CORVINUS EGYETEM

Élelmiszer-tudományi kar

Élelmiszer-ipari műveletek és gépek tanszék

MUNKAVÉDELEM

Jegyzet

Összeállította : Berszán Gábor

Budapest, 2006.

2008

TARTALOM

A/ A munkavédelem szabályozása

1. A munkavédelem helye. Alapfogalmak

2. Törvények, szabványok

3. A hazai és az EU-szabályozás összhangja

4. Kockázat, kockázatértékelés

5. Az állam feladata, végrehajtó szervek

6. A munkáltató, munkavállaló. Érdekvédelem

7. A biztonság személyi feltételei

8. A biztonság tárgyi feltételei

9. Ergonómia

10. Adminisztráció

11. Tanúsítvány, gépkönyv

12. Munkahelyi ártalmak

B/ Az élelmiszer-előállító gépek, létesítmények biztonságtechnikája

1. Aprító-, keverő-, töltőgép

2. Centrifuga

3. Csomagológépek

4. Hőkezelők, bepárlók

5. Diffuzőrök

6. Extraktőrök

7. Nyomástartó berendezések

8. Villamos berendezések

9. Anyagmozgató gépek

10. Energiaszolgáltató berendezések

11. Épületek

12. Üzemtervezés, beruházás

Irodalom

Megbízhatósági definiciók

Bevezető

A munkavédelem oktatását törvény írja elő. A hatályos 1993. évi XCIII. törvény 52 §-a értelmében valamennyi évfolyamon A/ tárgy. Az 55. § szerint két-két órás előadást tartunk a művelettan keretében sorra kerülő labor-gyakorlat kezdése előtt, jelen tananyagból – A/ jogi szabályozás; B/ gépek biztonságtechnikája - kiemelve egy-két témakört.

A 2007/08 tanévtől az új bsc nappali képzésben a tárgy V. évről III. évre kerül át, de még oktatjuk a „kifutó” V. nappali, valamint a levelező évfolyamokat is.

Követelmény: írásbeli kollokvium, ami szóbeli vizsgán pótolható. Felsőfokú agrár-oktatási intézményekben szerzett, három évesnél nem régebbi és jó vagy jeles jegyet elfogadunk.

Az előadó az órákon a tananyagot tábla-rajzokkal szemlélteti. Miután a biztonságtechnika műszaki tárgy, az ábrák ismerete követelmény.

A jegyzet egy része a hálóról letöltött szöveg. A változásokkal /különös tekintettel a jogszabályokra/ a jegyzetet folyamatosan kiegészítjük.

A/ A munkavédelem szabályozása

1. A munkavédelem helye, alapfogalmak

A munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása

A munkavédelem a három nagy biztonsági rendszerbe illeszkedik, ezek:

- a termék minőségének védelme;

- környezetvédelem;

- munkavédelem.

A tűzvédelem a munkavédelem sajátos ága, külön törvény szabályozza és szervezete is eltérő. A jelenlegi tananyagnak a tűzvédelem nem tárgya

Kockázat a veszély bekövetkezésének, a káros hatásnak a valószínűsége. A kockázat tehát valószínűség, ami a kár gyakoriságával és mértékével /kárösszeg/ jellemezhető. Biztonságról akkor beszélhetünk, ha a kockázat kisebb adott kárértéknél. Teljes biztonság a gyakorlatban nincsen.

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset: a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Munkajogi következményei /felelősségre-vonás, kártérítés/ a munkabalesetnek vannak.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan egészségkárosodás, amely
a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

A biztosítási védelem alá /kártérítési kötelezettség/ a szervezett munkavégzés körülményei között teljesített munka tartozik. Ide tartoznak a munkát kísérő további tevékenységek is, mint

- a tisztálkodás (mosakodás, zuhanyozás),

- a munkahelyen történő átöltözés, olyan terjedelemben, amennyiben az az adott munkavégzéshez szükséges.

- üzemi rendezvény hivatalos részén történő részvétel,

- az üzemi büfébe, illetve WC-be illetve onnan vissza való közlekedés.

Szervezett munkavégzésnek tekinthető bejegyzett cégnél, kft-ben, bt-ben vagy intézményben folytatott tevékenység. Nem „szervezett” a munka családi vagy baráti körben, függetlenül a részt vevők számától.

A törvény szövegéből: Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.

Amíg a baleset hírtelen, addig a foglalkozási megbetegedés lassan következik be. Okozója a munkahelyi ártalom / lásd 12. tételt/. A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, nyilvántartásba kell venni, ki kell vizsgálni /lásd 10. tétel/.

/A témához kapcsolódó további alapfogalmak olvashatók a jegyzet utolsó oldalán./

2. Törvények, szabványok

A törvényt az országgyűlés alkotja, országos érvényű jogszabály. A jelenlegi munkavédelmi alaptörvény:

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.

Tananyagunk szabályozási témakörei ezen a törvényen alapulnak.

Az alaptörvényt 1997-ben és 2004-ben módosították az EU-csatlakozásnak megfelelően / lásd 3. tétel/.

2006. évi CXXIX. Törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról - pontosabb fogalmazást, az intézmény nevének változását, a kockázat kiemelését tartalmazza. Az alaptörvényhez viszonyítva lényeges eltérés nincs benne.

A törvényhez kormány-, illetve miniszteri rendeletek kapcsolódnak. Ezek az ágazati, szakmai részletekre terjednek ki, pl. a nyomástartó edényekre / lásd 7/b tétel/.

A törvény pontos szövege a következők alapján olvasható: http://www.complex.hu/external.php?url=3

A szabvány termékek, létesítmények, eljárások minőségi, biztonsági, megjelenési követelményeire és ezek vizsgálati módszereire vonatkozó előírás. Megkülönböztetünk nemzeti / MSZ, DIN/ és nemzetközi szabványokat / ISO, EU/. A szabvány az egyöntetűséget, ellentmondás-mentességet és a műszaki színvonalat tükrözi.

A törvény első sorban szabályozással, a szabvány pedig műszaki követelményekkel foglalkozik. Egy példa: MSZ 1600 villamos biztonságtechnikai szabvány a gép biztonságának tanúsításakor nélkülözhetetlen.

Az EU-ban 2006-ban mintegy 16 ezer szabvány volt érvényben. Ez a szám folyamatosan növekszik. Ezért jelentős a szabványok egységesítése, az átfedések megszüntetése.

Egy elektromos szabványlap első oldala:

2004. február

Magyar szabvány MSZ 2364 – 103

_______________________________________________________________________________________Épületek villamos berendezéseinek létesítése

Az MSZ 2364 – 100 1995 helyett

Electrical installation of building

Részlet egy termék-szabványból:

1998. március

MAGYAR SZABVÁNY MSZ 6383

Búza

Az MSZ 6383:1979 és az MSZ-08-0700:1984 helyett

Wheat

E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja.

A szabvány alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincsen visszavonva, továbbá hogy kötelező alkalmazását jogszabály nem rendelte-e el.

E szabvány tárgya az élelmezési közönséges búza (Triticum aestivum) és a durumbúza (Triticum durum)

valamint minden takarmányozási célú búza minőségi követelményei.

1. Fogalom meghatározások

1.1. Élelmezési búza: az a búza, amely a megfelelő

tisztítási technológiai műveletek elvégzése

után megfelel e szabványban előírt minőségi követelményeknek…….

A kis-és középvállalkozások versenyképessége javításának, piacra jutásuk és piacon maradásuk elengedhetetlen feltétele azoknak a műszaki követelményeknek a pontos ismerete, amelyeket a szigorúan szabályozott és egységes uniós piac megkíván.

Hazánkban a szabványosítási tevékenység szervezete a Magyar Szabványügyi Testület, az MSZT. Főbb szolgáltatásai:

· szabványosítás

· tanúsítás

· oktatás

· szabványkiadás

· szabványforgalmazás

· információszolgáltatás

3. A hazai és az EU-szabályozás összhangja

Az 1997. évi CII. sz. módosító törvény az alábbi főbb alapelvekre épül:

- előtérben a megelőzés;

- a munkáltató felelőssége fokozódik;

- információ-kötelezettség a munkavállaló részére;

- gazdasági érdekeltség;

- a jogszabály pontosabb, konkrét szövegezése.

Néhány részlet az 1997-es törvényből:

„54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

a) a veszélyek elkerülése;

b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;

e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;

i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

(2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint

a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;

b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit.

Az EU-összhang jegyében született a 2004. XI. sz. törvény, aminek a kockázatértékelés tárgyú részét a következő fejezetben részletezünk. A törvény a kockázatértékelésen kívül a szaktevékenység /biztonsági felülvizsgálat, üzembe helyezés/, tájékoztatás, a munkavállaló döntésekbe való bevonásának a szerepét hangsúlyozza. Mint láttuk, a kockázat és a szaktevékenység kérdésköre már az 1997. évi módosító törvényben is előfordul. Részlet a 2004. évi törvényből:

„A munkavállalókkal folytatott tanácskozás

70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.

(2) A munkavállalók a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni:

a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek foglalkoztatása,

b) a munkavédelmi tartalmú információk

c) a munkavédelmi oktatás

(3) A tanácskozás során biztosítani kell az arányos részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát.

A 2006. CXXIX törvény az 1993.évi alaptörvény módosításáról /lásd előbb/ ismételten kiemeli a kockázat-értékelést.

2005. évi VIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról többek között a következőket tartalmazza:

„a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet:

a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, valamint

b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,

c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

4. Kockázat, kockázatértékelés

A kockázat a veszély bekövetkezésének, a káros hatásnak a valószínűsége. A kockázat tehát valószínűség, ami a kár gyakoriságával és mértékével /kárösszeg/ jellemezhető. Biztonságról akkor beszélhetünk, ha a kockázat kisebb adott kárértéknél. Teljes biztonság a gyakorlatban nincsen. Azt is láttuk, hogy a kockázatról a hét évvel korábbi törvényben is szó esik. A 2004. évi törvény konkrét és részletes irányelveket tartalmaz.

Részletek a 2004. XI. sz. törvényből:

11. § (1) Az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

„A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.”

„(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató a következőket dokumentálja:

a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;

b) a veszélyek azonosítása;

c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;

d) a kockázatot súlyosbító tényezők;

e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;

f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;

g) a tervezett felülvizsgálat időpontja;

h) az előző kockázatértékelés időpontja.

Minél szélesebb körű és minél alaposabb a kockázatértékelés, annál kisebb a hirtelen, váratlanul bekövetkező esemény valószínűsége. A kockázatelemzés a baleset modellezésének tekinthető.

A kockázatértékelés és a HACCP között sok hasonlóság van. Az előbbi a balesetek, az utóbbi az élelmiszer-mérgezés elhárítására szolgál. A betűszó értelme alább a zárójelben levő angol szavakból következik. A HACCP hét fő eleme:

1. A veszélyek (hazards) azonosítása, súlyosságuk és valószínű bekövetkezésük gyakorisága szerint rangsorolásuk (analysis), a kockázat alapján.

2. Azon kritikus pontok (critical control points) kiválasztása, ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető. Kritikus pont lehet nyersanyag vagy segédanyag, művelet, résztevékenység.

3. Azoknak a kritériumoknak az előírása, amelyek alapján a veszély megelőzhető.

4. A kritikus pontok felügyeletére alkalmas módszerek kiválasztása és alkalmazása /műszerezés/.

5. Helyesbítő intézkedések.

6. Ellenőrzés

7. Dokumentálás

„(2) A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól.

A munkahelyeken végzett kockázatelemzések keretében meghatározásra kell kerüljön, hogy minden egyes munkafolyamat során a munkavállalónak milyen típusú egyéni védelemre van szüksége.

8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munka-egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.”

A szakképesítésnek, szaktevékenységnek bérezési következményei vannak. Az alaposabb felkészültség, a motiváltság /l. majd ergonómia/ kockázatcsökkentési tényezők.

A kockázatelemzéshez hasonló célú az üzembe helyezés előtti vizsgálat:

„(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.”

5. Az állam feladta, végrehajtó szervek

Az állam földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés

Három hatalmi ág:

· törvényhozó hatalom: országgyűlés

· végrehajtó hatalom: kormány

· bírói hatalom

Ország elnevezéssel illetik azt a rendszerint összefüggő földrajzi területet, amelyet a többi ország önálló (szuverén) államnak ismer el.

Mvt. 13. § Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával - szervei útján - a munkavédelem megszervezése.

Mvt. 14. § (1) A munkavédelem irányításának keretében állami feladat

a) a munkavédelem országos programjának kialakítása;

b) a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása;

c) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az érdekeltség megteremtésével, a munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és felvilágosítással;

d) a szakmai oktatás területén az ismeretanyag meghatározása;

e) a munkavédelem helyzetének évenkénti áttekintése,

(2) Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett.

A végrehajtásért felelős szervek

Mvt. 17. § (1) Az Országgyűlés,

a Kormány,

felügyelete alatt működő központi államigazgatási szervek, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség /OMMF/,

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat /ÁNTSZ/

(6) A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek és felügyeletek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveivel.

A további országos szervek, az M. Sz. T. tevékenységét lásd. a 2., az M.M.B.H -ét pedig a 7/b tételnél.

Ide tartoznak még oktató- és kutató intézmények, valamint az érdekképviseletek /szakszervezetek, részletesen a 6. tételnél/.

Az OMMF feladat- és hatásköre

Az OMMF készíti elő a munkavédelmi törvényt, illetve annak módosításait, továbbá a munkabiztonsági miniszteri rendeleteket.

Feladata a munkavédelem országos programjának kialakítása. Az OMMF közreműködik az egyéb, munkavédelmet érintő szakmai területek munkájában (szabványosítás, oktatás, kutatás-fejlesztés, tájékoztatás). Az OMMF részt vesz a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetésben, szervezi és működteti az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságát. Ellátja a munkavédelmi bírsággal kapcsolatos feladatokat, működteti a munkabaleseti információs rendszert. 

Az OMMF tájékoztatással és tanácsadással is segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket.

A munkabiztonsági hatósági ellenőrzést első fokon a regionális munkabiztonsági felügyelőségek felügyelői végzik. A felügyelő ellenőrzést tarthat az illetékességi területén levő valamennyi munkahelyen.

2005. évi CLV. Törvény a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Törvény módosításáról: emelkedett a munkaügyi bírság mértéke, pl. a felső határ 10, helyett 20 millió Ft.

„4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a munkaügyi bírság mértéke százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet.”

Az OMMF I. fokú hatósági jogkörében engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértők működését, továbbá kijelöli az egyéni védőeszközök megfelelőségének vizsgálatára, tanúsítására, ellenőrzésére jogosult szervezeteket. 

Az OMMF a foglalkoztató kérelmére jogszabályban meghatározottak szerint hatósági bizonyítványt állít ki.

Mu Munkaügyi intézkedés a munkaszerződés nélküli vagy leplezett munkaszerződéssel történő fogfoglalkoztatás (fekete munka) vizsgálata.

Az Állami Népegészségügyi Szolgálat /ÁNTSZ/, illetve az Országos Tiszti-főorvosi Hivatal felf feladatai

1. A közegészségügy (környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás, munka- sugáregészségügy és sugárbiológia, toxikológia), a járványügy (fertőző- és nem fertőző betegségek epidemiológiája), az egészségfejlesztés (egészségnevelés, egészségvédelem), az egészségügyi igazgatás és koordináció, az egészségügyi- és gyógyszerellátás területén a Szolgálat központi irányítási, koordinálási feladatait látja el.

2. A Hivatal hatósági, szakhatósági, szakmai felügyeleti feladatokat lát el

3. A Hivatal irányítja, szervezi, felügyeli, értékeli a Szolgálat szerveinek tevékenységét.

4. A Hivatal részt vesz országos egészségmegőrző, megelőző programok kidolgozásában és végrehajtásában.

5. Részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében

6. Közreműködik az EU jogharmonizációból adódó feladatok végrehajtásában.

A Szervezeti felépítés /fakultatív./

1. ábra. Az ANTSZ szervezete

6. A munkáltató, munkavállaló. Érdekvédelem

A munkáltató ás munkavállaló kötelességei és jogai.

A munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

- a veszélyek elkerülése;

- a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztása, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;

- a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

- a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

- megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

- biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniai állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;

OKTATÁS. Lásd még a 7. témánál: személyi feltételek.

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

a) munkába álláskor,

b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor,

c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

d) új technológia bevezetésekor

elsajátítsa a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit. Az oktatást teljes (rendes) munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni.

A munkáltató a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni,

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.

b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;

c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;

d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;

e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;

f) a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;

g) a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;

h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;

c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A munkáltatót feladatai ellátásában segítik a szaktanácsadó szervezetek. Ezeknek bő kínálata található a hálón.

ÉRDEKKÉPVISELET A munkavállalók jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani.

Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre.

. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről;

(2) A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében

a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;

b) részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára

c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;

d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;

e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;

A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa

7. A biztonság személyi feltételei

A munkavállalóval és munkáltatóval szemben támasztott követelményeket és az oktatási kötelezettséget lásd az előbbi, 6.tételnél. További előírások az oktatásra, a munkavállalóra vonatkozóan:

13. § A Mvt. 55. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép a 2004. XI. módosítás értelmében:

„Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni

Mvt. 52 §: Iskolarendszerű oktatás keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos munkavégzés szabályaival. Ennek alapján tantárgy a munkavédelem egyetemünkön.

17. § (1) Az Mvt. 60. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.”

Mit jelent a munkára alkalmas állapot? A korlátozás többek között a munkavállalók biztonságát is szolgálni kívánja. Ez nemcsak az ittas állapotot tiltja, hanem a munkakör veszélyeinek függvényében jelenti a kipihent, a gyógyszermentes, egészségileg optimális állapotot is. A munkáltatói ellenőrzést nem szabad (pl. szúrópróbaszerű szondázás) emberi jogsértésnek minősíteni, hanem mint megelőző intézkedést kell felfogni.

A magyarul nem értő munkavállaló számára egy általa értett nyelven kell megadni a szükséges tájékoztatást.

Veszélyes munkát /pl. villanyszerelés/ a munkavállaló egyedül nem folytathat.

Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival.

A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. A szükséges ismeret-anyagot a szakirányítást végző miniszter a munkaügyi és a népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.

A munkavédelmi szakképesítés feltételeit /pl. főállású munkavédelmi felelős, munkavédelmi kutatást, minősítést folytató személy vagy a tárgyat oktató tanár/ külön jogszabály határozza meg.

:

8. A biztonság tárgyi feltételei

Minden munkavállaló részére biztosítani kell

a) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;

b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.

A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, tisztaságról,.

A munkahelyen a dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést kell biztosítani.

Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni.

A jelzés lehet szín; tábla, felirat. A vészkijáratot nemcsak felirattal kell jelölni, hanem meg is kell világítani /pl. előadótermekben/

Néhány példa a tűzjelzésre és a menekülési útvonalra:

2. ábra. Tűzjelzés, menekülési utak jelölése

A munkahelyen gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről. A közlekedési utakat, folyosókat szabadon kell hagyni.

A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A burkolat lehet öntött és lapokból álló /csempe/. Az előbbi gyorsabban kivitelezhető, viszont javítása körülményesebb. A csúszásmentesség és a tisztíthatóság ellentmondó követelmények. Az összetett probléma kompromisszumok árán oldható meg. /Lásd még az Épületeknél/

Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. /Figyelem: a törvény már 1993-ban előírta! /

A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni.

Főbb védőeszközök: fejsérülés /sisak/; szem /pajzs, szemüveg/; gáz /álarc/; zaj /füldugó, fültok/; szúrás-vágás / kesztyű, kötény, karvédő…/ Kollektív védőeszköz például a védőburkolat, érintésvédelmi módszerek, repülő tető, cseppleválasztó a kompresszor előtt.

2. ábra. Körfűrész védőburkolata

Védőburkolat olyan biztonsági berendezés, amelynek feladata elfedni a veszélyforrást, megakadályozni, hogy a veszélyforrás emberrel érintkezésbe kerüljön, és veszélyes hatását kifejthesse. Legelterjedtebbek a rögzített ~ok, amelyek csak szerszámmal távolíthatók el védőhelyzetükből. Csak ott alkalmazhatók, ahol a ~ alatt kezelést, állítást igénylő alkatrész nincs, tehát a ~ot ritkán, legfeljebb karbantartási célból távolítják el. Ha gyakran kell benyúlni a burkolt részbe, nyitható ~ ot alkalmaznak. Gondos munkával kell a könnyű, sima mozgást biztosítani, a burkolatot ezért fogantyúval kell ellátni. Állítható ~ot rendszerint akkor használnak, ha a szerszám méretének változása (pl, köszörűnél) v. egyéb körülmények a ~ különböző helyzetekbe való rögzítését teszi szükségessé. Az állítás könnyű legyen, szerszám ne kelljen hozzá. Ha a ~ helyzete a megmunkált anyag méretétől függ, állítható helyett inkább önbeálló ~ ot alkalmaznak (pl. csontfűrésznél), ahol az előtolt munkadarab mozdítja kívánt helyzetébe a ~ot, ami a munkadarab elvételekor önműködően visszaáll alaphelyzetébe.

3. ábra. Egyéni védőeszköz

Védő sisak, fül-és légzés-védő látható a képen. A 3 M a hármas védelemre utal.

9. Ergonómia

A munkavédelmi törvény előírja, hogy „ A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni.”

Az ergonómia a dolgozó ember antropometriai, fiziológiai és pszichológiai sajátosságaival és képességeivel foglalkozik /Hütte/. Magyarul: méretviszonyok /ember-eszköz/, élettani, lélektani körülmények. A munkaeszköz feleljen meg az emberi test méretviszonyainak; élettani jellemzőinek. A dolgozó legyen megelégedett, kiegyensúlyozott, ez lehetővé teszi a balesetmentes munkát. Az élettani jellemzők a vérnyomás, légzés, szívdobogás.

A monoton munka, a rendszeres ismétlődés, erőltetés, sűrűn váltakozó hőmérséklet /pl. mínusz 20 fokos hűtőházból kilépés a kánikulába/, a kéziszerszám kialakítása az ergonómia körébe tartoznak.

A fiziológiai és a pszichológiai megterhelés hatásait illetően a műszaki fejlődés fokozatosan ez utóbbira irányítja a figyelmet. A számítógépek kezelése az észlelés-beavatkozásról a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. /A kognitiv szférára irányítja a figyelmet./

A BME / ahol önálló munkapszichológiai tanszék működik/ oktatási programjának egy része:

A munkapszichológia tárgya, feladata, története

A munkapszichológia módszerei

Munkamotiváció,
A munkakör elemzés céljai és módszerei

Munkaerő kiválasztás

Munkahelyi stressz

Teljesítményértékelés elmélete és gyakorlata

Fizikai munkakörnyezet

Munkahelyi elégedettség

Emberi testméretek és mozgástartományok.

Munkahelyi stressz-okok

Munkafeladattal kapcsolatosak
- túlszabályozottság
- az önállóság hiánya
- váltott műszak
- túlóra, túlmunka
- idő-nyomás
- döntéskényszer

Munkakörnyezettel kapcsolatosak
- zaj, klíma, világítás
- légszennyezés, rezgésártalmak
- ergonómiai tényezők
- a személyes tér hiánya

Szervezeti szereppel kapcsolatosak
- a pontos munkakör hiánya
- nem illeszkedő feladatkör
- az előrelépés hiánya
- a megbecsülés, dicséret hiánya
- a munkahely légköre
- bizonytalan állás, rossz fizetés

4. ábra. Az ergonómiai követelményeknek megfelelő csontozó kés /ún.vasaló kés/ A kéz nem csúszik a késre

A Magyar Ergonómiai Társaság célkitűzése hozzájárulni a magyar munka- és termékkultúra, valamint a munkafeltételek javításához. A társaság célja az ergonómiai szakmakultúra erősítése, összefogása azért, hogy a gyártás, termékek és szolgáltatások területén az emberi szempontok - a gazdasági célkitűzések megvalósítását segítve - jobban érvényesüljenek.

Egyik legfontosabb feladat az információs folyamatokba (európai és világhálózat) történő bekapcsolás. Együttműködést a hazai érdekvédelmi szervekkel, az állami koordinációt ellátó intézményrendszerrel, a hazai és külföldi szakmai szervezetekkel.

Az ergonómia előnyei

Az ergonómia alkalmazásával növelhető a hatékonyság és a munkavégzés biztonsága.

Javul a munka minősége.

Biztosítható a komfortérzet és a jó közérzet.

Növekszik a dolgozók elégedettsége.

A színek munkahelyi használata

A színek munkahelyi használatának funkcionális szempontból két területét különböztetjük meg.

Normalizált használat

A színeknek ebből a szempontból három fő funkciója ismeretes:

- a tájékozódást elősegítő funkció: pl. üzemekben a szállító útvonalakat a padlóra festett fehér vagy egyéb világos színű csíkokkal jelezhetjük.
A Magyar Szabvány szerinti tájékozódást elősegítő színezés található egyes - különböző anyagokat szállító - csöveken. Például: a levegő vezetésére szolgáló cső színe kék, a vizet szállító cső színe zöld, és az olajcsövek esetében a használt szín a barna.

- biztonsági funkció: ezt ott alkalmazzák, ahol valamely baleset fennálló veszélyére kell felhívni a figyelmet.
Például a narancsszín - a mozgó alkatrészek gyakori figyelem felkeltő színezése.
Sárga-fekete csíkozás: váratlan lépcső, fejmagasságban lévő géprész esetleges jelenlétére figyelmeztet.
A piros színezés általában közvetlen életveszélyre figyelmeztet, a zöld színnel pedig a biztonsági zónákat szokták jelölni.

- rendteremtő funkció: erre a célra világos színeket alkalmaznak, mert ha valamilyen rendellenesség található egy helyen, a világos háttérszínezés rögtön szembeötlővé teszi, és egyúttal gátolja is a rend megbontását.

A színek színdinamikai használata

A színdinamika azon az ismert tényen alapszik, hogy a színek hatnak az ember pszichikai és fizikai állapotára egyaránt.

Természetesen a színek hatásánál egyebek mellett figyelembe kell vennünk azoknak az életkorát, akik a színdinamikailag vélhetően helyesen kialakított munkahelyeket használni fogják, mert - mint már említésre került - egyes színek (érzelmi töltésük miatt) össze vannak kapcsolva egyéb érzetekkel.

Térérzet tekintetében a vörös korlátozó/ a zöld térképző/ a világoskék tágító/ a sötétkék térfeloldó/ a citromsárga kontúrokat elmosó hatású.

Klímaérzet: zöld hűvös-nyírkos, a sárgászöld langyos-nyirkos.

10. Adminisztráció

A főbb adminisztrációs kötelezettségek:

- a munkabaleset jegyzőkönyvezése, bejelentése, statisztika készítése;

A munkabaleseti jegyzőkönyv adatlapját az 5/1993 /XII. 26/ MüM rendelet tartalmazza. /A lap a hálón megtalálható/. Főbb részei
a munkáltató és a sérült adatai; a balesetre, munkahelyre vonatkozó adatok; a sérülés körülményei; védőeszköz alkalmassága; munkáltató intézkedései; csatolt dokumentációk; felügyelői észrevétel.

- az oktatási napló vezetése;

- a munkavédelmi szemlék, vizsgálatok jegyzőkönyvezése. Gondoskodás arról, hogy a hiányosságok ne csak rögzítésre, hanem elhárításra is kerüljenek.

A baleseti statisztika alapján határozhatók meg a fő munkavédelmi feladatok. 2004-ben az élelmiszer-előállításban 3 halálos baleset következett be, míg az építőiparban 55. Az oktatásban 2.

Mvt. 64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén az ide vonatkozó rendeletben meghatározott szerv (személy) teljesíti.

(3) A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült következő személyes adatait rögzíti: név, születési hely és időpont, anyja neve.

(4) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat / a baleseti jegyzőkönyv formája/ a munkabalesetek tekintetében e törvény és a munkaügyi miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések tekintetében az egészségügyi miniszter által kiadott rendelet határozza meg.

Vhr. 5. § (1) A munkáltató minden munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni. Ez az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát;

b) a sérült munkakörét;

c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét;

d) a sérült ellátására tett intézkedést;

e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.

1. számú melléklet a 28/2004. (XII.20.) FMM rendelethez
[4/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelethez]
5 évig irattárban megőrzendő!																		Év										Hó						Sorszám
Munkabaleseti nyilvántartás sorszáma:																		2			0
MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV [Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a. sz. melléklete alapján] Írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki!
Az 56-83., a 85-88., a 93-95. és az egyéb szürke kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki! Területi kód:																																												1	2
A MUNKÁLTATÓ neve:																																		A létszám-kategória szerinti besorolása:											3
Címe: E-mail címe:														Irányítószáma:
														Telefon					Szám										-
														Fax															-
Statisztikai számjele:							Törzsszám:																			Szakágazat:											Gazd. forma						Terület
							4		5	6		7			8		9			10			11			12			13		14			15			16		17		18		19		20
A SÉRÜLT neve: (születési neve) Anyja neve:																						taj-száma:
																						21		22			23			-			24			25		26		-		27		28	29
Születési helye:				Neme; Születési év, hó, nap; Áll. polg.																		Lakcíme (lakóhelye):																		Irányítószáma:
				30	19	31	32	33			34		35			36		37
A sérült foglalkoztatásának jellege:								38			Munkaköre (FEOR számmal is):																													39		40		41	42
A foglalkoztatási viszony tartama: 43						A munkaidő mértéke: 44																			A sérülés súlyossága: 45
A BALESET Időpontja:	20	46	47	48	49	50	51	52			53		A baleset helyszíne:
A baleset körülményeinek meghatározása:								54					A helyszínt jelölő kistérségi kódszám:																			H			U
A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA:

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA (folytatás):

A baleset leírása külön lapon folytatható!

A BALESET HELYSZÍNVÁZLATA:

A munkavégzés helye:																Munkahelyi környezet*
0 Nem meghatározott 1 Állandó (szokásos) munkahely															55					56		57			58	59		60
2 Változó munkavégzési hely 9 Egyéb munkavégzési hely
Munkafolyamat:*									61-62
A sérült konkrét fizikai tevékenysége:*									63-67
A munkabalesethez kapcsolható munkaeszköz:*									68-74
A balesetet kiváltó esemény:*									75-76
A sérüléssel összefüggésben lévő anyag:*									77-79
A baleseti sérülés (károsodás) külső oka:*									80-81
Személyi tényező:*									82-83
A munkaképtelenség időtartama:……………nap 1 (4 - 6 nap), 2 (7-13 nap), 3 (14 – 20 nap), 4 (min. 21 nap de, kevesebb mint 1 hónap), 5 (min. 1 hó <3 hó) , 6 (min. 3 hó <6 hó), 7 (6 hó£)
																										84
Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei:*																						85			86	87		88
A VÉDŐ- ÉS JELZŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA
1		Alkalmas, rendeltetésszerűen használták							5			Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen h.							Védőburkolat							89
2		Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták							6			Alkalmatlan, nem használták							Védőberendezés							90
3		Alkalmas, nem használták							7			Szükséges, de nem volt							Jelzőberendezés							91
4		Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták							8			Nem szükséges							Egyéni védőeszk.							92
MUNKÁLTATÓI INTÉZKEDÉS a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében:																											93
A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, ILLETVE VÉLEMÉNYE																							94			95
A munkavédelmi képviselő aláírása Nincs mv.képv.
Az adatszolgáltatás jellege új (1) módosítás, kiegészítés (2) törlés (3)																											96
Egyéb megjegyzések, észrevételek																								P.H.
A BALESETET VIZSGÁLÓ											A MUNKÁLTATÓ képviselőjének
Neve (cégneve): Címe:											Neve:
A vizsgáló neve:											Beosztása:
Mv. képzettség ig. (törzslap sz., kelte):
Aláírása:											Aláírása:
Kelt:			20			év		hó		nap	20			év			hó				nap
* A *-al jelölt sorokba a baleset leírásán túl – az 5. számú mellékletben meghatározottak alapján – egy-egy szóval a megfelelő fogalmakat be kell írni!
A MUNKABALESET VIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ (CSATOLT) DOKUMENTÁCIÓK JEGYZÉKE (Pl. meghallgatási jegyzőkönyvek, fénykép-, videofelvételek, orvosi vizsgálatok, technológiai, kezelési, karbantartási utasítások, oktatás dokumentációi, a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele)
FELÜGYELŐI ÉSZREVÉTEL, INTÉZKEDÉS
A felülvizsgálatot végző felügyelő neve:													Hatósági intézkedések (közigazgatási, szabálysértési stb.)
													1					16
													2					17
													3					18
													4					19
													5					20
													6					21
													7					22
													8					23
													9					24
													10					25
													11					26
													12					27
													13					28
													14					29
													15					30
																		aláírása:
2	0			év	hó		nap

11. Tanúsítvány, gépkönyv

18. § (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik minősítő bizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi szempontú megfelelőségi vizsgálatát a megfelelőséget vizsgáló szervezetek kijelöléséről rendelkező jogszabály, továbbá a munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.

(5) A munkaügyi miniszter meghatározza az egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának és a belföldi gyártása ellenőrzésének részletes szabályait. Ilyen a 2/2002. (II. 7.) Szociális és Családügyi Min. rendelet az egyéni védőeszközökről.

A 6 §-t azért idézzük, mert hasonló dokumentációk szükségesek a gépminősítéshez is.

<< 6. § (1) A megfelelőség-vizsgálatot (típusvizsgálatot) a kérelmezőnek kell kezdeményezni. A védőeszköz minta megfelelőség-vizsgálatára (típusvizsgálatára) vonatkozó kérelmet csak egyetlen vizsgáló szervhez lehet benyújtani.

    (2) A kérelemnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a. a kérelmező adatait,

b. a védőeszköz gyártási helyét,

c. a vizsgálatra kezdeményezett eszköz legfontosabb adatait,

d. a gyártói műszaki dokumentációt,

e. a védőeszköz védelmi szintjének a meghatározását, amely meglétének ellenőrzését a kérelmező kéri,

f. a védőeszköz tájékoztatóját,

g. a vizsgálandó mintát a EK típusvizsgálat elvégzéséhez szükséges számban.>>

Mvt. 39. § (1) A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció, gépkönyv, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az üzemeltető köteles biztosítani.

(2) Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.

A tanúsítvány kiadását a gép vizsgálata előzi meg. Ennek feltételei:

- üzemi viszonyok között működő gép;

- gépkönyv a gép azonosítása céljából;

- minősítő szakemberek /technológus, gépész, elektromos/.

A minősítést akkreditált intézmény folytathat. Az üzemeltető és a minősítő között szerződés jön létre. A minősítés módszere: szemrevételezés, vizsgálat működtetés közben, műszeres mérések. A követelmények és a gép jellemzőinak egybevetése. A követelmények jelentős része szabványokban található /pl. villamos szabványok/

A gépkönyv feltétele a gép minősítésének. Tartalma: műszaki leírás; a gép csomagolása, szállítása; a géppel kapcsolatos munkavédelmi előírások; üzembe helyezés; szerelés, beállítás; kenés és kenőanyagok; alkatrészek; rajzok.

A minősítés eredményéről jegyzőkönyv készül. A hiányosságokat általában fotókkal szemléltetik. Eredményes vizsgálat után az üzemeltető megkapja a tanúsítványt, ellenkező esetben az említett jegyzőkönyvet. Ez az alapja a hibák kijavításának.

A Magyar Szabványügyi Testület tanúsítási szolgáltatásai

· Minőségirányítási rendszerek tanúsítása az MSZ EN ISO 9001:2001-es szabvány szerint

· Környezetközpontú irányítási rendszerek tanúsítása az MSZ EN ISO 14001:1997-es szabvány szerint

· Munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszerek (MEBIR) tanúsítása az MSZ 28001:2003 (OHSAS 18001) szabvány szerint

· HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer megfelelő működésének igazolása

· Qweb tanúsítás az elektronikus kereskedelmet folytató cégek számára

· Kórházi ellátási standardok (KES) szerint végzett tanúsítás

· Integrált rendszerek tanúsítása (minőségirányítási, környezetközpontú irányítási, munkahelyi egészségvédelmi, stb. rendszerek)

· Termékek és szolgáltatások szabványnak való megfelelőségének tanúsítása

· Munkaeszközök munkavédelmi megfelelőségének tanúsítása

· Normatív dokumentumok szerinti terméktanúsítás

· Játszótéri eszközök megfelelőségének tanúsítása, ellenőrzése

12. Munkahelyi ártalmak

Amíg a baleset hírtelen, addig a foglalkozási megbetegedés lassan következik be. Okozója a munkahelyi ártalom. A foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, nyilvántartásba kell venni /lásd 10. tétel/.

Az ártalom fokozatai:

- a szervezet leküzdi;

- orvosi ellátás, ápolás szükséges, aminek az eredménye gyógyulás;

- maradandó egészségkárosodás, rokkantság.

Az ártalmak csoportosítása:

- fizikai: zaj, por, klíma /pl. fagyasztókamra/;

- vegyi: labor-vegyszerek, mosószerek, CO és egyéb gázok;

- mikrobiológiai, pl. állatbetegség.

A hang rugalmas közegben /pl. levegőben/ terjedő rezgés, melyet fülünkkel észlelünk. Zajnak nevezzük azt a hangot, ami az emberben kellemetlen érzetet kelt. Az erős és tartós zaj hatása több, mint kellemetlenség, ekkor halláskárosodás /süketség/ következhet be.

A zaj egyik jellemzője a hang erőssége, amelyet decibelben /dB/ mérünk. A másik jellemzője a hang magassága, amit a rezgések másodpercenkénti számával, a frekvenciával /Hz/ adhatunk meg. Mivel a zaj érzékelése sok tényezőtől függ, mértékének megállapítása zajméréssel történhet.

4. ábra Testo 815 zajszintmérő.

Mérési tartomány 32 – 130 dB

A zajterhelés (zaj-immisszió) jellemzésére olyan mennyiséget kell használnunk, amely kifejezi a zaj emberre gyakorolt hatását. Erre a célra nem alkalmas a hallható hangok frekvenciatartományában (kb. 20 Hz és 16 kHz között) mért lineáris hangnyomásszint, dB(lin), mert ez a fizikai mennyiség nem veszi figyelembe a hallás tulajdonságait. A hallás sajátosságai közül a legfontosabbak a frekvenciától és intenzitástól függő érzet, a hangosságszint és a hangosság.

Optimális esetben a zaj megelőzhető. A gyakorlatban a zajvédelemre kell berendezkednünk. A védelem kiterjed a gépre és az emberre /egyéni védőeszköz/.

Zajos gépek pl. a csavarkompresszor, dörzsgenerátor, a kutter.

A zajvédelem szakaszai:

- ismerni kell a zajforrást és a zaj mértékét. Ez utóbbira zajmérő műszer szolgál;

- meg kell állapítani a zaj értékhatárait. Néhány tájékoztató adat, az értékek dB-ben::

hallható zaj 0-10

zajos munkahely 20 – 30

vasút 50 – 60

szövőgyár gépterem 90 -100

A KILIA /piros vonal/ gépgyártó kutterét úgy reklámozza, hogy annak konkurenciához /fekete vonal/ képest zajszintje 50 %-kal kisebb. / Wettbewerber = versenytárs/. A vízszintes tengelyen a gép tömege található. Minél nagyobb a gép teljesítő-képessége, annál nagyobb a tömege és annál zajosabb.

5. ábra. A zaj /dB/ és a gép tömegének /t/ összefüggése kétféle kutternél

/Kedvezőbb a piros színnel jelölt görbe/

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség honlapjáról: A pneumatikus prés egyik zajforrása a kipufogó szelep. Hangtompításként porózus polietilén sapkát szereltek fel, ezen vezetik keresztül a levegőt. Zajjal jár a fém présbélyegek összeütődése. Ide 8 mm vastag uretén párnát helyeztek el. Ez 9 dB-lel csökkentette a zajt, a teljesítőképesség csökkenése nélkül.

.

A létező zajkontroll előírások három kategóriába sorolhatók:

· Környezeti zajvédelem (zajtérképek és intézkedési tervek készítése),

· Egyes termékekre, gépekre vonatkozó zajvédelmi szabályok,

· Repülési zajra vonatkozó szabályok

Környezeti zajvédelem

A 49/2002/EK / jelenleg EU/ irányelv értelmében zajtérképet és ezen alapuló intézkedési tervet kell készíteni a nagyvárosi agglomerációkra, a nagy forgalmú közutakra, vasutakra és repülőterekre, majd azokat ötévente felül kell vizsgálni. Az első zajtérképeket a legnagyobb lélekszámú agglomerációkra és a legforgalmasabb közlekedési létesítményekre 2007. június 30-ig, míg az intézkedési terveket 2008. július 18-ig kell elkészíteni.

Az Eü miniszter 66/2005 rendeletéből: A 80dB értéket meghaladó zajterhelés esetén – ez az intézkedést igénylő alsó, úgynevezett prevenciós szint – a munkáltató köteles a munkavállalókat tájékoztatni a túllépésről, a lehetséges kockázatokról, és részükre, igény esetén, egyéni védőeszközt, továbbá a célzott munka-alkalmassági vizsgálat lehetőségét – beleértve a hallásvizsgálatot is – biztosítani. Fel kell tárni a túllépés okát, és a zajterhelés csökkentésének lehetőségeit. A 85 dB értéket meghaladó zajterhelésnél a munkáltató köteles a terhelést műszaki zajcsökkentéssel minimalizálni, a munkahelyet megjelölni, s kötelezően előírni a védőeszköz használatát és a célzott munka-alkalmassági vizsgálatot.

Gépjárművek

A közúti járművek zajkibocsátási szintjét a 70/157/EGK direktíva szabályozza. A személy- és teherszállító járművek zaj kibocsátási határértéke 74 dB és 80 dB között van. Tesztelési eljárást kell lefolytatni a kibocsátott zaj mértékét igazoló bizonyítvány kiadása előtt. A járművek későbbi károsító hatásának elkerülése érdekében a kezelési kézikönyvben közölni kell azokat a karbantartási tudnivalókat, amelyek biztosítják a zajhatárértékek betartását.

A zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat, és sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható. A nagyothallás sokat ront az életminőségen: nehezíti a kommunikációt, a rádióhallgatást, balesetveszélyes a közlekedésben. A lassú hallásvesztés öngerjesztő folyamat: aki rosszabbul hall, hangosabbra állítja a rádiót, magnót, televíziót, amitől a helyzete nem javul, esetleg a szomszédja is megsüketül.

POR

Részletek a BME oktatási programjából:

I. Porképződés az iparban, veszélyei, ártalmai, vizsgálata, mérése

Porképződés az iparágakban

Por fogalma: durvapor, finompor, stb.

A porok egészségkárosító veszélyei

Légzőszervi foglalkozási betegségek a porártalom miatt

Mintavétel az ipari környezetben levő részecskékből

Munkahelyi finompor mérése. Porkoncentráció mérése

Porrobbanás veszélye az iparban, pl. malmokban.

Üzemek szellőztetési problémái, munkahelyi porelszívás és befolyásoló tényezői

II. Porleválasztó berendezések tervezése

A környezetszennyező hatások elleni védekezés fogalma, célja

A finompor leválasztásának jelenlegi helyzete és fejlődési irányai

A finom por leválasztásának elmélete, határai és lehetőségei száraz és

nedves üzemű leválasztók esetében

Levegőáramlási problémák az elszívó-csatornák tervezésénél

Különböző porleválasztási eljárások összehasonlító vizsgálata

III. Porleválasztó berendezések szerkezeti kialakítása, működése

Általános megoldások

Ciklonos porleválasztás

Porleválasztás szűréssel

Elektro-filterek elmélete, berendezéseik

Nedves üzemű porleválasztók

Porrobbanást felkavart por gyors elégése okoz, ha pl. lánggal közelednek hozzá. Könnyen gyúlékony port szolgáltat a liszt, gabona, fa, parafa, keményítő, dextrin, maláta s a különféle szén. Porrobbanás bekövetkezhet ömlesztett anyag /pl. liszt/ tárolására használt silóban. A nyílt lángot öngyulladás is helyettesítheti Védekezés: pormentesítés; szellőztetés a robbanó-elegy kialakulásának meggátlására; nyílt láng használatának tiltása.

A nedvesen (35-65% relatív nedvességtartalommal) tárolt növényi eredetű anyagokban (liszt, gabona, szalma, széna, fűrészpor stb.) végbemenő biológiai folyamatok is hőmérséklet-emelkedést, majd öngyulladást okozhatnak. Mivel a telítetlen kötést tartalmazó növényi eredetű olajok és zsírok (pl. a lenolaj) textilanyagokra (pl. gépek törlőrongyaira) jutva szintén hajlamosak az öngyulladásra, az olajos törlőrongyokat biztonságos helyen kell tárolni, illetve megsemmisíteni. A levetett munkaruhákat is felakasztva, levegőtől átjárhatóan kell tárolni.

A szilikózisos tüdőelváltozás kórokozója a légzéssel a szervezetbe hatolt és abban deponálódott, kristályos szabad kovasavat (többnyire kvarc) tartalmazó por. A felgyülemlő por a tüdőben rostgócok keletkezésének folyamatát indítja el. Röntgenmódszerrel vizsgálható. A tüdő hasznos légző felülete zsugorodik, a légzés egyre akadályozottabb, a szervezet növekvő oxigénhiánnyal küzd.

B/ Az élelmiszer-előállító gépek, létesítmények biztonságtechnikája

1. Aprító-, keverő-, töltőgép

A gépekkel kapcsolatos általános veszélyek és azok elhárítása:

- mozgó szerkezetek, pl. a hajtómű ellátása védőburkolattal;

- kéz-sérülést okozó szerkezet / kések, keverőkar/ burkolása. A burkolat és a motor között kényszerkapcsolat/reteszelés/: nyitott fedélnél a motor nem indul;

- a gépeket többnyire elektromotor hajtja. Az elektromosság veszélye általános. Főbb biztonsági megoldások: vezérléshez törpefeszültség; nullázás; vészjelzők; feliratok.

A megbízhatóság-elmélet legfontosabb alapfogalmait a jegyzet végén találhatjuk. A megbízhatóság és a gép karbantartásának színvonala szorosan összefügg.

Aprítógép kéz-sérülést okozhat. A sérülés nemcsak a gépkezelés, hanem a kés köszörülése során is bekövetkezhet. A kutter jellemzője a zajártalom, a nagy késfordulat /nagyságrendileg közelíti a centrifugáét/. A korszerű kutter védőgáz-térben aprít. Ekkor a gázpalackot illetően figyelemmel kell lenni a nyomástartó edények biztonságtechnikájára.

Gondos szerelést igényel a kutter késeinek összeállítása. A nagy teljesítményű kutter konzolos tengelyére 12 kést szerelnek fel, fordulatszámuk meghaladja a 3000/min értéket. A kés nem körkörös, hanem sarló alakú. A kiegyensúlyozás a kések egymáshoz viszonyított helyzete és betétgyűrűk alkalmazása révén érhető el. Kiegyensúlyozatlanság súlyos balesethez vezethet.

A Weber húskészítmény-szeletelő gép gépkönyvének munkavédelmi fejezetében levő ábrán feltüntették a gép veszélyes övezeteit. Ilyenek: a tárcsás szeletelőkés; a terméket a késhez továbbító szerkezet; a szeleteket kihordó szalag; a hajtómű-ház fedele. Mi a hasonló veszélyforrásokat tartalmazó dohányvágó késtárcsa képét közöljük.

6. ábra. Dohányvágó késtárcsa 8 késsel

Kisüzemben használnak még olyan keverőgépet, amelynek edényét billentett állapotban ürítik, miközben a keverőszerkezet forog. Az ürítést kézzel segíteni tilos, az ilyen gép használatát mellőzni kell.

Palacktöltőnél az üvegtörés okozhat veszélyt, a szerkezetek közé kézzel benyúlni tilos! A törött üveget a leállított gépből védőkesztyű használata mellett lehet eltávolítani.

Csigás töltőnél a töltőcsiga kiszerelésekor a leesés veszélye ellen kell védekezni. A nehéz alkatrész esése, mint beleseti forrás egyéb gépekre is jellemző, pl. hengerszék, kutter. Ellennyomásos töltő-rendszerben nyomásálló edény, a gázpalack található.

2. Centrifuga

A nagy fordulatszám következtében a dob, illetve a töltet kiegyensúlyozatlansága okozhat veszélyt. A forgó rész egyensúly-hiánya szerelési, a tölteté tisztítási hiba. A lemezes centrifuga lemezeit számozni szokták, hogy szereléskor a kiegyensúlyozásnak megfelelő sorrend könnyebben betartható legyen.

7. ábra. Lemezes centrifuga vonalas rajza. a/ két-, b/ három fázis szétválasztása

Alkatrészek repülése szélső esetben következhet be, rezgés viszont gyakrabban. A centrifuga indulásakor észlelhető rezgés nem a kiegyensúlyozatlanság következménye. Induláskor a gép 0-értékről veszi fel az üzemi fordulatot /6-8 000/min/. A kritikus tartományban rezonancia léphet fel, ami a szerkezetek együttrezgését jelenti. Megfelelően karbantartott gép a kritikus fordulat után felveszi az üzemi értéket. Ha nem, akkor le kell állni és a rezgés okát ki kell deríteni.

Kritikus fordulatszámon a rugalmas forgórész lengései rezonanciában vannak, vagyis a periodikus gerjesztések frekvenciája megegyezik a forgórész sajátlengésének frekvenciájával (= a sajátfrekvenciával). A kritikus fordulatszámon a forgórész nyugtalanul viselkedik, a gép rezgéseinek amplitúdója megnövekszik. Tervezésnél gondoskodni kell arról, hogy a kritikus fordulatszámon a gép tartósan ne üzemelhessen. A kritikus fordulatszámot a tengely hajlító lengései vagy csavaró lengései okozhatják. Egy forgórésznek több kritikus fordulatszáma van, de ezek közül általában a legkisebbnek van jelentősége.

A korszerű, minősített gép veszélyeit igyekeznek a tervezéskor, gyártáskor elhárítani, amit egy szupercentrifuga műszaki leírása is igazol:

Z 400 centrifuga:

      Max. térfogat: 4 x 250 ml
      Max. ford. szám: 13.500 rpm
      Súly: 39 kg

- mikroprocesszoros vezérlés
- digitális kijelzés: a beállított és aktuális fordulatszám, centrifugálási idő ,
- állítható fordulatszám 250-tól 13500 rpm-ig ( 250 rpm-es lépésekben )
- centrifugálási idő: 1 - 60 perc között ( 1 perces lépésekben )
- automatikus kiegyensúlyozatlanság érzékelés és biztonsági kikapcsolás
- a rotorokat a centrifuga automatikusan felismeri és a fordulatszámot ehhez lehet max. beállítani
- karbantartást gyakorlatilag nem igényel, kis zajszintű indukciós motor

3. Csomagológépek

Csomagolóanyag szerint megkülönböztetünk fém-, üveg- és fóliás csomagológépeket. Az üres fém doboz pereme kézsérülést okozhat. Az üveg töréskor okoz veszélyt. A dobozos és üveges termék-gyártás gépei: töltő-záró gépek. Ha a fém dobozokat is az élelmiszer-gyártó üzem állítja elő, ott nagy zajterheléssel kell számolni.

A fóliás csomagológépek egyik széles körben alkalmazott típusa a kettős fóliás gép. Főbb veszélyei:

- védőgáz alkalmazásakor a palackokra a nyomásálló edények szabályai érvényesülnek. Hasonló a követelmény a pneumatikus szerkezeteknél;

- a fólia-hegesztőnél égési sérülés léphet fel;

- a csomagok hossz- és keresztvágása késekkel történik;

- fóliatekercs-csere esetén a leesés veszélye áll fenn. A könnyebb szállítás érdekében nagy átmérőjű tekercseket kerekeken gördíthető állványra helyeznek. A nagy átmérőt a tekercs-csere miatti veszteség-idő csökkentése indokolja.

A Multivac kettős fóliás csomagológép gépkönyvének karbantartási fejezete többek között az alábbi biztonsági előírásokat tartalmazza:

- a védőgáz-palack nyomásának ellenőrzése;

- a vágórendszer késeinek ellenőrzése;

- a biztonsági kapcsoló ellenőrzése. Ennek módja: indítsuk be a gépet, majd a vészkapcsoló gombját nyomjuk be. A gépnek azonnal le kell állnia;

- a vezérlőtáblán az ellenőrző lámpák funkciójának ellenőrzése, helyesek-e a jelzések?

- a fólia-melegítő hőfokszabályozó működésének ellenőrzése;

- a szerszámkamra nyitásának-zárásának ellenőrzése. Megfelelő-e a mozgás csillapítása?

4. Hőkezelők, bepárlók

Általános veszély a nagy hőmérséklet miatt az égési sérülés, továbbá a rendszerből kiszabadult hő-átadó közeg veszélye.

Nyitott sertésforrázó kád fölé páraelszívó ernyőt kell szerelni. Ugyancsak páraelszívó szükséges a főzőszekrények ajtaja fölé. A szekrény nyitásakor a pára ne árassza el a környezetet.

Gázüzemű perzselő-gépet csak kioktatott személy működtethet. Gázfűtésű sütőkemencében robbanásveszély áll fenn. A robbanás feltétele: éghető anyag, levegő, kritikus koncentráció, gyulladási hőmérséklet. Ez utóbbi lehet gyufa vagy elektromos szikra. A kemencében a kritikus koncentráció létrejöhet a füstjáratok karbantartásának /eltömődés/ elhanyagolásakor. Ugyancsak robbanásveszélyes a faforgácsos vagy fűrészporos füstgenerátor. A dörzsgenerátor ilyen veszélyt nem jelent, a gép viszont zajos.

Az égésbiztosítók (lángőrök) feladata a gázégő, főégő vagy akár gyújtóégő lángjának figyelése, valamint a lángkialvás, lángrendellenesség és sikertelen gyújtás esetén a tüzelőanyag (pl. gáz) útjának közvetett lezárása a leállási biztonsági időn belül. A lángőr és égésbiztosító azonos fogalmat takar. Az égő szerkezetétől, méreteitől, a tüzelőanyag fajtájától, a gyújtás típusától és egyéb üzemi paraméterektől függ a megfelelő lángőrző rendszer megválasztása.

A termo-elektromos égésbiztosítók működési elve: ha két különböző fémet egy ponton összeforrasztunk és melegítjük a forrasztási pontot, a fémek másik végei közt termo-feszültséget mérhetünk. Ha a láng által melegített termoelem áramát egy elektromágneses tekercsbe vezetjük, akkor a termoelem melegítésének ideje alatt a tekercs által keltett mágneses tér képes bent tartani a fő-gázszelepet egy lezáró rugó ellenében. Amíg a termoelemet a láng éri, vagy az áramkör nem szakad meg a mágnes szelep nyitva marad.

8. ábra. Gázégő szerkezeti vázlata 1. égőfedél; 2. égő; 3. keverőcső; 4. fúvóka; 5. szabályozócsap; 6. szelep; 7. elektromágnes; 8. termoelem; 9. gyújtógyertya; 10. gyújtótrafó; 11. hálózati áram; 12. kapcsoló

A főzőüst vagy autokláv fedelének nyitása-zárása okozhat kézsérülést. A berendezéseket a nyomástartó gépekre vonatkozó szabályok szerint kell üzemeltetni /biztonsági szelep felszerelése, fedélnyitás nyomásmentes állapotban…/. A főzővíz forrázást, az elektromos fűtőszerkezet áramütést okozhat.

A bepárló mint hőkezelő berendezés okozhat balesetet. Magas építése karbantartáskor leesési veszéllyel jár. Biztonságos üzemeltetése céljából a következő műszerekkel szerelik fel a bepárlót: biztonsági szelep; fűtőtéri nyomásmérő; páratéri hőmérő; vákuum-mérő; lészint-szabályozó. A bepárló vegyszeres tisztításakor robbanásveszély áll fenn.

5. Diffuzörök

A füstgenerátor hőkezelőnek, a termék füstölése diffuziós műveletnek minősül. A füst fahasáb, forgács vagy fűrészpor fojtott égésekor keletkezik.

A füstgáz az égéskor képződő szén-dioxidon és vízgőzön kívül levegőkomponenseket (főleg nitrogént és oxigént), szén-monoxidot, kén-dioxidot, nitrogénoxidokat, el nem égett tüzelőanyagot és szilárd részecskéket (por, hamu, pernye, korom) is tartalmazhat. A korszerű generátor szerves része a füsttisztító vagy katalizátor.

A technológiai helyiségben füstmérgezés következhet be. Nyílt égéssel fejlesztett füstöt alkalmazni tilos, mert a tűz fölötti termék /pl. szalonna/ meggyulladhat. Generátoros füstöléskor a termék és a tűztér egymástól elkülönített. Füstfejlesztéskor zárt térben túlnyomás következik be. A nyomás hírtelen csökkenése /pl. a kezelőajtó kinyitása üzem közben/ robbanást okozhat.

A dörzsgenerátorra a nagy zajszint jellemző. A füstfejlesztő anyag / méretre vágott fahasábok/ tárolása fokozottan tűzveszélyes.

A pácoló-gép sajátos veszélye: a pácoló-tűk kézsérülést okozhatnak. A tűs pácolást követő porhanyósítás gépe hengeres vagy késtárcsás. Ezeknél is a kézsérülés veszélye áll fenn.

A cukor-diffuzör magas építésű torony. A répaszeletet mozgató lapátos csőtengely hajtóműve a torony tetején található. Karbantartás céljára a tetőre lépcső vezet fel. A lépcső /létra/ és fenn a védőkorlát biztonságos kialakításáról gondoskodni kell.

9. ábra. Toronydiffuzör

6. Extraktörök

A hexan oldószerként, növényi olajok extrakciójánál és különféle ragasztószer-kompozíciókban, zsírok és olajok oldószereként is tökéletesen alkalmazható.

Az N-hexán az „A” l. tűzveszélyességi osztályba tartozik. Hosszabb időn át belélegezve ártalmas, súlyos egészségkárosodást okozhat! Főbb előírások:

· A tárolóedényt tartsuk jól szellőztethető helyen!

· Ugyancsak tartsuk távol gyújtóforrástól!

· Tilos a közelében a dohányzás!

· Szintén tilos a csatornába engedése!

· Védekezzünk a sztatikus feltöltődés ellen!

. Az oldószer fokozott robbanásveszélye miatt további előírások:

- az extrakciós üzemet a gyár egyéb épületeitől védőtávolságra / min. 20 m/ kell telepíteni;

- belső portát kell létesíteni, belépni csak engedéllyel lehet. A portásnak a gyújtó eszközöket a látogatás idejére le kell adni;

- az extrakciós üzem teteje repülő tető, hogy az esetleges robbanáskor minél kisebb legyen a kár. A helyiségek jól szellőztethetőek;

- pince nem létesíthető az előbbi üzem alatt, mert ott benzingőz keletkezhet;

- az elektromos berendezések szikra-mentes kialakításúak;

- villamos motor helyett lehetőleg pneumatikus vagy hidraulikus hajtás.

A repülő tető – a hasadó tárcsához vagy a kitörő üvegablakhoz hasonlóan – olyan biztonsági megoldás, mely mérsékli a kárt. A könnyű szerkezetű tető a teret korábbi időben /mielőtt túl nagy lenne a nyomás/ nyitottá teszi a gázok eltávozására.

7. Nyomástartó berendezések

Az élelmiszer-előállításban alkalmazott néhány ilyen berendezés: hőkezelők /autokláv/; hűtő-berendezések; pneumatikus rendszerek; energia-szolgáltatók / kazánok/.

Robbanáskor nemcsak a berendezés repeszei, hanem a töltet is veszélyt okozhat. A biztonsági előírások megtalálhatók:

9/2001.(IV.5.) GM rendelet
a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról

Rendelet szabályozza a nyomástartó berendezés tervezésének, gyártásának, üzembe helyezésének módját. Esetleges „házi gyártás” esetén a hatóságnak be kell mutatni a berendezés tervdokumentációját, a méretezési számításokat is.

Az EU-szabályozás főbb elvei: A méret, nyomás és töltet alapján a berendezéseket négy veszélyességi csoportba sorolják. A vizsgálat alkalmával modulok között lehet választani, melyek egyike alapján végzik a minősítést. A több variáció alkalmazása csökkenti a veszélyt. A legveszélyesebb berendezést nem minta alapján minősítik, hanem minden egyes gyártási tételt vizsgálják.

Fogalmak. 1. Nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek).

a) Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat.

10. ábra. Kisüzemi autokláv

b) Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, cső-kompenzátor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő.

c) Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék

. Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomás. (A vákuum negatív értékű nyomás.)

5. Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legnagyobb nyomás, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg, és amelyre a berendezést méretezték, értéke a szokásos üzemi feltételek közötti legnagyobb üzemi nyomással megegyezik.

6. Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a gyártó méretezte.

7. Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát – az első csatlakozási pontig (pl. karima, varrat) -, levonva az állandó belső szerkezeti elemek térfogatát.

8. Névleges méret (DN): a névleges méretet DN jellel és az azt követő számmal jelöljük. Ez hivatkozási célú, kerekített szám és csak közelítőleg azonos a gyártási méretekkel. Alkalmazható a csőrendszer minden elemére, ha nem a külső átmérő vagy a menetméret adott.

9. Töltet: egy vagy több komponensű gáz, folyadék, gőz és a szuszpenzió.

10. Robbanásveszélyes töltet: az a töltet, amely a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hő-termelő reakcióra képes, és amely adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobban.

18. § (1) a) A gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt minden egyes nyomástartó berendezést a 8. számú mellékletben leírt megfelelőség-értékelési eljárások egyikének alávetni. Több változat közül választani lehet. Ez a módszer a hiba elkövetésének a valószínűségét csökkenti.

Az eljárások /modulok/ bonyolultsága, a vizsgálat szempontjai, lépései a berendezés veszélyességével arányosak. Pl. a kisebb veszélyt rejtő készülék gyártásakor a sorozat egy példányát vizsgálják /minta-vétel alapján/. A veszélyes berendezés minden egyes legyártott egységére kiterjed a vizsgálat.

A rendelet követelményei részletesen a mellékletekben találhatók. Ilyen pl. a .7. számú melléklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez: A nyomástartó berendezések megfelelőség-értékelési modul rendszere, illetve a berendezés I. – IV. veszélyességi osztályba sorolása nyomás és térfogat alapján:

A diagram alapján a V és a PS ismeretében megkereshető az I. – IV veszélyességi osztály

A 297/2005. (XII. 23.) Kormány rendelet alapján a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal, röviden: MMBH /amely a Kormány 110/2003. VII. 23. rendelete alapján létesült/ jogutóda a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. Korábban Energetikai Felügyelőség nevet viselte az illetékes szervezet, szakembereit kazán-biztosnak nevezték.

Az első ismert engedélyezési kérelem: Madách Imre beadványa az alsósztregovai szeszfőzdéje ügyében, 1856. nov. 3-án. /Lelőhely: Madách-dokumentumok, Salgótarján, 1993./

A megfelelőség-értékelés eredményessége után folytatható le a berendezés üzembe helyezése. Különös gondot kell fordítani a próbanyomás elvégzésére, valamint a biztonsági műszerek ellenőrzésére. A próbanyomás értékét a következők alapján határozzák meg:

- a berendezés szerkezeti anyaga;

- geometriai jellemzők;

- üzemi viszonyok /pl. hőmérséklet/.

8. Villamos berendezések

Az elektromos áram előállítására, vezetésére, átalakítására és felhasználására szolgálnak. A gyakorlatban az elektromos áramnak a mágneses, hő, fény, vegyi és élettani hatását különböztetjük meg.
 Élettani hatás. Amikor a testünkön áram folyik, főleg hő és mágneses, esetleg vegyi hatás lép fel. Az áram szervezetünkben az izom- és idegrendszer működését megzavarja, és ennek következtében már nagyon rövid idő alatt is légzés-, illetve szívbénulás következhet be, vagyis halálunkat okozhatja. A kiváltott élettani hatást nevezzük áramütésnek. 

Az emberi test vezeti a villamos áramot, elektromos ellenállása 200 Ω és 3000 Ω között változhat a körülményektől függően. A szervezeten áthaladó áram izom-, bőr- és idegi károsodást, illetve halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége és típusa, a hatás ideje, és az áram testen belüli útja határozza meg. A nagyfrekvenciás váltóáram kevésbé veszélyes, mint az egyenáram, mert a nagy frekvencia miatt az áram nem hatol a test belsejébe, hanem inkább a bőrfelület mentén halad, ezzel ott többnyire égést okoz. Az emberi testbe jutó, szíven áthaladó 0,1 amper erősségű áram már halálosnak tekinthető.

Az áramütést a köznyelvben úgy fejezzük ki: megrázott az áram; valakit agyoncsapott a villám. Az emberi szervezet ért káros hatás az izomgörcs. Nagy veszély akkor áll fenn, ha a görcs tartósan a szívet éri.

Az áram élettani hatása olyan diagrammal szemléltethető, melynek a vízszintes tengelyén az eltelt időt, a függőlegesen az áramerősséget látjuk. Az exponenciális görbe mutatja: minél kisebb a hatásidő, annál nagyobb az esélye az életmentésnek.

Az áramütés a nem védett elektromos berendezés érintése következtében lép fel. A védekezést érintésvédelemnek nevezik. Ez azt jelenti, hogy védett berendezést általában meg lehet érinteni. Az érintésvédelem lehet védővezetékes /lásd erőátviteli berendezések/ és vezeték-nélküli. Az utóbbi csoportba soroljuk a kerítést, burkolást, szigetelést és a törpefeszültséget.

Érintésvédelem

. A készülékek megérinthető részein megjelenő feszültséget nevezzük érintési feszültségnek, melynek nagysága 50 V-nál magasabb érték nem lehet. Az ilyen típusú veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik érintésvédelemnek. A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a fázisvezető keresztmetszetével..

Kettős szigetelés Ide tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített igeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek, vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne kerülhessen egyszeres hiba esetén. Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási készülékek jelentős része.

Törpefeszültség felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk elő.

Az érintésvédelemben a legújabb irányzat az, hogy kiépítik a védővezetőt, de a testzárlat kikapcsolását nem bízzák a zárlatvédelemre, hanem áram-védőkapcsolókat szerelnek fel. Ezek működési elve az, hogy az üzemi vezetőkben folyó áramkülönbségekre érzékenyek: ha az egyik üzemi vezetőben nagyobb áramerősség folyik, mint a visszavezetőben (ami csak akkor állhat elő, ha az áram egy része testzárlaton vagy az üzemszerűen feszültség alatti részt közvetlenül érintő ember testén át folyik a földbe), a készülék kikapcsol.

A biztonsági követelményeket szabványok tartalmazzák. / pl. MSZ 1600. sz. villamos biztonságtechnikai szabvány/.

A villamos berendezések veszélyeit és a védekezés módjait az áram megjelenési formái szerint tekintjük át.

Az áramtermelés helyét /erőmű/ és a fogyasztót nagy feszültségű vezetékek, elektromos hálózat köti össze. A nagy feszültség oka a kis veszteség, következménye a nagy veszély. A védekezés: magas oszlopok építése és azok elkerítése. A nagy feszültségű áram fokozatos transzformálással éri el az üzemi feszültséget. A transzformátor veszélyes berendezés, amit jól zárható ajtókkal, figyelmeztető feliratokkal védenek.

A nagy feszültségű vezeték közelében erőtér jön létre. A mikrohullámú melegítőben mesterségesen keltik az erőteret. Ma már az utóbbi berendezések teljesen biztonságosnak minősíthetők.

11. ábra. Hőerőmű sémája

A hőerőmű általában fosszilis energiahordozókat használ, vagyis tüzelőanyaga szén vagy szénhidrogén (olaj, gáz), de alkalmazhatja az energianövények, hulladékok, stb. elégetéséből származó hőt is. Az atomerőművek is ide sorolhatók, azoknál a maghasadásból eredő hőt hasznosítják egy "hőerőműben". Az égés során felszabadított energiát alakítja villamos árammá.

Az áram útját az erőműtől a fogyasztóig az alábbi vázlat szemlélteti:

12. ábra. Az áram útja az erőműtől a fogyasztóig /balról jobbra/

Az erőátvitel, energetika körébe tartoznak a villamos motorok. A biztonságot a berendezés víz elleni védettsége /IP/ és az alkalmazott érintésvédelmi módszer jellemzi.

13. ábra. Villamos motor
Ezt a talpas motort négy csavarral rögzítik a tartó-szerkezetre. Másik változat a peremes motor.

14. ábra Nulla vezetékes / N-jelű/ érintésvédelemi rendszer kapcsolási vázlata

Védőkapcsolót szereltek a nulla vezetékbe. Ez veszély esetén kikapcsolja az áramot. A három fázis: L1, 2, 3. Az elektromos berendezés földelve van. Az órán bemutatott táblarajzon a motort körrel jelöltük.

Vezetékes érintésvédelmi módszer a nullázás /fenti séma/. Nevét onnan kapta, hogy a védelem céljára a motor három fázis-vezetéke mellé egy negyediket is beszerelnek és ebben normál esetben a feszültség nulla. Ha a motor zárlatos lesz / vagyis a feszültség hiba folytán a motor burkolatán észlelhető/, akkor a zárlati áram a nulla-vezetékben áramlik. Az áram pl. egy kapcsolót működtet, ami a veszélyes berendezés áram-ellátását megszakítja.

A motor adattábláján többnyire IP-jelzés látható. IP = indice protection, vagyis a védettség jele, a mellett levő számjegy a védettség fokozata. Pl. IP 54 fröccsenő víz ellen védett. IP 56 teljesen zárt gép, IP 60 hajógép.

A híradástechnika /rádió, tv, internet/ és az elektronika /vezérlés/ biztonsága a mikrohullámú melegítőéhez hasonlóan jól megoldott. Alapszabály: illetéktelen személy a berendezést nem szedheti szét, nem szerelheti. A kezelő ha működési, szerelési rendellenességet észlel, forduljon szakemberhez, ne maga kezdjen barkácsolásba!

15. A villám képe

A villám épp úgy érhet üzem-épületet, mint nyaralót, lakóházat, a szabadban tartózkodó személyt. Kondenzáció és a levegő melegedése hatására a felhőkben villamos feltöltődés jön létre. A felhők ütközése következtében a feltöltődött elektromos energia kisül, villamos árammá alakul. Ez a villám, ami általában a legközelebbi elektromos vezetőt éri. Ha ez egy ember, akkor őt éri a villámcsapás. A villámhárító / alábbi ábra/ magas ponton elhelyezett vezető, a villám a hárítóba csap és a vezetéken az energia a földben lesz hatástalan.

16. ábra. A villámhárító részei 1. felfogó rúd; 2. felfogó vezető; 3. levezető; 4. földelővezető; 5. földelő; 6. vizsgáló összekötő

A villám nagy energiájú villamos ív, amely rövid ideig, legfeljebb a másodperc ezredrészéig létezik. Mivel a teljesítmény az energia és az idő hányadosa és a villám-hatás rövid idejű, ezért a villám energiája a gyakorlatban nem hasznosítható. Bizonytalan továbbá a villámcsapás helye. /A villám-erőmű az örökmozgó mellé tehető/.

Villámlás közben az ívben folyó nagy áramok hatására erős elektromágneses erőtér keletkezik, és az ív néhány centiméteres környezete több ezer fokra hevül. Ha a villám egy kéménybe csap, a kémény valószínűleg szétrobban, a tető pedig – anyagától függően – akár meg is gyulladhat. A villámhárító kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy levezesse a villám energiáját tűz vagy mechanikai sérülés veszélye nélkül. Szabvány határozza meg, hogy milyen épületre milyen villámhárítót kell felszerelni.
Amikor villámcsapás éri a villámhárítót, az nagy áramot vezet le a földbe. Ettől a szakszerűen tervezett és kivitelezett villámhárító, illetve a védett épület ugyan nem károsodik, azonban a levezetett villám áramának egy része behatol az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök stb.) tönkreteheti. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt. Ennek elhárítása újabb védelmi rendszert igényel.

A villamos energiaellátás üzembiztonsága szempontjából meghatározó a villamos energia elosztó hálózatok és a fogyasztói rendszerek villám- és túlfeszültség-védelme. Az elektronikus készülékek növekvő száma és az elektronikus áramkörök fokozott túlfeszültség érzékenysége ugyanis olyan növelt védőhatású túlfeszültség-védelmet igényel, amely mind a villámcsapás, mind a kapcsolások és zárlati események által keltett túlfeszültségek károsító hatásait biztonsággal kivédi, és a fellépő túlfeszültség csúcsértékeket az előírt határértékeknél alacsonyabb értékek alá korlátozza.

Fogyasztók ki-be kapcsolása naponta számtalan túlfeszültség impulzust gerjesztenek a hálózaton, melyek csak hullámformájukban különböznek a villámhatásoktól, előfordulási gyakoriságuk viszont sokkal nagyobb, mint a villámcsapásoké. A belső villám- és túlfeszültség védelem ezek ellen is védelmet biztosít!

9. Anyagmozgató gépek

A baleseti statisztika szerint a balesetek 40 %-a az anyagmozgatás műveleteinél következik be. Az anyagot kézzel vagy géppel mozgatják.

A kézi anyagmozgatás szakaszai és veszélyek:

a teher megfogása, védőkesztyű gátolja a tenyér sérülését;

a teher emelése, lényeges a helyes testtartás /ergonómia !/, a teher biztos megfogása az elejtés elkerülése érdekében;

a teher szállítása folyamán a sima, akadálymentes útvonal hárítja el a botlást;

a teher letétele, óvatosan, nem ledobva, a lábsérülés elkerülése miatt.

A gépi anyagmozgatás eszközei közül a villás targoncát emeljük ki. A targonca a raklapra halmozott terhet emeli fel, mozgatja és a kívánt helyen lerakja. Veszélyek: ütközés / a targonca jármű!/; megszaladás, főleg lejtőn; a teher leborulása.

A targonca stabilitása növelhető, ha az emelővillát a vezető-ülés fele döntik. Így a rendszer súlypontja kedvezőbb helyzetbe kerül: a teher erő-vektorának hatásvonala az alátámasztási felületen belül van. Ez az egyensúly feltétele.

17. ábra. Villás targonca szerkezeti részei

A leírtakat célszerű vázlattal szemléltetni. Az emelőoszlop vonalába koordináta tengely húzható, melyen a teher nagyságát tüntetjük fel kg-ban. Erre merőlegesen a tehernek a súlyponttól mért távolságát visszük fel. Így jól szemléltethető a felborulást kiváltó billentő-nyomaték / N = Q . r / . A terhelhetőség exponenciális görbékkel szemléltethető: minél távolabb esik a teher erővonala a súlyponttól, annál kisebb a biztonságosan emelhető teher tömege és viszont.

Néhány további biztonsági előírás: indulás előtt meg kell győződni a targonca-fék kifogástalan működéséről; menetsebesség a raktárban 5, az udvaron 10 km/h-t ne haladja meg; a teher a vezető látását menet irányában nem zavarhatja; tilos két terhelt raklapot egymásra helyezni; tilos a targoncával közúton közlekedni.

Egy korszerű targonca műszaki leírásából: a vezetőfülkét az ergonómiai elvek szerint tervezték. A lábtér tágas, könnyű a be- és kiszállás. Az állítható függesztett ülés deréktámasszal és biztonsági övvel van ellátva.
Ujjheggyel működtethetők a kezelőkarok. Ezek a karok az elektromos irányváltó karral együtt (mindkettő a kartámaszon található) egyszerűvé, gyorssá és kényelmessé teszi az anyagmozgatási műveleteket. A fülke szabadalmaztatott rezgéscsillapító rendszerre van építve. Ez minimálisra csökkenti az útrázkódások és a motorrezgés hatását, és alacsony zajszintet eredményez. A komfort tovább fokozható a jó kilátású vezetőfülkével A széles üvegajtó a panorámás szélvédővel körkilátást biztosít. A targoncát ellátták az elszabadulást gátló fékkel.

18. ábra. Targonca vezetőfülke

A targoncák fejlesztése az elmúlt időszakban arra irányult, hogy olyan típusokat állítsanak elő, amelyek minél kisebb közlekedési útigénnyel, minél nagyobb emelési magasságot tudjanak elérni. Az első lépés az volt, hogy a hagyományos homlokvillás targoncák után megjelentek a toló oszlopos targoncák, amelyeknél az emelőoszlopot hidraulikus hengerrel mozgás közben hátra lehet húzni, ezzel csökkentve a targonca szerkezeti hosszát. Ezáltal a tároló helyre való ráforduláshoz kisebb útszélesség is elegendő. A következő lépcsőben kifejlesztésre kerültek azok a típusok, amelyek kizárólag a be- és kitárolást végzik, és nincs szükségük a 90^o-os ráfordulásra, mivel forgóvillás, illetve teleszkópvillás szerkezetük lehetővé teszi, hogy a targonca csak hosszirányban közlekedjen a kiszolgáló folyosón.

10. Energiaszolgáltató berendezések

A gazdaságos, pazarlásmentes és biztonságos üzemvitel elérése a cél. Közismert, hogy a hazai energia-fogyasztás az EU átlagához viszonyítva rendkívül pazarló. Az energia szolgáltatása az esetek többségében erőátvitelt jelent. Ha ez az erő baleset okozására szabadul fel, a kár igen nagy lehet.

Az energia-hordozók jó részét már áttekintettük: gáz, gőz a 4; sűrített levegő a 7; elektromos áram a 8 témakörben. A sűrített-levegő előállító üzemrészt /kompresszor-telep/ a többitől el kell különíteni. Az épület hangszigetelt legyen, mivel a kompresszor igen zajos.

A következőkben a hűtőberendezések biztonságtechnikáját foglaljuk össze. Ehhez célszerű a kompresszoros / mint leggyakoribb hűtési eljárás/ hűtő-körfolyamatot felvázolni /hasonló az alábbi sémához. Szaggatott vonal helyett csőköteget rajzoljunk, a hő-mérleg jelei elhagyhatók/.

Körfolyamatnak nevezzük azokat a folyamatokat amelyeknél a termodinamikai rendszer kezdő és végállapota megegyezik. A körfolyamat lejátszódása után a rendszer eredeti termodinamikai állapotába jut vissza, vagyis a körfolyamat változatlan feltételek mellett újrajátszható, ez teszi lehetővé a ciklikus működést. A körfolyamat azonban változásokat hoz létre a termodinamikai rendszer környeztében, pl. hõt von el, hõt ad le, munkát végez a környezetén. A környezet tehát nem jut vissza eredeti állapotába a teljes körfolyamat lejátszásakor.

- az elpárologtatóba folyékony ammóniát vezetünk, a párolgás következtében valósul meg a hűtés. Az elpárologtató a szigetelt hűtött helyiségben található;

- az elpárolgott közeget a kompresszor szívja el és sűríti;

- a sűrített meleg gázt kondenzátorba vezetik, hogy lehűtése után ismét hűtésre alkalmas, folyékony hűtőközeget nyerjünk;

- az elpárologtatóba kerülő hűtőközeget fojtószelep adagolja.

19. ábra. Kompresszoros hűtő-körfolyamat. A hőcserélőt /elpárologtató, kondenzátor/ spirálvonallal célszerű jelölni /ahogy az órán!/

Az ammónia a rendszerből kiszabadulva fulladást, robbanást okozhat. A robbanási koncentráció: 16 – 79 % térfogatú oxigén. A zárt rendszerből tervezési, karbantartási hiba folytán szabadulhat ki a gáz. Gázálarc viselése a kárt enyhíti.

Az ammóniának nagy a hűtőteljesítménye, viszonylag kis cső-és gépméretek alkalmazhatók. Termodinamikai tulajdonságai /fajhő, sűrűség, hőátadás/ többnyire kedvezőek. Vízben jól oldódik. Azt ammónián kívül természetes alapú hűtőközeg a szén-dioxid. Egészségre ártalmatlan, nem gyúlékony. Hűtött térben történő áruszállításra rég alkalmazzák. Újabban két fokozatú hűtőrendszerben alsó fokozatú közegként kezdik alkalmazni. Folyékony állapotban közvetlen hűtésre /kriogén-hűtés/ alkalmazzák. Tartályban, palackban forgalmazzák. Hazánkban több CO2 lelőhely található.

A kompresszor gázt és nem folyadékot képes sűríteni. A folyadék adagolási és elpárolgási hiba folytán léphet ki az elpárologtatóból. Ezt el kell kerülni, ezért a kompresszor elé cseppleválasztót iktatnak be. Adagolási hiba a fojtószelep működésében állhat elő. Elpárolgási elégtelenséget a csővezeték korróziója okozhat. A kompresszorba került folyadék előbb „kopog”, majd ha mennyisége nő, a gép felrobban. Biztonsági okokból a gépházat is repülő tetővel látják el. A csavarkompresszor az előbbieken túl zajártalommal is jár. Védekezés: egyéni védőeszköz és a gépterem elkülönítése, szigetelése.

A szigetelt hűtő- /fagyasztó/ helyiségben a bennrekedés veszélye és tűzveszély áll fenn. Bennrekedés ellen jelző-berendezések /köztük a mobil-telefon/, belülről könnyen nyitható ajtózár véd. Munkahelyi ártalom továbbá a hideg és a külső melegebb helyiségek közötti közlekedés, védekezés védőöltözet viselésével.

A felügyeleti rendszer a hűtőberendezés folyamatos figyelését jelenti. Hiba észlelésekor riasztás érvényesül, ennek alapján történhet a beavatkozás, a veszély elkerülése.

A figyelés folyamán folyamatosan gyűjtik az üzemeltetés adatait. Ezek lehetnek analog értékek / hőmérséklet, nyomás, áramfelvétel, idő/ és lehetnek digitálisak: igen-nem, pl. a hűtőajtó nyitva van vagy zárva./ Az adatokat tárolják, értékelik, ami információt szolgáltat a további üzemeltetéshez.

Ha az előre beállított határérték és az érzékelt adat eltér, a rendszer jelez. Ha az érzékelt adat a riasztási határérték, akkor következik be a riasztás, amit a kezelő-személyzet beavatkozása követ. Automatizált rendszer esetén a személyzet munkája az ellenőrzésre korlátozódik. Az ammónia kedvező tulajdonsága, hogy jelenléte kis koncentrációban is érzékelhető. Robbanáskor természetesen ez a tulajdonság hatástalan.

***

Mivel a kompresszoros hűtőgép zajos, élelmiszer-áruházakban, művelődési intézményekben / pl. Állami Operaház/ abszorpciós hűtési eljárást alkalmaznak. A gép három szerkezeti eleme teljesen azonos a kompresszoros hűtőgépekével. Ezek: a kondenzátor, a fojtószelep és az elpárologtató. Az új szerkezeti elemek a kompresszort helyettesítik. Az elpárologtatóból érkező hűtőközeg az oldóba lép, ahol az oldószerben feloldódik; abszorbeálódik. (Ha ammóniát használunk hűtőközegként, akkor a legmegfelelőbb oldószer a víz.) Az oldás alatt felszabaduló hőt csőkígyós hűtő veszi fel. A létrejött oldatot szivattyú szállítja egy hőcserélőn át a sokkal nagyobb nyomású kazánba.

A kazán főbb veszélyei: égési sérülés, robbanás. Az ammónia veszélye azonos a kompresszoros gépével.

20. ábra. Abszorpciós hűtő-körfolyamat. A kompresszort a „kazán” helyettesíti: mechanikus munka helyett hőátadás tartja fenn a folyamatot

11. Épületek

Az épületeknek mind a külső, mind a belső kialakítása és környezetük feleljenek meg a biztonsági előírásoknak.

A külső kialakításhoz lépcsők, rakodó-terek, rampák, ajtók, tetőszerkezet tartoznak. A lépcsőfok magassága /h/ és szélessége /G/ összhangban legyen a botlásmentes közlekedéshez. Gyakorlati szabály /”lépcsőképlet”/:

60 cm < 2 h + G < 64 cm

A lépcsőház biztonságát korlát, a lépcsőfokok között kialakított pihenő segíti elő.

Egyes üzemekben /hús-, tejfeldolgozás/ követelmény a csúszásmentes padozat. A csúszásmentes padozatot a hagyományos technológiával nem lehet megfelelő szinten takarítani,
A HACCP-rendszer előírásának megfelelő takarítás gép nélkül nehezen képzelhető el. Nem elegendő egy fázisú tisztítás. A durva szennyeződés eltávolítása utáni vegyszeres takarítást egy öblítő fázisnak kell követnie. A gépi takarításhoz viszont nem elegendő a takarítógépek megvásárlása, a feltételeket is biztosítani kell azok alkalmazásához. Alapvető követelmény, hogy a padlóburkolatnak egyenletesnek kell lennie. A lábazat és a padozat közötti átmenetet és a belső sarkokat célszerű lekerekíteni, mert csak így biztosítható, hogy a gép szerszáma mindenhová odaférjen és a sarkokban ne gyűljön a szemét.

A lapos tető gyakran berendezéseket hordoz, pl. gépház fölött a kondenzátor. Ekkor védőkorlátok segítik elő a balesetmentes munkát.

A belső kialakítást illetően gondoskodni kell a szabad közlekedésről, megfelelő méretű folyósok, ajtók, vészkijáratok kialakításáról. Többszintes üzemben vészlejáratot kell létesíteni. Az ajtók általában kifelé nyílnak. Megfelelő legyen az épület szellőztetése, világítása. A szellőztetés nemcsak komfort tényező, hanem malomban, extrakciós üzemben ezzel kerülhető el a kritikus koncentráció, ami robbanást okozhat.

A szabályozott légterű kamrák működésének az elve, hogy az oxigén (O₂) és széndioxid (CO₂) szint a tároló légterében mesterségesen szabályozva van a tárolt áru minőségének, értékesítési céljának megfelelően.

Szabályozott légtér ( CO₂+O₂<21%) I-II. osztályú áru tárolására

Oxigénszegény légtér (O₂<2%) I. osztályú áru tárolására

A szabályozott légterű kamrákban tárolt termékek, gyümölcs: téli alma, téli körte, birs, kiwi, ribizke, szamóca, málna, szilva, cseresznye. Zöldség: kínai kel, hagyma

Mivel a belélegzett levegő oxigéntartalma: 20,9%, szabályozott légterű kamrában – ahol ennél jóval kevesebb - fulladás következik be, ezért ott tartózkodni tilos.

Néhány ajtó-szélességi méret, mm-ben személyforgalom 900

kézikocsi 1200

villamos targonca: egyirányú/kétirányú 2200/3800

Az üzem-épületen kívül található többek között a parkoló, a tűzcsap, tüzivíz-tároló, raktárak, melléképületek. A rendezett udvar nemcsak esztétikai, hanem biztonsági kérdés. Szeméthalmok, ládák, dobozok között veszély esetén körülményes a menekülés, tűz esetén a tűzoltók nem tudnak hatékonyan dolgozni. Az udvari közlekedésben a kresz az irányadó. Az üzem jogosult a belső területen a kresz szabályait szigorítani.

Az épület villámvédelmét lásd a 8. fejezetben.

21. ábra. Repülő tető. Az oldalfalakat összekötő gerendák közé könnyű szerkezetű üvegtetőt szereltek

Többszintes épületnél figyelembe veendő: 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.

A rendelet főbb elemei: fülke, függesztő, felvonógép, vezérlés, terhelés-ellenőrzés, fülkén kívül tartózkodó személy biztonsága.

22. ábra. Könnyű szerkezetű lépcső és mozgássérült-felvonó

Az MSZ EN 81-1: 2002 sz. szabvány a felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásait tartalmazza. A 7. 7. fejezet az akna ajtó reteszeléséről, a csukott helyzet ellenőrzéséről szól. Ha a felvonó nyitott ajtóval indul, súlyos baleset következhet be.

12. Üzemtervezés, beruházás

Beruházás, felújítás üzembe nem helyezett használatba nem vett tárgyi eszközök továbbá a meglevő tárgyi eszközök bővítését, átalakítását, élettartalmának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység. A meglevő tárgyi eszközök bővítését rekonstrukciónak nevezik. Ellenkezője a zöldmezős beruházás ekkor szabad területen / a „zöld mezőben” / létesítik a termelőeszközt. Az üzemtervezés a beruházás része, annak kezdete. A létesítés műszaki értelemben a beruházás szinonimája.

A rekonstrukciók során a technológiák korszerűsítésén van a hangsúly, s erre általában a gépek élettartamának 2-3-szorosát kitevő 20-25 évenként szokott sor kerülni. Probléma akkor keletkezik, ha az esedékes korszerűsítési teendők elmaradnak, az üzemeltetési rendellenességek halmozódnak.
A rekonstrukció tehát a termelés műszaki feltételrendszerének folyamatos korszerűsítését biztosító tevékenység, amely mindenkor nagyobb jelentőséggel bír, mint az új beruházások.
Cél, hogy korszerű technológiai és technikai megoldásokból minél többet megvalósítsanak.
Ez azonban kompromisszumokkal oldható meg.
A műszaki jellegű kompromisszumok egyfelől azzal függnek össze, hogy az épületek és a bennük megvalósított tartástechnológiai, ill. műszaki megoldások nem azonos élettartamúak, másfelől azzal, hogy a különböző műszaki és tartástechnológiai megoldások helyigénye sem azonos. Tervezéskor ügyelni kell arra, hogy a kompromisszumok ne a biztonság rovására érvényesüljenek. A korszerűsítés ne csak a termékre, technológiára, hanem a biztonságra is terjedjen ki. Rekonstrukció alkalmával mód nyílik arra, hogy a veszélyt hordozó épületek és gépek cserére kerüljenek. Gazdasági eredmény ekkor nem a többlet-profit, hanem az elmaradt ápolási, kártérítési költség.

A létesítés követelményei

Mvt. 19. § (1) A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük.

(2) A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a munkavédelmi előírásokban foglaltakat megtartotta. Amennyiben a beruházó a felelős tervezőtől ilyen nyilatkozatot nem szerez be, akkor a felelősség rá száll.

Az illetékes hatóság /építés-felügyeleti osztály/ a nyilatkozat formáját is közzéteszi:

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott tervező kijelentem, hogy az általam készített kiviteli tervdokumentáció megfelel a jóváhagyott engedélyezési terveknek, valamint a jogszabályban meghatározott és egyéb szakmai követelményeknek.

Kijelentem továbbá, hogy a kiviteli terv készítéséhez szükséges jogosultsággal rendelkezem.

Dátum: Tervező aláírása:…………………..………..

A tervezői nyilatkozaton kívül lényeges a dokumentáció teljessége. A kiviteli terv legalább a következőket tartalmazza:

a)     helyszínrajz (méretarány legalább 2:500),

b)     alaprajzok (méretarány legalább 1: 50),

c)     metszetek (méretarány legalább 1: 50),

d)     homlokzatok (méretarány legalább 1: 50),

e)     tartószerkezeti tervek (méretarány legalább 1:50, 1:20),

f)       épületgépészeti (víz, gáz, csatorna) tervek (méretarány legalább 
                                  1:50, 1:20),

g)     elektromos tervek (méretarány legalább 1:50),

h)     technológiai tervek (méretarány legalább 1:50),

i)       részlettervek (méretarány legalább 1: 20),

j)     műszaki leírások szakáganként.

A helyszínrajz alapján meggyőződhetünk pl. a védőtávolság betartásáról, az alaprajzokon a biztonságos forgalom, menekülési utak vizsgálhatók. Az elektromos tervekben a biztonsági fejezet, érintés-, villámvédelem igényel különös figyelmet. A technológiai tervekben az élelmiszer-előállító gépek biztonsága vizsgálandó / tanúsítványok megvannak-e/.

(3) A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni

„(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.”

A fenti eset rekonstrukciókra jellemző. Ekkor az üzem egyik részén folyik az építkezés, míg a másik oldalon élelmiszert állítanak elő. A két területet fizikailag és adminisztratív eszközökkel is el kell választani, biztonsági és higiéniai okokból. Nagy számú baleset úgy következik be, hogy a színhelyen illetéktelen tartózkodik.

Próbaüzemre munkavédelmi felülvizsgálat után kerülhet sor. Az eljárás „hideg próbával” kezdődik, amikor nyersanyag még nem kerül a gépekbe. Eredményes hidegpróbát követi az üzemszerű működtetés, fokozatos terhelés mellett. A próbaüzemet ugyanúgy meg kell tervezni, mint a létesítményt.

A próbaüzem – a laboratóriumokban folytatott kutatáshoz hasonlóan – fokozottan veszélyes. A gépek először működnek előbb „hidegen”, majd „melegen”, rejtett tervezési, gyártási, szerelési hibák miatt nagyobb a balesetveszély.

Irodalom

1. Berszán Gábor / 1998/ Munkavédelem és higiénia, ASZI

2. Berszán-Várszegi /2000/: Agrárgazdasági Élelmiszer-előállító üzem, Agroinform

3. 1993. évi XCIII. sz. törvény a munkavédelemről

4. 1997. évi CII. sz. törvény az 1993-as törvény módosításáról

5. 2004. évi XI. sz. törvény az 1993-as törvény módosításáról

6. 9/2001. GM. rendelet a nyomástartó berendezésekről

7. Az OMMF, ANTSZ, MSZT honlapjai. A hálón a törvények is megtalálhatók.

Az új bsc képzésben /III. évf./ a tananyag megoszlása a félévben:

1. hét: Alapfogalmak, törvények, szabványok

2. hét: A hazai és EU-követelmények összhangja. Kockázatértékelés

3. hét: Az állam és végrehajtó szervei. Munkáltató, munkavállaló

4. hét: A biztonság személyi és tárgyi feltételei

5. hét: Ergonómia

6. hét: Adminisztráció: bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás. Tanúsítvány, gépkönyv

7. hét: Munkahelyi ártalmak

8. hét: A biztonságtechnika általános követelményei. Mechanikus műveletek gépei

9. hét: Anyagátadó berendezések: diffúzör, extraktör

10. hét: Nyomástartó berendezések

11. hét: Villamos berendezések

12. hét: Anyagmozgató gépek

13. hét: Energiaszolgáltató berendezések

14. hét: Épületek, üzemtervezés, beruházás

2GE Mérnöki Iroda
Műszaki Fejlesztő és Szolgáltató Bt.
1163. Budapest, Sasszem u. 37.
Tel: (06-1) 407-1174, (06-30) 383-3613
e-mail: info@2ge.hu

---

Vissza a letöltésekhez |Vissza a fő lapra |  English

---

Megbízhatósági definíciók

Részlet: Szabó Géza: Nagy biztonságú rendszerek megbízhatósági analízise és közlekedési alkalmazásai. PhD. disszertáció. BME Közlekedésautomatikai Tanszék, 2001.
Copyright, Szabó Géza, 2001

Az alábbiakban felsoroljuk a megbízhatóság-elmélet legfontosabb alapfogalmait. Az egyébként sokszor sziporkázóan gazdag magyar nyelvben sajnos még nem alakult ki minden egyes, megbízhatósághoz kapcsolódó fogalom magyar megfelelője (ennek oka részben a tudományterület relatíve fiatal voltában, részben a Magyarországon való szűk körű alkalmazásban keresendő), ezért ahol az szükségesnek látszik, utalunk a fogalomkör angol megfelelőjére [Hwang és tsai, 1981], [Tarnai b], [Szabó, 2001].

Az általános értelemben vett megbízhatóság (dependability) magában foglalja egy rendszer összes olyan tulajdonságát, amely a nagy megbízhatósági szint elérésére vagy fenntartására hatással lehet. A magyar terminológia: “nagy megbízhatóságú rendszer” is az angol “high dependable system” megnevezésnek felel meg. Az általános értelemben vett megbízhatóság része a minőségnek (quality), de nem minden összetevőjét foglalja magában. 

Az általános értelemben vett megbízhatóság  fontosabb összetevői:

• Megbízhatóság (szűk értelmű), vagy más néven működőképesség  (reliability),

• Rendelkezésre állás (availability),

• Biztonság (safety),

• Karbantarthatóság, javíthatóság (maintenability),

• Tesztelhetőség (testability), 

• Áttekinthetőség, megismerhetőség (recognizability),

• Kezelhetőség (operability),

• Védettség (security).

Megbízhatóság (működőképesség): Egy berendezés azon tulajdonsága, amely azt fejezi ki, hogy a berendezés mennyiben képes a számára előírt követelmények megadott határokon belüli, meghatározott időtartamon keresztüli teljesítésére. Valószínűségként szokás definiálni. 
Más megfogalmazás szerint annak a valószínűsége, hogy a vizsgált berendezés az üzembe helyezésétől a vizsgálat t időpontjáig nem hibásodik meg. 

Rendelkezésre állás: Annak a valószínűsége, hogy a vizsgált berendezés egy adott t időpillanatban működőképes. Amennyiben a rendszerben javítást nem alkalmazunk, ez megegyezik a működőképességgel.

Biztonság: Egy berendezés azon tulajdonsága, amely azt fejezi ki, hogy a berendezés mennyiben képes a működése során az emberi életre vagy az anyagi javakra veszélyes állapotok elkerülésére. A biztonságot sokszor a veszélyeztetettség hiányaként definiálják, ahol a veszélyeztetettség olyan szituáció, amelyben lehetőség van emberi életre vagy anyagi javakra veszélyes szituáció bekövetkezésére. Valószínűségként szokás definiálni.

Karbantarthatóság: A rendszer azon tulajdonsága, hogy leállás (meghibásodás) esetén mennyiben és milyen időtartam alatt hozható ismét működőképes állapotba. A karbantarthatóság sokszor determinisztikusan vizsgált fogalom, ilyenkor a rendszert karbantarthatónak (javíthatónak) mondjuk, ha tetszőleges meghibásodása után a rendelkezésre álló erőforrásokkal (személyzet, eszközök, tartalék alkatrészek) egy előre definiált idő letelte előtt újra működőképes állapotba hozható. Definiálható a karbantarthatóság valószínűségként is, ekkor annak a valószínűségét jelenti, hogy a rendszer egy tetszőleges meghibásodása után a rendelkezésre álló erőforrásokkal egy előre definiált idő alatt újra üzemképes állapotba hozható. A karbantarthatóság fogalma a rendszer tervezési paraméterei mellett annak diagnosztikai támogatottságát, a rendelkezésre álló személyzet képzettségének a színvonalát, a rendelkezésre álló pótalkatrész elégséges voltát stb. is tartalmazza.

Tesztelhetőség: A rendszer azon tulajdonsága, hogy a lehetséges meghibásodásait akár öntesztekkel, akár külső tesztek (manuális beavatkozás) útján képes felfedni. A tesztelhetőséget kétféleképpen szokás megadni: megadható az összes lehetséges meghibásodás közül a felfedhetők százalékos arányának kifejezésével, illetve megadható egy adott időegység alatt fellépő meghibásodások közül felfedhetők százalékos arányának kifejezésével.

Áttekinthetőség: A rendszer azon tulajdonsága, amely azt jellemzi, hogy működését, karbantartását, javítási metódusait mennyire könnyű megérteni. A rendszer tervezési paraméterei mellett a dokumentáció milyenségét is tartalmazza. 

Kezelhetőség: A rendszer azon tulajdonsága, amely azt jellemzi, hogy működtetése (beleértve a szükséges javításokat is) milyen beavatkozásokat, kezeléseket igényel, a szükséges kezelések végrehajtása egyértelmű-e, ill. felcserélhető-e stb.

Védettség: A rendszer azon tulajdonsága, amely azt jellemzi, hogy működése során mennyire képes megakadályozni a jogosulatlan hozzáféréseket, szándékolatlan vagy rosszindulatú beavatkozásokat.

A nagy megbízhatóságú rendszerek létrehozásának célja minden esetben a külső veszélyforrások, illetve az ezek hatására keletkező veszélyhelyzetek hatásainak elhárítása. Ugyanakkor e rendszerek a belső veszélyforrások, illetve ezek hatása ellen is védelmet kell nyújtsanak.

A külső veszélyhelyzetek egy része az irányító berendezés által felügyelt folyamatban, a berendezéstől függetlenül lép fel. Mivel a berendezés alkalmazásának a célja a folyamat felügyelete/irányítása annak minden lehetséges állapotában, az ilyen típusú külső veszélyhelyzetek kezelése a berendezés normál működése alatti, funkcionális feladat. Az ilyen típusú külső veszélyhelyzetek fellépési kérdéseivel különböző kockázatelemzési módszerek foglalkoznak. 

Ugyancsak külső veszélyhelyzetként kezelhetőek a berendezéstől és a felügyelt folyamattól független külső veszélyeztető hatások, pl. földrengés. Ezzel a csoporttal azonban a továbbiakban nem foglalkozunk.

Belső veszélyhelyzetek az irányító berendezésben önmagában keletkező, az irányított folyamattól függetlenül fellépő veszélyeztető állapotok. Természetesen nagy megbízhatóságú rendszerek esetén a teljes berendezés tervezésénél ezekre a veszélyforrásokra figyelemmel kell lenni, hatásukat semlegesíteni kell. 

A belső veszélyforrásokat és veszélyhelyzeteket az alábbiakban definiáljuk:

A berendezésben (számunkra károsan) hibák (fault) keletkeznek. A hiba a berendezés valamely paraméterének nem megengedett eltérése a névleges értéktől. Hatása, fennállása lehet időszakos, ekkor zavarról beszélünk, vagy lehet állandó, ekkor változásnak nevezzük. Amennyiben a paraméter eltérés a funkció-végrehajtásban is jelentkezik, meghibásodás (failure) következett be. A meghibásodás definíciója: a berendezés működésében olyan esemény következett be, amely a berendezés funkcionalitásának teljes vagy részleges elvesztését vonta maga után.

A berendezésben keletkező meghibásodások eredhetnek emberi hibákból is (human error), amelyeket a rendszer tervezése, kivitelezése, kezelése és fenntartása során lehet elkövetni. 

A rendszerek megbízhatóságának jellemzésére alkalmazott paraméterek nagy részénél utaltunk arra, hogy a paraméter többnyire valószínűségként van definiálva. A rendszerek megbízhatóságának jellemzésére nemcsak a valószínűségi paraméterek kínálkoznak. A mérnöki gyakorlat számára sokszor jobban megfogható jellemzést adnak az átlagos értékek.

Meghibásodási gyakoriság (failure rate): Megadja, hogy egy adott időegység alatt a vizsgált rendszer átlagosan hányszor hibásodik meg. Mértékegysége 1/óra, de gyakran használt egység a FIT is (FIT – Failures In Time – 109 óra alatt átlagosan bekövetkező meghibásodások száma).

Meghibásodások közötti átlagos időköz (Mean Time Between Failures, MTBF): Megadja, hogy a rendszer két meghibásodása között átlagosan mekkora idő telik el.

Átlagos javítási idő (Mean Time To Repair, MTTR): megadja, hogy a rendszer meghibásodása utáni újbóli üzembeállítás átlagosan mekkora időt vesz igénybe. 

A gyakorlatban alkalmazott rendszerek nagy része javítható rendszer, vagyis egy meghibásodás után javítás segítségével a rendszer tovább üzemeltethető. Vannak azonban nem javítható (küldetéskritikus - mission critical) rendszerek is, amelyekben a teljes rendszer meghibásodása után már nem állítható vissza a funkcionalitás. Ilyen rendszerek pl. a személyzet nélküli rakéták és űrrakéták vezérlő elektronikái, de sok esetben ilyenek a repülőgépek elektronikai berendezései (és mechanikai berendezései) is, hiszen még ha elméletileg lehetséges is a javítás, de repülés közben többnyire hiányoznak ennek a személyi és a tárgyi feltételei. Ezekben a rendszerekben az MTBF érték helyett a meghibásodásig tartó átlagos idő (Mean Time To Failure – MTTF) fogalmát, valamint a rendelkezésre állás helyett a megbízhatóság (itt túlélési valószínűségnek is nevezett) fogalmát alkalmazzák.

  Észrevételek, vélemények: info@2ge.hu

---

Copyright 2002-2006. 2GE Mérnöki Iroda.
Utolsó módosítás / ellenőrzés: 2006. július 23.