Berszán Gábor:  

 

Ki volt Váczy János?

 

/2010. 10. 28./

 

 

Bevezető

Életrajza

KazLev

A tanár

A monográfia-szerző, szerzőtárs

Tanulmányok, szakcikkek írója

Irodalom

 

 

 

Bevezető

 

Ha egy átlagos értelmiséginek feltesszük a kérdést, nagy valószínűséggel csak néz a kérdezőre. Jó, ha arról a személyről – Kazinczyról – van tudomása, akire Váczy élete java részét áldozta. 2009 Kazinczy év volt. Ülésszak az Akadémián, több napos konferencia a debreceni egyetemen, három kötet megjelenik a kritikai kiadásból; könyvek róla, mármint Kazinczyról. Váczyról semmi. Csak sokszor a KazLev, publikációban a hivatkozás munkájára, de teljes nevét már ki sem írják. Az a szerencse ért, hogy hosszasabban foglalkozhattam Kazinczyval és így Váczyval is. Egyre jobban csodálom őket, folyton új meglepetés ér. Élményemet szeretném megosztani másokkal is. Összeállításomba Váczytól szöveg-részleteket is beillesztettem.

Mintha Váczy nem lenne szalonképes az újabbkori irodalomtudományban. Irodalmi lexikonjainkban csökkenő terjedelemben szerepel. A róla szóló írások többnyire vidéki vagy periférikus lapokban jelentek meg. „Száraz, humortalan, pozitivista” jelzőket aggattak rá.

 

 

 

Életrajza

 

Az irodalmi lexikonokban, a Google különböző hívó-szavakra megjelenő szövegeiben bőségesen találunk ismertetőt Váczyról. Sok-sok mozaikkocka. Átfogó, alapos értékelés sehol. Az is különös, hogy három irodalmi lexikonunkban egyre fogyatkozik a róla szóló információ. Fordított folyamat megy végbe: az időben nem fel-, hanem leértékelődik Váczy személye. Íme, az adatok.

Egykötetes lexikonában Ványi 1926-ban 31 sort ír Váczyról. Ugyanennyit szán munkájának Benedek 1965-ben, de nem egy, hanem a három kötetes irodalmi lexikonban. A sok jó szót nem érdemlő 1994-es, Új Irodalmi Lexikon Váczy tekintetében sem dicsérhető: a három kötetben mindössze 18 sort szán a rendkívüli életműnek.

Talán a sokat dicsért Pallas-ban olvasható a legtömörebb életrajz, bár még életében készült. Ezt idézzük.

 

Irodalomtörténeti író, szül. Kecskeméten 1859 dec. 3. A középiskolát u. o., az egyetemet Budapesten végezte, s 1883. tanári és doktori oklevelet nyert. Ez évben könyvtári gyakornok lett az egyetemi könyvtárban, honnan egy év múlva a múzeumi könyvtárhoz helyezték át, s jó későre, 1890. nevezték ki segédőrnek. Közben tanított is, a László-féle intézetben a magyart, 1891-ig, amikor a budapesti VII. kerületi gimnáziumba helyezték át s ugyanoda 1893. rendes tanárnak nevezték ki; ekkor végkép elhagyta a könyvtári szolgálatot. Alapos irodalomtörténeti dolgozatai révén az akadémia 1886. megbízta Kazinczy levelezésének szerkesztésével és kiadásával, a Kazinczy-bizottságnak azóta jegyzője, az irodalomtörténeti bizottságnak is tagja, egyszersmind választmányi tagja a filológiai társaságnak, a történelmi társulatnak és tagja az Osztrák-magyar monarchia szerkesztőségének. Munkái: Berzsenyi Dániel életrajza (akadémiai jutalmat nyert munka, Budapest 1895); Ráday Gedeon gróf művei (életrajzzal, Olcsó könyvtár); Kazinczy Ferenc levelezése (bevezetéssel minden egyes kötet és jegyzetekkel, eddig 8 kötete jelent meg e nagy gonddal és szorgalommal szerkesztett kiadásnak, s még vagy 20 kötetre való anyag van hátra). Tőle való az Osztrák-magyar monarchia III. kötetében a Magyar irodalom c. cikk. Nagyobb tanulmányokat irt a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiba (1886), az erdélyi múzeum-egylet kiadványaiba, a Vasárnapi Újságba, Fővárosi Lapokba, Philol. Közlönybe, Századokba, Irodalomtört. Közleményekbe stb. Értékes tanulmányai szólnak Kazinczyról, Aranyról, Tompáról stb.

 

Szinnyei szűkszavúan mutatja be. Munkásságának ismertetése terjedelmesebb. Több tucat cikkét és 12 nagyobb művét sorolja fel. Magánéletéről keveset tudunk meg. A Magyar Könyvszemle Új folyam XXVII. kötet, 1-4. füzet 1919. januári számában olvashatjuk: „A súlyos kór, melynek végül is áldozatul esett, erősen aláásta szervezetét, törhetetlen munkakedvvel fogott egy újabb nagyszabású irodalmi vállalkozás, a múzeum irodalmi levelestárának feldolgozásához.”

A Madách Imre Gimnázium, a Barcsay Baráti Körének portálján olvashatjuk:  1891-től haláláig főgimnáziumunkban tanár.” Onnan vettem a tanár Váczy portréját.

 

 

 

                                          

 

                                                 Váczy János

                                                   1859- 1918

 

A Kecskeméti életrajzi lexikonból /1992/ a www.sulinet.hu-n megtudhatjuk még, hogy Váczya szünidőket rendszerint Kecskeméten, széktói szőlőjében töltötte.”

Váczynak volt egy fia, róla az életrajzok nem szólnak, csak az irodalomtörténet:

 

Váczy József: ISMERETLEN KAZINCZY-LEVELEK. Itk. 1932. 1.

Édesatyám, Váczy János iratai között Kazinczynak három eddig nyomtatásban meg nem jelent levelét találtam. Mind a három másolat az irodalompártoló Horváth Döme (1819—1899) keze írása. Bizonyára a Levelezés utolsó kötetének megjelenése után kerültek édesatyám kezébe, s a már ekkor tervbe vett pótkötetbe szánta őket. Onnan sajnos kimaradtak, így most hozom a nyilvánosságra a három levelet…

 

 

 

 

KazLev

 

 

Busa Margit írja tanulmányában /1959/: „…Az Akadémia végre 1884-ben hozzá látott a teljes levelezés kiadásának előmunkálataihoz. Megbízták Nagy Sándort, a Nemzeti Múzeumi Könyvtár könyvtárosát, Kazinczy Ferenc levelezésének összegyűjtésével, feldolgozásával és sajtó alá rendezésével. Három évig tartó gyűjtőmunka után azonban Nagy Sándor 1886. jún. 20-án váratlanul elhunyt. A nagy megbízatást még ez év szeptemberében

                                         Váczy János vette át.

Kazinczy-bizottság alakult. Ennek elnöke Zichy Antal volt, tagjai Heinrich Gusztáv, Beöthy Zsolt majd helyette 1889-től Ballagi Aladár. Váczy János a bizottság jegyzőjének tisztét töltötte be…”

 

Miként Kazinczy munkásságának kiemelkedő értéke levelezése, hasonlóképpen Váczy a Kazinczy-levelezés – az irodalomban röviden: KazLev – 21 kötetével máig megismételhetetlen teljesítményt nyújtott. Íme, a könyvsorozat főbb adatai:

 

Kazinczy összes művei. Harmadik osztály. Levelezés.

 

 Közzéteszi Váczy János. I. - XXI. Kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1890 – 1911.

 

A kötet leveleinek dátuma, a kiadás éve, a kötet oldalszáma:

 

1.              kötet: 1763 – 1789.                            1890.  618 p.

 

2.              kötet:  1790 – 1802.                           1891.  626 p.

 

3.              kötet.  1803 – 1805.                           1892.  574 p.

 

4.              kötet:  1806. jan.1. – 1807. ápr. 30.   1893.  644 p.

 

5.              kötet:  1807. máj. 1.–1808.jún.30.     1894.  592.p.

 

6.              kötet:  1808. júl.1. -  1809. szept.30    1895. 607.p.

 

7.              kötet:  1809. okt.1. -  1811. jún. 30.   1896. 620.p.

 

8.             kötet:  1810. júl.1. -  1811. jún. 30.    1898. 692.p.

 

9.             kötet:  1811. júl.1. -  1812. jún. 30.      1899.  614.p.

 

10.           kötet:  1812. júl.1. – 1813. júl. 31.       1900.  592.p.

 

11.           kötet:  1813. aug.1.-  1814.júl.31.        1901. 378.p.

 

12.           kötet:  1814. aug.1. – 1815.jún.30.       1902. 652.p.

 

13.          kötet:   1815. júl. 1. – 1816.feb.29.       1903. 603.p.

 

14.           kötet:  1816. márc.1.- 1816.dec.31.       1904. 587.p.

 

15.           kötet:  1817. jan.1. -  1818. márc.31.  1905. 687.p.

 

16.            kötet:  1818.ápr.1. -   1819. dec.31.       1906. 652.p.

 

17.           kötet:  1820.jan.1.  -  1821.dec.31.        1907. 671.p.

 

18.          kötet:  1822.jan.1. -  1823. dec.31.        1908. 568.p.

 

19.           kötet:  1824.jan.1. -  1826. márc.31.      1909. 667.p.

 

20.          kötet:  1826.ápr.1. -  1828. dec.31.        1910. 657.p.

 

21.          kötet  1829.jan.1.-  1831. aug.20.         1911. 787p.     

 

A fett-betűkkel írott kötetek – 7., 8. és 15. – megvannak könyveim között. A 9. és a 17. elérhető a neten, a csodálatos Google jóvoltából.

Nézzük az évszámokat: 1990 – 1911, ez pontosan 21 év. Évente egy kötet. De micsoda kötet. Lássuk a kézbe vehető 8. kötet oldalainak megoszlását.

 

         26 oldal, Bevezetés

       613 oldal, Levelek és válaszlevelek, időrendben, sorszámozva

         50 oldal, Jegyzetek

         15 oldal, Név- és művek mutatója

           9 oldal, Tartalomjegyzék

 

A címlapot, előzéklapot nem számítva 713 oldal. A jegyzetek apró betűvel, így több információ fér bele. A levelek pontos dátumozása még Kazinczy érdeme. Ő szoktatta rendre levelező társait.

A fent részletezett oldal-adatokat szorozzuk be 21-gyel. Megkapjuk a levelezés-köteteket. Közben 21 évig járjunk a levelek után, könyvtárakba jegyzetelni, korabeli folyóiratokat keresni, melyekre hivatkozunk a jegyzetben. Írjuk vagy írassuk a szöveget, tárgyaljunk a szedővel, olvassuk és javítsuk a korrektúrát.

Tartsuk meg az órákat /az órára készülni is kell/, írjunk cikkeket, válaszoljunk a megjelent kötetek kritikáira, esetenként személyes támadásokra. Marad még idő irodalomtankönyv írására, monográfiára, a Képes Irodalomtörténet-be és az Osztrák Magyar monarchia Írásban és képben c. díszkiadásokba fejezeteket írni. Nincs szövegszerkesztő, mobil, vezetékes telefon se nagyon. Személyautó nem könnyíti a mozgást. Fiákerre nem biztos, hogy marad pénz.

 

„Az 1837-1890-ig készült szerkezeteket nevezhetjük már írógépnek”- olvassuk a neten. Valószínű használta Váczy,  vagy segítője. Erre nem találtam adatot. Az Akadémia támogatta, egy bizottság is működött, de hát jól ismerjük a bizottságok munkamódszerét. A munka oroszlánrészét Ő végezte.

 

Váczy a Kazinczy-levelezésből egy kis népszerű válogatást is megjelentetett:

         Kainczy levelezése, 1782 – 1831, Szt. István kiadó, 1907. A kis kötet 25 Kazinczy-levelet tartalmaz, lábjegyzetekkel.

 

Váczy halála után, 50 év alatt két pótkötet jelent meg:

22. kötet, szerk. Harsányi István, Budapest, 1927

              23. kötet, szerk.  Busa et. al. Bp. 1960.  5649 - 5933. sz. levelek.

1960 óta, további 50 év alatt majdnem semmi. Két kötet előkészületben. A KazLev - csak a levelek, és a készülő kötetek is – CD-n elérhető. Ez az értékes dokumentum „nem publikus”. A Debreceni Egyetem tulajdona.   

 

 

 

Részletek a hálón olvasható IX. KazLev kötetből

 

 

KILENCZEDIK KÖTET. 1811. JÚLIUS 1.— 1812. JÚNIUS 30. 
BUDAPEST, 1899. A MAGYAR TUD. AKADÉMIA KIADÁSA. 
Digitized by Google 
 
BEVEZETÉS. 
A Kazinczy Levelezésének kilenczedik kötete az 1811. július 1-jétöl 1812. június 30-káig terjedő időszakban 
írt leveleket tartalmazza, számra nézve 233 darabot, a melynek több mint felét, 119-et, maga Kazinczy írta. 
Új levelezői Péczely József, Szalárdi Jakkó László, Sztrokay Antal, Tatay János és 
Musiczky Luczián szerémi apát, később károly-városi püspök, szerb költő, akik most először ismerkednek meg vele. 
Ócsai Balogh Pétert és Kulcsár Istvánt ugyan szintén ekkor látjuk először a Kazinczy levelezői közt; 
de bizonyos, hogy velük már rég idő óta ismeretségben volt s levelezett is Kazinczy; 
azonban előbbi leveleik vagy elvesztek, vagy legalább ismeretlenül lappanganak… 

 

A 2144. levél jegyzete… A levél kezdete: „Vitkovics barátunk megküldé nekem hozzá intézett ódádat” 
Erre vonatkozólag a Hazai és Külf. Tud. 1812. évf. (márcz 25-ki) 25. számában ezeket olvassuk : 
„Óda Vitkovics Mihály Barátomhoz, a' Budai Consistoriom Fiskálisához. Budán, 1811. 
Ezen Oda Illyriai nyelven készült. Új példája azon jeles Poetai talentumnak, 
melyet már több munkáiból ismerünk. Nagy Tiszt. Musiczky Lucián a' 
Karlowiczi Érsek Archi-Diakonusa a' Szerzője, ki több más Poétái Darabjai között, 
melyeket ugyan Illyriai nyelven készített, kiváltképpen kimutatta a' Musákkal való 
belső barátságot azon Ódáival, melyeket Nagy Tiszt. Vitkovics Péter Budai Plébánus Ur 
halálára 1808. Jan. 24-dikén és 1808. Jul. 12-dikén Mélt. Putnik Jósef Pakraczi Püspök felszenteltetésére készített.”
 
 
A bevezetés tanulmánynak is beillik, a kötet leveleiről, a levelezőkről, a további levelek tartalmáról, 
pl. a folyó országgyűlésről. Ami a példaképpen választott jegyzetet illeti: 
Váczynak tudnia kellett, hogy a levélben emlegetett ódára vonatkozóan hol talál adatot. 
A forrást, jelen esetben a Hazai és Külföldi Tudósítások 1812. 25. számát meg kellett keresnie. 
Volt eset, hogy az illető példányt nem találta, mert a gyűjteményben hiányzott. 
Ilyenkor ment tovább. Ritkán írja: „Nem találtam…”
 

                                                     *  *  *

Egy újabb kori munka, Debreczeni Attila: Csokonai levelezése /1999/ c. könyv jegyzeteiben 11 helyen hivatkozik Váczyra. Ezek között találunk néhány helyreigazítást. A KazLev 21 kötetét tekintve az lenne a csoda, ha nem így lenne, vagyis, ha nem találnánk hibát Váczynál is.

 

 

A levelek tartalmi értékelése nem tárgya ennek az írásnak. Csak néhány utalás. Illyés Gyula és még többen mások kincsesbányának nevezték. Az egyik, a neten található méltatás:

„Kazinczy levelezése huszonhárom vaskos kötet. Az 5933 levélből 3200-nál több az, amit ő írt kortársaihoz. Ötéves volt, amikor az elsőt írta, az utolsót már nem tudta befejezni. A köztük eltelt idő hatvanhét esztendő krónikája. Levelezése kor- és kultúrtörténeti dokumentum.”

                                                                                                           enciklopedia.fazekas.hu/.

 

Egy budapesti aukción 2006-ban a 23 kötet kikiáltási ára 60, leütési ára pedig 98 ezer Ft. volt.

 

A 21 nagy kötet és a kis kötet KazLev-n kívül Váczy Deák Ferenc leveleinek kiadásával is foglalkozott.

 

 

 

A tanár

 

 

Egykori iskolája nem túl hízelgően emlékezik róla. A Madách Imre Gimnázium, Baráti Körének portálja: Tanári karVáczy János (1891-1918) irodalomtörténész, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár…Az egykori diákemlékezet szerint Dénes Lajos magyar órái mindig élményt jelentettek; …Simonkai Lajos és Méhes Gyula óráin a légy zümmögését is meg lehetett hallani; de voltak nemszeretem előadások is: Váczy János saját könyvének betű szerinti elmondásához ragaszkodott…

Nem sokkal jobb a vélemény tankönyvéről. A recenzens közel 16 oldalas írása foglalkozik Váczy János A magyar irodalom története című tankönyvével.

 A bíráló maga is irodalmat tanító tanár, a legnagyobb elismeréssel ír a könyvről, mint irodalomtörténetről, de nem fogadja azt el jó tankönyvnek. „Váczy könyve gondos és tüzetes munka eredménye. Megállja helyét újabb irodalomtankönyvek között, de irodalmunk sikerét egyetlen lépéssel sem fogja előbbre vinni. Arra nem tankönyvek, hanem hivatásuk magaslatán álló tanárok kellenek.” A könyv hibái között r-v sok helyütt hiányolja a tömörséget, de a könyv nem nélkülözi a „frázisokat sem”. /Orsz. Középisk. Tanáregylet Közlönye, 1902./

 

Váczy két ponton is kapcsolatban volt Babits-csal. 1912-ben mindketten az Irodalomtörténeti Társaság tagjai voltak /forrás a Pintér-szerkesztette Irod.tört. Közlemények/. Babits Váczy könyvéből tanított Fogarason. Ennek az adatnak a forrása:

Babits levelezése, 1911 – 1912, Sáli Erika, Magyar Könyvklub, 2003

878. levlél,  Babits Hatvanynak, Szekszárd, 1911. júl. 27 előtt

…Egyes tankönyveket szívesen, sőt örömmel elfogadok megbírálásra…oly könyvekről van szó, amelyek alapján tanítottam, amelyek hiányait és erényeit úgyszólván a saját bőrömön tapasztaltam. Ilyenek első sorban a Négyesy-féle Stilisztika…és a Váczy-féle Irodalomtörténet; mindeniket több éven át tanítottam…

Jegyzet:...dr. Váczy János: A magyar nemzeti irodalom története. Franklin, Bp. 1902. A fogarasi főgimnáziumban az 1910-11-es tanévtől a VII. osztályban a Beöthy-féle Irodalomtörténet helyett ezt a korszerűbb munkát használták /Fogarasi Főgimn. Ért. 1911. 32./

Ady prózai művei, Akadémiai, 1999. kötet tanúsága szerint Váczy Adyval is találkozhatott. A kötetben található 28. újságcikk Ady tudósítása és Debrecen örömünnepe címet viseli. Az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság 100 éves jubileumát ünnepelte a debreceni Csokonai kör, aminek Váczy választmányi tagja volt. Részt vett az ünnepségen, a 721. oldalon olvasható jegyzet szerint. Ott volt Ady is, mint tudósító.

 

A monográfia-szerző, szerzőtárs

 

 

A Beöthy-féle Képes Irodalomtörténet /1896/ munkatársaként öt fejezetet írt meg. A mű címlapja:

 

 

 

A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE

KÉPES DÍSZMUNKA KÉT KÖTETBEN

SZERKESZTETTE: BEÖTHY ZSOLT

KIADJA AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R. TÁRSULAT

BUDAPEST 1896.

I. A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL KISFALUDY KÁROLY FELLÉPTEIG

 

 

A kétkötetes művet a Babits-kiadó hasonmás kiadásban jelentette meg.

 

 

 

 

                                           

 

                             Beöthy: Magyar irodalomtörténet /hasonmás/

 

 

A Váczy a következő fejezeteket írta:

46. Az egyeztető irány: Ráday, Verseghy, Szentjóbi, Dayka

50. Kazinczy

52. Kazinczy költői: Kis János, Döbrentei Gábor, Szemere Pál

66. A klasszikai eposz művelői. Horvát Endre, Czuczor Gergely, Debreceni Márton, Garay János.
68. Kazinczy utóda : Toldy Ferenc. 
 

 

 

Részletek Váczynak, a  Kazinczyról írt fejezetéből

 

…Költészete, Kazinczy pályájának fontosságához mérve költői működését,  tisztán esztétikai tekintetben 
meglehetős csekély becsű, de irodalomtörténeti szempontból méltánylást érdemel. 
Kazinczy fogékony költői lélek, de az alkotó tehetség jóformán hiányzik benne. 
Múzsája a német szentimentális költők reminiszcenciáiból táplálkozik s a görög és latin költők eszméin hevül. 
Általános emberi érzéseket zeng az egyéniség jellemző ereje nélkül, szelíden és kecsesen. 
A lélek felzaklatott indulatainak és szenvedélyeinek hangja éppen oly idegen lantjától, 
mint a méla borongásé s megható ellágyulásé. A külső hatást könnyen megérzi ugyan lelke, 
de azt addig érleli, míg utoljára a hatás ingere teljesen megszűnik. 
Csupán emléke marad meg, amely aztán nem képes egyénibb kifejezésre jutni.  
Éppen ezért lírája hidegen hagy bennünket. Sem bor- sem szerelmi dalaiban nincs igazi hév, 
igazi természetesség. Egy-egy költői eszme meg-megragadja, de az alakításhoz nincs elég költői ereje. 
…Kazinczy költészetének irodalomtörténeti értéke abban van, hogy ő nyitotta meg 
a német költészet forrását a magyar költők előtt és kezdte meghonosítani azt a lágy érzelmességét, 
amelynek költészetünk addig jobbára híjával volt. Aztán a klasszikái költészet mintáira utalt, 
amelyből ő is, mások is termékenyítő eszméket merítettek. Továbbá példákat adott 
a forma csinosságára, a verselés hibátlanságára. A nyugati verselés meghonosítását 
elméletben és gyakorlatban sürgette. A népies versformákat művészietleneknek tartva, 
mintegy közvetve kihívta az utána jövendő igazi költőket, hogy megmutassák, 
az eredeti magyar ritmus is művészivé tud válni, ha hozzáértő tehetség veszi lantjára. 
Kazinczy működésének súlypontja fordításaira és leveleire esik. 
Rendkívül sokat és sokfélét fordított. Összes fordításainak kiadását 
kiszabadulása után, pár év múlva tervezte s 1805-ben Wesselényi Miklós küldött is neki 
ötszáz forintot, hogy az első kötetet Marmontel regéivel megkezdhesse. 
Ez a munka azonban csak 1808-ban jelenhetett meg. 1814-ben újra megindította összes fordításait, 
amelyek Kazinczy Ferencz Munkáji, Szép Líteratúra címmel kilenc kötetben meg is jelentek…
Emellett számos töredék fordítása maradt kéziratban s megjelent műveinek többféle átdolgozása 
szintén kézirataiból ismeretes. 
Az írás művészetének általa vallott egyik fő elve, hogy folyvást tisztogassuk, 
csinosítsuk munkánkat, mert e nélkül hasztalanul törekszünk halhatatlanságra, 
éppen fordításaiban érvényesül elsősorban. Soha egyetlen művet nem fordított, 

amelyet részint önmagától a legszigorúbb önbírálattal, részint mások ítéletének alapján,
át meg át nem javított volna….

Mint levélíró Kazinczy bátran összehasonlítható a világirodalom legnagyobb levélíróival. 
Roppant fogékonysága, eleven és mozgalmas képzelete segítségével minden tárgyról 
kellemesen tud beszélni. A lélek minden hangulatába beletalálja magát, 
s a pillanat hatásai szerint gyorsan tud változni s egyik tárgyról a másikra művészileg tud átsiklani. 
Ide járul természetes hiúsága, melynek egész elméletét fejti ki leveleiben, 
s mely a tetszés legcsekélyebb eszközeit sem veti meg… őszintesége s természetessége 
leveleiben nyilatkozik legjobban, éspedig majd a csöndes szemlélődés, 
majd a lírai hevülés vagy szónoki pátosz hangján. 
Néha egy született tárcaíró könnyűségével beszéli el magán- és családi életének napi eseményeit….
 
                                                   -----
 
Váczy Toldyt megtette Kazinczy utódának, többek között ezeket írta róla:
 
 
…Félszázadnál tovább működött, mint a nemzet szellemi munkásságának vezetője, 
a tudományos törekvések legfőbb gondozója, a rég betemetett irodalmi kincsek értékesítője, 
mint író és izgató, társadalmi és irodalmi téren. Nemcsak szóval hirdette, 
hogy „minden egyéb felsőbbség ingatag, csak a szellemi biztos és maradandó: 
ebben nemzetünk jövője és semmi egyébben”: hanem életének legszentebb céljává tette, 
hogy e biztos szellemi életet a külföldéhez hasonlóvá tegye. Egymaga pótolta 
legalább egy-két emberöltő mulasztásait az irodalmi emlékek fölszínre hozásában s magyarázásában… 
Toldy mint irodalomtörténet-író nem hasonlítható a külföld jelesebb irodalomtörténet-íróihoz, 
a magyar irodalomtörténetet ő alkotta meg először 
s minden újabb író csak az ő vállain emelkedhetik. 
De nemcsak megalapította e tudományt, hanem egy egész írói nemzedéket nevelt… 
 
 
 
Ez lenne „száraz, pozitivista” szöveg? Váczy több mint 100 éve, project, team és pályázat 
támogatása nélkül, szinte minden lényegeset elmondott Kazinczyról. 
Utódai ezeket ismételgetik, olykor alig érthető nyelven. Tisztelet a kivételnek.

Váczy is és Toldy is egymaga jegyezte irodalomtörténetét. Váczy amellett monográfiákat írt,
Toldy vers-antológiát csatolt irodalomtörténetéhez.

 

 

                                                    *  *  *

 

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. sorozat keresett csemege az antikváriumokban. Néhány ismertebb név a munkatársak közül: Rudolf trónörökös Ő császári és királyi Fensége, József főherceg Ő császári és királyi Fensége,…Benedek Elek, Berzeviczy Albert, …Eötvös Károly, …Hunfalvy János, Hunfalvy Pál,…Jancsó Benedek, Jókai Mór,… Keleti Károly /utca viseli nevét G./,..Mikszáth Kálmán,… Pauler Gyula,…Pulszky Ferencz, Rákosi Jenő, …Salamon Ferencz,… Váczy János,… Wekerle Sándor…

Váczy feltehetően beszélgetett Jókaival, aki az irodalmi szövegekért volt felelős.

Részlet a Magyarország c. fejezetből:

A magyar irodalom. Váczy Jánostól

Alig van művelt nép Európában, amelynek irodalma oly szorosan érintkeznék a nemzet politikai történetével, mint a magyar nemzeté. Nemcsak folytonos hatással volt irodalmunk a politikai élet alakulásaira, amire más nemzetek irodalma is elég példát nyújt: hanem kivált az újabb korban nem egyszer éppen irodalmunk alkotta a nemzeti életet. Az irodalom művelői virrasztottak a nemzetiségnek és hazafiságnak enyészni kezdő fénye mellett, hogy kiemeljék a nemzetet akár az elgyengülés és kimerülés okozta bénultságából, akár az idegen szellem hatásának bódító álmából, a mely hova-tovább vészt hozott volna hazánkra…

Emellett a magyar szellem a művészet egyetlen ágában sem nyilatkozott oly mélyen s igazán jellemző sajátságokkal, mint a költészetben. A magyar költői lángelmék között nem egy van, aki a világirodalomban is az első rangúak közé tartozik, s akinek alkotásait az egész művelt világ csodálja, jeléül annak, hogy a magyar költészet nemcsak a nemzeti szellem legtősgyökeresebb jellemvonásait érzékítette meg, hanem az általános emberi szellem hatásos és maradandó sajátságait is művészien tudta kifejezni. Igaz ugyan, hogy ezt inkább csak az újabb magyar költők legkiválóbbjairól állíthatjuk; de az is bizonyos, hogy a magyar irodalom régibb munkásai közül is többen európai színvonalra emelkedtek. A régi magyar írók sem zárkóztak el az emberi szellem ama mozgalmai elől, a melyek századokkal előbb különféle forrásokból kiindulva, a műveltség világát terjeszteni kezdették… mikor a harcok elviharzottak s a nemzet kipihente századokig tartó élet-halál küzdelmét: íróink kezdtek először reményt önteni a nemzetbe, fölismervén a haladás eszközeinek és lehetőségének útjait; így lett az irodalom a nemzetiség megmentője s folyvást erősítő támasza. Végre midőn a magyar állam politikai függetlenségének fölelevenítését s jogainak visszaszerzését megkísérelték: a költők tüzelték a nemzetet a szilárd kitartásra, az ősi jogok védelmére s az új jogok kivívására. Legnagyobb államférfijaink maguk is kiváló írók voltak. Az 1825-ben meginduló s egészen 1867-ig tartó küzdelemben részvevő költő-kortársaik a nemzeti irodalom fejlődésének legmagasabb csúcsain állnak.

Íme, néhány szóban a magyar irodalomnak korszakokra tagozódó története. E korszakok főbb eszméit és ez eszmék kimagasló képviselőit kíséreljük meg röviden ismertetni…

 

 

Monográfiák, melyeket Váczy egyedül írt:

 

Haller János és Hármas Istória, Bp., 1883;

Berzsenyi Dániel életrajza, Bp., 1886;

A magyar nemzeti irodalom története Bp., 1902;

Kazinczy Ferenc életrajza, Bp., 1909;

Tompa Mihály életrajza, Bp., 1913;

Kazinczy Ferenc és kora, Bp., 1915 (csak az első kötete készült el)*

 

*A folytatás egy részét elkészítette Váczy. A torzót, a lelkes Kazinczy Ferenc Társaság helyi kiadványában meg is jelentette. 92 év alatt viszont nem akadt senki, aki befejezte és megjelentette volna Váczy halála miatt befejezetlen művét. Váczy 1806-ig jutott a megjelent könyvben. Kéziratban 1817-ig jutott el /Fried prof. személyes közlése/. „Csak” 14 évet kellene megírni.

 

A Berzsenyi-monográfiára áldozott munkáját igyekezett másutt is hasznosítani:

A niklai remete. Dr. Váczy János, Irodalomtörténeti Közlemények - 1893. 3. évf. 3. füzet

 

 

Részlet a Tompa-monográfia VII. Fejezetéből.

 

…1859. évben, midőn a nemzet Kazinczy születésének századik évfordulóján nagy ünnepre készül, s az Akadémia Kazinczyt dicsőítő ódára pályázatot hirdet: ő is megpendíti lantját s megírja kitűnő ódáját, amelyet a pályabírák (Arany J., Lukács Móricz és Székács József) egyhangúlag a kitűzött jutalomra érdemesítnek, amely méltán is megilleti. Arany Jánosnak a Széchenyi emlékezetét nem számítva, alkalmi óda nagyobb művészettel nem emelte nálunk az ünnepélyt, mint a Kazinczy Ferencz emlékezetére című. Még az Arany János emlékezetére címűt tudnók csak Lévaytól hozzá hasonlítani. Azonban Tompának ez az ódája, illetőleg felolvasása körülményei is tömérdek bosszúságot okoztak a költőnek. Egyrészt, mivel Toldy, aki a mű felolvasására vállalkozott, az utolsó pillanatban némely apróbb javításra kérte Tompát, a miket ugyan meg is tett, de azért ódája a javítások nélkül jelent meg. Másrészt pedig úgy értesült a költő, hogy Toldy oly érthetetlenül olvasta fel a szép művet, hogy hatását egészen tönkretette. Nem kevésbé bántotta a miskolci Kazinczy-ünnepély, amelyen Tompa személyesen is megjelent. Ódáját Molnár színigazgató szavalta, de úgy, hogy Tompa csak bosszúsággal hallotta; nem is szavalta, csak szótagolta s némely szót egészen elferdített, p. o. e helyett maradt, ezt olvasta: marta. Képzelhetjük, az érzékeny és ideges költőnek mily zokon esett mindez s mennyire szerette volna, bár művét soha meg ne írta volna. Hanem azért éppen ez ünnepélyen egy rövid, de gyönyörű pohárköszöntőt mondott Kazinczy Gáborra.

Azonban Toldy felolvasását sokáig nem tudta feledni; sőt még az Akadémia pénztárnokának az a kérdése is ingerelte: vajon aranyban kívánja-e a jutalmat, vagy járópénzben. Hiába csillapította Arany János, aki maga is jelen volt az ünnepélyen; hiába mentegette Toldyt s magyarázgatta, hogy tönkretételről szó sem lehet, csak arról, hogy Toldy olvasását nem mindenütt jól értették, bár a mű végét, a melyet Toldy emelkedettebb hangon olvasott, annál nagyobb tetszéssel fogadták. Hivatkozott Arany János a műbírákra, a legkiválóbb emberekre, magára Deák Ferencre is. Mindez nem nyugtatta meg a költőt és pedig annál kevésbé, mivel úgy hallotta, hogy Toldy készakarva nem olvasta hangosabban azért, hogy Szász Károly hasonló tárgyú műve jobban feltűnjék. Aztán hiába kérte Toldy a javításokat, nem a javított szöveget olvasta, s nem is ezt közölték a lapok, s nem ezt kapták meg a vidéki ünnepélyekre sem. Tompa legalább azzal szerette volna lelki háborgását lecsillapítani, hogy a pályabírák ítéletét eredetiben olvashassa; de ez az óhajtása sem teljesült, hiába kérte ismételve is Toldyt ez iránt. "Valóban - mondja - nem értem az egész dolgot! Vagy rossz volt a vers, vagy jó; ha rossz, miért díjaztatott; ha jó, miért bukott meg?" Látnivaló, hogy Tompa izgalma az első pillanattól fogva onnan ered, mivel azt hiszi, hogy művét a felolvasás után leszólták, holott éppen az ellenkezője igaz…”

 

 

Tanulmányok, szakcikkek írója

 

 

A Kazinczy-monográfia munkálatai közben és után a részeredményeket sorra publikálta. Így cikket írt Kazinczy őseiről /Turul/, megyei tisztségeiről, fordításairól, tollharcairól, a színházzal kapcsolatos munkájáról /Itk/. A színház iránti érdeklődésére más példát is találtam:

Dr. Váczy János: Az első magyar színigazgató. (Vasárnapi Újság 1890. évf. 38. szám.) A cikk Kelemen Lászlóról szól.

Szívesen látták a Budapesti Szemlénél is: Váczy János: Kazinczy Erdélyi levelei. Budapesti Szemle 1906

 

Egyik tanulmányának címlapja  /A nemzeti szellem…/ itt látható:

 

 

                           

 

 

 

Szemelvények publikációs jegyzékéből:

 

Péterfy Jenő munkái. III. köt. Ism. Váczy János. Századok 759—762.

/Péterfy két alkalommal írt a KazLev köteteiről. Többet azért nem, mert 1899-ben Péterfy meghalt./

 

DEÁK Ferencz  Levelek 1822–1875. Összegyűjtötte és jegyzetekkel ellátta dr. Váczy János. Bp., 1890. Ráth. 8 sztl. lev. (tartalom), IV, (előszó), 392 p.

 

Deák Ferencz beszédei, 1866—1807. Összegyűjtötte Konyi Manó. Ism. Váczy János                                     columbia.edu/sec/cu/lso/.

 

Váczy János. Toldy Ferencz. Századok 597—601. 1.

Váczy János. A keszthelyi Helikon. Budapesti Szemle 123. köt. 321—353. 1.

Váczy János: Kardos Samu : Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Századok 1905. X. füzet

Váczy János: Báró Wesselényi Miklós ifjúkora, Századok, 1910/44. szám, 230.

Váczy János : Gyöngyösi István összes költeményei, I. (Badics Ferencz kiadása.) Itk. 1914. 3. 369-37

 

 

Irodalom

 

Kuncz Aladár: Váczy János (Nyugat, 1909);

Pintér Jenő: Váczy János (MTA Emlékbeszédek, XX);

Váczy János (Századok, 1918).

Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete, 1959.

Kiss István: Váczy János Kiskunság 1969. 1. sz.

Busa Margit: Váczy János Kazinczy szolgálatában Honismeret  12. évf. 4. sz. 1984

Szabó Tamás: Ki volt Váczy János? PN 1986. dec. 3.

Szabó Tamás: Váczy János, a kiváló akadémikus, KL 1991. aug. 16.

 

 

e-dokumentum:

Váczy János, a Kazinczy-levelek tudósa, berszangabor.hu       2009.

Váczy és Kovacsóczy, a kritikus és a szerkesztő, berszangabor.hu  2009.

 

VÁCZY JÁNOS: TOMPA MIHÁLY ÉLETRAJZA CYCLUS. TOMPA MIHÁLY ÉLETRAJZA. ÍRTA VÁCZY JÁNOS. AZ 1918-DIK ÉVI ILLETMÉNY ELSŐ KÖTETE. BUDAPEST, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA, 1913. TARTALOM ...
mek.oszk.hu/06800/06851/06851.htm

 

 

Full text of "A magyar irodalom története. Képes díszmunka két ...

Full text of "A magyar irodalom története. Képes díszmunka két kötetben" ... P X AZ IRODALMI MEGÜJHODÁS KORA Beöthy, Magyar irodalomtörténet IL köt. 39. ...
www.archive.org/stream/.../amagyarirodalom00badigoog_djvu.txt

 

 

Tankönyvtár | Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben - Az ...

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Következő Következő .... Végigpillantás az osztrák–magyar monarchia alakulásának történetén. ...
www.tankonyvtar.hu/.../osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-583