébe tettem…

 

1674/10/Kaz…

 

1696/10/Cser „holnap szándékozom honnyomba menni…”

 

1699/10/Kaz Vers Napoleon és Lujza mennyegzőjére

 

1710/10. 04. 13 /Cser: Hazaért

 

 

1719.

 

Kazinczy – Vay Miklósnénak.                       Széphalom, April. 20d. 1810.

 

Méltóságos Báróné ’s Generálisné Asszony,..Engemet a’ Mélt. Generális eránt való tiszteletem annyira ragadott, midőn minap a’ Báróczy Emlékezetét írtam, hogy bátor voltam említeni nevét. Tudtam, hogy a’ Mélt. Generális megtiszteltetésnek veszi azt, hogy neve ott emltítetik, ahol Báróczy, Pászthory, Orczy József és Somsich hozatott-elő…

 

 

1727.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                             Krasznán, 30dik April 1810.

 

…Erdéljbe csudálatos olvasó gusztus vagyon a nagyobb résznél. Uri háznál a Ritter Romanok tészik az olvasó gustust, én eszt egy előmbe terjesztett kérdésre is feleletűl adám Maximilian Erz Herczegnek, és ő bámulta asztot; a’ kisebb rész olvas, de hogy mindég megvehesse, amit olvasni szeret, arra nem érkezik tehetcsége. Aestheticus gustus pedig nincsen, mert itt aszt se tudgyák, micsoda fán termik az.  Csak haljad, mit beszélle nékem, egy igen nyilt eszű, és nagy culturájú Piarista Professor Kolosvárt,  a minapiban. Ez egy Gróf előtt magasztalni kezdé az aestheticat és aszt állítani, hogy ez az emberi tökéletesség kimívelésire hathatósan segitő tudomány légyen. Tűzbe gyön az ostoba Domine doctus hitvány Gróf, és aszt feleli, de az ebatta aestheticája vagy hogy hívják asztot, az Erdeljbe be ne jöijön, mert eddig is eléltünk anélkül.  Megpirulék, és ahányszor ez eszembe jut, mindég meg is pirulok, de egyszersmint boszonkodom is. Hazámba oljantul, ki Grófnak neveztetik, ilj ocsmányságot kell hallanom; én azonnal, hogy hallám, megesküvém, hogy minden erőimet, minden tehetségemet, minden igyekezetemet arra fordítom, hogy ezen tudomány nyilván tanittasson, elhirdettessen a Hazámba…

 

1735/10/Kaz VI. Károly spanyol király szerelmi története. A teherbe esett lányt a kamarás veszi el. A megszületett gyermek olajfestmény képén az apa, és nem a kamarás vonásai voltak felismerhetőek…

 

1744, 1753, 1763/10/Cser…  1765/10/Kaz…1770, 1772/10/Cser…

 

1777/10.06.12/Cser ....a Guberniumnak küldi a falusi nevelésről való plánumát…

 

1780/10/Kaz… 1783/10/Cser…1784/10/Kaz…

 

1786/10/Cser „…az uraságok Kolozsvárt mind a német teátrumba járnak.  A magyarra csak cselédeiket küldik…én a magyarba fogok járni…”

 

1787/Kaz , 1810. jún. 25…vettem a Lipsiai Lit. Zeitung 1809. szeptemberi füzetjét. Abban Barcsaynak két francia verse áll, az egyik Napoleonra, a másik a francia revolutióra. Nem öreülsz-e barátom, hogy az ilyenek közre menvén, a nemzet becsülete terjed a némedtek előtt.

 

Váczy jegyzete/ 598. old./: Sajnos Kazinczy adatát nem tudom igazolni s Barcsay verseit címük szerint is megnevezni. Ezt a kötetet sehogy sem tudtam megkapni, a budapesti közkönyvtárakban éppen ez a kötet hiányzik.

 

stílus 2 (fekete)

 

1788/Cser…

 

 

 

8. kötet   /saját nyomtatott /

 

 

1801/10/Cser, 1802/10/Kaz…

 

1805/10/Cser Döbrentei Erdélyi Múseumának terve. Váczy a levél jegyzetében közli a tárgyban kiadott körlevél szövegét. A támogatók névsorában szerepel gr. Gyulay Ferencné is

 

Szerkesztette az Erdélyi Múzeumot 1814-től 1818-ig, Kolozsvárt és Pesten Wikip

 

1807/10/Kaz, 1818/10/Cser, 1821/10/Kaz, 1824/10/Cser, 1831/10/Kaz, 1834/10/Cser…

 

1835/10/Kaz „…A mi kedves uralkodónk monarchiájában felette sok a himpellér író. Ezeknek korbács kell. Ne hidd, hogy úgy majd kevesen mernek írni s elhallgat a jobb író is. Írni mindig fognak…”

„Kovacich az elmúlt hónapban Újhelyben vala…”

 

Váczy a jegyzetben / 627. oldal/ a következőz fűzi a szöveghez:

„Kovacich Márton György körutazást tett ekkor az országban, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum számára kéziratokat gyűjtsön. Járt Zemplén megyében is. A Hazai és Külföldi Tudosítások 1811. 11 /febr. 6./ száma megemlékezik a gyűjtésről. „Eredeti diplomákat és 4000-nél több, részint másolatokat, feljegyzéseket hozott magával…”

 

Kovachich Márton György (Senkőc, 1744. november 9.Buda, 1821. december 1.) jogtörténész, levéltáros, forráskutató.   Wikip.

 

 

1836/10/Cser, 1839/10/Cser…

 

1846/10. 10. 04/Cser …a kolozsvári Nemzeti Játszó Társaság Kotzebue Lanassza c. darabját adja elő, amit Kazinczy fordított.

 

August von Kotzebue (Weimar, 1761. május 3.Mannheim, 1819. március 23.) német író, drámaíró. Több mint 200 színpadi művet - tragédiát, komédiát, rémdrámáknak beillő "lovagdrámákat" - írt.                                               Wikip.

 

1849/10/Cser, 1856/10/Cser, 1858/10/Kaz, 1860/10/Kaz, 1863/10/Kaz, 1866/10/Cser, 1874/10/Cser, 1875/10/Kaz, 1883/10/Kaz…

 

 

1852.

 

Kazinczy – Kis Jánosnak.                           Széphalom, Octób. 15d. 1810.

 

…Generális Vay Miklós a’ meggyúladt Tályának (szomszédjában lakik) száz

mérő lisztet külde. A’ Báróczy széplelkű barátja sok ily tetteket teszen. Pedig

erszénye rongált…

 

 

1921.

 

Kazinczy — B. Vay Miklósnak.                        Széphalom, febr. 2d. 1811

 

Méltóságos Báró Generális Úr, különös tiszteletû Uram!

A’ Golopi pincze felõl egy Mineralogus barátomnak, Prof. Rumi Károly Úrnak írtam-meg mind, amit felõle a’ Méltós. Generálistól hallottam ’s mind amit benne láttam. Arra kér, hogy küldjek neki egy darabot a’fejér földbõl ’s még inkább abból a’ fekete porból, melyet némelyek koromnak néznek, de én, ámbár Geognista nem vagyok, mingyárt elsorvadt fagyökérnek vagy elsorvadt fatõke porának néztem. Ez a’ barátom a’ Somost nem Vulkanusi, hanem Neptúnisi productumnak nézi. Imhol vannak szavai. Ihre interessante Erzählung von dem merkwürdigen Keller des Generals B. Vay in dem Berge Somos ist mir

ein Beweis mehr…

Ez a’ pincze mind jósága, mind fényes volta miatt dísze a’ Hegyaljának, és egy oly hospitális, oly tiszteletre ’s szeretetre méltó familia bírtokában lévén — én legalább soha nem láttam illyet — sok vendégeket fog vonni a’ Méltós. Generálishoz. A’ Brünnben kiadott Oekonomische Neuigkeiten Írója ez idén engem is Mitarbeiternek híva-meg. Ámbár ez a’ tárgy nékem nem Fachom, kéntelen vagyok, hogy hidegséggel ne vádoltathassam, néki valamit küldeni; ’s szeretném ezt a’ pinczét ismértetni-meg a’ Publicummal; de úgy, hogy nem bízván mineralogusi isméreteimhez, Prof. Rumival megtekintetném az Aufsatzot, minekelõtte azt André Úrnak felkûldeném. Merjem e a’ Mélt. Generalistól azt a’ kegyességét kérni, hogy nekem egy kisded skatulyában egy darab követ és mellé annyi fekete port, amennyi a’ skatulya hézagjába fér, ’s egy rövid jegyzést az ív (arcus) magasságáról ’s szélességérõl ’s a’ már kiásott lyuk hosszaságáról küldeni méltóztassék.

Ide teszem a’ Gróf Desõffy József által ’s általam készített Relatiót, mint újságot, az az olyat, amelynek exemplárjai még a’ könyvkötõtõl sem jöttek-ki. A’ 4-dik, 5-dik és 6-dik lapon van valami a’ mit a’ Méltós. Generális bizonyosan javallva fog érteni és ugyanezért alázatosan kérem megolvasását. Kedves dolog az jó embernek, midõn látja, hogy az igazán-nagyok egy értelemben vannak vele. A’ kõ éppen azon rajzolat szerént fog készûlni, mely szerént a’ Csokonai köve készûl, és már kész volna, ha a’ munkát felvállalt Kõvésõ meg nem holt volna, ’s a’ háború ezt is meg nem fogta volna gátlani. Ez is a’ Méltós. Generális nagylelkûségét hírdeti. A’ Tályai koldúlók viszik levelemet. — Gyönyörû cselekedete volt az is a’ Méltós. Generálisnak, a’ mit ezekkel közlött, oly szép nagynak lenni, ’s azt oly kevesen érzik akik szint úgy tehetnék…

 

 

1887.

 

Kazinczy — Cserey Farkasnak                                  Széphalom, Dec. 14d. 1810.

 

Édes Barátom! Ma fordul-elő tizenhatodszor az a’ szerencsétlen napom, melyen én 1794-ben Regmeczen, ide félórányira elfogattattam. Az ég nekem sok pótolásokkal vala adós annyi érdemetlen szenvedésért, és valóban sokat adott; hidd-el, kedves barátom, nálamnál nehezen lelsz szerencsésebb halandót. Szenvedtem Jún. 28-dika 1801 olta is eleget, most is eleget szenvedek, és ismét méltatlanul: de azt akarom-e tehát, hogy én elkényeztetett gyermeke legyek a’ Sorsnak? Azt akarom-e, hogy ennyi boldogság nekem ingyen jusson?  Ma, ezen

rettenetes nap’ visszafordulóján három forró hévvel írt levelem érkezék: Szemere Páltól, Báró Prónay Simonnétól (az én rabtársamnak Hirgeist Ferencznek gyönyörű alakú, ’s még gyönyörűbb lelkű testvérétől) és Tőled, igen szép lelkű férjfiú! Ez a’ három levél felejtetné velem szenvedéseim’ emlékezetét, ha egyéb boldogságim el nem felejtették volna is már…

 

1891/10/Cser, 1895/10/Cser, 1903/10/Cser, 1916/10/Cser, 1939/11/Cser, 1954/11/Cser, 1962/11/Cser, 1963/11/Cser

 

 

 

5515.  /22. kötet/

 

Kazinczy – Cserey Farkasnak.                      Széphalom, febr. 26d. 1811.

 

Én nem vagyok az a’ versíró, aki mindjárt ír, mihelyt akar írni. Tudod, hogy még Te is, kit oly igen szerettetek volna Categoriában, mint igen kedves barátomat láttatni, nézetni a’ világgal, esztendők múlva kaptál tőlem verset, tudod, hogy Mélt. Cserey Miklós és Kenderessy urak anélkül nem maradnak: azonban ámbár lomha verselő vagyok, mingyárt ahogy estve vettem levelét, reggel kész vala a vers. Közlöm Veled, azon kéréssel, hogy csak azokkal láttasd, akik méltók reá…

Ime Te és Sípos meg Kis János tapsolva fogadátok Epigrammáimat, a’ Pataki Plebanus, ki maga is Poéta, ’s Librorum Revisor, a’Herculenst admirálta: de fogadom, hogy a’ Publicum erre szát és szemet mereszt, ’s meg nem fogja fogni tudni, hogy mi akar lenni.  Ezeknek 56 exemplt ma küldém Biharba, hogy onnan küldjék hozzád, ’s engedd, hogy kérésemet itt adjam elő. Ennek nyomtatása nékem sokban van. Ha sok közt osztatik fel a’ nyomtatás költsége, alig érzi meg a’ sok: egyet pedig az elnyomasztana. Hogy visszavehessem kiadott pénzemet, kéntelen vagyok drágábban adni, mint ezt venni szokás. Egyedűl ezen Erdélybe küldött 50 exemplárból jő kezembe a pénz, és ez lesz a’ nyomtatás ’s költség visszatérítéséűl rendelve. A’ Pestre küldendők ára Virágnak esik és egy más magyar Tudósnak, ki a hazának német nyelven nyomtatott Tómusai által szolgált, ’s tanitói fizetéséből nem élhet. Segéljetek e’ szép szándékban. Akik Döbrenteit segéllték, ha 5 explt vesznek meg, meg sem érzik. Ha időm volt volna, egy igen hosszú Epistolát leírtam volna számodra. Azt tehát másszor veszed…

 

 

1978.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                Kolosvárt 4-dik April. 1811.

 

….A Kisfaludi Munkája fontos munka lészen. Szeretném tudni közelebbrül, ki légyen ezen Kisfaludi és az embereknek meljik nemihez tartozik eö. Ugyszintén asztot is: hogy ha egésszen nem is, valamelj részit nem lehet-é ezen igen fontos munkának látni? kár, örökre kár volna, ha a mostan élõk elõtt is ezen Tárgynak némelj részei titokba maradnának…

…itt Magyar és Német theatrom vagyon — a Magyaroknál szebb actricek vannak — a Németnél az actorok között szépeknek itt passirozók találtatnak…

 

1987/11/Cser, 1997/11/Cser, 2000/11/Kaz, 2027/11/Kaz…

 

2007/11.05. 20/Cser „…Kolozsvárott a Magyar Theatrum építéséhez hozzáfogtak. Az ott Comandírozó Báró Stipsich 500 Ft-ot ajándékozott a magyar theatralistáknak és maga is szorgalmatosan eljár a magyar theátrumra…”

 

 

 

 

 

9 -14 kötet a CD-ről

 

 

2043.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                      Kolosvárt 20k. Jul. 1811.

 

…A mi Diaetank még mind folj — bevégzésérûl annyival inkább bizonyost tudni nem lehet, mivel még igen sok tárgyak vannak igazíttatlanok. Én valóban meguntam már annyi ideig ezen lélek elevensége nélkül való városba ülni és sok komor órákot szûl nékem, hogy honnyi örömeimtül megfosztva vagyok. Csekélj itt az idõtöltés, és aki alacson híválkodásoknak nem áldozik, az itt idõtöltést nem lél, és fáidalom! a híválkodásnak is baromi és köz nemei itt a nagyobb részt kecsegtetõ idõtöltések. Az az egy szerencsém vagyon, hogy a város legszebb részein nyugodalmos, szép, és nagy szállásom vagyon: néhány jó barátaimmal töltöm oljkor a reggeli órákot. Délelõtt Diaetalis gyülésekbe vagyok, délután könyv ’s papiros közt, estve felé sétálok. Estve a szállásommal szembe lévõ Hauptwachton derék tisztek társaságába pipázom…

 

2044/11/Kaz „…Fesch lesz a pápa…a cölibátust elébb vagy utóbb eltörlik…a morál megkívánja…”    /Egyik jóslat sem vált be G./

 

Joseph Fesch (January 3, 1763 – May 13, 1839) was a French cardinal, closely associated with the family of Napoleon Bonaparte. He was also one of the most famous art collectors of his period.                                                     Wikip

 

2048/11/Cser és 2061/11/Cser…

 

2065/11. 09. 12/Kaz „…a sír széléről írok…óhajtom, hogy még 20 esztendeig folytathassuk levelezésünket…/pár nappal kevesebb, mint 20 évet élt még  G/

 

2067, -76, - 81, - 94, 2110. levelek, 1811-ből mind Csereytől valók és….

 

 

2130.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                    Kraszna 16-dik Jan. 1812.

 

….Erdéljbe a több rosz szokások közt az is vagyon, hogy a szegény közrendű ember akármennyit építsen telkén, tehát amidõn onnan távozik, vagy launisch Földes Ura heljérül elkergeti, semmi épületjei ki nem fizettetenek. Én eszt igasságtalan dolognak találom, és ezen kívül ugy is látom, hogy ezen rossz szokás oka annak, hogy annyi elpusztult, egybe senyvedt épületek vannak faluinkon. Én tehát többi uijitásaim közt éppen most vasárnap hirdettem ki embereim között, hogy az idei St. György naptul fogva minden emberem telkén

találtató minden épületeket saját tulaidonának tekinthet, és tarthat, éspedig ugy, hogy ha heljét változtatja is, aki heljébe megyen, köteles minden épületeket vagy becsû vagy alkalom szerint nékie kifizetni….

 

 

2146.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                  Kolosvárt 7-dik Febr. 1812.

 

….Amit én embereim javokra, épületjeiknek nékiek való ajándékozása által cselekedtem, ennek vannak ezen bárdolatlan Hazába gunyolói és mentûl több gunyolói lésznek, annál inkább fogok cselekedetemnek örvendezni. Éppen mai napon nyuitottam be itten a Reform. Fõ Consistoriumnak embereim neveltetésinek Planumát és kérõ levelemet, hogy ezen Intéztetembe pártfogoljon…lapon közlöm veled….

 

…esedezem, méltóztasson ezen alázatossan benyuitot Vélekedésembül által látni azon intézetemet, meljet Krasznán magam Embereinek gyerekeit ezen bekövetkezõ Tavasszal elkezdvén, neveltetni szándékozom…

 

2155/12/Cser….

 

2202/12/Cser „ a franciy nyelv nem oly nagy boszorkányság”

 

2207/12/Cser német szöveg

 

2231/12/Cser a német nyelvű levélben Stipsicz-et emlegeti

 

2245/12/Cser Mért lett katona…2258… 

 

 

 

 10. kötet

 

 

 2283, 2291, 2300….

 

 

 

 

2306

 

Cserey – Kazinczynak                                                       Kraszna, 1812. szept. 3.

 

 ….Minthogy az Austriai Monarchianak minden részei ezen jelen való Háborúra segedelmeket nyuitják, képzelni lehetett, hogy Magyarországtul is kivántatni fog a segedelem. Erdélj, hogy Muszka prédává nem vált, azon nyomos hadi készületeknek lehet tulaidonitani, meljeket eõ felsége rendelésire a Comandirozó tétetett —ezen készületek köz-segedelmeket kivántak, adott is Erdélj bõv mértékben mindent, valami kivántatott; de eddig elõ ezen segedelmet mind csak a szegény adózó Nép nyuitván: aug. 20-kára minden jurisdictiok Elöljáróit egybegyüitette Kolosvárra a Gubernator, ki most meghatalmozott királyi Commissarius is, és aszt tette elejekbe, hogy a törvényes illendõség ugy hozza magával, hogy ezen közterheket a Nemessi rend is viselje…sok heljeken lármások lésznek, mert sokan nem akarják, sokan nem tudják által látni, hogy ezen segedelem nyuitásra szükség, éspedig haladék nélkül való szükség vagyon, olj nemü szükség pedig, meljel egybe vagyon Nemzeti lételünk és Constitutionk fenn maradhatása köttetve. Én most a Verestoronyi Passusson

által Oláhország széllire, Reu Vadului nevû heljig bementem, ahol már kosák posztok állanak — 12 lépésnyire álottam meg az utolsó kosák posztul, és láttam mind a Muszkáknak, mind Nékünk készületeinket. Egyik részrül való se Békeséges készület. A Muszkák azomba irántunk barácságos figyelemmel vannak és tõllünk félni láttatnak. Sándor Császár a hirek szerint máris tapasztalhatta, hogy egy genie erejét a hadi népnek számos volta meg nem gyengitheti. Nékie jó volna inkább Békességet kérni, mint háborut tovább foljtatní, mert Napoleon annyira haladott már elõre és Armadai ugy vannak el rendeltetve, hogy feltett czéljába boldogulni fog, és így a roppant számu armadára tett kölcséggel és a haszontalan vérontással Sándor Népeit fogja csak

szerencsétlenekké tenni.…

 

 

2319/12 

 

 

2333.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak                                Károljvár 8-dik Octobr. 1812.

 

Nagyérdemü kedves Barátom! A héten reméllem itten bevégzem munkámot, és Hazafelé mehetek. Itt igen sok szép és nevezetes régiségek vannak, u. m.

1. Az igen régi pompás Cathedralis nagy Templom, ennek Sanctuariumjárul az tartatik, hogy Római Soli dicatum templom lett volna. Ezen templomba vagyon a Hunyadiak igen szép régiségü temetkező Boltjok: de ez most üres — a Templomba ben találtatik Hunyadinak kő koporsójok, u. m. Hunyadi Jánosné, Lászlóé és Jánosé, ki fattyu gyerek volt ugyan, de Hunyadi név alatt és a Hunyadi czímerrel ékeskedik koporsója. Itt van Isabella és a fia Sigmond pompás kő koporsójok — ezeken kívűl sok fejedelmi emberek és Püspökök vannak itt temetve. Hanem a legszebb koporsót, a Rákóczi Györgyét elrontotta

egy Mártonfi nevű ostoba püspök, ez abbul több rendbéli oltárokat csináltatott. Barátom! a legszebb fekete és tarka márványokbul volt azon koporsó egybe szerkesztetve és gyönyörű munkának kellett azon lenni.

2-o. Bottyáninak gazdag és pompás Bibliothecája…

 

 

2353, 2374, 2402, 2405, 2414, 2434, 2443, 2452….

 

 

 

2464.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                    Krasznán 25dik Jun. 1813.

 

….Én Barátom az Erdélji Guberniumnak következendő munkáimot nyuitottam be:

1-o. Erdéljbe állitando Botanicus kertrül Planum azon ajánlással, hogy ahhoz kivántató plantakot bõven adok, és amég élek, minden esztendõbe 100 darab ui plántával gyarapitom.

2-o. A bõr készitéshez a Tormentilla gyökérnek a fa kéreg heljet való használása.

3-o. A hernyók pusztitásának módja.

4-o. Leirása azon Hazai Plántáknak, meljek a szövéshez, fonáshoz használtathatnak és ameljek olaijot adnak, és a meljek a gyapottat, gyapjut, seljmet, kender és len szövetényeket veresre, zöldre, kékre, sárgára, feketére festik, mindezeknek módját is leirván.

5-o. A juhar czukor készitése és fáinak gyarapitása Erdéljre nézve (eszt ki nyomtatva minden Vármegyének elküldötte a gubernium).

6-o. A Rhabarbara termesztésinek módja. Ezen munkával nállam termõ 3 féle Rhabarbara magot is adtam be a guberniumnak. Ezen tárgyak, és ilj munkálkodás figyelmet érdemelne Barátom, nem a jutalomra nézve ugyan, hanem arra, hogy a Jó és Hasznos a fõ kormány által gyarapittasson …Most éppen száritom a’ lapukat; és virágokat, gyökereket a mult õsszel legelõbb vévén ki, egy fontot abbul is küldök, és igy amit az alacsony lelkektül imádtatott idolumja Erdéljnek, jó Bánffi megvetett, aszt Stipsicz a Haza jövendõ javára pártfogása alá vette, meljen nagyon örvendek nem annyira magamra, mint Hazámra nézve….

 

 

 

11. kötet

 

 

2498, 2521, 2532, 2552/13…

 

 

2589.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                   Kraszna 3-a Februar.1814.

 

….Mostoha idõkre juttata bennünket, Daczia lakosait ezen Háború. A’ terméketlen esztendõ miatt igen kevesünk termett — és mégis, annyit kell adnunk, mint a’ legbõvebb terméskor is megerõltetve adhatnánk, éspedig úgy jött hogy meg kell lenni. Tudod hogy Erdéljnek kiterjedése csak 32 mföldnyire terjed, és ezen csekélj kiterjedésen öt határõrzõ Regementjeink vannak, mégis a’ parancsoltatik, hogy ezen Határõrzõ katonaságon kívûl a’ Provintia részérül 9 holnapok alatt 20000 katona állittassék. Ezt avval egybevetve, hogy se Uraságnak, se a szegénységnek ugyszólva semmije nem termett, és mégis a Boldog idõt meghaladó adót fizessünk — ez Barátom, bizony olj terhes, hogy nem értem, miképp lábolhassuk meg…

 

2628, 2635, 2649, 2665, 2674…

 

 

2694.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                         Bécsben 7-a Jul. 1814.

 

Én Junius 18-diktul fogva itten vagyok — szállásom benn a városon a Strauch Gassenbe Nro 252 a második emeletbe vagyon. Ma délbe voltunk mü Erdéljiek eö felséginél audientián és igen nagy kegyelemmel fogadtattunk, hozzánk intézett Beszédjébe velünk és megbizonyitott Hivségünkel való tökélletes megelégedésérül tett eö felsége bnnünköt bizonyossá…Döbrentey — ez innen kevés napok mulva hazájába megy — jövő holnap elein pedig Sopronba Wesselényivel uira egybetalálkozván, Triestbe, Fiumeba és Wlenczébe mennek …itt a pompásan elkészitett Császári  Ló-oskolában Bál fog tartatni, és

ebbe mindeneknek fekete frakba, és fekete plundrába olj szinü seljem strimpflibe és papucsba kell megjelenni — én is kéntelenségbül így öltözvén akorrá, előre kaczagtak, hogy hogy fogok én kinézni….Itt most a Publicumot legnagyobban azon véletlenül jött Hir foglalatoskodtattya, hogy a' Muszka Czár és Burkus királj ide jövetelek továbbra halasztódott …

 

2701/14/Cser, Bécs…öccse,Wesselényi „a császári lovas-oskolában produkálta magát lovaglásban”

 

 

12. kötet

 

2720/14/Cser…a magyar nagyok elkorcsosodtak, ezt Bécsből jól látta „Láttam őket a trónus körül mászó alacsonyságukban…”

 

2757, 2776, 2815/15, 2840, 2845, 2860, 2868, 2889, 2906, 2915/15: örül Kazinczy Bécsből írt levelének

 

 

 

13. kötet

 

 

2936, 3026, 3046 /Rumynak küld anyagot Cs, a Mon. Hung.-hoz/, 3054 /házi kápolnájának oltárképe/, 3085 /nincs a protestánsoknak iskolájuk/

 

 

3121.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                 Krasznán 4-dik Febr.1 816.

 

…..Az a görögök orczáikhoz hasonlitó Leányka, meljel most szerelmeskedel Barátom, gyönyörû alak ám. Ezen szerelmeskedésbül szármozott Epigramm igaz és Nemzeti szívbül aszt ohaittattya velem, hogy azon leányka szerelme meg ne hüljön — hivségérül nincs miért kételkedjem — mert hogy rég szeret Tégedet és mindenkor egyformán forrón, abba meg vagyok eléggé gyõzõdve. — gyönyörû Epigramm ez Barátom, szivem legméljebb részeibe hatott ez, és igaz, hogy nyelvünk és tudományi míveltségünknek fõ díszü remekei közé tartozik az….

 

L. 3573. levelet, mely Lotti és Cserey esetleges házasságáról szól.

 

 

Két kakuktojás /Csokonaíról/:

 

 

2419.

 

Kazinczy -  Helmeczynek                                                               1813. ápr. 21.

 

Csokonainak mázolt, de zsenivel mázolt verseit Márton adja ki, aki sem magyarul nem tud, sem literítúrához nem ért, noha mindennek, mindannak professzora…

 

 

3132.

 

Szemere Pál — Kazinczynak.                                          Péczel Febr. 18d. 1816.

 

Csokonaira talán a  non omnis fert omnia tellus ideáját lehetne használni. Nem minden lehet Virág ’s Berzsenyi az odákban, Kazinczy az epigrammokban, Dayka a’ dalokban, de a’ Csikóbőrös Kulacs, Evoé, a’ Vityilló szép Katója, ’s a’ farsangi dal, méltók, hogy megkoszorúztassanak, osztán a’ Csokonai Imádóji is tudnák végtére, mit kell Cs.-ban becsűlni.

 

                                                                   *  *  *

 

3137/16…Kazinczy erdélyi útjának előkészítése

 

 

 

14. kötet

 

3153/16…”iszonyú megromlott, elvetemült fajta lakja most ezt az Erdélyt”

 

3198, 3216, 3255…3265: javaslata Klozsvárott botanica tanszék állítására

 

3296, 3312, 3332. nov. 30: Kazinczy nov. 1-jei levelére hivatkozik, 3335…

 

 

15. kötet    /saját papír-kötet/

 

 

 

 

3353.  1817. 01. 04…”Hitvesem drága tetemeit most a Sopmljói Paroch. templom kriptájába, héhai édesatyám mellé helyeztettem…ott nyugodjanak az én hamvaim is…”

 

3374. 1817. 01. 28…”Minden tőlem telhetően igyekszem eltűnt kedvesem iránt háládatos érzéseimet kifejezni…Krasznai kertemben…egy emlékkövet állíttatok…a hely szép…két esztendő előtt Kristina Berkének neveztem el…készits Te feljülírást, mely forón fejezze ki…a kesergő férj fájdalmát…” 

 

                   A családfából:

 

[PDF]

Erdélyi Múzeum - http://epa.oszk.hu/erdelyi_muzeum

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
„M. Gróf Haller Krisztina ő Nagyságához. M. Cserey Farkas, es. k. Kamarás. És Major úr Hitveséhez". „Minekutána az Erdélyi Múzeum első Füzetjét, Krasznára, ...
epa.oszk.hu/00900/00979/00119/pdf/EM-1900_17_01_001-018.pdf

 

                                                  *  *  *

 

3417 /pánum felesége emlékére/, 3443…

 

3461. 1817.  jún. 24: kölcsönt kér Kazinczytól Cserey…Várják a császár és császárné Erdélybe érkezését. Váczy hivatkozik a jegyzetben a Hazai és Külföldi Tudósítások júl. 9-i számára. A vendégek Bánfy György főkormányzónál szállnak meg.

 

 

3482

 

Kazinczy – Csereynek                                        Széphalom Aug. 24. 1817

 

                                                                           Az utolsó Kaz-levél Váczynál.

 

…Annyi bajon, annyi szerencsétlenségen mentem keresztül…napamat temeténk el…Erdélyi leveleimről Döbrentei rettenetes igazságtalansággal itél…Bár megházasaodnál…

 

 

3492.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                        Krasznán 15-dik Septemb. 1817.

 

…Döbrentey Kulcsárnak és a Magyar Kurirnak megküldötte leirását eö Felségek Kolosvárra érkezéseknek és ott mulatásoknak. A Császár külön és a Császárné megint külön fogadák rendibe a katonai és Provintialis Status tagjait — mind ketten Nemzeti Magyar öltözetbe — a Császár Huszár Regimenttye Uniformájába, a Császárné legtökélletesebb Magyar ornatusba, igen gazdagon schmuckolva. Késõbbre bemutattattanak a Dámák is eö Felségeknek — ekkor az özvegy Bruckenthal Miháljné, a Comesné, ki is született Gr. Teleki leány, a meg holt Teleki Lajos Statuum Praesesnek leánya— egy negédes, képzelt eszével

nem biró asszonyság — ugyan pórul, de jól jára. Ez két leányát is bemutatván a

Császárnénak, teczeni akart és a Császárnénak azon kérdésire, ha leányai több nyelveket is beszélnek — elõ számlálá, hogy a Németet legjobban — denn es were schande die Sprache des Regenten nicht am besten zu wissen. Aszt mondá erre az igazán szép és nagylelkû Császárné: Es ist schön mehrere Sprache zu wissen, aber schande die eigene Muttersprache nicht for allen am besten zu kennen. Arany betûkre érdemes mondás ez — egy általjába különösen derék, szeretetreméltó és igaz tiszteletet érdemlõ, nagy culturáju, kegyes, nyáijos fejedelemasszony ez — volt szerencsém Camerariusi szolgálatot nála tenni, és aznap az a szerencsém is volt, hogy eö Felségekkel egy asztalnál ebédeltem, szembe ültem a Császárral — mellettem jobbrul ült Báró Stift leib medicus, kivel közelebrül megismerkedtem. Ebéd után harmadik házba menénk mindnyáijan és mintegy 3fertálj óráig mulatánk — ekkor mind a Császár, mind a Császárné mindnyáijunkkal különösen beszélle a legnagyob leereszkedéssel. Asztalnál ülének ezek: hosszára teritett asztal közepén jobbrul a Császárné,

balrul a Császár — a többiek ezek valának: Gróf Lasanszkyné, Udvari fõ Mesterné…Eö Felségek asztalához nem hivattak mások, csak a jelen lévõ intimus Status Consiliariusok és a szolgálatot tévõ Camerariusok. Fényes és igazán fejedelmi asztalt tartanak eö Felségek, és ami különös, olj genirozás nélkül beszéltünk és viseltük magunkat az asztalnál, mintha csak egy privatusnál lettünk volna, mert igy szereti az igazán kedves és jó fejedelem — az ebédlõ háznak mind két nyilásai nyitva álottak, és a külsõ palota tömve volt nézõkkel — be szép igaz és jó fejedelemnek lenni, ki soha sem félhet semmitül, és kinek, mikor eszik is, százon kivánnyák, hogy jól essék…sokat beszéltem eö Felségével, sok kérdéseire feleltem —mindenütt Hazám java vala szívemen, és erre törekedve intéztem beszédemet és feleleteimet. Elõhozá egykor, hogy az Urbariumot be akarja hozni Erdéljbe, mondom erre…

 

Váczy a levél jegyzetében idézi a Hasznos Mulatságok 1817. II. 30.számát. Ebben Boér Sándor magasztaló verse jelent meg:

 

Magyarok! Láttátok Nagy Császárnétokat,

Hallák Dámáitok azon szép szavakat…

…idegen nyelven nem szólni nem szégyen:

A Nemzetit tudni kötelesség légyen.

 

 

 

3494./ 17/Cser: „..Mind  mulandóság tüneménye lévén tehát az, ami bennünket hol emel, hol aláz, hol fénylő, hol homály képibe állít a Világ elibe…Isten szerete és tisztelése, felebaráti szeretet és alázatosság…

 

 

3518.

 

Cser, 1817. dec. 8…

 

/G. szövege/ A nyolc oldalas levél többek között arról szól, hogy az éhezőknek búza-osztást rendeelt el a császár. Az osztással megbízott a kincstári búza helyett saját, rosszabb minőségű terméket adtak az embereknek. Cserey saját hatáskörben rendelkezett. A szétosztás rendjét pontokba szedi, kijelöli a felelősöket és megszervezi az adminisztrációt. Az „adományozó protocollum” egy példánya a Királyi Fő Kormánytanácsé, második Csereyé, a harmadik pedig a négy esküdtté, akik lebonyolítják az akciót. Még azt is szabályozza, hogy ha valamelyik felelős akadályoztatva van, ki lépjen a helyébe. A protocollumot Cserey aláírásával és pecsétjével hitelesíti.

 

 

3546/18/Cser: Kitaibel Pál botanikus halála, méltatás a jegyzetben is;  szakács és vincellér felvétele ügyében kéri Kazinczy segítségét

 

 

 

                                      Cserey és Lotti

 

3381.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak.                              Ilyefalván Febr. 17-kén 1817.

 

…Cserei Farkas bajosan házasodik meg, hatsak Magyar Országról valamely gazdag Szerentsét nem szerzesz neki. Õ nagy Ur leányát tartotta társúl, kissebb helyre nagy haszon nélkül nem gondolom, hogy leszályon: akkora helyröl pedig Erdélyben nem is kaphat…

 

 

3549.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak.                 M. Vásárhelyen Jan. 29-k. 1818.

 

….Farkasunknak jó vólna megházasodni. De kit vegyen? azt neki kell kiválasztani. Én jónak tartanám Gyulai Lottit. Mit gondólsz róla? — ha jónak tartod, projectáld neki, de semmiképpen ne az én nevemmel, ne is úgy, mintha én valamit tudnék róla. Most itt van a’ Grófné, a’ Kisasszonyokkal. Az a’ leány nem szép, de szebb a’szépeknél. — Ha Te javalni fogod neki, õ engemet megkérdez, ’s én helybehagyója leszek, söt biztatója  is. —Mit ér a’ szépség? kivált éltes embernek. Ábrázatot, bõrt, eleget lehet kapni, de szép lelket ’s nemes szívet ritkábban. — Próbáld meg sietve, de el ne árúly engemet….

 

 

3563.

 

Kazinczy — Cserey Miklósnak.            Széphalom Martz. 2d. 1818.

 

…Cserei Farkasnak, mihelytt levelébõl meghallám hogy özvegyen maradt, azt a’ derék leányt tanácslottam aki eránt Te írsz nekem. Eddig tudod, hogy õ egy fiatal leány eránt (de akinek nevét nekem meg nem írá) jelentést tétete annak anyjánál. Adja Isten hogy szerencsés legyen, és hogy olly szapora (az az szaporító) lehessen mint én…

 

 

3570.

 

Cserey Miklós — Kazinczynak.                     M. Vásárhelyen 15-a Martii 1818.

 

….Elõtted fel merem fedezni, ki légyen az az ifiu leány, akit a mü Kedves Farkasunk megkedvelt. A’ Feleségemnek egyik testvére. Történetbõl én is oka vagyok mindannak, hogy az õ szive szikrát kapott, mind pedig annak, hogy el akarta venni. Én láttattam meg vélle a’Császár bennlétekór Kolozsváron. Én ditsértem neki a’ Feleségemet, testvéreit, az egész házat. Megvallom, már bánom, mert nem jól jött ki. Én óhajtottam vólna õtet is ahhoz a’házhoz kaptsólni, melyhez magamat ragasztottam, és evvel is szorosabbá tenni összvetartozásunkat. Õ a’ leányt megkedvelte, — mint heves szívû férfi lángba jött, — én nem gondóltam, hogy az a’ leány többet tartson a’ külsõ fórmáról, a’ bõr szinéröl, az ifiuságról, mint az észröl ’s egyéb belsõ érdemröl. Megtsalatkoztam. Mikor megtudtam ezt, Lottira fordúlt a’ gondolatom. — Te is, amint látom, jóvá hagyod, — söt megelõztél. Ugyan akarnám ha kedve gerjedne. Azt elnyerné: és nagyon nyerne, Ternót! — Mit érünk a’ külsõ szépséggel? Hozzászokunk a mindennapi látással. A szív és ész örökös kútfejei megelégedéseinknek.  Megirtam Farkasnak. Békével vette; szép, nemes, férfiui álhatatossággal; éppen amint illett. — Meglátom, hogy mire mehet második javallásom. Segits Te is! Az elsõt megbántam, és kedvetlen kimenetelén sokkal inkább meg vagyok illetõdve, mint Farkas. — Hogy neki jó vólna megházasodni, az igaz; — de olyant kell neki választani, aki az õ betsét meg tudgya mérni…

 

                           

3573

 

Kaznczy – Döbrenteinek                                              Széphalom, Marz. 21. 1818

 

Hogy egyvalaki egyvalakit elvegyen, azt nem hiszem többé. Későn fogja látni, hogy tanácsom nem volt gondolattalan. Mintegy egy hónap előtt azt írta, hogy egy igen fiatal leányba szeretett, aki hajlandóságot mutat eránta, s már bejelentette magát annak anyjánál, aki, ha elfogadja jelentését, ő májusban házas lesz…ő szeret is, nem is és akitől szerettetik is nem is…

 

A levél jegyzete, 15. kötet, 652. oldal:

 

532. lap 1 kikezdés: „Hogy egyvalaki egyvalakit elvegyen, azt nem hiszem többé.”  T.i. Cserey Farkas gr. Gyulay Karolinát. Kazinczy tanácsa nem volt foganatos.

 

B.G. kiegészítése:

 

Gyulai Karolina, Lotti / 1795 -1862/ és ifj. Cserey Farkas életének több közös vonása van.  Lotti is anyagi gondokkal küszködött. Gyermektelenül, magányosan halt meg. Boldogtalan volt házassága báró Frimon Péter kapitánnyal.

 

*  *  *

 

Ide illesztem a Lotti-idill most talált dokumentumát:

 

Tolnai Vilmos: EGY KAZINCZY-EREKLYE. Irodalomtörténeti Közlemények 1932. 42. évf. 1. füzet

Finom csontszínü, aranymetszetü szabad lapocska, vagy három tucat, rózsaszínű selyemmel bevont papiros dobozban. Némelyiknek fején kis acélmetszet,néhány egész lapra terjedő képecske : eszményi tájak, vízesés, legelő nyájak, aratás, szüret, alkonyat. A beírt lapok közt préselt virág…. Baráti kéz juttatta hozzám Karánsebesről…Az írások keltezése 1809 és 1815 közötti néhány esztendőt mutatja, íróik csupa előkelő erdélyi név : Bánfíi, Bethlen, Bornemisza, Kun, Mikes, Nalátzy, Rhédey, Wass, Zeyk... a Királyhágón túl élt főnemesség képviselői…Legtöbbje nő, csak egy-kettő férfi. Ki volt az emlékkönyv tulajdonosa, az egyik képecske hátára írt ajánlás mutatja:

                                            «Pour Charlotte Gyulay.»

…a tulajdonos nem volt más, mint gr. Gyulai Karolina, a költő leveleiben Lolott, legidősebb leánya gr. Gyulai Ferencnének, Kácsándy Zsuzsannának : Susie-nek…  Mikor 1807 végén Kazinczynak Eugénia (Zseni) lánya születik,a grófnőt kéri föl keresztanyának, s az nemcsak elfogadja e tisztséget, hanem válaszol is a költőnek rajongó leveleire. Kazinczy később kiterjeszti a levelezést a tizenhétéves Lolottra is, aki nemsokára azt kéri tőle, fogadja őt elhunyt apja helyett leányának…

Döbrentei 1813. jan. 13-án a következőket írja Kazinczynak :

 «Lotti, szíves tisztelete mellett ezen öt képes levelecskét küldi Stammbuchjából, hogy rájok a Tekintetes úr, a Széphalmi Grófné... s a három kicsiny kedvesek írjanak.» (Kaz. Lev. X. 416.)

Kazinczyék szinte postafordultával eleget tesznek e kérésnek és megküldik a megírt emléklapokat — nem ugyan ötöt, csak hármat, mert a két legkisebb gyermek, Thalia és Emil még nem tudott írni. A szerencsés véletlen megmentette őket az enyészettől. Mindeddig kiadatlanok. Kazinczy emléklapjának fején gátat szakító árvíz acélmetszetü képe, a háttérben jajveszékelő emberek. Alatta az emlékvers :

 

Angyalod a' tövisektől

Mentse-meg ösvényedet,

'S a' faragatlan versektől,

Kedves lyánka, könyvedet.

Kazinczy Ferencz.

Széphalom Júl. 9d. 1813.

 

…Az emlékkönyv egyéb érdekes lapjai közül gr. Gyulai Ferencné, Kácsándy Zsuzsanna sorai érdekesek, melyeket lányának írt, fogyatékos helyesírással, de mély értelemmel (talán az egyetlen írás, mely az imádott Süsie keze után megmaradt) :

 

Fro zu sein bedarf man wänig, und war fro ist der ist ein' König. Ein einzieger Feind ist schon zu vil, und hundert Freunde sind zu wänig sey vorsichtig in wäln deiner Freunde : das rathet dir deine Mutter S : K…

                                                                                         

 

 

 

 

 

16. kötet

 

3594/18/Cser  Kazinczy 17 kérdésére válaszol. A 10. válasz: a székely nemzet megoszlása: lófő, gyalog…A „szék” politikai, jogi, adminisztratív intézmény

 

 

3610.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                     Kraszna 14-dik Jun. 1818.

 

….Amiket rólam, Bibliothecamrul, kertemrül, lakásomrul ohaitasz tudni, mind ezeket én tökéletes bizodalommal reád bízom – Te voltál itten, láttál mindeneket, ismersz éngemet, és így se reám, se a Valóságra, se a publicumra nézve, se tökéletessebb, se igazabb leirás nem kell annál, amit Te tehetsz. A mi személjemet illeti – életemnek azon ponttyátul fogva, amiolta gondolni tudok, éltem arányának elhatározását oda intéztem, hogy annyit, amennyit csak tehetek, tégyek közönségesen az egész emberi nem java iránt, különösen pedig édes Hazám és Nemzetem iránt. A jót szeretem és követem, a rosszat gyűlölöm, a rosszakot utálom. Szolgai billincseket soha testemre jutni meg nem tudnék engedni, ugy aszt se, hogy Bambusznád kikíccse Vállaimot, és eszt, valamint magam, ugy Nemzetemre nézve is egész erőmbül eszközleni valamint el szánásom, ugy csüggedhetetlen iparkodásom is. Bibliothecám igen sok szép ritkaságokkal gazdag, nevezetesen a Hazai Historiára nézve; Mineralogiai, Condil., petref., képes gyüiteményeimet ismered – kertem naprul napra gyarapodik a külső Planta-ritkaságaival, és ezen kert nem annyira önnön gyönyörüségemre, mint kinézéseim szerint Hazám jövendő javára van elszánva – és megvallom, hogy annak szépségit ezen elszánásom gyönyörűségibe találom fel. – Familiámot, ami illeti, arrul eleget lelhetsz Benkő Transilvaniajának 2-dik darabjában…

 

3614/18 Adatok az autografiai gyűjteményhez, 3620/ Erdélyi levelekről, 3625…

 

3633/18…Latinul. Őfelsége kegyelmes rendelése Universitas Trassilvaniae tárgyában

 

3636 levél /1818/ melléklete:

 

Méltóságos, Tekintetes Urak, és Asszonyságok! A’ nagyra született Lélek vele született tulaidona az egyenes jóság, az alázatos elme, ’s igazság, e’ derekának öve, e’ koronája köve, reitekbül nyuitja nyomorult felebaráttyának segedelemre

jobb kezét; ’s mégis Tanubizonyság nélkül nem marad. Szerencsém van Mgos és Tttes Uraim ’s Asszonyaim Hazánk ’s tulaidon keblünk Diszének nagy Mgu Csere˙ Farkas Császári Királji Kamarás és Major Ur eö Nga Nemes Lelke erejébül tett Jóságos cselekedetének csak távulról követő azon Tanuja lenni, meljre a Királji pecsét mérte Udvari becsét. Tulaidon követésre vagyon rendelésem ezen ritka cselekedetét eö Ngának közre bocsátanom; a Tetes Tiszti Széknek ez esztendőbéli 899. szám alatt ide haitot Levél darabokon. – Vaiha olj innepi dísszel, hogy ezen felebaráti Szeretet Oltárára több Hazánkfiai is Áldozat kövéret rakni törekednének, meljnek reménylése mellett öröklök a Mlgos és Tetes Urak, és Asszonyoknak alázatos Szolgájok

Halmágyi István

Ord. Szolga Bíró.

 

 

 

3644/18  Döbrentei az Erdélyi levelek 2. kötetét Síbóra vitte. A Gubernium latin nyelvű válasza Cserey javaslataira

 

 

3658.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                            Kraszna 31-dik Octobr. 1818.

 

….Tavalj Kolosvárt, amikor első audientián voltam, eszt mondja a többi között eö Felsége nékem: Ich werde in Kurzem ihnen Urbarium geben – erre aszt felelem: Ein jeder rechtlich denkender Grundherr wird Ew. Mayestäts diesfällige Vätterliche Huld nicht nur bereitwilligt nehmen….. Ezen beszéd után harmad nappal szerencsém lévén eö felségénél ebédelni, asztal után más szobába bé késérvén az udvart, beszélgettem a Gallicziai Gubernatorral, Báró Hauerrel – egyenesen reánk jön a Császár és aszt mondja a Hauernek: Der Csere˙ ist ein schlimmer mensch, er hat mich bedroht, dass wen ich ihnen kein Urbarium gieb, er einen selber einführen will in seynem guth.

Már Barátom, mikor egy iljen nagyhatalmú uralkodó harmadnap mulva  is eszébe tartja egy olj csekélj embernek, mint én vagyok, mondását, ez annak a jele, hogy eö a mondást becsüli, és igy tőlem viszont az illett, hogy én is tisztelve becsüljem ilj kegyelmét, és megmutassam, hogy én nemcsak szóval, hanem cselekedettel is megtészem, ami illik…

 

 

3662, 3872, 3674/18…

 

 

3689.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                   Krasznán 16-dik Jan.1 819.

 

Kedves Barátom! Melj dicső Lélek van Gr. Desewffynek hozzád irt Verseibe ki fejezve! és miljen szép az egészen – azt forrón nem érzeni szégyenleném. Igenis nem fogják azokat nálam sokat látni, mert kevessen vannak arra érdemessek, hogy láthassák…

…Kassán és annak vidékin jó szakácsokat hallok lenni – nékem iffiu legény kell, csinos, józan életű, és jó főző légyen. Kocsist általjába Tótot ohaitanék…

 

 

3701, 3710/19…

 

 

3723.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                  Krasznán 7-dik April 1819.

 

….A múlt Martius 28-kán Kolosvárt egy Duellum mene véghez...Báró Jósika Miklósnak egy Sámuel nevű fia a Hieronimus Kolloredo Regimentjébe Zászlótartó volt…. Belé akadott utoljára Kolosvárt egy Splényi Regimentbéli Lengyel nevű Zászlótartóba és secundansnak Gr. Bethlen Lajost maga mellé vévén, a szállására rontottak Lengyelnek és Duellumra kihítták…az iffiu Tiszt tehát kéntelen volt elfogadni a kihivást. Jósika pisztolra kivánta –az első lövés a Lengyelé volt – ez ugy találta, hogy Jósika tüstént halva roggyant földhöz –

evvel Bethlen meg nem elégedvén, kardra kénszeritette a Tisztet; ez első vágással ábrázatba adott egy keresztvágást Bethlennek – evvel se érte meg, a másikkal jobb kezét ugy vágta, hogy kardját azonnal kieitette – és igy végződött ezen igazán véres Duellum…

 

 

3758.

 

Cserey Farkas – Kazinczynak.                                       Kraszna 8-dik Jul. 1819.

 

…Az industria  mívei, a gazdaság miveltebb volta, a kézi mivek, a kereskedés – mindezek nálunk nincsenek nyomós divatba, ezek nélkül pedig Schwung Kraftunk nincsen, és nem is lehet magosabban emelkedni. Ha elegendő pénzt teszünk egybe; ha egy sectiókra oszlott Társaságot szerkesztetünk egybe, meljnek eloszlása oljan lészen, hogy egy része a szép Tudományok, és Mesterségek, más az industria mívei, az agri cultura, baromtartás etc. egy harmadik a kézi mívek, a kereskedés előmozditásába fáradoz: igy én is aszt mondom, hogy tettünk valamit…

Bibliothecám, meljet néhai édes Atyám, Lőrincz testvérem gyüitöttek egybe, és ameljet én magam nagy részbe becses régibb, és ui könyvekkel nagy számba szaporitottam, sok nevezetes nyomtatásbéli ritkaságokat foglal magába, és nevezetesen a Magyar Historiara nézve nem hiszem, hogy igen sok nyomtatott könyv lenne, a melj itten mindenféle nyelveken fel ne találtasson – nemcsak azok pedig, meljek egyenesen a Magyar Nemzetrül irattak, hanem azok is, meljek más Nemzetekrül irattak, de a meljekbül Hazai történeteinket világositani lehet. Ide foglalva nehány ritka könyveimnek rövid laistromát, közlöm Veled….

 

Seneca: Opera omnia. Tarvisii 1478.

Livius Titus: Historiarum Decades: accedit Lucius. Venetiis 1498.ő

Justinus Historicus in Trogi Pompei Historia commentarius. Venetiis 1497.

M. Fabii Quintiliani Institutionum Oratoriarum Libri XII. cum annotationibus Raphaelis

Regii. Venetiis 1493.

M. Tul. Ciceronis Epistolae familiares. Cum commentariis. Venetiis 1497.

Tibullus cum commentariis Cyllaenii Veronensis.

Catullus cum commentariis Parthenii Veronensis et Palladii Patavini….

Hungaricarum rerum Scriptores verii Historici, geographici ex veteribus plerique revocati.

Francofurti 1600….

Chronica des Hungarn inhaltend, wie Sie anfänglich ins Land kommen sind 1526.

Die Alterthümer Daciens des heutigen Siebenb. Wien 1775.

Eusebii Caesariensis Episcopi Chronicon. Venetiis 1483.

Faciculus temporum omnes antiquorum Chronicas complectens. 1494.

Genalogies Historique des Rois, Empereurs etc. etc. et de toutes les Maisons Souveraines qui

ont subsiste jusqu y present. Paris 1736. 4 vol…./hosszú lista G./

 

 

3776, 3789, 3798/19…

 

 

3852.

 

Cserey Farkas — Kazinczynak.                                Kolosvár 17-dik Máj. 1820.

 

…Három esztendeje már, a miolta első tekintettül fogva egyformasággal szeretek egy Kisasszonyt, Gr. Mikes Susit, a’ Cs. Miklósné Testvérit. Barátom, igen sok van ebbe, amit egy realis férfiu szerethessen!... szeretvén a Leányt, bővebb társalkodás után magamot nékie kijelentém — felelete a volt, hogy irántom hailandóságát érzi, és az édes Annyátul bátran megkérhetem; további társalkodásunk után valamint iránta indulatom gyarapodott: ugy a Leánynak magaviselete is hozzám mind kedvezőbb lett. Az rossz és gonosz Daemon azomba alacson játékát mindenütt űzvén, némelj a Leányra nézve imponaló be folyással lévő rosszakaróim mit csináltak, mit nem… személjem iránt ugyan nincsen semmi kifogása, de köztem és Leánya közt a korba olj nagy különbséget lát, meljnél fogva abba, hogy az feleségem légyen, meg nem egyezhetik. Ide üte ki tehát, Barátom, a rossz emberek machinatioja miatt Házasulni való szándékom — és erre nézve bizony szánhatod sorsomat —mert leirhatatlanul szerettem és bizony igazán szerettem a Leányt és evvel lehetetlen lett volna Boldognak nem lennem. Mindenek