Írók levelei Szinnyeihez. Szinnyei írásai

 

2010. 12. 16

 

Bevezetés

Írók levelei

         Arany, 1867

         Mikszáth, 1875

         Jókai, 1879

                    Részlet a Jövő század regényéből

         Gozsdu Elek, 1894

         Frantisek Osvald, 1893

         Krúdy, 1899.

         Gyöngyösy László, 1892, 94

         Ady, 1901

Szinnyei írásai

         A komáromi színészet, 1881

         Komárom 1848-49-ben, 1884

         Jósika Miklós

         A számjátékos

Szinnyei és Abafi /Aigner/ Lajos kapcsolata

Ki volt Abafi?

Szinnyei és Abafi levelezéséből

A Figyelő és a Hazánk repertóriumai

 

Szinnyei emlékezete

         Utcanév

         Szinnyei-díj

         Komáromi múlt-ápolás

         Tudományos ülésszak

         Találatok Szinnyeire

 

 

 

Bevezetés

 

Életrajz-gyűjteményéhez a kor legrangosabb íróival levelezett. Arany válasz-levele tele van aggodalommal. Jókai hevenyészett sorokat ír a megkeresésre. A fiatal Krúdy hangulatos, könnyed. Ady cikket ír Szinnyei gyűjteményéről.

Abafi folyóiratainak, a Figyelőnek és a Hazánknak a Repertórium rovatait szorgalmasan tele írja. Szabadságharcos Naplójegyzeteit a Hazánk 1884. júniusi számában kezdte közölni. Találkozik Kossuth-tal, Bemmel, Klapkával. Csata közben a közelben lakó sógoránál ruhát vált, megvacsorázik, majd olvasnivalót szerez. Ír a komáromi színészetről, ezt a tanulmányát számon tartja a színháztörténet. Kutatók szerint hatvan kötet, kézzel írt naplója máig kiadatlan.

Szinnyei emlékezetét szülővárosa hűen ápolja. Utcanév és Szinnyei-díj fűződik hozzá. Szakmai konferenciákat rendeznek emlékére.

 

Írók levelei, írásai

 

Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című lexikon nem pusztán száraz tényanyag gyűjtőhelye. Szinnyei ugyanis hatalmas vállalkozásához segítséget vett igénybe: tervezett szócikkei szempontjait összefoglaló nyomtatványokon kért adatokat vagy közvetlenül a bemutatandó személytől, vagy annak közvetlen környezetétől. Ilyen módon a szerző által kiválasztott forrás önreprezentációk soraként is olvasható.

Doncsecz Etelka, Korunk , 2009 Október

 

         Arany, 1867

 

Egy könyvaukció révén bukkantam Aranyra /G./:

213. ARANY János (1817-1882)

Pesten, 1867 szept. 18-án kelt, kézzel írt, aláírt, egész oldalas (225 X 140 mm.) levele

„Tekintetes Szinnyei József úrnak” Pozsonyba. Szinnyei önéletrajzot kérhetett Aranytól készülő nagy biográfiai sorozatához, mert a költő szerényen a Toldy Ferencz féle kézikönyv adataira hivatkozott: elég bőven s eléggé szabatosan megolvasható…Inkább fiát helyezte előtérbe: „…fiam Arany László született 1844 márcz. 24-én. Ő juris doctor, hites ügyvéd… a Kisfaludy-társaság tagja.”

Nagyon szép levél.. 150.000,-         ►         185.000,-

 

Magyar Könyvszemle 80. évf. 1. szám 1964. Jan.-Márc.

Arany János kiadatlan önéletrajza. ARANY részletes Önéletrajzát 1855. jún. 7-én állította össze GYULAI Pál felkérésére, aki akkoriban kezdett ARANYról nagyobb mű írásába. ARANY munkásságának következő korszakát is összefoglalta összes költeményeinek. 1867-i kiadásában, az Elegyes darabok előszavában (1867. márc. 1.). 1948-ban az Irodalomtörténeti Közleményekben sajtó készen állt, de nem jelent meg SZINNYEI Ferenc hagyatékából ARANYnak SZINNYEI Józsefhez, a bibliográfushoz intézett kiadatlan önéletrajzi levele. SZINNYEI Ferenc szerint: ,,Édesatyám, id. Szinnyei József iratai közt találtam Arany Jánosnak ezt az eddig ismeretlen levelét 1867-ből. Atyám már akkor gyűjtögette az adatokat nagy írói lexikona számára, s Aranyt is felszólította életrajzának beküldésére. Erre válasz az alábbi levél, mely ez idő szerint a birtokomban van".

 

Arany levele

 

Pest, sept. 18. 1867. TISZTELT URAM!

Becses megkeresése folytán csak rövidre szabhatom válaszomat.

Nekem magamnak is volt volna alkalmam néhányszor, külföldi felszólításra, életrajzi adatokat küldeni. Csekély fontosságot látván abban, hogy ilyes adatok, az író bővebb ismertetése nélkül, lexikoni összeállításban, világszerte összegyűjtetnek, mindannyiszor elmellőztem a felhívásnak megfelelni. Oly reményben, hogy így nevem, a nagyobb részt spekulációra, és csak is arra, számított …halmazból kimarad. De miután, az ön közleményéből is látom, hogy ez urak nem átallják ott ahol nincs, adatokat puszta gondolomra is fölvenni, miután főleg az ön szíves felszólítását hallgatva mellőzni nem kívánom. Tehát álljon itt, hogy én születtem 1817. márc. 2-án, fiam Arany László született 1844. márc. 22-én. ő juris doctor, hites ügyvéd, s a magyar földhitelintézet igazgató tanácsának jegyzője, a Kisfaludy-Társaság tagja. Az én biographiám elég bőven s eléggé szabatosan megolvasható Toldy Ferencnél: „A Magyar Költészet Kézikönyve. líd. kötet. Pest. 1857". Maradván tisztelője Arany János

 

A kéziratot jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia kézirattára őrzi.

IFJ. KOZOCSA SÁNDOR

 

Arany pénzt utal Szinnyeinek

 

Magyar Könyvszemle - 125. évf. (2009.) 2. sz. - EPA

Szinnyei József Repertóriuma és tiszteletdíja. „A Szinnyei”, vagyis Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című, bámulatra méltó méretű és alaposságú ...
epa.oszk.hu/.../MKszle_2009_2_kozlemenyek6.htm

 

…Az Akadémia érdekelt szaktudósai felismerték a vállalkozás jelentőségét, s igyekeztek a megvalósítást megkönnyíteni. Ezt tanúsítja az a részelszámolás, amelynek eredeti példánya közel fél évszázaddal ezelőtt Pécsi Sándortól, a kiváló színművésztől csere útján került birtokomba, s amelyet mellékelten be is mutatok. Ez az irat igazolja, hogy Szinnyei az elfogadott tervnek megfelelően számolt el a végzett munkával. Az 1873 májusában leadott „II. szállítmány” 12 folyóirat 79 évfolyamának 89 kötetéből gyűjtött 4624 címet tartalmazott. A 150 tételes napi „termelést” alapul véve ez nagyjából 30 napi munkának felelhetett meg, s érte 92 forint 48 krajcárt vehetett fel.

Ez az irat azonban nemcsak a végzett munkáról, az azért járó munkadíjról, hanem a kifizetés módjáról, a korabeli ügyintézésről is érdekes és tanulságos helyzetképet nyújt. 1873. május 25-én készítette el Szinnyei József a tiszteletdíj kifizetésének alapjául szolgáló elszámolást. 1873. május 26-án, tehát másnap már sikerült a gyűjtött cédulákat Fraknói Vilmosnak leadni. Ezt Fraknói mindjárt igazolta is kérve a Szinnyeinek járó összeg utalványozását. 1873. május 26-án, tehát még ugyanazon a napon Szinnyei benyújthatta a „nyugtatványt” Arany Jánosnak, az Akadémia főtitkárának. Arany János a papírt ellátta a szükséges hivatkozási számmal és rendelkezett a pénz kifizetéséről.

1873. május 26-án, tehát ugyanazon a napon Szinnyei a Magyar Földhitelintézet, az Akadémia pénzvagyonát kezelő bank pénztárában az összeget minden levonás nélkül fel is vehette. Az ügyintézés tehát egy nap alatt három lépésben lebonyolódott, minden illetékes elérhető volt, mindegyikük halogatás nélkül elvégezte a rá háruló adminisztrációs feladatot. Így Szinnyei József az elképzelhető legrövidebb időn belül hozzájutott az őt méltán megillető tiszteletdíjhoz.

Dörnyei Sándor 

 

 

Arany János, az Akadémia főtitkára rendelkezik Szinnyei tiszteletdíjának kifizetéséről. Szinnyei még aznap – 1873. május 26-án – hiány nélkül felveszi a pénzt.

 

 

         Mikszáth, 1875

 

 

Mikszáth Kálmán (1847-1910)  

 

Mikszáth Kálmán: Mikszáth Kálmán levelezése [Magyar Elektronikus ...

2003. júl. 23. ... Vissza a MEK kezdőlapjára Back to the MEK homepage · Mikszáth Kálmán · Mikszáth Kálmán levelezése ...
mek.oszk.hu/00900/00946/ - Tárolt változat - Hasonló

 

68/a.

MK - ID. SZINNYEI JÓZSEFNEK

[Budapest, 1875. június 9.]

[Szinnyei hagyaték jelz.:]

1762/75. érk. jún. 10.

Tisztelt tekintetes úr!

Szontagh Béla barátom szeretné bizonyos okokból megtekinteni az 1874-iki Magyar Néplap

19. 20. 21. és 22-ik számát s azt hiszi, hogy azon általam említett körülménynél fogva,

miszerint szerencsém van önt ismerni személyesen is, neki ez az egyetemi könyvtárban

könnyűvé válik.

Ez azon ok, amiért bátorkodom kérésemet az övéhez csatolni, egyúttal bocsánatot kérve, hogy

oly sok teendői közt (mert mint hallom, már folyik a hurcolkodás): háborgatom.

Budapest. Jún. 9. 875.

alázatos tisztelője

Mikszáth Kálmán

 

73/a.

MK - ID. SZINNYEI JÓZSEFNEK

[Budapest, 1877. február 1.]

Mélyen tisztelt tekintetes úr!

Csenkey Béla volt főhadnagyot, barátomat (ki tőle nem függő körülmények miatt jutott rossz

anyagi helyzetbe), tudomásomra esvén, hogy a könyvtárnál több díjnoki állás van üresedésben,

ha azon szerencse, hogy a tekintetes urat személyesen ösmerem, némileg használhatna neki is -

melegen ajánlom szíves pártfogásába.

Ideiglenesen, míg állást nyerhet, ez igazi jótétemény volna rá nézve.

Őszinte tisztelettel maradtam

alázatos szolgája

Mikszáth Kálmán

Budapest febr. 1. 877.

 

130.

MK - ID. SZINNYEI JÓZSEFNEK

[Budapest, 1882. november 9.]

[Fejléc:] A »Pesti Hírlap« szerkesztősége Budapest V. Nádor u. 7. sz.

Tisztelt Uram!

A következő adatokat küldöm szíves felszólítása folytán:

szül. 1849. jan. 16. Szklabonyán, Nógrád megyében középsorsú birtokos szülőktől. Atyja

János (de Kis-Csoltó), anyja Veres Mária (evangélikusok).

Iskolába járt Rimaszombatban, Selmecbányán, a jogi egyetemen Pesten.

Többire nézve idemellékelem a »Vasárnapi Újságban« megjelent életrajzomat.

Igaz tisztelettel

Mikszáth Kálmán

Budapest, nov. 9. 1882.

 

164/b.

MK - ID. SZINNYEI JÓZSEFNEK

[Budapest, 1887. május 3.]

[Névjegyen]

Nagyságos

Szinnyei József Úrnak

Kedves Barátom[!]

A várak történetét írván kérlek, légy kegyes nekem nehány <várgazdag> várgazdag megyének a monográfiáját kikeresni és elküldeni, mely célból méltóztassál e sorok átadóját alkalmas időre odarendelni.

tisztelő barátod

Mikszáth Kálmán

 

Mikszáth Kálmán egyházi jogi karcolata

A bevezetőt írta és a jegyzeteket összeállította: Bóka Zsolt

04 A karcolathoz fűzött jegyzetek Rejtő István és Szinnyei József műveinek a felhasználásával készültek.

 

 

                Jókai, 1879

 

 

Ásvai Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.)

Jókai Mór összes művei Levelezése (1876-1885) 3. kötet, 1992. MTA

 

 

786.

Id. Szinnyei József – Jókainak       Budapest, 1879. márc. 25.

Különösen tisztelt Szerkesztő Úr!

Irodalmi működése iránt mindenkor kiváló figyelemmel voltam. Művei ifjú koromtól máig kedvenc olvasmányaim s azok lesznek, míg élek. Az Üstökös iránt pedig, hogy előszeretettel viseltetem, tanúsítják a könyvtáramban levő szépen bekötött teljes példányok, melyeket el is olvastam. Ezen kívül hírlapirodalmunk termékeivel húsz év óta foglalkozom. Körülbelül ismerem a hírlapolvasók vágyait, szeszélyeit és elkényeztetett szokásait. Itt-ott szolgáltam csekély tanáccsal is, melyek nem egyszer hasznot hajtottak. Most tehát, midőn olvasom a lapokból, hogy t. szerkesztő úr a politikát kizárja  egyik humoros lapjából, tehát a magyar Fliegende Blätter-t megalapítja, kétszeresen örvendek elhatározásán, mert az a lap lesz akkor a magyar humor gazdag tárháza, melynek életrevalóságán – ismerve kiapadhatatlan, tősgyökeres magyar humorát – nem is kételkedem.

Időszerűnek tartom egy rég visszatartott tervvel, illetve tanáccsal szolgálni. A 17. és 18. század naptáraiban és hírlapjaiban, mert ezeket könyvtáraink pora fedi, csak én tudom, hogy kevesen ismerik, sok magyaros zamatú adoma van eltemetve. Ezeket fel kellene éleszteni és rendszeresen egy olyan gazdag és közkedvelt lapban, milyen az Üstökös lesz, megőrizni. Lehetne abban külön rovatot nyitni…szívesen vállalkozom hetenként 10 – 12 adoma összeírására, megtartva a népnyelvet és idézve a naptár címét és évét…

Élt Komáromban egy Nagy Pál nevű épületfa kereskedő. Igen jól emlékszem gyermekkoromból erre az öreg úrra, ki élénkségben tartott bármely társaságot kifogyhatatlan adomázó tehetségével…a lap csak nyerne azzal, ha egy hasábot szentelne a magyar humor történetének.

Mindenesetre várom t. szerkesztő úrnak becses tudósítását, illetőleg megbízását. Hazafiúi üdvözlettel, kész szolgája Szinnyei József egyetemi könyvtárnok.

 

Györffy Miklós jegyzetéből: …Jókai válaszát nem ismerjük. Ha ír, a kezünkben lenne. Az ennél kisebb jelentőségű leveleket is pontosan iktatta és gondosan megőrizte Szinnyei. – Ha az eredményt nézzük: az ajánlatból az Üstökös semmit fel nem használt. Történeti feldolgozás meg nem jelent benne. Sajnos, sokat úgy se nyer az egyetemi könyvtár akkori tisztviselője, ha minden legszebb reményei szerint üt be…/Jókai lapjai rövid életűek voltak. Szinnyei munkásságának ismertetése… G./

 

857.

Jókai – Id. Szinnyei Józsefnek                 / 1881. júl. 31./

Benke József született Erdélyben, Laborfalván. Székelyföldön. Tanult Nagyenyeden, ott, mint teológus diák első eminens volt. Őt más legkitűnőbb társával együtt a consistorium által kitiltatott, azért mert hajukat levágatták, holott az akkori diákoknak hosszú hajat kellett viselni. Így jött ki Magyarországra. Itt színész lett és katolizált. Első neje Győrből volt, attól van Laborfalvy Róza leánya. Később Miskolcon tanár lett, s mint nyugdíjazott tanár halt meg ez előtt 15 évvel Miskolcon. Tudományos képzettségű ember volt. Sokat fordított francia klasszikusokból, amely munkái most is megvannak kéziratban. Második házasságából született Jozefa leánya, most Huray István főorvos neje. Tizenkilenc gyermeke közül csak ez a kettő él.

Boríték: T. Szinnyei József úrnak, Helyben

Györffy Miklós jegyzetéből: …1879. márciusban jelentkezik Jókainál Szinnyei első ízben levéllel…Ötvenes évei derekán járó írónknak szívügye lehetett feleségéről és apósáról minél több családi adatot szolgáltatni…Szinnyei annyival, amennyit Jókai levele tartalmazott, nem érte be. Rengeteg további adalékot szerzett be Benke Józsefről, s így a hevenyészett Jókai-sorokból az ő szakszerű bővítéseivel az írói lexikonban több, mint két teljes hasábra gyarapodott a Benke-címszó anyaga.

 

Benke József,

színigazgató, később leányiskolai tanító, Jókai Mórné (Laborfalvi Róza) édes atyja, szül. 1781. júl. 18. Kálnokon, Háromszéken, unitárius szülőktől; de utóbb, hogy nejét elvehesse, róm. kath. lett Pesten; a nagyenyedi Bethlen-collegiumban tanult. A Kolozsvárról Magyarországba indult magyar színésztársulattal Szegeden vagy Debrecenben lépett föl először, de megbukott; ekkor Bécsbe ment tanulni; nyolc hónap múlva visszatért Pestre (1808.) s már mint tanult színész működött; időközben Kemény Jánossal társulatot alakítottak és ezzel 1811-ben Komáromban is megfordultak. 1815-ben a pesti társulattal Miskolcra költözött, hol 1820-ig játszott. Ekkor búcsút vett a színészettől és Miskolcon letelepedvén, tanár lett; ugyanott később leányiskolát nyitott, melynek igazgatója volt, míg Diósgyőrbe nyugalomba vonult, hol 1855. aug. 15. meghalt. Kétszer nősült; Rácz Zsuzsanna színésznővel kötött első házasságából született Judit leánya, a későbbi Laborfalvi Róza (Jókai Mórné.)

                Benke munkái és az irodalom terjedelmes. G.

 

Jókait mindenki ismeri. Alábbi regényét talán kevésbé. 70 évre előre látta a jövőt. Félelmetesen pontosan. G,

Jókai Mór: A jövő század regénye [Magyar Elektronikus Könyvtár ...

1872-1874

Vissza a MEK kezdőlapjára Back to the MEK homepage · Jókai Mór · A jövő ...
mek.oszk.hu/00800/00846/ - Tárolt változat - Hasonló

Az orosz rém

….Világos a helyzet, Oroszország ellen készülünk. Az örökké kísértő rém ellen, ki nagy, prémes süvegével, zúzmarás szakállával, csombókos kancsukájával, mindnyájunknak nehéz álmaiban ott van. És most még a prémes süveg közepéből a frígiai sipka is kivereslik. Amiről a múlt században Hertzen, Bakunin még csak álmodoztak, amit a „Szta Djelat?” szerzője regényképpen írt le, már megvalósult, s a XX. századbeli Oroszország nem olyan félelmes többé Európára, mint a múlt században – hanem félelmesebb. Még a XIX. század napóleoni vészalternatívája ez volt: Európa 50 év alatt vagy respublikává lesz, vagy kozákká; most a kérdés egyesítve van: „kozákká is, respublikává is”.

Egy óriási nép, mely maga számára nézve annyi, mint a francia és a német együtt. Egy rettenetes ország, mely egyszerre Japánt, Kínát, Turkesztánt, Törökországot, Ausztriát, Magyarországot, Németországot, Svédországot nyomja szüntelen előbbre tolt határaival. Egy nyelvű, egy vallású nép, edzett testalkatú, jég hátán alvó katona, lovához nőtt lovas, ellenség, akit megsemmisíteni semmi hatalomnak nem lehet, akinek bevehetetlen vára a puszta, a jégmező, a végtelenség! És ha egyszer ezt a népet talpra állítja, nem az a hatalom, mely eddig rendelkezett vele, a császár, a fanatizáló pap, a nemzeti gyűlölet, a katonai fegyelem; hanem ami mindezeknél nagyobb: a szabadság! Az egy megszámlálhatatlan tábor: nagyobb Dzsingisz kánénál, nagyobb Attiláénál, nagyobb Napóleonénál.

Oroszországban, ha egyszer a szabadságot megkóstolták, nem tréfálnak vele. (Az igaz, hogy ellenfelei sem ismerték e kérdésben a tréfát.) Pugacseff kísérlete megmutatta azt, hogy mi lett volna belőle, ha sikerül. Az elnyomott nép a maga módja szerint értelmezi a tartozások kiegyenlítését, s a rangfokozatokat gonoszul békíti ki egymással. És már akkor jól van tartva az új kor fogalmaival.

A szabadságot átviszi egyszerre minden térre. Szabad a föld a dézsma alul, szabad a jobbágy a robot alul, szabad a nő a családi kötelékből, a társadalmi nyűgből; lehet ki-ki, ami akar. A leány lehet kereskedő, vagy kézműves, vagy békebíró, vagy szerető: senkitől sem kérdi. Papra, templomra semmi szükség többé, szabad nem hinni semmit. Nincs többé ördög! Nem vétek, amit az ember magának megbocsát. Szabad a pénz is; a kormány elveszi az egyházaktól, a volt főnemesektől, a letétemények pénztáraiból, kinek nyugtát ad róla, kit meg felakasztat nyugta helyett. Kölcsönt vesz a bankalapból kamat nélkül, s nyomtatja a papiros rubeleket, ahogy a gőzgép győzi; – bankszabadság van kihirdetve, annyi bank alakul, hogy Észak-Amerikában sem több, és valamennyi önti folyószámra a saját bankjegyeit a közös tengerbe, a pénzpiacra. Holmi gyönge kis állam ebbe belehalna rövid időn, de Oroszország nem. Ha ma húszmilliárdnyi papiros rubeleinek egész tömege egyszerre füstöt vet is, nem ment tönkre: holnap az alatta maradt föld újra gazdaggá teszi, s minden ember megél, s újra kezdi a dolgot.

És azután vannak ez óriás népnek hozzá méltó óriás vezetői. Akik nem számítanak rongyos milliókkal, akik nem aggodalmaskodnak nyomorúságos európai diplomáciai kérdések miatt. Nagyobb, merészebb eszmék után indulnak el a világba, mint amiket az udvarok iskoláiban tanítanak. Akiknél hatalom a zűrzavar, s akik rendszert találnak a korlátlan, fegyelmetlen, uratlan népmozgalomban; akik készen vannak hatalmas ellenfeleikkel – nem küzdeni, de játszani. A Nihil országának a népakarat által fölemelt elnökei, egy asszony és annak államkancellárja, legelőször is túltették magukat azon a szűkkeblű felfogáson, hogy valakinek a más jó barátságára kell számítani. Ők legelőbb is leszámolnak az ellenségeikkel….

 

 

 

GOZSDU ELEK
(1849-1919)

 

 

Gozsdu Elek (Ercsi, 1849. november 28. - Temesvár, 1919. május 26.) elbeszélő, drámaíró, ügyvéd, kirendelt főügyész.

Művészetére nagy hatással voltak Ivan Szergejevics Turgenyev művei. Nagyon keveset írt. 1910 után visszavonult az irodalomtól.

 

 

 

Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 8. szám · / · FIGYELŐ

FENYŐ MIKSA: A félisten
Színmű három felvonásban. - Írta: Gozsdu Elek

 

 

…Gozsdu darabjának van levegője. Nem az a levegő, amelyben a reneszánsz emberei éltek (Stendhal reneszánsz-novelláit kell olvasnunk, ha e levegőből, embereket és szenvedélyeket felszabadító könnyűségéből, valamit érezni akarunk, meg talán a Chartreuse de Parme-ját) nem is az e levegő melynek sugártörésében - történeti tudásunk félhomályából - a Borgiák korszakát látjuk (C. F. Meyer két pompás reneszánsz elbeszélése jut eszembe) - "A félisten"-en Gozsdu lírájának levegője rezeg. Mert csak az ő lírája érzik e darabból, az ő szerelmi vallomása, amellyel az Adria leányának lábaihoz borul, az ő visszavágyódása abba a korba, melynek - ah csak múzeumokban, képtárakban őrzött szépségei meghatották….

szívesen olvastam el Gozsdu munkáját. Egy intelligens ember visszavágyódik régmúlt korok nagy szépségei közé. Melyeket ért, érez és megbecsül.

 

 

Gozsdu Elek levele id. Szinnyei Józsefhez

Igen tisztelt Uram!

Szíves sorait – mert hivatalosan távol voltam –, csak most kaptam meg.
       Életrajzom nagyon rövid:
       Születtem: Székes-Fehér vármegyében, Ercsi-ben 1849. november 28-án.
       Atyám, Gozsdu György, régi macedóniai családból származik és dédapja Moskopolis (?) macedoniai városból, a 18-dik század elején vándorolt be Lengyelországba; majd ennek fia Magyarországba, a ki Borsod vármegyében Miskolcon telepedett le.
       Miskolcon a macedon-görög család csakhamar elmagyarosodott.
       Én tanulmányaimat a 4-dik gimnáziumig Temesváron majd azontúl Budapesten a református iskolában végeztem.
       A jogi pályára léptem és doctor utrusque iuris (világ- és kánonjogi doktor), majd ügyvéd lettem. Az ügyvédség nem felelt meg vérmérsékletemnek és 1880-ban hírlapíró lettem. Dolgoztam pedig a „Függetlenség" mellett. Egészségi állapotom nem bírta úgy az éjféli munkát és 1883-ban a hivatalnoki – bírói – pályára léptem. 1885-ban kir. alügyészként Fehértemplomon, majd 1887-ben Budapesten hasonló minőségben szolgáltam. 1889-ben kir. ügyész lettem Karánsebesen, és 1889-ben hasonló minőségben Temesvárra lettem áthelyezve, ahol azóta működöm.
       1880-ban kezdtem írni; és „Az Arany hajú asszony" című regényt adtam ki. 1882-ben jelent meg a „Köd" című regényem. 1886-ig elbeszéléseket írtam, melyeket 1886-ban „Tantalus" gyűjtő néven adtam ki. Ez elbeszéléseket tartom eddig fő művemnek.
       Azóta nyom a hivatali kötelesség és csak ritkán jutok hozzá, hogy egy-egy elbeszélést írhassak.
       Ez az egész a mit rólam írhatok.
       Fogadja köszönetemet szíves megbecsüléssel.

Kitűnő tisztelettel:

Gozsdu Elek

Temesvár, 1894. szeptember 3.

 

hu.wikisource.org/

 

 

 

Krúdy Gyula, 1899

 

 

 

Dérczy Péter

 

Az „igaz történet” hazugsága

 

jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1982.

 

…a nagyszülők ellenezték az apa házasságát, ugyanúgy állt ellen az apa Krúdy házasságára… Krúdy nemcsak hogy nem folytatja a családi tradíciót, valamint azt a polgári életformát, melyet kijelölt számára, de egyenesen azzal kibékíthetetlenül ellentétes pályát és életet választott. Sok példát lehetne erre hozni, csak néhányat említek: ha igaz Krúdynak az az önéletrajzi megjegyzése, akkor az apa elégeti a kamasz első könyvének példányait (kéziratát?), 4 a már Pesten élő Krúdy után megy, és ráveszi, hogy mégiscsak elkezdje egyetemi tanulmányait…

 

4„Krúdy Gyula levele id. Szinnyei Józsefnek", in: Születtem… Magyar írók önéletrajzai, Csiffáry Gabriella (szerk.), Palatinus, 1999. 211-212. o.

A sorozat első kötete 99 író és költő önéletrajzát tartalmazza Kazinczy Ferenctől Hajnóczy Péterig. Irodalmi életünk olyan kiválóságai szerepelnek benne, mint Arany János, Petőfi Sándor, Vajda János, Herczeg Ferenc, Mikszáth Kálmán, Babits Mihály, József Attila stb.

 

Csiffári gyűjteményének 211. oldaláról:

Krúdy Gyula levele id. Szinnyei Józsefnek, 1899. nov. 3. /érk./

 

Tekintetes Uram! Kereszty István úr által feltett kérdésekre a következőkben felelek:

1.     Születtem Nyíregyházán, 1878 október 21-én

2.     A gimnázium alsó négy osztálya közül az elsőt, Szatmárt a királyi gimnáziumban, a Jézus-Társasági atyák nevelőintézetében végeztem. A többi hármat Podolinban, Szepes Vármegyében, a lengyel határszélen, hová német házba adtak jó szüleim, ahol azonban németül meg nem tanultam, ellenben a ház felnőtt kisasszonykái, akik nevelésemet vezették, oly gyönyörű kiejtéssel beszéltek magyarul, amikor szüleim megelégelték a német szót, mintha az Alföldön jöttek volna a szép világra.

3.     érettségi vizsgálatot Nyíregyházán tettem 1895-ben, ahol a többi gimnáziumi osztályokat is elvégeztem, A nyári szünidei hónapokban pedig külföldi utazásokat tettem édesatyámmal.

4.     Pestre 1896 nyarán jöttem, amikor is a Fővárosi Lapoknál találtam állomást.

5.     Ifjúkori tévedések című könyvem napvilágot soha nem látott.

1893-ban kellett volna megjelennie, /amikor Gimnáziumi Híradó címen nyomtatott hetilapot szerkesztettem ifjú barátaim okulására és mulatságára./ de az Ifjúkori Tévedés példányait jó apám elégette, s így soha nem látott napvilágot a jeles könyvecske, ami különben szörnyen romantikus és rossz históriákat tartalmazott.

Tisztelő szolgája     Krúdy Gyula

u.i. Legközelebbi könyvem a Légrády Testvérek kiadásában jelenik meg, címe: A víg ember bús meséi, elbeszéléseket és rajzokat tartalmaz.

 

Csiffári – magyarázat nélkül – ezután egy korábbi, okt. 13. keltű levelet is közöl./ Sőt, még III, IV. és V. változatot is./ Egybefüggő szövegben – nem pontok szerint – bővebben közli az életrajzi adatokat. A befejező mondat: „Elég fiatalnak érzem magam ahhoz, hogy Tekintetes Úr érdemes munkájának második kiadását újabb adatokkal lássam el. Aminek megírását tekintetes úr számára szívből kívánja tisztelő szolgája” K. Gy.

 

 

 

Holmi 2007/12 Hol nem járt Krúdy Gyula?

Szinnyei Józsefnek írt másik, 1899-es levelében a következő mondat áll. ...

 

 

 

Frantisek Richard, 1893

 

                                        A szlovák források feldolgozásával is bajlódott. G

Magyar Könyvszemle 81. évf. 1. szám 1965. Jan.-Márc.

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
Szinnyei József két levele Frantisek Richard Osvaldhoz. Nagyszombati kutatásaim ..... A D Y Endre csodálattal ír a külföldi könyvkiadásról, ...
epa.oszk.hu/00000/00021/.../MKSZ_EPA00021_1965_81_01_030-047.pdf

 

Szinnyei József két levele Frantisek Richard Osvaldhoz.

 

Nagyszombati kutatásaim során a magyar—szlovák kapcsolatok két érdekes dokumentumára bukkantam: SZINNYEI Józsefnek Frantisek Richard OSVALDIHOZ írott két levelére. SZINNYEI tudományos munkásságában az objektív valóság talaján állva a századforduló Magyarországának irodalmán a nemzetiségek irodalmát is értette. Nagy műve és alább ismertetett levelei patriotizmusát bizonyítják. Nem véletlen, hogy SZINNYEI éppen OSVALDIHOZ fordult kéréseivel. Frantisek Richard OSVALD akkoriban a szlovák irodalmi élet jelentős szervezője volt,1 mint a Literárne Listy című lap,2 a szlovák katolikus értelmiség orgánumának szerkesztője. 1 A XIX. század végén OSVALD körül csoportosuló szlovák katolikus írók a BERNOLÁK-iskola tagjainak „rehabilitálásával" járultak hozzá a kor evangélikus jellegű irodalomtörténet-írásához. OSVALD irodalmi munkatársai adták ki a Tovary Stovo-almanach három kötetét BERNOLÁK hasonló nevű társasága alapításának századik évfordulója alkalmából. 2 Az OSVALD vezette katolikus írócsoport lapja volt, amely vallási célkitűzései mellett — a KazateVna (Szószék) mellékleteként jelent meg — elsősorban irodalomtörténeti írásoknak adott helyet. A cikkek témája főleg a BERNOLÁK-iskola, a XVIII. század utolsó negyedének felvilágosodási mozgalma volt.

Széles körű irodalomszervező és lelkészi munkája mellett maga is sok irodalomtörténeti adatot gyűjtött, SZINNYEI tehát joggal várhatott tőle segítséget, és műve, valamint a levelek nyomán láthatjuk, hogy kapott is.3

A két levél a Szent Adalbert Társaság (Spolok Svatého Vojtecha) levéltárában a 65. fasc. 246, 247. sz. alatt található. Teljes szövegük a következő:

Budapest, 1893. jan 18. „Főtisztelendő Uram!

A „Magyar írók élete és munkái" c. akadémiai nagy vállalatba, fölvettem az összes magyarországi régi s újabb írókat, így a tót írókat is, sajnos, hogy az utóbbiaknál nehezen boldogulok. Safarik4 könyve elavult, Vlcek5 és a Slovenskó Pohlady életrajzai gyengék, hiányosak; a könyvcímekből még azt sem lehet tudni, hogy azok valóban önállóan jelentek meg, vagy cikkek, kéziratok? Munkám minél teljesebbé tételére Főtiszt. Úr segédkezését kérem szépen olyformán, hogy jelenleg a 18. füzet kerül sajtó alá az Ember Pál utáni írókkal, ha még találkoznék ily tót író (bármely kis munkát irt, v. a hírlapokba dolgozott, mert a cikkeket is, ha lehet fölemlítem) életrajzát és munkáik jegyzékét kérem, a könyv és cikkek tót címét adom ki, de mellé kérem azok magyar fordítását is. Ezután az F. betűre kerül sor, ezzel az év végéig készülök el, de az eleje már márciusban kellene; tehát igen kérem Főtiszt. Urat ily sorrendben szíveskedjék segítségemre lenni; én szíves közlését minden egyes életrajz után (mint másoknál is szoktam tenni) fölemlítem. Tót írók albumát6 méltóztatik kiadni; lesznek abban életrajzok is? Szíves válaszát, illetve küldeményét várva maradtam

Kész szolgája

N. Múzeum. Szinnyei József"

 

Bpest, 1893. jun. 1. „Kedves Főtisztelendő Úr!

Fejérpataky Gáspár életrajzára lenne szükségem, ki Bielopotoczky nevével is írt (Vlcek, Dejiny 73.161.181.182.1. ésSlov. Pochlady 1888.79.1. is van róla. Kérem! Munkái: Welika hodnost. . . panovi Dobósich Jozefowi, biskupstwa Nitránskeho nowo-poswa-tenemu knazowi, Trnawe, 1791.7 (F. Gábor, ez talán más?) — Masopustni kratochvile slovansk. lidu v Uhfich Rozlicnosti, 1827.8 — Narodni obiőeje Tatranskych Slovanuv Ceská, Vcela 1831.9 — Bajeslovnó zvyky, a povery Slovaky Kvety, 1839. 1840.10 (Hol

 

3 Együttműködésük más adatait 1. a 12. sz. jegyzetben.

4 SZINNYEI itt nyilván SAFÁRIK, P. J. Geschichte der slavischen Sprache und Literatur nach allen Mundarten (Ofen, 1816) című munkájára gondol. Itt jegyezném meg, hogy a levelek másolását betűhíven végeztem. A következetlenségek ós szlovák nyelvi hibák a levelek írójának gyenge nyelvismeretéből adódnak.

5VLÖEK, Jaroslav: Dejiny literatúry slovenskej. Turc. Sv. Martin, 1890. 280 1. SZINNYEI a levelek keltezését figyelembe véve minden bizonnyal ezt a kiadást használta.

6 OSVALD kiadásában ilyen albumról nem tudunk. Hacsak nem a már említett Povarísstvo-almanachra gondol. (Povarysstvo. Sborník Literárnych Prác v storocnú pamät' prvého „Uceného Slovenského Tovarysstva." Usporiadal a z pomoci priatelov slovenskej spisby vydal F. R. OSVALD. 1 — 3. Ruzomberok, 1893 — 1900.)

7 FEJÉR—PATAKY, Gabriel: Welika Hodnost a táska Powinnost' kteru Dwogeg-Ctihodnemu Pánowi Bobósik Jozefowi, Biskupstwa Nitránskeho nowo-poswatenému Knazowi, pri prvég Obet'e geho, obetuwal predlozil, w Kost'ele Welko-Ripnánskóm . . .W Trnawe 1791. U Wáclawa Gelinka. 8° 26 1. (RIZNER I. 382. 1., SZINNYEI III. 273. 1.)

8 FEJÉRPATAKY (BELOPOTOCKY), Gaspar: Masopustni kratochvile slovenského Üdu v Uhrách. Rozlicnosti, 1827. 62. sz. (RIZNER I. 383. 1., SZINNYEI III. 273. 1.)

9 FEJÉRPATAKY (BELOPOTOCKY), Gaspar: Národni obyëege tatranskych Slovanü v Uhfich. Ceská Vcela, I (1834) 16. sz. (RIZNER I. 383. 1., SZINNYEI III. 273. I.)

10 FEJÉRPATAKY (BELOPOTOCKY), Gaspar: Bájeslovné zvyky, svátky a povëry Slovákű. Kvety, VI (1839) 85. 1. (RIZNER I. 383. 1., SZINNYEI III. 273. 1.)

 

3 Magyar Könyvszemle

 

 

 

 

JANKOVICS JÓZSEF: Gyöngyösy László

Gyöngyösy László,

főgimnáziumi tanár, szül. 1861. jan. 13. Baranyában (Ungm.); atyja Gy. László régi nemesi reform. családból származott; a családi hagyományok szerint Gyöngyösi István a költő is e családból származott…. Iskoláit sok nélkülözések közt 1877-ben végezte az ungvári gimnáziumban; azután Sárospatakra ment teológiát hallgatni… 1890. aug. 24. a máramarosi ev. ref. líceumhoz nevezték ki…/ A Szinnyeiből/

 

….Gyöngyösy László (1861–1923), író, költő, újságíró, drámaszerző, irodalomtörténész és tanár irodalomtudományi munkásságának legjavát Arany János, Mikszáth Kálmán, de mindenekelőtt, a rokoni-érzelmi szálak alapján érthetően, ősének, a költő Gyöngyösi István életművének kutatására áldozta….

Gyöngyösy László, középiskolai tanár, igyekezett kora legjobb, legfontosabb,

legbefolyásosabb fővárosi történészeivel-irodalomtörténészeivel kapcsolatot tartani….Levelezőpartnerei között ott találjuk Riedl Frigyest, Thallóczy Lajost, a történész-levéltárost és politikust, az irodalomtörténész-történész Angyal Dávidot, egykori tanárát, a történetíró Márki Sándort, id. Szinnyei József bibliográfus-könyvtárost…

Gyöngyösy László hozzájuk írott, jelenleg ismert levelei az Országos Széchenyi

Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában találhatók…

7. Id. Szinnyei Józsefnek

MTAK Kézirattára, 4 db., Ms 777/70–73.

Máramarossziget, 1892. dec. 25. – „Én ugyan az ország szélén lakom, de azért

Aranyról egészen Pestre költözéséig fontos és ismeretlen adatok birtokában vagyok.” – Ám hogy feldolgozhassa anyagát, több újságra és könyvre lenne szüksége, kéri, küldje meg őket, mert ő szegény kálvinista tanár lévén nem mehet Pestre. Temesvár, 1894. nov. 11. – Felszólítására küldi irodalmi munkássága bővebb rajzát. Kéri, hogy hagyja benne, amit Szőllősy Antal kurátorról írt, mert ez az egyházkerületi határozat a kálvinista tanárság életében, másrészt, hogy nyoma maradjon „ennek a bolond kálvinista kurátornak,” aki ilyenek miatt dühöngő tud lenni, „és küzd a tanárok tekintélyének lealacsonyításán”. Temesvár, 1894. dec. 8. – Néhány napja írt néhány kiegészítő sort életrajzához, megkapta-e a címzett?

Bártfa, 1898. nov. 3. – A Szana-féle régi Figyelőben Szathmáry Károly tollából olvasott egy cikket, amely az 50-es évek fővárosi íróiról, újságíróiról szól és a viszonyokat ecseteli. Arany is ez idő tájt szerepelt ott hírlapszerkesztőként. Mivel folytatni szeretné Arany-kutatásait a már megjelent kötete után is, el kellene olvasnia e cikket. Kéri Szinnyeit, írja meg, hogy melyik fővárosi nyilvános könyvtárból hozathatná meg e számot. „Mert ehhez, mint állami tanárnak, jogom van.”

www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Jankovics.pdf

 

 

 

 

Ady Endre: Írók, kik nem írnak

 

Szabadság, 1901. 01. 12. 340. sz. In: Ady összes, Újságcikkek, Akadémiai, 1990

Úgy emlékszem, húszezerhez közel van azoknak a magyar íróknak a száma, kiket Szinnyei bácsi gyűjtőkönyve eddig felsorolt. De mennyi lesz még. Minálunk mindenki ír. Régi vicc, de nem is vicc, hanem igazság: nálunk többen írnak, mint olvasnak…

         Jegyzet: akkor Szinnyei az L-betűnél tartott

…A mi íróink nem írnak, mert vagy józanul belátják, hogy a nagyobb ambíciójú írás nagy luxus…az írás is árucikk, s ezekre a cikkekre most nincs nagy szükséglet…

 

Szinnyei írásai

 

9. A színháztörténet-írás kezdetei /Szinnyei a színháztörténetben/

 

…Váli Béla 1889-ben német és olasz példákra hivatkozva biztatta a jelentősebb hazai városok színpártoló bizottságait, hogy írassák meg városuk színháztörténetét. Hangsúlyozta, hogy ezzel a munkával nemcsak a városnak állítanak emléket, hanem hozzájárulnak az országos színészet legújabb történetének megírásához is. Váli Béla felhívhatta figyelmüket magyar kezdeményezésekre is, hiszen városi színháztörténet összeállítására tettek már kísérletet Kassán (Klestinszky László: A kassai magyar színészet, 1781–1877. Kassa, 1878), Nagyváradon (K. Nagy Sándor: A váradi színészet története, 1799–1884. Nagyvárad, 1884), Komáromban (idősb Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története, 1811–1838. I–IV. Komárom, 1881–1884) és Pozsonyban (Samarjay Károly: A pozsonyi régi és új színház. Pozsony, 1886)…

mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/144.html –

 

Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története, Ziegler ...

Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat
Szinnyei József müvéből J), melyben 123-at ta láltunk felsorolva, ezek közt csak 13 magyar nyelvű, .... ember egyesült Komáromban, u, m. Péczeli József, ü) ...
www.jamk.hu/ek/public/09030901/komaromi_szineszet.pdf

1881. Komárom, Ziegler K. nyomdája

 

 

 

 

KOMÁROM, ZIEGLER KÁROLY NYOMDÁJÁBÓL 1881

 

A komáromi magyar színészet története.

 

A nemzeti színészet, ezen hatalmas eszköze a nyelvművelésének és csinosításának, jóllehet külső ellenség és belvillongás okozta hátramaradásunk miatt nem fejlődhetett elég korán, mégis büszkén mondhatjuk azt, hogy manapság mi sem maradtunk el ezen a téren a művelt nemzetek mögött. Nálunk is csaknem egy időben fejlett az, habár lassan, de biztosan, irodalmunkkal és politikai közéletünkkel. A színészet kezdetét a középkorban kereshetjük és feltaláljuk nyomát a Béla király névtelen jegyzőjének krónikájában, hol meg van írva, hogy Árpád lakomáinál zenészeken kívül énekes joculatorok is működtek.

Később Kun László udvarában találjuk a mímusokat, vagyis mímelöket; Valturani Péter olasz püspök 1483-ban azt állította, hogy Mátyás király énekes társaságánál soha jobbat nem hallott. Zsámboki régi krónikaírónk szerint a török többi közt az okból is indított II. Lajos királyunk ellen háborút, mert tudtára esett, hogy magyar uraink a lakmározás- és teátrumnak adták magukat. A mohácsi vészt követő korszakban a török uralom alatt kevés figyelmet fordított a magyar irodalmára, toll helyett inkább fegyvert forgatott. Lantosaink, mimelőink dalokkal, vitézi játékokkal buzdították a nemzetet. Ezek működéséről azonban nagy részben csak sejtelmeink vannak, mert rendszeres irodalom-pártolásra, terjesztésre, azon harcias időben gondolni sem lehetett. Sok irodalmi termék elpusztult, mielőtt nyomdába kerülhetett volna, sőt a mit kinyomtattak, a közül is sok elkallódott; kevesen ismerték fel még akkor azok becsét, pusztította török-tatár, kuruc-labanc.

A reformáció terjedése hazánkban szülte a vallási villongásokat, ez ismét az alkalmi vitairatokat és párbeszédbe szedett vallási drámákat, melyek célja nem a

színpad, hanem az akkori erkölcstelenség és politikai vétkek ostorozása volt. Korukat tekintve mégis figyelmet kelthettek és nem csekély népszerűségnek örvendhettek. Ilyenek voltak Sztáray Mihálytól ,.A papok házassága" , az „Igaz papság tüköré" és később a már jelesebb ..Balassi Menyhárt árultatása" című 1565…

A zord időkben sem holt ki egészen a régi emlék, csakhogy ez is, mint a tudomány és irodalom, a klastromokba szorult, ott adták elő latin, ritkábban magyar nyelven az u. n. iskolai színműveket…A magyar színészet megalapítására a múlt század folytán irodalmunk hanyatlása korszakában, midőn nyelvünk is el lett hanyagolva és helyébe a latinon kívül mindinkább a német és francia lépett előtérbe, gondolni sem lehetett. Inkább terjedt hazánkban a német színészet, mely akkor külföldön meglehetős virágzásnak, hazánkban

pedig nagy pártolásnak örvendett. A német színészet Ausztriából, különösen Bécsből vándorolt be hozzánk…, Pozsonyban már 1733-ban játszottak német

Színészek. Onnan keresztül-kasul barangolták az országot, így találjuk őket 1773-ban Pesten, sőt Budán már a hatvanas években rögtönzött darabokat játszottak. Fölléptek Sopronban, Kassán, Temesvárott és Nagy-Szebenben. Hogy nagy pártolásban részesültek, eléggé bizonyítja az, hogy Pozsonyban 1776-ban gróf Csáky György színházat épített számukra; ugyanezt tette később Pest városa is. Komáromban is fölütötték sátorfájukat még a múlt században.

Az osztrák fővárosban, ahonnan jöttek hozzánk egyre másra a híres germanizáló pátensek, a bécsi udvar fényét emelő magyar testőrök közt, támadt a reakció

1772-ben, mely kimondta  hatalmas szavával:  ne tovább.

B e s s e n y e i v e l élükön tollat ragadtak néhányan és felbuzdították a tespedő magyarságot. Harsogták, hogy nyelvében él a nemzet, ha ezt elhanyagolja, elpusztul. Bessenyei maga tapasztalta, szemeivel látta miként terjesztik a német nyelvet törvényszéken, iskolában, szószéken és mindenütt. Ennek ellenében látta a nagy űrt irodalmunkban, melyet előbb be kell tölteni, hogy a színészetet megalapíthassuk. Színműveket irt tehát és fordított, ezt tették mások is, úgy hogy 1790-ig 37 magyar színmű volt készen nyomtatásban, ezek közt 18 eredeti…

A múlt század végén a nemzeti nyelv és irodalom művelésére és terjesztésére, a központ hiányában, vidéki városokban alakultak irodalmi körök. Mindegyik bírt

saját lappal, melyben a társaság munkálatait és buzdító cikkeit közölhette. Ilyen volt a kassai „Museum-kör," a váci „Urania-kör," a pozsonyi „Hírmondó-kör" és a komáromi „Mindenes Gyűjtemény" köre… Péczeli volt a társaság lelke. Jellemzésére és működése hatásának ismertetésére álljon itt egy kortársának följegyzése :

„Komáromban és vidékén, az olvasásnak szeretetét, a nem csupán Istenes Könyvek némi nemű becsülését, a nemzeti literatúra iránt való tiszteletet, a halhatatlan emlékezetű Pétzeli, az a magyarok Gellértje, ízelítette meg. Idő kellett arra, hogy csak figyelem is gerjedjen a Nemzeti Literatúrára. Pétzeli 1783-ban lett komáromi evang. Lelkész…Nem kevéssé ébresztette az olvasás szeretetét és segítette a tudományos műveltséget e tájon a m i n d e n e s gyűjtemény is, melyet ugyan Pétzeli, az ő halhatatlan buzgóságú társaival, Mindszentivel és Perlakival adott ki Komáromban. Az egyszer felserkentetett nemzeti lelket mint egyébben, úgy az olvasásban is, nem könnyű többé elaltatni." …

Sikoja Sándor. A debreceni társaságnál cédula-osztó volt, ambíciója azonban a színpadi szereplésre ösztönzi őt; Komaromban csak kisebb szerepeket játszott, de minden siker nélkül;…Egy Ízben a színterem előcsarnokában álldogáltunk előadás előtt. Több művelt színház kedvelő játékunk bírálatába bocsátkozván, rendre dicsérte a tagokat. — Csak azt a Sikoját, monda egyik, azt ne léptetnék

föl; mit is akar ez az ember? Minket tart-e bolondnak, vagy ő maga bolond ? Minden szerepéből dühöngő Othelo-t akar csinálni; abból ugyan soha sem lesz jó színész; kár is a színpadra felbocsátani; jó lesz postásnak valamely faluban, úgyis alkalmasint onnan került ide. Mindezt maga, a halálra ítélt Sikojánk kénytelen volt pirongva hallani.

— Nos barátocskám, kérdem tőle, midőn a kritizáló urak távoztak, hogy tetszik, hogy érzi magát?

— Bolondok ők maguk, nem én! — feleli haragosan.

— Igaz, mondám, a jótevő természet mindenből juttat az embernek , némelyből többet, másból kevesebbet, tehát a bolondságból is csaknem egyformán. Azért

hogy Rothschildnek van pénze, nekünk is van ám..."

A vidéki színpad, a mai korhoz mérten, igen egyszerű és szűk volt. Többnyire vendéglői termekből alakították át, vagy oly helyiségekből, melyek, mint Komáromban is, a farsang idején tánctermek gyanánt szolgáltak. A kulisszák nem mutattak nagy változatosságot: „szoba" egyszerű festéssel, „trónterem" csekély aranyozással és rikítóbb színekkel festve, azután „erdő" sziklákkal, ha a jelenet az utcán történt, „város" a háttérben. Ez volt minden, sőt ez már némi előkelőséget árult el, mert a fővárosban és állandó színházaknál sem volt ennél sokkal több. A színpadot faggyú-gyertyákkal, később olaj-lámpákkal világították. A nézőtéren a külön számozott helyek egyszerű szalma- vagy másnemű székek voltak. A többi ülőhely pedig cölöpökre szegezett deszkákból

állott, melyek gyalulását vagy beterítését sok helyütt fényűzésnek tekintették. A férfiközönség nagy része, úgy az előkelő, mint a másodosztályú helyen állva nézte az előadást. A színpadi kellékeket többnyire úgy szedték össze magán házakból. A magyar színészek nem csak a színdarabokat, de a műszókat is a német színészektől kölcsönözték. Ez a szokás fenn tartotta magát úgy a fővárosban, mint a vidéken még a húszas években is…

A közönség „bravó" kiáltással nyilvánította tetszését. Az 1825-ki  országgyűlésen kezdtek a jurátusok éljenezni; a kihívások is ekkor lettek gyakoribbak, mert előbb a kihívás ritka megtiszteltetés volt…A közönséget cédulák kihordása által hívták meg az előadásokra; a mely városban nyomda volt, ott nyomtatott színlapokat hordtak szét. Az első előadáskor maga az igazgató járt házról házra a színlaposztóval pártfogásra kérvén fel a közönséget…A vándor társaságok többnyire osztályra játszottak, így például az első primadonnának 10 frt-tal több osztaléka volt, mint az első férfi játszónak. Minden hétfőn osztozkodtak. Az útiköltséget a pénztár viselte. Az igazgatási

díj minden félévben egy játék jövedelme volt, ezt személyenként minden három hónapban kivehette az igazgató…Az igazgató maga bíráskodott. Ha valamelyik tag illetlenül viselte magát, egyszerűen elküldte és mást fogadott fel helyébe…

A régi Nemzetek történetei bizonyítják, mely kiirthatatlan volt a Népeknél a színjátéki mulattságnak űzése. Tudva vagyon, mennyire sürgette sokszor mind a Görög, mind a Római Nép a spectaculumokat…A Magyar Nemzetnek műveltebb részénél él azon meggyőződés is, hogy a Színjáték, úgy mint az emberi indulatoknak, és az emberi Társalkodás szívre-hatóbb történeteinek természetes előadása, egy a leghatalmasabb eszközök közt a Nemzetnek pallérozásában, és nemesítésében. Tudjuk mi is, hogy a Színjáték az ahol az emberiségnek nagy Oskolájából az elfolyt Századok Történeteiből, a legérdeklőbb tapasztalások gyönyörködtető ruhában öltöztetve az embernek nemcsak mulattságára, hanem oktatására is adatnak elő…a Színjáték által a Nemzetnél uralkodó hibák, és előítéletek szép móddal kigúnyoltatván, megjobbíttathatnak…

A Magyar Nemzet, — annak Ország-közepén, — Pesten, tartós megállapítására nevezetes ajánlásokat, s adakozásokat tett. Mind a két Hazának több részeiben szerződött Magyar Színjátszó Társaságok nagy buzgósággal előmozdíttattak,

és fenntartattak.  Erdélyben, Debrecenben, Miskolcon, Székesfehérvárott, a Főnemességnek bőkezűsége által s magának a publikumnak fő-gondossága alatt most is fent tartatnak. Ezen meggyőződésben gyökereztetik Nemes Vármegyének azon Nagylelkűsége, mellyel az itt Rév-Komáromban Kilényi Dávid Igazgatása alatt megállapodott Színjátszó Társaság működésében…

Székesfejérvári társaság 1821.

Budapest még 1821-ben is sokkal németebb város volt, hogysem ott a magyar színészek állandó közönséget gyűjthettek volna magok körül. Nem biztosíthatván létüket, magyarabb vidékeken terjesztik a színművészet diadalait. Kolozsvárott a Rédey-féle színpadot lassanként elfoglalták a németektől a magyarok. Az állandó színház is, melynek alapkövét még 1803-ban letették,

megnyílt 1821. márc. 11-én. Ezzel mintegy állandó lakot nyert Erdélyben a nemzeti színészet, de azért még egész éven át nem játszhatott egy helyen. Ha a pártolás lankadt, Marosvásárhelyre, vagy Máramaros Szigetre vándoroltak, hogy ismét visszatérjenek oda, honnan kiindultak. A másik magyar társaság Debrecenben működött, de ezek is felváltva hol ott, hol Nagyváradon játszottak, ellátogattak más közel eső városba is, mint Aradra, Szegedre…Tapintatos kormányzat mellett csakhamar felvirágzott a színészet Székesfejérvárott, úgy hogy a megye azt már a következő 1819. évben kétszer és azután is elküldte a fővárosba azon nemes célból, hogy az ottani polgárok megkedvelvén a magyar színészetet, mielőbb állandósítsák azt. Ez a társaság a magyar színművészet terén sok érdemet szerzett azáltal, hogy K i s f a l u d y K á r o l y színműveit

előbb Székesfehérvárott, majd a fővárosban bemutatta a közönségnek. Ez volt a negyedik magyar színész-társaság, mely rendes pártfogásban részesült s azért biztos jövőnek nézett eléje. Ezeken kívül volt még az országban néhány vándortársaság bizonytalan letelepedési hellyel. Ezek közül csak az egy Kilényi tűnt ki, a többi jelentéktelen lehetett, mert az egykorú lapokban alig történik róluk említés…

Hubenay Ferencné   (Magda Lujza.)

Gömör megye Rozsnyó városában született 1818. július 31-én. Kisded korának első gondjait szülői, nemes Magda József rozsnyói tanácsos, és nemes Sikur Eszter, viselték. Tíz éves korában árvaságra jutván, legidősebb testvére Teréz, Farkas Józsefné, akkor már magyar színésznő, vette őt gondjai alá…feltörekvő szelleme, igénytelen vidor kedélye mellett nem elégelhette meg művelődésének szűk körét. Alkalmazást keresett a szavaló drámában…Itt kezdődik a fiatal színésznő hatályosabb működése. Rövid idő alatt a kassai művelt közönség kedvencévé, szeretett férjének Hubenay Ferencznek pedig imádottjává lett, ki őt oltárhoz vezette…1837. aug. 22-kén a pesti Nemzeti

színházhoz jővén, férjével együtt buzgalommal igyekezett betölteni helyét, mely — fényesebb, erőteljesebb tehetségek foglalván el a tért — nem éppen tág körű

volt, elég azonban arra, hogy igénytelen jellemű, de kitartó szorgalommal működő lelke elég táplálékot nyerjen…A nőszemélyek közül Bakynéról csak annyit találunk följegyezve, hogy midőn Báthory Máriában a címszerepet

játszotta Győrött, túlságos érzelgésével és sírásával a műveit nézőt untatta. Mugosnéről pedig a nevezett forrásból tudjuk, hogy nemzeti táncát is bemutatta

a közönségnek; azonban neki azt javallottá a többször említett kritikus, hogy „magát mint táncosnő ne láttassa, minekután a nemzeti tánc nemcsak össze vissza ugrálásból, hanem mesterségből is áll."…

A komáromiaknak, jobb, művészibb előadáshoz szokott ízlését nem elégítette ki a társaság, mely fölszedvén sátorfáját, visszavándorolt Győrbe…Vándorútján nem kísérhetjük a kis társaságot, mert csak az említett veszprémi Magyar Játékszíni Zsebkönyvben találunk némi gyér adatokat további sorsukról. Eszerint 1837. januárban Kecskemét városát látogatták meg; itten három hónapot töltöttek; onnan Nagy-Kőrösre mentek, hol viszont jól fogadták őket; innen Földvárra, Paksra, Szekszárdra rándultak; az utóbbi helyen kéthavi bérlet mellett június 18-tól augusztus 10-ig időztek. Innen Kaposvárát, Szigetvárát, Magolcsot, Hőgyészt, Alapot és Székes Fehérvárt átutazván, mindenütt kis ideig játszottak; Veszprémben töltötték az év utolsó hónapját. Már ekkor a Kis Kunság pártfogását nem élvezték, hanem számban és erőben gyarapodtak.

                                                    Az utolsó oldal: 246. Kis grafika a záró kép G.

 

 

 

id. Szinnyei József…élettörténetét naplójegyzetek formájában írta meg, amelyből több kötetnyi napvilágot látott, hatvan kötetnyi, kézzel írt naplója máig kiadatlan. Komáromi korszakára visszaemlékezve írta meg a komáromi magyar színészet történetét. A hírlapok összegyűjtésével párhuzamosan azok repertóriumát is elkezdte elkészíteni. A tudományos igényű írásokból háromkötetnyi anyaga jelent meg nyomtatásban (1874–1885), a többi kéziratban maradt… Elsőként foglalkozott a Magyarországon megjelent matematikai és természettudományi kiadványok bibliográfiai feltárásával…Teljes életművét első alkalommal a Nemzeti Könyvtár bicentenáriumának tiszteletére jelentették meg.

Hidvégi Violetta,

Budapest Főváros Levéltára

Ajánlott irodalom: Id. Szinnyei József komáromi históriái. Szerk. Hidvégi Violetta. Tatabánya, 1997.; Id.

Szinnyei József emlékezete. Szerk. Gazda István. Piliscsaba, 2002.

Szinnyei József – Túry Gyula (1866–1932) festménye után készült fénynyomat.

www.hajosalfred.hu/data/nemzetievforduloink2005.pdf

 

 

 

 

Komárom 1848-49-ben

 

105. SZINNYEI JÓZSEF:

Komárom 1848-49-ben (napló-jegyzetek)

Bp., 1887. Aigner. 1t.+VIII+518+(1) p.+2 mell. (1 kihajt.)

Korabeli félvászon-kötésben. A gerincen apró sérülésekkel.

6 000,-

 

Szinnyei József (1830 – 1913), honvéd őrnagy, bibliográfus, könyvtáros

Szinnyei József komáromi históriái. (Sajtó alá rend. Hídvégi Violetta, szerk. Virág Jenő.) Tatabánya 1997, Komárom-Esztergom M. Önkormányzat, 239 p. (Castrum könyvek.)

www.valtozovilag.hu/qb/Sz.htm

 

 

Szinnyei Naplójegyzeteit a HAZÁNK 1884. júniusi számában kezdte közölni:

                                      Komárom 1848 – 49-ben

                                            Első közlemény

                                                Részletek

 

23. old. A februári párizsi események lázas izgatottságba hozták az egész világot, még azt a kis várost is, melyben én akkor az akadémián jogot hallgattam. Fölrázták polgárias nyugalmából. Győr utcáin tömegesen járt a nép…az olvasókörben, hol az ifjúság a műveltebb polgársággal vegyülten szellemi élvezetet nyert a hírlapokból és a csinos könyvtárból, szokottnál többen gyűltek össze, várva, lesve a a bécsi lapokat…Gróf Zichy Ottó volt a felolvasó, így legalább egyszerre többen tudhattuk meg az érdekes híreket…

25. old…Elszéledt a győri fiatalság a szélrózsa minden irányában, telítve hazafias szellemmel, terjesztve és nevelve a már így is itt-ott lángra kapott szikrát. Én szülőföldemre, a szomszéd Komáromba mentem haza…

26. old…Hogyan került Komárom vára 1848-ban a magyarok kezére? /következik a vár leírása…G./

129. old. október 19…Kossuth megjelenése és a tőle hallott pár szó szinte felvillanyozott. Vele és kíséretével én is a várba mentem és mindig a sarkában voltam. Kossuth öltözete: nemzetőri egyenruha. Gömbölyű fekete kalap, hosszú fekete tollal és katonaköpeny…október 20…Kossuth reggel elutazott Komáromból. Siettem le a Dunához, hol láttam vagy 5 gőzös és 4 uszályhajót. Ezeken jöttek az esztergomi és pesti nemzetőrök, megrakodva még a pesti csatárokkal és Esztergom megyei, tatai nemzetőrökkel, szabolcsi honvédekkel, úgy indultak felfelé. Kossuth csak fél 1-re, nagy ágyú durrogás közt jött a partra és a Mészáros gőzhajón utazott fölfelé…

132. old. November 6…Kossuth több tiszt kíséretében, kik testőrei voltak, fölülről gőzösön megérkezett és sógorához, Meszlényihez szállott…Komáromy elkiáltja magát: szépen viselkedjünk, mert Kossuth ide jön szállásra, mire itt is termettek. Szobánkban három ágyat készítettünk testőreinek, az én ágyamban hált egy honvéd-őrnagy, Kossuth titkára…November 7. Délután ágyúdörgés közt ment el Kossuth. Hallottam, hogy már vagy 500 marhát hajtottak a komáromi vár számára Ó-Szőnybe. Este 11 ácsot hozott a gőzös alulról a vár számára, nem különben számos ágyú-töltényt, ezzel tehát védelmi állapotba teszik a várat. Majthényi tábornok Kossuthtal elment rövid időre. A várparancsnokságot Meszlényi vette át, ki azonnal megtiltotta a sok ki-bejárást a várba…Kossuthtal jött Bem tábornok is. Midőn ketten szobánkon keresztül mentek, figyelembe se vettem a kis szürke embert, aki Kossuthtól azt kérdezte német nyelven: „Van-e sok ágyú Komáromban? „ Akár az egész országot el lehetne velük látni” –feleli Kossuth. „Akkor nincs mitől tartani” – mondja Bem. Csak később tudtam meg kilétét Pál szolgánktól, ki még Bécsből ismerte a lengyel tábornokot. Arról is értesültem, hogy Komárom várának erődítéséről és fölszereléséről is értekezett Kossuth Bemmel…

272. old. Június 11…az Iszap felé levő elő őrsre mentem, hol a réten két kis kunyhó volt, egyikbe bevettük magunkat. Sebő anyja hozott egy Esti Lapot, a június 7-i számot. Jókai szerkeszti, igen mulatságos lap…Június 19…Vettem szivarokat és könyveket, nevezetesen Hadgyakorlatokat és Jókai Vadon virágait…Komáromban roppant készületek tétetnek, sáncolnak, építenek mindenfelé, a kolera is szűnőfélben van. Ezen betegséget sokan a holttestektől megfertőzött Duna-víz ivásának tulajdonítják. Tegnap is 50, ma 25 németet fogtak ki a Dunából, kiket a mieink fölülről bele taszítottak…megérkezett Klapka holmija és szolgája kocsikon és tovább Megyerre mentek…277. old…Egy német törzstiszt lóháton ült és buzdította katonáit. Halálosan találva golyóinktól, lefordult lováról. Az ellen részéről is kísérlettek meg rohamot, mely mászásnak is beillett, t. i. midőn, már lőszerünk fogytán volt, a töltés túlsó felére jöttek, olyan közel, hogy a keskeny töltésen keresztül szurkáltunk át egymásra szuronyos puskával…

281. old. Június 27…A pozsonyi kapunál elvesztvén tárcakulcsomat, nem mutathattam elő útlevelemet, de a nélkül is szabadon eresztettek. Sógoromnál átöltözködvén, megebédeltem. Meglátogattam Beöthy Lacit, ki azt újságolta, hogy zászlóaljunk vörös sapkát kap…Beöthyéknél egy pár Közlönyt és a Március 55, 56 számait – melyben zászlóaljunk meg van dicsérve – hoztam el olvasás véget. Bátyámnál vacsoráltam és elolvastam Beöthy sógoromtól és Netti testvéremtől kapott leveleket…                                              Bemásolta: G                                                              

 

 

Jósika Miklós

 


Id. Szinnyei József, Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban. Bpest, 1894. (Jósika ünnepély 1894. máj. 5. Acélm. arck. és rajzokkal).

 

Id. Szinnyei József, Báró Jósika Miklós a magyar irodalomban

Az 1834-iki erdélyi országgyűlés.

(Kuun Géza: Töredékek gróf Gyulai Lajos naplójából.)

Erdélyi Múzeum, 1905. 22.

 

….Jósika Miklós a helybenhagyás legszebb gyümölcsét nyerte s vitte magával (a szónoki küzdőtérről).4

 

4 Id. Szinnyei József így ír báró Jósika Miklós ezen fellépéséről:

„Erdély közéletében 1834-ben kezdett szerepelni, midőn az ottani országgyűlésen félénken és tartózkodva bár, de határozott szabadelvű irányban lépett föl a megtámadott közvélemény védelmére." L. „Magyar írók élete és munkái", V. kötet. Két első munkája „Irány” és „Vázlatok" (megj. 1835-ben) társadalmi s politikai kérdések megoldásával foglalkoznak.

Erdélyi Múzeum XXII. 15

 

 

A számjátékos. Szinnyei, az adat- gyűjtő és rendszerező

 

Egyetlen év, 1896. hírlaptermését 26 oldal terjedelemben dolgozza fel. Bele sem fért a Könyvszemlébe. Elérte, hogy legyen melléklet a Magyar Könyvszemle 1896. évi folyamához. 806 lapot vesz fel gyűjteményébe. Ez a történelmi Magyarország adata. Kimutatja, hogy egy hírlap hány lakosra esik. Ebben még a németeket is verjük, a románokról nem is beszélve. Azokhoz képest 17-szer több a lapunk. Magyaróvárott – ahol érettségiztem – egy lap jelent meg. Máramarosszigeten – ahol érettségiztem volna, ha nincs háború – négy. A vállalkozóknak és a cimbalmosoknak is volt lapjuk. Boldog Szinnyei: azzal foglalkozott, ami a szenvedélye. Ezekből a lapokból készítette pl. a Hazánk és a Figyelő repertóriumait, bőségesen referálva önmagát is.

Következzen néhány szemelvény a 26 oldalas számjátékból.

 

 A MAGYAR HÍRLAPIRODALOM  1896-BAN. ID. SZINNYEI JÓZSEFTŐL.

 


Magyar könyvszemle, 1896. (20. évf.) 4. sz. 1-26. old.

 

ÖSSZEVONT ÁTNÉZET.

 

Hírlapirodalmunk számarányát 1895.. elején a következő kimutatásban tüntethetjük föl:

I.                   Politikai napilapok   38

II.                 Politikai hetilapok   56

III. Vegyes tartalmú lapok   10 

IV. Egyházi lapok              43

V. Szépirodalmi  lapok    28 

VI. Humorisztikus lapok    9 

VII. Szaklapok                 200

VIII. Vidéki lapok            156

IX. Hirdetési lapok           10

X. Folyóiratok                 220

XI. Vegyes melléklapok   36

                         Összesen : 806

 

 

Helységek szerint osztályozva 1896 elején megjelent: Budapesten 425…Lőcsén 1. Lúgoson 3, Magyar-Óvárott 1, Makón 2, Máramaros-Szigeten 4, Maros - Vásárhelytt 3, Mátészalkán 2,…

 

…9132 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar hírlap ; 15,648 németre egy német ; 46,545 szlávra egy szláv ; 152,324 román ajkú egyénre egy román hírlap.

 

 POLITIKAI NAPILAPOK.

 

I.                   

BUDAPESTEN.

Pesti Napló. Főszerk. Vészi József; felelős szerk. Barna Izidor; kiadó-tulajd. a Kosmos hírlapkiadó részvénytársaság. XLYII. évf (Reggeli és esti kiadás.) Ára egész évre helyben 15 frt; vidékre 18

…Fővárosi Lapok. Szerk. Porzsolt Kálmán; kiadó-tulajd. Magyar írók kiadó-részv.-társasága, XXIII. évf. Ára 14 frt.

Budapesti Hírlap. Főszerk. Rákosi Jenő; felelős szerk. Csajthay Ferencz; kiadó^ és laptulajdonos Rákosi Jenő. XVII. évf. Ára 14 frt.

Nemzet. Főszerkesztő Jókai Mór; felelős szerk. Gajári Ödön; kiadó-tulajdonos az Athenaeum. XV. évf. (Reggeli és esti kiadás.) Ára 24 frt.

….Máramarosi Lapok. (M.-Sziget.) Szerk. Szépfaludy Örlősy Ferencz; kiadja Sicherman Mór. XI. évf. Ára 6 írt.

…Új idők. Szerk. Herczeg Ferencz; kiadja Singer és Wolfner. II. évf. Ára 8 írt….

A Hét. Szerk. és kiadó-tulajd. Kiss József. VII. évf. Ára 10 frt.

…Sipulusz Lapja Kakas Márton. Szerk. Sipulusz (Rákosi Viktor); kiadótulajdonos Rákosi Jenő Budapesti Hírlap újságvállalata. III. évf. Ára 4 írt…

Vállalkozók Lapja. Szerk. és kiadó-tulajd. Lakatos Lajos; társ-szerk. Bendik Géza. XVB. évf. Ára 8 frt.

…Technológiai Lapok. Szerk. és kiadja Táborsky Ottó. VIII. évf. Havonként kétszer. Ára 8 frt.

…Cimbalmozók Folyóirata. Szerk. Késmárky Árpád. VI. évf. Havonként kétszer. Ára 4 frt 80 kr.

…Századok. A magyar történelmi társulat közlönye. Szerk. Szilágyi Sándor. XXX. évf. Minden hó 15:én (aug. és szept. hónapokat kivéve.) Ára 6 fit; a társulat tagjai tagdíj (5) frt fejében kapják…

Magyar Nyelvőr. Szerk. Simonyi Zsigmond. XXV. évf. Minden hó 15-én. Ára 5 frt.

…Budapesti Szemle. A m. t. Akadémia megbízásából szerk. Gyulai Pál ; kiadja a Franklin-Társulat. XXIV. évf. 10 ívnyi havi füzetekben. Ára 12 frt.

…Egyetemes Philologiai Közlöny. Heinrich Gusztáv, P. Thewrewk Emil közreműködésével szerk. Némethy Géza és Petz Gedeon. XXI. évf. A szünidőket kivéve, minden hónap elsején. Ára 6 frt.

…Egyetemes Regénytár. Kiadják Singer és Wolfner. X. évf. Évenként 18 kötet. Ára 9 frt.

…Irodalomtörténeti Közlemények. Szerk. Szilády Áron; kiadja a m. tud. akadémia. VI. évfolyam. Évnegyedenként. Ára 5 frt.

 

 

 

Szinnyei és Abafi /Aigner/ Lajos kapcsolata

 

Ki volt Abafi?

 

Abafi Lajos (Nagyjécsa, 1840. február 11. – Budapest, 1909. június 19.) magyar irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész.                   Wikip.

 

 

Nyugat · / · 1909 · / · 1909. 14. szám · / · FIGYELŐ

SCHÖPFLIN ALADÁR: ABAFI LAJOS

Az az öreg múzeumi könyvtári napidíjas, akinek halálát a minap olyan egyszerűen, három-négy sorban intézték el a lapok, bizonyára nem volt nagy tudós, sem nagy író, de unikum volt a maga nemében. Egy könyvkiadó, aki föláldozza magát az irodalomért, tönkrejut azért, mert kiadványaival nem a kelendőséget kereste, hanem az irodalomnak akart szolgálatokat tenni, - ilyen nem volt még Magyarországon s talán nem is lesz több. Az ő sorsa mindenesetre intő példa minden utána következő kiadóknak, akik elvégre is üzletemberek s élni, vagyonosodni akarnak, nem pedig feláldozni magukat az irodalom oltárán…..A Figyelő volt az egyetlen irodalomtörténeti folyóiratunk a nyolcvanas évek közepétől 1890-ig s mégis csak sokkal járult hozzá a kutatás folytonosságának fenntartásához. Igaz, lehetett volna több kritikával szerkeszteni, de ebben nemcsak a szerkesztő volt a hibás. Minden áron fenn akarta tartani folyóiratát, kellett a kézirat, - hát közölt olyat, amilyen akadt. Jót nem mindig kapott, az utolsó időben mind ritkábban, mert az akadémikus tekintélyek lenézték benne az autodidaktát, derogált nekik dolgozni folyóiratában….    írónak könyvárus, könyvárusnak író…

 

 

Szinnyei és Abafi levelezéséből

 

M. KONDOR VIKTORIA: Hogyan készült id. Szinnyei József „Magyar írók élete és munkái" című műve? /1968/ - amint az előzőekben utaltam rá – részletesen foglalkozik Szinnyei és Aigner kapcsolatával. Könyvespolcomon találtam néhány Hazánk évfolyamot. Kondor tanulmányából részleteket idézek. G.

 

 

….Egyik — AIGNER Lajoshoz írt — levelében olvassuk:

„Mint 10—12 éves fiú a magyar színlapokat gyűjtöttem, természetesen komáromiakat. . . Azon könyvek címeit, melyeket olvastam már 10 éves koromban felírtam, s azóta folytatom s így előttem áll olvasmányaim táblázata, amely 2490 kötetet mutat 1840 — 1862-ig, valóban sok, — de kevés, ami szigorúan véve tanulságos és maradandó beccsel bírna, talán 1/5-e, mégis vigasztal azon öntudat, hogy nincs az a rossz haszontalan könyv, melyből valamit ne tanulhatnánk — és így valamit csak hasznomra fordítottam. Ide nem számítva temérdek jegyezgetéseimet — (pár ezer ív, melyet már 15 éves koromtól szakadatlanul űzők), könyv-, arckép és más gyűjteményeim sem hanyagolom el t. i. amennyire csak tehetségemtől telik."2

2 Id. SZINNYEI József levele AIGNER Lajoshoz 1863. jún. 30. MTA Kézirattár Ms 18.

 

Amikor AIGNER társulási szándékkal jelentkezik a könyvészet terén, SZINNYEI kitér előle. AIGNER 1861. március 20-i levelében a következőket írta:

„Most bátor vagyok, egy indítványt tenni önnek t. i. mivel tudom, hogy szépirodalmi könyvészet szerkesztésével foglalkozik és énnekem kétségkívül több alkalmam van ily munkára, tehát azt indítványoznám, hogy közreműködjünk az ügy előmozdítására, mert haszonról e munka mellett szó se lehet. Ha ez a szerény indítványom tetszését megnyerné, kérem azt mielőbb velem tudatni, hogy a nálam parlagon heverő adatokat előszedhessem. Az egész 1800-tól 1860-ig terjed nemde? Minél terjedelmesebb tudósítást kérnék… Talán elvállalja Pfeiffer. . ."5

 

Szinnyei néhány nap múlva — 1861. március 25-én — válaszol Aignernek és tanácsokkal látja el őt:-

,,. . . Örömmel elfogadom a közremunkálást, amennyiben tehetem…egy kis figyelmeztetést küldök. Ha elfogadja, ne feledje ki „Irodalmi Közlöny"-ből az időszaki irodalom felemlítését, újságok fel- és eltűnését, — hányadik évfolyam — előfizetés — szerk. nagyság felírását — {tartalma már nagyobb tért és fáradságot igényel, az el is maradhat, hanem a más nyelvűeket jó felemlíteni, különösen most!! — Én feljegyzem az újabb nyomtatványokat Vas.[árnapi] Újságból, Új Magy. Múzeum s Figyelőből…újságok, emlék- és évkönyvek naptárak évszerinti tüzetes feljegyzését munkálom 1780-tól — ebben már szépen haladtam bár ez a legnehezebb… a régibb időből éppen kevés jegyzeteink vannak; Szilágyi Sándor Új Magy. Múz. 1860. I. 213 — azt mondja, hogy a Magyar Kurir utolsó évfolyama 1798-ban volt, pedig még 1833-ban is élt és uralkodott Bécsben. Ha ebben némi felvilágosításokkal szolgálhat, igen szívesen veszem és annak idejében a kész munkát szívesen közlöm önnel! 2. A regényirodalmat ered. és ford. Kartigámtól a mai korunkig év szerint jegyzem (ideszámítottam a humoros apróságokat, anekdotákat, naplókat — de vajon melyeket? Frankenburgét lehet? hanem Hiadorét már nem, — mely osztályba való ez és a levelezések? 3. Színi irodalmat, nemcsak a nyomtatott, hanem az előadott darabokat is (ered, és ford. évszerinti felemlítésével!) — Ezek az én mostani búvárlataim, amelyeket feljegyzettem, a többi szakra nézve hiányosak Danielik és Heckenast könyvészete után tettem! — időveszteség! — Ajánlom Önnek 1810-ig Széchenyi Országos Könyvtár katalógusát még ilyen jelesen szerkesztett könyvjegyzéket nem láttam 4 kötet! — azután a Tudom. Gyűjteményeket 1817—1842-ig és Tudom. Tárt.- Figyelmezőt és Új Magyar Múz. ez majdnem elég egy tökéletes könyvészethez. . ."6

 

5 Aigner Lajos levele — Szinnyeihez MTA Kézirattára, Ms 770/60.

6 Szinnyei József levélfogalmazványa Aigner Lajoshoz MTAK Kézirattár Ms 18.

 

 

Május 24-i levelében Aigner javasolja a konkrét együttműködést:

,,. . . Pfeiffer szakjegyzékeket akar kiadni és engem bízott meg azok kidolgozásával. Egyelőre a szépirodalmat, a történetet és tán a gazdászatot és jogtudományt is elkészítem. Tehát itt volna az időpont egész és egyesült erőnkkel a szépirodalmi irodalmat kidolgozni, ideértve a regényeket, költeményeket és (nyomtatott) színdarabokat. Kazinczytól — 1860-ig. Ha kegyed véleményemmel egyetért, kérem tessék a kéziratot legfeljebb június végéig hozzám küldeni, akár kész, akár nem mert később nem igen dolgozhatok ilyeneken. Mily modorban tetszett mostanáig a címeket följegyezni, egyes papírszeletekre vagy folyamatos alapon? Az első sokkal célszerűbb az összeállításnál, a mint kegyed majd észrevenni fogja. A végleges összeállítását és elrendezést majd Engelmann könyvjegyzéke nyomán én elkészítem. A másik három osztályt is tán még a nyár folyamán kidolgozom."7

Szinyei másfél hónap múlva válaszol:

 

,,. . .mentsen ki, ha lehetséges a múlt havi folytonos gyengélkedésem… jelentéktelen könyvészeti jegyzeteimet ön Danielik könyvében kényelmesen föllelheti…de tovább folytatni nem szándékozom, miután ön fáradhatatlan szorgalmára támaszkodván, lesem, várom az ön könyvészeti közleményeit… eljön annak is az ideje; midőn be fogják többen látni, hogy nélküle el nem lehetünk. — A Szépirodalmi Figyelőben olvastam ön újabb közleményét — nem lehetne kissé bővíteni, azaz megnevezni az újonnan felmerült újság lapokat s más érdekesebbeket, mely több kiadást ért. . ."8

 

 

7 Aigner Lajos levele Szinnyei Józsefhez. MTAK kézirattára Ms 770/61.

8 Szinnyei József levélfogalmazványa Aigner Lajoshoz 1861. júl. 6. MTAK kézirattár Ms 18.

 

Az AIGNERhez írott 1864. március 28-i levelében már részletesen kifejti tervét. …Aigner lelkesen fogadja Szinnyei tervét, és társnak ajánlkozik a mű megvalósításához, s nem Szinnyei, hanem Aigner az, aki először kifejti a nagyszabású életrajzi lexikon tervét…

 

SZINNYEI válaszleveléből látható, mennyire jólesett neki AIGNER bizalma, mindamellett nem fogadja lelkesen a tervet…

„Igen megörvendeztetett ön levelével, habár azon szép terveket, melyeket ön élőmbe rajzolt, meg nem valósíthatom…fő tényező azon zsarnok, mely oly igen sokszor leránt a prózai valóhoz — a gyomor. Családom fenntartása majd minden erőmet igénybe veszi, fájdalom csak kevés időt szentelhetek a kellemesebb foglalkozásra…”

                                                                                       13 Szinnyei József levélfogalmazványa Aigner Lajoshoz. MTAK Ms IS.

 

 HAZÁNK

 

Szemelvények a hálóról:

 

                                     

 

Szerkeszti: Török János:

Hazánk. Időszaki folyóirat. Második évfolyam (1860)

Heckenast Gusztáv, 1860

Magyar krónika, Petőfi: Honfi dal, Hazai művészet kincstára, Magyar régiségek, Széchenyi halála...

 

Hazánk: Idöszaki folyóirat hat-hetes füzetekben - Google Books eredmény

János Török - 1858 - History
books.google.hu/books?id=gwAZAAAAYAAJ...

 

 

Török János / 1809 – 1874/, levéltárnok, MTA l. tagja, szerkesztette a Hazánk. Közlemények a nemzeti történet és honismeret köréből, Pest, 1858. és 59. két évfolyamát;                               Szinnyei

 

Török János, író, szerkesztő, mezőgazdász, az 1848-as szabadságharc alezredese  /Veszprémi Lovassy Gimn./

  Török János (1807–1874) közgazdász (l. 1841) Még nincs ilyen szócikk. /akárcsak Váczy/  Wikimédia

 

3. T. János, szerkesztő, mező- s nemzetgazdasági publicisztikai s történetíró, szül. Tapolcán (Zala) 1809 jun. 6., megh. Budapesten 1874 febr. 9…a Pallas nagyon hosszú szócikke nem említi a Hazánk-at.

 

Abafi Lajos 1884-ben megindította a Hazánk cimű történelmi folyóiratot, melyből 11 kötet (55 havi füzetben) jelent meg. /Szinnyei/

2. HAZÁNK, történeti és honismereti folyóirat, szerkesztette Török János, kiadta Heckenast Gusztáv. Megjelent 1860-ban egy évfolyama /?/ nyolc füzetben.                   Wikipedia

5 ezt a havi folyóiratot, amely az 1711-es szatmári békétől az 1867. évig történt eseményeket tárgyalta. Az első évben Szokoly Viktor volt a társszerkesztő, azután Aigner maga szerkesztette és adta ki 1889 májusig; ekkor a folyóirat megszűnt. Sok becses történeti cikket, emlékiratot, naplót közölt, különösen az 1848-49. évek történetéről.                                          Wikipedia

 

 

TÖRÖK JÁNOS (1807-1874) NEMZETGAZDÁSZ EGÉSZ ALAKOS KÉPE. Központi Antikvárium, aukció

 

Abafi lapjában írt Szinnyeiről: Abafi Lajos: Idősb Szinnyei József. = Figyelő, 1881. 10. köt. 43–53. p, Szinnyei arcképével

 

Szinnyei a Figyelő és a Hazánk repertórium-írója

 

Abafi két folyóiratába egy időben, párhuzamosan készített címleírásokat, csaknem minden lapszámba, 2 – 5 oldal terjedelemben. Nemcsak a címek mennyisége, hanem a témák széles köre mutatja rendkívüli tájékozottságát. A címekhez megjegyzéseket fűz, pl. Sevigné asszony a legszellemesebb francia hölgy. Referálja szerkesztőjét, saját magát, Váczyt. Széchy, a KazLev-et durván elmarasztaló, Kazinczy szerelmeiről értekezik, amit Szinnyei referál.

Figyelő. Szerk. Abafi. I-XX. kötete. 1876-ban indult, 1890-ben szűnt meg. Hazánk történelmi közlöny. Aigner Lajos 1884. januárban indította meg, 1889-ig jelent meg.

 

Figyelő

1876

Sok Figyelő-írást vesz fel, köztük saját magát és a szerkesztő Abafit. Részletesen referálja Deák Ferencet.

Sand George, 1804 – 1876. A Hon, 133.

Sevigné asszony /Egy híres francia írónő/, Magyar Polgár, 101.

1877

Kazinczy kiadatlan levelei, Nemzeti Hírlap, 13

A Petőfi társaságról részletes adatok

Sevigné asszony levelezése /A legszellemesebb francia hölgy/, Fővárosi Lapok 30.

Petőfi a szibériai ólombányákban. A Hon 36.

1878

Daudet Alfonz: A nábob, Petőfi társaság lapja

Modern francia költők, Petőfi társaság lapja

A francia színpad Moliere korában, Petőfi társaság lapja

1879

Dante: Pokol, Ford: Szász Károly, Bp. Szemle 96

Gogol Miklós, Pesti Hírlap, 120.

Shakespeare összes, 19. kötet, Angyal Dávid, Bp. Szemle 209.

Salamon Ferenc: Magyar írók és művészek pongyolában, Pesti Hírlap,295.

1880

Flaubert, G. Ellenőr 322

Jókai: Petőfi István nekrológ, Hon, 109.

Catullus, ford: Csengeri János, Pesti Napló 162

Puskin Sándor, arcképpel, Vas. Újság 26.

Jókai a franciáknál, Pesti Napló 282

1881

Életrajz-gyűjteményhez felhívás, Protestáns lap 18

Horváth Ignác műegyetemi tanár emlékezete, Hon, 107

Sajtó és cenzúra Oroszországban, Egyetértés 138

Középiskolai tankönyvek, Pesti Napló 103

Zola Mauret abbé vétke, ford: Tarnay Pál, Fővárosi lapok 246.

1885

Gozsdu Elek: Tantalus, Kilenc elbeszélés, Bp. Hírlap, 349.

HAZÁNK dec. füzete, Egyetértés, 349.

Mikszáth Kálmán német és dán ruhában, Pesti Hírlap, 335.

Szinnyei: A komáromi magyar színészet, ism: Váczy János, Harmónia, 18.

1886

Hírlapírók nyugdíjintézete, közgyűlés, Fővárosi Lapok, 46.

Paprika Jancsi, aradi élclap, Nemzet, 55.

Filozófiai perspektívák, M. állam. 6.

Váczy János, dr.  A „Tízek” társasága, Főv. Lapok, 71

Döbrentei Gábor versei, Győri Közlöny, 27

1888

Abafi Lajos: Szt. István a népköltészetben, M. Salon IX.

Váczy János, dr. Kelemen László, az első színigazgató, Vas. Újság, 38.

Abafi Lajos: Ócsai Balogh Péter, Hazánk, IX. 116

Szinnyei József, id. : Fazekas Mihály: Ludas Matyi, Főv. Lapok, 300.

Széchy Károly: Kazinczy szerelmei, Aradi Közlöny, 307

 

 

Hazánk

1884

Pekár Gyula: Vallásfelekezetek az Egyesült Államokban, Vas. Újság, 8- 11.

Görgey rehabilitációja, 2 tucat cím

A nyakkendő története, Fővárosi lapok, 172. sz.

1885

Agyonlőtt papok, Budapesti Hírlap, 21. sz.

Jókai, mint szónok, Pesti Hírlap, 47.

4. lapszám: Váczy János: gr. Széchenyi István

1887

A Hazánk-ról, Egyetértés, 329.

A királyról, Magyar Salon, VI. 113, arckép

Tizenhét színésznő arcképe, Magyar Salon, VI. 341.

Önreferátum: Komáromi napló, Fővárosi Lapok, 350

Váczy János: Gr. Széchenyi István utazása, remény, 10.

                      A márciusi napok, Vasárnapi Újság, 11.

Pulszky Ferenc      - „ -                      - „ -              12.

Honvédek Máramarosszigeten, Budapesti Hírlap, 248

Új országgy. Képviselők…Arany László, Berzeviczi Albert

                                                              Bp. Hírlap, 310

Váczy János: Pünkösd 1848-ban   Vasárnapi Újság, 23.

Nemzeti Színház megnyitása 1837. Váczy János: Vasárnapi Újság 39. rajzokkal

1889

Kővári László: A cenzúra megszűnése Kolozsvárt, Kolozsvár, 64

Észak-Amerika és a magyar kérdés 1848-49-ben, Egyetértés, 130

József nádor és családja, Vasárnapi Újság, 20., arckép

 

 

 

Szinnyei emlékezete

 

Utca- és könyvtár-név

A Ferences barátok utcájának elágazásától a főtérig tartó legdélebbi része eredetileg külön utcát alkotott (előbb Szent Anna, később Városház, Szinnyei József, illetve Február 25. utca).

www.komaromiblog.com/?p=166&co=1

Komáromban született Szinnyei József akadémikus, jeles bibliográfus és a nemzet nagy mesélője Jókai Mór

2007 Szinnyei József Könyvtár, Révkomárom

A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár története 1952-ben kezdődött…A Szinnyei-évforduló alkalmából az olvasótermet Szinnyei-szobának nevezték el, és felavatták Bondor István szobrászművész domborművét.

 

Szinnyei József Könyvtár, Révkomárom, Szlovákia

 

Szinnyei József-díj

A Szinnyei József-díj azoknak a könyvtárosoknak adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időn át kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel szakterületük fejlődését segítik elő. A díjat évente, augusztus 20-án, hat személy kaphatja. Első alkalommal 1992-ben osztották ki.

A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem Szilágyi Bernadett szobrászművész alkotása: kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter, egyoldalas, Szinnyei József domború arcképét ábrázolja, és SZINNYEI JÓZSEF-DÍJ felirattal van ellátva.

1998. Busa Margit, Kazinczy-kutató

2010-ben negyedik alkalommal került átadásra a 2006. júniusában alapított Jókai-díj. Alapítói a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Rév-Komárom) és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottsága (Budapest). Az ez évi pályázat témája: „id. Szinnyei József, a legnagyobb magyar bibliográfus” munkásságának feltérképezése volt….

Az idei Jókai-díj Budapestre került, a díjazott: Berecz Ágnes Gabriella. A díjnyertes mű: „KUTAK – Gondolatok az információs forradalmakról id. Szinnyei József módszertana és munkássága tükrében…

 

Komáromi múlt-ápolás

…A XIX. századi monostori szőlőskertek közül kiemelkedő szellemi vonzereje miatt külön is említést érdemel Beöthy Gáspár - Beöthy Zsigmond költő és Beöthy László író édesapja -, valamint Szarka János táblabíró aziluma. Az előbbiben a Beöthy fivérek, id. Szinnyei József akadémikus, jeles bibliográfus és a nemzet nagy mesélője Jókai Mór, míg az utóbbiban Vörösmarty Mihály, Bajza József, Vachott Sándor, Vas Gereben, és Petrichevich Horváth Lázár fordult meg gyakorta…

kd.bloglog.hu/category/komarom-esztergom/page/2

 

 

MAGYAR IRODALMI HAGYOMÁNYOK ÉS EMLÉKHELYEK SZLOVÁKIÁBAN A-Z

 

Szinnyei József, id. (1830–1913)

1830. márc. 18-án szül. Komáromban id. Szinnyei József (Ferber) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros, ifj. Szinnyei József apja (megh. Bp., 1913. aug. 9.). Tanulmányait Pesten, ill. Győrben végezte. Komáromban élte meg a császári hadak 1849-es ostromának napjait, erről naplója tartalmaz élvezetes leírásokat, forrásértékű adatokat. 1849–1853 között Komáromban, majd egy gancsházai kitérő után 1855–1864 között Pozsonyban működött (Samarjay Károlynál), s ezt követően Pesten élt, kezdetben mint tisztviselő, később könyvtárosként, könyvtárszervezőként, bibliográfusként tevékenykedett. Dokumentumértékük, adatgazdagságuk miatt különösen értékesek egymás után kiadott naplókötetei, rendszeresen összeállította a magyarországi hírlapok jegyzékét... Tovább...

Forrás: MÉL-1, MIHSZL, ÚMIL
Forrásjegyzék, Rövidítések jegyzéke

Névmutató: Szinnyei József, ifj. | Samarjay Károly |

Helységnévmutató: Pest (ma: Budapest része, Mo.) | Budapest (Mo.) | Győr (Mo.) | Gancsháza (ma: Somorja | Šamorín része, Szl.) | Pozsony (Bratislava, Szl.)-Bratislava | Komárom-Komárno (Komáromi j.) |

 

A SOMOGYI-KÖNYVTÁR 2010. MÁRCIUS HAVI PROGRAMAJÁNLATA

2010. március 19-től április 15-ig- helyszín: 3. emelet
180 éve született Szinnyei József
A kiállítás emlékezés a 180 éve született Szinnyei Józsefre, könyvtáros és irodalomtörténészre, a magyar tudományos bibliográfia és biográfia megteremtőjére.

www.netrend.szeged.hu/sites/.../marcius2010.htm

 

 

SZEMELVÉNYEK A JÓZSEF ATTILA MEGYEI KÖNYVTÁR MUNKATERVÉBŐL

 

Városi Könyvtár, Komárom

 

December 18-án a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Komárom-Esztergom Megyei Tagozata a városi könyvtár olvasótermében tartotta az 1993. évi utolsó rendezvényét. Témája Szinnyei-emlékülés volt. Előadások: Kecskés László (Komárom): Szinnyei, Komárom fia. Pifkó Péter (Esztergom): Szinnyei és a színház. Viczián János (Budapest): A Magyar írók élete és munkái — Szinnyei után A Társaság nevében koszorút helyezett el Nagyfalusi Tibor a Szinnyei-emléktáblánál. (Az olvasóterem falán elhelyezett dombormű

Bondor István szobrászművész alkotása.)

 

 

Debreceni Egyetem

Id. Szinnyei József-bibliográfia Szerző(k): Gyurcsó, Júlia Témavezető(k): Benediktsson, Dániel DEENK Témalista::Könyvtártudomány

Létrehozás dátuma: 2004 Megjelenés dátuma: 25-jan-2007 Kivonat: Jelen munka témája id. Szinnyei József tudós-könyvtáros, irodalomtörténész, bibliográfus kulturális hagyatékának tudományos (történeti) szempontú megjelenítése. Teljességre törekvően tartalmazza Szinnyei József önállóan megjelent, valamint folyóiratokban, hírlapokban (napi-, és hetilapokban), tudományos munkákban, nyomtatott katalógusokban, kézikönyvekben (lexikonokban, életrajzi gyűjteményekben, könyvészeti munkákban: bibliográfiákban, repertóriumokban), könyvtári jelentésekben, beszámolókban, gyarapodási jegyzékekben, évkönyvekben magyarul publikált munkáit, továbbá a mások által - magyar nyelven- írt, Szinnyeivel kapcsolatos publikációkat. A több ezer dokumentumra tehető és nagyrészt még feltáratlan kéziratos hagyaték, továbbá a levéltárak anyagának összegyűjtésére jelen munka – terjedelmi okokból és idő hiányában - nem vállalkozhatott. URI: http://hdl.handle.net/2437/809 Ebben a gyűjteményben megtalálható:Hallgatói dolgozatok (IK)

 

Idősb Szinnyei József hagyatéka az Akadémia Könyvtára kézirattárában. = MT. 1964. 9. köt. 12. sz. 781-793. l. ...

 

Alpárné dr. Szála Erzsébet – gyűjteményvezető

Id. Szinnyei József (1830-1913) könyvtártudós, akadémikus életművének bibliográfiája. Sopron-Piliscsaba, 2002.

 

2007. március 9. Szinnyei József konferencia

A szlovákiai Komáromban került megrendezésre az id. Szinnyei József akadémikus-könyvtártudós elnevezésű tudományok konferencia, amelyen intézetünk e témakörben kiadott kiadványa tiszteletére rendeztek. A kötethez kapcsolódóan hat tudományos előadás hangzott el.

mati.tudomanytortenet.hu/aktual/index

 

 

Találatok Szinnyeire

 

Enapon.hu Dokumentum         [1830-03-18] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
Dátum: 1830-03-18

Kategória: tudomány

Kapcsolódó személy: Szinnyei József

Típus: megalapít, születés

 

Csiffáry Gabriella Honlapja

[61] Szinnyei József a naplóját 1848. október 15-én kezdte írni, és halála előtt néhány nappal ... A több mint hatvan kéziratos kötet, nagyrészt kiadatlan. ...
www.csiffary.extra.hu/tanulmany.htm -

 

 

hírességeinkről pár szóban – balagelapja- HAZÁNKÉRT, NEMZETÜNKÉRT

SZINNYEI JÓZSEF (1830-1913) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros Észak-Komáromban született. A szabadságharc idején honvédként a komáromi várban ...
www.balagelapja.gportal.hu/gindex.php?pg

ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830-1913) bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros Észak-Komáromban született. A szabadságharc idején honvédként a komáromi várban szolgált. Emlékeit a "Komárom 1848/49-ben" című dokumentatív erejű könyvében írta meg. Megszervezte a Magyar Nemzeti Múzeum Hírlaptárát és a Magyar írók élete és munkái című kötetfolyamában mintegy 30.000 írót dolgozott fel lexikális igénnyel. Szorgalmával érdemelte ki a "Gőz-hangya" nevet.

 

Könyvolvasó: Id. Szinnyei József tanulmányaiból - Szinnyei József

... Sík Sándor, a szépíró, az irodalomtudós és az eszt. ..... Szinnyei József Témakör: Művelődéstörténet , Sajtó- és médiatörténet , Magyar irodalom ...
konyvolvaso.blogspot.com/2010/04/id-szinnyei-jozsef-tanulmanyaibol.html

 

AETAS

Írta: H Róbert
Még mindig több százra tehető a kiadatlan visszaemlékezések és naplók száma. ..... Szabadka, 1886.; Szinnyei József: Komárom 1848-49-ben. (Napló-jegyzetek). ...
www.aetas.hu/1999_1-2/1h-03.htm - Tárolt változat - Hasonló