KÖNYVKATALÓGUS

2010. 06. 16.

Hozadék

A katalógus nemcsak a könyvek számbavétele, jegyzék készítése róluk. Ennél több. Minden könyvet kézbe kell venni. Nem kell, de elkerülhetetlen, hogy bele is lapozok. 20 - 30 év múltán a könyv egészen más. Különösen akkor, ha vétele időpontjában meg sem néztem, csak raktam a polcra.

Sőt: betett cédulák is találhatók. Pl. 2002. 07. 02. lakásfestés után. Jó ég! Nemsokára esedékes

Csuday kétkötetes Magyarok történelme nem egymás mellett volt. Feltehetően egyenként jött be az antikba a két kötet és amikor a pár megjött, nem kerestem vagy nem is tudtam a másikról.

Kardos Samu Wesselényi monográfiája kettős meglepetéssel is szolgált. Két, eddig nem olvasott KazLev volt benne. Be is illesztettem őket a portrék közé. A monográfia előfizetője többek között Görgey Artúr nyugalmazott tábornok Visegrádról.

A szerző egyetlen lexikonban sem található. Ott van viszont a hálón, nem is kis terjedelemben. Ügyvéd volt, nem történész, amatőr a maga nemében. A monográfia antikváriumi árverezésének kikiáltási ára 8000.- Én még 200-ért vettem 26 éve. Kardos felelő szerkesztője a Debrecenben megjelenő Régi okiratok és Levelek Tára c. kiadványnak. 1905-ös beköszöntőjében – ami a hálón olvasható - írja, nem aggódik az érdektelenség miatt. A 63 vármegye, a 600-valahány középiskola, ugyanannyi főrendiházi tag, meg az alsó ház alapot ad lapjának.

Most hogy a történelem könyvek a katalógusban együtt vannak, érdekes lenne elemezni azok címét: Magyarok története, Magyarország története, Magyar történet, Magyarok történetei, A magyar nemzet története… A változat vajon milyen tartalmi eltérést takar? Ha takar egyáltalán.

A jelentéktelennek tűnő 1942-es egykötetes könyv szerzője, Török Pál bevezetőjében összefoglalja a magyar történetírás történetét. Csak a nevek: Kézai Simon, Bonfinius, Bethlen Farkas /az erdélyi történetírás mestere/, Katona István /műve 42 kötet, az „új” irodalmi lexikon alig méltatja/, Szalay László /Horváth M ?/, Hóman-Szekfű /”átgondolt”/.

A hálóról megtudom, hogy Gunst Péter írt könyvet A magyar történetírás történeté-ről. /Csokonai, Debrecen, 1995./ A Nyugat 1931.7. számában Joó Tibor írt a témáról. És még sokan mások. Hosszú…

Jókai: A magyar nemzet története kritikai kiadás jegyzeteiből kiderül, hogy Fessler Ignác terjedelmes német nyelvű történelmét is használta. Ez tekinthető az első összegezésnek, Pray, Katona inkább forrás-gyűjtő.

Szilágyi Sándor történelmi tanulmányait két kötetben adták ki 1875-ben. Az egyik írás címe: A chilloni fogoly. Azonos címen Byron írt elbeszélő költeményt a fogolyról, Bonivardról. Azt írja róla a Larousse, hogy nevét Byron verse tette halhatatlanná. Byron és Bonivard a chilloni várbörtönben találkoztak, ahol később Szilágyi is járt. Kivettem a könyvtárból Byront, hogy a verset elolvashassam. Az én vékonyka kötetemben ez a vers nincs benne.

Figyelemre méltó:

Századok 1876 –

1868 Szerk: Thaly Kálmán

Kassa kereskedelme

Visegrád

Orbán Balázs

1876 Szerk: Szilágyi Sándor

Óvár

Toldy Ferenc emlékezete

1877 Fraknói: Martinovics, folytatás 1879-ben

Mikó Imre emlékezete

Kossuth Martinovicsról

1878 Horvát István, Berzsenyi, Kazinczy

Fraknói: Horváth Mihály munkássága

Arany-család

Budapesti Szemle 1857-1869 1873-1944

1860 Szerk: Csengery Antal

Több írás megjelent kötetben

Szász Károly: Schiller

Humboldt

1876 Szerk: Gyulai Pál

Fraknói: II. Lajos

1877 Xantus J.: Ceylon

1879 Szász Károly: Dante /1873 Athenaeumben is/

Toldy iratai

1886 Horvát István

1887 Hunfalvy Pál: Kirándulás Erdélybe I.- III.

1888 Károlyi Árpád: Napóleon bukása

1907 Esperanto

Erdélyi Helikon 1928 – 1944

1928/112 Proust

1929 I. 231 Kós K.: Szekfű: Bethlen Gábor

II. 771 Szekfű: Bethlen G. arcképéhez

832 Bethlen G. temetési meghívója

1930 I. 75 Szekfű: Kós K. Erdélye

115 Kemény Zsigmond

220 Bethlen Gábor /Makai S./

345 Spectator: Arad /folyt: II. 470 /

II. 561 Ligeti Ernő: Fasizmus

771 Molter K.: Marosvásárhely

1931/10 Jancsó: Erdély története /Kós/

1932/6 362 Apafi emlékmű /Kós/

1936/1 1 Idő és örökkévalóság

7 486 Székelyekről

194112 Reményik-szám

19424 Erdély öröksége

5. Wich: Kassa története

Pásztortűz 1921 – 1944

1938 bekötve

Döbrentei 135 D’Annunzio 149 Báthory Zs. 205 Wass A. 271 Euchr Kongr 277

Dsida 321 Kölcsey 398 Andrássy Gyula 415 Utazás 1808-ban Karinthy 485

Herczeg F 516 Szabó T.A: Kopjafák 529

Tudományos Gyűjtemény 1817 – 1841

1817/2 Kaz Erdélyi leveleiből 91. old.

Czinke könyvbírálata 121. Reagálás 5/94

Kölcsey: Kis J. versei Kaz kiadása 124 old.

1817/4 Kaz Erdélyi lev. Folyt 32. old.

5. A menykőhárítókról…folyt 17/6 27 oldalon

Aranygyapjas rend 152. old

6. Horvát István:…könyvárosok 67. old

A Mondolatról /Z/ 97. old.

1825. 1. Kiss S.: Literatúránk akadályairól 53. old

2 Edvi Illés Pál: …utazóknak 89. old.

3. Erdély történetéből, Rákóczy Zs., Báthory G. 35. old.

Horváth J. E.: Kazinczy 61. old

107 éves személyt temettek 114. old

1826/10. Toldy 95; Kazinczy 111.old

Szemere: Kaz, Kölcsey 115

Kölcsey: Ilias-pör 122

Handbuch der Ungarischen Poesie 126

11. Latiatuc feleym… 61

A nő nem alkalmas tudományra 65

12. Oktatási intézmények 105

Előfizetők 132

1829/9. Szerkeszti: Vörösmarty

Horvát I: A jászokról 18 /Vass kommentár 398/

Mária Terézia 60

Kazinczy fordítása 102

1832/9 Anonimus 48 /folyt: 10/64

Czuczor: Botond 108.

10 Naprendszer 38

11 Kölcsey 124

12 Kisfaludy 93

Előfizetők 111 /Óvár, Msziget, Horvát I., Schedel, Erdélyország

Idézetek

A kommunizmus Magyarországon csakis halált, végleges pusztulást jelenthet a magyar fajra, mert:

1. Az ezeréves európai élet minden végzetes meghatározása által szétoldott öntudatú, a szolidaritás ösztönös rugóit elvesztett magyar fajt a „nemzetközi ember” herélt típusának erőszakolásával végkép szétrombolná…

2. Hódításának megkönnyítésére az ország minden faját fellázítaná a magyar nyelv ellen…Nyelvi Bábelt teremtene s fokozatosan kiölné a legfőbb, örök értékünket: a csodálatos magyar nyelvet…

3. Végtelen szenvedéseket, gyors pusztulást hozna a sub specie aeternitats magyarságra, a magyar faj minden védelmére, minden jövő ígéretére: a magyar parasztra.

4. Elkerülhetetlenül a világhatalmi összeköttetésű zsidó imperializmus szabad zsákmányává tenné az országot.

5. Az ifjúságot, a nőt, a családot immorális eszközeivel, képtelen erotikájú propaganda fogásaival minden erkölcsi züllés esendőségébe lökné.

6. Rövidebb-hosszabb uralom után a szétoldott, átrohasztott magyarságot egy idegen impérium könnyű zsákmányává tenné.

Szabó Dezső: Füzetek, 1936. 14.

Életében megkezdték szalonképtelenné nyilvánítását:

…nemcsak a magyarság számára veszett el, de elveszett az egészséges emberek számára…” /mármint Szabó Dezső. Nem elveszett, elveszejtették/ Zsolt Béla, A toll 1930/5

SZÉPIRODALOM

STATISZTIKA

A szerző neve

Ady Endre

Arany János

Babits Mihály

Illés Endre

5. Illyés Gyula

Jókai Mór

Kazinczy Ferenc

kortársai

Kemény Zsigmond

Kosztolányi Dezső

10. Krúdy Gyula

Márai Sándor

Móricz Zsigmond

Németh László

Sütő András

15. Szabó Dezső

Weöres Sándor

Könyv tőle

Róla

Összesen

További feljegyzések

2008. 07. 23. Az excel-katalógus kb. 90 %-os készültségben egyelőre megszakadt. Nem nagyon érdekelnek a még hátra levő kötetek.

Részben a katalógus, részben az, hogy befutott a Kazinczy-kötet, felszínre hozta a Vajthó-féle Magyar Irodalmi Ritkaságokat. Meglepően jó Vajthó Nyugat-beli visszhangja:

Illyés, 8 füzet, 1932. 7; Vas István 1934. 10-11; Schöpflin 1931. 2. 667 a Kazinczy-füzetet ismerteti. Az 1938. 9. a Magyar írók leveleit méltatja.

Az elektronikus antikvárium a sorozat több füzetét kínálja. Az Irodalmi Lexikonból kiderül, hogy 1930 – 44 között 63 füzet jelent meg. Könyveim között meglevő legnagyobb sorszámú a 42, eddig megvan a címlista. Ha nem bujkál egy füzet valahol a polcok mélyén, akkor nekem 8 van meg. A háló alapján még megnevezhető:

46. Medgyesi Pál: Lelki ábécé

53. Bessenyei György …társaság

62. Bessenyei György: A magyar nemzetnek szokásairól

Könyveim között:

10. Kazinczy

18. Péterfy: Dramaturgiai dolgozatok

24. Régi folyóiratok

28. Horvát I.: Magyar irod.tört.

30. Greguss: Írói arcképek

37. Riedl: Vörösmarty

41. Péterfy: Magyar irodalmi bírálatai

42. Riedl: Kölcsey

A 42-ből még érdekelne: 20. Pázmány; 22. Riedl: Vajda, Reviczky, Komjáthy; 25. Barcsay; 26. Riedl: Madách. Van, ami megvan, azért nem érdekel. 17 címet még ki kell deríteni.

2009. 01. 12. Csaknem fél évvel ezelőtti állapothoz képest a katalógus nem, de a könyvek helye a polcon változott. A belső tévé fölötti polcon a belső sort is megraktam, így egy hosszú sort nyertem. Oda – a külső sorba - kerültek az Aranykönyvtárból a regények, néhány Jókai. Ezek korábbi helyén a „mindegyik lépik egyet” elv érvényesült. A könyvek kis lélegzethez jutottak, néhány a hátsó sorból előre került, némi tematikai finomítással egyidejűleg.

Új könyvek beszerzése csaknem nulla. Rendszeres könyvtár-látogatás és az internet feleslegessé teszi.

2009. 01. 25. Abafi: Figyelő. 10 bekötött kötet. Milyen tartalmas! Különösen Kazinczy-tanulmányaim után. Ő uralja a mezőnyt. Toldy- Kazinczy Gábor levelezése. Az akadémia titkára panaszkodik, hogy korszakalkotó irodalomtörténete kollegái körében érdektelen. Kaz G nyavalygásai. A Mester százados ünnepségének kicsinyes gondjai, Toldy szívós harca. Mintha ma írnák a lap oldalait. Az ember nem változik, csak a körítés.

Abafi: Figyelő. 1879. VII. kötet 35. oldal

Toldy Ferenc > Kazinczy Gábor, 1857. 06. 22 ”…Irodalomtörténetemről tartozom neked megmondani, hogy e téren nincs elődöm s nemcsak literatúrai, de nyelvtörténeti tekintetben is első vagyok, aki az emlékeket tudományosan tárgyaltam. Horvát Istvánnak, Döbrenteinek sejtelmük sem volt erről…07. 10…Azt hiszed, hogy irodalomtörténet dolgozataimat osztályom elnöke /Fáy/ és rendes tagjai /Fábiánon kívül/ olvassák?...azt hiszed, hogy tudják, mit adott az én irodalomtörténetem. Szokás volt Wallaszky és Pápay munkáikat irodalomtörténelemnek nézni: s ím itt van még egy. Hát mi van abban különös? Nem természetes-e, hogy a harmadik kiírta a másodikat s az elsőt? Ezzel punctum…”

2009. 02. 14-én találtam a Plutarkus-szöveget. A 4. kötet megvan.

A Nemzeti Plutarkus az életpálya elején született. Terjedelméből ítélve a huszonéves szerző történeti kutatásait már Pécsre kerülésekor megkezdte. A második kötet elején álló bevezetés szerint azért látott munkához, mert tapasztalatai szerint a külföldön megjelenő élettörténeti művekben magyar emberekről alig, vagy egyáltalán nem történik említés sem. A leginkább emlegetett ilyen munka Jean-Pierre Blanchard Neue Plutarch című lexikona, a legfontosabb műfaji minta volt, amely 1806-ban Bécsben, 1815-ben, Kölesy munkájával egy évben pedig Pesten is megjelent.⁷

Kölesy főként azt sérelmezi, hogy: „csak Magyarok fordulnak e’ drága munkában ritkán ’s igen kevesen elő; ’s ha hellyel-közzel megjelen is Egy vagy Más közűlök; Életírása rövid, ’s szokásként hideg vérrel festett”.⁸ Mindennek két lehetséges okát feltételezi. Az egyik, hogy szükséges forrásban szűkölködtek ezek az írók, illetve, hogy azt gondolták, Magyarországon nem élt olyan említésre méltó egyéniség, aki méltó lenne a későbbi korok tiszteletére: olyan érv ez, amely a „historia litteraria” kezdeteitől fogva megjelenik az ilyen tárgyú előszavakban.⁹ A Nemzeti Plutarkus e gyanú eloszlatása végett keletkezett - a II. kötet előszava szerint azért, nehogy külföldön azt higgyék, szülőföldje csupán: „medvék’ ’s farkasoktól lakatott barlang” lenne.¹⁰ Eredetileg 28-30 jeles emberről akart írni, de látván a nagy érdeklődést, több mint száz életrajzot készített, melyeket négy kötetben adott ki, a második kötettől kezdve társszerzővel, Melczer Jakabbal együtt. Előszót a második kötetnek készít: itt részletesebben beszámol az indíttatásról, arról, hogy milyen művek alapján dolgozott. Említi August Gottlieb Meissner, Karl August Schiller, Karl Reichard, és Joseph Hormayr nevét is. Az első három szerző Kölesy vállalkozásához kapcsolható munkái ma is megtalálhatók a Klimo Könyvtárban.¹¹